Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar

Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV. A rendszerváltás utáni civil szerveződések, nonprofit szervezetek tevékenységének komplex vizsgálata az euro-atlanti integráció és a honvédelem szempontjából E-jegyzet DR. HABIL. KRAJNC ZOLTÁN DR. BERKOVICS GÁBOR Készült a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal támogatásával

ELŐSZÓ Az

utóbbi

időben

a

civil

társadalom

kérdésköre különösen fontossá vált a védelmi szféra döntéshozói, így a védelmi igazgatás számára

is,

hiszen

az

„harcmezőn,

terepen”

hatása

kormányzati

a

önkéntesként

tevékenykedő

a

civilek

tevékenységekre

jelentős. A döntéshozók számára ki kell használni a civil

szervezetek

teremteni

a

munkáját

szinergiát

a

és

meg

kell

kormányzati,

önkormányzati erőfeszítések és a non-profit aktivitás között. E tanulmány a rendszerváltás óta eltelt időszaktól

számítva

tükröt

tart

a

„mi”

| Készült a Honvédelmi Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV. Minisztérium Védelmi Hivatal támogatásával

Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV. A rendszerváltás utáni civil szerveződések, nonprofit szervezetek tevékenységének komplex vizsgálata az euro-atlanti integráció és a honvédelem szempontjából

2


szempontunkból fontos szervezetek NATO-EU integrációs törekvései elé. A

tanulmány

szerzői

a

Zrínyi

Miklós

Nemzetvédelmi Egyetem munkatársai, akik a témát már hosszabb ideje kutatják.

A vedelemigazgatas.hu szerkesztő bizottsága

DOLGOZÓ EMBEREK FELTÁRÁSA 31

8. JAVASLATOK CIVIL-KORMÁNYZATI 34

MOTIVÁCIÓS

FAKTORAINAK

A

KIDOLGOZÁSA, A HATÉKONYABB EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN

| Készült a Honvédelmi

ELŐSZÓ 2 TARTALOMJEGYZÉK 4 BEVEZETÉS 5 2. A NONPROFIT SZERVEZETEK, TÁRSASÁGOK, ÉS ALAPÍTVÁNYOK FELTÉRKÉPEZÉSE 10 3. A GAZDASÁGI VISZONYOK ELEMZÉSE, A FORRÁSTEREMTÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA 14 4. A CIVIL SZERVEZETEK, A KORMÁNYZAT, ÉS A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR KAPCSOLATAI, EGYMÁSRA HATÁSA 19 5. A NONPROFIT SZERVEZETEK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉNEK, KUTATÁSI TÉMAVÁLASZTÁSI POLITIKÁJÁNAK, VALAMINT A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSULÁSÁNAK AZ ELEMZÉSE 23 6. A CIVIL SZERVEZETEK VEZETÉSI GYAKORLATÁNAK, ÉS DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉSÉNEK A VIZSGÁLATA 29 7. A CIVIL SZERVEZETEKBEN ÖNKÉNTESEN

Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV. Minisztérium Védelmi Hivatal támogatásával

TARTALOMJEGYZÉK

4


BEVEZETÉS Manapság a honvédelem, a biztonság legfontosabb kérdései komplex módon a NATO-tagságunkból fakadó jogokban és kötelezettségekben, valamint az Európai Uniós

tagsághoz

köthető

ún.

„európai

védelmi

identitásban” jelentkeznek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a haza védelme, az állampolgárok életének és javainak biztonsága csak nemzetközi kontextusban szavatolható, amit a honvédelem rendszere valósít meg. A honvédelem, a professzionista haderők idején is, össztársadalmi ügy, ezért a felkészítés kérdése is a teljes társadalmat

célozza.

Ennek

következtében

közérdeklődésnek örvendő ügynek számít, így a civil társadalom önszerveződésének belső logikája szerint, hazánkban is szervezetek alakultak a nonprofit szektor keretei között e feladat támogatására. Különösen fontossá teszi a témát az, hogy a védelem területén a rendszerváltozás után az állam szerepe, ahogy az élet más területein ugyancsak, lecsökkent, s’ ezáltal a civil szektor szerepe felértékelődött. A terrorizmus rémképének megjelenésével még inkább jelentősebbé válik a civil

időszakában

is.

A

társadalmi

öntevékenység

megtestesítőjeként a védelmi szféra területén működő nonprofit szerveződések is természetesen ezekkel a kérdésekkel

átfogóan,

vagy

e

kérdések

egy-egy

szegmensével foglalkoznak. Hivatásos katonaként, a Nemzetvédelmi Egyetemen folyó képzésben dolgozunk és természetszerűleg közel áll hozzánk az e problémákkal foglalkozó szervezetek tevékenysége. A pályázott kutatási téma kidolgozása, azaz a teljes hazai civil szektor e „szeletének” a vertikális vizsgálata még nem történt meg, sőt a szféra egyes elemeiről sem nagyon írtak még a szaksajtóban. Ezen okok miatt, egyfajta hiánypótlásként, erős motiváltsággal szeretnénk megvizsgálni a honvédelmi, biztonsági

területeken

szervezeteinek

fő

tevékenykedő

kérdéseit,

valamint

civil

szféra

javaslatokat

kidolgozni a szektor működésének a javítására. Kutatásaink fókuszába – a teljes nonprofit szektor egyik ágazatát képező – a honvédelemmel, a katonai biztonsággal, az euró-atlanti integrációval, és kiemelten a


