Bibliográfia
Bibliográfia | 223
HEGEL, G. W. F. – A szellem fenomenológiája. Ford. Szemere Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. – Phänomenologie des Geistes [Werke III]. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1986. – A logika tudománya I–II. Ford. Szemere Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. – A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai I–III. Ford. Szemere Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–1981. – A jogfilozófia alapvonalai vagy a természetjog és államtudomány vázlata. Ford. Szemere Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. – Ifjúkori írások. Válogatás. Gondolat Kiadó, 1982. – Frühe Schriften [Werke I]. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1986. – Jenaer Schriften 1801–1807 [Werke II]. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1986. – Előadások a világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. – Előadások a filozófia történetéről I–III. Ford. Szemere Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958–1960. – Esztétikai előadások I–III. Ford. Zoltai Dénes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. – Vallásfilozófiai előadások. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2000. – Előadások a művészet filozófiájáról. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2004. HEGEL, G. W. F. – SCHELLING, F. W. J. Hit és tudás. Tanulmányok a Kritisches Journal der Philosophie-ból. Osiris Kiadó – GondCura Alapítvány, Budapest, 2001. ARISZTOTELÉSZ – Metafizika. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 1992. – Fizika IV. 10–14. Vulgo, I. évf. 1. szám, 1999 június. BAEKERS, STEPHAN Geschichte, Zeit und versöhnende Ewigkeit bei Hegel. Hegel-Studien, Bd. 29. Hrsg. von Friedhelm Nicolin und Otto Pöggeler. Bouvier Verlag, Bonn, 1994, 158–169. BERLIN, ISAIAH Négy esszé a szabadságról. Európa Könyvkiadó, h. n. (Budapest), 1990. BIENENSTOCK, MYRIAM Zu Hegels erstem Begriff des Geistes (1803/04): Herdersche Einflüsse oder Aristotelisches Erbe? Hegel-Studien, Band 24. Hrsg. Von Friedhelm Nicolin und Otto Pöggeler. Bouvier Verlag, Bonn, 1989, 27–55.
224 | A szellem és az idő BOUTON, CHRISTOPHE Temps et esprit dans la philosophie de Hegel. De Francfort à Iéna. Librairie Philosophique J. Vrin, Paris, 2000. BRUAIRE, CLAUDE Logique et non-sens de l’histoire chez Hegel. In Hegel-Tage Urbino 1965. Vorträge (Hegel-Studien / Beiheft 4.). Hrsg. von Hans-Georg Gadamer. H. Bouvier u. Co. Verlag, Bonn, 1969, 161–169. BULTMANN, RUDOLF Történelem és eszkatológia. Atlantisz, Budapest, 1994. D’HONDT, JACQUES Hegel şi hegelianismul. Polirom, Ia şi, 1998. DILTHEY, WILHELM Die Jugendgeschichte Hegels. In Dilthey, Wilhelm: Die Jugendgeschichte Hegels und andere Abhandlungen zur Geschichte des deutschen Idealismus. (Wilhelm Diltheys Gesammelte Schriften, IV. Band). B.G. Teubner, Leipzig und Berlin, 1921. DÜSING, KLAUS Jugendschriften. In Pöggeler, Otto (Hrsg.): Hegel. Einführung in seine Philosophie. Verlag Karl Alber Freiburg/München, 1977, 28–43. FINK, EUGEN Hegel. Phänomenologische Interpretationen der „Phänomenologie des Geistes”. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main, 1977. GADAMER, HANS-GEORG Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Gondolat, Budapest, 1984. GAUVIN, JOSEF Le sens et son phénomène. Projet d’un Lexique de la Phénoménologie de l’Esprit. HegelStudien, Band 3., 1965, 263–276. HEIDEGGER, MARTIN – Erläuterung der „Einleitung” zu Hegels „Phänomenologie des Geistes” (1942). In Heidegger: Hegel. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main, o. J. (1993). (Gesamtausgabe, III. Abteilung: Unveröffentlichte Abhandlungen, Vorträge – Gedachtes, Bd. 68.) – Hegels Phänomenologie des Geistes. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main, o.J. (1980). (Gesamtausgabe, II Abteilung: Vorlesungen 1923–1944, Band 32.) – Lét és idő. Osiris, Budapest, 2001. HESPE, FRANZ – „Die Geschichte ist der Fortschritt im Bewusstsein der Freiheit”. Zur Entwicklung von Hegels Philosophie der Geschichte. Hegel-Studien / Bd. 26. Hrsg. von Friedhelm Nicolin und Otto Pöggeler. Bouvier Verlag, Bonn, 1991, 177–193. – Geist und Geschichte. Zur Entwicklung zweier Begriffe in Hegels Vorlesungen. In Hegels Vorlesungen über die Philosophie der Weltgeschichte (Hegel-Studien / Beiheft 38.) Hrsg. von Elisabeth Weisser-Lohmann und Dietmar Köhler. Bouvier Verlag, Bonn, 1998, 71–95.
