Biológia. Szaktanári segédlet. kísérletekhez Az általános iskolák számára. TAN_BIO_alt.indb :39

Szaktanári segédlet

Biológia kísérletekhez

Az általános iskolák számára

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TAN_BIO_alt.indb 1

2013.09.06. 11:39

TAN_BIO_alt.indb 2

2013.09.06. 11:39

Tartalomjegyzék 7. évfolyam Jótékony társaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Probiotikum vagy prebiotikum? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Óriás az aprók között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Tiszta levegő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Fújjunk lufit! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Mit mesélnek a zuzmók? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Akvárium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Ősi erdők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Citromszappan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Injekciós tű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Zsákbamacska . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Koponyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Kerttervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Éltető szén-dioxid? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Pezsgő talajélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

8. évfolyam Keményítő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fehérje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyforma a két felünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gumicsont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lorelei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vitálkapacitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élet, erő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ananászlé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Segítség a gyomornak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kandírozott narancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Borász leszek! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Hetvenhétszer rágd meg a falatot, édes fiam!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vér szava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Illatok kertje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TAN_BIO_alt.indb 1

37 39 43 45 47 49 51 55 57 59 61 63 65 67 69

2013.09.06. 11:39

TAN_BIO_alt.indb 2

2013.09.06. 11:39

1

Biológia, 7. évfolyam 15 perc + 120–240 perc

Jótékony társaink

Szükséges eszközök

Szükséges anyagok

• főzőpohár

• tej

• kanál

• natúr joghurt

• termosztát

Kísérletleírás A vizsgálat elvégzését úgy is megszervezhetjük, hogy az egyik csoport előkészíti a kísérletet a másiknak, míg ön egy korábbi csoport mintáját vizsgálja meg. Szintén jó megoldás egy egészség témanap programjába illeszteni a vizsgálatot. Mindkét esetben összefűzhetjük a következő vizsgálattal is. 1. Töltsünk a főzőpohárba 1 dl tejet! 2. Adjunk hozzá egy kanál friss joghurtot! 3. Keverjük össze alaposan! 4. Feliratozzuk a poharat! 5. Helyezzük a főzőpoharat a termosztátba, melyet 40 °C-ra állítottunk be! 6. Vegyük ki a mintánkat 2 óra múlva! 7. Figyeljük meg, milyen változásokat tapasztaltunk a tej illatában és állagában! Jegyezzük fel a tapasztalatainkat!

Gyakori hibák és veszélyek Ebben a vizsgálatban joghurtot készítettünk, de a laboratóriumi eszközök nem evőeszközök! Hasonló eljárással otthon is készíthetsz joghurtot. Azt meg is kóstolhatod!

Tapasztalat A tej joghurtos illatúvá változott. Az állaga kocsonyás, nem folyós.

Magyarázat Vizsgálatunkban tulajdonképpen a joghurt élő baktériumainak biztosítottunk tápanyagot és kedvező hőmérsékletet az elszaporodáshoz. Ez okozta a változásokat. Ezek a baktériumok a tej cukortartalmával táplálkoznak. Közben savat termelnek, amelynek hatására a tej fehérjéi kicsapódnak. Ez az oka a kocsonyás állag kialakulásának.

3

TAN_BIO_alt.indb 3

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Az élőlények melyik csoportjába tartoznak a joghurt baktériumok? Az egysejtűek közé. 2. Tudod-e, hogy miért hangsúlyozzák a reklámok a joghurtokkal kapcsolatban, hogy ÉLŐ joghurtkultúrát tartalmaznak? A joghurtkultúra kifejezés többféle baktériumot jelent. Azért fontos, hogy élő állapotban vannak a joghurtban, mert így a bélcsatornánkban megtelepedve ki tudják fejteni kedvező élettani hatásukat.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A joghurt nagyon egészséges a bélcsatornánk működését elősegítő baktériumok miatt. Azonban az ízesített joghurtok ezekből már kevesebbet tartalmaznak, és többféle adalékanyaggal keverik őket, hogy tartósságukat biztosítsák. Magad is készíthetsz joghurtot a kedvenc ízeddel, ha a natúr joghurtot lekvárral ízesíted. Az emésztés segítő hatását fokozhatod, ha zabpehellyel gazdagítod a joghurtodat. Jó étvágyat!

4

TAN_BIO_alt.indb 4

2013.09.06. 11:39

2

Biológia, 7. évfolyam 25 perc

Probiotikum vagy prebiotikum?


Szükséges anyagok

• főzőpohár

• friss joghurt

• cseppentő

• víz

• tárgylemez • fedőlemez • mikroszkóp

Kísérletleírás 1. Vegyünk mintát a cseppentővel a joghurt tetejéről! 2. Nyomjuk a mintát 50ml előkészített vízbe! 3. Keverjük el a vízzel! 4. Öblögessük ki a cseppentőt a joghurtos vízben, néhányszor összenyomogatva! 5. Vegyünk mintát a joghurtos vízből a cseppentővel! 6. Tegyünk egy cseppet a tárgylemezre és takarjuk le fedőlemezzel! 7. Helyezzük a mikroszkópba! 8. Élesítsük a képet először kis, majd nagyobb nagyításon! 9. Készítsünk rajzot arról, amit a mikroszkópban látunk!

Gyakori hibák és veszélyek A mikroszkópot mindig a tanárod utasításainak megfelelően használd! A tárgylemezt mindig kis nagyítás mellett tesszük be és vesszük ki, így elkerülhetjük a törését!

Tapasztalat A hígított joghurtban apró, kerek képződmények kupacai látszottak.

Magyarázat A joghurtban többféle baktérium is él. A kerek alakúak sokszor füzérekbe vagy csomókba kapcsolódnak össze. Ezek a lények ugyan egysejtűek, de már néhány sejt tartósan összekapcsolódik. (Úgy gondoljuk, az élővilág kialakulásánál így történhetett a soksejtűek létrejötte.) A baktériumok igen kis méretűek, 1-5 mikrométeresek.

5

TAN_BIO_alt.indb 5

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mekkora lehet egy mikrométer szerinted? a. a méter ezred része. b. a méter milliomod része. c. a méter milliárdod része 2. Te mekkora nagyítással láttad őket?

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az élelmiszerek reklámjaiban egyre gyakrabban hangzik el két szó: prebiotikum és probiotikum. De mi is a különbség? A probiotikumok olyan mikrobák, amelyek a szervezetünkbe jutva jótékonyan befolyásolják az egészségünket. Ezek a mikrobák védik a bélfalat, erősítik a védekező rendszerünket és vitaminokat termelnek, melyeket a testünk nem tud előállítani. A prebiotikumok olyan anyagok, melyek a szervezetünkben elősegítik a probiotikus mikrobák megtelepedését és működését. Nos hát, a joghurt baktériumok probiotikusak. És persze jól jön nekik egy kis prebiotikus segítség!

6

TAN_BIO_alt.indb 6

2013.09.06. 11:39

3


Óriás az aprók között


Szükséges anyagok

• cseppentő

• amőbatenyészet


Kísérletleírás 1. Jegyezzük fel, hogyan készítették az amőbatenyészetet! Tócsa vizéből vett mintához kanálnyi avart adtak. Ebben két hét alatt elszaporodtak az amőbák. 2. Cseppentsünk a tenyészetből egy cseppet a tárgylemezre! 3. Takarjuk le a mintát fedőlemezzel és helyezzük a mikroszkópba! 4. Élesítsük a képet kis, majd nagy nagyításon! 5. Készítsünk rajzot a látott élőlényekről! Próbáljuk őket egymáshoz viszonyítva arányos méretben rajzolni!

Gyakori hibák és veszélyek Hívjuk fel a figyelmet a mikroszkóp helyes használatára!

Tapasztalat A tócsa vizében többféle egysejtűt is megfigyelhetünk. Az amőbák folyton változtatják az alakjukat.

Magyarázat Az amőbák az egysejtűek képviselői. Testüket sejthártya borítja. Alakjuk változó, mert állábaknak nevezett nyúlványokkal mozognak és táplálkoznak. (Egyes amőbáknak héja is lehet, ezek alakja állandó.) Testükből a vizet a lüktető üregecske segítségével távolítják el. Testük irányítását a sejtmag végzi.

7

TAN_BIO_alt.indb 7

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai Beszélj 3-5 percet az egysejtűekről! Foglald össze, mit tanultál eddig róluk!

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az amőbák egyik neves képviselője a vérhas amőba, mely a trópusokon él és súlyos megbetegedést okoz. Még ma is egymillió ember hal meg ebben a betegségben évente a világon. A vérhas ellen nincs védőoltás. Csak a tisztasági szabályok gondos betartása akadályozhatja meg a terjedését. Erre trópusi országokba utazva különösen oda kell figyelni.

8

TAN_BIO_alt.indb 8

2013.09.06. 11:39

4

Biológia, 7. évfolyam 20 + 45 perc + 2-3 nap

Tiszta levegő


Szükséges anyagok

• sztereo mikroszkóp

• 3 db agar lemez Petri-csészében • fungicid kenőcs

Kísérletleírás és tapasztalat 1. Figyeljük meg az agar lemezek helyes tárolásának módját! Mire kell ügyelni? Fejjel lefelé tároljuk őket, hogy a lecsapódó páracseppek ne mossák össze a mikrobákat. 2. Tegyük az egyik agar lemezt kinyitva és felfordítva az asztalodra! Hagyjuk ott a vizsgálat végéig! 3. A második agar lemez közepére tegyünk egy pöttyöt a gomba gátló kenőcsből, majd nyomjuk az egyik ujjunkat a kenőcs mellett a lemezre! 4. A harmadik agar lemezre nyomjuk oda egy másik ujjunkat, mint az előbb! 5. Zárjuk le a Petri-csészéket! Fordítsuk őket fejjel lefelé! 6. Helyezzük őket a termosztátba, amit 30 oC-ra állítottunk be! 7. Vegyük elő a lemezeket a termosztátból! 8. Figyeljük meg őket szabad szemmel és jegyezzük le tapasztalatainkat! Térjünk ki a telepek színére és felszínük mintázatára! Mindhárom lemezen különböző telepek jelentek meg. A krémmel kezelt lemezen kevesebb telep található. Fonalas, felemelkedőek és laposak, simák. színük szürke árnyalatú és sárgás vagy egyéb színű. 9. Tegyük a Petri-csészéket egymás után a sztereo mikroszkóp alá! 10. Egészítsük ki feljegyzéseinket annak alapján, amit a mikroszkópban megfigyeltünk! Itt már látható a gombák spórája is és a gombafonalak szövedéke, a laposabb testű gombák esetében is. A krémmel kezelt lemezen gombák kevésbé, inkább lapos, fényes felületű baktériumtelepek figyelhetőek meg.

Gyakori hibák és veszélyek A lemezeken megtelepedett mikrobáknak egy része ártalmas is lehet. Ezért nagyon ügyelj rá, hogy ne érintsd meg őket! A vizsgálat után nagyon alaposan moss kezet! A sztereo mikroszkóppal a megszokott óvatossággal dolgozz!

