ERGONÓMIA 5.2
Munkahelyi zajvédelem az Európai Unióban Tárgyszavak: zajvédelem; zajártalom; munkakörülmények; halláskárosodás; egészségvédelem; kockázatkezelés; szabályozás; Európai Unió.
Fókuszban a zajvédelem Az Európai Munkavédelmi Ügynökség szervezésében 2005-ben is megrendezik a Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hetét, amelynek szlogenje idén „Elég a zajból!”. A minden évben egy-egy fontos munkavédelmi témát felölelő eseménysorozat hivatalosan 2005. április 20-án, vagyis a zaj veszélyeinek tudatosítását szorgalmazó nemzetközi napon indult. Az Európai Hét a munkahelyeket célba vevő, egész éven át tartó információs kampány. A kampányt az összes tagország, tagjelölt állam és EFTA tagország támogatja, valamint az EU elnöksége, az Európai Bizottság és a Parlament, a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek. A kampány részét képezik az alábbiak: • Tájékoztató csomagok valamennyi EU-tagország hivatalos nyelvén; • Figyelemfelkeltő, tudatosító plakátok és brosúrák; • Többnyelvű weboldal (http://ew2005.osha.eu.int, amely példákat nyújt a helyes gyakorlatról); • Európai helyes gyakorlat díjak odaítélése, amelyeket a munkahelyi zaj problémáját a legsikeresebben megoldó szervezetek nyerhetnek el; • Különleges programok, események szerte Európában a kampány legfontosabb mondandóinak eljuttatása céljából valamennyi szervezethez, legyen az nagyvállalat vagy kisvállalkozás, állami vagy magánszektorban működő szervezet. A korábbi kampányok során több ezer európai szintű eseményt szerveztek, amelyek közül számos program koordinálását az Ügynökségnek a 25 EU tagállamban felállított nemzeti fókuszpontjai végezték.
A kampány csúcspontja 2005. október 24-e és 28-a között a Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hete lesz. Minden munkabiztonsági és egészségvédelmi intézmény és szervezet, szakszervezet, vállalat, vezető, munkavállaló és biztonsági/egészségvédelmi képviselő részvételére számítanak, és arra kérik őket, hogy a hét során saját biztonsági és egészségvédelmi programok szervezésével támogassák az eseményt. Ezek között lehetnek különleges munkahelyi ellenőrzések és kockázatértékelések, oktatás, tájékoztatás a munkahelyi zajjal kapcsolatos kockázatokról és az azok kiküszöbölésére/csökkentésére szolgáló megoldásokról, valamint olyan programok, amelyek a munkavállalókat és képviselőiket részvételre ösztönzik, ideértve a más szervezetekkel való kapcsolatfelvételt is. Ehhez kapcsolódóan az év során kiadványunkban is az átlagosnál többet foglalkozunk a munkahelyi zaj témájával. Az alábbiakban az Ügynökség zajvédelemmel és zajcsökkentéssel kapcsolatos kampányának szakmai háttéranyagaiból nyújtunk egy bővebb összefoglalót, az ezt követő cikk pedig nagy-britanniai példákat mutat be a munkahelyi zajártalom kezelésére néhány speciális foglalkozási ágban.
