Bízd Újra Életed Krisztusra!

16

Hirdetések

2006. KARÁCSONY

Állandó alkalmaink

örömHÍRlap

Vasárnap Szerda Csütörtök Péntek

A Fót-Központi Református Egyházközség Folyóirata Felelős szerkesztő: Sebestyén Győző lelkipásztor Cím: 2151 Fót, Károlyi István út 1. Tel: (27) 358 121 Fax: (27) 358 121 Honlap: www.fotiref.tvn.hu Hivatali ügyintézés: szerdán és pénteken de. 8–12h és du. 14–18h között valamint istentiszteletek után Kedves Olvasók! Az Örömhírlapban szeretnénk minél több olyan írást és fotót megjelentetni, mely gyülekezetünk életét, eseményeit idézi fel. Ehhez kérünk és várunk észrevételeket, javaslatokat, leveleket és fényképeket a lelkészi hivatalba és email-címünkre. Következő számunk Húsvét alkalmából jelenik meg. Lapzárta: március harmadik vasárnapja.

10.00 9.00 18.30 19.00

Gyülekezeti és gyermek-istentisztelet Bibliaóra Imaóra Ifjúsági óra

Kéthetente csütörtökön 9.30 Baba-mama klub Minden hónap első keddjén 18.00 Férfióra Minden hónap harmadik péntekén 17.00 Nőióra

H Ünnepi és különleges alkalmaink I December 31. Január 1. Január 7. Január 10–13. Február 20–23. Február 25. Március 25. Április 3–7. Április 8–9.

10.00 Istentisztelet 17.00 Óévi hálaadó istentisztelet 10.00 Újévi istentisztelet 10.00 Gyülekezeti beszámoló 2006 15.00 Presbiterek és feleségeik szeretetvendégsége 18.00 Alliance imahét 16.00 Böjti bűnbánati hét 10.00 Böjt I. vasárnapja, úrvacsoraosztás Női körzeti csendesnap Húsvéti bűnbánati hét 10.00 Húsvéti ünnepi istentiszteletek

E-mail: [email protected] A lapot önkéntes adományokból tartjuk fenn.

Megkoronázod Zsolt. 65,12

Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal… szól az Ige. TE voltál s TE vagy a jövendő, gyógyír néped sebeire. Kétségek közt élő reménység, vészben, viharban menedék TE légy, URUNK! Jön már az új év, akármit hoz is, ez elég. Füle Lajos

ADÓZÓK FIGYELMÉBE! Lassan ismét elérkezik az adófizetés ideje. Ha adójának 1+1%-át hozzánk szeretné eljuttatni, szeretettel megköszönjük: Magyarországi Református Egyház technikai kódszáma: 0066 Fóti Református Alapítvány adószáma: 19186890-1-13

„Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” Lukács 19,10.

Bízd Újra Életed Krisztusra! örömHíRlap

örömHÍRlap

11.ÉVFOLYAM, 4.SZÁM 2006. Karácsony

A Fót-Központi Református Egyházközség Folyóirata

Íme eljövök hamar… A János apostolnak adott mennyei kijelentések TARTALOMJEGYZÉK: könyvében találjuk Jézusnak ezt az üzenetét. Ezek a kijelentések A szószékről 1 nekünk szólnak, bennünket Fedezzük fel a 3 akarnak segíteni, hogy Karácsonyt! megérthessük, hogy mi a Presbiteri 5 szándéka Istennek ezzel a konferencia világgal és mi a szándéka a mi Berekfürdői hét 6 életünkkel. Ezek nem előlünk elrejtett dolgok, hanem nekünk Ifis tabló 8 szóló üzenetek. Isten nem Óvoda 10 elzárja a jövő dolgait, hanem megnyitja azokat, ezért mondja Baba-Mama klub 11 azt Jánosnak az angyal, hogy ne Gyereksarok 13 zárja le ezt a könyvet: „ne pecsételd le e könyv prófétai Új kántorunk 15 igéit, mert az idő közel van...” Hirdetések 16 Jézus szavai világossá teszik, hogy az Ő életének egykor megtörtént eseményeit – mint például a születését – mi múltra való emlékezéssé, nosztalgikus hangulatú emlékünneppé változtattuk. A Biblia világáról, kijelentéseiről szívesen beszélünk múlt időben, míg a jelenre, és különösen a jövőre nézve kevésbé van hatással Isten kijelentése és akarata. Ünnepeink arról árulkodnak, hogy Istennek már a múltban beteljesedett ígéretei, tettei határozzák meg hitéletünket anélkül, hogy meglátnánk azokban a saját életünket, saját jövőnket. Mi sok tekintetben a múltban élünk, miközben a Mindenható Isten állandóan a mi jövőnket készíti, és a jövő felé szeretné irányítani az életünket. Ezt fejezi ki maga az advent szó is, amely nem várakozást jelent, amit mi teszünk, hanem eljövetelt, megérkezést, amit Jézus visz véghez, hiszen az ő érkezésére várunk. Isten már a bűnbeeséskor megígérte a világ Megváltójának adventjét, eljövetelét. A világ a megígért

Jelenések 22:12-14;20

Szabadító adventjére készült nemzedékek hosszú során át. Erről a várakozásról beszél az egész Ószövetség és a választott nép története, mert számukra adatott meg az ígéret, hogy népükből származik majd a Messiás. Jézus első adventjét, születését különösen erőteljes várakozás előzte meg. Az akkori egész világ ebben a élt, amely messiásvárásban karácsony estéjén az emberiség Istentől való elszakadása után soksok ezer évvel csodálatosan beteljesedett. A karácsonykor emberré lett Krisztus elvégezte bűnből való szabadításunkat és megbékéltette a világot Istennel, hogy újra Isten gyermekévé lehessünk. Ő küldetését elvégezve elhagyta ezt a világot, de új ígéretet adott. Megígérte második adventjét, második visszajövetelét és annak az új világnak az eljövetelét, amelyben együtt uralkodik majd az őt szeretőkkel. Ezt a kijelentést adja nekünk: „Íme eljövök hamar, velem van az én jutalmam és megfizetek mindenkinek a cselekedete szerint. Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég." karácsonyt ünneplőknek Ma tudnunk kell, hogy mi ebben a második adventben élünk, és ennek az ígéretnek a fényében kell hinnünk, élnünk és ünnepelnünk. Mit sem ér a hitünk, ha nincs benne

