Bizonyos közigazgatási terminusok fordításának nehézségei oroszról magyar nyelvre Fresli Mihály Egy ország demokratikus berendezkedése alapjaiban határozza meg az adott nemzet közigazgatási rendszerét, ám sok esetben, még azonos államforma esetén is találunk különbségeket a területi beosztás szisztémájában. Gondoljunk itt Magyarország és Németország példájára, ahol mindkét ország egy közös államalakult – az Európai Unió – tagja, mégis eltérést tapasztalunk a területi közigazgatásban: nálunk ugyanis hiányzik a németekre oly jellemző tartományi szint. A helyzet jóval bonyolultabbá válik, ha egy, az Unión kívüli ország – jelen esetben az Orosz Föderáció – esetében végezzük el az összehasonlítást. Ezt a relációt már nem csupán a két ország közötti rendszerszintű különbségek, hanem a történelmi hagyomány és az utóbbi időben végbement, illetve folyamatban lévő közigazgatási változások is árnyalják. Jelen írásunkban erre az első látásra meglehetősen bonyolult kérdésre szeretnénk fókuszálni, a fordítástudomány oldaláról megközelítve a problémát. Első lépésként igazgatási szinten kell tisztáznunk a viszonyokat. Ennek részeként először definiáljuk vizsgálatunk tárgyát, majd rövid történeti áttekintés után összevetjük a Magyarország és az Orosz Föderáció közigazgatási rendszerét. Ezt követően megkíséreljük lehatárolni az egyes közös, illetve eltérő vonásokat, majd a lehetőségeknek megfelelően javaslatot tenni az egyes terminusok fordítását illetően. A kérdés rendszerszintű megközelítéséhez világossá kell tennünk, hogy a nyugat-európai hagyományban a területi közigazgatás rendszerében a legalacsonyabb szintet a községek képezik. Már ezen a ponton világosan különbséget kell tennünk a község, mint közigazgatási fogalom és a falu között. Területi igazgatási szempontból ugyanis a rendszer a község, város, főváros szintre épül. Minden „más” ezen kívül – mint a falu vagy a tanya – szociológiai fogalom. Történeti oldalról vizsgálva a kérdést, célszerű először a magyar viszonyokkal megismerkednünk. Ebből az aspektusból – terjedelmi okok miatt – jelen esetben eltekintünk a hosszadalmas vizsgálattól, s csupán arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a magyar területi közigazgatás arra a megyerendszerre épül, aminek igen komoly történeti hagyománya van. A második világháborút követően kísérletet tettek – szovjet mintára – egy ennél alacsonyabb szint – a járás – bevezetésére, azonban ez nem igazán illeszkedett a magyar rendszerbe, ezért később megszüntették azt. Érdekes momentumként elöljáróban megjegyezzük, hogy éppen napjainkban van napirenden a szubszidiaritás-elvének gyakorlati megvalósítása keretében a járási szint ismételt beiktatására a rendszerbe.
287
A magyar közigazgatásban a rendszerváltást követően a legjelentősebb változást az Európai Unióba való belépésünk hozta, ami igazgatási rendszerünk „eukonformizásálát” is jelentette, vagyis azt, hogy hozzáigazítsuk azt a kontinens nyugati részén definiált rendszerhez. Ennek megfelelően Magyarországon megindult egy átszervezés a NUSTrendszer1 átvételére. Ebben a szisztémában a területi közigazgatás az alábbi szintekre épül: NUTS 0 – ország, tagországi szint; NUTS 1 – tartomány, illetve régiócsoport szintje; NUTS 2 – tartományi, illetve régiós szint; NUTS 3 – megyei szint; NUTS 4 – járási, illetve kistérségi szint; NUTS 5 – községi, települési szint. A fentiek alapján látható, hogy Magyarországon az Unióba való belépésünk idején a NUTS 0, NUTS 3, és a NUTS 5 szint volt jelen, vagyis az országos, a megyei és a települési szint. A NUTS 1 illetve NUTS 2 nem jelent meg a XX. századi magyar hagyományban, a NUTS 4 járási szintet pedig az Unióba való belépésünkig eltörölték. A rendszerek közelítésére való törekvés elindította az ország igazgatási átszervezését, aminek részben harmonizációs, részben pénzügyi-pályázati okai voltak. Ennek eredményeképpen Magyarországot NUTS 1 szinten 3 országrészre, NUTS 2 szinten 7 régióra, NUTS 4 szinten pedig 174 kistérségre osztották fel. Látnunk kell, hogy bár ezen egységek létrehozása megtörtént, bizonyos politikai okból az államigazgatás átszervezése nem követte azt. Ráadásul, a már