9

TAN_BIO_alt.indb 9

2013.09.06. 11:39

Magyarázat A mikrobák túlélő spórái ott repkednek körülöttünk a levegőben. A táptalajra érkezve pára érte őket, amely kedvezett a kicsírázásuknak. Osztódni kezdtek a termosztát kellemes langyos környezetében. Az osztódások tömege zajlott le a 2 nap alatt és a sejtek tömege telepként szabad szemmel is láthatóvá vált. Minden telep egyetlen sejt leszármazottainak tömege. A lapos, fényes felületű telepek általában baktériumok, míg a magasabb, fonalas szerkezetűek gombák telepei. A gomba gátló (fungicid) kenőcs környezetében a gombák nem tudtak elszaporodni, de a baktériumok szabadon fejlődhettek. Ezért ezen a lemezen inkább lapos, fényes baktériumtelepeket láthattunk.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mi tulajdonképpen az agar lemez? A zselatinhoz hasonló készítmény, de jobban ellenáll a környezeti hatásoknak. 2. Mit jelenthet szerinted a baktericid kifejezés? Baktérium gátlót. 3. Vajon miért nem vagyunk állandóan betegek a levegőben repkedő mikrobáktól? Mert testünk védekező rendszere hatékonyan legyőzi őket.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Hasonló vizsgálatot otthon is végezhetsz! Egy darab kenyéren a gombák több típusát is megfigyelheted. Elég csak egy nejlon zacskóban meleg helyen hagyni a kenyeret és a levegőből és a kezünkről rárakódott spórák kihajtanak. De légy óvatos! Vannak közöttük olyanok, melyek károsítják az egészségünket. Ezért az ilyen penészes kenyérszeletet legjobb, ha a zacskón keresztül vizsgálod meg!

10

TAN_BIO_alt.indb 10

2013.09.06. 11:39


Fújjunk lufit!

5


Szükséges anyagok

• fél literes PET palack

• élesztő

• főzőpohár

• fél liter langyos víz

• kanál

• 5 kávéskanál cukor

• lufi (jobban látható a tágulás, ha már felfújt és leeresztett, így meglazult lufit használunk) • mérőszalag • számológép

Kísérletleírás és tapasztalat 1. Töltsük a víz felét a főzőpohár segítségével a PET palackba! 2. Szórjuk bele a cukrot! 3. Kupakkal lezárva rázzuk addig a palackot, amíg a cukor java feloldódik! 4. Morzsoljuk össze a kezünkben az élesztőkockát és a morzsáit szórjuk a palackba! 5. Rázogassuk a palackot lezárva addig, míg az élesztő morzsái eloszlanak a vízben! 6. Töltsük fel a palackot teljesen a maradék vízzel! 7. Húzzuk a lufit a palack szájára úgy, hogy a lufi üres legyen, vagyis teljesen összenyomott állapotban! 8. Tegyük a lufis palackot a termosztátba, amit 30 °C-ra állítottunk be! 9. Várjunk 10 percet! 10. Vegyük ki a palackot a termosztátból és mérjük meg az átlóját felülnézetben! 11. Tegyük vissza a palackot a termosztátba újabb 5 percre! 12. Ismételjük meg a mérést (9-11. lépés) még háromszor! 13. Jegyezzük fel az eredményeket! 14. Számold ki a lufi térfogatát minden mérésre az alábbi képletek alapján! sugár (r) = mért átló (d) : 2 lufi térfogata = 4 × 3,14 × r × r × r : 3 5 perc után

10 perc után

15 perc után

20 perc után

átló (cm) sugár (cm) térfogat (ml) térfogat (dl) A lufi térfogata jelentősen megnövekedett. 11

TAN_BIO_alt.indb 11

2013.09.06. 11:39

Gyakori hibák és veszélyek Az átló mérésénél igyekezzünk minél pontosabbak lenni! A számolásoknál ügyeljünk, hogy a megadott mértékegységeket használjuk! Figyeljünk az átváltásnál!

Magyarázat A sütőélesztő egy egysejtű gombaféle, amely a vízben oldott cukrot lebontja, így jut energiához. A lebontás során, akárcsak a mi testünkben, szén-dioxid keletkezik. Ennek a gáznak a termelődését vizsgáltuk most meg. A sütőélesztő a süteményekben a liszt tápanyagait bontja le, abból termel szén-dioxid gázt. Ez a gáz fújja fel a süteményeket is.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Sorold fel az élesztő rokonait, amiket eddig megismertél! csiperke, galóca, tapló, penész 2. Mi a neve az oxigénnel történő lebontásnak, amely a sejtjeinkben zajlik? égés

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Matematika: Alakzatok; Térfogatszámítás Kémia: Halmazállapotok; Égés; Szén-dioxid

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A sütőélesztő oxigénmentes környezetben a lebontási folyamatai során alkoholt termel. Már az egyiptomiak is sörélesztőként használták. Mivel a vizeik nem voltak elég tiszták, a híg sört, amely az erjedés során fertőtlenítésen is átesett, rendszeresen fogyasztották. Igen régóta társunk ez a gomba!

12

TAN_BIO_alt.indb 12

2013.09.06. 11:39

6


Mit mesélnek a zuzmók?

Szükséges eszközök • nagyító • kis vonalzó • színes ceruzák

Kísérletleírás 1. Ez alkalommal az erdő zuzmóit figyeljük meg. 2. Sétánk során igyekezzünk minél többféle zuzmót felfedezni! A zuzmók azonosításához meg kell figyelni a színüket, a telepük formáját és a telep magasságát! Készítsünk rajzot a zuzmókról, hogy később össze tudjuk hasonlítani megfigyeléseinket!

Zuzmótelepek egy fatörzsön 3. Sétánk során töltsük ki az alábbi táblázatot a megfigyeléseink alapján! a zuzmótelep rajza

színe, alakja

magassága

előfordulási helyei

13

TAN_BIO_alt.indb 13

2013.09.06. 11:39

4. Mutassuk be egymásnak a talált zuzmófajokat! 5. Hányféle zuzmót találtunk? 6. Volt-e eltérés a különböző helyszíneken talált fajok között?

Gyakori hibák és veszélyek A kirándulás elején mutassuk be a diákoknak a mohák, zuzmók és moszatok eltéréseit! Bíztassuk őket a nagyító használatára! A terület kiválasztásánál érdemes egy erdőt és a mellette futó utat kiválasztani. Válasszuk a csoportot kétfelé ebben az esetben és járjanak be eltérő útvonalakat! (például az egyik csoport sétálhat az út mentén, majd betérhet az erdőbe, míg a másik csoport az erdő mélye felé veheti az irányt.)

Tapasztalat Az utak mentén laposabb testű zuzmófajok, míg az erdő belsejében magasabb fajok a jellemzőek.

Magyarázat A zuzmók két élőlény „összeköltözésével” alakulnak ki. Testük külső rétegét gombafonalak alkotják, míg belsejükben moszatok élnek. A gombák védik a moszatokat a kiszáradástól, míg cserébe a moszatok tápanyagokat biztosítanak nekik. Ez az együttélés mindkét fél számára hasznos. A zuzmók többsége azonban nagyon érzékeny a levegő szennyezettségére. A „zuzmászok” (lichenológusok) megfigyelései szerint a szennyezettebb levegőjű területeken inkább ellapuló, míg a tiszta levegőjű erdőkben, mezőkön magas testű, elágazó zuzmók is tudnak fejlődni. Vizsgálatunkban ezt figyelhettük meg.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Hogyan különböztethetőek meg a zuzmók a moháktól? A mohák teste puha, míg a zuzmók telepe kemény, kéregszerű. 2. Hogyan különböztethetőek meg a zuzmók a moszatoktól? A moszatok nagyon vékony bevonatot képeznek a felületen, soha nem emelkednek fel róla. 3. Milyen élőlények alkotják a zuzmó testét? Moszatok és gombák. Ez mindkettőjük számára hasznos együttélés. 4. Az erdő fáinak melyik oldalán fordulnak elő a zuzmók? Az északin, mert itt kevésbé száradnak ki.

14

TAN_BIO_alt.indb 14

2013.09.06. 11:39

7


Akvárium


Szükséges anyagok

• mintavevő pálca

• akváriumi vízminta

• cseppentő • tárgylemez • fedőlemez • mikroszkóp

Kísérletleírás és tapasztalat Ha iskolai akváriumunkban elszaporodnak a moszatok, azt bátran kihasználhatjuk az egysejtű és a szövetes felépítés különbségeinek bemutatására. 1. Figyeljük meg az akvárium növényeit és üvegét! Látható rajtuk megtelepedett moszat? Igen, az üvegen zöld foltok, a növények levelein hosszúkás szálak látszanak. 2. Vegyünk mintát a zöld telepekből az akvárium üvegén a pálca segítségével! 3. Érintsük a vattára kenődött mintát a tárgylemezhez! 4. Helyezzünk rá fedőlemezt! 5. Helyezzük a mikroszkópba és vizsgáljuk meg a mintát! 6. Készítsünk rajzot a látottakról! 7. Most metsszünk le egy kis darabot az akváriumi növény leveléről! 8. Tegyük tárgylemezre és cseppents rá egy csepp vizet! 9. Tegyünk rá fedőlemezt! 10. Nézzük meg a mikroszkópban a készítményt! 11. Figyeljük meg a különbségeket a moszat és a levél sejtjei között! Hányféle sejt alkotja a moszatot? Egy. És a levelet? Kettő.

15

TAN_BIO_alt.indb 15

2013.09.06. 11:39

12. Rajzoljuk le a sejttípusokat, amelyeket megfigyeltünk!

A moszatok egyféle sejtekből állnak, míg a levelet többféle sejt alkotja.

Gyakori hibák és veszélyek Ha szükséges, ismételjük át a csoporttal a mikroszkópizálás lépéseit!

Magyarázat A moszatok az egysejtűek képviselői, de ez az elnevezés csalóka. Sok moszat testét több sejt alkotja, azonban ezek a sejtek (a legtöbb esetben) nem különböznek egymástól. Ezek a sejtek ugyan összetapadva élnek, ám munkamegosztás nincsen közöttük. A leveles hínárnövény már többféle sejtből áll, amelyek eltérő feladatokat látnak el a növény testében. Például a levélerek sejtjei megnyúltak és vastag falúak, feladatuk a tápanyagok szállítása a testben. Az erek között apró kerek sejteket láthatunk, melyeknek a fotoszintézis, a tápanyagtermelés a feladata. Vagyis a sejtek feladatok szerint eltérő szövetekbe rendeződnek. Ezt a szerveződést fejlettebbnek nevezzük.

