BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA BÁNKI DONÁT GÉPÉSZ ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI KAR
Csıke Béla
BIZTOSÍTÁSI ISMERETEK
BMF BGK 3027 Budapest, 2007.
Szerkesztette: Csıke Béla Lektor: Dr. Bárczay András Szabó Géza
Felelıs kiadó: Dr. Palásti Kovács Béla a BMF BGK fıigazgatója Készült: a BMF nyomdájában Mőszaki vezetı: Bélteky István Munkaszám: BMF BGK 3027 Példányszám: 100
2
Csıke Béla
BIZTOSÍTÁSI ISMERETEK UTAZÁS A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉNEK GYAKORLATÁBAN
BMF BGK 3027 Budapest, 2007. 3
TARTALOMJEGYZÉK Elıszó Bevezetés 1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 2 3 3.1 3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.3 3.4 3.5 4 4.1 4.2 4.3 4.3.1 4.3.2 5 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.6.1 5.6.2 5.6.3 5.6.4 5.6.5 5.6.6 5.6.7 5.6.8 5.6.8.1 5.6.8.2 5.6.8.3 5.6.8.4 5.7 5.7.1 5.7.1.1 5.7.1.2 5.7.1.3
A BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................10 Mi a veszély? ......................................................................................................11 Mi a hiba? ............................................................................................................11 Mi a kockázat?....................................................................................................12 Mi a baleset?.......................................................................................................13 Mi a kár? ..............................................................................................................14 A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ÖSSZEFÜGGÉSEI ..17 KOCKÁZATOK-VESZÉLYEK RENDSZEREZÉSE.....................................19 A környezeti veszélyek......................................................................................20 A környezet terhelése.......................................................................................23 Terjedés levegıben ...........................................................................................25 Terjedés vízben ..................................................................................................25 Terjedés talajban................................................................................................26 Klíma változásokról............................................................................................29 Közvetlen környezetünk veszélyei ..................................................................30 Emberi hiba mint veszélyforrás........................................................................31 A veszély mértékének megítélése...................................................................34 KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE ...........................................35 A veszélyforrás elemzés célja..........................................................................35 Veszélyforrás elemzés lépései ........................................................................36 A veszélyforrás elemzési módszerek kiválasztása.......................................37 Ellenırzı lista (checklists) ................................................................................39 Kockázatalapú felülvizsgálat (Risk Based Inspection- RBI)........................41 KOCKÁZATFELMÉRÉS ÉS ELEMZÉS A GYAKORLATBAN.................43 A kockázatfelmérés néhány általános jellemzıje .........................................43 A vizsgált kockázatok/ veszélynemek/károk..................................................44 A vállalkozás helyszínének és környezetének veszélyforrásai ................49 Épület szerkezetek.............................................................................................50 Az épületek elválasztása, kockázati egységek és tőzszakaszok...............51 Energia ellátás kockázatai ................................................................................52 Villamos energia ellátás ....................................................................................52 Transzformátorok ...............................................................................................53 Központi vezérlık védelme...............................................................................53 Gızfejlesztés ......................................................................................................54 Kompresszorok...................................................................................................54 Tüzelıanyagok ...................................................................................................54 Vízforrások ..........................................................................................................54 Tartályok, tárolás................................................................................................55 A folyadékok/gázok tárolásának a módjai......................................................55 A szilárd anyagok tárolásának a módjai.........................................................55 Tárolási feltételek ...............................................................................................56 Üzemen belüli szállítás......................................................................................57 Technológiai folyamatok /eljárások .................................................................58 Az eljárások jellege ............................................................................................58 Maximális hımérsékletek és nyomások.........................................................58 Félkész termékek és késztermékek ................................................................59 Gyúlékony folyadékok/gázok felhasználása ..................................................59 4
5.7.1.4 5.7.1.5 5.7.1.6 5.7.1.7 6 6.1 6.1.1 6.1.2 6.1.3 6.1.4 6.1.5 6.1.6 6.2 6.2.1 6.2.2 6.2.3 6.2.4 6.2.5 6.2.6 6.3 6.4 6.5 6.5.1 6.5.2 6.6 6.7 6.8 6.9 7 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8 7.9 7.9.1 7.9.1.1 7.9.1.2 7.9.1.3 7.9.1.4 7.9.1.5 7.9.1.6 7.9.1.7 7.9.1.8 7.9.1.9 7.9.1.10 7.9.2 7.9.2.1 7.9.2.2
Éghetı és robbanékony por .............................................................................59 Elektronikus adatfeldolgozó-berendezések ...................................................60 Korrózió a folyamatban .....................................................................................61 Rezgés a folyamatban.......................................................................................63 SPECIÁLIS KOCKÁZATOK KEZELÉSE......................................................64 Vagyonvédelem..................................................................................................64 Mechanikai védelem ..........................................................................................65 Elektronikai jelzırendszer.................................................................................66 Élıerıs védelem és szervezési intézkedések...............................................71 Jogi szabályozás és szervezési intézkedések ..............................................71 A biztosítás..........................................................................................................71 A maradó kockázat ............................................................................................71 Tőzvédelem.........................................................................................................72 Automatikus/kézi füst és hı tetıszellıztetı rendszerek ..............................73 Tőzjelzı készülékek...........................................................................................73 Oltóvíz-ellátás .....................................................................................................74 Tőzoltó készülékek ............................................................................................75 Automatikus tőzoltórendszerek........................................................................76 Tőzoltóságok.......................................................................................................76 Környezetvédelem .............................................................................................77 Munkavédelem ...................................................................................................79 A megbízhatóság, karbantartás és a biztonság ............................................80 Karbantartási stratégia ......................................................................................82 Megbízhatóság ...................................................................................................83 Szabványossági felülvizsgálatok .....................................................................85 Minıségbiztosítás ..............................................................................................86 A gazdálkodás minısítése, az üzleti folytonosság menedzsment .............87 Risk management ..............................................................................................88 BIZTOSÍTÁS.......................................................................................................92 Biztosítás mint a kockázatok kezelésének egyik lehetısége......................92 A biztosítási szerzıdések közös szabályai ....................................................98 A biztosítási szerzıdés lényeges tartalmi elemei .....................................102 Szerzıdés módosítás, megszüntetés és felmondás ..................................105 Mi a szerepe a záradékoknak, kizárásoknak..............................................109 A kár mint szolgáltatás jogi és szerzıdési kérdései................................110 Mentesülés értelmezése, azaz mikor nem fizet a biztosító?.....................112 A mentesülés fıbb esetei................................................................................113 Biztosítási termékek.........................................................................................116 Vagyonbiztosítások..........................................................................................116 Tőz- és elemikár-biztosítás.............................................................................116 Építésbiztosítás és szerelésbiztosítás ..........................................................117 Betöréses-lopás- és rablásbiztosítás ............................................................117 Össz-kockázatú vagyonbiztosítás .................................................................118 Géptörés-biztosítás..........................................................................................118 Elektronikus rendszerek biztosítása..............................................................119 Szállítmánybiztosítás .......................................................................................119 Hajók és légi jármővek biztosítása ................................................................120 Mezıgazdasági biztosítások ..........................................................................120 Üzemszünet-biztosítások................................................................................121 Felelısségbiztosítások ....................................................................................121 Általános felelısségbiztosítás ........................................................................121 Szolgáltatás felelısségbiztosítás...................................................................122 5
7.9.2.3 7.9.2.4 7.9.2.5 7.9.2.6 7.9.3 7.9.4 7.9.4.1 7.9.4.2 7.9.4.3 7.9.5 8 8.1 8.1.1 8.1.1.1 8.1.1.2 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4. 8.1.2 8.2 8.2.1 8.2.2 8.2.3 8.2.4 8.2.5 8.2.6 8.2.7 8.2.7.1 8.2.7.2 8.2.7.3 8.2.7.4 8.2.7.5 8.2.7.6 8.2.8 8.2.9 9 10 10.1 10.2 10.2.1 10.2.2 10.3 10.3.1 10.3.2 10.4 10.5 10.6 11 12 13
Munkáltatói felelısségbiztosítás ....................................................................122 Termékfelelısség biztosítás...........................................................................123 Környezetszennyezés .....................................................................................123 Vezetı tisztségviselık felelısségbiztosítása...............................................123 Gépjármő-biztosítások ....................................................................................124 Személybiztosítások ........................................................................................125 Munkavállalói és egyéb csoportos személybiztosítás ................................125 Kockázati és befektetési típusú életbiztosítások.........................................126 Utasbiztosítások (Assistance) ........................................................................128 Nyugdíjpénztár..................................................................................................128 KÁRRENDEZÉS MINT A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS....................129 Kockázatok, káresetek, kártapasztalatok.....................................................131 A létesítmény kockázatai és károk kifizetése ..............................................131 A tervezési hibára visszavezethetı károk kockázatai ................................131 A kivitelezésre visszavezethetı károk kockázatai ......................................132 Az építés alatt lévı építmények kockázatainak biztosítási védelme .......137 Építéssel összefüggı felelısségbiztosítás ..................................................140 Építési és szerelési károk megtérítése.........................................................141 Építési terület és munkavégzés tőzvédelmi szabályai...............................141 Építmények üzemeltetésének kockázatai és a károk rendezése.............143 Ipari káresetek ..................................................................................................144 Törökbálinti petárdagyár kára ........................................................................144 Zalaegerszegi hőtıház tőzkára......................................................................145 Nagyfeszültségő motorok kárai......................................................................145 A villamos áram élettani hatásaival összefüggı károk ..............................148 Nyomástartó berendezések kárai..................................................................150 Hegesztési károk..............................................................................................152 A gázmotorok- gázturbinák kárainak értékelése.........................................153 Egy turbina lapátkára ....................................................................................154 Egy gázturbina lapátkárai és hajtómő kárai................................................155 Kondenzációs turbina kisnyomású lapátjainak javítása............................155 Gızturbina lapátján keletkezett korróziós károk .......................................156 Hıhasznosító kazánok korróziós kérdései ................................................157 Gázmotorok kárai.............................................................................................159 Az energetikai rendszerek kiegészítı berendezéseinek kárai..................160 Kármentesítés...................................................................................................162 ZÁRSZÓ ............................................................................................................164 JEGYZETEK, OLVASMÁNYOK ...................................................................165 A kockázat mélyebb összefüggései ..............................................................165 Kockázat felmérési és elemzési módszerek................................................165 Mőködés Biztonsági Veszély Elemzés ( HAZOP) .....................................166 Hibafa elemzés( Fault tree analyzis).............................................................169 Betörést lehetıvé tévı módszerek, okok, körülmények ............................173 Mechanikai védelem ........................................................................................174 Elektronikai védelem........................................................................................175 A biztosítási szakma története ......................................................................177 Biztosítási összeg / érték meghatározás módszerei ..................................179 Bevezetés a biztosítási jogba.........................................................................180 VADEMECUM ..................................................................................................186 BIZTOSÍTÁSI ÉRDEKESSÉGEK .................................................................195 IRODALOM JEGYZÉK...................................................................................196 6
Elıszó „Azért kötöttem biztosítást, hogy ha károm van a biztosító fizessen!” „Biztosítás csak felesleges pénzkidobás!” – halljuk naponta a tájékozatlanok hangját és sokszor érezzük jó lenne belelátni a biztosítók „boszorkány konyhájába”.
Egy utazásra hívom a biztonságtechnikai mérnök hallgatókat. Úti célunk a „kockázatok birodalma”.
Célom, hogy a rendelkezésünkre álló lehetıségeket felhasználva közösen megkeressük azt az érdekes világot mely megmutatja az összetett kockázatok kezelésének rendszerét. A tájékozódásunk eszköze (térkép) az a tudás melyet a munkavédelem- tőzvédelemvagyonvédelem- környezetvédelem- minıség biztosítás területén -mint hallgatóktanulmányaik során megszereztek. Az iránytő a megismerés öröme, mely újabb és újabb tapasztalatok megszerzését teszi lehetıvé.
Útközben egyre világosabbá válik, hogy a kockázatokat (veszélyeket ) fel kell ismerjük, fel kell mérjük, elemeznünk kell, majd meg kell határozzuk hogyan kezeljük a megtartásra és a biztosító részére átadásra kerülı kockázatokat. „Ha egy szakadék széle elıtt egy méterrel meg tudok állni, akkor a szakadék , mint kockázat kezelhetıvé vált számomra” Ez az elv az eszköz- és a humán kockázatok kezelésére egyaránt használható. Rájövünk arra is, hogy könnyebb a kárt megelızni, mint következményeit elszenvedni. Akinek már volt kára az jól tudja ezt, akinek nem volt tanuljon más kárából. Végül az utunk végén a azzal a mondattal:
tudás birtokában bátran, kellı önbizalommal tudjuk mit kezdjünk
„Kockázatokról és mellékhatásairól kérdezze meg biztonságtechnikai mérnökünket/ risk menedzserünket !” Ehhez a felfedezéshez kívánok jó utat, szerencsés megérkezést.
Csıke Béla
7
BEVEZETÉS Akár a természeti csapások, akár az ember okozta szerencsétlenségek egyre nagyobb terhet jelentenek a társadalom számára. A jelenlegi trend egyre nagyobb kiadást, egyre több emberéletet követel. A mai világunkban a veszélyeztetettség jelentıs, mondhatni drámai módon növekedett. Régi és új jelenség veszélyezteti mindennapi munkánkat, életünket, egészségünket- a környezet szennyezése, pusztítása, veszélyes idıjárás, terrorizmus. Az emberek/ vállalkozások nagy része azt hiszi vele ilyesmi nem történhet meg. Építkezünk, utazunk földrengésnek kitett területeken, biztosítás nélkül élünk, stb. ugyanakkor vágyunk a BIZTONSÁGRA. Valahol egyre jobban érezzük, hogy mindig a legrosszabbal kell számolnunk1 , de látjuk azt is, tennünk is kell a biztonságunkért! Szervezetek naponta néznek szembe olyan kockázatokkal, amelyek megszakíthatják a vállalkozás folyamatos mőködését. A tulajdonosok a veszélyekkel szemben igyekeznek felkészülni. Ez üzletpolitikai kérdés, a cég érdeke. Felmerülnek kérdések: Mit kell tennünk, hogy a vállalati életképességet költség hatékonyan oldjuk meg? Mi ebben a biztosítók szerepe? Tanulunk-e a károkból, vagy csak a károkat kifizetik a biztosítók és várjuk a következı kárt? Az elfogadható kockázatok szintjének meghatározása2, kezelése egy magatartás forma, szemlélet mód, gondosság. A cégek elvárása az, hogy a kockázat menedzserek/ BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKÖK a lehetı leggazdaságosabban kézben tartsák ezeket a kockázatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy egyes kérdésekben, mint például az elfogadható kockázat kérdésében, a vállalkozás vezetése/tulajdonosa mondja ki az utolsó szót. (és nem csupán egy biztosító társaság véleményét kérik ki) Miért fontos ez? Mert - gyakori az alábecsült kockázat felmérés, - számítógépes kár esetén a vállalkozások 85%-a három éven belül megszüntette mőködését, mindössze 15% vállalkozás készítette el idıben a mőködés helyreállításához szükséges intézkedéseket, - a számítástechnikai kockázatok mellett a környezetszennyezési és a hibás termék napjaink legnagyobb kockázatai közé tartoznak. Egy másik oldalról megközelítve a problémát, a mőszaki - gazdasági életünk alapszavai: biztonság - megbízhatóság - kockázat. Míg a "biztonság" kifejezéshez %-ot köthetünk, addig a "megbízhatóság" kiadott pénzt takar, amelyet azért fektetünk be, hogy meg tudjuk becsülni a biztonság szintjét. Ezzel állítjuk szembe azt a lehetséges kiadást, amelyet az üzemeltetés "kockázata" (a meghibásodás valószínőségének és következményének szorzata) foglal magába.
1
Jerry Hargrove: Risk Management 1993. 35-36old, Szimenov Todor: Veszélyeztetettség és vállalati magatartás Biztonság 2004.
2
Leytens, Anthony: Risk Management 1993. 69-72 o.
8
Jól ismert mondás: "Az okos más kárából tanul!" Így van ez a mőszaki területen is. Egy, az Európai Szerkezetintegritási Társaság felmérése3 szerint Európában az egyes országok átlagosan a megtermelt GDP-jének közel 4%-a megy veszendıbe a káresetek miatt. Ezen érték az oktatásra fordított GDP összegének nagyságrendjébe esik! Ebbıl adódóan nem elcsépelt szlogen az, hogy "Tanuljunk a káresetekbıl!" Tekintettel arra, hogy egy-egy konkrét káreset kivizsgálása szerteágazó ismereteket igényel, a kárelemzés integráló ismerethalmazt követel meg. A következı kérdések mindenképpen megválaszolandók: - Tervezési, gyártási vagy üzemeltetési hiba okozta a káresetet? - Ha tervezési hiba az ok, akkor anyag-, technológiaválasztási vagy konstrukciós hiba játszott szerepet? - Véletlenszerően következett-e be a kár, avagy törvényszerően? Ha csak az elızı kérdéseket igyekszünk megválaszolni, akkor is szertágazó és szintetizáló ismerethalmazra van szükségünk.
Kutatásaink, vizsgálódásunk során lehetıségünk lesz kérdéseket feltenni és megválaszolni a globális-, általános és speciális kockázatok területén. Ezt bátran tegyük is meg, hiszen minden részletét egy-egy hatalmas szakterületnek nem tudjuk feltárni. A fejezetek végén lévı összefoglaló záró kérdések és jegyzetkészítés segíti a kockázat-tudatos gondolkodásmódunk kialakulását. Az anyag végén található olvasmányok, jogszabály győjtemény, fogalomtár, a bírósági esetek valamint a szakmai anyagok és a tárgyban írt diploma munkák szakmai ismereteink mélyebb elsajátítását segítik. Végül a biztosítás érdekességeit elolvasva látni fogjuk, hogy jó részese lenni a kockázatkezelık és biztosítási szakemberek közösségének. Az elsı lépés megtétele mindig a legnehezebb, ezért már most induljunk együtt a felfedezı „utunkra”!
3
Elsı Kárelemzés Konferencia Miskolctapolca 2007.
9
1
A BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Utazásunk elsı állomásán tegyük fel magunknak azt a kérdést: mi a célunk e világban, hogyan éljük ezt a világot? Eltekintve ennek emberi, társadalmi politikai kifejtésétıl, kizárólag a kérdés gazdasági, gazdálkodási oldalát vizsgáljuk meg.
Egy bizonyos, a körülöttünk lévı világ állandó változásban van. Ezek a változások veszélyeket is magukban hordoznak. Gondolhatunk a következıkre: • • • • • •
a Galaxisok világában: táguló világegyetem, vörös bolygók, kvazárok, fekete lyukak, stb. a Naprendszerben, bolygóközi térben: meteoritok, napszél, üstökösök, stb. a Földön: ózonlyuk, vulkánok, tornádó (tájfun), stb., az ország területén: árvíz, belvíz, földrengés, de akár gazdasági hatások, háború, stb. vállalkozás /család mőködésében: természeti és elemi csapások: tőz, vihar, jégverés, stb., mások szándékos , vagy gondatlan kártevései: betörés, lopás, rablás, csalás, vagy sikkasztás, stb. egyén számára: baleset, halál, munkanélküliség, stb.
Galaxisok világa , univerzum
Naprendszer
Munkahely, vállalkozás
Föld
Magyarország
A család
Személy
Ezeket a veszélyeket a bennünket érı hatások szerint mérlegelhetjük. Így veszélyes hatások fenyegetik egészségünket, életünket, érinthetik anyagi javainkat, természeti környezetet és a társadalmi viszonyainkat is. 10
Megjegyezés egy hallgató részérıl: „ a veszélyek ismeretében ki sem szabad mennünk többet az utcára!?” Errıl szó sincs. Ha tudjuk milyen veszélyek fenyegetnek bennünket, ezzel együtt tudunk élni, részben fel tudunk készülni a véletlen, váratlan, balesetszerő eseményekre, ezek elkerülésére.
A gazdasági életben az egyéni - vállalkozási célok és megvalósítására szolgáló eszközök összehangolása zajlik. A döntésekben, ezzel a vállalkozás terveinek teljesítésében sok a bizonytalansági tényezı, sok a kockázat. Pedig életünkben és vállalkozásunkban/munkánkban biztonságot4, kiszámíthatóságot szeretnénk. Hiányát érezzük a biztonságnak! A kockázat fogalmának megteremtésének?
megértéséhez
határozzuk meg mi a gátja a biztonság5
A biztonság rendszerszemlélető megközelítéséhez elıször értelmeznünk kell még néhány alapfogalmat. 1.1
Mi a veszély?
A veszély általában kedvezıtlen, nem kívánatos, fenyegetı, vagy pusztító jelenség bekövetkezésének potenciális lehetısége. A veszély az, mely rombolással fenyeget, nehezen pótolható, vagy pótolhatatlan veszteséget, egészség károsodást, életminıség romlást, életveszélyt környezet szennyezést, vagy pusztulást jelent.
Veszélyt rejt magában példaként: a természet ( tornádó, tájfun, földrengés, stb.), közlekedés (hajózás, repülés, gépjármő fogalom, stb.), energiatermelés (atom-szénerımővek, stb.) gazdálkodás (mozgó alkatrészek, maró folyadékok, zaj, stb. A veszély ugyanakkor a védelem megteremtésére késztetve az embereket a fejlıdés, a tökéletesítés elımozdítója! Néhány veszélyre utaló képet napi életünk során is felfedezhetünk.
A veszélyeket célszerő az egyszerőtıl a bonyolult felé haladva: a mechanikai-fizikai, a fizikai-kémiai, a biológiai, pszichológiai, társadalmi, természeti részekre bontani6. 1.2
Mi a hiba?
A hiba a tárgyiasult, megvalósult, bekövetkezett veszély! Például: a kritikus paraméter (hı, nyomás, stb.) változás, meghibásodott alkatrész, a hibás üzemmód, üzemzavar, rossz
4 5 6
Maslow: az emberi szükségletek második lépcsıje a biztonság ( a fiziológiai –táplálkozás- az elsı, a biztonság a második kritérium). Dr Nagy Tibor A biztonság garanciái IV. Tőzvédelmi szeminárium 1994. Gyula Az egyes veszélyek kifejtését, hatásait késıbbi fejezetben tárgyaljuk.
11
helyzetmegítélés, helytelen reagálás, nem rendeltetés szerinti használat, elégtelen tudás, a technika ismeretének hiánya mind, mind hibát okoz. A hiba alapvetıen három féle lehet: -anyaghiba 10% alatt, -eszközhiba 30% alatt, -emberi HIBA 60% felett! Valójában anyaghiba nincs. Az ember nem ismeri eléggé az anyagot, nem megfelelıen bánik vele, a hiba ezért következik be. Pl. anyagkifáradás, zárványok, stb. Az eszközhibára, vagy technológiai hibára is értelmezhetı ez a felfogás. A kártapasztalatok azt mutatják az EMBERI hiba a legnagyobb HIBARENDSZER! Az emberi hiba7 mindenhol megtalálható: véletlen hiba (forrása az információ hiánya, a tudás hiánya), törvényszerő (megszerzett tudás elégtelensége), vagy szándékos hibák (rossz szándék és akarat) formájában.
Láttuk, a veszély egy rombolás lehetısége, a hiba megvalósult veszély, de akkor 1.3
Mi a kockázat?
A kockázat valamely cselekvéssel, folyamattal, eseménnyel együtt járó veszély, meghibásodás, veszteség bekövetkezésének mértéke. Röviden a kockázat: a veszély gazdasági, anyagi kihatása (kárunk keletkezhet). Más szavakkal a kockázat a kár elıfordulásának valószínősége8. Meg is tudjuk határozni: K= D x W ahol: D= a kár terjedelme(nagysága)
W= a kár valószínősége (gyakorisága)
A veszély figyelmeztet, a kockázattal számolnunk kell. A hibát, mint a felismert üzemzavart meg kell oldani. A hazai és nemzetközi szakirodalomban9 a kockázatnak számos megközelítésével találkozunk, szinte minden szakterület (ipar, mezıgazdaság, humán, bank, stb.) kialakította a maga kockázat felfogását. Több oldala és értelme a megfogalmazásának összetettségére is utal. Tágabb értelemben: tevékenységünk tervezett és tényleges eredménye egymástól eltérhet. A kockázat ebben az értelemben a kocka szóra és kockavetés játékra is utal, mivel a veszteség és nyereség esélyét is magába foglalja. A gazdasági életben és a biztosítási gyakorlatban a kockázat szőkebb értelmét használjuk.
A kockázaton a veszteség (anyagi kár/elmaradt haszon) illetve az érdeksérelem (nem anyagi kár) lehetıségét értjük. 7
A hatásait a 3.4 pontban részletesen is elemezzük. Anwar Zsuzsa: Környezeti kockázat és információs társadalom címő mővében ezt a hagyományos kockázatfelfogást kritizálja: a valószínőség nehezen megragadható fogalom. 9 Dr Csabay Dezsı: A biztosítás elmélete és gyakorlata. ÁB. 1960. Dr Ébli Györgyné: A biztosítás közgazdasági alapjai KJK 1988. 8
12
Ha mélyebb összefüggéseket is keresünk, akkor a biztonsági szükséglet kielégítésének szempontjai szerint vizsgálhatjuk a kockázatok különbözı szintjét. - döntéshozatallal összefüggı megközelítés aktív kockázatok döntések során tudatosan vállalt kockázatok (őrkutatás, új technológiák kifejlesztése, stb.)
passzív kockázatok döntések velejárójaként inkább „vis major” jellegő kockázatok (levegı szennyezés, közúti balesetek nagy része, motorizáció hatása, stb.)
-okok és okozatok szerinti vizsgálat azt mutatja • •
• • •
kiváltó ok természeti eredető kockázatok társadalmi eredető kockázatok: emberek, csoportok, szándékos, vagy gondatlan magatartása gazdasági eredető kockázatok mőszaki kockázatok
emberi életet és egészséget veszélyeztetı kockázatok (mőszaki, természeti eredetőek)
kiváltott hatás, okozat elemi károk (földrengés, lavina, stb.), természetet károsító kockázatok környezetre káros beruházások megvalósítása
eladatlan áru készletek, banki pénzpiaci mőveletek új technológiák bevezetése szorosan összefügg a természeti kockázatokkal (sugárzás veszély, robbanás veszély, stb.) vírusok, járványok, sugárzás társadalmi következményekkel is járnak
-kockázat idıtartama szerint vizsgálva megkülönböztetünk hosszú távú kockázat súlyos felelısségi kockázatok: környezetszennyezés, termékfelelısség • beruházások kockázatai •
• •
középtávú kockázat növénytermesztési kutatás, fejlesztési kockázatok
• •
rövid távú kockázat értékesítés közlekedés, szállítás kockázatai
-a kockázatok megkülönböztethetık a szerint is, hogy saját magunknak, vagy ún. harmadik személynek okozott formában jelentkezik saját érdeket érintı kockázatok vagyoni, jövedelmi hatások : épületek, gépek, jármővek, stb. következményi károk: üzemszünet, nem fizetés miatt.
harmadik személyek érdekeit érintı kockázatok tervezıi, üzemeltetıi felelısség, bérlıi-, bérbeadói felelısség, építés-szerelési felelısség, környezetszennyezés, stb.
- a lehetséges kár nagysága szerinti csoportosítás ún. katasztrófa károk kockázatai súlyos kárkövetkezmények: nukleáris (lsd. Csernobil ), vegyipari károk, természeti katasztrófák, stb.
1.4
nagy illetve közepes károk kockázatai Technikai eszközökkel kezelhetı károk: árvizek, robbanás, robbantás károk, stb.
ún. kis (bagetell) károk kockázatai az egyén számára súlyos következményőek, de megoldható károk: kisebb balesetek, csıtörés károk, stb.
Mi a baleset?
A baleset : egy elıre nem tervezett eseménysor, amely nem kívánt következményekkel jár. A baleset forrásainak ismerete vezet majd el bennünket a kockázatok csökkentéséhez, mivel a kockázat a baleset bekövetkezésének függvénye. Például, csökkentjük a berendezés meghibásodásának vagy a kezelı személyzet hibájának gyakoriságát (a karbantartással, korszerő szabályozó elemekkel, rendszeres képzéssel, tréninggel, stb.), ezzel csökkentjük a kockázatot is. Például beépíthetünk olyan szabályozó berendezést is, ami a kezdeti káros esemény hatásait csillapítja (nyomás, hımérséklet, mennyiség, rezgés növekedés stb.), visszavezeti egy kezdeti normál üzemi állapotra, így megakadályozza a káros következményeket.
13
Például nem csupán egy paraméternél avatkozunk be, hanem a rendszer egészének vizsgálatával az egész folyamatot egységes egésznek tekintjük, beavatkozást a teljes folyamatra kiterjesztjük. Például a káresetek megelızésénél a „legrosszabb esetre” (worst case) készülünk, és csökkentjük a kockázatot.
1.5
Mi a kár?
A kár: minden anyagi veszteség. Magába foglalja: - a vagyon állagában bekövetkezett károsodást, elvesztést, elpusztulást (állagkár) - a személy/ a vállalkozás jövedelmében beálló csökkenést, kiesést, - új, rendkívüli ráfordítás /költség szükségleteket. A veszély- hiba-kockázat10 - baleset -kár szerteágazó hatásainak ismeretében kimondhatjuk, hogy nagy szükségünk van a biztonságra. A leírtak alapján jobban megértjük mi is az a BIZTONSÁG? A biztonság személyünk, munkánk, vállalkozásunk alapszükséglete. A biztonság szőkebben értelmezve: az egyes konkrét veszély megelızését, kivédését jelenti. Részbiztonságok kifejezést is szoktuk használni, például a tőzbiztonság: a tőz keletkezésének kizárása; a vagyonbiztonság; munkabiztonság; üzembiztonság; technika-technológia biztonság; közlekedésbiztonság; környezetbiztonság; szociális biztonság; társadalmi biztonság; stb. Ha a biztonságot tágabban is értelmezzük akkor ez a normális életvitel lehetıségének mértéke: - pontosság, megfelelıség, alkalmasság, tervszerőség, - a jól informáltság, a jó helyzetmegítélés, - az igazság keresése, megtalálása, - a hibák kijavítása, - a rend és fegyelem, - a dolgok, jelenségek, a világ megismerése, - a szükségszerő törvények betartása, a véletlenek elvetése, - a harmónia, - a kölcsönös bizalom.
Ez alapján látható, hogy a biztonság garanciái is bennünk, emberekben keresendık. A jobb megértés érdekében néhány szemléletes példát elemezzünk a biztonság szempontjából : Fékhatás (Joule/sec) - A gépkocsi fékezési biztonsága =----------------------------Mozgási energia ( J/s) Rossz fékhatás esetén a gépkocsi nem biztonságos.
10
A 3. fejezetben részletesebben visszatérünk ezekre a kérdésekre.
14
- A mérgezı, nukleáris hatású veszélyes anyagokkal szembeni biztonságot az embertıl való elzárás jelenti.
Nincs biztonság, ha a meghibásodott rendszerbıl (az ember jelenlétében) kikerül a mérgezı/sugárzó anyag.
-A titoktartás biztonságát az emberek biológiai, fiziológiai, idegrendszeri, viselkedési jellemzıi határozzák meg. A humán biztonság garanciái: veleszületett adottságok, megszerzett képességek, készségek jelentik. A korunk legérdekesebb, egyben legkidolgozatlanabb területe a számítástechnikai rendszerek biztonsága. Az internet átszövi életünket, a hálózatok mőködése (akár áramkimaradás, tőzfal védelem kimaradása, villámcsapás és ennek másodlagos hatása, stb.) gyakorlatban hatalmas károkat eredményezhet.
- a tőzbiztonság garanciája, hogy az égés három alapfeltétele közül egyiket teljes biztonsággal kizárjuk.
15
- robbanás biztonságnál a kritikus hımérséklet vagy a kritikus nyomást tesszük lehetetlenné.
- a mérgezés elkerülésének garanciája a zárt rendszer, ember kizárása.
- kémiai reakciók elleni biztonság: veszélyes anyagok együtt tárolásának megakadályozása
- közlekedés biztonság garanciái a KRESZ elıírásainak betartása…..
A biztonság legfıbb garanciája azonban a KÉTKEDÉSÜNK! Összefoglalva Ahhoz, hogy a biztonságot megteremtsük, a veszélyeket, a hiba lehetıségeket, kockázatokat fel kell mérjük, kezelni kell tudnunk ezeket a kárlehetıségeket.
16
Záró kérdések - Mi a veszély? - Mi jellemzi a hibát? - Mi a kockázat? Mutassa be a kockázatok jellemzıit. - Mit jelent a biztonság a cégek mőködésében? - Mutasson be néhány példát a biztonság értelmezésére? Jegyzet:
2
A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ÖSSZEFÜGGÉSEI
A KOCKÁZAT ÉS BIZTONSÁG11 gazdasági szinten is összefüggnek. A vállalkozások egy része már felismerte, hogy a biztonság növelésére - egy adott optimális szintig- fordított összeg megtérül. Megtérülés Optimális ráfordítás
Befektetett összeg Elfogadható a kockázat, ha egy káresemény elıfordulása a vállalat létét nem veszélyezteti. Az elfogadhatatlan kockázat kezelésére kétféleképpen lehet intézkedni: -
11
addig kell csökkenteni a kockázatot, míg elfogadható nem lesz, a vállalat vezetésének egyértelmő döntéseket kell hozni a kockázatok csökkentésére. Például: egy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló raktárépület mellett PCB (olaj) hőtéső transzformátor mőködik, ki kell telepíteni, tőzveszélyes munkahelyen megtiltják a dohányzást, csökkentik a tőz keletkezésének valószínőségét, sprinkler rendszert építenek ki, vagy kitelepítik a veszélyes anyagokat a raktárból, autópálya két sávja közé acél, vagy betonkorlátot építenek (azért, hogy csökkentsék a kár súlyosságát), Cél minden esetben csökkenteni a kockázatot. Adott esetben a tevékenységet meg kell szüntetni.
Varga Zoltán: Veszélyforrás elemzés a vegyiparban Veszprémi Egyetemi Kiadó 1998.
17
Kérdés az: Létezik-e olyan határ, amelyen túl a kockázatcsökkentési intézkedések már nem gazdaságosak? Igen. Adott esetben meg kell szüntetni a tevékenységet. A mőködés szüneteltetésébıl eredı jövedelem/haszon kiesés veszteségét kell összevetni a kockázatcsökkentési (szervezeti, anyagi, pénzügyi) intézkedések költségével. A veszélyforrás elemzés, a kockázatkezelés célja a megelızés (prevenció). Erre fordított összeg megtérül. Például: beruházunk egy sprinkler rendszer telepítésébe kb. 15 millió Ft. A raktár épület és a benn lévı árukészlet értéke mintegy 150 millió Ft. Tőz esetén nem csupán az épület és készlet sérül meg, hanem a termelés kiesés miatt elveszíthetjük megrendelıink bizalmát. Más beszállítót választ, ha nem tudjuk teljesíteni a szállításszerzıdésben vállaltakat. Megtérülı a beruházás? Igen.
Ez azt jelenti, hogy a kockázat felmérés, elemzés és kezelés (beruházás) hatásaként csökken a kockázat, a károk bekövetkezése megelızhetı vagy minimálisra csökkenthetı. A kockázatkezelés minıségét egy hordóhoz hasonlíthatjuk. A hordót csak a legrövidebb donga magasságáig lehet megtölteni. A kockázatkezelés minıségét a vállalkozás leggyengébb minıségő területe fogja meghatározni.
De mondhatjuk azt is, hogy egy lánc erısségét a leggyengébb láncszem határozza meg. Ezért kell mindig a legrosszabb esettel számolni!
A
(kár) megelızést12 jogszabályok, szabványok, normák, ajánlások is elısegítik.
A kármegelızés irányulhat: - a kárgyakoriság vagy a kárintenzitás( kárvolumen) csökkentésére, - a veszélykörülmények befolyásolására például.: elemi károk ellen védjük az embereket, vagyontárgyakat, - a veszély-nemnek, mint kiváltó kár-oknak a megszüntetésére például.: védıfelszerelés alkalmazásával a személyes sérülés kárgyakorisága csökkenthetı, tőz keletkezésének megakadályozása. A kármegelızés eszközei is többfélék: - kármegelızési lehetıségek kutatása, információ győjtés és elemzés, - törvényi szabályozások, irányelvek, ajánlások kiadása mellett az ellenırzés szerepét kell hangsúlyozzuk, - konkrét kármegelızési intézkedések lehetnek a tőzvédelem, környezetvédelem, vagyonvédelem területére, - felvilágosítás, tanácsadás, képzés igen fontos kármegelızési eszköz. Ha bekövetkezett a kár akkor is van feladatunk, mégpedig a kárenyhítés, kármérséklés. Ez alatt azt értjük, hogy az eredményes és idıben végzett a tőzoltás után, a károsodott gépek szanálásával, a kár utáni maradványértékek meghatározásával a veszteségeink csökkenthetık. Végül a keletkezett kárunk megtérül a kárkiegyenlítés eszközeivel (biztosító szerzıdésben kialakított feltételrendszere szerint) Ebben a folyamatban a vállalkozások és a biztosítók, valamint a vagyon- és humán(egészség)védelmi kockázatok kezelésében érdekelt szervezetek szoros együttmőködése lehet eredményes. (biztosítási, baleseti kárstatisztikák, közlekedésbiztonsági szervezetek, stb.)
Az együttmőködésben a biztosító szerepe13 jelentıs: - elsısorban át kell vállalnia a kockázatok egy részét. A nagy kárvolumenő, de kis kárgyakoriságú károk a biztosításon keresztül megtéríthetık. Nagy kárvolumen és 12
Már a tervezés idıszakában eldıl a késıbbi kockázatok szintje. A szabványok elıírások betartása mellett a biztosítók, tőzoltók, rendırség kártapasztalatai sokat segíthetnek a károk megelızésében. A késıbbi fejezetekben részletesen tárgyaljuk, most a logikai felépítés miatt szükséges megemlíteni.
13
18
kárgyakoriság esetén a tevékenység megszüntetése is bekövetkezhet. Kis kárvolumeneket un. bagatell károkat a vállalkozás maga viseli (ezt hívjuk önrésznek).
Kárintenzitás BIZTOSÍTÁS
Kockázat elkerülés
önrész
Kárgyakoriság
A biztosító ösztönzi a risk menedzsment tevékenységet a vállalkozásoknál. Ez azt jelenti, hogy össze kell hangolni a munkavédelmi, tőzvédelmi, rendészeti, környezetvédelmi, minıségbiztosítási, gazdálkodási, stb. kockázatokat és az ezek csökkentésére fordítható költségeket optimalizálni kell. A koordinált kármegelızés a biztosítási díj mérséklését vonhatja maga után, például kármentességi engedmény formájában.
-
Összefoglalva A kockázatok kezelése, kármegelızés anyagi érdeke a cégeknek. Záró kérdések - Mi az elfogadható és elfogadhatatlan kockázat? - Egy cégnek/vállalkozásnak melyek a kármegelızési feladatai? - Mi a biztosítás szerepe a kockázat kezelésben? Jegyzet:
Utazásunk során eddig megismertük a veszély- hiba- kockázat – biztonság általános, logikai összefüggéseit. Láttuk milyen fontos cselekednünk a biztonság megteremtéséért. Utazásunk következı állomása megismerni, melyek azok a konkrét kockázatok amelyekkel számolnunk kell.
3
KOCKÁZATOK-VESZÉLYEK RENDSZEREZÉSE
Nem könnyő megtalálni a rendszerezés logikáját. Ennek oka, hogy a különbözı szintő kockázatok összekeverednek gondolatainkban. Induljunk ki a szélesebb környezetünkbıl és haladjunk a speciális kockázatok felé !
19
3.1
A környezeti veszélyek14
- Mi a katasztrófa? A katasztrófa jelentıs anyagi, energetikai, technikai kárt, tájpusztulást, életminıség romlást, életveszélyt jelentı hatás. A különféle katasztrófák elleni tudatos, tervszerő védelem megteremtése az emberiség egyik nagy, globális feladata. A képek önmagukért beszélnek, médián keresztül jól ismert helyzetek:
A katasztrófák statikus lefolyásúak (például: levegı- víz-talaj szennyezés, stb.) vagy dinamikusak (Például: árvíz, földrengés, szökıár, tornádó15, stb.) Kiterjedése a regionális jellegőtıl a globális katasztrófáig terjed. Szemléltesse az összefüggéseket a következı ábra: STATIKUS KATASZTRÓFÁK
DINAMIKUS KATASZTRÓFÁK
IDİ lassú
telekhatár on
közigazgatási országhatár határ
közepes
kontinentális kiterjedéső
Globális katasztrófa
gyors TÉR Forrás: Dr. Nagy Tibor A biztonság garanciái IV. Tőzvédelmi szeminárium 1994. Gyula
14
A környezetvédelemrıl szóló 1995. évi LIII.tv. 101.§-a (4) bek. a környezet használóra vonatkozó fejezetek.
15
A ciklonokat, hurrikánokat, tájfunokat (távol kelet), tornádó ( USA) és személynévvel is tisztelik.
20
A társadalom a katasztrófa helyzeteket általában nehezen tolerálja. Nemzetközi szervezetek most alakítják ki definícióját. Abban egyetértenek, hogy az alábbiak valamelyik feltételének teljesülése katasztrófaként kezelendı: - 10 vagy ennél több haláleset illetve súlyos sérülés, - több mint 200 ember kitelepítése, - helyi eredető élelmiszer vagy ivóvíz fogyasztásának eltiltása, - több mint 25.000 km2 földterület vagy vízfelület erıs szennyezıdése, - több mint 10 km partszakasz, folyószakasz szennyezıdése.
A dinamikus katasztrófák16 következményeit vizsgálva azt látjuk, hogy az események és áldozataik közül az elemi- és a közlekedés károk a legkritikusabbak. A legnagyobb anyagi károkat az elemi- és tőzkárok adják : Katasztrófák jellege - természetes eredet (tájfun, vulkán, stb.) - tőzvész - repülıgép - hajó - közlekedés - egyéb
esemény 35.9 11.7 9.4 14.4 18.5 10.0
Katasztrófák megoszlása % áldozatok 88.2 0.6 0.3 2.3 2.9 4.7
anyagi kár 82.5 8.5 5.6 3.1 2.7 0.7
Forrás: Münchener Rück kiadvány 2006.
Eddig elıfordult legnagyobb technikai katasztrófák a bophali (India) növényvédı szer gyárból 30 tonna metil – izocianid kiszabadulása, a csernobili atomreaktor robbanása voltak.
Magyarországon az elmúlt 25 évben 2 bányakatasztrófa, 1 vegyipari és 1 repülıgép szerencsétlenség haladta meg a katasztrófák nemzetközi (IAEA) küszöbértékét. A legnagyobb anyagi kár a Dunamenti Hıerımőben 1970-ben (akkori áron 100 M Ft), illetve 2003-ban a Paksi Atomerımőben mintegy 6-7 milliárd Ft volt. Nézzünk egy - két példát a helyi szintő kockázatokra/károkra is. 16
Az utolsó harmincöt év alatt mintegy 1500 katasztrófát regisztráltak . (Münchener Rück kiadvány.2004.)
21
Tanulságos a balesetek alakulása: Baleset jellege közlekedési foglalkozási háztartási vízi egyéb
2006 szám 1716 151 4180 329 1270
arány % 22.6% 1.9% 55% 4.1% 16.4%
Forrás: KSH 2006.
A közlekedési/jármő baleseten belül 86% az emberi hiba, 0.9% a mőszaki hiba. A foglalkozási baleseteknél a bányászatban 66,9%, építıiparban 30,7%, vendéglátásban 39,5% halálos kimenetelő. A legnagyobb volumenő megbetegedés a halláskárosodásból, fertızı megbetegedésbıl, vibrációs ártalmakból és bırbetegségekbıl ered. A háztartási baleseten belül az esés/lezuhanás 14%, égés/robbanás 24%, a mérgezés/ fulladás 7.9% volumenő. A tőzesetek száma 1990 óta mintegy megháromszorozódott, a dohányzás és a szabadban tüzelés következménye ötszörözıdött. A villamos áram, a dohányzás, a tüzelı berendezések, a gyújtogatás, a gyermeki tevékenység, a tüzelés a szabadban a legjellemzıbb tőz-okok. Figyelmet érdemel a tőzkárok okainak megoszlása: Tőz okok
2006
gyújtogatás öngyulladás robbanás villamos áram villámcsapás hıátadás súrlódás gyermeki tevékenység építési hiba technológiai hiba szikra dohányzás tüzelı berendezések nyílt láng tüzelés szabadban ismeretlen egyéb
szám / M Ft 936 db / 159 M Ft 138/ 6 143/16 2422/147 105/44 667/32 151/26 906/34 217/8 50/3 211/39 1893/ 80 1208/61 689/35 879/51 1491/238 1118/162
arány % 7.1%/ 13.9% 1/0.6 1.1/1.4 18.3/12.8 0.8/3.9 5/3.9 1.1/2.3 6.9/3 1.6/0.7 0.4/0.3 1.6/3.5 9.0/5.4 14.3/7 5.2/3 6.7/4.5 11.3/20.8 8.5/14.1
Forrás: KSH 2006.
A katasztrófák sokkoló hatását a társadalom nehezebben viseli el, mint ugyanakkora következményeket, de idıben szétosztva. (1000 balesetnél egy- egy személy halálesete, vagy egy balesetnél 1000 személy halálesetére gondoljunk) Magyarországon 10 millió ember léptékkel számolva: - 7500 – 8000 fı/év a halálos balesetek kockázata - 75-100 fı/év a foglalkozási baleseteké - 1500-2900 fı/év közúti közlekedésnél - 3000-5000 fı/év a környezeti ártalmak mutatója.
A halálos balesetek után a környezeti ártalmak –nehezen meghatározható statisztikai számai következnek. A szigorú intézkedések hatására csökkent a foglalkozási balesetek volumene.
22
Megdöbbentı, ha megnézzük az önként vállalt veszélyek 2006. évi hazai eseteinek sorrendjét: Önként vállalt veszélyek jelleg kockázat dohányzás (20 db/nap) 50.000 motorkerékpározás 20.000 autóversenyzés 12.000 7.500 italozás 1 liter/nap 3.800 háztartási baleset 1.700 autó vezetés 1.400 üzemi baleset 400 sziklamászás 100 repülıgép baleset 100 röntgen vizsgálat 100 passzív dohányzás
Kényszerően viselt veszélyek jelleg kockázat 12.000 elhalálozás 40-50 évesen 2.000 influenza 800 leukémia 500 közúti gázolás 400 gyilkosság 150 tőzeset 22 árvíz 20 tornádó 17 vasúti baleset 8 földrengés szélvihar 1 villámcsapás 1 repülıgép rázuhanás 1 veszélyes anyagok szállítása 0.5 nyomástartó edény robbanása 0.5 meteorit becsapódása 0.00006 szupernóva kitörése 0.00001
Forrás: KSH 2006.
Az önként vállalt dohányzás, motorkerékpár, autó versenyzés az önként vállalt veszélyek több mint három negyed részét képviselik. A halálozási okok aránya hazánkban is növekvı: Halálozás oka légzıszervi daganatok magas vérnyomás szívinfarktus agy érbetegség érelmeszesedés májzsugorodás balesetek fertızı betegségek egyéb Forrás: KSH 2006
2006 szám 7.505 4.864 14.126 19.693 10.498 8.613 7.596 881 20.265
arány % 25.5% 3.3% 25,4% 13.4% 7.1% 5.8% 5.1% 0.7% 20%
A számok arányai ismertek az emberek elıtt, mégis ezeknek a kockázatoknak a csökkentése összetett és összehangolt fellépést, tudatformálást igényelne. Ha meg kellene fogalmazni, hogy mitıl kell legjobban félnünk életünkben, akkor azt mondhatjuk SAJÁT MAGUNKTÓL.
3.2
A környezet terhelése17
A gazdaság fejlıdése a kezdetektıl a XX. század közepéig döntıen extenzív volt. Az ember -a gazdasági tevékenysége során- átalakította környezetét, de jó ideig döntıen megújuló erıforrásokat használt, így csupán környezethasználó volt. Sokáig úgy tőnt, hogy a szükséges erıforrások rendelkezésre állnak. A XX. század gazdasági téren (többek között) exponenciálisan gyorsuló fejlıdést hozott. A természet regeneráló képessége, a természeti erıforrások mennyisége miatt, kezdetben nem figyeltek a
17
Az épített környezet alakításáról és védelmérıl. 1997.évi LXXIX tv.
23
robbanásszerően növekvı ipari tevékenység környezeti hatásaira és arra sem, hogy ilyen fejlıdési ütem mellett már a belátható jövıben számolni kell az erıforrások végességével.
A Föld lakóinak száma az ötvenes évek óta több mint kétszeresére növekedett18. Az energiafogyasztás ez idı alatt kétszeresére, ezen belül a primer energia felhasználás ( szén, gáz, olaj) négyszeresére nıtt. A légkörben lévı széndioxid -a vízgızhöz hasonlóan- csökkenti a Föld hıkisugárzását, míg a Nap hısugarai akadálytalanul jutnak át rajta. Nagy széndioxid tartalom esetén "üvegházhatás" lép fel, ami környezeti katasztrófával fenyegeti az élıvilágot. (sivatagosodás, éhínség) A kéndioxid és nitrogénoxid hatására keletkezı savas esık közvetlenül pusztítják a környezetet, a növényzetet, talaj- és a felszíni vizek savas kémhatását idézik elı. A füstgázok hatására növekszik a légúti megbetegedések száma, felgyorsulnak a korróziós folyamatok.
A ma még döntıen fosszilis energiahordozókat (szén, olaj, gáz) eltüzelı erımővek, ipari üzemek bocsátják ki döntıen azokat az anyagokat (széndioxid, szénmonoxid, kéndioxid, nitrogénoxidok, rádió-aktív elemek, por), amelyek a káros hatások elıidézıi. Az energiatermelés környezetterhelésén túlmenıen azonban a közlekedés, a lakosság is jelentısen szennyezi a környezetet.
Az ember ipari tevékenysége során környezethasználóból környezetkárosító lett!
A civilizált társadalom számára az energiatermelés, gyártás elengedhetetlen, tehát környezeti beavatkozást el kell viselnie. De nem mindegy, hogy milyen mértékben!
a
Bár a fenti kihívásra átfogó válasz még nincs, megszületett a fenntartható fejlıdés elve, mint általános, elvi irány. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni: "a jelenlegi energiafelhasználás, környezetszennyezés, légszennyezés mellett meddig tartható a Föld állapota, mi az a fejlıdés, amely elérhetı, amely az emberiségre káros hatást még nem gyakorol." A korszerő technika alkalmazása, szakszerő és figyelmes mőködtetése, az energiával való takarékosság, a környezetvédelem a civilizált társadalom túlélési eszköztára. Mindezt úgy kell mőködtetni, hogy az életminıség megteremtése és megtartása megvalósuljon. Egyre fontosabb, szinte döntı jelentıségővé vált a megelızés19. Hosszú távon ez a legolcsóbb, leggazdaságosabb megoldás.
Az utunk további részében innen -a környezetünk védelme oldaláról is- közelítsük meg a leselkedı veszélyeket és kockázatokat. Ez látszólag kitérı, de a késıbbi gyakorlati hatások megértéséhez hasznos lehet.
18
Gondolunk Kína és India létszám és gazdasági erejének növekedésére (egyben ennek környezeti hatásaira is) A tıkeérdekek profit orientáltsága ma még nem ismeri el a humán érdeket. A kétféle érdek harcának eredménye életünk és a Föld jövıje szempontjából ma még kiszámíthatatlan. A CO kibocsátási határértékek kereskedelme a Földünk egésze szempontjából veszélyforrás!
19
24
3.2.1
Terjedés levegıben A legtöbb levegıt szennyezı anyag a tüzelıanyagok elégetésébıl és a belsı égéső motorokból származik. A terjedési folyamatokat befolyásolják: a levegı nyomása, hımérséklete, páratartalma, fényhatások, anyagok egymás közötti kölcsönhatásai (erısítı, gyengítı hatás) Például a szénmonoxid a levegıben gyorsan széndioxiddá oxidálódik, viszont a széndioxid akár 50-200 évig is a légtérben maradhat. A gázok (például: halon, stb.) évszázadokig sem tőnnek el a légkörbıl, több ezer km távolságot is áramolnak a keletkezés helyérıl. ( a csernobili radioaktív zóna beterítette Európát, több évtizedig fejti ki károsító hatását.)
3.2.2
Terjedés vízben A felszíni vizek a szennyezıdés hatásának legjobban kitettek a kommunális, ipari és mezıgazdasági szennyvizektıl. Az emberi beavatkozás hatását jól mutatja a dunántúli szén és bauxitbányák vízkiemelése. Ez olyan mértékben megzavarta a karsztvíz rendszert, hogy a budapesti gyógyvizeket tápláló források-, a hévízi tó vízhozama és hımérséklete visszaesett, Dunántúlon számos forrás elapadt.
Az egyre nagyobb mértékben szennyezett természetes víz körforgásba kapcsolódik be az emberi vízfogyasztás körforgása20. Kútjainkkal a talajból vételezünk vizet, majd a használat után juttatjuk vissza tavainkba, folyóinkba, a természetes körforgásba. Sajnos ebbe a körforgásba bekerülnek olyan nemkívánatos szennyezıdések, amelyek a humán célú felhasználást akadályozzák. Ezek a kedvezıtlen hatású anyagok három fıbb csoportba sorolhatók: - fizikai szennyezık: lebegıanyagok (homok, iszap), gázok (metán, széndioxid, kénhidrogén) olajok-zsírok, szerves anyagok, - biológiailag aktív szervezetek: baktériumok, algák, vírusok gombák, - kémiai szennyezık: nitrátok, nitritek, ammónia, arzén, nehézfémek, savak, vas, mangán, fenol, magas sótartalom, növény-védıszer maradék, stb. A vezetékes víz (a tisztítás elıtt) a másodlagos szennyezıdésbıl származóan a következı egészségre káros anyagokat tartalmazhatja: • • • • • • • • •
klór trihalometánok lebegıanyagok íz és szaganyagok baktériumok gombák spórák paraziták vas és mangán, stb.
-klór-vegyületek
Autógumi hegyek és hulladékok egy vízparton
20 Pozitív változás: A szinte teljes körő közmő vízellátás után 2013-2015-re Magyarország minden települése szennyvízhálózattal és tisztítóval ellátott lehet.
25
Az ember étel nélkül hetekig is kibírja, de tiszta víz nélkül másfél nap után elpusztul. Csak az édesvíz alkalmas emberi fogyasztásra, így van ez az állatok és növények többségével is. Vízkészletünk forrása a jéghegyek, a csapadék és a föld alatti vízterek.
Mért fontos ezt a hatást ismerjük? Mennyiségét tekintve a víz alkotja az emberi szervezet nagy részét, a test súlyának felnıtteknél 60-70% -át. (Az újszülött 80%-át víz képezi) Egy 75 kg felnıtt szervezet 50 l (50kg) vizet tartalmaz. Egy ember évente több mint 1000 liter folyadékot iszik. Az agynak 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz. A vízre szüksége van a szervezetnek: - a légzéshez, a víz párásítja a levegıt, amit belélegzünk, - a testhımérséklet szabályozásához, - a víz szállítja a tápanyagokat a sejtekhez, - a víz segíti a tápanyagok felszívódását és átalakítását energiává, - a víz eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges termékeket, - a víz teszi rugalmassá az izületeket a csontok összekapcsolásához, - a legfontosabb szerveinket védı rugalmas burkot víz alkotja.
A fenti funkciók egyikéhez sem szükséges az ásványok vagy egyéb oldott anyagok jelenléte a vízben. Az ólom, kloridok és sok más szennyezıanyag a környezetünkben szennyezi az édesvíz forrásokat. Az orvosi vélemények alapján a nehézfémek (cink, kadmium, ólom) egyre nagyobb mértékben rakódnak le a vesékben, a májban, a csontokban, és az agyban. Pasteur azt találta kutatásai során, hogy a betegségek 95%-ának a forrása a víz, amit megiszunk. 3.2.3
Terjedés talajban
A levegıbıl kiülepedı és kimosódó részecskék a csapadékkal, öntözéssel és a folyók hordalékával kerülnek a talajba. Veszélyt jelentenek a felszín közelbe temetett hulladékok, élılények okozta szennyezıdések.
26
Nézzük meg ezt a teljes ökológiai (levegı-víz- talaj) folyamatot ábrán keresztül: KIBOCSÁTÁS
LÉGKÖR
FELSZÍNI VÍZ
TALAJ
NÖVÉNYEK TALAJVÍZ ÁLLATOK HALAK
gyümölcs
hús
tej
ivóvíz
hal
EMBERI TÁPLÁLÉK
EMBER Az emberi szervezetbe a káros anyagok a bırön, a tüdın, és az emésztı rendszeren (gyümölcs, hús, tej, ivóvíz) keresztül jutnak a szervezetbe. A bırön keresztüli lehetıségek: fürdés szennyezett vízben, maró anyagok, stb. Legtöbb káros anyag légzéssel jut a szervezetbe. A légszennyezı anyagok számát 60.000-re becsülik. Egy felnıtt nyugalmi állapotban 8 óra alatt mintegy 4-5 m3 levegıt lélegzik (mozgás közben ez akár 8-15 m3 is lehet) A halálozási okok mintegy 6%-a 10.000 fı /év hozható kapcsolatba légszennyezéssel . Az emésztıszervi hatások az utóbbi évek kutatásának eredményei. Ebben a folyamatban a nehézfémek hatása a legveszélyesebb, mely elsısorban ivóvízzel, illetve a tápanyagokkal jut a szervezetünkbe. Fém As
Feldúsulás helye bır, haj, körmök
Cd
máj, vese, csontok
Hg
központi idegrendszer, magzat légzıszervek, bır tüdı csontok, vér, bır, agy, bélrendszer, idegek
Ni Cr Pb
Th
bır
Fontosabb ártalmak agyvelı gyulladás, bırrák, pigment zavar, tüdırák, májrák májmőködés-, vesemőködés zavara, vérszegénység, tüdı gyulladás, csontvelı-, enzim zavarok idegrendszer sorvadása tüdırák tüdırák vérképzés zavarok, idegbetegség, eszméletvesztés, halálos mérgezés, immun rendszer, hallás romlás, visszamaradt fejlıdés bır, nyálka hártyák, idegrendszer
A gáznemő légszennyezık közül leggyakrabban a kén-dioxid hatását vizsgálják. Száz év alatt a kibocsátott mennyiség a földön 50 szeresére nıtt (a Föld északi féltekén a kén-dioxid koncentráció az átlag 10 szerese)!
27
A kéndioxid (SO2) és a nitrogén oxid (NO2, N2O, NO) a nyálkahártya nedvességével savas alkotót hoz létre, ami 20-60 mikrogramm/m3 mennyiségben irritáló hatású, 200-300 mikrogramm/m3 között tüdıvizenyıt, légúti szőkületet, 1000 mikrogramm/m3 felett halálos légzésbénulást okoz. A szénmonoxid veszélyét az növeli, hogy színtelen, szagtalan, így jelenléte nem érzékelhetı. A CO a vér hemoglobinjával lép reakcióba, gátolja az oxigén felvételt. 10-20% szénmonoxid arány már veszélyes lehet. Enyhe szénmonoxid mérgezés fejfájással kezdıdik, nagyobb koncentrációnál fejfájás, szédülés, mozgás zavarok, szívritmus zavar és ájulás lép fel. A széndioxid közvetlenül nem károsítja a környezetet, a növények a fotoszintézis során sejtanyagaik felépítésére használják. A vízzel a tengerbe került széndioxid egy része a mészkı képzıdést segíti. Az ember képes ezt a természeti egyensúlyt megbontani a fosszilis tüzelı anyagok (olaj, gáz, stb.) kibocsátásával. Sokféle szénhidrogén is bekerülhet a levegıbe. A benzol leukémiát okoz, a toluol a központi idegrendszerre hat, a xilol az emésztı rendszerre fejti ki káros hatását. Az oldószerek, festékek és ezek gızei (alkohol, glikol, észterek, stb.) belsı szervekre, idegrendszerre hatnak. A vegyipari katasztrófák megmutatták a mérgek súlyos következményeit pl. dioxin (1976. Seveso), metilisocianid (1985. Bophal) vagy klórgáz az elsı világháborúban, ipari és szállítási baleseteknél.
- A nukleáris létesítményekbıl több százféle rádióizotóp kerülhet a környezetbe, és a légtérben maradnak. A kimosódó jód és cézium szabja meg a vizekbıl és a földbıl növényekbe felszívódás mértékét. A jód egy része 8 nap alatt lebomlik, a domináns részének felezési ideje azonban 17-30 év. Az alfa sugárzás hélium atomokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli ıket. A béta sugárzás elektronsugárzás, és egy alumínium lemez is elnyeli ıket. A gamma sugárzás erıssége az útja során folyamatosan csökken. Egy ember átlagosan évi 2,5 mSv dózist nyel el. Okai a levegıben lévı radon, a kozmikus sugárzás, röntgenvizsgálatok, stb. Fontos kiemelni, hogy a legnagyobb része (2 mSv) természetes forrásból származik. A lézer sugarak a bırt és a szemet károsítják, az ibolyántúli sugarak bırgyulladást és szürke hályogot, esetenként bırrákot okoznak. A világőrbıl érkezı UV sugarakat a sztratoszféra ózonmolekulái elnyelik. Az „ózonlyuk” hatására az embereknél 1%-al nı a melanóma és 3%al az egyéb bırrák valószínősége. Az ionizáló sugarak (röntgen, alfa, béta, gamma sugárzás) hatását régóta ismerik. sugárzás mértéke Sv (siever) 0.5-1.0 Sv 1-2 Sv 2-5 Sv 5-15 Sv 15 Sv felett
következmény bırön égési sérülés, émelygés, hányás szemen hályog, vérképzı szerv problémái csontvelı károsodás miatt 1-2 hónap után halálos emésztı rendszer károsodása miatt 1-2 hónap után halálos idegrendszer, érrendszer megtámadása miatt néhány napon belül halálos
Forrás: Marx György: Atommag- közelben
A leukémia átlagos lappangási ideje 8 év, a ráké 16- 24 év, lefolyása 1-2 évtized. Így az egyes hatások közvetlen összefüggéseinek megítélése igen nehéz. Becslések szerint az összes rákos megbetegedés mintegy 4%-ának oka foglalkozási ártalom, dohányzás 30%, táplálkozás 35%, környezetszennyezés 2%, Csernobil hatása 0.01% mértékért felelıs.
28
- Az emberi élet minıségét erısen befolyásolja a zajszint, zajszennyezés. A zaj már 40-80 dB között magas vérnyomást és pszichés zavarokat okoz, tartósan 80 dB felett süketséget.
Ha számszerősíteni szeretnénk a következményeket, akkor vizsgálhatjuk a statisztikai életérték számait (VSL =Value of Statistical Life) - az aktív egyén halála miatt elmaradt nemzeti jövedelem USA-ban 2-3M USD, hazánkban ma kb. 20- 35 M Ft - átlagos munkaidı kiesés balesetek miatt 28 nap, foglalkozási megbetegedések következtében 338 nap a teljes foglalkoztatottak számára vetítve.
3.2.4
Klíma változásokról21
Mindig voltak természetes eredető klíma változások, melegedés, lehőlés váltotta egymást. A Nap hatása, a Föld pálya módosulásai, tőzhányók kitörései a legfıbb mozgató erıi. A gond az emberi beavatkozás.
Reméljük csak a képzelet szüleménye a sivatagban kóborló pingvin.
Ami a valóság: az erısödı üvegházhatás lehetséges következményeirıl különbözı feltételezések születtek: - klímaövezetek eltolódása, szélsıséges idıjárás (szárazság, szélviharok, árvizek, stb.) - csapadékviszonyok módosulása (több esı, nagyobb párolgás) - termıterületek eltolódása északi irányba
21
További olvasmány: „Agro-21” Füzetek klímaváltozás -hatások-válaszok 2006. 47. szám VAHAVA projekt keretében számos tanulmány vázolja fel a lehetséges hatásokat (www. vahava.hu)
29
A klímaváltozás kompenzálásának lehetısége, ha: - a fosszilis tüzelıanyagot helyettesítjük a víz, a szél energia, a napenergia, az atomenergia hasznosításával, - mintegy 15 millió km2 új erdıterület telepítünk a Földön (hektáronként 6 tonna karbont kötnek meg és 12 tonna oxigént bocsátanak ki) - a nemzetközi és gazdasági érdekeket összehangoljuk (környezetvédelmi költség az ipari termelés önköltségi eleme legyen , „szennyezı fizet” elvet érvényesítjük, stb.) - az elırejelzést , a tájékoztatást, a védekezést megszervezzük, a szennyvíztisztításfertıtlenítés, tartalékok, elhárítási eszközök- logisztika elıkészítésére gyakorlatokat szervezünk.
A klímaváltozás hatása a ciklonok, tájfunok / hurrikánok kialakulása -egyes tudósok szerint- a Föld megújulásának eszköze.
3.3
Közvetlen környezetünk veszélyei
A globális hatások után rakjuk rendszerbe a veszélyek mértékének megítélése szempontjából az egyéb veszélyforrásokat, kockázatokat, mint a veszélyes anyagok, energia források, a berendezések körét.
Közvetlen hatású veszélyforrások: VESZÉLYES ANYAGOK • • • •
• • • • •
• • • • • • • • •
Fizikai hatásúak tüzelı anyagok motorhajtó anyagok éghetı anyagok radioaktív anyagok
Hıforrások kazánok kemencék hıcserélık forró közegek nukleáris reaktorok
Mechanikai hatásúak gépek és anyagok mozgása szerkezetek egyensúlyának megbomlása szintkülönbség súlytalanság erıs áramlások nyomásváltozások (kis és nagynyomás) levegı állapotváltozása rossz megvilágítás rezgések
• • • • •
Kémiai hatásúak korrozív anyagok reakcióképes anyagok maró anyagok oldószerek aeroszolok
• • • • •
ENERGIA FORRÁSOK Mechanikai energia források nyomástartó edények rugós berendezések szivattyúk forgó tömegek felfüggesztett testek
• • • • •
BERENDEZÉSEK Termikus és kémiai hatásúak szélsıséges hımérséklet hısugárzás tőz –robbanás anyagok öregedése, kifáradás kémiai hatások
• • • • •
Biológiai hatásúak ingeranyagok mérgek rákkeltı anyagok mutagén anyagok terratogén anyagok
• • • • •
Áramforrások generátorok kémiai áramforrások kondenzátorok statikus feltöltıdés radioaktív sugárforrások
• • • • • • • • •
Villamos hatásúak áramütés villamos szikra, zárlat véletlen bekapcsolás áramkimaradás melegedés elektromágneses sugárzás ionizáló sugárzás ibolyántúli sugárzás nagy térerısség
A veszélyek az anyagi javak károsodását is elıidézhetik. Ennek skálája igen széleskörő az üveg kártól a csernobili katasztrófa kárig. 30
A szélsıséges hımérsékletet, szélnyomást, csapadékot, erıs napsugárzást az épületeknek, berendezéseknek el kell viselniük. Mélyépítésnél számolni kell a talajvízzel, agresszív hatásokkal, földrengéssel, talajmozgással. Azonban nem lehet a mőszaki létesítményeket úgy kialakítani, hogy szélsıséges mértékő természeti értéknek is ellenálljon. Az ellenálló képességnek és a költségnek összhangban kell lennie. A maradó kockázat mértékének meghatározása optimalizáló feladat. Például: villamos szabad vezetékeket 100 év alatt várható legnagyobb szélnyomásra és zúzmara képzıdésre méretezik. Folyami létesítményeknek az 1000 év alatt legnagyobb árvizet, míg az atomerımőnek a 10000 év alatt feltételezhetı legnagyobb földrengést is ki kell bírniuk. Ennek ellenére olajfúró tornyok dılnek fel, vihar , zúzmara elszakítja a villamos távvezetéket, földrengés, illetve kılavina pusztítja el a (vízi)erımővet. A jellemzı káreseményeket képeken is bemutatjuk az aktuális fejezetekben.
