BIZTOSÍTÁ SI ISMERETEK

Biztosítási ismeretek

SZÉ CHENYI ISTVÁ N EGYETEM Á LTALÁ NOS KÖZGAZDASÁ GI TANSZÉ K

BIZTOSÍTÁ SI ISMERETEK GAZDASÁ GI MENEDZSEREK SZÁ MÁ RA (OKTATÁ SI SEGÉ DLET)

GYŐR 2002

1


Í RTA: DR. FARKAS SZILVESZTER FŐ ISKOLAI DOCENS

2


TARTALOM 1. A BIZTOSÍ TÁ S ELMÉ LETE ............................................................................. 5 1.1. Kockázat és kár ............................................................................................ 5 1.2. Kockázatkezelés és biztosítás ...................................................................... 8 1.3. A biztosítás lényegi jellemző i.................................................................... 11 Ellenő rző kérdések ................................................................................................ 12 2. A BIZTOSÍ TÁ S ALAPFORMÁ I...................................................................... 13 2.1. Társadalombiztosítás és magánbiztosítás .................................................. 13 2.2. A magánbiztosítás intézményei ................................................................. 14 Ellenő rző kérdések ................................................................................................ 17 3. A BIZTOSÍ TÁ SOK CSOPORTOSÍ TÁ SA ....................................................... 19 3.1. Első dleges és viszontbiztosítások .............................................................. 19 3.2. Ö nkéntes és kötelező biztosítások ............................................................. 19 3.3. A biztosítás „tárgya”.................................................................................. 20 3.4. Kár- és összegbiztosítások ......................................................................... 20 3.5. É letbiztosítások és nem-életbiztosítások ................................................... 20 Ellenő rző kérdések ................................................................................................ 21 4. A BIZTOSÍ TÁ SI SZOLGÁ LTATÁ S DÍ JA...................................................... 23 4.1 A díjképzés alapjai...................................................................................... 23 4.2 A díjképzés gyakorlata................................................................................ 24 Ellenő rző kérdések ................................................................................................ 25 5. AZ É LETBIZTOSÍ TÁ SOK............................................................................... 25 5.1. Az életbiztosítások általános jellemző i...................................................... 25 5.2. Az életbiztosítások csoportosítása. ............................................................ 26 5.3. Kockázat-elbírálás...................................................................................... 28 5.4. Az életbiztosítások díja.............................................................................. 28 5.5. Az infláció kezelésének lehető ségei .......................................................... 31 5.6. Megtakarítások összehasonlítása ............................................................... 32 Ellenő rző kérdések ................................................................................................ 33 6. A NEM-É LETBIZTOSÍ TÁ SOK ....................................................................... 35 6.1. Balesetbiztosítás........................................................................................ 35 6.2. Betegségbiztosítás..................................................................................... 36 6.3. Elemi károk elleni biztosítás..................................................................... 36 6.4. Elemi károk kiegészítő kockázatai............................................................ 37

3


6.5. Á llatbiztosítás ........................................................................................... 38 6.6. Szállítmánybiztosítás ................................................................................ 39 6.7. Gépjármű-biztosítások .............................................................................. 39 6.8. Technikai biztosítás .................................................................................. 42 6.9. Felelő sségbiztosítások .............................................................................. 42 6.10. Hitelbiztosítás .......................................................................................... 43 6.11. Jogvédelem-biztosítás.............................................................................. 45 6.12. Utasbiztosítás ........................................................................................... 46 Ellenő rző kérdések ................................................................................................ 46 7. FIZETŐ KÉ PESSÉ G É S A SZAVATOLÓ TŐ KE............................................ 47 7.1. A biztosító fizető képességének tényező i ................................................... 47 7.2. A biztosítástechnikai tartalékok................................................................. 47 7.3. A biztosító működésére ható kockázatok .................................................. 50 7.4. A szavatoló tő ke......................................................................................... 52 Ellenő rző kérdések ................................................................................................ 52 BIZTOSĺTÁ SI ALAPFOGALMAK...................................................................... 53 Felhasznált irodalom.............................................................................................. 57

4


1. A BIZTOSĺ TÁ S ELMÉ LETE

Fogalmak kockázat egyé b é rdeksé relem tiszta kockázat relatív é s abszolú t kockázat szemé lyes kockázat kockázatkezelé s

vesztesé g spekuláció s kockázat aktív é s passzív kockázatok vagyoni kockázat

Az első fejezetben foglalkozunk részletesen a biztosításelmélet alapfogalmaival. Bemutatásra kerül a kockázatkezelés (risk management) és a vállalati kockázatkezelés folyamata. A fogalmak megismerése után megvizsgáljuk a biztosítható és nem-biztosítható kockázatok jellemző it és meghatározzuk a biztosítás fogalmát.

1.1. Kocká zat é s ká r

A kocká zat Tágabb értelemben az az eshető ség, hogy tevékenységünk (döntéseink) tervezett és tényleges eredménye egymástól eltérhet (mennyiségi viszonyt nem jelöl): veszteség és nyereség esélye egyszerre. Szűkebb értelemben a kockázat a veszteség ill. egyéb érdeksérelem lehető sége. Veszteség: anyagi értelemben bekövetkezett kár vagy elmaradt haszon. Egyéb érdeksérelem: nem anyagi természetű érdek veszélyeztetettsége. (A mindennapi életben és a gazdaságban tudatosan vállalt és/vagy fel nem ismert kockázatok nagy száma van jelen.) A biztosításügy szempontjából az eredményeknek a kitűzött célokhoz viszonyított kedvező tlen (negatív) eltérésébő l fakadó anyagi veszteségeket tekintjük kockázatnak. A veszteségnek pénzben kifejezett ellenértéke a kár.

5


Kocká zatok rendszerezé se A szakirodalom sokféle szempontból csoportosítja a kockázatokat, itt csak leggyakrabban elő forduló fogalmakat és felosztásokat tárgyaljuk. 1. Tiszta kocká zatról (pure risk) beszélünk, amikor vagy bekövetkezik a kár vagy nem lesz negatív esemény. Spekulá ciós kocká zatnál lehet pozitív eredmény: vagy nyereség vagy veszteség következik be. (A szerencsejátéktól való elhatárolás miatt fontos kiemelni, hogy a biztosításügy csak a tiszta kockázatokkal foglalkozik.) 2. A tiszta kocká zatokon belül elkülönítünk relatí v é s abszolú t kocká zatot. Relatív kockázat esetében a biztosítási esemény nem biztos, hogy bekövetkezik (pl. tűz), az abszolút kockázat biztosan be fog következni (pl. életbiztosítási kockázatok valamelyike). 3. A dönté shozatallal való összefüggést tekintve: Aktí v é s passzí v kocká zatok: aktív: tudatosan vállalt kockázat passzív: a döntésekhez közvetve kapcsolódó, (egészségügyi, környezetvédelmi stb.).

lehetséges

vele-járók

4. Kiváltó okok, hatások szempontjából lehet a kockázat: - természeti, technikai, társadalmi és gazdasági. 5. Különböző gazdasági egységekhez kapcsolódhatnak a kockázatok: - magán személyek (családok), vállalatok, állam - vagy másik csoportosításban: termelő i ill. fogyasztói szféra koc-kázata. 6. Kockázat szempontjából közvetlenül érintett személyt tekintve: - saját érdekre vagy harmadik személy hasonló érdekére vonat-kozó kockázat. 7. Idő horizont szerint: - hosszú távú, rövid- vagy közép távú 8. Nagyságrend alapján lehet: - katasztrófális, nagy ill. közepes kár, és kis (bagatell) kár. 9. Elő fordulási gyakoriság: - tömeges ill. egyedi.

6


Ö sszefoglalva a modern biztosításügy a tiszta (abszolút vagy relatív) kockázatokkal foglalkozik. Ezen kockázatok legfontosabb csoportjai a személyes, a vagyoni és a felelő sségi kockázatok. A szemé lyes kocká zatok az egyén (család) jövedelmi vagy vagyoni helyzetét érintik: a) idő elő tti halál miatti anyagi és jövedelmi problémák b) idő s kor elérése jövedelem csökkenéssel és növekvő egészségügyi kiadásokkal jár c) a betegség jövedelem-kiesést, és növekvő egészségügyi kiadásokat jelent, d) munka- és/vagy jövedelemnélküliség, e) gyermekek nevelési-, képzési költségei, családalapítási ráfordításai. A vagyoni kocká zatok a biztosított ingatlan és ingó vagyonára és az ezekhez kapcsolódó vagyoni és személyiségi jogokra terjednek ki: a) közvetlen kockázatok: a vagyontárgy részleges vagy teljes meg-semmisülése, b) közvetett vagy következményes kockázatok: ezek a vagyon meg-semmisülésébő l következne (pl. leéget üzem termelés és így bevétel kiesést jelent). A modern társadalmak elismerik az egyének másokért vállalandó felelő sségét. A termelés, a szolgáltatás rohamos bő vülésével új és jelentő s kockázatok jelentek meg, a másoknak okozott fizikai, anyagi károk, amelyért a felelő sséget vállalni kell.

Fogalmi meghatá rozá sok összefoglalá sa Veszé ly: kedvező tlen kihatású események bekövetkezésének eshető sége. Kocká zat: a veszély gazdasági vetülete, anyagi kihatása. Ká r: a veszélyben rejlő károsító esemény tényleges bekövetkezése.

7


1.2. Kocká zatkezelé s é s biztosítá s

A kocká zatkezelé s fogalma Mindennapi életünkben (munkánkkal és szabadidő s tevékenységünkkel is) kockázatokat vállalunk és kockázatok „termelésében” veszünk részt. Ebbő l következő en tudattalanul vagy éppen tudatosan foglalkozunk ezekkel a kockázatokkal, kezeljük a kockázatokat. A kockázatok kezelésének tudományos, összehangolt, egységes és gazdasági optimumot kereső módszerét nevezi a szakirodalom risk management-nek, a legjobb magyar megfelelő je talán a kocká zatkezelé s. A kockázatokkal tudatosan szembenéző egyén, intézmény által alkalmazott koordináló, integráló és optimalizáló elméleti és gyakorlati módszertan a kockázatkezelés. Koordináló: a kockázatokat térben és idő ben összehangolja Integráló: egységes keretben szemléli a kockázatokat és kezelésük lehető ségeit Optimalizáló: költség-haszon elemzést végez Kocká zatkezelé s cé lja: A) károkat megelő ző (preloss)célok a) ne legyen kár b) minimalizálás B) károkat követő (postloss) célok a) túlélés b) folytatás c) jövedelmi helyzet helyreállítása d) fejlő désben törést hozó tényező k hatástalanítása e) szociális felelő sség (pl. dolgozókról történő gondoskodás)

A kocká zatkezelé si straté giá k Preventív (megelő ző ) (legalapvető bb, legelterjedtebb): a kár megelő zésére, a kockázat megszüntetésére, mérséklésére irányuló offenzív magatartás, beavatkozás a káresemény bekövetkezése elő tt. Kompenzá ló: a kárkövetkezmények többnyire pénzbeli kiegyenlítését célzó, „tudomásul vevő ” jellegű magatartás (pl. társadalombiztosítás, vagyon- és személybiztosítás).

8


Ká renyhítő: egy megkezdő dött károsodási folyamat lassítása, illetve megállítása, a veszteség csökkentése (pl. mentés, oltás, orvosi rehabilitáció).

