BIZALOM
Havonta kétszer megjelenő szemle, a vilá g folyásáról és az ember a lko tá sa iró l
1938. március 15.
IX. évfolyam.
6. szám.
Világ folyása. 1. A világesemények központjában Ausztria át alakulása áll. Ausztria évszázadokon keresztül egy séget alkotott a Németbirodalommal s a Bécsben székelő osztrák uralkodóház: a Habsburg család volt az egész Németbirodalom császára. Ámde a XVIII. században a hatalmas Németbirodalom el szakadt Ausztriától s ettől kezdve császárjait a po rosz uralkodóházból a Hohenzollerek közül vá lasztotta. II. A Németbirodalom elszakadása után is hatal mas birodalom maradt még Ausztria, mert a niai egész Csehország, Lengyelország egyrésze, Krajna, Karintia, Tirol, Isztria, Hercegovina és Bosznia is hozzátartozott, Magyarországgal pedig az uralkodó személye, a közös pénz és hadügy fűzte őt össze. III. Ez az állapot a világháború után — 1918ban — véget ért, amikor is az osztrák császárság megszűnt. Ausztria és Magyarország elszakadtak egymástól, Ausztriát pedig a st. germaini békeszerződés megcsonkította. A megcsonkított Ausztria, Magyarországhoz hasonlóan nehéz és keserves éve ket élt át, annál inkább, mert sok kilátása sem volt arra, hogy helyzete javuljon. Ugyanis míg a világháború utáni békeszerződések vezérlő eszmé je a „népek önrendelkezési joga" volt, melynek ér telmében minden nemzetiség a saját népéhez ke rülhetett, — így — olasz olaszhoz, tót tóthoz stb.: addig Ausztriát a győztes hatalmak arra kényszeritették, hogy lemondjon arról, hogy rokonához és
szomszédjához a Németbirodalomhoz hassék és saját sorsa felett döntsön.
csatlakoz-
IV. Hitler német birodalmi vezér és kancellár had serege ennek az állapotnak is.véget vetett, Ausztriát beolvasztották Németországba s így ismét új fe jezet kezdődik Ausztria történetében. Az átalaku lás lefolyását és jelentőségét az alábbiakban rész letesen leírjuk. Itt még csak azt szögezzük le, hogy Magyarország szomszédországa nyugat felé többé nem a kis Ausztria, hanem a hatalmas Németország.
Ausztria csatlakozott a német birodalomhoz. Szombaton, március 12-én, a német hadsereg bevo nult Ausztriába s egyetlen egy nap alatt elfoglalta az egész országot, minden vérontás nélkül, mert senki sem állt ellene.
Az ezután következő március 13-iki vasár napi napnak világtörténelmi jelentősége van nem csak Ausztria, de egész Európa történetében. Va sárnap délután Miklas osztrák szövetségi 'elnök lemondott és este hét óra 50 perckor proklamálták Ausztria csatlakozását a német birodalomhoz. A tegnapi naptól fogva nincs többé független Ausztria. A régi osztrák birodalomnak utolsó ma radványa, amely a versaillesi békeszerződések után a Habsburgok hajdani birodalmának magjaként megmaradt, a német birodalom tartománya. Ápri lis 10-én Áusztriában népszavazás lesz, amely a birodalomhoz való csatolás kérdéséről fog dönteni. A népszavazást Hitler rendeletére Bürckel saarvidéki körzetparancsnok fogja vezetni. Ő vezette a saarvidéki sikeres népszavazást is.
BIZALOM
42 Ú j a lk o tm á n y tö r v é n y és n é p s za v a z á s .
1938. március 13-án megjelent az új szö vetségi kormány alkotmánytörvénye, amely öt pontból áll és amely kimondja Ausztria csatlako zását a Német birodalomhoz. A törvény 1. para grafusa kimondja, hogy Ausztria a német biroda lom tartománya, a 2. paragrafus pedig népsza vazást rendel el április 10-ére a „birodalomhoz való visszacsatolás" kérdésében. Az új szövetségi alkotmánytörvény a német birodalmi jog alkotó része. Hitler német vezér és kancellár tegnap Linzben elrendelte, hogy az osztrák szövetségi hadsereget olvasszák be a német birodalmi véd erőbe és az osztrák katonákat eskessék föl rá, mint a német csapatok legfőbb parancsnokára. A u s z tr ia a n é m e t b iro d a lo m
ta rto m á n y a .
Ausztriának a német birodalomhoz való csa tolását elrendelő alkotmánytörvény öt pontból áll és a következőképpen hangzik: 1. Ausztria a német birodalom tartománya. 2. 1938. április 10-én, vasárnap Ausztriának minden húsz évnél idősebb férfia és asszonya szabad és titkos népszavazás keretében nyilvánít hat véleményt a német birodalomhoz való vissza csatolás kérdésében. 3. A népszavazást a leadott szavazatok több sége dönti el. 4. Az alkotmánylörvény kiegészítéséhez és keresztülviteléhez szükséges rendszabályokat és előírásokat rendeletek útján fogják kibocsátani. 5. Az alkotmánytörvény kihirdetésének nap ján lép törvényerőre. Az alkotmánytörvény végre hajtását a szövetségi kormány intézi. Ú j b iro d a lm i tö rv é n y .
Dr. Goebbels birodalmi miniszter vasárnap este a német sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: A birodalmi kormány az alábbi törvények meghozatalát határozta el: 1. Az osztrák szövetségi kormány által meg alkotott szövetségi alkotmánytörvény, amely 1938. március 13-án Ausztriának a birodalommal való egyesülését mondja ki, a német birodalmi jognak alkotó része. 2. A jelenleg Ausztriában érvényben lévő jog egyelőre továbbra is érvényben marad. A bi rodalmi törvények bevezetéséről Ausztriában a vezér és kancellár, vagy pedig az ő általa meg hatalmazott birodalmi miniszter fog gondoskodni. 3. A birodalmi belügyminiszter fölhatalma zást kap, hogy az érdekelt miniszterekkel egyet értésben gondoskodjék az új törvény keresztül viteléhez és kiegészítéséhez szükséges közigazga tási előírások és rendeletek megalkotásáról. 4. A törvény nyilvánosságra hozatalának nap ján lép életbe.