Az anyagi értékek veszélyeztetettségét mutatja a következı táblázat. • • • • • • • •
ANYAGI ÉRTÉKEKET VESZÉLYEZTETİ HATÁSOK tőz, robbanás szerkezetek egyensúlyának megbomlása, épületek összeomlása mozgó(repülı) tárgyak ütközése kiáramló közegek roncsolása (mechanikai, termikus, kémiai) korrózió, erózió, kopás termıtalaj, élıvíz használati értékének csökkenése életfeltételek romlása (infrastruktúra, ellátottság) tájrombolás
Könnyő belátni, hogy a leírt veszélyek társadalmi-gazdasági kihatásai sem lebecsülhetıek. • • • • • •
3.4
TÁRSADALMI- GAZDASÁGI VESZÉLYEZTETÉS települések hanyatlása (elszegényedés, elnéptelenedés) vállalatok tönkremenetele (minıség romlás, rendeléshiány, termelési tényezık zavarai) gazdasági romlás (struktúra váltás, áremelkedés, életszínvonal csökkenés) exportképesség csökkenése (romló külker mérleg, fizetési mérleg, rossz hitelképesség) rossz közhangulat (félelem, agresszivitás, társadalom eróziója) természeti változások (szennyezés, savas esı, ózonlyuk, üvegházhatás)
Emberi hiba mint veszélyforrás
A gyakorlat azt mutatja, hogy a balesetek kezdeti eseménye illetve ennek kiszélesedése gyakran összefügg valamely emberi hibával. Az emberi hiba gyakoriságának számszerősítése nehéz, több tényezıtıl függ. Például képzettség, személyiség, munkahely kialakítása, stb. Nemzetközi tapasztalatok alapján az elvégzendı feladattól függıen megvizsgálhatunk néhány emberi hibával összefüggı számadatot: FELADAT Összetett, nem minden nap végzett munka Nem minden nap végzett, illetve párhuzamosan végzett feladatok Minden nap végzett, de figyelmet követelı munka Minden nap végzett egyszerő feladat
A HIBA GYAKORISÁGA 4- bıl 1 10-bıl 1 100-ból 1 1000-bıl 1
Látható, hogy minél összetettebb, minél inkább figyelmet igénylı a munkánk, vagy párhuzamosan több feladatot kell elvégezni, a hiba gyakorisága annál nagyobb. Gondoljunk a gépjármő vezetésre, különösen a „hétvégi vezetık” hiba elıfordulás valószínőségére. 31
Az üzemzavar, meghibásodás 60-90%-ban emberi hiba, mulasztás következménye. A nagy társadalmi horderejő katasztrófa kockázatok (Csernobil 1986, Three Mile Island erımő USA 1979, Brenner alagút, repülıgép katasztrófák, stb.) mellett a gépjármő , vagy üzemi balesetek is nagyrészt emberi okokra vezethetık vissza. Ezek az ember - berendezés kapcsolatok rendkívül bonyolultak. A következı táblázatban összeszedtük a fı jellemzıket. • • • • • • • •
KÜLSİ TÉNYEZİK feltételek • munkahely építészeti kialakítása • környezeti jellemzık (hımérséklet, világítás, tisztaság, stb.) • munkaidı és pihenı idı aránya • segédeszközök, munkaeszközök, védıeszközök • kezelési feltételek • szervezeti rend (felelısség, hatáskör, kommunikáció, stb..) • emberi kapcsolatok • motiváció
• • • •
írásbeli és szóbeli eljárási rend figyelmeztetések munkamódszerek munkahelyi gyakorlat
• • • • • •
SZABÁLYOK, REND • • •
STRESSZ HATÁSOK OKAI lélektani fenyegetettség (hibázástól való félelem, állásvesztés) • váratlan esemény • ügyelet /esemény nélkül • értelmetlen munka • monoton munka (zaj, fény, villódzás, színek, mozgás, beszédzaj) • információk, jelzések elvesztése, bizonytalanság • • belsı adottságok
• • • •
képzettség, tapasztalat, gyakorlat intelligencia, motiváció, magatartás értelmi és érzelmi állapot / szexuális kiegyensúlyozottság család, szervezetek, társadalom hatása
követelmények tanulékonyság, felfogó képesség értelmezési képesség, döntési képesség elıre látás memória sebesség, erı, pontosság, dinamizmus következmények felmérése kapcsolatteremtés és csapatmunka ember –gép kapcsolata, számítógép kezelés
világos, egyértelmő szabályok képzés, után képzés szimulációs gyakorlatok
fiziológiai fájdalom kifáradás éhség, szomjúság szélsıséges hımérséklet, oxigén hiány gyorsulás, lassulás rezgés keringési és ritmuszavar külsı adottságok
• •
fizikai állóképesség, kondíció megjelenés, aura
Forrás: Vajda György: Kockázat és biztonság Akadémiai Kiadó Budapest 1998.
Az emberi hibák mérése, adatok győjtése, ezzel a kockázatok kezelése világszerte kidolgozatlan. Pedig a technológiák fejlıdésével nı a hibák bekövetkezésének valószínősége, vagyis a kockázat. Ezt a korszerő számítástechnikai rendszerek sem képesek jelentıs mértékben csökkenteni. Gondoljunk akár az őrhajók, őrsiklók katasztrófájára, ahol minden lépés és mővelet számítógépes programokon ellenırzött volt. Az ember szerepét nem lehet kiiktatni. Elıre nem programozható, karbantartással, üzemzavar elhárítással, vagy biztonságtechnikai rendszerek kiépítésével kapcsolatos döntéseket, a számítógép programokat is az ember készíti. Az emberi hiba csökkentésének egyik jól használható eszközei a szimulátorok, ahol növelik az operátorok reakció képességét, szakmai felkészültségét.
Kiváló az emberi hibák tesztelésére is.
A kutatási eredmény nagyon szemléletes: - Az ember teljesítı képessége egy napi ciklusban a következı ábra mutatja: 32
+%
9
13
óra
19 3
-%
A nappali csúcsteljesítés 9 óra tájban mintegy +25% értékkel, 19 óra körül +15% értékkel jelenik meg. Az emberi teljesítıképesség holtpontja a déli órákra és az éjszakai minimum 3-4 óra közé tehetı.
Az optimális stressz szint azt jelenti, hogy például az üzemvitel területén dolgozó operátoroknak ne legyen túl sok feladatuk, de annyi legyen, hogy munkájuk ne váljék unalmassá, ellenırzési szerepük, rendszeresen visszatérı faladatuk megmaradjon. Például, ellenırizzék óránként a nyomás, hımérséklet, fordulatszám értékeket és ezek visszacsatolása /rögzítése történjen meg az üzemviteli naplóba. Másik példa: vagyonvédelmi ırök rendszeresen jelentkezzenek be egy -egy ellenırzési ponton. - Sok esetben nem lehet csupán a végrehajtó személyek hibájaként kezelni baleseteket. Vezetıi hatáskör egy szervezet hibás struktúrája, rossz döntési és felelısségi folyamatok, ellenırzési és utasítási jogkörök, motiváció hiánya. Nagy technológiai katasztrófáknál a balesetek zömmel éjszaka és szabadnapon következtek be (Csernobil esete jól szemlélteti ezt. Egy kísérlet lefolytatásakor döntési hatáskörrel rendelkezı vezetık hiányoztak.)
- A veszélyek jelentıs hányada mintegy 20-30%-a konstrukciós hibából ered. Talán nem véletlen, hogy a FORMA 1 világában a versenyautók konstrukciójának kialakításánál, hadi technikánál vagy az őrhajók mőködtetésénél szerzett tapasztalatok bekerülnek a gyakorlati életbe. Ugyanakkor a verseny esetenként a minıség rovására mehet. Ennek védelmében nemzetközileg elfogadott szabványokat hoztak létre. Az elıírások teljesülését erre felhatalmazott intézmények tanúsítják. A legkörültekintıbb felkészülés ellenére bekövetkezhetnek véletlen, váratlan, balesetszerő meghibásodások, károk.
- A berendezések meghibásodásának oka 20-25%-ban anyaghiba. Ez visszavezethetı tervezési hibára, szabványok be nem tartására, de szakértelem hiányra is. Az öregedés, anyagkifáradás, kopás, korrózió, erózió, kilágyulás a mőködés természetes jelenségei. Mégis szükséges a rendszeres felülvizsgálat, karbantartás, esetenként az alapos diagnosztikai elemzés. A gépek, berendezések megbízhatóságával késıbbi fejezetekben foglalkozunk.
-
Sok káresemény bekövetkezése az eszközök, berendezések szakszerőtlen használatából adódik. Meg kell tanulni, begyakorolni a berendezések használatát. Gyorsuló világunkban gyakran éppen erre nincs idı.
33
-
A munkavédelem elıírásainak figyelmen kívül hagyása a személy veszélyeztetésén túl általános üzemzavart is generálhat. Például: a védelem hiánya a nagyfeszültségő elektromos térben zárlatot, tüzet okozhat - zárlatvédelmi lekapcsolás az energia ellátás kimaradását - hőtı kompresszor kiesését vagy egy ammónia tartálynál a hımérséklet-, nyomás emelkedést-, robbanást- mérgezést vagy akár egy város kitelepítését is okozhatja.
- Bőnözés, terrorizmus, erıszak, szabotázs, gyújtogatás, robbantás veszélyhelyzetet teremtenek. 2001. szeptember 11. World Trade Center elleni támadás, londoni – spanyol – német merényletek, felhívták ezekre a veszélyekre a figyelmet, megváltoztatták a világ biztonságról kialakította fogalmát. Ma egy folyamatos veszélyhelyzetben élünk. 3.5
A veszély mértékének megítélése
Mégis mekkora lehet ez a veszély? A veszély megítéléséhez a valós, számított és a becsült értékeket kell figyelembe vennünk. A háromféle információ típust azonban nem keverhetjük össze. A legnehezebb az egyes területekhez szükséges információk összegyőjtése. Néha még a követelmények is bizonytalanok. Például amikor paksi atomerımőnél a mértékadó földrengés kockázatot vizsgálták22 a geofizikusok között éveken keresztül dúló éles vitával találkozhattunk. A megítélés egyik fontos eleme a bizonytalanságok kezelése. A valószínőség számítás módszereivel kezelhetı az adatok szórásából származó bizonytalanság. Például: a meghibásodások-, hibaelhárítások-, üzemzavarok száma, selejt mennyisége, stb., vagy az embercsoportok jellemzıi: kor, egészségi állapot, jövedelem, stb. A probléma gyakran - az adatok hiányából, - ismereteink korlátjaiból , - ítélıképesség hibáiból származik. A nagy mennyiségő hatás összevonása / aggregálása, a sokféle jellemzı egyetlen mutatóba sőrítése szinte lehetetlen. A veszélyesség leírása ezért több mutató együttes elemzése, és ezt követı döntések szükségesek. Még a legnagyobb körültekintés és biztonság ellenére is találkozhatunk a mértékének megítélésénél a társadalom értékítéletével.
a veszély
Például a München-Hamburg Intercity expresszvonat körülbelül 200 kilométeres sebességnél siklott ki, és csapódott egy vasúti felüljáró pilléreinek. A balesetet követı vizsgálat megállapította, hogy a kerék egy gumialkatrésze meglazult, és beleakadt a kocsi forgózsámolyába, ettıl az elvesztette stabilitását, a szerelvény kisiklott, majd 300 méteren keresztül sodródott a sínek mentén, és beleütközött egy felüljáróba. A német vonatkatasztrófa idején elterjedt nézet volt, hogy az addig alkalmazott zajcsökkentı kerék megoldásokat meg kell szüntetni. A gazdasági számítások a kár elıfordulási valószínősége alapján elfogadhatónak minısítették a 10000 évenként bekövetkezı baleseteket. Ezt a megállapítást a társadalom nem tolerálta.
22
Az átmeneti tároló megépítésekor a biztosító kockázatelemzése is kitért a földrengés kockázatokra. Tanulmány . 2007.
34
Összefoglalva Összefüggések ismeretében jobban meg fogjuk érteni a körülöttünk lévı és napi életünket befolyásoló kockázatokat, veszélyeket, ennek mértékét. A veszély mértékének megítélésénél több tényezıt együttesen kell mérlegelni. Záró kérdések - Hogyan jellemezhetık a katasztrófák? - Hogyan terjed a károsító hatás levegıben, vízben és talajban? - Mi az oka a klíma változásoknak? - Hogyan tudjuk megítélni a kockázatok veszélyességét? - Melyek a veszélyek társadalmi hatásai - Mi az emberi tényezı szerepe? Jegyzet:
4
KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE Megismertük a kockázatok alapvetı definícióit, globális, vállalkozásra és személyekre kifejtett hatásait. Az utazásunk további részében bemutatjuk, hogyan tarthatjuk kezünkben ezeket a kockázatokat, milyen módszerekkel tudjuk felmérni és elemezni.
4.1
A veszélyforrás elemzés célja - lehetséges kockázatok feltárása, beazonosítása (hazard identification) - balesetek bekövetkezési valószínőségének meghatározása (hazard-analysis) - következmények becslése (consequence analysis) - kockázatok meghatározása (risk assessment) - javaslatok a belesetek megelızésére a kockázatok csökkentésére.
Kockázatmenedzsment szemléletesen, az óramutató járásával megegyezı irányú megújuló folyamat: kockázati tényezık meghatározása
új stratégiák kidolgozása
ko
a változás becslése
kockázati tényezık mérése stratégiák kialakítása
a kezelés hatékonyságának megfigyelése/ monitoring
optimális eljárás kiválasztása
a kockázati stratégiák/ módszerek alkalmazása 35
A kockázatok csökkentésére általában az alábbi módszereket alkalmazhatjuk: - módosítás az irányító/szabályozó rendszerben, - módosítás a mőködtetésben, - módosítás a technológiai folyamatban ( hımérséklet, nyomás, stb. paraméter), - módosítás a felhasznált anyagokban, - a biztonságtechnikai eszközök felülvizsgálata.
Vizsgáljuk meg a veszélyforrásokat, mi váltja ki a hibát, milyen események vezetnek a hibától a baleset bekövetkezéséig és melyek lehetnek a következmények? Veszélyforrások
Kezdeti események
I. Általános veszélyforrások, melyek az ipar minden területén elıfordulnak: leesés, áramütés, gázolás, stb.
1.Gépek/felszerelések meghibásodása szivattyúk, szelepek, stb érzékelık, szabályozók 2. Berendezések meghibásodása csövek csapágyak készülékek tartályok, tárolók 3. Emberi hibák a mőködtetés, karbantartás, tesztelés során 4. Szolgáltatások hibája: elektromos áram, víz, gız, stb. kimaradása 5. Külsı események: árvíz, földrengés, szélvihar, stb. 6. A paraméterek eltérése a tervezetthez képest 7. Információs csatornák meghibásodása
II. Speciális veszélyforrások: 1.Jelentıs mennyiségő: éghetı instabil mérgezı extrém meleg, vagy hideg anyag van jelen 2. Nagy reaktivitású reagensek termékek intermedierek melléktermékek vannak jelen 3. A reakció sebessége érzékeny • szennyezı • mőveleti paraméterekre
4.2
Közbensı események erısítı, továbbterjedı csillapító 1. Paraméterek eltérései 1. Biztonságtechnikai eszközök jelenléte nyomás hımérséklet 2.Továbbterjedést koncentráció akadályozó eszközök: fázisváltozások,stb. lefúvató, biztonsági szelepek 2.Berendezések védıgát meghibásodásai tőzvédelmi csıvezetékek eszközök berendezések tartályok 3.A vezérlés/ személyzet reagálása 3. Éghetı, tervezett robbanásveszélyes, mérgezı anyag kiszabadulása a rendszerbıl. 4. Begyulladás/robbanás 5.A személyzet hibái: rossz helyzetfelmérés, mulasztás 6. Külsı események: kései riasztás nem várt események
4. Veszély esetén alkalmazott mőveletek: riasztás evakuálás vészleállítás
A balesetek következményei 1. Tőz 2.
Robbanás
3.
Szétrepülı alkatrészek
4.
Mérgezı anyagok a környezetbe kerülnek
5.
Erısen reaktív anyag kerül a környezetbe
6.
Személyes sérülések, halál
5. Külsı események: korai detektálás korai riasztás
Veszélyforrás elemzés lépései
Elsı lépés a vizsgált folyamat leírása, melyhez adatgyőjtés
• • • •
szükséges:
mőködési folyamatban lévı anyagok jellemzıit, részletes folyamat ábrát, az egyes mőveletek, készülékek leírását, technológiai paramétereket győjtjük össze.
Szemléltessük a lépéseket egy folyamat ábrával:
36
A vizsgált folyamat leírása
A veszélyforrások azonosítása
A baleset következményeinek meghatározása
A baleset bekövetkezési valószínőségének meghatározása (kár nagysága, kombinatorika, stb.)
A kockázat meghatározása ( Környezeti, személyi veszélyeztetettség, stb.)
A kockázat megengedhetı? KOCKÁZAT= bekövetkezés valószínősége X a következmények nagysága
A FOLYAMAT MÓDOSÍTÁSA
A FOLYAMAT MŐKÖDTETHETİ
4.3
A veszélyforrás elemzési módszerek kiválasztása
Általános szabály nincs a módszerek kiválasztásához, de legalább hat szempontot érdemes mérlegelni. Ezek lehetnek:
- A folyamat/üzem fejlıdési fázisai Minden mőködési fázisban más-más információval rendelkezünk, más kockázati szinttel találkozunk:
37
Információ, kockázat
Üzemeltetés (módosítás, bıvítés) Tervezés
Kivitelezés ÜZEM INDÍTÁS Új üzem
ÜZEM LEÁLLÍTÁS Meglévı üzem
Megszüntetés
Kutatás, fejlesztés
A kutatás fejlesztés- tervezés- kivitelezés-üzembe helyezés- üzemeltetés (közben a karbantartás)- üzemleállítás, üzem lebontás (teljes és részleges leállítás) kockázatai jelentıs mértékben eltérnek egymástól. Így a veszélyforrás elemzés céljai is változnak: SZAKASZ Kutatás fejlesztés
Tervezés Kivitelezés Üzemindítás
Üzemeltetés Üzem leállítás, leszerelés
CÉL A létesítendı üzem, technológia folyamat beazonosítása mely tőzhöz, robbanáshoz, veszélyes anyagok keletkezéséhez vezethet Biztonságtechnikai kutatások Tervezési alternatívák a biztonság megteremtéséhez Tervezett és valóságos üzem közötti különbségek feltárása Veszélyes anyagok, hulladékok elhelyezése Kísérleti üzem, próba üzem, Folyamatindítási tervek elkészítése Tisztítási és nyomáspróbák Mőködési veszélyforrások feltárása Az elıírt paraméterektıl való eltérés okainak feltárása, megszüntetése Bontási munkák veszélyei A berendezésekben maradt anyagok veszélyei (kapcsolat mőködı üzemrészekkel is)
- A balesetek lehetséges következményeinek súlyossága. Minél súlyosabb a bekövetkezés valószínősége , annál részletesebb elemzés szükséges. - A folyamat/üzem bonyolultsága. Egy komplex technológiai rendszernél az elemzés is összetettebb. - Jártasság a veszélyforrás elemzésben. Az elemzés csapatmunkát igényel. - Adat és információ igény. Az egyes vizsgálati módszerek eltérı adat/információ igénnyel rendelkeznek. Részleges teljesítésükkel a vizsgálat eredménye nem teljes. - Idı és költségigények. A célok, idı és költségelemek optimumát keressük. Például egy gyors kockázat áttekintéshez ne használjuk az idı- és költségigényes módszert.
38
Ezek ismeretében a a következı veszélyforrás elemzési módszereket alkalmazzák (vastagon szedve a legismertebbeket)
A veszélyforrás elemzési módszer Angol elnevezés Magyar elnevezés Failure Modes, Effects and Criticality Analysis (FMECA)
Meghibásodás elemzés MSZ -09-96611-85
Safety Review
Biztonságtechnikai áttekintés
Preliminary Hazard Analyzis (PHA)
Elızetes veszélyforrás elemzés
Hazard and Operability Studies (HAZOP) „What if” Analysis
Mőködésbiztonsági veszélyelemzés MSZ -09-960614-87 „ Mi történik, ha” vizsgálata
Checklists
Ellenırzı lista
Human Error Analysis Relative Ranking
Emberi hiba és ok fa elemzés MSZ -09-960619-87 A veszélyforrások relatív rangsorolása
Fault Tree Analysis (FTA)
Hibafa elemzés MSZ-09-960615-87
Event Tree Analysis (ETA)
Eseményfa elemzés MSZ-09-960616-87
Cause/Consequence Analysis
A meghibásodások okainak és következményeinek vizsgálata
Kockázatalapú felülvizsgálat (Risk Based Inspection- RBI)
Diagnosztikai vizsgálatokra épülı objektív információ elemzés
A leggyakrabban alkalmazott vizsgálatokat példákon23 keresztül mutatjuk be.
4.3.1
Ellenırzı lista (checklists)
Az ellenırzı lista a gyors és zömmel szubjektív kockázat felmérések jellemzı módszere. Egy telephely egészére, technológiai folyamatokra, vagy akár egy-egy gépre-gépcsoportra kiterjedı kérdéssort alkalmaz. Rendszerint nemzetközi kártapasztalatokra alapuló kérdések kerülnek összeállításra.
Például egy telephely24 kockázatainak felmérésére alkalmazott vázlat:
23
A HAZOP és FTA elemzést zömmel az energia- és a vegyipar ipar alkalmazza. Speciális jellege miatt ezek a Jegyzetek, olvasmányok fejezetben találhatók. 24 Biztosító társaságok kidolgozták a technológiai folyamatokra, gépcsoportokra, gépekre is. Helyhiány miatt ezek nem kerültek az anyagba.
39
A KOCKÁZATELBÍRÁLÁSI DOKUMENTUMOK A KOCKÁZATOK FELMÉRÉSÉHEZ
BORÍTÓLAP ALÁÍRÓ LAP TARTALOM JEGYZÉK 1. BEVEZETÉS (cél, módszer, stb.) 2.
Elızmények (résztvevık, a megbízás tartalmi és formai követelményei)
3. • • • • •
GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Tevékenység Szervezet felépítése Gazdasági környezet Vagyoni helyzet Tulajdon viszonyok: %
4. • • • • • • • • • • • • •
TELEPHELYEK ISMERTETÉSE Általános ismertetés (egységek, szervezet, stb.) Környezet Terepviszonyok Beépítettség Közlekedés, külsı-belsı megközelíthetıség Telepítési adottságok, építészeti jellemzık Vízellátás, tőzi-víz ellátás Energia ellátás Tőzvédelem Vagyonvédelem Jellemzı tevékenységek, fı technológia, termelési folyamatok Kártapasztalatok Kockázati egységek maghatározása
5. • • •
• • •
KOCKÁZATI EGYSÉGEK ISMERTETÉSE A kockázati egységek elhelyezkedése, környezete Építészeti jellemzık Épületgépészeti jellemzık a. főtés, b. szellızés, c. vízellátás, csatornázás, d. villamos energia ellátás Technológiai leírás a. Technológiai jellemzık b. Anyagfelhasználás c. Energia igény Tőzvédelem, besorolás Vagyonvédelem Üzemeltetési jellemzık (állapot, avultság, karbantartás, termelései eszközök konvertálhatósága, stb.) Vagyonérték Lehetséges legnagyobb kár számítása Értékelés
6. • • •
TELEPHELY ÉRTÉKELÉSE Kockázati egységek értékelése Lehetséges legnagyobb kár meghatározása Megjegyzés, javaslatok
7. • • •
A GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ÉRTÉKELÉSE szervezet értékelése gazdálkodó szervezet maximális kára megjegyzés, javaslatok
8. • •
MELLÉKLETEK Léptékhelyes helyszínrajzok folyamatábrák
•
• • •
Javaslat
Minısítés
Intézkedés
40
4.3.2
Kockázatalapú felülvizsgálat (Risk Based Inspection- RBI)25
Az RBI célja a felülvizsgálati és karbantartási folyamatok hatékonyság növelése a rendelkezésre álló adatok, információk elemzésével. Az RBI módszere, hogy az optimális felülvizsgálati stratégiát a kiemelt szerkezeti elemek (példa: nyomástartó edény, csıvezeték, záró szerelvény, stb.) diagnosztikai vizsgálatával, károsodási valószínősége és az üzemeltetés kockázata alapján határozza meg. A kockázat és költségek minimalizálása így a károsodáselméleti és valószínőség számítási módszerek felhasználásával valósul meg. A vizsgálat eredményeként az elsı külföldi tapasztalatok mintegy 25-40% költségcsökkentést mutatnak. A kockázatelemzés két lépésben történik: - Minıségi elemzés, mely tartalmazza -- a vizsgált terület teljes körő átvilágítását -- a kockázati mértékek rangsorolását, kockázati mátrixba helyezését -- a részletesebb elemzést igénylı szerkezeti elemek, berendezések beazonosítását A minıségi elemzés lépései: -- károsodási valószínőség elemzése (leltár; a jelenlegi állapot felvétel; technológiai folyamat; károsodás mechanizmusa; vizsgálatok hatékonysága, stb.) -- következmény elemzés ( a termék gyulladási-, gızképzıdési-, öngyulladási-szóródási hajlama; meghibásodáskor a környezetbe kerülı anyag mennyisége, biztonsági berendezések, stb. ) -- kockázat értékelés, rangsorolás és a kritikus berendezések , elemek kiválasztása
- Mennyiségi elemzés, melynél a valószínőséget és a következményt jellemzı számértékek megadják a berendezés kockázatának mértékét. A mennyiségi elemzés lépései: -- Adatgyőjtés (példa: meglévı, új információk, interjúk, tapasztalatok) -- Eszközök- berendezések elemzése és meghibásodásai (példa: korróziós mechanizmusok) -- Vizsgálati adatok elemzése (API 581 szabvány) -- Kockázat számítás- kockázat elfogadási kritériumok -- Vizsgálati és karbantartási (kockázat kezelési) program stratégiájának kialakítása, kockázati mátrix felállítása
Megválaszolásra kerülı kérdések: -- Milyen típusú hibát keresünk? (technológiai folyamat-anyagtulajdonság, kártapasztalatok elemzése) -- Hol keressük a hibát? (példa: holtterek, áramlási ívek, légtelenítési pontok, stb.) -- Mi a legmegfelelıbb vizsgálati technika? -- Mi a legalkalmasabb idıpont a vizsgálat végrehajtására?
A jövıben ez az objektív kockázatfelmérés teszi lehetıvé a biztosítók számára is a valós elemzést és erre épülı biztosítási fedezetek megteremtését. Szoros együttmőködés a vállalkozások, kutató intézetek és biztosítók között ennek garanciáját jelentik.
25
BAY-LOGI a MOL nyRT vizsgálat tapasztalatai, valamint az elsı Kárelemzési Konferencia ajánlása alapján 2007. Miskolctapolca
41
KOCKÁZATI MÁTRIX 1-5 –ig a berendezések száma A-E –ig kockázati szintek (alacsony-magas)
Ábrában szemléltetve: Vizsgálati adatelemzés
Adatgyőjtés: • Általános • Anyag- folyamat adatok
Folyamat elemzés
Kockázat számítás
Elfogadási kritériumok
KOCKÁZAT NEM IGEN FELÜLVIZSGÁLATIKOCKÁZATI STRATÉGIA
A jövıben növekszik az épület- és gépészeti diagnosztika alapján végzett karbantartási munka szervezés. Eszközei az infra kamerák, rezgésdiagnosztikai eszközök, stb.
Példa egy tartály vizsgálatra:
A vizsgálati (szoftver) tartalma: - károsodási mechanizmus- és hatáselemzést elvégezzük: elıfordulási hibák, okai, hatása a rendszer mőködésére, stb. - károsodásokat osztályozzuk: öregedési folyamatok, véletlen meghibásodás, stb. - a károsodás számszerő jellemzıit értékeljük. Például: a nyomásváltozás hatása a tartály mőködésre - a karbantartási igényt meghatározzuk: megelızés, illetve károsodás sebességének csökkentése
Megállapítás: a tartály korróziós vizsgálata, feszültség elemzése alapján a karbantartási programot készítünk. Összefoglalva A kockázatok felmérésére számos módszer áll rendelkezésünkre. Mindig az adott terület, technológiai folyamat bonyolultsága, vizsgálat mélységének igénye határozza meg milyen 42
eljárást válasszunk. Mindig szem elıtt kell tartanunk, hogy a bekövetkezett károk nagy része emberi mulasztással összefüggésben keletkezik.
Záró kérdések - Melyek a veszélyforrás/ kockázatelemzés céljai? - Melyek a legjellemzıbb veszélyforrás elemzési módszerek? - Milyen fı elemei vannak az Ellenırzı listának? - Mit értünk minıségi és mennyiségi elemzés alatt felülvizsgálatoknál?
a kockázatalapú
Jegyzet:
A kockázatokat felmérı és elemzı utunk során már sok információval rendelkezünk. Alkalmasak vagyunk arra, hogy egy vállalkozás konkrét kockázatelemzését elvégezzük. Feltárjuk azokat a jellemzı veszélyhelyzeteket, területeket amire fokozottan figyelnünk kell.
KOCKÁZATFELMÉRÉS ÉS ELEMZÉS A GYAKORLATBAN26
5
A felmérés köznapi gyakorlatban leghatékonyabb (és költség kímélı) megoldása a KÉRDİÍV (ellenırzı lista) alkalmazása. 5.1
A kockázatfelmérés néhány általános jellemzıje
- A felmérést telephelyenként kell elkészíteni. - Pontos név, cím a kockázatok beazonosítása miatt lényeges. - A vállalkozás alaptevékenységét pontosan jelöljük meg: például: textilgyár "gyapjú és mőszálból kevert anyagú fonal fonása, szövése". - Egy mérethő és aktualizált tervrajz (vagy tervrajzok)/vázlat teszi lehetıvé a valószínő és felbecsült maximális kár vizsgálatát. 27 - A tárgyi eszközök és forgó eszközök értékét kell megadni
26 27
Münchener Rück kockázatkezelési irányelve nyomán Az érték meghatározás módszereirıl a 7.1 fejezetben lesz szó.
43
Egy telephely vázlatát és hatásmérleget felrajzolhatjuk: Hasznos kibocsátások Fıtermék
Melléktermék
Társadalmi haszon
Erıforrások: -létesítés -anyagok -energia, szolgáltatások -egyéb forrás
Káros következmények: -egészségi ártalmak -életfeltételek romlása -környezet károsodása -anyagi károk -társadalmi károk
emissziók
levegıbe
hulladékok
vizekbe
lebontás
talajra Káros kibocsátások
- Minden üzem, minden berendezés az évek folyamán hajlamosabbá válik a balesetekre. Adjuk meg a beüzemelés idıpontját. - Vannak tapasztalt és kevésbé tapasztalt vállalkozók. Referenciák jó alapot adnak a mőködés megítélésére. - Írjuk le a felhasznált nyersanyag és késztermékek fajtáját, amennyiben ez a tőzveszélyességüket, méregtartalmukat, vízérzékenységüket érinti. - Bıvítések, változtatások, módosítások stb. nagymértékben befolyásolhatják a kockázat minıségét. Ezért fontos, hogy egy ipari komplexum fejlıdésének történetét ismerjük. - A munkaerı jelentıs szerepet játszik a karbantartásban, üzemeltetésben valamint a biztonságban. A munkaerı minimális számát úgy kell meghatározni, hogy bármely veszélyes helyzettel meg lehessen birkózni. A berendezés szabályszerő karbantartásához rendszeres leállításra van szükség.
5.2
A vizsgált kockázatok/ veszélynemek/károk
Tőz28: Létrejöttéhez oxigén, éghetı anyag, gyulladási hımérséklet szükséges. Önmagát fenntartó folyamat. A tőz a szilárd anyagokat izzítja, illetve gázosítja. Gázok és gızök esetén jellemzı a hı-fejlıdéssel és fényjelenséggel kísért lánghatás. 28
Dr. Karap Géza: A tőzkeletkezési okok racionalizálása illetve Tőzkockázat értékelés Bp. 2002
44
Az öngyulladásból keletkezı tőzkárokat nem térítik a biztosítók, csak ebbıl eredı un. következmény károkat. A tőzkárok által elıidézett füst és koromszennyezés károk térítésre kerülnek.(akkor kizárt, ha tőzkár nélkül keletkeztek) A tőz fogalma: égés, amelyet füst és /vagy láng képzıdés illetve hıfelszabadulás jellemez. KONCENTRÁCIÓ
OXIGÉN
IDİ EGYBEESÉS
TÉRBELI EGYBEESÉS
ÉGHETİ ANYAG
GYÚJTÓ FORRÁS
GYULLADÁSI HİMÉRSÉKLET
Gyújtóforrások: azok az energia források, amelyek képesek olyan mennyiségő hı fejlesztésére, amivel a környezetük éghetı anyagaival az égést beindítják. Például: egy anyag a másik anyaggal érintkezve heves vegyi reakciót vált ki (ez vegyi folyamat); a nyomás , ütközés, súrlódás, anyagtörés hıenergiává alakul (ez fizikai folyamat); elektromos energia hıhatása, hıátadás, nyílt láng hatása. A tőz következtében bekövetkezett károsodás mértéket teljes (totál) kárnak illetve részleges kárnak tekinthetjük. Totálkár esetén az épület olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyreállítása nem gazdaságos, a javítási költség elérné az újraelıállítási költséget.
- Robbanás: A robbanás lényegében pillanatok alatt végbemenı nyomás kiegyenlítıdés, mely expanziót eredményezı energia felszabadulással (így robbanással és hanghatással) jár együtt. Ellentettje az összeroppanás, ahol a károsodott vagyontárgy térfogat csökkenés következtében deformálódik (vákuum -robbanás)
- Villámcsapás: káresemény légköri elektromos kisülés révén keletkezik a föld, illetve a földbıl kiemelkedı építmény, valamint a felhı közötti feszültségkülönbség kiegyenlítıdése következtében29.
29
Berta István Nemzetközi Villámvédelmi Konferencia elıadása (áramerısség 100000 A- indukció hatása jelentıs) Mőszaki Magazin 2003/8-9 szám
45
A villámlás idıtartama a másodperc milliomod részétıl néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad és akár 30.000 C°-os hımérsékletet idézhet elı. A légköri elektromosság kisülése (fény- és hangtani jelenség, valamint mennydörgés kíséretében), amely a felhık között, illetve a felhık és a talaj között jön létre. Meleget fejleszt, könnyen gyúló anyagokat gyújt, fémeket olvaszt, folyadékot elpárologtat. Hatása , helye felismerhetı, így a kárkifizetés jogalap elbírálásának fontos eleme. Magyarországon a zivataros napok száma 30-35 nap/év Bakony- Mátra-Bükk hegyvidék térségében, itt a legnagyobb a villám sőrősége is 1,9-2,4 km2/év
Van amikor gyújtó hatású, máskor dinamikus hatása folytán okoz roncsolásokat (faanyagoknál szilánkosodási-, szálkásodási kárkép jelentkezik, falakon, vakolatokon kipattogzások, lukak keletkeznek, súlyosabb esetben kémények is ledılhetnek. A nagyfeszültségő vezetékek, az épületek és a gyúlékony, folyékony raktári áruk számára a villám gyakori veszélyt jelent. A közvetlen villámcsapások meggyújthatják a tartályok stb. gyúlékony tartalmát. A tárgyakat egy felsı vezetékbıl, póznákból, árbocokból álló védıövezet révén meg lehet védeni a villámcsapással szemben. Valamennyi acélszerkezetet földelni kell. A villámhárító rendszereket rendszeresen (dokumentáltan) ellenırizni kell.
A villámcsapás okozta túlfeszültség, nemcsak a villamos- és telefonhálózatba, hanem az informatikai-, és hírközlési rendszereinkbe is behatol. Azonban a villám nemcsak ott okoz kárt, ahova becsap: mágneses erıtere indukció útján akár 1 kilométer távolságban is károkat tehet az elektronikus berendezésekben. Biztosítás által térülnek a közvetlen villámcsapás károk, illetve a közvetlen ok-okozati összefüggéső másodlagos (indukció, stb.) károk is.
- Szélvihar: A szélvihar fogalma alatt a 15 m/s illetve 54 km/óra küszöbérték feletti légáramlás nyomó és szívó ereje által okozott károkat értjük. Következményként biztosítással térítésre kerülnek például a szél által megbontott tetın keresztül behatoló esıvíz által okozott károk, a gépjármő károk is.
- Földrengés: Földrengésen a föld belsı erıinek hatására bekövetkezı kéregmozgásokat értjük. Erısségének, mérésére és jellemzésére a Richter, valamint a Mercali (MCS)- féle módszer használatos. A Richter skála a felszabaduló energia nagyságának, az MCS pedig a tovaterjedı rezgések gyorsulásának mérésén alapul.
A biztosítók általában az MCS skála 5-ös fokozaterısség elérése esetén térítenek kárt.
46
Magyarország földrengés epicentrumai,30 újabb mozgások, felfelé ható erık: Bakony, Sopron- Gyır vonal, Balaton déli rész, Börzsöny északi része, Budapest- Kecskemét vonal, Pécs-Kecskemét vonal, Szolnok-Nyíregyháza vonal.
- Földcsuszamlások: A földcsuszamlás hirtelen bekövetkezı, vagy lassan kialakuló lejtı irányú talajmozgás.
Rendszerint csúszófelület kialakulásával jár együtt, sokszor a talaj/réteg/ vízviszonyok, illetve csapadékhatások változása közrehat a keletkezésükben. Súlyos, többnyire totálkárt eredményeznek. - Föld és kıomlás: A talaj egyensúlyi helyzetének megbomlása révén következik be. Nem biztosítható kockázatok a mesterséges földmővek, vagy kıfalak omlásai.
- Üregbeomlás :Az üregbeomlás akkor következik be, amikor az épület alatt vagy annak közvetlen környezetében lévı üregbe a talaj beomlik és az épületen ezáltal károsodások keletkeznek. Az üreg lehet természetes, vagy mesterséges (pl. föld alatti létesítmény, lsd. Eger, Pécs)
- Árvízkárok: Árvíz akkor következik be, amikor a természetes vízfolyások és állóvizek, valamint a mesterséges nyílt felszíni csatornák vízmennyisége annyira megemelkedik, hogy a mederbıl kilépve illetve a védıgátat áttörve az építményekben kárt okoz. A hullám és ártéren létesített épületekben keletkezett károk kizárásra kerülnek, akárcsak a belvíz és talajvíz által okozott károk is.
30
Münchener Rück kiadvány 1991.
47
- Belvízen a talajszinten valamilyen okból összegyőlt stagnáló, lappangó felszíni vizek összefoglaló nevét értjük. Kialakulásához lefolyástalan, kedvezıtlen talajrétegzıdés szükséges. A talajvíz a föld belsejében nem sokkal a felszín alatt összegyőlt, összefüggı vízmennyiség . A talajba szivárgó csapadékból származik. Szintmagassága változó, gyakran okoz talajmozgást. Nem megfelelı alapozás esetén repedést okoz az épületeken. Egyes biztosító társaságok csak az áradást tekintik árvízkárnak, mások a fakadó víz (buzgár) belvíz és talajvíz által okozott károkat is vállalják. Sok esetben vitatott az árvízi területen lévı létesítmények kárainak térítése (különösen, ha az építési engedéllyel is rendelkezik).
- Felhıszakadás károk: Errıl az eseményrıl akkor beszélhetünk, amikor a hirtelen lezúduló nagymennyiségő csapadék a talajszinten áramló hatásával, illetve az épületbe bejutásával okoz kárt. Nem tekinthetı biztosítási eseménynek a homlokzati vakolatban és burkolatokban keletkezett károkat, vagy a falazatok átnedvesedési kárait. Felhıszakadást a tetıszerkezeteknek ki kell bírnia, így a keletkezett átázási károk mindig visszavezethetık építési, vagy karbantartási hiányosságokra. Nyitva maradt nyílászárókon bezúduló víz (általában) biztosítással sem téríthetı.
- Hónyomás károk: Fogalma alatt értjük annak a tetızetre jutó hó mennyiségnek a terhelési hatását, aminek következtében a fedélszék, vagy tetıfödém összeroppan. Figyelnünk kell arra, hogy napközben a hó megolvad, éjjel a csapadékvíz megfagy. Az elvezetı csatorna karbantartásának hiányában a tetı terhelés jelentısen megnı.
- Csırepedés károk : Értelmezése eltérı, de általában a csıhálózatból kiömlı víz által okozott károkat értjük alatta.
A biztosítók egyes esetekben, csak a csıtörésbıl keletkezett károsodásokat fogadják el. Minden esetben csak a következmény kár térül. Az elfolyt folyadék nem, eltört csıszakasz cseréje biztosítási feltételtıl függıen kerül kifizetésre.
A csırepedés az új és régi épületeknél egyre sőrőbben elıforduló kár. A nyitva felejtett csap következménye a mennyezet beázás vagy az épület alatt a talajban vezetett szennyvíz csatorna meghibásodása következtében - több hónap után bekövetkezı alapsüllyedés és falrepedés észlelhetı.
48
- Rongálási károk: Az épületkárok fogalomkörébe tartoznak még a betöréses lopás során keletkezı rongálási (fal, nyílászárók) és felelısségi károk is (pl.: szomszéd létesítményben elıidézett kár) A gyárterületet hatásosan be kell keríteni és megvilágítani, hogy megakadályozzák illetéktelen személyeknek a létesítményekbe való bejutását. Az ırök és a biztonsági erık fontos szerepet játszanak annak védelmében, hogy ne alakuljanak ki tőzvészhelyzetek, s illetéktelenek ne lépjenek be a területre. Elégséges számú ırségnek kell lenni ahhoz, hogy a biztonsági részleg feladatait elláthassák, így pl. biztonsági körjáratok órás ellenırzései, személyek és jármővek belépésének felügyelete, meghatározott személyek értesítése nehézségek esetén, a tőzoltó részlegek riadóztatása tőz esetén stb. Az ırjáratok és a megfigyelések gyakoriságát írásban kell rögzíteni és a szabályokat feltétlenül be kell tartani.
-Repülıgép rázuhanás Bár a lezuhanó repülıgépek kockázata nagyon távolinak tőnik, a lezuhanó gépek általi veszélyeztetettséget mégis tekintetbe kell venni és nem lehet elhanyagolni, ha a telep valamely közeli repülıtér légi folyosóján belül helyezkedik el.
5.3
A vállalkozás helyszínének és környezetének veszélyforrásai
A kockázatok felmérését a helyszín és környezetének veszélyforrásainak felmérésével kezdjük. - Egy üzemet ( épületeit) a szomszédos helyszínen keletkezı tőz veszélyeztet. Ezért adjuk meg a telephelyi környezet jellemzıit. - Veszélyeztethetik az üzemet a közeli autóút vagy a mozdonyok szikrája, égı fő vagy gyom vagy hulladék anyag, amelyet nem távolítanak el rendszeresen és hatékonyan az üzemi teleprıl, stb. Belsı veszélyforrás akkor áll fenn, ha a termelési övezetek nincsenek a raktárövezetektıl elválasztva. - Az üzem alaprajzát a terep kiválasztása nagymértékben befolyásolja. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szők és koncentrált munkafolyamatú üzemi területen a nem ellenırzött tüzek és a robbanások katasztrofális halálesetekhez és tárgyi kárhoz vezettek. - Megfelelı elválasztás a termelı üzemek, raktárépületek, szervizépületek, kazánházak és kritikus pontok (mint a nagy kompresszorok és turbinák, hőtıvíztornyok, transzformátorok, kazánház, központi szivattyútelep, stb.) között hozzájárulnak a kockázat csökkentéséhez. - A nehezen megközelíthetı üzemek a legjobb tőzoltóságot is használhatatlanná teszik és a késlekedés jelentıs károkat okozhat. Az üzem alaprajzának olyannak kell lennie, hogy az épületeket stb. legalább két irányból lehessen megközelíteni és lehetıvé téve azt, hogy a tőzoltó-felszereléseket az üzem minden részére el lehessen juttatni. - Nagyon fontos, hogy egy léptékhelyes, aktualizált helyszínrajzzal vagy vázlattal is rendelkezzenek, amelybıl a térelosztás világosan kiderül. Ezeken a térképeken egy nyílnak mindig Észak felé kell mutatnia.
49
5.4
Épület szerkezetek
- Gyúlékony építıanyag elısegítheti a tőz keletkezését egy épületben, valamint növelheti annak az intenzitását és kiterjedését. Ezért fontos az építkezésben felhasznált gyúlékony anyagok leírása, pl. épületfa és mőanyag valamint gyúlékony szerkezeti elemek, mint fakeretek és gerendák, falak, padlók, szigetelés és tetık.
- Ha az épületszerkezet nem gyúlékony még lehet tőzálló vagy nem tőzálló. Az acélszerkezetek nem gyúlékonyak, de nem is tőzállóak. Hı hatására bekövetkezı deformáció gyakorlatilag nem javítható. (lsd. Bp. Sportcsarnok tőz acél tetıszerkezete) A tőz ellen korlátozott ideig lehet védetté tenni ezeket védırétegekkel. - A betonréteg nem nyújt védelmet a vegyi anyagok ellen (lsd. egy fólia gyártó üzem tőzesetét, ahol kis hı terhelés ellenére a csatlakozó pontok savkorróziója miatt került lebontásra az egész épület szerkezet) - A tőzálló szerkezeteknek tekinthetık a vastag tégla-, kıfalak és/vagy vasbetonelemek. (lsd. templom, stb.) Figyelembe kell venni, hogy az épületek az idık során –rendeltetésszerő használat mellett is –veszítenek eredeti tulajdonságaikból, fokozatosan elhasználódnak, avulnak. Ez a folyamat részben megállítható felújítási, karbantartási munkákkal. Amennyiben ezeket nem végezzük el az épület illetve részeinek ellenálló képessége a különbözı természeti hatásokkal-vihar, hóteher, stb.- szemben is nagymértékben csökken. Fokozott gondossággal kell eljárni az épület állagának, állapotának vizsgálatánál, hiszen egyik biztosító sem vállalhatja magára a tulajdonost- vagy az ingatlan kezelıjét terhelı karbantartási munkák megtérítését. Ezért van az, hogy a biztosítók a bekövetkezett károkat –karbantartás elmulasztása miatt- akkor sem fizetik ki, ha egyébként a szélerısség a küszöbértéket eléri illetve meghaladja. Ez a helyzet viták forrása lehet.
Hasonló típus esetek: -- Falazott kéménypillérek felsı téglasorai intenzív hımérsékleti hatásoknak kitettek, rezgésekre, vízszintes erıhatásokra érzékenyek lesznek. Karbantartásukra fokozottan figyelni kell. -- Kerítések kidılése alap süllyedés, fa oszlopok talaj részének elkorhadása következtében.
50
-- Falkidılés, repedés oka zömmel a szigeteletlenség, csapóesık áztató hatása miatti elnedvesedés, fagyhatással párosulva a falazatok szilárdságának csökkenését okozza. -- Lapos-tetıs épületeknél gyakori a tetıfödémen keresztül bekövetkezett beázási károk. Ilyen esetek bejelentésekor rögzítésre kerül: „ a vihar megbontotta a tetıt és a csapadék így jutott az épületbe”. Mire kell még figyeljünk: Kavicsolt lemezfedés meghibásodása. A három rétegben elkészített szigetelés legnagyobb hibája, hogy a legfelsı felhordott bitumenes rétegen nem kerül szakszerően kialakítva a gyöngykavics fedıréteg. A gyöngykavics takarást a szél elsodorja. A szigetelés védtelen lesz a napsugárzás ellen, kiszárad, megreped. Víz bekerülve az alsó rétegeket veszélyezteti. Súlyosbító tényezı, ha az egymás feletti rétegek nem a folyásirányban, legalább 10 cm átfedéssel készültek.
-- Födémáttörések és bádogozások. Sőrőn elıfordul, hogy a szigetelést áttörı szerelvények (szellızı csövek, salakszellızık, antenna rudak, stb.) valamint a belsı vízelvezetéső lefolyók kiképzéseit, kémények és falcsatlakozások bádogos munkáit nem a technológiai elıírások szerint készítik. Rosszul kivitelezett csomópont beázási károk elıidézıje lehet. -- A tetızet hımérséklet változás miatti alakváltozásai, a lapos tetıt érı napsugárzás majd lehőlés az aljzatbetonban, attika falaknál repedést okozhat. A szigetelés megszakad és a csapadék az épületbe jut. Minden esetben ellenırizni kell a tágulási dilatációk kialakítását. Tipikus példa a ki nem száradt nedves beton aljzatra ragasztott szigetelés. A nedves beton napsugárzás hatására nedvességét elveszti, a vízpára felfelé tágulva szakítja fel a szigetelést. -- Salakszellızık elhelyezési hiánya. Fıleg régi épületeknél a salakfödémbe bekerülı vízbıl gız keletkezik, melynek feszítı ereje felnyomja a szigetelést. A salakszellızık hiányát a homlokzat elszínezıdése is mutatja. -- Nem térítik a biztosítók a csapó esı lassú, folyamatos károsító hatását a homlokzatokon, de a nyitott ablakon, vagy rosszul záródó nyílászárókon befolyt csapadék károsító hatását sem.
5.5
Az épületek elválasztása, kockázati egységek és tőzszakaszok31
- Az épületeket elsısorban úgy kell elválasztani egymástól, hogy ez a tőz átterjedését az egyik épületrıl a másikra megakadályozza. Az egyemeletes házak közötti minimális távolság ne legyen kevesebb 5 m-nél és a többemeletes házak esetében a magasabb épület magasságának kell megfelelnie. Egy épület és egy a gyúlékony anyagok tárolására szolgáló raktárterület között legalább 20 m üres területnek kell lennie.
31
TERVEZÉSI SEGÉDLET ipari épületek tőzvédelmi tervezéséhez a 35/1996(XII.29.)BM rendelet (országos Tőzvédelmi Szabályzat), a 2/2002.(I.23.)BM rendelet 5. számú melléklete (Tőzvédelmi Mőszaki Követelmények. Építmények Tőzvédelmi Követelményei) és a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) elıírásainak egyszerősített figyelembe vételével
51
Kiemelt kockázatok a tőzveszélyes terek és vezénylık
A nyílásokat a tőzfalban önmőködıen becsukódó tőzvédelmi ajtókkal, ablaktáblákkal, szellıztetı fedelekkel stb. védik. Egy tőzszakasz vagy egy közterület nagyságának lehetıleg nem szabad meghaladnia az 1600 m2-t (40 m x 40 m ). - Ajánlatos a nyílt üzemi terület felosztása, pl. termelési épületekre és raktárépületekre. A felosztás (tőzszakaszokra) tőzfalakkal történik. - Elegendı térközre van szükség ahhoz, hogy a tőz és az elıre látható robbanások a keletkezési helyükre korlátozódjanak. Az alacsony épületek (egy emelet) között 10 m, a magas épületek között (több emelet) min. 20 m az ajánlott távolság. 5.6
Energia ellátás kockázatai
A legfontosabb egységek kockázatait elemezzük. 5.6.1 Villamos energia ellátás A villamos energiát szabadvezetéken vagy föld alatti vezetéken vezethetik, a közhálózatból átvéve vagy pedig helyben saját erımőben elıállítva. Erımői kockázatok általában a tüzelıanyag kezelésére és raktározására vezethetık vissza (a raktárból való elszállítás, elıkészületek az elégetéshez és végül is a kazánhoz való szállítás). A főtıolajnál kockázatos a nyomás és a hımérséklet (7-tıl 70 bar-ig ). Egy olajvezeték megrepedése az olaj szétfröcskölését vagy szétpermetezését vonhatja maga után. További jelentıs veszély a kazántér összeroppanása vagy felrobbanása, a gızturbinagenerátorok kenıolaj vagy présolaj tartályainak begyulladása, belsıégéső motorok és generátorok, gázturbina és gázmotorok, továbbá ezek vezérlıegységei.(a nyomás 2 bartól 200 bar-ig terjedhet). Ha a hőtırendszerek meghibásodnak, továbbá ha a kábelszigetelés ívképzıdés következtében meggyullad, valamint ha a kábelkötegek túlhevülnek, ugyancsak komoly tőzkockázathoz vezethet. Ahhoz, hogy fontos üzemi berendezéseket valamint az oltóvíz szivattyúkat a feszültség kimaradása esetén mőködtetni lehessen, szükség-áramgenerátorokra vagy egy további független teljesítményforrásra (kétoldali betáplálásra) van szükség.
52
5.6.2 Transzformátorok Az áramot ahhoz, hogy gazdaságosan, nagy távolságokra vezethetı legyen, transzformátorokkal megfelelı feszültségre kell transzformálni. Ezeket a transzformátorokat általában gyúlékony ásványolajjal szigetelik. Ennek az olajnak nagy mennyiségő a koncentrációja (több tonnányi) a transzformátorokban. Abban az esetben ha a transzformátor meghibásodna, katasztrofális következményekkel járhat (pl. rövidzárlat a transzformátoron belül ívképzıdéshez vezet, amely az olaj felhevülését és elpárolgását, majd a biztonsági burok meggyúlását, valamint átütését idézi elı). Ezért van szükség a hibák elleni óvintézkedésekre. A villámhárító berendezések (felsı vezeték védelme), hatékony földelı rendszerek, megszakító berendezések (árammegszakítók stb.) és relék mellett a transzformátorokat tőzfalakkal is el kell választani egymástól, továbbá automatikus tőzoltórendszerrel, kármentıvel (a kifolyókicsöpögı olaj ellen) kell védeni.
5.6.3 Központi vezérlık védelme A termelési folyamatokat általában vezérlıpultokról vagy pedig egy központi vezérlı helyrıl ellenırzik. A vezérlı berendezés jelzéseinek a közvetítéséhez nagymennyiségő kábelre van szükség. Ezek a kábelek az üzem minden részébıl általában a vezérlıpult elıtti kábelelosztó termen keresztül a vezérlı épületbe vezetnek. Egy kábeltőz a kábelnyílásokon keresztül a falakra és a tetıre is kiterjedhet és az egész vezérlıpult károsodásához vezethet. Ezért kell a (kábel)tőz megakadályozása érdekében tőzbiztosan szigetelni. Ez a kábeleknek minden egyes falon keresztüli átvezetésére érvényes. (lsd. egy erımő kábelalagút tüze azért következett be, mert a falátvezetéseket nem tömítették, tőzszakaszokat nem alakítottak ki.)
Példa a passzív tőzvédelemre: falátvezetés és tőz-gátló tömítés További passzív tőzvédelmi rendszerek: kábelátvezetések, csıátvezetések szigetelésére.
az
épületszerkezeti
illesztések,
Erre alkalmas elemek: hıre duzzadó tömítı massza; hıre duzzadó formálható gitt; expanziós tőzálló habarcs ; tőz gátló tábla; tőz gátló bevonó anyag, elıre gyártott csımandzsetták, szilikon alapú tőz gátló tömítı anyag, hıre habosodó festékkel acélszerkezetek védelme, tőz gátló ajtók 90 perc tőzállósági fokozattal, stb.
53
5.6.4 Gızfejlesztés A gépek főtéséhez vagy meghajtásához sok folyamatnál gızre van szükség. A gızfejlesztéssel kapcsolatos kockázatok a gyúlékony és/vagy éghetı tüzelıanyagokat, a kazánfőtés hibás mőködését valamint a kezelık tévedését foglalják magukba. Ezek nagyszabású tüzet vagy égéskamra (kazán) robbanást okozhatnak. (lsd. egy kerámia gyárban gızkazán túlmelegedés következett be a vízbetáplálás hibájaként. A hı-tágulás a füstcsöveket kiszakította) Kiemelt jelentıségő a biztonsági szerelvények rendszeres ellenırzése és karbantartása. 5.6.5 Kompresszorok A sőrített levegıt több célra lehet felhasználni, pl. sőrített levegıvel meghajtott berendezésekhez valamint készülékekhez. Ha a sőrített levegıs rendszerekben a hımérséklet meghaladja a kenıanyag öngyulladási hımérsékletét, gyulladás következik be, amely tőzhöz vagy robbanáshoz vezethet. A dugattyús sőrítıknél és a sőrített levegıs rendszereknél alkalmazott rotációs kompresszorokon belüli tőz és robbanás nem szokatlan és általában jelentıs veszteséghez vezet. A kompresszorokat gyúlékony kenıolajokkal kenik. A sőrítés alatt keletkezı hı és súrlódás következtében a kenıolaj kenés megszőnik, karbon részecskék keletkezhetnek, amelyek a kompresszor belsı falára tapadnak, a csıidomot az áramlási irányban elzárják vagy iszapot képeznek. Ily módon jelen van a sőrített levegıs rendszereknél a tőzhöz szükséges három elem (hı, levegı és tüzelıanyag). 5.6.6
Tüzelıanyagok
A kazánfőtés, főtıtestek, szárító-berendezések (terményszárítók) stb. tüzelésére szolgáló tüzelıanyagok raktározása, kezelése és közvetlen felhasználása tőzveszélyhez vezethet. A földgáz, finomított gáz, propán és bután különösen veszélyesek, mert ezek ha kiszabadulnak, a levegıvel keveredve könnyen gyúlékonyak.
5.6.7
Vízforrások32
A vízellátás forrásai különbözıek lehetnek. A vizet általában a városi vezetékbıl szállítják. Sajnos vannak olyan vállalkozások amelyeknek a vízellátása a nyomás, vízhozam és teljesítmény tekintetében nem kielégítı.
32
38/1995 (IV.5) Kormányrendelet a közmőves ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésrıl
54
Ebben az esetben a tulajdon védelmének érdekében szükség van üzemi vízellátás létrehozására. Az üzemi vízellátás magas tartályokból és/vagy szívótartályokból/duzzasztómedencékbıl / tőzivíztározóból állhat, amelyeket forrásokból, folyókból, tavakból szivattyús rendszerek segítségével táplálnak. A rendelkezésre álló vízmennyiséget általában m3ben adjuk meg, a vízhozamot pedig m3/h-ban vagy 1/min-ban.
5.6.8
Tartályok33, tárolás
5.6.8.1 A folyadékok/gázok34 tárolásának a módjai35 A folyadékokat/gázokat föld feletti vagy föld alatti tartályokban (föld alatti gáztározó is), víz esetén nyílt tározómedencékben/tavakban győjtenek. Kis mennyiséget gyakran henger, gömb alakú tartályban tárolnak. Az üzemanyag/gáz tartálynak akár egy kis szivárgási vesztesége is nagymérető tőzhöz vezethet. Kockázatot jelent még a tartályok korróziója, (katódos védelem hiánya), tartály szivárgás, talaj károsodás, stb.
5.6.8.2 A szilárd anyagok tárolásának a módjai A raktározást négy fı csoportra kell osztani: szabad tárolás, palettázott tárolás és polcos vagy magas polcos tárolás.
33
Bálint István: Tüzelı-és főtıolajok tárolási és minıségi problémái Energiagazdálkodás XXX.évf. 6. szám 1994.évi XLI.tv. a gázszolgáltatásról 35 1997. évi CXVII.tv. a behozott kıolaj és kıolaj termékek biztonsági készletezésérıl 34
55
A négy csoport tőzzel szembeni viselkedése a függıleges és vízszintes légterek mint "elszívó csatornák” milyenségétıl függ. A függıleges légterek kedveznek a tőz kiterjedésének. A (magas) polcos tárolás a nagyobb légterek és a függıleges és vízszintes elszívó csatornák (kürtı hatása) még ennél is veszélyesebb. 5.6.8.3 Tárolási feltételek A magas raktározás már körülbelül 4,5 m-tıl felfelé, mőanyagok esetében már 1,5 m fölött is nagy kockázatot jelenthet. A széles folyosók hozzájárulnak ahhoz, hogy a vizet eljuttassák a tőzhöz, meggátolják a tőz átterjedését az egyik állványról a másikra és lehetıvé teszik a tőzoltók és mentık behatolását. Egy régi, de hasznos szabály szerint a szükséges folyosószélességnek ahhoz, hogy a tőz kiterjedését a folyosókon túlra meg lehessen akadályozni, legalább a felhalmozási magasság felét kell kitennie. A palettázott rakásoknak a raktárban nem szabad 15 m-nél szélesebbnek lenniük, hogy 7,5 m-es magasság esetén a kis sugáráramok is elérhessék a rakás közepét. A szokványos raktárak hatékony üzemeltetéséhez rendszerint folyosókra van szükség, amelyeknek az emelıtargonca kormányozhatóságához legalább 2,5 m szélesnek kell lenniük. A rakás instabilitása nem kívánatos, mert elısegíti a folyosókban az összeomlást, ezáltal tőzhidat képez, akadályozza a tőzoltást és valószínőleg az épület falait is veszélyezteti. Ha ferde rakások és nyitott aljú kartonok esetében az ember gyúlékony szalagok stabilitására bízza magát, elıre megjósolható tőz esetére a rakás instabilitása. Különösen a polcoknak kell megfelelı harántkitámasztással, talpazat-rögzítéssel és vastag kötéssel rendelkezniük, mert a polc összeomlása láncreakciót válthat ki. A tárolt anyagok tőzterhelése és éghetısége A tőzterhelés a jelenlevı éghetı anyagok összessége, és annak a maximális hınek a mértéke, amely akkor szabadulna fel, ha valamennyi éghetı anyag valamely tőzterületen belül meggyulladna. A maximális hıfejlesztést az egyes éghetı egység súlyának és főtıértékének szorzata adja meg. Egyes anyagok több hıt adnak le, mint mások és ezáltal nagyobb mértékben hozzájárulnak a tőzterheléshez, például l kg szén égésekor 20 - 30.000 KJ hı, míg ugyanakkora súlyú gyapot égésekor 16.750 KJ hı szabadul fel.
56
Egy szokványos épületben a tőzterhelés magában foglalja az éghetı tartalmat, a belsı borításokat, a padlóborítást és az építészeti elemeket, úgyhogy a tőz erısségét, amely a különbözı területeken várható, elıre meg lehet állapítani. A tőzterhelésnek három csoportját különböztetjük meg, alacsony, közepes és magas égési terhelést (MJ/m2-ben kifejezve): alacsony tőzterhelésőek 500 MJ/m2: az irodák, éttermek, szállodák, kórházak, iskolák, múzeumok, közkönyvtárak és az intézményi valamint adminisztratív épületek, közepes tőzterhelésőek 501-1500 MJ/m2: a kiskereskedések, gyárak, mőhelyek, magas tőzterhelésőek 1500 MJ/m2 felett: a raktárépületek és más olyan épületek, amelyek veszélytelen anyagok szabad tárolására szolgálnak.
Az éghetıség az anyagok azon készsége, hogy égnek. Szilárd testeket megfelelıen fel kell hevíteni ahhoz, hogy meggyújthatóak legyenek. (tudjuk, hogy nem a szén ég, hanem a hı hatására felszabaduló széngáz) A textilnemők, mint rostok és anyagok, gumi, habanyag, vékony mőanyag fóliák, papír és hullámlemez, éghetı por és szilánk, általános példák olyan anyagokra, melyek felszíne a térfogatukhoz képest nagy. Aránylag kis felszínő anyagok is gyorsan égnek, ha egy jól kifejlett tőzbe kerülnek. 5.6.8.4 Üzemen belüli szállítás Az anyagoknak az üzem egyik részébıl a másikba való szállításához üzemeken belüli szállítási rendszerekre van szükség, kezdve a nyersanyag teher raktározásával és feldolgozásával és folytatva a késztermékek raktározásával és elszállításával. A motoros jármőveknek és a gépeknek a telepen való mozgása kockázatot jelent. Ha fennáll a lehetısége annak, hogy sőrő, korrozív és mérgezı füst fejlıdjék, mely érzékeny gépekben, villamos felszerelésekben stb. károkat okozhat, akkor ezt szintén ismertetni kell.
A leggyakoribb belsı üzemi szállítási berendezések közé a daruk, targoncák (elektromos, vagy gázüzemőek) és különbözı mechanikus raktárszállítási 57
berendezések tartoznak. Ezek komoly tőz és robbanásveszélyt jelenthetnek, ha azokat nem választották ki és szerelték fel gondosan, üzemeltették és tartották karban. Az anyagmozgató eszközöket elektro-, benzin-, diesel vagy pedig alacsony nyomású gázmotorokkal lehet meghajtani. A leggyakoribb potenciális tőzforrás a tüzelıanyag szivárgása vagy a tüzelıanyag szétfröcskölése, amely a motor felforrósodása által gyulladáshoz vezethet. Ezt a gyújtóberendezés vagy más elektromos berendezés is kiválthatja. Az elektromos eszközöknél a tüzet rövidzárlat, felforrósodott ellenállás vagy felrobbanó akkumulátorok okozhatják. Az akkumulátorokat ezért csak gondosan kiválasztott, szellıztetett helyen szabad feltölteni, távol a tőzforrásoktól. A szállítószalagos rendszerekben a tőz vagy magán a szalagon keletkezhet vagy pedig a szállított anyagon , (általában gumiból vagy más szintetikus anyagból készült) szalag és egy henger vagy más tárgy súrlódása, hanyag vágási és hegesztési munkálatok, a szalagon található éghetı- vagy ipari kemencékbıl származó rendkívül forró anyagok, rövidzárlat, öngyulladás, dohányzás és gyújtogatás következtében.
Mivel fennáll annak a veszélye, hogy a tőz az egyik épületrıl vagy annak egyik részérıl egy másik épületre/másik részre továbbterjedjen, a tőzfal nyílásokat olyan vezérlı berendezéssel ellátott tőz-gátló ajtókkal kell ellátni, amelyek a szállítószalagot egy ponton állítják meg, ahol az ajtók becsukását nem akadályozza semmi. A kártapasztalat azt mutatja, hogy hasznos ha az önmőködı sprinkler vagy nyitott szórófejes oltóberendezéseket a fontos szállítószalagok védelmére felhasználják. Ahhoz, hogy a szalag minden részét elérhessék, ezenkívül nyitott szórófejes oltóberendezésre is szükség van. 5.7
Technológiai folyamatok /eljárások
5.7.1 Az eljárások jellege A veszteségek/ kockázatok kiszámíthatóságában döntı jelentısége van a termelési/gyártási eljárások leírásának, amelynek szerkezeti ismertetıjeleket és tényleges átbocsátóképességi adatokat is magában kell foglalnia. A vizsgálatainkhoz jelentıs segítséget nyújthat egy egyszerősített folyamat diagram. 5.7.1.1 Maximális hımérsékletek és nyomások A gyártási egységekben érvényesülı magas hımérséklet fokozza a tőz- és robbanásveszélyt, ha gyúlékony/éghetı anyag lép ki a gyártó berendezésekbıl. Ez különösen érvényes arra az esetre, amikor a gyártási hımérséklet magasabb, mint a felhasznált anyagok öngyulladási hımérséklete. Amint levegıvel érintkezik az anyag, 58
tőz keletkezik. A magas nyomás felgyorsítja a gyúlékony folyadékok/gázok felszabadulását és valamely gız- /gáz- /levegıkeverék képzıdését. Magas nyomás alatt álló folyadékok, mint például a hidraulikus folyadékok vagy a kenıolajok ködszerő finomsággal szétpermetezıdnek az eltörött vezetékbıl vagy sérült tömlıbıl, s a gáz/olajtüzeléses ipari kemencéktıl, lámpaburáktól vagy más forró felületektıl meggyulladnak. Különösen magas nyomású eljárások nagy robbanáskárok lehetıségét rejtik magukban.