említett elképzelések szerint jelenleg a regionális szint – a megyék javára történő – gyengítése, és a kistérségi szint járásokba való átszervezése van terítéken. Lássuk ennek tükrében, hogy milyen viszonyokkal találkozunk Oroszországban. Terjedelmi korlátok miatt itt is eltekintünk a részletes történeti áttekintéstől, csupán két momentumot ragadnánk ki. Az egyik, hogy I. Péter cár egy 1708. december 18-i rendeletével az országot 8 kormányzóságra osztotta, ami az addig érvényben lévő 251 járásból álló rendszer reformálta meg. Ezt követően bővítette ezek számát, létrehozva a Nyizsgorodi-, az Asztrahanyi- és a Rigai kormányzóságot. A kormányzóságok így a járási és az állami szint közé lettek beékelve. 1719-ben a cár tovább folytatta reformtevékenységét, és a kormányzóságok alá behelyezte a provinciális szintet (50 darab), amelynek élén a körzetparancsnok állt, aki a kormányzónak tartozott elszámolással. A területi közigazgatás rendszere a továbbiakban állandó „mozgásban” volt. II. Katalin cárnő például az addigra már 23-ra gyarapodott kormányzóságok számát 50-re szaporította. Ebben a szisztémában egy kormányzóság alá 10 járás tartozott, aminek politikai és katonai okai voltak. Napjainkra ez a történelmi rendszer már jelentősen átalakult. A helyzet bonyolultságára való tekintettel jelen keretek között csak a „végső” állapotnak tekintett szisztémával ismerkedünk meg, ám nyomatékosan hangsúlyoznunk 1
NUTS: Nomenclature of Territorial Statistical Units
288
kell, hogy ez sem tekinthető „állandónak” illetve „végsőnek”, az egységek átszervezése, újak kialakítása illetve átalakítása napjainkban is zajló folyamat. A jelenleg hatályos orosz rendszer megértéséhez első lépésként tisztáznunk kell, hogy Oroszország az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően demokratikus föderatív köztársaság, ahol érvényesül a hatalom megosztásának – törvényhozó-, végrehajtó- és bírói hatalom – elve. Ennek megfelelően a föderatív berendezkedés alapját néhány korábban független állam önkéntes egyesülése adja. Másképpen fogalmazva az országot a területén több, korábban függetlenül létező és önálló alkotmánnyal (is) bíró állam alkotja. Az Orosz Föderációt ennek megfelelően közigazgatási egységek (субъекты Российской Федерации) alkotják, ezek száma 84 darab. Fontos eltérés a magyar közigazgatási rendszerhez képest, hogy míg azt alá-fölérendeltségi viszonyban álló egységek alkotják – az európai NUTS rendszernek megfelelően ország / régió / megye /járás / település -, addig az orosz rendszerre alapvetően a mellérendeltség a jellemző. A közigazgatási egységek mérete és elhelyezkedése történelmi, földrajzi és etnográfiai okokkal magyarátható. Az Orosz Föderációt 2006-os adatok alapján: 21 köztársaság, 9 vidék, 49 terület, 2 föderális jelentőségű város, 1 autonóm terület, 10 autonóm körzet alkotja. Egy közigazgatási reform keretében a fent vázolt rendszer új elemekkel bővült: egy 2000. május 13-án kiadott elnöki rendelet értelmében a közigazgatási egységekből 8 régió, másként föderális körzet (федеральные округа) jött létre. Ennek során gyakorlatilag nyolc csoportban foglalták a hasonló adottsággal bíró, földrajzilag egyszerre kezelendő közigazgatási egységeket. Amint látható, a rendszer alapjaiban különbözik a hazai szabályozástól. Amint arról szó esett, fontos hangsúlyoznunk, hogy az orosz közigazgatási szisztéma alapjaiban a mellérendelő relációra épül: a területi igazgatás fundamentumát alkotó – s méretüket, jogköreiket illetve besorolásukat illetően – jelentősen eltérő egységek találhatók egymás mellett. Természetesen itt is fellelhető az alá- és fölérendeltség, hiszen az egyes igazgatási egységeket körzetekre (район) osztják fel. Következő lépésként közelítsük meg a problémát fordítástudományi szempontból. Amint az látható, két államigazgatási hagyomány áll egymással szemben. Ezekben csak kisszámú olyan hasonlóságot vélünk felfedezni, ami bizonyos átfedést jelent, rendkívül megnehezítve ezzel a fordítók munkáját. Látnunk kell azt is, hogy ezen kívül létezik egyfajta fordítói „hagyomány”, vagyis egy olyan, a gyakorlatban elfogadott paradigma, amit a fordítók a „szokásjog” alapján követni szoktak. Ennek részben oktatási, részben társadalomtudományi gyökerei vannak. Beszélnünk kell arról is, hogy jelen esetben a vizsgálatunk tárgyát képező „terep” olyan csapdákkal is terhelt, amibe az óvatlan fordító könnyen beleléphet. Konkrétan arról van szó, hogy egyes fogalmak átültetése kapcsán a fordítás iránya,
