BIZTONSÁGI ELEMZÉS WABERER’S-SZEMEREY LOGISZTIKA KFT 1239 BUDAPEST, EURÓPA U. 6. HENKEL RAKTÁRAK A DOKUMENTÁCIÓ VÉDENDŐ ADATOT NEM TARTALMAZ
2016 felülvizsgálat 1 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Tartalomjegyzék 1.
Megelőzéssel kapcsolatos célkitűzések ........................................................................................... 5
2.
Az üzem környezete ........................................................................................................................ 7 2.1.
Az elemzés lehatárolása .......................................................................................................... 7
2.2.
Az üzem környezetének területrendezési elemei ..................................................................... 7
2.2.1.
A lakott területek jellemzése ........................................................................................... 9
2.2.2.
Közintézmények és létesítmények .................................................................................. 9
2.2.3.
Különleges természeti értékek, műemlékek, turisztikai nevezetességek ......................... 9
2.2.4.
A súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek ......................................... 10
2.2.5.
Az üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek ........................................... 10
2.3.
A társadalmi kockázatnál figyelembe vett tényezők ............................................................. 10
2.4.
A társadalmi kockázatnál figyelmen kívül hagyott intézmények .......................................... 11
2.5.
Az üzemen kívül más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek ........................ 11
2.5.
Természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk .............................................. 11
2.5.1.
A terület meteorológiai jellemzői .................................................................................. 11
2.5.2.
A terület geológiai és hidrológiai jellemzői .................................................................. 12
2.6. 3.
A természeti környezet súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége ................................... 12
Az üzem leírása ............................................................................................................................. 13 3.1.
Általános információk ........................................................................................................... 13
3.1.1.
Az üzem rendeltetése ..................................................................................................... 14
3.1.4.
A dolgozók létszáma, munkaidő, műszakszám ............................................................. 14
3.1.5.
Az üzemre vonatkozó általános megállapítások ............................................................ 15
3.2.
Az üzem elrendezése, a létesítmények elhelyezkedése ......................................................... 15
3.3.
Veszélyes anyagok leltára ..................................................................................................... 17
3.4.
Veszélyes anyagok azonosításhoz szükséges összesítése ..................................................... 17
3.5.
A Veszélyes anyagok tárolása, kapcsolódó műveletek ......................................................... 18
3.6.
A Kapcsolódó infrastruktúra ................................................................................................. 21
3.6.1. Külső elektromos- és más energiaforrások ......................................................................... 21 3.6.2. Külső vízellátás .................................................................................................................. 21 3.6.3. Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás ................................................................. 22 3.6.4. Belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása ................................. 22 3.6.5. Tartalék elektromos áramellátás ......................................................................................... 22 2 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
3.6.7. Tűzoltó vízhálózat .............................................................................................................. 22 3.6.8. Meleg víz és más folyadék hálózat ..................................................................................... 22 3.6.9. Híradó rendszerek ............................................................................................................... 22 3.6.10. Sűrített levegő ellátó rendszerek ...................................................................................... 22 3.6.11. Munkavédelem ................................................................................................................. 23 3.6.12. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás ............................................................................ 23 3.6.13. Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények ..................................... 23 3.6.14. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek ............................................................................ 23 3.6.15. Biztonsági szolgálat .......................................................................................................... 23 3.6.16. Környezetvédelmi szolgálat ............................................................................................. 23 3.6.17. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat ................................................................................ 23 3.6.18. Katasztrófa-elhárítási szervezet ........................................................................................ 24 3.6.19. Javító és karbantartó tevékenység .................................................................................... 24 3.6.20. Laboratóriumi hálózat ...................................................................................................... 24 3.6.21. Szennyvíz hálózat ............................................................................................................. 24 3.6.22. Üzemi monitoring hálózat ................................................................................................ 24 3.6.23. Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek ................................................. 24 3.6.24. Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek .................................................... 25 4.
Súlyos baleseti lehetőségek bemutatása ........................................................................................ 26
5.
Súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése........................................................................ 28 5.1.
Következményelemzés .......................................................................................................... 28
5.2.
Dominóhatás és természeti hatások vizsgálata ...................................................................... 45
5.2.1. Külső és belső dominóhatások vizsgálata .......................................................................... 45 5.2.1. Természeti hatások vizsgálata ............................................................................................. 45 5.3. 6.
A kockázat mértékének számítása ......................................................................................... 48
A Súlyos baleset elleni védekezés eszközrendszere ...................................................................... 51 6.1. Vészhelyzeti vezetési létesítmények .......................................................................................... 51 6.2. Vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere .................................................... 51 6.3. Az üzemi dolgozók vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere ................................................ 51 6.4. Vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei .............................................................................. 51 6.5. Távérzékelő rendszerek .............................................................................................................. 51 6.6. A helyzet értékelését és a döntést segítő informatikai rendszerek ............................................. 52 3
be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
6.7. Végrehajtó szervezetek eszközrendszere ................................................................................... 52 6.8. A védekezésbe bevonható belső és külső erők, eszközök .......................................................... 52 7.
A BIZTONSÁGI ELEMZÉS KÉSZÍTŐI ..................................................................................... 53
Mellékletek jegyzéke ............................................................................................................................. 54
4 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
1. MEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK
A vezetőség – mint a biztonságpolitika egyik alapeleme – a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, melynek egyik legfontosabb része a folyamatos ellenőrzés. Cégünk a vevő- és környezet központúság részeként olyan kapcsolat kialakítására törekszik partnereivel és külső munkatársaival, mely a közös stratégia és érdek alapján biztosítja a minőség- és a környezet védelmét, a fogyasztó biztonságát veszélyeztető tényezők minimalizálását, a környezetszennyezés megelőzését, valamint a kockázatok csökkentését. Mint az ellátási láncnak a felelős részese, igyekszünk az ECR stratégia szerint kiszolgálni Megbízóink igényeit; mely során a lánc többi tagjával szorosan együttműködve törekszünk arra, hogy a vevők minél nagyobb értékhez jussanak Partnereink termékei által.
Cégünk elkötelezte magát a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés ügye mellett. Minden munkatársunktól elvárjuk, hogy a környezetközpontú gondolkodásmódot megértse és elfogadja, munkáját pedig a környezetvédelem elősegítésével végezze. Messzemenően figyelembe vesszük és betartjuk az emberi és a természeti környezet védelmében született jogszabályokat és egyéb követelményeket. Azért, hogy a környezeti károkozást megelőzzük, tevékenységeink környezeti hatásait, kockázatait felmérjük, dolgozóinkat a szükséges védőeszközökkel és ismeretekkel ellátjuk. Környezeti célokat tűztünk ki, melyek elérése érdekében környezetirányítási programokat hoztunk létre. A célok és a programok teljesülését folyamatosan ellenőrizzük. A
környezettudatos
működést
alvállalkozóinktól
is
elvárjuk,
melynek
teljesülését
alvállalkozói auditokon ellenőrizzük. Cégünk küldetése az ellátási lánc minden szereplőjének optimális kiszolgálása, Partnereinkkel kölcsönös érdekeltségeken nyugvó együttműködés keretein belül. Jövőképünk fő vonalát a tartós fejlődés határozza meg. Társaságunk jelenlegi és jövőbeni célja a logisztika minden területén professzionális megoldást biztosítani Megbízóink részére, 5 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
a garantált minőségi színvonal folyamatos fenntartása és fejlesztése mellett, versenyképes és biztonságos komplex logisztikai szolgáltatások nyújtásával. Ember-centrikus vállalat filozófiánk egyik legfontosabb eleme dolgozóink elégedettsége, amely alapja motivált és elkötelezett munkavállalóinknak. Kiemelt szerep jut a szoros, megbízható partneri kapcsolatok kialakításának, ill. fenntartásának, a vevői elégedettség elnyerése és hosszú távú megőrzése érdekében. Céljaink, amelyek javítják az ellátási lánc kiszolgálásának minőségét, s egyúttal növelik annak hatékonyságát, összhangban vannak a fenntartható fejlődés által meghatározott paraméterekkel.
6 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
2.
