MUNKAVÉDELEM 1.1 3.3
Biztonság az építőiparban – a Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hete Tárgyszavak: munkavédelem; foglalkozás-egészségügy; építőipar; kockázatelemzés; érdekegyeztetés; tájékoztatás.
900 milliárd eurót meghaladó éves forgalmával és az EU eredeti 15 tagállamában foglalkoztatott több mint 12 millió munkavállalójával az építőipar Európa egyik legjelentősebb iparága. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén jegyzett adatokat illetően azonban sajnos az utolsók között szerepel, és ez a probléma – az emberi szenvedésről nem is beszélve – a becslések szerint évente csaknem 75 milliárd eurós kiadással terheli a cégek és az adófizetők pénztárcáját. Bár a munkáltatók, a dolgozók és az egyéb érdekelt felek szorosabb együttműködésének köszönhetően a témában már az elmúlt évek során is komoly előrelépés történt, még ma is számos lényeges kérdésben van javítanivaló. A Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hete idén az építőipart állítja középpontba. Az EU által finanszírozott Európai Munkavédelmi Ügynökség szervezésében megrendezett kampány az események egész sorával igyekszik majd felhívni a figyelmet a legfőbb problémákra és azok megoldási lehetőségeire. Az építőiparon belüli jelentős feketegazdaság létezése miatt a statisztikákat minden esetben megfelelő körültekintéssel kell vizsgálni – folyamatosan szem előtt tartva azt a tényt, hogy a rendelkezésre álló adatok valószínűleg csak részben tükrözik a problémák tényleges méreteit.
Az iparág háttere Az EU építőipara hivatalosan csaknem 13 millió, ténylegesen pedig feltehetően jóval több dolgozót foglalkoztat. • Az EU építőiparának éves forgalma a becslések szerint 902 milliárd euróra tehető.
• A szektor munkavállalóinak száma hivatalosan 12,7 millió, ami az EU-n belül foglalkozatott teljes munkaerő 7,9%-a. Tekintettel azonban a nem bejelentett dolgozók meglehetősen nagy hányadára, a munkavállalók tényleges száma valószínűleg jóval magasabb. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-n belül végzett munkának 7–19%-át nem jelentik be, és ez a probléma az építőiparban különösen égető. • Az építőmunkásoknak 47%-a dolgozik 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél (EU átlag: 36%).
Egészségi hatások Biztonsági és egészségvédelmi adatok szempontjából az építőipar az EU leggyengébben teljesítő szektorai közé tartozik. A balesetek kockázata magasan meghaladja az EU átlagot • A nem halálos balesetek előfordulásának valószínűsége az építőmunkások körében kétszerese a más szektorokban jegyzett adatnak. Az egyik legsúlyosabb problémát – az építési területen, illetve azon kívül szállításból eredő balesetekkel együtt – a magasból való lezuhanás jelenti. • 1999-ben 850 000 építőmunkás szenvedett 3 napnál hosszabb távolmaradással járó munkabalesetet, ami az 1994-es adathoz viszonyítva 13%-os csökkenést jelent. • Évente körülbelül 1300 építőmunkás veszti életét munkabalesetben – ez az adat más szektorok átlagának több mint kétszerese. A vonatkozó kutatások arra mutattak rá, hogy számos építőipari baleset vezethető vissza az építési munka megkezdése előtt, a tervezéssel kapcsolatban hozott döntésekre. • A 10 csatlakozó országban az építőiparban előforduló balesetek száma a becslések szerint az összes munkabaleset számának mintegy 20%-át teszi ki. Az izom- és csontrendszeri megbetegedések előfordulási aránya magasan az EU átlag fölött van • az építőmunkások 48%-a számol be hátfájásról (EU átlag: 33%). • 36% tesz említést nyak- és válltájéki izompanaszokról (EU átlag: 23%).