289
a szöveg tartalma, a forrásnyelv és a célnyelv kijelölése, alapjaiban határozza meg ugyan annak a kifejezésnek a különböző célnyelvi megfelelőjét. Ennek a problémának a megvilágítására idézzük fel az область fogalmat. A fordítás irányának megfelelően, amennyiben ez a magyar közigazgatási rendszerről szól, akkor a fentiek alapján a megye fogalmat jelenti, vagyis: область Ваш – Vas megye. Más a helyzet, ha egy orosz igazgatási szövegről beszélünk, ekkor ugyanis az область - terület értelemben kerül át a magyar nyelvbe. Összefoglalva, ugyan az a kifejezés – область – magyar közigazgatási rendszerben megyét, orosz szisztémában területet jelöl. Sajnos ebben a tekintetben a Hadrovics-Gáldi nagyszótár sem ad egyértelmű útmutatást, hiányzik belőle a magyar rendszer szerinti megjelölés. Következő lépésként lássuk részletesen, hogy milyen javaslatokat tehetünk, az egyes terminusok fordítását illetően. A magyar területi közigazgatás terén – a már áttekintett rendszernek megfelelően - az alábbi javaslatokat tehetjük: NUTS 0 – ország, tagországi szint NUTS 1 – tartomány, illetve régiócsoport szintje NUTS 2 – tartományi, illetve régiós szint NUTS 3 – megyei szint NUTS 4 – járási, illetve kistérségi szint NUTS 5 – községi, települési szint.
- страна, государство - регионы - регион - область - уезд - населенный пунк, поселение
A NUTS 0 esetében nem találkozunk különösebb nehézséggel, itt a szövegkörnyezettől függően javasolható a страна illetve a государство kifejezés használata annak függvényében, hogy országról vagy államról van szó. A NUTS 1 (hazánkban 3 db) és NUTS 2 (hazánkban 7 db) szint esetén magyar viszonyok között megfelelő lehet a регионы illetve a регион fogalom használata, ami megtalálható az orosz rendszerben is, ám az ott szinonim kifejezésként használt федеральные округа megjelölés hazánk esetében semmiképp sem felel meg. A NUTS 3 esetén (hazánkban 19 megye és Budapest) egyértelműen az область a megfelelő terminus, alkalmazásának sajátosságairól már szóltunk. A NUTS 4 szint esetében, amint arról már szóltunk, érdekes helyzettel találkozunk. Történelmi okok miatt a II. világháborút követően Magyarországon éppen szovjet mintára került bevezetésre ez a fogalom. Alapját a Szovjetunióban fellelhető szisztéma adta, nálunk azonban ez nem igazán felelt meg a kor elvárásainak, ezért később eltörölték azt. Mi volt ennek az oka? A Szovjetunió területi kiterjedése okán ott ez a területi közigazgatási szint szükséges volt, a 60-as évek magyar politikai rendszerében azonban egy rendkívül erősen centralizált állam nem tudott mit kezdeni egy, a települési és a megyei szint közé beékelt egységgel. Már csak azért sem, mert országunk területi kiterjedése okán nem volt
290
életképes egy olyan – néhány települést összefogó – igazgatási egység, aminek a feladatait a községi tanácsok illetve a megyei pártbizottság ne tudta volna ellátni. Az Európai Unióba való belépésünket követően azonban érdekes változás következett be az államigazgatás terén: előtérbe került a szubszidiaritás-elve, vagyis az állam decentralizálása és a helyi közösségek megerősítése. Ennek köszönhetően napjainkban ismét felértékelődött a járási szint szerepe és megindult ennek az igazgatási szintnek az ismételt kiépítése, megerősítése. Ennek megfelelően – bár más politikai rendszerben – javasolható az уезд kifejezés használata. A NUTS 5 települési szint esetén ismét nehézségekkel találkozunk. Amennyiben igazgatási szempontból vizsgáljuk a kérdést, a населенный пунк illetve a поселение kifejezés fedi le adekvát módon a fogalmat. A magyar rendszernek megfelelően ezen a – települési - szinten a község, a város állnak. Ezek fordítási lehetőségeiről az orosz rendszer kapcsán szólunk részletesen. Az előzőekben röviden áttekintettük a Magyar Köztársaság területi közigazgatása kapcsán