AZ ÜZEM KÖRNYEZETE
2.1.
Az elemzés lehatárolása
A biztonsági elemzés a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. 1239 Budapest, Európa u. 6. szám alatti BILK Logisztikai Zrt. területén működő H és G3 raktárépületére terjed ki, melyben a Henkel anyagait tárolják, illetve az üzemanyagtöltő állomásokra. Az alábbiakban először bemutatjuk a teljes környezetet.
2.2.
Az üzem környezetének területrendezési elemei
A mai Soroksár – Budapest XXIII. kerületének- a kezdetektől 1711-ig tartó történetét a középkori igencsak hiányos okleveles adatokon kívül a néhány útépítéshez, illetve zöldmezős beruházáshoz kapcsolódó régészeti feltárás eredményein kívül a szórványos, és igencsak esetleges leletbejelentések, illetve az ezt követő leletmentések adatai alapján lehet vázlatosan megrajzolni. Az egyes történeti korszakokban az emberi megtelepedés körülményeit a terület földrajzi-vízrajzi helyzete határozta meg. A környék zöldmezős beruházásaihoz köthető, a legutóbbi 10 évben végzett feltárások során a Tesco és Auchan áruházak területén az őskor bronzkori időszakából a Makói kultúrához és a Harangedény kultúra Csepel-csoportjához köthető leletanyagot tártak fel 1999-ben s 2002ben. Ugyanitt szarmata emlékanyagot is találtak.
Az alábbi vázlaton látható a kerület fejlesztési terve, melyben a BILK Intermodális Logisztikai Központ is szerepel a 15. sorszám alatt. A terület nem számít régészeti lelőhelynek, mindössze a bővítés földmunkáinál vált szükségessé régészeti megfigyelés.
7 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A BILK Zrt. területén belül a Waberer’s-Szemerey Kft. bérleményei az alábbi vázlatrajzon kékkel jelölve láthatók. Ezek között csak a H1 jelű és a G3/3 jelű raktárban tárolják a Henkel veszélyes áruit. A B2 cross-docking raktár, ahol az anyagok mindössze 4-6 órát tartózkodnak a szállítóeszközök közötti átrakás céljából. A Waberer’s-Szemerey Kft. üzemanyagtöltő állomásokat is működtet. A tárolókapacitás összesen 70 m3 (főbejárat mellett 2x20 m3 + G1/G2 – nél 1 x 30m3). Ezeknek a kutaknak az elhelyezkedése az ábrán szintén látható.
8 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
2.2.1. A lakott területek jellemzése
A Raktárakhoz legközelebb 400 m-re található lakóház, de a vizsgált H és G3 raktárépületektől egyaránt a legközelebbi lakóépület több mint 800 m-re található. 2.2.2. Közintézmények és létesítmények
A telephely 1 km-es környezetében közintézmények nem találhatóak.
2.2.3. Különleges természeti értékek, műemlékek, turisztikai nevezetességek
A telephely 1 km-es környezetében különleges természeti értéket képviselő terület, műemlék és turisztikai nevezetesség nem található. A legközelebbi templom kb. 1,7 km-re, múzeum több, mint 5 km-re található. 3 km-re ÉK irányban található a Soroksári Botanikus Kert.
9 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
2.2.4. A súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek
A vizsgált súlyos ipari baleset semmilyen közművet – csatorna, vízhálózat, gáz hálózat következményként - nem érint. 2.2.5. Az üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek
Az üzem, azaz a vizsgált H1 és G3/3 raktárak közvetlen környezetében a BILK Zrt. – től bérelt mások üzemeltetésében lévő hasonló raktárak működnek. A kékkel jelölt B2, C1, E, épületek a Waberer’s-Szemerey raktárai, élelmiszer, telekommunikáció és higiéniai termékekkel. A logisztikai tevékenység során csak a fenti objektumokban használnak gázüzemű targoncákat, melynek ellátására a külterületen több szabványos palacktároló (négykalodás) van kialakítva. A B1 épület a főépület, irodaház. A Schenker Kft. a D és F épületben, a B3 épületben a Nutrifer Kft, a C2 épületben az Access Buisiness group, a Vámkapu Zrt. és az Amway, , az I épületben a Papyrus Hungária Zrt., a Heineken és a Yusen Logistic, a K2 épületben a Lagermax Kft. és végül az L1 épületben a Trans-o-flex Logistic Group és a SEWS -_CE Kft Disztribúciós Központ. A 12. sz melléklet tartalmazza a raktár szomszédságában található gazdálkodó szervezetek nyilatkozatait. A Schenker Kft. szerződése lejár, elköltözik a BILK-ből.
2.3.
A társadalmi kockázatnál figyelembe vett tényezők
A társadalmi kockázatnál a környezet lakossági adatai veendők figyelembe valamint azok a dolgozók, akik a környező intézményekben dolgoznak. Jelen esetben mind a lakosság mind az idegen dolgozók kívül esnek a súlyos baleset által érintett területeken. A társadalmi kockázat vizsgálatát a szomszédos dolgozók figyelembevételével is elvégeztük.
10 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
2.4.
A társadalmi kockázatnál figyelmen kívül hagyott intézmények
A társadalmi kockázat szempontjából a raktárbázis dolgozói és a szállítással foglalkozó személyzet azonos képzést kaptak, így olyannak tekinthetők, mint a saját dolgozók. 2.5.
Az üzemen kívül más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek
A raktárbázison belül a D és F épületben működő Schenker Kft. végez raktározási tevékenységet. A tárolt anyagok között mérgező is előfordul, melynek hatásáról kértük a Schenker Kft. tájékoztatását. A Schenker Kft Alsó küszöbértékű. Tájékoztatásuk alapján mivel szerződésük lejár elköltöznek a Logisztikai Központból. A raktárbázison kívül, a telephelytől északra a Material Vegyipari Szövetkezet alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem található, mely biztonsági elemzés készítésére kötelezett. A Material Vegyipari Szövetkezetnél bekövetkező súlyos ipari baleset következményei nem érintik a vizsgált raktárépületeket. A telephelytől keletre az Ócsai út 1-3 alatt található Agro Multisector Kft. felső küszöbértékű telephely. A mellékelt nyilatkozat szerint ezen a telephelyen nem alakulhat ki olyan súlyos baleset, ami a vizsgált létesítményeket érintené. A raktárbázis észak-nyugati felén működik a Rail Cargo Terminál – BILK Zrt. felső küszöbértékű üzem. Az elvégzett biztonsági jelentés eredményei alapján nem alakulhat ki olyan súlyos baleset, ami a vizsgált létesítményeket érintené.
2.5.
Természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk
2.5.1. A terület meteorológiai jellemzői
A terület kimondottan napos (évente átlagosan 2014 napsütéses órával). Az erős kisugárzás miatt nagy a hőmérséklet napi és évi ingadozása. A csapadék kevés (átlagosan évi 500 mm) és ráadásul a megoszlása is egyenlőtlen. A két legszárazabb hónap a július és az augusztus, a legtöbb csapadék április-májusban esik. Az uralkodó szélirány ÉNy-i. A részletes meteorológiai adatokat lásd az 1. sz. mellékletben.
11 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
2.5.2. A terület geológiai és hidrológiai jellemzői
A terület a Duna egykori ártere; a tengerszint feletti átlagos magassága 115 m. Az öntéseken homokos fizikai talajféleségek alakultak ki. A homok egy részét a szél áthalmozta, ezért a felszínt ÉNy-DK irányú homokbuckák tagolják, a buckasorok között vizenyős laposokkal. Részletesebb leírás a 2. sz. mellékletben. 2.6.
A természeti környezet súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége
A természeti környezetet nem károsítja a raktárakban előforduló súlyos balesetből eredő hatás. Ez az elvégzett elemzés alapján bizonyított.
12 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
3.
AZ ÜZEM LEÍRÁSA
3.1.