• 28% panaszkodik felső végtagi izomproblémákra (EU átlag: 13%). • 23% számol be alsó végtagi izomproblémákról (EU átlag: 12%). Gyakoriak a – számos esetben azbeszt okozta – légúti panaszok • Minden évben 600 000 építőmunkás dolgozik olyan munkahelyen, ahol azbesztrost jelenlétének van kitéve. Az azbeszt erősen rákkeltő hatású, és olyan végzetes megbetegedéseket okozhat, mint például a rosszindulatú mellhártyadaganat és az azbesztózis. Az azbesztet belélegző dohányosok körében jóval nagyobb a tüdőrák kialakulásának valószínűsége. Az Egyesült Királyságban évente körülbelül 750 építő és karbantartó munkás hal meg azbeszttel összefüggésbe hozható betegségben. Ez a szám a következő évtizedben várhatóan jelentősen nő majd. • Az ácsok körében a fapor belélegzése miatt nagyobb az orrüregi rák kialakulásának valószínűsége. • A kristályos szilícium-oxid-alapú termékek (pl. homok) kezelése során keletkezett por a szilikózis néven ismert légúti rendellenesség kialakulásához vezethet. Az oldószerek és egyéb veszélyes anyagok fokozzák a munkavállalók egészségét fenyegető veszélyeket • A gyakori érintkezés különböző folyadékalapú anyagokkal (pl. olajok és gyanták) és króm(VI)-tartalmú cementalapú termékekkel megnöveli a bőrproblémák kialakulásának valószínűségét. A La Manche-csatorna alatti alagút építése során az 1134 dolgozónak több, mint a negyedénél állapítottak meg munkavégzéssel kapcsolatos bőrgyulladást. • A vonatkozó tanulmányok adatai szerint a festők és a padlóburkolók körében az úgynevezett ’oldószer szindróma’ (a szerves oldószerekkel – pl. glikol-éterek és -észterek – szembeni túlzott expozícióval összefüggésbe hozható neurológiai és pszichiátriai tünetek) miatt nagyobb a korai nyugdíjazás valószínűsége. Az említett tünetek közé pl. az emlékezetvesztés, a súlyos kimerültség és a központi idegrendszer egyéb problémái tartoznak.
Az építőmunkásokat fenyegető egyéb veszélyek • A tartós érintkezés ólommal – pl. ólomalapú festékek eltávolításakor, vagy régi épületek ólomvezetékein végzett munka során – a központi idegrendszer károsodását okozhatja, és émelygés, fejfájás, fáradtság és egyéb tünetek kialakulásához vezethet. • A magas zajszint megnöveli a hallásproblémák veszélyét. A szektor dolgozóinak csaknem egyötöde (17%) van kitéve folyamatosan magas zajszintnek, és több mint a fele (53%) végzi munkáját időnként magas zajszint mellett. • A kézi működtetésű szerszámgépeket (pl. fúró- és kalapácsgépek) használó munkások körében gyakori a kéz-kar vibrációs szindróma (HAVS). Az EU építőmunkásainak 19%-a van folyamatosan kitéve vibráció hatásának, és 54%-uk szembesül időnként vibrációval.
Pénzügyi kihatások A munkahelyi biztonság és egészségvédelem alacsony szintje az EU – és adófizetői – számára évi 75 milliárd eurót meghaladó költséget jelenthet, ami lakosonként csaknem 200 eurónak felel meg. Az építőiparban tapasztalt alacsony munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szint költségeit – a nem bejelentett munkavállalók nagy hányada és a szektor tényleges méretének meghatározása terén ebből eredően jelentkező problémák miatt – meglehetősen nehéz számszerűen kifejezni. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi problémák számottevő hányadát valószínűleg nem jelentik, mivel az építőiparban rengeteg a feketén dolgozó munkavállaló. A költségekkel kapcsolatos becslések így minden bizonnyal csak megközelítően tükrözik a probléma tényleges pénzügyi vonatkozásait: • Egy az Egyesült Királyságban készült tanulmány szerint az építőipari szektor balesetekkel és megbetegedésekkel kapcsolatos – többek között a késéseket, a távolmaradást és az egészségügyi és biztosítási kiadásokat is magában foglaló – költségei a projektköltségeknek körülbelül 8,5%-át teszik ki. • Ha ezt a becslést az EU egészére, illetve az Unió feltételezések szerint évi 902 milliárd eurós forgalmat lebonyolító építőiparára is kivetítjük, a költségek összege 75 milliárd euróban határozható
meg, ami egy lakosra számítva csaknem évi 200 eurós kiadásnak felel meg. • Tekintettel arra, hogy az építőipari költségek jelentős része a legtöbb országban az állami szektoron belül végzett projektekből származik, az említett kiadások nagy része közvetlenül az adófizetőket terheli.