gondoskodott törvény által. A német birodalmi kormány ugyancsak törvényes úton a mai napon ezt az elhatározást elismerte. 2. Ennek alapján elrendelem, hogy az oszt rák szövetségi hadsereg a mai naptól fogva mint a német véderő alkotó része a parancsnokságom alá kerüljön. 3. Az osztrák országhatáron belül állomásozó német véderő parancsnokságával von Bock gya logsági tábornokot, a 8. hadsereg főparancsnokát bízom meg. 4. Az eddigi osztrák szövetségi hadsereg tagjait haladéktalanul fel kell esketni rám, mint a német haderő legfelső parancsnokára, von Bock gyalogsági tábornok megteszi azonnal a szüksé ges intézkedéseket. H itle r A d o lf. A német vezér és kancellár, mint a német haderő legfelső parancsnoka a hadseregre vonat kozó rendeletét márc. 12-ik napján Linzben ad ta ki s ugyancsak Linzben irta alá a Bürckel megbízatásáról szóló rendeletet is. A Saarvidék körzetparancsnoka az osztrák nemzeti szocialista párt újjászervezésével és az április 10-re kiirt népszavazás előkészítésével van megbízva. S c h u s c h n ig g o t a B e l vederben ő r z ik .
Az egész osztrák közélet újjászervezése ro hamtempóban folyik. A régi rendszer emberei vagy elmenekültek vagy letartóztatásban vannak, vagy pedig teljes bizonytalanságban várják sor suk további alakulását. A legnagyobb érdeklődés irányul természetesen dr. Schuschnigg volt kan cellár személye felé Hivatalos jelentés szerint Schuschnigg a belvederi kastélyban lévő magán lakásán tartózkodik szigorú felügyelet alatt. A Reuter-iroda bécsi tudósítójának jelentése szerint Schuschniggot barátai rábeszélték, hogy leköszö nése után hagyja el az országot, a volt kancellár azonban erre nem volt hajlandó. Kijelentette, hogy Ausztria az ő hazája és nem távozik el innen. A letartóztatottak között van a sajtókamara volt elnöke, Ludwig is. Linzi jelentés szerint a felsöausztriai Haza fias Front eddigi vezetőjét letartóztatták. Ugyan csak számos letartóztatás történt a Hazafias Front fiatalabb tagjainak sorában, akik Déltirollal kap csolatban álhíreket terjesztettek, mint hivatalos helyen megállapították, nyilván azzal a célzattal, hogy Olaszország és Németország között nehéz ségeket támasszanak. Mint hírlik, a letartóztatot takat példásan meg fogják büntetni. G y ö k e re s v á lto z á s o k a la p o k n á l.
A gazdasági, kultúrális és szervezeti élet minden területén ugyanolyan mélyreható változá sok történtek, mint az államigazgatásban. A leg élénkebben lehet látni az úgynevezett „gleichschaltungot" a sajtón. Vasárnap folyamán már teljesen F e le sk e tik a z o s z tr á k h a d se re g e t H itlerre. új képet mutat a bécsi sajtó. A Wiener Neuesten A z osztrák hadseregre vonatkozó rendelet a Nachrichten, amely eddig a nemzeti szocialisták következőképen hangzik: hivatalos lapja volt s a párt föloszlatása után az 1. Az osztrák szövetségi kormány Ausztriá úgynevezett hangsúlyozottan nemzetiek szócsöve nak a birodalomhoz való visszacsatolásáról imént lett, ismét a sajtófront élére került, miután a lap
B IZ A L O M hoz kirendelt kényszerigazgatóságot fölfüggesztet ték. A nemzeti szocialista vezetőség ismét átvette a kiadóhivatal és a szerkesztőség irányítását. A keresztényszocialista Reichspost szerkesztőségé ben változások történtek, amennyiben dr. Friedrich Funder főszerkesztő helyére Howorka, a lap ed digi sportszerkesztője került. A Neues Wiener Tageblatt és a Neues Wiener Journal, amelyek eddig s monarchista gondolat szolgálatában állottak, vezető helyen bejelentik, hogy alkalmazkodnak az új rendszerhez. Á „Dér Tag,“ amely az úgyneve zett demokratikus irányzatot szolgálta és kapcso latai csehszlovák kormánykörökkel közismertek voltak, a mai napon már nem jelent meg. A hiva talos Wiener Zeitung főszerkesztője Eugen Kraft ismert nemzeti szocialista újságíró lett. A kancel lári hivatalba a sajtóügyek élére Josef Hans Lázár, a berlini osztrák követség eddigi sajtófőnöke ke rült, akinek első dolga az volt, hogy megszün tette a német birodalmi lapok behozatali tilalmát Ausztriába. A tegnapi naptól kezdve az összes birodalmi lapok szabadon terjeszthetők Ausztriában. Csehszlovákiai lapok közül egyébként tegnap csak a szudétanémeí párt lapját, a Die Zeit-et engedték a kávéházakban és az utcáii terjeszteni. A Morgen cimü ismert bécsi hétfői lap ma reggel már nem jelent meg, a „Dér Montag“ szerkesztőségi nyilatkozatot közölt, amelyben a közönségnek tu domására hozza, hogy a lap eddigi főszerkesztője, Paul Koüsch kivált a laptól és a helyét hivatalos tényezők kívánságának megfelelően dr. Eugen Vogel foglalta el. A szerkesztőségi nyilatkozat egyébként megállapítja azt is, hogy a laptól az összes zsidó munkakársak kiváltak. N e m z e ti s z o c ia lista m u n k a v e z e tö s é g .