Alapvető tudnivalók a munkahelyi zajról Nap mint nap európai munkavállalók milliói vannak kitéve a munkahelyi zajnak és az azzal járó veszélyeknek. Bár a zaj legnyilvánvalóbban az iparban – például a gyáriparban és az építőiparban – probléma, a legkülönfélébb egyéb munkakörnyezetekben is gondot jelenthet, a telefonos ügyfélszolgálati központoktól az iskolákig, a zenekari árkoktól a bárokig. Mit értünk zajon? A zaj nem kívánt hang, melynek erősségét („hangosságát”) decibelben (dB) mérik egy logaritmikus skálán. A szokványos társalgás hangereje például 65 dB körül van, míg a kiabálás általában 80 dB körüli. A különbség csak 15 dB, de a kiabálás erőssége 30-szor nagyobb. Mivel az emberi fül érzékenysége a különböző frekvenciatartományokban eltérő, a zaj erősségét, intenzitását általában súlyozva, dB(A) mértékegységben fejezik ki. A zaj veszélyességét nemcsak az erőssége határozza meg, az expozíció időtartama is nagyon lényeges. Ennek figyelembevételére szolgál az időtartam szerint súlyozott átlagos hangerősség. A munkahelyi zaj
esetében ez általában a nyolcórás munkanapon alapul. A zaj veszélyességét befolyásoló tényezők közé tartoznak még az alábbiak: • Hirtelen erős hangok – előfordulnak-e „hangimpulzusok” (amelyeket például a villamos ívek hoznak létre)? • Frekvencia – mértékegysége a hertz (Hz). Amit a hétköznapi szóhasználatban a hang magasságának neveznek, az a hang frekvenciája. A normál „A” hang (a középső „C” hang feletti „A” hang) frekvenciája például 440 Hz. • Időbeni eloszlás – mikor és milyen gyakran jelentkezik a zaj. Nem csak a túlzottan hangos zaj okozhat problémát a munkahelyen. A zaj kölcsönhatása más munkahelyi veszélyekkel fokozhatja a munkavállalókat érintő kockázatot, például az alábbi módon: – a figyelmeztetőjelzések hangjának elfedésével növeli a balesetveszélyt; – egyes vegyi anyagok jelenlétében tovább növeli a halláskárosodás veszélyét; vagy – a munkához kötődő stressz kiváltó tényezőjeként léphet fel. Milyen problémákat okozhat a zaj? A zajos környezet többféle egészségi és baleseti kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve. • Halláskárosodás: A túl erős zaj károsítja a belső fül csigajáratában található szőrsejteket, ami halláskárosodáshoz vezet. Sok országban a zaj okozta halláskárosodás az iparban előforduló leggyakoribb munkahelyi ártalom. Becslések szerint a hallászavarokkal küzdők száma Európában meghaladja Franciaország népességét. • Élettani hatások: Bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a zajterhelés hatással van a szívre és az érrendszerre, és katekolaminok felszabadulását, valamint a vérnyomás emelkedését eredményezi. A katekolaminok, köztük az epinefrin (adrenalin) szintjét a vérben a stresszel társítják. • Munkához kötődő stressz: A munkához kötődő stressz ritkán ered egyetlen okból, általában több stresszkeltő tényező együttes hatása váltja ki. A munkakörnyezetben fennálló zaj még meglehetősen alacsony zajszint esetén is stresszkeltő tényező lehet. • Nagyobb balesetveszély: A magas zajszint megnehezíti a dolgozók közötti kommunikációt és akadályozza őket a hallásban, így megnöveli a balesetek bekövetkezésének valószínűségét. A
munkához kötődő stressz (amelyben közrejátszhat a zaj is) tovább súlyosbítja a problémát. Kiket veszélyeztet a zaj? A zaj potenciális veszélyt jelent mindenkire, aki zajnak van kitéve. Minél magasabb a zajszint, és minél hosszabb az expozíció, annál nagyobb a zaj okozta károsodás veszélye. A gyáriparban és a bányászatban a munkavállalók 40%-a munkaideje több mint felét tölti jelentős szintű zajban. Az építőiparban ez az arány 35%, számos más ágazatban – így a mezőgazdaságban, közlekedésben és a hírközlésben – 20%. A zaj azonban nem csupán a gyáriparban és más hagyományos iparágakban jelent