BIZALOM
Havonta kétszer megjelenő szemle, a világ folyásáról és az ember alkotásairól.
X. évfolyam.
20. szám.
1939. október 15. ED
Legyen úgy. U r a m , le g y e n
m in d e n
úgy,
A m in t a z t T e a k a r o d , A m in t a z t o n n a n F e n tr ő l A l e g s z e n t e b b n e k lá to d . T u d o m , h a k ö n n y e t a d s z is J a v a m r a íro d m a jd a n , É s é r z e m , h o g y v e le m
vagy
U r a m a b á n a to k b a n . S a z im a s z á r n y á n a d o d S z ív e m b e v ig a sz o d a t, M e g ille t e d
a b é k e c s ó k já v a l
H o m lo k o m a t.
Ámon Hedvig.
Ima. Uram, Jézusom védd meg nyájadat a Gonosz tól. Bábeli zűrzavarban tolong, e földön nyüzsög a nép és a komisz Ördög a nyugtalan sokaságra nyelvét öltögeti. Tekints le gyönge népeidre és bocsásd meg szánalmas bűneinket, szörnyű gyen geségeinket, hiszen esendőbben tántorgunk, mint amikor széthullott Róma és égi fenségedből lejöt tél közénk, hogy Véred hullásával oltalmazz és megváltsál minket. Van tudománya e mai ember nek és gőgösen játszadozik vele; van művészete e szédült gyermeknek és bomlottan szívja mákonyát; vannak gépei, melyekkel részegen száguld hegyről a völgybe, völgyből a síkságra, de amelylyekkel nem jut el sehová sem; vannak orvosai, akik vizekkel, porokkal, késekkel gyógyítgatják a
test megpróbáltatásait, de nem értenek minden betegség okához, a lélekhez, melyet kiűztek tudo mányukból és most káros és árva háborgása un dok sebekkel borítja el életünket; vannak mérnö kei akik gőzös mozdonyokat, benzines kocsikat, felhőkbe nyúló épületekét szerkesztenek, de nincs köztük egy sem, aki ablakot tudna vágni a rab lélek börtönfalába, hogy fényed és hited szabad nyugalommal áradhasson az emberek nyomorúsá gára; tudósai vannak, akik színes foltokkal töltik meg a térképek fehér lapjait, de soraikban egy sem támad, aki expedíciót tudna szervezni a lélek vadonába, ahol mohón tenyészik a gaz, a kígyó kéjesen cselleng, ahol ordít a farkas, vért nyal a tigris és üvölt a hiéna. Uram, Jézusom könyörülj meg az embereken. Könyörülj a népeken, amelyek nem ismerik sorsukat. Uram, fejletlen és gyenge az ember légy irgalmas hozzá! Védd és segítsd Bábel sok-sok üldözöttjeit, mind a fehéreket és feketét, sárgát és a sápadtat, a sok kis szétszéledt csordát a nagy nyájban, hiszen mind a Tiéd, mind a Te gyerme ked és élete gyökerében még valamennyi pogány. És adj szavakat a szíveinknek, fényt szemeinknek, lángot a hangunknak, hogy híven szolgálhassunk és a Te Szent igéidet betarthassuk e szegény és jobb sorsra érdemes gyermekei, a nagy és mégis oly kicsiny, egyetemes emberiségnek. Uram Jézus, könyörülj rajtunk!
Csillagokról. A leáldozó nap izzó sugarait felváltják a szelíd alkony narancssárgából, lilába játszó színei, összeolvadva bevonják az égbolt peremét. A tó mint egy nagy ezüst tükör terül el szemünk előtt, visszatükrözve az égbolt színjátékait.
154
BIZALOM
Lassan leszáll az alkony, s a szomorú füzek közlekedési eszközön utazunk. Ha az utazási tech még lankadtabban hordják lombkoronájukat, az nika ilyen iramban fejlődik valóra válik az a akácokkal, jegenyékkel átveszik az alkony sötét furcsa mondás, hogy „az egész föld egyetien falu színeit. Eltűnnek a félhomályban és csak a tóparti csupán." A föld kerülete ott ahol legnagyobb híd karfája világít. Az éj leszállt, sötétség borul a 40.000 km., ezt a távolságot egy express vonat tájra. A falu fölött függő holdsugár ezerszeresen kb. 20 nap alatt tenné meg, a repülőgép már tükrözik vissza a tó csendes vizében. Lassan sorra sokkal kevesebb idő alatt. Ezen az aránylag kis kigyulnak az égbolt csillagai, és mire a hold területen kb. 20 milliárd ember lakik. Mennyivel lenyugszik a sötét égkárpit mint milliárd csillogó nagyobb a mi égitestünk a nap, amely kb. 1.250 gyémántszemecskével hímzett nagy mennyezet bo ezerszer akkora mint a föld. Ilyen óriási és még rul fölénk. ‘ ennél nagyobb napokkal van tele a mindenség. Önkéntelenül halljuk a szentírás szavát „meg Sok millió ilyen nap alkotja a tejutat, amely fehé tudod-e számlálni a csillagokat"? a csillagten res fényben tündöklő övként látszik az égbolton. gerben tétován száll ide-oda tekintetünk, s mennél Ha szabadulni lehetne erről a sártengerröl mélyebben hatolunk a végtelenség titkaiba, annál — hiszen a hold csillagászati szemmel nézve rejtelmesebbnek és felfoghatatlannak tűnik fel előt csak egy macskaugrásra van a földtől — mind tünk. össze 384.000 km. 30 egymás felett álló földgo Ma már tudjuk, hogy a föld parányi pont a lyó kitöltené a közbeeső űrt. Gyorsvonatnak csak nagy mindenségben, s hogy emberi ésszel alig 6 hónapra lenne szüksége, hogy elérje a holdat. felfogható, s csak a tudomány által ismert nagy A drótnélküli táviró sebesen haladó hullámai pe arányok szerepelnek a mindenségben. Kopernikus dig egy másodperc alatt érik el a holdat. A nyu volt az első, aki megállapította, hogy a csillagok gati látóhatáron ott ahol a nap leszáll fénylik a között egy parányi csepp a föld. szép Vénusz csillag; magyarul esthajnali csillag, ez, amikor a legközelebb halad hozzánk 40 millió Mi törpe emberek, kiket sorsunk ehhez a km.