BIOLÓGIA 8. évfolyam

„A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN”

Munkafüzet

BIOLÓGIA 8. évfolyam

Rebákné Németh Erzsébet Rebák Sándor

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOM A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 3 Általános bevezetés .......................................................................... 7 1. A bőr I. ................................................................................ 10 2. A bőr II. ............................................................................... 13 3. Mozgás I. csontok.................................................................. 16 4. Mozgás II. csontváz ............................................................... 19 5. Mozgás III. izomzat ............................................................... 22 6. Légzés I. .............................................................................. 26 7. Légzés II. ............................................................................. 29 8. Légzés III. ............................................................................ 32 9. Táplálkozás I. ....................................................................... 36 10. Táplálkozás II. ...................................................................... 39 11. Táplálkozás III. ..................................................................... 42 12. Táplálkozás IV. ..................................................................... 46 13. Keringés I. ........................................................................... 48 14. Keringés II. .......................................................................... 51 15. Idegi szabályozás* ................................................................ 54 16. Érzékelés* I. látás ................................................................. 57 17. Érzékelés II. Látás ................................................................. 61 18. Érzékelés III. hallás ............................................................... 63 19. Érzékelés IV. szaglás és ízlelés ................................................ 66 20. Érzékelés V. Bőrérzékelés ....................................................... 69 Fogalomtár .................................................................................... 72 Források ........................................................................................ 74

Munkafüzet – Biológia, 8. évfolyam

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kémcsőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!

-3-


13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása 1. 2. 3. 4.

levegőnyílás elzárása gyufagyújtás gázcsap megnyitása gáz meggyújtása

1. ábra

2. ábra

-4-


A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok

Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló gázok

Irritáló anyagok

Mérgek

Maró hatású anyagok

Emberre ártalmas

Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében:

R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!

-5-


A hypo esetében: R 31

Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52

Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2

Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó!

S 20

Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást! S 26

Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46

Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni!

S 50

Savval nem kezelhető!

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata kötelező

Vigyázz!

Vigyázz!

Forró felület!

Alacsony hőmérséklet!

Védőkesztyű használata kötelező

Vigyázz! Vigyázz! Tűzveszély!

-6-

Mérgező anyag!


ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Alapelvek, célok: Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelőoktató munka feladata, célja sokrétű: általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása, készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása, a tudomány, a tudományos kutatásnak, mint társadalmi tevékenységnek a bemutatása, a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása, a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása, a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése, az életben nélkülözhetetlen, s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése. Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése, a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése, -7-


a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írásban, rögzítése rajzban, és grafikonon, a problémamegoldás elemi műveletei, az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei.

Követelmények: A biológiai vizsgálatok során a tanulók egy folyamat, jelenség megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, modellezve azt, vagyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat, jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosítanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett tapasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a folyamat, a jelenség feltételeit. A valóság megismerésének megközelítése a természettudományos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírják és magyarázzák a természet jelenségeit, folyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni azok várható kimenetelét is. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket. A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudományos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérletezések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elméletek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az iskolában cselevő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a tervszerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a nyert adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudományos tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve feldolgozásának a módjait. A természettudomány maga is komplex, emiatt a segédkönyvben lévő kísérletek is sokoldalúak. A kísérletek alapja a tudományos megfigyelés, melynek a következő kritériumoknak kell megfelelni: céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, probléma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztottunk, -8-


tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell határoznunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát, objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat ténylegesen a valóságot tükrözze, megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megismétlésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk, érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelentéseihez.

-9-


A BŐR I. Bevezető feladat: Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az emberi bőr szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel: hám, irha és bőralja. Elválaszt és összeköt, színt ad, védelmet nyújt, részt vesz a hőszabályozásban, kiválasztásban és az érzékelésben. A hámot többrétegű elszarusodott hámsejtek építik fel. Az alsó sejtsorban találhatók a festéktartalmú sejtek. A hámból nyúlnak alá a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek. A bőr középső rétege az irha. Nagyrészt lazarostos kötőszövet, melyben sok vérér található. Ezek a tápanyagellátás mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A legmélyebben a bőralja helyezkedik el. A lazarostos kötőszövetben több-kevesebb zsírszövetet találunk. Sorold fel bőrünk rétegeit! ………………….…………………………………………………………………………………………… Mely szövetek építik fel őket? …………………………………………………………………………………………………………….… Mi a bőr feladata? …………………………………………………………………………………………………………..… Mely képződmények köthetők a hámhoz? ……………………………………………………………………………………………………………… Melyik réteg felelős a tápanyagellátásért? ………………………………………………………………………………………………………………

1. Kísérlet: Emberi hámszövet vizsgálata kész metszeten Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: mikroszkóp, kész metszet: hámszövet, munkafüzet

A kísérlet leírása: Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek a hámszövet metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyelést! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Emberi hámszövet vizsgálata saját anyagon Kis csoportban dolgozzatok!

- 10 -


Eszközök: mikroszkóp, hámszövetkaparék, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet

A kísérlet leírása: Öltsétek ki a nyelveteket és a felső fogsorotokhoz szorítva húzzátok vissza! Majd vegyetek mintát a metszőfogaitok éléről! Az így szerzett kenetet tegyétek tárgylemezre, borítsátok le fedőlemezzel és vizsgáljátok meg mikroszkóp alatt! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 3. kísérlet: Hajszál vizsgálata kézi nagyítóval Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: csipesz, hajszál, kézi nagyító, munkafüzet

A kísérlet leírása: Húzzatok ki pár hajszálat! Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: Az ember bőre* három rétegre különíthető. A többrétegű hámszövetből* álló hámra, a nagyrészt lazarostos kötőszövetből felépülő irhára és a főként zsírszöveti* bőraljára. Az egyes rétegek sokrétű feladatot látnak el. Védenek a mechanikai, a kémiai hatásoktól, a káros napsugaraktól, a kiszáradástól, puhává teszik a bőrt és meggátolják a kórokozók bejutását. A bőrnek szerepe van a hőszabályozásban és érzékszervként is működik.

Feladatok: 1. feladat Rajzold le a bőrszövet mikroszkópi képét!

- 11 -


Melyek a hámszövet jellemzői? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….…… Vastagságuk szerint hogyan csoportosíthatjuk a hámszöveteket? ……………………………………………………………………………………………………….. Milyen összefüggés van a hámszövet felépítése és működése között? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………….…………………………… Válassz ki a hámszövettípusok közül hármat és jellemezd azokat a táblázatban! A hámszövet típusa

A szerv, amelyből származik

Főbb jellemzői

2. feladat Rajzold le a metszőfogadról vett mintán látottakat!

3. feladat Készíts rajzot a nagyítóval megvizsgált hajszálról!

- 12 -


A BŐR II. Bevezető feladat: Olvasd el az alábbi szöveget és oldd meg a feladatokat! Az emberi bőr szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel: hám, irha és bőralja. Elválaszt és összeköt, színt ad, védelmet nyújt, részt vesz a hőszabályozásban, kiválasztásban és az érzékelésben. A hámot többrétegű elszarusodott hámsejtek építik fel. Az alsó sejtsorban találhatók a festék tartalmú sejtek. A hámból nyúlnak alá a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek. A bőr középső rétege az irha. Nagyrészt lazarostos kötőszövet, melyben sok vérér található. Ezek a tápanyagellátás mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A legmélyebben a bőralja helyezkedik el. A lazarostos kötőszövetben több-kevesebb zsírszövetet találunk. Kösd össze az összetartozókat! hám

vérér festéktartalmú sejtek

irha

zsírszövet faggyúmirigy elszarusodott hámsejtek

bőralja

verejtékmirigy

Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! ….. A hám festékanyaga a káros sugarak átjutását akadályozza meg. ….. A faggyúmirigy váladéka vízhatlanná teszi a bőrt és véd a kiszáradástól. ….. A hám laza rostos kötőszövetből épül fel. ….. A bőr érzékszervként is működik. ….. A bőr legvastagabb rétege a bőralja. ….. A hám az erősen igénybevett helyeken megvastagodik. ….. A légutakat csillós hám fedi. ….. A hámszövetben sok a sejt közötti állomány.

- 13 -


1. kísérlet: Ujjlenyomat készítése Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: bélyegzőpárna, tinta, munkafüzet

A kísérlet leírása: Öntsetek bőségesen tintát a bélyegzőpárnára! Nyomjátok mutató ujjatokat először a bélyegzőpárnára, majd a munkafüzet megfelelő helyére! Tanulmányozzátok a lenyomatot, keressetek rajta ismétlődő elemeket! Oldjátok meg a munkafüzet feladatait!