5.7.1.2 Félkész termékek és késztermékek Lényeges tudni, hogy milyen anyagokat gyártanak, minthogy a belsı tőz- és robbanásveszélyeztetettség elsısorban a közbensı félkész termékek/anyagok és késztermékek jellegétıl függ (gyúlékonyság, éghetıség, érzékenység stb.) Számos kísérletet tettek már a technológiák/eljárások veszélyességük szerinti osztályozására. E vizsgálatokból az a végsı következtetés adódik, hogy egész sor olyan eljárás van, amely különlegesen veszélyes, mint pl. az oldószer-kivonás, a hidraulikus folyadékok felhasználása, a merülı lakkozás és a felületnemesítés, az olajedzés, a csiszoló-köszörülı- és marómunkálatok stb. Külön kockázattal jár a gız helyett éghetı, termikus folyadékok használata főtıberendezésekhez, mivel ezek gyakran gyulladáspontjukon túl hevítıdnek és ha felszabadulnak, maguktól meggyulladnak. 5.7.1.3 Gyúlékony folyadékok/gázok felhasználása Bután, propán, földgáz, cseppfolyósított gáz stb. sőrőbb a levegınél, így felhasználása különösen veszélyes. Ugyancsak nagy számban vannak olyan veszélyes, gyúlékony folyadékok, amelyeknek gızei levegıvel keveredhetnek és gyújtóforrással való érintkezéskor robbannak. Például: benzinek, benzol, toluol, ciklohexán, éter, észter, lakkok, festékek, szénkéneg, alkohol, dimetil benzol, aceton, aldehidek és sok egyéb. 5.7.1.4 Éghetı és robbanékony por Szinte valamennyi szerves anyag, mint pl. a gabona, szén, fa, liszt, keményítı, cukor, plasztik, kukorica és gyapot esetében keletkezik por, ha megfelelıen feldolgozzák ıket. Fémekre (alumínium, cink, magnézium, cirkónium) ugyanez érvényes.
Például: egy barcsi faipari üzemben a kazánház melletti főrészpor siló aljánál történt a robbanás, melynek következtében a siló alatti ventillátor helyiség fala kidılt.
Finom porok felhalmozódása (porlerakódás) nagyon veszélyes, mert azok könnyen felemelkedhetnek és a levegıben lebegnek. Statikus, villamos kisülés, villamos és
59
mechanikus szikrák, súrlódás, lángok és forró felületek, dohányzás és öngyulladás révén (por robbanás következtében is) tüzet foghatnak. 5.7.1.5 Elektronikus adatfeldolgozó-berendezések A vállalkozások egyre inkább függnek olyan adat-feldolgozási lehetıségektıl, amelyek - ha kárba vesznek - rövid vagy hosszú távú kihatásaik vannak az üzemi munkamenetre. Az értékes és érzékeny számítógép-helyiségeket a szomszédos helyiségekben keletkezı tőztıl, tőzfalakkal (továbbá tőzálló padlózattal) kell védeni. A legjobb megoldás kétségtelenül egy olyan különálló, éghetetlen épület, amely tüzek, robbanások és csıtörésekbıl vagy árvíztıl eredı víz szempontjából biztonságos. Az üzemen kívül tartalékolt számítógépes lehetıségek/ memória tárolók és a vezérlırendszerek jelentıs kockázatcsökkentık. Adathordozók és adatvédelem kockázatinak kezelése kiemelt jelentıségő feladat. Az MSZ IEC 1312-1 „ Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem36. Általános irányelvek” címő szabvány az energia elosztó hálózatok belsı villám és túlfeszültség védelmét, továbbá az informatikai hálózaton fellépı másodlagos villámhatások elleni védelmet is elıírja. Szabványos védelem hiányában ugyanis a jelvezetékeken is fellépı másodlagos villámhatások gyakori elektronikai károkat és adatbázisvesztést okoznak. Ma a kereskedelembe olyan készülékek hozhatók forgalomba, amely megfelel az MSZ-EN 61000-4-5: 1996-09 szabványnak. Ez a szabvány azonban normál üzemállapot védelmére szolgál, hirtelen fellépı rövid ideig tartó romboló igénybevételre nem nyújt védelmet. Vizsgáljuk meg, mi is az a túlfeszültség? Túlfeszültség a villamos hálózatokon vagy berendezéseken (ezek üzemszerően feszültég alatt álló pontjain egymás között, vagy a földhöz képest) fellépı legnagyobb üzemi feszültség csúcsértékét (bármilyen rövid idıre) meghaladó feszültség. Lehet légköri eredető, vagy belsı túlfeszültség. - A légköri eredető túlfeszültségek oka a villámcsapás közvetlen vagy közvetett („villám indukáló hatása”) Ennek elsısorban szabadvezetékek (1-35 kV közép és nagyfeszültségő hálózatok), illetve a szabadvezetékekkel fémesen összekötött villamos berendezések vannak kitéve. - A belsı túlfeszültségek keletkezhetnek az áramok hirtelen megszakításából (ezek a kapcsolási túlfeszültségek), rezonencia jelenségekbıl vagy a hálózati nulla pont eltolódásából. Közös jellemzıjük, hogy igen rövid idıtartamúak. A rövid lefolyás következtében káros hatása mindig a szigetelések átütésében jelentkezik.
A szigetelések átütéséhez nagy feszültség, meghatározott nagyságú energia és idı kell. Egyszerően : a feszültség megnövekedése felmelegíti a szigetelést, melyen „hıátütés” következik be. A klasszikus készülékeknél 1000-1500V-os próbafeszültséggel vizsgálták a szigetelés átütési szilárdságát. 36
Informatikai hálózatok védelme Elektro-installateur 1997. 5-6 szám
60
Ma félvezetıs készüléknél a helyzet egészen más. A szigetelı rétegek vastagsága olyan kicsi, hogy könnyebben ütnek át. A számítástechnikai rendszerek kockázatkezelése fokozott figyelmet igényel37. 5.7.1.6 Korrózió a folyamatban A korrózió az egyik legjelentısebb kockázati tényezı a technológiai folyamatokban. Azért is érdemes áttekinteni, mert a biztosítás kizárja a korrodált eszközök kárát, csupán a következmény (víz- gız- gáz, stb.) károkat téríti meg. A csövek külsı felülete általában a levegıben lévı nedvesség, savas- lúgos gızök hatására korrodálnak. Gyakran a szigetelı anyagok (például a salakgyapot szigetelés) és a nedvességgel együtt fejtik ki hatásukat, pont (lyuk) korrózió formájában. A következıkben a korrózió bekövetkezésének valószínőségét és a fıbb korróziós jelenségeket tárgyaljuk: A technológiai (például, ivóvíz- tőzivíz, stb.) rendszerekben a réz – horganyzott és rozsdamentes acélcsövek elterjedtek. Korábban úgy gondolták, hogy a réznél nem is léphet fel korrózió. Valójában ez az anyag is károsodik, ha több kiváltó ok együttesen megjelenik. Például: - nem megfelelı vízminıség (fıleg a klór, oxigén tartalom, vízkeménység hatására) - nem megfelelı anyagok alkalmazása. Jellemzı a vas- rész együttes szerelése, ahol az elektro- potenciál különbség (Vas: –0,44 Volt, Réz: + 0,345 Volt )hatására, a fémionok áramlása a vezeték lyukadásához vezet. - nem megfelelı munkamőveletek a szereléskor (széntartalmú kenıanyagok a rézkorrózió elsıszámú gerjesztıi) -
szakszerőtlen üzembe helyezés, karbantartás ( az ívek- könyökök, szerelvények forrasztási pontjai különösen a túlmelegítés hatására gyorsan tönkre mennek)
A korrózió leggyakoribb formái: • VAS- ÉS ACÉLKORROZÓ - Egyenletes vagy általános korrózió: Elektrokémiai korrózió a teljes felületen, az anód és a katód állandó eltolódása következtében. - Lyukkorrózió: Lokalizált elektrokémiai korrózió, amelyet a nagy katód felülethez képest kis anód felület eredményez. - Galvanikus korrózió: Különbözı fémeket összekapcsolva elektroliton keresztül az anódikus fém korróziója lényegesen nagyobb mérvő lesz, mint a katódikus fém‚. - Réskorrózió: Az oxigénszint eltérései okozzák, rendszerint a levegı-folyadék fázishatárok mentén. - Eróziós korrózió: Szilárd anyagok, folyadékok és gázok koptató hatása következtében fellépı mechanikai hatás következménye.
37
A számítástechnikai információ és adatvédelemhez további szakirodalom megtalálható: www.ironmountain.hu
61
- Feszültségkorrózió: Az acélban meglévı feszültségek hatására az acélszemcsék anódokká válnak; a szomszédos felületekhez képest, ami repedéseket idézhet elı. - Szemcseközi korrózió: Szelektív korróziós hatás a fémben lévı szemcsék felülete mentén. Legáltalánosabb példája az ausztenites rozsdaálló acél hıkezelése során fellépı folyamat. - Súrlódási korrózió: Eróziós korrózió, melyet a buborékok szétpattanása okoz az acél felületén. Például: hajócsavarok, szivattyú lapátkerekek, turbina lapátok felületén. - Ütközési korrózió: Nagy sebességő folyadékok mozgása által okozott fizikai-kémiai hatás. - Rideg törékenység : A hidrogén gáznak a fémbe való diffundálása révén következik be, ott ahol a fémben feszültségek lépnek fel. - Cinktelenedés : Cink szelektív kiválása a bronzból. - Grafitosodás: Vas szelektív kiválása az öntöttvasból a grafit hátrahagyásával. - Kóboráram : Nedves talajokon következik be, ott ahol a fémek olyan közvetlen áramforrásoknak vannak kitéve, mint a villamos vasút, vagy a hegesztı berendezések.
•
RÉZ KORRÓZIÓ
- Felületi korrózió: vékony, egyenletes, zöldes színő bevonat (grünspan) nem károsító hatású. A víz pH értéke lehetıség szerint 7-nél nagyobb legyen. - I. típusú lyuk korrózió: a csı belsı felületén vályúszerő bemélyedések keletkeznek a gyártás során alkalmazott kenıanyagok, szulfát és karbonát tartalom miatt (mert a csıhúzáskor kenik a felületet) - II. típusú eróziós korrózió: Bármilyen darabolási technikát választunk, a vágási felületnek a csı tengelyére merılegesnek kell lennie. Ha nem merıleges a vágási felület, akkor kedvezıtlen vezeték-elhelyezés esetén elıfordulhat, hogy a forraszanyag befolyik a csı belsejébe, s ott eróziós korrózió okozója lesz.
- III. típusú korrózió: A helyi lyukkorrózió abban különbözik az egyenletestıl, hogy itt a károsodás, a fémfelületeknek csak kis részére terjed ki.
- IV. típusú korrózió: A nyomáspróbát követıen a különbözı hordalék szemcsék lassú áramlás esetén lerakódnak és korróziós gócot képeznek. Csırendszerbe ezért 50 mikrométernél kisebb szőrın átengedett vizet szabad tölteni. - V. típusú korrózió: korróziót okoznak a légzsákok vagy ha az áramló víz sebessége 2 m/sec (melegvíz 0,5 m/sec) értéknél nagyobb, illetve ha pangó vizek alakulnak ki.
Bár nem korróziós jelenség, de itt kell megemlíteni a vízben lévı kórokozók hatását. Legveszélyesebb a legionella pneumopila, ami mindenütt jelen van ahol víz, vagy nedvesség elıfordul. Az ilyen víz iható, mert a baktériumok fertızı hatását csupán a tüdıbe jutva fejtik ki. A baktériumok 10C° alatt nem szaporodnak, 30-50 C°között életképesek, 55 C° felett elpusztulnak. Képzıdés helyei: szökıkút, nyitott rendszerő hőtı, klímaberendezés légnedvesítıje, levegıvel pezsegtetett fürdı, zuhanyozó, stb. Mit tehetünk? Tároló nélküli, átfolyós rendszerő vízmelegítıt használjunk, legalább 60C°-ra melegítsük fel (naponta egyszer 70 C°-ra) a vizet, rendszeresen szellıztessünk, a klíma szekrényeket rendszeresen fertıtleníteni kell (Varicid ST szerrel), zárt rendszerő hőtıt építsünk be, UV sugárzás, ózon és klórozás (2 mg/l) aktív szénszőrıvel egybe építve lehet hatásos megoldás.
62
5.7.1.7 Rezgés a folyamatban A csapágyaknál az idın (üzemóra szám) alapuló karbantartás hatástalan, az üzemelési viszonyok a meghatározók, erre kell figyelni. Az állapotfigyelı mőszerekkel kiszőrhetı az elégtelen kenés és csapágysérülés.
Mőszerek és mérési eredmények
.
A csapágyrezgés diagnosztikai mőszerekkel mérhetı. Összefoglalva Nagy fejezetet zárunk le. A gyakorlati példákon keresztül megismertük egy vállalkozás összetett kockázatainak sokrétőségét. Minden telephelyre el kell végezni ezt az elemzés. A környezetet, épületek szerkezetét, az anyagtárolást, energetikai rendszereket, vizsgáljuk. Vizsgáljuk a technológiai folyamatokat. Egyre mélyebben haladva eljutunk a gépek, berendezések kockázatáig. Záró kérdések - Egy telephely kockázatait kell felmérnie, hogyan kezd hozzá a feladathoz, milyen kérdésekre keresi a választ? - Az épületek kockázatainak értékelésénél milyen szempontokat veszünk figyelembe? - Melyek egy technológiai folyamat kockázatai? - Sorolja fel az energetikai kockázatokat. - Melyek a jellemzı tárolási- szállítási kockázatok? Jegyzet:
63
6
SPECIÁLIS KOCKÁZATOK KEZELÉSE
Az utunk jelenlegi szakaszán felmértük, elemeztük a gyakorlatban egy cég kockázatait. Láttuk milyen sok tényezıre kell figyelemmel lenni. Sok tapasztalatot, gyakorlatot kíván, hogy teljes kockázativeszélytérkép és ez alapján a védelem összeállítható legyen. Az egyes kockázatok átszövik egymást, minden kockázati elem összefügg. Néhány kockázat, veszély kivédésére kialakított módszert érdemes külön is tárgyalnunk. Utunk következı állomása ezeknek a vagyonvédelmi-tőzvédelmi- környezetvédelmimunkavédelmi- minıségbiztosítási kérdéseknek összehangolása. Valójában mint biztonságtechnikai mérnököknek ezek kezelése, szervezése, mőködtetése a kiemelt feladatunk.
6.1
Vagyonvédelem
A létesítmények üzemeltetésének reális kockázata a betöréses lopás károk bekövetkezése. A kártapasztalatok azt mutatják, hogy a károk - 40%-a a telefon vonal elvágását követıen következik be (például üzletek, pénztártermek kifosztása során), - 20% a vagyonvédelmi eszközök (füst és mozgásérzékelık, stb.) hibájára vezethetı vissza, - 20% az alacsony védekezési szintnek köszönhetı (például nincs minimális mechanikai védelem sem kiépítve), - 20% bejutás lapos tetın, szellızın, álmennyezeten keresztül, vagy akár falbontással.
A tulajdonos érdeke a gazdálkodó tevékenység zavartalan és folyamatos végzése, melyet az egyes - részben tervezhetı- veszélyforrások megzavarnak.
Optimalizálási feladat, hogy az egyes mennyit költsünk!
védelmi szintekre (kockázatcsökkentésre)
A jogi, szervezési intézkedésekkel, biztosítással viszonylag kis ráfordítással lehet kockázatot csökkenteni. Nézzük meg hogyan?
64
VÉDELEM TÁRGYA- A KOMPLEXITÁS HÁROMSZÖGE38
6. MEGMARADÓ KOCKÁZAT
5. BIZTOSÍTÁS 4. JOGI, SZERVEZETI INTÉZKEDÉSEK információ védelem, humán erıforrás védelme
3. ÉLİERİS VÉDELEM
2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM
1. MECHANIKAI VÉDELEM
kockázat költség
A vállalkozás biztonság minden olyan tevékenységgel összefügg, ami a vállalkozás piaci pozícióját szilárdítja, versenyelınyt teremt. A biztonsági kultúra növekedése azt eredményezi, hogy a vállalkozás vezetıje és munkatársai felismerik a biztonság megteremtésének szükségét és tesznek is a megteremtéséért. (például: a felelısségi körök, elıírások, szabványok betartásával, a szakértelem és tudás fejlesztésével).
Az egyes védelemi szintek kockázat - költség optimalizálása azért is fontos, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy minden rendszer biztonsága a teljes használhatatlanságig fokozható. Lépték- mérték- harmónia a biztonság területén is fontos vezérlıelv. Következıkben nézzük meg az egyes védelmi szintek jellemzıit. 6.1.1 Mechanikai védelem A mechanikai védelem39 növeli meg a behatolási idıt. Minél nagyobb ez az idı annál nagyobb esélye a tetten érésnek. Lezárt helyiségnek minısül a tér - elıírt- határoló szerkezetekkel elzárt területe. - épület, kerítés - falak (példa:6-15-38 cm tégla, vagy 12 cm vasbetonfal) - biztonsági ajtók (példa: kiemelés elleni védelem, reteszhúzás elleni védelem, be-kifeszítés elleni védelem, két zárási hely között legalább 30 cm távolság kell) - biztonsági ablakok ( példa: zárható ablakkilincs) - biztonsági zárak (példa: zárbetét, letörés elleni védelem, letapogatás elleni védelem, maghúzás elleni védelem, beütés elleni védelem) - pénzkazetták, trezorok, páncél szekrények - biztonsági üvegek (példa: fóliák, átdobás biztos A1-A3 üvegek, betörésbiztos B1-B3 üvegek, golyóálló C1-C5 üvegek, üvegtáblák) - rácsok-redınyök (példa: feltolás elleni védelem) - sorompó és kaputechnika - biztonsági üvegek és fóliák 38 39
Jelics Miklós A komplex vagyonvédelem értelmezése. Biztonság 93/4 MABISZ védelmi elıírásai alapján
65
A mechanikai védelem néhány érdekes eszközét –ismétlésként- nézzük meg képekben. Nyílás zárók ajtók ablakok rácsok
hengerzár betétek Általában kétféle bevonattal készülnek cilinderek: sárgaréz illetve nikkel változatban:
lakatok
6.1.2
zárak „Lıvér" típusú zárak Sajátosságuk, hogy a kilincsnyelv a kulcs elfordításakor egyben reteszként is mőködik.
biztonsági üvegek
Elektronikai jelzırendszer
A következı szint az elektronikai jelzı rendszer amely valójában nem véd, de észleli és jelzi a jogtalan behatolást. - Héjvédelem: a védett objektum külsı burkolatát/ héjazatát védı eszközök. Például: nyitásérzékelık, akusztikus törés érzékelık, testhang érzékelık, falbontás 66
érzékelık, kültéri érzékelık: kerítés védelem, radar sugárzás, infra sorompó, lépés érzékelık, video felügyeleti rendszer, stb. - Térvédelem: az eszközök a teljes belsı teret védik. Például: mozgásérzékelık, beléptetı rendszerek (lyukkártyás, mágneskártyás, egyéb) passzív beltéri érzékelık: nyitás érzékelı, elmozdulás érzékelı, kontakt szınyeg, riasztó tapéta, üvegtörés jelzı, edzett, biztonsági üveg, fóliás védelem, súlyérzékelık, hı és füstérzékelı, aktív beltéri érzékelık: infra és fénysorompó, testhang érzékelı, mozgás érzékelı kamera, robot kamera, kombinált érzékelık, üzemmód váltó (idızár, kódkapcsoló, blokkzár, speciális kulcsos kapcsoló), személyi jelzés technika (támadásjelzı gomb, lábkapcsoló, pénzvédı, rádiós jelzés, riasztó sokkoló táska, jelzılámpa) - Központok (riasztók, központok, tápegységek, jelzı készülékek), Riasztó rendszerek (térvédelem eszközei) Rendszerek mindegyike rendelkezik beépített kommunikátorral, mellyel képes bármelyik távfelügyeleti szolgáltató diszpécserközpontjába jelzéseket továbbítani. A vagyonvédelmi rendszerek kiegészíthetık olyan további érzékelıkkel és eszközökkel, melyek tovább növelik az objektum biztonságát. Ilyenek például a CO érzékelık, üvegtörés érzékelık és a hı-füstérzékelık. A telepített rendszerek rendelkeznek MABISZ minısítéssel, BM-OKF engedéllyel. A rendszerek túlnyomó része vezetékes, de lehetıség van kábel nélküli rádiós rendszerek telepítésére is.
Riasztórendszer legáltalánosabb elemei: Nyitásérzékelı: ajtókra, ablakokra szerelhetı
Mozgásérzékelık: - passzív infra: a hıtömeg változást érzékeli - radar: fizikai mozgásra érzékeny - kombinált: hı és mozgás érzékelı Az érzékelı által megfigyelt téren a hıkép/mozgás változást érzékeli, ennek hatására jelez. A normál mozgásérzékelık nem alkalmazhatók klimatizált vagy huzatos helységekben, illetve ahol kisállat tartózkodik. Létezik klímatőrı és kisállat védett ( 40 kg alatt nem jelez) érzékelı is, melyek ezeket a szélsıséges körülményeket eltőrik.
67
Üvegtörés érzékelı: Az üvegtörés frekvenciájára van beállítva, az üvegtörés által keltett hangot érzékeli.
Testhang érzékelık a tárgyak elmozdítását, a falbontást érzékelik.
Riasztóközpont: Az érzékelık jeleit kezeli, minden eszköz a központhoz csatlakozik, vezérli a szirénákat és a kezelı egységet. Maga a központ kommunikál a távfelügyeleti állomással, vagy értesíti a tulajdonost. A központ szabotázsvédett fémdobozban foglal helyet, amiben tápegység és akkumulátor is van, így áramszünet esetén is üzemképes a rendszer.
Hangjelzı: a kültéri hang- és fényjelzı helyi riasztást ad. (akkumulátoros)
Kezelı: A riasztórendszer élesítésére és hatástalanítására szolgál, a felhasználók általában számkód segítségével kezelik.
68
Egyéb eszközök: hı és füstérzékelı, szénmonoxid érzékelı, pánikgomb, vezeték nélküli támadás jelzı.
Kombinált optikai fényhı- füst-, és CO érzékelı
Kombinált optikai füst és hı-sebesség érzékelı
CO érzékelı
Pánik gomb
Mi a távfelügyelet? A távfelügyeleti szolgáltatás a behatolás jelzı - köznapibb nevén riasztó - rendszerek által érzékelt állapotváltozások, jelzések figyelését, feldolgozását jelenti egy 24 órás távfelügyeleti központban.
Segítségével láthatóvá válik minden, az objektumban történı esemény, pl. a riasztó ki- és bekapcsolása, támadás, betörés, tőz, stb. Az ügyeletes diszpécserek éjjel-nappal számítógép segítségével figyelik a távfelügyeletre vezetékes telefonvonal, rádiós vagy GSM összeköttetés révén csatlakoztatott objektumok érzékelıinek állapotát. Intézkedést igénylı jelzések (pl. támadás, betörés, tőz) esetén haladéktalanul értesítik a kivonuló szolgálatot és az elıfizetı által megadott személyeket, szervezeteket. A kivonuló szolgálat a helyszínen biztosítja az elıfizetı személye és vagyontárgyai védelmét. Az alapszolgáltatások: betörés jelzés, támadás jelzés, kényszerített nyitás jelzése, állapot jelzés, szabotázs jelzés, teszt jelzés. Kiegészítı szolgáltatás: nyitás-zárás naplózás, tőzjelzés, mőszaki berendezések-személyek távfelügyelet.
VIDEOKAMERÁS RENDSZEREK (a héjvédelem eszközei)
Kamerák: Igény szerint fekete-fehér vagy színes kivitelő, jól látható vagy rejtett kialakítású eszköz. Belés kültéren egyaránt alkalmazható kialakítástól függıen, általában fix látószögő, de van távolról vezérelhetı, forgatható, zoom-olható típus is. Lehetıség van éjjel is látó infra-megvilágítású kamera telepítésére. is.
69
A képek rögzítése digitális formában történik önálló rögzítıvel (DVR - Digital Video Recorder) vagy PC alapú rögzítı kártyával. Elınyök: - egyszerően kezelhetı nem igényel felügyeletet, nincs kazetta cserélgetés - akár több hónapnyi felvételi idı - interneten keresztül távolról is nézhetjük a kamerák képeit - a felvételek dátum, idı szerint visszakereshetık - programozható felvételi módok (folyamatos, idıre, mozgásra) stb...
Képrögzítık: A kamerák által továbbított képet rögzítik merevlemezre. Egyes típusok érzékelik a képpont változását, így az eseménytelen idıszakot nem rögzítik. A képek visszanézése történhet egyesével, teljes képernyıvel, vagy az összes kamera kép egyszerre osztott nézetben. A képek online is nézhetık a megfigyelı monitoron. Némely típus hangrögzítésre is alkalmas 1, 2 vagy 4 mikrofonnal. Van lehetıség távoli hozzáférésre is LAN hálózaton keresztül vagy interneten a világ bármely pontjáról. Kivitel szempontjából két fı csoport létezik, az önálló asztali (DVR) rögzítı és a számítógépbe helyezhetı digitális rögzítı kártya. Monitorok: A kamera képek megfigyelésére és visszanézésére szolgáló eszköz. A számítógépbe helyezhetı digitális rögzítı kártyánál a számítógép saját monitora helyettesíti. Egyéb eszközök: Kültéri kameraház főtéssel vagy hőtéssel, a tápegység, a szünetmentes áramforrás, a videojel erısítı eszközök, a képátalakítók.
Beléptetı rendszerek A beléptetı rendszerek alapvetı feladata hogy megakadályozzák az illetéktelenek belépését, nyilvántartsák az illetékesek objektumon belüli mozgását, és korlátozzák bizonyos csoportok mozgását térben és idıben. A beléptetı rendszer lehetıvé teszi, hogy birtokába jussunk olyan lényeges információknak, mint például: KI, HOL, MIKOR, HOGYAN jutott be az adott területre. A számítógépes felügyelet segítségével mindenki könnyedén azonosíthatóvá válik, és mozgása tisztán nyomon követhetı lesz. Azon túl, hogy a biztonság jelentıs mértékben nı, a felügyelet és a biztonsági ırök költsége drasztikusan lecsökkenthetı. A beléptetı rendszerek segítségével a felhasználók kártyákkal és/vagy kódokkal nyithatnak, vezérelhetnek ajtókat, lifteket és egyéb elektronikus eszközöket. A felhasználók belépései, távozásai, tevékenységei, hozzáférései ellenırizhetıek, szabályozhatóak, naplózhatóak, nyilvántarthatóak és feldolgozhatóak.
70
Pénz és értéktárolás Egy speciális védelmi terület ahol a MABISZ minısítéseknél az EURONORM szabályait alkalmazzák. Az értéktárolókat A, B, C,D,E,F,G,I,K,M,N fokozatok szerint sorolják, a páncél termeket (trezor) O/1,O/2,O/3,( EU V.,VI,VII) P/1,P/2, P/3, (EU VIII., EU IX,) R/1,R/2,R/3, (EU X., EU XI., EU XII.) , S (EU XIII.) besorolást kaptak a tárolt értékek volumene és a kiépített védelmi színvonal szerint. Néhány példa az értéktárolókra:
6.1.3 -
Az ırzı – védı szolgálatok (fegyveres, kutyás, ırség, rendészet, ügyeleti porta szolgálat, ır szolgálat, kutyás ır, alkalmi ırszolgálat, stb.), pénzszállítás, kivonuló szolgálat mőködését szigorú szervezeti és szervezési intézkedések szabályozzák. Ezek ismertetése – speciális jellege miatt- túlmutat a jelenlegi anyag terjedelmén.
6.1.4 -
Élıerıs védelem és szervezési intézkedések
Jogi szabályozás és szervezési intézkedések
törvények ágazati végrehajtási elıírások, normatívák szabványok tulajdonosi kötelezettségek és jogok tulajdonosi elıírások (pénz-érték szállítás, tárolás, bizonylatolás, kulcskezelés, személyi felelısség, stb.)
6.1.5 A biztosítás A 7. fejezetben található részletes bemutatása. 6.1.6 A maradó kockázat A kockázati piramis felsı csúcsa. Azt érzékelteti, hogy a teljes gondosság mellett sem lehetünk teljes biztonságban.
71
Tőzvédelem40
6.2
A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (tv.) és végrehajtási utasításaiban foglalt feladatok41: •
tővédelmi szabályzat készítése és folyamatos karbantartása
•
tőzvédelmi elméleti és gyakorlati oktatási tananyagának összeállítása, oktatások megtartása, nyilvántartása
•
tőzoltó berendezések mőködıképes állapotának figyelemmel kisérése
•
hatósági ellenırzés esetén személyes közremőködés
•
munkaterületek rendszeres ellenırzése és az észrevételek jelzése
•
tőzveszélyes tevékenységek engedélyezésének megszervezése
Legyen szó bármilyen épületrıl, intézményrıl, munka-és szórakozóhelyrıl vagy a mindennapi élet egyéb területeirıl, mindenhol vannak olyan értékek, amelyeket védeni kell a tőztıl. A köznapi életünkben legegyszerőbb védelem a MEGELİZÉS. Ugyanakkor automatikus tőzjelzı rendszerek nélkül ma már nem épülhet fel egy irodaház, szálloda, kórház, iskola, üzletközpont, sportlétesítmény sem. Elsısorban az emberi élet és a berendezések védelmérıl van szó.
Egy tőzjelzı rendszer feladata a tőz lehetı legkorábban történı felismerése. A tőzjelzı rendszerek is csatlakoztathatóak a vagyonvédelmi felügyeleti állomáshoz, akik a nap 24 órájában felügyelik a rendszer jelzéseit. Korszerő tőzjelzı központok analóg, címezhetı 1-4 hurkos központok, öndiagnosztikával, nappali/éjszakai üzemmóddal, naplózással, stb. rendelkeznek. A tőzvédelmi kábelezés a biztonságos mőködés feltétele. A tőzjelzı rendszerek telepítésére nagyon szigorú elıírások vannak. Kivitelezni csak a tőzoltósággal (BM-OKF) engedélyeztetett terv alapján, eltérés nélkül, megfelelı vizsgával rendelkezı szerelık és mérnökök részvételével szabad.
40
Fritz Isterling: Tőzvédelem és megelızés az ipar és gazdaság területén Zeitschrift für Versicherungswesen 1979. 5. szám., Király András: Tőzvédelem vagy biztosítás Védelem 1997/6; Sváb Attila: Tőzvédelem helye, szerepe a risk management alkalmazási rendszerében 1994. 41 35/1996 (XII.29) BM rendelet az Országos Tőzvédelmi Szabályzatról (tőzveszélyességi osztályok, tőzálóssági fokozatok, tőztávolságok, használat, raktározás szabályai, tőzszakasz, tőzterhelés, tőzgátló elválasztás, tőzjelzés és oltó rendszerek, stb.
72
6.2.1
Automatikus/kézi füst és hı tetıszellıztetı rendszerek
A torony épületek, le nem választott emeleti terei rendkívül nehéz tőzoltási problémákat jelentenek. A tőzoltóknak ezekbe a térségekbe be kell menniük, hogy a tüzet az épület központi részein elolthassák. Egy épületben a füst a termikus felszálló légáramlással (kémény hatás) a tetıig emelkedik és oldalirányban kiterjed, amíg az egész térség megtelik füsttel. Ezt szabályszerően kiépített szellızıkkel ( automatikus vagy kézi füstelvezetı csappantyú) és frisslevegı nyílásokkal nagy mértékben lehet korlátozni vagy csökkenteni.
Ezek a füstelvezetı és szellıztetı rendszerek lehetıvé teszik vagy megkönnyítik - az épület biztonságos kiürítését, - a gyors és szelektív tőzoltást az épületen belül, - az épületszerkezet, a tartalom és a készletek védelmét, - a tőz következtében a termikus bomlási termékek elvezetését, - korrodáló gázok által keletkezı következményi károk csökkentését. A kárt korlátozni lehet, feltéve, hogy a szellıztetıket idejében kinyitják és elegendı friss levegı áll rendelkezésre. Az automatikus/kézi füst és hı szellıztetı rendszerek felépítését és beszerelését a megfelelı elıírások és szabványhatározatok értelmében specializált cégeknek kell elvégezniük. 6.2.2
Tőzjelzı készülékek
A tőzjelzı készülékek különféleképpen mőködhetnek.
Tőzvédelmi fıkapcsoló
Kézi jelzésadó
Néhány rendszer kézi jellegő, ezek gondosan kiválasztott helyeken létesített tőzjelzıkbıl állnak. Elegendı számú - emeletenként legalább egy készüléknek kell lennie, úgyhogy senkinek se kelljen 60 m-nél hosszabb utat megtennie a riasztáshoz. Ezt kiegészítve riadóztatható a tőzoltóság olyan telefonon és/vagy rádiótelefonon is, amellyel bizonyos személyzeti tagok rendelkeznek. Rögzített szereléső rendszerekkel is lehetséges a rádiókapcsolat.
Más rendszerek viszont automatikus természetőek: az érzékelık tüzet fedeznek fel vagy vízfolyást észlelnek s riasztanak. Ez fontos olyan helyeken, amelyek nem felügyelhetık állandóan. 73
Automatikus rendszereket gyakran pótlólagos feladatokra is bevetnek, mint pl. különleges tőzoltó eszközök mőködtetéséhez, ventillátorok és anyagmozgató berendezések kikapcsolásához, valamint tőztolózárak, tőzcsappantyúk zárásához.
A hı detektorok a leghasználatosabb automatikus riasztók, melyek között három fıtípus van: meghatározott hımérsékletre beállított detektorok, a hıemelkedés gyorsaságát érzékelı detektorok és a kettı kombinációja. Hımérséklet érzékelı
A füstdetektorok használhatók légkondicionáló berendezésekben, számítógépes helyiségekben, raktárterületekben és szellıztetı rendszerekben. Vannak olyan optikai készülékek is, amelyek sem füstöt sem hıt nem észlelnek, viszont a lángok fényenergiájának egy részét érzékelik, s a másodperc töredékrészén belül riasztanak. Felhasználható helyileg korlátozott, veszélyes körzetek védelméhez, mint pl. szállítószalagok vagy keverı eljárások esetében, valamint területi felügyelethez. Optikai füstérzékelı
A tőz- és robbanáskockázat csökkentésére, ahol gyúlékony gázokat vagy gızöket alkalmaznak, szükség van olyan eszközre, amely gyúlékony gızök potenciálisan veszélyes koncentrációit felfedezi. Az iparban gyakran alkalmazott detektorok egyik fajtája a katalitikus gázdetektor. Képes a gázok, mint pl. metán, cseppfolyósított gáz (propán/bután), hidrogén, oldószerek, olaj-és tüzelıanyag gızök, valamint mérgezı gázok, oxigén, szénmonoxid, hidrogénszulfid, savgız stb. kimutatására. Az érzékelık rendszerint úgy vannak beállítva, hogy az alsó lobbanáshatár 10-20 %-ánál riasztást váltsanak ki.
6.2.3
Oltóvíz-ellátás
A víz teljességgel nélkülözhetetlen a tőzvédelemhez. Hıelnyelı képessége egyedülálló. Nincs általánosan elismert tőzvédelmi vízellátás. Minden rendszert egyedileg kell kialakítani. A kockázat megítéléséhez fontos tudni, hogyan jut oda a víz (közösségi és/vagy saját ellátásban), és melyek a fenti mennyiségek tárolására szolgáló eszközök? (tartályok, tárolómedencék, tavak, kutak, víztartályok stb.) Egy sprinkler rendszer szivattyúi láthatók a következı ábrán:
Ahhoz, hogy a víz a fenti mennyiségben biztosítható legyen, olyan - legalább 6" és nagyobb átmérıjő fıvezetékek szükségesek, amelyeket 3,5 -7 bar statikus nyomással szivattyú segítségével 190 - 380 l/min kapacitással tartanak fenn. A nyomáscsökkenés azután arra szolgál, hogy az oltóvíz nyomásfokozó
74
szivattyúit automatikusan beindítja, melyek a fıvezetékben a nyomást 12 bar-ra emelik. Alkalmazásra kerülnek az 1900 - 3800 l/min és még nagyobb kapacitású oltóvíz-szivattyúk, melyek közül 50 %-nak dízelmeghajtásúnak kell lennie, a fennmaradókat pedig vagy villamos motorral, vagy gızturbinával hajtják. Amennyiben csak villamos motorral meghajtott szivattyúkat alkalmaznak, legalább két, egymástól független áramforrásnak kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy akkor is kifogástalan mőködést lehessen biztosítani, ha az egyik áramforrás szünetel. Az, hogy milyen fajta tőzcsap van használatban, az éghajlati feltételektıl függ. Ha fagynak vannak kitéve, akkor föld alatti rendszert kell felszerelni.
Föld feletti tőzcsapok
Föld alatti tőzcsapok
A szabvány tőzcsapok 1200 l/min és 1900 l/min között adnak vizet, és két 2 1/2 colos tömlı-kieresztı nyílásuk és egy szivattyú összeköttetésük van. A tőzcsapok közötti távolság 50-100 m, a terület alaprajzától, a vízszükséglettıl és a tőzcsapokon található kifolyónyílások számától függıen. Ha gyakorlatilag megoldható, legalább 15 m-nek kell lennie a távolságnak egy tőzcsap és azon épület vagy építmény között, amelynek védelmérıl szó van. Többemeletes épületeket és/vagy magas építményeket nedves és/vagy száraz felszálló vezetékekkel kell ellátni, s minden emeleten vagy szinten tömlı-kieresztı nyílásokkal kell rendelkezniük. Rendszerint 30 m hosszú, 1 1/2 colos tömlık vannak, a kisebbek beállítható szórófejjel. A tőzoltótömlık megbízhatósága fontos szempont. Minden tömlıt évenként nyomáspróbának kell alávetni, egy új tömlıénél alacsonyabb nyomással, ahogy a nyomás- és szervizfeltételek elıírják. A neoprénnel bevont és bélelt tömlıket gyakran alkalmazzák olajjal és vegyi bomlással, valamint penésszel és rothadással szembeni ellenálló képessége miatt. A gyapotköpennyel burkolt tömlıket használat után gondosan meg kell tisztogatni és szárítani.
6.2.4
Tőzoltó készülékek
A vegyszerekkel mőködı tőzoltó felszerelés használata olyan tüzek eloltásában hatásos, amelynél gyúlékony folyadékok, szilárd anyagok és gázok feldolgozása valósul meg, valamint áram alatt álló villamos berendezések üzemelnek. A széndioxid-rendszerek nagyon hatékonyak a zárt helyiségekben vagy lezárt térközökben kitört tüzek oltásában, mint pl. gyúlékony folyadékok szivattyúhelységeiben, villanyszereléseknél, különleges gépeknél, laboratóriumi berendezésekben és habanyagot tároló helyiségekben. A mennyiségi megoszlás általában 0,7 és 2,5 kg/m3 között váltakozik - a helyiség méretétıl és a kockázat jellegétıl függıen. (555 kg 20 bar CO2 oltóanyag 30 sec alatt kiüríthetı) IFEX instant hab az oltóanyag tartályban készen áll. (3-6-12-50 kg kiszerelésben) A feszültség alatt lévı villamos berendezések oltására (1 m távolságból), tartálytüzek, gépjármővek oltására is alkalmasak.
75
Fontos, hogy a tőzoltó készülékek kifogástalan üzemállapotban legyenek, évenként felül kell vizsgálni, s legalább négy-öt évenként ki kell üríteni (pl. a tőzvédelmi gyakorlatok során).
Egy hordozható tőzoltó készüléket kell elhelyezni 50 m2 területig. Kettıt készülék szükséges 150 m2 –ig, e felett a szabvány elıírása szerinti mennyiség. Mivel a tőzoltó készülékek a rakodóhalmoknál, magas gépek miatt vagy magas raktárakban alig láthatók, megtalálásukat megfelelı (optikai) jelölésekkel kell megkönnyíteni. 6.2.5
Automatikus tőzoltórendszerek
Az automatikus, rögzítetten felszerelt oltórendszerek az épületekben keletkezett tüzek leküzdésének leghatékonyabb eszközei. A réz sprinkler fejbe beépített üvegtartály a hıtágulás következtében szétpattan és a nyíláson az oltóvíz kiáramlik. Elınye: Az automatikus sprinklerek lényegesen hatékonyabbak, mint a tömlıs oltóvíz, melyet kívülrıl az ablakokon át vagy erıs füstön keresztül vezetnek be. A tömlıs oltások sokkal több vizet fogyasztanak és ezáltal tetemesen nagyobb vízkárokat okozhatnak, mint amilyenek a sprinkler berendezésektıl várhatók. Számos épület olyan nagy vagy olyan magas, hogy felületük nagy része tömlıkkel kintrıl nem is érhetı el.
A sprinklerek elıírt telepítési helyei: - olyan éghetetlen épületekben, ahol gyúlékony folyadékokat tárolnak vagy használnak; - minden éghetı szerkezető épületben; - alapvédelemként veszélyes eljárásokhoz, pld. az élelmiszer- és papírfeldolgozásban alkalmazzák stb.; - éghetı szerkezető, áttekinthetetlen helyiségekben, mint pl. padlózatok, tetık és alacsony tetıterek; - lezárt felszerelésekben/ berendezésekben, mint pl. ipari kemencék, szárítókészülékek, porelszívók, nagy csıvezetékek, szóró kabinok, papírgép levonatok, papírgép-füstgázkazánok, textil-elıkészítı gépek részei és hasonló gépházak, ahol éghetı anyagokat dolgoznak fel vagy éghetı hulladékok, illetve lerakódások győlnek össze; -szabadon/magukban álló nagy tartályok, desztilláló berendezések, olyan csıvezetékek vagy felszerelések, amelyek gyúlékony vegyszereket vagy folyadékokat tartalmaznak.
6.2.6
Tőzoltóságok
A nagyobb ipari üzemeknek tőzvédelmi szervezettel kell rendelkezniük, hogy különleges követelményeiknek eleget tehessenek. Olyan üzemi (nem állami) tőzoltóság kell, amelynek feladatai az alábbiakat ölelik fel: tüzek leküzdése, tőzvédelmi felszerelések kiosztása és karbantartása, tőzvédelmi gyakorlatok végrehajtása, tőzvédelmi (fel)ügyelet és vizsgálatok, bizonyos típusú munkaengedélyek kiállítása, új és átépített létesítményeknél felmerülı kérdésekkel kapcsolatos szaktanácsadás stb.
76
Kiképzett mőszaki személyzetnek kell támogatnia a tőzoltóság munkáját vész esetén.
A tőzoltóság legyen jól kiképezve és felszerelve. Lényeges, hogy tőzoltószerek elegendı tartalékban álljanak rendelkezésre.
A vészhelyzetek esetére összeállított tervekben rögzíteni kell a szomszédos, nyilvános tőzoltóságok (városi vagy községi tőzoltóságok) riadóztatásának sorrendjét. Azokat a tőzoltóságokat, amelyeket vészhelyzetben segítségül kívánnak hívni, már azelıtt meg kell ismertetni az üzemi területtel.( segítségnyújtási egyezmény biztosítja a többlet tőzoltási kapacitást).
6.3
Környezetvédelem A korszerő környezetvédelem egyik lényeges alapelve az integrált megközelítés alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a különbözı környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön levegı, víz, talaj), hanem komplex módon, egységesen kell vizsgálni.
A fenti elvek figyelembe vételével született meg az Európai Tanács integrált szennyezés-megelızésrıl és csökkentésrıl (IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control ) szóló 96/61/EK irányelve, melynek végrehajtása hazánk Európai Uniós csatlakozásának kiemelt környezetvédelmi feladata42. IPPC irányelv Az IPPC irányelv a tevékenységükkel a környezetre jelentıs hatást gyakorló ipari és mezıgazdasági cégek kibocsátásainak megelızését, csökkentését és ellenırzését szabályozza. A hatálya alá tartozó létesítmények környezeti tevékenységének szabályozására az illetékes hatóságoknak (Magyarországon a területi környezetvédelmi felügyelıségeknek) integrált engedélyt (magyar neve: egységes környezethasználati engedély) kell kiadnia. Az irányelvet a magyar jogszabályozásba a 193/2001. (X.30.) Korm. rend. ültette át.
Adatszolgáltatások, az Európai Szennyezıanyag Regiszter (EPER) Az EU Bizottság a 2000/479/EK határozata kötelezıvé tette az Európai Unió tagállamai számára, hogy a 96/61/EK IPPC irányelv hatálya alá tartozó cégekrıl meghatározott idıközönként környezetvédelmi adatokat szolgáltassanak az Európai Bizottságnak, mely azokat összegzi és közzéteszi. Az EPER jelentés az IPPC köteles cégek levegıbe és felszíni vízbe (közvetlenül és közvetetten) történı éves, küszöbérték feletti kibocsátásait tartalmazza üzemenként, valamint szennyezıanyagonkénti és országos összesítésben. 42
Kiotói Jegyzıkönyv: küzdelem az éghajlatváltozás ellen
77
A jelentés formátumát, a tevékenységek és szennyezıanyagok listáját, valamint a küszöbértékeket az EPER határozat tartalmazza.
Az 1995. évi LIII. a környezet védelmérıl szóló törvény és végrehajtási utasításaiban foglalt feladatok: •
a környezetvédelmi szabályzatok és eljárási utasítások elkészítése és a szabályzatok meglétének ellenırzése, folyamatos karbantartása,
•
a rendeletekben elıírt bejelentések és bevallások elkészítése,
•
a vonatkozó rendeletek hatálya alá esı hulladékok kezelésével kapcsolatos intézkedések megtétele, hulladékgazdálkodási szabályzat elkészítése és a szabályzatok folyamatos karbantartása, szükség szerinti módosítása,
•
a levegı-, víz- és szennyvíz-tisztaságvédelmi jogszabályokban foglaltak betartásának ellenırzése és a szükséges szabályzatok elkészítése,
•
a környezetvédelem elméleti és gyakorlati oktatási tananyagának összeállítása, oktatások megtartása és nyilvántartása,
•
hatósági ellenırzés esetén személyes közremőködés,
•
munkaterületek ellenırzése, észrevételek jelzése, tájékoztatás az aktuális változásokról .
Levegıvédelem –
vízvédelem-
talajvédelem-
zajvédelem
Jövı energiái napenergia
szélenergia
vízi energia
geotermikus energia
78
6.4
Munkavédelem A munkavédelemrıl szóló többszörösen módosított 1993. évi XCIII. törvény (Mvt) és a 2001. évi LXXXVIII. törvény meghatározzák a munkavédelmi
tevékenységeket. Ezek:
munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálatok, biztonsági felülvizsgálatok, a munkahelyek, egyéni védıeszközök, a munkaeszközök és technológia ellenırzése, a mentési terv elkészítése, a megelızési stratégia kidolgozása, a kockázatértékelés elvégzése, a munkavédelmi oktatás, a munkabalesetek kivizsgálása, a védıeszközök meghatározása és beszerzésére, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, a munka-alkalmassági problémák kezelése, valamint a foglalkozási megbetegedések kérdésében (különös tekintettel a monitoros munkahelyekrıl szóló jogszabályra, a balesetek és foglalkozási megbetegedések elıírás szerinti kivizsgálása, jegyzıkönyvezése, bejelentése és nyilvántartása, a kémiai biztonságból adódó feladatok ügykezelése, az érintésvédelmi és villámvédelmi vizsgálatok, a veszélyesnek nyilvánított gépek és emelıgépek idıszakos biztonsági felülvizsgálata meglétének és érvényességének figyelemmel kisérése stb….
A kockázatértékelés alaplépései:
-
információ győjtés, regisztrálás: helyszíni szemle, veszély feltárás és elemzés;
-
kockázatbecslés: kockázati tényezık meghatározása a vezetés részére
-
teendık meghatározása: „Kockázatkezelési intézkedési terv” ;
-
ellenırzés: rendszeres felülvizsgálat
79
A munkaruhák, védı szemüvegek, légzésvédı eszközök, fej védık, hallásvédık, munkacipık, hegesztési védıeszközök, munkavédelmi eszközök, magasban végzett munkák védıeszközeirıl stb. a munkavédelem fontos technikai eszközei.
6.5
A megbízhatóság, karbantartás és a biztonság
Az eszközök, berendezések elromolhatnak, tönkremehetnek. A jó gazda gondosságával a szakemberek igyekeznek megelızni a hibákat, a károk bekövetkezését, az üzemmenet leállását. Karbantartják a gépeket, berendezéseket. Ennek ellenére bekövetkezhetnek véletlen, váratlan, balesetszerő események/károk. A termelés, szolgáltatás (és biztosítás) területén dolgozó szakembereknek céljuk, érdekük a megbízható és biztonságos mőködés megteremtése.
van közös
80
Könnyő belátni, hogy ebben folyamatban a tervszerő megelızı karbantartás, programozás szerepe felértékelıdött, a megbízhatóság egyik legfontosabb elemévé vált. A karbantartást is szervezni, menedzselni kell. A karbantartás egy belsı szolgáltatás, melynek jelentısége a kockázatok csökkentésében, megelızésben kiemelkedı. Ezek a szolgáltatások általában: üzemfenntartás, karbantartás, · · anyagmozgatás, · energia ellátás, · munkavédelem, környezetvédelem, tőzvédelem, rendészet, · szociális és kulturális ellátás, · szakképzés, stb. A cégek egy része a kilencvenes években divatos kiszervezési hullám során ezeket a tevékenységeket vállalkozásba adta. Ma egyre inkább a visszarendezıdés folyamatának lehetünk tanúi. Az egyes belsı szolgáltatások jelentısége a tevékenység jellegétıl függ.
„ A karbantartás célja, hogy a berendezések, gépek, épületek mőködıképes állapotát fenntartsuk, szükség esetén helyreállítsuk.” A karbantartás a termelési-szolgáltatási folyamatot kiszolgáló legfontosabb: · az összes költségen belül a karbantartás aránya 12-27%, · ·
tevékenységek
közül a
a karbantartás a vállalkozás kockázatát és a humán kockázatot is befolyásoló tényezı, az automatizálás fokozásával, a folyamatos mőszakok bevezetésével az üzemkészséget a karbantartás teremti meg.
Sajnos a hazai gyakorlatban több vállalkozás elmulasztotta a technológiával azonos színvonalú karbantartási stratégia és gyakorlat kiépítését. A karbantartás színvonala elmarad a termelés színvonala mögött. Ma a cégek jelentıs részénél inkább hibaelhárítás „tőzoltó munka folyik”, mint tervszerő megelızı karbantartás. A karbantartás célrendszere meghatározható. Ezek a: megbízhatóság megteremtése, · · a karbantartás minısége visszavezethetı az állásidık csökkentésére, a rendelkezésre állási idı fokozására, · a tevékenység szervezettségét mutatja, ha a gépek csupán rövid idıre esnek ki a termelésbıl, · a karbantartási ráfordítások optimalizálása.
A karbantartás során a következı fı feladatokat kell ellátni: •
Megelızı karbantartás elıre meghatározott idıközönként, vagy elıre kritériumok alapján végzett munkák összessége, melynek gyártóeszköz/szolgáltatás hiba valószínőségének csökkentése.
megadott célja a
Ide tartozik: · a Felügyelet/ ellenırzés: az üzemviteli dolgozók/ karbantartók által végzett folyamatos tevékenység, melynek során a berendezéseket figyelik és rendellenes mőködés esetén beavatkoznak, · Kezelés, ápolás, gondozás: a berendezés üzemeltetıi által végzett különleges segédeszközt nem igénylı tevékenység (tisztítás, után állítás, stb.), · Vizsgálat: a berendezés mőszaki állapotának meghatározása, szétszerelés nélkül, · Javítás: során a berendezés teljes vagy részleges szétszerelése történik, a hibás alkatrész megjavításával, vagy cseréjével állítják helyre az üzemképességet.
•
Üzemfenntartás átfogóbb fogalom a karbantartásnál, mivel itt az épületek, építmények, a termelı berendezéseket kiszolgáló rendszerek karbantartását is el kell végezni. 81
Az épületautomatizálás fejlıdésével az épületinformatikai rendszerek mőködtetésére és karbantartására is gondolnunk kell. A facility management (épület üzemeltetés) jelentısége növekszik, külön szakmává fejlıdik. 6.5.1
Karbantartási stratégia
A berendezések karbantartása elvégzéséhez ugyanolyan erıforrásokra van szükség mint egyéb termelı és szolgáltató tevékenységhez. Így szükség van anyagra, pénzre, munkaerıre, információra, stb. A különbözı karbantartási stratégiáknak eltérı az információ, szervezési igényük. - Eseti karbantartási stratégia a meghibásodásról
gyors, pontos, teljes körő információk kellenek. A végrehajtásnál gyors döntések szükségesek, állandó kapcsolat kell a termeléssel. A decentralizált szervezeti formában univerzális szakembereket kell foglalkoztatni. - Ciklusidı szerinti karbantartási stratégiánál a szervezés fázisában, a ciklusidık meghatározásakor igényel információt a folyamatokról. (például a berendezés életének matematikai -statisztikai elemzése) A munkák egy része elıre tervezhetı. A váratlan meghibásodások kisebb száma miatt kevesebb karbantartási létszámra van szükség. Gázmotoroknál például 25-30000 üzemóra után a fıdarab cseréket a gépkönyv elıírásai szerint el kell végezni. Hátránya, hogy gyakran kerül sor felesleges beavatkozásra, anyag és alkatrész beépítésre. - Állapot szerinti karbantartás esetén még kevesebb a váratlan meghibásodás, A karbantartási erıforrások elıre tervezhetık, programozhatók. A korszerő diagnosztikai berendezések kezelése magasan képzett munkaerıt kíván.
Az állapottól függı karbantartási rendszer43 esetén a gépen, berendezésen idıszakosan, vagy folyamatosan mőszeres állapotvizsgálatot végeznek. Az így kapott információkat használják fel a javítási munkákhoz. Vizsgált paraméterek: - csapágyhımérséklet - kenıolaj nyomása és hımérséklete, összetétele, idegen anyag tartalma, - szivattyúk szívó és nyomóoldalon mért nyomás, - zaj, rezgés, ütésimpulzus, forgórész pozíciója, stb.. Néhány karbantartást segítı mőszer:
Kompakt hıkamera ellenırzéshez, karbantartáshoz
Lézeres szíjtárcsa beállító digitális kijelzıvel
Mérı utas adatgyőjtı gép és csapágyállapot trendfigyeléséhez SPM módszer
43
Kószó Tibor: A karbantartás és az állapotfelmérés biztonságtechnikai összefüggései Szeged.2001., Homolya György: Lökés impulzus módszer a csapágyak figyelésére SPM Szimpózium Ráckeve 2002., Dr Sólyomvári Károly: Diagnosztikai módszerek a karbantartásban SPM Szimpózium ,Ráckeve 2000.
82
Rezgés-, hımérséklet-és fordulatszám adatgyőjtı
6.5.2
Rezgésmérı kézi mőszer
Valósidejő, nagyfelbontású hıkamera
Megbízhatóság
A megbízhatóság elméletét elıször a 40-es évek elején dolgozták ki a repüléstechnikában. A repülıgépek elektronikai alkatrészei nem biztosítottak kellı vezetési és forgalmi biztonságot. Megkezdték a hiba okok vizsgálatát, elhárítására intézkedéseket hoztak. A megbízhatóság elméletnek minıségbiztosítási alapjai voltak. A karbantartási alkalmazására késıbb került sor. A megbízhatóság elmélet nagyipari alkalmazása az atomerımővek terjedésével alakult ki, de csupán a 70-es években kezdett nagyobb mértékben terjedni. Ez összefügg a mérnöki szemlélet változásával, valamint a bekövetkezett néhány üzemzavarból eredı katasztrófa hatásával.
A megbízhatóság elmélet az a tudomány, amely meghatározza a berendezésekben fellépı meghibásodások keletkezésének törvényszerőségeit, ezek elırejelzésének módjait, a megbízhatóság növelésének lehetıségeit a tervezés, a tárolás és felhasználás idıszakában, továbbá a megbízhatóság ellenırzésének módszereit. A meghibásodás egy esemény, amelynek során a termék hibaállapotba kerül. MŐKÖDİ ÁLLAPOT
Mi lehet a hiba? MEGHIBÁSODÁS
HIBA ÁLLAPOT
Meghibásodások bekövetkezésének okai · a berendezés, termék mőszaki elıírásban meghatározott határokat meghaladó túlterhelés, · · · · · ·
a rendszer elemének meghibásodását nem a többi elem okozza (független meghibásodás), a rendszer elemének meghibásodását a többi elem okozza ( függı meghibásodás), konstrukciós meghibásodás, gyártási eredető meghibásodás, üzemeltetés elıírásainak és/vagy feltételeinek be nem tartása miatt bekövetkezı meghibásodás, váratlan meghibásodás.
83
Mőködés elvesztésének mértéke szerint lehet teljes meghibásodás, · · részleges meghibásodás, · katasztrófális váratlan és teljes meghibásodás.
Megbízhatóság, karbantartás és kockázat összefüggései A jelen gondolati kifejtés során csak vázlatosan kerültek bemutatásra a karbantartási folyamat legfontosabb elemei. Láthatjuk, hogy egy alkatrész, berendezés, technológiai folyamat ugyanannak a rendszernek más-más szintjét jelöli. A rendszerelemek megbízhatóságának elemzése elvezet bennünket a teljes technológiai folyamat megbízhatóságához, ezen keresztül a kockázati szintjének megállapításához. A megbízhatóság matematikai módszerekkel kezelhetı, így energetikai alkatrészekre, berendezésekre és termelı - szolgáltató technológiai folyamatokra kidolgozva közelebb visz bennünket a kockázatok kezelésének objektív módszereihez. A vállalkozás/eszközök karbantartásához - a telepítés jellegétıl és a kockázat nagyságától függıen - írásbeli karbantartási programot szükséges készíteni, amely a termelés megszakítások, karbantartási költségek és veszteségek csökkentését szolgálja. Olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyek részletezik, mit milyen gyakran és hogyan kell karbantartani. Ki kell fejleszteni egy karbantartási tájékoztatórendszert - a karbantartás kiterjedésére és gyakoriságára vonatkozó, valamint a karbantartási program hatékonyságára utaló részletekkel. A karbantartási munkálatokról szóló jelentéseket meg kell ırizni - elınyös megoldásként egy könnyen hozzáférhetı számítógépes rendszerben (ezek a statisztikák a biztosítható kockázatok megítéléséhez kiváló segítséget nyújtanak) . Például: Az épületeket, amelyekben az irodák, karbantartó helyiségek, termelési-és közmő berendezések, raktárak stb. találhatók, ahol a felszereléseket és anyagokat tőz, esı, jégesı, vihar, hó, jég, árvíz stb. ellen kívülrıl védik, jól karban kell tartani. Ez nem csak a szerkezeti elemekre mint pl. oszlopokra, tartógerendákra és falakra vonatkozik, hanem a tetıre is. Az elrozsdázott szerkezeti elemek az épület vagy annak egy részének beomlásához vezethetnek, ha túlterhelik vagy szélsıséges idıjárásnak van kitéve. Gyakorlati példa több országban is, a hó-jégterhelés hatására összedılt csarnok. Rendszeresen szemrevételezést kell tartani, hogy repedést és/vagy korróziót fel lehessen ismerni, hogy a hibát azonnal kijavítsák. Például: A tőzvédelmi felszerelések - mint minden más felszerelés - ki vannak téve a korróziónak, baleseteknek és elıvigyázatlan használatnak. Ezért szükséges ezeket a felszereléseket rendszeresen felülvizsgálni és kipróbálni annak megállapítására, hogy szükség esetén üzemképesek-e. Ki kell dolgozni egy hatásos felügyeleti programot a tőzvédelmi felszerelések számára. Például: A kárstatisztika szerint az elektromos berendezések meghibásodásának több mint 80 %-a vezetett tőzhöz. A legtöbb ilyen esetet meg lehetett volna elızni rutinvizsgálati és karbantartási programmal. Az iparban robbanás biztos villamos berendezéseket használnak, ahol gyúlékony gızöket használnak fel. A szemrevételezési ellenırzések, valamint a transzformátorok, motorok, generátorok, árammegszakítók és kábelek thermovíziós felülvizsgálata fontos a hatékony program érdekében. Például: Az ásványolajjal töltött transzformátorok állapotáról számos dolgot lehet megtudni az ásványolaj évenkénti teszteléseinek egész sorából (mint pl. az átütési szilárdság próbái, ellenırzıfelületi feszültség- és gázelemzési tesztek). Azonnali intézkedéseket kell tenni, ha az adatok a megszabott értékeket meghaladják. Például: A forgó berendezések még több figyelmet igényelnek. A nagy kompresszorok, turbinák stb. folyamatos rezgésellenırzést tesznek szükségessé. A kisebb egységeket naponta ellenırizni kell. A kenırendszert meg kell vizsgálni a szivárgás/tömítetlenség és a megfelelı kenıanyag-töltıszint szempontjából, s rendszeresen olajmintákat kell venni és a laboratóriumban az olajösszetétel változást vizsgálni. A megelızı karbantartásnak fokozott jelentısége van a törések és szivárgások elkerülésében, amelyek tőzesetek és robbanásokhoz vezethetnek. Az úgynevezett „üzemelés közben karbantartó-felügyelı munkacsoportok” ultrahang-, röntgen-, színdiffúzió- és mágnespor-vizsgálókészülékek, thermovízió segítségével roncsolás mentes teszteket végeznek.
84
Az évenkénti felülvizsgálatokat természetesen elınyben kell részesíteni a kétévenkénti vagy még ritkább felülvizsgálatokkal szemben
6.6
Szabványossági felülvizsgálatok
Ezek a felülvizsgálatok, túl azon, hogy rendeletekben elıírtak, létfontosságúak a munkavédelmi és tőzvédelmi balesetek és károk megelızésében is A szabványossági felülvizsgálatok elsıdleges célja azoknak a hiányosságoknak a feltárása, melyek veszélyeztethetik az ember(ek) életét, a gyártó rendszereket illetve a már eddig megtermelt anyagi javakat. A hiányosság több komponensbıl tevıdhet össze, ilyenek pl.: a mőszaki termékek elavulása, a nem rendeltetésnek megfelelı termék alkalmazása, emberi mulasztásból eredı installációs hiányosságok, stb.
Az érintett gazdasági társaság vezetıje jogilag felelıs a szabványban foglalt irányelvek betartásáért. Ezen ajánlásoktól el lehet térni, de ekkor probléma esetén az alkalmazónak kell igazolnia, hogy az általa alkalmazott technológia vagy eljárás legalább egyenértékő a vonatkozó szabványi elıírásokkal, vagy azoknál esetleg szigorúbb elıírásokat is kielégít. (Nem érdemes tehát figyelmen kívül hagyni a szabványi ajánlásokat, mert ellenkezı esetben –kár, vagy baleset során- az alkalmazóra hárul minden bizonyítási teher, hogy elvárható gondossággal járt el.)
A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok az alábbi különálló vizsgálatokból tevıdnek össze: • • •
ÉV: érintésvédelmi VV: villámvédelmi felülvizsgálat EBF: elektromos berendezések idıszakos felülvizsgálata
A jogszabályok szerint két fı csoportra osztatjuk a villamos berendezések, készülékek és építmények felülvizsgálatát. • •
Üzembe helyezés elıtti Idıszakos. Ezeknek a felülvizsgálatoknak az intervallumát alapjaiban a helységek tőzvédelmi besorolása határozza meg.
85
6.7
Minıségbiztosítás A minıség fogalma régóta ismert: pld.: "királyi szállító". A köznyelv szerint a "minıség" valami jót jelent, legalábbis jobbat az átlagnál, megszokottnál. Ez a valami lehet egy termék, szolgáltatás, vagy folyamat, vagy ezek együttes fellépése, kombinációja. Például beszélünk az élet minıségérıl is. A minıség hagyományos definíciói többnyire kopásállónak, jól konstruáltnak és tartósnak írják le a jó minıségő terméket. Egy másik definíció a kiválóság, az elsırangúság képzetét sugallja, azt, hogy az adott tárgy a lehetı legjobb. A nemzetközi versenyhelyzetben a minıség stratégiai definíciója: a vevık igényeinek kielégítése.
Egyszerően fogalmazva: a termék, vagy szolgáltatás azt nyújtja a vevınek, amit akar, amikor akarja, és mindezt megfelelı árért. Meghatározás (MSZ EN ISO 8402, 1996): A minıség a termék vagy szolgáltatás azon jellemzıinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket elégítsen ki. Az ISO 9000 szabványok továbbfejlesztése a TQM Total Quality Management (Teljes körő Minıségirányítás) TQM olyan vezetési módszer, filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erıforrásokat. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1980-as évek közepén fogalmazták meg e vezetési módszer, filozófia alapelveit, sok ponton a Japánban kialakult minıségmenedzselési módszerekre és szemléletre alapozva.
Mi jellemzi a TQM rendszert? A TQM mindenképpen vevı és humánerıforrás centrikusabb, és jobban segíti a kedvezı folyamatok létrejöttét. A TQM módszer elınye és hátránya egyszerre különféle szempontok figyelembevételével, hogy kevésbé kötött, nincs határozott megfelelıség és nem megfelelıség, és nincs kívülálló tanúsító, hanem az értékelést a cég saját vezetése végzi (önértékelés), amely egyben a folyamatok beindításáért és fenntartásáért is felelıs. A TQM lényege Az ISO 8402 szabvány definíciója szerint: "A teljes körő minıségmenedzsment (TQM) olyan vállalkozási módszer, amelynek középpontjában a minıség áll, a szervezet valamennyi tagjának részvételén alapul, és hosszú távú sikerekre törekszik a fogyasztó elégedettségének, valamint a vállalkozás összes tagja és a társadalom hasznának figyelembevételével."
86
Nézzük meg a TQM fı alapelveit: 1. Fogalmazzuk meg és tegyük nyilvánossá valamennyi munkatárs számára a vállalkozás céljait és törekvéseit. A menedzsmentnek folyamatosan bizonyítania kell e nyilatkozat iránti elkötelezettségét. 2. Értsük meg az ellenırzés célját a folyamat javítása és a költségek csökkentése érdekében. 3. Javítsuk állandóan és szüntelenül a termékek- és szolgáltatások rendszerét. 4. Számőzzük a félelmet, teremtsünk bizalmat, teremtsünk újításokra ösztönzı légkört. 5. Optimalizáljuk a teamek, csoportok, személyzet erıfeszítéseit a cég céljainak és törekvéseinek valóra váltására. 6. Küszöböljük ki a termelés számszerő kvótáit. Helyettük tanuljuk meg és intézményesítsük a javítás módszereit. 7. Bátorítsuk mindenkinél a tanulást és az önfejlesztést. Vezessük be a (készségeket nyújtó) képzést. 8. Cselekedjünk a változások végrehajtása érdekében.