gondot, így ma már a szolgáltatóipar ágazataiban, például az oktatásban, az egészségügyben, a vendéglátásban és a szórakoztatóiparban is problémaként ismerik el. Mi milyen hangos? • Egy, az óvodák zajszintjét vizsgáló felmérés szerint azok átlagos zajszintje meghaladja a 85 dB értéket. • A Hattyúk tava egyik előadásán megmérték, hogy a karmester 88 dB hangerőnek volt kitéve. • A gépjárművezetőknek akár 89 dB zajszintet is el kell viselniük. • Az éjszakai szórakozóhelyeken dolgozókra ható zajszint elérheti a 100 dB-t. • Sertéstelepen 115 dB-es zajszintet mértek. A munkáltató kötelezettségei A munkáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy védjék a munkavállalók egészségét a munkahelyi zajjal kapcsolatos veszélyektől. Feladataik az alábbiak: • kockázatértékelés készítése – ebbe beletartozik a zajszint mérése, de figyelembe kell venni minden, zaj okozta potenciális veszélyt (pl. a halláskárosodás mellett a balesetveszélyt is); • a kockázatértékelés alapján intézkedési program működtetése az alábbiak érdekében: ahol lehet, a zajok forrásának megszüntetése; a zaj csökkentése annak forrásánál; az alkalmazottakat érő zajhatások csökkentése a munka szervezésére és a munkahelyek kialakítására vonatkozó intézkedé-
sekkel, ideértve a munkahely azon területeinek kijelölését – és oda a belépés korlátozását – ahol a munkavállalók várhatóan 85 dB(A) értéket meghaladó zajszintnek vannak kitéve; végső megoldásként egyéni védőeszközök biztosítása az alkalmazottak számára; • tájékoztatás, konzultáció és képzés biztosítása a munkavállalók számára a fennálló veszélyekre nézve, a kisebb zajexpozícióval járó munkamódszerekre és a zajjal szemben védelmet nyújtó eszközök használatára vonatkozóan; • a veszélyek folyamatos figyelemmel kísérése és a megelőző intézkedések felülvizsgálata – ez az egészségi állapot rendszeres ellenőrzését is magában foglalhatja. A munkavállalók bevonása A munkavállalókkal való egyeztetés jogszabályban előírt kötelezettség, és hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók elkötelezettek legyenek a munkavédelmi eljárások és fejlesztések iránt. A munkavállalók ismereteinek felhasználása elősegíti a veszélyek helyes felismerését és a működőképes megoldások kivitelezését. Ebben a folyamatban fontos szerep jut a munkavállalók képviselőinek. Az új technológiák és termékek bevezetése előtt kötelező a munkavállalókkal egyeztetést folytatni a munkavédelmi intézkedésekről. A gépek és egyéb berendezések gyártóinak is kötelessége a zajszint csökkentése. A 98/37/EK irányelv értelmében a gépeket úgy kell „megtervezni és építeni, hogy a levegőben terjedő zajkibocsátás a lehető legalacsonyabb szintű legyen”. Jogi szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 2003-ban elfogadta a munkavállalókat érő fizikai tényezők (pl. a zaj) hatásaira vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2003/10/EK irányelvet. Ezt a tagállamoknak 2006. február 15-ig kell átültetniük nemzeti jogszabályaikba. Az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a műszaki fejlődés és a kockázatnak a zaj forrásánál történő csökkentésére irányuló intézkedések lehetősége figyelembevételével „a zajexpozícióból eredő kockázatokat a forrásnál kell megszüntetni vagy a lehető legkisebbre csökkenteni”. Az irányelv az új napi expozíciós határértéket 87 dB(A) értékben határozza meg.