szerepe, amely jól érzékelhető volt a new yorki tragédia


társadalom kezdeményezőkészsége, a civil szervezetek

6


hadtudománnyal, a tudományos kutatás támogatásával, inspirálásával foglalkozó szervezeteket állítottam. A civil szférát jellemző valamennyi szervezettípus megtalálható ebben az ágazatban, amelyek az idetartozó tevékenységeket

fő-,

illetve

melléktevékenységben,

profilban végzik. A fő célunk, a

NONPROFIT SZEKTOR, A CIVIL SZFÉRA

VÉDELEMORIENTÁLT JAVASLATOK

SZEGMENSÉNEK

KIDOLGOZÁSA

LEÍRÁSA,

érdekében a következő

részcélokat tűztem ki magam elé: –

A

védelem

szervezetek,

területén társaságok,

dolgozó és

nonprofit

alapítványok

feltérképezése. A szervezetek működését jellemző adatok

összegyűjtése,

INTERNETEN

–

rendszerezése,

az

is elérhető adatbázis létrehozása.

A szféra gazdasági viszonyainak elemzése, a forrásteremtési lehetőségek vizsgálata.

–

A szervezeteknek a biztonságpolitikára és a védelmi közigazgatásra gyakorolt befolyásának, valamint a civil szektor, a kormányzati szervek, és a vállalkozói oldal együttműködésének a vizsgálata.

pályáztatással

is

foglalkozó

szervezetek

pályázati stratégiáinak feltárása. –

A tudományos tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek kutatási témaválasztási politikájának, a kutatási eredmények hasznosulásának elemzése.

–

A civil szervezetek vezetési gyakorlatának, és demokratikus működésének a vizsgálata.

–

A civil szervezetekben önkéntesen dolgozó emberek motivációs faktorainak feltárása.

–

A kutatások részeredményeiről tanulmányok megírása

és

megjelentetése,

web-alapú

közzététele. –

Összegző tanulmány kiadása a kutatások teljes spektrumából.

–

Javaslatok kidolgozása és átadása a nonprofit szervezetek számára a hatékonyabb működés érdekében.

A kutatási célok sikeres teljesítése érdekében, a téma kutatása során, az általános és specifikus módszereket együttesen kívántuk alkalmazni, különös figyelmet fordítottunk:


A


–

8


–

A

szakirodalom,

információhordozókon köthető

a

nyomtatott

található,

a

tudományos

témához

közlemények

tartalomelemzésére. –

Az

INTERNETEN,

és

más

elektronikus

adatbázisoknak a kutatott témával kapcsolatos információinak elemzésére. –

A

védelmi

szektorban

tevékenykedő

szakemberekkel folytatott interjúk analizálására. –

Szakértőkkel való konzultációkra.

A kutatási célok témakifejtés

érdekében

elérésére, –

az

a

mind

egyéni

teljesebb

kutatói

és

tanulmányíró tevékenység mellett – a részkutatások elvégzésére

bevontuk,

az

egyetem

posztgraduális

képzésében résztvevő hallgatókat, akik tudományos diákköri dolgozataikkal eredményesen hozzájárulhatnak a kutatási projekt megvalósításához.

A munka kezdeti szakaszán, a kutatás tárgyát a megcélzott profillal rendelkező civil szervezeteket kellett feltérképezni. Meghatároztuk azokat a szervezeteket (alapítványok,

társaságok,

egyesületek,

testületek),

amelyek a tevékenységi körükben megjelölték az euróatlanti integráció elősegítését, a (hon)védelmet, a hadtudományi kutatások támogatását, és egyéb az ország védelméhez,

illetve

tevékenységeket

a

katonai

folytatnak,

szférához

vagy

köthető

folytattak

a

rendszerváltozás utáni időktől napjainkig. A feltérképezésnél a legtöbb használható információt a civil szféra által fenntartott összegző internetes siteokról1, valamint a szervezetek saját honlapjairól tudtuk beszerezni.

1


ALAPÍTVÁNYOK FELTÉRKÉPEZÉSE


2. A NONPROFIT SZERVEZETEK, TÁRSASÁGOK, ÉS

Pl. nonprofit.hu,

10


Fontos volt elvégezni a vizsgálatba vont szervezetek szűkítését is, hiszen már a vizsgálat kezdetén egyértelmű volt, hogy a tevékenységi körbe 2 való jelölés ellenére, SOK

SZERVEZET

SEMMIFÉLE

EHHEZ

AZ

KAPCSOLÓDÓ AKTIVITÁST NEM FOLYTATOTT!

IRÁNYHOZ

Gondolom

A szervezetek jogi formája 14 12 10 8 6 4

Alapítvány KHT Egyesület

2 0

A tevékenységi kör megjelölésnél gyakran találkoztam: „az euró-atlanti integráció (elő)segítése”, „a honvédelem..”, a „..hadtudomány..”, „..a védelmi szféra..”, stb. Nagyságrendileg kb. 250-300 szervezet kapcsolható össze a védelmi szférával, azonban ennek jelentős része valamiféle nyugdíjas-, és kulturális-, valamint hagyományőrző civil szervezet, amelyek a tevékenységi körükben nem is jelölték meg az euró-atlanti integráció segítését, és nem is folytattak a vizsgálat tárgyába tartozó tevékenységet! 2

jövőben felsejlő európai uniós- és NATO-tagságra való felkészülés segítése „menő dolog” volt. Aki tehette, és egyetértett az ország ilyen irányú integrációjával, az megpróbált tenni valamit az ügy érdekében, azonban a gomba módra szaporodó civil szervezetek sokszor csak felvették ezt a feladatrendszert a tevékenységi körükbe, de már a valós működés során tényleges aktivitást nem folytattak a vizsgált irányban. A szűkítés során felhasználtuk a szervezetek által visszaküldött, sokszor sajnos hiányosan visszaküldött kérdőíves

válaszokat,

valamint

a

személyes

megkereséseken folytatott interjúk eredményeit. Fontos leszögezni, hogy VALÓS

SZÁMOS BEJEGYZETT CIVIL SZERVEZET

MŰKÖDÉST

KONTAKTSZEMÉLY AKTIVITÁS

NEM

NEM NEM

FOLYTAT,

A

ELÉRHETŐ,

FIGYELHETŐ

MEG.

