B.Sc. – Állattan szigorlat
ÁLLATTAN SZIGORLAT biológia alapképzés (B.Sc.) hallgatói számára 2009 „B” típusú kombinált vizsga: írásbeli és szóbeli részből áll és az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való részvételnek; a vizsga eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész eredménytelensége esetén elégtelen.
Kedves Hallgatóink! A szigorlat napján mindegyikük rövid, ún. “belépő” („beugró”) dolgozatot fog írni. Ezzel azt akarjuk megítélni, hogy az illető rendelkezik-e azzal a minimális tudással, ami a magasabb szintű szakmai beszélgetésnek, a szigorlatnak előfeltétele. A dolgozatban mindkét szigorlati tárgyból néhány (5-5) egyszerű, kizárólag az alapismeretekre vonatkozó kérdés szerepel majd. Egy tárgyból egy hibát még elnézünk, ennél több tévesztés azonban ezen a szinten nem tolerálható. Mintakérdések a „belépő” dolgozathoz az állatszervezettani témakörben megtekintehetők itt! Mintakérdések a „belépő” dolgozathoz az állatrendszertani témakörben: A szúnyogok szúró-szívó szájszervének részei. Mivel táplálkoznak a chilopodák? Mit jelent a neoténia? Mit nevezünk multiparazitizmusnak? Hogyan adnak hangot és hol található a hallószerve az egyenesszárnyúaknak? Mivel lélegzik a kérészlárva, és hol található a légzőszerve? Mely állatcsoportoknak van trochophora lárvája? Mi okozza a maláriát? Mit jelent a heterocerk farkúszó kifejezés (példa is) ? Mi a különbség a boák és a pitonok szaporodásában? Mit jelent az, hogy egybütykös hangya? Mit nevezünk zsírúszónak? Álhernyó és valódi hernyó közötti különbség. Melyik faj nem költöző madarunk: Anas acuta, Anser anser, Crex crex, Passer montanus Hol nem élnek leguánok: Afrika, Madagaszkár, Észak-Amerika, Dél-Amerika
X X
Anatómiai tételek W
Állatrendszertani tételek W
B.Sc. – Állattan szigorlat
Anatómai tételek
Anatómiai tételek biológia alapképzés (B.Sc.) hallgatói számára 2009 (Az alábbi listán az adott tételekhez tartozó források dőlt betűvel szerepelnek a tétel végén.)
1. 2.
A petesejt felépítése. A fejlődést meghatározó üzenetek a pete szerkezetében. A spermium felépítése és a megtermékenyítés. Előadás; AE (Fejlődéstan c. kötet) A segmentatio, a gastrulatio és a neurulatio folyamatai a kétéltűekben. Előadás; AE (Fejlődéstan c. kötet); AP
3.
A Drosophila egyedfejlődésének alapjai, a csíralemezek fejlődése és annak genetikai szabályozása. Előadás, AE (Fejlődéstan c. kötet)
4.
Az Anamnia és az Amniota állatok egyedfejlődésének összehasonlítása, a magzatburkok kialakulásának adaptív előnyei, létrejöttük lépései. Az ember egyedfejlődésének leglényegesebb mozzanatai. AE (Fejlődéstan c. kötet); AP
5.
Az alapszövetek típusai, felosztásuk kritériumai. A hámszövetek és a kötőszövetek típusai, funkciói. Előadás, SZ
6.
A porc-és a csontszövetek, a csontosodás féleségei. Az izomszövetek és a kontrakciós mechanizmus a vázizomszövetek esetében. Előadás, SZ
7.
Az idegszövet. A neuronok jellemzése, típusai, a synapsisok, a glia szerepe az idegrendszer működésében. Előadás, SZ
8.
A gerinctelen állatok köztakarója és testfalszerkezete, továbbá kapcsolata az állatok mozgásával. A gerinctelen állatok vázrendszerei. Előadás; ÖÁ; AP; AE (A köztakaró c. kötet)
9.
A gerincesek bőrének szerkezete és funkciói. Adaptív változások az életmód és az élőhely függvényében. Előadás; ÖÁ; AP; AE (A köztakaró c. kötet)
10.
A gerinces állatok mozgásszervei. Váz-és izomrendszerbeni sajátosságok az életmód függvényében. Általános áttekintés. Az emlősök és az ember vázrendszerének ismertetése. ÖÁ; AP; SZ
11.