16

TAN_BIO_alt.indb 16

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mit nevezünk szövetnek? Az azonos feladatú sejtek állományát a testben. 2. Miért nincsenek szövetei a moszatoknak? Mert egy ősibb életforma képviselői.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A moszatoknak igen sok képviselőjét megfigyelheted kirándulásaid során. Álló és folyó vizekben eltérő fajaik élnek. Mikroszkóp nélkül is változatos formáikat különböztetheted meg! Jó szórakozást!

17

TAN_BIO_alt.indb 17

2013.09.06. 11:39

TAN_BIO_alt.indb 18

2013.09.06. 11:39

8


Ősi erdők


Szükséges anyagok

• nagyító

• erdei pajzsika

• csipesz

Kísérletleírás és tapasztalat 1. Figyeljük meg az erdei pajzsika tövet! Melyek a legfiatalabb levelek? Milyen alakúak? Görbültek. 2. Alaposan figyeljük meg egy idősebb levél alakját! Írjuk le a felépítését a következő kifejezések használatával: nyílhegy alakú, levélke, levélszeletke, fogazott szélű! A pajzsika levele a tövénél szélesebb, nyílhegy alakú. A levél levélkékre, azok pedig szeletkékre tagolódnak. A levélszeletek éle fogazott. 3. A levél fonákját vizsgáljuk meg szabad szemmel és nagyítóval! Milyen képletek borítják a levélereket? Barna színű szőrök. 4. Hol helyezkednek el a spóratartók? Milyen alakúak és színűek? A levélkék fonákján. A spóratartók vese alakúak és barna/fekete színűek. 5. Csipesszel nyissunk fel egy spóratartót! 6. Figyeljük meg a spórákat! Használjunk nagyítót! 7. Írjuk le, milyen alakúak és színűek! Hosszúkásak, szögletesek, barna színűek Az erdei pajzsika levelei a tőközepén indulnak fejlődésnek. A fiatal levél alakja a pásztorbotra hasonlít. A kifejlett levél erősen tagolt. Hátoldalán fejlődnek a spórái, melyekkel szaporodik. A spóratartók vese alakúak.

Magyarázat Az erdei pajzsika az üde erdők lakója. Megvastagodott gyöktörzsből fejlődik. Virágtalan növény. Szaporodása spórákkal történik, melyekből előtelep fejlődik. Az előtelepen alakulnak ki ivarszervei. A megtermékenyítés után itt fejlődik ki az általunk is ismert növény. Az erdei pajzsika a harasztok közé tartozik. A földtörténet egy korábbi szakaszában ezek a növények, a pajzsika rokonai, a harasztok voltak az erdők legfőbb fái.

19

TAN_BIO_alt.indb 19

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Sorolj olyan élőlényeket, melyek spórával szaporodnak! 2. Készíts vázlatot a pajzsika bemutatásához! nedves erdőkben gyöktörzs levél: pásztorbot → nyílhegy alakú tagolt szaporodás: spóra → előtelep → ivarszervek → megtermékenyítés → pajzsika harasztok képviselője: ősi erdők

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A harasztok ma hazánkban védettek, ezért csak képen mutatjuk be másik máig élő hazai képviselőjüket, a zsurlót. Ennek levelei piciny pikkelyek csupán. A tápanyagok előállítása a zöld szárban történik meg. Mivel magas a kova tartalma, az asszonyok régen súrolóként használták. Ezt mutatja régies neve is: súrolófű. A képen a spóratermő alakot látjuk. Ez nem zöld és a csúcsán termelődnek a spórák.

20

TAN_BIO_alt.indb 20

2013.09.06. 11:39

9


Citromszappan


Szükséges anyagok

• reszelő

• citrom

• hámozó

• napraforgóolaj

• kés

• illatmentes szappan (nagyobb áruházakban és

• főzőpohár

bioboltokban kapható)

• borszeszégő • állvány • dörzsmozsár • teaszűrő • öntőforma (a szappanöntéshez választhatunk figurás szilikonformákat – jó alkalom erre a karácsony előtti időszak) • tárgylemez • fedőlemez • mikroszkóp

Kísérletleírás 1. Hámozzuk meg a citromot a hámozó segítségével vékonyan! 2. Vágjuk fel apróra a héjat! Egy vékony darabot tegyünk félre további vizsgálatra! 3. Tegyük a dörzsmozsárba a citromhéjat és öntsünk rá 50 ml napraforgóolajat! 4. Dörzsöljük össze az olajat a citromhéjjal és hagyjuk állni! 5. Reszeljük a szappant a főzőpohárba! 6. Tegyük az állványra a borszeszégő fölé! 7. Gyújtsuk meg a borszeszégőt! 8. Lassan melegítsük a szappanforgácsot, amíg megolvad! 9. Ha az egész forgács felolvadt, akkor elzárhatjuk a borszeszégőt! 10. A teaszűrőn keresztül szűrjük le a dörzsmozsárból az olajat a főzőpohárba! Nyomkodjuk meg a citromhéjat! 11. Üvegbottal keverjük el az olajat a szappanban! 12. Öntsük ki a szappant a formába! Egy óra múlva megszilárdul és ki is próbálhatjuk! 13. Amíg várakozunk, vizsgáljuk meg a citromhéjat, amit félretettünk! 14. Helyezzük a citromhéjat tárgylemezre, cseppentsünk rá vizet és takarjuk le fedőlemezzel! 15. Tegyük a mikroszkóp tárgyasztalára és vizsgáljuk meg! 16. Keressünk nagy üregeket a citromhéj külső szélén! 17. Készítsünk rajzot róluk! 21

TAN_BIO_alt.indb 21

2013.09.06. 11:39

A citromot minél vékonyabban hámozzuk!

Gyakori hibák és veszélyek A diákokat ne engedjük tüzet gyújtani, csak tanári segítséggel! Mutassuk be nekik, hogyan kell a borszeszégőt gyorsan eloltani! Mivel minden szappan olvadáspontja és dermedési ideje kicsit más, mindenképpen végezzük el a kísérletet a választott szappannal! Ha túl lágy szappant kapunk eredményül, akkor adjunk hozzá kevés méhviaszreszeléket!

Tapasztalat A citrom héjában nagy üregek találhatók. A szappanunk citromillatú lett.

Magyarázat Az illatos növények úgynevezett illóolajokat tartalmaznak. Ezeket a növények különböző járatokban gyűjtik a testükben. A fenyőnek például gyantajáratai vannak, a citrom pedig a héjában tárolja a citromolajat. Ez spriccel ki, amikor a citromhéjat összehajtjuk. Az illóolajokkal a növények csábítják vagy éppen távol tartják a rovarokat, „szándékaik szerint”. Az illóolajok vízben nem oldódnak, ezért készítettünk olajos kivonatot a citromból. A szappanhoz adott olaj jól elegyedik a szappan anyagaival, így megillatosítja azt. A citromolajnak bőrnyugtató és gyulladáscsökkentő hatása is van, így a szappanunkat bátran ajánlhatjuk mindenkinek!

22

TAN_BIO_alt.indb 22

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mik az illóolajok? A növények által termelt illatos olajok. 2. Hol halmozódnak fel? A növények járataiban.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Kémia: Hasonló a hasonlóban elv

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az illóolajok párologtatva is jótékony hatásúak. Idegrendszerünkre és légzőrendszerünkre is kedvező hatást fejtenek ki. Nézz utána néhány illóolaj egészségre gyakorolt hatásának!

23

TAN_BIO_alt.indb 23

2013.09.06. 11:39

TAN_BIO_alt.indb 24

2013.09.06. 11:39

10


Injekciós tű


Szükséges anyagok

• tálca

• nagy csalán növény

• nagyító

• árvacsalán növény

• csipesz • olló • tárgylemez • fedőlemez • mikroszkóp

Kísérletleírás

A csalánt az elsők között tanultuk meg felismerni gyermekkorunkban. Lássuk most közelebbről! 1. Figyeljük meg a csalánnövényt és az árvacsalánt alaposan! Kezdjük a virágának vizsgálatával! Használjunk nagyítót! 2. Figyeljük meg a virágot szemből! Melyik virága hasonlít a képre? Az árvacsaláné. 3. Vizsgáljuk meg a csalán és az árvacsalán levelét is nagyítóval! Mi figyelhető meg a felszínén? Szőrök. 4. Vágjunk le egy darabot a csalánlevél széléből! 5. Tegyük a levéldarabot tárgylemezre! 6. Cseppentsünk rá vizet és takarjuk le fedőlemezzel! 7. Tegyük a mikroszkópba és állítsuk be a levél élét a látómeződbe!

25

TAN_BIO_alt.indb 25

2013.09.06. 11:39

8. Figyeljük meg a szőrök szerkezetét és rajzoljuk le! Keressünk teljes és törött szőröket is!

Gyakori hibák és veszélyek Hívjuk fel a diákok figyelmét arra, hogy lehetőleg ne sértsék meg a csalánszőröket!

Tapasztalat Az árvacsalán virága kiöltött nyelvhez hasonlatos. Ez a növény nem csíp. A csípős csalán virága apró és egyszerű. A csalánszőr végén hólyagocska található, ami könnyen letörik.

Magyarázat A csalán és az árvacsalán eltérő növények. Legkönnyebben virágjukról lehet megkülönböztetni őket, vagy arról, hogy csípnek-e. A csalán leveleinek élén csalánszőr található. A végén apró hólyagocska van, amely érintésre könnyen letörik. Ekkor a szőr merev, injekciós tűhöz hasonlatos szára behatol a bőrbe és befecskendezi a mérgét. Ez az anyag enyhe gyulladást okoz a bőrben. A csalán így óvja meg magát a legelésző állatoktól.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Hogyan különíthető el a csalán és az árvacsalán? Viráguk szerkezete és csípősségük alapján. 2. A csalánnövény melyik része csíp? A levél éle.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A csalán, bár kellemetlen növény, mégis rendelkezik gyógyhatással. Gyógyteáját tavaszi tisztítókúrákhoz ajánlják. Hajhullás elleni samponok alkotója és vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. Tehát, barát vagy ellenség?

26

TAN_BIO_alt.indb 26

2013.09.06. 11:39

11

Zsákbamacska


Szükséges eszközök • nagyító • füzet • ceruza • Növényismeret • papírzacskók

Kísérletleírás és tapasztalat 1. Tanárunk vezetésével tegyünk sétát és közben gyűjtsünk terméseket! 2. Figyeljük meg a termés gazdanövényét is! 3. Azonosítsuk a növényeket a Növényismeret című könyv segítségével! 4. Jegyezzük fel az azonosított növényeket és a termésük nevét a könyv segítségével! 5. Tegyünk minden termést külön zacskóba! 6. Most derítsük ki, milyen jó megfigyelők vagyunk! Nyúljunk az egyik papírzacskóba és a termés kiemelése nélkül mondjuk meg, melyik növény van benne! Ellenőrizzük, jól válaszoltunk-e! 7. Most tegyük egymás mellé az azonos típusú terméseket! 8. Fogalmazzuk meg, mi a közös egy-egy típus terméseiben! makktermés: kemény mag, melyet szintén kemény levelek vesznek körül ikerlepenék: két egyforma részből álló termés, melynek két része a magból és annak repítőszárnyából áll bogyótermés: puha héjú termés, amely sok magot tartalmaz nedves magágyban és melynek mérete nagyon változatos lehet stb.