2. kísérlet: Ujjlenyomat előhívása

Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: vasháromláb, azbesztbetétes lángelosztó háló, borszeszégő, gyufa, főzőpohár, szűrőpapír, olló, vegyszeres kanál, kevés zsír tálkában, jódkristály

A kísérlet leírása: Kenjétek be a mutatóujjatok ujjbegyét vékonyan zsírral! Majd kis darab szűrőpapírra készítsetek ujjlenyomatot! Tegyetek a szűrőpapírra vegyszeres kanállal az ujjlenyomat mellé jódkristályokat! Majd helyezzétek a vasháromláb azbesztbetétes lángelosztó hálójára! Borítsatok rá főzőpoharat! Borszeszégő lángjával hevítsétek a letakart szűrőpapírt! Egy kis idő elteltével vizsgáljátok meg, mi történt a főzőpohár alatt! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Az ember bőre három rétegre különíthető. A többrétegű hámszövetből álló hámra, a nagyrészt lazarostos kötőszövetből* felépülő irhára és a főként zsírszöveti bőraljára. Az egyes rétegek sokrétű feladatot látnak el. Védenek a mechanikai, a kémiai hatásoktól, a káros napsugaraktól, a kiszáradástól, puhává teszik a bőrt és meggátolják a kórokozók bejutását. A bőrnek szerepe van a hőszabályozásban és érzékszervként is működik.

- 14 -


Feladatok: 1. feladat Készítsd el az ujjlenyomatodat!

Hasonlíts össze társad ujjlenyomatával! ………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. Miért tudja a hatóság azonosítani az embereket ujjlenyomatuk alapján? ………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. 2. feladat Írd le a jóddal előhívott ujjlenyomatod vizsgálata során szerzett tapasztalataidat! ………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………….

- 15 -


MOZGÁS I. CSONTOK Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és jellemezd a szöveteket a táblázatban! A szövet fajtája

A sejtek alakja

Az elhelyezkedése

porcszövet csontszövet

1. kísérlet: Csontszövet* és porcszövet* vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: mikroszkóp, kész metszetek: csontszövet, porcszövet, munkafüzet

A kísérlet leírása: Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek a csontszövet, majd a porcszövet metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyeléseket! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe!

2. kísérlet: Csont anyagainak vizsgálata


Eszközök: két csirkecsont, 10%-os sósavoldat főzőpohárban, csipesz, víz főzőpohárban, borszeszégő, gyufa vasháromláb, drótháló, munkafüzet

- 16 -


A kísérlet leírása: A vizsgálatot két csirkecsonttal végezzétek! Az egyiket áztassátok híg sósavoldatba egy napon keresztül! Miután az idő eltelt, csipeszszel emeljétek ki és vízzel mossátok le! Vizsgáljátok meg, mi történt vele! A másik csirkecsontot helyezzétek dróthálóra és hevítsétek borszeszégő lángjával, legalább húsz percig! Miután az idő eltelt, vízben hűtsétek le! Vizsgáljátok meg, mi történt vele! Próbáljátok eltörni! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Az ember mozgás szervrendszere csontvázból és a csontokhoz tapadó izmokból áll. A több mint kétszáz csontból álló csontváz támasztja és szilárdítja szervezetünket és védi belső szerveinket. Támasztószöveteink a csont- és porcszövetek. Csontszövetünk szilárdságát a benne lévő 70%-nyi szervetlen anyagoknak, rugalmasságát a 30 %nyi szerves anyagoknak köszönheti. A csontsejtek soknyúlványúak, szilvamag alakúak és egyesével állnak. A porcszövet sejtjei gömbölydedek, nyúlvány nélküliek és többnyire csoportosan helyezkednek el.

Feladatok: 1. feladat Rajzold le a mikroszkóppal megvizsgált szövetféleségeket!

porcszövet

csontszövet

2. feladat Mi történt a sósavban áztatott és a hevített csirkecsonttal? ………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. - 17 -


Mi a tapasztaltak magyarázata? ………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. 3. feladat A gyermekek csontjaiban 45% a víz, 45% a szerves anyag, 10 % az ásványi só. Az idős emberek csontjaiban 40% a víz, 40% a szerves anyag és 20% az ásványi só. Hasonlítsd össze oszlopdiagramon az értékeket! Elemezd a különbségek következményét!

………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………….

- 18 -


MOZGÁS II. CSONTVÁZ Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Húzd alá azokat az állításokat, amelyek nem igazak az emberi csontvázra! 1. Csontjaihoz tapadnak a vázizmok. 2. A bordák ízülettel kapcsolódnak egymáshoz. 3. A bordák egy része a szegycsonthoz kapcsolódik. 4. Része a koponya. 5. A koponyában nincs ízület. 6. A keresztcsonti csigolyák összenőttek. 7. Mindegyik csont megszakított összeköttetéssel kapcsolódik a másikhoz. 8. A gerincoszlop csigolyákból áll. 9. A felső és alsó végtag felépítése hasonló. 10. Minden csigolyához borda kapcsolódik.

1. kísérlet: A csontkapcsolatok megfigyelése Eszközök: emberi csontváz, munkafüzet

A kísérlet leírása: Vizsgáld meg az emberi csontvázon a csontkapcsolatokat! Rajzold le a munkafüzetbe a csontkapcsolatok különböző típusait, a csontvázon látottakat alapján!

2. kísérlet: Csirkeszárny vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: csirkeszárny, bonctál, olló, szike, csipesz, munkafüzet

A kísérlet leírása: Vigyázva szedjétek le a bőrt és az izmokat (húst) a csirkeszárnyról! Vizsgáljátok meg a „könyökízület” szerkezetét! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe!

- 19 -


Elméleti ismeretek: Az ember mozgás szervrendszere csontvázból* és a csontokhoz tapadó izmokból áll. Az emberi csontváz csontjai folyamatos vagy megszakított összeköttetéssel kapcsolódnak egymáshoz. Folyamatos összeköttetést biztosít a varrat, a porcos kapcsolódás és a csontöszszenövés. A mozgatható csontok megszakított összeköttetéssel, ízülettel* kapcsolódnak egymáshoz.

Feladatok: 1. feladat Vizsgáld meg az emberi csontvázon a csontkapcsolatokat! Rajzold le különböző típusait a csontvázon látottakat alapján!

Készíts rajzot egy ízületről, nevezd meg a részeit!

Írj példát folyamatos csontkapcsolatokra! varrat: …………………………………………….…………………………………………………………………

- 20 -


összenövés: ……………………….…………………………………………………………………………………….. porcos

kapcsolódás:

.………………………………………….……………………..………………………………………… 2. feladat Figyeld meg a csirkeszárny részeit! Rajzold le a látottakat!

- 21 -


MOZGÁS III. IZOMZAT Bevezető feladat: Miről szól a mai óra? Fejtsd meg a rejtvényt! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az egyik alkarcsont. A mozgatható csontok kapcsolódási módja. A legnagyobb csontunk. Összehúzódásra és elernyedésre képes. A keresztcsonti csigolyák kapcsolata. A koponya csontjaira jellemző kapcsolat. Passzívan vesz részt a mozgásban

1. kísérlet: Simaizomszövet és harántcsíkolt izomszövet összehasonlítása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: mikroszkóp, kész metszetek: simaizomszövet, harántcsíkolt izomszövet, munkafüzet

A kísérlet leírása: Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek a simaizomszövet majd a harántcsíkolt izomszövet metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyeléseket! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe!

- 22 -


2. kísérlet: Ínszövet vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: mikroszkóp, kész metszet: ínszövet, munkafüzet

A kísérlet leírása: Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek az ínszövet metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyeléseket! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: A mozgás izmok segítségével történik. Az izomszövet sejtjei összehúzódásra és elernyedésre képesek. A harántcsíkolt izomszövet* alapegységei az izomrostok. Hosszú sejtjeinek plazmájában hosszirányban helyezkednek el a vékony izomfonalak. Mikroszkóp alatt vizsgálva az izomrostok haránt irányban csíkozottnak látszanak. A simaizomszövet* megnyúlt, végein kihegyesedő sejtjei szorosan egymáshoz tapadnak. Plazmájukban találhatók az összehúzódást létrehozó vékony izomfonalak, elrendeződésük kevésbé szabályos. Az ínszövet* nagy részét szorosan egymás mellé rendeződött kötőszöveti rostok alkotják. A tömött rostnyalábok között szárnyas ínsejtek helyezkednek el.

Feladatok: 1. feladat Készíts rajzot a simaizomszövetről és a harántcsíkolt izomszövetről!

harántcsíkolt izomszövet Milyen egységek építik fel az izomszöveteket! simaizomszövet

………………………………………………………………………………………………………………. Honnan kapta nevét a harántcsíkolt izomszövet? ………………………………………………………………………………………………………………. - 23 -


2. feladat Hasonlítsd össze a két izomféleséget! Írd a számokat a megfelelő helyre!

simaizomszövet

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

harántcsíkolt izomszövet

Összehúzódásra és elernyedésre képes. A vázizomzatunk fő tömegét alkotja. Összehúzódása gyors és erőteljes. Belső szerveink izomzata. Alapegysége az izomrost. Lassú, szünet nélküli mozgás jellemzi. Alapegysége az izomsejt. Nagy erőfeszítésre képes A szervezet mozgását biztosítja. Hamar elfárad.