A munkahelyi zaj hatásai A munkahelyi zaj káros lehet a munkavállalók egészségére. A munkahelyi zaj legismertebb hatása a halláskárosodás, amelyet először 1731-ben a rézöntők körében figyeltek meg. A csökkent hallóképesség oka lehet a hangnak a belső fülbe továbbítását gátló valamilyen mechanikai akadály (vezetéses halláskárosodás) vagy a belső fül csigajáratában található szőrsejtek károsodása (érzőidegi halláskárosodás). Ritka esetben a hallóképesség csökkenését okozhatja az is, ha a központi idegrendszer nem képes a hallási ingerek helyes feldolgozására (azaz az agy hallóközpontjai nem működnek megfelelően). Zajból eredő halláskárosodás A zaj okozta halláskárosodást általában az idézi elő, hogy a munkavállaló hosszú időt tölt el zajos munkakörnyezetben. Az első tünet rendszerint az, hogy a beteg nem hallja a magas hangokat. Ha nem küszöbölik ki a túlzott zajt, a hallás tovább romlik, és a probléma kiterjed a mélyebb hangokra is. A károsodás általában mindkét fület érinti, a zaj okozta halláskárosodás végleges. A halláscsökkenés nem pusztán abban gátolja meg az érintett személyt, hogy képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtson munkája során, hanem társas kapcsolatait is ellehetetlenítheti, elszigetelve őt a közösségtől, amelyben él. Halláskárosodás bekövetkezhet akkor is, ha a zajjal járó expozíció nem hosszú távú. A hirtelen keletkezett erős zajjal (akár egyszeri erős zajjal) járó rövid idejű expozíció – például fegyverekből leadott lövés, vagy szög- és szegecsbelövő pisztolyok esetén – szintén maradandó hatást, így halláskárosodást és folyamatos fülzúgást okozhat. A hirtelen keletkezett erős zajok a dobhártyát is beszakíthatják. Ez fájdalmas sérülés, amely azonban idővel begyógyul. Fülzúgás A fülzúgás a fülben hallott csengő, sziszegő vagy zúgó hang. A zajjal szembeni túlzott expozíció növeli a fülzúgás veszélyét. Azok körében, akik több, mint 10 éven át fokozott zajterhelésnek voltak kitéve, a fülzúgás előfordulási gyakorisága akár 54% is lehet. Ha a zaj impulzív, azaz nem állandó, hanem inkább robbanásszerű lökéshullámokként jelentkezik, a kialakuló fülzúgás gyakorisága a munkavállalóknál elérheti a 70%-
ot. Hirtelen erős zajok (pl. robbantás) esetén a veszély jelentősen nő. A fülzúgás a zaj okozta halláskárosodás első jele lehet. Akusztikus sokk Telefonos ügyfélszolgálati irodákban és más munkahelyeken a munkavállalók ki lehetnek téve akusztikus sokk kockázatának. Akusztikus sokkon a magas frekvenciájú zajszint hirtelen megemelkedését értik. Ilyen például a telefonvonal interferenciája következtében hallható zaj a fejhallgatóban. Ezek a sokkszerű hatások amellett, hogy fájdalmat okozhatnak és károsíthatják a fület, hozzájárulhatnak a munkahelyi stressz kialakulásához is. Átmeneti küszöbeltolódás A halláscsökkenés nem minden esetben maradandó. Folyamatos erős zaj – például hangos zene hallgatása egy klubban, vagy hirtelen keletkező zaj – például robbanás – átmeneti halláscsökkenést, valamint fülzúgást okozhat a magas hangtartományokban. A normál hallás ilyenkor rendszerint néhány nap múlva visszatér. Ezt a jelenséget átmeneti küszöbeltolódásnak nevezik. Zaj és vegyi anyagok Egyes veszélyes anyagok ototoxikusak (szó szerint: „mérgezőek a fülre”). Úgy tűnik, hogy azoknál a munkavállalóknál, akik ilyen anyagoknak és hangos zajnak is ki vannak téve, nagyobb a halláskárosodás veszélye, mint azoknál, akiknél csak a zajjal vagy csak a veszélyes anyagokkal szembeni expozíció áll fenn. Ilyen szinergiát különösen a zaj és egyes szerves oldószerek, köztük a toluol, sztirol és szén-diszulfid között figyeltek meg. Ezeket az anyagokat például a műanyag- és nyomdaiparban, valamint a festék és lakkgyártásban használják zajos környezetben. Zaj és a várandós munkavállalók Várandós nők esetében a nagy zajszinttel szembeni expozíció károsíthatja a magzatot. A hangos zaj hosszan tartó expozíciója magas vérnyomást és fáradtságot okozhat. Kísérletekkel bizonyított, hogy ha a születendő gyermeket a terhesség során hangos zajnak teszik ki, az a