Hasonlóan mélyreható változásokon megy keresztül a munkáskamara is, melynek egész ed digi vezetőségét is leváltották. A bécsi munkáskamara és a keresztény szakszervezeti szövetség helyiségeit a nemzeti szocialista német tornászszö vetség tagjai szállták meg. A megszállás alkalmá val megállapították, hogy röviddel előzőleg aktákat égettek el. A német munkásfront osztrák vezérévé Josef Nemetz SA- vezért nevezték ki azzal a meg bízatással, hogy vegye át a szakszervezeti szövet ség irányítását és a jelenlegi, úgynevezett szociális munkásközösséget likvidálja. Az 1933-ban fölosz latott nemzeti szocialista német diákság, mint az össznémet diákság szervezetének alkotó része új ból megkezdte működését. Az osztrák ifjúság szö vetségi vezére, gróf Thurn-Balsassina visszalépett és fölszólította az ifjúságot, hogy a jövőben működjön együtt a Hitler-ifjúsággal. Egyébként Baldur von Schirach birodalmi ifjúsági vezér Bécsbe érkezett és ö fogja kijelölni az új osztrák ifjúsági vezért. A németausztriai torna- és sportfront vezérévé Fried rich Ramert nevezték ki, a keresztény német tor naszövetséget föloszlatták, az összes sportegyesü letekből kiváltak a zsidó tagok, a zsidó sportegye sületek pedig nem tartoznak az egyetemes német osztrák sportfronthoz. A német-osztrák torna- és sportfront mint a német birodalmi szövetség kör
43
zete fog a jövőben működni. Ugyancsak fölosz latták a Hakoah zsidó sportklubot is. Sport és színház a horogkereszt jegyében. Rengeteg horogkeresztes jelvényt és párt jelvényt lehet látni Becsben, de mára már meg jelent a rendelet, hogy horogkeresztet és pártjelvényt csak a német néptársaknak szabad viselni. Ha más íajúak horogkeresztes jelvényt tűznek föl, súlyos kellemetlenségnek teszik ki magukat. Német birodalmi mintára a közbiztonsági ügyek állam titkára elrendelte, hogy az osztrák rendőrök hagyják el a gumibotot, mert ennek alkalmazása a német nép méltóságával nem egyeztethető össze. A tegnapi sportesemények már a horogkereszt jegyében zaj lottak le. A sportolók Hitler-köszöntcssel vonultak föl a pályákra s a közönség hasonló módon üdvö zölte őket. A hétfői lapok jelentése szerint a jövőben rendkívül élénk lesz a sportkapcsolat Ausztria és Németország között. Ugyanúgy, mint a sportéletben, a színházi világban is mélyreható változásokra kerül sor és Bécs híres színházi világát is dominálja mától fogva a horogkereszt. A Burgtheater igazgatója, Herma mi Röbbeling lemondott és utódja Mirkó Jeluschiisch ismert osztrák költő lett, aki Julius Caesárról írt könyvével lett híres. Jeluschitsch egyébként sajátságos módon nem tiszta német, mert apja horvát ember, anyja szudétanémet vidékről származik. Egyébként a nemzeti szocialisták művészi és kultúrális kérdésekben öt tekintették már évek óta bizalmi emberüknek. A rádió tegnap közölte hallgatóival, hogy a bécsi és a többi osztrák leadó állomások ezentúl mint német-osztrák leadók fognak jelentkezni és az osztrák rádió vezetését dr. Pessendörfer vette át. A rádió egyébként a párt propagandaügyosztályához tartozik. A magánszínházak körében is jelentős válto zások történtek. Bécs közkedvelt operettszínháza, a Theater an dér Wien többé nem tartozik a Helmer-családhoz, a Scalaból pedig kivált dr. Beer igazgató. A Josefstádtcr Theaternél sem fog sokáig megmaradni dr. Lothár, aki ugyan egyelőre még helyén van. A népoperából kiválik Ernest, aki román állampolgár és valószínűleg Kovalvski is. A Deutschcs Volkstheater vezetését Ehmann szín művész vette át. In n itz e r a bécsi k a to lik u s o k h o z .
lunitzer biboros-érsek felszólította a bécsi katolikus hívőket, hogy március 13-án, vasárnap mondjanak hálaadó imát a nagy politikai fordulat vértelen lefolyásáért és könyörögjenek Ausztria boldog jövendőjéért. A bíboros felszólítja a híveket, hogy a hatóságok intézkedéseit magától értetődően szívesen kövessék. Az evangélikus egyházi tanács táviratot intézett Hitlerhez, amelyben a következőket írja: „Több mint 330 ezer evangélikus német hívő nevében üdvözöljük Önt Ausztria terü letén. Ötéves elnyomás után, amely az ellenrefor máció legborzalmasabb korszakára emlékeztet, Ön mint mentő jelentkezik valamennyi német előtt vallásfelekezetre való tekintet nélkül.“
B ! ZALOM
44
N y u g a tm a g y a r o r s z á g vissza c sa to lá sá t kö vetelik
H o ro g k e resztes zá szló e rd ő .
R a ja issek.
Amikor a Prágából jövő vonat Gmündnél átlép a határon, horogkeresztes zászlóerdő fogadja s így tart az út Becsig. A legkisebb falu is tele van zászlókkal. A legnagyobbaktól a legkisebbekik mindenfelé látható a horogkereszt. Láttuk a vonat ablakából, hogy egy szegény paraszt a legelhagyottabb vidéken mésszel éppen hatalmas horog keresztet festett a házára. Csak a Hitler-köszöntésen látható, hogy a nemzeti szociálizmus itt még friss dolog. AAindenki lelkesen, szokatlan ambícióval emeli fel a kezét a legkisebb alkalomra is. A befutó vonatot minden állomáson mindenki Hitler-köszöntéssel fogadja: az állomásfőnök, a csendőr, a hordárok, az utasok, valamennyien, akik az állomáson vannak. A határon a pénzügyőrök a németeket, akik csakátutaztakCsehszlovákián,BodenbachtólGmündig, egyáltalán nem vizsgálják. — Nincs többé német határ, hozhat amit akar, — mondja az egyik németnek a határőr, aki még osztrák egyenruhában van, de karszalagja már az új időket jelzi. Hivatalos szolgálatukat egyáltalában olyan természetesen végzik már Hitler szellemében, mintha sohasem létezett volna határ s olyan ma gától értetődően illeszkednek az új rendbe.
Vasárnap a budai Vigadóban nagygyűlést tartott a nemzeti front nevű szélső jobboldalinak ismert alakulás. A gyűlésen felszólalt Rajniss Ferenc képviselő, Palló Imre, Vágó Pál, Budinszky László és Salló János. Legnagyobb érdeklődést dr. Sallónak, a nemzeti front vezetőjének a fel szólalása keltett. A pártvezér kijelentette, hogy Magyarországnak szüksége van Németország barát ságára, de ugyanakkor Németországnak is szüksége van Magyarországéra. A tömeg tomboló lelkese désbe tört ki, amikor Salló emelt hangon kijelen tette, hogy a hatalmas német birodalom egyetlen tollvonással szétmorzsolta a saint-germaini békét. Ha ez ma semmis, — úgymond, — akkor semmissnek kell lenni a trianoni békének is. Köve teljük vissza Nyugatniagyarországot, mert enélkül nincsen ncmct-magyar barátság. Hasonló értelemben beszélt Rajniss Ferenc is.