Az emésztőszervek felosztásának alapelvei, emésztőszerv-típusok. A gerinctelen állatok emésztőszervei. ŐP; AP
12.
A gerinces állatok emésztőkészüléke, adaptív jellegzetességek. Az előbél, különös tekintettel a nyelv, a fogazat, a garat, a nyelőcső és a gyomor szerkezetére. ÖÁ; AP
13.
Az emlősök középbele, a felszívódás strukturális\funkcionális vonatkozásai, a máj és a hasnyálmirigy felépítése és működése. Az utóbél, a vakbél és a féregnyúlvány
B.Sc. – Állattan szigorlat
Anatómai tételek
szerepe. Hashártyaviszonyok az emlősök szervezetében. Előadás; ÖÁ; AP 14.
A légzőszervek általános jellemzése, a gerinctelen állatok légzőszervei, ill. légzése. Légzés kopoltyúkkal. ÖÁ; AP
15.
A gerinces állatok légzőszervei és légutai. A gége szerkezete és a hangképzés. A tüdő és a gázcsere, továbbá a légzésmechanika, a pleura kialakulása és szerkezete. Előadás; ÖÁ; AP
16.
A keringési rendszer általános jellemzése. A gerinctelen állatok keringési rendszere, a keringési rendszer és a légzőszervek kapcsolata. AE (Keringési rendszer c. kötet); AP
17.
A gerinces állatok keringési rendszere. Egy és két vérkörös keringési rendszerek, a szív és az érrendszer felépítése. AE (Keringési rendszer c. kötet); AP
18.
Az emlősök vérképzése. Az erythropoesis és a csontvelő. Az ember vérsejttípusai. AE (Keringési rendszer c. kötet); ÖÁ
19.
A lymphoid szervek és a fehérvérsejtek típusai, funkciói. AE (Keringési rendszer c. kötet); ÖÁ
20.
A kiválasztószervek általános jellemzése, a gerinctelen állatok kiválasztószervei és a kiválasztás szabályozása. A pro-és a mesonephros szerkezete. Előadás; AE (Kiválasztószervek c. kötet); ÖÁ; AP
21.
Az emlősök veséjének felépítése, a nephron szerkezete, a vese működése és annak szabályozása. Előadás; AE (Kiválasztószervek c. kötet); ÖÁ; AP
22.
A szaporítószervek általános jellemzése, ivaros és ivartalan szaporodás, váltivarúság és hímnősség. A gerinctelen állatok ivarszervei. Előadás; AE (Az ivarszervek c. kötet); AP
23.
A gerinces állatok hímivarszervei és azok egyedfejlődése. A here szerkezete, a spermiogenesis és szabályozása. Előadás; AE (Az ivarszervek c. kötet); AP
24.
A nőstény gerinces állatok ivarszervei és kialakulásuk. Az oogenesis folyamata és hormonális szabályozása. Előadás; AE (Az ivarszervek c. kötet); AP
25.
Az idegrendszer általános jellemzése és szerveződési szintjei; áttekintés. A gerinctelen állatok idegrendszere és neuroendocrin rendszere. Az érzékszervek idegi kapcsolatai és a mozgásszabályozás ízeltlábúakban. Előadás; AE (Az idegrendszer c. kötet); AP
26.
A gerincvelő szerkezete és a gerincvelői reflexek. A nyúltvelő felépítése, a hozzá kapcsolódó agyidegek és ezek ellátási területei, funkciói. AE (Az idegrendszer c. kötet); AP
27.
A kisagy szerkezete, törzsfejlődéstani utalásokkal. Az emlősök cerebelluma és annak neuronális rendszere. AE (Az idegrendszer c. kötet); AP
28.
A gerincesek mesencephalonja. Látásérzékelés és mozgásszabályozás alsóbbrendű gerincesekben. Az emlősök középagya és a belőle eredő agyidegek jellemzése. AE (Az idegrendszer c. kötet); AP
B.Sc. – Állattan szigorlat
Anatómai tételek
29.
Az emlősök köztiagya, a thalamus szerkezete és szerepe, kérgi kapcsolatai. Előadás; AE (Az idegrendszer c. kötet); AP
30.