későbbiekben hatással lehet a hallására, és alacsonyabb hangfrekvenciáknál is nagyobb esély van a károsodásra. A munkáltatóknak fel kell mérniük a várandós munkavállalók zajjal szembeni expozíciójának jellegét, mértékét és időtartamát, és ha a zaj kockázatot jelent a munkavállaló biztonságára vagy egészségére, illetve a terhesség lefolyására, a munkavállaló köteles a terhes nő munkafeltételeit úgy módosítani, hogy elkerülhető legyen a zajjal szembeni expozíció. Fontos tudni, hogy az anya által használt egyéni védőeszközök a születendő gyermeket nem védik a fizikai veszélyektől. Nagyobb balesetveszély A zaj és a balesetek közötti összefüggés szerepel a 2003/10/EK „zajrendeletben”, amely előírja, hogy a zaj balesetveszélyt növelő hatását külön figyelembe kell venni a zajra vonatkozó kockázatértékelés során. A zaj az alábbi módon vezethet balesetekhez: • megnehezíti a munkavállalók számára a beszéd és a jelzések meghallását, illetve helyes értelmezését; • elfedi a közeledő veszély, illetve a figyelmeztető jelzések hangját (pl. a járművek tolatásra figyelmeztető hangjelzését); • elvonja a munkavállalók, például a gépjárművezetők figyelmét; • hozzájárul a munkához kapcsolódó stresszhez, amely növeli a szellemi terhelést, így a hibák előfordulásának valószínűségét. A verbális kommunikáció megnehezítése A munkahelyen – legyen az gyár, építkezés, telefonos ügyfélszolgálati központ vagy iskola – nélkülözhetetlen a hatékony kommunikáció. A jó beszédkommunikáció megköveteli, hogy a beszéd hangereje a hallgató fülénél legalább 10 dB-lel meghaladja a környező zaj szintjét. A környező zajt nagyon gyakran a verbális kommunikációt kifejezetten zavaró tényezőként érzékeljük, különösen akkor, ha: • gyakori a környezeti zaj; • az érintett hallása már enyhén károsodott; • a beszélő nem a hallgató anyanyelvét használja; • a fél fizikai vagy szellemi állapotát rossz egészségi állapot, fáradtság vagy időhiány miatti túlterheltség rontja. A munkakörnyezettől függ, hogy mindez milyen hatással van a munkavállalók munkahelyi biztonságára és egészségére. Például:
• a környező zaj miatt a tanárok kénytelenek hangosabban beszélni, ami a hangképző szervek rendellenességéhez vezethet; • a háttérzaj miatt az építkezésen dolgozó gépjárművezetők és gépkezelők félreérthetik a szóban adott utasításokat, és ez balesethez vezethet. Stressz Munkával kapcsolatos stressz akkor jelentkezik, ha a munkakörnyezet által támasztott követelmények meghaladják azt a szintet, mellyel a munkavállaló képes megbirkózni (vagy amit kezelni tud). A munkához kötődő stressznek számos alkotóeleme (stresszkeltő tényezője) van, egyetlen kiváltó tényező ritkán vezet munkából adódó stresszhez. A munkavállalók számára a stressz egyik forrása a fizikai munkakörnyezet lehet. A munkahelyi zaj stresszkeltő tényező lehet – még akkor is, ha a zajszint nem olyan magas, hogy lépéseket kelljen tenni a halláskárosodás megelőzésére (pl. a gyakori telefoncsörgés vagy egy légkondicionáló berendezés folyamatos zúgása) –, bár a hatást általában más tényezőkkel összeadódva váltja ki. A zaj munkavállalók stressz-szintjére gyakorolt hatása számos tényezőtől függ, köztük az alábbiaktól: • a zaj jellege, így annak erőssége, hangszíne és kiszámíthatósága; • a munkavállaló által végzett feladat összetettsége (a koncentrációt igénylő feladatok esetén például mások beszélgetése stresszkeltő tényező lehet); • a munkavállaló foglalkozása (pl. a zenészek számára a halláskárosodás veszélye miatti aggodalom munkához kötődő stresszt jelenthet); • maga a munkavállaló, hiszen egyes esetekben, különösen, ha a munkavállaló fáradt, a más körülmények között ártalmatlan zajszint is kiválthat stresszt.
Zajjal kapcsolatos munkahelyi problémák előfordulása az EU-ban EU statisztikai adatok • A bőrgyulladás, valamint az izom- és csontrendszeri rendellenességek mellett a zaj okozta halláscsökkenés az egyik leggyakoribb foglalkozási betegség Európában.