6.8
A gazdálkodás minısítése, az üzleti folytonosság menedzsment
A jó szervezeti gazdálkodás a mőködési biztonság alapja a legkisebb mőhelytıl a komplex ipari létesítményig . A rosszul szervezett gazdálkodás hozzájárul a nagyobb tőz és robbanáskockázat kialakulásához. (papírpor- vagy porrétegek felhalmozódhatnak, s fokozza az öngyulladás lehetséges bekövetkezését). Az éghetı hulladéktermékek szabályszerő és rendszeres eltávolításának igen nagy jelentısége van. Mind az ipari, mind a kereskedelmi vállalkozásoknál szokásos gyakorlattá vált az éghetı hulladékoknak minden munkanap végeztével vagy minden mőszak végén történı eltakarítása, néhány vállalkozásnál ennél is gyakoribb hulladékeltakarítás szükséges. A dohányzás mindig is az ipari tőzesetek egyik közismert okának számított. Ahol nyilvánvalóak a tőz kockázati tényezıi, így pl. olyan raktárházakban, hol éghetı anyagot tárolnak, csak különleges helyiségekben szabad megengedni a dohányzást. Ha a veszélyek rendkívül nagyok, teljesen meg kell tiltani a dohányzást, így pl. olyan körzetekben, amelyekben robbanóanyagok, gyúlékony folyadékok vagy gázok vagy éghetı porok vannak. A hegesztés, az oxigén-lángvágás, a melegszegecselés, a csiszolás/köszörülés, a vésés, a forrasztás, stb. komoly veszélyeket jelentenek, amelyeket ellenırzés alatt kell tartani.
A tőz- és robbanás-megelızés óvintézkedéseit a "Tőzgyújtási engedélybe" kell foglalni, amelyet azután a felügyelı személyzetnek a munkálatok megkezdése elıtt át kell adnia a munkairányítónak.
Jó raktári szabályozásra van szükség azokon a területeken, amelyeket tárolásra jelöltek ki, mint pl. a raktár magasságának korlátozása 8 m-nél alacsonyabbra, széles folyosók megléte (rendszerint legalább a rakodómagasság felével), korlátozott rakodóméretek (rakodólapos raktári halom, 15 m-nél nem szélesebb), a fecskendık között térközök teremtése (0,5 m-tıl 1,4 m-ig), a csomagolóanyag (habanyag-ágyazatok, habanyag-gubók, papírszeletek, csomagolóforgács és szalma) azonnali eltávolítása.
87
Végül ne felejtsünk el az üzleti folytonosság megteremtésére egy üzemszünet folytonossági tervet (Business contingency planning) VÉSZTERV- et készíteni: Cél: a körülmények figyelembe vételével biztosítható legyen a cég „túlélése” az üzletmenet folytonossága Lépései: •kockázatok és fenyegetések azonosítása •kockázatok kezelésének módszerei •üzleti hatás vizsgálat •stratégia •üzletmenet folytonossági terv elkészítése, tesztelése Fel kell mérni , hogy a cégnek mire van szüksége a mőködéséhez, beleértve a kulcsembereket, dokumentációt, információkat Második adattároló helyek kialakítása: külterületen létesített raktárépületben. Ha az egyik helyszín károsodik a másik helyszín azonnal mőködésbe lép. Alkalmazottak telefonszáma, címe, stb. • a vészterv bevezetése, oktatása • az üzletmenet folytonossági terv karbantartása
Összességében nem feledkezhetünk meg arról, hogy egy vállalkozást minden esetben komplex formában értékelünk, összefüggéseket, hatásokat vizsgálunk.
6.9
Risk management44 Az egész eddigi veszélyeket feltáró utazásunkon azt tapasztaltuk, hogy a mindenre kiterjedı, átfogó kockázat felmérés, elemzés, gazdálkodási és finanszírozási folyamat lehet eredményes a veszélyek elkerülésére. Megismertük ezeket a veszély- kockázatelemzési feladatokat. A kockázatok becslése- döntéshozatal már a kockázat (risk)menedzsment feladata.
A „risk menedzsment” (RM) komplex fogalom, amely magába foglalja a technikai-pénzügyi, humán, jogi, üzleti és egyéb kockázatok vezetıi szintő, stratégiai kezelését. Az RM a vállalatvezetési stratégia szerves része. Célja: a kockázatok minimális szintre csökkentése. A risk menedzser /kockázat kezelı/ biztonságtechnikai mérnök összehangolja a vagyonvédelem-tőzvédelemmunkavédelemkörnyezetvédelemminıségbiztosítás- biztosítás szerteágazó igényeit és lehetıségeit. Szoros együttmőködést alakít ki a vállalkozás gondosan kiválasztott biztosítójával. A jól megkötött biztosítások, a kártapasztalatok fontos szerepet töltenek be a kockázatok kezelésében.
44 Amerikai Biztosításkezelési Társaság a biztosítás és kármegelızés újszerő megközelítését kezdte el. Dr. H. Wayne Snider szerint: „olyan részleg kifejlesztése kívánatos, amely teljes mértékben integrálja a biztosításért, a kármegelızésért, az ipari biztonságért és az alkalmazottak munkafeltételeiért való felelıséget.” Russel B. Gollagher „ A kockázatkezelés a költségellenırzés új korszaka” címő cikke USA, 1956-ban használja elıször a risk management és risk manager kifejezést.
88
A Loss Control Engineering (LCE) módszere kölcsönös érdekeken alapuló közös kockázatkezelést jelent. A biztosító oldaláról a cél világos: beépülni a gazdasági folyamatokba, megteremteni a cégek biztonságát a biztosítás eszköz rendszerével. Egy risk menedzser alapkérdése: egyes intézkedések hatására mennyivel növekszik a biztonság és ezek milyen költséggel45 járnak? kockázat
Intézkedés haszna
Biztonsági ráfordítások
Intézkedés költsége
A risk menedzsment egyetlen elemét a finanszírozást nem tártuk még fel. Vagyis annak a kezelését, ha mindent megtettünk és mégis bekövetkezik egy véletlen- váratlan – akár balesetszerő esemény akkor mit tegyünk, kihez fordulhatunk? Természetesen a biztosítónkhoz fordulhatunk. De a biztosítás, csak egy a lehetséges módszerek közül, a kockázat áthárításra. Azonban nem minden kockázat biztosítható, a biztosításnak megvannak a játékszabályai. Valahogy úgy képzelhetjük el egy cég kockázatait, mint egy jól kifejlett „amıbát”, aminek csak egy része fedhetı le a biztosítással: Egy biztosító célja: a kockázat vállalás, vagyis a biztonság megteremtése!
Egy vállalkozás kockázatai
Biztosítható kockázatok Hogy milyen egyéb nem biztosítható kockázatok vanak? Aki erre kíváncsi, az a Fogalomtárban az üzleti kockázatok címszó alatt választ kap.
45
Láttuk a kockázati piramisnál, hogy a kockázat és ráfordítások összhangját egy optimalizálási feladattal tudjuk megoldani, vagyis mennyit költünk biztosításra és mennyit más technikai lehetıségek megteremtésére.
89
Az adott kockázat biztosíthatósága számos tényezıtıl függhet, de legalább négy feltételnek meg kell felelnie: - Pénzbeli kifejezhetıség: a biztosítás minden esetben a kár elıtti állapotot igyekszik visszaállítani. A biztosítási érték pénzben kifejezhetı. Értéke: -
kárbiztosításnál: a biztosítandó dolog új értéke, könyvszerinti értéke, vagy pótlási értéke, stb. elsısorban vagyonbiztosításnál használjuk összegbiztosításnál: személybiztosításnál illetve felelısségbiztosításnál használjuk határ vagy limit értékként.
- Tiszta kockázat biztosítható46: azt jelenti, hogy a jövıbeni esemény kimenetele csak negatív lehet. Valamilyen kárnak (tőz, betörés, stb.) be kell következnie. - A károknak véletlenszerőnek kell lenniük. Ismert, elıre tudott káresetre (kopás, korrózió, stb.) nem lehet biztosítást kötni, csak véletlen-váratlan- balesetszerő esemény biztosítható. - A károk bekövetkezése nagy számok törvénye alapján történik. Minél nagyobb egy veszélyközösség létszáma, az egy egységre jutó kárvalószínőség annál kisebb. Ezért is porlasztják a biztosítók a kockázataikat például viszontbiztosítással. (nagyobb veszélyközösségben) A biztosító és a cég szakemberei egy biztonsági tervezésre törekednek, aminek lényege: -
tiszta kép nyerése, a biztonsági helyzet áttekintése, kézben tartása a biztonsági célra rendelkezésre álló korlátozott mértékő eszközök felhasználásának optimalizálása
ALAPKÉRDÉS: Biztonságos-e objektum? Biztonságos-e az az objektum?
Mi történt?
Minek szabad megtörténnie?
A meglévı kockázatok fajtáját, mértékét kell összerakni.
Megfelelı értékelési és döntési kritériumok meghatározása
Intézkedések megtervezése: A gazdaságosság és biztonság összefügg.
A risk menedzser feladata lehet egy telephely lehetséges legnagyobb kárának (possible maximum loss = PML) meghatározása is. A PML egy telephelyet érı legnagyobb kár, amikor a legkedvezıtlenebb körülmények összeadódnak, amikor a tőzoltás nem kielégítı és ezért a tőz terjedésének csak áthághatatlan akadályok vagy az éghetı anyag hiánya szab gátat. (földrengés, árvíz, repülıgép rázuhanás nem tartozik bele) 46
Az un. spekulatív kockázat jövıbeni eseménye lehet pozitív (nyerünk) és negatív (vesztünk) Nem biztosítható.
90
Mért fontos a PML meghatározás: - a biztosítás és a viszontbiztosítás egyik meghatározó tényezıje - az alulbiztosítás miatt a PML valós értéke alábecsült lehet.
Alapfogalmak:
A LEHETSÉGES LEGNAGYOBB KÁR (tőz és üzemszünet) PML = possible maximum loss telephely Kockázati egység IV. Kockázati egység I.
tőzszakaszok Kockázati egység II.
Kockázati egység III.
PML = legkockázatosabb és,vagy legnagyobb értékő kockázati egység /telephely összes értéke Feltételezve: a kockázati egységben kiég minden ami éghetı. A tőzkár bekövetkezésének fı összetevıi: - tőzveszélyesség, anyagi jellemzık - gépek, közmővek állapota, karbantartása - védelmi eljárások, eszközök, berendezések és ezek mőködı képessége - személyi felkészültség - tőzveszélyesség, tőzterhelés - épület éghetısége állékonysága - tőz (füst) szakaszolás - technológiai készletek kárérzékenysége - tőzoltóság beavatkozása A kockázati egységek és tőzszakaszok akadályozzák meg a tőz tova terjedését. ( A tapasztalat azt mutatja a tőzszakaszok nyílászárói a tőz-gátló ajtók gyakran kitámasztottak, ezért kockázatot jelentenek!)
A lehetséges legnagyobb kár ismeretében is hogyan kezdhetünk hozzá a biztosítható kockázatok kezeléséhez vagyis a közös biztonsági tervezési munkához? Errıl szól a biztosítási fejezet. Összefoglalva Jelentıs fejezetet zárunk le. Biztonságtechnikai mérnökök alapismereteihez tartoznak a vagyonvédelmi-tőzvédelmi- munkavédelmi- környezetvédelmi- minıségbiztosítási megbízhatósági- risk menedzseri ismeretek. 91
Záró kérdések - Ismertese a vagyonvédelem legfontosabb összefüggéseit. - Milyen tőzvédelmi rendszereket ismer? - Miért fontosak a munkavédelmi ismeretek? - Mi a TQM? - Mit értünk a gépek-, berendezések megbízhatósága alatt? - Mi a risk menedzser feladata? Jegyzet:
7
BIZTOSÍTÁS
7.1
Biztosítás47 mint a kockázatok kezelésének egyik lehetısége Áttekintettük a kockázatokat és a kockázatok felmérésének, elemzésének kérdéseit. Láttuk, hogy ezek a biztosítás mőködésétıl függetlenül is léteznek. Sok vállalkozás vezetıje felméri kockázatait, üzleti folytonossági tervet készít, tudatosan vállalja a veszélyhelyzetet, mert tudja a gazdálkodása kockázattal jár. Ebben a fejezetben felkutatjuk a biztosítás eszközrendszerét a kockázatok csökkentéséhez.
A gazdálkodási veszteség elkerülésére minden vállalkozó évszázadok óta törekszik. A károk fedezetére tartalékot képez, tıkét győjt. Ez azonban anyagi eszközöket köt le amit nem tud felhasználni a termelés finanszírozására, bıvítésére. A vállalkozók korán rájöttek, hogy nem ez a helyes megoldás. Létre kellett hozni egy olyan veszélyközösséget /kockázati közösséget, amely a kockázatokat a tagok között megosztja (mintegy szétporlasztja) olyan arányban, ahogy a kár nagysága és az elıfordulás valószínősége azt indokolja. Hogy hogyan alakult ez a gondolkodás évszázadok során, megtudhatjuk az olvasmányokban (10.fejezet) található rövid történelmi áttekintésbıl. Évszázadok alatt kialakultak és változtak a biztosítási szükségletek. Ez annak ellenére megtörtént, hogy a biztosítás valójában nem megfogható, tapintható szükséglet volt, hiszen egy jövıben bekövetkezı, vagy nem bekövetkezı eseményre kötöttek szerzıdést. Mi jellemzi a veszélyközösségek szükségleteit, melyek a közös vonásai48: - a legfontosabb, hogy a biztosítás csak a jövıben bekövetkezı eseményre vonatkozhat, 47
48
A Polgári Törvény Könyv (Ptk.) és a Biztosítási Törvény(BIT) szabályozásából indultunk ki. A magyarázatot apró betővel szedtük. Néhány pontnál ismétlünk a jobb érthetıség kedvéért
92
- az legyen a veszélyközösség tagja, aki az eszköz megóvásában, védelmében, a kár bekövetkezésének elkerülésében érdekelt, - az eseménynek véletlen-váratlan- balesetszerőnek (elıre nem láthatónak, bekövetkezésének bizonytalannak) kell lennie. Természetes elhasználódás, korrózió, kopás, elévülés, stb. nem biztosítható esemény. - a káresemények gyakorisága, elıfordulásuk valószínősége matematikai számításokkal becsülhetı legyen, - lehetıség szerint a tömegesen elıforduló és kis volumenő károk (üveg, kisebb géptörés, tőz, stb.) un. önrész formájában maradjanak a biztosított kockázatai. Az önrész egyben nagyobb károk megelızésére is ösztönöz, - a kármegelızés és a kárenyhítés követelménye az együttmőködést segítse a vállalkozó és biztosító között.
Létrejöttek a veszélyközösségek, de hogyan mőködtek? Nézzük meg egy példán keresztül: Volt a középkorban egy 100 fıbıl álló hajó flotta. A hajósok azt tapasztalták, hogy közülük évente egy-egy hajó nem tért vissza, elsüllyedt, elrabolták. Egy hajóst sajnos 100% kár ért. Ha csak két hajós lett volna a csapatban akkor a kárból 50-50%-ban részesültek volna. Viszont mind a százan megállapodtak, hogy közösen viselik a kockázatot, így egy fıre csupán 1% teher jutott. Azt is jól érzékeljük, hogy ha ez a veszélyközösség milliós nagyságrendő lett volna akkor a teher még jobban porlasztódott volna.
Ma a biztosítók lehetıség szerint homogén veszélyközösségeket képeznek. Például: gépjármő-, lakás tulajdonosok, életbiztosítással rendelkezık, stb. Fontos feltétel, hogy nem keveredhetnek össze az élet és nem élet veszélyközösség tagjai (az életbiztosítási tartalékokból nem finanszírozhatók a tőz-, betörés, stb. károk.) Az egyes csoportok jellemzıi (kárstatisztika, kárgyakoriság, kárintenzitás, stb. ) alapján határozzák meg a biztosítók a díjszükségletet, díjtartalékot, az egyes biztosítási termékeket, mint például : vagyon -felelısség- gépjármő- életbiztosítások termékcsoportjai. Összefoglalva úgy is mondhatjuk, a veszélyközösség49 a biztosítottaknak az a meghatározott csoportja, melynek tagjai az azonos kockázataik fedezetére azonos díjkalkulációs egységet képezı biztosítási terméket vesznek igénybe. A biztosítási termékek kidolgozása tehát a múlt kártapasztalatait a jövı várható eseményeire vetíti. Ha ezeket a logikai kapcsolatokat értjük, áttérhetünk a biztosítási jogviszony kérdéseinek tárgyalására. A kapcsolat a biztosító és a biztosított (vállalkozó, egyén) között szerzıdés formájában jön létre. (ezt hívják kötelmi jogviszonynak.) Ezt a kötelmi jogviszonyt jogszabály is létre hozhatja (jogszabályon alapuló biztosítási kötelezettség), például a kötelezı biztosítások esetén (kötelezı gépjármő felelısségbiztosítás, vadász felelısség biztosítás, és további 4350 esetben) Ettıl meg kell különböztetni a szerzıdésbıl eredı biztosítási kötelezettséget. Ez esetben a két vállalkozás mint szerzıdési mellékkötelezettségként kiköti, hogy biztosítást kell kötni. Például: hitelfedezeti biztosítás, lízing ügyletek, fuvaroztató elıírja a fuvarozó részére, stb. A biztosítási jogviszony szabályait/alapjait a Polgári Törvénykönyv (Ptk. A biztosítás címő XLV. fejezet 536-567), a Biztosítási Törvény szabályozza.
49 50
Dr. Novák Imre: A biztosítási kockázat és vagyonbiztosítás egyes kérdései 1995. jegyzet Irodalomjegyzék 13. fejezetben megtalálható minden tevékenység, mely biztosítás kötésére kötelezett
93
A biztosítási kockázatviselés körét és terjedelmét a polgári jog keretei között kell meghatározni. Szemléltetve, a biztosítási kockázatot befolyásoló tényezık:
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
HELYE
TÁRGYA
IDEJE BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT
KEZELÉSE
RÉSZTVEVİI
ÉRDEK/ ÉRTÉKE
MÓDSZERE
Nézzük meg egy kicsit részletesebben: 1. A biztosítási esemény51 olyan elıre nem látható, a biztosított akaratán kívül bekövetkezı károsító „sorsszerő” esemény, amely a biztosító szerzıdéses kötelezettségét kiváltja. Ez a bizonytalanság lehet abszolút (ha a bekövetkezés is bizonytalan, például: tőz, baleset, stb.) vagy relatív (ha bekövetkezése nem bizonytalan, de idıpontja igen; például: halál, életkor elérése, stb.) A Ptk. 536. §-a vagyonbiztosítási szerzıdés esetében a szerzıdésben meghatározott károsító esemény jövıbeni bekövetkezéséhez köti a biztosító szolgáltatását. A biztosítási események meghatározása a biztosítási szerzıdés kiemelt pontja, hiszen a biztosító szolgáltatási kötelezettsége ennek bekövetkezésétıl függ. A biztosítási esemény fontosságát közjogi szabály, a Bit. 96. § a) pontja is kiemeli, a szerzıdés kötelezı tartalmi elemei között elsıként említve a biztosítási esemény meghatározását. A biztosítási esemény függ az adott biztosítási szerzıdés típusától. Alapvetıen kétféle kötvényszerkesztési formát alkalmaznak a biztosítók, a meghatározott veszélynemekre szóló és az össz-kockázatú (all-risk típusú) biztosítási feltételt.
51
Dr. Csabay Dezsı Biztosítási lexikon 1980.
94
- Veszélynem szerinti biztosítás52 esetén a biztosítási szerzıdési feltételben nevesítve vannak az egyes kockázatok (biztosítási események: tőz-, elemi károk, géptörés, stb.) Például: „Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhıszakadás folytán fellépı vízelöntés következtében keletkezett elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá a szennyezıdés által okozott károkat.” A biztosítók törekszenek a biztosítási események minél pontosabb meghatározására, sıt a kockázatot a kizárásokkal tovább pontosítani. A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító a biztosítási esemény valamely megvalósulási formáját nem tekinti biztosítási eseménynek, azokat a kockázatviselésbıl kizárja. Az elızı példához kapcsoltan: „ Az árvíz, belvíz, felhıszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik az elöntés nélküli átnedvesedésre, felázásra.” Ha a károsító esemény bekövetkezik, azt kell vizsgálni, hogy az a szerzıdés szerint biztosítási esemény-e, és a konkrét esetre nem vonatkozik-e valamilyen kizárás.
Vita esetén a biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy a károsító esemény a biztosítási szerzıdés szerint biztosítási esemény. - Összkockázatú (all-risks) biztosításnál szerzıdésben kifejezetten nem zárt ki.
a biztosító mindazon károk megtérítését vállalja, amelyeket a
Például: „Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minısül a biztosított vagyontárgyaknak elıre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan dologi károsodása, mellyel összefüggésben a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.” A szerzıdés ezt követıen felsorolja azokat a kár-okokat és kár-fajtákat, amelyekre a kockázatot nem viseli. Ebben az esetben a biztosítottnak azt kell bizonyítania, hogy a bekövetkezett kár megtérítését a biztosító nem zárta ki.
2. A biztosítás tárgya a biztosítási védelem megteremtése, vagyis díj ellenében a kockázatok átvállalása. (értékek védelme, veszteség csökkentése, elkerülése, stb.) 3. A biztosítás szereplıi, résztvevıi53: szerzıdı – biztosított- kedvezményezettkárosult- biztosító
4. A biztosítási hely ismerete a kockázatok felmérése és a kár bekövetkezése után a károsodás mértékének megállapítása miatt szükséges. A vagyonbiztosításban különösen fontos, hogy a kockázatviselés a kötvényben meghatározott helyszínre érvényes. A helyüket változtató tárgyaknál (gépjármő, szállítmány, stb.) kiterjesztéssel élhetünk. Például: Magyarország, EU hatály, stb.
52
A konkrét példáknál a kárrendezésnél Dr Knap Zsuzsanna, Barták Róbert, Valenta Ferenc, Cserfalvi Ádám, Király András, Tímár Béla, Dr. Szellı László, Huszár Gábor, a termékeknél Szathmári István, kockázatvállalásnál Egri Zsuzsanna, Wagner József, Jánvári Tamás, Lakatosné Nagy Rózsa, Bánkúti Ágnes tapasztalatait dolgoztuk fel. 53 Késıbb részletesen bemutatásra kerül
95
5. A biztosítási idıszak közgazdasági értelemben a díj kalkulációjaként alapul vett idıszakot jelent. Jogi értelemben az az idıszak, amire a díjat meg kell fizetni, ami általában egy év.
6.A biztosítási érdek/ érték fogalma azt jelenti, hogy a. Vagyonbiztosítási szerzıdést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, (vagy aki a szerzıdést érdekelt javára megköti) Ptk.548.§. b. Az érdek magában foglalja az értéket is. A veszélyt és veszélykörülményt a biztosított dolog értéke határozza meg. Ahol nincs konkrét érték, ott nem lehet biztosítási jogviszony. Ez azt is jelenti, hogy ha az érdek megszőnik a biztosítási szerzıdés is megszőnik.
Mit jelet ez a gyakorlatban? Vizsgáljunk meg néhány fogalmat a jogszabály értelmezésén keresztül. Nehéz eligazodni a sokféle érték fogalma között. Beszélünk: piaci értékrıl, forgalmi értékrıl, valóságos új értékrıl, technikai avult értékrıl, könyv szerinti értékrıl, kárkori avult értékrıl, bruttó-nettó értékrıl, stb…..
Ptk. 549. §(1) szerint a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy beszerzési (új)értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó rendelkezés semmis, s a díjat megfelelıen le kell szállítani. Ugyanakkor a biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsı határa, vagyis a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeg erejéig köteles helytállni. Vagyis: biztosítási összeg ≤ valóságos (új) érték = a biztosító szolgáltatása felsı határa A Ptk. 554. § szerint a biztosítási összeg a folyó évre fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerzıdı fél az évi díjat megfelelıen kiegészíti. A rendelkezés a díjoszthatatlanság elvébıl következik. A biztosító nem kötelezhetı egyszeres díj ellenében többször is helytállni. A valóságos értéken túli biztosítást a törvény tiltja és a részleges érvénytelenség szankcióját alkalmazza. A valóságos értéken történı biztosítási összeg meghatározás és a túlbiztosításhoz főzött semmisség egyenesen következik a káron szerzés tilalmából. A túlbiztosítási tilalom egyben a többszöri biztosítás tilalmát is jelenti. A túlbiztosításnak a szerzıdés megkötésekor kell fennállnia.
Túlbiztosítás tilalma -a várható értékére -helyreállításának értékére -új beszerzésének értéke. Ptk.549.§.(2)
100% beszerzési érték Ptk.549.§.(1) Valóságos (új)érték 70-100% között 70% alatt avult érték: - forgalmi érték (piaci érték) + vagy - könyvszerinti érték - technikai avult érték, stb.
96
Ptk. 549. §(2) szerint viszont lehet biztosítási szerzıdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, illetıleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. A jogszabály itt kivételt enged, és nem minısíti túlbiztosításnak azokat az eseteket, amikor a biztosítási szerzıdés - a vagyontárgy várható értékére - helyreállításának értékére - új állapotban való beszerzésének értékére jön létre. A túlbiztosítási tilalom azonban a (2) bekezdésben meghatározott esetekre is igaz kell legyen! Ha a biztosítás fenti értékek valamelyikére szól, az ezt meghaladó részre kötött biztosítás – pontosan a káron szerzés tilalma miatt – nem megengedett. A biztosítási szerzıdési feltételek általában lehetıvé teszik mind a valóságos értéken, mind a várható(új) értéken történı biztosítást.
A alulbiztosítás a túlbiztosítás látszólagos ellenpárja. Ptk. 553. §(2) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkezı megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy (új)értékéhez aránylik54. Például: új érték 10 m Ft, könyvérték(vagy kárkori érték) 8 m Ft. A kár 8/10 = 0,8 arányban kerül kifizetésre ( – önrész levonásával). Különbséget kell tenni abban, hogy az alulbiztosítás a felek megállapodásán alapul55-e, mert ebben az esetben a felek akaratát tükrözi, és nem von maga után szankciót. A biztosítási gyakorlatban ennek számos részletesen kimunkált módszerre van (sublimit, abszolút vagy relatív premier risk). A másik forma, amit a törvény az aránylagos kártérítéssel (pro-ráta) jellemez, akkor fordul elı, amikor a szerzıdı/biztosított bármely, de legfıképp díjcsökkentési szándékkal a biztosított vagyontárgy értékét annak tényleges értékénél alacsonyabb összegben határozza meg. A biztosító ebben az esetben csak pro-rata szolgáltatás teljesítésére köteles. Az ellentétpár azért látszólagos, mert a) A túlbiztosításnak a szerzıdés megkötésekor kell fennállnia, az alulbiztosítás tényét a biztosító a kár bekövetkezésekor vizsgálja. b) A túlbiztosításnál az érintett szerzıdésrész semmis, a biztosítási díjat le kell szállítani (a meg nem szolgált díjat vissza kell fizetni). Alulbiztosítás esetén a törvény nem kívánja a helyzetet orvosolni – a biztosítási összeget felemelni, az erre vonatkozó többletdíj fejében teljes szolgáltatást nyújtani. c) Az alulbiztosításnak csak a részleges károk esetén van jelentısége, a dolog megsemmisülése esetén (totálkár) a biztosítási összeg korlátjába ütközünk.
7.A biztosítási módszer három fejlıdési korszak együttélését jelenti. Ezek a kárfelosztás-, kockázat elosztás és kockázat porlasztás. Ma a viszontbiztosítás a biztosító pénzügyi biztonságának és a kockázat porlasztásnak is egyik eszköze. 8.A kockázatok kezelése56 egy összetett folyamat (felmérés, elemzés, döntés, kockázatcsökkentı intézkedések, kockázat minısítése, kockázat monitoring) , amelynek 54
Ezt hívja a szakzsargon „pro-ráta” térítésnek. A Ptk. kifejezetten megengedi a feleknek, hogy megállapodásukban az alulbiztosítás ismertetett szabályaitól eltérjenek. Ennek egyik formája az ún. elsı kockázati biztosítási összeg (premier risk) meghatározása. Ennek lényege, hogy a felek a biztosítási összeget vagy a vagyontárgy valóságos értékének bizonyos hányadában, vagy a valóságos értéktıl teljesen függetlenül, annál alacsonyabb összegben határozzák meg. Az utóbbi esetben a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét, hanem a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti. 55
97
célja, hogy a veszély nemek és veszélykörülmények alapján kalkulált kárvalószínőség elemzés/ kalkuláció csökkentse a biztosító technikai kockázatát. Összefoglalva A biztosítás néhány alapfogalma: biztosítási esemény- biztosítás tárgya- szereplıi- biztosítási hely- biztosítási idıszak- biztosítási érték- módszer – a kockázatok kezelése egy egységet képez, melyre a további szabályok épülnek. A jogi héttér iránt mélyebben érdeklıdık a Jegyzetek és olvasmányok fejezetben további érdekes részleteket olvashatnak a jogi alapfogalmakról, polgári jogi alapelvekrıl.
Záró kérdések Mit nevezünk biztosítási eseménynek és melyek a fı jellemzıi? Mit jelent a biztosítási érték és érdek kapcsolata? Jegyzet:
7.2
A biztosítási szerzıdések közös szabályai Ezek után vizsgáljuk meg gyakorlatban, hogyan néz ki egy biztosítási szerzıdés? Milyen formai és tartalmi elemei vannak? A biztosítási szerzıdés három alapelvre épül, melyek a - a visszterhesség elve – ez az elv kimondja, hogy a szerzıdéses jogviszonyban szolgáltatás és ellenszolgáltatás állnak egymással szemben. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének egymással arányosnak kell lennie; - a díjekvivalencia elve – a biztosítási díj és a biztosító kockázata (az átvállalt kockázat) egymással arányosak - a veszélyközösség elve – a veszélyt a biztosító viseli, de végsı soron a biztosítottak – általa szervezett – közössége fizeti meg. Egy biztosítás valós ára csak a teljes veszélyközösség szempontjából ítélhetı meg, hiszen a veszélyközösségnek kell „eltartania magát”.
Hogyan határozhatjuk meg a biztosítási szerzıdés fogalmát? Ptk. 536.§. (1) Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító meghatározott jövıbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétıl függıen bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetıleg a másik szerzıdı fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. „(2) A biztosítási esemény lehet különösen: a) a szerzıdésben megállapított károsító esemény; b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.” 56
Részletes kidolgozása a 4-5 fejezetben található.
98
A Ptk. szabályaiból kiindulva a biztosítót a szolgáltatási vagy helytállási és szolgáltatási kötelezettség nem általában, hanem a szerzıdésben meghatározott jövıbeni károsító esemény tekintetében terheli. A Ptk. 536.§. (2) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel a biztosítási események lehetséges formáit, a biztosítási események alapján csoportosítja a biztosítási szerzıdések egyes típusait, így az a) alatti esetekben vagyonbiztosításról és felelısségbiztosításról, a b) alatti esetekben életbiztosításról, a c) alatti esetekben balesetbiztosításról alkot szabályokat. Az 567.§ (2) bekezdés kimondja, hogy a fuvarozási biztosításra eltérı szabályokat lehet megállapítani, a viszontbiztosításra a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, de ettıl a felek számára eltérést enged.
A biztosítási szerzıdés elıkészítése egy ajánlat összeállításával kezdıdik. A biztosítási szerzıdés sajátossága, hogy az ajánlatot az ügyfél teszi. Ez a legtöbbször ugyan formalitás, ennek ellenére minden esetben be kell tartani. A biztosító természetesen elıkészíti az ügyfél ajánlattételét, például díjtájékoztató átadásával. Az ajánlatnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, illetve körülményeket, amelyek ismeretében a biztosító a kockázatot mérlegelni, illetve elvállalni tudja. A biztosító a kockázatot felmérheti, elemezheti, kárstatisztikai adatokat kérhet be, stb. kockázatot értékelheti az alapelvek alapján. Az ajánlatra a biztosító többféleképpen reagálhat: elfogadhatja, elutasíthatja, módosíthatja, hallgathat. A biztosítónak ugyanis 15 nap áll rendelkezésre a válaszadásra. Ha nem válaszol, a szerzıdés az ajánlatnak megfelelıen létrejön. A bírósági gyakorlat szerint a határidıbe a nyilatkozatnak az ajánlattevıhöz való megérkezésének határideje is beszámítandó. Ha pedig a határidı alatt bekövetkezik a biztosítási esemény, és errıl a biztosító tudomást szerez, már nem illeti meg a visszautasítási jog. Amennyiben a biztosító hallgatásával jön létre a biztosítás, és az a biztosítási szabályzattól eltér, akkor a biztosítónak 15 nap áll rendelkezésére, hogy írásban javasolja az ügyfélnek a szerzıdés módosítását. Ezt a határidıt attól a naptól kell számítani, hogy az ajánlat a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervhez beérkezett. Ha a szerzıdı fél a javaslatot nem fogadja el, vagy 15 napon belül arra nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól, illetıleg a módosító javaslat kézhezvételétıl számított 15 napon belül a szerzıdést 30 napra írásban felmondhatja. Ábrázolva: Ajánlat aláírása 15nap áll rendelkezésre a biztosítónak a kockázat befogadására 15 nap a biztosító kezdeményezi a szerzıdés módosítását (hallgatással létrejött eset) Az ügyfél 15 napon belül válaszolhat/elutasíthat Biztosító 15 napon belül 30 napra felmondhatja.
Ptk. 537.§. (1) A szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. (2) A szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzıdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselıje részére történt átadása idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre. A szerzıdés létrejötte azt jelenti, hogy a biztosító és a szerzıdı fél érvényesen, a jogszabályi feltételeknek megfelelı szerzıdést kötött. Ha az ajánlatot az ügyfél aláírta ( a biztosító kockázatvállalója 15 napon belül nyilatkozik, vagy nem), a biztosítási szerzıdés rögzítésre kerül a biztosító állományában, mely alapján elkészül a biztosítási kötvény.
99
A biztosítási kötvény a szerzıdési ajánlatra tett írásbeli elfogadó nyilatkozatot pótló, másfelıl pedig a biztosítási jogviszonyt pótló irat. Ennek megfelelıen a kötvény nem érvényességi kelléke a biztosítási szerzıdés létrejöttének, az a kötvény kiállítása nélkül is létrejöhet, de az ügyfél ekkor is követelheti (azaz igényelheti) a kiállítását. Elvileg hasonló szerepet játszik az igazolójegy és a biztosítási bélyeg is, vagyis tanúsítják a szerzıdés létrejöttét és fennállását, de ezek csak nagyon szők körben használatosak (pl. vadászati biztosítások) A biztosítási kötvény57 nevével ellentétben nem minısül értékpapírnak. A Ptk. rendelkezése alapján biztosítást kizárólag írásban lehet megkötni. Ennek ellenére mégis beszélhetünk „egyoldalú” és kétoldalú írásbeliségrıl a biztosítási szerzıdésben, hiszen a biztosító hallgatása esetén az írásbeliség egyoldalú. Az új Bit. nem írja elı a az írásbeliséget az alkusz és az ügyfél közötti jogviszonyban (természetesen az alkusz és a biztosító között igen), így elvileg az is elıfordulhat, hogy az ügyfél semmilyen írásbeli szerzıdést sem ír alá, mégis biztosítási szerzıdést köt.
A biztosítási szerzıdés kötelezı tartalmi elemeit a Bit. 96. §-a tartalmazza, ennek megfelelıen a szerzıdésnek tartalmaznia kell: - a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat, - a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét, - a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerzıdı félnek, kedvezményezettnek a szerzıdésbıl e redı jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket, - a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit, - értékkövetés esetén annak részletes szabályait, - a szerzıdés megszőnése esetére a biztosított, szerzıdı fél, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését, - betegség-, baleset- és felelısségbiztosítás esetén - ha járadékfizetéssel jár - a járadék tıkésítésére vonatkozó szabályokat, - az egyes igények elévülési idejét, - az életbiztosításnál, ha maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetıség van, azok részletes szabályait, - a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezésérıl és értékérıl való napi tájékozódási lehetıséget, - a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat, - a biztosító, illetve fióktelep címét, - a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét.
Ezek a tartalmi elemek kötelezıek, így abban az esetben, ha a biztosítási szerzıdés ezeket nem tartalmazza, akkor az a bíróság elıtt megtámadható, és a Felügyelet is szankcionálja. Természetesen a szerzıdés a fentieken túl a felek megállapodása szerint egyéb kérdésekrıl is rendelkezhet. A biztosítás megkötéséhez szükséges egyéb dokumentumok: ilyen a Bit. 10. sz. mellékletében meghatározott tartalmú termékismertetı, vagy ügyfél-tájékoztató, a biztosító által meghatározott adatközlı, vagy életbiztosítás esetén az írásos igényfelmérı. Az ügyfél-tájékoztató tartalmi követelményeit a Bit. 10. melléklete tartalmazza
57
A magyar jog szerint értékpapír a váltó, a csekk, a kötvény, a letéti jegy (követelést megtestesítı értékpapírok), a részvény és a befektetési jegyek (részesedést megtestesítı értékpapírok), illetve a közraktárjegy, a zálogjegy és a hajóraklevél, mint árúval kapcsolatos jogot megtestesítı értékpapírok.
100
Eszerint a biztosítási szerzıdésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következıket kell tartalmaznia (nem-élet ág esetén): - a biztosítási idıszakot és tartamot; - a kockázatviselés kezdetét; - a biztosítási eseményt; - a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetıségét az alapbiztosításra és a kiegészítı kockázatokra; - a biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a választható lehetıségeket; - a szerzıdés megszőnésének eseteit; - a szerzıdésfelmondás feltételeit; - a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat; - az értékkövetés módját, mértékét; - a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját; - a biztosító panaszokkal foglalkozó szervezeti egységének nevét, címét, a panasznak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıséghez vagy a békéltetı testületekhez való elıterjesztésének lehetıségét, illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetıségérıl; - harmadik országbeli biztosító fióktelepével kötött szerzıdés esetén e mellékletben foglaltakon túlmenıen azt, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás nyelvének meghatározását; - azon szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait - a Bit. 153-165. §§-ban foglaltak alapján - továbbíthatja; - a szerzıdés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölését; - biztosító egyesületeknél a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség elıírását, illetve a szolgáltatás csökkentése tekintetében a szabályzatra való hivatkozást; - a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítást mővelı biztosító egyesület esetében a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség tekintetében a szabályzatra való hivatkozást, - a szerzıdésre vonatkozó adójogszabályokat.
A biztosító képviselıjének minden esetben még a szerzıdéskötést, illetve az ügyfél ajánlattételét megelızıen át kell adnia az ügyfél-tájékoztatót az ügyfél számára, és ennek megtörténtét írásban is rögzíteni kell. A biztosító általában 30 napos rendelkezésre állást vállal a díjtájékoztatóban foglaltak tekintetében, azaz eddig „tartja” a díjtájékoztatóban megadott árakat és feltételeket. A biztosító és a biztosított közötti szerzıdéses kapcsolat kezdete alapján több kitüntetett idıpontot is megkülönbözetünk, amelyeknek egymáshoz való viszonyát (néhány fogalom ismétlésével) röviden az alábbiakban tekintjük át: - a szerzıdéskötés idıpontja: az az idıpont, amikor a szerzıdés a felek között létrejött. Erre, mint láttuk, többféleképpen kerülhet sor, így egyetlen szerzıdési okirat mindkét fél általi aláírásával, a biztosítási ajánlat benyújtásával és a biztosítási kötvény kiállításával, egyoldalú írásbeliséggel, stb.
- a szerzıdés hatálybalépése: A szerzıdés hatálybalépésének idıpontja és a kockázatviselés kezdete nem feltétlenül esik egybe. Maga a Ptk. 539. § (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy „ A biztosítás az azt követı napon lép hatályba, amikor a szerzıdı fél az elsı díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetıleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.” A kockázatviselés kezdete általában megegyezik a szerzıdés hatálybalépésével, de el is térhet attól. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a biztosító kockázatviselése a közöttük létrejött szerzıdés alapján egy késıbbi idıpontban kezdıdik. Például: Egy szállítmánybiztosítás esetében a felek között érvényesen létrejön a szállítmánybiztosítási szerzıdés, szerzıdı fél az egyszeri díjat a biztosító pénztárába befizeti, ezzel a szerzıdés a Ptk. 539. §.(1) bekezdésnek megfelelıen hatályba lép, de a kockázatviselés akkor kezdıdik, amikor a szállítandó árut a szállítás céljából elmozdítják. A szerzıdés hatálybalépése és az elmozdítás közötti idıpontban a biztosító nem áll
101
kockázatban, ha a szállítandó áru a köztes tartam alatt leég, a biztosító nem tartozik szolgáltatással, de a díjat vissza kell fizetnie. Egy másik példa, amely fıleg a gépjármő biztosításoknál, illetve szintén a szállítmány biztosításoknál fordul elı, amikor a szerzıdés létrejöttekor a díjat azonnal megfizetik, és a szerzıdést „azonnal” hatályba léptetik, és ezzel a biztosító kockázatviselése is megkezdıdik. Ha a biztosított a díjat a biztosító képviselıjének készpénzben fizeti meg , akkor a díjat legkésıbb a negyedik napon beérkezettnek, a szerzıdést pedig hatályosnak kell tekinteni.
- a kockázatviselés kezdete az az idıpont amelytıl kezdıdıen a biztosító viseli a kockázatot. Ennek elıfeltétele, hogy a biztosító a kockázatot bevállalja. Az kockázatviselés idıszaka általában a díjjal fedezett idıszakkal azonos.
- díjjal fedezett idıszaknak tekintjük azt az idıszakot, amelyre nézve a díj befizetése már megtörtént. Ha egy részlet befizetése megtörtént, akkor a vagyonbiztosítás esetén a szerzıdés csak az arányos idıre jön létre, és a fennmaradó részt a biztosító esedékessé teheti. A halasztott díjfizetés esetén a díj megfizetése után visszamenılegesen válik a halasztással érintett idıszak díjjal fedezetté.
- A szerzıdés idıtartama lehet határozott vagy határozatlan: a határozott idejő szerzıdéseket a felek csak rendkívüli felmondással szüntethetik meg, a határozott idı lehet naptári, vagy valamely esemény idıtartamára vonatkozó (pl. a filmprodukciók felelısségbiztosítása esetén a filmprodukció idejére vagy egy daruzás idejére vagy egy kiállítás idıtartamára).
Összefoglalva A biztosítási szerzıdés három alapelvére épülıen a biztosítási szerzıdés jövıbeni eseményre jön létre. Az ajánlat elıkészítése után minden esetben írásbeliséghez kötött a szerzıdés létrejötte. Kötelezı tartalmi elemek (biztosítási összeg) és a kitüntetett idıpontok (szerzıdéskötés idıpontja, szerzıdés hatályba lépése, kockázatviselés kezdete, díjjal fedezett idıszak, idıtartam) ismerete segíti elı a szakmai eligazodásunkat.
-
Záró kérdések Melyek a biztosítási szerzıdés alapelvei? Sorolja fel a szerzıdés fı tartalmi elemeit. Melyek egy szerzıdés kitüntetett idıpontjai?
Jegyzet:
7.3
A biztosítási szerzıdés lényeges tartalmi elemei Haladunk tovább, mélyebb, a biztosítási szerzıdés szereplıire vonatkozó összefüggéseket, kötelezettségeket keresve.
102
Kik lehetnek a biztosítási szerzıdés alanyai? - a biztosító: a Bit. rendelkezése szerint biztosítást csak biztosító köthet. A biztosító kiválasztása során a leendı szerzıdı felet szabadság illeti meg, azaz elvileg bármely biztosítóhoz fordulhat. A szerzıdésben nem csupán egyetlen biztosító vehet részt, több biztosító együttes részvételét együttbiztosításnak (coinsurance) nevezzük. Ebben az esetben a szerzıdı fél mindegyik biztosítóval szerzıdéses kapcsolatba kerül, ellentétben a viszontbiztosítással. Együttbiztosítás esetén van egy un. vezetı biztosító, amelyik közvetlenül tartja a kapcsolatot a szerzıdı féllel. Az együttbiztosítást természetesen meg kell különböztetnünk a viszontbiztosítástól. Az együttbiztosítás esetén a biztosítók mindegyike jogviszonyban áll a szerzıdıvel, míg a viszontbiztosítás esetén a direktbiztosító. Az együttbiztosítás egyik kérdése, hogy tekinthetıe ez bizonyos esetekben versenykorlátozásnak. (tekintettel a GVH elıírásaira)
-
a biztosított: akire a szerzıdést kötötték, illetve akinek a biztosítással védett vagyontárgy megóvásához érdeke főzıdik.
-
a szerzıdı: aki a szerzıdést megköti. Lehet a biztosított, vagy olyan személy, aki a biztosított számára köti a biztosítást (pl. munkáltató által kötött baleset-, vagy életbiztosításnál). A szerzıdésbıl való kilépése esetén a biztosított a helyébe lép. Amíg szerepel a szerzıdésben, addig ı fizeti a díjat.
Ptk. 548. § Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzıdést ilyen személy javára köti meg. Elsı esetben a szerzıdı fél azonos a biztosítottal, aki egyben a vagyontárgy tulajdonosa is. Ebben az esetben a vagyontárgy megóvásához főzıdı érdek azonos. Ha nyerészkedési szándékból a káresemény bekövetkezésében érdekelt, a büntetıjog hatálya alá tartozik (például:év végén az eladatlan készletek gyakran vállnak a tőz áldozatává). A második esetben a szerzıdı és a biztosított nem azonos személy. Ha a biztosított vagyontárgy biztosítási esemény során károsodik, érdeke, hogy a biztosító térítse meg a vagyonban beállott értékcsökkenést. Az érdekeltség meglétét – mivel annak hiánya semmisséghez vezet – adott esetben a bíróság vizsgálja.
-
a kedvezményezett: aki számára a szerzıdésben a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosított a kifizetést kéri. Életbiztosításnál nagyon gyakori (és hasznos).
A biztosításban résztvevı szereplıknek melyek a fı és mellék kötelezettségeik? Biztosító fı és mellék kötelezettségei A biztosító fıkötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezésekor a pénz, vagy más szolgáltatás (pl. assistance, jogsegély) teljesítése. Ennek megfelelıen a biztosító részérıl a biztosítás egy ígéretnek, a szerzıdés pedig „ígérvénynek” tekinthetı. Ebbıl az következik, hogy a biztosító akkor is teljesíti szerzıdéses kötelezettségét, ha a biztosítási esemény nem következik be, és így semmit sem teljesít a biztosított felé. A biztosító mellékkötelezettségei: a biztosító tájékoztatási és együttmőködési kötelezettsége. Ennek része szerzıdéskötéskor az igényfelmérés (életbiztosításnál), illetve a biztosítóról és az adatkezelésrıl, panaszügyintézésrıl adott tájékoztatás; de ilyen például tömeges káresemény (földrengés, árvíz) bekövetkeztekor együttmőködés, médián és más csatornákon keresztüli tájékoztatás, ide tartozik továbbá a titoktartási kötelezettség is.
103
A szerzıdı és biztosított fı és mellék kötelezettségei A szerzıdı, ill. a biztosított fıkötelezettsége: a díjfizetés (ld. külön), A szerzıdı, ill. a biztosított mellékkötelezettségei közé tartozik a közlési kötelezettség, a változás-bejelentési kötelezettség, kárenyhítési és állapot megırzési kötelezettség, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség58. Fontos polgári jogi szabály, hogy a felek nem térhetnek el a kogens (törvényi) szabályoktól a biztosított hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül; Most vizsgáljuk meg részletesebben (az ekvivalencia elvet is érintı) a díjfizetés59, mint fıkötelezettséget. A biztosítás visszterhes szerzıdés, így a Ptk. 536. §-a a biztosított, illetve a szerzıdı fél fıkötelezettségét a biztosítási díj megfizetésében határozta meg. A biztosítási díj megfizetése a szerzıdı fél fıkötelezettsége, és a díj mindig elıre esedékes. A díj mértékét, megfizetésének módját (pl. átutalás, stb.), ütemezését (azaz esedékességét); és az értékkövetést, vagy indexálást, vagyis a biztosítási díjnak az árszínvonalhoz igazítását a szerzıdésben kell rendezni. Például: - Ptk. 542. §.(1) A biztosítás elsı díja a szerzıdés létrejöttekor, minden késıbbi díj pedig annak az idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. (2)Az egyszeri díjat a szerzıdés létrejöttekor kell megfizetni. A biztosítót díj csak arra az idıszakra illeti meg, amikor kockázatot viselt. Ezért ha a felek a kockázatviselés kezdetét késıbbi idıpontra teszik, mint a szerzıdés hatálybalépése, a biztosító a befizetett díjat is csak olyan idıszakra számolhatja el, amely nem kezdıdik elıbb, mint a biztosító kockázatviselése. - ha a felek ettıl eltérıen nem állapodnak meg, a biztosítás elsı díja a szerzıdés létrejöttekor, további biztosítási idıszakokra vonatkozó díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes, - a biztosítási díjat biztosítási idıszakonként egy összegben, elıre kell megfizetni, ha a felek a díjfizetésrıl másként nem állapodnak meg, - az egy évnél rövidebb idıtartamú biztosítás egyszeri díjfizetéső, - az egyszeri díjat a szerzıdés létrejöttekor kell megfizetni, - a szerzıdı felek az elsı díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak, - ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a szerzıdésben (ajánlatban) megjelölt idıpontokban esedékesek, - a díj meg nem fizetésének következménye a szerzıdés megszőnése.
58
Részletes elemzés a mentesülés 7.7 fejezetben. A biztosítási díj- limit- önrész – kedvezmények együttesen határozzák meg a kockázatarányos díjat. A DIJ vállalkozói és kockázati díjrészbıl áll. Részletes elemzése és mőködése az anyag terjedelme miatt nem kerül tárgyalásra.
59
104
Összefoglalva A biztosítási szerzıdés szereplıi közül a szerzıdınek és biztosítottnak is vannak fı és mellék kötelezettségei. Fontos ismernünk a díjfizetéshez kapcsolódó kötelezettségeket és szabályozásokat. Záró kérdések 1. Melyek a biztosító fı és mellék kötelezettségei: 2. Melyek a biztosított és szerzıdı fı és mellék köztelezettségei? Jegyzet:
7.4
Szerzıdés módosítás, megszüntetés és felmondás A szerzıdés módosítása, megszüntetése és felmondása a bírói gyakorlat egyik érdekes fejezete.
A szerzıdés módosításának formái lehetnek: - kötelmi jog általános szabályai szerint: például a közös megegyezés, illetve a szerzıdés bírósági úton történı módosítása (Ptk. 241. §), stb; - a szerzıdésben szabályozott módon: például az értékkövetés, vagyis a biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat - a kárgyakoriságtól függetlenül - rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja); - a Ptk. biztosítási fejezetében rögzített módon: ilyen, az a szabály, hogy ha a hallgatással létrejövı szerzıdésben foglaltak, a biztosító szabályzatától eltérnek, újabb 15 napon belül a biztosító javasolhatja a szabályokhoz igazítást; szintén ilyen, ha a szerzıdéskötés után jutnak lényeges körülmények a biztosító tudomására, vagy ha a szerzıdés létrejötte és a kockázatviselés kezdete közötti idıszakban a biztosítási esemény bekövetkezik, vagy lehetetlenné válik. További módosítási lehetıség, mint láttuk, hogy a biztosított lép a szerzıdı fél helyébe, illetve, hogy ha vagyonbiztosításnál a díj csak egy részét fizették meg, és a szerzıdés csak az arányos idıre jön létre, stb. A szerzıdés megszőnésének esetei lehetnek az alábbiak: - a közös megegyezés a jövıre nézve, illetve bizonyos esetekben visszaható hatállyal, - egyoldalú nyilatkozat a jövıre nézve, vagy esetleg visszaható hatállyal; a törvény a feleknek a felmondás jogát a határozatlan idıre kötött szerzıdéseknél biztosítja. Eszerint a szerzıdést bármelyik fél írásban a biztosítási idıszak végére (a legtöbb biztosítási feltétel szóhasználatában: évfordulóra) harmincnapos felmondási idıvel felmondhatja. A felek a felmondási jogot korlátozhatják, azonban három évnél hosszabb ideig azt nem zárhatják ki. Amennyiben a felek három évnél hosszabb tartamú határozott idejő szerzıdést kötöttek és a felmondás jogáról nem rendelkeztek, úgy a harmadik évtıl kezdve a szerzıdés a jelzett módon felmondható. Amennyiben a biztosított a szerzıdést a
105
felmondási tilalom megszegésével mondja fel, úgy köteles a biztosítónak a hosszabb tartamra tekintettel biztosított díjengedményt (tartamengedmény) visszafizetni. A Ptk. biztosítási fejezete egyedül a balesetbiztosítás esetén mondja ki, hogy a felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg.
- bírósági határozat; - díj nemfizetés: amennyiben az arra kötelezett (biztosított, vagy szerzıdı fél) a biztosítási díjat nem fizeti meg, akkor az esedékességtıl számított harminc nap elteltével a szerzıdés megszőnik. Kivétel, ha a biztosító a díjfizetésre halasztást engedélyez, vagy igényét bírósági úton érvényesíti. A harmincnapos határidı további harminc nappal meghosszabbodik, ha a biztosító a határidı letelte elıtt a biztosítottat (szerzıdı felet) a díjfizetésre írásban felszólítja; - további lehetıségek - lehetetlenüléssel; - biztosítási érdek elmúlásával; - idıtartam leteltével; - biztosítási esemény bekövetkeztével; - szerzıdés teljesültével.
Nézzünk meg a leggyakoribb megszőnési okokat részletesebben. A szerzıdés felmondásának esetei lehetnek az alábbiak: Ptk. 551.§ (1) kimondja: a határozatlan idıre kötött szerzıdést a felek bármikor felmondhatják. A megszőnés szempontjából egyértelmőnek látszik, hogy a határozott idıre kötött biztosítási szerzıdés a tartam lejártával minden külön intézkedés nélkül megszőnik. A határozott idıre kötött szerzıdés tartamon belüli felmondásának lehetıségére a Ptk. 551.§(3) bekezdésében találunk utaló szabályt. Így:
Ha a szerzıdés három évnél hosszabb idıre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idıtartam eltelte elıtt is felmondható, a negyedik évtıl kezdve a szerzıdést bármelyik fél felmondhatja. Ezek szerint, ha a szerzıdés három évnél hosszabb idıre szól, a negyedik évtıl kezdve bármelyik fél élhet a felmondás jogával. Eltérı megítéléssel találkozunk abban a kérdésben, hogy a tartam lejárta utáni díjfizetés érvényesen fenntartja-e a szerzıdést. A biztosítók igyekeznek ezt elkerülni, és a szerzıdési feltételeikben rendelkezést fogalmaznak meg ennek kizárására. Például: „Határozott tartamú biztosítási szerzıdés esetén az idıtartam lejártával a szerzıdés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszőnik. A megszőnés utáni idıszakra történı díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerzıdést, a biztosító a szerzıdés megszőnése utáni idıszakra befizetett díjat visszafizeti.”
A határozatlan idıre kötött szerzıdést a felek bármikor felmondhatják (Ptk. 551. § (1) bek.). Ptk. 551. § (4) A szerzıdést írásban, a biztosítási idıszak végére kell felmondani. A felmondási idı harminc nap. A biztosítási szerzıdés csak írásbeli nyilatkozattal mondható fel. Ez következik egyébként a Ptk. 218. § (3) bekezdésébıl, miszerint „ha a jogszabály vagy a felek megállapodása a szerzıdés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerzıdés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes” A felmondásnak a biztosítási idıszak végére kell szólni harminc napos felmondási idıvel. A harminc napot szigorúan kell értelmezni, a felmondó nyilatkozatnak az évfordulót legalább harminc nappal megelızıen a másik félhez be kell érkeznie. Nem érinti a felmondás érvényességét, ha a felmondó nyilatkozat ennél korábbi keltő, de az a biztosítási idıszak utolsó napjára szól.
106
A felmondási jog korlátozása Ptk. 551. § (2) A felek a szerzıdésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. A felmondási jog kizárása esetére a törvény két dolgot kategorikusan leszögez és ettıl eltérést nem enged. - Az egyik, hogy a felmondási jogról való lemondás (a felmondási jog kizárása) csak kölcsönös lehet. A Ptk. 567. § (1) bekezdésébe – egyoldalú kogencia – ütközik és ezért semmis az olyan rendelkezés, amely a felmondási jogot csak biztosított oldalon korlátozná. A biztosító önkorlátozásának jogi akadálya természetesen nincs. - A másik, hogy a felek a felmondási jogot legfeljebb három évre zárhatják ki. Nem feltétel, hogy erre a szerzıdés megkötésekor kerüljön sor, a felek a szerzıdés fennállása alatt bármikor jogosultak a felmondási jog kizárásáról megállapodni. A felmondási jog kizárása a felek kölcsönös érdeke. Tartalma, hogy a felek a felek a szerzıdésben meghatározott idıtartam, de legfeljebb három éven belül a szerzıdést érvényesen nem mondhatják fel. A biztosított a kikötött tartam alatt folyamatosan biztosítási védelemben részesül, és „hősége jutalmául” díjengedményben részesül, a biztosító pedig a tartam lejártáig számíthat a díjbevételre.
Rendkívüli szerzıdés-felmondás A biztosítót rendkívüli felmondási ok - egyrészt a Ptk. 537. § (3) bekezdése alapján illeti meg: a biztosító a szerzıdést harminc napra felmondhatja. - a másik, biztosítót megilletı rendkívüli felmondási ok a Ptk. 541. § (1) bekezdésében szabályozott az az eset, amikor a biztosító csak a szerzıdés megkötése után szerez tudomást a szerzıdést érintı lényeges körülményekrıl. Ha a kockázatot nem vállalhatja, a szerzıdést harminc napra felmondhatja, illetıleg ha szerzıdésmódosító javaslattal él, és azt a biztosított elutasítja, vagy a módosító javaslatra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzıdés a közléstıl számított harmincadik napon megszőnik.
A szerzıdés megszőnése díj-nemfizetés miatt Ptk. 542. §. (1) A biztosítás elsı díja a szerzıdés létrejöttekor, minden késıbbi díj pedig annak az idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. (2) Az egyszeri díjat a szerzıdés létrejöttekor kell megfizetni. (3) Ezektıl a rendelkezésektıl a felek megállapodással eltérhetnek. A biztosítás díja mindig elıre esedékes, az elsı díj a szerzıdés létrejöttekor esedékes, és minden további díjrészletet annak az idıszaknak az elsı napján kell megfizetni, amelyre a díj vonatkozik. Kimondja a törvény továbbá, hogy az egyszeri díjat a szerzıdés létrejöttekor kell egy összegben. megfizetni. A biztosítás visszterhes szerzıdés. A biztosítási szerzıdés megszőnik, ha a szerzıdı fél nem teljesíti fıkötelezettségét, azaz nem fizeti meg a biztosítás díját.
Ptk. 543. § (1) a biztosítási díj esedékességétıl számított harmincadik nap elteltével a szerzıdés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetıleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. (2) A biztosító a szerzıdés megszőnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtıl számított harminc nap eltelte elıtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja. A szerzıdı félnek a díjesedékességtıl számítottan harminc nap áll a rendelkezésére, hogy díjfizetési kötelezettségének eleget tegyen. E kötelezettségének elmulasztása végsı soron a szerzıdés megszőnését eredményezheti, mert ezek után a biztosító lesz az ügy ura, az ı döntésétıl függ a szerzıdés életben tartása. A biztosítónak azonban van lehetısége a díjfizetés kikényszerítésére is. Ha a biztosított a díjhátralékot nem egyenlítette ki és halasztást sem kapott, a díjkövetelés bírói úton is érvényesíthetı.
107
Idıarányosság elve Speciális esetet szabályoz a Ptk. 552. § (1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerzıdés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett díjjal arányos idıtartamra marad fenn. A szerzıdés megszőnése lehetetlenüléssel Ptk. 545. § (1) Ha a biztosítás hatályának kezdete elıtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszőnt, a szerzıdés, illetıleg annak megfelelı része nem válik hatályossá. (2) Ha a szerzıdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszőnt, a szerzıdés, illetıleg annak megfelelı része a hónap utolsó napjával megszőnik. A jogalkotó a fenti törvényhelyen két szerzıdésmegszüntetı okot, jelesül a biztosítási esemény lehetetlenné válását és a biztosítási érdek megszőnését szabályozza. Biztosítási szerzıdés alapján a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezése esetén kell bizonyos pénzösszeget kifizetnie vagy más szolgáltatást teljesítenie. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésének a szerzıdés hatálya alatti lehetetlenné válásával a biztosító kötelezettsége lehetetlen szolgáltatásra irányul, az ilyen szerzıdés pedig a Ptk. 227. § (2) bekezdése értelmében semmis. Ennek megfelelıen mondja ki a törvény az ilyen biztosítási szerzıdés megszőnését. A lehetetlenülés miatti szerzıdés a lehetetlenülés hónapjának utolsó napjával szőnik meg, nem a lehetetlenülés idıpontjával.
A szerzıdés megszőnése érdekmúlás miatt A biztosítási érdeknek a szerzıdés hatálya alatti megszőnése a biztosítási szerzıdés megszőnését eredményezi (Ptk. 545. §(2) bek.). Az érdekmúlás lehet biztosítási esemény következménye, illetve az érdekmúlás bekövetkezhet más okból is. A kettı közötti különbségtételnek a díjfizetésre gyakorolt hatás szempontjából is jelentısége van.
Ptk. 546. §. (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb idıszakban állapodtak meg. (2) A szerzıdés megszőnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselése véget ért. Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biztosítót az egész évre járó díj megilleti, kivéve, ha a szerzıdés rövidebb idıszakra szólt (Ptk. 546. § (1) bek.) Ez a rendelkezés is a díj oszthatatlansága elvébıl indul ki. A biztosító a szerzıdés díjáért vállalta a kockázatot, a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító jogosan tart igényt a teljes díjra. Ha az érdekmúlás nem biztosítási esemény következménye, hanem pl. a biztosított a vagyontárgyat eladta, a biztosítási szerzıdés az érdekmúlás hónapjának utolsó napjával szőnik meg, és a biztosító a hónap végéig járó díjra tarthat igényt. (Ptk. 546. § (2) bek.)
Összefoglalva Megismertük a szerzıdés módosításának, megszüntetésének és felmondásának szabályait. Záró kérdések 1. Mit jelent egy szerzıdés módosítása valamint az átdolgozása? 2. Sorolja fel egy szerzıdés megszőnésének eseteit és feltételeit. 108
3. Hogyan lehet egy szerzıdést felmondani? Jegyzet: 7.5
Mi a szerepe a záradékoknak, kizárásoknak A záradék a szerzıdéseket kiegészítı, kétoldalú megállapodás, amely biztosítási szerzıdés szerves részét képezi. Lehetıvé teszi, hogy a biztosítási szerzıdést igény szerint, rugalmasan lehessen kiterjeszteni, illetve (amennyiben a záradék kizárást tartalmaz) korlátozni. A záradékok általi kockázat-kiterjesztés, vagy szőkítés ellenértéke általában a biztosítási díjban is megjelenik.
A biztosítási esemény meghatározásakor egyes kockázatokat a szerzıdés kizár60 a biztosítási fedezetbıl, azaz ezen események bekövetkeztekor a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény nem minısül biztosítási eseménynek. Az un. „all risks” típusú szerzıdések esetén csak a kizárásokkal körülírt esetekben nem térít a biztosító (ezért a kizárások felsorolása tételes), míg a hagyományos biztosítások esetén a biztosítási esemény részletes körülírására ugyan sor kerül, de kizárások ekkor is szerepelnek a szerzıdésben, de a felsorolás ilyenkor csak példálózónak tekinthetı. Fontos megemlíteni, hogy a kizárással kapcsolatosan zajlanak bizonyos jogdogmatikai viták, bár az uralkodó, általánosan elfogadott álláspont szerint a Ptk. 567. § (1) alapján a kizárások használatának nincsen törvényi akadálya. Ez lényeges kérdés, hiszen ha a magyar jogrend nem ismerné a kizárás intézményét a biztosítási szerzıdésben, akkor a nemzetközi viszontbiztosítási szerzıdések lehetetlenné válnának.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerzıdı (illetve a szerzıdı jogi személy vezetıi), illetıleg a közös háztartásban élı hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. Az un. súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerzıdés általában konkrétan rögzíti (például: alkohol-drog, stb.). A mentesülésre okot adó tényt a biztosítónak kell bizonyítania. A legfontosabb mentesülési ok, ha a szerzıdı, illetve a biztosított elmulasztja, vagy megsérti közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettségét. A közlési kötelezettség a szerzıdéskötéshez kapcsolódik és minden olyan lényeges adatra vonatkozik, amely a kockázat bevállalását érinti. A változás-bejelentési kötelezettség nevébıl adódóan ugyanezekre az adatokra vonatkozik, amennyiben a biztosítás fennállása alatt megváltoznak, akkor azt a biztosítónak be kell jelenteni.
Összefoglalva A biztosítási szerzıdések legnagyobb figyelmet igénylı szabályai a záradékokhoz, kizárásokhoz, mentesüléshez kötıdnek. Ismeretével a biztosító szakmai partnerei lehetünk. Záró kérdések 1. Milyen záradék fajtákat ismer? 2. Magyarázza el a kizárás és mentesülés fogalmát. Jegyzet:
60 Legfontosabb általános kizárások: háború, invázió, tulajdonjog hatósági korlátozása, lázadás, sztrájk katonai, vagy népfelkelés, forradalmak, terror cselekmények, nukleáris reakció, mőhold és őrhajó lezuhanás, vandalizmus, stb..
109
7.6
A kár mint szolgáltatás jogi és szerzıdési kérdései A kár kifizetése a biztosító szolgáltatása. Ptk. 544. §(1) A biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban megállapított idı alatt a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetıvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenırzését.
- a kár bejelentése -
-
A Ptk. nem határozza meg, ki köteles a kárt bejelenteni. Ez elsısorban a biztosított, de lehet bárki, aki a biztosítóval szemben igényt támaszt. A kárbejelentés bármilyen formában megtehetı. A kárbejelentésre nyitva álló határidıt a szerzıdés tartalmazza.(ez a Bit. 96. § szerint a szerzıdés kötelezı tartalmi eleme). A határidı természetesen nem lehet ésszerőtlenül és méltánytalanul rövid. A méltánytalanul rövid határidı meghatározása tisztességtelen kikötésnek minısülhet. (lehetıség szerint a kárt legkésıbb 48 órán belül jelentsük be) A kárbejelentésnek be kell érkeznie a biztosító valamelyik szervezeti egységébe. Bizonyos káresemények esetén a szerzıdés elıírja, hogy a kárt valamely hatóságnál is be kell jelenteni (pl. betöréses lopási kárt a rendırségen), de ennek párhuzamosan kell történnie. A rendırségen tett feljelentés nem pótolja a biztosítói bejelentést. Ha a biztosított a kár bejelentését elmulasztotta, terhelik a Ptk. 544. §-ban írt következmények.