MEGADOTT TÉNYLEGES

Ugyanakkor

a

szervezetek megszűnése, folyamatos alakulása jelentős fluktuációt okoz a szférában, ezért időnként újra kellett vizsgálni, hogy a megcélzott tevékenységi körben jelente meg új civil szervezet.


az volt, hogy a rendszerváltozás után a még távoli


ennek számtalan oka volt, azonban a legjellemzőbb talán

12


Végül kiválasztottunk 24 civil szervezetet, amelyek a megítélésünk szerint reprezentatív módon képviselik a NONPROFIT SZEKTOR, A CIVIL SZFÉRA VÉDELEMORIENTÁLT SZEGMENSÉT.

A kiválasztott szervezetek jogi formáját tekintve széles

spektrumot

fognak

át:

alapítványok

(14),

egyesületek (7), közhasznú társaságok (3). A kiválasztott 24 szervezet – a tevékenységük aktivitását,

valamint

a

működésük

hatását,

hatékonyságát, sőt jelentőségét tekintve – rendkívül differenciált, így e 24 szervezetet is tovább bontva, nem elfelejtve a többi szervezetet, nyolc 3 jelentősebb civil szervezetet lehetett kiválasztani, amelyek az euró-atlanti integrációs folyamatok támogatásában igen jelentős aktivitást folytattak. 3

Tételesen: − Magyar Hadtudományi Társaság, − Manfred Wörner Alapítvány, − Magyar Atlanti Tanács, − Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások, − Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány, − Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület, − Védelmi Információs Központ, − Európai Utas Alapítvány,

A civil szervezetek által folytatott tevékenységek (rendezvények, pályázatok, kutatási támogatások, stb.) sokszor jelentős anyagi ráfordításokat igényelnek, amit a szervezeteknek elő kell teremteniük. A szféra értékelése csak a gazdálkodási lehetőségek elemzések elvégzése után lehet teljes, hiszen minden civil aktivitás, még a legjelentéktelenebb, legszűkkörűbb akció is pénzbe kerül hiába önkéntesek végzik a munka dandárját. A gazdasági lehetőségek, viszonyok elemzésének alapját az egyes szervezetek által visszaküldött adatlapok, a publikált közhasznú beszámolók, valamint az interneten elérhető költségvetési adatok képezték. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a magyar civil szervezetek vizsgált szegmense is

IGEN ÉRZÉKENY A

FOLYTONOSAN VÁLTOZÓ GAZDASÁGI FELTÉTELEKRE,

gazdálkodást

érintő

kormányzati

a

intézkedésekre,

ezenkívül tovább bonyolítja a helyzetét a közfigyelemért


FORRÁSTEREMTÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA


3. A GAZDASÁGI VISZONYOK ELEMZÉSE, A

14


és a szűkös pénzügyi támogatásért folyó örökös verseny. A gazdasági környezet elemzésénél HOSSZÚ

TÁVÚ

KÉRDÉSKÖRE,

okiratukban

PÉNZÜGYI

KULCSKÉRDÉS A

FENNTARTHATÓSÁG

hiszen ezek a szervezetek az alapító szereplő

küldetésüket

csak

hosszabb

működés után valósíthatják meg. E hosszabb távon is biztosítható hatékony működés (gazdálkodás)

ALAPFELTÉTELÉVÉ

vált az elmúlt években

– a közvetlen támogatások, adományok begyűjtésén kívül – a szervezetek

GAZDÁLKODÁSI MENEDZSMENTJÉNEK A

TELJESÍTMÉNYE.

Más szóval a vizsgált szervezeteknél

megfigyelhető, hogy a kezdeti „hőskort” követően, amikor szinte minden feladatot lelkes önkéntesek láttak el, A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI FELADATOKAT EGYRE INKÁBB SZAKEMBEREKRE BÍZTÁK.

A SZAKEMBEREK MEGJELENÉSE

UGRÁSSZERŰEN NÖVELTE A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG MELLETT, A SZÁMVITELI FEGYELMET IS.

Természetesen a gazdasági menedzsment képességek további javításában még jelentős tartalékok vannak, hiszen az ún. egyéb, saját bevételek egy jelentős része az alaptevékenységhez köthető, vagy ahhoz nem szorosan kapcsolódó

gazdasági

tevékenységből

(szolgáltatás)

alaptevékenység

jelentősen

végzéséhez

növelheti

szükséges

az

források

volumenét. Összességében a pénzügyi források előteremtésének alapvetően

négy

konkrét

formáját

tudtam

megkülönböztetni: − költségvetési támogatás, − vállalati, egyéni támogatás (szponzoráció), − önkormányzati támogatás, − a személyi jövedelemadó 1%-val való támogatás, − saját bevétel. A civil szféra védelemorientált szegmense gazdasági környezetének elemzése során a civil szektor átlagától több jelentős eltérés figyelhető meg: − A civil szektor teljességében megfigyelhető 22 %os állami támogatástól4

eltérően a

vizsgált

szervezeteknél 35-40 %-os költségvetési támogatás jelenik meg.5

Robert N. Thomas Az alapítványok gazdasági környezete és pénzügyi fenntarthatósága Magyarországon 5 Az állam „túl reprezentáltsága” okainak az elemzése talán megérne egy mélyebb, csak erre irányuló vizsgálatot. (Dr. KZ) 4


amely


származik,

16


− Az egyéni, vállalati adományozók (szponzorok)