2

Az igazi advent

az a meggyőződés, hogy a 2000 éve emberré lett Krisztus hamarosan visszatér azokért, akik szeretik Őt. Szörnyű tévedés ma nekünk, gyülekezeti tagoknak, Isten felé forduló embereknek úgy beszélni, és ünnepeink során megemlékezni az első adventről és karácsonyról, hogy közben nem vesszük tudomásul az újra visszatérni készülő Krisztus szavait: „Íme, hamar eljövök!... Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához és bemennek a kapukon a városba.” Szeretett Testvérek, nem elég jól vagy rosszul tudni, esetleg csak sejteni, hogy mit tett Isten egykor Krisztusban ezért a világért. Nem elég tudni, hogy Isten megígérte a Szabadító eljövetelét, s hogy az valóban meg is történt! Hallanom, tudnom és hirdetnem kell, hogy lesz második advent is, és abban nyer majd értelmet az első. Ezért nem élhetünk sem mi, sem az egyház, és nem élhet a gyülekezet sem a bibliai múlt kegyes hangulatában! A karácsony nem ünnepi hangulat, hanem az Isten cselekedete értünk. Jézus azt mondja: készítem a jövőt! Azt a jövőt, amiről ezt mondja az Úr: „sem a napot, sem az órát nem tudjátok!” János apostol parancsot kap arra, hogy ne pecsételje le az erről szóló kijelentést, mert azok beteljesedésének ideje már közel van! János próféciái arra vannak rendelve, hogy hirdessék azokat teljes nyíltsággal, mert az idő közel! Testvérek, ünnepre való készülődésünkben szól ma hozzánk Krisztus: „Íme eljövök hamar! Én, Jézus küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezet előtt!” Közel van az ígéretek beteljesedése, közel van Jézus második adventje! Nem ünnepelhetünk karácsonyt úgy, hogy a mi ünnepünk ne ezt az örömhírt hirdesse. Nem élhetünk a hétköznapokban sem és az ünnepekben sem úgy, hogy nem él bennünk ez a várakozás! Hadd legyen világossá a mi szívünkben: nem ünnepet örömHíRlap

2006. KARÁCSONY

várunk, hanem Krisztust várjuk, ahogyan Ő megígérte! Tudnunk kell a választ: ünnepre készülünk csupán vagy az ünnepekben is az Ő visszajövetelére? „Íme eljövök hamar! Én vagyok a kezdet és a vég!” Testvérem, hiszed-e Jézus Krisztus szavait?! Mert ha igen, nem maradhat olyan az életed, mint korábban és nem maradhat olyan a karácsonyod sem, mint korábban! Jézus közel van, és valóban készülnünk kell az Ő visszajövetelére, az életünk legnagyobb és legszebb ünnepére. Ez a készülődés azt jelenti, hogy elkészítjük az életünket erre a találkozásra, halogatás nélkül! Elkészítjük a szívünket, lelkünket, és felékesítjük az életünket a szeretet és az engedelmesség igaz cselekedeteivel, hogy így állhassunk majd Jézus elé. És ezt ma még mindenki megteheti önként, örömmel, tudva, hogy egykor majd az Úr ítélete választja el a gonoszt az igaztól: „Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához! ...kívül maradnak azok, akik szeretik és cselekszik a hazugságot!” A Lélek így szól: „Jöjj! Aki szomjazik, jöjjön, vegye az élet vizét ingyen!” Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: „Bizony hamar eljövök!” Legyen válasz a mi idei karácsonyunk, legyen válasz a mi ruhánk megmosása, életünk megtisztulása! Legyen válasz az életünk: Jöjj, Uram Jézus! Sipos Bulcsú, lelkipásztor Karácsonyi fohász Adjál nekünk megfoghatók helyett felfogható Igét: üzenetet! Sok dísz helyett, mely fenn a fán ragyog, lelkünk egén vezérlő csillagot. Adjad nekünk az angyalok szavát, derüljenek vele az éjszakák. Adjad nekünk a bölcsek útjait, vezessen el a jászolig a hit, s fogadd el ott szívünket s mirrhaként hálánkat is a JÉZUS KRISZTUSÉRT! Füle Lajos

2006. KARÁCSONY

15

Gyülekezeti élet Anyakönyvi híreink 2006. utolsó negyedév, Karácsonyig

Keresztelők – Osztozunk a gyermekáldást kapott családok örömében: Balogh Krisztina Beáta – Balogh Gergely és Erdős Krisztina gyermeke Simkó Noémi – Simkó László és Sütő Gabriella gyermeke Fehér Laura Csenge – Fehér László és Tenczel Julianna gyermeke Kelecsényi Natali Szonja – Kelecsényi Lajos és Pongor Éva gyermeke Horváth Mátyás – Horváth István és Deákfalvi Zsuzsanna gyermeke Szabó Benjámin – Szabó László és Bihary Szilvia gyermeke Tóth Gergely – Tóth János és Bartal Rita gyermeke Nagy Ferenc Zoltán – Nagy Ferenc és Kerekes Orsolya Fruzsina gyermeke

október 15. október 22. november 5. november 5. november 12. november 19. december 3. december 17.

Felnőttkeresztség: Urbán Mihály Horváth Gyula

október 15. december 10.

Esküvő – A következő pár kért áldást házasságukra templomunkban: Urbán Mihály és Fekete Andrea

október 21.

Temetések – Az Úr vigasztalását kérjük a megszomorodott szívűeknek: Kokas Lászlóné Surányi Erzsébet (82) Butor Gábor (59) Keller Károly (36) Vargyai Ferencné Tarjáni Lenke (84) Barna Ilona Anikó (44) Körmöndi Attila (37) Köpe Mátyás (67) Deli Lajos (53) Verebes Sándorné Cselőtei Erzsébet (83) Molnár Istvánné Nagy Jolán (79) Horváth Antal (67) Diósi Aladár (70) Rajna Jánosné Váradi Lenke (79) Varga Sándorné Dudás Magdolna (70) Gali József (63)

Fót, Balassa u. 35. Fót, Muharai E. u. 18. Fót, Deák F. u. 15. Budapest XIV., Vezér út 151. Dunakeszi, Rákóczy F. u. 17. Fót, Baross u. 19. Budapest IV., Böröndös út 11. Mogyoród, Bocskay u. 53. Fót, Sallai u. 42. Fót, Vörösmarty tér 2. Fót, Attila u. 27. Fót, Dózsa Gy. út 42. Fót, Fürst S. u. 57. Veresegyház, Szent István út 23. Fót, Németh K. u. 55.

október 4. október 6. október 16. október 19. október 20. október 26. november 8. november 13. november 14. november 21. november 30. november 30. december 6. december 8. december 11.

Imádkozzunk—az imádság szolgálat és nagy szükség van rá! Vegyük komolyan! Isten közösségformáló munkájáért gyülekezeteinkben; Urunk minden munkásáért; a szeretetintézményekben végzett munkáért, a szolgálók kitartásáért; óvodánk épüléséért-építéséért, az ott nevelkedő gyermekekért és a dolgozókért; a Fóti Ökumenikus Iskoláért és valamennyi egyházi oktatási intézményért; a gyülekezet vezetőiért, terheik hordozásáért, a gyermekek között végzett szolgálatért; a gyülekezetben végzett ének-zenei szolgálatokért, énekkaraink jövőjéért, a kántori szolgálatért; a kisalagi gyülekezet testi-lelki épüléséért; egyházunk és egyéni lelki életünk megújulásért; Isten áldásáért az előttünk álló ünnepekre; a gyászolókért, a megkeseredett szívűekért; örömHíRlap