3. feladat Készíts rajzot a megfigyelt ínszövetről!

- 24 -


Írj igaz állításokat az ínszövetről! •

……………………………………………………………………………………………………

•

.……………………………………………………………………………………………………

•

…………………………………………………………………………………….………………

•

…………………………………………………………………………………………………….

- 25 -


LÉGZÉS I. Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Kövesd végig a levegő útját az orrüregtől a légzőfelületig! ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Légzésszám mérése Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: stopperóra, munkafüzet

A kísérlet leírása: Stopperóra segítségével mérjétek meg, hogy egy perc alatt hányszor vesztek levegőt! Végezzetek húsz guggolást és újra mérjétek meg az egy perc alatti légzésszámot!

2. kísérlet: A tüdő levegő-befogadó képességének mérése Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: kétliteres műanyagpalack, üvegkád, víz, gumicső, alkoholos filc, vízmérőedény, munkafüzet

A kísérlet leírása: A műanyagpalackot töltsétek meg színültig vízzel és zárjátok le kupakkal! A vízzel telt palackot szájával lefelé állítsátok bele egy vízzel megtöltött üvegkádba, és a víz alatt csavarjátok le róla a kupakot! A gumicső egyik végét a víz alatt vezessétek be a palackba! A másik végén keresztül egy levegővételnyi levegőt fújjatok a műanyagpalackba! Ezután állítsátok függőlegesre a palackot és jelöljétek meg az oldalán filctollal a benne lévő levegő és víz határfelületét! Öntsétek ki a palackból a vizet, és a filctollas jelölés magasságáig ismét töltsétek meg vízzel. Majd a vizet öntsétek vízmérőedénybe és

- 26 -


állapítsátok meg térfogatát! Ez a térfogat az egy levegővételnyi levegő térfogata

3. kísérlet: A kilégzési levegő vizsgálata


Eszközök: kisméretű lombik, gumicsőcső, félliteres üveg, alufólia, szívószál, stopperóra, meszes víz, gyertya, gyufa, munkafüzet

A kísérlet leírása: Egy kisméretű lombikba tegyetek frissen készült meszes vizet! Gumicsövön keresztül óvatosan fújjatok bele levegőt néhány percen át! Mi történik a meszes vízzel? A tapasztalatot rögzítsétek a munkafüzetben! Tegyetek egy égő gyertyát egy félliteres üvegbe, majd fedjétek le a nyílását alufóliával! Mérjétek meg stopperórával, hány másodperc alatt alszik el a láng! Ezután fújjatok szívószálon át hússzor a lefedett üvegbe, majd helyezzétek bele óvatosan az égő gyertyát, és újra zárjátok le az üveget! Mérjétek meg stopperórával, hogy most mennyi idő alatt alszik el a gyertya! A tapasztalatot rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: A légzés*gázcsere, amely a légzőszervrendszer segítségével történik. Az orrüregen beáramló levegő a garaton, gégén keresztül a légcsőbe jut. A légcső két főhörgőben folytatódik, amelyek a jobb és bal tüdőfélbe vezetnek. A főhörgő hörgőkre, hörgőcskékre ágazik tovább. A hörgőcskékhez szőlőfürtszerű léghólyagok kapcsolódnak. Ezek fala adja a légzőfelületet*.

- 27 -


Feladatok: 1. feladat Rögzítsd a táblázatban, hányszor vettél levegőt egy perc alatt nyugalomban és húsz guggolás után! Nyugalomban

Húsz guggolás után

légvételek száma 2. feladat Mennyi volt az egy levegővételnyi levegőd térfogata? ……………………………………………………………………………………………………………… Hasonlítsd össze társaidéval! ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 3. feladat Mi történt a meszes vízzel a befújt levegő hatására? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Hány másodperc alatt alszik el a láng, ha égő gyertyát egy félliteres üvegben teszünk, majd lefedjük a nyílását? Mérd meg hogy húszszori befúvás után, mennyi idő alatt alszik el a láng? Méréseid eredményét rögzíts a táblázatban! Első mérés

…... sec

Hússzori befúvás utáni mérés

…… sec

Mi a különbség oka? ………………………………………………………………………………………….…………………… ……………………………………………………………………………………………………………….

- 28 -


LÉGZÉS II. Bevezető feladat: Nevezd meg a légzőszervrendszer szerveit!

3. ábra

1. kísérlet: A Donders-féle tüdőmodell Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: másfél literes műanyagpalack, dugóhúzó, két léggömb, szívószál, szigetelőszalag, gyurma, kés, munkafüzet

A kísérlet leírása: Egy másfél literes műanyagpalackot késsel vágjatok ketté keresztben! Azzal a részével dolgozzatok tovább, amelyiken a kupakja van! Egy levágott szájú léggömböt húzzatok rá a műanyagpalack vágási nyílására! Erősítsétek rá szorosan szigetelő szalaggal! Dugóhúzóval fúrjatok lyukat a palack kupakja közepére! Egy szívószálat dugjatok bele egy léggömbbe úgy, hogy a fele kiálljon, és erősítsétek rá szigetelő szalaggal! Most a szívószálat vezessétek át a kupakra fúrt lyukon és tömítsétek az esetleges réseket gyurmával! Ezután a kupakba rögzített léggömböt dugjátok bele a műanyag palackfélbe és a kupakot jó erősen csavarjátok rá! Ezután működtessétek a Donders-féle tüdőmodellt! A műanyagpalack aljára rögzített léggömb közepét megcsípve húzzátok jól lefelé, majd engedjétek vissza! Figyeljétek meg, mi történik a palackban lévő léggömbbel! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! - 29 -


2. kísérlet: Mellkaskerület mérése Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: mérőszalag, munkafüzet

A kísérlet leírása: Vegyél egy mély levegőt, a társad pedig mérje meg a mellkasod kerületét mérőszalaggal! Végezzétek el a mérést erőteljes kilégzés után is! Majd cseréljétek meg a szerepeket, és úgy is végezzétek el a méréseket! Az eredményeket rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, kupolája a hasüreg felé mozdul, a mellkas ürege megnövekszik. Kilégzéskor az izmok elernyednek, a rekeszizom a mellüregbe domborodik, a mellüreg szűkül.

Feladatok: 1. feladat Figyeld meg a Donders-féle tüdőmodell működését, majd válaszolj a kérdésekre!

4. ábra

Mit tapasztalsz? Mely szerveinknek felel meg a műanyag palack aljára rögzített léggömb és a palackban lévő léggömb?

- 30 -


……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat A mellkaskerület méréseinek eredményeit rögzítsd a táblázatban! centiméter Mellkaskerület

belégzéskor

erőltetett kilégzéskor

saját társ Elemezd a mérések eredményét! ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Hasonlítsd össze egy aktívan sportoló és egy nem sportoló társad adatait! Milyen következtetést tudsz levonni? ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

- 31 -


LÉGZÉS III. Bevezető feladat: Gyűjtsd össze a dohányzás rövid- és hosszú távú hatásait! rövidtávú hatások: ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… hosszú távú hatások: ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: A dohányzás során keletkezett káros anyagok kimutatása


Eszközök: kétliteres puha műanyagpalack, vatta, gyurma, két centi hosszú gumicső, egy szál cigaretta, gyufa, kancsóban víz, pohár, munkafüzet

A kísérlet leírása: Egy kétliteres puha műanyagpalackba töltsetek pár ujjnyi vizet. Tegyetek vattát az üveg szájába, majd gyurmával szorosan zárjátok le! Egy szál cigaretta füstszűrős végére húzzatok szorosan két centi hosszú gumicsövet! A palack gyurmasapkájába mélyítsetek lyukat és nyomjátok bele a gumicsőbe foglalt cigarettavéget! Most préseljétek ki a levegőt a palackból! Ezután nyitott ablaknál gyújtsátok meg a cigarettát és pumpáljátok a palackot kézzel, míg a cigaretta végig nem ég! Negyedóra elteltével vizsgáljátok meg a vattadugót és a palackból pohárba kitöltött vizet! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

- 32 -


2. kísérlet: Erőltetett kilégzés vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: léggömbök, stopperóra, mérőszalag, munkafüzet

A kísérlet leírása: A kis csoport minden tagja fújjon fel minél nagyobbra egy-egy léggömböt! Egyenként mérjétek az időt stopperórával! Mérjétek meg a felfújt léggömbök kerületét mérőszalaggal! Kinek sikerül a legrövidebb idő alatt, a legnagyobbra felfújni léggömbjét? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: A dohányfüstben nagyon sok egészségre ártalmas anyag van. Közéjük tartozik a nikotin, a szén-monoxid és a kátrány. Mindezek hatására a légzőszervrendszerben különböző betegségek alakulhatnak ki. A dohányfüst a nemdohányzókat is veszélyezteti, hiszen akaratuk ellenére beszívják a káros anyagokat!