27

TAN_BIO_alt.indb 27

2013.09.06. 11:39

Magyarázat

A termések kialakulásának oka, hogy a magot minél messzebb juttassa az anyanövény és minél kedvezőbb helyre. Például a lependék termés szárnya révén messzire repülhet. Így tud elterjedni a faj minél nagyobb területen. A termések sok esetben hasonlóak, ezért nem mindig alkalmasak a növényfaj meghatározására, de növénycsoportokat fel lehet ismerni általuk. Például a hüvelyesek nevüket is jellemző termésükről kapták.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Sorold fel, milyen terméstípusokkal találkoztál a vizsgálat során! 2. Írd le, szerinted mi tette sikeressé a meggyfa csonthéjas termését! A zamatos terméshús miatt az állatok, különösen a madarak szívesen fogyasztják a termést. A csonthéj megvédi a magot a madarak bélcsatornájában utazva. Végül a széklettel a csonthéjba zárt mag trágyázott talajba hullik, távolra repülve az anyanövénytől.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A termésekbe zárt mag kiszáradt, alvó állapotban várja, hogy kedvező körülmények közé kerüljön. Így évekig, sőt évszázadokig meg tudja őrizni csírázóképességét! A régészeknek sikerült már középkori edényekben talált búzaszemeket is kicsíráztatni!

28

TAN_BIO_alt.indb 28

2013.09.06. 11:39

12


Koponyák


Szükséges anyagok

• nagyító

• macska koponya

• mérőszalag

• nyúl koponya

Kísérletleírás 1. Figyeljük meg a nyúl és a macska koponyáját, majd töltsük ki az alábbi táblázatot! (A táblázat adatai tájékoztató jellegűek.) nyúl koponya

macska koponya

a koponya mérete

20 cm

10 cm

az alsó állkapocs hossza

10 cm

5 cm

az alsó állkapocs magassága

3 cm

2 cm

a fogtípusok száma

2

4

a fogak száma

20

26-30

2. Társainkkal alakítsunk filmforgatókönyv-író csapatot! 3. Azt a megbízást kapjuk, hogy készítsünk 5 perces kisfilmet az állatok táplálkozásáról! Felhasználhatjuk a nyúl, illetve a macska példáját és csontvázát a filmben. Készítsük el a filmforgatókönyvet! Bal oldalon a kép, jobb oldalon a hang: a közben elhangzó magyarázat szerepeljen! 4. Mutassuk be társainkkal együtt a forgatókönyvet!

Gyakori hibák és veszélyek Figyelmeztessük a diákokat, hogy a film legyen tudományosan alapos és kellően informatív! Bíztassuk őket, hogy támaszkodjatok a megfigyeléseikre!

Tapasztalat A forgatókönyvírás nehéz munka. A nyúl és a macska fogazata ás állkapocs felépítése jelentősen eltérő.

29

TAN_BIO_alt.indb 29

2013.09.06. 11:39

Magyarázat A táplálékok eltérő keménységűek és állagúak. A fogazatnak egyértelműen alkalmazkodnia kellett a táplálékhoz, hogy hatékony legyen azok felaprítása és így az emésztése. A nyúl fogazata rágcsáló fogazat, amely főleg növényi táplálékok fogyasztására alkalmas. A metszőfogak elmetszik, míg a redős zápfogak felőrlik a növényi rostokat. A macska ragadozó állat, amely metsző- és szemfogaival képes elkapni áldozatát, míg tarajos zápfogaival szaggatja szét annak húsát. Jól látszik ez, mikor oldalra hajtott fejjel eszik az oroszlán.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Sorold fel az emberi fogtípusokat! metsző, szem, kisőrlő, nagyőrlő 2. Hányféle fogazatot ismersz? ragadozó, mindenevő, rágcsáló, kérődző

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Ha van háziállatod, figyeld meg, mikor melyik fogát használja a táplálkozása során!

30

TAN_BIO_alt.indb 30

2013.09.06. 11:39

13

Kerttervezés


Szükséges eszközök • mérőszalag • négyzethálós papír

Kísérletleírás 1. A kertben sétálva mérjük meg a növények átmérőjét felülnézetben! Arra vagyunk kíváncsiak, hogy kifejletten mekkora területet foglalnak el. 2. Jegyezzük fel a mérési eredményeidet! 3. Figyeljük meg, hogy az uborka levelei alatt milyen növények fejlődnek! Apró és kevés gyom. 4. Jegyezzük fel, hol fejlődik jobban a paradicsom! Napfényes és jól locsolt területen. 5. Tervezzünk zöldséges ágyást az eredményeink felhasználásával! Legyenek benne azok a növények, amelyekből családunk sokat fogyaszt! Az ágyás legyen 1x1 méteres területű! Használjunk négyzethálós papírt! Jelöljük, hová kell ültetni a palántákat és mekkorára fognak nőni, mire termést hoznak! 6. Hasonlítsuk össze a kertterveinket a társainkéval! 7. Valósítsuk meg társainkkal a legjobban sikerültet! 8. Élvezzük a termést!

Gyakori hibák és veszélyek Jó tervet csak akkor tudunk készíteni, ha jól mérjük fel a növények területigényét! Legyünk pontosak! A terv készítésénél használjuk fel minden korábbi tapasztalatunkat és tudásunkat!

Tapasztalat A növények eltérő méretű területet foglalnak el.

Magyarázat A növények a fény energiáját használják fel tápanyagaik felépítéséhez. Ezért a kertben és a természetben is a fényért folyik a verseny közöttük. Ezért láthatjuk azt, hogy a nagy levelű növények képesek a gyomosodást gátolni a talajtakarásuk révén. (Persze, ha karóra futtatjuk, az más.) A kertészek minden évben tervet készítenek a kert beültetésére. Ebben felhasználják tudásukat és tapasztalatukat a növények fény- és vízigényéről.

31

TAN_BIO_alt.indb 31

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen tényezőkért folyik a verseny a növényvilágban? A fényért a felszínen, a vízért a föld alatt. 2. Beszélj a kertészek egész éves munkájáról!

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Kert igen sokféle van. Lehet dísznövény kert, botanikus kert, zöldséges kert, gyümölcsös kert vagy éppen háztartási kert. Mindegyiknek más feladatokat kell ellátnia. Éppen ezért nagyon változatos a kertészek munkája. Ismersz kertészt vagy kertészmérnököt? Faggasd ki a munkájáról! Hátha kedvet kapsz ehhez a szakmához!

32

TAN_BIO_alt.indb 32

2013.09.06. 11:39

14


Éltető szén-dioxid?


Szükséges anyagok

• kémcső

• átokhínár 10 cm-es darabja

• állvány

• víz

• lámpa

• szódabikarbóna 1%-os oldata

Átokhínár az akváriumban

Kísérletleírás 1. Az átokhínár levágott végéről távolítsunk el néhány levelet! 2. Tegyük a hínárnövényt vágott végével felfelé a kémcsőbe! 3. Töltsük fel a kémcsövet! Felül hagyjunk egyujjnyi helyet szabadon! 4. Helyezzük a kémcsőállványba és irányítsuk rá a lámpa fényét! 5. Várjunk pár percet, amíg a növény buborékokat kezd termelni! 6. Számoljuk a buborékokat 3x1 percig! 7. Most öntsük le a növényről a vizet és töltsük fel a kémcsövet az előbbi módon a szódabikarbóna oldattal! 8. Várjunk, amíg újra megindul a buboréktermelés! 9. Számoljuk meg a buborékokat 3-szor 1 percig! 10. Eredményeinket rögzítsük a táblázatban! buborékok száma percenként

1. mérés

2. mérés

3. mérés

átlag

tiszta víz szódabikarbóna oldat

33

TAN_BIO_alt.indb 33

2013.09.06. 11:39

Gyakori hibák és veszélyek Ha gyors a buboréktermelés, akkor könnyebb számolni, ha egyetlen ponton figyeljük az áthaladó buborékok számát. Az is segíthet, ha ketten számoljuk és a számolásunk átlagát jegyezzük fel! Tűző napon nagyon gyorsan termelődnek a buborékok. Inkább árnyas asztalon végezzük el a méréseket!

Tapasztalat A szódabikarbóna oldatban több a buborék, gyorsabban termelődik.

Magyarázat A növények szén-dioxidot vesznek fel a környezetükből és a fényenergia segítségével cukorrá alakítják. Ez a fotoszintézis. Közben oxigént termelnek, amit felszálló buborékok formájában láttunk. A hínár a vízben oldott szén-dioxidot használja fel. A szódabikarbóna oldatban nagyobb az oldott szén-dioxid mennyisége, ezért a növény intenzívebben tud fotoszintetizálni, így több oxigénbuborékot termel.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Szerinted mi történne, ha a lámpát távolabb vagy közelebb helyeznéd a kémcsőhöz? Ha közelebb rakjuk a lámpát, akkor hevesebb, ha távolabb, akkor lassabb a buboréktermelés. 2. Vajon miért használnak az akváriumokban levegőztetőt, ha a növények úgyis termelnek benne oxigént? Levegőztetőre akkor van szükség, ha kevés a növények száma ahhoz, hogy a halakat elég oxigénnel lássák el. 3. Honnan lehet tudni, hogy kevés az oxigén az akváriumunkban? A halak pipálni kezdenek.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Matematika: Átlagszámítás

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az átokhínár neve onnan ered, hogy rendkívüli gyorsasággal szaporodik el természetes vizekben is. Így okoz gondot a fürdőzőknek, pecásoknak, halászoknak.

34

TAN_BIO_alt.indb 34

2013.09.06. 11:39

15


Pezsgő talajélet


Szükséges anyagok

• 3 db tégely

• kerti talaj

• kanál

• homok

• cseppentő

• mészkődarab • 20%-os sósav feliratozott főzőpohárban

Kísérletleírás 1. Tegyünk az első tégelybe mészkődarabot, a másodikba egy kanál homokot, a harmadikba pedig egy kanál talajt! 2. Cseppentsünk sorba mindegyik mintára egy-egy cseppet a sósavoldatból! 3. Jegyezzük fel a tapasztalatainkat! Mészkő + sósav: hevesen pezseg Homok + sósav: pezseg Kerti föld + sósav: pezseg Melyik esetben volt leghevesebb a reakció? A mészkő esetében.

Gyakori hibák és veszélyek Figyelmeztessük a diákokat a sósavval való munka szabályaira! Mondjuk el, baleset esetén mi a teendő!

Tapasztalat A mészkőn láthattuk a leghevesebb pezsgést, de a többi anyag is pezsegve reagált a sósavval.