A kocká zatkezelé s folyamata A kockázatkezelés szakirodalma általában a következő lépésekre bontja a kockázatkezelési tevékenységet: 1. veszélyforrások (kockázatok) meghatározása és elemzése, 2. kockázatkezelési intézkedések lehető ségeinek vizsgálata, 3. a legmegfelelő bb kockázatkezelési módszerek kiválasztása, 4. a kiválasztott módszerek végrehajtása, 5. monitoring és a kockázatkezelési program továbbfejlesztése. 1.1. sz. tá blá zat A kocká zatkezelé s lé pé sei 1.

VESZÉ LYFORRÁ SOK MEGHATÁ ROZÁ SA É S ELEMZÉ SE Vagyoni, jövedelmi, felelő sségi A lehetséges károk nagysága, és személyes kockázatok valószínűsége, gyakorisága és pénzügyi hatásai.

2.

INTÉ ZKEDÉ SI LEHETŐ SÉ GEK KERESÉ SE Intézkedési lehető ségek a károk Pénzügyi megoldások keresése: elkerülésére, megelő zésére vagy tartalékképzés, biztosítások. csökkentésére.

3.

LEGJOBB MÓ DSZEREK KIVÁ LASZTÁ SA Pénzügyi szempontok Egyéb vállalkozási szempontok

4.

A KIVÁ LASZTOTT KOCKÁ ZATKEZELÉ SI MÓ DSZEREK VÉ GREHAJTÁ SA Vezetési intézkedések Technikai intézkedések

5.

MONITORING É S A PROGRAM TOVÁ BBFEJLESZTÉ SE Az eredmények megfigyelése és értékelése Szabványosított megoldások kidolgozása

9


A kocká zatok meghatá rozá sa A kockázatok meghatározásának információs bázisa lehet: Személyes vizsgálat Kérdő ív „Szűk-keresztmetszetek” meghatározása Pénzügyi jelentések (külső , belső ) elemzése Külső /belső adatbankok használata Kockázatok általános értékelése: a) kárgyakoriság és b) kárnagyság meghatározása az egyes kockázatok vonatkozóan c) lehetséges legnagyobb kár (legrosszabb forgatókönyv) elemzése •

MPL = max. possible loss

d) a kár legvalószínűbb maximuma •

PML = probable max. loss

e) elvárható kár lehető sége •

EML = estimated possible loss

A kocká zatkezelé si inté zkedé sek 1) Kockázat-elkerülés = lemondás a cselekvésrő l 2) Kockázat-csökkentés = kárgyakoriság/kárnagyság csökkentése kármegelő ző lépések – pl. zár, riasztó kárcsökkentő lépések – pl. tűzoltó rendszer 3) „Saját megtartás” = önbiztosítás a) vannak kockázatok, amiket nem lehet áthárítani (pl. házasság sikere) b) nem túl jelentő s a kockázat (pl. gereblye ellopása) c) kár bekövetkezésének igen nagy a valószínűsége (pl. bolti lopások) 4) Kockázat-áthárítás a) Nem-biztosítás jellegű áthárítás Ö ntudatlan (pl. környezetvédelem, légszennyezés – betegségek – TB) Tudatosan, szerző désben vállalt (pl. bankgarancia) „Köztes módszerek” pénzügyi alap a veszteség fedezetére „kárutáni díjfizetés” b) Biztosítás (kereskedelmi/üzleti/magánbiztosítás) 10


A kocká zatkezelé si inté zkedé sek kö zö tti vá lasztá s TÍ PUS

KÁ RGYAKORISÁ G

KÁ RNYAGYSÁ G

JAVASOLT INTÉ ZKEDÉ S

I.

alacsony

alacsony

saját megtartás

II.

magas

alacsony

1) kármegelő zés 2) saját megtartás/ biztosítási többlet

III.

alacsony

magas

Kockázat-átadás

=

(magán)biztosítás IV.

magas

magas

kockázat-elkerülés

A biztosítás – a kockázatkezelés szempontjából – egy kockázat-átadási technika.

1.3. A biztosítá s lé nyegi jellemzői A biztosítás során a gazdasági/társadalmi élet szereplő i – a biztosítottak – a céljaiktól való kedvező tlen eltérések, a kockázatok pénzben kifejezett és összegszerűen is meghatározott következményeknek, a károknak a valószínűségeit hárítják át a biztosítási szerző désben meghatározott feltételek mellett, biztosítási díj fejében a kockázatok vállalására szakosodott intézményekre, a biztosítókra. Kérdés azonban, hogy mely kockázatok biztosíthatók? A következő követelményeknek kell teljesülniük, hogy a biztosítás létre jöhessen: 1. nagy számú megfigyelés szükséges, hogy a várható károkra vonatkozóan felelő sséggel lehessen nyilatkozni, becsülni lehessen a károkat, 2. a kockázatoknak homogéneknek kell lenniük, alapjellemző iket tekintve hasonló jellegűeknek kell lenniük, 3. az esetleg bekövetkező kár kizárólag véletlenszerű lehet, sem a szerző dő , sem a biztosított, sem a kedvezményezett nem befolyásolhatja alapvető en a kockázat alakulását, 11


4. az esetleg bekövetkező kárnak egyértelműen leírhatónak, és összegszerűen meghatározhatónak kell lennie, 5. a statisztika és a biztosítási matematika eszközeivel a kárnak elő re becsülhető nek kell lennie, 6. a biztosítási kockázat nem lehet katasztrofális méretű. A fentiekbő l következő en meghatározhatjuk a nem-biztosítható kockázatok jellemző it. Nem biztosíthatók a teljesen egyedül álló, csoportba nem sorolható, múltbeli kártapasztalatokra nem támaszkodó, összegszerűen nem megadható kockázatok.

Ellenő rző ké rdé sek Határozza meg a kockázat tágabb és szűkebb értelmét? Hogyan csoportosíthatók a kockázatok? Adjon pontos meghatározást az alábbi fogalmakra: 1) veszély, 2) kockázat, 3) kár. Ismertesse a kockázatkezelés lépéseit! Hogyan választana az egyes kockázatkezelési intézkedési lehető ségek közül? Milyen feltételek szükségesek egy kockázat biztosításához?

12


2. A BIZTOSÍ TÁ S ALAPFORMÁ I Fogalmak társadalombiztosítás

magánbiztosítás

Ebben a fejezetben a biztosítás rendszerét mutatjuk be. Első ként megkülönböztetve a társadalombiztosítást és magánbiztosítást, a két biztosítási alapforma kapcsolódási pontjait is bemutatjuk. A fejezet második részében ismertetjük a magánbiztosítás intézményeit és azok fő jellemző it.

2.1. Tá rsadalombiztosítá s é s magá nbiztosítá s Az elméleti tisztázás és a gyakorlat szükségszerűsége miatt a szakirodalom első ként a tá rsadalombiztosí tá st és a magá nbiztosí tá st különíti el, mint a biztosítási tevékenység két alapformáját. A társadalombiztosítás feladata az állampolgárok szociá lis biztonsá gának megteremtése illetve fenntartása. A társadalombiztosítás a személyes kockázatok kezeléséhez kapcsolódik: munkaképtelenség, betegség, baleset, munkanélküliség. A társadalom, az állam szociálpolitikai céljainak megvalósítását segíti elő , biztosítva annak kötelező jellegét és a gondoskodá si elv dominanciáját. A társadalombiztosítás és a magánbiztosítás hasonlóságát és különböző ségét az alábbi táblázat szemlélteti. 2.1. sz. tá blá zat Tá rsadalombiztosítá s é s magá nbiztosítá s ö sszehasonlítá sa Társadalombiztosítás - írásbeliség nem kötelező ill. nincs - általános érvényű, kötelező

Magánbiztosítás - írásbeliség kötelező

- a felek szabad elhatározásán alapul - biztosításmatematikai - valószínűségszámításon számítások másodlagosak (biztosításmatematika) alapul - szociális, gondoskodási elv - pénzügyi szemlélet - nem első dleges célja a nyereség - profit elvárásra épülő vállalkozás - biztossítási esemény: - biztosítási esemény: - rendszerint jövő beni

- jövő beni

- sokszor elő re látható (pl. öregség)

- bizonytalan

- öregség kivételével véletlen - pénz, természetbeni juttatás

- véletlen - pénz vagy szolgáltatás 13


- közjogi, társadalmi kategória

- magánjogi, polgári jogi kategória

14


2.2. A magá nbiztosítá s inté zmé nyei

A biztosítá si piac é s szereplő i 1. biztosítók 2. biztosításközvetítő k 3. biztosítási szaktanácsadók 4. szerző dő k, biztosítottak 5. független elemző k, minő sítő cégek 6. állam

Biztosítók 1. biztosító részvénytársaság 2. biztosító egyesület 3. biztosító szövetkezet 4. külföldi biztosító magyarországi fiókja

Biztosító ré szvé nytá rsasá g • működését az 1997. évi CXIV. Törvény, és a biztosító intézetekrő l és biztosítási tevékenységrő l szóló törvény szabályozza (Bit) • az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti •

csak névre szóló részvényt bocsáthat ki

•

jegyzett tő kéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70%

• a jegyzett tő kén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek immateriális javak

15


• cégjegyzékbe akkor történik a felvétel, amikor a pénzbeli hozzájárulást teljes egészében befizették •

a befolyásoló részesedés megszerzéséhez felügyeleti engedély szükséges

•

részesedés szerzését 30 napon belül kell bejelenteni a felügyelethez

Biztosító egyesület •

1989. évi II. törvény (egyesülési jog) + Bit

•

önkéntesen létrehozott

•

kölcsönösségi lapon működő szervezet

•

kizárólag tagjai részére (szolgáltat)

•

nyereségérdekeltség nélkül működik

•

tagsági hozzájárulás

•

feltételekben rögzített biztosítási esemény bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást

•

biztosítástechnikai elvek

•

elő re meghatározott szolgáltatást nyújt

•

hitel- és kezesi-biztosítást NEM művelhet

•

viszontbiztosításba vételi tevékenységet NEM folytathat

Biztosító szövetkezet •

1992. évi I. törvény (a szövetkezetekrő l) + Bit

•

legalább 50 alapíthatja

•

részjegy-tő kén belül a pénzbeli hozzájárulás legalább 70%

• részjegy-tő kén belül a nem pénzbeli hozzá-járulásban nem szerepelhetnek immateriális javak •

egy részjegy névértéke legalább 10.000 Ft

• cégjegyzékbe történő bejegyzés csak akkor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát befizették •

hitel- és kezesi-biztosítást NEM művelhet

•

viszontbiztosításba vételi tevékenységet NEM folytathat

•

a felügyelet részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő

Külföldi biztosító magyarorszá gi fiókja •

1997. évi CXLVIII. tv. (Bit módosítása) és 1997. évi CXXXII. tv.