− A civil szektor összességében tapasztalt kb. 50 %-

száma itt is jelentősen nőtt az utóbbi időben, azonban nem éri el a más alaptevékenységet deklaráló,

elsősorban

szociális,

egészségügyi

szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek egyéni támogatottságát. (3-5%)

A szervezetek bevételeinek megoszlása 40 30 20 10

Állami támogatás Szponzoráció Saját bevétel SZJA 1%

0

os egyéb, saját bevételt 6 a védelemorientált, az euró-atlanti integrációt támogató civil szervezetek nem tudták produkálni. A díjazás ellenében Robert N. Thomas Az alapítványok gazdasági környezete és pénzügyi fenntarthatósága Magyarországon 6

eredményeiből

a

vizsgált

szervezetek csak kb. a költségvetésük 20-25 %-t biztosítják. − A személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásából származó

bevételek

nagyságrendje,

és

megoszlásának a trendje megegyezik az országos átlaggal: a bevételeik kb. 3-5%-t adják, és főleg a kisebb,

helyi

érdekeltségű,

nagyrészt

helyi

programokat bonyolító szervezeteknél jellemző. − Fontos kiemelni, hogy több szervezet „egyoldalú” bevételei mellett nem tűnik túl stabilnak, a „több lábon

álló”

szervezetek

életképesebbek (voltak).

hosszabbtávon


tevékenységek


nyújtott szolgáltatásokból, adózott vállalkozási

18


4. A CIVIL SZERVEZETEK, A KORMÁNYZAT, ÉS A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR KAPCSOLATAI, EGYMÁSRA HATÁSA

A civil nonprofit szektor a Központi Statisztikai Hivatal

adatai

alapján

a

GDP

mintegy

1%-val

gazdálkodik, a szféra mérete, gazdasági jelentősége így nem éri még el az ennél négyszer-ötször nagyobb GDParányos

felhasználást

felmutató

fejlett

demokráciákat és Japánt. Ebből fakadóan a GAZDASÁG,

A

VERSENYSZFÉRA

nyugati

CIVILEK ÉS A

KAPCSOLATÁT

A

SZPONZOR-SZPONZORÁLT EGYOLDALÚ VISZONY JELLEMZI.

Szinte alig tapasztalható még a civilek felől a vállalkozói szektor felé irányuló valamiféle szolgáltatást, munkavégzést, terméket megrendelő tevékenység 7. Tehát megállapíthatjuk, hogy NEM

JELENT

VERSENYPIACON,

A CIVIL NONPROFIT

JELENTŐS

TÉNYEZŐT

szektor A

MÉG

SZABAD,

ez igaz a munkaerőpiacra 8 is, hiszen

Igaz ez akkor is, ha a civilek a bevételeik egy részét saját bevételként, bizonyos szolgáltató, gazdasági tevékenység eredményeként szerzik meg. 8 A kb. 80. 000 fizetett alkalmazott még nem jelent áttörést ebben a kérdésben, továbbá, a véleményünk szerint ez a 7

mintáktól! Különösen

igazak

ezek

a

megállapítások

a

védelemorientált civil, nonprofit szektorra, ahol nincsen kimutatható méretű, működtethető, gazdasági hasznot hajtani képes tulajdon, a saját bevételek nagyságrendje is elmarad az országos átlagtól9! A kiválasztott 24 szervezet megjelenése munkaerő keresleti piacon elenyésző, az összes munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó alig éri el a száz főt! A kormányzat és a védelemorientált civil nonprofit szektor

kapcsolatrendszerének

elemzése,

az

egyes

kormányzati döntések, és a civil szféra tevékenysége közötti korreláció kimutatása nagyon nehéz volt, csak az

létszám nem mutatja teljes igazságot, hiszen sok „kvázi önkéntest” is beleszámíthatunk, akik pl. nyugdíj mellett, vagy heti néhány órában dolgozik a szervezetekben. Az igazi áttörést majd az jelenti, ha a valódi „családfenntartó-szintű” fizetéssel alkalmazott dolgozók száma növekszik meg jelentősebben. (Dr. KZ) 9 Az országos átlag mintegy 50%, míg a védelemorientált szektor kb. a felét termeli ki a saját, gazdasági tevékenységével.


száma is sokszorosan elmarad az említett a nyugati


nálunk még a civilek által főállásban alkalmazottak

20


interjúkból lehetett következtetni, hogy a szervezetek


holdudvarnak” az alapját képezik.

valamilyen hatással voltak a kormányzati politikára! A civil szervezetekben csoportosuló emberek is rendelkeznek politikai (párt) preferenciával, és egyes civil szervezetek, alapítványok gyakran az egyes politikai pártok,

irányzatok

ún.

„szellemi,

értelmiségi

Ebből fakadóan, ahogy a politikai vetésforgó változik, megfigyelhető,

hogy

a

politikai

elkötelezettebb

szervezetek befolyása, így pl. a tudományos eredményeik hasznosulásának az esélyei is változnak. A

TELJES KÉPHEZ TARTOZIK AZONBAN, HOGY A

VÉDELEMORIENTÁLT CIVIL SZFÉRA IS SOKSZÍNŰ, MINTEGY LEKÉPEZI

A

SZINTÉN

INHOMOGÉN

MAGYAR

TÁRSADALMAT, ÉS A LEGTÖBBJÜKNÉL NEM MUTATHATÓ KI SEMMIFÉLE POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉG.