-re van a földtől. Ez már 104-szer nagyobb távol törpe földgolyóhoz köt, csak lassan tanultuk meg ság, mint ami a holdat elválasztja a földünktől, helyesen látni a csillagzatok nagy tömegét és azoknak nagyságát. Megfigyeltük, hogy azok ami és a gyorsvonatnak 52 évig kellene robogni, hogy ket ősidőktől fogva egyformának véltünk ugyan elérje, viszont a drótnélküli távírónak csak 2'/< úgy születnek és meghalnak mint mi gyarló percre lenne szüksége, hogy elérjen a Vénuszba. emberek, de a csillagok keletkezése és elmúlása Viszont a nap után majdnem 4-szer olyan távol között ezer és ezer nemzedék születik és hal meg, ságra van tőlünk, ami annyit jelent, hogy a gyors míg a csillagképben alig észrevehető változás vonat megállás nélkül robogva 190 év alatt tenné történik. Jönnek, keletkeznek és elmúlnak mint meg ezt az utat. mi gyarló emberek. De ez a körforgás évmilli Szédületes távolságok választják el egymás árdokig tart. Múlnak a századok, míg az ősem tól az egyes naprendszereket is. Szellemünk, agy berből a XX. század embere lesz, földünk vál velőnk már nem tudja felfogni ezeket a méreteket. tozik, kopik, formálódik, de a csillagok éppen Nemis folytatom felsorolását ennek a csillagten úgy ragyognak nekünk, mint századokkal előbb gernek, melynek minden csillaga nagyobb mint a őseinknek, vagy még régebbi korban az évezredek mi földünk. távlatában az akkori kor emberének. Ez a válto Milyen távolságra vannak tőlünk azt nem zatlanság azonban csak látszólagos, a valóságban tudjuk, de bajos is lenne kutatni. ezek a csillagok, ezek a napok szédületes gyorsa Hiszen a tejút belső részén lévő csillagokról sággal keringnek körpályáikon. Érthető, hogy ezt is az a fény érkezik most hozzánk, amelyet akkor a mozgást mi földi emberek ilyen óriási távol ságból nem láthatjuk. Hiszen már ennek a távol sugárzott ki magából mikor 3.500 esztendővel ez ságnak a százszoros töredékrészén is megfigyel előtt még Babilon volt a világ kúltúrájának a kö hetjük ezt az optikai csalódást. Ha a rohanó zéppontja Ázsiában. gyorsvonatot közelről nézzük, alig tudjuk tekin Ezek a valóságok furcsán hangzanak, elhinni tetünkéi követni, viszont nagy távolságból szem nehéz és mégis úgy van. Mi emberek porszemek lélőnek csak mint lassan mászó, hosszú hernyó vagyunk a világűrben, túl kicsik ahhoz, hogy az tűnik fel. A csillagok olyan messze vannak tőlünk, örökkévalóságot felfogjuk és megértsük. De mégis hogy a legszédületesebb gyorsaságú mozgás is egy szikra nekünk is jutott a nagy ősszellem lé csak évezredek múltán okoz némi változást a nyéből, hogy képesek vagyunk ilyen méretek ki csillagképben. Az égboltozat látszólagos változat számítására és még sok minden megértésére ami lansága a valóságban szakadatlan mozgás, válto csodálatosan hat. Kant a nagy königsbergi bölcs, zás és pusztulás, csak éppen a méretek mások. két dolgot csodált a csillagos eget és az emberi Minden keletkezik és elmúlik csak a világűrben szellemet. Csodálatosképpen nincs a természetben a mozgás örökké való. Mióta az ember felfedezte határ, nincs amire azt mondhatjuk itt végződik a hogyan lehet a természet erőit felhasználva köz parányi, itt kezdődik a nagy, minden egybe folyó lekedési eszközöket gyártani, azóta a régebben örök törvény szerint mozog. A legkisebb atomnak bejárhatatlanoknak tartott távolságokat napok vagy nem tudjuk nincs e akkora jelentősége mint a leg órák alatt tehetjük meg, aszerint, hogy milyen nagyobb bolygónak?
BIZALOM
Tükörkép. É le te d b e n
ú g y f e j lő d ő i,
H a m a g a d b a n t ü k r ö z ő d ö l. H a é le te d
m in d e n s z a v á t,
S z e lle m ile g S z e lle m e d F e lfo g o d J e le n e d
t e k in t e d
át.
e l é h a lé p e tt, ö n -tü k ö r k é p e d .
lá t o d s a m ú lta t,
M e ly b ő l te t t e id fa k a d ta k .
Raáb Mihály.