16


•

+ feltételek:

•

pénzmosás, adatvédelem, adatkezelés szabályai

•

külföldi és magyar felügyelet közötti együttműködés

•

biztosító részvénytársasággal szembeni követelmények

Biztosítá si rendszer egyé b ré sztvevő i •

külföldi biztosító magyarországi képviselete

•

biztosításközvetítő k

•

biztosítási szaktanácsadók

Ké pviselet •

a képviselt külföldi székhelyű biztosító tevékenységét ismerteti

•

biztosítási, biztosításközvetítő i és szak-tanácsadói tevékenységet nem folytathat

Biztosítá sközvetítő k •

biztosítási alkusz

•

biztosítási ügynök (egyes és többes biztosítási ügynök)

•

vezérügynök

Biztosítá si alkusz • biztosított/szerző dő írásbeli megbízása alapján közvetíti a biztosítási/viszontbiztosítási szerző dést •

biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet

•

biztosítótól jogosult díjazásra

• megbízó képviseletében szerző déskötés, igények érvényesítésében való közreműködés •

biztosító megbízására biztosítási díj átvétele

•

alkuszi tevékenység végzésének kizárólagossága

•

felelő sségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték (50 mFt)

•

részvénytársaság vagy kft (5 mFt törzstő ke)

•

személyi és tárgyi feltételek

Biztosítá si ügynök 17


• biztosítóval kötött megbízási szerző dés vagy munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítő i tevékenységet •

károkozásért a biztosító felel

•

megbízási díj/jutalék a megkötött illetve fenntartott szerző dések után

•

igazolvány

•

egyes és többes biztosítási ügynök

Vezé rügynök •

biztosító teljes körű felhatalmazása az üzletvitellel kapcsolatos feladatok ellátására

•

szerző dés megkötése

•

kötvény kiállítása

•

biztosítási díj átvétele

Biztosítá si szaktaná csadó • megbízási szerző dés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot •

biztosítási/viszontbiztosítási szerző dést nem közvetíthet

•

felelő sségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték (15 mFt)

•

szakképesítés(?)

Szerző dő k, biztosítottak •

magán személyek (háztartások)

•

vállalkozások

•

költségvetési intézmények

Független elemző k é s minő sítő cé gek •

ezek hiányoznak a magyarországi piacról

Az á llam •

joszabályok – működési feltételek

•

ellenő rzés és felügyelet

18


Ellenő rző ké rdé sek Hogyan határolhatjuk el egymástól a társadalombiztosítást és a magánbiztosítást? Sorolja fel a biztosítók gazdasági-jogi formáit! Mi az alapvető különbség a biztosítási alkusz és ügynök között?

19


3. A BIZTOSÍ TÁ SOK CSOPORTOSÍ TÁ SA

Fogalmak első dleges biztosítás önké ntesbiztosítás szemé lybiztosítás kárbiztosítás é letbiztosítás

viszontbiztosítás kötelező biztosítás vagyonbiztosítás összegbiztosítás nem-é letbiztosítás

Az elő ző fejezetekben foglalkoztunk a biztosítás elméletével és a biztosítás intézményeivel. Ebben a fejezetben számba vesszük a biztosítások csoportjait az elő ző fejezetekben megismert elméleti alapok felhasználásával.

3.1. Elsődleges é s viszontbiztosítá sok A biztosítások első legfontosabb csoportosítási ismérve a biztosított „személyisége”, azaz hogy a biztosítóval nem-biztosító vagy biztosító kerül-e szerző déses kapcsolatba. Az első dleges vagy direkt biztosításoknál a biztosítóval mindig nem-biztosító, hanem egyéb természetes vagy jogi személy kerül kapcsolatba. Viszontbiztosí tá s vagy indirekt biztosítás esetén pedig a biztosító mindig másik biztosítóval kerül kapcsolatba. (A viszontbiztosító a biztosítók biztosítója.) Az első dleges vagy direkt biztosítások esetében a biztosítási forma, a biztosítás tárgya és még számos ismérv szerint csoportosíthatunk.

3.2. Ö nké ntes é s kötelező biztosítá sok Biztosítási forma alapján megkülönböztetünk önké ntes és kötelező biztosításokat. Az önkéntes biztosítások szabad megállapodáson nyugvó szerző dések. A kötelező biztosítások körében megkülönböztetjük a biztosított részére kötelező biztosításokat (pl. gépjármű felelő sség biztosítás) a biztosító részére elő írt, kötelező elfogadást jelentő biztosításokat. A biztosítások jogi kötöttsége alapján elhatárolhatjuk a szabad, azaz a tartalmában is a felek megegyezésén alapuló szerző déseket, és a kötött, általában magas szintű jogszabályok által meghatározott tartalmú biztosításokat.

20


3.3. A biztosítá s „ tá rgya” A biztosítás tárgya szerint beszélhetünk hagyomá nyos (ún. poroszos) és modern (ún. angolszász) típusú megkülönböztetésrő l. A hagyományos értelmezés két fő biztosítási ágat különböztet meg: szemé lybiztosí tá sok és vagyonbiztosí tá sok. A személybiztosítások esetében mindenkor valamely természetes személy életére, halálára, egészségi állapotára, munka- illetve jövedelemtermelő -képességére vonatkozó kockázatok képezik a biztosítás tárgyát. Két biztosítási alágazatot szokás megkülönböztetni. A szűken vett (valódi) személybiztosításoknál a természetes személy normális (szokásos) életútját feltételezve kötik meg a biztosítási szerző dést. Az egészség vagy pótló személybiztosításoknál azonban nem a szokásos élethelyzetekre, hanem a rendkívüli helyzetre (pl. baleset, betegség, rokkantság) jön létre a biztosítási fedezet. A vagyonbiztosításoknál mindig valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyra vonatkozó károk képezik a biztosítási szerző dés tárgyát. Meg szokták különböztetni a dologhoz kötő dő biztosításokat, és a biztosított valamely jogosítványához vagy jogi kötelezettségéhez kapcsolódó, kockázat átvállalási szerző désektő l.

3.4. Ká r- é s összegbiztosítá sok A fenti besorolások mellett elterjedtek más csoportosítások is. A biztosító szolgáltatásának alapja szerint igen elterjedt a kár-, illetve az összegbiztosítások fogalma. A kárbiztosítások esetében a ténylegesen bekövetkezett kár lapján teljesít a biztosító, az összegbiztosításoknál a valós károkkal sokszor csak áttételes kapcsolatban álló biztosítási összeg a kárrendezés alapja.

3.5. É letbiztosítá sok é s nem-é letbiztosítá sok A biztosításügy és a pénzügyi szolgáltatások fejlő désével elő térbe került a modern (ún. angolszász) ágazati besorolás, amely a pénzügyi jellemző kre (tartalékolás, befektetések) helyezi az elhatárolásban a fő hangsúlyt. Az é letbiztosí tá si á g modern fogalma lényegében megfelel a hagyományos értelmezés szűken vett (valódi) személybiztosítások fogalmának. A nem-é letbiztosí tá si á g egyrészt 21


a hagyományos vagyonbiztosításokat egészségbiztosításokat tartalmazza.

másrészt

a

pótló

személy-

vagy

3.1. tá blá zat Az é let é s a nem-é letbiztosítá si á gak ö sszehasonlítá sa

Szerző dések tartama Káringadozás Szerző dések felmondhatósága a biztosító részérő l

É letbiztosítás 5 - 25 év kicsi nincs

Nem-életbiztosítás 1 év nagy évfordulón

Ellenő rző ké rdé sek Jellemezze röviden a magánbiztosítás ágait! Milyen szempontok alapján rendezhető k a magánbiztosítások? Hasonlítsa össze az élet. és a nem-életbiztosítási ágakat!

22


4. A BIZTOSÍ TÁ SI SZOLGÁ LTATÁ S DÍ JA

Fogalmak biztosítási díj kockázati költsé gek díjköltsé g-modellek díjbefizeté si-modell kockázat-elbírálás

díjpolitika működé si/üzemi költsé gek tő kebefozeté si-modellek díj-visszaté ríté si modellek

Ebben a fejezetben a biztosítási díjképzés elvi és gyakorlati alapjait tekintjük át.

4.1. A díjké pzé s alapjai A biztosí tá si dí j a biztosító által a biztosítottnak nyújtott biztosítási védelem pénzben kifejezett ellenértéke. A dí jkalkulá ció azoknak az üzemgazdasági összefüggéseknek a rendszere, amelyeket a biztosító a díj meghatározása-kor figyelembe vesz, ilyenek: a) a múltbeli tapasztalatok b) a jövő re vonatkozó várakozások c) jogszabályok adta lehető ségek. A dí jpolitika egy-egy biztosítónak a díjak alakításra vonatkozó, piaci szempontokat figyelembe vevő rövid és hosszú távú döntéseinek rend-szere. A biztosítási díj alapját mindig a kocká zati költsé gek adják, amelyek a kockázatok átvállalásából adódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges eszközökkel azonosak: 1. kár-költségek 2. viszontbiztosítási költségek 3. biztonsági többlet-költségek (többletkárok és nem-biztosítási tartalékok költségei). A biztosítási üzemgazdaságtan szabályi szerint felosztásra kerülő mű ködé si vagy ü zemiköltsé gek. A biztosító számára költség tényező ként jelentkeznek az adók. A díjak meghatározása, a díjképzés nem egyetlen elv alapján kerülnek kialakításra, hanem többféle modell alapján lehetséges a korrekt díjkalkuláció: a) a dí jköltsé g-modellek statikusak, a biztosító működésének költségeire fedezetet nyújtó díjrészek "elő állítására" épít

23


b) a tő ke-befekteté si modellek az idő legesen befektethető eszközök hozamával fedezi az egyes díjrészeket c) a dí jbefizeté si-modell a károk és költségek idő beli összehangolására helyezi a hangsúlyt d) a dí j-visszaté rí té si modellek a díjbevétel kiesést is figyelembe veszik.

4.2. A díjké pzé s gyakorlata A díjképzés legfontosabb eleme a kocká zat-elbí rá lá s (underwriting), a biztosítóintézethez beérkezett ajánlat értékelése a biztosító által elfogadott irányelvek alapján, a kockázatelbírálási politikának megfelelő en. Ennek fő irányelvei: 1. az elfogadható illetve az elutasítandó kockázatok egyértelmű elválasztása 2. az elfogadott kockázatok csoportosítása, kockázati osztályba sorolás 3. az egyes biztosítottak díjtételei között csak annyira lehet differenciálni, amenynyire azt az eltérő kockázatok indokolják.

Ellenő rző ké rdé sek Mi a biztosítási díj? Milyen tényező ket vesz figyelembe a biztosító a díjkalkuláció során? Mi a díjpolitika? Sorolja fel a kockázati költségeket! Jellemezze röviden az egyes díjképzési modelleket! Melyek a kockázat-elbírálási politika fő bb irányelvei?

24


5. AZ É LETBIZTOSĺ TÁ SOK

Fogalmak szerző dő kedvezmé nyezett kockázati é letbiztosítás meghatározott lejáratú é letbiztosítás járadé kbiztosítás egé sz é letre szó ló é letbiztosítás autoszelekció kockázati díjré sz ekvivalancia elv halandó sági tábla maradé kjogok díjemelé s

biztosított elé ré si é letbiztosítás vegyes é letbiztosítás antiszelekció vállalkozó i díjré sz technikai kamatláb többletnyeresé g-visszaté ríté s

5.1. Az é letbiztosítá sok á ltalá nos jellemzői Az életbiztosítások esetében a biztosítási esemény a biztosított halálával kapcsolatos: - a halál bekövetkezése, - a halál be nem következése. Ennek megfelelő en az életbiztosítások két fő csoportja: 1) kockázati (haláleseti) életbiztosítások, 2) elérési (megélési) életbiztosítások. Az életbiztosítások összegbiztosítások. Az életbiztosításokban szereplő személyek: 1) a szerződő, aki a biztosítási szerző dést megköti és a biztosítási díjat fizeti, 2) a biztosított; akinek az életével (halálával) kapcsolatos eseményre a biztosítási szerző dést kötik, 3) a kedvezmé nyezett(ek); aki(k) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatásában részesül(nek) 4) biztosító.