Ennek ellenére, kutatói felelősségünk teljes tudatában kijelenthetjük, amit az interjúk is megerősítettek, hogy ha a hatalmon levő kurzushoz közel állók könnyebben férnek hozzá a kormányzati támogatásokhoz és a visszahatásuk is jelentősebb, mint az esetleg nyíltan az ellenzéket támogató szervezetek!

erősen függő civil szervezet mindig az uralkodó oldalból választotta a vezetőit, így biztosítva a forrásokat.


évtizedben, hogy az adott, kormányzati támogatásoktól


Sőt olyan is megfigyelhető volt az elmúlt másfél

22


5. A NONPROFIT SZERVEZETEK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉNEK, KUTATÁSI TÉMAVÁLASZTÁSI POLITIKÁJÁNAK, VALAMINT A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSULÁSÁNAK AZ ELEMZÉSE

A vizsgált szervezetek mintegy fele (47 %), az alapító okiratukban

megfelelően

foglaltaknak

tudományos

projektek támogatását, szervezését is végzik. EZ

A

TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG ALAPVETŐEN TUDOMÁNYOS PÁLYÁZATOK, KONFERENCIÁK SZERVEZÉSÉT, ÉS KONKRÉT TUDOMÁNYOS

KUTATÁSI

PROJEKTEK

MENEDZSELÉSÉT

JELENTI!

A

tudományos

tevékenység

témaválasztásának

vizsgálatánál az egyes szervezetek által kiírt pályázati kutatási témák tartalmát, a tudományos rendezvényeik, konferenciák főbb tematikáját, a szervezetek által közvetlenül

végzett,

vagy

támogatott

tudományos

projektek, illetve kiadványok témáit elemeztük. A

vizsgált

szervezetek

tudományos

aktivitása,

függetlenül a tevékenységi formától, időben viszonylag három jól elkülöníthető szakaszra bontható:

védelempolitikai

utáni

biztonságpolitikai,

orientációs

időszakra

(1989-

1993); − a NATO-tagságunkra való közvetlen felkészülési ciklusra (1993-1999); − valamint

a

Szövetségi

tagságunkat

követő

periódusra (1999 után). Az

ELSŐ

IDŐSZAKOT,

a rendszerváltozás utáni

általános útkeresés, a megváltozott biztonságpolitikai helyzetre való megfelelő válasz keresése jellemezte. Ez a periódus egyben a civil szektor önszerveződésének, az alapítványok létrejöttének a nagy „boom”-ja is, amikor a rendszerváltás lelkesedésétől áthatva a védelemorientált civil

társadalom

a

lehetséges

biztonságpolitikai

alternatívák teljes spektrumára kereste a választ a tudományos

témaválasztásaiban.

Vizsgálták

a

semlegesség, a potenciális védelmi Szövetségi tagság, sőt a pacifista állam esetleges megvalósításának politikai-, katonai-, gazdasági- és egyéb társadalmi dimenzióit. A

MÁSODIK IDŐSZAKBAN,

amikor már a társadalom

döntő része és a politika is a NATO-tagság előszobájában képzelte el hazánkat, a témaválasztást motiválta a


rendszerváltozás


− a

24


jövőbeni, és egyben reménybeli NATO-tagságunkból


életünk

fakadó

feladatainkra

való

felkészülés.

Talán

úgy

fogalmazhatnánk, hogy ekkor a civil szférában is a Szövetségi

tagságra

való

felkészülés

szellemi

előkészítése zajlott. Ebben az időszakban vált a „NATOkompatibilitás”, mint szakterminológia a mindennapi részévé,

ami

megjelent

a

társadalmi

párbeszédben, sőt a közélet szerves része lett, gondoljunk csak arra, hogy e kifejezés tartalma és viszonylag nehéz kiejtése miatt kabarétréfák része is lett! Ezzel a kis kitérővel azt szerettük volna csak érzékeltetni, hogy a

TÉMA FONTOSSÁGA, JELENTŐSÉGE

FOLYTÁN AZ ÁTLAG POLGÁR SZINTJÉRE IS MEGÉRKEZETT A NAGY POLITIKA SZINTJÉRŐL, ÉS ÍGY TERMÉSZETSZERŰLEG A CIVIL SZEKTOR IS FOGLALKOZOTT VELE.

Természetesen nem csak a NATO-tagságot támogató szervezet, vele együtt tudományos projekt létezett, voltak a jövőbeni tagságunk elleni megnyilvánulások is, azonban megállapíthatjuk, hogy A MAGYAR TÁRSADALOM NEM TERMELTE KI A CIVIL SZFÉRÁNAK AZT A RÉSZÉT, AMELY A

SZÖVETSÉGI

TAGSÁGUNK ESETLEGES NEGATÍV

A

HARMADIK IDŐSZAK

tudományos témaválasztásaira

„a benn is vagyunk, kint is vagyunk” felemás helyzet a jellemző, ami alapvetően abból a tényből fakadhat, hogy a Szövetség elsősorban politikai szervezet, amelyhez való csatlakozás egyszeri, politikai döntés eredménye volt, azonban a tagsággal járó jogi-, politikai-, katonatechnikai feladatok csak ezután kezdődtek. A témaválasztások elemzése eredményeként megállapíthatjuk, hogy ez a periódus tulajdonképpen az előző, felkészülési időszak szerves

folytatása:

a

legtöbbször

olyan témákkal

foglalkozott, amelyek már a korábban is megjelentek, de valószínűleg nem hoztak kielégítő eredményeket. Ez a ciklus azonban természetesen nem teljesen homogén,

a

biztonságpolitikai

környezetünk

folyamatosan változik, így a megoldandó, potenciálisan felmerülő kihívások köre sem állandó. 2001. szeptember 11-e, a New-Yorki terrortámadás óta, az euró-atlanti viszonyrendszerben is a nemzetközi terrorizmus elleni harc (háború) vált a tudományos projektek fő témájává.