Magyarázat A mészkő a sósavval kémiai reakcióba lép és szén-dioxid gáz keletkezik, ami buborékolva felszabadul. Ezt láthatjuk a pezsgés során. A talajtan kutatói is ezt a módszert alkalmazzák a talaj mészkőtartalmának kimutatására. A mésztartalom azért fontos jellemzője, mert bizonyos növények kedvelik, mások elkerülik a meszes talajokat. Ilyen módon könnyen eldönthető, milyen növények termesztésére lehet alkalmas egy talaj, vagy egy adott területen milyen növényekre bukkanhatunk. A mésztartalom utal a talaj kémhatására is, ami szintén a növények számára fontos tulajdonsága a talajoknak.

35

TAN_BIO_alt.indb 35

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mi okozta a pezsgést a kísérletben? A mészkő reakciója a sósavval szén-dioxid gázt termelt. 2. Mire utalhat a talaj mésztartalma? Arra, mely növények érezhetik jól magukat az adott talajon.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Kémia: Kémiai reakció; Szén-dioxid

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A mésztartalom a talajképződés során került a talajba az alapkőzetből. Mivel hazánk területének nagy része mészköves alapon nyugszik, ezért talajaink többsége meszes talaj. A mészmentes talajok és a rajtuk élő növények olyan ritkák hazánkban, hogy védettek. Sok különleges növénynek és állatnak adnak otthont!

36

TAN_BIO_alt.indb 36

2013.09.06. 11:39

16


Keményítő


Szükséges anyagok

• tálca

• búzaszem

• kés

• zöldborsó

• dörzsmozsár

• karfiol

• mérőhenger

• víz

• kanál

• jódtinktúra

• 3 db kémcső

Kísérletleírás Mindhárom növényt feltárjuk az alábbi módon: 1. Vágjuk apróra a növényt! 2. Tegyük a dörzsmozsárba és öntsünk rá 20 ml vizet! 3. Dörzsöljük össze a növény aprítékot a vízzel! 4. Óvatosan öntsük le a vizes oldatot a dörzsmozsárból a kémcsőbe! 5. Írjuk fel a kémcsőre, melyik növény leve van benne! 6. Ismételjük meg az eljárást (1-5. lépés) az eszközök kiöblítése után a másik két növénnyel is! 7. Cseppentsünk mindegyik kémcsőbe egy csepp jódtinktúrát! 8. Jegyezzük fel a tapasztalatainkat!

Gyakori hibák és veszélyek Hívjuk fel a diákok figyelmét a kés óvatos használatára! Készüljünk fel a sérülések ellátására! A kép alapján beszéljük meg a színárnyalatok egységes elnevezését!

Tapasztalat A jódtinktúra eredeti színe: barna A jódtinktúra színe a búzakivonaton: kék A jódtinktúra színe a zöldborsókivonaton: kék A jódtinktúra színe a karfiolkivonaton: barna

Különböző növénykivonatok színárnyalatai jódtinktúrával 37

TAN_BIO_alt.indb 37

2013.09.06. 11:39

Magyarázat A jódtinktúra olyan oldat, amely jódot tartalmaz. A jód színe többféle lehet, vizes oldatban általában sárga, barna a töménységtől függően. A keményítő az egyik legfőbb tápanyagunk, amely a jóddal speciális színreakciót mutat: a jód színe kékre, feketére változik, szintén töménységtől függően. Mint láthattad, a búza és a zöldborsó nagy mennyiségű keményítőt tartalmaz, míg a karfiol nem. Eltérő is a szerepük az egészséges étrendben: A magas keményítő tartalmú élelmiszerek elsősorban energia utánpótlásra alkalmasak, bár tartalmaznak más hasznos tápanyagokat is. A zöldségek, mint a karfiol, kevesebb keményítőt tartalmaznak, viszont magasabb a rost- és vitamintartalmuk. Ezeknek a szerepe a táplálkozásunkban az emésztőmozgások fenntartása és a vitaminok és ásványi anyagok biztosítása.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mi a keményítő és mi a szerepe a táplálkozásunkban? Egyik legfőbb tápanyagunk, amely elsősorban energia utánpótlást biztosít. 2. Miért fontosak a zöldségek a táplálkozásunkban? Mert karbantartják a bélcsatorna mozgásait és vitaminokkal látnak el bennünket.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Kémia: Anyagismeret – jód; Jódtinktúra

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Láttuk, hogy a növényeknek is eltérő a tápértéke. A bölcsen összeállított étrendben tehát eltérő szerepük kell, hogy legyen. Bizonyára találkoztál már a táplálékpiramissal. Te betartod az útmutatásait?

38

TAN_BIO_alt.indb 38

2013.09.06. 11:39

17


Fehérje


Szükséges anyagok

• 3 db főzőpohár

• tojás, nyersen

• üvegbot

• víz

• tölcsér

• tömény salétromsav

• lombik

• só

• vatta • cseppentő • 3 db kémcső • kémcsőfogó • borszeszégő

Kísérletleírás 1. Készítsünk tojásfehérje-oldatot! Először törjük fel a tojást, és a fehérjét válasszuk el a sárgájától! Tegyük őket külön főzőpohárba! 2. A tojásfehérjéhez adjunk 200 ml vizet! 3. Keverjük el egyenletesen üvegbot segítségével! 4. Tegyünk laza vattacsomót a tölcsérbe és a tölcsért állítsuk a lombikba! 5. Szűrjük le a tojásfehérje-oldatot a vattán keresztül! 6. A leszűrt oldatból töltsünk egy keveset kémcsőbe! 7. Cseppentsünk hozzá tömény salétromsavat! Mit tapasztalunk? Sárga elszíneződést. 8. A tojásfehérje-oldatból töltsünk egy keveset egy újabb kémcsőbe! 9. Fogjuk meg kémcsőfogóval és tartsuk borszeszégő lángja fölé! Írjuk le, mit tapasztalunk! Fehér szálak jelennek meg a kémcsőben. 10. A tojásfehérje-oldatból töltsünk egy keveset egy újabb kémcsőbe! 11. Szórjunk a kémcsőbe néhány sókristályt! 12. Jegyezzük le tapasztalatainkat! A sókristályok környezetében fehér szálak jelentek meg.

39

TAN_BIO_alt.indb 39

2013.09.06. 11:39

Gyakori hibák és veszélyek A tömény salétromsav nagyon maró hatású. Hívjuk fel a diákok figyelmét a veszélyre! Készítsük elő a semlegesítő oldatot! Jó megoldás lehet, ha a savat cseppentős üvegben adjuk a diákok kezébe, így kevésbé veszélyes.

Cseppentős gyógyszeres üvegek tanulói kísérletekhez

Tapasztalat A salétromsav hatására sárga szín jelenik meg, a melegítés és a só hatására pedig fehér szálak.

Magyarázat A fehérjék kimutatását tömény salétromsavval végeztük. A sárga szín csak fehérjék jelenlétében válik láthatóvá. A fehérjék a környezeti hatásokra nagyon érzékeny anyagok. A hő és a só hatására a fehérjék kicsapódtak az oldatból és fehér szálakként jelentek meg. Ez történik, amikor kemény tojást főzünk, vagy rántottát készítünk. A só szintén kicsapja a fehérjéket.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Szerinted miért ajánlják a szakácskönyvek, hogy tojáshab felverésekor tegyünk a tojáshoz egy kis csipet sót? Mert így a tojás fehérjéi kicsapódnak és keményebb lesz a tojáshab. 2. Vajon miért nem szabad sós páclében sokáig pácolni a húsokat? Mert a hús fehérjéit kicsapja a só és rágóssá válik.

40

TAN_BIO_alt.indb 40

2013.09.06. 11:39

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Fehérjét sokféle táplálékkal juttathatunk a szervezetünkbe. Magas fehérje tartalmú a tejtermékeken és a húsokon kívül a gomba, a hal, a szója és a babfélék. A fehérjék sem teljesen egyforma összetételűek. Ezek esetében is igaz, ami az egészséges étrend összeállításának fő szabálya: minél változatosabban étkezünk, annál egészségesebbek leszünk!

41

TAN_BIO_alt.indb 41

2013.09.06. 11:39

TAN_BIO_alt.indb 42

2013.09.06. 11:39

18


Egyforma a két felünk?

Szükséges eszközök • grafitpor • ecset • cellux szalag • nagyító

Kísérletleírás 1. Vágjunk le a cellux szalagból akkora darabot, amire elfér a hüvelykujjunk! Tegyük az asztalra ragasztós részével felfelé! 2. Nyomjuk a jobb hüvelykujjunkat a grafitporba! 3. Tisztítsuk le a felesleges port az ujjunkról ecsettel! 4. Nyomjuk a levágott celluxra a grafitporos ujjunkat! 5. Húzzuk le óvatosan a celluxot az ujjunkról és ragasszuk az alábbi táblázatba! 6. Ismételjük meg az ujjlenyomatvételt (2–5. lépés) a bal hüvelykujjunkon!

bal hüvelykujj

jobb hüvelykujj

lenyomat:

lenyomat:

vázlat:

vázlat:

43

TAN_BIO_alt.indb 43

2013.09.06. 11:39

7. Készítsünk vázlatot az ujjlenyomatainkról! Íme néhány fontos hely az ujjlenyomaton!

Az ujjlenyomat jellegzetességei: 1 – y-elágazás, 2 – összefutó ágak, 3 – az ujjlenyomat közepe, 4 – sziget, 5 – szabad ágvég, 6 – y-elágazások 8. Megegyezik a két ujjlenyomatunk? Nem, különbözőek.

Gyakori hibák és veszélyek Az ujjlenyomat rajzolásakor a különleges vonalakra, elágazásokra koncentráljunk!

Tapasztalat Az ujjlenyomatok egyediek. Még két kezünk ujjai is eltérő mintázatúak…

Magyarázat Az ujjlenyomat jellegzetességeinek vizsgálata régóta folyik. Ezt a tudományágat daktiloszkópiának hívják. Galton angol tudós adta ki az első könyvet ebben a témában a 19. század végén. Az ujjlenyomatok alapján történő azonosítást egy évtizeden belül be is vezették a bűnüldözés eljárásai közé.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Vizsgáld meg családtagjaid ujjlenyomatát! Látsz bennük valamilyen öröklődő jellegzetességet?

44

TAN_BIO_alt.indb 44

2013.09.06. 11:39

19


Gumicsont


Szükséges anyagok

• mikroszkóp

• csontváz • csöves csont beágyazott preparátum • csöves csont hosszmetszeti csiszolata • sósavba áztatott csirkecsont

Kísérletleírás 1. Figyeljük meg az emberi csontvázat! Soroljuk fel néhány csöves és néhány lapos csontunkat! Csöves csontok: combcsont, felkarcsont stb. Lapos csontok: szegycsont, lapockacsont stb. 2. Figyeljük meg a beágyazott csontmetszetet! Milyen eltérő szerkezetű részek figyelhetőek meg rajta? A csontvégek és az oldalfalak tömörek. A csontvégek alatti rész hálózatos szerkezetű. 3. Tegyük a csöves csont metszetét a mikroszkópba! 4. Vizsgáljuk meg előbb kis nagyításon! 5. Most figyeljük meg a csont tömör részének szerkezetét nagyobb nagyításon! 6. Rajzoljuk le a csont körkörös lemezeit, amit nagy nagyítással vehetünk észre!