Egy pénzbe kerül . . . (Levél a nőkhöz.) Ezt a bölcs jelszót azt hiszem elégszer hal lottuk és elmondtuk mindannyian már, akkor kü lönösen, mikor barátaink keserű, savanyú arccal csinálják meg azt, amit ugyanoly áron megtehet nének jókedvűen, barátságos mosoly kíséretében. Az életben sokszor adódik, hogy segítenünk kell barátainkon, rokonainkon, egy kérés elől sem lehet kitérni. Azonban nagy különbség, hogy ki milyen gesztus kíséretében nyújtja a segítségét? Leronthatja a legnagyobb segítség értékét, egy kelletlen arckifejezés, pár. barátságtalan szó, nagy ban megnöveli a kisebb támogatás értékét, ha nem éreztetjük a rászorulóval, hogy terhűnkre van a bajával. Ha már adunk, segítsünk igazán, egy pénzbe kerül, úgy adni, hogy ne alázzuk meg vele azt, aki elfogadni kénytelen, mert el ne felejtsük, hogy adni jó, de elfogadni nagyon nehéz önérzetes em bernek. De nem csak pénzbeli segítségről van szó, hanem sok másról is, olyan dolgokról különösen, amit nők nyújtanak a családjuknak. Ősi rendeltetésénél fogva a nő már adásra van predesztinálva. Az új kis embernek ő ad életet, táplálékot a tehetetlen kicsinyeknek ő ad, nevelést ő ad, enni a nagyobbaknak ő ad, ő ad tisztaságot, otthont az egész családnak. Az asszony élete amint látjuk csupa adásból áll, egyik asszony a másiktól csak abban külön bözik, hogy milyen lélekkel, milyen szívvel ad? Az egyik asszony szemrehányással kíséri minden munkáját. Családját „boldogítja" állan dóan, nehezére esik minden munka, kedvtelenül, mogorván végzi kötelességét és amit tesz, azon nincs áldás. A férj és a gyerekek állandóan érzik, hogy terhére vannak az asszonynak, anyának, hogy pa naszos a kenyér amit esznek. A férj a saját ott honában úgy érzi magát, mint egy megtűrt idegen és a gyermekek az utcán szívesebben tartózkodnak, mint a lakásban. .— Ne szemetelj, mert nem te takarítasz — mondja az asszony a férjének, ha véletlenül egy kis cigarettahamut elejt.
155
A ruhát nem te mosod — mondja, ha tiszta fehérneműt kér a férj, — a mosással spórolni kell. Előtte a gyerekeknek nincs megállásuk, mert mindig csak rendetlenséget csinálnak, holott sze génykék már mozdulni sem mernek. A köteles munkát elvégzi az ilyen asszony, mindent meg tesz, csak az a kérdés hogyan? Az ilyen boldogító háziasszonykodásban iga zán nincs köszönet, mert a maga és családja éle tét megkeseríti vele. Hát nem egy pénzbe kerülne, ha jóképet vágna az egészhez? Milyen más lenne a család hangulata, az otthon levegője, ha sötét felhő gyanánt nem lógna állandóan a levegőben az anya viharos kedve, ha nem kellene állandóan érezni a családtagoknak, hogy terhére vannak a ház asszonyának. A másik asszony is dolgozik, de jókedvűen, kedélyesen fogja fel kötelességét, öröm együtt lenni vele, fáradozását könnyű elfogadni. A munka neki magának is öröm, mert nem gondol állan dóan arra, hogy áldozatot hoz ezzel, hanem de rűsen, jókedéllyel nyújtja övéinek azt, amire képes. Lehet, hogy talán kevesebbet is dolgozik ez az asszony, mint a másik, többet ad mégis, mert nem vágja fejünkhöz örökösen amit tesz és így értékben ezerszeresen többet ad. Hát nem egy pénzbe kerül? Azzal igazán a munka nem könnyebb, ha szemrehányással inegtoldjuk, ellenkezőleg, nehezebb, mert bántjuk ma gunkat is, izgatjuk az ilyen sötét gondolatokkal. A gyárimunkásnő, az üzleti kisasszony, varró nő, tisztviselőnő, háztartási alkalmazott, mind könnyebben és jobban végzi munkáját, ha szíve sen csinálja, mintha tehernek érzi és ezt az érzé sét érezteti mindazokkal, akikkel együtt dolgozik. Tehát tisztán láthatják a nők, hogy nemcsak az otthoni munkára áll ez, hanem az élet minden területén, ahol csak összekerülünk embertársaink kal. A főnök is azonnal megérzi, ha alkalmazott ja nem szívesen végzi munkáját és bizony nem szívesen tartanak sehol egy morózusarcú tisztvi selőnőt, vagy kiszolgálókisasszonyt. A nagy áruházakban, már a munkafeltételek hez tartozik a mosolygós arc, mert a barátságta lan kiszolgálás rontja a vevők vásárlókedvét. Otthon kell hagyni a kisasszonynak rosszkedvét, búját, keserűségét, ha odaáll a pult mögé és ezt kell tenni színésznek, színésznőnek, tisztviselőnőnek, mert azért a pénzért, amit fizetnek neki, barátságos arcot követel a főnök és a közönség. A nő azt hiszi, hogy a háztartásban ingyen dolgozik. Palástolni neki nem érdemes rosszked vét, neki nincs munkaadója, ö csak munkát áldoz a családjának. Pedig a férj, aki kint az életben dolgozik, szintén fizet azzal, hogy keresetét oda adja az asszonynak és a férfi bármilyen foglalko zással keresi is kenyerét, szintén kénytelen feljebb valójának parírozni. Nem méltányos tehát a nőtől, ha szüntelen a férj fejéhez vágja munkáját, fáradságát, mert ezért a pénzért jóképet is vághat ahhoz a munkához, amit végeredményben így is, úgy is elvégez.
156
BIZALOM
A rosszkedv végül is ráül nemcsak a lélek re, hanem az arcra is és az ilyen asszonyok korán megvénülnek, elrútulnak, végül mint a boszorkák, olyanok lesznek. Halljuk sokszor, hogy az ilyen asszonyok panaszosan kifakadnak. „Gyermekeimre mennyit dolgoztam és most, hogy felnőttek, felém sem néznek!" Pedig ez természetes. Fiúk, lányok, amint felnőnek, igyekeznek elkerülni az ilyen szomorú szülői háztól, sietnek megnősülni, férjhezmenni és örülnek, ha minél ritkábban kerülnek anyjuk kö zelébe. Az is előfordul, ha özvegységre jut az anya, egyik gyermeke sem akarja őt házába fogadni, mert félnek a rossz természetétől. Ezért a pénzért legyenek jókedvűek a nők, vágjanak jó arcot még ahhoz is, ami nem nagyon tetszik, mert egy a fizetség. Illetve nem is egy, mert a jókedvvel végzett munkán áldás van, a másikon pedig átok. Az élet nagyon nehéz, tehát mesterségesen ne tegyük még nehezebbé, igyekezzünk kivenni azt minden adott helyzetből, ami jó és szép benne. Egy pénzbe kerül, csak legyenek egy kicsit okosak az asszonyok és kevesebb bajjal kell meg küzdeniük az életben.