Az iparágon belüli egység és együttműködés fontossága Tekintettel arra, hogy az építőipari cégek túlnyomó többsége – a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szint optimalizálásához szükséges forrásokkal és tapasztalattal általában nem rendelkező – kisés középvállalkozás (KKV), a szektoron belül elengedhetetlen a biztonsági és egészségvédelmi problémák leküzdése érdekében folytatott együttműködés, és ennek keretében a rendelkezésre álló tapasztalat és információ – ezen belül a helyes gyakorlat példáinak – összegyűjtése. Az említett együttműködésnek EU-szinten kiváló példája az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) és az Építő- és Faipari Munkások Európai Szövetsége (EFBWW) között létrehozott partnerkapcsolat. A FIEC-EFBWW közelmúltban tett kezdeményezései között említhetjük az iparág számára készült helyes gyakorlati útmutatót, a ’Munka a magasban’ direktívához kapcsolódó közös nyilatkozatot, és a munkahelyi stressz tárgykörében folytatott kutatást. Az említettekkel kapcsolatos részletek és a szervezetek honlapjaihoz vezető linkek az Ügynökség webhelyén találhatók (http://ew2004.osha.eu.int)
A biztonságosabb és egészségesebb építőipar nyolc fontos követelménye 1. A biztonság és az egészség szem előtt tartása a termékek és szolgáltatások beszerzésekor Egy-egy építési projekt megfelelő biztonsági és egészségvédelmi szintjének biztosítása az ügyfél által hozott döntésekkel kezdődik, és a projekt egészére vonatkozóan is ez határozza meg a biztonság és az egészségvédelem terén uralkodó légkört. Rendkívül sok a kizárólag a legalacsonyabb árajánlat alapján megkötött szerződés, ami – a szerződéstől való eltérések, a minőségi normáknak való megfelelés hiánya, vagy a határidők be nem tartása miatt – sok esetben jóval magasabb
végleges árat eredményez. Fontos, hogy a szerződés odaítélése az ár/érték arány – és ne a legalacsonyabb ár – alapján történjen. Az ár és az érték megfelelő arányáról pedig abban az esetben beszélhetünk, ha a befejezett építési projekt megfelel a céljának, kielégíti a használó igényeit, és teljes élettartamára vonatkozóan képes megőrizni a minőség és a költségek egyensúlyát. A biztonság és az egészségvédelem alacsony szintje nemcsak hogy megnöveli az ügyfél költségeit, de jó hírnevét is alááshatja. Fontos, hogy az ügyfelek az építkezéseket is úgy kezeljék, mint bármely más üzleti beruházást. A vállalkozók kiválasztásakor az építtetőknek mindenképpen tekintettel kell lenniük az alábbi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekre: • a vállalkozók tapasztalata; • biztonsági és egészségvédelmi eljárásaik; • a munkavezetők és a dolgozók ismeretei, tapasztalata és végzettsége, a vonatkozó szabályozások ismeretét is beleértve; • a biztonság és az egészségvédelem terén eddig elért eredmények, a baleseti adatokat is beleértve; • biztonsági és egészségvédelmi felügyelet, irányítás és képzés biztosítása a munkavezetők és a dolgozók számára egyaránt; • az alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi irányítási rendszerek; • a dolgozókkal történő érdekegyeztetés minősége; • az alvállalkozók kiválasztása során alkalmazott szelekciós eljárások; • a vonatkozó szakmai szervezeteken belüli tagság. Annak biztosítása érdekében, hogy elegendő idő jusson a projekt lehető legbiztonságosabb megtervezésére és ütemezésére, fontos, hogy minél hamarabb megtörténjen az építkezés során meghatározó szerepet játszó személyek és szervezetek – köztük a tervező, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor és a fővállalkozó – kijelölése. 2. A kockázatok minimalizálása intelligens tervezés útján A projekt tervezése során az építés és az azt követő karbantartás várható veszélyforrásait is mindig figyelembe kell venni. Ezeket a kockázatokat ki kell küszöbölni, vagy legalább minimalizálni kell. Fontos pél-