- adatközlés Meg kell adni azokat az adatokat és felvilágosításokat, melyek a biztosító számára a kárügy érdemi elbírálásához szükségesek (kár helye, ideje, körülmények, stb.). A felek kölcsönös együttmőködésre kötelesek. A biztosító csak olyan adatokat kérjen, amelyek a káresemény körülményeinek a megismeréséhez, annak jogalapja és összegszerőségének megállapításához szükséges, a biztosított pedig késedelem nélkül tegyen eleget ezen kötelezettségének.
- adatok ellenırzése A szolgáltatott adatok ellenırzését a biztosító számára lehetıvé kell tenni. Az ellenırzésbe beletartozik adott esetben a kárhelyszín vizsgálata, helyszíni szemle megtartása.
Kármegelızés kötelezettsége , ha a kár még nem következett be Azzal, hogy valaki biztosítást kötött, nem válhat felelıtlenné a biztosított vagyon tekintetében. A Ptk. 555. § (1) bekezdése ugyan a felekre bízza, hogy a kármegelızési teendıkben megállapodjanak, de a bírósági gyakorlat szerint a kötelezettek külön megállapodás hiányában is kötelesek minden tılük telhetıt megtenni a károk megelızése érdekében. Például: tőzvédelmi- vagyon- munkavédelmi- környezetvédelmi intézkedési tervet készít, szabványossági felülvizsgálatot végeztet, karbantart, stb. A biztosítási feltételek az esetleges viták elkerülése érdekében akkor is megfogalmaznak általános kármegelızési kötelezettséget, ha a Ptk. 551. §(1) bekezdésében foglalt lehetıséggel nem élnek. Például: „A biztosított köteles minden tıle telhetı elvárható intézkedést megtenni a károk megelızése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre, bontásra, stb. vonatkozó szakmai elıírásokat mindenkor betartani.”
110
A kármegelızésnek lehetnek költség kihatásai. A kármegelızési költségek a biztosítottat terhelik. A biztosító csak akkor köteles a kármegelızési költségek viselésére, ha ezt elızıleg elvállalta.
Kárenyhítés kötelezettsége, ha a kár már bekövetkezett. A Ptk. 555. §(1) bekezdése szerint a biztosított köteles a kárt tıle telhetıen enyhíteni. Ezen törvényi kötelezettség alapján a biztosított köteles megtenni minden tıle elvárható intézkedést a károsodás csökkentése, a kár továbbterjedésének megakadályozása érdekében. A törvény az általános elvárhatóságnál szigorúbb követelmény állít fel a biztosítottal szemben, és ezt a biztosító mentesülése során értékeli. Például: Tőz esetén értesíti a tőzoltókat, menthetı árukat védett helyre szállítja, stb. A kárenyhítés költségei abban az esetben is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Vitára adhat okot, hogy a kárenyhítés költségét a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási összegen belül, vagy ezen túlmenıen, esetleg limitálva köteles-e megtéríteni. Ha az arányosság elvét, illetve a szolgáltatás-ellenszolgáltatás elvét vesszük figyelembe – a kárenyhítés költségei nem lehetnek magasabbak, mint maga az a kár, aminek elhárítására törekedtek - , akkor a biztosító a ténylegesen keletkezett kárt és a kárenyhítés költségeit összességében a szerzıdésben meghatározott összeg erejéig tartozik megfizetni. A kárenyhítés költségeire külön limit meghatározása ellentétes a törvény szövegével, az egyoldalú kogencia (Ptk. 567.§(1) bek.) és az arányosság elvével is.
Jogviszony a biztosító teljesítése után: A biztosítási esemény bekövetkezésével egy idıben gyakran a biztosított vagyontárgy is megsemmisül vagy eltőnik. Ezekben az esetekben a szerzıdés a biztosítási esemény bekövetkezésével megszőnik. Ilyen esetben a biztosítót az egész évre járó díj megilleti. A biztosítási esemény bekövetkezése önmagában nem biztos, hogy megszünteti a szerzıdést. Például abban az esetben, amikor a biztosított épület egyes részei károsodnak, de azok kijavíthatóak, akkor a helyreállítás után a biztosítási jogviszony folytatódik az eredeti feltételek szerint.
Törvényi engedmény Ptk. 558. §(1) Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ıt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelıs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élı hozzátartozó. (2) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben szállt át, és a biztosító a kárért felelıs személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ı igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elılegezésétıl teheti függıvé. (3) Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt érték mindkettıjük követelését nem fedezi, a biztosított elsıbbséget élvez. A Polgári Törvénykönyvhöz főzött kommentár a törvényi engedmény fenti szabályai indokául két alapelvi követelményt hoz fel: - A káron szerzés tilalma A vagyonbiztosítás nem vezethet gazdagodáshoz, azaz a károsult a biztosító szolgáltatása mellett ne igényelhesse kárának megtérítését a károkozótól.
111
- Generális prevenció Senki se gazdagodhasson azáltal, hogy olyan személynek okozott kárt, aki biztosítással rendelkezik. A törvényi engedmény nem változtat a biztosító szerzıdés alapján fennálló szolgáltatási kötelezettségén. Nem zárkózhat el a szolgáltatástól arra hivatkozva, hogy a biztosított kártérítési igényt érvényesíthet a kárért felelıs személlyel szemben. A biztosító nem követelhet többet a károkozótól, mint amennyit a biztosított követelhetett volna, illetıleg a biztosítottnak a kárért felelıs személlyel szembeni joga csak olyan mértékben száll át rá, amilyen mértékben a kárt megtérítette.
A biztosított vagyontárgy megkerülése Ptk. 558. §(4) Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni. A szabályozás szerint, ha a kárrendezési eljárás lezárása után az eltulajdonított vagyontárgy megkerül, a törvény a biztosított számára választási lehetıséget ad. A Ptk. szabályozása itt is a káron szerzés tilalmán alapszik. Ha a biztosított a megkerült vagyontárgyra tart igényt, köteles a biztosítótól kapott kártalanítási összeget visszafizetni.
A visszakövetelési (regressz) jog a felelısségbiztosításban fordul elı. Ebben az esetben a biztosító a biztosított helyett megtéríti az általa okozott kárt, de amennyiben a biztosított, vagy akiért felelısséggel tartozik, azt a szerzıdésben felsorolt esetekben súlyosan gondatlanul, illetve szándékosan okozta, a biztosító visszakövetelheti a biztosítási összeget. Összefoglalva A kár kifizetésének szabályai a korrekt szolgáltatás megismeréséhez szükségesek Záró kérdések 1. Fogalmazza meg a kárbejelentés szabályait? 2. Mit értünk kármegelızés és kárenyhítés fogalmak alatt? Jegyzet:
7.7
Mentesülés értelmezése, azaz mikor nem fizet a biztosító? A mentesülés azt jelenti, hogy a biztosítás szerinti biztosítási esemény bekövetkezett, de a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. A kizárástól alapvetıen az különbözteti meg, hogy kizárás esetén nincs biztosítási esemény, mert a biztosítási szerzıdés a felek megállapodása alapján a kockázatra nem nyújt fedezetet.
Mentesülésnél a jogszabályi rendelkezés a megvalósult biztosítási esemény ellenére ad a biztosítónak „kibújási” lehetıséget. A biztosító mentesülésének lehetısége mindig csak valamely konkrét, megvalósult biztosítási esemény tekintetében vizsgálható. Alakulása nincs kihatással a szerzıdés fennállására és a biztosítónak másik biztosítási eseménnyel kapcsolatos helytállására sem.
A Ptk. a mentesülés lehetıségét a biztosítási szerzıdés különbözı létszakaiban a szerzıdı/biztosított valamely kötelezettségének elmulasztásához, illetve meghatározott biztosítási kör károkozásához főzi. Ezek egy részét a közös szabályok között, más részüket a
112
vagyonbiztosítás 7.8
speciális
szabályai
között
helyezi
el
a
jogalkotó.
A mentesülés fıbb esetei
- Közlési és változás bejelentési kötelezettség A biztosító és biztosított/szerzıdı megvalósításában.
köteles együttmőködni a szerzıdés pontjainak
Ptk. 540. §(1) A biztosított a szerzıdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelı válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. (2) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított és a szerzıdı fél a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változását megfelelı határidın belül köteles legyen a biztosítónak írásban bejelenteni. (3) A közlési, illetıleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Az idézett szakasz (1) bekezdése a közlési kötelezettség teljesítését a biztosított kötelezettségeként írja elı, a változás-bejelentési kötelezettséget a (2) bekezdésben már a szerzıdı és a biztosított közös kötelezettségeként határozza meg. A Ptk. 547. § (2) bekezdése szerint a közlésre, illetıleg a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzıdıt és a biztosítottat. Ezen szabályok összevetésébıl következik, hogy a Ptk. 540. §(1) bekezdésében meghatározott közlési kötelezettség értelemszerően a szerzıdı félre is vonatkozik, hiszen az 547. § (2) bekezdése alapján egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni A közlési kötelezettség a szerzıdés elvállalása szempontjából lényeges olyan körülményekre vonatkozik, melyet a szerzıdı fél ismert vagy ismernie kellett, illetıleg a biztosító által írásban feltett kérdések valóságnak megfelelı megválaszolásával teljesítettnek tekintendı. Például: tevékenységi kör változás, betegség, stb. A Ptk. 540. §(2) bekezdésében meghatározott változás-bejelentési kötelezettség csak akkor terheli a biztosítottat és a szerzıdı felet, ha errıl a szerzıdésben megállapodtak, és csak a szerzıdésben meghatározott körülmények vonatkozásában áll fenn. A változás-bejelentési kötelezettségének a fenti adatokra vonatkozó írásbeli nyilatkozat megfelelı határidın belül a biztosítónak történı megküldésével tesz eleget. Példa: lakcím, készlet érték, stb.
A kötelezettségek elmulasztásának következményei A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértése a biztosító mentesülését vonja maga után, azaz szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. Ez a mentesülés nem automatikus. A biztosító, ha mentesülni kíván, azt kell bizonyítsa, hogy a biztosított vagy a szerzıdı fél a szerzıdés megkötésekor nem közölt minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amit ismert, vagy ismernie kellett. A biztosított ezzel szemben annak bizonyításával védekezhet eredményesen, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, illetıleg hogy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
A változás-bejelentési kötelezettség teljesítése módosulásával vagy megszőnésével járhat.
adott esetben
a
biztosítási szerzıdés
113
Változás-bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei Ptk. 541. §(1) Ha a biztosító csak a szerzıdéskötés után szerez tudomást a szerzıdést érintı lényeges körülményekrıl, továbbá ha a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, illetıleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerzıdést harminc napra írásban felmondhatja. (2) Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzıdés a módosító javaslat közlésétıl számított harmincadik napon megszőnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. (3) Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerzıdés az eredeti tartalommal hatályban marad. A biztosítót fenti jogosultságok csak akkor illetik meg, ha a szerzıdést érintı lényeges körülményekrıl a szerzıdés megkötése után értesül, vagy a változás-bejelentési kötelezettség teljesítése során ilyen körülményekrıl értesül. Ilyen esetekben újraértékeli a kockázatot, és vagy úgy dönt, hogy a tudomására jutott vagy közölt adatok a kockázat szempontjából irrelevánsak, ezért az (1) bekezdésben írt jogaival nem él, és a szerzıdést változatlan tartalommal hatályban tartja. Ha a tudomására jutott vagy közölt adatok kihatnak a kockázatra, javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, illetve ha a kockázatot nem vállalhatja, jogosult a szerzıdést felmondani. A módosító javaslat elutasításának vagy megválaszolatlanul hagyásának is szerzıdésmegszüntetı hatása van, ha a jogkövetkezményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztették.
- Biztosítási esemény késedelmes bejelentése Ptk. 544. §(1) A biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban megállapított idı alatt a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetıvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenırzését. (2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elızı bekezdésben elıírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Ha a biztosított a kárbejelentés megtételével, az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésével késedelmeskedik, vagy azokat nem teljesíti, illetve nem teszi lehetıvé a biztosító számára ezek tartalmának ellenırzését, és ezek következtében a kár jogalapjával vagy mértékével kapcsolatos lényeges körülmények az idımúlás miatt kideríthetetlenné válnak, mulasztásai megalapozzák a biztosító mentesülését.
Állapotváltoztatási tilalom Ptk.557. §(1) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a szabályzat által megállapított határidın belül csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. (2) Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvő változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztásása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. Ezért a károsodott vagyontárgy állapotát a biztosított csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg. (A kárenyhítéshez főzıdı érdek „erısebb” mint az állapot-megırzési kötelezettség.) Ha a változtatás ennél nagyobb mértékő, és ennek következtében a biztosító fizetési kötelezettsége elbírálásához lényeges körülmények tisztázása utóbb már nem lehetséges, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
114
Ha azonban a szerzıdésben meghatározott idıtartam (általában öt nap) biztosítói késedelem miatt eredménytelenül telik el, e címen mentesülésre a biztosító nem hivatkozhat.
- Kármegelızési, kárenyhítési kötelezettség elmulasztása A Ptk.555. §(1) bekezdése határozza meg a biztosított kárenyhítési kötelezettségét, illetve mondja ki, hogy a felek megállapodhatnak a biztosított konkrét kármegelızési teendıiben is. Ha ezen teendık elmulasztását a Ptk. 556. §(1) és (2) bekezdéseiben meghatározott személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, a Ptk. 556. §(3) bekezdése alapján a biztosító mentesül. Enyhe fokú gondatlanság nem eredményezi a biztosító mentesülését.
- Biztosított közrehatása A jogalkotó az 556. §-al önálló mentesülési szakaszt konstruált, melyben a biztosító mentesülését meghatározott személyi kör magatartásához köti. Ptk. 556. §(1) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetıleg a szerzıdı fél, velük közös háztartásban élı hozzátartozójuk, a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltı alkalmazottai, illetıleg megbízottjai, a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. (2) A szabályzat a biztosító mentesülését csak a vezetı, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével megbízott alkalmazottak, megbízottak, tagok magatartásához főzheti. A jogszabály a mentesülés szempontjából releváns személyek magatartásához főz jogkövetkezményeket. Ezen személyek: biztosított- szerzıdı fél- ezek velük közös háztartásban élı hozzátartozója- biztosítottnak a biztosítási szerzıdésben meghatározott munkakört betöltı „dolgozói”. A jogszabály ezek magatartásának tulajdonít jogi jelentıséget, ezen túlmenıen nincs lehetıség a releváns személyek körének bıvítésére. A biztosító mentesüléséhez vezetı magatartások körét a törvény fenti személyeknek a káreseményhez vezetı jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásában jelöli meg. A jogellenességhez jelen esetben általában egy magánjogi norma megsértése szükséges, de megalapozza a jogellenességet valamely más, a polgári jogon kívül esı szabály is, pl. KRESZ, építési elıírás, szabvány megsértése. Ha a kárt nem jogellenesen okozták (pl. szükséghelyzet Ptk.107. §) – a biztosító nem hivatkozhat mentsülésre.
- A jogellenes magatartás formái A törvény a biztosító mentesüléséhez a releváns személyek kárhoz vezetı jogellenes magatartásának szándékos vagy súlyosan gondatlan voltát kívánja meg. A szándékosság egyértelmő kategória ( a következményeket elıre látja és kívánja, vagy legalább is belenyugszik azokba), ennél sokkal nehezebb a súlyos gondatlanság megítélése, ahol az elvárható gondosság elhanyagolása olyan mértékő, hogy az már ”súrolja a szándékosság –legalább is a káros következményekbe belenyugvás – alsó határát”. A Ptk.556. § (sem) határozza meg a súlyos gondatlanság fogalmi ismérveit, és a felelısségbiztosítással ellentétben nem hatalmazza fel a feleket, hogy a szerzıdésben a súlyos gondatlanság eseteit meghatározzák. A biztosítók fentiek ellenére biztosítási szerzıdési feltételeikben példálózó jelleggel felsorolnak mentesüléshez vezetı magatartásokat, mulasztásokat. E szerzıdési kikötéseket nem lehet többként értelmezni, mint hogy a biztosítók ilyen magatartások esetén élni fognak a szolgáltatás teljesítése alóli mentesülés törvény adta lehetıségével. Fontos megjegyezni, hogy a gondatlanság fokától függı kármegosztásra nincs jogi lehetıség, A gondatlanságot a jogalkotó már értékelte, amikor csak a súlyosan gondatlan magatartáshoz főzte a biztosító mentesülésének lehetıségét, a gondatlanság enyhébb fokához nem.
115
Összefoglalva Most már azt is tudjuk mikor mentesül a kár kifizetése alól a biztosító. A közlési és a változás bejelentési kötelezettség elmulasztása számos következménnyel jár. Ezeket ismernünk szükséges a kockázatok kezeléséhez. A biztosítási jogi és szerzıdési alapfogalmakon túl a Biztosítási fogalomtárban - vademecum- találunk még néhány speciális biztosítási fogalmat és magyarázatát, amit a terjedelem miatt nem tárgyaltunk. (például: respíró, regressz, szavatoló tıke, stb.) Záró kérdések 1. Határozza meg a biztosító mentesülésének eseteit. 2. Milyen közlési kötelezettségeket ismer? 3. Milyen változás bejelentési kötelezettségünk van? Jegyzet:
7.9
Biztosítási termékek61 A biztosítási termékek a biztosítók eszköze a vállalkozások átadásra kerülı kockázatainak kezelésére. Minden biztosító társaság kialakította termék struktúráját. Marketing módszereit alkalmazzák a mőködésük során : piac és versenytárs elemzés, marketing mix, marketing stratégiák, kommunikáció, stb. Az egyes termékek részletes leírásától, szabályozásától az anyag terjedelme miatt eltekintünk. ( A biztosítási termékek a Ptk.és BIT szabályaira épülıen szerkesztettek) Gyakori, hogy a biztosítók egy-egy vállalkozói kör un. célpiac részére készítenek csomagokat. Ez esetben több termékbıl speciális tevékenységre készül a kockázatkezelést biztosító feltétel rendszer.
7.9.1
Vagyonbiztosítások
A termékek alkalmasak az 5.2 fejezetben tárgyalt kockázatok kezelésére.
7.9.1.1 Tőz- és elemikár-biztosítás A tőz- és elemikár-biztosításhoz a vállalatnak/ vállalkozásnak alapvetı érdeke főzıdik, hiszen a vállalkozás fı célja a termelés, illetve a szolgáltatás folyamatosságának megteremtése. E biztosítás fedezetet nyújt a termelı eszközökben és a megtermelt javakban bekövetkezı fizikai károkra. További jelentısége, hogy csak megléte esetén vállalhat a biztosító fedezetet a gyakran jóval nagyobb következményi kárral járó üzemszüneti veszteségre.
61
AHBRT Globális védelem Bp.2000.
116
A tőz, a robbanás, a villámcsapás kárait és a vezetéktörésbıl eredı vízkárokat az alapbiztosítás fedezi. Ehhez az alábbi kiegészítı biztosításokat járulhatnak: • természeti, elemi károk • földrengéskárok • a technológiai csıvezeték törésébıl eredı károk • a légi jármővek és ismeretlen földi jármővek által okozott károk • üvegtörés • szolgáltatás (pl. energia) kimaradásából származó károk biztosítása.
7.9.1.2 Építésbiztosítás és szerelésbiztosítás Az építésbiztosítás (CAR) és a szerelésbiztosítás (EAR) védelmet nyújt az építtetı (finanszírozó, beruházó) és a kivitelezı (fıvállalkozó, alvállalkozó) társaságok számára a kivitelezés (építés/szerelés) alatt álló létesítményekben keletkezett : • anyagi (materiális) és • felelısség körében okozott károkra. Anyagi (materiális) károk: a létesítménynek, illetıleg az építési/szerelési területen lévı biztosított vagyontárgyaknak elıre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan dologi károsodása, amely a rendeltetésszerő használat, illetıleg az építési/szerelési tevékenység folytatása érdekében azok javítását, helyreállítását, vagy pótlását teszi szükségessé. A fedezet/kockázatkezelés ennek alapján kiterjed: • a tőz- és egyéb elemi károkra, • korlátozottan a töréskárokra, • valamint a betöréses lopás és rablás eseteire. Felelısség körében okozott károk: azok a személysérüléses és dologi károk, amelyeket a biztosított a biztosítás tárgyát képezı építési/szerelési tevékenység során a biztosítottnak nem minısülı harmadik személynek szerzıdésen kívül okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelısséggel tartozik. A biztosító kockázatviselése már abban az idıpontban elkezdıdhet, amikor a biztosított az építési/szerelési tevékenységet, így az építési területen az elıkészítı munkálatokat (pl. a bontást, földkitermelést, tereprendezést) megkezdte, illetıleg az ehhez szükséges biztosított gépeket, berendezéseket, felszereléseket, anyagokat az építési területen elhelyezte. A kockázatviselés a létesítmény végleges vagy ideiglenes átadás-átvételekor, illetıleg használatbavételének idıpontjában fejezıdhet be. A próbaüzem alatti kockázatok is biztosíthatók.
7.9.1.3 Betöréses-lopás- és rablásbiztosítás A tulajdon elleni egyre kiterjedtebb erıszakos bőnözés, az értékek mind nagyobb koncentrációja és bizonyos eszközök könnyő mozdíthatósága különösen indokolja az ezekre kiterjedı biztosítási védelmet. Egy betöréses lopás vagy rablás nagyobb összegő kára a vállalkozás gazdálkodását rendkívül megnehezítheti, és az eltulajdonított vagyontárgy pótlása, valamint a betörés során okozott rongálások kijavítása szintén súlyos terhet jelenthet. A kockázatviselés keretében a biztosítási káreseménnyel összefüggı rongálási károk is megtérülnek, továbbá lehetıség van a nem biztosított vagyontárgyakban
117
keletkezı rongálási károk biztosítására is. A nagy tömegő készletekre – mivel teljes és egyidejő eltulajdonításuk fizikai és idıkorlátok miatt gyakorlatilag kizárható – ún. elsı kockázatra (premier risk) szóló biztosítást köthetünk. A kártérítés tekintetében a vagyonvédelmi szabályzatban foglaltakat is figyelembe vesszük.
7.9.1.4 Össz-kockázatú vagyonbiztosítás Az össz-kockázatú (all risks) vagyonbiztosítás széles körő védelmet nyújt a vállalkozások termelıeszközeiben és a megtermelt javakban keletkezett fizikai károkra. Fedezete bıvebb, mint a hozzá legjobban hasonló tőz- és elemikár-biztosításé. Biztosítási eseménynek minısül, ha a biztosítási idıtartamon belül, a kockázatviselés helyén (telephelyen) lévı biztosított vagyontárgyaknak elıre nem látható okból, véletlenül, váratlanul fizikai károsodása következik be. A fedezet ennek alapján kiterjed a tőz- és egyéb elemi károkra, korlátozottan a töréskárokra, valamint a betöréses lopás és rablás eseteire. Ez utóbbi esetekben a kártérítés mértékét a káridıponti vagyonvédelmi színvonal határozza meg, ezért a biztosítottnak elemi érdeke a vagyonvédelmi követelmények betartása. A vagyontárgyak összes kockázatra kiterjedı biztosítása egyaránt alkalmas a saját és az idegen tulajdonban levı gépek, berendezések, a jármővek közül a munkagépek és a munkagépként mőködı rendszámos jármővek, illetıleg egyéb vagyontárgyak (pl. mőhely-, iroda- vagy labor felszereléső konténerek) meghatározott idıtartamú biztosítására. A biztosítást elsısorban a tulajdonosnak célszerő megkötnie azokban az esetekben is, amikor tartós bérlettel, lízingszerzıdéssel használatba vett, illetıleg kipróbálásra átadott vagyontárgyakról van szó. A termék azonban lehetıséget nyújt arra is, hogy a bérlı, a lízingbe vevı kösse meg a biztosítást. Ebben az esetben a vagyontárgyak idegen tulajdonként kerülnek biztosítási védelem alá.
7.9.1.5 Géptörés-biztosítás A termelı-, illetve szolgáltatótevékenység közben óhatatlanul elıfordulhat, hogy egy váratlan törés vagy repedés valamilyen gép, esetleg egy egész gépsor mőködését megakadályozza, és így a termelés, szolgáltatás részben vagy teljes mértékben lehetetlenné válik. (láttuk a karbantartási fejezetben) Ha a vállalkozás rendelkezik géptörés-biztosítással, a kártérítés a berendezés javításának, illetve egy hasonlóval való pótlásának a költségeit fedezi, leszámítva az önrészesedést. Biztosítást kötni a technikai okokból eredı géptörés üzemszüneti veszteségekre csak a géptörés biztosításhoz mint alapbiztosításhoz lehet.
A képen egy 500 mm átmérıjő turbina tengely hosszirányú törése látható
118
7.9.1.6 Elektronikus rendszerek biztosítása vállalkozás Az elektronikus rendszerek biztosítása a számítógépeinek, szoftvereinek – beleértve a számítógépes adatok elvesztését is –, valamint elektronikus berendezéseinek, mőszereinek összes kockázatra kiterjedı biztosítási védelmét látja el. A biztosítás önálló elemekbıl épül fel. Köthetünk külön a hardver és külön a szoftver védelmére szóló biztosítást, de lehetısége van a biztosítási esemény bekövetkezte miatt megnövekedett költségek, illetve az üzemszünet miatti veszteségek biztosítási fedezetbe vonására is. Az alapbiztosítás fedezete kiegészítı biztosításokkal rugalmasan bıvíthetı.
Így biztosíthatók - az elektronikus berendezések környezetében levı vagyontárgyak, - a mobil berendezések, - a belföldön szállított munkaeszközök. A kockázatviselés kiterjeszthetı: - a berendezések helyszínre szállítására, - a helyszíni szerelésre és a próbaüzemre, - a klímaberendezés meghibásodásából bekövetkezı károkra.
7.9.1.7 Szállítmánybiztosítás A szállítmánybiztosítás egy adott szállítmánynak egy adott útvonalon történı fuvarozására szól; kiterjed a saját vagy idegen tulajdonú szállítmányban véletlenül, váratlanul bekövetkezı – a szerzıdésben kifejezetten ki nem zárt – károkra és a károkkal kapcsolatban felmerült költségekre. A szállítmánybiztosítást bármely gazdálkodó szervezet, esetleg magánszemély megkötheti, amely/aki a vagyontárgy megóvásában a Ptk. erre vonatkozó jogszabályai értelmében érdekelt. A biztosító kockázatviselése a szállítási folyamat megkezdésétıl annak befejezéséig – kevés kivételtıl eltekintve háztól házig – tart. A szállítás akkor kezdıdik, amikor a szállítmányt a fuvarozás megkezdése céljából a tárolási helyrıl elmozdítják, és tart a fuvarozás egész folyamata alatt. Beleértendık a szokásos és szükséges fel-, le- és átrakodások, a közbensı tárolások is. A szállítás addig tart, amíg a szállítmányt a rendeltetési helyen átadják. A biztosítási szerzıdésnek mindig a szállítás megkezdése elıtt kell létrejönnie. A biztosítási konstrukció – az áru jellegétıl függıen – lehetıvé teszi a biztosított számára mind a veszélynemek szerinti, mind az összkockázatú szállítmánybiztosítás megkötését. Szállítmánybiztosítás köthetı mind belföldi, mind külföldi feladási állomástól belföldi, illetve külföldi rendeltetési helyig. Ha a külkereskedelmi szerzıdés elıírja, kérésre angol nyelvő kötvényt is kiállítható.
119
7.9.1.8 Hajók és légi jármővek biztosítása „Navigare necesse est” – vagyis: Hajózni szükséges ! Ha van mivel, akkor kockázatait védeni is kell! Kereskedelmi flották, utasszállító hajók, kompok és – a kedvtelési célú hajók kivételével – egyéb vízi jármővekre köthetünk hajótestbiztosítást. A hajótest-biztosítás vonatkozhat teljes vagy részkárra, származzon az akár a hajó balesetébıl, akár tőz- vagy elemi kárból. A biztosítási összeg a hajó értékén kívül a kár esetén felmerülı egyéb költségeket is tartalmazhatja. Magyarországon rendkívül nagyszámú és sokféle repülıgépet regisztráltak, a sportrepülıktıl kezdve a nagy utasszállító gépekig. A repülıgépek biztosítása elemi érdeke a tulajdonosnak vagy az üzemeltetınek, hiszen egy balesetnek mindig komoly anyagi következményei vannak. A repülıgép-biztosítások általában egy évre szólnak, és külföldre is kiterjeszthetık.
7.9.1.9 Mezıgazdasági biztosítások A vállalkozás a biztonságos termelését növények, állatok, erdı és egyéb vagyontárgyak (gépek, berendezések, épületek stb.) biztosításával segíti elı. Növénybiztosítások a növénytermesztést fenyegetı elemi károk által okozott veszteség kompenzálásával a gazdálkodás pénzügyi stabilitását teremtik meg, tulajdonformától és birtokmérettıl függetlenül. Termékek A jég- és elemikár-biztosítás, illetve a jég és elemikár-hozambiztosítás a mezıgazdasági gazdálkodók által termelt szántóföldi növények és kertészeti kultúrák jégveréskáraira nyújt fedezetet. A biztosítási szerzıdés feltételei szerint elemi kár a tőz, a villámcsapás és a földcsuszamlás nyomán bekövetkezı veszteség. A kertészeti fagykárok biztosítását a mezıgazdasági gazdálkodók kertészeti kultúráiban, zöldségnövényeiben keletkezett tavaszi fagykárok ellen kötik. Viharbiztosítás a kalászosok, rostlen, dohány, cukorrépa- és takarmányrépamag, rostkender, napraforgó, rendre aratott hüvelyesek, téli alma és téli körte vihar okozta kárait térítik meg. A szántóföldi fagykárok biztosítása ıszi kalászosok, ıszi takarmánykeverékek és ıszi káposztarepce kifagyás, felfagyás és kipállás okozta káraira terjed ki. A vízkár-biztosítás a szántóföldi növényekben és kertészeti kultúrákban az ár- és belvíz okozta károk ellen nyújt biztosítási védelmet.
Állatbiztosítások A tenyészállat- és ló biztosítás keretében a lovak és a tenyésztésbe vett szarvasmarhák, sertések, birkák és kecskék betegség és baleset miatti veszteségét téríti meg. A növendék és hízóállatok biztosítása keretében az elızıekben felsorolt állatfajok növendék- és hízóállományának betegség és baleset miatti veszteségére vállal a biztosító fedezetet.
120
Ha baromfibiztosítást kötnek, megtérül a tyúk-, pulyka-, kacsa-, liba- és fácánállományban a betegség és baleset miatt keletkezett veszteségek.
Új állatbiztosítások Az állatállományok természeti csapás- és elemikár-biztosítása a tőz, villámcsapás, vihar, jégverés, árvíz, földrengés, földcsuszamlás és áramkimaradás okozta károkra nyújt fedezetet. Újdonsága abban áll, hogy az egyéb mezıgazdasági vagyontárgyaktól (épületek, gépek, berendezések stb.) elkülönítetten, az állatállományok jellegzetességeit figyelembe véve kezeli a kockázatokat. Az állatállományok kiegészítı katasztrófabiztosítása napjaink egyik legégetıbb problémájára, az egyes fertızı állatbetegségek (száj- és körömfájás, sertéspestis, BSE stb.) által okozott veszteségek csökkentésére kínál megoldást. Az állami rendeletre leölt állatok tulajdonosát az állam csak részben kártalanítja, a biztosító a fennmaradó részt – amely az állat értékének akár 28%-a is lehet – téríti meg biztosított részére.
7.9.1.10 Üzemszünet-biztosítások Az üzemszünet-biztosítások a meghatározott vagyonkárok bekövetkezte miatt fellépı üzemszüneti veszteségekre nyújtanak fedezetet. Az üzemszünet-biztosítások kiegészítı jellegőek: az alapbiztosítással fedezett vagyonkárok bekövetkezte miatt fellépı pénzügyi veszteségekre nyújtanak fedezetet, és az alábbi biztosításokhoz kapcsolhatók: - tőz- és elemikár-biztosítás, - összkockázatú (all risks) vagyonbiztosítás , - géptörés-biztosítás , - építésbiztosítás, szerelésbiztosítás. Az üzemszünet-biztosítás akkor köthetı meg, ha valamelyik elızıekben felsorolt biztosítással rendelkezik. Biztosítható üzemszüneti veszteségek: - az értékesítés nettó árbevétel-csökkenése miatti veszteség , - azok az állandó költségek, melyek az üzemszünet alatt is a biztosítottat terhelik , - a külsı szolgáltatás keretében felmerülı könyvvizsgálói költségek.
7.9.2
Felelısségbiztosítások
7.9.2.1 Általános felelısségbiztosítás Vállalkozásunk másoknak is okozhat károkat. Egy nem várt, véletlen esemény a tragikus helyzetek egész sorát válthatja ki. A bekövetkezı kár, a helyreállítás vagy utánpótlás költsége, a kártérítés, a járadékfizetés stb. olyan anyagi terheket róhatnak a vállalkozásra, ami még a privát életünket is igen komolyan próbára tehetik. Az általános felelısségbiztosítás megköthetı önállóan vagy a vagyonbiztosításokhoz. Védelmet nyújt a véletlenül elkövetett károkozás anyagi következményei ellen. A biztosító téríti meg a károsultnak a szerzıdésben foglalt módon azokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyeket a vállalkozásunk olyan személyeknek, gazdálkodó szervezeteknek okozott, akikkel egyébként nem állunk szerzıdésben, és amelyekért a polgári jog szerint felelısséggel, illetve kártérítéssel tartozunk.
121
7.9.2.2 Szolgáltatás felelısségbiztosítás A gazdálkodás, termelés során nemcsak a saját vagyonunkban keletkezhet kár, hanem – a legnagyobb körültekintés ellenére – mások tulajdonában és más személyekben is. A felelısségbiztosítás a gazdálkodók által végzett megrendeléses, megbízásos, eredményköteles szolgáltatások teljesítése során, illetve következtében a megrendelıknek okozott, véletlen, váratlan formában, balesetszerően bekövetkezı dologi és személysérüléses károkat fedezi, amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelısséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik. A szolgáltatás felelısségbiztosítás: a mőszaki, gazdasági, egészségügyi és szociális szolgáltatások széles körének győjtıfogalma. Biztosítására nevesített és egyedi felelısségbiztosítások szolgálnak. A kockázatviselés nem terjed ki – többek között – a termékfelelısség körében keletkezett, az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett, továbbá a jótállás, garancia és szavatosság körében megtérülı, valamint a környezetszennyezési és néhány sajátos, gondatlansággal összefüggı kárra. A szándékos és súlyosan gondatlan károkozás megnevezett eseteiben a biztosítónak – a biztosítottal szemben – visszakövetelési joga (regressz) áll fenn. A kockázatviselés értékterjedelme a biztosítási összeg, amely a káreseményenkénti és évenkénti kártérítési felsı határ értékét jelenti. A biztosítás díja a biztosítási összegnek és a biztosított szolgáltatás árbevételének, továbbá a szolgáltatás veszélyességének a függvénye.
7.9.2.3 Munkáltatói felelısségbiztosítás Az emberi erıforrásoknak a termelésben alapvetı szerepe és jelentısége van. Modern korunk legbiztonságosabb technikája és munkavédelmi berendezései ellenére – mivel továbbra is jelen van az emberi tényezı, a szervezeti, szervezési hiányosságok és az elhasználódott géppark – a munkahelyi baleseti károk (ezen belül is a tömegkatasztrófák, tragikus kimenetelő esetek) a jövıben is várhatók. Ahol technika, technológia mőködik, ott a legnagyobb elıvigyázatosság ellenére is elıfordulhatnak hibák, balesetek. Egy munkabalesetnél és következményeképpen a dolgozók egészségkárosodása miatt olyan mértékő, összetett, sokrétő kártételek és kártérítési igények merülhetnek fel, amelyek pénzügyileg terhelik a gazdálkodási folyamatot, illetve súlyosabb esetekben – a szervezet kárérzékenységétıl függıen – a folyamatosságát is megbonthatják. A kockázat tehermentesítésének vagy teljes kivédésének civilizált, nemzetközileg is kialakult módja az erre szóló felelısségbiztosítási fedezet létesítése, a munkáltatói felelısségbiztosítás kötése. A felelısségbiztosítás keretében – a biztosítási összeghatáron belül – megtérülnek mindazok a munkaviszonnyal összefüggı baleseti (munkabaleseti) károk, amelyekért a munkáltató – munkavállalójával szemben – felelısséggel, illetve kártérítési kötelezettséggel tartozik. A biztosítási fedezet a dolgozót ért személyi sérüléssel összefüggésben keletkezett minden olyan kárra kiterjed, amely munkabaleset miatt és címén felmerülhet, úgymint: keresetveszteségi kiegészítésre, kórházi és kórház utáni többletköltségekre, maradandó egészségkárosodások kártalanítására, hozzátartozók kárainak enyhítésére, élelemfeljavítási és egyéb járulékos kiadásokra, ruházati károkra, esetleges járadékfolyósításokra, elhalálozás esetén pedig a temetési költségekre.
122
7.9.2.4 Termékfelelısség biztosítás A termékfelelısségrıl az 1993. évi X. törvény rendelkezik. A törvény kimondja, hogy a termék gyártója vagy importálója, illetve ha ezek nem állapíthatók meg, akkor a forgalmazója felel azokért a károkért, amelyeket a hibás termék valakinek az egészségében, testi épségében vagy más dologban okozott. Tehát a gyártót a hibás terméke által okozott kárért – a világ országainak döntı többségében kialakult jogi gyakorlatnak megfelelıen, Magyarországon az általánosnál szigorúbb felelısség terheli, (így nem szükséges, hogy a kár a gyártó mulasztásának következtében álljon elı). A károsultnak csupán azt kell bizonyítania, hogy a termék hibás, hogy kára származott, és hogy a termék hibája és a kár között okozati összefüggés van.
Mondhatjuk a vállalkozásunkban, hogy termékeinket a legnagyobb gondossággal, jó minıségben állítjuk elı. Termékhiba esetén szavatossági és jótállási kötelezettségeinek eleget teszünk, tehát a terméket díjmentesen kijavítjuk, vagy szükség esetén kicseréljük. A termék gyártója azonban nem csupán a termék minıségét és teljesítményét kell hogy szavatolja, de a hibás terméke által okozott kárért is felel. Ez a termékfelelısség. Nem szükséges indokolni, hogy egy nagy összegő kártérítési igény kielégítésére a vállalkozások döntı többsége nem tud tartalékolni. Ezért a cég jó hírnevét, pénzügyi helyzetét egy kár megingathatja, sıt a létét is veszélyeztetheti. Ilyenkor nagy szükség van arra, hogy a kárigényt helyettünk egy korrekt, tıkeerıs biztosító mindenki megelégedésére rendezze. A biztosító átvállalja a törvényes felelısséget mindazokért a károkért, melyeket az általunk gyártott, importált vagy forgalmazott termék – hibája következtében – a fogyasztónak, felhasználónak véletlenszerően okozott.
7.9.2.5 Környezetszennyezés A környezetszennyezés egy vállalkozásnál akkor következik be, ha véletlen – váratlan- elıre nem látható módon, kibocsátási határértéket meghaladó terhelést okoz. Ez a környezet károsítás helyreállítása csupán beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre. (levegı, víz, talaj, élı világ, stb.) Biztosíthatók azok az események (véletlen- váratlan- balesetszerő) amiért a vállalkozás/ biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelısséggel tartozik, feltéve, hogy a káresemény nem minısül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.
7.9.2.6 Vezetı tisztségviselık felelısségbiztosítása Ha egy gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje illetve felügyelı bizottságának tagja vagyunk , a gazdasági társaságokról szóló törvény (1997. évi CXLIV. tv.) szerint a társaságnak okozott kárért teljes kártérítési felelısséggel tartozunk. A biztosító által nyújtott fedezetnek az a rendeltetése, hogy biztosítási védelmet adjon a vezetı tisztségviselıknek, valamint felügyelı bizottsági tagoknak a személyes felelısségükbıl eredı azon kártérítési kötelezettség esetére, amely az e minıségükben elkövetett felróható és jogellenes magatartásuk következménye. Ennek értelmében a „vezetı tisztségviselık felelısségbiztosítása” elnevezéső termék mentesíti a jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaságok vezetı tisztségviselıit és felügyelı bizottsági tagjait az e pozíciójukban meghozott döntéseik következtében a
123
társaságnak, illetve harmadik személynek okozott károk megfizetése alól a biztosítási szerzıdés általános szerzıdési feltételei szerint. Ezt a biztosítást szerzıdıként mindig az adott gazdasági társaság köti meg, azonban a biztosított a vezetı tisztségviselık köre. A biztosítási fedezet mértékét minden esetben a szerzıdı határozza meg. A biztosítás fedezetet csak a szerzıdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a szerzıdés megszőnését követı 30 napon belül bejelentett kárigényekre ad. A szerzıdés hatályának megszőnése után, egy utólagos bejelentési idıszakra azonban pótdíj ellenében fedezetet lehet nyújtani. A fedezet nem terjed ki a szakmai felelısségi károkra, a bőncselekmény kapcsán okozott kárra, a bírság összegére, illetıleg a más biztosítás által fedezetbe vont kárigényekre sem. A biztosítási szolgáltatás mértékét (összegét) megválaszthatjuk, amely éves kártérítési felsı határként szolgál. Ez az összeg évente változtatható.
7.9.3
Gépjármő-biztosítások
Minden autótulajdonos életében fontos szerepet játszik az autója, hiszen nélkülözhetetlen a mindennapi közlekedésben és sok esetben munkaeszköz is. A gépjármő nagy értékő használati eszköz, így nehezen pótolható. Fenntartása költséges és hiánya kellemetlenségek sorát okozhatja a tulajdonosok mindennapjaiban. Érthetı tehát, hogy biztosítottak fokozott érzékenységgel fordulnak a biztosító társaságok felé, ha a gépjármő biztosítással kapcsolatos ügyintézéssel vagy egy káreseménynél keresik fel irodáikat. Az alábbi oldalak tartalma segítséget kíván nyújtani a gépjármő ágazattal kapcsolatos kérdések megválaszolásához. A kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítás nem önkéntes biztosítás, hanem minden gépjármő-tulajdonos – üzemben tartó – számára jogszabályban elıírt kötelezettség, és a biztosított által okozott károkat téríti meg a károsult részére. A casco típusú termékeink olyan önkéntes biztosítások, amelyek a közúti jármővekben bekövetkezett károkat téríti. A kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítás megvédi a károkozót attól, hogy hosszú idın keresztül (esetleg egész életében) az általa okozott károk anyagi terheit kelljen viselnie, akár nagy értékő gépjármővet tör össze, akár személyi sérüléses balesetet okoz. A kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítás szolgáltatása, hogy a közlekedésben résztvevı biztosított gépjármő által okozott kárt téríti meg a károsult fél részére. Gondoljunk arra, hogy valaki vasúti átjárónál tömegbalesetet okoz, vagy olyan sérülést a károsult gépjármő utasainak, hogy életük végéig rokkantakká válnak, járadékot kell fizetnie. A kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítások szerzıdéses rendszerét 2004. július 1-jétıl a 190/2004. számú kormányrendelet szabályozza.
A kormányrendelet szerint biztosított a gépjármő üzemben tartója és vezetıje. A biztosítás kiterjed mind a tulajdonos vagy üzemben tartó, mind a biztosított gépjármővet vezetı személy által okozott károkra, beleértve a gépjármővet jogtalanul eltulajdonító vagy használó személyt is.
124
KGFB Kötelezı gépjármő felelısségbiztosítás baleset során gépjármőben okozott kárt téríti.
a másik
Casco A casco biztosítás elemi károkra (tőz, villámcsapás, szélvihar, jégesı, lezúduló hótömeg stb.) és lopáskárokra szól, valamint a gépjármőben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban – balesetbıl vagy idegen személy által okozott rongálásból – keletkezett károk fedezetére szolgál.
Díja a gépkocsi típusától, a vállalt önrészesedéstıl, a díjfizetés gyakoriságától, továbbá a biztosított állandó lakóhelyén fennálló kockázati viszonyoktól, stb. függ. A vállalatok teljes gépjármő parkjának (flotta) biztosítása esetén a biztosítók a gépkocsik darabszámától, káralakulástól függıen díjengedményt adnak mind a casco, mind a kötelezı felelısségbiztosítás díjából.
7.9.4 7.9.4.1
Személybiztosítások Munkavállalói és egyéb csoportos személybiztosítás
Egy vállalat sikerének egyik kulcstényezıje a megfelelı munkaerı. Sajnos sokan csak a káresemény után döbbennek rá, hogy a megbízható, stabil és kreatív munkaerırıl való gondoskodás egyik fontos formája – az anyagi megbecsülésen túl – éppen a biztosítás. A vállalatok számára a csoportos személybiztosítások az azonnali anyagi segítségnyújtás lehetıségét kínálják, amivel alkalmazottakat és azok hozzátartozóit a váratlan események bekövetkeztekor támogatni tudják. Mit jelent ez a gyakorlatban? A termék moduláris jellegébıl adódóan olyan speciális konstrukció, amelynek rugalmas termékkínálatából kiválaszthatók a megfelelı szolgáltatások. Alapkockázati elemek: • haláleset • baleseti halál
Balesetbıl eredı, választható kockázati elemek: • baleseti rokkantság • baleseti eredető kórházi ápolás • baleseti eredető keresıképtelenség • baleseti eredető mőtéti térítés • baleseti eredető múlékony sérülés • baleseti eredető, TB III. fokozatú rokkantság
Betegségbıl eredı, választható kockázati elemek: • kritikus betegség • betegségi eredető kórházi ápolás • betegségi eredető mőtéti térítés • betegségi eredető, TB I. vagy II. fokozatú rokkantság • betegségi eredető gyógyulási támogatás • betegségi eredető keresı képtelenség
125
A csoportos személybiztosítással egy szerzıdésen belül, egyetlen biztosítási ajánlat aláírásával (egyszerő nyilvántartás) több munkatárs biztosítható. A cégen belül a biztosításban „részt vevı” munkatársakból több csoport alakítható ki, így lehetıség van a biztosítási összegek differenciálására is. Az egyes csoportok tagjai szabadon választhatók. Így például a kilépett dolgozó munkaviszonyának megszőnésével a számára nyújtott biztosítási fedezet is megszőnik; az új munkavállalóra pedig kiterjeszthetı a biztosítási fedezet. A biztosítási szerzıdésben a biztosítottak létszámától és a biztosítási díjtól függıen az alábbi kedvezmények nyújthatók: • gyors, rugalmas kárrendezés • testre szabott adminisztráció • ”létszám-kedvezmény„ Kihasználjuk az adóval kapcsolatos elınyöket! A munkáltató által kötött csoportos biztosítási szerzıdést kedvezı adózási szabályok támogatják. A munkáltató által fizetett csoportos kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, baleset-biztosítás, valamint a teljes végleges munkaképtelenségre szóló egészségbiztosítás díja mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási járulékmentes, a biztosítási szolgáltatás után pedig nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetıség van a csoportos biztosítási szerzıdésre fizetett díjak költségként történı elszámolására is.
7.9.4.2 Kockázati és befektetési típusú életbiztosítások A vállalkozókat sokféle kockázati/veszély helyzet
éri. A dinamikus életmód számtalan kérdést vet
fel: - A vállalkozó halála: a mőködés és a család anyagi biztonsága, megszokott életszínvonala ne sérüljön egy tragikus esemény után sem. - A vállalkozó tartós betegsége: tartalékképzéssel áthidalható - Alacsony nyugdíj: a vállalkozók általában minimál béren bejelentettek, minimál nyugdíjat kaphatnak. Anyagi biztonság az emberhez méltó nyugdíjas évekért. - Kölcsönök miatt eladósodás: rendszeres és eseti megtakarítással kevesebb kölcsön, ezzel kisebb banki eladósodás. - Több tulajdonostárs: A tulajdonos társ örököseinek töke részét kivásárolva, nem alakul ki konfliktus a cég vezetésében. - Felújítás, beruházás, fejlesztés: rendszeres , vagy eseti összegek összegyőjtésével a bank helyett pénzügyi alapokban intenzívebb megtakarítás győjthetı a beruházás megkezdéséig. - Fluktuáció, outplacement (leépítések) fedezetének megteremtése egy tudatos tıkeképzéssel nem terheli meg az adott cég gazdálkodását. Cég lojalitásának egyik eszköze minden munkavállalója felé. átképzés, tanácsadás újrakezdési támogatás személyes pályaorientáció vezetıi készségek fejlesztése - Kulcsemberek halála: IT, EB tagok, munkavállalók részére hosszú távú anyagi megbecsülést nyújtó tıke képezhetı. - Jövedelem kiegészítés: a jutalom, prémium fizetésének alternatívája - Humán vagyon értékének növelése: növeli a cég image-jét, goodwill-jét, ha munkavállalóit jobb munkavállalókból képes kiválasztani. - Vezetıi/kulcsemberi érdekeltség, hosszú távú motiváció fenntartása - Nyugdíj és törzsgárda elismerés - Tisztségviselık végkielégítése (cégeknél, önkormányzatoknál, stb.) - Szakszervezeti tárgyalási taktika
126
- Szociális támogatás (baleset, betegség)
A humán kockázati piramis választ ad arra a kérdésre milyen öngondoskodási lehetıségeink vannak:
Maradó kockázat
Életbiztosítás Egészség pénztár Nyugdíj elı takarékosság Önkéntes nyugdíjpénztár Magán nyugdíjpénztár Társadalom biztosítás
kötelezı gondoskodás
A kulcs szó : AZ ÖNGONDOSKODÁS.
A www. pszáf.hu honlapon minden témakörben bıséges összehasonlító elemzést találunk a biztosító társaságok és pénztárak mőködésérıl. A biztosító társaságok honlapján az életbiztosítási termékek széles skálája megtalálható. Befektetési és védelmi programokat egy csomagban kínálnak, sok esetben egész életre szóló biztosításként (rugalmasan alakítva a szerzıdést az egyes életkoroknak és a biztosítottak igényeinek megfelelıen) MUNKÁLTATÓ ÁLTAL KÖTÖTT KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS SZERZİDÉS SPECIALITÁSAI • A biztosítás díja kockázati életbiztosításnál költségként elszámolható, ha a biztosított a szerzıdı munkavállalója, vezetıje, személyes közremőködı tagja, szakképzı iskola tanulója • Az alapbiztosítás díja adó és járulék mentes (mert kockázati életbiztosítás!) • A kritikus betegségek és mőtéti térítés költsége adóköteles • A biztosítási eseményre nyújtott szolgáltatás adómentes • A munkáltató egyéb személyes jellegő kifizetésként tartja nyilván az általa fizetett folyamatos, egyszeri és eseti díjakat • A munkavállaló átadhatja a szerzıdıi jogokat a munkavállalónak (aki továbbfizeti, szünetelteti, kimeríti a szerzıdést, a biztosított halálával a kedvezményezett felveszi a szolgáltatást, maradékjog alapján a biztosító kifizetést teljesít a szerzıdınek (munkavállalónak),aki Szja - t 2007-ban 36%-ot és 11% egészségügyi járulékot von le. • A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY MIATT: örökösödési illeték nincs, gyerek nem zárható ki, kifizetés megtámadhatatlan, APEH, bíróság, végrehajtás nem fér hozzá
127
7.9.4.3 Utasbiztosítások (Assistance) Az utasbiztosítás biztosítás a mai üzletemberek igényeihez alkalmazkodó, széles körő segítségnyújtás. (assistance) Külföldi utazásokhoz – legyen az hivatalos vagy privát – létszámtól függetlenül meghatározott keretnapokat vásárolhatunk, amelyeket a szerzıdés idıtartamán belül tetszés szerinti idıpontokban használhatunk fel.
Alapelemek: • egészségügyi segítségnyújtás, • utazási segítségnyújtás.
7.9.5
Választható elemek: • baleset-biztosítás, • poggyászbiztosítás, • jogvédelmi és felelısségbiztosítás, • poggyászkésedelem-biztosítás.
Nyugdíjpénztár
Miért fontos lehetıség a munkáltatóknak az önkéntes nyugdíjpénztár? Az elmúlt években átlagosan 60%-ra esett vissza a nyugdíjba vonulók elsı nyugdíja az aktív kori jövedelemhez képest. E nehéz helyzet feloldásához nyújt segítséget a néhány éve már hazánkban is rendelkezésre álló teljes körő nyugdíjrendszer. A munkavállalókat az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj átvállalásával tudja a vállalkozás segíteni, így támogatva az öngondoskodásukat. Ezzel a lépéssel nemcsak a kiemelkedı teljesítmény ismerhetı el, hanem csökkenthetı a fluktuáció is, vagyis elkerülhetı, hogy a képzett munkaerı a konkurenciához vándoroljon.
Összefoglalás A biztosító cselekvı részese a vállalkozások eszköz- és humán kockázatainak kezelésében. A leírt termékek csak a legfontosabb területeket mutatták be. Egy -egy biztosító társaság 80- 100 termékkel, csomaggal rendelkezik. Minden termék általános és különleges feltételeit egy egy konkrét esetben javasoljuk alaposan megismerni. Ne szégyelljünk biztosítási szakemberhez fordulni. Záró kérdések - Melyek a legfontosabb vagyonbiztosítási termékek? - Sorolja fel és jellemezze a felelısségbiztosítás termékeit. - Milyen lehetıségeket ismer a „humán kockázatok” kezelésére? Jegyzet:
128
8
KÁRRENDEZÉS MINT A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS Elérkeztünk utazásunk utolsó állomására. Láttuk a veszély-, hiba-, kockázat-, baleset összefüggéseit, vállalkozás kockázatait, védekezés módszereit, a biztosítás lehetıségeit. Vizsgáljuk meg, milyen jellemzı káresetekkel találkozunk, egyáltalán mire figyeljünk a károk során, hogyan csökkenthetık a bekövetkezett károk?
A szavak és tettek egysége a biztosítás területén is fontos alapelv. Gyakorlatban ez az üzletkötés és a kárrendezés összhangját vagy disszonanciáját jelenti. Az üzletkötés után a biztosított egészen a kárrendezésig nem érzi a biztosítási szolgáltatás fontosságát, sıt kár nélkül idınként megkérdıjelezi, miért is fizet biztosítási díjat. Ha bekövetkezik a kár, akkor a kárrendezés során szerzett tapasztalataiból ítéli meg a biztosítót. Ebben a folyamatban döntı a • minıség: kárrendezési környezet, egyszerő adminisztráció • gyorsaság: szakmai felkészültség a kár mértékének megállapításában • kommunikáció: „ együttérzés”, bajban segítség nyújtás ( akár új biztosítási igények kidolgozásával is) A partnerek/vállalkozások elégedettsége a legjobb reklám. A vállalkozói kockázat kis- közép vállalkozások esetén a legjelentısebb, hiszen totálkár esetén akár csıd is bekövetkezhet. A hiányok pótlásához gyors pénzsegítségre van szükségük. A vállalkozások lételeme az idı. A vállalkozó szó szoros értelemben biztonságot vásárol a biztosítótól.
A kárrendezés folyamata jól leszabályozott és ellenırzött. Ez a bizalom garanciája.
Nézzük meg a teljes folyamatot a következı ábrán:
129
A MŐSZAKI KÁRRENDEZÉS FOLYAMATA I. KÁRBEJELENTÉS
Elızetes jogalap elbírálás: Szerzıdés érvényessége (kockázatviselés kezdete-vége, a bejelentés biztosítási • esemény-e?) • Díjfizetés igazolása • Kárakta létrehozása (ügykövetés- elızetes kártartalék) Elızetes kárszakértıi elemzés (felkészülés a kárrendezésre): • biztosítási összeg, feltételek, záradékok, limitek, önrész , adatközlı vizsgálat • kárelızmény tervek, kockázatfelmérı anyagok, kockázat elbírálás információi • • várható hatósági vizsgálatok felmérése, tőzoltóság, rendırség, stb. • tájékoztatás az üzleti terület viszontbiztosító, stb. felé
II. HELYSZÍNI SZEMLE
• • •
•
Idıpont egyeztetés, kiértesítés: tisztázni a résztvevık körét, pl: károsult, hatóságok, stb. Nyitó tárgyalás: a helyszíni bejárás és a kárrendezés teljes folyamatának, résztvevık feladatának tisztázása Részletes helyszíni bejárás(ellenırzı lista alapján): fotók, helyszíni vázlat, mintavétel, adatok pontosítása/leltár, mérleg adatok, stb. Technológiai kárnál vizsgáljuk: tervezés, gyártás, raktározás, telepítés, üzemeltetés színvonala, ellenırzés és o dokumentáltsága, karbantartás rendszere, vagyonvédelem- munkavédelem-tőzvédelem- környezetvédelemminıségbiztosítás, stb. Épület kárnál vizsgáljuk: tervezés, építési technológia, épületgépészet, vagyonvédelem- munkavédelemo tőzvédelem- környezetvédelem- minıségbiztosítás, stb. Készlet kárnál vizsgáljuk: anyagok elemzése, tárolás módja és színvonala, mennyiségek, károsodás mértéke, stb. o Záró tárgyalás a helyszíni bejárásnál : kár ok elemzés, a kár kiterjedésének behatárolása, kárenyhítés, kármegelızés, helyreállításra vonatkozó szabályok ismertetése, stb.
III. KÁRFELVÉTELI ÉS KÁRLEZÁRÓ JEGYZİKÖNYV • • • • • •
Kárfelvételi jegyzıkönyv készítés idıpontja, jegyzıkönyv tárgya, résztvevık felsorolása Rögzíteni kell: a kárbejelentés körülményeit, szerzıdés fontosabb adatait (veszélynem, érték, biztosítási összeg, érvényesség, stb.) , tulajdoni viszonyok, károsult vagyon biztosított volt-e? Helyszíni szemle fı megállapításai: a kár leírása, mértéke, hatósági, szakértıi eljárás állása, további vizsgálatok elrendelése, visszkereset lehetısége, stb. Ellenırizni kell: a tárgyi eszközök nyilvántartási adatait, károsult készletet Külön kell választani: a költségtérítés jellegő munkákat, meg kell határozni a költségtérítés mértékét, a kárenyhítési és kármegelızési feladatokat, a helyreállítás módját, az árajánlatok számát , versenyeztetés módját, stb. Nyilatkozni kell a jogalapról és a kár helyszínének megváltoztathatóságáról kárelıleg, részkár térítéslehetıségérıl.
Amennyiben a kárügyet egyszerre le lehet zárni, a kárlezáró jegyzıkönyv tartalmi követelményei a következık: • Káresemény idıpontja- helye- kárszám • Hivatkozni kell : a szerzıdés fontosabb adataira, veszélynem, érvényesség, érték, biztosítási összeg, a kárrendezés korábbi fázisaira • Rögzíteni kell: a hatósági és szakértıi vizsgálatok megállapításainak fontosabb részeit, az eddig kifizetett kárelıleget, részkártérítést, vagy a mentesülést, kármegosztást • Értékelni kell: a kármegelızési és kárenyhítési tevékenységet, meghatározni a további teendıket, stb. Meghatározni: az elvégzett javítások, helyreállítás szervezettségét, gazdaságosságát, színvonalát. • • Nyilatkozni kell : a kártérítés összegérıl és lezárásáról. • Aláírások, külön vélemények: minden résztvevınek alá kell írni a jegyzıkönyvet, esetleges külön véleményt rögzíteni kell. • Mellékletek: eszköz és készlet nyilvántartások, számlák, költségvetések, árajánlatok, felmérési naplók, kalkulációk, tervek, fotók, selejtezési jegyzıkönyvek, szakvélemények, hatósági igazolások, határozatok, stb. Kárszámítás összesítı: 1. Költségtérítés, 2. Tárgyi eszköz károk: épületek-építmények- gépek- jármő; 3. Forgóeszköz károk: készletek, befejezetlen- félkész termékek- anyagok- kész termékek, göngyölegek 4. A dolgozók személyes használati tárgyai; 5. beruházás; 6. idegen tulajdonú vagyontárgyak;7. maradványérték és megtérülés; 8. Levonásos önrészesedés; 9. Részkár összeg- kármegosztás és pro-ráta- teljes kárösszeg; 10 Kifizethetı kárösszeg
IV. Végellenırzésutalványozás- kifizetés
A káraktára rá kell vezetni minden ellenırzést és utalványozást (gépi kárnaplózás) A visszkeresetet elı kell írni.
130
8.1 8.1.1
Kockázatok, káresetek, kártapasztalatok A létesítmény kockázatai és károk kifizetése
Egyre gyakoribb, hogy egy új tulajdonos kerül a vállalat/vállalkozás élére, egy eddig mőködtetett létesítmény funkciója megváltozik, átalakítás, bıvítés új beruházás indul. A kivitelezést a beruházó bonyolítja, építési fıvállalkozó/alvállalkozók végzik. A létesítmény tulajdonosa/üzemeltetıje a teljes folyamatot ellenırzi. A kockázatok a teljes felújítási, átalakítási, beruházási folyamatban megjelennek. Nem mindegy, hogy a késıbbi üzemeltetınek milyen létesítmény kerül átadásra. A teljes létesítési folyamat kockázatainak és ezek kezelésének ismerete csökkentheti a veszteségek bekövetkezésének valószínőségét. 8.1.1.1 A tervezési hibára visszavezethetı károk kockázatai Az építési célú munkának, mint beruházási folyamatnak az elsı állomása a mőszaki-gazdasági tervezı munka. A létesítmény tulajdonosa / üzemeltetıje / beruházója kockázatát csökkentheti azáltal, ha megköveteli a tervezıtıl a felelısségbiztosításának kockázattal arányos összegő megkötését. A tervezı a vállalkozási szerzıdésben azt vállalja, hogy a terv készítése során a jogszabályokat, hatósági elıírásokat és szakmai követelményeket betartja, felelısséget vállal a mőszaki terv és költségvetés helyességéért, gazdaságosságáért és teljességéért. Vállalja továbbá annak esztétikai és mőszaki színvonalának megteremtését és a szerzıdésben vállalt egyéb kötelezettségeinek teljesítését. Felelısség terheli ıt a környezetvédelemért és a tervezési részfeladatok el nem készítése miatt is. A tervezı felsorolt kötelezettségei számára olyan kockázatot jelentenek, amelyek figyelmen kívül hagyása kártérítési kötelezettséget von maga után. Bármilyen körültekintı munka és szakmai ellenırzés ellenére is tartalmazhat a tervdokumentáció hibákat, hiányosságokat, amelyek negatív (helyreállítási kötelezettséget indikáló) hatásának kiküszöbölésére rég bevált módszer a kockázat áthárítás (a biztosítás).
Biztosítási szempontból a tervezı felelıssége csakis hibás teljesítés esetén merülhet fel. A tapasztalatok azt mutatják a statikai (alapozás, szerkezeti) tervek hibája, amely ritkán fordul ugyan elı, de kihatása igen súlyos, valamint a közmő és gépészeti tervek hibái (csıtörések, alulméretezés falpenészesedés hatása) azok, amelyek a gyakorlatban leggyakoribb károkhoz vezetnek. A kárigény érvényesítésére a jogosultnak -fı szabályként- a teljesítéstıl számított 6 hónapos tartam alatt van lehetısége, ha a hiba ez alatt nem volt felismerhetı, akkor max. 3 évre növekszik ez az idıszak. Építésnél az épületszerkezetekre 5 illetve 10 év a kötelezı alkalmassági idıszak. Lényeges megjegyezni azt, hogy az elévülés idejének kezdete a terv szerinti kivitelezés teljesítési idıpontja, amennyiben az a tervszállítást követı 3 éven belül megkezdıdött. A biztosítók meghatározzák azokat a hibákat (biztosítási eseményeket), amelyek bekövetkezése esetén a biztosított tervezı helyett a károsultnak (pl. létesítmény beruházójának, üzemeltetıjének) kártérítést fizet. Ezek az események kétféleképpen rögzítettek: vagy - tételesen felsorolják azokat pl. elemi károk, törés roppanás, dılés, süllyedés, kihajlás, stb. vagy 131
-
a tervezıvel szemben valamennyi foglalkozási szabályszegéssel összefüggı kárigényre biztosítási védelmet ajánlanak és felsorolják a kizárásokat. A tervezıi mővezetés körében okozott kár is biztosított.
Lényeges eltérések tapasztalhatók a kockázatvállalás idıtartamában. Egyedi tervdokumentáció biztosítása esetén gyakori a maximális felelısséghez igazodó 10 év rögzítése a szerzıdésben, de van példa ennél rövidebb tartamra is. A másik megoldás szerint a szerzıdés hatálya alatt „okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki” a kockázatviselés. Ezzel a megoldással a biztosítók egy hosszú távú elkötelezettségre ösztönzik partnereiket, de a szerzıdés létrejötte elıtt leszállított, illetve a megszőnés után bekövetkezett illetve bejelentett károk fedezete problematikus. Eltérı a megítélése a káresemények darab számának is. Egyik esetben egy kár az egy szabályszegésbıl keletkezı valamennyi kárigény, de lehet egy db esemény a több szabályszegés végeredményeként bekövetkezı kár is. Biztosítási idıszakonként kártérítési limitet is alkalmazhatunk, mely összeg kimerülése után a biztosító tovább már nem fizet (1 millió Ft/kár, 3 millió Ft/év vagy 3 millió Ft/kár, 9 millió Ft/év, stb. ). A károk rendezése során megtérítik a károsultnak a vagyonában beállott értékcsökkenést és a vagyoni hátrány összegét. Az elmaradt vagyoni elıny nem térül. A nem vagyoni károkat általában nem fizetik, ami azt jelenti, hogy ezek az összegek a károkozót terhelik a biztosításban vállalt önrészesedéssel együtt. Melyek a fokozott kockázatok a létesítmények tervezési fázisában? - tervezıi jogosultság, referencia hiánya, - külföldi terv honosítása, - tervezıi felelısségbiztosítás hiánya, - tervezıi mővezetés hiánya, napi tervszolgáltatás, - kísérleti technológiai tervezés, - ISO minısítés hiánya.
Nem terjednek ki a biztosítások a tervezési hiányosságok pótlására, a tervezési idı csúszásából eredı igényekre, a gazdasági tervek (költségvetés) számszaki hibáiból származó többlet költségekre, a hibás tervek újratervezési költségeire, valamint a tervezési hibák miatti olyan veszteségekre, amelyek a beruházás befejezési határidejének kitolódása miatt lépnek fel. A kárigényeket gyakran bíróságon érvényesítik, ezért nem hagyható figyelmen kívül, hogy melyik biztosító szerzıdése foglalja magában a perköltségek megtérítését. A károsult részére kifizetett összeget visszakövetelik a biztosítók a tervezıtıl, ha nem volt a tevékenységre engedélye, ha a megrendelıjének megbízását túllépte, utasítását figyelmen kívül hagyva okozta a kárt. (a tervezı érdeke a megrendelı igényeinek változásait dokumentálni) A tervezıi felelısségbiztosítás az építtetık számára megfelelı garanciát képes adni. 8.1.1.2 A kivitelezésre visszavezethetı károk kockázatai „ A beton nem ég és nincs elég éghetı anyag a tőzvészhez!” hallani sokszor, amikor az építési munkahelyek tőzvédelme szóba kerül.