A gerincesek telencephalonja, a főbb törzsfejlődési trendek. Az emlősök nagyagykérgének és hippocampusának neuronális szerkezete és funkciói. A limbicus rendszer. Előadás; AE (Az idegrendszer c. kötet); AP
31.
Az emlősök hosszú érzőpályáinak áttekintése és funkciói. AP
32.
Az emlősök hosszú mozgatópályáinak áttekintése és funkciói. AP
33.
A gerinces állatok neuroendocrin rendszere. A hypothalamus-hypophysis rendszer és a perifériás endocrin szervek kapcsolatai. Előadás; ÖÁ, AP, SZ
34.
A gerinces állatok perifériás endocrin szervei. AP, SZ
35.
A fényérzékelés és a gerinctelen állatok fényérzőszervei. AE (Az érzékszervek c. kötet); AP
36.
A gerinces állatok látószervei. A szemgolyó és annak felépítése, a retina és a látópálya. Előadás; AE (Az érzékszervek c. kötet); AP
37.
A gerinces állatok hallószervei és a hangérzékelés. A belső fül statikus és akusztikus része, a csiga felépítése és a hangérzékelés mechanizmusa. Echolokáció. A hallópálya. Előadás; AE (Az érzékszervek c. kötet); AP
38. A gerinctelen állatok halló és egyensúlyérző szervei. Előadás; AE (Az érzékszervek c. kötet); AP 39.
A gerinces állatok halló és egyensúlyérző szervei. Előadás; AE (Az érzékszervek c. kötet); AP
2009 májusában Irodalom: ÖÁ: AE:
SZ: AP:
Dr. Sass Miklós
Dr. Zboray Géza
M. Odorfer M.: Összehasonlító állatszervezettan, II., III. (jegyzet) Sass M., Zboray G. (szerk.): Összehasonlító anatómiai előadások Kondics L.: A kiválasztószervek Kovács J.: Sejttan Sass M.: A köztakaró Sass M.: Az ivarszervek Sass M.: Fejlődéstan Zboray G.: A keringési rendszer Zboray G.: Az érzékszervek Zboray G.: Az idegrendszer Vígh, B., Kondics, L.: Összehasonlító szövettan Zboray G. (szerk.): Összehasonlító anatómiai praktikum, I. (harmadik kiadás) Zboray G. (szerk.): Összehasonlító anatómiai praktikum, II. (harmadik kiadás)
Ajánlott irodalom: Sass M.: Összehasonlító anatómiai atlasz Zboray, Kovács, Kriska, Molnár, Pálfia: Összehasonlító metszetanatómiai atlasz Zboray, Sass, Kőműves: Embryologia (jegyzet)
B.Sc. – Állattan szigorlat
Rendszertani tételek
Állatrendszertani tételek biológia alapképzés (B.Sc.) hallgatói számára 2009 1. A rendszerezés alapjai, taxonómia és szisztematika viszonya, filogenetikus rendszerek, nomenclaturaszabályok. 2. A Protista (Protozoa) regnum tagjainak általános jellemzése, főbb rendszerük (törzsekig), két törzs részletes jellemzése. 3. Humán szempontból fontosabb egysejtűek jellemzése, rendszertani besorolásuk és elterjedési területük, az általuk okozott betegségek jellegzetes tünetei. 4. Metazoák eredete, Mesozoa, Placozoa és Porifera törzsek általános jellemzése. 5. Cnidaria törzs jellemzése, rendszere, a Hydrozoa, Scyphozoa osztályok összehasonlítása. 6. Az Anthozoa osztály jellemzése, a korallképződés feltételei, mechanizmusa. 7. A Ctenophora törzs jellemzése, a szimmetriaviszonyok evolúciós jelentősége. 8. A testüreg és a csíralemezek alakulása a többsejtűek körében, a Platyhelminthes törzs általános jellemzése, rendszere osztályokig lebontva. 9. Humán szempontból fontos féregfajok (Platyhelminthes, Nematoda) jellemzése (életciklus, lárvatípusok), rendszertani besorolása. 10. Annelida törzs jellemzése, rendszere, evolúciós jelentősége. 11. Mollusca törzs jellemzése, osztályai, kialakulása. 12. A Gastropoda osztály jellemzése, a csigák anatómiájának evolúciós változásai, alkalmazkodásuk a tengeri, édesvízi és szárazföldi körülményekhez (példákkal). 13. A Bivalvia osztály jellemzése, rendszere, az eltérő élőhelyekhez való alkalmazkodásuk, gazdasági szempontból fontos fajok jellemzése. 