dául, hogy az épület magasabb pontjain kevés karbantartást igénylő anyagokat és burkolatokat helyezzenek el, ezzel ugyanis jelentősen csökkenthető a karbantartó személyzet magasban végzett munkája. Minden esetben mérlegelni kell az építési területen kívül – gyakran jobb minőségben – összeállított, előre gyártott elemek használatának lehetőségét. A kockázatok minimalizálása érdekében fontos továbbá, hogy a tervező és a vállalkozó szoros együttműködésben dolgozzák ki a projekt időrendjét, és ezen belül a járműveket a gyalogosoktól elkülönítő szállítási tervet. Ez egyébként az építkezés hatékonyságát is növeli. 3. Valamennyi dolgozó megfelelő képzettségének biztosítása A megfelelően képzett dolgozók jobban teljesítenek, ami a munka jobb minőségét és a projektmenedzsment nagyobb hatékonyságát eredményezi. A megfelelő képzettségnek a munkavezetők és a felügyelő személyzet biztonsági és egészségvédelmi képzését is minden esetben magában kell foglalnia. A munkásoknak a feladatuk szakszerű és biztonságos elvégzéséhez szükséges képzésben kell részesülniük. Amennyiben az adott kérdésre vonatkozóan nemzeti norma is létezik, azt minden esetben alkalmazni kell. A biztonság és egészségvédelem szintje az adott építkezésre vonatkozóan specifikusan kidolgozott, helyszíni képzéssel is jelentősen emelhető. Ide sorolhatók például a helyszínen tartott bevezető megbeszélések és eligazítások. 4. Minden fennálló kockázat megfelelő értékelése Fontos, hogy valamennyi veszélyforrást – köztük a fizikai kockázatokat (pl. zaj és vibráció) és a veszélyes anyagok expozícióját is – megfelelően ki kell értékelni. Az értékelést az adott országban érvényes normák és törvények szerint kell végezni. A kockázatértékelés nem más, mint annak gondos és részletes megvizsgálása, hogy az adott munkahelyen pontosan mi jelenthet veszélyt a dolgozókra, annak megállapítása érdekében, hogy az eddig tett óvintézkedések megfelelően biztosítják-e a veszélyek hatékony megelőzését, vagy esetleg további intézkedésre van szükség. A cél annak biztosítása, hogy senki ne sérüljön vagy betegedjen meg.
A kockázatértékelés a fennálló veszélyek meghatározását, és a kockázatok mértékének kiértékelését foglalja magában a már érvényben lévő óvintézkedések figyelembevételével. A kockázatértékelés eredményei mindenképpen a felhasználók segítségére lesznek a helyes gyakorlat megfelelő intézkedéseinek kiválasztásában. 5. A veszélyforrások rendszeres ellenőrzése A rendszeres ellenőrzésre és megfigyelésre nemcsak a nagyobb figyelmet igénylő területek meghatározása érdekében van szükség, hanem azért is, hogy ily módon lehessen meggyőződni arról, hogy a személyzet megfelelően betartja-e a biztonsági és egészségvédelmi eljárásokat. Fontos, hogy az ellenőrzést – lehetőség szerint nemzeti szinten elismert – rendszer keretében végezzék. Minden esetben fel kell jegyezni az adatokat, és meg kell tenni a megállapítások kapcsán szükségesnek bizonyuló intézkedéseket. Fontos, hogy az ellenőrzésre rendszeresen, előzetesen megbeszélt időközönként kerüljön sor. 6. Minden érdekelt fél bevonása a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi folyamatba A felső vezetésnek legalább olyan aktívan kell részt vennie a biztonság és az egészségvédelem terén folytatott tevékenységben, mint a pénzügyi vagy egyéb kérdések megoldásában. A felső vezetés ugyanis pozíciójánál fogva nemcsak azt képes befolyásolni, hogy mi történik az építkezésen, de a projekt egészére vonatkozóan is megfelelő áttekintéssel szolgálhat, ami nagyban hozzájárulhat a munkahelyi biztonsági és egészségi szint emelését elősegítő javaslatok megszületéséhez. Fontos továbbá az is, hogy a vállalatvezetés a dolgozókat is mindig bevonja a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi folyamatba. Ez a dolgozók gyakran rendkívül fontos gyakorlati tapasztalatának és ismereteinek köszönhetően a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szint emeléséhez is bizonyítottan hozzájárul. A dolgozókkal történő egyeztetésre vonatkozóan nemzeti szinten érvényes szabályozást minden esetben tiszteletben kell tartani. 7. A biztonsági és egészségvédelmi eljárások koordinálása Igyekezni kell megfelelő – többek között a kockázatok értékelését és nyomon követését szolgáló – rendszerekkel és folyamatokkal biztosítani a munkahelyi biztonság és egészségvédelem lehető legmagasabb szint-