Feladatok: 1. Elemezd a következő ábrát! Fogalmazd meg, mit tudtál leolvasni róla!

5. ábra

……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

- 33 -


……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Mi a vitálkapacitás? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Írd le négy lépésben a belégzés, majd a kilégzés folyamatát! Belégzés: 1. 2. 3. 4.

……………….……………………………………………………………………. …………………………..………………………………………………………… ………………………..…………………………………………………………… ……………………….…………………………………………………………….

Kilégzés: 1. 2. 3. 4.

…………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………… ………………………………….………………………………………………….

2. feladat A dohányzás során keletkezett káros anyagok kimutatását szolgáló kísérlet után fogalmazd meg tapasztalataidat! ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Mit nevezünk passzív dohányzásnak? Miért káros az egészségre? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Fogalmazz meg hasznos tanácsokat, amelyekkel megvédheted légzőszervrendszered egészségét! …………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………….………………. ………………………………………………….…………………………………. ………………………………………………………………………………………

- 34 -


………………………………………………………………………………………. ……………………………………………….…………………………………….. ………………………………………….………………………………………….. 3. feladat Kinek sikerült a legrövidebb idő alatt, a legnagyobbra felfújni léggömböt? A legrövidebb:

.… s

A léggömb kerülete:

..… cm

- 35 -


TÁPLÁLKOZÁS I. Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és válaszolj a kérdésekre! Csoportosítsd a tápanyagokat a megadott szempontok szerint! Szerves

Szervetlen

Különítsd el a szerves tápanyagokat szerepkörük szerint! ……………………………………………………………………………………………………………… Sorolj fel ásványi anyagokat! ………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Fehérjék hőérzékenysége Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: hígított tojásfehérje, szemcseppentő, kémcső, kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, munkafüzet

A kísérlet leírása: Tojásfehérje oldatból 4-5 cseppet tegyetek kémcsőbe és enyhén melegítsétek! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Fehérje kimutatása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: tej, kémcső, kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, munkafüzet

A kísérlet leírása: Töltsetek kémcsőbe tejet! Melegítsétek borszeszégő felett! Figyeljétek a változásokat! Hasonlítsátok össze az eredményt az előző kísérletben történtekkel! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

- 36 -


3. kísérlet: Zsír, olaj kimutatása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: dióbél, írólap, munkafüzet

A kísérlet leírása: Írólapot dörzsöljetek erősen dióbéllel! Ezután az írólapot tartsátok a fény felé? Mi történt? A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Az élelmiszerekből álló táplálék a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat* tartalmaz. Szerves tápanyagok a fehérjék, szénhidrátok és zsírszerű anyagok, szervetlenek az ásványi anyagok és a víz. A fehérjék főként a sejtek építőanyagai, a szénhidrátok elsősorban fűtőanyagok. Legnagyobb energiatartalmú fűtőanyagaink a zsírszerű anyagok. Legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor és a vas. A víz fontos sejtalkotó és egyben közege a szervezetben lejátszódó jelenségeknek.

Feladatok: 1. feladat Mit tapasztaltál, amikor a tojásfehérje oldatot enyhén melegítetted? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Miért nagyon veszélyes a 40 fok feletti láz? ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

2. feladat Mi történt a kémcsőben melegített tejjel? ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

- 37 -


3. feladat Mit tapasztaltál, miután a dióbelet szétdörzsölted az írólapon? ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

- 38 -


TÁPLÁLKOZÁS II. Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! ….. A táplálék a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. ….. Szerves tápanyagok a fehérjék, szénhidrátok és zsírszerű anyagok. ….. A fehérjék elsősorban fűtőanyagok. ….. A zsírszerű anyagok a sejtek építőanyagai. ….. Az ásványi anyagok és a víz szervetlen tápanyagok. ….. A szénhidrátok elsősorban fűtőanyagok.

1. kísérlet: Keményítő kimutatása


Eszközök: keményítő-oldat, burgonya gumója, Lugol-oldat, kés, kémcső, kémcsőfogó, szemcseppentő, borszeszégő, munkafüzet

A kísérlet leírása: Töltsetek meg félig egy kémcsövet keményítőoldattal! Cseppentsetek hozzá Lugol-oldatot! Figyeljétek meg mi történt! Ezután borszeszégő felett melegítsétek a kémcső tartalmát! Figyeljétek meg, mi történik! Cseppentsetek burgonyagumó frissen vágott felületére Lugololdatot! Figyeljétek meg, mi történik! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Keményítő kimutatása élelmiszerekben Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: szemcseppentő, kenyér, tejföl, zsír, főtt tojás, kifli, Lugol-oldat, munkafüzet

- 39 -


A kísérlet leírása: Cseppentsetek Lugol-oldatot különböző élelmiszerekre! Melyiknél mutat keményítőtartalmat? A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Cukortartalom kimutatása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: szemcseppentő, vércukormérő-csíkok, tej, kakaó, gyümölcslé, kóla, ásványvíz, munkafüzet

A kísérlet leírása: Cseppentsetek vércukormérő tesztcsíkjára sorban a megvizsgálni kívánt folyékony anyagokból (tej, kakaó, gyümölcslé, kóla, ásványvíz)! Olvassátok le cukortartalmuk értékét! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Az élelmiszerekből álló táplálék a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. Szerves tápanyagok a fehérjék, szénhidrátok és zsírszerű anyagok, szervetlenek az ásványi anyagok és a víz. A fehérjék főként a sejtek építőanyagai, a szénhidrátok elsősorban fűtőanyagok. Legnagyobb energia tartalmú fűtőanyagaink a zsírszerű anyagok.

Feladatok: 1. feladat Milyen színváltozást tapasztaltál a cseppentés után a kémcsőben és a burgonyagumó felszínén? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Mit tapasztaltál a keményítőoldat megmelegítésekor? ……………………………………………………………………………………………………………… Mi okozza a színváltozást a melegítéskor? ………………………………………………………………………………………………………………

- 40 -


Mi a keményítő élettani szerepe? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat Melyik élelmiszer tartalmazott keményítőt? Rögzítsd a táblázatba tapasztalataidat! Élelmiszer

Kenyér

Tejföl

Zsír

Főtt tojás

Kifli

Elszíneződés 3. feladat A mérések elvégzése után rögzítsd a táblázatba tapasztalataidat! Élelmiszerek

Cukortartalom

Tej Kakaó Gyümölcslé Kóla Ásványvíz

- 41 -


TÁPLÁLKOZÁS III. Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és válaszolj a kérdésekre! Mely folyamatokat értjük a táplálkozás alatt? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………… Melyek az emésztőszervrendszer részei? ……………………………………………………………………………………………………………… …………………… Egészítsd ki a következő táblázatot! A mirigy neve

Váladéka

Szerepe

nyálmirigyek fehérjebontás epe hasnyálmirigy bélnedv

1. kísérlet: A nyál keményítőbontó hatása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: nyálminta, keményítőoldat, Lugol-oldat, szemcseppentő, óraüveg, fehér csempelap, üvegbot, munkafüzet

A kísérlet leírása: Csoportotok minden tagjától vegyetek nyálmintát óraüvegre! A mintákhoz egyenként adjatok szemcseppentővel 2-2 ml keményítőoldatot! Egy-egy fehér csempelapra üvegbot segítségével vegyetek két percenként, összesen öt alkalommal mintát az óraüvegről! Minden mintavétel után a mintát vizsgáljátok meg egy-egy csepp Lugololdattal! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

- 42 -


2. kísérlet: Emberi nyál vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: nyálminta, óraüveg, szemcseppentő, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, papírtörlő, munkafüzet

A kísérlet leírása: Óraüvegre csorgassatok kevés nyálat! Figyeljétek meg külső tulajdonságait! Majd egy kis nyálat szemcseppentővel tegyetek tárgylemezre, fedjétek le fedőlemezzel, és vizsgáljátok meg mikroszkóp alatt! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Emberi nyál kémhatása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: nyálminta, óraüveg, indikátorpapír, alma, keksz, csokoládé, joghurt, munkafüzet

A kísérlet leírása: Csoportotok négy tagjától vegyetek nyálmintát óraüvegre és indikátorpapírral állapítsátok meg kémhatását! Ezután a csoport tagjai fogyasszanak el különböző élelmiszereket (alma, keksz, csokoládé, joghurt)! Evés után, várjatok néhány percet és másodszor is vegyetek nyálmintát mindenkitől! Az új mintákon is végezzétek el a kémhatásmérést! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: A táplálkozás* folyamatait, a táplálékfelvételt, az emésztést, a felszívódást és a szükségtelen anyagok leadását az emésztőszervrendszer végzi. Részei a tápcsatorna és a hozzákapcsolódó emésztőmirigyek*. A tápcsatorna előbélre, középbélre és az utóbélre tagolódik. A szájüregben a nyálmirigyek által termelt nyál megkezdi a szénhidrátok bontását. A gyomormirigyek gyomornedve fehérjebontó hatású. A középbélbe önti váladékát a máj. Az általa termelt epe a nagy zsírcseppeket kicsikre aprózza. Ugyancsak a középbél első szakaszába kerül a hasnyálmirigy váladéka, a hasnyál, ami mind a három fontos tápanyagunkat bontja. Az emésztést a bélnedv fejezi be, amely szintén képes mindhárom fontos tápanyagunk lebontására. A

- 43 -


vékonybélben történik a felszívódás. A vastagbélben a víz és ásványi anyagok visszaszívódása és a székletté kialakulása zajlik.