Mr. Smith a kitartás világrekordere. Egy kaliforniai farmer harminckét év munkájával egymagában vájt egy hatszáz méteres alagutat. Los Angelesben az Észak Amerikai Egyesült Államok Kern-County városába vezető sima betonműúton éles csikorgással fékezett le a környék egyik nagy gyümölcstelepének teherautója. A kék munkaruhás kocsivezetö felbökte mutatóujjával izzadt homlokáról olajfoltos sapkáját, kihajolt és leszólt jobbra, az út mentére: — Hé, kölykök... Mit sivalkodtok itt? A domboldal alján, amely szelíd hajtással keretezi a városka határát, 8 — 10 gyerkőc ugrán dozott, éktelenül kiáltozva: — Elkészült az a la g ú t!... Megvan Smith bácsi alagútja! A soffőr leszállt, átugrott az útmenti árkon s odament a gyerekhez. Ekkor látta, amit az előbb, messzebbről, az éles napfényben nem vehetett észre: a meszes domboldalban hatalmas üreg nyílott, kis túlzással szabályos alagút szájának lehetett ne vezni. Az üreg előtt egy atlétatermetü, inaskarú, porlepte aggastyán ült egy nagy kövön és ciga rettát sodort magának. — Mit csinál itt? — kérdezte a soffőr, hoz zálépve. — Láthatja, rá akarok gyújtani. Megérdemlem. És felemelve napbarnított, ráncokkal rovát kolt arcát a munkaruhás fiatalember felé, moso lyogva mondta: — Elkészültem az alagutammal. Ez a kis jelenet a napokban játszódott le. Azóta hasábokat ír össze előzményeiről az ame
rikai sajtó. Tényleg nem mindennapos esettel ál lunk szembe. Azt az idős embert, aki ott ült az óriási üreg bejárata előtt és cigarettát sodort ma gának, William H. Smithnek hívják. Farmer. KernCountytól pár kilométernyire van kis tanyája és ültetvénye, amelyen egyedül él es egyedül dolgo zik. Világéletében emberkerülő volt, nem nősült, nem tűrt meg maga mellett semilyen alkalmazot tat. Soha sem unatkozott. Percnyi ideje sem volt erre. Mr. Smith tanyája ugyanis nincs messze a városkától, de a közbeeső dombhát jó órával meg hosszabbította ezt a távolságot. Ez kellemetlen volt a magányos embernek, aki terményeit naponta kora reggel a városba vitte, ahonnét délután tért vissza. Harminchat éves korában elhatározta tehát, hogy alagutat vág a domb alatt, mégpedig bárki segítsége nélkül. Azonnal neki is látott a roppant feladatnak. Bár a legcsekélyebb szakértelemmel sem rendelkezett az alagútfúrásban, hihetetlen szí vóssággal dolgozott, saját kárán tanulva haladt lépésről-lépésre. Hatszáz méter vastag föld- és kő tömeg átfúrásáról volt szó; képzelhető, mennyi akadályt kellett legyőznie az „alagútépítőnekl"... Azt remélte, hogy három év alatt megvalósíthatja tervét, de bizony az évek múltak és az alagútnak még a harmadánál sem tartott. A környéken közben híre járt, mit vett a fejébe Mr. Smith. Vasár- és ünnepnaponkint ki rándulók, érdeklődők jöttek ki hozzá, alig tudta őket elzavarni. Az iskolásgyerekek őt pécézték ki a környék bolondjául. De nem tágított. Amibe belekezdett, azt be is akarta fejezni. És most, hat vannyolc éves korában, harminckét évi robotolás után, miközben számtalanszor kockáztatta az életét, célhoz ért. Csákányvágásai alatt leomlott az or szágút felőli, utolsó réteg is — kitámolyoghatoít a napfényre. Az Egyesült Államokban William H. Smith történetében az amerikai szívósság, önfejűség és akaraterő legszebb példáját látják. Mert ha gya korlati szempontból nincs is sok haszna élete mű véből, hiszen egy emberöltőn át verejtékezett azért, hogy egy órával megrövidítse a városba vezető útját, azért úgy ünnepük, mintha olimpiai bajnok ságot szerzett volna. Egy biztos; ő állította fel a kitartás világ rekordját. ___
A kártya. Nagy társaság szórakozott Verebi bankáréknál. Már túl voltak a pompás vacsorán, éjfél jóval elmúlt. Megalakultak az összeszokott kártya-cso portok is és a kis zöld asztalok környékét lassan átfűtötte a játékszenvedély izgalma. Mátrai ügyvéd egy óriási pálma rejtekében üldögélt egyedül, elszomorodottan. Negyvenes, ko paszodó férfi volt, szigorú, komoly tekintetű. Fe ketekeretes szemüveget viselt. Amint nézte a táncolókat s közöttük húszéves szép feleségét, csak összeszorult szíve a keserű féltékenységtől.