14

Bemutatkozik új kántorunk

2006. KARÁCSONY

Tisztelt Fóti Református Gyülekezet!   Nagyon örülök, hogy itt lehetek. Meggyőző volt a gyülekezet részéről az a befogadás és az a szeretet, amivel  körülvettek már rögtön az első pillanattól kezdve. Ezek a dolgok már egy rövidke hónap után is nem csak  nyilvánvalóak, hanem nagyon is építőek a számomra. Nagyon hálás vagyok a sok‐sok segítségért, ami sajnos  még most is elkél. Jó látni, hogy itt fontos a másik ember. Éppen ezekért a leírhatatlanul sok, nem jelentéktelen  apróságokért, különös kegyelemnek tartom, hogy a hivatásomat most itt gyakorolhatom.  Származásomról,  tanulmányaimról  már  röviden  szólottam  a  gyülekezet  előtt.  Kicsit  nehéznek  is  érzem,  hogy  most újra be kell mutatkoznom. Nyilván mivel már hallanak vasárnaponként, találkozunk így‐úgy, talán már a  lelkemből  is  sokkal  többet  sejtenek,  mint  amit  ide  pár  szóban  le  tudnék  írni.  Vannak  mégis  általam  fontosnak  tartott  dolgok,  amiket  szeretnék  most  a  testvérek  szívére  helyezni.  Ez  elsősorban  az  itteni  feladatom,  ahogy  jelenleg én látom. Ezt legegyszerűbben két részre tudnám lebontani. Szakmai és emberi.  Jelenleg  legfontosabb  szakmai  feladatomnak  az  istentisztelet  zenei  részét  tartom.  Ezen  belül  ismerjük  azt  a  becses  félmondatot,  hogy  „minden  ékesen  és  szép  rendben  történjék”.  Persze  kérdés,  hogy  mit  nevezünk  egyházzenei  értelemben  rendnek?!  Az  előre  kiválasztott  énekek  sorozatát,  vagy  a  bevonuló  és  kivonuló  orgonajáték adta keretet? Vagy az énekek bevezetésének milyenségét? Egyenlőre magam sem merek válaszolni.  Igyekszem  nyitott  szemmel  és  füllel  élni  itt  az  új  gyülekezetemben.  Hiszem,  hogy  nem  egyedül  kell  megválaszolnom  ezt  a  kérdést.  Hiszem,  hogy  nem  muszáj  nekem  egy  egyházzenei  rendet  megalkotnom  a  fóti  gyülekezet  számára.  Szerintem  rend  van  itt,  csak  még  számomra  nem  állt  össze  a  kép.  Önöknek  már  hagyomány,  nekem  egyenlőre  még  nem  világos  események  sorozata.  Talán  így  van  ez  nem  csak  vasárnap  délelőtt, hanem egyéb gyülekezeti  alkalmakon  is. Persze a zenei fajsúly más az ifi  közös éneklésekor, és más  a  kóruspróbán. De mind a kettő Isten dicsőségét szolgálja! Mind a kettő magunk és egymás építését eredményezi.  Kérdés viszont számomra, hogy hol van ezeknek a zenei dolgoknak helye a liturgiában? És mik a szerepük?  Ezen gondolatébresztő sorok után azt hiszem nem kell magyaráznom, hogy számomra a liturgia sose lehet rutin  vagy pusztán kötelesség. Vajon miért? Nem egyszerűen hivatástudat vagy szakmai ártalom ez. Sokkal inkább  azért, mert gyülekezeti tag lettem. És ez már az említett másik legfontosabb feladatom. Az emberi rész. Vagyis  én  is  úgy  ülök  be  a  templomba,  mint  bárki  más.  Azért  jövök,  mert  szeretek  Isten  házában  lenni,  mert  jó  itt  találkozni  egymással.  Öröm  pár  szót  beszélgetni,  és  megélni  a  közösséget.  Aztán  leülni,  elcsendesedni.  Majd  várakozással  teli  szívvel  hallgatni.  Hiszen  ünnepre  jöttünk.  Készülünk  és  várjuk,  hogy  valami  történjen  az  istentiszteleten.  De  nem  passzív  ez  a  várakozás!  Mi  magunk  is  hozzátesszük  a  részünket.  Hisz  van,  mikor  kiegyenesítjük  térdeinket  és  felemelkedünk,  összekulcsoljuk  kezeinket  és  meghajtjuk  fejünk.  Imára  nyitjuk  ajkainkat szóban és énekben. Ezeket tömören összefoglalva annyit jelent, hogy jelen vagyunk. Isten jelenlétében.  És mi minden kell ehhez? Mik a feltételei az Istennel való találkozásunknak? Mi kell ahhoz, hogy betöltsük az  Úr  által  rendelt  feladatunkat?  Hát  elsősorban  Isten  jelenléte.  De  ezt  nem  mi  csináljuk,  és  nem  is  a  mi  érdemünk. Viszont fel kell ismernünk a feladatunkat, és hozzá kell még tenni a találkozáshoz a mi részünket is.  Ennek része ugyanúgy a felkészülés, mint az értő és befogadó jelenlét. Ugye karácsony ünnepére is négy hetet  készülünk. És nem csak egyszer‐kétszer valamikor a négy hét alatt, hanem folyamatosan. E nélkül az állandóság  és  folyamatosság  nélkül,  nincs  Isten‐dicsőítés  sem.  Mai  világunkban  sok  mindent  megvehetünk  készen  vagy  félkészen. Tele vannak az üzletek instant dolgokkal. És lassan hozzá szokunk már ahhoz is, hogy pillanatok alatt  megvan akár egy ünnepi ebéd is. De sajnos ünnepi instant zene nincs, leszámítva persze a cd‐boltokat, médiát  és hasonlókat. Bár az is hosszú előkészület munkája, csak mi nem látjuk. Istent művészettel dicsőíteni nem lehet  pillanatok alatt. Ahogyan az emberi kapcsolatokat se lehet futólag ápolni. Vannak dolgok, amikhez idő kell. Nem  csak egyszer, hanem rendszeresen. Persze mindig, rendszeresen odaszánni nem könnyű magunkat, de érdemes!  Nem könnyű hosszú időn keresztül folyamatosan készülni valamire, de megéri! Mert más lesz az Istennel való  találkozásunk.  Köszönöm  minden  kedves  testvéremnek,  minden  kedves  munkatársamnak  ezt  a  fajta  munkát.  Kívánom  mindannyiunknak,  hogy  ilyen  felkészüléssel  lehessünk  jelen  az  ünnepeinken.  Kívánom,  hogy  ilyen  aktív  jelenléttel  élhessük  meg  alkalmainkat.  Így  szeretném  én  mind  szakmailag,  mind  emberileg  betölteni  hivatásomat. Isten áldja ünnepi készülődésünket! Áldás Békesség!                                                  Németh Pál 

örömHíRlap

2006. KARÁCSONY

F

Fedezzük fel a Karácsonyt!