25


5.2. Az é letbiztosítá sok csoportosítá sa A szolgáltatások szerint A kocká zati (halá leseti) é letbiztosí tá s Kockázati életbiztosítás esetében a biztosító arra vállal kötelezettséget a szerző dő díjfizetése ellenében, hogy a biztosított egy bizonyos idő tartamon (a biztosítás tartama) belüli halála esetén elő re meghatározott személy(ek) (kedvezményezett(ek)) részére egy elő re meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a biztosítási tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás a biztosítási összeg kifizetése nélkül megszűnik. Az elé ré si é letbiztosí tá s Elérési életbiztosítás esetében a biztosító arra vállal kötelezettséget – díjfizetés ellenében –, hogy a biztosítási tartam eltelte után az életben lévő biztosított vagy kedvezményezett(ek) részére a biztosítási összeget megfizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta elő tt meghal, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Meghatá rozott lejá ratú é letbiztosí tá sok (terme fixe) A terme fix életbiztosítás esetében – díjfizetés ellenében – a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítás lejártakor egy meghatározott összeget mindenképpen kifizet a kedvezményezett(ek)nek. (Ha a kedvezményezett a tartam alatt meghal, akkor a biztosító visszafizeti a befizetett díjakat és a díjtartalékot.) Já radé kbiztosí tá sok Az a járadékbiztosítás tekinthető életbiztosításnak, amelynek a kezdete, a vége illetve a tartama a biztosított halálától függ. Megkülönböztetünk egyszeri díjas, folyamatos díjas-, azonnal induló- és halasztott-, elő leges- és utólagosvalamint idő leges életjáradékot. Az egyszeri díjas, azonnal induló, elő leges életjáradék esetében egy egyszeri nagyobb összeg befizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a befizetés pillanatától egy meghatározott összeget fizet a biztosítottnak addig, amíg az életben van. A biztosított halálával a biztosítás megszűnik. Az elő leges- és utólagos-életjáradék közötti különbség: a biztosító a járadékot az év elején vagy az év végén fizeti. Alapvető különbség csak az első évben van, mert akkor a díjfizetéskor azonnal megkapja a biztosított az első járadékot, az utólagosnál csak 1 év múlva. Azonnal induló és halasztott életjáradék közötti különbség: az azonnal indulónál, még abban az évben megindul a járadék fizetés (lehet elő leges vagy utólagos), a halasztott életjáradék esetében csak egy elő re rögzített idő tartam után.

26


Egyszeri díjas és folyamatos díjas életjáradék közötti különbség: a biztosító mikor jut hozzá a járadék alapját képező tő kénhez. Az é letbiztosítá sok kombiná ciói Vegyes biztosí tá s Az elérési és a haláleseti biztosítás kombinációja, amelynél a biztosító mindenképpen fizet, ezért értékesítése elő nyösebb a tiszta elérési életbiztosításnál. Az egé sz é letre szóló é letbiztosí tá s A biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen a biztosított halálakor és mindenképpen fizet a biztosító. (A díjfizetés tartamát korlátozni szokták.) Technikailag ezt a biztosítást egy 105 éves korig tartó, korlátozott díjfizetési tartamú vegyes életbiztosításként szokták kezelni. Nyugdíjbiztosítá sok A nyugdíjbiztosítások tartamát két részre lehet osztani: tő kegyűjtési és járadékfizetési szakaszra. A két szakasz alatt általában két különálló biztosítás működik: a tő kegyűjtési szakaszban egy vegyes biztosítás, nagy elérési összeggel, tartama a nyugdíjbavonulásig tart, a járadékfizetési szakaszban egy egyszeri díjas járadékbiztosítás kezd működni, amely a nyugdíjbavonuláskor indul meg. Egyé ni é s csoportos é letbiztosítá sok Az egyéni életbiztosításokat biztosítottakra.

egyének,

mint

szerző dő k

kötik

egyénekre,

mint

A csoportos életbiztosítások esetében a szerző dő személyek egy csoportjára (pl. egyesületek tagjai, vállalat dolgozói) egyszerre köt életbiztosítást. Csoportos életbiztosítás esetében a biztosító díjkedvezményt adhat, mivel egyszerűbbé válik a kockázatelbírálás és csökkennek az adminisztrációs költségek. Egy- vagy több é letre szóló é letbiztosítá sok Gyakoriak a két életre kötött biztosítások. Pl. két életre szóló vegyes életbiztosítás, amelynek két biztosítottja van és halálesetnek a korábban elhunyt biztosított halála számít, házastársak, élettársak köthetik.

A díjfizeté s tartama é s gyakorisá ga szerinti csoportosítá s

27


Leggyakoribbak a rendszeres (havi, negyedévi, félévi vagy éves) díjfizetésű biztosítások a tartam egésze alatti fizetéssel. Korlátozott, esetleg rendszertelen díjfizetési tartamú biztosításoknál a díjfizetés tartama rövidebb a teljes tartamnál, pl. egyszeri díjas biztosítás, mint szélső eset.

5.3. Kocká zat-elbírá lá s Kockázat-elbírálás alatt értjük a figyelembe vehető összes körülmény mérlegelését a tekintetben, hogy a vállalni szándékolt kockázat megfelel-e a biztosítás szabályainak. Az egyénileg kötött életbiztosításoknál egyedi kockázat-elbírálás szükséges, mert léteznek olyan megnyilvánulások, amelyek rontják az átlagos halálozási arányszámot. Ilyenek az autoszelekció (önkiválasztás) és az antiszelekció (ellenkiválasztás).

Autoszelekció (önkivá lasztá s) Az ajánlattevő azon törekvése, hogy fokozottabb kárveszély esetén biztosítást kössön, magasabb összegre, saját maga által kiválasztott módozattal. Az önkiválasztás nem jelent feltétlenül rosszhiszeműséget.

Antiszelekció (ellenkivá lasztá s) Az ajánlattevő jóhiszeműsége vitatható, mert rendszerint tisztában van az átlagosnál magasabb halandósági esélyének (betegség), de azt szépíteni, vagy elhallgatni igyekszik az ajánlat elfogadása érdekében. Ez a törekvés a közlési kötelezettség megsértésével jár együtt.

5.4. Az é letbiztosítá sok díja A biztosítások díja általában három részbő l tevő dik össze: 1. kockázati díjrész, 2. biztonsági pótlék, 3 vállalkozói díjrész.

28


Az életbiztosítások díja két részbő l áll: 1. kockázati díjrész, 2. vállalkozói díjrész. A kockázati díjrészt nettó dí jnak szokták nevezni, a kockázati díjrész és a vállalkozói díjrész összegét bruttó dí jnak. A kockázati díjrész szolgál a vállalt kockázatok fedezetéül, a biztosító ebbő l a díjrészbő l felhalmozott forrásokból fizeti ki biztosítási esemény bekövetkezésekor (halál, elérés) a biztosítási szerző désben vállalt szolgáltatásokat. Mivel azonban az életbiztosítások esetében a káralakulás igen nagy biztonsággal meghatározható, ezért életbiztosítások esetében nem szoktak biztonsági pótlékot kalkulálni. A vállalkozói díjrész a biztosító költségeit kell hogy fedezze, a biztosítót mint vállalkozót illeti meg, aki a „pénzét” befekteti a gazdaságba.

A díjszá mítá s A biztosítások díjait bizonyos alapadatok felhasználásával, a valószínűségszámítás törvényszerűségeire építve a biztosítási matematikusok (aktuáriusok) kalkulálják. A díjkalkuláció alapelve, az ún. ekvivalencia elv (egyenlet) igen egyszerű: vá rható befizeté sek jelené rté ke = vá rható ká rfizeté sek jelené rté ke. Még egyszerűbben: bevé telek = kiadá sok. Az életbiztosítások díjszámítása során két tényező érdemel kitüntetett szerepet: 1. nem minden ügyfél fizet a biztosítás tartama alatt végig díjat, 2. a jövő ben befizettet 1 Ft értéke ma nem 1 Ft. Ennek megfelelő en a díjkalkuláció során kiemelt jelentő sége van a halandósági táblának és a technikai kamatlábnak.

Halandósá gi tá bla Az életbiztosítások díjának kiszámításához szükségünk van a népesség (esetleg külön a biztosítottak) halálozási viszonyainak ismeretére. A halálozási viszonyokat tartalmazza a halandósági tábla, amit a népszámlálás adatai alapján állítanak össze. Az egyes korosztályok életben lévő tagjainak száma, a korosztályok halálozási száma alapján

29


számított kommutációs számok segítik az egyes életbiztosítások díjának konkrét meghatározását. 5.1. sz. tá blá zat Né phalandósá gi tá bla ré szlete 1989 (fé rfi) Kor

lx

dx

qx (%)

ex (é v)

0

100.000

1.707

7,71

65,4

1

98.293

89

0,89

65,6

2

98.204

57

0,06

64,6

20

97.363

123

0,13

47,1

30

95.678

237

0,25

37,8

40

92.172

530

0,58

29,1

50

84.156

1.197

1,42

21,3

100

7

7

100,00

0,5

lx = "továbbélési rend", 100.000 fiú közül hány éri el az 1, 2, ... 100 éve kort dx = az x éves koruk között elhaltak száma, dx = lx - lx+1 qx = x évesek halálozási valószínűsége qx = dx / lx ex = várható élettartam (e0 = születéskor várható élettartam)

Technikai kamatlá b Az ekvivalencia elvet tükröző egyenletben azért kell a bevételeket és kiadásokat jelenértékükön szerepeltetni, mert a különböző idő pontokban esedékes pénzösszegek közvetlenül nem hasonlíthatók össze. A különböző idő pontokban esedékes pénzösszegek egységesítését a jelenérték-számítással valósíthatjuk meg, amihez megfelelő kamatlábat kell választani. Ez a kamatláb a technikai kamatláb. A technikai kamatláb egyben a garantált hozamot is jelenti. A biztosító garantálja, hogy a díjtartalék befektetésével legalább ekkora hozamot ér el és juttat a szerző dő nek. Mivel a technikai kamatláb a bevételek és kiadások összehasonlítását jelenti illetve jövő beli hozamot „ígér”, ezért nagyon fontos feladat a technikai kamatláb helyes megválasztása. Megválasztásánál tapasztalati adatokból indulnak ki, a kamatlábak több évtizedes alakulásából (2-7% közötti érték).

30


A díjtartalé k é s a maradé kjogok A díjtartalék az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító késő bbi kifizetéseire felhalmozott összeg. A díjtartalékot a biztosító befekteti, és a hozamból pótolhatja a kockázat vállalásához szükséges díj hiányzó részét, illetve költségei levonása után emeli a biztosítottnak nyújtott szolgáltatások értékét. A díjtartalék az alapja és az oka a maradékjogoknak. A díjtartalék ugyanis egy olyan pénzösszeg, amit a biztosító azért szedett be, hogy késő bb ebbő l szolgáltatást nyújtson. Ha a szerző dés felbomlik, akkor a szolgáltatás elmarad és a biztosítónak a díjtartalékkal el kell számolni az ügyfélnek. Ezt az elszámolási kötelezettséget az ügyfél szempontjából maradé kjognak nevezzük. Maradékjogok fajtái: 1. kölcsönfelvétel, 2. díjmentes leszállítás, 3. visszavásárlás.