BIZALOM — Holnap megint nehéz tárgyalásom lesz — jutott eszébe az aktákról —, ideje is lenne hazakésztilödni. — Mit búslakodik itt magába? — duru zsolta a fülébe egyszerre egy kacér női hang s máris melléje telepedett a „Kártyahercegnő." Fiatal, fekete kis asszony volt ez a Kártya hercegnő. A társaság azért nevezte így, mert bár hová ment, egy csomag vetőkártya mindég ott lapult a tarsolyában, hogy jósolhasson fűnek-fának. Jó szórakoztatásnak bizonyult ez a mániája az emberek között, sőt valójában társasági sikereit is ennek, egy lompos cigányasszonytól tanult tu dományának köszönhette. — Mindjárt elűzöm én a szomorúságát — villant a szeme az ügyvédre —, kivetem a jöven dőjét. Akarja? Mátrai elgondolkozott. Nem mintha egy percig is hitt volna a kártya bűvös erejében, de azt csakugyan jó lenne most tudni, hogy mi vár rá. Mi lesz Edittel, akiért már régen kínozza a félté kenység? És mi lesz a holnapi fontos tárgyaláson? Mert, ha elveszti a pert, két évi munkája vész oda, a saját kliensén ugyan nem tudja bevasalni a te temes perköltséget. A Kártyahercegnő már rakta is ki a lapokat, négy sorban mind a harminckettőt. — Látja, ez maga — mutatott rá egy piros szíves délceg férfialakra, majd számolni kezdett. — E g y ... k e ttő ... h áro m ... — Minden hetedik kártyán megállt az ujja. — Valami hivatalos ügyhöz nagy reményei fűződnek — tagolta lassan a jóslatot —, de nem fog sikerülni. . . egy titkos ellensége elgáncsolja a dolgot. . . A házában is valami baj fog történni. . . valami szerencsétlenség. . . nem is szerencsétlen ség ugyan, csak valami változás. . . változás a házasságában. . . egy idegen férfi áll a mellett, akit legjobban szeret... — Mi az, mit mond? — szakította félbe Mátrai felindultan. — Ne izguljon úgy, édes barátom — csi cseregte a Kártyahercegnő —, hát nem látja, hogy igazat mondok? Világosan ez áll a kártyában. Kü lönben is a válásba még senki sem halt bele! Van elég szép nő a világon, aki megvigasztalja — súgta, jelentősen a férfi szemébe akasztva villogó tekintetét. Mátrainak azonban elég volt a jóslatból. Elindult a feleségét megkeresni, hogy hazavigye. — Ilyen korán? — csodálkozott Edit kissé méltatlankodva, amint férje mogorván hozzálépett — hiszen most vagyok a legjobb hangulatban. — Sajnálom, drágám, holnap korán kell fel kelnem. Nehéz tárgyalásom van, arra pedig kipi hent idegekre lesz szükségem. Az asszony nem mert tovább ellenkezni. Engedelmesen követte urát, A Kártyahercegnő messziről kaján örömmel figyelte e jelenetet. — No, ennek is alaposan beadtam a jóslatott — nevetgélt magában elégedetten, s már ment
157
is, hogy pártfogásba vegye a szép Edit asszony árván maradt gavallérját. Mátrai ügyvéd nyomott, ideges hangulatban ébredt. Feleségére rá sem nézett, köszönés nélkül indult el a tárgyalásra. Útközben folyton előtte lebegett az az átkos kártya, mely csupa szeren csétlenséget jelzett. Hogy is lehettem ilyen ostoba, mint egy csitri — mérgelődött magában —, miért is kellett beletekintenem a jövőbe? Most legalább remény kedhetnék! De így, előre sejtve a rosszat, már félig el is vesztettem az ügyet. Szorongva nyitott be a tárgyalóterembe. Kissé korán érkezett. Előszedte aktatáskájából a per ira tait, elrendezgette, mint hadvezér a döntő csata előtt katonáit. Most nem érzett olyan jóleső, idegfeszítő, várakozó izgalmat, mint máskor egy-egy jelentő sebb pernél. Valami csüggedt reménytelenség ve tette előre árnyékát; úgyis elfogja veszíteni. És a perrel együtt el fogja veszíteni Editet is, mert úgy szólt a jóslat — gondolta kihűlt szívvel, lemondó belenyugvással. Egy pillanatra váratlanul felmerült előtte Edit édes kis arca; mosolygós szeme mintha a szemre hányástól feldühösödne: Hát ilyen könnyen le tudnál mondani rólam? Mátrai csak nézte e képet, s a lelke hirtelenül összerezdült, akarata megfeszült, mint az íjj: nem, nem mond le róla, harcolni fog érte, har colni a kártya hatalma ellen. Már indult is a tárgyalás. Mégegyszer öszsze kellett foglalnia bizonyítékait a bíróság előtt. Agya olyan szikrázva működött, mint talán még soha. Olyan világosan, meggyőző erővel sorakoz tatta fel érveit, úgy küzdött, hadakozott, támadott a szavak fegyverével, mintha életéről lett volna szó. Sőt még többről: a boldogságáról. Verejtékező homlokkal hallgatta az ítéletet: nyert. Mintha lidércnyomás alól szabadult volna fel, olyan öröm fogta el. Megtört a kártya gonosz varázslata. A kártya hazudott! Megnyerte a pert és Edit az övé marad, senki el nem veheti tőle. A válás gondolata csak mese volt, a Kártyahercegnő rémmeséje. Repült haza a feleségéhez. Amint benyitott hozzá, szó nélkül ölbekapta s össze-vissza csókolta. Edit, mitsem sejtve a férje lelkében az utol só fél nap alatt lejátszódott válságról, csak el csodálkozott e váratlan kitörésen. Férje reggeli mogorva viselkedése után nem tudta mire vélni e pálfordulást, s miközben haját megigazította, arra gondolt, hogy mégiscsak milyenek ezek a férfiak: bolondosak, mint az áprilisi idő.
A rab keserve. S z a b a d e s ír n o m , h a ö r ö m ö m a p a d , É s v á r a t é p ít e n e m a z ö r ö k v á g y n a k , Itt n e m s z ü le t n e k z s o lo z s m á k ig a z a k , Itt te m e tő je v a n , v é tó k n a k , im á k n a k ,
BIZALOM
158
Itt m á r n i n c s e n e k t a b u k é s s z e n t im á k E lh a ln a k a z é j b e n , k im ú ln a k a s z a v a k , A s z e n v e d é l y e k fu tn a k m in t v a d b ig á k , Ó. s z a b a d - e s ír n o m , h a ö r ö m ö m a p a d ? Jaj!