Hitler diadalmasan bevonult Bécsbe. Hitler német vezér és kancellár március 14-én hétfőn délután öt órakor diadalmasan bevonult Ausztria fővárosába, Bécsbe. Kora reggeli óráktól fogva hatalmas lelkes tömeg hullámzott az utcákon. Az Imperial-hotel, Hitler szállása felé vezető út vonalat már délelőtt rendőri és katonai kordon zárta el. A város zászlódíszbe öltözve fogadta a német vezért és kancellárt, aki Linzből délelőtt St.-Pölten irányában indult el az osztrák főváros ba. Az útvonalon, amerre Hitler autókaravánja el haladt, tízezer és tízezer ember állt sorfalat és „egy nép, egy birodalom, egy vezér" kiáltásokkal üdvözölte Hitlert. Bécs népe leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a birodalom vezérét, aki egyenesen az Imperialba hajtatott. Hitler többízben megjelent a szálloda erkélyén a tömeg előtt. Este hatalmas fáklyás menet volt a vezér tiszteletére, másnap délelőtt tizenegy órakor a Heldenplatzon Hitler beszédet mondott, délután kettőkor tartották meg a nagy csapatszemlét, amelyen már az új német-osztrák hadsereg vonult el a birodalmi vezér előtt.
A Hitlert-váró Bécsben. Bámulatos, hogyan megváltozott minden Ausztriában egyetlen nap alatt. Az embernek az az érzése, hogy a német nemzeti szocializmus évek óta uralkodik az országban. Olyan természetesen és zökkenő nélkül illeszkedik be mindenki az új állapotokba. Sőt, mintha mindenki föllélegzett vol na valamilyen régi nyomás és bizonytalanság alól. Az osztrákok szokatlanul vígak és lelkesek. A régi adomákat és vicceket, amelyeket azelőtt csak ti tokban és suttogva mesélhették egymásnak a kor mányról, most szinte tüntető hangossággal a leghivatalosabb helyen is hangsúlyozzák. A vasútasok, a rendőrök s a határőrök mesélik Őket és különösen Miklas volt elnök rovására mulatnak.
Háromezer Hitler-utca cs ezer Hitler-tér. Utoljára Saarbrückenben, 1935. január 14-én, a népszavazás után láttam hasonló jeleneteket és lelkesedést, mint most hétfőn Bécsben, amikor a régi császárváros Hitlert várja. De a saarvidéki öröm is eltörpül amellett, amit ma Bécsben meg figyelhetünk. Főleg az arányok hatalmasabbak. A nép már vasárnap várta a Führert, de a fogadta tás megrendezése szemmelláthatólag vasárnap nem fejeződhetett be és ezért a nagy napot hétfőre halasztották. Hétfőn reggel azután már teljes nem zeti szocialista Bécs alakulhatott ki és ugyanúgy várhatta Hitlert, mint hajdan a legnagyobb győ zelmi napokban a német fővárosok. Két nap alatt Ausztriában háromezer utcát és teret neveztek el Hitlerről. Százezerszámra fes tették át a cégtáblákat. Százezerszámra jelentek meg az utcákon az egyenruhák. Az ember el sem képzeli, hogy honnan vették az osztrákok két nap alatt azt a millió és millió horogkeresztes zászlót, amelyek a szó szoros értelmében beborítják a há zakat és az utcákat. A régi Ausztriának mintha nyoma veszett volna. A mozdonyok és vasúti kocsik éppúgy zászlókkal vannak feldíszítve, mint a bécsi villamosok és autók. Leírhatatlan arányú zászlókat látni. Például egyes zászlók átnyúlnak az egyik Ring felett egyik oldalról a másikra. A Burgot, a városházát, a parla mentet a legfelsőbb emelettől földig nyúló kampóskeresztes zászlók takarják el. a Habsburgok sírján, a kapucinus kriptán is horogkeresztes zászló lobogott. Egy
nép, e g y
o rszá g , e g y
vezér
— B écs utcáin.
A Hitlert váró embertömeg felvonulása már reggel megkezdődött.
b i z a l o m
45
A Führer a Mariahilferstrassen keresztül jön a Ringen át az Imperial szállóig. Az út mellett már délelőtt olyan sürü volt a nézők sorfala, hogy a kordont a német rendőrök már tizenegy órakor megvonták, hogy lebonyolíthassák a forgalmat. Köz ben állandóan özönlik a nép azokra az útvonalakra, ahol a bevonulás megtörténik. Szüntelenül vonulnak a csoportok a közeli vidékről zenével és énekszóval. Ezerkétszáz különvonat hozta a vidékről az érdeklődőket. Az autóforgalom leírhatatlan. Ennyi autóbuszt még- soha életemben nem láttam. A munkások a külvárosokból hatalmas teher autókon érkeznek. Sűrűn egymás mellett állnak a kocsikon és órákhosszat száguldoznak a főutcákon zászlókat lobogtatva és nemzeti szociálista dalokat énekelve. Különösen a kisemberek részvétele óriási. Rengeteg rosszulöltözött embert látni, amint csillo gó szemmel, boldogan énekelnek s hatalmas ho rogkeresztes zászlókat lobogtatnak. Szavalókórusok órákhosszat ismétlik az oszt rákok mostani jelmondatát: egy nép, egy ország, egy vezér. A középosztály, a Ring- és a Kárntnerstrasse elegáns közönsége passzívan viselkedik és eltűnt. Helyette a nép özönlött be a városba soha nem látott tömegekben. Legalább másfélmillió oszt rák ünnepli Bécsben Hitler bevonulását. A legnagyobb szenzációt azonban a németek gyorsasága és szervezettsége jelenti. A bécsiek el vannak ragadtatva tőle, bár egy kissé „unheimlich" nekik. Abból, hogy a németek az osztrák főváros ban egyetlen nap alatt berendezkedtek, már kiol vashatjuk az egész jövőt, a délnémet nép történetét az elkövetkező években. Elsőnek a német hadsereg jött. Ausztria megszállása pontosan huszonnégy óráig tartott. Egy nappal azután, hogy az első német osztag átlépte a határt, egyetlen stratégiai pont sem volt az országban, amelyet ne szállottak volna meg a csapatok. Olaszország, Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia felé minden határpontot a birto kukba vettek, míg az osztrák-német határt nem létezőnek jelentették ki. S tényleg hétfőn a német-osztrák határon levő vámházakból sorra kivonultak a fináncok, a határrendőrök és az épületeket átadták a Hitlerifjúságnak, akik internátusokat rendeznek be a vám házakban. Német-osztrák határ nem létezik többé, mindenki szabadon járhat-kelhet rajta. Vasárnap déltől kezdve egyre több német katona érkezett Bécsbe. A lakosság bámulta a tan kokat, az egészséges katonákat, a pompás egyen ruhákat, akik mellett valóban szánalmasan néznek ki a belföldi katonák régimódi ruháikban. A második ném et, páncélos hadosztály pa rancsnoksága a Bristol-szállóban van, a Meissl und Schadn-szállót az SA szállta meg. Az Imperialt, mint ismeretes, Hitler számára kiürítették és villámgyorsan átalakították.