Általános információk
A cég neve: Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft Telephelycíme: 1239 Budapest, Európa u. 6. Telefon: +36-1-421-8505 Telefax: +36-1-421-8504
A Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft története. 1948. Az állami közúti teherfuvarozási vállalat megalapítása. 1966. Megalakul a Hungarocamion. 1994. Wáberer György társaival privatizálja a Volán Tefu Rt.-t. Újjászervezi, portfolióját logisztikai szolgáltatásokkal bővíti. 1999. A Volán Tefu Rt. akvizíciói. 2001. A Volán Tefu Rt. és a MÁV Rt. megalapítja a Budapesti Intermodális Logisztikai Központot (BILK), Közép-Európa legnagyobb logisztikai központját. 2002. A Volán Tefu Rt. megvásárolja a Hungarocamion Rt.-t, létrejön Magyarország és Közép-Európa legnagyobb szállítmányozási és logisztikai szolgáltatója. 2003. A cégcsoport felveszi a WABERER'S nevet, bevezeti a WABERER'S OPTIMUM SOLUTION™ egyedi ügyfélkiszolgálási eljárásrendszert. 2004. A Volán Tefu Rt. jogutódjaként megalakul a Waberer's Holding Logisztikai Rt., amely átveszi a cégcsoport irányítását. A Waberer's Holding partneri kapcsolatba lép az AIG New Europe Fund-dal. Cégalapítások az EU-ban, újabb akvizíció Magyarországon. A BILK Logisztikai Rt.-ben átadják a százezredik négyzetméter logisztikai raktárterületet. A Waberer's Magyarországon „Az Év Vállalata” 2005. Regionális terjeszkedés. 13 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
2006. A Hungarocamion Rt. neve Waberer's International Zrt-re változik, a belföldi fuvarozást pedig ettől kezdve a Waberer's Trans Kft. látja el. 2007. A Waberer's Holding Zrt. többségi tulajdont szerez a Budapesti Szabadkikötő Zrt.-t üzemeltető Multicont Zrt.-ben, és 100%-os tulajdonosa lesz a Révész Eurotrans Kft.-nek. 2008: Az év harmadik negyedévében a Waberer’s Logisztika Kft-be a Waberer’s Trans Kft beolvadásával Magyarország egyik legnagyobb piacvezető logisztikai szolgáltatója jött létre. 2014: 2014. január 1-től Waberer’s Logisztikai Kft. és a Szemerey Transport Zrt. új néven, Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft., egységes szervezeti és működési rendszerekkel folytatja tevékenységét. 3.1.1. Az üzem rendeltetése
A Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft a hagyományos logisztikai tevékenységeken túl (mint disztribúció, fuvarozás, raktározás) vállalkozik a megrendelők teljes ellátási és elosztási feladatainak átvételére, irányítására. A cég sok nagyvállalatot szolgál ki, azonban a jelen biztonsági elemzés csak a HENKEL Magyarország Kft. termékeit tároló Waberer’s – Szemerey Logisztikai Kft. üzemeltetésében lévő két raktárra a H1 és a G3/3 épületre valamint a konténeres üzemanyag töltőállomásokra vonatkozik.
3.1.4. A dolgozók létszáma, munkaidő, műszakszám A H1 raktárban 22 fő dolgozik több műszakban, a G3/3 raktárban csak áttárolás idején dolgozik 2 fő. Egy műszakban általában 7 fő raktári dolgozó dolgozik.
14 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
3.1.5. Az üzemre vonatkozó általános megállapítások
A Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. veszélyes anyagok előállításával, különböző termékek gyártásával nem foglalkozik. Mint logisztikai szolgáltató kizárólag tárolási, raktározási tevékenységet folytat. A kezelt áruk között különböző veszélyes áruk (ADR) is vannak. A veszélyes áruk eredeti, gyári szállítási (UN típusjóváhagyott, ADR) csomagolása a raktározás folyamán nem kerül megbontásra, azok eredeti kiszerelésben kerülnek a különféle felhasználókhoz illetve az üzletekbe. Sérült csomagolású veszélyes áruk nem raktározható! A vizsgált két raktárra (H1 és G3/3) vonatkozóan külön üzemeltetői előírás az, hogy mérgező áru egyáltalán nem tárolható, valamint ömlesztett áru és tartányos egységek sem. A legnagyobb kiszerelési egység a szabványos hordó, illetve az IBC.
3.2.
Az üzem elrendezése, a létesítmények elhelyezkedése
Az alábbiakban látható a teljes BILK Intermodális Logisztikai Központ elrendezési rajza. A telep Budapest déli határán fekszik az M0-ás körgyűrűtől északra, közvetlen leágazással. A rajzon – a telephely déli felén - pirossal bekereteztük a H1 és G3/3 raktárépületet.
15 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
16 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
3.3.
Veszélyes anyagok leltára
A vizsgálat alapjául a HENKEL raktárkészlet cikktörzsből kinyert egy éves DPD / ADR-es anyagok forgalma szolgált. Ebből szűrtük ki a két raktárba kerülő – a rendelet hatálya alá tartozó - anyagokat. Mint már fentebb említettük itt mérgező anyagok tárolása nem történhet, az üzemeltető azt tárolás céljából kizárta. A két épületben a tárolás során a G3/3 raktárban, rendeltetésének megfelelően tűzveszélyes (A-B –s) anyagok tárolása történik. A H1 raktárban vegyesen fordulnak elő anyagok, a kisebb mennyiségben előforduló tűzveszélyes anyagok főleg az elkülönített K1 és K2 polcokra kerül, a kevésbé tűzveszélyes anyagok a galérián kerülnek
elhelyezésre.
A
teljes
éves
forgalmat
tartalmazó
excel
táblát
„Éves_forgalom_havi_bontásban.xlsx” file tartalmazza a 4. sz. mellékletben. A 12. sz. mellékletben közöljük a mérgező anyagok külső raktárban történő tárolására vonatkozó szerződés első oldalát.
3.4.
Veszélyes anyagok azonosításhoz szükséges összesítése
A fent közölt excel táblázatból jól látszik, hogy az anyagok megnevezése kereskedelmi jellegű, semmiféle információt nem hordoz az anyag tulajdonságaira vonatkozóan. Egyértelmű azonosításra a HENKEL-nél rendszeresített - az anyagok neve mellett megadott azonosító számok szolgálnak. Ugyanaz az anyag több féle kiszerelésben is előfordulhat, ezeknek szintén külön azonosítója van. A HENKEL minden termékére beszerzi vagy kiállítja a biztonsági adatlapjait (MSDS), melyek internetes felületen rendelkezésre állnak. Ezek a biztonsági adatlapok (MSDS) a 6. sz. mellékletben megtalálhatók. Az adatlapokra a hálózaton is mind név, mind azonosító szerint rá lehet keresni. Az elemzéshez a mellékelt adatlapokból határoztuk meg az egyes termékek veszélyességi besorolását. Elvégeztük az anyagok besorolását egy évközi pillanatnyi leltár alapján is. Mint már említettük, ezekben a raktárakban mérgező anyagok nem kerülnek tárolásra. Ez az összesítés részben a forgalom, részben a rendeleti változások miatt (aeroszol önálló kategória lett) alacsonyabb hányadost ad, mint korábban, azonban a telephely besorolását ezek miatt még nem változtattuk meg. Az 5. sz. mellékletben a régi és az új táblázatot is közöljük. Az alábbiakban az összesítő táblázatot közöljük. 17 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása Ó qn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek Fizikai veszélyek Környezeti veszélyek 0,3490128 0,4746153 0,6664521 Veszélyesség, felső küszöbérték számítása Ó qn/QFn ertékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek Fizikai veszélyek Környezeti veszélyek 0,08725321 0,146183938 0,29884829
A korábbi összesítésből látható, hogy a tűzveszélyes anyagok alsó küszöbérték hányadosainak összege meghaladja az 1 határértéket, tehát a raktár alsó küszöbértékű (AK) üzemnek minősül. Ez az érték időben változhat, de a HENKEL termékek portfóliója szerint lényegi eltérés nem várható, inkább csak a belső arányokban lehet a jövőben eltérés. Ennek figyelésére szolgál az üzemeltető WHM (StockHouse) nyilvántartó rendszere, melynek felhasználásával a Biztonsági Elemzésben konzervatív módon, minden anyagból az éves maximumot vettük figyelembe. A küszöbérték figyelő rendszer leírása a 4. sz. mellékletben található.