132
Mégis a tőzesetek kártapasztalatai azt mutatják, hogy a megelızı intézkedések ellenére a tőzvédelem ebben a gazdasági ágazatban nem kap elegendı figyelmet. Valójában az építési munkahelyeken keletkezı tüzek62 nemcsak a biztosítók számára jelentenek problémát, hanem a szerzıdéses feleknek is. A tőz által okozott veszteségeket a biztosítási kötvények fedezik, a tüzek egyéb következményei, mint például a késedelmek, a kötbérek, a piacvesztés meg nem térülı költséget jelentenek az építık, az építtetık, a beruházók részére. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a tőzesetek közel fele hanyagság miatt keletkezett. Leginkább jellemzıek a még égı állapotban eldobott cigaretta végek, bekapcsolva maradt elektromos forralók, a nyílt tüzek (melyet ellenırizetlenül hagytak) A hulladék fa , a főrészpor, a csomagoló anyag, a mőanyagok, a használt és használaton kívüli dobozok és olajos kannák, a kenıanyagok, a ragasztók, a dohányzás és egyéb nyílt láng (technológiai és például a vágókorong is) munkahelyi veszélyeit nem szabad lebecsülni. Gondoljunk a következıkre. Ma a tőz ellen legjobban ellenálló vasbeton (tartó) szerkezetek is károsodnak jelentıs tőzterhelés során. A károsodást és annak mértékét jelentısen befolyásolják például az alábbiak: - tervezési hiba miatt alulméretezett betontakarás ( a szerkezeti vasaláson), - nem megfelelı betonminıség, - szakszerőtlen kivitelezés vagy utókezelés miatt nem kellı tömörségő felületi repedés a takaró betonrétegen. Mindezek következtésben a statikai vasalás károsodása pl. már 300-400 C° hımérsékleti tartományú több órás tőzterhelés esetén következik be. Más esetben a károsodás hatásai csak hosszabb idı eltelte (esetleg néhány év) után vezetnek a vasalás tönkre meneteléhez és így a statikai teherviselési képesség megszőnéséhez a beton, vagy vaskorrózió folyamatok eredményeként. De nem lehetünk nyugodtak a könnyőszerkezetes építési technológiák esetén sem. Már kis hı terhelésnél olyan deformációk léphetnek fel, hogy a csarnok szerkezet teljes lebontása elkerülhetetlen( lsd. Budapest Sportcsarnok 63) A kritikus hımérséklet (5mm feletti) acélszerkezeteknél 500-600 C°, ehhez rendelhetı tőzállósági határérték 0,2 óra. A tőzkárok csökkenthetık, valamint elkerülhetık, ha az építés idıszakában néhány praktikus tőzvédelmi intézkedés megvalósul. Például: - az éghetı építési anyagok (mőanyag burkoló anyagok, gyúlékony szigetelı anyagok, stb.) és segédanyagok (állványok, zsalu anyagok, stb.) használatát lehetıség szerint minimumra kell szorítani, ezzel jelentısen csökkentve a tőzterhelést, - célszerő a mennyezeti és falnyílásokat (csıátvezetéseket) már az építés kezdeti fázisában lezárni, hogy egy keletkezı tőz esetén a „kéményhatás” megelızhetı legyen, a tőz szintek közötti terjedésének lehetısége csökkenjen, - a tőz gátló falazatok már az építés elsı fázisában készüljön el, - acélszerkezetek tőzvédelme64 a szórt tőzvédı bevonatok, körülfalazás, kibetonozás, tőzvédı álmennyezetek, tőzvédı festékek alkalmazásával javítható. Leghatásosabb a gyors hı és füstelvezetés. - célszerő a vízellátást és a tőzvédelmet szolgáló alapvetı szerelvényeket és berendezéseket (felszálló vezetékek, fali tőzcsapok, esetleg tőz gátló ajtók, stb.) a lehetıségek szerint mielıbb üzemképes állapotúra kialakítani (ideiglenes
62
Csıke Béla, Király András, Tímár Béla: Építési munkahelyek kockázatai 1998. Tállai Elemér: A Budapest Sportcsarnok tőzkatasztrófája Biztosítási Szemle 1999.2. 64 Bánky Tamás, Kamarás László: Acélszerkezetek tőzvédelme Biztonság 1989.1. 63
133
üzembe helyezés, szükség szerint ezeket pótlandó ideiglenes rendszerekkel), mert ezek a technikák már az építkezés folyamatában is csökkentik a tőzkockázatot.
A kivitelezés helyszínén dolgozó mérnökök számos mőszaki és szervezési intézkedést tesznek. Ezek közül nem maradhatnak ki a megelızı tőzvédelmi intézkedések sem. A teljesség igénye nélkül emeljünk ki néhányat: - a felvonulási létesítmény tőztávolságait a tőz tovaterjedésének megakadályozására be kell tartani, - az elektromos kábelek, ideiglenes elosztó szekrények, hısugárzók, fızılapok, tőzvédelmi szempontból megfelelı elhelyezése egyik legfontosabb tőzmegelızési feladat, - a helyszín(építési terület) elkerítése, megvilágítása, ırzés, nem csupán a vagyonvédelem eszköze, hanem a gyors és szakszerő beavatkozással a tőzvédelemé is, - a legolcsóbb és leghatékonyabb operatív tőzvédelmi eszköz a tiszta építési helyszín. Ennek érdekében a munkaterületet legalább hetente egyszer ki kell takarítani, minden felesleges dolgot, anyagot eltávolítani.
Különös gondot kell fordítani azokra a munkafolyamatokra, amelyek potenciálisan tőzveszélyesek, pl. a hegesztés, vágás, gyorsdarabolás, egyéb „meleg” megmunkálások. Minden munkát, ami nyílt láng, súrlódó hı, szétszóródó szikrák vagy lecsöpögı olvadt fém következtében tőzveszéllyel jár, csak az elıírt tőzvédelmi intézkedések alapján szabad végezni/végeztetni. Ezek közül lényegesebben: tőzgyújtási engedély, oltóvíz ellátás, tőzoltó készülék, gyúlékony anyagok letakarása, munka befejezése után tőzfigyelés megszervezése, stb. Fokozott figyelmet igényel a raktározás (ideiglenes is) tőzvédelme. Fontos, hogy külön raktárat kell kialakítani az éghetı anyagok számára (az adottságoktól függıen megfelelı számút) A dohányzási tilalomra vonatkozó szabályokat szigorúan be kell tartani. Az elıírt számú tőzoltó készülék könnyen megközelíthetı helyen történı elhelyezése sem nélkülözhetı védelmi intézkedés. A munkahelyen dolgozók tőzvédelmi képzése, a tőzvédelmi hálózat kiépítése, az üzemi tőzoltó brigád felállítása növeli a felelısségérzetet, a tőzvédelem/megelızés eredményességét. A biztosító természetesen nem tudja, nem is feladata, hogy felügyelje az építési mőveleteket, azonban speciális eszközeikkel (pl. a tőzvédelmi feltételeknek a biztosítási szerzıdésbe iktatásával, esetenkénti biztosítói bejárással ) befolyásolni tudja a tőzvédelmi intézkedések megtételét. Így partnerként tud együttmőködni az összes érintettel a késıbbiekben esetleg bekövetkezı károk / veszteségek elkerülésére, csökkentésére. A partnerekkel lehetıség van megállapodni a biztosítási kötvényben rögzíthetı elıírásokról és kizárásokról, rendelkezésekrıl és feltételekrıl, melyek közvetlenül, vagy közvetve a tőzesetbıl származó károk megtérítését szabályozzák. Ma már gyakori , hogy a biztosító és a kivitelezı szervezetek munkatársai együtt tárják fel a kivitelezés kockázatait, határozzák meg közösen a kártapasztalatok alapján a teendı intézkedéseket. Melyek a további fokozott kockázatok, gyakori káresetek a létesítmények kivitelezési fázisában? - épületbontás zártsorú beépítésnél, - emelet ráépítés, foghíj beépítés, födém csere,
134
- vízszint süllyesztés sőrő beépítésnél, - mélygarázs építés, vert cölöp sőrő beépítésnél, - próbaüzem közbeni munkák, - hiányos organizáció, - forgalmas környezet, - nyílt láng használata mőködı környezetben (felújítások), - kivitelezés leállítása (ideiglenes is), - EME (anyagokra) ISO (folyamatokra)minısítések hiánya. Vizsgáljuk meg részletesebben a kivitelezés kockázatain belül a foghíjbeépítések, tetıtér beépítések speciális kockázatait. Foghíjépületek65 beépítésének, valamint a tetıterek építésének kockázati kérdései
A fejlıdés, rehabilitáció adta igények mindennapi feladattá teszi a foghíj beépítéseket, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor épületbontással foghíjat hozunk létre új épület építése érdekében. A telekingatlanok felértékelıdése is hozzájárul a feladatok mind gyakoribbá válásához.
Hasonló feladatot jelentenek azok az épület felújítások is, amelyek emelet ráépítéssel vannak összekapcsolva. Ezeknek a munkáknak a kockázatai jelentıen eltérnek a zöldmezıs beruházásoktól. A speciális jelleg miatt ezeket a kockázatokat/ károkat külön értékeljük. A beruházási folyamat elsı, építési hatóságot érintı szakaszában – az építési engedély készítése során- a tervezınek vizsgálni kell: - a szomszédos épületek alapjainak helyzetét, ezért szükséges - az alapok feltárása, - az altalaj viszonyok megállapítása, - a mértékadó talajvízszint megállapítása, - a szomszédos épületek pontos elhelyezkedését, - a beépítést korlátozó költségeket (pl. nyílások az érintkezı falakon), - a falak pontos geometriai jellemzıjét, - az építeni kívánt létesítmény és a meglévı épületek kölcsönhatását, - a várható süllyedés mértékét a meglévı épület esetén, - az esetleg szükséges alap megerısítést. Az építési munkák megkezdése elıtt az építtetınek vagy megbízottjának a veszélyeztetett épület állapot felmérését el kell végezni illetve végeztetni. Ennek készítése során minden épületrészt
65
Dr Massányi Tibor, Dr Geiger István: Foghíjtelkek beépítésének biztosítási kérdései Biztosítási szemle 2003.3.
135
meg kell vizsgálni és a tulajdonosok bevonásával rögzíteni kell az építést közvetlenül megelızı, kiindulási állapotot. A kivitelezési munkáknál a vállalkozónak különös gondossággal kell eljárni: - az alapozási munkáknál (meglévı alapok megerısítése, az új alapok kivitelezésekor keletkezett rezgések hatásainál, valamint a földmunka végzésnél), - az érintkezı falak kivitelezésénél (itt mindig gondot okoznak a vakolat hibák, az állékonysági problémák, a deformáció, a falak közé került törmelék akadályozza a diletációt, a csatlakozó falak lezárásánál repedések keletkeznek, stb.). A használatbavétel során ismételt állapot rögzítéssel tisztázni kell, milyen károk keletkeztek. A tulajdonossokkal meg kell állapodni a kárrendezés módjában. A gyakorlat azt mutatja, hogy gondok ott jelentkeznek, ahol az elıkészítési munkákat elhagyták, így a megvalósítás nem volt elég körültekintı. Gyakorlati tapasztalatok Jó tudni, hogy a biztosítási szerzıdések nem nyújtanak védelmet a meglévı épületek süllyedésére, az alapok készítése során alkalmazott gépek okozta vibráció, rezgések következményeire, az új és régi felületeken keletkezı elváltozásokra. Káreseménynek a véletlen/váratlan vagy balesetszerő események tekinthetık. A körültekintıen megszervezett munkavégzés mellett gondot jelenthet az építési területre lehulló csapadék károsító hatása is. Munkagödörben összegyőlt víz, megsüllyedt gépek, daruk kárai, stb. Az az építtetı jár el helyesen, aki bekalkulál és elkülönít ezekre az eseményekre egy keretösszeget. A csapadék erısíti az alapozás esetleges hibáit. Gyakran fordul elı, hogy a tervben szereplı alapozást a vállalkozó saját érdekei elképzelései szerint megváltoztatja. Ez kellı mérlegelés hiányában garantáltan károk bekövetkezéséhez vezet. A biztosító kellı felkészültsége esetén feltárja az okokat és elutasítja a kárkifizetést. Az elıkészítés hiányossága, ha a kivitelezés során derül fény arra, hogy az érintkezı falfelületeken nyílászárók vannak. A befalazások miatt jogviták keletkeznek, az építkezés elhúzódik, kárkifizetés ellenére ezek az esetek általában a szomszéd épület tulajdonosainak sérelmével (kártérítés, bánatpénz) zárulnak. A körültekintı és alapos állapotrögzítı szakvélemény a késıbbi vitás eseteket elızi meg. Gyakori, hogy vállalkozók munkájának egyes fázisát nem követi állapotrögzítés, így a károsodások okát és azok elıidézıjét nem lehet feltárni.
136
A foghíj beépítéseknél szinte minden esetben mélygarázsok is létesülnek. A szomszédos épületek alapjainak megerısítése így elkerülhetetlen. A kockázat növekedése mellett a gondot az okozza, hogy a tervezıi elıkészítettség nem megfelelı. Sok esetben a kivitelezı nem ismert, így a tervezı átengedi a megoldás létrehozását a majdani kivitelezınek, aki abban bízik, hogy a problémákat menet közben majd megoldja. Kár esetén az okok feltárása szinte lehetetlen.
Kiemelt kockázatot jelent a menet közbeni változtatások. A hazai gyakorlatban általános jelenség, hogy az építtetı a létesítés során pontosítja saját igényeit és elrendel változtatásokat. Az építtetı és vállalkozó is eltér a kiviteli tervtıl. Kár esetén az utólagos felelısség nehezen állapítható meg. Az építtetı, generálvállalkozó néhány ember, saját kapacitással nem rendelkezve az alvállalkozók, illetve ezek alvállalkozóinak tömegét foglalkoztatják. Egyértelmően a legnagyobb kockázat az együttmőködés hiánya, a mőszaki szempontok háttérbe szorulása az egyéb érdekek mellett. Így talán nem véletlen az építési hibák sokasága, a biztosítók felé benyújtott kárigények növekedése. A káresetek felmérésénél kiemelt jelentısége van az építési napló, pontos és szakszerő vezetésének. Konkrét, gyakori károk a létesítményeknél: - meghatározó és leggyakoribb a repedéskár (festés, falszerkezeti, vakolat) Elıfordul még vizesedés, locsolás, áztatás miatt. Amennyiben az ingatlan, vagy helyiség normál vagyonbiztosítással rendelkezik ezekre fedezetet nem nyújt. Ha mégis fedezetet nyújt egy kiterjesztéssel, akkor a biztosítók regresz (visszakövetelési) igénnyel próbálnak élni a károk kifizetésére a foghíj/tetıtér tulajdonosai/építtetıje, vagy kivitelezıje ellen. - a foghíjtelek mellett lévı ingatlanok tulajdonosai, illetve használói adott esetben kárigénnyel élhetnek a „kilátási joguk” csorbítására hivatkozással. Jogalapként az Országos Településrendezési és Építési Következmények 253/1997 (XII.20.) Mt. rendelet elıírásai szolgálnak. E szerint a helységek benapozását biztosítani kell. Bizony, ha nem kísérjük figyelemmel a beruházás teljes folyamatát, késıbbi tulajdonosként/ üzemeltetıként meglepetésekre/veszteségekre számíthatunk. 1.1.1. Az építés alatt lévı építmények kockázatainak biztosítási védelme Komoly kockázatot jelent az építés tartama alatt elıfordulható elemi kár és balesetveszély. Ebben az idıben a létesítmény körül állandó mozgás van, szállító jármővek mozognak a telken, gépekkel anyagokat emelnek fel, nagysúlyú tárgyakat mozgatnak. Ezekhez járulnak még az emberek véletlen, vagy szándékos rongálásai, tárgyak ellopása, stb. A biztosító kockázatviselése az építési területen épülı létesítmény mindenkori állagára, a készültségi foknak megfelelı mértékben áll fenn. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az épülı házra a biztosító kockázatviselése megkezdıdik az alapok ásásával és - az építési ütemnek
137
megfelelıen- folyamatosan kiterjed az alapokra, falazatra, födémekre, tetızetre, szakipari munkákra, stb. egészen a mőszaki átadás napjáig illetve a garancia végéig 12-24 hó, szerkezettıl függıen a szavatossági idıig 10-15 év. Biztosított vagyontárgynak minısülnek az építési területen beépítés céljából elhelyezett építésiszerelési anyagok, épület berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek az épület tartozékát fogják képezni. A biztosítás megköthetı toldalék építésre, ráépítésre, felújításra és karbantartásra is. Biztosíthatók az építési területen az építtetı és a kivitelezık tulajdonát képezı munkaeszközök, így különösen a megmunkáló és munkagépek, mőszerek, anyagszállító eszközök, állványok, zsaluzat, stb. A biztosítók általában nem viselik a kockázatokat: - építési helyszínen lévı pénzre , érték papírokra, - tervrajzokra, költségvetésre, számlákra, okmányokra, okiratokra, mintákra, modellekre, - olyan szállító jármővekre, amelyek nemcsak az építkezés helyén mozognak, hanem szállítás céljából közutat vesznek igénybe.
Költségtérítés címén a biztosítók még megtéríthetik a következı költségeket: - bontási költségek: a bontott anyag válogatása, tisztítása, deponálás. Maradványértékként a bontott anyagok értékét figyelembe kell venni. - ideiglenes állványozás, dúcolás, bontás és ideiglenes tetı költségei: Például amelyek födém leszakadás, vagy falkidılés elhárítására készülnek, ezzel további károkat elıznek meg, - közmővek rongálási kárainak helyreállítási költségeit, - tőz esetén a mentési és oltási költségeket, - rommaradványok és törmelékek eltakarítási és elszállítási költségeit, - takarítási munkák, - a károk helyreállításával kapcsolatos tervezıi, vizsgálati és szakértıi(biztosító megbízásából felkért külsı szakértı)költségeket, - ideiglenes elköltöztetés bérleti és költözési költségek.
Biztosítási események: A biztosító kockázatviselése kiterjed azokra a károkra, melyek véletlen, váratlan, elıre nem látható (baleset) eseménybıl következnek be, s ennek eredményeként azok megsemmisülnek, használhatatlanná válnak vagy helyreállítást igénylı rongálási káruk következik be. Gyakorlatilag arról van szó, hogy minden kárt megtérít a biztosító, ha a kár kiváltó oka valamilyen balesetszerő károsító esemény. Ezt a konkrét ügyek elbírálása dönti el, de az elképzelhetı okok közül tájékoztatásul a következıket sorolhatjuk fel: - tőz robbanás, villámcsapás, - jégverés, felhıszakadás, vihar, - árvíz, vízbetörés, vízelöntés, - fakadó víz, buzgár, - hófúvás, hóterhelés, fagyás, - földrengés, földcsuszamlás, kı és földomlás, - üregbeomlás, partszakadás, talajsüllyedés, - szerkezeti részek törése, repedése, - vezetékbıl kiömlı víz, gız, egyéb folyadék, - kötélszakadás, láncszakadás, daru feldılés, szállító szalag szakadás, állványzat beszakadása, ledılése, törése,
138
- épületszerkezeti részek, anyagok, stb. leesése, lezuhanása, - rövidzárlat, túlfeszültség, - betöréses lopás, rablás, - dolgozók ügyetlensége, hanyagsága, mulasztás, - jármő, munkagép, stb. ütközése…
A felsorolás bizonyítja, hogy milyen sok kockázattal/kárral kell számolni az építtetınek/kivitelezınek. Néhány esetben a biztosítók a kockázatviselést kizárják: - Nem minısülnek véletlen, elıre nem látható kárnak azok az események, amelyek viszonylag lassú, folyamatos állagromlásban jelentkeznek, így különösen ha füst, korom, korrózió, oxidáció, vegyi anyagok maró vagy oldó hatása, hang, zaj, rázkódás, a levegı alacsony vagy magas páratartalma, napsütés, fagy illetve viharnak nem tekinthetı szél idézett elı. - Ugyancsak nem balesetszerő károk azok, amelyek a felhasznált anyagok belsı tulajdonságából erednek, s az anyag fizikai vagy kémiai változását idézik elı pl. porlás, bomlás, kiszáradás, nedvesedés (pl. zsákban a cement megköt) - Nem kerülnek térítésre az anyaghibából, öntéshibából elıállt károk, azok, amelyek a felhasznált anyagok nem megfelelı megmunkálásából erednek, avagy a szerkezeti részek anyaga szakszerőtlenül került megválasztásra (vékonyabb gerendát alkalmaznak, mely a súly miatt eltörik) - Megtérítik a biztosítók azonban az olyan károkat amelyek a felsorolt, de beépítéskor fel nem ismert anyaghiányosságok miatt ezek más alkotóelemekben károkozást idéznek elı. (pl. gerendát nem téríti, de a leszakadás miatt összetört födémet igen) - Nincs biztosítva a rendeltetésszerő elhasználódás és kopás, továbbá a tervezési hibából eredı kár (ez utóbbi a tervezıi felelısségbiztosítással térül). - Olyan sérülés, vagy szépséghiba, amely csupán esztétikai érték, rendeltetésszerő használatot nem befolyásolják. - Nem téríti meg a biztosító az olyan hiánykárokat, amelyeket idıszaki leltározás során állapítanak meg. - Kézi szerszámok, megmunkáló és munkagépek törés és lopás kárait nem térítik, kivéve, ha azt lezárt helyiségben tárolták (bizonyítható módon) és a lopást erıszakos behatolás útján követték el.(gyakori az ırzı-védı felelısséget érintı káresemény) - A létesítmény üvegezésében bekövetkezett töréskár általában nincs biztosítva kivéve, azt az esetet, ha elemi csapás miatt (tőz, villámcsapás, stb.) az épület többi része is károsodott és a biztosító egyéb épületszerkezeti részek után is fizet kártérítést. Kétségtelen, hogy a kizárások száma igen tekintélyes, de mint kitőnik, az esetek döntı többségében arról van szó, hogy a baleset okozta és a természetes elhasználódási okot el kell határolni. Másrészt a kockázatviselés korlátozása azzal függ össze, hogy a biztosítás keretében a kár megelızésére is figyelemmel kell lenni. Ezzel függ össze, hogy például az értékes szerszámok és szerelıipari munkák anyagai csak lezárt helyiségekben vannak biztosítva. Senkinek nem lehet érdeke, hogy az eltulajdonított eszközöket, anyagokat a biztosító automatikusan megfizesse. Itt jegyezzük meg, hogy a lopás és betöréskárokat a rendırségnek jelenteni kell, ennek elmulasztása kártérítést kizáró ok.
A biztosítás a biztosítási szerzıdés lejáratának idıpontjában megszőnik (általában az átadás átvételi eljárással). Megszőnik azonban a biztosító kockázatviselése akkor is, ha az épület a lejárat idıpontja elıtt elkészül és használatbavételi engedéllyel ténylegesen használatba veszik. A lejárat idıpontja után bekövetkezı eseményekbıl eredı károkat a biztosítók általában nem térítik még akkor sem, ha az elıidézı ok a lejáratot megelızı idıszakra vezethetı vissza. ( a felelısségi károk a lejáratot követı egy évig érvényesíthetık) Igen gyakori, életszerő az a helyzet, amikor a szerzıdésben kikötött tartam alatt épület nem építhetı fel. Ebben az esetben pótdíj felszámítása mellett lehetıség van kockázatviselés idıtartamának kiterjesztésére.
139
A biztosítási összeg (érték) megállapításának alapja teljes elıállítási költség (elızetes a költségvetés, végleges biztosítási összeget a végszámla érték adja) A szerzıdésben külön-külön biztosítási összeget kell megállapítani a: - építıipari munkákra, - gépek és gépi berendezésekre, - technológiai szerelési munkára, - építési területen lévı eszközökre, - felvonulási és egyéb idegen létesítményekre, - ráépítés, felújítás esetén a meglévı épület értékre.
A biztosítási összegbe nem kell beszámítani: - a telekvásárlási, közmőépítési költségeket, - illetékeket, adókat, biztosítási díjat, - elmérési és tervezési költségeket.
1.1.2. Építéssel összefüggı felelısségbiztosítás Az építkezésekkel kapcsolatos egyik legnagyobb kockázat az, hogy a kivitelezés során másoknak is könnyen lehet kárt okozni és az okozott kárért az építtetı/kivitelezı a felelıs. Felelıssége kiterjed a szomszédoknak (szomszéd vállalkozás létesítményében) okozott kár mellett minden idegen harmadik személy felé (pl. utcán járókelık), de vonatkozik a felelısség az alkalmazottak balesetére is (pl.: betongépekkel okozott halálos áramütés, stb.) Azokat a felelısségbiztosítás kockázatokat megtéríti a biztosító, amelyekért a biztosítottat kártérítési kötelezettség terheli. Balesetbıl eredı személyi sérülésnél kárigény jelentkezhet közvetlenül a sérült dolgozó részérıl. De a társadalom biztosítás is követelhet az építtetıtıl a sérültnek nyújtott táppénz, kórházi kezelési költség, gyógyszer, stb. címen. Ez már a munkáltatói felelısségbiztosítás körébe tartozik, a biztosító itt téríti a munkavállalót ért károkat amiért a munkáltató felelıséget visel. Kizárja a felelısségbiztosítás az értéktárgyak elvesztésébıl eredı károkat, továbbá a az olyan károk térítését, amelyek lassú, folyamatos állagrongálásból keletkeznek (füst, korom, pára, stb.), valamint a környezetszennyezési károkat (levegı , talaj víz), kivéve, ha a levegıszennyezés megakadályozására szolgáló berendezésben véletlen, váratlan, balesetszerő hatás alakul ki és a kár emiatt következik be. A felelısségbiztosítás nem terjed ki azokra a kárigényekre, amelyekért a tervezı, a rendszámmal ellátott gépjármő üzemben tartója, a fuvarozó tartozik felelısséggel. Ezekre külön biztosítás köthetı. A felelısségbiztosítás alapján téríthetı épületkárok egyik tipikus esete a jármővek ütközése révén keletkezı károk. Az elbírálásnál a polgári jog az irányadó, miszerint a károsultat a vagyontárgy sérülése elıtti állapotba visszaállító kártérítés illeti meg (Ptk.355.§) Amennyiben a helyreállítási költség a vagyontárgy káridıponti értékéhez viszonyítva jelentıs, az értéknövekedést le kell vonni. Gyakoriak a foghíj beépítések felelısségi kárai. Okai már a kivitelezés idıszakában létre jöhetnek: - a talajnak a különbözı vízhatások miatti fellazulás és kimosódása révén, Például: a munkagödörben összegyőlt a víz
140
- aláfalazás, - cölöpözés dinamikus hatásai. Az elkészült épületek klasszikus károsító hatása a többletterhelésbıl származó –a meglévı épület alapozásánál-fellépı feszültség halmozódás (egymás mellé épült épületeknél, mélygarázsoknál gyakori kár). Tetıbeépítésnél a többlet teher, illetve részleges beépítésnél az alapozási síkra nehezedı teher inhomogenitása okozhat kárt. A felelısségi kockázatok egy speciális esete a munkáltatói felelısség , ezért röviden ezt itt mutatjuk be. A munkáltató felel a munkavállalójáért, baleset, kár bekövetkezésekor kártérítési kötelezettség is terheli. (megtörtént káresetek: szennyvíz csatornában gáz, tartály tisztítás szellıztetés nélkül, állványról lezuhanás, stb.) A biztosítás lehetıvé teszi, hogy a dolgozót ért személyi sérülésével összefüggésben keletkezett alábbi kárai megtérüljenek: - keresetveszteség kiegészítése (100% táppénz), - maradandó egészségkárosodás kártalanítása, hozzátartozók kárainak enyhítése, - élelem és egyéb járulékos kiadások, ruházat, esetleges járadék folyósítás, - elhalálozás esetén temetési költség, stb.
A munkáltatói felelısségbiztosítás mellett a vállalkozó balesetbiztosítással és/vagy kockázati életbiztosítással képes a humán (munkavállalói) kockázatokat kezelni. 1.1.3. Építési és szerelési károk megtérítése A kártérítési összeg megállapítása helyszíni kárfelmérés után történik. A kivitelezınek a kár helyreállításáról kárszámlát kell összeállítania. A kárszakértı megvizsgálja, hogy a tényleges helyreállítás megtörtént-e, ellenırzi a mennyiségi és minıségi adatokat. A kár megelızését és kárenyhítést szolgáló többlet költségek is megtérítésre kerülnek (például a tőz esetén, vagy vízbetörésnél a tovaterjedés megakadályozására tett beavatkozások költségei). A meglévı létesítmények, eszközök, felvonulási létesítmények kára esetén a vagyontárgyak káridıponti értékét kell meghatározni. Alulbiztosítás esetén aránylagos kártérítést kell alkalmazni (újérték és a könyvszerinti /avult érték arányában) Gyakori az olyan helyzet, hogy a kárfelelısség a tervezı, kivitelezı és építtetı közt megoszlik. Ilyen esetben kármegosztásnak van helye. Kártérítést az építtetı/kivitelezı biztosítási fedezete alapján nyújt a biztosító, a tervezı a reá esı kárt maga viseli (ha nincs tervezıi felelısségbiztosítása) A bírói gyakorlat általában a kárt a szereplık között a közrehatás alapján osztja meg.
1.1.4. Építési terület és munkavégzés tőzvédelmi szabályai Fıbb teendık: - meg kell határozni az építkezésen résztvevık tőzvédelemmel kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit, ezeket a szerzıdésben rögzíteni kell, - biztosítani kell az elıírt minıségő (minısített) és mennyiségő tőzvédelmileg (is) fontos épületszerkezeti elem megadott helyre és idıben való mőszaki leírások szerinti hibátlan beépítését,
141
- a kiviteli tervben rögzíteni kell az építkezés tőzvédelmi szabályait, - az üzemképes beépített tőzvédelmi szerkezeteket, berendezéseket haladéktalanul üzembe kell helyezni (részátadás, még a teljes átadást megelızıen, ezt a kiviteli terv organizációs részében elıre tervezetten rögzíteni kell), - meg kell teremteni az építés mindenkori állapotához igazodó biztonságos munkavégzés feltételeit, a biztonsági követelmények betartását a kivitelezıknek feltételül kell szabni. - mindenkor biztosítani kell a keletkezı tőz gyors észlelését, jelzését, a személyek és anyagi javak mentését.
Az építkezések tőzvédelmi sajátosságai jelenleg szabályokban nem rögzítettek és az általános elıírások egy része nem használhatók az állandóan változó körülmények között, ezért összefoglaljuk -teljesség igénye nélkül- a az építkezések tőzvédelmi szabályait: Tőzvédelmi besorolás, szabályok - az építkezés egész területe „C” tőzveszélyességi osztályba sorolandó, mivel ott éghetı anyagok még beépítés elıtt nagy számban, rendszertelen helyen és idıben vannak jelen, továbbá az építési hulladékok kezelése a legtöbb helyen gyakorlatilag megoldatlan. - az oldószeres festékek zárt helyen , rosszul szellızött helyiségben robbanásveszélyes helyzetet teremtenek, ezért itt légcserérıl gondoskodni kell, - a kiürült gázpalackok, festékes kannák és hígítós edények veszélyei azonos veszélyt jelentenek a tele edényekéhez.
Nyílt láng használata, dohányzás. - a nyílt lánggal végzett munkák csak az építésvezetı és a tőzvédelmi megbízott által is engedélyezetten végezhetı, a feltételeket mindenkor a tevékenység és a terület sajátosságai szerint kell meghatározni és betartani, a munkavégzés helyszínét és környezetét a befejezést követıen egy órán belül ellenırizni szükséges, - a nyílt lánggal munkát végzıknek érvényes tőzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük, amely okiratot az eseti tőzgyújtási engedéllyel együtt a munkavégzés helyszínén maguknál kell tartaniuk, - dohányzás csak olyan helyen engedélyezhetı, ahol éghetı anyagokkal nem lehet számolni, továbbá ahonnan az el nem oltott cigaretta még szeles idıben sem kerülhet át veszélyes területre, - a szabadtéri tőzrakó terület (bitumen olvasztás, víz melegítés, stb.) csak éghetı anyagtól távol, szélcsendes helyen állandó felügyelet és oltókészülék megléte mellett használható, - ételfızı és melegítı alkalmasságok csak az arra tőzvédelmileg megfelelı és kijelölt helyen használhatók.
Anyagok elhelyezése és tárolása. - a beépítés helyszínén csak az építménybe beépítésre váró anyagok tárolhatók, a többit más alkalmas helyen kell deponálni, - az éghetı anyagokat és a hegesztéshez, melegítéshez használt gázpalackoktól és az üzem és kenı anyagokat elkülönítetten kell tárolni, - hulladéktároló lehetıleg fém konténer legyen, melyet rendszeresen üríteni kell.
Tőzbiztonsági ellenırzés. - a munkaterületre illetéktelen személy engedély és kíséret nélkül nem juthat be, ezért körül kerítésrıl, biztonsági ırzésrıl, járırrıl gondoskodni kell, - a biztonsági ırség feladata a munkavégzést követı óránkénti bejárás annak érdekében, hogy tőzre utaló körülményt tapasztalt-e, ha igen azonnal értesítenie kell a tőzoltóságot, - csak ezt követıen kezdhet hozzá a tőz oltásához, értékek mentéséhez.
Biztonsági ırnek rendelkeznie kell: - vezetékes, vagy mobil telefon, - kézi lámpa, - tőzriadó terv, - minden területre bejutást biztosító kulcs készlet.
142
Tőzvédelmi eszközök , készülékek - kisebb építési területen egy helyen, nagyobbnál több helyen kell tőzvédelmi felszerelést elhelyezni, - többszintes épületeknél 500m2 munkaterületenként legalább 2 db kézi tőzoltó készüléket kell készenlétben tartani, - a tőzvédelmi berendezéseket, a tőz gátló szerkezeteket, a beépített tüzi-víz rendszert, a vészhágcsókat, a villámhárítót minél hamarább üzembe kell helyezni, - az építkezés helyszínén biztosítani kell a tőz esetén helyszínre érkezı tőzoltók bejutását, a tőzcsapok hozzáférhetıségét, - a tőzvédelmi eszközök, a készülékek ellenırzése, karbantartása rendszeresen szükséges (mozgatás, sérülés veszély, lopás, stb. miatt ) naponta, mőködı képesség ellenırzése negyedévente.
Egyedi veszélyek és biztonsági szabályok: - különös gonddal kell eljárni a faanyagú állványzat, vagy mőanyag hálóval, fóliával takart állványzat esetén, mivel a tőz ezeken rendkívül gyorsan és gyakorlatilag olthatatlanul terjed szét és károsítja a már elkészült részeket. Itt a nyílt láng és dohányzás nem engedélyezett, - a beépített és éghetı anyagokat tartalmazó szerkezeti részeken a tőz gyorsan terjed (polisztirol hıszigetelı táblák, szendvics szerkezetek, bitumenes lemez fedések, légréteges tetık mőanyag vagy gumilemezek.
A létesítés és üzemeltetés biztonsága és kockázatai összefüggnek. Ebben a fejezetben megfogalmazott létesítési kockázatok, védelmi módszerek befolyásolják az üzemeltetés minıségét.
8.1.2
Építmények üzemeltetésének kockázatai és a károk rendezése
Az épületek és különféle építmények a legrégebbi biztosított vagyontárgyak körébe tartoznak, meghibásodásuk, vagy megsemmisülésük a legközvetlenebbül érintik a tulajdonosaikat, valamint a használóikat. Az építményeket különféle –az elızı részben felsorolt külsı hatás- károsíthatja. A sokféle értelmezés miatt azokat az eseményeket tárgyaljuk, amelyek kiemelt kockázatnak és biztosítási eseménynek minısülnek: tőz66-, robbanás-, villámcsapás- szélvihar-, földrengés-, földcsuszamlás-, föld és kıomlás-, üregbeomlás-, meteorológiai hatások-, árvízkárok-, belvíztalajvíz-, felhıszakadás-, hó nyomás-, csırepedés. A veszélynemek és kezelésük az 5.2 és 7.9 fejezetekben leírtakkal megegyezik. Speciális kockázat, hogy az épület hıvesztése az üzemeltetési költségek növekedését eredményezi, hıhidat-, falpenészesedést okoz, melyet a biztosító nem térít meg.
66
Részletek az 5. fejezetben találhatók
143
Kárrendezési alapelvek: - A festésnél az eredeti állapot helyreállítása azt jelenti, hogy például a károsodott felületképzési mód tekinthetı eredetivel megegyezı anyagnak. Példa: mészfestés, glettelt, vagy mőanyagfestés helyreállítása azonos anyagokkal. A kárfelvétel helyiségenként történik. - A csırepedés károk során a melegburkolatok (parketta, szınyegpadlók, stb.) az alak és színváltozás miatt gyakran indokolt cserére szorulnak. Sokszor a nedvesség hatására bekövetkezı gombásodási károkat a biztosítók nem térítik. Minden esetben meg kell nézni a konkrét szerzıdési feltételeket.
- Épületkárok fogalomkörébe tartoznak még a betöréses lopás során keletkezı rongálási (fal, nyílászárók) és felelısségi károk során térített épületkárok is (pl.: szomszéd létesítményben elıidézett kár) Hıfelvétel az épületekrıl (a hıhidak világosabb színnel jelennek meg)
8.2
Ipari káresetek
8.2.1 Törökbálinti petárdagyár kára A társaság engedély nélkül tárolt nagy mennyiségő fekete lıport a raktárban, ez robbant fel elıször, lángba borítva a többi, mintegy 50 tonna legálisan tárolt pirotechnikai eszközt. Az országban 110 veszélyes üzem mőködik ebbıl 46 tőz és robbanásveszélyes tevékenység a legmagasabb kockázati kategóriájú, 27 helyen található pirotechnikai eszközök gyártásával és tárolásával foglalkozó vállalkozás. A cégnél auditálás, a dolgozók oktatása, engedélyek megléte mellett is bekövetkezhet a véletlen, váratlan,balesetszerő esemény. A pirotechnikai gyártás és raktárak veszélyes vegyi üzemnek minısülnek, veszélyességi besorolásuk a kezelt anyagmennyiségtıl függ.
144
8.2.2
Zalaegerszegi hőtıház tőzkára A 20-szor 70 méteres alapterülető, több mint 8 méter magas üzemcsarnokban 100 tonna mélyhőtött kacsákat raktároztak. Az épület szendvicspanel-fal vastag szigetelıanyaga izzott, ennek oltásán dolgozott mintegy húsz különbözı gépjármővel, közel hatvan tőzoltó. A tőzoltás mellett az ammónia ömlés veszélyének megszüntetése volt a fı cél. Ez komoly nehézségbe ütközött. A problémát alapvetıen az okozta, hogy az áramtalanítás miatt leálltak a szivattyúk, így az ammóniát nem lehetett biztonságos helyre szivattyúzni. Attól kellett tartani, hogy a hıtıl a nyomásnövekedés következtében a technológiai vezetékek megsérülnek, és az ammónia kijut a rendszerbıl már nem csak a tőzoltókat, hanem a környezı lakosságot is veszélyeztetve. Bár a koncentráció nem érte el a veszélyes szintet, széndioxid, szénmonoxid és ammónia került a levegıbe. Hasonló hőtıház tőzesetek: Albertirsa, Kecskemét, Kaposvár, Szolnok, stb.
Ennyi maradt az épületbıl, folyik a romeltakarítás
8.2.3
Nagyfeszültségő motorok kárai67
A váltakozó áramú motorok gyártása, alkalmazása és állandó továbbfejlesztése több, mint 100 éves múltra tekint vissza. A villanymotorok üzembiztonsága –a számítógépes tervezés, korszerő anyagok, stb. révén – ma már magas színvonalú. Véletlen, váratlan, balesetszerő meghibásodások mégis elıfordulnak.
Az ismert és újonnan fellépı kárfajták a mai korszerő gépeknél is megjelennek. Példaként a laza lemezcsavarok, a szigetelések mechanikai rezgések miatti károsodása, csillámkisülések, menetés földzárlatok, csapágyhibák és következményei említhetık meg. Ezek bekövetkezési okainak ismerete igen fontos a károk megelızése érdekében. 67
A.von Streitber(München) H. Arlt (Hamburg): Technika és biztosítás. 2004.
145
A nemzetközi tapasztalatok alapján a károk mintegy - 55 % -a állórész tekercselési hibára, - 14 %-a forgórész tekercselésre, - 11 % a csapágyak hibájára, - 3% állórész lemezcsavarra, - 17% egyéb hibahelyre vezethetı vissza.
Léghőtéses motorok A léghőtéses motorok rövidre zárt forgórészőek (csúszógyőrős, szinkron motorokat egy-egy régi erımőben találunk) A villamos energia iparban, a főtés és légtechnikában terjedtek el. Károsodások az álló és forgó részben - A káresetek több mint a fele az állórész tekercsben lép fel. A rezgések hatására a lemezcsavarok meglazulnak, következménye az állórész tekercs károsodása. De hogy alakulnak ki rezgések? A mágneses mezı és a forgás légárama hatására a foglemezek rezegnek és a tekercsszigetelés oldalsó hornyolt falához súrlódnak. Idıvel a tekercseknél rövidzárlat jön létre. Következménye a feszültség növekedés, ami okozhat kettıs földzárlatot. Ezt jó esetben a túláram védı képes felfogni és a motort lekapcsolni. A vizsgálatok bebizonyították, hogy 50 Hz-es gerjesztés és 3 mm-es rezgés amplitudó mellett a véglemezek akár 10- 15 perc múlva eltörhetnek. A kár létrejöttéhez tehát már az indulás alatti mágneses gerjesztés elegendı. - Az indítás, leállás leginkább a rövidre-zárt forgórészek tekercseit veszi leginkább igénybe. A túlfeszültség csökkentésére alkalmasak a csillapítók és a cinkoxid túlfeszültség levezetık. A réz csak véges kifáradási szilárdsággal rendelkezik, így dinamikus terhelés mellett szükségképpen repedés keletkezik. - A motort próbaüzem során felfutás közben lefékezték. A motort a túlterhelés védı 94 másodperc után állította le. Az indításvédı határértékét túl magasra állították. A rövidre-zárt forgó részben a hımérséklet kiolvasztotta a rövidzár győrőt. A kirepülı forrasz és a leesı győrő olyan mértékben megsértette a tekercsfej szigetelését, hogy a forgó- és állórész totálkárossá vált. A hibás csapágyak miatti károk A súrlódási károk akkor következnek be, ha egy csapágykáros motort tovább üzemeltetnek.
146
A csapágy rezgése, majd roncsolódása után a forgórész egyenetlen forgása következtében az álló és forgórész is több milliméterig lecsiszolódik. A súrlódás következtében keletkezı hı elérheti a 750 C°-ot is. A csapágy túlmelegedése a hiányos kenésre vezethetı vissza. (gyakran akár a kenıberendezés dugulása is kárhoz vezethet)
A kikapcsolás kritériumaként a csapágy hımérsékletmérı, hımérséklet emelkedés változásának beállítása, illetve a folyamatos rezgésérzékelı impulzus növekedése is beállítható. A csapágy mőködésére elıírt üzemórát túllépni nem szabad. (pl. max. 40 000 üzemóra) A csapágyak ellenırzésére ma már korszerő mőszerek szolgálnak. (lsd.5.7.1.6 fejezet) Glimm kisülések miatti károk Zárt motorok esetén közvetlen összefüggés áll fenn a glimm ( részkisülés/csillámlás) korrózió között.
és a
A részkisülések igen rövid, energiaszegény kisülések, melyek elsötétített helyiségben kékes fénynek látszanak (innen a glimm/ csillámlás elnevezés) Ezek a külsı glimm kisülések a mőgyanta felületeken hosszú hatás esetén változásokat okozhatnak. Még egy fontos felismerés, hogy a levegıben ózon (O3) és nitrogénoxidok ( NOx) képzıdnek, de ha nedvesség is belép salétromsav keletkezik (HNO3) Ez a mőgyantát és a fémes részeket is megtámadja. A glimm helyek fıleg a széleken alakulnak ki, ahol fokozott a térerısség. A károk megelızésére glimm védelmet alakítanak ki. Alapvetı feltétel a jó méretezés. A felületi ellenállás nem lehet magas vagy alacsony. Ezt egy optimális vastagságú lakkréteg felvitelével érik el. (ehhez legalább két réteg felvitele szükséges, ellenkezı esetben glimm képzıdés elkerülhetetlen).
Frekvencia szabályozású aszinkron motorok A korszerő melegvíz főtési rendszereknél az idıjárás függı központi szabályozást, a téli-nyári tömegigényt a keringtetı szivattyúk fordulatszám szabályozásával lehet elérni. A térfogatáram kb. 20%-os csökkentésével a szivattyú motorok felvett villamos teljesítménye, a névleges értékhez viszonyítva 60-50%-ra csökken. A jobb hatásfok és költségcsökkentés elınye mellet milyen veszélyek jelentkezhetnek? - fojtás miatti ellenállás növekedés, víz sebesség nı - korróziós és kavitációs jelenségek lépnek fel.
147
Összefoglalva A károk korlátozása érdekében nélkülözhetetlen a korai felismerés, ellenırzés, ami a károk megelızésének kiváló eszköze. A szokásos motorvédı berendezések nem képesek a károk korai felismerésére, legfeljebb korlátozhatják a nagyobb mérető károk bekövetkezését. Kifejlesztésre kerül olyan diagnosztikai rendszer amely képes ellenırizni a forgórész asszimetriáját, a csapágy hiba miatti légrés változást, menetzárlatok felderítését.(lsd.4.3.2 fejezet) 8.2.4
A villamos áram élettani hatásaival összefüggı károk
Az ember szervezetét bio-áram vezérli. Ha külsı villamos áram éri, érzékenyen reagál erre. Egyes kutatók szerint például férfiak esetén 50Hz frekvencián a hatások: érzetküszöb erıs rázásérzet izomgörcs szabálytalan szívmőködés szívkamra lebegés azonnali halál
0,5-1mA 6- 15 mA 20-25mA 25-80 mA 80-100mA 100mA felett.
Az adatok átlagértékek és csak 50-100Hz frekvencia esetén, egészséges férfiakra vonatkoztathatók. (betegekre, nıkre, gyerekekre ennél kisebb értékekkel számolhatunk.) 100-1000 Hz között az áramütés biológiai hatásai kisebbek, 1000 Hz felett az áram útja a bırfelület közelében alakul ki, elkerülve a létfontosságú szerveket. Egyenáram sejtromboló elektrolízis hatása miatt veszélyes. Más kutatók szerint fontos a behatás idıtartama is. Ha a behatás idıtartama kicsi akár nagyobb áramerısség sem okoz veszélyes balesetet. 0,03 sec és 3 sec idıhatárok között nagy valószínőseggel nem következik be szívkamra lebegés. A beteg, fáradt, ittas ember reakció képessége nagyobb. Kevésbé alakul ki a menekülési reflex.
A kutatók kimutatták, hogy az emberi szervezet ért 0,25 Wsec villamos energia mennyisége csupán kellemetlen érzést ad, míg 50Wsec energia már halálos kimenetelő. Az emberi belsı szervezet villamos ellenállása 200-300 ohm közötti. A test ellenállása függ azonban a feszültségtıl, a bırfelület pillanatnyi állapotától(száraz, nedves, stb.), így ennek ellenállásától. Az elıre nem látható sokféle állapot miatt az emberi szervezet ellenállását egységesen Re =1000 ohm értékkel kezeljük a számításoknál. Összefoglalva a villamos áram élettani hatását befolyásoló tényezıket, ezek az - áram erıssége - a behatás idıtartama - az áram frekvenciája - az emberi test ellenállása - az egyén testi és lelki állapota.
148
Az áram erıssége sok tényezıtıl függ, ezért egy balesetnél nehezen meghatározható érték. A nemzetközi és magyar elıírások szerint az áramerısség legnagyobb értéke, ami még nem okoz szívkamra lebegést és halált az 50 mA. Az ellenállás és az áramerısség ismeretében így meghatározhatjuk az emberi szervezetet tartósan érı feszültségszintet: Ue = Ie.Re= 0,005 . 1000 = 50 V Ezt hívják limit feszültségnek. A szabvány 50-120V feszültség szintet engedélyez. (egyes különleges helyekre 12 V, vagy 25 V a megengedett érték) Hogyan jön létre az áramütés? Az emberi test áramkörbe kerülése alapvetıen négy esetre vezethetı vissza: • fázis-föld érintés ( 3x380/220 V ipari- háztartási-világítási hálózatok. A talajt igen jó vezetınek • •
•
tekintjük. Ha valaki érintkezésbe kerül a talajjal és egy fázisvezetıvel akkor az érintkezési pontok között a fázisfeszültség hatásra létrejön az áramütés) fázis-fázis érintés ( Az egyén a két fázisvezetıt egyszerre érinti meg. Ez nem fázisfeszültséget, hanem vonalfeszültséget jelent, ami szintén súlyos balesetet okoz.) hibafeszültség áthidalása (Villamos gépek, készülékek, szerszámok burkolatának sérülése-testzárlata esetén következhet be. Az üzemi földelés mellett a gép fém alkatrészeit védı földeléssel látjuk el. A védıföldelés ellenállása kisebb az emberi szervezeténél, így az áram ezen keresztül távozik. Ha megsérül ez a védı földelés, akkor az ember talpponti ellenállása -védıkesztyő, szerszám, cipı, padozat- védi meg az áramütéstıl) lépésfeszültség áthidalása (Nagyfeszültségő hálózatoknál az árammal terhelt földelı környezetnél a talaj potenciálja pontról pontra eltérı. Az emberi lábai által áthidalt pontok közötti potenciál különbség is okozhat áramütést.)
Az érintésvédelem alapjai: A szabvány elıírásai szerint az 50-120 V közötti (gyerek játékok, fodrászat, szakképesítés nélkül kezelhetı berendezések 25 V) limitfeszültség alatti feszültség juthat az emberi testre, valamint ha mégis bekövetkezik ennél nagyobb érintési feszültség akkor azt a gépet, készüléket meghatározott idın belül (0,2-0,5 sec) , önmőködıen le kell kapcsolni a táphálózatról (aktív érintésvédelem).
Érintésvédelmi osztályok 0. Érintésvédelmi osztály Ezeknél a gyártmányoknál az érintésvédelmet az alapszigetelés nyújtja. Például: íróasztal lámpák I. Érintésvédelmi osztály Az alapszigetelés mellett egy kiegészítı védelem a védıvezetı csatlakozás. II. Érintésvédelmi osztály A gyártmány kettıs szigeteléssel ellátott III. Érintésvédelmi osztály A gyártmány védelme törpefeszültségen alapul. ( III/A 50 illetve 20V, III/B 26 V, III/C 12 V)
149
Az érintésvédelem módszerei Aktív módszerek: • védıföldelés (VF) (közvetlen földelés)
Passzív módszerek: • kettıs szigetelés (KSZ) • törpe feszültség TF (biztonsági • •
•
• •
8.2.5
transzformátor, tápegység, külön áramforással) védıelválasztás (VE) (tilos a földelés) elszigetelés/burkolás (a gépkörnyezetét gumival, mőanyaggal elszigeteljük)
nullázás (NU) ( nulla vezetı kiépítése: fekete/barna színő vezeték: fázisvezetı kék színá vezetı: nullavezetı zöld/sárga színő vezetı: nullázó vezetı) egyenpotenciálra hozás (EPH) (minden fémszerkezetet összekötnek) áramvédı kapcsolás (ÁVK) (áram relé már 0,03A hatására bekapcsol)
Nyomástartó berendezések68 kárai
A különbözı nyomástartó rendszerek veszélyei elsısorban azok rendeltetésétıl illetve töltetétıl függ. A töltet az edény térfogatát teljesen, vagy részben kitöltı anyag.
68
9/2001.(IV.5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségi tanúsításáról
150
Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzatának hatálya alá tartozó berendezések. •
kis (Y= 4 és 100 között) – közép ( y= 100 és 10000 között) -nagyveszélyességő ( Y= 10000 felett) osztályba sorolják. Az engedély érvényessége: meghatározatlan, 6 év, illetve 3 év.
•
a veszélyességi mutató:
Y= V.p.k(c+f+t) ahol: V= az edény nyomásterének ürtartalma m3-ban ,1% pontossággal p= edény engedélyezési nyomása (bar) k= a korrózióra, kopásra jellemzı tényezı ( k= 1-20- ig ) c= a töltet fizikai állapotára jellemzı tényezı (c= 1-3 –ig, pl.: folyadék, gız, gáz) f= a töltet tőzveszélyességére jellemzı tényezı (f= 0-3-ig, pl.: nem tőzveszélyes- fokozottan tőzveszélyes) t= a töltet mérgezı hatására jellemzı tényezı (t=0-3-ig, pl.: semleges- gyors hatású mérgezı)
•
biztonsági szerelvények
- nyomáshatárolók feladata a túlnyomás levezetése: az engedélyezési nyomásnál nagyobb nyomás esetén önmőködıen nyit. Fajtái: súlyterheléső rugóterheléső segédvezérléső - hasadó tárcsa ( robbanás reakció esetén) - biztonsági állványcsı, max. 0,5 bar kisnyomású berendezéshez - robbanó ajtó (pl.: kazán tőztérnél , szénırlı malomnál, stb.) - biztonsági jelzı berendezések (nyomásmérık, folyadékszint jelzık) Hatósági eljárások: - gyártásengedélyezési eljárás, - biztonságtechnikai behozatali engedélyezési eljárás, - gyártómői eljárás, - felállítási engedélyezési eljárás,- használati engedélyezési eljárás,- átalakítási engedélyezési eljárás,- javítási engedélyezési eljárás- eljárás robbanások és sérülések alkalmával.
Külön csoportot képez a gázpalackok-mint nyomástartó edények- biztonságtechnikája. Minden gázpalackot az elsı üzembe helyezés elıtt, illetve 5 évenként nyomáspróbának kell alávetni. Használati engedély nélkül a palackot üzemeltetni tilos!( a vizsgálat tényét a palackra ráütik)
151
Gázpalackok speciális veszélyei és elkerülésükre hozott fı szabályok: • •
•
8.2.6
védeni a kémiai és fizikai hatásoktól OXIGÉN palackoknál az oxigén zsírral, parafinnal, olajjal, szerves anyaggal érintkezve robbanhat DISSZUGÁZ palackban rideg, törékeny töltımassza és aceton van. Ezért ütıdéstıl, rázástól, leeséstıl óvni kell. Gázelvétel közben 45°-nál jobban nem szabad megdönteni. Max 0,5 bar nyomás alatt nem használható, elvételi sebesség 1000 liter/óra, réz tömítı anyagot használni tilos. A gázpalackok felcserélésének megakadályozására jelzéseket alkalmaznak.
Hegesztési károk
A hegesztés a munkadarabok egyesítése hıvel, nyomással, vagy mindkettıvel. A hegesztés és rokon eljárásai (forrasztás, vágás) a fokozottan veszélyes technológiák csoportjába tartozik, egyszerre több veszély keletkezik a folyamat során. A veszélyek mint minıségi mind mennyiségi szempontból a technológiától függenek. Tőz és robbanás
Sugárzások
* Nyomás alatt tárolt gáz * nagynyomású O2 * gázfejlıdés * robbanókeverék * hegesztı pisztoly * visszaégés * folyékony fém és salak
* villamos ív * ibolyántúli és infravörös sugárzás * elektromágneses sugárzás
Káros élettani hatások * fémgızök belégzése * porok, fémporok * ózon * mérgezı gázok, gızök * áramütés * zaj * hıterhelés * fizikai túlterhelés
Fulladási veszély * égı láng oxigénelvonó hatása * levegı kiszorítása * CO, CO2 keletkezése
Egyéb veszélyek * mechanikai sérülések * égési sérülés * fém és salak fröccsenés * berendezések hibás mőködése
A hegesztı készülék legkritikusabb része a nyomáscsökkentı.
152
Gázpalack nyomáscsökkentı szerkezeti ábrája:
1 beömlı nyílás, 2 szőrı, 3 beeresztı csı, 4 nagynyomású manométer, 5 nagynyomású tér, 6 szeleptányér, 7 rugó, 8 szelepemelı, 9 szelepülés, 10 kisnyomású tér, 11 membrán, 12 membrántányér, 13 szabályozó rúgó, 14 szabályozó csavar, 15 ház, 16 kisnyomású manométer, 17 kieresztı szelep, 18 gázvezeték a hegesztıpisztolyhoz, 19 biztosítószelep.
A hegesztésnél, lángvágásnál forrasztásnál, gyors darabolóknál az üzemszerően jelenlévı szikrák okozzák a tőzesetek nagy részét. ( például lángvágásnál 4 méter repülési távolság után is 1600-1700 C°-ot mértek) Több mint 400 tőzesetet vizsgálva kiderült, hogy a tüzek szinte kizárólag építési- bontásijavítási munkáknál jelentkeztek, soha nem helyhez kötött hegesztı mőhelyben. A tőzvédelmi intézkedések figyelmen kívül hagyásával a tőz keletkezés veszélye a falak mögött, mennyezeten, padlón, állmennyezet felett, nehezen ellenırizhetı terekben a leggyakoribb. 8.2.7 A gázmotorok- gázturbinák kárainak értékelése69 A gázmotoros rendszer hatásvázlata, mőködési elve
69
Részletek Az energetikai gépek kockázatainak kezelése c. tanulmányból
153
A gázmotor mőködését tekintve megegyezik az Otto-motorral, de itt nem folyékony, hanem gáznemő az üzemanyag. Az üzemelése szakaszos, a mechanikai irányváltások veszteséget okoznak. A gázturbina üzemelése folyamatos, nincsenek benne mechanikai irányváltások.
A két kördiagram összehasonlításából kiderül, hogy alacsony kimenı füstgáz hıfokon (182 °C) a gázmotor összhatásfoka kb. 15%-kal magasabb a gázturbinánál. A hıfok / energiamennyiség emelkedésével ez az arány egyre inkább áttolódik a gázturbina javára.
A szakirodalom több jelentıs káreseményt feldolgoz, mely tanulságul és tapasztalatként szolgálhat a kockázatfelmérés, kockázat vállalás, vagy a károk megelızése, károk csökkentése területén is. 8.2.7.1 Egy turbina lapátkára 70 Az erımő területén a gázturbina automatikus leállítását követıen rázkódás következett be. Ennek hatására tőz ütött ki. A törés erıs rezgést okozott, amely a csapágyakat szétroncsolta. A kiszivárgott kenıolaj lángra lobbant.
70
Forrás: Schadenspiegel 2/1991
154
A kár a nagynyomású turbina törött lapátjainak tudható be. A generátor hőtırendszerében bekövetkezett szivárgások hidrogén gázt szabadítottak fel (generátor hőtırendszerében), ami szintén lángra lobbant. Az elszabaduló hőtıvíz és oltóvíz elárasztotta a turbina épületének alacsonyabb részeit. Mindezek a tényezık további nagy károkat okoztak az üzemben. Lehetıségek a kár megelızésére: A repedések korai felismerése rendszeres és alapos endoszkópiai és vibrációs vizsgálatok elvégzését követeli meg. 8.2.7.2 Egy gázturbina lapátkárai és hajtómő kárai71 Egy gázturbina lapátján hat éven belül két hasonló jellegő kár keletkezett. Mindkét esetben a második lapátsor károsodott. A vizsgálat a generátor és a gázturbina közötti munkagépet hajtó tengelyen keletkezett meghibásodásra vezette vissza a lapátsor törését. A tengelyen a tengelycsapágy kötése kb. 2 mm hosszon elszínezıdött, elkenıdött. A második járókerék lapátsor törésének jellege, helyzete fészek és korong formájú, rezgésbıl adódó üregeket és elágazást mutatott. A letört lapátdarab ugyanazon és az utána következı járókerék lapátsoron okozott nagyobb kárt. A munkagépet hajtó tengelyen keletkezett kár oka a csapágy túl nagy játéka és az ebbıl adódó rossz olajadagolás volt. Lehetıségek a kár megelızésére: Fontos minden esetben a csapágyak játékának alapos ellenırzése adott esetben a csapágy idıbeni kicserélése. Kármegelızés céljából javasolható a turbina lapátok hıkezelése. 8.2.7.3 Kondenzációs turbina kisnyomású lapátjainak javítása72 A kondenzációs turbina vizsgálata során, a ház felnyitásakor kiderült, hogy az utolsó lapát erodálódott. Az erózió a víz pusztító munkájának következménye. Azt is látni kell, hogy a normál üzemállapot során is a vízcseppekkel szemben a turbina lapátok relatív sebessége -a találkozási ponttól függıen- a lapát végére érve nagy mértékben megnı. Ennél fogva a turbina lapátok külsı éle fokozott mértékben sérül. A szétszedett házban a mély erózió a lapát csúcsai alatt keletkeznek, a lapát végekig terjednek.
71 72
Forrás: Der Maschinen Schaden1990 Forrás: Der Maschinen Schaden 1992.
155
Az anyag lemorzsolódások, az önrezgésbıl adódó hatások új lapátok beszerzésével (lapátlábazat csapszegének kifúrása, - keréktárcsák cseréje,- teljes csere), vagy javítással (felrakó hegesztés és ezt követı élezés) küszöbölhetı ki.
Lehetıségek a kár megelızésére73: - az eróziós károk csökkenthetık az edzett lapát élek kialakításával. (Amerikai kutatók edzés helyett a felforrasztott keményfém ötvözettel mérsékelték az eróziót.) - nagy figyelmet kell fordítani a gyökvarratok készítésére, el kell kerülni a mikro repedéseket (ellenırzés röntgen vizsgálattal) - az áramlás körülményeinek javítására csiszolással egyenlítik ki a lapát végeinek barázdáit, - az anyagelhordás miatt a forgórészt többször kell kiegyensúlyozni - míg egy alaperımő álladóan optimális körülmények között mőködik, addig a csúcserımőveknek a hirtelen terhelésváltozásokhoz kell alkalmazkodniuk, ezáltal gyakrabban kitettek a kedvezıtlen indítási és leállítási körülményeknek. A csúcsterhelések ugrásszerő változása fokozott erózióval jár. Ezzel a turbina tervezésénél és a kockázatok elemzésénél, megítélésénél számolni kell. 8.2.7.4 Gızturbina lapátján keletkezett korróziós károk74 A gızturbina lapátjainak felületén zárványok keletkeztek. A diszperz elemzésbıl klór jelenlétére következtettek, a korróziós hiba vizsgálat repedéseket is kimutatott. A mikroszkópikus törésképbıl arra következtettek, hogy a törés a zárványokból indult ki. A lapátokat ért kár visszavezethetı az üzemeltetési körülményekre, például: részleges terhelésre rossz vákuum alatt. A rossz vakum oka lehet a szennyezett kondenzátor. Lehetıségek a kár megelızésére: - vizsgálni kell a mőszaki rendszerek megbízhatósági állapotát: terhelési- üzemelés- leálláskori állapotban - a kár megelızésére, illetve kár esetén elemezni kell: a lényeges paraméterek zavarát, az egyes elemek állapotát amely az elıre nem látható leállást okozta. - el kell érni legalább a 94%-os vákuumot - a gızturbinák leállásának és kárainak okai ( részletesen kifejteni elemenként!) 73
Az ALLIANZ Mőszaki Központjában (AZT) folytatott turbinalapát javításával kapcsolatos vizsgálat igen kedvezı eredményt mutat. Ezek közül jelentısebbek a nyersanyag vizsgálatok, hegesztési vizsgálatok, hıkezelési kísérletek, ellenırzések, stb. (részletesen a teljes kifejtés során) 74 Forrás: Der Maschinen Schaden 3/1994
156
szerkezeti leállások
véletlenszerő leállások
monoton leállások
konstrukciós hiba megmunkálási hiba gyártási hiba szerelési hiba minıségellenırzési és vizsgálati módszer hiba
instabil állapot konstrukciós paraméter hiba technológiai paraméter hiba környezeti feltételek szakszerőtlen üzemeltetés hiányos karbantartás
kopás erózió/korrózió szabályozás
A leállások és károk okainak részletes elemzését, következtetések és a kijavítás feltételeinek megteremtését általában az üzemeltetık elvégzik. A megelızésre kell nagyobb hangsúlyt fordítani (oktatás, kárelemzés kiértékelése az üzemvitel dolgozóival, stb.) 8.2.7.5 Hıhasznosító kazánok korróziós75 kérdései Téma fontossága, kár elıfordulási pontok: - a hıhasznosító kazánokban lezajló folyamatok befolyásolják a gázturbina/gázmotor mőködését, - a hıtermelı felületek a füstgázáramban vannak , a hıátadás 90%-ban konvektív és 10%-ban sugárzás (hagyományos kazánoknál 30/ 70% ), - a hıátadó felületek vízszintes elhelyezkedésőek, emiatt a tisztításra, karbantartásra érzékenyek. Füstgázoldali korrózió veszély nagy, - a kazánok kényszer keringtetésőek, emiatt a gız és víztér terhelésre és a cseppelragadásra fokozottan ügyelni kell.
A hıhasznosító kazán a füstgáz hıjével a tápvíz elımelegítését, vagy a főtési rendszert táplálja.
- A kisebb terheléseknél a gızdobban a gız/ víz arány romlik! - A tápvíz elımelegítı a füstgázáramban van. Indulásnál a keringetés beindulása és a magas dobvízszint miatt egy ideig nincs vízbetáplálás. A füstgáz nem kellı odafigyelés és a beállítás szabályozatlansága miatt a vizet forrásba is hozhatja.
75
Forrás: Energiagazdálkodás XXXXVI. évf, 1995. 2. szám
157
- A tápvíz elıírásai a lúgos üzemmódéval megegyeznek. Nagyon fontos azonban az oxigén eltávolítása, és a PH érték beállítása. - A vízszintes elrendezés és kis átmérıjő csövek miatt a könyököknél turbulencia lépfel, ami a védıréteg (magnetit) kialakulását csökkenti, a korróziót fokozza. - Az erımővekben alkalmazott oxigén lekötıt a hidrazint nemzetközileg tiltják az egészségkárosító (rákkeltı) hatása miatt! Ellenırizni kell minden esetben. (Hidrazin helyett pl. Elminox, Amretorid használható) Az oxigén és PH beállítására alkalmazott vegyszer mennyiségére figyelni kell, mert a túladagolás esetén ez rásül a csövekre és helyi korróziót okoz. A kazánból távozó gız nedvességtartalmának következménye: - a túlhevítıbe kerülı víz elpárolog (hőtıhatást fejt ki ), sok esetben nem lehet tartani az elıírt túlhevítési hıfokot. Lerakódásokat is okoz, csökkenti a hıhatást, emeli a falhımérsékletet és növeli a gızoldali áramlási ellenállást. - a nagyobb vezetıképességhez tartozó sómennyiség a gız vagy gázturbinában korróziót, lerakódást okoz. A lerakódások a korrózió gócpontjai, ezen kívül a lapátoknál az átáramló keresztmetszetet csökkenti. Ez teljesítmény csökkenéshez és az egyenlıtlen lerakódás miatt rezgések kialakulásához vezet. Lehetıségek a kár megelızésére: -a korrózió és a lerakódások elleni védelemnek már az üzembe helyezésnél (tervezésnél) meg kell kezdıdnie. Ezt a Kazánbiztonsági Szabályzat is elıírja. - Az üzemelés alatti állapot a mőszeres ellenırzésekkel jól kézben tartható. Kiemelt jelentısége az üzemen kívüli állapotok alatti védelemnek van! A korrózió csaknem minden esetben oxigén hatására vezethetı vissza. Az oxigén korrózió elektrokémiai korrózió, amelyben a fém oldódik és lyukkorrózió keletkezik, ami gyors meghibásodáshoz vezet. - A leállásnál a víz hőtésével (pl. a légtelenítı szelepek kinyitásával vesz fel oxigént), vagy a berendezések tömörtelenségén keresztül jut be oxigén, vagy a betáplált hidegvíz tartalmaz oxigént. - nitrogénpárnás védelem nem a legmegfelelıbb, mert a nitrogénpárna alatti vízcseppek korróziós gócot jelentenek. - Ma elfogadott legbiztonságosabb eljárás az aktivált oxigénlekötık alkalmazása ( Elminox, stb.), vagy a konzerválás (ami a belsı felület bevonása korrózióvédı bevonattal).