VOLNA KI CÉLUL MAGA ELÉ!


KÖVETKEZMÉNYEINEK A TUDOMÁNYOS ELEMZÉSÉT TŰZTE

26


A kutatási eredmények hasznosulásának kérdése gyakorlatilag „mérhetetlen” jelenség, azonban a civil szféra aktivistáinak, alkalmazottainak a szubjektumán átszűrve mégis kaphattunk némi információt erről a témáról. Fontos leszögeznem, hogy az elért eredmények rendszerint közvetett módon hasznosulhatnak, vagyis legtöbb esetben egyfajta tudományos háttéranyagot képeznek a felelős (politikai, katonai, katasztrófavédelmi, belügyi) döntéshozók számára. Például egy konferencián elhangzott referátumok, és korreferátumok, valamint az előadásokból

kiadott

konferencia

témájával

kiadvány

megalapozhatja

kapcsolatos

a

jogalkotási-,

szervezési-, beszerzési-, stb. döntéshozatali folyamatokat. Jó példa lehet, erre a közvetett hasznosulásra, a Magyar Hadtudományi Társaság „Nemzeti katonai stratégia”10 című tudományos konferenciája, amely a felelősséget érző civil társadalom erejével egyfajta alternatívát adott a honvédelmi tárcának a kidolgozandó biztonságpolitikai alapokmányok kidolgozásához. Természetesen nem a civileken múlott, hogy eddig még hivatalosan kiadott formában nem készült el a példában említett nemzeti katonai stratégia. 10

az általa menedzselt tudományos projektek hozadékának a

hasznosulása

sokszor

a

szervezetek

kapcsolatrendszerének az erősségétől függ.

politikai


megemlítenem, hogy az adott szervezet befolyása, és így


A tudományos eredmények hasznosulásánál fontos

28


6. A CIVIL SZERVEZETEK VEZETÉSI GYAKORLATÁNAK, ÉS DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉSÉNEK A VIZSGÁLATA

Az elemzett szervezetek vezetésének gyakorlatát az adott

szervezetek

alapokmányai

és

a

kérdőíves

adatgyűjtés, valamint a személyes interjúk alapján végeztem. Főbb tapasztalataink11 a következők voltak: − Az

aktívan

működő

(dokumentálható

tevékenységet folytató) alapítványok, egyesületek, társaságok vezetése12

ALAPVETŐEN MEGFELEL A

TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKNAK,

amelyek biztosítják a

szervezetek demokratikus működését. − A gazdasági menedzsment kérdéseit már korábban, röviden összegeztük, de a legnagyobb tartalékok e téren mutatkoznak. A forrásteremtési lehetőségek Külön vizsgálatot érdemelne ez a terület, mert mi, e projekt keretében, csak felületes elemzéseket tudtunk végezni. 12 A vezetőtestületek (elnökség, kuratórium, ügyvezető elnök, stb.) megalakulása, megválasztása; szervezeti-, és működési szabályzatok létrehozása és alkalmazása; különböző vezetési aktusok (elnökségi ülések, küldöttgyűlések, kollektív vezetési testületek tevékenysége, stb.) rendszeres és szabályszerű működtetése. 11

GAZDASÁGI

HASZNOT

HAJTANI

KÉPES VAGYONELEMEK JOBB HATÁSFOKÚ KEZELÉSE LÉTÉRDEKE A CIVIL SZERVEZETEKNEK.

− Ugyanakkor – az előzőekkel ellentétben, a teljes civil szférához hasonlóan – egy sor olyan szervezet van,

amelyek

nem

folytatnak

kimutatható

tevékenységet. Ezen szervezetek sokszor (már) csak papíron léteznek,

így természetesen a

vezetésük sem folyamatos. − Nagyon figyelemreméltó az a jelenség, hogy a vezetést támogató szervezetek professzionistává válásával, a titkárságok, vezetői asszisztenciák fejlődésével az „adminisztrációs terheket” levéve a

vezetés

válláról,

színvonala emelkedett!

a

szervezetek

vezetési


működtethető,


bővítése, a saját bevételek maximalizálása és a

30


7. A CIVIL SZERVEZETEKBEN ÖNKÉNTESEN DOLGOZÓ EMBEREK MOTIVÁCIÓS FAKTORAINAK A FELTÁRÁSA

A vizsgálatot a védelemorientált civil, nonprofit szektorban önkéntesen (nem fizetett alkalmazottként) dolgozó emberek motivációjának a feltérképezésére is irányult. E vizsgálat alapját 54 fővel13 folytatott személyes (telefonos, e-mail) interjúk képezték. A vizsgált személyek főbb vonalakban négy területről érkeztek: − A

védelmi,

rendvédelmi

szféra

aktív,

és

nyugállományú tagjai közül. − A „politikacsinálók”, vagy azok holdudvarából, a politikai rendszer hátországából. − A tudományos, akadémiai szektor területéről. − „Vegytiszta14” civilek közül.