• Az európai munkavállalók 29%-a van kitéve magas zajszintnek munkaidejének több mint egynegyedében. • Az európai munkavállalók 20%-ának a normál beszédnél hangosabban kell beszélni legalább munkaidejének fele alatt ha azt akarja, hogy munkatársai hallják, amit mond. A 25 EU tagországban becslések szerint 39,5 M munkavállaló van kitéve olyan erős zajnak a munkahelyén, hogy másokkal beszélve hangjukat meg kell emelniük munkaidejük fele alatt, vagy még tovább. Ez Spanyolország teljes lakosságának felel meg (2000. évi számadatok). • Az európai munkavállalóknak körülbelül 7%-a – azaz, több mint 13,5 M ember – véli úgy, hogy munkája hallásproblémákat okozva kihat az egészségére. Nemzeti statisztikai adatok • Franciaországban több mint 3 M munkavállaló (a foglalkoztatottak 18%-a) 85 dB-t (A) meghaladó zajterhelésnek van kitéve, 6%-ukat pedig a 85 dB-t (A) meghaladó zajterhelés hetente több mint 20 órán keresztül éri. • Az Egyesült Királyság Orvosi Kutatási Tanácsa (Medical Research Council) által végzett felmérés alapján az Egyesült Királyságban mintegy 500 000-re tehető a munkavégzéssel összefüggésbe hozható hallásproblémákkal küzdők száma. • Spanyolországban a munkavállalóknak több, mint 7%-a (azaz több, mint 1M foglalkoztatott) nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen, vagy nagyon zavarja a munkahelyi zaj. • Dániában a munkavállalók majdnem 30%-a van kitéve olyan erős zajnak, hogy a megszokottnál hangosabban kell beszélniük amikor munkatársaikkal kommunikálnak. Ágazati adatok • Az Ügynökség megállapítása szerint az alábbi ágazatoknál különösen nagy a fokozott zajterhelésből eredő kockázat: – Mezőgazdaság, halászat és erdőgazdálkodás – egy gazdálkodók körében végzett lengyel tanulmány ebben a foglalkozási csoportban „jelentős mértékű halláskárosodást” állapított meg, valamint azt, hogy a halláskárosodás elsődleges oka a „traktorok és mezőgazdasági gépek által kibocsátott túlságosan erős zaj”.
– Telefonos ügyfélszolgálati irodák – egy dániai felmérés során a telefonos ügyfélszolgálati irodákban dolgozóknak több mint 20%-a számolt be arról, hogy akusztikus sokk érte. – Építőipar – az EU 15-ben az építőiparban dolgozók 35%-a nyilatkozott úgy, hogy munkaidejének felében, vagy még ennél is nagyobb hányadában erős zaj hatásának van kitéve. – Oktatás – egy dániai felmérés szerint az iskolai tanárok és a napközi otthonokban dolgozók több, mint felének emelt hangon kell beszélnie, amikor munkatársaival kommunikál. Ez több munkavállalót érint, mint számos ipari ágazat esetében. – Szórakoztatóipar – egy finnországi felmérés szerint a zenekari zongoristákat próba alatt 94 dB (A) erősségű hanghatás éri, egy szopránénekes pedig akár 104 dB(A) erősségű zajterhelést is elszenvedhet. – Élelmiszer- és italgyártás – az Egyesült Királyságban a tejpalackozó üzemekben a szalagok mellett dolgozókat érő zaj erőssége 90–95 dB(A). – Kohászat és fémfeldolgozás – Franciaországban a foglalkozási eredetű süketségben szenvedők harmada a fémfeldolgozó ágazatban dolgozik. – Közlekedés (leginkább közúti és légi) – az EU 15 tagállamában a közlekedési és szállítási ágazatban dolgozók több mint 10%a szerint munkájuk egészségi kockázatot jelent, mivel veszélyezteti hallásukat. Nemek közötti különbségek • A férfiak esetében háromszor nagyobb az esélye annak, hogy munkájuk következtében hallásproblémáik lesznek, mint a nők körében. Ez tükrözi a férfiaknak a történelem során kialakult túlreprezentáltságát a zajosabb, nehézipari ágazatokban. • „Zajos” iparágaknak számítanak ugyanakkor a többségében nőket alkalmazó élemiszer- és italgyártás, valamint a textil- és szórakoztatóipar, ideértve a bárokat és klubokat is. A telefonos ügyfélszolgálati irodákban, ahol a jelek szerint egyre súlyosabb problémát jelent az ún. akusztikus sokk (lásd fent), szintén nagyobbrészt nők dolgoznak. • Franciaországban az oktatási, egészségügyi és szociális területeken több mint kétszer annyi nő van kitéve erős zajnak vagy nagyon magas hangok hatásának, mint férfi.