5.5. Az inflá ció kezelé sé nek lehetősé gei Az infláció ügyfélnek, biztosítónak egyaránt nehézségeket jelent. Az ügyfél szempontjából az infláció a szolgáltatások elértéktelenedését váltja ki. A biztosítónak a kiadások növekedésével, a vállalt kötelezettségek tarthatóságával kell szembe néznie. Az életbiztosítások sajátosságait figyelembe véve az infláció kedvező tlen hatásait kétféle módon kezelhetjük (a hatásokat teljesen megszüntetni nem tudjuk): 1. díjemelés, 2. többletnyereség-visszatérítés. A díjemelé s A díjemelés elve egyszerű: a biztosító úgy tekinti, hogy a többletdíjon (az emelt díj és az elő ző évi díj különbsége) a szerző dő a hátralévő tartamra, a biztosított aktuális korát figyelembe véve egy ugyanolyan biztosítást vásárol. Ennek az új biztosításnak az összegét egyszerűen hozzáadják a korábbi biztosítási összeghez. A díjemelést leggyakrabban a hivatalosan közölt inflációs rátához kapcsolják, alacsony inflációs ráta (pl. 10% alatt) esetében nincs lehető ség díjemelésre. A díjemelés problémája az, hogy az idő elő re haladtával a díjemelés hatása egyre inkább csökken, a biztosítás utolsó szakaszában meg is szüntethető a díjemelés.

31


A többletnyeresé g-visszaté ríté s A többletnyereség-visszetérítés a megtakarítási jellegű biztosítások befektetés jellegével van kapcsolatban, ezért e technika alkalmazásának nem az inflációkezelés az egyetlen oka, mindenesetre az inflációkezelést is hatékonyan segíti. A többletnyereség-visszatérítés esetében a nyereséget lehet szolgáltatásemelésre fordítani vagy kamatozó betétként jóváírni az ügyfél számára.

5.6. Megtakarítá sok összehasonlítá sa Az alábbi táblázatba foglaltuk össze a különböző megtakarítási formák fő jellemző it. 5.2. sz. tá blá zat Megtakarítá si formá k fő jellemző i Megtakarítási forma

Likviditás

Hozam

Kockázat

É letbiztosítás

Hosszú távú befektetés. A maradékjogokkal rendelkező biztosítások visszavásárolhatók, veszteséggel.

A hozam változó, a biztosítási szolgáltatás-sal arányosan kisebb a hozam, mint a "tisztán" pénzügyi befektetéseknél.

Az állami szabályo-zás és likviditási elő írások miatt gyakorlatilag biztos befektetés.

Takarékbetétek

Lekötött betétek esetében a likviditás alacsony, látra szóló betéteknél a hozam az alacsonyabb.

Reálkamat általában negatív, általában fix hozam.

Biztos befektetés.

Részvények

Magyarországi fejlettlen részvény és tő ke piac miatt erő sen változó.

A hozam osztalékból és árfolyamnyereségbő l áll, e kettő bő l az utóbbi realizálható a magyar piacon.

Nagy kockázat.

Kötvények

Kötvénypiac fejlettlensége miatt a likviditás alacsony.

A hozam két részbő l áll: fix kamat és árfolyamnyereség.

A fix kamat a kibocsátáskori kamatok függvénye, ezt a kockázatot az árfolyamnyereség kompenzálhatja.

32


Ellenő rző ké rdé sek Határozza meg a következő fogalmakat! 1) haláleseti életbiztosítás 2) elérési életbiztosítás 3) terme fixe életbiztosítás Sorolja fel a járadékbiztosítások fajtáit! Milyen biztosítások kombinációja a nyugdíjbiztosítás? Határozza meg a következő fogalmakat! a) autoszelekció b) antiszelekció Milyen maradékjogok lehetségesek az életbiztosításoknál? Hogyan lehet csökkenteni az infláció hatását? Hasonlítsa össze a különböző megtakarítási formákat!

33


6. A NEM-É LETBIZTOSĺ TÁ SOK Fogalmak balesetbiztosítás elemi károk elleni biztosítás állatbiztosítás gé pjárműbiztosítás felelő ssé gbiztosítás jogvé delem-biztosítás

betegsé gbiztosítás elemi károk kiegé szítő kockázatai szállítmánybiztosítás technikai biztosítás hitelbiztosítás utasbiztosítás

Ebben a fejezetben a nem-életbiztosítások legfontosabb csoportjait mutatjuk be. A gazdasági fejlő dés, a gazdasági és társadalmi élet egyre összetettebbé válása egyre speciálisabb biztosítások kidolgozását teszik szükségessé, ugyanakkor ezek a folyamatok a kockázatok kezelésének összetett formáit igénylik komplex biztosítások formájában.

6.1. Balesetbiztosítá s Balesetbiztosításról négy feltétel egyidejű bekövetkezése esetén beszélünk: kü lső erő behatá sra, hirtelen, a biztosí tott akaratá tól fü ggetlenü l testi sé rü lé s következik be. A biztosí tottak köre alapján beszélhetünk egyé ni és csoportos balesetbiztosításról. Csoportos biztosításnál kérdés lehet az, hogy pusztán több egyedi szerző dés együttes kezelésérő l van szó vagy pedig egy csoport együttes kockázatkezelésérő l. A szolgá ltatá sok jellege szerint lehetnek á ltalá nos illetve speciá lis - csak egyes balesettípusokra kiterjedő - biztosítások. A szolgá ltatá sok tartalma szerint megkülönböz-tetjük a baleseti halá l, a baleset miatt fellépő idő leges vagy vé gleges egé szsé gü gyi és/vagy munkavé gző ké pessé g területén jelentkező nehézségeket. A szolgá ltatá s módja szerint lehet a balesetbiztosítás összeg- vagy já radé kbiztosí tá s. A szerző dő k köre igen változatos lehet, a munkáltató fizeti a munkahelyen azonos kockázati körbe tartozó alkalmazottak balesetbiztosítását, sport egyesület a sportolóiét stb. A biztosító szempontjából a legfontosabb a rendkí vü li (ún. anormális) kocká zatok, kockázati csoportok felismerése és ezen kockázatok megfelelő biztosítástechnikai kezelése (pl. pótdíj). A balesetbiztosítás fontos sajátossága, hogy értékesítik-e önálló biztosításként vagy más biztosításokhoz kapcsolva kiegészítő biztosításként. (Pl. életbiztosítások vagy casco biztosítások kiegészítő biztosítása lehet balesetbiztosítás.)

34


6.2. Betegsé gbiztosítá s A betegségbiztosítások az állampolgárok egészségügyi ellátásának a társadalombiztosítás mellett az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakkal együtt jelentheti kiegészítését. (Az egészségügyi ellátások ún. harmadik oszlopa.) A szolgáltatások köre alapján lehet teljes (az egészséggel kapcsolatos valamennyi kockázatra kiterjedő ), az alapvető vagy a lé nyeges betegségekre kiterjedő betegségbiztosítás. Fontos szerepet tölthetnek be a ré szleges, csak egy-egy betegségre szolgáltatást nyújtó biztosítások (pl. fogászat, különleges ápolás). A társadalombiztosításhoz való kapcsolódás alapján beszélhetünk a társadalombiztosítást helyettesí tő illetve azt kiegé szí tő betegség-biztosításról. A kiegészítő biztosítások fedezhetik a kórházi költségeket, a vizsgálatok és egyéb kezelések költségeit és a táppénzt is. A biztosító által elő írt vá rakozá si idő lehet normá l (néhány nap) vagy rendkí vü li (pl. 6 hónap) a kockázattól függő en. A biztosítottak egészségvédelemre való ösztönzése történhet korlátozással, kizárással, kármentesség esetén díjengedménnyel, de összetettebb formában is, pl. nyereségrészesedés beépítésével.

6.3. Elemi ká rok elleni biztosítá s Az elemi károk biztosítása a természet által okozott károkra nyújt fedezetet a biztosítottaknak. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb elemi károk elleni biztosításokat.

Tűzbiztosítá s Az egyik legrégebbi és legfontosabb biztosítási fajta. Szűkebb értelemben az ún. ellensé ges tű z - a nem rendeltetésszerű helyén vagy a rendeltetésszerű helyét elhagyó és saját erejébő l tovaterjedő elégés - okozta károk megtérítése a tűzbiztosítás feladata. Egy tűzbiztosítási konstrukció fontos ismérve, hogy az kizárólag a közvetlen tűzkárokra vagy a következményi (járulékos) tűzkárokra is vonatkozik-e.

Vihar(torná dó)ká rbiztosítá s

35


Leggyakrabban a tűzbiztosítással együtt jelennek meg. Európában általában a 15 m/sec sebességet meghaladó erő sségű szél által okozott közvetlen károkat térítik meg a biztosítók. A kockázatelbírálás során fontos szempont a meteorológiai kockázatnak, viharzóná knak megfelelő besorolás az adott épület ún. viharé rzé kenysé gének vizsgálata.

Jé gká rbiztosítá s Ez a biztosítás a mező gazdasági termékek mennyiségében bekövetkezett veszteségekre nyújt részleges fedezetet. A kockázat-elbírálás itt is kettő s: évszázados statisztikák alapján állapítják meg a helyosztá lyokat illetve a növényeket "jé gá lló-ké pessé gü k" alapján kockázati osztályokba sorolják.

Fagyká rbiztosítá s A fagykárbiztosítás is a növénytermelés csökkenését okozó, té li é s tavaszi fagyok ellen nyújt védelmet. Ennél a biztosításnál is érvényesül a kockázat-elbírálás kettő ssége, a területiségbő l és a fajtához kapcsolódó kockázat differenciálás.

Vízká rbiztosítá s Az árvíz, a belvíz, a felhő szakadás (1 mm/perc csapadék), a tüzek oltása, a vízvezetékek törése és szökő ár miatti közvetlen károkra nyújt fedezetet ez a biztosítási konstrukció.

Földrengé s-biztosítá s A világ legtöbb országában a biztosítók nem vállalják a földrengés kockázat biztosítását. Ahol művelik ezt a biztosítást, ott meghatározott erő sségű földmozgás esetén téríti a károkat a biztosító. A kockázat elbírálása ebben az esetben kapcsolódik a geológiaigeográfiai viszonyokat kifejező zónákhoz illetve az épületek speciális szerkezeti vizsgálatához (földrengés "tűrés").

Földcsuszamlá s, -beomlá s, -leomlá s-biztosítá s A föld függő leges, elszigetelt esésébő l adódó veszteségekre ún. állagkárokra nyújt fedezetet.

36


6.4. Elemi ká rok kiegé szítő kocká zatai A betöré seslopá s- é s rablá sbiztosítá s E két biztosítást általában együtt szokták kínálni. Mindkét esetben a vagyontárgyak eltulajdonításának egyértelműen meghatározott feltételek melletti kockázatára nyújtanak fedezetet. Betöréseslopásnak számít a jogellenes behatolás, amely lehet erő szakos behatolás vagy kulccsal történő bejutás. Rablásnak tekintik az erő szak alkalmazását. Betöréseslopás és rablás esetén komoly károkat okozhat a rongálás és a vandalizmus.

Az üvegká r-biztosítá s A beépített üvegtáblák törése vagy repedése esetén fizet kártérítést a biztosító. Különbséget tesznek lakások és nem-lakások céljára készült épületek között. A földrajzi fekvés is befolyásol(hat)ja a kockázatelbírálást az üveg funkciójának és minő ségének figyelembe vételével.