jének elérése érdekében folytatott együttműködést. Ennek különösen a nagyméretű, komplex, és számos különböző fél részvételével zajló projektek esetén van meghatározó jelentősége. 8. A projekt során a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén elért eredmények értékelése, a tanulságok levonása Fontos, hogy egy-egy projekt lezárását követően minden esetben sor kerüljön a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén elért eredmények értékelésére, és a tanulságok levonására. Ebbe a folyamatba minden felet – köztük az eredetileg a beszerzésért és a tervezésért felelős személyeket is – be kell vonni.
A helyes gyakorlat néhány példája Az alábbiakban néhány konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogy egyes országokban hogyan oldottak meg egy-egy meghatározott építőipari problémát. Németország – úton a veszélyes anyagok expozíciójának csökkentése felé Az útfelületek aszfaltozása általában magas hőmérsékleten zajló folyamat, s az eközben keletkező gőzök és aeroszolok belégzése légúti problémák és émelygés kialakulásához vezethet. E veszély csökkentése érdekében Németországban zeolitokkal dúsították az aszfaltkeveréket, amely ennek eredményeként alacsonyabb hőmérsékleten is alkalmazható. Az eljárás amellett, hogy 50%-kal csökkentette a keletkező gőzök mennyiségét, mintegy 30%-kal redukálta az energiafogyasztást, és a széndioxid-kibocsátást is mérsékelte. További előnye, hogy alkalmazásának köszönhetően az útburkolat tartóssága is körülbelül 60%-kal nőtt. Hollandia – jó kilátások az izom- és csontrendszeri megbetegedések csökkentése terén A nagyméretű üvegtáblák építkezéseken végzett kézi emelése és mozgatása – a vágások veszélyéről nem is beszélve – súlyos izomés csontrendszeri rendellenességek kialakulásához vezethet. Ezt a problémát a hollandok két új eszköz bevezetésével próbálták meg le-
küzdeni. Az üvegtáblák mozgatására könnyű kocsit, emelésére pedig vákuumos emelőszerkezetet fejlesztettek ki. Ez az emelőszerkezet szívóerőt alkalmazva emeli a megfelelő magasságba az üvegtáblákat, ily módon kizárva a kézi mozgatást A két újítás költség/haszon elemzése a biztonság és az egészségvédelem terén tapasztalt igen jelentős előrelépés mellett számos esetben állapította meg a termelékenység javulását is. Franciaország – a balesetek számának 10%-os visszaesése az új épületállvány-stratégiának köszönhetően Franciaország építészei, épületállvány-gyártói és vállalkozói egy a különböző állványtípusok gyártásának, összeszerelésének és használatának megfelelő módját leíró, közösen összeállított dokumentummal igyekeztek hozzájárulni a lezuhanás veszélyének minimálisra csökkentéséhez. Ez öt év alatt a magasból való lezuhanás okozta balesetek számának 10%-os csökkenését eredményezte. Írország – az építőmunkások részére kiállított „biztonsági igazolványok” A rohamosan fejlődő ír építőiparban egyre nagyobb számban tapasztalt halálos és súlyos balesetek miatti aggodalomtól vezérelve a kormány és a szociális partnerek 1999-ben együttes erővel láttak hozzá az iparág biztonsági kultúrájának „nagyjavításához”. Az időközben eltelt öt év alatt a „Construction Safety Partnership” néven létrejött társulás Írország összes (185 000) építőmunkásával elvégeztette a probléma tudatosítását szolgáló, egynapos intenzív tanfolyamot. Ma már csak olyan munkások dolgozhatnak az építkezéseken, akik rendelkeznek a tanfolyam végén kapott biztonsági igazolvánnyal (safe pass).