Úgy gondolom ez a létszám nagyjából reprezentálja a szféra önkénteseinek motivációs faktorait. 14 A klasszikus civil mozgalom megtestesítői, akik belső meggyőződésből, teljesen önkéntes alapon tenni kívánnak a civil szféra sajátos eszközei segítségével az adott célért, jelen esetben az euró-atlanti integráció előmozdításáért! 13

egyfajta motivációs rétegeket figyelhetünk meg! Az alapot a klasszikus civil kurázsi adja, mely szerint a szektor önkéntesei (a szervezetek tagsága) egyszerűen csak tenni akar valamit az „ügy érdekében”, vagyis

A szervezetek tagságának "eredete" Védelmi-, biztonságpolitikai szféra

40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

"Politikacsinálók"

Akadémiai szféra

Klasszikus civilek

„mezei”

állampolgárként

élni

kíván

a

véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogával és bele akar szólni a társadalom életét döntően befolyásoló történésekbe! A motiváció magasabb rétegét képezi az a jelenség, amikor az adott személy „nem civil” (hivatásszerű, a munkájával összefüggő) életében is valamilyen szinten


szoros összefüggésben van a személyek gyökereivel,


Az önkéntesek (tagok, aktivisták) motivációs bázisa

32


kapcsolódik


a

védelmi-,

biztonságpolitikai

nyugállományú, de korábban a munkájával ehhez a

tevékenységhez és így válik a nonprofit szervezet tagjává. Tehát a munkáján túl is hozzá kíván járulni az adott kérdés előmozdításához, amely a motivációnak egy más minőségét képezi az előzőekhez képest! Különösen igaz, és magas szintű elhivatottságot mutat a már területhez tartozó, önkéntesekre, akik még az aktív (munkával eltöltött) életük után is dolgoznak a korábbi szakterületük előmozdításáért!

A védelmi szektorban az oly régen hangoztatott „belső tartalékok mozgósítása” elvnek lassan teljesen megszűnik a

létjogosultsága,

hiszen plusz,

eddig

kimerítetlen erőforrások már (vagy talán évek óta) nem igazán találhatóak a hadseregben. A

modernizációnak

követelményeinek

azonban

megfelelően

–

–

korunk

továbbra

is

forrásigénye van, úgy anyagi, mint szellemi területen. A rendelkezésre álló pénzbeli, materiális lehetőségek az ország gazdasági helyzetének a függvénye, s így ezzel tanulmányomban nem kívánok foglalkozni. Azonban a hazánkban meglévő, gyakran csak potenciális szellemi tőke, az egyelőre csak informálisnak (nem hivatalos, vagy eddig nem figyelembe vett) tekintett lehetőségek kihasználása területén még valóban komoly tartalékok vannak. Szükséges felhasználni olyan szervezetek, társulások aktív munkáját, részvételét a védelmi szektor előtt álló feladatok megoldásában, melyeket eddig jó


KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN


8. JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA, A HATÉKONYABB CIVIL-

34


esetben semlegesnek, közömbösnek, rossz esetben


modernizálása területén, új távlatokat nyithat meg a

ellenségesnek (nem feltétlenül alaptalanul) tekintettünk. A

magyar

társadalom

fejlődése,

elsősorban

a

kilencvenes évek eleje óta erre jó lehetőséget biztosít. A különböző, szinte gomba módra szaporodó civil, nonprofit szervezetek részvétele a hon védelme, annak következő

évtizedek

munkájában.

Kis

túlzással,

tekinthetnénk őket a rendszer második szemének, mellyel helyzetünket, problémáinkat, feladatainkat úgymond térben láthatnánk, az eddigi egysíkú látásmód helyett. Másrészt, őket megnyerve – nem feltétlenül integrálva – a kitűzött

célok elérésére,

hatalmas

intellektuális

tartalékhoz jutnánk. Ezekből a megfontolásokból láttam neki kutató, elemző munkámnak. KUTATÁSAINK

ALAPJÁN

A

KÖVETKEZŐ

EREDMÉNYEKRE JUTOTTUNK:

− A nevezett terület a 90-es évek eleje óta egyre nagyobb, ám nem igazán rendszerezett, körülírt szerephez jutott, jut a Magyar Honvédség életében, az azt meghatározó körülmények, szabályzók (gyakran

korlátozások!)

kialakításában,

különböző

célú

civilszervezetek igénye a Magyar Honvédséggel történő együttműködésre, s időnként bizonyos fokú kontroll gyakorlására, jogos igény, megfelel a XX. század

végi,

XXI.

század

elejei

modern

tendenciáknak. − A

konfrontációs

konszenzusos

helyett

együttműködést

kapcsolattartás elengedhetetlen időnként

kapcsolattartás

alapelvének mindkét

elfogadni. fél

jobban

a Ehhez

akaratlagos

kompromisszumos

Mindenképpen

kell

a

és

elhatározása.

tervezett,

szervezett

kapcsolatrendszer kialakítása a cél. Egyrészt így a hatékonyság érdekében jobban kihasználható a nonprofit szervezetekben rejlő szellemi-, anyagiés kapcsolati tőke a Honvédség, az euró-atlanti integráció

érdekében,

szervezeteknek

nyújtott

másrészt,

a

információs

nonprofit bázisok,

döntéselőkészítői szerep, valamint a végrehajtásra történő korlátlan (esetleg valamilyen rendezőelvek szerint korlátozott)„rálátás” érdekeltebbé teszi a megjelölt szervezeteket az együttműködésre, a


A


működtetésében.