edezzük fel a Karácsonyt! A harmincéves háborúban Wallensteinnel folytatott csatái közben Gusztáv Adolf svéd király (1611–32) egy katontisztje súlyos sebet kapott. Egy északnémet család fogadta be. Életre ápolták a csatából lemaradt svéd tisztet. Amikor az sebeibő úgy ahogy felgyógyult, ősz táján kiült a kertbe, és fadarabkákból késével kis állatokat és játékokat farigcsált. Majd faggyút szerzett, s abból a pajtában gyertyákat öntött. Amikor elérkezett december 24-ike, a közeli erdőből zsenge fenyőfácskával tért vissza. Estefelé odalépett a házigazdához és azt mondta neki: Hónapok óta ápoltatok, etettetek, itattatok, emberségesen bántatok velem. Ma én viszonzom ezt egy svéd szokással. Hadd mutassam meg, hogy ünnepeljük mi karácsony szentestéjét, Jézus születésének ünnepét! Összehívta az egész családot és bevezette őket az előzőleg elkért belső szobába, amelynek közepén ott állt a fenyőfa, rajta az aprócska gyertyákkal. A fa alatt voltak a saját maga faragta játékok. Meggyújtotta a gyertyákat s a körbe letelepedő család felé fordulva így szólt: – Ez a fiatal fenyő ezentúl emlékeztessen benneteket is a fiatalon „kivágott”, megölt Jézus Krisztusra, aki értünk született meg ezen az éjszakán és értünk halt meg egy másféle fából ácsolt kereszten. Ezek a kis lobogó lángok, gyertyák jelképezzék számotokra is azt a világosságot, amit Ő hozott erre a földre. – Aztán egyenként szétosztotta az ámuldozó családnak a maga faragta ajándékait. Amikor mindenki kezében szorongatta az egyszerű faragványokat, így folytatta: – Ezek a magam faragta egyszerű ajándékok nemcsak hálám jelei. Ha elmegyek, és talán

3

kezetekbe veszitek ezeket, arra emlékezzetek, hogy a legnagyobb ajándék jelképei is, mert egyszer egy ilyen éjszakán ajándékozta Isten a világnak a legnagyobb ajándékot: Jézus Krisztust. Így kezdődött el Európa északi részében először a szenteste ünneplése fenyőfával, gyertyákkal, ajándékokkal. Mire hozzánk ért, a fenyőből már „karácsonyfa” lett, a gyertyákon kívül angyalhaj, csillagszóró, szaloncukor, üvegdísz és sok egyéb került mellé. Túl sok „egyéb”. A parányi fenyő óriási, „plafonig érő” ezüstfenyővé változott, s a szívvel, szeretettel magunk készítette ajándékocskákból ajándékverseny lett. A férj és a feleség így versenyeznek: – Még ha egy hónapig paprikáskrumplin élek is, akkor is megveszem Böbének azt a nyakláncot, amiért fél évig nyafogott. Böbe pedig: – Tudom, mit akar nekem venni, de nem hagyom magam letromfolni! Egy ezressel drágább lesz, amit tőlem kap. Valóban mindkettő „megkapta a magáét”. Ezután teleették és ittál magukat vendégeikkel együtt. Igaz, a mama sírva rohant el a vacsora után, mert a veje túl foghagymásnak találta a kocsonyáját; Pisti két pofont kapott, mert levert egy karácsonyi díszt, és amikor rájuk csapta a konyhaajtót, annak kitört az egyik üvegtáblája. Az ajtóból még rájuk lövöldözött ajándék játékpisztolyából. Másnap macskajajjal ébredtek és Böbe első szava ez volt: De legalább túl vagyunk a karácsonyi cécón. Mi lett belőled, szép karácsony? Egyre gyakrabban hallani már jóval karácsony előtt vagy a vásárlási láz és áruházi tolongás közepette valakitől: – örömHíRlap

4 2006. KARÁCSONY A szeretet himnusza ünnepi köntösben Sietnünk kell, mert „nyakunkon A szeretet himnusza ünnepi köntösben a karácsony”; csak baj nélkül Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel essünk túl rajta. Ennek a feszült és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a lelkiállapotnak már neve is van: családom felé nincs bennem szeretet, nem karácsonyi pszichózis. vagyok egyéb, mint díszlettervező. ...A svéd katona által hálából Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket rendezett karácsonyi ünnep óta nem jártunk-e főzök, és az evéshez csodálatosan megterített úgy a karácsonnyal, mint az a szudáni törzs, asztalt készítek elő, de a családom felé nincs amelyet egyiptológusok és nyelvészek bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint kerestek fel és részt vettek a törzs egy évben szakácsnő. egyszer megismétlődő legfőbb ünnepén. Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és Megdöbbenve észlelték, hogy ezek a minden vagyonomat segélyként elajándékozom, szudániak rendkívül régi, óegyiptomi nyelven de a családom felé nincs bennem szeretet, mondott Izisz-Ozirisz liturgiát ismételgetnek, mindez semmit sem használ nekem. s fogalmuk sincs, mit mondanak és mit Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi tesznek. Ám teszik, mert őseiktől és azok ünnepen veszek részt, a templomi kórusban őseitől és még azokétól ez maradt rájuk. A énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, szertartás után következett a hajnalig tartó akkor nem értettem meg, miről is szól a dínomdánom, a hasfájdító lakoma, dobolás, karácsony. mulatság, amit már mindenki értett és A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje. élvezett. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja Itt-ott még hallani: a szeretet ünnepe. Ám házastársát. legyen is az! De jó volna közben arra A szeretet barátságos az időszűke ellenére is. gondolni, hogy elsősorban A SZERETET A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő ünnepe, Aki azon a napon öltött testet és asztalterítő van. született meg egy betlehemi istállóban. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy Még azt is mondogatjuk: a család ünnepe. menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy Legyen az! De arra már nem gondolunk, vannak, és útban tudnak lenni. hogy a legelső a szent családé volt, Máriáé, A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg Józsefé és az egynapos Jézusé, akik körül – éppen azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. hála Istennek – barmok eszegettek. A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, Ha újra megtaláljuk karácsony gyökerét, mindent remél, mindent eltűr. szebbek lesznek az ágai és ágán a A szeretet soha el nem múlik. A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok gyümölcsei: a család ünnepe lesz meg a elvesznek, a számítógépek elavulnak. szereteté, amely nem egy napra korlátozódik, De a szeretet ajándéka megmarad. hanem átlengi majd a feketebetűs (forrás: internet) hétköznapok dolgos óráit is. Fedezzük fel újra a karácsonyt! Az igazit, hogy szebb legyen az ünnepünk, ünneplésünk és körülöttünk emberibb az élet! Gyökössy Endre írása örömHíRlap