buszból álló szerelvények. Fegyvert a katonáknál alig látni. Minden békésen bonyolódik le. De szá muk megdöbbentően sok. Aspernbe eddig négyszáz német repülőgép érkezett. Ezek nagyrésze délután állandóan a vá ros fölött cirkál egészen alacsonyan. Százféle német uniformist látni az utcákon. Egyik szebb a másiknál. Csak gépesített oszta gok érkeztek, elképzelhető, hogy mennyi autó hemzseg az utcán. Parancsőrtisztek cirkálnak, kül döncök száguldoznak. Az osztrák katonák egysze rűen sehol sincsenek. De a legtökéletesebb volt Himmler munkája. 1 ízezer katonai rendőrt hozott Németországból s ezek megszálltak mindent. Ök az igazi urak és hódítók. A bécsi rendőröknek nincs sok beleszól ni valójuk a dologba, különösen ott, ahol a Führer bevonulása megtörténik. Láttam, ahogyan egy-egy osztrák rendőr a hat-hat németnek megmutatta a város rendészeti ügyeit, de a németek azonnal a saját módszerüket használták és hétfő délig Bécs rendjét teljesen átalakították porosz mintára, ó k uralkodnak, ők vannak mindenhol. Az osztrák ha tóságok csöndesen alkalmazkodnak és máris sze rény, másodrendű szerepet játszanak a jövevények mellett. A népnek ez azonban mindegy. Lelkese dés és mámor nem ismer határt. Minden felírás, minden újság, minden hiva tal, minden, minden nemzeti szocialista. Hétfőn általános munkaszünet volt Ausztriában. Az üzle teket bezárták, a nép az utcákon él. A régi nevek lekerültek mindenünnen, de nemcsak lekerültek, hanem valódi német alapossággal rögtön újak jöttek helyükbe. Csupa Adolf Hitler-táblát látni már mindenfelé. A német tisztek és rendőrök pedig erősen fegyelmezik az újjongó milliós tö meget. Új zászlók, új egyenruhák árasztják el az úttesteket, a házak valósággal eltűnnek a hatalmas horogkeresztes drapériák mögött. Sokan a bécsi autókról már levakarták a régi Ausztriát jelző Ajelzést és D-jelzést írtak helyébe, amely a németországi gépkocsikat jelzi. Amikor hétfőn délután öt órakor végigjártam a Ring környékét, a Hitlert váró milliós embertömeg között, az volt az érzé sem mintha Ausztria sohasem létezett volna. Poli tikailag az emberek nyugodtak. Nem félnek semmi bonyodalomtól. Az olaszokban biznak. Annyira, hogy egyesek azt mondják, hogy Déltirolt önként vissza fogják adni. Feltűnően sok olasz zászlót és olasz jelzésű kocsit látni. Az olaszok is részt akarnak venni a nagy német ünnepen. Gondtalan, a jövőért nem aggódó, dolgában biztos nép fo gadta a Führert Bécsben 1938 március 14-én.
Hinimler tízezer katonája. A németek 70.000 négyzetkilométert egy nap alatt szálltak meg. Megérkezkeztek az úgynevezett Deutschlandzugok is, harminckét hosszú autó-
Ausztria csatlakozását a német birodalomhoz a világháború óta az európai történelem legna gyobb eseményének tekintik Berlinben. Németor szág ezáltal nemcsak a világháborúban elszenve
A 74 milliós nagynémet birodalom. Új határállamok: Magyarország, Olaszország, Jugo szlávia. Nagyobb és népesebb az új nagynémet biro dalom, mint a háborúelőtti Németország volt.
BIZALOM
46
dett veszteségét pótolta sokszorosan, hanem világhatalmi pozíciója is jelentősen megnövekedett. A jelenlegi Németország a háborúelőtti Németorszá got nemcsak területileg múlja felül, hanem lako sainak számával is. A birodalom területe 1914-ben 540.258 négyzetkilométer volt, míg most 554.549 négyzetkilométer, a hatmillió osztrákkal együtt pedig lakosainak száma 74 millióra emelkedett. Az új német birodalom határai egészen Magyarországig, Jugoszláviáig és Olaszországig terjednek, aminek megfelelően Németország uralmi helyzete Középeurópában elvitathatatlan. A z ú j N é m e to r s z á g é s K ö z é p c u r ó p a .
Oroszországot kivéve, az új Németország nemcsak a lakosság létszáma, hanem kiterjedése tekintetében is Európa legerősebb államává lép elő. Lényeges változás jött létre a határok szem pontjából. Csehszlovákiának eddig 1545 kilométer hosszú határa volt néinetországgal, inig Ausztriá val 558 kilométer. A csatlakozás után a cseh szlovák-német határ eszerint 2103 kilométert tesz ki. Az 558 kilométeres volt osztrák határ 2ö0 kilométeren Csehországgal, 199 kilométeren Mor vaországgal és 99 kilométeren Szlovákiával közös. Ausztria területe gazdaságilag értékes, mert vasérce, magnezitje és jóminöségü szene van. Ausztria lakossága 97.5 százalékban német. Leg erősebb nemzeti kisebbsége a cseh lakosság, amely főleg Becsben és az osztrák főváros közvetlen kör nyékén él. De a csehszlovák kisebbség mindöszsze 0 8 százalékát képezi az összlakosságnak, a hivatalos statisztika 54 ezer főre becsüli erejüket. M it j e le n t a z „ A n s c h lu s s “ * g a z d a s á g i s z e m p o n tb ó l.