7. Figyeljük meg a sósavba áztatott csont viselkedését! Ezt tanári demonstrációként mutassuk be! Mit tapasztalunk? A csont elvesztette keménységét.

Tapasztalat A csontjaink alakjuk szerint csöves és lapos csontokra oszthatóak. A csöves csontok szerkezete belül nem egységes, a végek alatt hálózatos szerkezetű. A csont mikroszkóppal nézve körkörös egységekből áll össze. A sósavba áztatott csont meglágyult. 45

TAN_BIO_alt.indb 45

2013.09.06. 11:39

Magyarázat Csontrendszerünk minden eleme a szükséges mozgások elvégzéséhez alakult. Mivel végtagjaink (lábunk) a testünk súlyát hordozza, a csontunk belül üreges csővé alakult, mint a szalmaszál. Ez egy nagy teherbírású, könnyű szerkezet. A csontjaink fehérjék és mészkő elegyéből állnak össze. A mészkő biztosítja a szilárdságát, a fehérjék a rugalmasságát. A sósavban áztatott csontból kioldódott a mészkő, ezért csak a fehérjék hajlékony tömege alkotja. A csontunknak ezt a bonyolult felépítését a csontsejtek hozzák létre, amelyek körkörös lemezekben r akják maguk köré a rétegeket. A csont hálózatos tömege is így épül fel. Ezeket csontgerendáknak nevezzük. A csontgerendák hálózata folyamatosan átépül a terhelésnek megfelelően.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen anyagok építik fel csontjainkat? fehérjék és mészkő 2. Foglald össze, amit a mai vizsgálatban megtudtál a csontokról!

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Csontjaink tömege 25 éves korunkig növekszik. Utána már csak átépül a terhelés függvényében. Ha mozgásszegényen élünk, akkor hamar megkezdődik a csontjaink leépülése. Ez idős korban a csontok törékenységéhez vezet. Ezért is fontos a fiatal- és felnőtt korban is a rendszeres mozgás. Csak így tarthatjuk meg csontjaink egészséges tömegét, hogy idős korunkban is szabadon mozoghassunk és élvezhessük az arany éveket.

46

TAN_BIO_alt.indb 46

2013.09.06. 11:39

20


Lorelei


Szükséges anyagok

• tárgylemez

• bőrszövet modellje

• fedőlemez

• bőrszövet metszete

• cseppentő

• gyökeres hajszál

• mikroszkóp

• víz

Kísérletleírás és tapasztalat 1. Figyeljük meg a bőrszövet modelljét! Töltsük ki a táblázatot a látottak és tanárunk magyarázata alapján! réteg

sejtek jellemzői

alkotók

hám

születő, majd elhaló sejtek

bőrfehérje

irha

tápláló sejtek laza halmaza

erek, idegek, érzékelő sejtek, verejtékmirigy, szőrtüsző

bőralja

zsírsejtek

2. Helyezzük a mikroszkópba a bőrmetszetet és igyekezzünk minél többet megkeresni a tanult bőralkotókból! Pipával jelöljük a táblázatban, amit sikerült felismernünk a metszetet vizsgálva! 3. Húzzuk ki egy hajszálunkat gyökerestől! 4. Tegyük tárgylemezre! 5. Cseppentsünk rá egy csepp vizet! 6. Takarjuk le fedőlemezzel és vizsgáljuk meg a mikroszkóppal! Különösen figyeljünk a hajhagyma felépítésére! 7. Jegyezzük le a megfigyeléseinket! A haj hengeres, végén szálkásan töredezett. Töve körül a bőr törmeléke látható. Ez a szűrtüsző maradványa. 8. Kukkantsunk bele társaink mikroszkópjába! Milyen különbségeket látunk a hajszálak között? Vannak vastagabb és vékonyabb szálú hajak. Van, amelyik áttetsző és van, amelyik tömött.

Gyakori hibák és veszélyek A mikroszkóp használatának szabályait tartsuk be!

Magyarázat Bőrünk összetett szerv, mely sokféle sejttípus segítségével látja el testünk védelmét. A külső, pusztuló réteg feladata elsősorban a test kiszáradástól való védelme. Az alsóbb rétegek feladata e réteg tápanyagokkal való ellátása és az érzékelés. A haj speciálisan megnyúlt szőrszál. Szerkezete azonos a bőrünket borító fehérjéével. Gyökere tulajdonképpen a szőrtüsző, melyből fejlődik. A hajszálak típusa örökletes tulajdonság, mint a kopaszodásra való hajlam is. 47

TAN_BIO_alt.indb 47

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen anyag borítja a bőrünket? Fehérje. 2. Milyen hatások ellen kell védenie minket a bőrünknek? Elsősorban a kiszáradástól, de a hőtől és a napsugárzástól is.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Lorelei a neve annak a sellőnek, aki a legenda úgy fésülte aranyhaját a Rajna partján, hogy oda vonzotta a hajósok tekintetét, akik nem figyeltek hajójukra és az összetört a sziklán.

48

TAN_BIO_alt.indb 48

2013.09.06. 11:39

21

Vitálkapacitás


Szükséges eszközök • spirométer

Kísérletleírás és tapasztalat 1. Mérjük meg a spirométer segítségével a légzéstérfogatunkat! Kövessük tanárunk utasításait! 2. Jegyezzük fel az adatokat! Jelöljük a diagramon az eredményeinket!

3. Hasonlítsuk össze adatainkat a társainkkal! Mennyi a legnagyobb légzéstérfogat a csoportban? Mennyi a legkisebb? Mennyi a légzéstérfogat átlaga a csoportban? Van-e összefüggés a sportolás és a légzéstérfogat között? Van-e összefüggés a légzéstérfogat és a testmagasság között?

Gyakori hibák és veszélyek A spirométerek nagy értékű eszközök. Hívjuk fel erre a diákok figyelmét!

Magyarázat Tüdőnk feladata testünk ellátása oxigénnel. Az oxigén segítségével égetjük el lassan tápanyagainkat és így jutunk energiához. A legnagyobb energiát természetesen a mozgás igényli. De igen sok oxigént fogyasztunk egy-egy dolgozat alkalmával is, mikor agyunk dolgozik keményen. Tüdőnk térfogata olyan nagy, hogy erős terhelés esetén is képes legyen ellátni a testünket elégséges levegővel. A hétköznapi életünkben csak kis részét hasznosítjuk ennek a kapacitásnak. Mérésekkel kimutatható, hogy szervezetünk alkalmazkodik a rendszeres terheléshez. A sportolók nagyobb térfogatot képesek belélegezni, mivel edzéseik során ebben is fejlődik testük. 49

TAN_BIO_alt.indb 49

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mikor kerül levegő először a tüdőnkbe? Születésünkkor. 2. Mekkora térfogatot használunk a hétköznapokban a tüdőnk térfogatából? Fél litert. 3. Mekkora a maximális térfogata a tüdőnknek? 4-6 liter.

Keresztantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Matematika: Alakzatok; Térfogatszámítás Kémia: Halmazállapotok; Égés; Szén-dioxid

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A vizsgálatból is láthattad, mennyire kis részét használjuk ki a mindennapokban a tüdőnk kapacitásának. Reméljük, hogy meglepett ez az adat és elgondolkodtatott! Indítsunk beszélgetést a tanulságokról!

50

TAN_BIO_alt.indb 50

2013.09.06. 11:39

22

Élet, erő

Biológia, 8. évfolyam 20 + 40 perc

Szükséges eszközök • sportpálya • stopperóra • munkafüzet • ceruza

Kísérletleírás és tapasztalat A pulzusmérés módszere A pulzusszámot mérhetjük a nyakon és a csuklón is. A nyaki mérés előnye, hogy erőteljesebben érzékelhető a lüktetés. A pulzusszám nem más, mint a szívünk dobbanásainak száma percenként. Ezt azonban mérhetjük fél percig és megszorozhatjuk kettővel. Ez a módszer alkalmasabb a pulzusszám változásának követésére. 1. Végezzük el az első pulzusszámlálást álló helyzetben! 2. Jegyezzük fel nyugalmi pulzusszámunkat az alábbi táblázatban! 3. Rövid bemelegítés után fussunk 5 percig saját közepes tempódban és számoljuk újra a pulzusunkat! 4. Még 5 percig mérjük a pulzusunk és jegyezzük fel az eredményt! 5. Másoljuk adatainkat a kiosztott táblázatba, névtelenül! Gyűjtsük össze az adatlapokat! 6. Készítsünk grafikont a pulzusszámunk változásáról a futás hatására! A vízszintes tengelyen a feladatot és az utána eltelt időt ábrázoljuk, a függőleges tengelyen a pulzusszámunk szerepeljen!

51

TAN_BIO_alt.indb 51

2013.09.06. 11:39

7. Jegyezzük fel a csoport adatait, amelyeket összegyűjtöttünk és keressünk összefüggést a sportolás és a pulzusszám érékei között! Nem sportoló diákok adatai

Hetente 2-3-szor sportoló diákok

Naponta sportoló diákok adatai

adatai Nyugalmi

Futás utá-

Mennyi

Nyugalmi

Futás utá-

Mennyi

Nyugalmi

Futás utá-

Mennyi

pulzus

ni pulzus

idő alatt

pulzus

ni pulzus

idő alatt

pulzus

ni pulzus

idő alatt

percenként percenként

tért vissza


tért vissza


tért vissza

a nyugalmi

a nyugalmi

a nyugalmi

pulzus?

pulzus?

pulzus?

8. Fogalmazzuk meg megfigyeléseinket! A pulzusszám ebben a korosztályban 60-140 közötti. A terhelés után nehezebben tér vissza a nyugalmi szintre a pulzus azoknál, akik nem sportolnak rendszeresen.

Gyakori hibák és veszélyek A testnevelésből felmentett diákokat osszuk be társaik mellé időmérő feladatra.