Tűzüzemszünet-biztosítá s Az ún. tűzüzemszünet-biztosítás csak tűzesetek következményeként bekövetkező jövedelem-, nyereség-kiesésekre és a pótlólagos költségekre nyújt átmeneti és degresszív összegű szolgáltatást.

A vezeté kes ká rok biztosítá sa A vízvezetékek sérülésébő l adódó károk megtérítésébő l fejlő dött ki, ma már gáz-, gő z-, központifűtés-, olaj- és egyéb vezetékek kockázatait is vállalják a biztosítók. A személyi és környezetvédelmi kockázatok figyelembe vétele összetett feladattá tette ezen biztosítások kockázat-elbírálását. Példaként említve biztosítási esemény lehet vízvezeték esetében: a cső törés, a csövek elhasználódása, a nyitva hagyott csapok, a dugulás és a túlnyomás okozta kár.

6.5. Á llatbiztosítá s Á llatbiztosításoknál a haszonállatok elpusztulásából keletkező károkra nyújt fedezetet a biztosító. E biztosítások két alapvető típusát képezik a valamennyi é lő á llatra illetve csak a hízlalásra tartott ún. vá góá llatokra vonatkozó konstrukciók képezik. Más szempontból 37


beszélhetünk á ltalá nos - mindenre kiterjedő védelemrő l (pl. baleset, járvány) vagy speciá lis (pl. műtét vagy oltás esetére vonatkozó) biztosításokról.

38


6.6. Szá llítmá nybiztosítá s A szállítmánybiztosítás a legő sibb, művelő i szerint a legösszetettebb és így a legtöbb szaktudást igénylő biztosítási fajta. Az áttekintést nehezíti, hogy a szállítmánybiztosítás „szűkebb értelme” is összefoglaló kategória. Magába foglalja az eredeti tengeri biztosítást és az abból kifejlő dött belvízi, légi, szárazföldi és egyéb szállítmány-biztosításokat is. A tengeri szállítmánybiztosítások fajtái: a) tengeri szállítóeszköz-biztosítás (casco), b) rakomány-biztosítás (cargo), c) felelő sségbiztosítás, d) teljes védelmi és helytállási biztosítás. A szállítmánybiztosításokat különböző záradékokkal általános védelművé fejleszthető k, fedezet há ború s é s polgá rhá ború s kocká zatokra, lopá ská rokra illetve valamennyi kár ellen (all risks). A tengeri szállítmánybiztosítás fontos sajátossága, hogy a hajózásban érdekeltek közösen vállalnak áldozatot a bajba került hajók legénységének, rakományának megmentésében. (1950. évi antwerpeni szerző dés.) A szállítmánybiztosítás szélesebb értelmezéséhez sorolják a szállítással, a mozgatással kapcsolatos kockázatok elleni biztosítási formákat is. Tágabb értelemben a kiá llí tá sok é s vá sá rok, a hangszerek, az é kszerek biztosítása is ide sorolható.

6.7. Gé pjá rmű-biztosítá s A gépjármű üzembentartója által vállalt kockázatok: - olyan veszélyek, amelyek más vagyontárgyakat is fenyegetnek, - törés, - a járműben ülő utasok testi épsége, - a jármű által másoknak okozott károk, - lopás. A fenti kockázatok alapján két biztosítási fajtára lehet igény: - a gépjárművet érő károkra vonatkozó vagyonbiztosítás - casco, - a másnak okozott károk megtérítését célzó felelő sségbiztosítás. 39


A gépjármű-biztosítás azoknak a biztosítási fajtáknak a csoportja, amelyek a gépjárműben, valamint a gépjárművek használatával kapcsolatban keletkezett károkra nyújtanak biztosítási fedezetet. Gépjármű-biztosítások: - a gépjármű-felelő sségbiztosítás, - a gépjárműtest biztosítás (casco), - a gépjárműben utazók balesetbiztosítása, - a gépjárműben szállított vagyontárgyak biztosítása. A casco biztosítás azt a komplex biztosítást jelenti, amely a járműtest biztosításon kívül általában magában foglalja a bennülő k balesetbiztosítását, a járműben szállított vagyontárgyak biztosítását és egyéb szolgáltatásokat (pl. kölcsönautó a javítás idejére).

A kö telező gé pjá rmű felelő ssé g-biztosítá s A gépjárművek kötelező felelő sségbiztosítását az a szükséglet hozta létre, hogy a gépjárművek kárt okozhatnak, és ezekért a felelő sség a gépjármű üzembentartóját terheli. Külön jogszabály írja elő , hogy gépjármű tulajdonosnak rendelkeznie kell ezzel a biztosítással. Első sorban a károsultak érdekeit szolgálja, mert a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a gépjármű üzembentartója képes-e vagy kész-e a jog szerint járó kártérítést megfizetni. De védi a biztosítás a károkozókat is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító vállalja az okozott kár teljes megtérítését. A gépjárművek kötelező felelő sségbiztosításának szerző déses rendszere 1991. július 1tő l van érvényben. (Ezt megelő ző en 1982-tő l a benzin fogyasztói árában szerepelt.) A biztosító társaságok kormányrendelet által elő írt egysé ges felté telekkel é s dí jakkal dolgoznak. (Á B-Aegon, Colonia, OTP-Garancia, Generali Budapest, Hungária, Providencia.)

40


A gé pjá rmű-(casco) biztosítá s Az egyes biztosítótársaságok nem egyetlen casco biztosítást terjesztenek, hanem casco biztosítási rendszereket. A casco biztosítások fajtái: - teljes körű, - részleges. A teljes körű casco biztosítás kiterjed a gépjárművet ért töréskárra, lopáskárra és elemi kárra. A részleges casco biztosítás többnyire ugyanezekre a károkra terjed ki, a töréskár és/vagy lopás kivételével. A jelenlegi casco biztosítási rendszerekben a teljes körű és a részleges casco biztosítás funkcionál alapbiztosításként, amihez különböző kiegészítő biztosítások köthető k.

Pé lda a modul-rendszerű casco biztosítá sra: Alapbiztosítás: - teljes körű casco, - részleges casco. A teljes körű casco biztosítás kiterjed a biztosított vagyontárgyakban keletkezett töréskárra, elemi kárra, lopáskárra és baleseti kárra. A részleges casco biztosítás kiterjed a gépjármű ablaküvegeinek és fényszóró üvegeinek töréskárára, ha a karosszéria nem sérült meg, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett elemi kárra, lopáskárra és baleseti kárra. Kiegészítő biztosítások: - a beépített bereendezések (extra tartozékok) biztosítása, - a belföldön szállított vagyontárgyak biztosítása, - belföldi balesetbiztosítás, - a bérautó költségtérítési biztosítás.

41


Ö nré szesedé s A casco biztosításoknál alkalmazott önrészesedésnek három célja van: 1) A biztosított érdekeltté váljon a kár megelő zésében, enyhítésében. 2) Az önrészesedés nélküli cascohoz képest (kárfizetéshez képest) kevesebb díj is elegendő legyen a biztosítási védelemhez. 3) A bagatell károk kiszűrése (amikor a kárrendezés költsége esetleg nagyobb mint a kár). Az önrészesedés meghatározása a kárösszeg és/vagy az éves alapdíj %-ában történhet.

6.8. Technikai biztosítá s Az iparosodás ütemét követő módon fejlő dtek az ún. technikai biztosí tá sok, amelyeknek három meghatározó csoportja van: gé pi-elektronikai, meghatározott tevé kenysé gek és az ü zemszü net okozta veszteségek elleni biztosítások.

A technikai biztosítá sok fajtá i A gé pi-elektronikai biztosí tá sok klasszikus formái a gépekben keletkezett károkra adnak biztosítási fedezetet. A modern módozatok a számítógépek-hez, biztonsági berendezésekhez illetve bármely gépezethez kapcsolódhatnak. A tevé kenysé ggel összefü ggő biztosí tá sok közül a szerelési biztosítások a gépek szerelésével, próbaüzemével kapcsolatos kockázatokra nyújtanak fedezetet. Az építésiszerelési biztosítások az építés miatt elő forduló károk esetében jelentenek védelmet. Az ü zemszü net biztosí tá s az üzem leállása miatti jövedelemkiesésre, a szükséges költségekre és az újraindításhoz szükséges pótlólagos ráfordítá-sokra szolgáltathatnak védelmet.

6.9. Felelőssé gbiztosítá sok A felelő sségbiztosítások egyre szaporodó csoportja egyetlen közös tő rő l fakad: valaki jogsérelmének a tényébő l, amelyek három fő csoportba sorolhatók: bűnözés, szerző désszegés és egyéb károkozás. A felelő ség-biztosítás fontos sajátossága, hogy a kockázatoknak felismerhető eknek kell lenniük és a kockázatáthárításnak is valós lehető ségnek kell lennie (pl. munkaadói).

42


A felelő sségbiztosításoknak három fő csoportja van: 1. tulajdonosi, 2. termékfelelő sség, 3. szakmai felelő sség. A tulajdonosi felelő ssé gbiztosí tá s alapja az, hogy a tulajdonos köteles mindent megtenni a tulajdona okozta károk megakadályozása illetve az esetleges károsultak kártalanítása (pl. kötelező gépjármű felelő sség-biztosítás). A termé kfelelő ssé g-biztosí tá s alapvető en azokra a kockázatokra irányul, amiket a termékek (gyártmányok, félkész és késztermékek) rendeltetésszerű használat mellett okozhatnak. A szakmai felelő ssé gbiztosí tá sok eredetileg valamilyen szakma gyakorlása során, valamilyen gondatlanság, mulasztás, tévedés vagy hiba miatt bekövetkező károkra nyújtottak fedezetet. Újabban azonban kiterjed a szakemberek nem-optimális viselkedése által kiváltott kockázatokra is. A fontosabb szakmák felelő sségbiztosításai: orvosok, jogászok, mérnökök, tervező k, könyvvizsgálók, gyógyszerészek, biztosítási közvetítő k stb.

6.10. Hitelbiztosítá s A hitelviszonyokból adódó kockázatok áthárításának egyik lehetséges módját képezik a hitelbiztosítások. 1. Szűkebb értelmezés A) Á ruhitel-biztosítás (áruhitel) B) Részletfizetés (fogyasztói hitel) C) Bankhitel (beruházási hitelek) D) Exporthitelbiztosítás 2. Szélesebb értelemben E) Ó vadék vagy kezesség biztosítás F) Hűtlen kezelés G) Számítógépes visszaélések elleni biztosítás. 1) A szűkebb értelemben vett hitelbiztosítások legfontosabb sajátossága az, hogy mind a szerző dő , mind pedig a biztosí tott azonos: a hitelező. A) Á ruhitel-biztosításnál az áru szállítója a követelés esetleges kiesése miatt köt biztosítást.