Magyarországgal — hangoztatják a németek — a birodalmat hagyományos barátság köti össze és a nemzeti szocializmus hatalomra jutása óta Olaszországgal, Lengyelországgal és Jugoszláviá val is hasonlóan meleg barátság köti össze. Cseh szlovákia területét északról, nyugatról és részben délről a birodalom határai övezik. Gazdasági szempontból az osztrák csatlakozás jelentős elő nyöket jelent a birodalom számára, de előnyöket jelent Ausztria szempontjából is. Minthogy bizo nyos iparágakban muukáshiány tapasztalható, a munkanélküli osztrák munkások egy része nyom ban elhelyezkedést fog találni. Sajnos, a legfontosabb kérdésben, amely Németország lakosságát foglalkoztatja, az osztrák csatlakozás nem hoz érdemleges javulást, mint hogy az ugyancsak főleg ipari jellegű Ausztria nem rendelkezik sem olyan élelmiszerkészlettel, sem olyan nyersanyagforrásokkal, amelyek a bi rodalomnak e tekintetben megnyilvánuló hiányait pótolhatná. Az egyetlen nyersanyag, amit Német ország Ausztriától kaphat, a fa és némi érc. Bi zonyos körök aggódással nézik a fejleményeket, mert attól tartanak, hogy az egyesülés a biroda lom deviza- és nyersanyagnehézségeit csak növelni fogja. Ki kell várni természetesen azt is, hogy „Anschluss" csatlakozás. A usztriának Ném etor szá g h oz va ló csatlakozása értendő.
milyen hatással lesznek a német devizakorlátozások az osztrák kereskedelemre. A u s z tr iá b a n is b e h o z z á k a z á r ja tö r v é n y t.
Szociális tekintetben minden vonalon keresz tülviszik Ausztriának a birodalomba való beillesz tését. A zsidóellenes törvények rövidesen életbe lépnek, amiből újból jelentős problémák fognak adódni. Az osztrák nép meglehetősen individualisztikus és nincs hozzászokva ahhoz a vasfegye lemhez, amelynek nagyon sokat köszönhet a bi rodalomban a nemzeti szocialista kormány. Nagyon jelentős problémákat vet föl még az a körülmény is, hogy Ausztria majdnem teljesen katolikus or szág és ezáltal a birodalom katolikus elemei je lentősen megerősödnek. Az új osztrák kormány számos tagja, így maga Seyss Inquart kancellár is hitbuzgó katolikus. Ebből — annak ellenére, hogy az osztrák nem zeti szocialisták között is vannak vallás- és egy házellenes elemek — arra következtetnek, hogy a katolikus egyházzal szemben legalább is Ausz triában nem fogják alkalmazni azt a merev maga tartást, ami a birodalomban tapasztalható. G ö rin g : N é m e to r s z á g
az
összes
n é m e te k
védője.
Göring marsall tegnap a hősök emléknapja alkalmából az Operában beszédet mondott, amely ben foglalkozott az ausztriai eseményekkel. A világnak egyetlen hatalma sem választ hatja el Németországot Ausztriától — mondotta Göring. — Az elképzelhető, hogy Németország megsemmisül, de az nem képzelhető el, hogy még egyszer szétszakítják. Újból alkalma van a népnek, hogy Olaszország vezérének őszinte köszönetét mondjon. A hűség és barátság szavainak, amelyek a múlt évben hangzottak el, ragyogó cselekedet által adott ezúttal nyomatékot. A Berlin-Róma-Tokio világpolitikai háromszög zárt harci egységet képez a bolsevizmus ellen. Németország azonban nem akar és nem fog beavatkozni más állam belső ügyeibe, de meg kell állapítani, hogy a birodalom határain kívül élő németek védelmezőinek tekinti magát. Éppen ezért minden állammal barátságos megegyezést létesítettünk a németség fenntartása és a német kisebbségek létkörülményeinek meg javítása érdekében. Ha prograinmunk a béke fenn tartására is irányul, tisztában kell lennünk azzal, hogy a békét csak erős, öntudatos és egyenértékű partnerek tudják megtartani. Németország éppen ezért e! van határozva, hogy haderejét tovább növeli.
A márciusi szellem. Kilencven év, közel egy század választja el a ma magyarját a nagy márciusi napoktól. A tör ténelmi eseményeknek és a történelmi változásoknak szinte mérhetetlen tengere áll közöttünk és 1848 március tizenötödikének rajongó, lelkesedő magyar ifjúsága között. A kilencven év előtti Tizenkét Pont szelleme azonban ma is időszerű s a megváltozott arcú világ ifjúsága is változatlan lelkesedéssel a magáénak vallja. ’ Mi történt 1848 tavaszán?