S z a b a d - e s ír n o m ? — M o n d já to k :
Szabad.
Bois.
A vitaminok. Irta: D r. Tangl Harald.
Midőn a vitaminokról beszélünk, önykénytelenü! is felvetődik a kérdés, ha olyan fontos anya gokkal állunk szemben, miért csak most fedezték fel őket, hiszen már jó néhány évtizede igen fej lett vegytani ismeretünk? A vitaminok felfedezésé nek történetében az az érdekes, hogy a kutatók egyáltalában nem is keresték őket, egészen más kérdésekkel foglalkozva akadt a kezükbe. A vizs gálóknak már régi vágya volt az, hogy olyan ide ális összetételű táplálékot állíthassanak össze, amely a legjobban megfelel a különféle feltételek nek. Mivel az élő szervezet legfontosabb, nélkü lözhetetlen tápanyagai a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok, a különféle sók és víz, ezért vegytiszta fehérjét, szénhidrátokat, zsírt, sókat és vizet kü lönféleképpen összekevertek s a kísérleti állatokon megfigyelték, melyik összetétel bizonyulna a leg jobbnak. Nagy megdöbbenéssel vették azonban észre, hogy ha hosszabb ideig folytatták az ilyen táplálékkeverékkel az etetést, az állatok mind tönkrementek. De nyomban megváltozott az ered mény, ha idejekorán néhány csepp friss forralatlan tejet kevertek a táplálékba. Tekintettel arra, hogy e folyadékban a vizsgálók szerint ugyanazok a tápanyagok vannak, mint az általuk összeállított keverékekben, fel kellett tételezniük, hogy a tejben ezeken kívül még kell lennie valaminek, amiről eddig nem tudtak. Később, a kutatások folyamán még más táplálékféleségekben is találtak ilyen, az élethez fontos anyagokat, s ezeket vitaminoknak nevezték el. A vitaminokra jellemző, hogy a táp lálékainkban rendkívül csekély mennyiségben, te hát csak nyomokban fedezhetők fel s ilyenmódon nem kalóriaértékük számít, hanem életfolyamato kat szabályozó jelenlétük. Mivel az állati szerve zetek jórésze nem tudja a maga erejéből előállí tani ezeket az anyagokat, gondoskodnia kell arról, hogy az ételekkel kellő mennyiségben kerüljenek a testbe. Ha a szervezet valamilyen okból hoszszabb időn át nem kapja meg a szükséges vita minokat, akkor az életfolyamatokban zavarok ke letkeznek, amit egyes betegségekre jellemző tüne tekként vehetünk észre. Már az egyes vitaminok jelenlétének megál lapítása is igen nagy munkát igényelt, azonban még nagyobb nehézségekbe ütköztek a kutatók akkor, midőn rájöttek, hogy nem is egy, hanem többféle vitamin van, s mikor azon fáradoztak, hogy e számos anyagot egymástól elkütönítsék. Tekintve, hogy sem szerkezetükre, sem kémiai
tulajdonságukra vonatkozólag semmiféle adat sem állt rendelkezésükre, megállapodtak abban, hogy az abc egymásután következő betűivel jelölik meg őket, s ezért beszélünk A, B, C, D stb. vitamin ról. Sőt később egy-egy vitaminról kitűnt, hogy még az sem egységes vegyület, hanem vitamin keverék, ezért meg kell különböztetnünk Bi, B2 , B3 vitaminokat is. Az utóbbi években igen erőteljesen haladt előre a kutatásnak ez az új ága s ma már a jóval tízen felüli vitamin közül a legtöbbnek szerkezetét is sikerült pontosan meg állapítani, sőt némelyiket már mesterségesen is készítik. A mesterséges előállítás igen nagyjelen tőségű, mert az anyag korlátlan mennyiségben állhat rendelkezésünkre, tehát számtalan kísérlet ben megfigyelhetjük, miként hat a különféle életfolyamatokra. A vitaminkutatás nagyrészt a következő mozza natokból tevődött össze. Először is kiválasztották az egyes vitaminokra különösen érzékeny állatokat, tehát ha olyan táplálékot nyújtottak nékik, amely ből az egyik vagy másik vitamin hiányzott, akkor idővel megbetegedtek. Ezután a megfelelő vitamint tartalmazó vizsgálandó anyagot keverték a táp lálékhoz s megfigyelték, mennyit kellett abból adni, hogy az állatok újból meggyógyuljanak. Ilyen módon megállapíthatták, hogy egyes élelmisze reink mennyi vitamint tartalmaznak. Ma ilyen irányú vizsgálatokra főleg patkányt, egeret, tengeri malacot és galambot használnak. Mikor az egyes vitaminok létezése kétségbevonhatatlanul bizonyossá vált, akkor megállapí tották az orvosok azt is, hogy az embereket pusz tító, néha nagy járványok képében megjelenő be tegségek közül nem egy tulajdonképpen avitaminózis, vagyis vitamin-hiánybetegség. Hajdanában tapasztalatok révén némely éleslátású ember rájött, hogy egy egy levélkivonattal vagy gyümölcslével csodálatos módon meg lehet gyógyítani e súlyos betegségben szenvedőket, anélkül, hogy meg tudta volna magyarázni ezeket a gyógyhatásokat. Ma már tudjuk, hogy a hiányzó vitamin került ilyen kor a szervezetbe. Ilyen súlyos avitaminózuson alapuló betegség a béri-béri, a skorbut, vagy például az angolkór. Ezekre azonban ezúttal nem akarunk rátérni, hanem inkább arról szeretnénk egyet-mást mondani, amely mindnyájunkat közelebb érdekelhet. Tudniillik a fentemlitett