Feladatok: 1. feladat Mi a lényege a Lugol-próbának? ……………………………………………………………………………………………………………… Milyen a keményítő-jód komplex színe? ……………………………………………………………………………………………………………… Miért csökken a nyál hatására az idő múlásával az indigókék szín intenzitása? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Hogyan lehetne kísérlet nélkül is meggyőződni a nyál szénhidrát bontó hatásáról? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… A tejfölt egyes piaci kofák úgy dúsítják, hogy abba keményítőt kevernek. Hogyan lehet leleplezni a csalást? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………….

- 44 -


2. feladat Jellemezd a nyál külső tulajdonságait (szín, szag, állag)! ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Rajzold le a mikroszkóp alatt megvizsgált nyálat!

3. feladat Jegyezzük fel a friss nyál indikátorral mért adatai! ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………. A mérés adatait rögzítsétek a táblázatban! Melyik élelmiszer elfogyasztása után mértétek a legmagasabb pH értéket!

Tanulók

A friss nyálminta Elfogyasztott pH-ja élelmiszer

1.

alma

2.

keksz

3.

csokoládé

4.

joghurt

- 45 -

A második nyálminta pH-ja


TÁPLÁLKOZÁS IV. Bevezető feladat: Miért fontos az egészséges táplálkozás? Fogalmazz meg táplálkozási tanácsokat! ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Az epe szerepe Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: két kémcső, szemcseppentő, főzőpohárban víz, az epét helyettesítő folyékony mosogatószer, főzőpohárban étolaj, munkafüzet A kísérlet leírása: Vegyetek két kémcsövet! Az egyikbe töltsetek 5 cm3 vizet, a másikba 4 cm3 vizet és 1 cm3 mosogatószert! Mindkét kémcsőbe szemcseppentővel csepegtessetek 10-10 csepp étolajat, majd rázzátok alaposan össze azokat! Figyeljétek meg a történéseket a kémcsövekben! Majd hagyjátok állni néhány percig a kémcsöveket, és ismét vizsgáljátok meg őket! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. gyakorlat: Táplálékpiramis készítése Eszközök: munkafüzet A gyakorlat leírása: A táplálékpiramis* a főbb élelmiszercsoportok fogyasztásának mennyiségi viszonyait mutatja be. A munkafüzetedben készíts a megadott élelmiszerekből táplálékpiramist! Elméleti ismeretek: A táplálék felvételt, az emésztést, a felszívódást és a szükségtelen anyagok leadását az emésztőszervrendszer végzi. Részei a tápcsatorna és a hozzákapcsolódó emésztőmirigyek. A tápcsatorna előbélre, középbélre és utóbélre tagolódik. Az emésztőmirigyek vá- 46 -


ladékai a fontos tápanyagokat bontják. A vékonybélben befejeződik az emésztés, megtörténik a felszívódás. Fontos az egészséges táplálkozás hogy szervezetünk minden tápanyaghoz hozzájusson.

Feladatok: 1. feladat Hasonlítsd össze a két kémcsőben lejátszódó folyamatot! Az rajzon ábrázold, majd írd le, hogy mi történt! ……………..…

……………………

5 cm

3

………………

1 cm3 összerázás 4 cm3

kiindulás

…………….…

eredmény

……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat A felsorolt élelmiszerekből állíts össze táplálékpiramist! Vedd figyelembe az egészséges táplálkozás szabályait! banán, rozskenyér, tej, alma, müzli, dobostorta, sárgarépa, csirkecomb, sajt, paradicsom, rizs, káposzta, tojás, burgonya, hal, felvágott

- 47 -


KERINGÉS I. Bevezető feladat: Tanulmányozd a következő táblázatot, majd válaszolj a kérdésekre! Sejtes elemek

Vörösvérsejtek Fehérvérsejtek

Vérlemezkék

Alakjuk

ovális, korong

gömb alakú

ovális vagy csillag

Színük

piros

színtelen

rózsaszín

Számuk

5 millió/mm3

6-8 ezer/mm3

150-300 ezer/mm3

Sejtmagjuk

nincs

van

nincs

Feladatuk

oxigénszállítás

belső védekezés

véralvadás

Melyek a vér sejtes elemei? ……………………………………………………………………………………………………………… Melyikből van a legtöbb egy mm3 vérben? ……………………………………………………………………………………………………………… Melyiknek köszönhetjük a kórokozók leküzdését? ……………………………………………………………………………………………………………… Mi a szerepe a vérlemezkéknek? ……………………………………………………………………………………………………………… Melyik veszi fel a tüdőben az oxigént? ………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Pulzus mérése Eszközök: stopperóra, munkafüzet

A kísérlet leírása: Szorítsd egyik kezed középső három ujját a másik kezed csuklójának belső felszínére! Rövid idő múlva érezni fogod verőered lüktetését. Ez a pulzus*. Mérd meg stopperóra segítségével a percenkénti

- 48 -


pulzusszámodat! Végezz 15 guggolást és ismételd meg a mérést! Tapasztalataidat rögzítsd a munkafüzetben!

2. kísérlet: Vérnyomásmérés Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: vérnyomásmérő, munkafüzet

A kísérlet leírása Három társad tegye szabaddá felkarját, ügyelve arra, hogy a feltűrt ruhaujj a vérkeringésüket ne szorítsa el! Mérd meg társaid vérnyomását vérnyomásmérővel! A mérést lehetőleg csendes környezetben végezd, közben osztálytársaid se beszéljenek! A mérést szív magasságában, ülő helyzetben végezd! Kis idő elteltével a kijelzőn megjelenik a vérnyomás* értéke. Ezután társaid végezzenek gimnasztikai gyakorlatokat pár percig! A fizikai terhelés után is mérd meg társaid vérnyomását, és hasonlítsd össze a nyugalmi állapotukban mért értékekkel!

Elméleti ismeretek: A keringés szervrendszerét a szív, a hozzákapcsolódó erek és az azokban keringő vér alkotják. A vér feladata az anyagszállítás. Tápanyagokat, oxigént, hormonokat juttat el a sejtekhez, és elszállítja onnan a CO2-ot és a bomlástermékeket. Szerepe van még a kórokozókkal szembeni védekezésben is. A vér folyékony kötőszövet, sejtekből és sejtközötti állományból áll. Sejtes elemei a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Sejtközötti állománya a vérplazma.

Feladatok: 1. feladat A pulzusmérés során szerzett tapasztalataidat rögzítsd a táblázatba! Pulzusom nyugodt állapotban Pulzusom guggolások után

Mi a pulzus? …………………………………………………………………………………………………………………………………….

- 49 -


Mire következtethetünk a pulzusszámból? ….…………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………. .……………………………………………………………………………………………………………… Mennyi egy egészséges ember pulzusszáma percenként? .………………………………………………………………………………………………………………………………… Hogyan változott a pulzusszám 15 guggolás után? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat A vérnyomásmérés tapasztalatait foglald táblázatba! Osztálytársaim Vérnyomás nyugodt állapotban

Vérnyomás terhelés után

1. 2. 3.

Mi a vérnyomás? ……………………………………………………………………………………………………………… Mennyi egy egészséges ember vérnyomása? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Ha egy férfi vérnyomása 190/100, akkor milyen betegségben szenved? Mi lehet az oka? ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

- 50 -


KERINGÉS II. Bevezető feladat: Tanulmányozd a következő táblázatot, majd oldd meg a feladatokat! Sejtes elemek

Vörösvérsejtek

Fehérvérsejtek

Vérlemezkék

Alakjuk

ovális, korong

gömb alakú

ovális vagy csillag

Színük

piros

színtelen

rózsaszín

Számuk

5 millió/mm3

6-8 ezer/mm3

150-300 ezer/mm3

Sejtmag

nincs

van

nincs

Feladatuk

oxigénszállítás

belső védekezés

véralvadás

Egészítsd ki a táblázat alapján a következő szöveget! A vér sejtes elemei a ………………….…., a fehérvérsejtek és a …………………..…… . Egy mm3 vérben legtöbb a …………………….….. , legkevesebb a ………………………….…. van. A fehérvérsejteknek sejtmagjuk …………………. . A vérlemezkék felelősek a ………………………. . A szervezetbe kerülő kórokozók leküzdése a …………………………….. feladata. A vörösvérsejtek az ……………………..…. szállításában vesznek részt. Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! …..