b i z a l o m
Párisban február havában megdöng a föld. Március tizenötödikén Bécsben is a szabadság, egyenlőség és testvériség szelleme mozgatja meg az ifjúságot, amely petícióban kéri a császártól az elemi népjogok elismerését. Ugyancsak március 11-kén, a Hradzsin alatt a Vencel-fürdőben együtt van a prágai cseh ifjúság és polgárság színe-java s pontokba foglalja a csehek polgári szabadságjog kívánságait. Ezek sorában első helyen a sajtósza badság követelése szerepel. Pesten az Ellenzéki Kör másnap elfogadja az Irinyi József szerkesztette tör ténelmi Tizenkét Pontot, amelyet a Közvélemény Asztalának határozata szerint március I5-én nyil vánosan fölolvasnak a lelkesedés szent tüzében égő ifjúságnak és a város minden rendű és rangú iíepének. Az események a tavasz szabadságát hirdető szilaj mámorban a láng robogásával követik egy mást. Április tizenegyedikén a törvényhozás szen tesíti az ifjúság és a magyar nemzet kívánságait. A gondolat, amely a nemzeti és személyes szabad ság jelszavában fogant, — vér és forradalom nél kül — testet és alkotmányos formát öltött, hogy kiírt hatatlanul beleszántsa a lélekbe a nemzeti öntudatot. A szabadság eszméje mint egyetemes, össze foglaló gondolat nem csupán a nemzeti akaratot tette szabaddá, de fölszabadította az egyént is az évszázados rendi tagoltság szűk, korszerűtlen ke reteiből és a törvény erejével intézményesen bizto sította az érvényesülés, az Istentől, a természettől rendelt emberi élet teljességének lehetőségét. A kor parancsoló szelleme elsősorban a nemességet ra gadta magával. Maga a magyar nemesség követel te a szabadságot, hogy a saját kezével lerombolja a rendiség elavult válaszfalait. Örök dicsősége a volt magyar nemességnek, hogy önként szabadítot ta fel a jobbágyságot, önként mondott le a földes úri előjogokról s önként nyitotta meg a jobbágyok milliói előtt az emberi egyenlőség-jogok és a nem zeti szabadság-jogok kapuit. Magyarországon nem volt szükség a jobbágyság forradalmi megmozdu lására, az uralkodó társadalmi osztályok önként emelték föl magukhoz a parasztságot, hogy alkotó részévé, fundamentomává váljék a nemzetnek. A nemzeti eszme, amely a leghatalmasabb mozgató rugója a történelmi fejlődésnek, a legra gyogóbb tisztaságban érvényesült a magyar márci usban. Az eszme kristálytisztaságát nem homályosította el a vérontás, az erőszak köde, ehelyett az osztály-önzetlenség, a testvériség tudata ragyogta be. A nemzeti eszme ma még fokozottabb mér tékben ható tényezője a népek életének s épp ezért ma is korszerű a kilencven év előtti márciusi ifjúság szellemisége. Mi mai magyarok is lelkes büszke séggel idézhetjük a márciusi ifjúság nemes szelle mét. Amikor saját körünkben az osztályharc kikü szöbölésével a nemzeti eszme jegyében egyesítjük az egész magyarságot, hűek vagyunk a márciusi ifjúsághoz. S a mi nemzeti összefogásunk is csak akkor teljesítheti igazán népmentö feladatait, ha az önzetlenségnek és áldozatkészségnek az a szel leme hatja át közéletünk minden megnyilatkozását, amit érintetlen tisztaságában a magáénak vallott kilencven év előtt a márciusi ifjúság.
47
Száz esztendővel ezelőtt soha nem tapasztalt árvíz-katasztrófa zúdult a magyar fővárosra. A budapesti Ferenciek templomának falába egy emléktábla van illesztve: azt a jelenetet ábrá zolja a dombormű, amint Wesselényi Miklós báró, az árvízi hajós csónakán a tengerré változott város rombadőlő házai között a pusztulásra szánt szcrecsétleneket csónakjára veszi. Ezekben a napok ban az emléktáblát friss virágok díszítik. Kegyeletes kezek rakták oda a magasba a virágokat, tavasz hírnökeit, jeléül annak, hogy az emberiség leikéből mégsem vész ki egészen a nagy tettekre és a nagy emberekre való visszaemlékezés. Szomorú évfordulóra emlékezik március 13án a magyar főváros. Az 1838. március 13-ról 14-re virradó éj jelen a Duna jeges hullámai döntötték Pestet. A legnagyobb árvízkatasztrófa kerekedett ebből, amelyet a magyar történelemnek elemi csapások ban is gazdag annalesei feljegyeztek. Budapest székesfőváros a százéves forduló emlékezetére hatalmas kötetet adott ki, amelyben jeles törté nészek írják meg az árvíz eseményeit és hatását, következményeit a magyar közéletben. Az árvíz történetét dr. Asztalos Miklósnak, a kiváló történetírónak hivatott tolla örökíti meg a nagy szorgalommal felkutatott összes források alapján. Olyan ez a csaknem tízéves árvíz-krónika, mint valami hiteles helyszíni közvetítés a múltból. Megelevenednek a borzalmas éjszakák és sivár nappalok rettentő eseményei. Katasztrófával fenyegető tél. Az 1838. esztendő szokatlanul magas vízál lással köszöntött be Pestre. 1775. óta nem volt még ilyen magas a Duna vize. Január 6-án 20 láb 2 hüvelyket mértek. (Egy láb 316 mm.-nek felel meg.) Buda elővárosait, a Vízivárost és Rác várost elöntötte a víz. A mélyebben fekvő helyek ről a lakosság a hegy oldalára menekült, az el öntött utcákon csónaiíkal közlekedtek. Január kö zepén ugyan Budának minden pontja szárazra került, de az állandóan hulló hótömegek előreve tették a katasztrófa árnyékát. 1812. óta nem esett alá ennyi hó. Az országban a közlekedés és így a póstajárás is megszakadt. Január 26-án a hő mérő 0 fokot mutatott, az olvadás beállt és re mélni lehetett, hogy a vízár elmarad. A Duna ugyan még nőtt, de a jegén átjárhatlak. Február 4-én megérkezett az a két angol mérnök, akik az állandó híd tervezetének kapcsán a Duna vízviszo nyainak tanulmányozása céljából jöttek a fővárosba. Február 9 — 13 között igen enyhe volt az időjárás. A Hírnök aggódik is emiatt. Február 13-tól kezdve kilenc napon át fagy, 22-én megenyhül az idő. Február 27-én van az első tavaszfényű derült nap. Rémhír terjed el a városban, hogy ebben az esz tendőben a József-napi vásár, Pest kereskedelmi életének egyik legjelentősebb napja elmarad. A feb ruár végén beállott olvadás a Duna szintjét csök kentette. Március 4-én azonban Vásárhelyi Pál,
BIZALOM
48
a kiváló vízi mérnök egy cikkében, amelyet az állandó híd ügyében írt, figyelmeztet a veszélyre: A folyam ágya jéggel bedugult. Ha a felső Duna vidékén meleg esőzések állanak be, mielőtt a Duna jege Pesten megindul, veszedelem követ kezik be. Javalható, hogy a főváros népe tölté sekkel védekezzék a készülő veszedelemmel szemben. N ő a D u n a vize.