felmerülő egyes fogalmak fordítási lehetőségeit. Következő lépésként vizsgáljuk meg, milyen megoldások adódnak az Orosz Föderáció kapcsán? Amint arról szóltunk, Oroszország államformája föderatív köztársaság, ennek megfelelően egy, a magyartól alapjaiban eltérő szituációval találkozunk, amelyben a mellérendelt és az alá-fölé rendelt egységek egyszerre vannak jelen. Elsőként tisztáznunk kell, hogy az oroszban a rendszer alapját adó területi közigazgatási egységet, a субъект Российской Федерации fogalommal fordíthatjuk le. A fenti alapvetésnek megfelelően a fordításra az alábbi javaslatokat tehetjük: республика край область город федерального значения автономная область автономный округ
- köztársaság - vidék - terület - föderális jelentőségű város - autonóm terület - autonóm körzet
Látható, hogy a республика – köztársaság fogalom esetében semmiféle nehézséggel nem találkozunk. Érdemes megjegyeznünk, hogy a köztársaságok területét gyakran район – körzetekbe sorolják. A край terminus megfelelően adaptálható vidék kifejezésként, fogalmilag talán a hazai régiónak felel meg. Az область közigazgatási egység esetében a fordítás nehézségeiről már szóltunk, csupán nyomatékosítani szeretnénk, hogy orosz igazgatási egység esetén semmiképpen nem ajánlható megye értelemben fordítani, bár felfogásában azzal rokonítható. Esetében megfelelőnek találjuk a terület kifejezést.
291
A город федерального значения – föderális jelentőségű város esetében tisztáznunk kell, hogy itt közigazgatási terminusról van szó, s bár történelmi okok miatt részben fedi a főváros – столица fogalmat Moszkva és Szentpétervár esetében, jelen esetben mégis másról van szó. Utolsó két egységünk, az автономная область – autonóm terület, és az автономный округ – autonóm körzet fordítása esetén nem találunk különösebb nehézséget. Ennek oka az ország föderális berendezkedésében keresendő, így „zavaró” magyar terminusok nem merülnek fel. Szót kell még ejtenünk a már említett települési szintről, ami ilyen értelemben nem képezi az orosz „igazgatás” részét, abban keverednek a területi államigazgatási és a szociológiai fogalmak. Ezzel kapcsolatban beszélnünk kell a falu fogalmáról, ami szociológiai terminus. Meg kell jegyeznünk ennek fordítása kapcsán, hogy az orosz nyelv némileg színesebben közelít a fogalomhoz, megkülönbözteti ugyanis a templommal bíró falvakat – село, a templom nélküli kis falvaktól – деревня. Magyar nyelvre mindkettőt falu-ként fordítjuk. Érdekes momentum, hogy Magyarországon a 70-es 80-as években megjelent orosz nyelvkönyvek szinte kizárólag a деревня fogalmat tanították, ezzel is tagadva a templom és az egyház létjogosultságát. A város – город terminus fordítása esetén nem találkozunk különösebb nehézséggel. Végezetül szólnunk kell néhány olyan orosz sajátosságról, amelyek egyes szövegek fordítása kapcsán előkerülhet. Elsőként lássuk a történelmi gyökerekkel bíró губерния – kormányzóság fogalmat, ami nem jelent különösebb nehézséget számunkra. Más a helyzet a nemrég létrehozott oroszországi régiókkal. Amint arról már szóltunk, ezeket az új egységeket egy 2000-ben megjelent elnöki rendelet hívta életre. Oroszul két ekvivalensnek tekinthető fogalommal jelölik őket: a регионы РФ illetve a федеральные округа, számuk napjainkban 8 darab. Láthatjuk, hogy ezen egységeket a gyakorlat hívta életre – olyan területeket fognak össze, amelyek hasonló gazdasági-, társadalmi- és természeti értékekkel bírnak. Ennek megfelelően a már tárgyalt területi közigazgatási egységeken felül állnak. A fogalmat регионы РФ – régiók, illetve федеральные округа – föderális körzetek terminusokkal ültethetjük át magyar nyelvre. Befejezésképpen elmondható, hogy a két ország esetében két, egymástól jelentősen eltérő területi közigazgatási rendszerről van szó. Ez rendkívüli módon megnehezíti a fordítók dolgát. Ennek ellenére kellő szakmai hozzáértéssel leküzdhetők a felmerülő akadályok. Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk javasolt terminusok nem tekinthetők teljes konszenzuson alapuló megoldásnak, mindazonáltal azon reményünket fejezzük ki, hogy jó alapul szolgálnak egy esetleges későbbi kutatáshoz.
292