A zaj csökkentése és kontrollálása A túlzott munkahelyi zaj kiküszöbölése, illetve csökkentése nem csupán a munkáltató jogszabályban előírt kötelezettsége, hanem a szervezet gazdasági érdeke is. Minél biztonságosabb és egészségesebb a munkakörnyezet, annál kisebb a valószínűsége az olyan jelenségeknek, mint a munkavállalók költségekkel járó távolmaradása, a balesetek és a nem megfelelő teljesítmény. A kockázatértékelés fő pontjai A felmérés részletessége és módszertana a probléma és a kockázat mibenlététől és mértékétől függ, de minden olyan veszélyt figyelembe kell venni, amelynek forrása közvetlenül vagy közvetve a zaj. A kockázatértékelés főbb pontjai: • Az adott szervezetben fennálló, zajhoz kapcsolódó veszélyek meghatározása. Például: Vannak-e olyan munkavállalók, akik nagy zajnak és ezáltal a zaj okozta halláskárosodás veszélyének vannak kitéve? Találhatók-e a munkahelyen olyan veszélyes anyagok, amelyek növelhetik a halláskárosodás veszélyét? Megnehezíti-e a zaj a kommunikációt egyes feladatok során, növelve ezzel a balesetveszélyt? A zaj jellegénél fogva hozzájárul-e a munkához kötődő stresszhez az adott szervezetnél? • Annak felmérése, hogy kit és hogyan érhet károsodás, ideértve az ideiglenes és részmunkaidős alkalmazottakat, valamint az egyes kiemelt kockázati csoportokba tartozó, például várandós munkavállalókat is. • A zajszint kontrollálására eddig bevezetett intézkedések értékelése és a további teendők kijelölése. • A megállapítások rögzítése és megosztása a munkavállalókkal és a munkavállalók képviselőivel.
A veszélyek megelőzésére, illetve kontrollálására irányuló lépések A munkavállalók egészségét és biztonságát szolgáló intézkedések az alábbi hierarchikus rendszerbe szervezhetők:
• zajforrások megszüntetése; • a zaj csökkentése a forrásnál; • a munka szervezésére, illetve a munkahely kialakítására irányuló átfogó intézkedések; • egyéni védőeszközök. A zajforrások megszüntetése A munkavállalókat érintő veszélyek kiküszöbölésének leghatékonyabb módja a zajforrások megszüntetése, amit az új berendezések és munkahelyek tervezésénél mindig figyelembe kell venni. A zaj megelőzésének, illetve kontrollálásának leginkább költséghatékony módja általában a zajmentes vagy alacsony zajszintű eszközök beszerzése. Több tagállamban létezik olyan adatbázis, amely segítséget nyújt a vállalkozásoknak a berendezések kiválasztásához. A zaj csökkentése a forrásnál A zajszint kezelésére irányuló programokban fontos szerepet kell szánni a zajcsökkentésnek, ami történhet vagy a zaj forrásánál, vagy a zaj terjedési útvonala mentén a berendezések és munkahelyek kialakításakor és karbantartáskor. Ennek megvalósítására különféle műszaki megoldások állnak rendelkezésre, köztük: • a zajforrás szigetelése annak elhelyezésével, elzárásával, illetve a vibráció útján terjedés megakadályozásával fém- vagy légrugók, illetve elasztomer alátámasztás alkalmazásával; • zajcsillapítás a forrásnál vagy terjedési útvonala mentén – borítások és védőfalak segítségével, kipufogócsöveken hangtompítók elhelyezésével, illetve a vágási, forgási vagy ütközési sebesség csökkentésével; • gépek cseréje vagy átalakítása – például a zajosabb fogaskerekek helyett szíjhajtás, vagy pneumatikus helyett elektromos eszközök alkalmazása; • hangszigetelő anyagok alkalmazása – például az edények, szállítószalagok és vibrátorok gumival borítása; • aktív zajcsillapítás (az ehhez szükséges feltételek fennállása esetén); • megelőző karbantartás alkalmazása, mivel az alkatrészek kopása befolyásolhatja a zajszintet.