158
8.2.7.6 Gázmotorok76 kárai
A gázmotoros kapcsolt energia termelés esetén a földgázból egy idıben állítható elı a hı és villamos energia. Alkalmazása energia megtakarítást, költség csökkentést és hatékonyság növekedést eredményez.
Berendezés rendszerelemei és kritikus kockázati részei - a motor alap kialakítása - a motor: motorblokk, hajtómő, hengerfej, szelepvezérlés, gyújtás, keverék képzés, feltöltés, szabályozás és ellenırzés, kenıolajozás, - a generátor- hıcserélık- irányító egység- hidraulikus bekötés- elektromos bekötések- primer oldali bekötés - a füstgáz oldali bekötés- irányítástechnikai bekötés- szigetüzem- távfelügyelet
A kockázati viszonyok - Üzembehelyezési eljárás gondos lefolytatása (mérések, rezonancia vizsgálat, stb.) Villamos Mővek Üzemi Szabályzata szerint - Berendezések, gázoldali készülékek: gáz csatlakozó tömlı tőzvédelmi és lezáró szeleppel, gáz multi- blokk egység, nyomásszabályozó szelep, gázkeverı (befecskendezı) - Üzemeltetési állapot: karbantartási idıszak 3000-3500 üzemóra után; -fıdarab cserék 26-30000 üzemóra után; - élettartam kb. 80.000 üzemóra, mintegy 9 év! - A gázmotoroknál a gázdúsítást lángvédelemmel látták el. A lángvédelmi rész megakadályozza hiba esetén az elıkészített gáz-levegı keverék visszagyulladását. Beállítása fontos kockázatcsökkentési tényezı! - A rugó alátámasztású motortartó rugalmas tartószerkezetet ad, hogy a betonalap ne vegye át a berendezés mélyfrekvenciás rezgéseit. A magas frekvenciájú rezgések átvételére a gumilábakon álló padlólemez szolgál. - Egyik veszélyforrás a győjtıkád, mely vészhelyzetben a kenıolaj felvételére szolgál. A hı hatására begyulladhat! - Abban a rendszerben ahol a hımérséklet 5 C° alá csökkenhet, fagyálló folyadékkal kell a rendszert feltölteni. - Ha a rendszert 10 C° -nál hidegebb hőtıvízzel kívánják indítani, elıször a rendszert egy külsı főtıkészülékkel fel kell főteni (elımelegíteni) Ennek elmaradása repedést, törést, deformációt okozhat. - A rendszer, ha csupán nyári üzemben használják -például télen 4-8 hét üzemszünet eseténbiztosítási kell az akkumulátorok utántöltését. Az akkumulátor töltésére vonatkozó szabályokat szigorúan be kell tartani (robbanásveszély) 76
Magyarországon alkalmazott gázmotor típusok : Jenbacher, Deutz- MWM, MAN BW, GANZ-SET , SENERTEC, stb. Kárkép forrás: Huszár Gábor
159
- A motor érzékeny a beállításra. Ha túl nagy a légfelesleg az a gyújtási határt befolyásolja. A gyújtás kimaradása motor egyenetlenségét okozza, rezgések keletkeznek a csapágyak terhelése megnı, végül idı elıtti törés, kár keletkezik. A légfelesleg tényezı beállítását és ellenırzését mőszerek segítik. Gondos üzemelés és idıbeli beavatkozás elengedhetetlen feltétele a kármegelızésnek. - A folyamatos üzem, szakaszos üzem váltakozása miatt a berendezések nagyon érzékenyek a rezgésekre. A kopás és/vagy korrózió a folyamatot felgyorsítja. Az elıírás szerinti üzemeltetés és karbantartás alapkövetelmény. Minden lépést dokumentálni kell! Csapágy, tok, forgórész, tengely károsodás
8.2.8
Az energetikai rendszerek kiegészítı berendezéseinek kárai
- szivattyúk kárai a csapágyazásra, álló- forgórész tekercselésre, túlterhelésre vezethetı vissza.
- kompenzátorok kárai a nyomás és hımérséklet túlterhelés , korrózió
160
- biztonsági szelepek kárai a vízkıre, túlterhelésre, vízütésre vezethetık vissza.
- gépbeállításokból származó károk A tengelykapcsolók beállítását igen szigorú elıírások, tőrések, szabványok szabályozzák, ezek elérése szemmértékkel, élvonalzóval, mérıórákkal valamint hulladéklemezekkel, konzervtetıkkel lehetetlen. A pontos, szabványszerinti beállítást csak lézeres tengelybeállító mőszerrel lehet végezni. Pontos beállítás hıképe:
Pontatlan, hibás beállítás hıképe:
- elektromos csatlakozások, transzformátor, oszlopon lévı transzformátor melegedése túlterhelés következtében
A transzformátorok és elektromos vezetékek a termo-víziós felvételeken világos sárga/fehér színőek.
161
8.2.9
Kármentesítés77
Az értékmentés olyan megoldást kínál, melynek alapja az érintett eszközök kármentesítése (precíziós tisztítása), és így csak azokat az eszközöket kell pótolni, melyek újbóli üzembe helyezése nem lehetséges. Az alábbi esetekben a kármentesítés nem lehetséges vagy gazdaságtalan: Épületeknél, tőzkár esetén, ha a tartószerkezetben termikus károsodás következett be, továbbá ha a tetıszerkezetben, álmennyezetekben, szigetelı anyagokban termikus kár lépett fel, vagy termikus hatás után következménykár tapasztalható. Vízkár esetén, ha víz, illetve nedvesség hatására térfogat–növekedés jött létre, vagy szerves anyagok (pl. fa) károsodott. Gépek és elektromos berendezéseknél, tőzkár esetén, ha extrém hıhatás által termikus károk keletkeztek, például acélszerkezetek, burkolatok, stb. deformációja. Magas sósav-koncentráció esetén, illetve elırehaladott korróziós folyamatnál, mely a fémes felületeken visszafordíthatatlan károsodást idézett elı. Vízkár esetén, ha a vízbetörés ideje alatt a készülék elektromos áram alatt állt, és az elektrolízis során nagyfokú korróziós folyamat indult el, vagy ezáltal rövidzárlat keletkezett, mely különbözı károk okozója lehet. Továbbá hosszú idın át tartó magas nedvességtartalom nagyfokú korróziós folyamatot indított el. Megoldások – tőzkár és vízkár esetén A tőz nemcsak a magas hımérséklet által okoz kárt, hanem agresszív kémiai folyamatokat indít el, különbözı maró savak keletkezését idézi elı, melyek lecsapódnak az épületek falain, a berendezéseken, gépeken és felszerelési tárgyakon. A korom és a füst a nyílászárókon, klímaberendezésen, lépcsıházon, illetve építmény egyéb ellátórendszerein keresztül az egész épület szennyezıdését okozhatja. Korróziós szennyezıdések olyan zárt helyiségekben is okozhatnak rövid idın belül jelentıs kárt, melyek nem érintkeznek közvetlenül a tőz központjával. A savas behatolás acélszerkezetekben és egyéb fémes felületeken súlyos kárt okozhat. A hıterhelés által a nyílásokon keresztül - a korommal és füsttel együtt- korrodáló anyagok kerülhetnek zárt helyiségekbe és berendezési tárgyakra. Lehetséges szennyezıdések tőz esetén: - korom - gız- és füst kondenzátumok - klorid (sósav) - általános korrózió - az oltóvíz által keletkezı károk - az oltópor lerakodása Vihar, esızés, árvíz, a talajvíz megemelkedése, csıtörés – mind olyan események, melyek vízkár keletkezését okozhatják. A víz teljes eltávolítása után azonban egyes épületrészek nedvesség-tartalma gyakran nagyon magas marad. Egy épület teljes kiszáradása – még a megfelelı szárító berendezések alkalmazása mellett is- akár több hét idıtartamot is igénybe vehet. Sok esetben az is elıfordul, hogy pl. a padlóburkolat alatt nem veszik észre a nedves elemeket, mely következménykárok keletkezéséhez vezet. A nedvesség behatolhat a vezeték-rendszerbe, ahol korróziós folyamatot indít el. A víz felveheti az épületben található vegyi anyagokat, melyek a berendezési tárgyakon lecsapódva károsodást okozhatnak. A vízbetörés rövidzárlatot, és az elektromos berendezések megrongálódását okozhatja. Papírok, könyvek, iratok átnedvesedése penészesedést okoz.
A hatékony tőzkár- és vízkármentesítés lépései: - megrongálódott elemek és a keletkezett törmelék ártalmatlanítása - a padozaton és felszerelési tárgyakon felgyülemlett víz eltávolítása - nedvesség megszüntetése, szárítás - szennyezett felületek mentesítése 77
törvényi szabályozás: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérıl
162
- az iszappal, rozsdával, stb. szennyezett felületek kármentesítése - sérült épületelemek újjáépítése - szennyezıdött berendezési tárgyak (bútorok, szerelvények) tisztítása. - gépek és berendezések állapotának stabilizálása, a korrózió terjedésének megakadályozása érdekében. - az érintett tárgyak állapotának vizsgálata, annak eldöntése érdekében, hogy az adott esetben a mentesítés, vagy a pótlás jelenti-e a célszerőbb megoldást. - a kármentesítés gazdasági és mőszaki tervének elkészítése, mely tartalmazza a mentesítés költségeit és idıtartamát. Néhány gyakorlati példa:
Kábel alagút tőz utáni tisztítása
Kapcsolótér levegıjének kiszárítása Kormozódott falfelületek tisztítása
A tőz-,víz-, környezetvédelmi, stb. kármentesítés nagy gyakorlatot és technológiai hátteret kíván. Szakcégek állnak rendelkezésre a munkák elvégzésére.
Összefoglalva A kártapasztalatok értékes információk a kockázatok kezeléséhez. A károk elemzésével a szakemberek képesek felkészülni a károk megelızésére. Záró kérdések - Melyek az épületek jellemzı tervezési- kivitelezési és üzemeltetési kárai? - Mutasson be néhány ipari káresetet és ezek tanulságait. - Villamos áram hogyan okozhat balesetet? - Mutassa be a nyomástartó edények lehetséges kárait. - Milyen károk lehetnek a gázmotoroknál és gázturbináknál? Jegyzet
163
9
ZÁRSZÓ Hatalmas utat tettünk meg a kockázatok birodalmában. Egy logikai útvonalon haladtunk a globális kockázatoktól – a vállalkozások jellemzı kockázatain keresztül – a személyi (humán) kockázatokig.
Megkerestük ebben a szerteágazó kockázatokban a biztosítás helyét és szerepét. Láttuk, hogy a biztosítás egy eszközrendszer, ami akkor mőködik jól, ha a biztosító is beépül a vállalkozások szakmai – gazdálkodási folyamataiba és segíti a vállalkozások mőködését. Sokszor megálltunk, levegıt vettünk az összefoglalásoknál, záró kérdéseknél. Bizonyára a jegyzetek szők sorai is megteltek, amikor egy- egy témakörön elgondolkodtunk. Hogy mi lehet közösen megtett utunk tanulsága, nem vállalkozom megfogalmazni. Talán mindenkinek más és más. Az út nem lezárt. Mindenki keressen új utakat és a szerzett ismereteit ossza meg másokkal is. A szakemberek közötti tudásmegosztás alapgondolata, hogy tanulva tanítunk. A szakma iránti alázattal tanulunk egymástól nap mint nap. Átadjuk egymásnak a friss elméleti- gyakorlati tapasztalatokat. Ez a siker kulcsa. Ez a kutató munka továbbra is legyen egy állandóan változó és megújuló dinamikus folyamat, melyben minden kreatív és aktív kockázat kezelıre (risk menedzser) , biztonságtechnikai mérnökre számítunk. Megköszönöm azt a közös alkotó munkát amit a biztosítási tárgy keretében minden évben a hallgatók nyújtottak (akik jelentıs számban készült diploma munkával hozzájárultak a témakör elmélyítéséhez), a gazdag szakirodalmat megteremtık munkáját, a biztosítás területén dolgozó munkatársak aktív segítségét és erıt egészséget, munkasikereket kívánok a végrehajtáshoz.
164
10 JEGYZETEK, OLVASMÁNYOK 10.1 A kockázat mélyebb összefüggései Mint láttuk a kockázat valamilyen anyagi hátrány lehetıségét jelenti. Ha mélyebb összefüggést vizsgálunk akkor három legjellemzıbb formájáról beszélhetünk:
KOCKÁZAT
SZEMÉLYISÉGI KOCKÁZAT - Az egyén becsületében, tisztességében, jó hírnevében, stb. következhet be hátrány. A kockáztatónak elmarasztalással kell számolnia. Példa: valaki üzletben lop. Ezzel alapvetıen becsületét kockáztatja. Lehet egy cégnek személyisége? Igen ezt imagenek (jó hírnévnek) nevezzük. Minden cég törekszik a jó hírnév megtartására, fejlesztésére. Például: biztosító a károk korrekt térítésével teremti meg jó hírnevét.
SZEMÉLYI KOCKÁZAT
- Az élet, egészség és a testi épséget veszélyeztetı kockázatokról van szó. Konkrétan: halál, baleset, rokkantság, munkaképesség elvesztése, stb. SZEMÉLYI vagy HUMÁN kockázat tehát: - haláleset, vagy bizonyos kor elérése - baleset bekövetkezése - betegség bekövetkezése Sok esetben az anyagi hátrány jelentıs lelki, érzelmi hatással is párosul minden esetben.
GAZDÁLKODÁSI KOCKÁZAT Ennek megértéséhez a köznapi kockázat fogalmát ki kell tágítanunk és közgazdasági kategóriaként értelmeznünk. A gazdálkodás vészhelyzete – közgazdasági értelemben- a gazdálkodás kockázata. Legyen ez akár egy termék elıállítása, egy szolgáltatás valamint az ehhez kapcsolódó értékesítés, eredményes mőködés, munkavállalók megfizetése, adózás, stb. A mőködés során –téves információ, döntés, szervezetlenség, stb. következtében az üzemet veszteség érhetı, csıdeljárás, vagy felszámolás alá kerülhet. Közgazdasági lexikon szerint: „ a kockázat a termelési és értékesítési tevékenységgel szükségszerően együtt járó bizonytalanság, amely magában foglalja a veszteség lehetıségét is.” A biztosítási szakirodalom a kockázatot mint a kár elıfordulásának valószínőségét határozza meg. (Dr Csabay: Általános biztosítástan, Dr Bauer: A biztosítás elmélete és gyakorlata) A kockázat fogalmának összetettségére álljon itt néhány vélemény amivel találkozhatunk a munkánk során: - jelenti a nyereség és veszteség egyenlı esélyét (Kemenes Egon) - mások szerint kockázat lényege nem a veszteség, hanem az eltérés lehetısége a kitőzött céltól (Bácskai, Huszti) - a spekulatív kockázatot a biztosító elvetik ( aminél káresemény nem fogalmazható meg, de ilyen a vis major is) GAZDASÁGI KOCKÁZATOK
Döntési kockázat: Általában nem biztosítható kockázat a nyereség és veszteség esélye miatt. Kivétel: D&O, néhány szakmai felelısségbiztosítás
Piaci kockázat: során a
Kárkockázat: biztosítható
piaci viszonyok
kockázat meghatározott
változásainak kockázatára
feltételek szerint, ha a biztosító
gondolunk.
vállalja.
10.2 Kockázat felmérési és elemzési módszerek export hitel Példa: biztosítás
Példa: - elemi kárkockázatok - tőz kárkockázatok - géptörés kárkockázatok, stb.
165
10.2.1 Mőködés Biztonsági Veszély Elemzés78 ( HAZOP) A vizsgálat célja: a tervezett mőködési körülményektıl eltérı állapotok azonosítása, az ezekhez vezetı okok és a lehetséges következmények meghatározása, továbbá megfelelı intézkedések kidolgozása az egyes üzemeket felépítı mőveleti egységek és mőködési folyamatok szisztematikus vizsgálatával. Vizsgálat elvégzése: csapatmunkával, specialistákkal. Fıbb veszélyforrások: Hımérsékletváltozás Nyomásváltozás Korrózió Szikraképzıdés Sztatikus feltöltıdés Szivárgás a készülék belsejében Szivárgás a környezet irányában Belsı tőz Mechanikus ütés Elektromos áram kimaradás
Biztonsági eszközök meghibásodása Keverés kimaradása Rossz anyagáramlási irány Nem megfelelı összetétel Anyagáramok leállása Kifagyás Túltöltés Felhabzás Szennyezések megjelenése Hőtés kimaradás
A HAZOP vizsgálatot minden technológiai „életszakaszban” el kell végezni. Ezek az életszakaszok: - Elızetes tervezés - Részletes tervezés- Kivitelezés- Mőködési üzem- Technológia megváltoztatása - Üzem végleges leállása Részletes tervezési fázisban lévı információk elegendık az elemzéshez (tervezési fázis79) Egy szintszabályozási kör folyamatábra:
78 79
Jellemzıen energetikai-, vegyipari rendszereknél alkalmazott eljárás Ábra: egy szintszabályozási kör kapcsolási rajza
Hazard and Operability Studies
166
A HAZOP vizsgálat 5 fı lépése:
1. LÉPÉS a vizsgálatot elıkészítjük Elıször a vizsgálat fizikai határait és mőködési fázisát definiáljuk. Például dönteni kell abban, hogy a víz-, gáz-, távhı-, elektromos energia ellátás külsı fázisait is bevonjuk- e a vizsgálatba. A mőködés fázisait ki kell választanunk, például: indulási fázis vizsgálata, leállás, normál üzemmenet, vagy vészleállás. Ez azért is fontos, mert a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják a felterhelés és leterhelés
fázisa
kiemelt
kockázat.(gondoljunk
egy
repülıgép
felszállására-
leszállására.)
Következik a szükséges adatok elıkészítése. Az adott folyamatról készült folyamatábrák, készülék leírások, mőveletek logikai ábrái, technológiai leírások, utasítások összegyőjtése tartozik ide. Ezt követıen összeállíthatjuk a vizsgálatot végzı csoportot (egy vezetı, specialisták). Optimális létszám 5-8 fı. (nagyobb feladatnál több kisebb csoport is létrehozható, akik a késıbbi fázisokban összedolgoznak) 2. LÉPÉS a vizsgálatot elvégezzük Vizsgálat folyamatábra ELİKÉSZÍTÉS A vizsgált folyamatrész kiválasztása
Tervezési célok kijelölése
Új folyamatrész kiválasztása
Mőveleti paraméter kiválasztása
Új mőveleti paraméter kiválasztása
Az eltérés generálása vezérszó+ paraméter
Új vezérszó kiválasztása
Az eltérés következményeinek meghatározása
Javaslatok az eltérés kiküszöbölésére
Az eltérés okainak meghatározása
A meglévı biztonságtechnikai eszközök áttekintése 167
Az anyagok, mőveletek folyamatait vizsgáljuk az indulástól a végpont felé (például: nyersanyag- kész termék, szivattyú nyomó oldala, illetve szívó oldala közötti folyamatszakasz, stb.) Jól definiált szakasz legyen: kazán, turbina, reaktor, stb., töltés, ürítés, stb. Kerüljük a kis szakaszokat. a./ Ha kiválasztottunk egy folyamatot határozzuk meg ennek paramétereit például : anyagmennyiség kg/óra, m3/óra , C°, nyomás, stb. Összefoglalva: Hımérséklet Nyomás Áramlás Idı
Szint Összetétel pH Sebesség
Viszkozitás Feszültség Információ Keverés
Adagolás Elválasztás Reakció
b./ Kiválasztunk egy paramétert és mőködési zavart keltünk és vizsgáljuk a rendszer mőködését, amit táblázatba foglalunk. c./ Megvizsgáljuk, hogy a folyamatban bekövetkezı eltérés milyen következményekkel járhat. Ezek az elemzések táblázatba kerülnek. d./ Megvizsgáljuk, hogy az adott mőködési zavar meglévı védelmi rendszerrel ellátott-e? Például: hımérséklet, nyomás szabályozó, visszacsapó szelep, stb… Ha ez nem elegendı javaslatot kell kidolgozni a biztonságos védelemre. ELTÉRÉS KÖVETKEZMÉNY Nyomás növekedés vagy csökkenés A készülékben (tartály)túlnyomás, vagy vákuum hatására tartály sérülés Hımérséklet emelkedés vagy csökkenés
Viszkozitás változás, nyomás változás
Áramlás megváltozása ( pl. a keverés leáll)
Nyomás növekedés, csökkenés, túlmelegedés
LEHETSÉGES OKOK Szivattyú meghibásodása Áramlási ellenállás változás Fázisváltozás, kémiai reakció Szolgáltatás kimaradás Áramlás változás Súrlódás, Hıátadás változás Eltömıdés, rossz szelep beállítás Szivárgás, csıvezeték törés, fagyás Szivattyú hiba, szelep meghibásodás
Ha ez a folyamatszakasz kész, új paraméterrel és új folyamat szakasszal elvégezzük a vizsgálatot…….Addig folytatjuk, míg minden folyamatszakaszt megvizsgáltunk. 3. LÉPÉS a vizsgálatot dokumentáljuk Vállalat Vizsgálati csoport
Üzemrész Dátum
Vizsgált szakasz Kazán vízbetáplálás
Vezérszó
Mőveleti paraméter Szint
Magas (kevesebb, több, még, késıbben, korábban, túl gyorsan, túl lassan, nincs)
Folyamatrész Tervezési cél: Vízbetáplálás kazánba 3 m3/h, 60C°° Okok Következmény Bizt. technikai Javaslatok eszköz Kazán túltöltés Biztonsági Vészjelzı Szelep zárva miatt szelep felszerelése maradt biztonsági szintszabályozó Biztonsági Szintjelzı szelep lefújt meghibásodott szelep lefúj Tervezettnél víz elvezetése nagyobb folyadékáram
168
3. LÉPÉS A HAZOP vizsgálat eredményeit feldolgozzuk Összevetjük a célt (a tervezési céloktól eltérı mőködés azonosítását ) az okok és a következmények meghatározásával. KOCKÁZATOKAT besoroljuk - változtatás nem szükséges - változtatás szükséges - további vizsgálatok szükségesek kategóriákba IRÁNYELV a vizsgálatok értékeléséhez: Annál kisebb egy eltérés létrejöttének valószínősége, minél több ok szükséges a kialakuláshoz80: - emberi mulasztás, dolgozók rossz helyzetfelismerése (70-80%) - aktív szabályozó, jelzı berendezések meghibásodása (10-15%) - passzív eszközök meghibásodása (5-10%) 5. LÉPÉS Végül javaslatot készítünk a változásokra, ezek ütemezésére (azonnal, 30 napon belül, 90 napon belül, stb.) Például: szabályozó rendszer fejlesztése a kezelı beavatkozásának lehetısége technológiai módosítások (alacsonyabb nyomás, hımérséklet, stb)
10.2.2
Hibafa elemzés( Fault tree analyzis)
Az elemzés során grafikusan megjelenítjük a logikai utat. Feltételezett baleset, üzemzavar a berendezés meghibásodásából -- elsıdleges hibaként például a nyomástartó edény megsérülése a tervezési nyomáson -- másodlagos hibából például a berendezés megsérülése külsı tőz miatti nyomásnövekedésbıl -- parancshibából például hımérsékletkorlátozó meghibásodása -- a kezelı személyzet hibájából -- figyelmetlenségbıl -- rossz döntésbıl -- fegyelmezetlenségbıl következik be.
A Hibafa elemzés során a következı szimbólumokat alkalmazzuk: logikai kapuk: „és „ kapu = a kimeneti esemény akkor következik be ha minden bemeneti esemény egyidejőleg bekövetkezik.
„vagy” kapu = a kimeneti esemény akkor következik be, ha bármely bemeneti esemény bekövetkezik
80
Emlékszünk, hogy a csernobili katasztrófához a több szintő reteszfeltétel egyidejő kiiktatása vezetett.
169
Kimeneti eredmény
„késleltetı” kapu = a kimeneti eredmény akkor következik be, ha a bemeneti esemény bekövetkezik és egy meghatározott késleltetési idı lejár
Késleltetési idıtartam
Bemeneti eredmény
Esemény szimbólumok közbensı esemény = olyan esemény (hiba, vagy meghibásodás)amely további események kombinációjára bontható
alapesemény = olyan esemény (hiba , vagy meghibásodás) amelyet nem lehet vagy nem szükséges további események kombinációjára bontani
„nem kidolgozott” esemény = olyan esemény, amelynek vizsgálat nem folytatódik
VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA/ lépései 1. LÉPÉS az elıkészítés megegyezik a HAZOP vizsgálatéval. 2. LÉPÉS a Hibafa Elemzés elvégzése, mely négy lépést foglal magában. - a problémát megfogalmazzuk a. A csúcseseményt kiválasztjuk, mely lehet valamely baleset vagy súlyos üzemzavar. Kérdéseket teszünk fel: Mi történik? Pld.: tőz Hol történik? Pld.: raktárban Mikor történik? Pld.: anyagmozgatás targoncával
b. Leírjuk a vizsgálat körülményeit Elıször a vizsgálat fizikai határait és mőködési fázisát definiáljuk (azonos módon a HAZOP vizsgálatnál leírtakkal!) . Egyéb körülményeket is itt kell definiáljuk. Például az üzem 50% kapacitással mőködik, stb. 2. LÉPÉS a hibafát elkészítjük A hibafa kidolgozása a csúcsesemény felírásával kezdıdik. Összeállítjuk az ehhez vezetı közvetlen és szükségszerő hibákat és meghibásodásokat. Ezek kapcsolódhatnak a csúcseseményhez 170
- „vagy „ kapuval (ekkor bármely esemény bekövetkezése elıidézi a csúcseseményt) - „és” kapuval (ekkor a csúcsesemény bekövetkezéséhez minden eseménynek egyidejőleg be kell következnie). A hibafa kidolgozását addig kell folytatni, míg minden közbensı esemény alapeseménnyé bontását el nem végezzük.
Az egyes közbensı esemény okainak megkeresésére alkalmazott lépések: - definiáljuk a meghibásodott berendezésnek a vizsgált rendszerben elfoglalt helyét, (emberi hiba esetén azt, hogy milyen mőveleti fázisban következett be), - leírjuk az adott berendezést (illetve emberi cselekvést részletesen), - elızı információk alapján megkeressük azokat a hibaforrásokat, amelyek a közbensı esemény bekövetkezéséhez vezetnek, - ezt követıen megállapítjuk az események logikai kapcsolatát. Példa A konkrét esemény 1990-ben egy főtési idényben –12C napi átlaghımérsékletnél következett be.
Legyen egy hibafa kiragadott részlete, közbensı eseménye
A főtési rendszer biztonsági szelepe nem nyit ki a 12 bar nyomáson
Bontsuk fel ezt az eseményt további meghibásodásokra, hibákra. - Nézzük meg hol helyezkedik el a biztonsági szelep és milyen kapcsolata van a rendszer többi elemével Amit megtudtunk: a biztonsági szelep egy forró vizes tartályon helyezkedik el, ahol a víz keménysége magas, a kazán és biztonsági szelep között közvetlen az összeköttetés. A biztonsági szelep kivezetı ága egy közös vízgyőjtıbe csatlakozik. - Mit tudunk a biztonsági szeleprıl: hagyományos rugóterheléső, a nyitónyomás szabályozása a rugófeszítés beállításával történik. A szelep érzékeny a víz minıségére, a szeleptányérra ható ellennyomásra. - Ezek után milyen hibák és meghibásodások következhetnek be, mely közbensı esemény bekövetkezéséhez vezethetnek: -- rossz a szelep nyitónyomásának a beállítása (kisebb nyomásingadozásnál is nyit), -- a vízkı lerakódás következtében a szeleptányér nem tud lezárni, -- a közös vízgyőjtı kapacitása nem képes elvezetni a lefúvatott vízmennyiséget.
171
Ezek az események mindegyike a biztonsági szelep hiba állapotát eredményezi , ezért „vagy „ kapuval kell összekötni. A tartály leürül CSÚCS ESEMÉNY
Víz lefúvatás folyamatos
Biztonsági szelep hibás
A közös vízgyőjtı kapacitása nem képes elvezetni a lefúvatott vízmennyiséget
Eltört a rugóterheléső biztonsági szelep
Vízkı lerakódás miatt a szeleptányér nem zár
Rossz a szelep nyitónyomásának beállítása
4. a hibafát elemezzük A hibafa megjeleníti azokat az eseményeket és logikai kapcsolatokat amelyek a csúcsesemény bekövetkezéséhez vezetnek. Kisebb hibafáknál ezt könnyő elvégezni, nagyobb hibafáknál számítógépes elemzésre van szükség. Pl: Bravo, CAFTA+PC, CARA, Riskman
5. az eredményeket dokumentáljuk Szükséges információk: - a vizsgált rendszer bemutatása, - a csúcsesemény kiválasztásának okai, - a vizsgálat körülményeinek leírása, - a kidolgozott hibafa grafikus megjelenítése,
172
- a csúcsesemény bekövetkezéséhez szükséges minimális eseménykombináció meghatározása, - az egyes eseménysorok értékelése, - a felmerülı javaslatok összefoglalása.
A legtökéletesebb védelem alkalmazása ellenére is bekövetkezhet : emberi hiba, anyaghiba, konstrukciós hiba, szakszerőtlen használat, munkavédelem szabályainak be nem tartása, bőnözés, terrorizmus, erıszak, szabotázs, gyújtogatás, robbantás, stb.
10.3 Betörést lehetıvé tévı módszerek, okok, körülmények81 Örvendetesen nı azoknak a vállalkozásoknak a száma akik -részben mások kárán tanulva- a védekezés egymásra épülı rendszerét alakítja ki82. Magyarázat egyszerő: - Ma egy átlagos betörés norma ideje 4-8 perc. Ebben benne van a betörés kezdettıl a meneküléshez szükséges idı is. A betörı megkezdi a betörést, felnyitja, leküzdi az elıtte álló fizikai akadályokat. (eközben jelzés érkezhet egy beavatkozó szervhez (elektronikus, vagy más személy bejelentése által) - Ezután meg kell keresni a zsákmányt. Le kell küzdenie a zsákmány lokális védelmét (páncélszekrény, zár) majd összepakolás és távozás következik. - Ha ez idı alatt érkezik az ırszolgálat, tettenérés, illetve üldözés végül sikertelen a végeredmény. A fentiekbıl látszik, hogy a feladat a bejutást megelızı és a zsákmánnyal való távozási idı meghosszabítása. A vagyon elleni bőncselekményeknél az elkövetést lehetıvé tévı okok között elsı helyen áll a sértettek /tulajdonosok, üzemeltetık magatartása mulasztása: Vagyonvédelmi berendezések hiányoznak, illetve beszerelés ellenére üzemképtelenek, mert karbantartásukra nem fordítanak elég figyelmet.
81 82
Kákonyi Gyula: Betöréses rablás kockázatok 1996. Ercse Sándor: Vagyonvédelmi ismeretek 1996.
173
Jellemzı támadási pontok:
Az ábra azt mutatja, hogy a betöréses lopásokat elsısorban az ajtó-, ablakbetöréssel követik el, de a elkövetés módszerei közé tartozik még a zár- és rács felfeszítése, levágása, valamint a tetıfal-padlózat bontása is. Gyakori az álkulcsos lopás is.
Mit tekintünk lezárt helyiségnek? A kárszakértık elsı kérdése, zárva volt-e a helyiség? A legfelsı Bíróság PFV.IV, 20653/1993 sz. eseti döntése szerint lezárt a tér olyan módon elkülönített része, melyet a határoló szerkezete a jogosulatlan idegen személyekkel szemben elmozdítástól, behatolástól és betekintéstıl kellı mértékben megóv. Példa: lakó és tároló konténer is megfelel az elıírásnak, mert nem követelmény a falaknak a padozattal való összeépítése. Példa: 3 mm üveget, drótfonatot, 5mm könnyőfém lemezt, 40mm-nél vékonyabb deszka falat nem tekintik elegendı védelmi szintnek. A betörés lopás elleni védelem összetevıi: 10.3.1 Mechanikai védelem Védelmi osztályok: Minimális mechanikai védelem Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födém szerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik: • •
az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése minimum 6 mm vastagságúak, az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
174
• •
biztonsági zár (5csapos hengerzár betét, 6 rotoros mágnes zár betét, kéttollú kulcsos zárszerkezet, lamellás zár), falazatok, födémek padlózatok szilárdsága legalább 6 cm hagyományos kismérető téglafallal egyenértékő (szendvics szerkezet, lemezbıl min.10 cm vastag).
Részleges mechanikai védelem: Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padlói, födém szerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik: •
• • •
•
Minimális mechanikai védelem, valamint a 3 m-nél kisebb magasság különbség leküzdésével elérhetı nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok) minimum 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérıjő köracél ráccsal vagy azzal egyenértékő más mechanikai szerkezettel védettek (MABISZ 83által minısített biztonsági üveggel). A rácsot a falazatba 300mm-enként , de minimum 4 db falazó körömmel legalább 100 mm beépítési mélységgel az épület szerkezethez kell rögzíteni. (elıírásnak megfelel a kívülrıl nem szerelhetı leereszthetı biztonsági rács is. a nyílászárók, ajtók toló szerkezetei falazó körmökkel vagy egyéb befeszítést megakadályozó módon a falazatba erısítettek, az ajtószerkezetek megerısített kivitelőek, kiemelés ellen védettek, a zárást törésvédetten szerelt biztonsági zár ( hengerzár betét max. 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából, ajtók min. 3 diópánttal rögzítettek, ajtólap és tok vetemedésmentesek, zárnyelvek min.15mm mélyen zárnak, záró pontosság az ajtón körben 5 mm.), 15 cm kismérető téglával azonos értékőnek tekinthetı a 6 cm vastag vasalt beton falat, 15x15 cm 5 mm átmérıjő betonvas háló B280-as betonnal készült födém.
Teljes körő mechanikai védelem Teljes körő a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padlózatai, födém szerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményt kielégítik: • • • • • • • • •
a részleges mechanikai védelem követelményeit, a rács a falazatba legalább 150mm-es beépítési mélységgel rögzített, az ajtók és ajtótokok fémbıl vagy keményfából készültek, faanyag esetén az ajtólap legalább 40mm vastag és tömör kivitelő, az ajtólap és tok záráspontossága 2 mm, a zárszerkezet legalább 2 irányú és a négypontos zárást biztosít, biztonsági zár törés és fúrásvédett, a zárnyelvek 18 mm mélyen zárnak, a 38 cm-es hagyományos téglafallal egyenértékő a 12 cm-es betonfal, amelyben 15x15 cm-es 8-10mm -es betonacél háló van B280-as betonban.
10.3.2 Elektronikai védelem Minimális elektronikai jelzırendszer Minimális az az elektronikai jelzırendszer, ha a felületvédelem kiterjed a 3m-nél kisebb magasság különbség leküzdésével elérhetı nyílászárókra, vagy csapdaszerő térvédelem van kialakítva (egy-egy helyiségben)
83
MABISZ= Magyar Biztosítók Szövetsége www.mabisz.hu
175
Részleges elektronikai jelzırendszer Részleges az elektronikai jelzırendszer, ha a behatolás védelem teljes körő és csapdaszerő térvédelem van kialakítva.
Teljes körő elektronikai jelzırendszer Teljes körő az elektronikai jelzırendszer, ha összes alkotó eleme teljes körő minısítéső, továbbá felületvédelem, térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem funkciókat alakították ki. Minıségi bizonyítvány, szabotázs védelem és a szakember szerelése elıírás. A betöréses lopás károk kárrendezési folyamata tanulságos, gyorsíthatjuk az ügyek intézését a lépések ismeretében Összefoglalva A létesítménygazdálkodás összetett feladatai közé tartozik a létesítmény teljes életciklusát (beruházás elıkészítése, tervezés, kivitelezés, üzemeltetés és lebontás) átívelı kockázatkezelés, kockázat menedzsment. Valódi tulajdonosként még akkor is felelısséget érzünk a mőködés során, ha a versenyhelyzetben lévı fıvállalkozók, alvállalkozók egész sora áll rendelkezésünkre. A létesítménygazdálkodás folyamatában a kockázatok ismeretében képesek vagyunk optimális kockázatcsökkentési megoldások megvalósítására. A megoldás kulcs szava az integrált kockázatmenedzsment. Egymással szoros kapcsolatban lévı létesítmények, termelési folyamatok összehangolt kockázat felmérése, elemzése, kezelése, a kialakított intézkedési tervek következetes megvalósítása lehet eredmény és költség hatékony.
176
10.4 A biztosítási szakma története 84 1. Régmúlt. A tudományos módszerő, modern biztosítás története rövid, alig 300 évre tekint vissza, de a biztosítás alapgondolata ennél már sokkal korábban megjelent. Így például i.e. harmadik évezredben Föníciában, Palesztínában és Babilonban a kereskedı karavánok tagjai közösen viselték a szállított áruban esett kárt. A római birodalomban több “collega teniuorum”, azaz gyengébbek testülete is mőködött. A kiskereskedık, kézmővesek, bányászok, kishivatalnokok, színészek alkotta testület tevékenysége elsısorban szociális jellegő volt. A tag halála esetén például ık vállalták a temetési költségeket. A középkorra a közös kárviselés, avagy a felosztó-kirovó rendszer volt jellemzı. Ha a közösség bármely tagját kár érte, akkor a kár összegét a tagok között egyenlı mértékben osztották fel, és így azokból mindenki azonos részt fizetett be. A késıbbi fejlıdés során a közösség tagjai bizonyos összeget már elıre befizettek, és az így képzett alapból térítették meg a keletkezett károkat. A biztosítási szakma hazája Olaszország, 1347-ben itt állították ki az elsı biztosítási kötvényt. 1369-ben az olasz törvények a tengeri szállítással kapcsolatos biztosításokat már törvényi szinten szabályozták. A középkori városok kialakulása és az akkori építkezési szokások miatt a tőzkár elleni szövetségek voltak a leggyakoribbak, ám sokszor nem tudtak céljuknak megfelelni, például ha egy kiadós tőzvészben az egész érdekelt közösség minden tagjának vagyona hamuvá égett. Hamburgban például az 1600-as években három hatalmas tőzvész is pusztított. Ezek után ismerték fel, hogy a pénztárak külön-külön nem tudnak elegendı tartalékot felhalmozni, ezért 1677-ben megalakult az elsı Általános Tőz-Pénztár. Angliában 1660-ban jött létre az elsı, egész városra kiterjedı “Fire Office”, azaz Tőz Hivatal. Ezek az intézmények már szakszerőbben mőködtek, kockázati kategóriákat állítottak fel, és ezek alapján határozták meg a fizetendı díj összegét. A károsultaktól önrészesedés befizetését kérték, és kötelezték ıket a tőzben elpusztult épületek helyreállítására. A városi tőzpénztárak olyan sikeresen mőködtek, hogy Németországban kötelezıvé tették az épületek tőzkár elleni biztosítását. Az angol emberek játékszenvedélye és a tengeri hajózás elterjedése közösen lendített az életbiztosítás fejlıdésén. A XIV. századi Angliában felismerték, hogy az emberek szívesen fogadnak arra, hogy mások meddig fognak élni. Ez ráirányította a figyelmet a várható élettartamra, és az életbiztosítások népszerővé váltak, fıként a hajósok körében. Az életbiztosítások, más szolgáltatásokkal keveredve Olaszországban és Németországban is elterjedtek. A legtöbb pénzintézet nyújtott záloghitelt, de egyszeri összeg befizetésével vállalta a befizetı halála után az özvegyi életjáradék biztosítását és egyben leányainak kiházasítását is.
84
Dr. Czegle Tibor: Biztosítástan címő könyve alapján
177
A biztosítás történetében kiemelt jelentısége van Edward Lloydnak, aki ugyan nem foglalkozott biztosításokkal, neve mégis szorosan összekapcsolódott vele. Lloyd 1688-ban Londonban kávéházat nyitott a kikötı közelében. Kezdetben fıleg tengerész vendégei voltak, késıbb kereskedık, üzletemberek is egyre gyakrabban fordultak meg nála. Kávéháza hamarosan a Londont érintı tengeri kereskedelem, és ezzel együtt a tengeri szállítások biztosításának központja lett. Amikor a londoni tızsde épülete leégett, a gazdasági és pénzügyi élet szakemberei a Lloyd’s kávéházban folytatták munkájukat. A tızsde új épületének átadása után a biztosítási szakemberek továbbra is a Lloyd’s névvel különböztették meg magukat. Szervezetük az egész világra kiterjedt, minden kikötıben volt képviselıjük, akik felmérték a hajókban esett károkat és képviselték a tagok érdekeit. Szervezetük a mai napig ugyanebben a formában mőködik, a világ összes hajójáról naprakész információval rendelkezik. 2. A biztosítási szakma fejlıdése Magyarországon Az anyagi javakat biztosító elsı hazai vállalkozás 1807-ben jött létre a vízi szállítmányozás területén: ekkor alakult a "Rév-Komáromi császári és királyi kiváltságos hajózást biztosító társaság". 1843-ban alapították az elsı biztosítótársaságot, a "Jégverés Elleni Kölcsönös Biztosító Magyar Egyesületet" Batthyány Lajos gróf elnökletével. 1857-ben jött létre az "Elsı Magyar Általános Biztosító Társaság", ami – ahogyan neve is mutatja – a biztosítási szakmát széles körben mővelte, és a biztosítási üzlet minden ágával foglalkozott. Az alapítók egyik része a politikusok közül (Deák Ferenc, Eötvös József báró), másik része a pesti nagykereskedık közül (Ullmann Károly, Fröhlich Frigyes) került ki. A céget jelentıs, 3 millió forintos alaptıkével hozták létre, az induláskor 600 ügynök dolgozott. Az elsı ügyfelek közé tartozott Széchenyi István gróf is. A biztosításban sokan jó lehetıséget láttak: alig 50 év alatt 18 magyar és 36 külföldi (német, angol, francia) biztosító nyitotta meg elsı fiókját Magyarországon. Az elsı, majd a második világháború és a közben átvészelt gazdasági világválság súlyos csapásokat mért a gazdaságra; a biztosítók mőködése is lehetetlenné vált. A gazdaság talpra állásával párhuzamosan, 1948-ban került sor a biztosítási szféra államosítására. Ekkor jött létre az Állami Biztosító. Tevékenysége a szocialista tervgazdálkodás része volt, valódi befektetésrıl és egyéni kockázatokról nem beszélhetünk. A modern biztosítási tevékenység 1986-ban vált lehetségessé, amikor megszőntették a biztosítás állami monopóliumát. Az Állami Biztosítóból létrejött az új Állami Biztosító, valamint a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel Biztosító. Ezzel együtt a Pénzügyminisztérium fıosztályaként megalakult az Állami Biztosításfelügyelet is. A 90-es évek elsı felében a biztosítási szektor robbanásszerő fejlıdésének lehettünk tanúi. Egymás után alakultak a részvénytársaságok, elsısorban német, francia, amerikai, olasz, holland, svájci tulajdonosok és befektetık jelentek meg. Hazánkban jelenleg több mint 30 biztosítótársaság kínálja szolgáltatásait. 2004. május.1 az EU csatlakozástól a határon átnyúló szolgáltatások lehetısége megteremtıdött.
178
10.5 Biztosítási összeg / érték meghatározás módszerei Az érték fogalom rendkívül összetett. Beszélhetünk: - technikai avult értékrıl (példa: 70 éves papíripari gépek) - mőszakilag becsült értékrıl (avult érték) - pótlási (új) értékrıl - indexált értékrıl - speciális értékrıl: forgalmi értékrıl (példa: lakás, gép, stb), mőértékrıl, elıszereteti értékrıl, bruttó-nettó értékrıl, helyreállítási értékrıl, várható értékrıl stb. Csupán a biztosítás szempontjából lényeges fogalmakat tárgyaljuk: Mit értünk a technikai érték (avult idıérték) alatt? Az avult érték a káridıpontban érvényes tényleges értéket jelenti.(ez nem számviteli nettó érték) Technikai érték Avulás mértéke (%) =-----------------------------------------Pótlási új érték Ha az avultság 30 és 100% között van, akkor ezen az értéken kell felvenni az eszközök értékét. A technikai avulás (elhasználódás mértékét hogy határozzuk meg? Figyelembe vesszük: - a gyártás, építés óta eltelt idıt - üzemelési idıt (folyamatos- idıszakos használat, például: cukorgyárak, egy-vagy több mőszakos üzem, stb.) - a karbantartás módszerét és színvonalát - a vagyontárgy és alkatrészei utánpótlási lehetıségét - mőszaki állapotot (mőszaki diagnosztika alapján) - felújítás, rekonstrukciót - teljesítmény-hatásfok csökkenést (fajlagos kenıolaj felhasználást) stb, Mit értünk a pótlási (új) érték alatt? A pótlási új érték mőszaki jellemzıi, kapacitása, gazdasági mutatói megegyeznek az új vagyontárgy újbeszerzési / újra elıállítási értékével. A pótlási érték tartalmazza a csomagolás, szállítás, vám, tervezés, összeszerelés, licencia, stb. értéket is. Nem tartalmazza az árengedményt! Ha az avultság foka, mértéke 0-30% között van a vagyontárgyakat új értéken kell felvenni. Úgy tudjuk megtartani a mindenkori új értéket, hogy vagyontárgyanként, vagyon csoportonként, telephelyenként indexálunk (KSH statisztikai adtok figyelembevételével) A másik lehetıség, hogy az éves adatközlı alapján az új biztosítási összegeket a biztosított évente meghatározza (ez a biztosított joga és kötelezettsége). Az érték az ÁFÁ-t is tartalmazza, ha a biztosított visszaigénylésre nem jogosult.
179
10.6 Bevezetés a biztosítási jogba85 Jogi alapfogalmak: A jog általában vett célja az állampolgárok életviszonyainak szabályozása. A jog tehát nem más, mint a társadalmi-gazdasági rendszer leíró nyelve. A jog - leíró funkcióján kívül - irányító-orientáló szerepet is betölt, a jogalkotó, az állam a jogi szabályozás változásain keresztül befolyásolja a társadalmi valóságot. Alapvetıen két jogágat különíthetünk el, a közjogot és a magánjogot. A közjoghoz soroljuk az alkotmányjogot, a közigazgatási jogot, valamint a büntetıjogot, a magánjoghoz a polgári jogot, illetve a rokon jogterületeket, így pl. a családi jogot, vagy a munkajogot. A magyar jogrendszerben többféle jogszabályt különböztethetünk meg. A törvényt, amelyet kizárólag az Országgyőlés alkothat, a kormányrendeletet, miniszteri rendeleteket, illetve az önkormányzatok rendeleteit. Megemlíthetjük ezen felül például az Alkotmánybíróság határozatait is. A jogszabályok hierarchikus rendbe szervezıdnek. A jogrendszer alaptörvénye az Alkotmány, így az alacsonyabb rendő jogszabályok mind az Alkotmányra vezethetıek vissza. Az állampolgárok lényeges életviszonyait csak törvényben lehet szabályozni, törvényt pedig csak az Országgyőlés hozhat. A törvénynél alacsonyabb szintő jogszabályt (kormányrendeletet, miniszteri rendeletet) csak törvényi felhatalmazással lehet meghozni. A biztosítási jogot két részre oszthatjuk: biztosítási közjogra és biztosítási magánjogra. A biztosítási közjog a biztosítók, és a biztosítási piac más résztvevıinek jogállását, illetve a biztosítás felügyeleti rendszerét tartalmazza. Ennek „alaptörvénye” a Biztosítási Törvény (Bit). A biztosítási magánjog a Ptk. kötelmi részének biztosítási fejezetén alapul. Ez a fejezet tartalmazza a biztosítási szerzıdések jogát. Más, speciális területeket alacsonyabb szinten (kormányrendeletekben), technikai kérdéseket pedig miniszteri rendeletekkel szabályoznak. A biztosítási jog forrásai: 1959. évi IV. tv. (Ptk.) XLV. fejezete, 1960. évi 11. tvr (Ptké.), 2003. évi LX. tv. (Bit), kormányrendeletek (pl. 190/2004 (VI.8.), PM rendeletek, egyéb források (pl. biztosításkötést elıíró szabályok, vagy az Szja tv., stb.) Polgári jogi alapelvek: A Polgári Törvénykönyv bevezetı rendelkezései az egész magánjogra érvényes, alapvetı elveket tartalmaznak, így ezeknek a jogelveknek a biztosítási szerzıdések jogában is érvényesülniük kell. Fontos szerepük van abban, hogy a nem egyértelmő helyzetekben a megfelelıen tudjuk értelmezni, illetve alkalmazni a jogszabályokat. Ezek az alapelvek a következık: Jóhiszemőség, tisztesség: a Ptk. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszemőség és a tisztesség követelményének megfelelıen, kölcsönösen együttmőködve kötelesek eljárni.” Egy biztosító számára különös jelentıséget ad ennek a szabálynak a fogyasztóvédelmi vonatkozása. A fogyasztókkal kötött fogyasztási típusú szerzıdések (ilyennek minısülnek a késıbb tárgyalt általános szerzıdési feltételeket tartalmazó biztosítási szerzıdések is) esetében mindenképpen kerülni kell az egyoldalúan kialakított, tisztességtelen, az erısebb pozícióját kihasználó feltételeket. Fontos megjegyezni, hogy a biztosító és a biztosított viszonya a legtöbbször aszimmetrikus, tekintettel a két fél közötti anyagi és szervezeti, valamint biztosításszakmai ismeretekbeli különbségre. Jogvita esetén a bíróság mindig vizsgálja a felek jóhiszemőségét, illetve a megkötött szerzıdések, és a felek eljárásának tisztességes, vagy tisztességtelen voltát. Elvárhatóság: a „polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.” (Ptk. 4. § (4) bekezdés) Az adott helyzetben elvárhatóság az a mérce, amely megmutatja, hogy vitás helyzetben az adott fél megfelelıen járt-e el, vagy sem. Az elvárhatóság természetesen szubjektív fogalom, így például a biztosítási jogviszonyban a biztosító részérıl ez a „küszöb” magasabb lehet, mint más, laikus szereplık számára. Joggal való visszaélés tilalma: a jogok gyakorlása közben a jogával élı fél azt annak társadalmi rendeltetésével összeegyeztethetetlen célra nem használhatja fel (Ptk. 5. § (1) bekezdés). Ennek az elvnek a pozitív oldala a rendeltetésszerő joggyakorlás szabálya, azaz hogy a jogával élı fél azt társadalmi rendeltetésének megfelelıen köteles felhasználni. A szerzıdéses jogviszonyban a felekre vonatkozik az együttmőködési kötelezettség szabálya is. Szerzıdésekre vonatkozó általános jogelvek: Alapvetı fogalmak: Szerzıdést csak létezı személyek köthetnek. A személyek két nagy csoportba sorolhatók: jogi személyek és természetes személyek. E kategóriákon kívül a polgári jog ismeri a jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok intézményét is, ilyen a közkereseti társaság és a betéti társaság. 85
Dr. Déri Katalin, Dr. Obert Ildikó, Dr. Harkai Krisztián: Biztosítás jogi kérdései 1996 évi tréning anyaga
180
Természetes személy az ember, aki teljes körben jognyilatkozatot akkor tehet, ha cselekvıképes. Cselekvıképes a nagykorú személy, ha a cselekvıképességét a bíróság gondnokság elrendelése formájában nem korlátozta. A jogi személy tulajdonképpen nem más, mint absztrakció: jogi személy az állam és a jogszabály által erre feljogosított szervezet. A jogi személy jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez főzıdhetnek. A Ptk. jogi személyiséggel ruházza föl például az állami vállalatot, a költségvetési szervet, a szövetkezetet, az alapítványt, a gazdasági társaságok közül pedig a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot és a részvénytársaságot, továbbá a közhasznú társaságot, az egyesületet és a leányvállalatot. „A szerzıdés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.” (Ptk. 205. § (1) bekezdés) A szerzıdés tehát a kötelezett(ek) és a jogosult(ak) közös akaratából jön létre. Egyoldalú jognyilatkozatból nem jön létre szerzıdés, csak ha ezt külön jogszabály kifejezetten engedi, vagy elıírja. A szerzıdéses akarat hiánya érvénytelenségi ok. „A szerzıdésbıl kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.” – Ptk. 198. § (1) bekezdés. A szerzıdés szereplıi az elıbbi mondat alapján: a kötelezett és a jogosult. A kötelezett az a szolgáltatás teljesítésére vállalt kötelezettséget a szerzıdésben, a jogosult pedig ehhez a szolgáltatáshoz való jogosultságot szerzi meg. Természetesen a szerzıdéses jogviszony túlnyomó többségében mindkét fél rendelkezik jogokkal és kötelezettségekkel. A szolgáltatás lehet ingyenes (pl. ajándékozás), ill. visszterhes (pl. vállalkozói szerzıdés). A Ptk. szerint fıszabályszerően a magyar jogrendszerben a szerzıdési szabadság érvényesül. Ez szabadságot jelent a szerzıdés létrehozása tekintetében (akarnak-e szerzıdést létrehozni), a felek (partner) kiválasztásában (kivel akarunk szerzıdést kötni), a szerzıdés formájában (szóban, vagy írásban) és tartalmában is. Ugyanakkor a szerzıdési szabadságnak sokszor korlátai vannak: ilyenek a jogszabályi korlátozások (pl. közüzemi szerzıdések, a csak meghatározott személyek által köthetı szerzıdések, a csak meghatározott tartalommal köthetı szerzıdések); a felek megegyezése általi korlátozások (tehát amit a felek szabad akaratukból kötnek ki), mint például az elıszerzıdés, amely az elızı, a felek megegyezésével történı korlátozások egyik formája: a felek szerzıdést kötnek arról, hogy az abban foglaltaknak megfelelı szerzıdést fognak kötni; végül pedig az általános szerzıdési feltételek (ÁSZF), amely a tömegesen kötött hasonló szerzıdések (un. fogyasztói szerzıdések) esetén alkalmazott forma, amelynek lényege, hogy az abban foglaltakat a fogyasztó „automatikusan” elfogadja, vagyis ebben a tekintetben korlátozza saját szerzıdéses szabadságát. Természetesen az ilyen szerzıdéseket a fogyasztóvédelmi szervezetek erıteljesen ellenırzik. További, rendkívül hasonló példák a szerzıdési szabadság korlátozására közüzemi szerzıdések, amelyek esetében a jogszabály elıírja, hogy a fogyasztó szerzıdéskötés iránti kérelmét a szolgáltató köteles elfogadni. Az „aszimmetrikus” korlátozások bevezetéshez további szempontot jelent a nagy tömegő szerzıdésen, illetve a fogyasztóvédelmen kívül a nagy kockázat, vagy az állami kontroll, stb.; Szerzıdést – hacsak kifejezett kötelezı jogszabályi elıírás nincs – akár szóban, akár írásban, akár pedig ráutaló magatartással lehet kötni. Ugyanakkor a „hallgatás” automatikusan nem minısül elfogadásnak, beleegyezésnek, kivéve, ha a felek errıl megállapodtak, vagy maga a jogszabály így rendelkezik. A szerzıdés kötelezı tartalmát a Ptk. igen rugalmasan határozza meg: a szerzıdés létrejöttéhez az szükséges, hogy a felek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minısített kérdésekben megállapodjanak. Ugyanakkor a szerzıdésnek nem kell olyan kérdéseket tartalmaznia, amelyekre jogszabály elıírást ad. Ennek megfelelıen, bár a szerzıdések szokásos tartalmát (szerzıdı felek, szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározása, hatálybalépés, határidı, teljesítés ideje, helye, módja, keltezés, aláírás stb.) általában ismerjük, a szerzıdést soha nem szabad sémaként alkalmazni, hanem azt mindig az adott ügyre és a felek szerzıdéskötéskori akaratának megfelelıen kell megkötni. A szerzıdés érvényessége, érvénytelensége A Ptk. óriási szerzıdéskötési szabadságot biztosít a szerzıdı felek számára, ugyanakkor korlátokat is tartalmaz. Ilyen korlátozás például, hogy tilos jogszabályba vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközı szerzıdést kötni, vagy olyat, amely jogszabály megkerülésére irányul. Amennyiben a szerzıdés e tilalmakat megszegve jön létre, úgy a szerzıdés érvénytelen. A szerzıdés érvénytelensége két formában jelenhet meg: a szerzıdés az érvénytelenség folytán: a) semmis, vagy b) megtámadható. Az érvénytelen szerzıdésnek az a jogkövetkezménye, hogy a szerzıdéskötés elıtt fennállott helyzetet, az eredeti állapotot kell helyreállítani. A semmis szerzıdés A szerzıdés semmis akkor, ha olyan nyilvánvaló vagy súlyos hibában szenved, amely semmiképpen sem orvosolható, és azon az idı múlása sem javít. Ilyen ok lehet például, hogy a szerzıdés jogszabályba ütközik például az uzsorás szerzıdés, vagy a jogszabály megkerülésére irányuló szerzıdés. A semmis szerzıdés
181
érvénytelensége objektív: ha törvény kivételt nem tesz, a semmis szerzıdés érvénytelenségére bárki határidı nélkül hivatkozhat, és a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A megtámadható szerzıdés Amennyiben a szerzıdés érvénytelenségét szubjektív ok eredményezi, pl. az egyik felet megtévesztették, tévedett, jogellenesen megfenyegették, esetleg a felek szolgáltatásai feltőnıen aránytalanok, vagy a jogi személy részére indokolatlan, egyoldalú elınyt biztosít a szerzıdés, a Ptk. lehetıvé teszi, hogy a sérelmet szenvedett fél a szerzıdést bíróság elıtt megtámadja. Megtámadási határidıként a Ptk. egy évet határoz meg attól az idıponttól kezdıdıen, hogy a sérelmet szenvedett fél olyan helyzetbe kerül, hogy jogait érvényesítheti (pl. fenyegetettsége megszőnik). A megtámadható szerzıdést a sérelmet szenvedett fél és az jogosult megtámadni, akinek a megtámadáshoz érdeke főzıdik. A szerzıdés módosítása Amennyiben a szerzıdés érvényesen létrejön, a nem azonnal teljesülı szerzıdések esetében felmerülhet a szerzıdés módosításának igénye. Ha a felek a módosításban megállapodnak, úgy a szerzıdés abban a formában módosítható, ahogyan azt létrehozták. Amennyiben azonban a felek között a módosítás tekintetében megállapodás nem jön létre, úgy a szerzıdés egyoldalúan általában nem módosítható. A szerzıdés megszőnése A szerzıdés megszőnésének klasszikus esete a teljesítés: a szerzıdésszerő teljesítéssel a szerzıdés megszőnik. Ugyanígy megszőnik a határozott idıre szóló szerzıdés a határozott idı elteltével. A szerzıdés megszőnik akkor is, ha a teljesítés lehetetlenül, azaz olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelıs, továbbá akkor is, ha a szerzıdés jogosultja és kötelezettje ugyanaz a személy lesz (pl. a zálogjogosult megveszi a zálogtárgyul szolgáló ingatlant). A szerzıdések betartását un. szerzıdésbiztosító mellékkötelmekkel lehet elérni. Ezek a mellékötelezettségek az következık: a foglaló, a kötbér, a jótállás, a bankgarancia, a zálogjog (kézizálog és jelzálog), óvadék, a kezesség. Ezek mellett meg kell említenünk fontos (a biztosításhoz kapcsolódó) szerzıdéstípusként a hitelbiztosítást, illetve a kölcsönszerzıdést és az életjáradéki szerzıdést, stb.; A tipikus szerzıdések közül talán a leggyakoribb az adásvétel. A szerzıdı felek: az eladó és a vevı. Az eladó a dolog tulajdonjogát a vevıre ruházza és a dolgot a vevı birtokába bocsátja, a vevı pedig a vételárat megfizeti és a dolgot átveszi. Adásvétel tárgya csak forgalomképes dolog lehet. Az adásvételi szerzıdés nincs írásbeli alakhoz kötve. Ez alól kivétel pl. az ingatlan adásvételi szerzıdés, amelynek érvényességéhez nem csupán a szerzıdés írásba foglalása, hanem jogászi ellenjegyzés is szükséges. Az adásvétel különös nemének minısül a vételi jog és az elıvásárlási jog. A Ptk. a „vételi jog” fogalmát azonosítja az opcióval. A vételi jog annak polgári jogi fogalma szerint azt jelenti, hogy a tulajdonos másnak arra ad jogot, hogy a jogosult elıre meghatározott idıpontban vagy idıtartam alatt, elıre meghatározott áron a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja. Az elıvásárlási jog annyiban hasonlít a vételi joghoz, hogy a jog jogosultjának a dolog megvásárlására lehetıséget biztosít. Az elıvásárlási jog esetében, ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerzıdés megkötése elıtt köteles az elıvásárlási jog jogosultjával közölni. Ha az elıvásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerzıdés közöttük létrejön. Ha azonban az elıvásárlási jog jogosultja megszabott határidı alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelıen vagy annál kedvezıbb feltételek mellett eladhatja. Az adásvételtıl a csere abban különbözik, hogy a szerzıdı felek közül mindkét szerzıdı fél dolog tulajdonjogát ruházza át – kölcsönösen – a másik félre, és nincs közöttük vételár fizetési kötelezettség. A cserére egyebekben az adásvétel szabályai vonatkoznak. A megbízás olyan szerzıdésfajta, ahol a megbízó és a megbízott a szerzıdı felek, és ahol a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelıen. Ha a megbízó az ügyek vitelével a megbízottat meghatalmazza, úgy a megbízott a megbízó nevében és helyette jár el. A bizomány ezzel szemben sokkal konkrétabb szerzıdésforma: a bizományi szerzıdés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, a saját nevében adásvételi szerzıdést kötni. Abban az esetben, ha a bizományos a megbízó által megadott feltételeknél kedvezıbb feltételekkel köti meg az adásvételi szerzıdést, úgy az általános szabályok szerint az abból eredı elıny megosztásáról a felek egymás között rendelkezhetnek, de ha ilyen rendelkezés nincs, az elıny a megbízót illeti meg. A bizomány fontos eleme, hogy a bizományi szerzıdés alapján kötött adásvételi szerzıdés a bizományossal szerzıdı féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi, a bizományos pedig a megbízónak tartozik felelısséggel mindazon kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a vele szerzıdı felet a szerzıdés folytán terhelik. A letéti szerzıdés alapján a letéteményes (a letét ırzıje) köteles a letevı által rábízott dolgot idılegesen megırizni, a dolgot nem használhatja és más ırizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevı beleegyezett. A letéteményes a jogszerően igénybevett harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot ı maga ırizte volna. A letét szintén visszterhes szerzıdés, tehát a letevı a letétért díj fizetésére köteles. A letéteményest
182
díjkövetelése és költségei biztosítására törvényes zálogjog illeti meg a letevınek a letéteményes birtokába került (letett) vagyontárgyain. Biztosítási közjog: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. tv., azaz a Bit., illetve, utalva elıdjére, az 1995. évi XCVI. tv.-re, a Bit. II. a biztosítási közjog alapja. A jogszabály határozza meg a biztosítók, illetve a biztosításközvetítık jogállását, tevékenységüket, illetve a tevékenységük folytatásához szükséges követelményeket. Ezen felül a jogszabály a Felügyelet jogkörét, illetve feladatait és eljárását is szabályozza. Némiképpen ellentmondásosan, a jogszabályba belekerültek bizonyos, a biztosítási szerzıdésre vonatkozó szabályok, így például a jogvédelmi biztosításról szóló rész. Biztosítás megkötésére kizárólag a biztosító jogosult, minden érvényes biztosítási szerzıdés kötelezettje biztosító. Biztosító csak zártkörően mőködı, kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthetı. A biztosító szövetkezetek a szövetkezet tagjaik részére nyújthatnak biztosítási szolgáltatást. Jelenleg Magyarországon nincsen biztosító szövetkezet. A biztosító egyesület szintén csak a tagjai részére nyújthat, nyereségérdekeltség nélküli szolgáltatást. Biztosító egyesületbıl 34 rendelkezik felügyeleti engedéllyel (a többségük növény- illetve állatbiztosító egyesület). Zrt. formában mőködı biztosítóból 28 rendelkezik felügyeleti engedéllyel 2007. januárjában. (Itt érdemes felhívni a figyelmet, hogy 2005 óta a cégek kötelesek a nevükben feltüntetni, hogy részvénytársasági társasági forma két Magyarországon ismert típusa, azaz a zártkörően mőködı és a nyilvánosan mőködı részvénytársaság közük melyikhez tartoznak. Röviden és leegyszerősítve a nyilvánosan mőködı részvénytársaság részvényeit a tızsdén jegyzik, „bárki” hozzájuthat, míg a zártkörő rt. részvényeihez nem lehet nyilvánosan hozzájutni. A Bit. elıírásai szerint (a biztosítási ágak felosztásának megfelelıen) csak élet-, illetve nem-élet biztosító alapítható. Az 1996 elıtt alapított biztosítók esetében a törvény lehetıséget ad az un. kompozit mőködés fenntartására, tehát mind élet, mind nem-élet ág mővelésére. Megengedi ugyanakkor a törvény az un. „kiskompozit” biztosítók létrehozását, azaz az életbiztosítók számára kiegészítı balesetbiztosítási tevékenység (azaz a régi ágazati felosztásnak megfelelı személybiztosítási tevékenység) folytatását. A jogszabály a biztosítók mőködését bizonyos minimál-követelmények teljesüléséhez köti, ezek közül az un. nevesített tisztségviselıkre vonatkozó szabályok az alábbiak: Vezetı állású személy: megválasztását, illetve tervezett kinevezését megelızıen 30 nappal a felügyeletnek be kell jelenteni, amely határozatot hoz a megválaszthatóságáról. Büntetlen elıéletőnek, szakmailag alkalmasnak, üzletileg megbízhatónak kell lennie, és legalább 5 éves biztosítási, ill. vállalati gazdálkodási, vagy államigazgatás pénzügyi, vagy gazdasági területén szerzett gyakorlattal, illetve felsıfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Ügyvezetı: a vezetı állású személyekre vonatkozó elıírásoknak megfelelı, a biztosítóval munkavállalói jogviszonyban álló személy. Egyéb vezetık: a vezetı biztosításmatematikus (aktuárius), vezetı jogtanácsos, a biztosító számviteli rendjéért felelıs vezetıje, belsı ellenırzésének vezetıje, illetve (életbiztosítási ág mővelése esetén) a biztosító vezetı orvosa. A biztosítónak ezen felül a törvényben meghatározott, illetve meghatározott módon képzett biztosítástechnikai tartalékokkal kell rendelkeznie. A törvény szabályozza továbbá a biztosító saját tıkéjének mértékét, illetve, hogy azon belül milyen szavatoló, illetve biztonsági tıkével kell rendelkeznie. A pénzügyi rendszert (a felügyelet gyakorlata nyomán) pénzpiaci, tıkepiaci, biztosításpiaci, illetve pénztárpiaci térre oszthatjuk. A biztosításpiaci tér szereplıi a biztosítókon kívül az alkuszok, illetve a biztosítási szaktanácsadók, valamint a független biztosításközvetítık (a függı biztosításközvetítıket csupán regisztrálják, értük az „anyabiztosító” áll helyt). A pénzpiaci tér szereplıi elsısorban a bankok, illetve szakosított hitelintézetek, a takarék- és hitelszövetkezetek és a pénzügyi vállalkozások (pl. lízingcégek, záloghitelezık, faktorházak). A tıkepiaci tér szereplıi a befektetési vállalkozások (befektetési társaságok, bizományosok és kerekedık [pl. brókerházak]), befektetési alapkezelık, árutızsdei szolgáltatások és kockázati tıkealap-kezelık). A pénztárpiaci térben a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes önsegélyezı pénztárak és az önkéntes egészségpénztárak találhatóak. A pénzügyi rendszer egyik legaktuálisabb trendje, hogy a pénzügyi rendszer egységesül: egyfelıl a szolgáltatások olvadnak egybe, kerülnek egy csomagba, illetve maguk a piaci szereplık is összeolvadnak, illetve a „szomszédos” területeken terjeszkednek. (ld. Allianz Bank); A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megtestesíti ezt a folyamatot, tekintve, hogy a korábbi ágazati felügyeletek (pl. a biztosítás felügyelet) összevonásával jött létre. A PSZÁF folyamatosan figyelemmel kíséri a piac mőködését. A Felügyelet ugyanis nemcsak ellenırzi a különféle szabályok betartását, de piacirányító, de legalábbis piacorientáló szerepet is betölt. Ebbıl következıen a piaci szereplık (így természetesen a biztosítók is) szinte napi kapcsolatban állnak a Felügyelettel. A PSZÁF
183
engedélyezési feladatkörében a biztosító mőködésének engedélyezése mellett folyamatosan nyilvántartja és vizsgálja a vezetı tisztségviselıket, a nevesített tisztségek betöltıit, a biztosító ügynökeit, az egyes munkavállalók összeférhetetlenségét, a termékeket és az egyes szerzıdéseket is. Az engedélyezésen és nyilvántartáson kívül rendszeres vizsgálatokat és szúrópróbaszerő vizsgálatokat egyaránt végez. A vizsgálatok eredményeképpen utasíthatja a biztosítót a jogszerő mőködésre, felügyeleti bírságot szabhat ki, de ismételt, súlyos hibák, illetve jogellenes mőködés feltárása esetén akár a tevékenység ideiglenes felfüggesztésére, vagy a mőködési engedély végleges visszavonására is sor kerülhet. A Gazdasági Versenyhivatal autonóm - a kormánytól független, az Országgyőlés ellenırzése mellett mőködı országos hatáskörrel rendelkezı hatóság. A GVH élén az elnök áll, akinek munkáját két elnökhelyettes segíti. A GVH - folyamatosan figyelemmel kíséri a verseny és a piacok mőködését; - jogsértés gyanúja esetén saját kezdeményezésre, illetve a hivatalhoz érkezett panaszok, illetve bejelentések alapján döntést hoz arról, hogy induljon-e verseny felügyeleti eljárás; - lefolytatja a hivatalból, illetve kérelemre indult (magyar és/vagy közösségi jogalapon folyó) verseny felügyeleti eljárást; - utóvizsgálat keretében ellenırzi a versenytanácsi döntések végrehajtását. A GVH a versenytörvény és a közösségi versenyjog rendelkezéseit a verseny felügyeleti eljárásban érvényesíti. A GVH a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és a közösségi versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erıfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó megállapodások, elkövetésének gyanúja esetén hivatalból indít eljárást. Az eljárásindításra okot adó jogsértés gyanúját a GVH maga is észlelheti, de panasz vagy bejelentés benyújtásával bárki felhívhatja arra a hivatal figyelmét. A panasz, illetve bejelentés benyújtása nem eredményezi automatikusan verseny felügyeleti eljárás megindítását. A GVH abban az esetben indítja meg a vizsgálatot, ha az észlelt tevékenység, magatartás vagy állapot a versenytörvény (vagy a közösségi versenyjog) rendelkezéseit sértheti, az eljárás lefolytatása a GVH hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme szükségessé teszi a hivatal fellépését. Kartellügyekben az eljárás hivatalból történı megindítását un, engedékenységi kérelem benyújtása elızheti meg. A verseny felügyeleti eljárások során a GVH a tájékozódás érdekében számos vizsgálati jogosítvánnyal élhet: adatkérés, tanúmeghallgatás, szakértı igénybevétele, iratokba való betekintés, bírói engedély birtokában elızetes értesítés nélküli helyszíni szemle tartása a vállalat székhelyén vagy akár a vállalat munkatársainak lakóhelyén és gépkocsijában, lefoglalás, zár alá vétel vagy a számítógép adattáráról tükörmásolat készítése. Az eljárás lezárásaként hozott határozatában a Versenytanács - megállapíthatja a jogsértés megtörténtét, - elrendelheti a törvénybe ütközı állapot megszüntetését, - megtilthatja a jogsértı magatartás további folytatását - kötelezettség teljesítését írhatja elı a jogsértı vállalkozás számára, - a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult ügyekben a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban elrendelheti helyreigazító nyilatkozat közzétételét, illetve - bírság kiszabásáról is rendelkezhet, vagy - az eljárás megszüntetésével megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik törvénybe. A Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıség szintén széles jogkörökkel rendelkezik, így: - piac felügyeleti tevékenységük keretében ellenırzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági elıírások megtartását, vizsgálatot folytathat a fogyasztókat érintı ügyekben, fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki, kivéve, ha más hatóság azonos tényállás mellett már szabott ki bírságot, - figyelemmel kíséri a fogyasztókat érintı általános szerzıdési feltételeket, - intézi a fogyasztók minıségi kifogásaival és panaszaival kapcsolatos ügyeket, - termék-összehasonlító vizsgálatokat végeztet és közzéteszi azok eredményét, - irányítja a termékbiztonság ellenırzésével összefüggı piac felügyeleti feladatokat, Amennyiben jogsértést tapasztal, a Fıfelügyelıség az alábbi intézkedéseket teheti: - elrendelheti a jogsértı állapot megszüntetését, - megtilthatja a jogsértı magatartás további folytatását, - elrendelheti a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztetı értékesítési körülmények, illetve a fogyasztók széles körét érintı vagy jelentıs nagyságú hátrányt okozó és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütközı gazdasági tevékenység esetén - a szabálytalanság megszüntetéséig - az üzlet bezárását. - pert indíthat az ellen, aki jogszabályba ütközı tevékenységével a fogyasztók széles körét érintı vagy jelentıs nagyságú hátrányt okoz, akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. - A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Eljárása során a FVF jogosult:
184
- belépni az ellenırzése alá tartozó tevékenységek gyakorlására szolgáló valamennyi helyiségbe, telephelyre, valamint a szolgáltatás nyújtásának helyére, akadályoztatása esetén a rendırség igénybevételére, -az ellenırzés eredményes ellátásához szükséges iratok, nyilvántartások megtekintésére, az ellenırzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, amelyet csak a hatósági eljárásban használhat fel. Ha eljárás során megállapítja a reklám jogsértı voltát - elrendelheti a jogsértı állapot megszüntetését, - megtilthatja a jogsértı magatartás további folytatását. - határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A Grtv. a reklám felügyeleti bírság alsó és felsı határát nem határozza meg, azt az eljáró hatóság mérlegelési jogkörében állapítja meg. A Grtv. 18.§ (3) bek. alapján a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértı állapot idıtartamára és a jogsértı magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogerısen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani. Biztosításközvetítık: Megkülönbözethetünk egymástól függı és független, illetve egyes és többes biztosítási ügynököt. Mindegyik ügynök feladata, hogy elıkészítse a biztosítási szerzıdés megkötését, illetve bizonyos egyéb, a biztosítási jogviszonnyal összefüggı feladatokat lásson el (pl. az biztosítási díj átvétele lehet ilyen). A függı biztosításközvetítı egy, vagy több biztosító számára végez ügynöki tevékenységet, munkaviszonyban, vagy vállalkozóként. Az egy biztosítónak dolgozó függı biztosításközvetítı helyzete a legegyszerőbb, hiszen ı kizárólag ennek az egy biztosítónak a termékeit értékesíti (ezen belül természetesen a biztosító értékesítési politikájának megfelelıen az egyes értékesítık szakosodhatnak, és szakosodnak is). A többes függı biztosításközvetítı több biztosító egymással nem versengı termékeit értékesítheti. A független biztosításközvetítı több biztosító termékeit értékesítheti (ezek egymással versengı termékek is lehetnek). Mivel nem áll konkrét biztosító mögötte, felelısségbiztosítással rendelkezik A vezérügynök ezzel szemben csak függı egyes biztosításközvetítı lehet. A biztosító ágazatonként csupán egyetlen vezérügynököt nevezhet meg, akinek „teljhatalma”, azaz kockázatvállalási, ill. kötvényesítési jogosultsága is van. Az alkusz elıkészíti a biztosítási szerzıdés megkötését. Az alkusz nem a biztosítót, hanem a szerzıdı felet, illetve a biztosítottat képviseli: a piacon található biztosítási termékek közül kiválasztja az ügyfél számára legkedvezıbbet, illetve az ügyfél igényeit legjobban kielégítıt, és azt az ügyfél nevében eljárva, az ügyfél javára megköti. Az alkusz felelısségbiztosítással rendelkezik, hiszen az általa okozott kárért a biztosító nem áll helyt. Egyéb kérdések: Gyakran felmerülı probléma az un. „konkuráló jogok” kérdése, amelyet a következı példán keresztül érdemes röviden bemutatni: Az úgynevezett viszontbiztosítási „treaty” és a megkötött biztosítási szerzıdés feltételei közötti elıfordulhat kollízió, vagyis összeütközés. Ilyen eset lehet, ha a két feltételben található kizárások nem fedik egymást, vagy ha a viszontbiztosító által elıírt feltétel, vagy kizárás a magyar jogban nem érvényesíthetı (ekkor az sem „számít”, hogy az adott feltétel az ügyféllel megkötött biztosítási szerzıdésben szerepel). Ebben az esetben az a helyzet állhat elı, hogy a kárt a viszontbiztosító nem téríti meg. A 2004. május 1-jétıl hatályba lépı jogszabályi rendelkezések értelmében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezı biztosító, illetve független biztosításközvetítı és biztosítási szaktanácsadó határon átnyúló szolgáltatást is végezhet, és e szolgáltatás végzéséhez nem kell beszerezni a „befogadó ország” hatóságának engedélyét, ha az adott tevékenység végzésére saját államában jogosult. Határon átnyúló szolgáltatás elsı ízben történı végzése esetén a „fogadó ország” felügyeleténél be kell jelentkezni. A bejelentés kézhezvételét követıen pedig a „befogadó ország” felügyelete a szolgáló tagállami rendelkezésekrıl tájékoztatást nyújt. A bejelentkezés (az adott tagállam szabályozásától függıen) általában biztosítási ágazatonként történik, tehát csak olyan típusú biztosítást lehet kötni, amilyenre az adott biztosító be van jelentkezve. A bejelentkezés mellett egyéb kötelezettségek is hárulnak a biztosítóra. Egyrészrıl adóképviselıt kell megbízni. A határon átnyúló szolgáltatásokat elsıdlegesen a „székhely szerinti ország” hatósága ellenırzi, hiszen ıhozzá tartozik intézmény felügyelete. Ugyanakkor a „befogadó ország” hatósága is felügyeletet gyakorol a tevékenység felett, és elsısorban fogyasztóvédelmi okokból. A közösségi szabályozás értelmében ugyanis a „befogadó ország” hatóságának jogában áll figyelemmel kísérni, hogy a határon átnyúló szolgáltatást végzı intézmény a „befogadó országban” betartja-e az adott tevékenységre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. Az EU-csatlakozás másik folyományaként lehetıség nyílik fiókteleppel megjelenni a másik tagállam piacán. Ennek elınye, hogy komplett „biztosítói” szolgáltatást lehet nyújtani úgy, hogy a „rendes” biztosítók számára
185
elıírt feltételeket ne kell teljes körően teljesíteni, elégséges azok meglétét az anyacég adataival igazolni. Így a fióktelep nyitásával egy leányvállalat alapításánál jóval kisebb költséggel lehet megjelenni egy külföldi piacon. A Bit. szerint az Európai Unió másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítı esetében a biztosításközvetítıi tevékenység Magyarország, mint „befogadó ország” területén történı folytatásához a Felügyelet által történı nyilvántartásba vétel nem szükséges. A másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága tájékoztatja a Felügyeletet, amikor a tagállam területén biztosításközvetítıi tevékenységre jogosult elsı alkalommal kíván biztosításközvetítıi tevékenységet végezni. A Felügyelet a bejelentés kézhezvételétıl számított 1 hónapon belül pedig tájékoztatja a biztosításközvetítıt a tevékenység végzésére vonatkozó magyar szabályozásról. Az említett biztosításközvetítık természetesen csak olyan más tagállami illetıségő biztosítótársaság termékére vonatkozóan végezhetik tevékenységüket, amely korábban bejelentette a határon átnyúló tevékenység végzését. A külföldi biztosításközvetítık szakmai felelısségbiztosításukat a saját országuk szabályozásától függıen kötik meg, az „otthoni” felelısségbiztosításuk itt is érvényes.