3.5.
A Veszélyes anyagok tárolása, kapcsolódó műveletek
A raktárban csak szabályos, az ADR előírásainak is megfelelő szállítási csomagolásban tárolhatók anyagok. Tilos az áru csomagolásának bármi okból történő megbontása, kimérése, töltése - ürítése vagy bontott nem gyárilag lezárt csomagolású árut betárolni. A tűzveszélyes anyagok raktározása főleg a G3/3 raktárban történik, kisebb mértékben a H1 raktárba
is
kerülnek
hőmérséklet
szempontjából
érzékeny
termékek,
szabályozott
körülmények között. Erre külön belső utasítás van érvényben. Lásd 8. melléklet. A H1 raktár árufogadó és visszáru tároló, ill. komissiózó részén rövid időre (a rakományok összeállításának idejéig) mérgező, tűzveszélyes és környezetre veszélyes áruk is előfordulhatnak.
18 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A környezetre veszélyes anyagok többnyire kis kiszerelésűek. Azonban előfordul nagyobb (IBC) tárolóban is veszélyes anyag. Ezeket úgy helyezték el, hogy mindegyik polc alatt tálcás kármentő van. Ezáltal a sérült tartályból nem folyhat közvetlenül szabadba az anyag. A raktárak mérete: G3/3 raktár: tárolási terület: 483 m2, belmagasság 7,35 m, „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik, RB-s raktár. A raktár hő- és füstelvezető rendszerrel rendelkezik. A G3 raktár önállóan telepített, közös infrastruktúrával kialakított és üzemeltetett raktárépület, tűzszakaszonként, ill. fő raktárfunkciónként tűz-gátló, ill. tűzfallal elválasztott raktárterekkel. A raktár, a védelmi rendszer, valamint a raktári padozat az ADR termékek káresemény kezelési előírásainak megfelelően kerültek kialakításra.
Az épület szerkezete: A szerkezetek I. tűzállósági fokozatnak megfelelően készültek. Alapozás:
előre gyártott vasbeton pontalapok + sávalapok
Tartószerkezet:
előre gyártott vasbeton pillérek előre gyártott vasbeton tető főtartókkal, mestergerendával
Külső térhatárolás:
monolit
vasbeton
fal,
6
cm
acél
ásványgyapot
hőszigetelésen acél trapézlemez burkolattal Tűz gátló falak: Csapadékszigetelés:
monolit vasbeton falak (Th = 1 óra) egyrétegű EPDM gumiszigetelés rétegterv szerint, belső szívott rendszerű vízelvezetéssel, 5 cm polisztirol hab és 5 cm ásványgyapot hőszigetelésen
Ipari padló:
vízhatlan, sav- és lúgálló, szikramentes és antisztatikus, bevonat szigeteléssel ellátott acélszál erősítésű vasbeton ipari padló a felfogó tereket víz szigetelve, rozsdamentes béléssel kialakítva
Felületképzések:
acélszerkezetek, porzásos festéssel, illetve
horganyozással Ipari kapuk:
hőszigetelt, kétszárnyú, kifelé nyíló acél kapuk 19
be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Lábazatképzés:
monolit
vasbeton
falon
extrudált
polisztirol
hab
hőszigetelt + 7 cm vastag beton panel burkolat Előtetők:
2,00 m kinyúlású alátámasztás nélküli, acél trapézlemez héjalás
H1 raktár: tárolási terület: 4146 m2, belmagasság 14 m, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A raktár hő- és füstelvezető rendszerrel, ill. sprinkler rendszerrel rendelkezik. Az épület szerkezete: A szerkezet I. tűzállósági fokozatnak megfelelően készült. Alapozás:
előre gyártott vasbeton pontalapok + sávalapok
Tartószerkezet:
előre gyártott vasbeton pillérek vasbeton tető főtartókkal, középen mestergerendával
Külső térelhatárolás:
előre
gyártott
vasbeton
fal,
6
cm
acél
ásványgyapot
hőszigetelésen acél trapézelemet burkolattal Tűz gátló falak:
15 cm előre gyártott vasbeton fal (Th = 1 óra)
Csapadékszigetelés:
egyrétegű EPDM gumiszigetelés rétegterv szerint, belső szívott rendszerű víz elvezetéssel, 5 cm polisztirol hab és 5 cm ásványgyapot hőszigetelésen
Ipari padló:
vízálló, sav- és lúgálló bevonat szigeteléssel ellátott vasbeton ipari padló a felfogó terek víz szigetelve, rozsdamentes béleléssel készültek.
Ipari kapuk: Lábazatképzés:
gyorszárású szabványos dokkolókapuk rámpánál monolit vasbeton falon extrudált polisztirol hab hőszigetelt. 7
cm vastag beton panel burkolat Előtetők:
4,00 m kinyúlású alátámasztás nélküli acél trapézlemez héjalás
Betárolható anyagok:
Különféle vegyi cikkek, beleértve az ADR 8 osztályba tartozó, nem tűzveszélyes szilárd és folyékony maró anyagokat is
20 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A raktárakban egy tárolóterületen belül csak az együtt tárolási és összerakhatósági feltételnek megfelelő anyagok tárolhatók. A H1 raktárban kijelölt K Blokk van a tűzveszélyes (A-B) anyagoknak elkülönítve. Ez dróthálóval az aeroszolok miatt le van kerítve. A K Blokk előtt van a hivatalosan kijelölt komissiózó zóna. Előtte 3 db hűtőkonténer (ISO 20 lábas) konténer található azoknak az áruknak melyek hűvös helyen tárolandó anyagokhoz vannak rendszeresítve (Loctite). A veszélyes anyagot tartalmaóIBC-k az A1 soron a 0118 és 22-48 jelzésű tárhelyen vannak, melyeknél kármentő tálca található. Az „N” és maró IBC-k kizárólag ott tárolható, ahol kármentő van a polcok alatt. A védőeszközök az irodablokk mellett vannak a 19. kapu mellett. A kármentő készlet a 22 kapunál van elhelyezve a sarokban.
A raktárokon belüli anyagmozgatás, ill. rakodás jellemzően elektromos homlokvillás és tolóoszlopos targoncával történik. A raktárak fejraktár kialakításúak, az áru fogadása egyik oldalon és kiadása a másik oldalon történik, dokkolókon keresztül. Minden árumozgatás gyakorlatilag a raktár területén történik. A raktárak belső rajza és méretezése 3. sz. mellékletben található.
3.6.
A Kapcsolódó infrastruktúra
3.6.1. Külső elektromos- és más energiaforrások A létesítmény villamos energia ellátása az ELMÜ Zrt. közcélú hálózatáról történik, új telepítésű 10/630 kVA-os transzformátorállomásról. A fogyasztásmérést 0,4 kV-os szekunder oldalon valósították meg. Feszültség:
3x400/230 V; 50 Hz
Érintésvédelem:
nullázás (TN-S-C)+EPH
Egyidejű teljesítmény:
460 kW
3.6.2. Külső vízellátás A külső vízellátás a központi vezetékes rendszerről történik, egyedi vízóra bekötéssel. A vízhálózat elkülönül a tűzoltáshoz használt rendszertől.
21 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
3.6.3. Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás Tekintettel arra, hogy a raktárépület fűtése gázfűtés, melynek üzemeltetője a BILK Zrt., nincs szükség folyékony és szilárd anyagellátásra. 3.6.4. Belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása Belső energiatermelésre a fent említett fűtésen kívül nincs szükség. A villamos targoncák energiaellátása a töltőhelyeken történik.
3.6.5. Tartalék elektromos áramellátás Tartalék elektromos ellátás csak a számítógépeknek szükséges, ezek rendelkeznek szünetmentes energiaforrásokkal.
3.6.7. Tűzoltó vízhálózat A tűzoltóvíz hálózat a H és G3 épületre méreteiknél és rendeltetésénél fogva jelentősen eltérnek, pontos adatokat és részleteket a 7. sz. mellékletben közölt tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. Az egész tűzi - víz hálózat üzemeltetője a BILK Zrt.