Átfogó intézkedések Ha a zajt a forrásnál nem lehet csökkenteni, további lépéseket kell tenni az alkalmazottakat érintő zajterhelés csökkentésére. Ez magában foglalhatja az alábbiak módosítását: • a munkahely – a helyiségben alkalmazott hangszigetelési megoldások (pl. hangszigetelő mennyezet) jelentősen csökkenthetik a munkavállalókat érő zajterhelést; • a munka szervezése – pl. olyan munkamódszerek alkalmazása, amelyek kevesebb zajexpozícióval járnak; és • a berendezések – a munkavállalókat érintő zajterhelés nagyban függ a munkavégzésre szolgáló berendezések elhelyezésétől és felszerelésük módjától. Mindig figyelembe kell venni a zajcsökkentő intézkedések ergonómiai hatásait. Ha a zajcsökkentést célzó megoldások megnehezítik a munkavégzést, előfordulhat, hogy azokat a munkavállalók módosítják vagy eltávolítják, és így hatástalanná teszik őket. Egyéni védőeszközök Az egyéni védőeszközök – például fülvédők és füldugók – csak utolsó megoldásként használhatók, a zajforrás kiküszöbölésére és a zaj csökkentésére tett minden más próbálkozás kimerítése után. Az egyéni védőeszközök használatakor figyelembe kell venni az alábbiakat: • az egyéni védőeszközt úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a zaj jellegének és időtartamának, emellett összeegyeztethető legyen az egyéb védőeszközök használatával; • a munkavállalóknak választási lehetőséget kell biztosítani több megfelelő hallásvédő eszköz közül, hogy kiválaszthassák a legkényelmesebb megoldást; • sok munkavállaló – így gépjárművezetők, rendőrök, pilóták vagy operatőrök – az érthető kommunikáció biztosítása és a balesetveszély lehető legkisebbre csökkentése érdekében munkájához speciális fülvédőt vagy fejbeszélőt (headset) igényel, amelyek gyakran aktív zajelnyomást alkalmaznak; • az egyéni védőeszközöket megfelelően kell tárolni és karbantartani; • a munkavállalókat képzésben kell részesíteni az egyéni védőeszközök szükségességéről, használatuk módjáról, helyes tárolásukról és karbantartásukról.
Tájékoztatás és képzés A munkavállalókat képzésben kell részesíteni, hogy megismerhessék a zajjal kapcsolatos problémákat és azok kezelését. A képzés tartalmazza az alábbiakat: • a fennálló veszélyek, valamint a megszüntetésükre vagy csökkentésükre tett intézkedések; • a kockázatértékelés és az esetleges zajszintmérések eredményeinek, valamint ezek jelentőségének kifejtése; • zajcsökkentő és hallásvédő intézkedések, ideértve az egyéni védőeszközök használatát is; • a halláskárosodásra utaló tünetek észlelésének és bejelentésének szükségessége és módja; • a munkavállalók egészségi állapot vizsgálatra jogosultságának feltételei és az ilyen vizsgálatok céljai. A veszélyek és az alkalmazott intézkedések rendszeres figyelemmel kísérése A munkáltatóknak rendszeresen ellenőrizniük kell a zaj kiküszöbölésére és kontrollálására bevezetett intézkedések hatékony működését. A zajexpozíció mértékének függvényében a munkavállalóknak joguk van egészségi állapotuk rendszeres ellenőriztetésére. Ebben az esetben egyedi egészségügyi nyilvántartást kell vezetni, és az információkat át kell adni a munkavállalóknak. Az ellenőrzésekből nyert ismereteket fel kell használni a kockázatcsökkentő intézkedések áttekintéséhez.
További információk További tájékoztatók és tudnivalók találhatók a http://ew2005. osha.eu.int címen. Az EU biztonsági és egészségvédelmi jogszabályai online elérhetők a http://europa. eu.int/eur-lex/ címen. Összeállította: Pál András An introduction to noise at work. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2005. 56. sz. The impact of noise at work. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2005. 57. sz. Noise reduction and control. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2005. 58. sz.