52

TAN_BIO_alt.indb 52

2013.09.06. 11:39

Magyarázat A szív térfogata állandó, ezért a megnövekedett igényeket csak akkor tudja kielégíteni, ha a percenkénti ös�szehúzódások számát növeli sportoláskor. Ezt láttuk a futás után megemelkedett pulzusszámban. A sportolók szíve a rendszeres terheléshez azonban képes oly módon is alkalmazkodni, hogy növeli az egy összehúzódással kilökött vér mennyiségét, így csökken az szükséges összehúzódások száma. Ezt láthattuk, amikor a sportolók és nem sportolók eredményit hasonlítottuk össze. Az alkalmazkodásnak a jele az is, hogy a szív a terhelés megszűnése után hamarabb tér vissza a nyugalmi pulzusszámhoz.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mi a pulzustérfogat? Az egyetlen összehúzódással kilökött vér térfogata. 2. Milyen határok között mozog a pulzusszám a ti korotokban? 60–140 között.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Matematika: Grafikonok szerkesztése és értelmezése

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Korunk népbetegségének tartják a szívinkfarktust. Ennek során a szív tápláló erei, a koszorúerek elzáródnak és ez a szív izmainak leállásához vezet. Sajnos jelei nagyon változatosak, akár tünetmentesen is ki lehet hordani az infarktust, ami növeli a következő, súlyosabb eset valószínűségét. A megelőzésben a legfontosabb az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás, mert ezzel az erek kellően átmosódnak, így a lerakódások megelőzhetőek. 40 éves kor felett a rendszeres ellenőrző vizsgálatok nagyban segítik a megelőzést. Ebben a háziorvosok tudnak segítséget nyújtani.

53

TAN_BIO_alt.indb 53

2013.09.06. 11:39

TAN_BIO_alt.indb 54

2013.09.06. 11:39

23


Ananászlé


Szükséges anyagok

• kés

• ananász gyümölcs

• dörzsmozsár

• ananász konzerv

• teaszűrő

• zselatin kocka

• tölcsér • kémcső • állvány • alkoholos filc • termosztát

Kísérletleírás 1. Figyeljük meg az ananász termését! Hámozzuk meg és szeleteljük fel! 2. Egészítsük ki az alábbi rajzot az elhangzottak szerint!

Az ananásztermés felépítése 3. Feliratozzunk 2 kémcsövet: ananász, konzerv ananász! 4. Aprítsuk fel az ananász szeletet, amit kaptunk! 5. Pépesítsük az ananászkockákat dörzsmozsárban! 6. Szűrjük le az ananászlevet a feliratozott kémcsőbe! 7. Mossuk tisztára eszközeinket! 8. Ismételjük meg a 3–5. lépéseket a konzervananász-szelettel is! 9. Dobjunk mind a két kémcsőbe zselatinkockát! 10. Tegyük a kémcsöveket termosztátba, 30 °C-ra! 11. Vizsgáljuk meg a kémcsövek tartalmát 20 perc múlva! 12. Jegyezzük fel megfigyelésenket! 55

TAN_BIO_alt.indb 55

2013.09.06. 11:39

Gyakori hibák és veszélyek Vizsgálatunk csak akkor lehet sikeres, ha tiszta eszközökkel dolgozunk!

Tapasztalat Az ananászlében a zselatin feloldódott, a konzerv ananász levében nem.

Magyarázat Az ananász termése egy bromelin nevű enzim fehérjét tartalmaz, amely a fehérjék bontására képes. Mivel a zselatin is fehérje, ezt is hatékonyan elbontja az ananászlé. A konzerv ananász azért nem teszi ugyanezt a zselatinnal, mert a konzerválás során magas hőmérsékleten kezelték, amely tönkretette a bromelin szerkezetét. Vagyis a konzerv ananász már nem tartalmaz működőképes bontóenzimet.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mik azok az enzimek? Olyan speciális fehérjék, amelyek képesek kémiai reakciókat kivitelezni. 2. Melyik ananászt ajánlod gyümölcstorta készítéséhez: a friss vagy a konzerv ananászt? A konzervet, mert a frissel nem köt meg a zselatin.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Kémia: Kémiai reakciók; Katalízis; Enzimek

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Hazai gyümölcseink közül hasonló enzimet tartalmaz a füge is. Hogyan tudnád ezt otthon megmutatni édesanyádnak? Tervezz otthoni természettudományos bemutatót!

56

TAN_BIO_alt.indb 56

2013.09.06. 11:39

24


Segítség a gyomornak


Szükséges anyagok

• 2 db kémcső

• hasnyálmirigy-kivonat tabletta

• állvány

• zselatinkocka

• kanál

• liszt

• mérőhenger

• víz

• dörzsmozsár

• jódtinktúra

• termosztát 30 °C-ra beállítva • cseppentő

Kísérletleírás 1. A dörzsmozsárban törjük össze a tablettát! 2. Osszuk szét a gyógyszerport 2 kémcsőbe! 3. Feliratozzuk a kémcsöveket: liszt, zselatin! 4. Töltsünk a kémcsövekbe 5-5 ml vizet! 5. Mindegyik kémcsőbe tegyünk a felirat szerinti tápanyagot! Mindegyikből csak egy kis mennyiségre van szükség! (Késhegynyit!) 6. Tegyük a kémcsöveket a termosztátba 15 percre! 7. Vizsgáljuk meg a kémcsöveket! A lisztes kémcsőbe cseppentsünk jódtinktúrát! Milyen változásokat tapasztaltunk?

Tapasztalat A hasnyálmirigy valamennyi hozzáadott anyagot képes feloldani.

Magyarázat A hasnyál olyan váladék, amely valamennyi tápanyagtípus lebontó enzimét tartalmazza. A zselatint a fehérjebontó enzim, míg a lisztet a keményítőbontó enzim oldotta fel.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen enzimeket tartalmaz a hasnyál a vizsgálataid szerint? Fehérje- és keményítőbontó enzimeket. 2. Melyik enzim jelenlétét nem mutattuk ki? A zsírbontó enzimét.

57

TAN_BIO_alt.indb 57

2013.09.06. 11:39

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az olyan emberek fogyasztják az ilyen tablettákat, akik emésztőenzim-termelése nem elég és ezért a szervezetüknek segítségre van szüksége. Persze egészséges embernek is szüksége lehet erre, ha túl nehéz ételeket fogyaszt túl nagy mennyiségben.

58

TAN_BIO_alt.indb 58

2013.09.06. 11:39

25


Kandírozott narancs


Szükséges anyagok

• 2 db főzőpohár

• átokhínár növény

• alkoholos filc

• szőlőcukoroldat 20%-os

• csipesz

• víz


Kísérletleírás 1. Feliratozzuk a két főzőpoharat: víz, cukros víz! 2. Öntsünk a két főzőpohárba a feliratnak megfelelő folyadékot! 3. Mindkettőbe helyezzünk hínárdarabot! 4. Várjunk 5 percig! 5. Feliratozzunk két tárgylemezt is! 6. Vegyük ki mindkét hínárt és helyezzük őket a megfelelő tárgylemezre és takarjuk le őket fedőlemezzel! 7. Vizsgáljuk meg őket mikroszkóp alatt! 8. Készítsünk rajzot a tapasztalatainkról!

Mikroszkópunk nagyításától függően ettől kicsit eltérő lehet a kép. Jobban látszik a különbség, ha a diákok egyetlen tárgylemezre rakják a két mintát és gyorsan egymás után nézik meg őket.

Tapasztalat A cukros oldatban a sejtek összehúzódnak.

59

TAN_BIO_alt.indb 59

2013.09.06. 11:39

Magyarázat A magas cukortartalmú környezet képes a sejtek víztartalmát kiszívni és ettől a sejtek „összeaszalódnak”. Ezért láttuk a cukoroldatban tartott sejteket kisebbnek, formátlanabbaknak. A jelenséget igen régóta ismerik az emberek. Ezen alapul a gyümölcsök egyik tárolási módja, a kandírozás is. Ekkor többször is cserélik a cukorréteget a gyümölcsön, minek hatására az kiszárad és persze édessé válik. A kiszáradt és magas cukortartalmú gyümölcsökön pedig nem tudnak megtelepedni a penészgombák sem, hiszen az ő sejtjeik ugyanúgy vizet veszítenek a cukorral érintkezve. Hasonló hatása van a nagy mennyiségű sónak is a sejtekre. Ezért kell igen sokat innunk az erősen sós ételek után.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mi a lényege a cukros és sós tartósítási eljárásoknak? Mindkettő a sejtek kiszárításán alapul. 2. Milyen sós és cukros tartósított élelmiszereket ismersz? Sós füstölt sonka, cukorba lerakott gyümölcs stb.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A sózás egyszerű és olcsó tartósítási eljárás. Azonban a túlzott sófogyasztás megterheli a szervezetünket, ezért ma már azt ajánlják az orvosok, megfontoltan fogyasszuk a hagyományos hústermékeket is. De igaz ez a modern felvágottakra és chipsekre is! Mi a chips tulajdonképpen? Ha nem tudod a választ, nézz utána a címkéjén!

60

TAN_BIO_alt.indb 60

2013.09.06. 11:39

26

Biológia, 8. évfolyam 20 + 20 perc + 2 nap

Borász leszek!


Szükséges anyagok

• dörzsmozsár

• szőlő

• főzőpohár • tölcsér • vatta • 2 db kémcső • állvány • alkoholos filc • borszeszégő

Kísérletleírás 1. Törjük össze a szőlőszemeket a dörzsmozsárban! 2. Feliratozzuk a kémcsöveket: nyers, főzött! 3. Tegyünk vattát a tölcsérbe! 4. Szűrjünk mind a két kémcsőbe néhány ujjnyit a szőlőléből! 5. A „főzött” feliratú kémcsövet tartsuk borszeszégő lángjába, amíg felrottyan a folyadék! 6. Mindkét kémcsövet dugózzuk le! 7. Hagyjuk állni két napig! 8. Vizsgáljuk meg a változásokat a kémcsövekben! 9. Jegyezzük fel tapasztalatainkat!

Borospince

Gyakori hibák és veszélyek Hívjuk fel a diákok figyelmét a borszeszégő helyes használatára.

61

TAN_BIO_alt.indb 61

2013.09.06. 11:39

Tapasztalat A nyers szőlőlé erjedt illatú lett és a dugót is ledobta. Megzavarosodott. A főzött feliratú kémcsőben nem látható változás.

Magyarázat A levegőben mikrobák spóráinak sokasága szálldos. Ezek a spórák kedvező környezetbe jutva kihajtanak és szaporodni kezdenek. Ez történik a szőlőlében, amikor lezárjuk, és magára hagyjuk. A szaporodásnak indult erjesztők elkezdik lebontani a szőlőlé cukortartalmát és alkoholt termelnek eközben. A forralás során a mikroba-spórák elpusztulnak és az erjedés nem indul meg.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mire használják fel a mikrobák a szőlőlé cukortartalmát? Energiát nyernek belőle a saját életfolyamataikhoz. 2. Miért nevezhetjük a forralást sterilizálásnak? Mert elpusztítja a mikrobákat, vagyis sterillé teszi a folyadékot.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A gyümölcsleveket hasonló módon magas hőmérséklettel sterilizálják, hogy kellően tartósak legyenek, míg eljutnak a vásárlóhoz. Amikor kinyitod a gyümölcslevet, újabb mikrobák spórái jutnak a gyümölcslébe és az erjedésnek indulhat. Ezért a kinyitott gyümölcslevet gyorsan el kell fogyasztani. Vajon miért áll el tovább a bontott gyümölcslé, ha hűtőben tároljuk?