14. Arthropoda törzs általános jellemzése, főbb rendszere, rendszerezésük problematikája (légzőrendszer, végtagok, szelvényezettség), lárvatípusok. 15. Tardigrada, Onychophora törzsek és a Lophophoráták jellemzése, rendszere. 16. Myriapoda és Chelicerata altörzsek jellemzése, rendszere. 17. Crustacea és Hexapoda altörzsek jellemzése, rendszere. 18. Echinodermata törzs rendszere, osztályainak jellemzése, testfelépítésük jellemzői. 19. A Chordata törzs evolúciója, általános jellemzése és főbb rendszere. 20. Urochordata (Prochordata) altörzs jellemzése és rendszere. 21. Vertebrata altörzs kialakulása (ostracodermák, placodermák), általános jellemzése. 22. Vertebrata altörzs rendszere, Myxini és Cephalaspidomorphi osztályok jellemzése. 23. Chondrichthyes, Dipneusti és Crossopterygii osztályok jellemzése, kialakulása. 24. A Chondrichthyes osztály rendszere (rendek, fontosabb családok, példafajokkal). 25. Actinopterygii osztály jellemzése, főbb rendszere, a kihalt ("Pisces") csoportok evolúciós jelentősége.
B.Sc. – Állattan szigorlat
Rendszertani tételek
26. A Chondrostei és Holostei "csoportok" jellemzése, példafajok. 27. A Teleostei "csoportba" tartozó rendek és fontosabb családok jellemzése, példafajokkal. 28. Amphibia osztály evolúciója, általános jellemzése, életciklusok összehasonlítása. 29. Amphibia osztály rendszere, fontosabb családok jellemzése, példák. 30. Reptilia osztály kialakulása, általános jellemzése, rendszerezésük alapjai (koponyaszerkezet). 31. A kihalt őshüllők fontosabb csoportjainak jellemzése. 32. Anapsida és Archosauria alosztályok jellemzése, rendszere, példák. 33. Lepidosauria alosztály jellemzése, rendszere családokig lebontva, példák. 34. Újvilági és óvilági hüllőcsoportok összehasonlítása, a hüllők csoportosítása táplálkozási szempontból, példafajokkal, elterjedési területekkel. 35. Aves osztály evolúciója (fosszíliák), a madarak rendszerezésének problematikája, általános jellemzésük, a taxonómia biokémiai vizsgálómódszerei. 36. Futómadár-szabásúak (Palaeognathae) rendszere (családokig), jellemzése, példák. 37. Újmadár-szabásúak (Neognathae) főbb rendszere a gólyaalakúakig, a fontosabb családok jellemzése, példák. 38. A Falconiformes rend jellemzése, példák, elterjedési területek, ragadozáshoz való alkalmazkodás. 39. A Ciconiiformes rend általános jellemzése, családjai, a gólyaalkatúak rendszerezésének nehézségei, példafajok. 40. A Passeriformes rend általános jellemzése, alrendjei, fontosabb családok, példafajokkal. 41. Nappali és éjszakai életmódot folytató madarak összehasonlítása, rendszertani besorolása, példafajok. 42. Újvilági és óvilági madárfauna összehasonlítása, példák alapján. 43. Mammalia osztály kialakulása, általános jellemzése, főbb rendszere. 44. Prototheria, Metatheria alosztályok jellemzése és rendszere. 45. Eutheria alosztály általános jellemzése, Insectivora, Dermoptera, Tupaioidea, Chiroptera, Primates rendek jellemzése, példák, elterjedési területek. 46. Edentata, Pholidota, Lagomorpha rendek jellemzése, példák, elterjedési területek. 47. Rodentia rend jellemzése, rendszere, példák, elterjedési területek. 48. Carnivora, Pinnipedia, Tubulidentata, Proboscidea, Hyracoidea, Sirenia rendek jellemzése, példák, elterjedési területek. 49. Perissodactyla, Artiodactyla, Cetacea rendek jellemzése, példák, elterjedési területek. 50. Az ember, mint evolúciós tényező, háttér és tömeges kihalások összehasonlítása, példákkal.