3.6.8. Meleg víz és más folyadék hálózat Melegvízellátás – bojlerről működik - szociális jelleggel a H raktárépületben került kiépítésre. Üzemeltetője a BILK Zrt.
3.6.9. Híradó rendszerek A vezető munkavállalók mobil telefonnal rendelkeznek, az irodákban vonalas telefon működik. A biztonsági szolgálat külön híradórendszerrel rendelkezik.
3.6.10. Sűrített levegő ellátó rendszerek A HENKEL raktárakban sűrített levegőre nincs szükség. 22 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
3.6.11. Munkavédelem A Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. egységes munkavédelmi szabályzattal rendelkezik, melyet a 7. sz. mellékletben bemutatunk.
3.6.12. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A foglalkozás egészségügy feladatait a Multi-Med Team Kft (Újlengyel, Dózsa György utca 12. kapcsolat: dr Kőváry Gábor 06 30 941-1654) látja el.
3.6.13. Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények Vezetési pont a G épület igazgatósági iroda. A kimenekítéshez külön létesítmény nem szükséges.
3.6.14. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek A H1 és G3/3 raktárban biztosított az elsősegélynyújtó láda, melynek felszerelését rendszeresen ellenőrzik, szükség szerint tartalmát pótolják. Kiképzett elsősegélynyújtókkal a Kft. rendelkezik.
3.6.15. Biztonsági szolgálat A biztonsági szolgálatot jelenleg, a TERMINÁL LOG Kft. látja el szerződés alapján.
3.6.16. Környezetvédelmi szolgálat A környezetvédelmi szolgálat vezetője Erdélyi László (mobil: 06 30 919 6310).
3.6.17. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat A BILK Zrt. biztosítja az épület és infrastruktúra karbantartást minden egységnek. 23 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
3.6.18. Katasztrófa-elhárítási szervezet A Katasztrófa-elhárítási szervezet vezetője Ambrus Gézáné minőségirányítási vezető, tagjai: Görgényi András logisztikai (raktározási) igazgató, Huszti Attila raktárvezető, Virág Zsolt raktárvezető helyettes.
3.6.19. Javító és karbantartó tevékenység A BILK Zrt. biztosítja az épület és infrastruktúra karbantartást minden egységnek. Az egyéb karbantartásokat szerződés alapján külső vállalkozók végzik.
3.6.20. Laboratóriumi hálózat A Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft.-nek, a HENKEL termékraktárak működtetéséhez sem a Megbízó, sem a Hatóságok és sem a jogszabályok szerint nem kell laboratóriumot működtetnie. A Kft. egyéb szempontból sem tartja szükségesnek laboratórium fenntartását.
3.6.21. Szennyvíz hálózat A raktárakban kizárólag kommunális szennyvíz keletkezik, melyet központilag a közműhálózat fogad be. A csapadékvíz elvezetésére kiépített hálózat is a közműhálózathoz csatlakozik. Üzembentartója a BILK Zrt.
3.6.22. Üzemi monitoring hálózat A területre egységesen kiépített érzékelő és jelzőhálózat minden raktár épületet magába foglal.
3.6.23. Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek Az épület komplexum egészét lefedő automatikus, intelligens tűzjelző rendszer létesült. A rendszer ellenőrzi a légcsatornákat és a jelzésre a szellőztető rendszerek automatikusan 24 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
leállnak, a tűzszakasz határon beépített tűz-gátló csappantyúk, motoros szelepek és tűz-gátló ajtók azonnal záródnak.
3.6.24. Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek A területen az ISM beléptető rendszer került telepítésre, mely a biztonsági osztály kezelésében az előírt karbantartások mellett üzemel.
25 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
4. SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA
A hibalehetőségek feltárására, a lehetséges eseménysorok és azok gyakoriságának meghatározására a Hágában kiadott és a biztonsági elemzés irányelveit tartalmazó CPR 18 (Bíbor könyv) által a raktárak vizsgálatára ajánlott „Risk Analysis Methodology For Cpr-15 Establishments” szakirodalmat alkalmazzuk. Elsősorban fontos figyelembe vennünk, hogy mérgező anyagot egyik raktárban sem tárolhatnak. Ezen túlmenően a tárolt anyagok kiszerelése is korlátozott, azaz a legnagyobb csomagolási egység a hordó illetve az IBC. Ennek megfelelően szétválasztottuk a két vizsgált raktárt. A H1 raktárépületben a tárolt anyagok jellegénél fogva tűzveszélyes anyagok korlátozottan kerülhetnek. Ennek következtében itt tócsatüzek alakulhatnak ki. Ezen túlmenően, ellenőrzésként elvégeztük a H1 raktárban a CPR 15 szerinti hetero molekulákat tartalmazó anyagokra, esetleges tűzbekerülésükkor kiszabaduló mérges gázok meghatározását. A valamennyi anyagra vonatkozó részletes számítási adatokat a 9. melléklet táblázata tartalmazza. Gyakorlatilag az itt tárolt anyagok tűzbekerülése esetén – az anyagok jellegéből fakadóan - a CPR 15 ajánlás 4.2.4. pontja alapján az alábbi mennyiségű mérgező gáz szabadulna fel. (586 kg HCl, 179 kg NO2 és 366 kg SO2 gáz). A terjedési számításokat ezért a H1 raktárra is elvégeztük. A G3/3 raktárban tárolt tűzveszélyes anyag kiszabadulása esetén a raktárban kialakulhat tűz. A tűz során a különböző éghető folyadékok kikerülnek és tócsatűz alakulhat ki. A tűzben aeroszolos flakonok is megsérülnek, ennek hatását is vizsgálnunk kell. Végül pedig a tűzbe került anyagokból mérgező gázok szabadulhatnak fel, melyeknek nagy része a tűzzel felszáll és kikeveredik. Ennek ellenére számoltunk a hatásukkal (572 kg HCl, 750 kg NO2 és 0,47 kg SO2). Meg kell említenünk a B2 raktárat, amely cross-docking raktár. Itt csak a MOL Lub Kft. kis kiszerelésű kenőanyaga jelenik meg, mint veszélyes áru, de 4-6 órán belül elszállításra kerül. Ezek figyelembe vételével valamint a 8. mellékletben közölt logisztikai állásfoglalás alapján a B2 raktárt a további vizsgálatokból kizárhatjuk. A fentieket figyelembe véve az alábbi négy eseménysor vizsgálatát dolgoztuk ki:
26 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
1. eseménysor 493 m2 alapterületű G3/3 raktárban keletkező tűzben megsérülnek a csomagolások és kiszabadul 140 t oldószer (etanol). Nagyon konzervatív becslés, mivel nem minden anyag tartalmaz etanol oldószert és nem ugyanolyan mértékben. Itt a legkedvezőtlenebb esetet vettük, raklaponként 356 kg oldószer. Ez a valóságban soha nem fordulhat elő, mivel a raktárban mindig sok féle anyag van. A raktárban maximum 393 raklap fér el. 2. eseménysor A G3/3 raktárban keletkezett tűzben a hajtógázos flakonból kiszabadul a hajtógáz a tűzben belobban és nagyon konzervatív becsléssel feltételezzük, hogy egyszerre egy raklapnyi flakon hajtógáza robban be egyszerre. A legnagyobb mennyiség egy raklapon 119 kg. 3. eseménysor mérgező gázok vizsgálata A tűzbe került anyagokból a számítások szerint a G3/3 raktárban 572 kg, a H1 raktárban 586 kg HCl gáz, a G3/3 raktárban 750 kg, a H1 raktárban 179 kg NO2 gáz és 366 kg SO2 gáz szabadulhat ki a H1 raktárban. (A G3/3 raktárban az SO2-t elhanyagolhatjuk). A fenti számítások részletei a 9. melléklet „Anyagkiszabadulás” könyvtárában találhatók. Feltételezzük, hogy a gázok a kizárólag a tetőn át jutnak a szabadba (vertikális kiáramlás, 7,35 ill.14 méter magasságban, mivel az épület tűzállósága jó).