43


— csak jogi fizetésképtelenség esetén „fizet” a biztosító — csak pontosan meghatározott követelésekre terjed ki a biztosítás (pótlólagos költségekre nem) a) átalányszerző dés b) keretszerző dés c) egyedi szerző dések d) ún. első bbségi kockázatok („normális” fölötti veszteségekre) B) Részletfizetési kockázatok (részletfizetések kiesése ill. pótlása) a) pénzügyi hitelező b) áruhitelező (pl. gépkocsit értékesítő szállító, kereskedő ) c) garanciát, kezességet vállaló intézmények, személyek - 20%-os önrész általános, visszaszerezhető áru beszámítása ⇒ beruházási hitelbiztosítások ⇒ bérbeadó (lízing) hitelbiztosítás ⇒ fogyasztói hitelbiztosítás túlhitelezés)

(vásárlási

hitel,

készenléti,

csekk-kártyával

⇒ törlesztő -részlet C) Bankhitelek biztosítása ⇒ magánhitelek ⇒ vállalati hitelek ⇒ ún. nagy hitelek sajátosságok: - teljes állomány fedezetbe adása - legalább 2ö%-os önrész - továbbporlasztás D) Exporthitelbiztosítás 1) kereskedelmi/gazdasági kockázatok (árfolyamveszteségek) 2) politikai kockázatok 2) Szélesebb értelemben vett hitelbiztosítások E) Ó vadék vagy kezesség-biztosításokat általában a hitelfelvevő köti meg arra az esetre, ha fizető képtelensége miatt nem tudna fizetni a hitelező nek, azaz szüksége lenne egy kezesre. 1) „Normális” kezesség-biztosítás: a biztosító a bank által megkövetelt kezest váltja ki. 44


2) Több hitel-felvevő közösen vállalja ahitel visszafizetését (ún. avalthitelek) F) A „hűtlen kezelésre” vonatkozó biztosításoknál a vagyontárgy kezelésével megbízott tevékenységével veszteségeket (lopás, csalás, sikkasztás) tériti a biztosító. - saját vagy idegen biztosítottra "csak" rábízott tárgy/vagyon 1) pénzzel hivatásszerűen foglalkozó szakmák 2) szolgáltató egységek 3) sajátos pénz- és vagyonkezelő i funkciót ellátó szemályek (pl. gyám, gondnok) G) Számítógépes visszaélések elleni biztosítások számítógép „megsemmisülése”: - vírus - adatok megváltoztatása - jogellenes lekérdezés, törlés stb.

6.11. Jogvé delem-biztosítá s A jogvédelem-biztosítás feladata, hogy a biztosított valamennyi jogi igényére - az általa kezdeményezett és az ellene irányuló eljárásokra is - átfogó védelmet nyújtson, a felmerült költségek fedezésén túl. a) Közvetlen vé delem: az ügyfél érdekeinek közvetlen képviselete a biztosító közreműködésével. b) Közvetett vé delem: az ügyvédi költségek fedezése. A jogvédelem-biztosítások sajátossága az é rdekü tközé s, amely bekövetkezhet: 1) két biztosított ugyanattól a biztosítótól kér jogvédelmet vagy 2) a biztosított "saját" biztosítója ellen kér jogvédelmet. Az érdekütközés megoldása lehet: a) önálló szervezeti egység kezeli a biztosítón belül a jogvédelem-biztosításokat, b) biztosítón "kívüli", elkülönített kárrendezés, c) szabad ügyvédválasztás biztosítása. A jogvédelem-biztosítás fajtái: - közlekedési, - családi, - vállalkozói, - összetett, kombinált formák.

45


6.12. Utasbiztosítá s Elvi viták tárgyát képezi, hogy tekinthető -e egyáltalán önálló biztosításnak az utas- vagy turista segítségnyújtási biztosítás. A viták a nyújtott szolgáltatások formája (természetbeni juttatás) a nem-biztosítók által történő értékesítés (pl. autóklubok) körül csapnak össze.

Ellenőrző ké rdé sek Sorolja fel a baleset négy feltételét! Milyen kapcsolat lehet a társadalombiztosítás és a betegségbiztosítások között? Milyen elemi kár biztosításokat ismer? Melyek az elemi károk kiegészítő kockázatai? Mi az állatbiztosítás két alapformája? Jellemezze röviden a szállítmánybiztosításokat! Mi a különbség a kötelező gépjármű felelő sség-biztosítás és a casco biztosítás között? Határozza meg röviden a technikai biztosítások fő fajtáit! Mi az alapja a felelő sségbiztosításoknak? Kinek a kockázatát csökkenti a hitelbiztosítás? Miért lehet nagy szerepe a jövő ben a jogvédelem-biztosításnak?

46


7. FIZETŐ KÉ PESSÉ G É S A SZAVATOLÓ TŐ KE Fogalmak fizető ké pessé g biztosítástechnikai tartalé kok

szavatoló tő ke

A 7. fejezetben a biztosító részvénytársaság célrendszerébő l kiindulva bemutatásra kerülnek a fizető képesség tényező i. Vázlatosan ismertetjük a biztosító működésére ható kockázatok kezelésének speciális eszközét a szavatoló tő két.

7.1. A biztosító fizetőké pessé gé nek té nyezői A biztosító részvénytársaságok kettő s célt próbálnak megvalósítani működésük során, egyrész nyereséget kívánnak elkönyvelni, másrészt az ügyfelek biztonságos kiszolgálását kell mindenkor biztosítaniuk. A biztonságos szolgáltatás a fizető képesség rövid, közép és hosszú távú fenntartását jelenti a befektetési portfólió likviditásán keresztül. A biztosító likviditása akkor tekinthető megfelelő nek, ha a biztosító képes egy adott idő pontban a hirtelen szükségessé váló fizetési kötelezettségeit korlátozás nélkül teljesíteni. A fizető képességet az alábbi tényező k határozzák meg: 1. Díjképzés és díjpolitika 2. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Szavatoló tő ke (saját tő ke) 4. Viszontbiztosítás 5. Felügyeleti ellenő rzés. Díjké pzé s é s díjpolitika A biztosítónak olyan díjakat kell meghatároznia, melyek nagy valószínűséggel fedezik az átvállalt kockázatokból eredő károk és a biztosító működésének költségeit.

7.2. A biztosítá stechnikai tartalé kok A megfelelő en képzett és beszedett díjak önmagukban csak az adott évben biztosítják a biztosító fizető képességét. A kárkifizetések gyakran áthúzodnak a következő évre, jelentő sek lehetnek a károk ingadozásai és lehetséges, hogy évek múlva kell teljesíteni a

47


vállalt kötelezettségeket. Ezért a biztosító a befizetett díjakból tartalékokat képez a késő bbi évekre. A biztosítá stechnikai tartalé kok fajtá i Meg nem szolgált díjak tartaléka Matematikai tartalékok 1. É letbiztosítási díjtartalék 2. Betegségbiztosítási díjtartalék 3. Balesetbiztosítási járadéktartalék 4. Felelő sségbiztosítási járadéktartalék Függő kár tartalékok 1. Bekövetkezett és bejelentett károk 2. Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR) Eredménytő l függő díjvisszatérítési tartalék Eredménytő l független díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Nagy károk tartaléka Törlési tartalék Egyéb biztosítástechnikai tartalék. A meg nem szolgá lt díjak tartaléka A biztosítási év és a mérlegév a szerző dések döntő többségében nem esik egybe. az egybeesés csak a január 1-én kötött szerző désekre igaz. A szerző dés alapján könyvelt éves díjnak azonban a mérlegzárás idő pontjáig csak egy része a megszolgá lt dí j (az a rész, amely ellenében december 31-ig kockázatot vállalt a biztosító), a többi rész a mérlegzárás idő pontjában még meg nem szolgá lt dí j, amit a biztosítónak át kell vinnie a következő idő szakra. (A naptári évet meghaladó idő szakra befizetett díjelő leg is ilyen.) Az életbiztosítá si díjtartalék Az életbiztosítási díjtartalék részét képezi a tiszta kockázati, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó vegyes életbiztosítások kockázati díjaiból képzett ún. öregedé si tartalé k, valamint az elérési és a vegyes életbiztosítások ún. megtakarí tá si tartalé ka.

48


A betegségbiztosítá si díjtartalék Hasonlóan a kockázati életbiztosításokhoz, ahol a növekvő életkorral a halálozási kockázat nő , a betegségbiztosításoknál is emelkedik a megbetegedési kockázat az életkor emelkedésével. Mivel a betegségbiztosításokat is a biztosítási szerző dés teljes idő tartamára változatlan díjjal kalkulálják, ezért a betegségbiztosításoknál is szükség van öregedési tartalék képzésére.

A balesetbiztosítá si já radéktartalék A balesetbiztosítási járadéktartalékot a biztosítónak a járadékfizetési kötelezettséggel járó biztosítási események bekövetkezése esetén olyan balesetbiztosítási szerző dések után kell képeznie, ahol a biztosítási szerző dés járadékfizetést is tartalmaz.

A felelő sségbiztosítá si já radéktartalék A felelő sségbiztosítási járadéktartalékot a felelő sségbiztosításokból eredő járadékfizetési kötelezettségek fedezetére kell képeznie a biztosítónak.

A fü ggő ká r tartalékok A biztosítónak a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett és bejelentett, de még nem vagy csak részben rendezett károkra, valamint a még be nem jelentett károk fedezetére függő kár tartalékot kell képeznie.

Az eredménytő l fü ggő díjvisszatérítési tartalék Azokban a biztosítási ágazatokban, amelyekben a biztosítási feltételek alapján a biztosítottak részesednek az üzletág eredményébő l, ott ezt a nyereségrészt az eredménytő l függő díjvisszatérítési tartalékba kell helyezni és ebben a tartalékban tartani mindaddig, amíg az visszajutattásra nem kerül a szerző dési feltételek, a biztosító döntésének megfelelő en.

Az eredménytő l fü ggetlen díjvisszatérítési tartalék Amennyiben a biztosítási szerző dés kármentesség vagy alacsony káralakulás esetén a biztosítási díj egy részének visszatérítését tartalmazza, abban az esetben a biztosítónak eredménytő l független díjvisszafizetési tartalékot kell képeznie.

49


A ká ringadozá si tartalék A káringadozási tartalék a kárszükséglet évek közötti ingadozásának kiegyenlítésére szolgál, mivel a kárszükséglet még egy elegendő en nagy és homogén veszélyközösség esetében is évrő l évre ingadozik.

A nagy ká rok tartaléka A nagy károk tartaléka speciális káringadozási tartalék, amelyet azokra a kockázatokra kell képezni, amelyeknél a lehetséges kár különösen magas egyrészt a nagy értékek koncentrációja, a kockázat különleges jellege, a károk halmozódása miatt.

A tö rlési tartalék A törlési tartalékot a biztosítónak a kockázat megszűnése. mérséklése, átmeneti szüneteltetése miatt a fennálló díjkövetelések helyesbítésére kell képezni.

7.3. A biztosító működé sé re ható kocká zatok Amennyiben a biztosító megfelelő díjakat kalkulál, elegendő nagyságú tartalékot képez és ezeket jól fekteti be, akkor elméletileg a beszedett díjakból, mint idegen forrásból is képes működni anélkül, hogy a működéshez saját forrást venne igénybe. A gyakorlatban a biztosító működésére számos kockázati tényező hat. A kockázatok egy csoportja minden vállalkozásra hat: általános vállalati kockázatok és speciális, nem biztosítástechnikai kockázatok. Vannak olyan kockázatok, amelyek specifikusan csak a biztosítókra hatnak.

A nem biztosítá stechnikai kocká zatok

A tartalékképzési kocká zat Nincs kellő mennyiségű információ a tökéletes tartalék nagyság meghatározásához. A tartalékok alulképzése a biztosító fizető képességének romlásához vezethet. A „ selejt” kocká zat Jelenti a helytelen szerző déskötést, a kapott díjnál nagyobb kockázatot vállal a biztosító. Jelenti azt a kockázatot is amikor a biztosító olyan munkatárs képzésébe invesztál aki nem 50


felel meg az elvárásoknak, vagy hamarabb elhagyja a biztosítót minthogy a „képzési beruházás” megtérült volna.