A kitűnő szakember jól látta a veszedelmet. Mig a Duna felső folyásán a jég mindenütt meg indult, Pest és Buda között makacsul tartotta magát, a jégtömeg feltorlódott s a víz a torlasz nyomán hatalmasan felduzzadott. Február 27-én, a tavasz beálltával még csak 13 láb volt a 0 felett. Március 2-án 15 láb, 4-én három hüvelyk híján 17 láb és 6-án 18 láb 3 hüvelyk 9 vonal. Ekkor már Buda alacsonyabb részei: a Víziváros, Újlak, Óbuda és a Rácváros víz alatt állottak. A nap hevétől elolvadt hótömegek pa takként rohannak a Dunának a budai részen jég től szabad hullámai közé s annyira szaporítják árját, hogy a vastag jég már a partokig emel kedik. A vízivárosi és tabáni lakosság az épületek földszintjét elhagyja. A pesti parton a pincék már felserkenő talajvízzel telnek meg. A víz állása március 10-én délután 3 órakor felülmúlta az 1775-iki áradás legnagyobb vízállásának szintjét, 26 láb és 1 hüvelyk. A lakosság a védelemre gondol. A Duna partján homokból és trágyából gátat vonnak 2 lábnyi (62 cm.) magasságban, a Duna-menti utcákban gátakat emelnek a kapuk és boltok ajtaja elé. Március 12-én a víz újból rohamosan nő. 21 láb 7 hüvelyk és 6 vonal, 13án már 22 láb és 3 hüvelyk. A budai házakban az emeleten is megszűnt a biztonság, sokan csak az ablakon tudtak menekülni. A több napig víz ben állt öreg házak egy része megroggyant és ezek sűrű egymásutánban omlottak be. M e g in d u l a jé g .
Persze, az egész lakosság Pesten a parton áll és lesi a vizet. Nem annyira katasztrófának, mint a kíváncsiságnak hangulata vett erőt a lel keken. A menekülés attól függ, vájjon megindul-e idejében a jég? Végre délután megindult, de aztán újból megállott. Az ember gyakran könnyelmű, . játszik az életével, most is járkálni kezdtek a jégen. Pedig az ár már elérte az újonnan vont töltést, amelynek emelésén és megszilárdításán száz meg száz kéz dolgozik. A pesti oldalon látni lehetett, amint Budán emeletmagasságban ladikon közle kednek az emberek. A talajvíz mind több helyütt és mind nagyobb erővel tört fel. Az első katasztrófális vizduzzadást okozó jégtorlódás Kisoroszinál keletkezett. Itt akadt meg a Komáromtól március 8-án elindult jég. Pest és Buda között a vízállas március 13-án délre a Kisoroszitól lefolyt víz révén 22 láb 6 hüvelyk és 3 vonalra emelkedett. A kisoroszi árhullám legmagasabb szintje három nap alatt lejutott a magyar fővárosig, ahol
a Duna jege a Csepel-sziget felett bedugaszol53 a folyó medrét. A katasztrófa elhárithatlan volt. Mik voltak a védekezés előkészületei? Egy ideiglenes védőgátat emeltek, amely a mostani Duna-korzón a Wurm-utcálól a piaristák házáig húzódott 6 láb szélességben (2 m.) és 4 láb ma gasságban (130 cm.). Csónakokat készítettek elő a belváros utcáira, a házak, üzletek bejárata elé védő gátat vontak. Kihirdették, hogy a jég elindu lását ágyúlövés jelzi, a gátak átlépését pedig a harangok zúgása adja tudtul. De senki sem tudta, hogy a közelgő ár mennyisége, terjedése és kulminációs pontja milyen lesz, hogy a kellő védőin tézkedéseket idejében meg lehetett volna tenni. M e g d ö r d ü ln e k a m o z s a r a k .
Március 13-án délután . mozsarak dördüiése jelezte a jég megindulását. Nagy tömeg'gyült össze a parton, ujjongó érzés vett erőt a lelkeken: a veszede lem elmúlt. De nem sejtették a bekövetkező bajt. Csepel szigetnél állott a jég s így torlaszt vetett a most megindult jégtábláknak. Egy óra múlva a Csepelnél rettentően felduzzadt Duna fel nyomta a magasba a hátán hordott jeget. E g y r e n ő a v íz ...
A boltokat bezárták, a kapuk elé lázas buzgósággal építették a gátakat. Hat órakor 3 hüvelykkel volt a víz szintje az 1775. évi áradás szintje fölött. A Klopfinger-ház előtt beszakadt a gát. A keletkezett rést hamarosan betömték. A szekerek hosszú sora hordta a homokot és a trágyát, lobogó fáklyák világánál dolgoztak a töl tésen. Az ár egyre nőtt. Nyolc órakor 25 láb 2 hüvelyk 3 vonal magasságot ért el. Kilenc órára még fél lábbal emelkedett. Éjfélre egy vonal híján 26 láb volt, éjfél után másfél órával 27 láb fölött volt már a víz szintje. Az ár már este kilenc órakor elérte az ideig lenes gát magasságát. A mélyebben fekvő részek egy-kettőre víz alá kerültek. A városháza piacán csakhamar egy ölnyi volt a víz. Akik nem készültek fel,' alig tudtak kimenekedni, mert a víz az ablakokon keresztül tört rájuk. A váci- és Kishíd-utcában (ma Türr István-utca) olyan magasra emelkedett egy-kettőre a víz, hogy csak csónakon lehetett volna közlekedni. Elkövették azonban azt az ügyetlenséget, kogy az előkészített csónakokat nem kötötték le és így azokat az ár magával ragadta. Az első pillanatok kétségbeejtő zűrzavarában ki-ki csak magával, a maga megmentésével törődött. A jószágok, értékek megmentésére senkinek sem volt ideje, a puszta élet megmentéséről volt szó. A jeges, szennyes áradat felett szivbemarkolóan zúgott a harangok vészes kongása,.. Felelős szerkesztő és kiadó:
GÖLLNER MÁRIA. E jótékonysági folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala:
FOGHÁZMISSZIÓ HELYISÉGE, Budapest, V ., M arkó-utca 27. földszint 6. szám .
Nyomatott a váci kir. orsz. fegyintézet könyvnyomdájában.