11 VADEMECUM Biztosítási ABC86 A, Á, B, C, D, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, M, N, O, Ö, P, R, S, Sz, T, Ú, Ü, V, Z Vade mecum! Vidd magaddal! – mondták a régi latinok, amikor valami olyasvalamirıl volt szó, ami jó, ha mindig kéznél van. A fogalom azonban Gutenberg után új értelmet kapott. Vademecum-nak neveztük azokat a hasznos(nak szánt) nyomtatott útravalókat, kézi-, vagy zsebkönyvecskéket, amelyek a benne lapuló információk miatt fontosak lehetnek. A abszolút önrészesedés: levonás jellegő önrészesedés , amelynek mértékét százalékban, vagy összegben (vagy mindkettıben) határozzák meg. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem térít. Ha a kár nagyobb, mint az önrészesedés, a teljes kár meghatározott százalékát, vagy a meghatározott összeget a kárból levonják, azt a biztosított maga viseli. adóigazolás: az adókedvezményben részesülı és érvényben lévı biztosítási szerzıdésekrıl a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követı január hó 31. napjáig. adózás és biztosítás: a biztosító szolgáltatásai nem minısülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja-kötelesek. (Kivéve: a felelısségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat.) További lényeges kedvezmény: a 10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20%-a, de; maximum 100 ezer forint a számított adóból levonható, illetıleg visszaigényelhetı. ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerzıdéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet keresı (szerzıdı). Az ajánlat még nem szerzıdés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerzıdés létrejötte) aktív viszontbiztosítás: más biztosító kockázatainak viszontbiztosításba vétele, a kockázatok (egy részének) átvállalása. akvizíció: a biztosítások megkötésére irányuló üzleti tevékenység, módszerei: a tájékoztatás, a meggyızés, az érvelés. alapbiztosítás: a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerzıdés, amelyhez kiegészítı biztosítások is köthetık. alkusz (független biztosítás közvetítı): olyan biztosítás közvetítı, aki a szerzıdés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet keresı megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke! Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához (ajánlat), és a megfelelı partner (biztosító) kiválasztásához, közremőködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot. all risks: "minden kockázatra" kiterjedı biztosítás. A szerzıdés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetıleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma. alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerzıdésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata(aránylagos) térítés. A premier risque biztosításoknál nem jöhet szóba a pro-rátázás. antiszelekció: ellenkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy a biztosan vagy nagy valószínőséggel bekövetkezı kockázataikra – azok eltitkolásával – keressenek biztosítási fedezetet. Ez a törekvés általában közlési kötelezettség megsértésével jár együtt. 86
Írta: TRUNKÓ Barnabás Munkatársak: POPPER Klára, MARCZI Erika, SZABÓ Géza, KOVÁCS László (lényegi részek kiemelésével)
186
auto-szelekció: önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körő biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható, nem úgy, mint az anti szelekció. avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjármővek) értékének az idımúlás, illetıleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépkocsi - a kár idıpontjában - 70%-os mőszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie. ( káron szerzés tilalma) Á állampapír: az államadóságot, illetıleg annak egy részét megtestesítı, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak. állomány: a biztosító érvényes biztosítási szerzıdéseinek összessége. állománydíj: egy adott idıszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban. átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló, szerzıdéskötési megoldás, amelynek során a régi szerzıdés – közös megegyezéssel – megszőnik, az új pedig – ezzel egyidıben – hatályba lép. Mivel két szerzıdésrıl van szó, a megoldás különbözik a szerzıdésmódosítástól. B baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépı külsı ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz. baleset-biztosítás: olyan biztosítási szerzıdés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére. BBP-biztosítás: külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. Az igazolvány, kötvény felmutatása ellenében a külhoni orvos – sürgıs szükség esetén – a beteget ellátja, és honoráriumát késıbb a biztosítóval számolja el. befektetési hozam: a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentıs hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben. betegségbiztosítás: biztosítási szerzıdés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Sokak szerint helyes elnevezése: egészségbiztosítás. betöréses lopás: a vagyonbiztosítási szerzıdésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetıjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erıszakos vagy lopott, illetıleg hamis kulccsal történı behatolás. bizonyítási teher: eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvő elnevezésük non-life illetıleg life. csalás: célzatos bőncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak. (Btk. 318. §) büntetése: két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés. biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerzıdés rögzíti. Ha az esedékességtıl számított 30 nap elteltével ( respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerzıdés minden értesítés nélkül, automatikusan megszőnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban. biztosítási esemény: a szerzıdésben rögzített olyan jövıbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tőz stb.), halál vagy meghatározott idıpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás). biztosítási érdek: vagyonbiztosítási szerzıdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszőnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta – , az érdekmúlás miatt a biztosítási szerzıdés is automatikusan megszőnik. biztosítási idıszak: a szerzıdésben megjelölt idıszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettıl eltér (általában rövidebb) is. A szerzıdés felmondásánál is nagy jelentısége van. biztosítási összeg: a biztosítási szerzıdésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felsı határa. (alulbiztosítás), ( túlbiztosítás) biztosítási szerzıdési feltételek: törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerzıdésnek tartalmaznia kell.
187
biztosítási tevékenység: szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerzıdésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak az PSZÁF elızetes engedélyével folytatható. biztosítási titok: minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerzıdéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevıket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerzıdés - bármilyen okból - nem jött létre. biztosítási törvény: 1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintő jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekrıl és a biztosítási tevékenységrıl. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza. biztosított: a biztosítási szerzıdés fontos alanya, az ı életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ı (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerzıdı fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerzıdıvel. biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: ( biztosító részvénytársaság), ( biztosító szövetkezet) vagy (biztosító egyesület). biztosítópénztár: teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végzı, sajátos egyesületi (pénztári) formában mőködı, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyezı pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli. biztosító részvénytársaság: részvénytársasági formában mőködı biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki. bonus: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco) vagy a következı évi díj csökkentésével (pl. kötelezı gépjármő felelısségbiztosítás). C casco: jármőtestek törésbiztosítása, amely általában kiterjed az elemi károkra és a lopásra, illetıleg rongálásra is. Az auto casco a legismertebb, de van hajó casco, légijármő-casco... stb. is. csúcskockázat: az átlagos rizikót jelentısen meghaladó kockázat. Bekövetkezése felboríthatja a veszélyközösség gazdálkodását, ezért ellene a biztosítók általában viszontbiztosítással védekeznek. D díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik. díjfizetés: a biztosítási díj szerzıdésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási idıszak egészére, egy összegben és elıre esedékes, de a szerzıdések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) tesznek lehetıvé. A díjfizetés elmulasztása a szerzıdés megszőnését eredményezi. díjhalasztás: az esedékes díj késıbbi idıpontban történı megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. ( díjfizetés) díjmentes leszállítás: lehetıség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentısen) lecsökken. díjmentesítés: a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerzıdés díjfizetés nélkül is hatályban marad. díjnyugta: a biztosítás közvetítı vagy a biztosító képviselıje által kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a "személyes" díjbefizetéskor állítják ki; egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja. díjszabás: az egyes biztosítási szerzıdésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa. díjtartalék: az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a késıbb bekövetkezı biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is. E egészségi nyilatkozat: az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítı kérdıív. Valóságnak megfelelı kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének. egyenértékőség: az a kívánalom, hogy a biztosítási díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a biztosító költségeit és méltányos mértékő üzleti hasznát. együttbiztosítás: (coinsurance) a kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történı közös vállalása, elıre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezetı biztosító állítja ki, és végzi a lebonyolítást is. elérési biztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerzıdés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén teljesít.
188
elıszereteti érték: valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentıs dologi értéket nem képviselı tárgy. Az elıszereteti érték megtérítése a biztosítási szerzıdés tárgya általában nem lehet. elızetes fedezetigazolás: a kötelezı gépjármő felelısségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - elızetesen elvállalja a kockázatokat. Az elızetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a forgalomba helyezett gépjármő üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerzıdést még nem kötötte meg. (Ezt azonban 15 napon belül pótolni kell!) elsı díj: az elsı biztosítási idıszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentıséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdıdik, ha a szerzıdés létrejött és az elsı díj a biztosítóhoz beérkezett. EUROTAX: a gépjármő- és alkatrészárak katalógusa gyári, illetıleg piaci információk alapján. extra tartozék: a biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerő használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli. É életbiztosítás: olyan szerzıdés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott idıpont (életkor, nyugdíjba vonulás... stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult. érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerzıdésben. Ha a biztosítási érdek megszőnik, a biztosítási szerzıdés is automatikusan megszőnik. értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentı tényezı (écs). A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni. F felelısségbiztosítás: ellentétben a direkt biztosítással, a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerzıdésben meghatározott esetekben. felmondás: a biztosítási szerzıdést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási idıszak végére, azt legalább 30 nappal megelızıen, és írásban. felosztó-kirovó rendszer: biztosítás-szerő megoldás, amelyben a veszélyközösség tagjai az ıket ért károkat egymás között utólag osztják fel. futamidı: hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott idıszakra megkötött biztosítási szerzıdés érvényességi tartamát jelenti. függıkár: olyan, biztosítási eseménybıl származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg. Gy gyorsított kárrendezés: számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja. H halandósági tábla: statisztikai, demográfiai számításokon alapuló táblázat, amely azt mutatja, hogy pl. 100 000 újszülött fiú/lány közül hány éri el az 1, 2, 3, ... 100 éves kort, ha a halandóság úgy alakul, mint azt a táblázat készítésének pillanatában megfigyelték. hitelbiztosítás: a hitelezésbıl eredı kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelezı. hitelfedezeti biztosítás: a hitelintézet vagy a hitelezı által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerzıdés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerzıdéskötéskor a hitelezıre engedményezi. I idıszakos biztosítások: határozott idıre kötött biztosítási szerzıdések. A biztosító csak a szerzıdésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt idıszakra vállalja a kockázatot. Az idıszak leteltével a szerzıdés automatikusan megszőnik. indexálás: a szerzıdésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerzıdés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ. integrál önrészesedés: a bagatell-károk kiszőrésének módszere. a minimális térítendı kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor levonás nélkül - megfizeti az egész kárt. intervenció: a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerzıdés fenntartását szolgálja. ismeretlen üzembentartó: ha a kárt gépjármő okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a (MABISZ) a (Kártalanítási Számla) terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen
189
üzembentartó által a gépjármőben, az útban, az út tartozékaiban, közmővekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk. ittasság: a jogi és szerzıdési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérı alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerzıdésekben általában mentesülési ok. Í írásbeliség: a biztosítási szerzıdések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek! J járadék: rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élet-hossziglanig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló. jármő önkényes elvétele: bőncselekmény (Btk. 327. §), amelyet az követ el, aki idegen jármővet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak pl. az idıleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minısítés: lopás (Btk. 316. §). jelzálog: az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlannyilvántartásba (telekkönyv). jogalap-elbírálás: döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett (kár)eset a szerzıdés szerint biztosítási eseménynek minısül-e illetıleg nem áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is. jogvédelmi biztosítás: a szerzıdés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntetı-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik. jövedelempótló járadék: a károkozó vagy a felelısség-biztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni. jutalék: a biztosító a biztosításközvetítı eredményes munkáját, a szerzıdés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerzıdésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási összeghez igazodik. K kamatrés: vagy kamatmarge. A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség. kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerzıdés tartalmazza azt a határidıt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidı elmulasztása egyébként nem jogvesztı. kárenyhítés: a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentı magatartás. Ellentétben a kármegelızéssel ez a kötelezettség szerzıdési kikötés nélkül is terheli a károsultat! kárgyakoriság: mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott idıszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási esemény. kárhányad: a biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerzıdéstípusonként ágazatonként mérik. kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor. kármegelızés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelızési teendık a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerzıdésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelızésére. (kárenyhítés) kármegosztás: a károkozásért való felelısség százalékos megosztása a károkozásban részt vevık között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelısség, akkor "A" (illetıleg felelısségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at. Káron szerzés tilalma: a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os mőszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, elınyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás elıtt. A káron szerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie. (avultatás) Kártalanítási Számla: a ( MABISZ) által kezelt alap a ( garancia alap). Ebbıl térítik meg a biztosítással nem rendelkezı, gépjármő üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsısorban személyi sérüléses károkat is. kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerzıdésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is ( elérési biztosítás), vagy bármely személy, illetıleg; a ( kötvény) bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerzıdés tartama alatt, írásban bármikor módosítható. ( kedvezményezett jelölés)
190
kedvezményezett jelölés: az életbiztosítási szerzıdés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A szerzıdı nevezi meg; ha a szerzıdı és a biztosított személye nem azonos, a szerzıdéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerzıdı a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet. kettıs biztosítás: ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejőleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerzıdés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerzıdés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik. készpénzdíjas biztosítás: egyszeri díjas (idıszakos biztosítás); a szerzıdı a szerzıdéskötéskor megfizeti az egész - általában rövid - tartamra szóló díjat. Ilyen például a BBP- biztosítás vagy a tanuló biztosítás. kezesi biztosítás: biztosítási szerzıdés, amelyet a hitelfelvevı köt arra az esetre, ha fizetıképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezınek. kiegészítı biztosítás: az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerzıdés. Ha az alapbiztosítás megszőnik, megszőnik a kiegészítı szerzıdés is. kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerzıdés kizár a biztosítási fedezetbıl, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! ( mentesülés) kockázat: a kártokozó véletlen események bekövetkezésének lehetısége. A kockázatot káresélynek is nevezzük. kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetıleg milyen biztosítási díjért vállalja. kockázati díj: a biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebbıl a díjrészbıl fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebbıl képzik a függı károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt. kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerzıdés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt - meghal. kockázatkezelés: döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minısítik saját kockázataikat, illetıleg védelmi eszközöket rendelnek mellé. kockázatkiegyenlítıdés: mivel a kockázatok térben és idıben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon, és megfelelı területen ki is egyenlítıdnek. kogencia: feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytıl nem lehet eltérni. A biztosítási szerzıdés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerzıdésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyezı akarattal sem - térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetıség, ha az egyértelmően a ( szerzıdı) vagy a (biztosított) érdekeit szolgálja! kötelezı biztosítás: a biztosítási szerzıdés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerzıdés megkötését kötelezıvé teheti: legismertebb formája a kötelezı gépjármő felelısségbiztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is. kötelezı gépjármő felelısségbiztosítás: Magyarországon gépjármő - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelısségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthetı. A szerzıdés megkötését a hatóságok közülük a rendırség - is ellenırzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtıl számított 30. napon a szerzıdés automatikusan megszőnik (respiro). Az üzembentartó által okozott károkat a ( Kártalanítási Számla) terhére ilyenkor is megfizeti a (MABISZ), de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli ( regressz). kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerzıdés létrejöttét igazoló okirat. (A szerzıdés megkötését igazoló vény! ) Nem minısül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója. közlési kötelezettség: a biztosított, a szerzıdéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdıívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító ( mentesülés)-re hivatkozhat. ( változásjelentési kötelezettség) közraktárjegy: a fogyasztási javak tárolásához kapcsolódó, hitelezési tevékenységet segítı értékpapír. A tulajdonos közraktárban helyezi el áruját, amelyrıl közraktárjegyet állítanak ki. Ez két részbıl áll: az árujegybıl, amely a rendelkezési jogot testesíti meg, és a zálogjegybıl, amely a felvett hitel árufedezetét igazolja. A két értékpapír egymástól függetlenül is forgalomképes, de a közraktár az árut csak a két értékpapír együttes bemutatása esetén adja ki.
191
közvetlen perlés: felelısségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania. Egyetlen kivétel: a gépjármővek üzembentartóinak felelısségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhetı. L lejárat: a biztosítási szerzıdésben naptárilag megjelölt idıpont, amikor a szerzıdés megszőnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl.: ( elérési életbiztosítás). lízing: olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlı valamely vagyontárgyat a lízingtársaságtól használat céljára, elıre meghatározott idıtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevı rendszeres, a szerzıdésben rögzített lízingdíj fizetésére kötelezett. A futamidı után a vagyontárgy a lízingbe vevı tulajdonába megy. A lízingdíj költségként számolható el. Lloyds: sajátosan szervezett biztosítási piac, de gyakorlatilag nem biztosítótársaság! A szindikátusokba tömörülı name-k (nevek) a brókerek közvetítésével vállalják el a kockázatok meghatározott részét. A "nevek" csak az általuk vállalt kockázat erejéig felelnek. M MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátást koordinálja (oktatás, informatika, kármegelızés). A MABISZ kezeli a kötelezı felelısségbiztosításhoz kapcsolódó (Kártalanítási Számla)-t, valamint mőködteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenı Biztosítás Szemle címő szaklap kiadója. malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási idıszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következı idıszak díjait növeli. manipuláció: a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki. maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerzıdésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetéselmaradása, illetıleg a szerzıdésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszőnése esetén is fennmaradnak. (visszavásárlás) (díjmentesítés) maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékbıl le kell vonni. mentesülés: Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerzıdı, illetıleg a közös háztartásban élı hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerzıdés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhetı. minimális díj elve: a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékő díjat kell kalkulálnia, amely elıreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére, és a biztosító költségeire. (Nyereséget, hasznot tehát nem kötelezı kalkulálni!) módozat: meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerzıdések. munkáltatói felelısségbiztosítás: a biztosítási szerzıdés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelısséggel tartozik. N nagy számok törvénye: matematikai törvényszerőség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti: minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínősége annak, hogy egy meghatározott idıszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás. nem-életbiztosítás: az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelısségbiztosítás. nem vagyoni kár: a károkozónak (felelısségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekbıl, az életvitel elnehezülésébıl, a hozzátartozók elvesztési miatti traumákból. néphalandósági tábla: a népszámlálás adatai alapján összeállított halandósági tábla. O objektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tőzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minısége, az épület szerkezete és anyaga... stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát. Ö öngondoskodás: olyan elırelátó, tervszerő emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkezı, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás. önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerzıdés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés. P panaszügyintézés: a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz-ügyintézési apparátust mőködtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a
192
panaszfórumokat. Az PSZÁF'-nak egyedi panasz-ügyintézési jogköre nincs, de ismétlıdı és alapos panaszok esetén általános érvényő hatósági döntést hozhat. pénzmosás: az illegálisan - fıleg a feketegazdaságból - származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és "legalizálása". premier risque: a francia kifejezés fordítása: elsı kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerzıdésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékő ékszereit határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést. pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. R reaktiválás: a díjnemfizetés miatt megszőnt biztosítási szerzıdések - eredeti tartalommal történı - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetıség, ha a szerzıdésben kifejezetten kikötötték! regressz: visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sıt a biztosítottat elsıbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendı mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelısségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!) respiro: a biztosítás díjesedékességétıl számított idıszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat. Elmulasztása a szerzıdés megszőnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem! (kogencia) részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékő károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind mőszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a ( totálkár). risk management: kockázatkezelés A risk menedzser dolga, hogy meghatározza, felmérje, ellenırizze és finanszírozza a kockázatokat. A biztosító iránti elvárás nem csupán a fedezet elhelyezése, hanem segítségnyújtás abban, hogy az ügyfél eligazodjon az egyre táguló finanszírozási lehetıségek útvesztıjében. Risk Menedzser (biztonságtechnikai mérnök) egy kicsit másként A risk menedzsent (magyarul kockázatkezelés) a 60-as években Amerikában jelent meg a biztosító társaságoknál. Arra használták, hogy a cégekre leselkedı veszélyeket lefedjék különféle biztosítási termékekkel. A risk menedszer akkor a biztosítással foglalkozott. Ma a tevékenysége a vállalat összes kockázatainak komplex kezelése, felel a cég biztonságáért. Mint egy karmester a cég vezetıjének közvetlen alárendelve a munka-, tőz-, környezet-, vagyonvédelem, biztosítási védelem technikai és pénzügyi összehangolása a feladata. A cég vezetésével együttmőködve meghatározzák a fenyegetettség mértékét (jelentéktelen, alap és kiemelkedı), majd erre épül az optimális védelmi rendszer kidolgozása és kivitelezése. Terjedésének akadálya: a pénzhiány. A cégek többsége látszat intézkedéseket tesz, saját maga megnyugtatására. Sz szakmai felelısségbiztosítás: olyan felelısségbiztosítási szerzıdés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerzıdésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelısségük megállapítható. szavatolótıke: a biztosító saját tökéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, ha azokra a beszedett díjak és a tartalékok nem nyújtanak fedezetet. A szavatoló tıke meglétét az ( PSZÁF) folyamatosan ellenırzi. szerzıdés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Errıl a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerzıdés automatikusan létrejön! szerzıdés megszőnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerzıdés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszőnnek. A biztosítási szerzıdés megszőnhet: idıszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással. szerzıdésmódosítás: a szerzıdı felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerzıdés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad. (átdolgozás) szerzıdı: a biztosítás szerzıdés kulcsszereplıje. İ kezdeményezi a szerzıdéskötést ( ajánlat), ı jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. İ köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal. szubjektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító anyagi szempontok alapján (például: az ajánlattevı vagyoni és személyi viszonyai) mérlegeli kockázatának súlyosságát.
193
T tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások szerzıdıinek adott díjengedmény. Idı elıtti megszőnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni. társadalombiztosítás: kötelezı biztosítási forma. Az államháztartás része; nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeibıl fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzıkkel nem rendelkezik; gyakorlatilag egy központi elosztórendszer. technikai kamat: számításszerő kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg. ( kamatrés) termékfelelısség-biztosítás: olyan felelısségbiztosítás, amely a termék elıállítóját, forgalmazóját, illetıleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól. területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerzıdésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a területi hatály: Európa, valamint Törökország kontinensen kívüli része. totálkár: a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltőnése, vagy olyan mértékő károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. (maradványérték) törlés: a biztosítási szerzıdések bármely okból való megszőnése, illetıleg ezen szerzıdéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele. (storno) törlésértesítı: a törlés tényének írásban való közlése a szerzıdıvel. A törlésértesítı kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezıvé a biztosító számára. túlbiztosítás: ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényeleges értéke, a biztosítási szerzıdésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik - semmis. Totálkár esetén a. biztosító térítési kötelezettségének felsı határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel: (újérték-biztosítás). Ú újérték-biztosítás: a túlbiztosítás a biztosítási szerzıdésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs (avultatás). A lakás- és épületbiztosítások újértékre szólnak. Ü ügyfél-tájékoztató: a biztosító egyértelmő, részletes és közérthetı írásos információja, amely a biztosító fıbb adatait és a megkötendı szerzıdés jellemzıit tartalmazza. ügynök: a biztosító megbízottjaként tevékenykedı biztosításközvetítı. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerzıdés alapján dolgozik. üzemi baleset: a biztosítottat a foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelıssége állapítható meg. üzleti kockázatok: Üzleti környezet; információ-adat; pénzügy; mőködés; irányítás; üzleti érdekcsoportok; piaci kultúrák; munkatársak; vállalati kultúra (HR); tulajdoni kockázatok; információ menedzsment; etika-hírnév; stratégiai kockázatok, vezetıi kockázatok, stb… V vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerzıdésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt. vállalkozói díj: a biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat. változásjelentési kötelezettség: a szerzıdés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása késıbb a biztosító mentesülését eredményezheti. várakozási idı: az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerzıdéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy késıbbi idıponttól vállalja (pl. hat hónap). vegyes életbiztosítás: ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési életbiztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál esetén és az elérés esetén is teljesít. veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja. veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetıleg veszteséget okozhat. Veszély nemek például: tőz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb. vétkesség: felelısségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható. viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerzıdés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegő, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.
194
visszavásárlás: az életbiztosítási szerzıdések - lejárat elıtti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító - a szerzıdésben rögzített mértékben - a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerzıdés elsı éveiben elınytelen ezzel a módszerrel élni. Z záradék: a típusszerzıdéseket kiegészítı, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerzıdés szerves része. Zöld Kártya: nemzetközi gépjármő-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelısségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (a zöldkártya egyezményben lévı államokban) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelısségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. ( rendszámegyezmény) Vigyázat! Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló ún. Zöldkártyával!
12
BIZTOSÍTÁSI ÉRDEKESSÉGEK
A legelsı….. • Szállítmányvédelem elsı csírái a pun háborúk idején alakultak ki, amikor a hispániai szállítók akkor voltak hajlandók a rómaiaknak szállítani, ha az útközben bekövetkezett gyakori káraikat megtérítik. • A biztosítás legelsı nyomai a XII. századból származnak. III. Sándor pápa kezdeményezésére 1155-ben hoztak létre egyesülést, amely tagjait rablás és lopás esetén kártérítésben részesítette. • A tengeri biztosítás elsı dokumentumai szerint , ha a több tulajdonos szállítmányát a tengeri út tartalma alatt kár érte, vagy részben elpusztult a kárt szenvedetteket a megmentett áruk tulajdonosai aránylagosan kártalanították. • Az életbiztosítás elsı megjelenése a rómaiaknál volt. Tagdíjat szedtek az elhalálozott családja megsegítésére. • Legelsı tőzpénztár 1677-ben a nagy tőzvészek kárainak elhárítására alakultak Hamburgban, Londonban. • A legelsı ismert biztosítási kötvényt Genovában állították ki. • A biztosítás elsı nyomaira az 1307-bıl származó céhlevélben bukkanunk. A céhekben temetési, betegségi, öregségi segélyezést nyújtottak. • Az elsı magyar tőzpénztár a XVIII. században egy szepességi városban alakult. Épület értékének megfelelı díjat fizettek. • A legelsı magyar alapítású biztosítót a Révkomáromi Császári Királyi Kiváltságos hajózást Bátorságosító Társaságot 1807 –ben hozták létre. • Az Elsı magyar Általános biztosító Társaság 1857-ben alakult. Közel 100 évig mőködött. Ez volt az Állami Biztosító elıdje. A legnagyobb… • Az eddigi legnagyobb összegő életbiztosítási kötvény 100 millió dollárról szól. • A legnagyobb biztosítási kár a tengeren 836 millió dollár volt. Északi tengeren 1988-ban robbanás részekre szakította a hajót. 232 fıbıl 65 maradt életben. Érdekes… • Hittérítés elleni biztosítást kötött 1940-ben egy hölgy, az ellen, ha az óceánjáró hajón esetleg egy szekta tagja megtérítené. • A Lloyd biztosította 1941-ben az egyik közép –angliai faluban a halas tavat, tőz ellen. ( tőzoltók ebbıl a tóból szerezték a vizet tőz esetén) • Egy korcsolyázó és filmcsillag 15 millió pengıre biztosította lábát. • Kaliforniában egy ifjú hölgy Porsche autójával olyan sebességgel hajtott, hogy négy embert halálra gázolt. A bíróság a gyártó céget 2 millió dollár kártérítésre ítélte, mert az autót „ átlagos vezetı” számára túl nagy teljesítményőnek minısítette. • Egy chicagói férfi egy iskolát akart kirabolni, miközben beesett egy tetıablakon. Az iskolát biztosító társaságot a bíróság 260.000dollár kártérítésre és havi 15000 dollár életjáradékra kötelezte. • Egy nyugat virgíniai kisvárosban a tőzoltók tehetetlenül álltak egy égı ház elıtt. Ami égett az a tőzoltó épület volt, benne a tőzoltáshoz szükséges felszereléssel. • Közlekedési baleset miatt egy indiai férfi élete végéig havonta nyugdíjat kapott egy biztosító társaságtól. Írni nem tudott, így hüvelykujj-lenyomatával hitelesítette a csekk átvételét. Mikor meghalt hozzátartozói nem akartak lemondani a járandóságról. Levágták hüvelykujját és még két évig fel tudták használni a csekk hitelesítéséhez. • Egy 41 éves nı felelısségbiztosítás címén kártérítést kapott, mert egy antibiotikum szedésétıl szakálla nıtt.
195
•
•
• •
•
Gépjármő felelısség biztosításnál az autósok igyekeznek kibújni a felelısség alól: „ Azért kellett olyan gyorsan hajtanom, hogy az abroncsból kipörgessek egy követ.” „Vezetés közben egy darázstól kellet megvédeni magam..” „Elıttem egy hatalmas teherautó haladt. A szívóhatás olyan nagy volt, hogy áthúzott a keresztezıdésen.” Egy gyalogos rendırséget értesítette, hogy egy házból rakodók viszik a bútorokat. Szállítóknak álcázott betörıket elfogták. A bejelentı csak ennyit mondott: „ Én is bútorszállító vagyok és tudom, hogy nálunk nem dolgozunk ilyen gyorsan…” A Lloyds Biztosító 100 ezer fontot fizet a kedvezményezettnek, ha a biztosítottat az ufó-k elrabolják, és ezt bizonyítani tudja! Egy autós, akink a szélvédıje betört következıképpen írta le a káreseményt: „ A megengedett sebesség mellett, elızéskor összeütköztem egy galambbal, aki szabálytalanul az ellenkezı irányba haladt és nem tért ki az autóm elıl. Néhány érdekes felelısségbiztosítási káresemény: o Amerikai vendég egy szállodában masszírozás közben bordatörést szenvedett o Benzinkútnál a WC ajtó zárja levágta az ügyfél fél ujját o 500 naposcsibe járattörlés miatt a repülıtéren elpusztult o Legkisebb értékő szállítmánybiztosítás értéke 0,98 cent. Tartalma: egy eredeti hímes tojás.
13 IRODALOM JEGYZÉK SZAKMAI ANYAGOK „Agro-21” Füzetek: Klímaváltozás-hatások-válaszok. 2006. 47. szám Automatikus tőzvédelmi berendezések I országos konferencia elıadásai 2002. Dr. Bacher Gusztáv: A reklámban tett kijelentések és a hibás teljesítés. Magyar Jog 2005. 11. szám Bánky Tamás, Kamarás László: Acélszerkezetek tőzvédelme. Biztonság 1989.1. Dr Bernwallber Richard : Büntetıjogi felelısség a közlekedési szektorban. Tranzit 2007. Biztosítási Oktatási Intézet anyagai 1992.-1999.- 2005. évi kiadványok Bleszity János: Tőzoltási ismeretek önkéntes és vállalati tőzoltók részére. Szövorg.1988. Dr. Csabay Dezsı: Biztosítási lexikon. Állami Biztosító 1980. Csıke Béla: Facility management BME elıadások 2002-2007. Épületüzemeltetés kockázatainak kezelése. Csıke Béla, Király András, Tímár Béla: Építési munkahelyek kockázatai. Biztonság. 1998. Csıke Béla: Gondolatok a gız és gázturbinák, valamint a gázmotorok kockázatainak és kárainak értékeléséhez. Allianz HBZRT.2005. Dr Déri Katalin, Dr Obert Ildikó, Dr Harkai Krisztián: Biztosítás jogi kérdései 1996. évi tréning anyaga Dr. Dömötör Ferenc: A rezgésdiagniosztika elemei SKF RT. Budaırs. 1996. Elsı Országos Kárelemzés konferencia anyagai. Miskolctapolca, 2007. Ercse Sándor: Vagyonvédelmi fogalmak és meghatározásaik.Allianz HBZRT. 2001. Ercse Sándor: A betöréses lopás, a rablás vizsgálata, 1995. Dr Ébli Györgyné: A biztosítás közgazdasági alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1988. Farkas Miklós: Folyamatok kvalitatív vizsgálatáról. Alkalmazott Matematikai lapok 2. 1976. Fritz Isterling : Tőzvédelem és- megelızés az ipar és gazdaság területén. Zeitschrift für Versicherungswesen 1979. 5. szám., Dr Gaál Dezsı: A kárbecslés kézikönyve. ÁB.1970. Homolya György: Lökés impulzus módszer a csapágyak figyelésére. SPM Szimpózium Ráckeve 2002. Dr Huczka Daisy: Risk Management. Biztosítási Szemle 1994. XL.évf. 4. szám Jog: Együttbiztosítás üzleti- kárrendezési és számviteli szabályozása Dr Julesz Máté: A környezetvédelem és kártérítési felelısség. Fórum 2005. 12. szám Kármán József: Bevezetés a vagyonvédelembe. B.Consulting, 1987. Kis István: Rizikó a vagyonvédelemben. Biztonság 1993. Király András: Tőzvédelem vagy biztosítás. Védelem 1997/6; ifj. Dr Lomniczi Zoltán A környezet-egészségügyi jog kialakulásának történeti és dogmatikai alapjai. Jog.2004. Dr. Lukács József és Dr Fonyódi László: Az intézményi kármegelızés (risk menedzsment) és a minıségbiztosítás. Építésügyi Gazdasági Szemle 1998.36/6. Münchener Rück: Versicherung und Rückversicherung des Erdbebenrisikos 1991. Münchener Rück: Perspectives Today’s ideas for tomorrow’s world 2001. Dr. Mueller Othmar: Bombariadó. Szövetkezeti Szervezı Iroda 1991. IV. Nagyvállalati Kockázatkezelési Konferencia Bp. 2004.elıadásai Dr. Novák Imre: A biztosítási kockázat és a vagyonbiztosítás egyes kérdései. Bp. 1995.
196
Dr Novák Imre: Bevezetés a vagyonbiztosítás és mőszaki kárrendezés elméleti és gyakorlati kérdéseibe. ÁB.1984. Dr . Sólyomvári Károly: Diagnosztikai módszerek a karbantartásban. SPM Szimpózium, Ráckeve 2000. Tállai Elemér: A Budapest Sportcsarnok tőzkatasztrófája. Biztosítási Szemle 1999.2. Tállai Elemér: Tőzeset során valószínő legnagyobb kár helyének meghatározása. Biztosítási Szemle 1994. Tállai Elemér: Üzemszünet biztosítások kockázat elbírálása Biztosítási Szemle 1996. Tímár Béla: Eredményesség csak sokoldalú összefogástól várható. Detektor plusz 2004. Tóth Gábor : Biztosítási ismeretek- vállalkozások biztosítása KGK-4002 Bp.2002 Vagyonvédelmi jogszabályok és az általános biztosítási feltételek rendszere. Alfa Stúdió 1995. Vajda György: Kockázat és biztonság. Akadémiai Kiadó, Budapest 1998. Varga Zoltán: Veszélyforrás –elemzés a vegyiparban. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1998. Varga Csaba: Információtársadalom- Tudástársadalom- Tudásalapú gazdaság 2004. Valenta Ferenc: Kockázat 2001. Allianz HBZRT elıadás Dr. Verbóczky János: Magyarország és a kombinált árufuvarozás. Tranzit 2007/12. Dr Vizi Klára: A háború fogalmának jogi értelmezése. Allianz HBZRT 2002. Vfdb Zeitschrift Forschung und Technik im Brandschutz 1997-2007 Hamburg DIPLOMAMUNKÁK Bakacsi Gyula: Biztosítás- tőzvédelem. Bp.1987. Bártfai Erika: Marketing eszközrendszerének gyakorlati alkalmazása az életbiztosítási termékekre. Bp. 2005. Bodó Krisztina: A marketing mix alkalmazásának korlátjai a biztosításban. Bp. 2005. Csıke Béla: Épületek hıszigetelésének problémai, különös tekintettel a falpenészesedésre. 1992. Csirke Norbert: Kockázatkezelés és biztosítás gyakorlati összefüggései. Bp.2007. Csizmadia Zoltán: Körülhatárolt térben lezajló gáz illetve gızfelhı robbanás vizsgálata. Bp.1996 Dr Dezsény Zoltán: A mezıgazdaságot érintı elemi károk tényezıinek hatása és a védekezés lehetıségei. Bp. 2005. Dóka Ágnes: Ipari vagyonbiztosítás PR tevékenységének fejlesztése Bp. 2001. Farkasdi Judit: Ipari vagyonbiztosítás. Bp. 1998. Galgóczi Antal: A risk management szerepe a gazdálkodó szervezeteknél. Bp1993. Huber István: Vegyipari kockázatok beruházási programszintő munkavédelmi és biztonságtechnikai tartalma a korszerőség illetve a mőszaki megelızés szempontjából. Bp. 1979. Jacsó Judit: A pénzmosás elleni nemzetközi fellépés eszközei Fórum 2000. Jánosi Gábor: A biztosítás a marketing néhány elemének tükrében. Veszprém 1994. Karaffa Ilona: A termékfelelısség és biztosítás. Bp. 2004. Koller Nándor: A vállalati biztosítások piacának tendenciái az EU csatlakozást követıen. Bp. 2007. Kopasz Zoltán: Információ védelem. Bp. 2006. Kószó Tibor: A karbantartás és az állapotfigyelés biztonságtechnikai összefüggései. Szeged 2001. Ladányi Antal: Törökbálinti Mechanikai Mővek kockázat elemzése. Bp.2006. Lázár Imre: Építés szerelés biztosítás. Bp. 1998. Lepsényi Ágnes: A biztosítás elmélete és gyakorlata Magyarországon. Bp. 1996. Maruszki Frida: Biztosításközvetítık tevékenysége (Summit Kft). Bp. 2003. Mórocz Tímea: ÉVA marketing avagy a nıket megcélzó marketing. Bp. 2003. Munkacsoport Tanulmány: A villamos energia törvény által használt elvárható magatartás fogalmáról 1996. Orosz Réka: Képzés, mint a humántıkébe való befektetés Bp. 2006. Palanovics János: Hálózati veszteség (Villamosenergia) csökkentés a probléma megoldási módszerek alkalmazásával. Veszprémi Egyetem 1994. Sváb Attila: Tőzvédelem helye, szerepe a risk management alkalmazási rendszerében. Bp.1994. Szarvas Nóra: Egy biztosító Corporate Identity-je. Bp. 2002. Dr. Szakács Attila: Termékfelelısség és biztosítás. Doktori értekezés 2003. Szőcs László: A Borsodi Vegyi kombinát termovíziós mérései. Bp.1989. Szántó Tibor: Szellı László: Egy sikeres gépjármő kampány története. Bp. 2005. Tóth Krisztina: Termékfejlesztés a szolgáltatásban -miben és miért más mint a gyártmányfejlesztés? Bp.2003. A biztosítás technológiai folyamatai Bp.2002. Vágó András: Risk menedzsment helye a vállalkozások életében (üzemszünet veszteség elemzés)Bp. 2002. Virágh György: Elektromos biztonságtechnikai szolgáltatás termovíziós berendezéssel. Bp.1991. Waldmann Péter: megújult marketing és menedzsment politika a magyar biztosítási piacon Gyır. 2007.
197
TÖRVÉNYEK, RENDELETEK 1994.évi XLI. tv. a gázszolgáltatásról 35/1996 (XII.29) BM rendelet az Országos Tőzvédelmi Szabályzatról (tőzveszélyességi osztályok, tőzállósági fokozatok, tőztávolságok, használat, raktározás szabályai, tőzszakasz, tőzterhelés, tőzgátló elválasztás, tőzjelzés és oltó rendszerek, stb. 38/1995 (IV.5) Kormányrendelet a közmőves ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésrıl 1995.évi LXXI. tv. Áramszolgáltatásról 160/1996.(XI.5) Korm .rendelet a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmérıl 1996. évi LVII.tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról és a 18/2004.(II.13)Korm. Rendelete a biztosítási megállapdások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentesítésérıl 1997. évi CXVII. tv. a behozott kıolaj és kıolaj termékek biztonsági készletezésérıl 1997.évi CLV.tv. a fogyasztó védelemrıl 1997.LXXIX tv. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl. 1999. évi LXXVI. tv. A szerzıi jogról (biztosítás marketingnél is) 1999. évi CXXIV.tv A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérıl 2000.éviXXV.tv. a kémiai biztonságról 2001. évi LXXVIII. tv. A munkavédelemrıl (kötelezi a munkáltatókat a kockázat elemzés, kockázatbecslés elkészítésére) 89/391/EWG(EEC) EU keret irányelv. 9/2001.(IV.5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségi tanúsításáról 2003. évi CXXII. tv. A pénzmosás megelızésérıl 2004.évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról A biztosítási kötelezettségrıl rendelkezı jogszabályok (43 db) - az atomenergiáról szóló 1966. évi CXVI. Tv. 54.§-ának (1) bekezdése és 67.§-ának g)pontja az engedélyezésre - a befektetési alapokról szóló 1991.évi LXIII. Tv. 37.§-a(2) bekezdésének b) pontja az alapkezelı könyvvizsgálójára (felelısségbiztosítás szükséges) - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LVIII.tv. 236.§-a (2) bekezdése az önálló bírósági végrehajtókra (1 m Ft értékő felelısségbiztosítás szükséges) - a biztosítóintézetekrıl és a biztosítási tevékenységrıl (BIT) szóló 1995.évi XCVI.tv. módosított 2003. évi XCVIII.tv a biztosítási alkuszokra33.§-a (2)bek. -biztosítási tanácsadókra 39.§-a(3)bek.- biztosító könyvvizsgálójára 94§-a(2)bek.d)pontja- a gépjármő üzemben tartójára 9.sz. melléklet 1. pontja- lıtér üzemeltetıje 9.sz. melléklet (2) pontja- nem szociális intézmény fenntartója 9.sz. melléklet (3) pontja- nem állami gyermekellátást végzı intézmény fenntartója 9. sz. melléklet (4)pontja- felvonók és mozgólépcsık ellenırzıjére 9. sz. melléklet (5) pontja- pénzfeldolgozási tevékenység folytatója 9. sz. melléklet (6) pontjamőszaki termékek megfelelıségét viszgáló, ellenırzı és tanúsító tevékenység folytatója 9. sz. melléklet (7) pontja- gázértékesítési tevékenységet folytatója 9. sz. melléklet (8)pontjaaz egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV.tv.108.§-ának(2) bek az egészségügyi szolgáltatóra, 164.§ának (2) bek. - az emberen orvostudományi kutatást végzı intézményre (felelısségbiztosítás szükséges) - értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tızsdérıl szóló 1996. évi CXI.tv. 17.§-a(1) bek. b)pontja az értékpapír letétkezelési, értékpapír letéti ırzési tevékenységet végezni kívánó befektetési szolgáltatókra ( 50 m Ft vagyonbiztosítás) - a gyógyszertárak létesítésérıl és mőködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV tv. 41.§-a a személyi joggal rendelkezıkre, a felelıs vezetıkre, a haszonbérlıre é a hatósági vezetıre. (felelısségbiztosítás szükséges) - a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi CXII tv. 16.§-a (4) bek. (b) pontja a pénzfeldolgozási tevékenységet végzı jogi személyre, 133.§-a (1) bek. b)pontja a hitelintézet könyvvizsgálójára. - a jelzálog-hitelintézetrıl és a jelzálog levélrıl szóló 1997. évi XXX. Tv. 16.§-a(4) bek c)pontja a jelzálog hitelintézet vagyonellenırére (felelısségbiztosítás szükséges) - a környezetvédelemrıl szóló 1995. évi LIII.tv. 101.§-a (4) bek. a környezet használóra(felelısségbiztosítás szükséges) - a közbeszerzésrıl szóló 1995. évi XL.tv. 74.§-a (3) bek. az az ajánlattevıként szerzıdést kötı félre építési beruházás esetén, (felelısségbiztosítás szükséges) - a közjegyzıkrıl szóló 1991.évi XLI.tv.10.§-a (2) bek. a közjegyzıkre(felelısségbiztosítás szükséges) - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.tv. 11.§-ának (5) bekezdése a gyakorlati képzés szervezıjére a szakképzésben részt vevı tanuló javára(felelısségbiztosítás szükséges)
198
- a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII.tv. 4.§-a (3) bek. a közraktárra (felelısségbiztosítás szükséges) - a légiközlekedésrıl szóló 1995. évi XCVII. Tv. 69.§-a a polgári repülı térre, valamint a magyar légi jármő lajtsromba bejegyzett, továbbá a magyar tulajdonban lévı, lajstromra nem kötelezett polgári légi jármőre(felelısségbiztosítás szükséges) - a Magyar Állatorvosi Kamaráról és a magán állatorvosi tevékenység szabályozásáról szóló 1995. évi XCIV.tv. 28.§-a (2)bek. c)pontja a magánorvosokra, (felelısségbiztosítás szükséges) - a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrıl szóló 1997. évi LV.tv. 5.§-a f) pontja az MKK tagjaira - a postáról szóló 1992. évi XLV.tv. a3.§ (1)bek. d)pontja a postai szolgáltatóra(felelısségbiztosítás szükséges) - a szabadalmi ügyvivıkrıl szóló 1995. évi XXXII.tv. (3) bek. a)pontja a szabadalmi ügyvivıre(felelısségbiztosítás szükséges) - a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII.tv. 73.§-a (1)-(2) bekezdése a védett természeti területen veszélyes anyagot használó vagy egyébként a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentı tevékenységet folytató jogi személyre, más szervezetre, egyéni vállalkozóra, vag mezıgazdasági tevékenységgel életvitelszerően foglalkozó gazdálkodóra(felelısségbiztosítás szükséges) - az ügyvédekrıl szóló 1998. évi XI. tv. 13.§-a (3) bek. f)pontja az ügyvédekre. (felelısségbiztosítás szükséges) - a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. Tv. 60.§-a (1)bek. c)pontja és 62.§-a (1)bek d)pontja a vadászra, (felelısségbiztosítás szükséges) - a vállalkozás keretében végzett személy-vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályozásáról, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi. IV.tv. 4.§-a (2) bek. b) pontja a vállalkozás keretében végzett személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozóra. (felelısségbiztosítás szükséges) - az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989.(XI.15)MT rendelet 8.§-a az egyéni és társas vállalkozóra. (felelısségbiztosítás szükséges) - az egyes értékpapírok elıállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995.(VIII.24) Korm.rend.3.§-a (1) bek. a)pontja az értékpapírt elıállító nyomdára. (50 m Ft értékő felelısségbiztosítás szükséges) - a felszámolók névjegyzékérıl szóló 167/1993.(XI.30) Korm. Rendelet 2.§-a (1) bek. b)pontja a felszámolóra, (felelısségbiztosítás vagy bank garanciaszükséges) - a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. Tv. Végrehajtására kiadott 3/1995(I.20) Korm. rendelet 3.§-a (4) bek., illetve 3. sz. melléklet 9. pontja a gázszolgáltatás és gázértékesítés engedélyezésére, (felelısségbiztosítás szükséges) - a gépjármő üzemben tartójának kötelezı felelısségbiztosításáról szóló 58/1991.(IV.13) Korm. rendelet 1.§-a (4) bek. a gépjármő verseny rendezıjére(felelısségbiztosítás szükséges) - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. Tv. Végrehajtásának egyes kérdéseirıl szóló 95/ 1996 (VII.4) Korm. Rendelet 2.§-a d) pontja a pénzügyi gondnokra (30 m Ft-ra biztosítási vagy bankgarancia szerzıdést köt) (felelısségbiztosítás szükséges) - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármővek üzemben tartásáról szóló 89/1988 (XII.20) MT rendelet 121/1998.(VI:17) Korm. Rendelet 1.§-a által módosított – 5/A.§-a (8) bek b) pontja a taxi engedéllyel rendelkezı vállalkozásra(25 000Ft összegő felelısség biztosítási vagy vagyoni biztosíték) - az orvos biológiai kutatásokról szóló 11/1987 (VIII.19) ÉüM rendelet 2. sz. mellékletének 18. bek. az intézetre (felelısségbiztosítás szükséges) - az orvosi, a klinikai szakpszichológusi, illetve az egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló 30/1989(XI.15) SZEM rendelet 5§.-a (3) bek a magángyakorlatra jogosító engedéllyel rendelkezı orvosra, (felelısségbiztosítás szükséges) - az utazásszervezı és-közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996 (XII.23)Korm. rendelet 8.§-a (1) bek. c-d) pontja az utazási vállalkozóra(felelısségbiztosítás szükséges) BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI - Gazdasági Kollégium (GK)409 A közlési kötelezettség szándékos megszegése csak akkor jár a biztosító mentesülésével, ha ez okozati összefüggésben áll a biztosítási eseménnyel (Ptk.540) lehetıségének elbírálásánál irányadó szempontok (Ptk. 543.§ (1)bek.; 567.§ (1) bek; 298.§ a)pont. - GK.451. A biztosítási szerzıdés megszőnése idıpontjának meghatározásánál és a szerzıdés reaktiválási - Polgári Kollégium (PK) 103. I. A biztosítási ajánlat felvételénél az üzletkötı az ajánlatban szereplı kérdések tekintetében a biztosító megbízottjaként jár el. (Ptk. 537.§ (2) bek.; 539.§ (1) bek; 5.§ (1) bek. II. Felfüggesztı feltételhez kötött biztosítási szerzıdés hatályának beállta (Ptk. 228.§ (1) bek. - PK.153. A kamatfizetési kötelezettség kezdı idıpontja a biztosítási szerzıdés alapján érvényesített kárigény esetén Ptk.301.§.(1) bek. , 302.§, 36.§. (1-2) bek. 58/1991.(IV.13)Korm.r.7.§.(6) bek.
199
- PK 225. I. Ha a szerzıdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor a szerzıdı helyébe léphet (Ptk. 550.§;567.§(1)bek. II. A biztosítási szerzıdés és a biztosítási szabályzat kapcsolata Ptk. 200.§ (1) bek.;540.§ (2-3)bek. III. A „kulcsnyilatkozat” –tal kapcsolatos bizonyítási teher alakulás Ptk 556.§ (1-2)bekłPp 164§ (1)bek. IV. Teljesítés bírói letéttel Ptk.287.§(1)bek. -PK:249. A biztosító szolgáltatásának esedékessége a betöréses lopással, rablással megvalósuló eseményekkel kapcsolatos helytállási kötelezettsége esetén. (a biztosító számára közömbös, hogy ki volt az elkövetı, ismeretlen elkövetı által okozott károk a kárbejelentést követı 15 nap elteltével megtérülnek) - PK273. A szerzıdéskötés meghiúsulása következtében elmaradt haszon érvényesíthetısége gépjármő felelısségbiztosítás alapján. Ptk.339.§(1)bek,340.§(1)bek.,355.§ 84)bek.,346.§(1)bek.,58/1991.(IV.13)Korm.r.meli.1.§ 1988.évi VI.tv.1.§ (2)bek. - PK 331. A fogyasztónak a szabálytalan áramvételezésért való felelıssége attól függetlenül fennál, hogy a méretlen vezetéket ı létesítette-e vagy sem. Ptk. 315.§ , 4/ 1971 (IV.15)NIM r.8.§ (2)bek, 19.§ (2)bek. d)pont, 20.§ (1)bek.d)pont. - PK431. A Magyar Biztosító Szövetségének mentesülése ismeretlen üzembentartó által okozott kár esetén 58/1991 (IV.13.)Korm.r. 2. § b)pont,9.§ (1)bk.,10.§ (3)bek. - PK424. Ha a vállalkozó a javítás céljából átvett gépkocsi ırzése során nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, felel az üzleti kockázata körébe tartozó kárért. Ptk.318.§(1)bek. 339.§(1)bek, 340.§ (1) bek, 462.§. - PK1033. A gépjármő felelısségbiztosítása szempontjából a gépjármő használója akkor minısülhet üzemben tartónak, ha e jogosultságát a forgalmi engedélybe bejegyezték 58/1991(IV.13) Korm. R. 1.0 és 2.§ b)pontja - Büntetı Kollégium (BK) 321: Jogos védelmi helyzetben jár el, és nem büntethetı súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bőntette miatt, aki az ı és társai testi épségét közvetlenül fenyegetı jogtalan támadást úgy hárítja el, hogy gépkocsiját elindítja és eközben a kitérni nem akaró támadók közül egyiket elüti, a másikat- aki a motorháztetıre felugrik- több méteren át annak leeséséig magával vonszolja Btk. 29. § (1)bek. , 186.§ (2) bek a)pontja. - Legfelsı Bírósági Ítélet(LB): a biztosítási díj nem fizetése, tartamengedménnyel kompenzált felmondási tilalom ellenére történt szerzıdés felmondás - LB 420. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, információt megırizni. Mt.103§ (3) bek. - Cégvezetık Klubja: A színlelt szerzıdések buktatói, felismerésük és szankciók 2001. - Gépjármő Kárrendezési Joggyakorlat 2001. Bizonytalan eredető , illetve lopott gépkocsira kötött casco biztosítás semmissége - Magyar Jog 1998. 9. szám Dr. Vékás Lajos: új irány a gépjármő felelısségbiztosítás bírói gyakorlatában? - Fıvárosi Bíróság: A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása a (Fıspedpack Kft kára ) - Bírósági határozatok (BH) 1996.37 A biztosítási szerzıdésnek az ajánlat hallgatólagos elfogadásával történı létrejöttének feltétele (Ptk. 537.§ (1) és (2) bek.) (15 napon belüli elfogadás bírósági döntések)
EURÓPAI UNIÓS KAPCSOLATOK Környezetvédelem: europa.eu.int//comm/environment/life/home.htm EU jogszabályok: www.w europa.eu.int/eur-lex, www. europa.eu.int/pre-lex EGYÉB WEB OLDALAK Iparpolitika: www.gm.hu Energia hivatal: www.wh.gov.hu, www.energycentre.hu, www.energiainfo.hu Szabványok: www.mszt.hu www.vahava.hu www.katasztrofavedelem.hu www. risk menedzsment.hu, www.risk management.hu www.bross.hu ırzésvédelem www.dunamenti.hu tőzvédelem, www. promatt.hu ( tőzjelzéstechnikák, multiszenzorok minısítése) www.crowhungaria.hu érzékelık, www.siemens.hu testhang érzékelık www.pszaf.hu www.apeh.hu www.mabisz.hu www.allianz.hu
200