A szerző dési kocká zat Gyakorlatilag a biztosítási csalás kockázatát jelenti. Az ún. delkredere-kocká zat Ez az a kockázat amikor a biztosító kintlévő ségei nem teljes mértékben folynak be, mert a biztosítottak nem fizetnek, vagy nem érkezik meg a biztosítóhoz a díj.

Befektetési kocká zatok A befektetett tő keé rté k megő rzé sé nek kocká zata Nominálérték illetve reálérték megő rzésének kockázata. A tő kehozadé k kocká zata A befektetés hozama kisebb lesz az elvárt hozamnál. A likviditá s kocká zata A likviditási kockázat annak lehető ségét jelenti, hogy a befektetések automatikus vagy szükség esetén történő pénzre konvertálása nem valósítható meg a kívánatos határidő re vagy azt csak veszteség árán lehet megvalósítani.

A biztosítá stechnikai kocká zatok A valós biztosítási események, szolgáltatás igények eltérnek a kalkuláció során figyelembe vett értékektő l, ezért egy sor kockázat adódik, amiket együttesen biztosítástechnikai kockázatoknak nevezünk. Informá ciós vagy té vedé si kocká zat A kárszüséglet várható értéke a megfigyelt statisztikai sokaságból nem állapítható meg korrektül. Az információs kockázat annál nagyobb, minél kisebb a megfigyelt statisztikai közösség. Vá ltozá si kocká zat A bekövetkezett események utólag is eltérhetnek a kalkuláltaktól, mert a kárbekövetkezés, kárnagyság szerkezete az idő ben változik. A változási kockázat lehet trendszerű és vé letlen kockázat.

51


7.4. A szavatoló tőke A fentiekben említett kockázatok lefedésének „eszköze” a szavatoló tő ke, amely sajá t forrá s és a körülmények nagyon kedvező tlen alakulása esetén is biztosítja, hogy a biztosítottak megkapják a megígért szolgáltatásokat.

A szavatoló tő ke szabá lyozá s lényege: 1. A biztosító kockázati helyzetét bizonyos mutatószámok alapján mérik, az adatokat általában a mérlegadatok szolgáltatják. 2. A biztosítóktól megkövetelnek egy minimálisan szükséges szavatoló tő ke szintet (a saját eszközök minimális szintjét, szolvencia szintet), amely döntő részben a saját tő ke elemekbő l áll. 3. Amennyiben a saját eszközökkel való ellátottság szintje alatta marad az elvárt minimális szintnek, akkor többfokozatú felügyeleti szankciók lépnek hatályba.

Ellenőrző ké rdé sek Sorolja fel a biztosító fizető képességét meghatározó tényező ket! Milyen biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie a biztosítónak? Melyek a biztosító működésére ható nem biztosítástechnikai kockázatok? Ismertesse a biztosítástechnikai kockázatokat! Mi a szavatoló tő ke és mi a szavatoló tő ke szabályozás lényege?

52


BIZTOSĺ TÁ SI ALAPFOGALMAK BIZTOSĺ TÁ S KEZDETE Az életbiztosítás mindig valamely hónap első napján kezdő dik. Ha az első biztosítási díjrészlet befizetésének idő pontja a hónap 15-ével bezárólag megtörténik, akkor a biztosítás kezdete a befizetés hónapjának első napja, egyébként pedig a következő hónap első napja. BIZTOSĺ TÁ SI Á G A biztosítási szolgáltatások felosztása a biztosítás tárgya szerint (élet- és neméletbiztosítás). BIZTOSĺ TÁ SI Dĺ J A biztosítási díj a biztosítási védelem ára. A díjat mindig teljes évre kalkulálják, ezért az egész évre szól és évfordulótól évfordulóig tartó díj maradéktalanul megilleti a biztosítót. Első dí j: a biztosítás első évére, negyedévére, hónapjára szóló díj. Folytatólagos dí j: az első évet, negyedévet, hónapot követő idő szakokban esedékes díj. Egyszeri dí j: az egész biztosítási tartamra egy összegben esedékes díj. BIZTOSĺ TÁ SI É VFORDULÓ (é letbiztosítá s) A biztosítás technikai kezdetétő l számított egész naptári év. BIZTOSĺ TÁ SI MÓ DOZAT A biztosító egy terméke, amely szolgáltatásaiban és/vagy feltételeiben különbözik egy másik terméktő l. BIZTOSĺ TÁ SI Ö SSZEG Az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító szolgáltatásának esedékessége alkalmával a szerző dő /kedvezményezett a biztosítótól kap. A kockázat átvállalásának felső határa. BIZTOSĺ TOTT (szemé lybiztosítá s) Az a személy, akinek az életére vagy egészségi állapotára a biztosítást kötik. (A szerző dő és a biztosított lehet azonos személy. A díjkalkulációt a biztosított életkora, foglalkozása, egészségi állapota és a biztosítása idő tartama határozza meg.)

53


Dĺ JMENTESĺ TÉ S (díjmentes leszá llítá s; tőké síté s) É letbiztosítás esetében a szerző dő kétévi díjfizetés után kérheti a díjmentességet. A díjfizetés megszüntetése után az addig képző dött díjtartaléknak megfelelő leszállított biztosítási összeggel marad érvényben a szerző dés. Dĺ JTARTALÉ K A biztosított által a befizetett díjakból képzett, elkülönített összeg. HITELFEDEZETI ZÁ RADÉ K Az életbiztosítás hitelfedezeti kezességet nyújt a biztosított elhalálozása esetén, a haláleseti összeg erejéig, ha biztosító a szerző dést hitelfedezeti záradékkal látja el. KÁ RBIZTOSĺ TÁ S A biztosító a keletkezett kárt téríti meg, a kár felső határa a keletkezett kár illetve a biztosítási összeg. KEDVEZMÉ NYEZETT Az a természetes vagy jogi személy, akinek a biztosító a szolgáltatásokat nyújtja. (Az életbiztosításban általában név szerint írásban megjelölik, ha nem, akkor az örökös minő sül kedvezményezetnek.) KOCKÁ ZAT Veszteség vagy egyéb érdeksérelem bekövetkezésének valószínűsége. Lehet aktív (tudatosan vállalt) és passzív (pl. elemi károk), továbbá bekövetkezhetnek nem várt negatív következmények. KOCKÁ ZATKEZELÉ S 1) preventív (kármegelő ző ) 2) kárenyhítő 3) kompenzáló (pénzbeli kiegyenlítés; pl. biztosítás). KOCKÁ ZATVISELÉ S KEZDETE A kockázatviselés az első díjrészlet befizetését követő nap 0. órájával kezdő dik. Ha biztosítás orvosi vizsgálattal jön létre, akkor a kockázatviselés teljes körű. Orvosi vizsgálat nélkül létrejövő biztosításoknál a biztosító várakozási idő t köt ki.

54


KOCKÁ ZATVISELÉ SI MÓ DOK (vagyonbiztosítá s) Teljesé rté k-biztosí tá s: a vagyontárgy értéke a biztosítási összeggel egyenlő (lásd még alul-, ill. felülbiztosítás). Első kocká zatra szóló biztosí tá s: a biztosítási összeg a kár valószínű értéke, kifizetés a biztosítási összegen belül a tényleges kár mértékéig. Há nyadré sz biztosí tá s: a díjszámítás alapja a vagyontárgy értéke, a díj összege az ezen érték alapján számított díjnak a meghatározott engedménnyel csökkentett része, a biztosítási összeg a vagyontárgy értékének megállapodás szerinti százaléka. Kártérítési korlátozások: alulról az önrész és felülrő l a limit. Ö SSZEGBIZTOSĺ TÁ S A biztosító nem a kárt téríti, hanem egy, a biztosítási esemény bekövetkezéséhez elő re meghatározott összeget fizet. REAKTIVÁ LÁ S A megszűnt biztosítást, meghatározott feltételek mellett és idő n belül újra érvénybe helyeznek, díjhátralék megfizetése esetén. REVALORIZÁ CIÓ (é rté kköveté s) A biztosítási díjnak az infláció ütemében való megemelése, amely magával vonja a biztosítási összeg és a nyereség emelkedését is. SZEMÉ LYBIZTOSĺ TÁ S A biztosítás alanya természetes személy. SZERZŐ DŐ FÉ L Lehet egy vagy több természetes illetve jogi személy. (Ha a szerző dést több személy köti, akkor a szerző dés módosításához mindannyiuk beleegyezése szükséges.) TECHNIKAI KAMATLÁ B Az a kamatláb, amit a biztosító a befektetések jövő beni hozamára minimálisnak tekint, és egyben garantál úgy, hogy azt a biztosítási díj megállapításakor már eleve figyelembe veszi. VAGYONBIZTOSĺ TÁ S A biztosítás tárgya vagyontárgy, jog vagy jövedelem.

55


VISSZAVÁ SÁ RLÁ S Kétévi díjfizetés után és biztosítási esemény bekövetkezése nélkül az életbiztosítás megszüntethető oly módon, hogy a biztosító a képző dött díjtartaléknak (vagy egy részének) megfelelő visszavásárlási összegét a szerző dő nek kifizeti. A visszavásárlással a biztosítás megszűnik. Visszavásárlásra csak díjtartalékos életbiztosítások esetében van lehető ség. (A visszavásárlási összeg azért alacsonyabb a befizetett díjaknál, mert a biztsoítás tartama alatt a biztosító a díj egy részét a kockázatok viselésére és a szerző déssel kapcsolatos költségei fedezetére fordította.)

VISZONTBIZTOSĺ TÁ S A biztosítók megosztják egymás között a nagyösszegű biztosítások kockázatát. Az ilyen biztosítási szerző déseket a szerző dő biztosító egy másik, erre szakosodott biztosítónál bebiztosítja. Az ügyfelek számára csak az "első biztosító" bír jelentő séggel.

56


FELHASZNÁ

LT IRODALOM

ASZTALOS László György: Bevezeté s a biztosí tá si alapismeretekbe. (Kísérleti jegyzet) Budapest, 1994 BAJAI Ferenc - CSABAI Dezső : Az á llami biztosí tá s Magyarorszá gon. KJK, 1972 BANYÁ R József: Az é letbiztosí tá s alapjai. Bankárképző - Biztosítási Oktatási Intézet, Budapest, 1994 CZÚCZ Ottó: Az öregsé gi nyugdí jrendszerek. KJK, 1994 É BLI Györgyné: A biztosí tá s közgazdasá gi alapjai. KJK, 1988 É BLI Györgyné: A biztosí tá s ü zemgazdasá gi alapjai. KJK, 1989 É BLI Györgyné: A vagyonbiztosí tá s. KJK, 1991 FARKAS Szilveszter - SZABÓ József: Kocká zati menedzsment. Budapest, 1998 FORGÁ CS Zoltán: A biztosí tók fizető ké pessé gé nek pé nzü gyi garanciá i. Bp., 1994 LUTTENBERGER Zoltán: Bankbiztosí tá s. Bp., 1995 RÉ TI János: A nyugdíjreform néhány kiemelt kérdése. Közgazdasá gi Szemle, XLII. é vf., 1995. 10. 926-941.o.

57

BIZTOSÍTÁ SI ISMERETEK

Recommend Documents