4. eseménysor konténeres üzemanyag töltő állomások vizsgálata A Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. két helyen működtet konténeres üzemanyag kutat, a főbejárat közelében és a G2 raktárépülettől észak-keletre. A főbejáratnál 2 db 20 m3-es konténer, a G2 raktárnál 1 db 30 m3-es konténer üzemel. Megvizsgáltuk a CPR 18 (Bíbor könyv) szerinti sérülések esetén kialakuló veszélyhelyzeteket (A konténeres tartály sérülését és az utántöltő tartálykocsi sérülését is).
27 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
5.
SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE
5.1.
Következményelemzés
A következményelemzést a TNO EFFECTS 9.0 szoftver segítségével végezzük el. A következményelemzés
során
a
katasztrófavédelmi
szempontból
legkedvezőtlenebb
meteorológiai adatokat alkalmazzuk, annak érdekében, hogy meghatározzuk a lehető legsúlyosabb körülményeket, így a katasztrófavédelmi szervekkel együttműködve fel lehet készülni a legkedvezőtlenebb következmények elhárítására is. A légköri hőmérsékletet 20°C-nak, a talaj menti hőmérsékletet 20°C-nak vesszük. A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg:
Kategória:
Szélsebesség: (m/s)
Stabilitás:
1. kategória
1,5
F
2. kategória
1,5
D
3. kategória
5
D
4. kategória
4
B
5. kategória
4
E
A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. A szoftver a gyújtóforrásokat úgy helyezi el a következmények elemzésekor, hogy a legnagyobb hatásterület alakuljon ki. A 10. sz. mellékletben a csatoljuk a számítások input-output adatait.
28 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Következmények értékelése Tűz értékelése A tűz következményeinek értékelésére a CPR16E (zöld könyv) szakirodalomban foglaltakat alkalmazzuk. A CPR16E 1. fejezete kétfajta károsodási szintet különböztet meg: Első károsodási szint: A hősugárzásnak kitett felületetek meggyulladása, majd törések, vagy a szerkezeti elemek más típusú sérülése. Második károsodási szint: Olyan károsodások, mint bizonyos felszíni anyagok elszíneződése, festék lehámlása és/vagy szerkezeti elemek lényegi deformálódása. Kritikus sugárzási intenzitás [kW/m2] Anyag 1. károsodási szint
2. károsodási szint
fa
15
2
szintetikus anyag
15
2
üveg
4
-
acél
100
25
Az emberi szervezet szempontjából 20 s kitettségi idő mellett a 12,5 kW/m2 érték tekinthető kritikusnak, amely nagy valószínűséggel elhalálozást jelent. A szakirodalmi adatok alapján hősugárzás miatti komolyabb sérülés 4 kW/m2 értéknél és 20 s kitettségi időnél alakulhat ki. A szoftver segítségével meghatározzuk azt az övezetet, melyen belül a hősugárzás miatti elhalálozás valószínűsége nagyobb lesz, mint 1%. Robbanás értékelése A
robbanás
következményeinek
értékelésére
az
alábbi
táblázatban
feltüntetett
túlnyomásértékekhez tartozó hatásokat alkalmazzuk. Túlnyomás (bar)
Hatás
0,001379
Zavaró hanghatás
0,002069
A nagy ablakok ablaküvegei nagy valószínűséggel betörnek
29 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
0,002758
Hangos zaj
0,006895
A kis ablakok ablaküvegei nagy valószínűséggel betörnek
0,010343
Az üvegbetörés tipikus nyomása
0,020685
“Biztonsági távolság” határa, amelyen kívül 95%-os valószínűséggel komoly sérüléssel nem kell számolni
0,02758
Kisebb szerkezeti károsodás határa
0,048265
Kisebb szerkezeti károsodás a házakban
0,089635
Acélszerkezetek eltorzulnak
0,1379
A házak fala és teteje részlegesen összeomlik
0,172375
Alsó határa a súlyos szerkezeti károsodásnak
0,158585
A téglafalas házak 50%-a összedől
0,20685
Az épületek acélszerkezete eltorzul
0,2758
Az olaj tankok repednek
0,48265
A házak közel teljes összedőlése
0,48265
A megrakott vasúti vagonok felborulhatnak
0,62055
A megrakott zárt tehervagon teljesen felborul
0,6895
A házak teljes szerkezete valószínűleg lerombolódik
Értékelés szempontjából három zónát emelünk ki, ahol 1. a túlnyomás értéke meghaladja a 0,48265 bar értéket, amely zónán belül a házak közel teljes összedőlésével kell számolni; 2. a túlnyomás értéke meghaladja a 0,1379 bar értéket, amely zónán belül a házak fala és teteje részlegesen összeomlik; 3. a túlnyomás értéke kisebb, mint 0,020685 érték, így a zónán kívül 95%-os valószínűséggel komoly sérüléssel nem kell számolni. 30 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
1. eseménysor: 483 m2 (24,38mx19,81m) alapterületű G3/3 raktárban keletkező tűzben megsérülnek a csomagolások és kiszabadul 140 t oldószer (melyet etanollal modellezünk). Nagyon konzervatív becslés. Anyag: etanol Tömege/Térfogata: 140 tonna Nyomás: atmoszférikus, Hőmérséklet: 20°C, Eseménysor: 10 perc alatti kifolyik az összes anyag és begyullad Kármentő: A raktár alapzatát kármentőként vesszük figyelembe, alapterület 483 m2, 0,3 m. Tűz következményei A kialakuló tócsatűz (pool fire) méretei az alábbi ábrán láthatók:
Az 1%-os halálozási valószínűség 18 m-en belül alakul ki. A tócsatűz hősugárzási görbéje az alábbi:
31 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Az emberi szervezet szempontjából 20 s kitettségi idő mellett a 12,5 kW/m2 érték tekinthető kritikusnak, amely nagy valószínűséggel elhalálozást jelent. Ez a hősugárzási szint a kiindulási helytől számított max 17 méterig alakulhat ki. A fenti ábrák alapján megállapítható, hogy a halálozás szintnek megfelelő hősugárzás a lakosságra nem jelent veszélyt. Szakirodalmi adatok alapján 4 kW/m2 hősugárzási értéknél és 20 s kitettségi időnél alakulhat ki sérülés. Ez a veszély max. 26 méterig alakulhat ki. A fenti ábra alapján megállapítható, hogy a hősugárzás hatása a lakosságra nem jelent veszélyt
A tócsatűz hatásait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az épület tűzálló jellegére tekintettel (a megengedett tűzterhelést 1 óráig bírja), a hatások épületen belül maradnak, legfeljebb kissé megrongálódnak a falak.
32 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
2. eseménysor: A G3/3 raktárban keletkezett tűzben a hajtógázos flakonból kiszabadul a hajtógáz a tűzben belobban és nagyon konzervatív becsléssel feltételezzük, hogy egyszerre egy raklapnyi flakon hajtógáza robban be egyszerre. A legnagyobb mennyiség egy raklapon 119 kg. Anyag: propán Tömege/Térfogata: 119 kg Nyomás: cseppf. folyadék, Hőmérséklet: 20°C, Eseménysor: Katasztrofális törés Kármentő: A raktár alapzatát kármentőként vesszük figyelembe, alapterület 483 m2; 0,3 m. Tűz következményei A kialakuló Bleve a hősugárzás – távolság diagramot az alábbi ábra mutatja be.
Az emberi szervezet szempontjából 20 s kitettségi idő mellett a 12,5 kW/m2 érték tekinthető kritikusnak, amely nagy valószínűséggel elhalálozást jelent. Ez a hősugárzási szint a kiindulási helytől számított max 28 méterig alakulhat ki, amelyet az alábbi ábra mutat be: A fenti á bra alapján megállapítható, hogy a hősugárzás hatása a lakosságra nem jelenthet veszélyt. Robbanás következményei Amennyiben a robbanóképes koncentrációjú gázfelhő megfelelő gyújtóforrással érintkezik 33 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
robbanás következhet be. A robbanás következményeit túlnyomás – távolság diagram jellemzi:
Az alábbi ábrán a 0,02069 bar túlnyomás értéket mutatjuk be, mint a biztonsági zóna határát, ugyanis ezen a határon kívül 95%-os valószínűséggel komoly sérüléssel nem kell számolni.