62

TAN_BIO_alt.indb 62

2013.09.06. 11:39

27

„Hetvenhétszer rágd meg a falatot, édes fiam!”


Szükséges anyagok • friss fehérkenyér-szelet

Kísérletleírás A vizsgálat jól elvégezhető más enzimvizsgálatok várakozási idejében. „Hetvenhétszer rágd meg a falatot, édes fiam!” Egy régi mondásnak járunk utána most! A teendőnk igen egyszerű! Vegyünk a szánkba egy kenyérfalatot és kezdjük el rágni! Minden rágás után forgassuk meg a szánkban a falatot! 10 forgatás után mindig jegyezzük le, milyen a falat íze! Menjünk messzebb, mint a jó tanács! Forgassuk meg a szánkban a falatot 100-szor! 10 rágás után a falat íze: 20 rágás után a falat íze: 30 rágás után a falat íze: 40 rágás után a falat íze: 50 rágás után a falat íze: 60 rágás után a falat íze: 70 rágás után a falat íze: 80 rágás után a falat íze: 90 rágás után a falat íze: 100 rágás után a falat íze:

Tapasztalat A kenyérfalat íze édessé változott.

Magyarázat A nyálunk keményítőbontó enzimet tartalmaz. Márpedig a liszt nem más, mint a búzaszem keményítője. Amikor igen sokáig tartjuk a falatot a szánkban, akkor a keményítő elkezd lebomlani és cukor képződik belőle. Ennek az ízét érezzük meg a hosszas rágás után.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Vajon miért fehér kenyérrel végezhető el ez a vizsgálat legkönnyebben? Mert ebben nincs ott a búzaszem többi része, ami az ízek változását „eltakarhatná”. 2. Mit tudtál meg a keményítő felépítéséről a vizsgálatban? Hogy cukorból álló vegyület. 63

TAN_BIO_alt.indb 63

2013.09.06. 11:39

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Az édes íz jóllakottság érzetet is kelt, ezért szólt így a jó tanács: rágjuk meg 77-szer a kenyeret! Így kevés kenyérrel is jól lehetett lakni. Persze bölcs ez a tanács más szempontból is. A megrágott falatot a gyomrunk és az emésztőrendszerünk könnyebben feldolgozza, tehát az alapos rágással jobban előkészítjük a falatot a tápanyagok felszívásához.

64

TAN_BIO_alt.indb 64

2013.09.06. 11:39

28


A vér szava


Szükséges anyagok

• mikroszkóp

• emberi vérkenet • béka vérkenet

Kísérletleírás 1. Helyezzük a mikroszkópba a béka vérkenetet! 2. Élesítsük a képet először kis nagyítással, majd nagy nagyítással! 3. Készítsünk rajzot a sejtekről!

4. Most tegyük a mikroszkópba az emberi vér kenetét! 5. Készítsünk rajzot a sejttípusokról!

6. Mi a fő különbség a béka és az ember vérsejtjei között? Hogy a béka vörösvérsejtjeinek van sejtmagva.

Gyakori hibák és veszélyek A mikroszkóp használatát már jól ismerjük. Dolgozzunk óvatosan ez alkalommal is!

Tapasztalat A béka vörösvérsejtjei magvasak, az emberé magvatlan. A vér többféle sejtből áll.

65

TAN_BIO_alt.indb 65

2013.09.06. 11:39

Magyarázat A vérünk sokféle feladatot lát el. Mindegyik feladatot más sejt végzi. Az oxigén szállítását a vörösvértestek, a kórokozók elleni küzdelmet a fehérvérsejtek biztosítják. Az anyagok szállítása a vér plazmájában, oldottan történik.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Milyen feladatokat lát el a vér? Oxigén és egyéb anyagok szállítása, a test védelme. 2. Miért vörös a vérünk színe? A vörösvértestek tömegétől, melyek az oxigén szállításában vesznek részt.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Mint a mai vizsgálatban megfigyelhetted, a különböző élőlények vérkenete eltérő. Ez a nyomok elemzésében jó hasznosítható eltérés. Láttál már olyan detektív filmet, melyben ezt felhasználták a nyomozásban?

66

TAN_BIO_alt.indb 66

2013.09.06. 11:39

29

Nyomás


Szükséges eszközök • vérnyomásmérő készülék • sportpálya

Kísérletleírás 1. Mutassuk meg a vérnyomásmérő helyes használatát! Rendezzük helyes sorrendbe a vérnyomás mérésének lépéseit! 5. a mandzsetta lassú leeresztése 3. a vérnyomásmérés elindítása 6. a vérnyomás két értékének leolvasása 2. a mandzsetta felhelyezése a megfelelő helyzetben 1. a ruházat eltávolítása a felkarról 4. a mandzsetta felfúvódása 2. Társunkkal mérjük meg egymás vérnyomását ülő helyzetben! nyugalmi vérnyomás: .................................................... 3. Kocogjunk 3 kört, majd társunk segítségével mérjük meg a vérnyomásunk! vérnyomás kocogás után: .................................................... 4. Most cseréljünk szerepet és végezzük el a 3. lépést! 5. Fussunk egyetlen kört a sportpályán, de azt teljes erőből! 6. Társunk mérje meg a vérnyomásunk a futás után közvetlenül! vérnyomás futás után: .................................................... 7. Most cseréljünk szerepet! 8. Hasonlítsuk össze a csoportban született mérési eredményeket és jegyezzük fel a legfontosabb közös tapasztalatokat!

Gyakori hibák és veszélyek Ha testnevelésből felmentett valaki a csoportból, akkor az a mérésben segítsen társának, de maga ne végezze el a vizsgálatot!

Tapasztalat A vérnyomás a mozgástól és az egyéni adottságoktól is függő érték.

67

TAN_BIO_alt.indb 67

2013.09.06. 11:39

Magyarázat A vérnyomás mérésének lényege, hogy a szív összehúzódásakor és elernyedésekor is megmérjük a vér nyomását. Ez a két érték – a szisztolés és a diasztolés vérnyomás – igen sokat elárul szívünk és keringési rendszerünk állapotáról. Ez az oka annak, hogy az orvosi gyakorlatban olyan fontossá vált ez az egyszerű mérés. A vérnyomás egészséges átlagértéke 120/80 Hgmm. Ha a vérnyomás 140/90 Hgmm fölé emelkedik többszöri méréskor is, akkor már magas vérnyomás betegségről beszélünk, ami feltétlenül kezelést igényel.

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Miért két számérték szerepel a vérnyomás adatokban? Az egyik a szív összehúzódásakor, a másik az elernyedésekor mérhető vérnyomás. 2. Milyen vérnyomás érték utal betegségre? 140/90 Hgmm.

Kereszttantervi (tantárgyközi) kapcsolódások Fizika: Nyomás

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai Életünkben vannak olyan helyzetek, amikor valamilyen ébresztőre van szükségünk. Ilyenkor szoktak az emberek kávét, teát, energiaitalt fogyasztani. Azonban ezeknek a veszélyeit soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A felsoroltak közül a legkedvezőbb hatású a tea, mert hatása hosszabban tartó és kevésbé vérnyomásemelő, mint a kávéé.

A világon sok országban van hagyománya a teafogyasztásnak. Az angolok tejjel isszák, az oroszok lekvárral ízesítik, a japánok pedig egy lassú szertartássá formálták a teázást, így kifejezve az élet szépségét.

68

TAN_BIO_alt.indb 68

2013.09.06. 11:39

30


Illatok kertje


Szükséges anyagok

• 5 db vászonzacskó

• majoranna

• madzag

• oregánó

• cédulák

• borsikafű

• ceruza

• zeller • lestyán

Kísérletleírás Ezt a vizsgálatot ketten végezzük! 1. Töltsünk minden vászonzsákba egy-egy fűszert! 2. Ha valamelyik fűszert nem ismerjük, akkor szagoljuk meg alaposabban, hogy megismerjük az illatát! 3. Tegyünk minden zsákra azonosító cédulát madzaggal! 4. Most osszunk szerepet: egyikőnk a tesztelő lesz, a másik fél a tesztalany! 5. A tesztelő felváltva tartsa a zacskókat a tesztalany orra elé! Persze a tesztalanynak csukott szemmel kell szaglásznia! 10 próbálkozást tegyetek! 6. Jegyezzük fel, hányat talált el az illatzsákok nevei közül! 7. A vizsgálat eleje vagy vége volt eredményesebb? Az eleje. 8. Most menjünk ki a teremből 5 percre! 9. Ismételjük meg a vizsgálatot! Jegyezzük fel az eredményt újra! 10. Cseréljünk szerepeket és ismételjük meg a 4–9. lépést! 11. Vessük össze eredményeinket! 12. Fogalmazzuk meg tapasztalatainkat!

Tapasztalat A vizsgálat eleje általában sikeresebb. A szünet után újra sikeresebb a felismerés.

Magyarázat Orrunk az egyik legfontosabb érzékszervünk, bár manapság ritkábban támaszkodunk a segítségére. Az orr kémiai anyagokra érzékeny, amelyek a levegőben szállnak. A hasznos és a káros anyagok megkülönböztetésére alakult ki. A kísérletben nagyon különböző és nagyon hasonló illatú növények is szerepeltek. A megkülönböztetés képessége részben öröklött, részben tanult képesség. Van, akinek az orra érzékenyebb. De mindannyiunkra jellemző, hogy az orr a leggyorsabban fáradó érzékszervünk. Ezért javultak a felismerés eredményei a kinti séta után.

69

TAN_BIO_alt.indb 69

2013.09.06. 11:39

A tanulói munkafüzetben szereplő önellenőrző kérdések, feladatok megoldásai 1. Mit érzékel az orrunk, amikor illatokat érez? A levegőben szálló vegyületeket. 2. Miért alakulhatott ki ez az érzékszervünk? Hogy messziről képesek legyünk érzékelni a hasznos és a káros növényeket, állatokat.

A mérés/kísérlet, illetve a természetben és a közvetlen, mindennapi környezetünkben megfigyelhető jelenségek összefüggései és környezetvédelmi vonatkozásai A hasonló illatú és ízű növényeket a szakácsok egymás helyettesítésére is alkalmazzák, mivel a legtöbbünk számára alig elkülöníthetőek. Ilyen az oregánó és a borsikafű, vagy a zeller és a lestyán párosa. Persze vannak olyanok, akik könnyen megkülönböztetik őket. Általában igen jó orr szükséges a szakácsoknak, a parfümkészítőknek vagy a borászoknak, de jól jön az orvosoknak, betegápolóknak és a gyógyszerészeknek is. Te alkalmas lennél ezekre a szakmákra?

70

TAN_BIO_alt.indb 70

2013.09.06. 11:39

Biológia. Szaktanári segédlet. kísérletekhez Az általános iskolák számára. TAN_BIO_alt.indb :39

Recommend Documents