avitaminózisok már súlyos betegségek. Ezek manapság már nem fenyegetnek bennünket, hiszen, mivel a kiváltóokot ismerjük, idejében gyógyíthatók. Azonban sokkal gyakrabban fordul elő, sem mint hinnők, hogy a szervezet bár kap az egyik vagy másik szükséges vitaminból, de nem a kellő mennyiségben. Ilyen kor a szervezet a benne felhalmozott tartalékokból pótolja eleinte a hiányokat, de ha ezek idővel kifogynak, bizony ha nem is feltűnő, de mégis észrevehető tünetek figyelmeztetnek arra, hogy külső pótlásra van szükség. Ezt az állapotot, mikor, bár jut a szervezetbe az illető vitaminból, de nem kellő mennyiségben, hipovitaminózisos állapotnak hívjuk. Ilyen tünet pl. az, hogy ta vasszal, mikor kevés C vitamin jut a szervezetbe,
159
BIZALOM gyakran könnyen, minden megmagyarázható ok nélkül elfáradunk, vagy hogy tél folyamán könynyebben meghűlünk, mert az A vitamin van fogy tán és a betegségekkel szemben ellenállóképessé günk csökkent. Ezeken a bajokon könnyen segít hetünk, ha pótoljuk a hiányokat. E hiányok ki küszöbölése azonban csak akkor lehet tökéletes, ha tisztában vagyunk egyes táplálékok vitamintartalmával. Általánosan köztudomású már ma napság, hogy a vitaminok főleg friss növényi táplálékokban találhatók. Ezúttal azonban fel szeretnők hívni a figyelmet arra, hogy a máj, tojás, a tej, 'a vaj, a hús is egész sorát tartalmazza a vitaminoknak. Sőt néha ezekben az állati ter mékekben több van belőlük, mint a növényekben. Talán furcsán hangzik ez, hiszen az előbbiekben éppen azt említettük, hogy vitamint az állati szer vezet nem tud előállítani. Ez igaz is, mert ezeket az állat szervezetében található vitaminokat nem is az állat készítette, hanem a megevett táplálé kokból a felesleget szűkösebb időkre felhalmozta. Ez a magyarázata például annak is, hogy a tej és a vaj vitamintartalma változik, aszerint, hogy milyen időszakban, mit evett a tehén. így tavaszszal, a friss legelőn tartott tehén tejében sok az A, C és D vitamin, míg télen a száraz takar mányt fogyasztó állatéban jóval kevesebb van, sőt teljesen hiányozhat is belőle. Hasonlóképpen a vaj is tavasszal a leggazdagabb A és D vitamin ban. Ugyancsak egyes ételeink eltevése alkalmával is sok vitamint veszthetnek. A letépett parajlevél például az ötödik napon C vitamintartalmának felét, a kilencedik napon majdnem az egészet el veszíti. Éppen így tavasszal már kevés C vitamin található a savanyú káposztában. Viszont a citrom leszedésétől számított két-három hónap múlva is alig veszít valamit C vitamin tartalmából. Végül meg kell említenünk, hogy a közönség körében általánosan elterjedt vélemény, amely sze rint ételeink elkészítésekor a vitaminok tönkre mennek, helytelen. Tudniillik ismerünk hőálló vita minokot is, ilyen a B2 és a D A Bx vitamin is eléggé önálló, magasabb hőfokot bír ki, így meg található a kenyérben vagy sült, főtt tésztákban is. A vitaminok egyik legérzékenyebbje a C vitamin. Nemcsak főzés, hanem szárítás és az ibolyántúli sugarak is tönkreteszik. Éppen ezért a modern konyhaművészetnek nemcsak arra kell törekednie, hogy tápláló és ízletes ételeket készítsen, hanem tudnia kell azt is, milyen eljáráshoz kell folya modnia, hogy az értékes vitaminokból semmi vagy lehetőleg kevés vesszen kárba. A legegyszerűbb polgári háztartás is könnyűszerrel ügyelhet erre. Csak néhány példát említünk. Ha a burgonya héját lehámozzuk és úgy főzzük meg, sokkal több C vitamint vészit, ezért ajánlatos inkább héjastól főzni. Ha a kelkáposztát két óráig főzzük, teljesen elveszti C vitamin tartalmát. Gondoljunk erre főzelékek készítésekor és ne rotyogtassuk étele inket szükségtelenül órákon át. De nemcsak a főzés, hanem az edény is, amelyben elkészítjük táplálékainkat, befolyással lehet a vitaminok mennyiségére. így a rézből ké
szült edény, különösen, ha melegen tartjuk benne a főztünket, a C vitamint teljesen elpusztítja. Ré gebben konzervekben egyáltalában nem volt C vitamin. Idővel azonban rájöttek, hogy a C vitamin nem kizárólag a magasabb hőmérséklet hatására megy tönkre, hanem a magas hőfokon jelenlévő oxigén pusztítja el. Ezért a modern konzervgyártáskor ügyelnek arra, hogy kizárják az oxigén jelenlétét s ezzel elérik, hogy gyártmányaik majd nem a nyers termékeknek megfelelően tarlalmazzák az eredeti vitaminmennyiséget.
Kis leány sírjára. Irta: Vörösmarty Mihály.
I.
M it je le n t a r ó z sa fe lh ő E z ö ld s ír h a lo m n á l? K is le á n y n a k le lk e a z , m e ly A z e g e k b e fe ls z á ll. M it je le n t a forró h a rm a t G y á s z v ir á g o k h a m v á n ? A s z ü lő i k ö n n y o m o lt le, S ír b a v á g y a k o z v á n . S z á llj fel h a rm a t é s n e é g e s d F ö ld b e n a h a lo tta t: F é n y e s , s z ű z i s z e lle m é h e z , M e n n y fe lé v a n u ta d . II .