36


segítségnyújtásra a jelenleg időnként tapasztalható obstrukció, esetleg kimondottan bíráló, ellenzéki szerepkör mellett. A téma vizsgálatánál megállapítható, hogy a vizsgált nonprofit szervezetek a következő jól elkülöníthető csoportokra tagozhatók: − A

védelmi

szektor

szervezeteivel

közvetlen

kapcsolatban lévő, esetenként annak valamilyen perifériás részét képező szervezetek. − Állami struktúra mellett, annak bizonyos funkcióit, feladatait kiegészítő ideiglenes, vagy állandó társulások. − Civil szerveződések valamilyen időleges, vagy hosszabb

távú

részérdek

megjelenítésére,

képviselésére. A szervezetek vizsgálatánál, a velük való korrekt kapcsolat

megteremtésénél,

fenntartásánál

vizsgálni

szükséges az adott szervezet célkitűzéseit, meglévő, vagy hosszabb-rövidebb távon működő kapcsolat és érdek rendszerét

a

Magyar

Honvédség

viszonylatában.

Elemezni szükséges a várható – kölcsönös – haszon lehetőségét,

értékét,

s természetesen ugyanúgy a

Egy biztos,

a kapcsolatrendszerből lehetséges

előnyöket nem lehet könnyelműen elvetni, akármilyen hierarchikus, bürokratikus megfontolásokból. Véleményünk szerint a kitűzött cél megvalósítása érdekében többlépcsős, eredményeit tekintve szigorúan visszacsatolt

folyamatrendszert

kell

kidolgozni,

végrehajtani. A

KÖVETKEZŐ

KORMÁNYZATI

LÉPÉSSORT

OLDALNAK

15

JAVASOLJUK

EGY

A

HATÉKONYABB

EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN:

1. ETAP: A

Honvédelmi

Minisztérium,

Magyar

Honvédség képviselői és a megjelölt, egyáltalán számba

vehető

nonprofit

szervezetek

képviselőinek kapcsolat felvétele, a lehetséges és

szükséges

pontosítása,

együttműködési

viszonylag

konkrét

területek körülírása.

E cselekvési programot elsősorban a Honvédelmi Minisztérium Civil-Katonai Kapcsolatok (CIMIC-Civil Military Cooperation) osztálya, valamint az euró-atlanti integrációért (NATO, EU, WEU) felelős tárcák, elsősorban a Külügyminisztérium illetékes szerveinek a figyelmébe ajánlom. 15


is.


szükséges egy vagy kétoldalú önkorlátozások eshetőségét

38


(Természetesen

a

kapcsolatok,

területek


folyamatos

bővítés,

a

a nonprofit szervezetek számára (internetes és

kiterjesztésének

lehetőségének meghagyásával.) 2. ETAP: Információs

adatbázis

(folyamatosan

aktualizálva) létrehozása a védelmi szféra által nyomtatott

formában

egyaránt),

melyre

korlátozott, vagy korlátlan hozzáférést kell biztosítani a felhasználónak, a megállapodások és a szükségletek függvényében. 3. ETAP: Folyamatos konzultációs, egyeztető rendszer létrehozása, egyfajta koordinációs fórumként, melyen

a

létező

ismertetése, Úgyszintén

problémák

egyeztetése a

kétoldalú

felvetése, megoldható.

igények,

kérések

rendezhetőek. 4. ETAP: Ideiglenes egyeztető, értékelő, koordinációs testület

létrehozása,

mely

az

adott

eredményeit,

értékeli minőségét,

az s

szükség esetén javaslatokat tesz a felmerülő feladatok, problémák, jelentkező új kihívások megoldási lehetőségeire.

◘◘◘◘

AZ

ALÁBBI LÉPÉSSORT AJÁNLJUK A CIVIL, NONPROFIT

OLDALNAK

A

HATÉKONYABB

EGYÜTTMŰKÖDÉS

MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN:

− A fent javasoltakon kívül célszerűnek tartanánk, nemzetközi

tapasztalatok

alapján,

a

védelemorientált civil nonprofit szektor szervezetei által egyfajta

ERNYŐSZERVEZET LÉTREHOZÁSÁT,

amely a civilek tevékenységét összehangolhatná, és egységesen léphetnének fel a kormányzattal szemben (mellett)!


együttműködés

elemzi,


időszakokban

40



− A

civilek

képviselői16

integrációban

érintett

és

az

euró-atlanti

kormányzati

szervek

képviselőinek kapcsolat felvétele, a lehetséges és szükséges

együttműködés

meghatározása

céljából.

folyamatos

bővítés,

a

kereteinek

(Természetesen kapcsolatok,

a

területek

kiterjesztésének lehetőségének meghagyásával.) − A

tudományos

témaválasztási-,

pályáztatási

politikájuk kialakítása során egyeztessenek a kormányzati

oldallal,

amennyiben

lehetséges

egészítsék ki a „hivatalos” projekteket, illetve egyfajta

munkamegosztást

alakítsanak

ki

a

meghirdetett (választott) témákban. − Pályázzanak közösen (civilek összefogva, illetve civil-kormányzati oldal) az Európai Unió „7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogjamja”

biztonságpolitikai-,

európai

védelmi identitás szegmensében.

Akár a már előzőekben javasolt „ernyőszervezetben”, egységesen, vagy szervezetenként végrehajtva. (szerzők) 16

Biztonságpolitikai ismeretek védelmi igazgatási vezetők részére IV

Recommend Documents