A vér folyékony kötőszövet.

…..

A vörösvérsejteknek nincs sejtmagjuk.

…..

A vérsejt közötti állománya a vérlemezke.

…..

A fehérvérsejtek színtelenek.

…..

A vérlemezkék gömb alakúak.

…..

A vér szervezetünk második védelmi vonala.

1. kísérlet: Emberi vér vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: mikroszkópok, kész metszet: emberi vérkenet, munkafüzet - 51 -


A kísérlet leírása: Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek az emberi vérkenet kész metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyelést! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe!

2. kísérlet: Véralvadási idő Eszközök: egyszer használatos tű, fertőtlenítő kendő, szűrőpapír, munkafüzet

A kísérlet leírása: Fertőtlenítsd az ujjbegyedet és finoman szúrd meg a tűvel! A kiserkenő vért kb. 30 másodpercenként szűrőpapírral itasd le! Az időt stopperrel mérd, azt csak akkor állíts le, amikor háromszor egymás után is száraz maradt a szűrőpapír! A tapasztalatot rögzítsd a munkafüzetben!

3. kísérlet: Vércukorszínt meghatározása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: egyszer használatos tű, fertőtlenítő kendő, tesztcsík

vércukorszintmérő,

A kísérlet leírása: Helyezzétek be a tesztcsíkot a vércukorszintmérő csíktartójába! A kijelzőn néhány másodperc múlva megjelenik egy villogó vércseppszimbólum, jelezve, hogy a cseppentés következik. Fertőtlenítsd társad ujjbegyét és finoman szúrd meg a tűvel! Majd a reagensmezőre cseppents egy kis vért! Olvasd le a vércukorszint értékét! A tapasztalatot rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: A keringés szervrendszerét a szív, a hozzákapcsolódó erek és az azokban keringő vér alkotja. A vér feladata az anyagszállítás. Tápanyagokat, oxigént, hormonokat juttat el a sejtekhez és elszállítja onnan a CO2-ot és a bomlástermékeket. Szerepe van még a kórokozókkal szembeni védekezésben is. A vér folyékony kötőszövet, sej-

- 52 -


tekből és sejtközötti állományból áll. Sejtes elemei a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Sejtközötti állománya a vérplazma

Feladatok: 1. feladat Figyeld meg először kisebb, majd nagyobb nagyítással a vér sejtes elemeit! Megfigyeléseidről készíts rajzot!

2. feladat Mennyi idő kellett a véralvadáshoz? ……………………………………………………………………………………………………………… Melyik sejtalkotó felelős a véralvadásért? ……………………………………………………………………………………………………………… 3. feladat Mennyi volt a vércukorszínt értéke? ……………………………………………………………………………………………………………… Mennyi egy egészséges ember éhnyomorra mért vércukorszintje? A mért érték az egészséges határértékek között volt-e? ……………………………………………………………………………………………………………… Melyik belső elválasztású mirigyünk felelős a normál vércukorszintért? ………………………………………………………………………………………………………………

- 53 -


IDEGI SZABÁLYOZÁS* Bevezető feladat: Olvasd el figyelmesen az elméleti ismeretek szöveget és oldd meg a feladatot! Hasonlítsd össze a feltétlen és feltételes reflexeket! Írd a számokat a megfelelő helyre! feltétlen reflex:

…………………………………….

feltételes reflex: …………………………………… 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

velünk született egy inger váltja ki akaratlagos akaratunktól független központja általában a gerincvelő több inger kapcsolódik össze tanult folyamat központja többnyire az agyvelő

1. kísérlet: Emberi idegszövet vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: mikroszkóp, kész metszet: idegszövet, munkafüzet

A kísérlet leírása: Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek az emberi idegszövet kész metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyelést! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe!

2. kísérlet: Gerincvelő keresztmetszet elemzése Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: gerincvelő keresztmetszet makett, munkafüzet

- 54 -


A kísérlet leírása: Tanulmányozzátok az idegrendszer alacsonyabb központja, a gerincvelő makettjét! A megfigyelteket rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Térdreflex vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: szék, reflexkalapács, munkafüzet

A kísérlet leírása: Valamelyik társad üljön le egy székre! Egyik lábát behajlított állapotban lazán vesse keresztbe a másikon! Mérj egy határozott közepes erősségű ütést, reflexkalapáccsal, térdkalács alatti inára! Figyeld meg, mi történik! A tapasztalatot rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Életfolyamataink legfőbb irányítója az agyvelőből és a gerincvelőből álló központi idegrendszer. Hozzá kapcsolódik a szervezetünket átszövő idegekből* és dúcokból felépülő környéki idegrendszer. A szervezet ingerekre* adott válasza a reflex*. A feltétlen reflexet* egy inger váltja ki, akaratunktól független és velünk született. Központja általában a gerincvelő. Alacsonyabb rendű idegi működés, ilyen például a térdreflex. A feltételes reflex* több inger hatására létrejövő akaratlagos, tanult folyamat. Központja általában az agyvelő

Feladatok: 1. feladat Vizsgáld meg az idegszövet kész metszetét! Megfigyeléseidről készíts rajzot!

- 55 -


2. feladat Tanulmányozd az idegrendszer alacsonyabb központja, a gerincvelő makettjét! Elemezd felépítését! Hogyan helyezkedik el a fehér- és a szürkeállomány? Figyeld meg a ki- és belépő idegeket! Megfigyeléseidet rögzítsd a gerincvelőt ábrázoló rajz mellé! ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 3. feladat Milyen reflexválaszt tapasztaltál, amikor a reflex kalapáccsal a társad térdkalács alatti inára ütöttél? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Hol van e reflex központja? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. Mi a térdreflex élettani funkciója? …………………………………………………………………………………………………………………………………… Ismertesd a reflexívet! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Nevezd meg a számokkal jelölt részeket! 1. ………………………………… 2. …………………………………. 3. …………………………………. 4. …………………………………. 5. ………………………………… 6. ………………………………… 6. ábra

- 56 -


ÉRZÉKELÉS* I. LÁTÁS Bevezető feladat: Olvasd el a következő szöveget! Az ott szerzett információk alapján lásd el magyarázó szöveggel az alatta lévő ábrát!

7. ábra

……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………….…….

1. kísérlet: Szemünk alkalmazkodó képessége Eszközök: munkafüzet

A kísérlet leírása: Olvasd el az alábbi szöveget úgy, hogy egyre közelebb tartod a munkafüzetet a szemedhez! Mérd meg azt a távolságot, ahonnan még tisztán látod a betűket! Mérd meg azt is, milyen messze tudod tartani a szemedhez a szöveget, hogy még olvasni tudd! Végezd el az előző kísérleteket és a méréseket mindkét szemedre külön-külön! A mérés közben a másik szemed csukd be! Tapasztalataidat rögzítsd a munkafüzetben! Érzékszerveink segítségével fogjuk fel a külvilág ingereit. A funkciónak megfelelő receptorsejtek az ingert ingerületté alakítják. Az érző idegrostok elvezetik az agykéreg megfelelő központjába, ahol kialakul az érzet.

- 57 -


2. kísérlet: Vakfolt kimutatása Eszközök: munkafüzet

A kísérlet leírása: Takard le finoman jobb tenyereddel jobb szemed! Emeld az ábrát bal kezeddel szemmagasságba, és bal szemeddel figyeld az ábrán a keresztet! Fejedet merőleges irányban lassan közelítsd az ábra felé! Tapasztalatodat rögzítsd a munkafüzetben!

8. ábra

3. kísérlet: Színtévesztés Eszközök: munkafüzet

A kísérlet leírása: Nézd meg az alábbi ábrát! Milyen alakzatot látsz a közepén? Tapasztalatodat rögzítsd a munkafüzetben!

9. ábra

- 58 -


Elméleti ismeretek: Érzékszerveink segítségével fogjuk fel a külvilág ingereit. A funkciónak megfelelő receptorsejtek* az ingert ingerületté* alakítják, az érző idegrostok* elvezetik az agykéreg megfelelő központjába, ahol kialakul az érzet. A fény elsőként a szaruhártyán halad át. Mögötte van a csarnokvíz, a szivárványhártya nyílása a pupilla*, majd a szemlencse. A szem belsejét az üvegtest tölti ki. A szemlencse a fénysugarakat az ideghártyára vetíti. Az ideghártyán helyezkednek el a receptorsejtek.