34 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A mennyiben az épület megsérülne és a hatások kijutnának a raktárépületből, abban az esetben is a biztonsági zóna (sérülési határ) a telekhatáron belül marad. Lakossági sérülés nem történhet. A 3. eseménysor vizsgálatához először elvégeztük azokat a számításokat, melyeket a CPR 15. ajánlásban a tűzbe került anyagokból kiszabaduló mérges gázokra írnak elő. A G3/3 és H1 raktárban keletkező tűzben kialakuló mérgező gázok kialakulásának részletes számítását a 9. sz. melléklet tartalmazza a „G3/3 anyagkiszabadulás” és a „H1 anyagkiszabadulás” könyvtárakban.
35 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
3. eseménysor: A tűzbe került anyagokból a fenti számítások szerint HCl gáz, NO2 gáz és SO2 gáz szabadulhat ki. Konzervatív becsléssel úgy tekintjük, hogy a tárolt anyagokban lévő összes hetero molekula felszabadul és átalakul mérgező gázzá. Feltételezzük, hogy a gázok a kizárólag a tetőn át jutnak a szabadba (vertikális kiáramlás, 7 méter magasságban, mivel az épület tűzállósága jó. Konzervatív módon 1000 kg HCl, 1000 kg NO2 és 500 kg SO2 kiszabadulásával számolunk. Anyag: HCl Tömege: 1000 kg Nyomás: 1E-5 bar túlnyomás. Atmoszférikus, illetve kicsit magasabb, mint az atmoszférikus. Hőmérséklet: 20°C, (Az égés elmélet szerint a tűz belsejében min. 600°C hőmérséklet van.) Modell: Időegység alatti kiáramlás (30 perc) Légköri stabilitás: F, szélerősség: 2 m/s HCl mennyisége 1000 kg/30 min. vertikális kiáramlás, a 150 ppm (221 mg/m3) ERPG3 koncentráció hatásterülete:
A maximális koncentráció görbéje: 36 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A nitrogéndioxid kiszabadulásának vizsgálata:
Anyag: NO2 Tömege: 1000 kg Nyomás: 1E-5 bar túlnyomás. Atmoszférikus, illetve kicsit magasabb, mint az atmoszférikus. Hőmérséklet: 20°C, (Az égés elmélet szerint a tűz belsejében min. 600°C hőmérséklet van.) Modell: Időegység alatti kiáramlás (30 perc) Légköri stabilitás: F, szélerősség:2 m/s A kiszabaduló NO2 hatásterülete, az 50 ppm (94 mg/m3) határgörbéje:
37 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A kiszabaduló NO2koncentráció görbéje:
38 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A kéndioxid kiszabadulásának vizsgálata:
Anyag: SO2 Tömege: 500 kg Nyomás: 1E-5 bar túlnyomás. Atmoszférikus, illetve kicsit magasabb, mint az atmoszférikus. Hőmérséklet: 20°C, (Az égés elmélet szerint a tűz belsejében min. 600°C hőmérséklet van.) Modell: Időegység alatti kiáramlás (30 perc) Légköri stabilitás: F, szélerősség:2 m/s A kiszabaduló SO2 hatásterülete, a 25 ppm (66 mg/m3) határgörbéje:
A kiszabaduló SO2 koncentráció görbéje:
39 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
4. eseménysor: 30 m3-es konténer katasztrofális törése (G1 esemény) Anyag: gázolaj (n-dodekánnal számolunk) Mennyiség: 30 m3 Hőmérséklet: 20 °C Légköri stabilitás: F, 1,5 m/s szél, szélirány NY-ÉNY A számításokat a TNO intézet EFFECTS 9.0.19. verziójával végeztük. A program felkínálja a lehetőséget egy úgynevezett kombinált modell használatára, melyben minden lehetséges variációt lefuttat az eseményre a bekért input adatok alapján. Ennek az előnye, hogy biztosan azonos körülmények között számítja ki egy esemény következményeit, hatásait. A számítások alapján tócsatűz alakulhat ki. A pillanatnyi kiszabadulás következményeinek hatásterülete a következő a G2 raktár közelében:
40 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Az esetleges gyújtóforrás következtében kialakuló tócsatűz hősugárzási görbéje a következő:
A hősugárzás következtében kialakuló halálozási görbe az alábbi:
41 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Az 1%-os halálozási valószínűség határa 57,5 méternél van. A Bíbor könyv szerinti 10 perces leürülés esetén hasonló, de kisebb veszélyhelyzet alakul ki. Az ehhez tartozó tócsatűz halálozási görbe a következő:
Az 1%-os halálozási valószínűség határa 38,4 m. 42 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Kiszámítottuk a Bíbor könyv szerinti 10 mm-es nyíláson történő leürülést is. Jelentősen kisebb hatások alakulnak ki. A kisebb, 20 m3-es konténerekre is elvégeztük a fenti számításokat. Minden számítás részletes adatai a 10. mellékletben megtalálhatók. 5. eseménysor: 40 m3-es gázolaj tartálykocsi katasztrofális törése (G1 esemény) Anyag: gázolaj (n-dodekánnal számolunk) Mennyiség: 40 m3 Hőmérséklet: 20 °C Légköri stabilitás: F, 1,5 m/s szél, szélirány NY-ÉNY A számításokat a TNO intézet EFFECTS 9.0.19. verziójával végeztük. A program felkínálja a lehetőséget egy úgynevezett kombinált modell használatára, melyben minden lehetséges variációt lefuttat az eseményre a bekért input adatok alapján. Ennek az előnye, hogy biztosan azonos körülmények között számítja ki egy esemény következményeit, hatásait. A számítások alapján tócsatűz alakulhat ki. A pillanatnyi kiszabadulás nyomán kialakuló tócsatűz hatásterülete a következő:
A tócsatűz hatására kialakuló halálozási görbe az alábbi:
43 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Az 1%-os halálozás távolsága 57,5 m, gyakorlatilag megegyezik a 30 m3-es konténer tócsatűz hatásával.
44 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
5.2.
Dominóhatás és természeti hatások vizsgálata
5.2.1. Külső és belső dominóhatások vizsgálata Külső dominóhatás, ami a fenti eseményeket kiválthatná, a környező raktárakban folyó tevékenység következtében nem fordulhat elő. Erre vonatkozóan a szomszédoktól adatokat kértünk, melyekből a fenti állítás alátámasztható. A nyilatkozatok a 12. sz. mellékeltben találhatók.
A külső dominóhatás vonatkozásában a környező Seveso üzemek hatásai is
vizsgálatra kerültek. A raktáron belüli tűzveszélyes anyagok légtérbe kerülése raktáron belül, majd megfelelő gyújtóforrással való érintkezése tűz illetve robbanás kialakulásához vezethet. Az esemény következtében az eseményt elindító tárolási egységgel egy légtérben lévő további tárolási egységek is sérülhetnek, melynek eredményeképpen raktártűz alakulhat ki. Tulajdonképpen mind a három eseménysor kialakulásában ezt vettük figyelembe. 5.2.1. Természeti hatások vizsgálata Árvíz A telephely a soroksári Duna ághoz közel fekszik, azonban a Duna normál vízszintje (tengerszint feletti magasság 95 m) és a telephely tengerszint feletti magassága (110 m) között nagy a különbség. Ezen túlmenően a soroksári Duna ág zsilipekkel szabályozott, tehát gyakorlatilag nem jelent árvízveszélyt. Lásd az alábbi térképet.
45 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Villámárvíz Az utóbbi években többször fordult már elő jelentős mértékű felhőszakadás az ország minden területén. A raktárak területén esetleg felgyülemlő víz csak a földön tárolt áruban tehet kárt, komolyabb üzemi balesetet nem okozhat, mivel nincsenek technológiai elemek földközelben. A károkozásnak csak csökkenteni lehet a hatását a megfelelő esővíz elvezetéssel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a füvesített (természetes) területeken lehullott csapadék 90 százalékát elnyeli a talaj és csak kb. 10 % folyik el, míg a lebetonozott városi területeken ez pont fordított, ezért okozhat károkat a városi környezetben a hirtelen lehullott sok csapadék. Ezen a helyzeten némileg javíthat, ha minél több zöld területet alakítunk ki üzemi körülmények között is. Belvíz A terület alig érintett belvíz szempontjából. Ezt szemlélteti az alábbi térkép is.