2006. KARÁCSONY

Gyereksarok – mese

13

A kis csillag története Hol volt, hol nem, volt egyszer egy kicsi csillag. Nagyon fázott, és így gondolkodott magában: „Talán sikerül fölmelegednem, ha a Földön megtalálom a karácsonyi örömöt.” Felkerekedett és elindult a Földre. Mivel nagyon kicsi volt, jól be tudott kukucskálni a házak ablakain. Kíváncsi volt rá, hogyan ünneplik a karácsonyt. Ahogy a város egyik utcáján végigsuhant, föltűnt neki egy káprázatosan kivilágított palota. A kis csillag megörült: „Ebben a házban biztosan rnegtalálom a karácsonyi örömöt!” Gyorsan arrafelé vette az útját. Nem volt nehéz beleskelődni a kastély hatalmas ablakán. Odabenn minden ünnepi díszben ragyogott. Az asztalt drága ezüstkészlettel terítették meg, fenséges lakoma illatozott a tálakon. A kis csillag szája tátva maradt a csodálattól. A főúri család az asztal köré gyűlt, de alig néztek egymásra. Minden rideg volt és barátságtalan. Senki nem szólt egyetlen szívélyes szót sem a másikhoz. Mikor a kis csillag megpillantotta a halomnyi ajándékot a karácsonyfa alatt, szeme káprázott a sok aranypapírtól. De a szíve körül mégis hideg lett, valósággal beleborzongott. Inkább gyorsan továbbröppent onnan. Az út végén egy kis házikóhoz érkezett. „Hátha itt megtalálom a karácsonyi örömöt” – gondolta. Ahogy bekukkantott az ablakon, itt is meglátta a földíszített karácsonyfát. A gyerekek egy játékon veszekedtek, édesanyjuk a konyhában fáradtan, kimerülten készítette a vacsorát. Éppen lisztes kezét törölte meg a kötényébe. Az apuka kinn a műhelyben be akart fejezni még valamit. Aggodalmas arccal hajolt munkája fölé, mert nem tudta, hogyan fogja kifizetni a legközelebbi számlákat. A kis csillag szíve itt sem melegedett föl. Szomorúan, dideregve indult újra útnak. Talál-e vajon olyan házat, amelyben ott lakik a karácsonyi öröm? Óvatosan kukkantott be a következő ablakon. De beleborzadt abba, amit látott. Gonosz veszekedés hangja szűrődött ki az ablakon. Egy férfi és egy nő otromba szavakat vágtak egymás fejéhez. A gyermekek rémülten bújtak össze az egyik sarokban. „Nem, itt sem fogok karácsonyi örömöt találni” – gondolta dideregve a kis csillag. ,,Még egy próbát teszek” – határozta el magában, miközben ide-oda röppent a házak fölött. Végül egy szerény kis házikót választott magának. Kíváncsi volt, hogy ilyen szegény kunyhóban vajon mit talál. Óvatosan nézett be az ablakon. Odabenn egy kis parázs pislákolt a tűzhelyben. Az egyetlen karácsonyi dísz egy apró jászol volt, előtte egy szál gyertya égett. Idős asszony ült az asztalnál, és a levesét kanalazta. „Anyóka, te olyan elégedettnek látszol, mesélnél nekem valamit a karácsonyi örömről?” – kérdezte a kis csillag. Aztán leült az anyókával szemben az asztalhoz, és miközben figyelt, máris melegedni kezdett a szíve. „Megtaláltam volna a karácsonyi örömöt?” – lelkendezett magában. ,,Látod a kisgyermeket a jászolban? Ő Jézus, az én karácsonyi örömöm” – mondta az idős asszony. „A szívembe fogadtam, velem van jó es rossz napokban, éjjel-nappal. Egész életemben velem marad, ezért mindennap karácsonyi örömöm van!” Amikor az anyóka ezeket a szavakat mondta, a kis csillag szívét igazi melegség járta át. Most már tudta, hogy megtalálta azt, amit eddig keresett!

Esther Lieberknecht írása örömHíRlap

12

Baba-Mama klub

gyermeküket újra és újra Isten, az Ajándékozó kezébe tegyék le, és kegyelmét kérjék a kis életekre; hogy helyet adjanak anyai örömöknek, tapasztalatoknak, gondoknak, amiket megbeszélhetünk; a kikapcsolódásra, az Istennel és egymással való kommunikálásra. Milyen jó lenne, ha egyre többen élnének ezzel a lehetőséggel, és vennék végre komolyan az édesanyák, hogy gyermekük ajándék: Isten ajándéka, akiért felelősséggel tartoznak, s akit csak úgy tudnak igazán helyesen szeretni és boldog életre nevelni, ha helyet kap benne maga Isten. A történetbeli anyuka a lehető legrosszabb nevelési módszert alkalmazza, hiszen az engedékenység, a következetlenség árt a legtöbbet a gyermekeknek. Isten Igéje ennek ellenkezőjét mondja: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Péld.22:6. „Fenyítsd meg fiadat, míg van remény.” Péld.19:18. Nevelni = szeretni és fegyelmezni. A kettő szorosan összetartozik, s ehhez Isten szükséges. Isten maga a szeretet. Akinek életében pedig nincs ott Isten fia, Jézus, az szeretni sem tud igazán. Fegyelmezni helyesen pedig megint csak az iránytű, az Ige alapján lehet. A baj csak az, hogy ezt a szülők sem tudják. Másba kapaszkodnak. Másban reménykednek. A szeretet ünnepe előtt hadd biztassak és bátorítsak minden kedves olyan édesanyát, aki szeretné az igazi szeretettel megajándékozni babáját, gyermekét, hogy vegye komolyan a Baba-Mama klub lehetőségét, éljen vele, vegye a fáradságot kéthetente egyszer és jöjjön el hozzánk, elhozva gyermekét Isten elé. Nagyon hálás vagyok az Úrnak, hogy nem csak egy-két anyuka és gyermek vesz részt ezeken az alkalmakon. Volt olyan, hogy babákkal, mamákkal együtt több mint 50 fős kis gyülekezet volt jelen lent, a gyülekezeti ház alagsorában, és együtt lehettünk jókedvben, örömHíRlap

2006. KARÁCSONY

Isten és egymás előtti őszinte légkörben. A vágyunk azonban az, hogy minden édesanya, aki gyermekét itt, a mi templomunkban kereszteltette meg, jöjjön közénk és legyen részese mindannak a meggazdagító áldásnak, amit Isten kínál a számunkra, gyermekeink számára. A hitben való nevelés már az anyaméhben elkezdődik, és csecsemőkorban folytatódik. Ne vonjuk meg ezért babáinktól, gyermekeinktől azt, ami a legfontosabb számukra: Isten Fiának – a karácsony csodájának – jelenlétét, barátságát, oltalmazó szeretetét! Sebestyén Julianna