Feladatok: 1. feladat Rögzítsd, hány cm kellett a tisztánlátáshoz! Közelítés Két szemmel együtt

Távolítás

………… cm

………………. cm

Jobb szemmel

…………. cm

……………… cm

Bal szemmel

…………. cm

……………… cm

2. feladat Mit tapasztaltál a vakfolt kimutatására szolgáló kísérlet elvégzése során? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Mit nevezünk vakfoltnak? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………… Mi az oka annak, hogy itt nem keletkezik kép? ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

- 59 -


3. feladat Mit tapasztaltál a színtévesztés kimutatására szolgáló kísérlet során? Milyen alakzatot láttál az ábra közepén? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………. Mi a színtévesztés oka? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

- 60 -


ÉRZÉKELÉS II. LÁTÁS Bevezető feladat: Tanulmányozd az alábbi ábrákat és írj magyarázó szöveget a képhez!

10. ábra

……………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: A szem alkalmazkodása a fényhez Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: elemlámpa, munkafüzet

A kísérlet leírása: Társad forduljon a fény felé! Takard le a szemét mindkét kezeddel! Fél perc elteltével vedd le róla! Figyeld meg társad pupillájának változását! Az osztályteremben kapcsold le a lámpát! Figyeld meg látásod változását! Mit tapasztalsz pár perc elteltével? Társad egyik szemét takarja le tenyerével! A másik szemébe világíts bele óvatosan egy rövid ideig elemlámpával! Ezután vizsgáld meg mindkét szeme pupillájának állapotát! A kísérleteket szerepcserével is végezzétek el! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! - 61 -


2. kísérlet: Térlátás vizsgálata Eszközök: két ceruza, munkafüzet

A kísérlet leírása Mindkét kezedbe vegyél egy-egy ceruzát! Egyiket tartsd e szemedhez közelebb, a másikat tartsd a szemedtől távolabb! Először nézd a közelebbi, majd a távolabbi ceruzát! Hogyan változott meg a ceruzák látványa? A tapasztalatokat rögzítsd a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Érzékszerveink segítségével fogjuk fel a külvilág ingereit. A funkciónak megfelelő receptorsejtek az ingert ingerületté alakítják, az érző idegrostok elvezetik az agykéreg megfelelő központjába, ahol kialakul az érzet. A fény elsőként a szaruhártyán halad át. Mögötte van a csarnokvíz, a szivárványhártya nyílása a pupilla, majd a szemlencse. A szem belsejét az üvegtest tölti ki. A szemlencse a fénysugarakat az ideghártyára vetíti. Az ideghártyán helyezkednek el a receptorsejtek.

Feladatok: 1. feladat Hogyan változott társad pupillája, miután levetted a kezed a szeméről? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Ha az osztályteremben lekapcsoljuk a lámpát, mit tapasztalunk pár perc múlva? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Mi a szerepe a pupillának? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… A fényképezőgép melyik részéhez tudnád hasonlítani működését? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat Hogyan láttad a ceruzák képét a két ceruzával végzett kísérlet során! Jelenítsd meg mindkét állapotot! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………...........

- 62 -


ÉRZÉKELÉS III. HALLÁS Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Kövesd végig a hanghullám útját az érzet keletkezésének helyéig! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Fülmodell vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: fülmodell, munkafüzet

A kísérlet leírása: Tanulmányozzátok a fül modelljét! Szedjétek szét! Hasonlítsátok össze, az alábbi ábrával és keressétek meg az egyes részeket!

11. ábra

2. kísérlet: Hangárnyék vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: papírlap, ketyegő karóra, munkafüzet

- 63 -


A kísérlet leírása: Tartsátok a fületektől 10-20 cm-re a kezeteket és dörzsöljétek össze hüvelyk és mutató ujjatokat! Jól kivehető a dörzsölés nesze. Tartsatok a fületek és az összedörzsölt ujjaitok közé egy papírlapot közel a fülkagylótokhoz! Ismételjétek meg az összedörzsölést! Mit tapasztaltok? Mivel magyarázhatjuk mindezt? Végezzétek el a kísérletet ketyegő karórával is! Mit figyelhettek meg? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Hang érzékelésének vizsgálata Eszközök: hangvilla, munkafüzet

A kísérlet leírása: Pengessetek meg egy hangvillát és helyezzétek a fejtetőtökre! Figyeljétek meg a hangját, és ha már nem halljátok, érintsétek a fogsorotokhoz! Amikor már itt sem halljátok, érintsétek a fületekhez! Hol volt legerősebb a hangvezetés? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

4. kísérlet: Az anyagok hangvezetése Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: radír, ketyegő karóra, fémpénz, papír zsebkendő, munkafüzet

A kísérlet leírása: Helyezzetek az asztalra egy radírt és tegyetek rá egy ketyegő karórát! Szorítsátok a fületeket az asztallapra és figyeljetek a hangra! Mit tapasztaltok? Ismételjétek meg a kísérletet úgy, hogy az órát egy fémpénzre, majd papír zsebkendőre helyezitek! Hasonlítsátok össze a három megfigyelés eredményét! A tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: A hallás az egyik érzékelési forma, érzékszerve a fül. A fül három részre osztható. A külső fül a porcos fülkagylóval kezdődik és a külső hallójárattal folytatódik, amit a dobhártya zár le. Ez képezi a határt a külső és a középfül között. A középfülben találhatók a hallócsontok, amelyek felerősítik és továbbítják a rezgéseket. A harmadik - 64 -


hallócsonthoz illeszkedik egy kicsiny hártya, amely a belső fülben elhelyezkedő csiga nyílását zárja le. A csiga alaphártyáján helyezkednek el a receptorsejtek.

Feladatok: 1. feladat Mit tapasztaltál, amikor papírt helyeztél a füled és az összedörzsölt ujjaid közé? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………….. Mi történt, amikor ketyegő karórával végzed a kísérletet? ………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat Mit tapasztaltál a hangvillával végzett kísérlet közben? Hol volt a legerősebb a hangvezetés? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………….. 3. feladat Mit tapasztalunk a különböző anyagok hangvezetése kapcsán? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………..

- 65 -


ÉRZÉKELÉS IV. SZAGLÁS ÉS ÍZLELÉS Bevezető feladat: Tanulmányozd az ábrát! Írj hozzá magyarázó szöveget!

12. ábra

…………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Ugyanezen szempontok szerint írd le az ízlelés folyamatát is! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Szaglás-teszt Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: kendő, különféle fűszerek, virágok, illóolajok, munkafüzet

A kísérlet leírása: A csoportból négy tanulónak kössétek be a szemét egy-egy kendővel! Szagoltassatok meg velük különféle fűszereket, virágokat, illóolajokat! Versenyezzetek, hogy öt féléből, ki hányat talál el? A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Ízlelés-teszt Eszközök: egy pohárban víz, kockacukor, munkafüzet - 66 -


A kísérlet leírása: Öblítsd ki a szádat tiszta vízzel! Helyezz a nyelved hegyére egy szem kockacukrot! Milyen ízt érzel? Tapasztalatodat rögzítsd a munkafüzetben!

3. kísérlet: Ízek és illatok összefüggései Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: műanyag kiskanalak, kendők, vanília, kakaó, kókusz, fahéj, munkafüzet

A kísérlet leírása: Három tanulónak a csoportból kössétek be a szemét egy-egy kendővel! A kiskanalakba helyezzetek vaníliát, kakaót, kókusz, fahéjat! Az első tanuló csak az illata alapján próbálja kitalálni, mi lehet a kiskanalakban! A másodiknak fogjátok be az orrát, és csak az ízre hagyatkozva döntsön! A harmadik érezheti a szagát is és az ízét is a kiskanál tartalmának. Melyiknek volt a legkönnyebb dolga? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Ízérzékelésre alkalmas szervünk a nyelv, amelynek felületén ízlelőbimbókból álló ízlelő szemölcsök találhatók. Az inger a tápanyagok íze. Az egyes ízekre érzékeny receptorok a nyelv különböző területein csoportosulnak. A szagingereket felfogó receptorok az orr szaglóhámjában helyezkednek el.

Feladatok: 1. feladat Rögzítsd a táblázatba, hogy ki hogyan szerepelt a szaglás-teszten! Mely anyagokat ismerte fel? 1. tanuló 2. tanuló 3. tanuló 4. tanuló

- 67 -


Mi következik abból, hogy a szaglóhám sejtjei fáradékonyak? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat Milyen ízt éreztél a nyelved hegyére tett kockacukor esetében? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. Vizsgáld meg a nyelv íztérképét! Fogalmazd meg, hol érezzük a különböző ízeket!