Biztonságban építkezni – az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2004-es kampánya A Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hete – a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legjelentősebb európai eseménye – az idén az építőipari szektort állítja középpontba. A Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hetének részét alkotó kampányát az Európai Munkavédelmi Ügynökség
2004. április 30-án, Dublinban indította be. A ’Biztonságban építkezni’ szlogen alatt futó kampányt a tagállamok mellett a csatlakozó és tagjelölt országok, az EFTA-országok, az EU ír és holland elnöksége, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek is támogatják. A kampány többek között az alábbiakra terjed ki: • az EU tagállamok és a csatlakozó országok nyelvein összeállított információs csomagok; • tudatosító, figyelemfelkeltő poszterek és szórólapok; • a helyes gyakorlat példáit is tartalmazó többnyelvű weblap; • a kampány online chartája; • Az építőiparon belül a biztonság és az egészségvédelem terén jelentkező problémákat legsikeresebben megoldó szervezetek munkáját elismerő Helyes Gyakorlat Díjak; • Európa-szerte megrendezett speciális események annak érdekében, hogy a kampány üzenete valamennyi – kisebb és nagyobb, állami és magán – szervezethez eljusson. A felvezető kampányok során több ezer – nagyrészt az Ügynökség 25 EU tagállamban működő nemzeti szervezeteinek hálózata által koordinált – eseményre került sor. A kampány a Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hete (2004. október 18–22.) során éri el csúcspontját. Az eseménysorozat tárt kapukkal várja a részt venni, illetve saját eseménnyel hozzájárulni kívánó biztonsági és egészségvédelmi intézeteket és szervezeteket, szakszervezeteket, vállalatokat, menedzsereket, munkavállalókat és biztonsági képviselőket. Az említett események és tevékenységek között szerepelhet például a munkahelyen végzett speciális audit és kockázatértékelés; továbbképzés; az építőipar veszélyeivel és a lehetséges megoldásokkal kapcsolatos információ terjesztése; a dolgozókat és képviselőiket az eseményben való részvételre, és más szervezetekkel való kapcsolatfelvételre ösztönző bármely terv vagy elképzelés.
Hogyan lehet részt venni a kampányban? A kampányban való részvétel rendkívül egyszerű, s mindemellett szervezete biztonságra és egészségvédelemre fordított költségeinek csökkentéséhez is hozzájárulhat • Látogasson el az Ügynökség 20 nyelven elérhető, speciális ’Európai hét 2004’ weblapjára: http://ew2004.osha.eu.int
• Írja alá az online chartát, ezzel ügyfelei és dolgozói előtt is tanúbizonyságot téve a kampánnyal és a legmagasabb szintű biztonsággal és egészségvédelemmel szembeni elkötelezettségéről. • A weblap az építőiparra vonatkozóan értékes biztonsági és egészségvédelmi információval is szolgál: helyes gyakorlati példák, tanulmányok, szabályozásba foglalt követelmények, egyéb részletek, és több száz kapcsolódó honlaphoz vezető link. • Az Európai Hét adott országban megrendezésre kerülő eseményeiről, és a szervezetek számára biztosított támogatási lehetőségekről az Ügynökség helyi szervezeténél kap részletes tájékoztatást. Összeállította: Pál András (Az Európai Munkavédelmi Ügynökség sajtóközleménye és tájékoztatása alapján.)