5 Presbiteri csendesnap perselypénz, fenntartói járulék, alkalmi és resbiteri csendesnap Gyülekezetünk 2006. november 25-én céladományok formájában teremtik meg. Erre újra otthont adott az Északpesti világosan rámutatott Dr. Nagy Sándor Református Egyházmegye presbiteri főgondnok, a Zsinat világi elnöke, aki csendesnapjának, melynek különlegessége az elmondta, hogy 2005-ben a Magyarországi volt, hogy a tavalyi presbiterválasztás óta ez Református Egyház bevétele többségében volt az első ilyen alkalom. A körülbelül 200 belső forrásból valósult meg, az iskolák, résztvevő között volt idősebb, fiatalabb, nő, kórházak és egyéb szociális intézmények és férfi, és mindnyájan hálás szívvel működésére biztosított állami hozzájárulások, érkeztünk, hogy lelkileg meggazdagítson a amelyek többek között a református mi Teremtőnk, illetve, hogy világosabban adófizetők pénzéből is származik, nem lássuk a magyar gazdaság helyzetét, különbözik a nem egyházi intézményeknek kilátásait és annak egyházi vonatkozásait. A juttatottól. Rávilágított az elnök úr, hogy a már a kisköri presbiteri továbbképző személyi jövedelem adó 1% felajánlásoknak alkalmairól ismerős veresegyházi, szadai, van jelentőssége, hiszen ez és ennek a gödöllői, hévízgyörki, kisalagi testvéreken kiegészítése 24%-a a forrásoknak. Bár a kívül érkeztek hozzánk Pomázról, gyülekezetben sok a már nem aktív, azaz nyugdíjas testvér, de a rokonságban, az Szentendréről, Törökbálintról, Gödről is. körben biztos akad még Mennyei Atyánk gondoskodott lelki, illetve ismerősi munkahelyen dolgozó, ezáltal az 1+1%-ról testi táplálásunkról. Az előbbiek Fónagy Miklós esperes úron, Szaszák Imre, Nagy rendelkezni képes ember. Az 5000 főnél Gábor, Nyilas Zoltán, Sebestyén Győző kevesebb lelket számláló, úgynevezett lelkipásztorokon, az utóbbiak a fóti asszony-, kistelepülések esetében a havi 30000 Ft illetve férfitestvérek szorgalmas kezein lelkészi jövedelem kiegészítő támogatást, illetve a hitoktató óradíjakat (ígéret szerint) keresztül jutottak el hozzánk. Egyházunk szervezete a kálvini tanításoknak továbbra is folyósítja az állam. Megtudtuk, megfelelően alulról fölfelé építkezik. hogy a parlamentben van egy református Alapegysége az egyházközség, mely az iroda, amely a törvényhozás egyházi élettel egyháztagoknak meghatározott területen élő kapcsolatos jogalkotásának szakszerűségét gyülekezetét jelenti, a gyülekezet az hivatott szolgálni. egyházközség életének felelős irányítása 2008. a Biblia éve, a Magyar Bibliatársulat céljából tagjai közül irányító tanácsot, azaz javaslata szerint közösen a katolikus presbitériumot választ. A presbitérium ügyel egyházzal egy éven át tartó program a gyülekezeti közélet „szépen és jó renddel” keretében a Bibliához kötődve, közösen való gyakorlására is, az egyházközség tennénk bizonyságot összetartozásunkról, vagyona és lelki életvitele, a helyi Istenre figyelésünkről. A Bibliával és annak érdekkörbe tartozó oktatási és egyéb olvasásával kapcsolatban szervezett néhány intézmények megőrzéséért és gyarapításáért, nagyobb program mellett ez az év segíthetné a gyülekezeti létesítmények üzemeltetéséért, egyházunkat a Biblia olvasására való továbbá azért is, hogy a lelkipásztor és az nevelésben. A programot a Magyar Katolikus egyházi személyek a dokumentumokban Püspökkari Konferencia is befogadta és rögzített javadalmukat időben és támogatja. rendszeresen megkapják. A sokakban elő, de Sebestyén Győző lelkipásztorunk csodálatos téves elképzeléssel szemben kijelenthetjük, képpel példázta a lelkész, és a presbitérium nem az állam tarja el az egyházat, mindennek kapcsolatát. Köztudott, hogy a vadludak Va fedezetét maguk az egyházközség tagjai alakban repülnek. Kutatók megfigyelték,

2006. KARÁCSONY

P

örömHíRlap

6 2006. KARÁCSONY Berekfürdői hét hogy a legelöl elhelyezkedő lúd nem pont a ézus közelségében csúcson, hanem egy kicsivel hátrébb van, A református gyülekezet közösségében öt mert a légellenállás csökkenésével így a napot tölthettem két gyermekemmel többiek tolják a vezért maguk előtt. Ha Berekfürdőn. Személy szerint az indított egyesével, magányosan járnának, nem tudnák erre, hogy Jézust jobban megismerhessem, az előttük lévő hosszú utat megtenni, mert ez ezáltal erősödjön a hitem, és választ kapjak a csak együtt, közösen lehetséges. A presbiteri bennem még le nem tisztult kérdésekre. tisztség mindig is nagy megtisztelés volt, Hogyan is működik hitem? hiszen ez elsősorban a lelki élet Elfogadom-e, amit kapok Istentől? Hisz’ Ő gyakorlásának, előmozdításának intézmény- ismer engem, tudja mire van szükségem, rendszere, mégpedig nem emberi erővel, mindig ad választ, csak várni kell rá. Fel kell erőlködéssel, hanem Isten Igéje és Szentlelke ismerni a bűnt, tisztán látni, nem mondani által, imádságos szívvel, egymást szolgálva ellent, így nyerhetjük el jutalmát. lehet és kell ezt a Tőle kapott feladatot Ki az én Istenem? betölteni. Akiben bízunk. Isten akaratát kell hagynunk Gazdaságilag lehet, hogy nehéz év előtt véghezvinni. De mi néha ellenállunk, amikor állunk, erőpróbával fogjuk szembe találni Ő adni akarja a békességet, bölcsességet. magunkat. A gyülekezetünket is keményen Addig nincs megújulás, amíg azt nem sújtják az áremelkedések, a növekedő mondjuk: kizárólag Neked van igazad, kiadások, az esetlegesen csökkenő források, Uram. de ebben a pesszimizmusra okot adó Mit jelent a keresztség? helyzetben is a gondviselő Atyánkba vetett A Szentlélek munkája megy végbe a hit lehet a támaszunk, reménységünk. keresztség alkalmával. Krisztustól való, a Szabó László feltámadó Jézus megbízásából történik. Ezáltal tisztít meg. A keresztségben nem történik meg a bűn eltörlése, ebben vállal felelősséget a gyermekért a lelkész, a család, a gyülekezet. A keresztség az elindulás, erre válaszol az ember hitével. Miért is van szükség az istentiszteletre? Istentisztelet csak ott lehet, ahol Jézus jelen van, és ahol gyülekezet van. A Szentlélek indít el oda, ahol Jézus szólít: „Békességet nektek!”, és adja is ezt a békességet szívünkbe. Fontos, hogy Isten akaratába simuljon bele, hogy igaz hitünk lehessen. Az Ige hirdetése Isten tulajdon beszéde, ezért csak Őt illeti tisztelet. Az igehirdetésnek ereje van. Meg kell osztanunk az Úrral, hogy mi zajlik bennünk. Az élethelyzeteink adják, hogy mit is mondunk el Jézusnak, imáinkban tegyük ezt őszintén és nevén nevezve a problémákat. Az Úr áldása gazdagít minket, és jelen van kegyelme velünk a mindennapokban is. Mit kell jelentenie számomra az

J

örömHíRlap

2006. KARÁCSONY

Baba-Mama klub

olyan egyértelmű, hiszen a fogadalmat tévő anyukák, apukák elhozzák ugyan gyermekeiket a keresztelőre, de a legtöbben amint vége az istentiszteletnek, megfeledkeznek Istennek tett ígéretükről. Aztán, ahogy nő a pici és óvodás, majd iskolás lesz és emlékeztetjük őket, hogy gyermekük keresztyén, így engedjék őket hittanórára, hozzák gyermek-istentiszteletre, akkor már ilyen és hasonló válaszokat kapunk: „Olyan leterhelt, fáradt a gyerek, még a hittan is, meg a vasárnap istentisztelet is, á, az már túl sok lenne neki!” „Felőlem mehet, de hát döntse el ő, hogy szeretne-e járni, ezt ugyanis nem lehet erőltetni.” És mikor ezt halljuk, bizony elszomorodunk: a különféle táncokat, a nyelvórákat, az egyéb fakultatív programokat lehet erőltetni, mert az „igazán fontos és hasznos” egy 4–5 éves vagy akár egy iskolás gyermeknek, a hittan azonban már meggondolandó. Azaz