M in t
s z e r é t é i, o h d r á g a
s z ü lő m ,
én
m in t
s z e r e té le k ! S
m o st
k etté
s z a k a d o tt
v o ln a ö r ö k r e s z í vünk?
N em
v a g y o k -é
m o st
is
le lk e d
fá jd a lm a ? S zem ed n ek
G y ö n g y e ib e n n e m hü k é p e m - e m i r a g y o g ? S z e lle m e m e t n e m
h a llo d - e
v is s z a s ó h a j ta n i hozzád ?
N a p ja id Az
á lm a
vagyok,
csak
én!
Á lm a id
é le t e é n !
ah, az
lö n
lá n y o d n a k
so rsa ,
h ogy annyi S z e r e te té r t b ú t é s b á n a to t á d ö r ö k ü l.
5§§
Világ folyása.
Az 1914-18 iki világháború végeztével Né metországtól elszakították Danzigot (a keleti tenger partján fekvő kikötővárost) és önállóvá tették: egy nagyobb területet pedig Németországból Lengyel-
B I Z A UO M
160
országhoz csatoltak. Ebből a kérdésből kifolvjlag ez év nyarán egyenetlenségek támadtak Németor szág és Lengyelország között, amelyek háborúhoz vezettek. 1939. augusztus 31.-én a német hadse reg megtámadta Lengyelországot. Emiatt Angol és Franciaország is hadiállapotba kerültek Németor szággal. Oroszország viszont, keletről támadta meg Lengyelországot. Ma már Németország teljesen elfoglalta Lengyelország nyugati felét, Oroszország pedig keleti felét, Németország és Franciaország határán pedig farkasszemet néz egymással az egyik oldalról a német, a másik oldalról pedig a szö vetséges angol-francia hadsereg. Olaszország semleges maradt és fáradozik a mielőbbi béke helyreállításán, amelyért az anyák és feleségek, testvérek milliói szorongó szívvel könyörögnek és imádkoznak.
mint mindenkit, aki erre illetékes, hogy közölje észrevételeit és tanácsait, a „Bizalom" céljának szemmeltartásával. M. L.-nak. írásait várjuk. A Bizalom f. évi szentmihálynapi száma tévesen 18-ik számnak lett jelezve, kérjük azt 19-re javítani.
Ének. Igazság, mily tisztán élsz az égen! Fényed látom s szomjuhozom régen. Hatalmas! lm’, hatalmaddal élve, Csekélységemhez vagyok ítélve. Magamba tért csendből száll ez ének: Szeretett Úr! Igazságot kérek. Tőled nyerjen erőt csekélységem, Míg bűnömet legyőzöm egészen.
Szerkesztői üzenetek. A „Bizalom" ez évi július 1-i számában fel vetette azt a kérdést, hogy vájjon a letartóztatottak milyen gondolatkör ápolásával használnak ön maguknak leginkább? Vájjon az a letartóztatott, aki új emberré váltan, belsőleg megerősödve és felvértezve akar kikerülni a letartóztatása szín helyéről, milyen gondolatokkal foglalkozzék, hogy célját elérje? E kérdésre különböző válaszok érkeztek s a már közölteken kívül több vár még közlésre. Szeretnénk azonban, ha a válaszadók szívesek lennének s válaszaikban mellőznék azokat a té nyeket, amelyeknek megváltóztatására hatalmuk nincsen s pusztán olyan kérdésekkel foglalkoz nának írásaikban, amelyeknek irányítása tőlük függ. Mert valóban mindenkitől magától függ, hogy min gondolkodik üres órájában, szabad idejében, de a büntetőtörvénykönyv, a rendőri szervezet, a gazdasági élet megváltóztatása nem tőle függ. Ezért mindenki rosszul teszi, aki üres idejét avval tölti, hogy szidja környezetét a büntetőtörvényeket, a rendőri szervezetet stb. Sokkal job ban tenné, ha e helyett szabadidejében olyan gondolatokkal foglalkoznék, amelyektől életbírását, erőinek fokozását, a megpróbáltatásokkal és kísér tésekkel szemben való ellenállását tudja fokozni. A „Bizalomnak" nem az a célja, hogy örökösen ismételje a jól ismert bajokat és hátrányokat, ha nem, hogy olyan közleményeket és ismertetéseket hozzon olvasói tudomására, amelyekből új gondo latokat és új ötleteket meríthetnek belső lelki világuk és életfolyásuk átalakítására. Többször ismételtük, hogy olvasóink érdekében szívesen fogadunk minden oldalról irányítást, kívánságot és ötletet abból a célból, hogy mindinkább tudjuk azokat az olvasmányokat szolgáltatni olvasóinknak, amelyekre nekik megerősödésük és megújulásuk érdekében szükségük van. Most is megismételjük múltbeli kijelentésünket s kérjük úgy olvasóinkat,
Raáb Mihály.
Keresztrejtvény. 1
1
3
2
IS
6
■ ■ ■ ■
SS
8
■ ■ ■ ■
■ ■
9
ö
10
■ ■
Sl 13
11
SS
12
■ ■
mm
■ ■
14
■ ■
7
Vízszintes: 1. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Lakoma. Állat. Magyartánc. Portéka. Mássalhangzó. Lószerszám. Mélyedés.
Függőleges: 1. Istennek mutatják be. 2. Állat. 3. Testrész. 4. Kertész végzi. 5. Számoló. 8. Kerti szerszám. 12. Gyümölcs. 13. Vés; vésve ír. 14. Lekvár.
Felelős szerkesztő és kiadó:
GÖLLNER MÁRIA. E jótékonysági folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala:
FOGHÁZMISSZIÓ HELYISÉGE. Budapest, V., Markó-utca 27. földszint 6. szám.
Nyomatott a váci kir. orsz. fegyintézet könyvnyomdájában.