Földrengés A területen a történelem során csak egyszer mértek komolyabb (5,6-os) földrengést (Dunaharaszti, 1956. január 12.).
46 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Egyébként a zónatérkép szerint a közepes és enyhe veszélyeztetés határán helyezkedi el a raktárbázis, ahol csak 2-3 közötti magnitúdójú rezgéseket rögzítettek.
A raktárak méretezésénél figyelembe vették ezeket a veszélyeket. (lásd a 3.5 pontot).
47 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
Vihar A telephely környéke kevésbé érintett szélviharok által. A környéken a múltban néhány tuba alakult csak ki, amint az alábbi térképen is látható:
Villámcsapás A raktárak tervezésénél és kivitelezésénél komoly gondot fordítottak a villámvédelemre. Minden erre vonatkozó előírást már a tervezésnél figyelembe vettek. Így az esetleges villámcsapás nem okozhat közvetlenül komoly károkat. A villámok közvetett hatása kevésbé jelentős, mivel nincsenek olyan technológiai elemek, melyek károsodása komoly balesethez vezethetne. A természeti hatások ábráit a 9. melléklet tartalmazza. 5.3.
A kockázat mértékének számítása
A következmények modellezésével kapott fenti eredmények arra engednek következtetni, hogy a raktárban létrejött tüzek és BLEVE-k hatása a környezetet nem fenyegeti, tehát a 48 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
kialakuló következmények a raktáron kívüli területeken egyéni és társadalmi kockázatot nem jelentenek, ennek ellenére meghatároztuk az egyéni és társadalmi kockázati görbéket. A társadalmi kockázathoz – konzervatív módon – minden szomszédos raktárépületben figyelembe vettünk egységenként legalább 10-10 dolgozót, ami raktáranként legalább 40 dolgozót jelent, függetlenül attól, hogy milyen képzésben részesültek. A részletes megoszlás a mellékletben látható. Ez a létszám adat a konzervatív megközelítés alapján nagyobb, mint a tényleges. A számításokhoz a CPR 15 ajánlás szerint, a raktárakra vonatkozó legkonzervatívabb 8,8E04/év gyakoriságot használtuk, annak ellenére, hogy a raktárban sprinkler is működik. A konténer kutak sérülési gyakoriságára a Bíbor könyv 3.2.2. pont 3.5 táblázatadatait alkalmaztuk. Az utántöltő tartálykocsik sérülésére a 3.2.9. pont adataiból kiindulva, az utántöltés gyakoriságát figyelembe véve az alábbi gyakoriságot kaptuk: A 20 m3-es konténer kutakat naponta utántöltik, kivéve vasárnap. A 30 m3-es konténer kutat hetente egyszer töltik fel. Így a gyakoriság a feltöltés időtartamára 1 órát véve a 20 m3-es kútnál 312 órát tartózkodnak, a 30 m3-es kútnál 52 órát évente. Ezekkel A 20 m3-es kútnál: G1-re: 1E-05/év* 312 /8760 azaz 1E-05*3,56E-02/év=3,56E-07/év. G2-re: 5E-07*3,56E-02/év=1.78E-08/év A 30 m3-es kútnál: G1-re: 1E-05*52/8760=1E-05*5,94E-03/év= 5,94E-08/év. G2-re: 5E-07*5,94E-03/év=2,97E-09/év. A TNO RISKCURVES 9.0.22 verzióval végzett számítások és rajzok a 10. melléklet kockázat alkönyvtárában megtalálhatók. A számítás során az alábbi integrált kockázati görbéket kaptuk:
49 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
A kockázati görbék is igazolják, hogy az előforduló súlyos balesetek az ipari övezet határán túl semmilyen veszélyt nem jelentenek. A szomszédos dolgozók figyelembe vételével sem alakult ki értékelhető társadalmi kockázat.(lásd az összesített kockázati riportot).
50 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
6. A SÚLYOS BALESET ELLENI VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERE
6.1. Vészhelyzeti vezetési létesítmények Vészhelyzeti vezetési pont a G igazgatósági iroda. Itt rendelkezésre áll az intézkedésekhez szükséges infrastruktúra. Telefonon a kapcsolattartás is biztosított minden érintettel.
6.2. Vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere Vészhelyzeti riasztás esetén, mobiltelefonon kell értesíteni az illetékes munkahelyi vezetőt, a Minőségirányítási vezetőt és a Cégcsoport Környezetirányítási vezetőjét. Az értesítendő személyek listája és elérhetősége a Vészhelyzeti terv 7. pontjában található.
6.3. Az üzemi dolgozók vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere Az automatikus tűzjelzők mellett kézi riasztás lehetősége is fennáll. A dolgozókat személyesen, hangos kiabálással is lehet riasztani.
6.4. Vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Riasztáskor a tűzjelző rendszer automatikusan bejelez a diszpécser központba. Ezen kívül minden raktárirodán rendelkezésre állnak a vonalas telefonok, a vezetőknek a mobiltelefonok.
6.5. Távérzékelő rendszerek Mint azt már 3.6.23. pontban leírtuk az épület komplexum egészét lefedő automatikus, intelligens tűzjelző rendszer létesült. A rendszer ellenőrzi a légcsatornákat és a jelzésre a szellőztető rendszerek automatikusan leállnak, a tűzszakasz határon beépített tűz-gátló csappantyúk, motoros szelepek és tűz-gátló ajtók azonnal záródnak.
51 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
6.6. A helyzet értékelését és a döntést segítő informatikai rendszerek A vezetési ponton hozzáférhetőek azok az adatbázisok, melyek az adott terület adatait tartalmazzák, mind a tárolt anyagok, mind a technikai feltételek szempontjából.
6.7. Végrehajtó szervezetek eszközrendszere A rendszeresített védőeszközök és szaktechnikai eszközök listája a Belső Védelmi terv 2.4. pontjában részletesen megtalálhatók.
6.8. A védekezésbe bevonható belső és külső erők, eszközök A saját mentésre kioktatott dolgozókon túl az alábbi erők vehetők igénybe 105 Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
06-1-459-2300 06-1-469-4462
XX. kerületi Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság
06-1-459-2320
Dél-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség 06 (1) 459-2306 1191 Budapest XIX. Üllői út 235. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.)
06 (1) 478-4400
ÁNTSZ Budapest XX-XXIII. Kerületi Intézete 06 (1) 283-0055 Budapest, XX. ker. Ady Endre u.60.
52 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
7. A BIZTONSÁGI ELEMZÉS KÉSZÍTŐI
Szakértők: Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. Címe: H-1184 Budapest, Thököly 24. Képviselője: dr. Sárosi György Elérhetőség: +36 (1) 285-54-16 e-mail:
[email protected] és Gyimi Gyimóthy Számítástechnikai, Mérnöki és Szolgáltató Bt. Címe: 1024 Budapest, Margit krt. 5/a. Képviselője: Gyimóthy Antal Elérhetőség: +36-1-343-5460 e-mail:
[email protected]
53 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
Sorszám
Cím
Adathordozó
1. számú mell.
A terület meteorológiai jellemzői
CD
2. számú mell.
Geodézia, hidrológia
CD
3. számú mell.
Raktár rajzok
CD
4. számú mell.
Felhasznált anyagok
CD
5. számú mell.
Veszélyes anyagok listája, küszöbérték
CD
6. számú mell.
Biztonsági adatlapok
CD
7. számú mell.
Tűzvédelmi szabályzat, menekülő utak
CD
8. számú mell.
Technológiai leírások
CD
9. számú mell.
Anyagkiszabadulás, következményelemzés, hatások
CD
10. számú mell.
Kockázatelemzés
CD
11. számú mell.
Irodalom, programok
CD
12. számú mell.
Nyilatkozatok, szerződés
CD
54 be_waberer’s-szemerey_2016 felülvizsgálat