11

fontosabb minden a teremtő, gondoskodó és megváltó Istennél. Hogy milyen nagy mulasztást követnek el a szülők, fel sem fogják. Hiszen gyermekeiket az Istennel való kapcsolat kialakulásától, az igazi szeretettől fosztják meg. S ezért olyan sok az engedetlen, dacos, szüleiknek, nevelőiknek ellenszegülő gyermek, mert nem az Isten által megszabott rendben és fegyelemben növekednek. (Hiszen maguk a fogadalmat tett szülők is megfeledkeznek erről, a saját életüket sem ehhez a mércéhez igazítják.) A Baba-Mama klub azért jött létre, hogy a megkeresztelt gyermek már egész pici kortól részesülhessen az Úr teremtette áldó légkörben, ahol megszólal az Őt dicsőítő ének, hangzik az Úr életüket útbaigazító, helyes irányba terelő Igéje, ahol helyet kap a Hozzá való beszéd: az imádság. S ezt a pici, pár hónapos is megérzi, hogy itt valami más történik, Valaki jelen van. Valaki, aki megformálta, aki gondoskodik róla, aki a legjobban szereti. A klub egy lehetőség arra, hogy komolyan vegyék a szülők ígéretüket; hogy örömHíRlap

10

2006. KARÁCSONY Óvodáról ogyan készülünk az óvodában szentesti szűk családi körben is! a Karácsonyra Tóthné Pálúr Anna Sokat köszönhetünk óvodavezetőnknek és négy drága óvónéninknek a Száz Juhocska Óvodában, de kevés szó esik aba-Mama Klub dadusaink áldozatos munkájáról. Már az „Az anyukája ölében ücsörgő első adventi gyertyagyújtás előtt új, kisgyermek ütemesen rugdosta a ünnepi ruhába öltözik óvodánk folyosója: vele szemben ülő néni térdét. Az idős hölgy minden óvodás gyermek fogasa előtt frissen örült, hogy talált helyet, a csúcsidőben tele vasalt gyönyörű karácsonyi mintás volt a villamos. Két megállón keresztül tűrt, függönyök díszlenek, melyeket Lidika néni talán abban bízott, hogy leszállnak, vagy gondosan előkészített. Köszönjük, hogy a esetleg abban, hogy a kisfiú anyukája háttérben olyan kedvesen és önzetlenül közbelép. Mivel egyik sem történt meg, szolgál mindhárom aranyos dadus néni! halkan rászólt a kisfiúra, és hogy ne tűnjön Az első adventi vasárnap előtti napokban gonosz boszorkánynak, azt is elmagyarázta pedig anyukák, apukák és óvónénik együtt neki, hogy fáj a térde, és a ruhája is piszkos készítjük a képeslapokat, adventi koszorúkat, lesz a cipőcskétől. Ami ezek után történt, melynek bevételéből az óvodát támogatjuk. A egy darabig nem fogja elfeledni a tisztelt mai világban az állami támogatások (hiánya) utazóközönség. A kisgyermek édesanyja mellett különösen is fontos minden forint, kikelt magából: hogyan képzeli a mami, amit óvodánknak ajándékozunk, hiszen ezen hogy rászól a gyermekére, mi köze van áll vagy bukik a fennállása, mindennapi hozzá, menjen gyalog, ha zavarja, egyébként munkája – ami nekünk személy szerint is: ő a korlátozás nélküli nevelés híve… nagyon szívügyünk! A néni szégyenpírral az arcán elhallgatott, az Minden adventi vasárnap utáni hétfő délután utasok pedig a fejüket csóválták, ám senki 4 órakor összegyűlik az óvoda apraja-nagyja sem szólalt meg. Közvetlenül mellettük egy az egyik csoportszobában, és a szülőkkel, fiatalember állt, fülhallgatóval a fején. Egy nagyszülőkkel, testvérekkel együtt ülünk az lassú mozdulattal kiemelte szájából a apró kis székeken. Meggyújtjuk a gyertyákat rágóját, majd belenyomta a méltatlankodó a koszorún, együtt éneklünk és anyuka hajába, s mikor az döbbenetében meghallgatunk egy bibliai Igét Zsuzsi néni némán rámeredt a fölé magasodó fiúra, az kedves szavaival, mely mindegyikünkhöz csak annyit mondott: Engem is így személyesen is szól a karácsonyi neveltek…” készülődésben. Aztán sütemény és meleg tea Ma sokféle divatos nevelési módszer áll az mellett kötetlenül beszélgetünk, ki ameddig anyukák rendelkezésére. Lehet ráér ott maradni. gyermekközpontú, korlátozások nélküli, Ilyen áldott légkörben készülődnek engedékeny a nevelés, túlzottan fegyelmező, gyermekeink a Karácsonyra a túlvédelmező stb. Melyik a jó, melyik a hétköznapokban. Hogy a hétvégeken mit helyes és célravezető? Nos, ez a céltól függ: teszünk mi, szülők ehhez, az a mi mire akarom nevelni a gyermekem, mit felelősségünk és feladatunk. szeretnék elérni, kimunkálni az életében? Kívánom, hogy legyen minden egyes Aki Isten elé hozza a gyermekét és az Ő családban áldássá mindaz, amit gyermekeink áldását kéri a keresztség alkalmával a pici az óvodából „visznek haza”: legyen életére, első látásra úgy tűnik, hitben, azaz ünnepünk dísze az a pár ige és ének, amit Istennel való élő kapcsolatban, kapcsolatra örömmel és lelkesen elénekelnek akár a szeretné nevelni őt. Ez azonban mégsem