13. ábra

…………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… A kémiai érzékelésekben milyen állapotban lehetséges az anyagok azonosítása? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. feladat Az ízek és illatok összefüggései kísérlet végzése során, melyik osztálytársadnak volt a legkönnyebb dolga? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

- 68 -


ÉRZÉKELÉS V. BŐRÉRZÉKELÉS Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és válaszolj a kérdésekre! Mely érzékelési formák receptorai találhatók a bőrben? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Hogyan lesz ezekből érzet? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Hőérzékelés Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: három nagyobb üvegkádban hideg langyos és meleg víz, törölköző, munkafüzet

A kísérlet leírása: A három üvegkádat helyezzétek egymás mellé! Az első üvegkádba töltsetek hideg, a másodikba langyos, a harmadikba meleg vizet! Egyikőtök egyik kezét tegye a hideg vizes, másik kezét a meleg vizes kádba! Egy perc elteltével mindkét kezét tegye át egyszerre a langyos vizes kádba! Mindannyian végezzétek el a kísérletet! A tapasztaltakat rögzítsétek a munkafüzetbe!

2. kísérlet: Tapintásérzékelés Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: speciális körző, munkafüzet

A kísérlet leírása: A méréshez használatos speciális körzőt kis sugárban nyisd szét! A nyitott körzőt óvatosan nyomd társad kézfejének bőréhez, úgy hogy a körző két szára egy időben érintse, de ő ne lássa a folyamatot! A társad jelezze, hogy hány érintést érzékelt? Ha kettőt, csökkentsd a körző sugarát, ha egyet, akkor növeld! Végezzék el a vizsgálatot az

- 69 -


ujjbegyen és a felkaron is! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Hideg- és meleg pontok


Eszközök: pohárban forró víz, pohárban jeges víz, szegek, munkafüzet

A kísérlet leírása: Jelölj ki osztálytársad kézfején egy 4 x 4 cm-es négyzetet! Helyezz egy-egy fémszeget egy forró- és egy jeges vizes pohárba! Várd meg, míg a szegek átveszik a kétféle hőmérsékletet! Érintsd meg társad kézfejét a kijelölt négyzet 10 különböző pontján a jeges vízből kivett szeggel! Kérdezd meg, hány alkalommal érezte a hideget? Ismételd meg a kísérletet a meleg vízből kivett szeggel is! Számold meg a melegérzékeny pontokat is! Hasonlítsd össze a két értéket! Mi a különbség oka? Tapasztalatotokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: A bőrben találhatók a tapintás-, a nyomás-, a hő- és a fájdalom érzékelés receptorai. A bennük keletkezett ingerület a megfelelő idegpályán eljut az idegrendszeri központokba. Bőrünk nem egyformán érzékeny a különböző ingerekre, hiszen az egyes idegvégződések eloszlása és mennyisége nem egyenletes.

Feladatok: 1. feladat Mit tapasztaltál, amikor a hideg- illetve meleg vizes kádból a kezed áttetted a langyos vizes kádba? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

- 70 -


Miért van szükség hőmérőre? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat Mit tapasztaltál a körzővel végzett kísérlet során? Mire alkalmas a kísérlet? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Az egyes vizsgált területeken (kézfej, ujjbegy, felkar) milyen a tapintásérzékelés? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………….. 3. feladat Hasonlítsd össze a kézfejen lévő hideg- és meleg pontok számát! Mi a különbség oka?

Hideg pontok

… db

Meleg pontok

… db

…………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

- 71 -


FOGALOMTÁR A fogalomtárban szereplő fogalmakat a szövegben csillag jelöli. Bőr: szervezetünk első védelmi vonala, elválaszt és összeköt, színt ad, védelmet nyújt, részt vesz a hőszabályozásban, kiválasztásban és az érzékelésben. Csontszövet: támasztószövet, melynek sejtjei soknyúlványúak, szilvamag alakúak. Csontváz: testünk erős, szilárd, hajlékony belső váza. Emésztőmirigy: a tápanyagok lebontásához emésztőnedvet termelő mirigy. Érzékelés: az a folyamat, amelynek során a szervezetet ért külső v. belső ingerek ingerületté alakulnak, a központi idegrendszerbe jutnak, és ott tudatosulnak. Feltételes reflex: több inger hatására létrejövő akaratlagos, tanult, magasabb rendű idegi tevékenység. Feltétlen reflexet: egy inger által kiváltott akaratunktól független, velünk született, alacsonyabb rendű idegi tevékenység. Hámszövet: szorosan egymáshoz illeszkedő sejtekből és kevés sejt közötti állományból álló szövetféleség. Harántcsíkolt izomszövet: alapegységei az izomrostok, gyors és erőteljes összehúzódásra és elernyedésre képes. Ideg: ingerület továbbítására alkalmas idegrost köteg. Idegrost: az idegsejt hosszú nyúlványa velőshüvellyel. Inger: külső- vagy belső hatás, állapotváltozás. Ingerület: inger hatására létrejött anyagcsere-változás. Ínszövet: kötőszövet, amelyben szárnyas ínsejtek és tömött rostnyalábok helyezkednek el. Ízület: megszakított összeköttetés, a mozgatható csontok kapcsolódási formája. Lazarostos kötőszövet: változatos alakú és működésű sejtekből és lágy, hajlékony rostok kusza szövedékéből álló szövet. Légzés: gázcsere, az O2 felvétele és a CO2 leadása.

- 72 -


Légzőfelület: a gázcsere helye, a léghólyagok egyrétegű hámszövetből álló fala. Porcszövet: támasztószövet, melynek sejtközötti állományuk rugalmas.

sejtjei

gömbölydedek,

Simaizomszövet: alapegységei a simaizom sejtek, lassú, szünet nélküli mozgásra képes. Pulzus: a verőereknek a szívveréssel egyezően fellépő periodikus lüktetése. Pupilla: a szivárványhártya nyílása. Receptor: ingerfelvételére és ingerület képzésére specializálódott sejtek csoportja. Reflex: a szervezet ingerekre adott válasza. Szabályozás: a szervezet működését visszajelzéses körfolyamatokkal irányító élettevékenység. Tápanyagok: az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen, a táplálkozás során felvett szervetlen és szerves anyagok összessége. Táplálékpiramis: a főbb élelmiszerek fogyasztásának mennyiségi viszonyait mutató ábra. Táplálkozás: a táplálékfelvétel, az emésztés, a felszívódás és a szükségtelen anyagok leadása. Vérnyomás: a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. Zsírszövet: sejtjei sok zsírt raktároznak, amelyek a sejtmagot és a plazmát a sejthártyához szorítják.

- 73 -


FORRÁSOK Felhasznált irodalom: Aliverti, M. G. – Ciccioli, M. – Laudi, G. (1976): Élet a mikroszkóp alatt. Budapest: Móra Könyvkiadó. Amery, Heather (1989): Kísérletek. Budapest: Novotrade Rt. Bárdos György (2012): Élettani gyakorlatok. Budapest: ELTE, Élettani és Neurobiológiai. Dr. Berend Mihály (2004): Így készülj a kétszintű érettségire biológiából! Celldömölk: Apáczai Kiadó. Dr. Harász Tibor – Jámbor Gyuláné- Vízvári Albertné (2007): Természetismeret 5. Szeged: Mozaik Kiadó. Hartdégerné Rieder Éva – Dr. Köves József – Rugli Ilona (2007): Természetismeret 5. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Hartdégerné Rieder Éva – Dr. Köves József (2001): Természetismeret 6. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Jámbor Gyuláné – Csókási Andrásné – Fehér Andrea – Horváth Andrásné – Kissné Kera Ágnes (2004): Biológia és egészségtan 8. Szeged: Mozaik Kiadó. Köthe, Rainer (1994): Kísérletek könyve. Budapest: Tessloff és Babilon Kiadó. Kovács István 1967): Hogyan kutassunk? Budapest: Móra Könyvkiadó. Miskolci Szilvia – Pirisi Anna (2010): Kalandtúra a természetben. Celldömölk: Apáczai Kiadó. Müllner Erzsébet (2003): Biológiai vizsgálatok és gyakorlatok. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Öveges József (1979): Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Budapest: Gondolat Kiadó.

Képek forrásai: http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html ábra) http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra) http://tudasbazis.sulinet.hu/ (3. ábra)

- 74 -

(1.


http://www.ofi.hu/ (4. ábra) http://www.mozaweb.hu/ (5. ábra) http://lisebiyoloji.com/ (6. ábra) http://www.mozaweb.hu/ (7. ábra) http://phys.bio.u-szeged.hu/ (8. ábra) Bárdos György et al.: Élettani gyakorlatok. http://www.mozaweb.hu/ (10-11-12-13 ábra)

- 75 -

BIOLÓGIA 8. évfolyam

Recommend Documents