H

B

örömHíRlap

2006. KARÁCSONY

Berekfürdői hét

úrvacsorának? Ez egy szövetség, amit az Isten adott, Jézus parancsolt és ígéretet fűzött hozzá. A hitetlen nem úrvacsorázhat. Isten kegyelmének az asztala ez: nem bűneink szerint néz ránk, Krisztus mindent magára vállalt ebben a szövetségben. Áldozat is, hisz őszintén, tiszta szívvel kell e l mo n d a n i b űn e i me t , é s e g y b e n bizonyságtétel is, hisz vállalnom kell mások előtt. Az Úr asztala számomra a reménység asztala is, ahol nincs szükség kegyelemre, mert ott bűneink nem lesznek velünk. Milyen betegségekből gyógyíthat meg az Úr? Isten megment a sötét bűneinkből és az örök életet adja nekünk. Ő kezünkbe adja a döntést, nekünk kell elfogadnunk, és át kell adnunk az életünket – így meggyógyulhatunk a vakságból, mozdulatlanságból, a némaságból. A Szentháromság Istenének életébe került a mi életünk, általa tehetjük rendbe a sajátunkat. Igéje adja a hiteles rendet, csak egy úton járhatunk. Isten szeretetet kér tőlünk. Mikor fordulok Istenhez? Ki Ő nekem: egy utolsó lehetőség, egy mentőöv? Legyünk előtte alázatosak, ne csak akkor forduljunk Hozzá, ha már nagy a baj. A kegyelem ingyenes, kérjük Tőle, imádkozzunk érte. Az áldást csak akkor érezhetjük, ha engedelmeskedünk Isten akaratának. Nem szabad előtte rejtegetni semmit, mert a titok megkötöz, és elveszi a szabadságot. Hitünkkel kell megszólítani Jézust! El kell mondani, ki voltam és ki vagyok, és hogyan indulok tovább Jézussal úgy, hogy Őt helyezem az első helyre. Ez nem mindig volt így, de ezt letettem azon a héten Jézus elé, kértem Őt, hogy erősítse hitem. Így áll össze a „kép”: Ő az első helyen, hisz csak így lehet megújulás

7

környezetemben. Ezért hajlandó vagyok áldozatot vállalni, mégha nehéz is, hisz áldottak, akik jézusi életet élnek, tiszta szívvel engedelmesen – hálás vagyok ezért neked, Istenem! Mik a mennyek országába való bekerülés feltételei? Isten akarata a miénk felett. Ahol nincsenek hatalmi harcok, mert az ilyen hatalmi harcok megszégyenítik Istent általunk. Gyermeki, tiszta hittel közeledni Jézushoz, de ugyanakkor épülni is kell, fejlődni, engedelmeskedni az Ő akaratának. Így lesznek a hitnek új gyermekei (új hívei), a léleknek gyümölcsei. Hálás vagyok Istenem, hogy gyermekeimet Rád bízhatom, olyan áldás, hogy együtt imádkozhatok velük, és köszönöm, hogy munkálkodsz az ő életükben is. Add, hogy ez az öröm el ne fogyjon, hogy hitben, engedelmességben tudjam ezt elfogadni és hordozni. Ahol eddig küzdelem volt, ott Általad ünnep van, ez maga a kegyelem. Szükség van az Ige szerinti fegyelemre is, hisz ahogyan élünk, az kihat mindenkire, ezért nem magánügy, ítéletet von maga után. Isten rendje örök, Isten a mi karmesterünk, mi pedig a zenekar. Az Ő engedelmessége által növekedjünk a hitben, kegyelemben, békességben. Jézus mindig, mindenhol velünk van, így felismerhető cselekedeteinkben, szavainkban. A régi életünk alárendeltté válik, az Úr uralkodjon rajta. A héten azt helyezte szívemre az Úr, hogy Ő legyen életem vezetője. Köszönöm ezt az öt gyönyörű és tartalmas napot, köszönöm a gyülekezet szeretetét, nagyon jó volt egymással megosztani gondolatainkat – így is munkálkodhatott bennünk Jézus. Nagyon szép énekeket énekelhettünk együtt, hálával telve térhettem haza. Bakóné Kocsis Mária örömHíRlap

8

Ifis tabló

50-en 2 teremben (1989) A nagy tömeg miatt az egyik ifin Tamás bácsinak az ajtóban kellett ülnie, és úgy tartani az ifjúsági órát. Tőle jobbra és balra is tele helyiségekben ültünk, mint egy óriás piskóta két fele.

Szuper szendvics (1985)

2006. KARÁCSONY

Tahiban azóta is emlegetik egyik ifisünk szuper szendvicsét, amely nemes egyszerűséggel a következő alapanyagokból állt: vajas kenyér téli szalámival, rajta baracklekvár és méz keveréke, sajttal és uborkával díszítve. A meleg kakaó már felüdülés volt a végére.

Riói Karnevál (’93-94 szilvesztere) Második alkalommal került megrendezésre RIO-ban (azaz a Református Ifjúsági Otthonban) az interkontinentális ballisztikus kupa.

Filmklub

Mit játsszunk ma? Activity-t? Pingpongozzunk? Vagy vegyük elő a jó öreg csocsót?

Már vagy két éve filmklubunk is van, havonta egyszer tartjuk. A kép- és hanghatás maximális, a film alatt teázunk és pogácsát majszolgatunk.

MEXICO ’86

– helyett Balavásár 2001

Mindig volt sütnivalónk Az örök klasszikus mindig bejön. Hozzávalók: kenyér, szalonna, jókedv – TŰZ!

Zila Péter és Marika földrajzi és néprajzi távolságokat áthidalva öltöttek magukra egyegy mexikói kalapot Erdély szívében a nyári ifis tábor során.

Kifelé kacsingatás

Megújul az ifiterem

A baptista és az evangélikus fiatalokkal is kerestük a kapcsolatot – hol ifiztünk, hol kirándultunk, hol táncolni próbálkoztunk kisebb-nagyobb sikerrel.

Nagy összefogással, zsebpénzből, ifis perselyből, saját erőből és persze nagy adag lelkesedésből hoztuk rendbe az ifitermet a gyülekezeti ház alagsorában, amely mára igazi otthonná vált.

Meghitt pillanatok (2001) Őszi szünetben festettük, a karácsonyt pedig már a felújított ifiteremben ünnepeltük. Ahogy illik: igazi karácsonyfával és ajándékokkal. örömHíRlap

9

Ifis tabló

2006. KARÁCSONY

Mobil-iffi Utaztunk mindenféle ár: járművön má buszon, autóva al, biciklin és kenun is, s ha kell, bármilye en várba felmászunk.

Mátrix A Da Vincikód

Passió

Absztrakt alkotások kiállítása 2001 szeptemberében, majd a nagy sikerre való tekintettel 2002 nyarán is megrendezésre került az absztrakt alkotások versenye. Mindenféle alapanyaggal dolgoztunk: hol székekkel, hol emberekkel…

Mit adhat Neked az IFI? felhőtlen szórakozás jó poénok izgalmas kirándulások végeláthatatlan beszélgetések életreszóló kapcsolatok …mellett és felett: TALÁLKOZÁST A VILÁG MEGVÁLTÓJÁVAL!!! + személyes és hiteles bizonyságtételeket + valódi iránymutatást az élet útvesztői között 2007. január 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

MÉG 5 HÉT ÉS INDULUNK 2007. január 20-án, szombat délután ifitalálkozót szervezünk gyülekezetünkben, amire várunk sok szeretettel minden volt és új ifist – olyanokat, akik átélték velünk együtt azt, amit megpróbáltunk néhány címszóban itt feleleveníteni, és olyanokat, akik ezután szeretnének részesei lenni ennek a nagyszerű csapatnak. A találkozón néhány finom falat mellett játékokkal, egy kis múltidéző, emlék-felemlegető beszélgetéssel és elcsendesedéssel új időszakot indítunk el az ifi életében, hisz a pénteki órák új tematikával, egy lelkes kis ifivezető-csapat segédletével, 2 csoportban indulnak el január végétől. Ha érdekelnek a részletek, gyere el január 20-án, és utána is tarts velünk! örömHíRlap