Bibliográfia | 225 HORSTMANN, ROLF P. Jenaer Systemkonzeptionen. In Pöggeler, Otto (Hrsg.): Hegel. Einführung in seine Philosophie. Verleg Karl Alber, Freiburg/München, o. J. (1977), 43–59. HÖSLE, VITTORIO Hegels System. Der Idealismus der Subjektivität und das Problem der Intersubjektivität. Felix Meiner Verlag, Hamburg, 1998. HYPPOLITE, JEAN – Génèse et structure de la Phénoménologie de l’Esprit de Hegel. Aubier, Éditions Montaigne, Paris, 1946. – Anmerkungen zur Vorrede der Phänomenologie de Geistes und zum Thema: das Absolute ist Subjekt. In H. F: Fulda – D. Henrich (Hrsg.): Materialen zu Hegels „Phänomenolgie des Geistes”. Suhrkanmp Verlag, Frankfurt am Main, 1973, 45–54. KANT, IMMANUEL – A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980. – A tiszta ész kritikája. Ictus, h. n. (Budapest), é. n. (1995). – A gyakorlati ész kritikája. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, é. n. (1996). – Az ítélőerő kritikája. Osiris – Gond-Cura Alapítvány, Budapest, 2003. – Történetfilozófiai írások. Ictus, h. n., é. n. (1997) KELEMEN JÁNOS – Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Atlantisz, Budapest, 2000. – Nyelv és történetiség a klasszikus német filozófiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. KIMMERLE, GERD Sein und Selbst. Untersuchung zur kategorialen Einheit von Vernunft und Geist in Hegels „Phänomenologie des Geistes”. Bouvier Verlag Herbert Grundmann, Bonn, 1978. KOJÈVE, ALEXANDRE Introduction à la lecture de Hegel. Leçons sur la Phénoménologie de l’Esprit. Gallimard, 1947. KOSELLECK, REINHART Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz, Budapest, 2003. KÖHLER, DIETMAR – PÖGGELER, OTTO (Hrsg.) G. W. F. Hegel: Phänomenologie des Geistes. Akademie Verlag, Berlin, 1998. (Klassiker Auslegen, Bd. 16.) LABARRIÈRE, PIERRE-JEAN Structures et mouvement dialectique dans la Phénoménologie de l’Esprit de Hegel. Aubier– Montaigne, Paris, 1968. LASSON, GEORG Einleitung. In G. W. F. Hegel: Jenenser Logik, Metaphysik und Naturphilosophie. Hrsg. Von Georg Lasson. Verlag von Felix Meiner, Leipzig, 1923, VIII–XLVII. LÖWITH, KARL Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Atlantisz, 1996. LUCKNER, ANDREAS Genealogie der Zeit. Zu Herkunft und Umfang eines Rätsels. Dargestellt an Hegels Phänomenologie des Geistes. Akademie Verlag, Berlin, 1994.
226 | A szellem és az idő LUKÁCS GYÖRGY A fiatal Hegel. A dialektika és az ökonómia összefüggéseiről. Kossuth Könyvkiadó – Akadémiai Kiadó. MÁRKUS GYÖRGY Metafizika – mi végre? Osiris, Budapest, 1998. MARQUARD, ODO Az egyetemes történelem és más mesék. Atlantisz, 2002. MARX, WERNER Hegels Phänomenologie des Geistes. Die Bestimmung ihrer Idee in „Vorrede” und „Einleitung”. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main, o. J. (1971). MUSCĂ, VASILE Permanenţa idealismului. Studii şi eseuri privind idealismul german. Editura „Grinta”, Cluj-Napoca, 2003. PÖGGELER, OTTO – Zur Deutung der Phänomenologie des Geistes. Hegel-Studien, Bd. 1. (Hrsg.: Friedhelm Nicolin, Otto Pöggeler), H. Bouvier u. Co. Verlag, Bonn, 1961, 255–295. – Die Komposition der Phänomenologie des Geistes. In Fulda, Hans Friedrich – Henrich, Dieter (Hrsg.): Materialen zu Hegels „Phänomenologie des Geistes”. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1973. – Hegels Phänomenologie des Selbstbewusstseins. In Otto Pöggeler: Hegels Idee einer Phänomenologie des Geistes. Verlag Karl Alber Freiburg/München, 1973, 231–299. QUANTE, MICHAEL Az elismerés mint A szellem fenomenológiájának ontológiai princípiuma. Kellék, 33–34/2007, 175–189. ROŞCA, D. D. Însemnări despre Hegel. Editura Ştiinţifică, Bucureşti, 1967. RÖD, WOLFGANG Az újkor dialektikus filozófiája. Latin Betűk, Debrecen, 1996. RÓZSA ERZSÉBET – „De a törvény nem cselekszik, csak a valóságos ember cselekszik”. Hegel kantianizmusa gyakorlati filozófiája motívumaiban. Kellék, 24. (2004), 221–241. – Versöhnung und System. Zu Grundmotiven von Hegels praktischer Philosophie. Wilhelm Fink Verlag, München, 2005. SIEP, LUDWIG Der Weg der »Phänomenologie des Geistes«. Ein einführender Kommentar zu Hegels »Differenzschrift« und zur »Phänomenologie des Geistes«. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2000. SIMON FERENC A reálontológia születése. Elvi kommentár Hegel Fenomenológiájának első három fejezetéhez. Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Veszprém, 2003. SZEGŐ KATALIN A moralitás problémája Hegel filozófiájában. In uő: Gondolatutak. Pro Philosophia, Kolozsvár, 2003.
Bibliográfia | 227 VETÖ, MIKLOS De Kant à Schelling. Les deux voies de l’idéalisme allemand. Éditions Jerôme Millon, Grenoble, 1998. VIANU, ŞTEFAN Metafizica spiritului de la Aristotel la Hegel. Humanitas, Bucureşti, 2005. VIEILLARD-BARON, JEAN-LOUIS Problema timpului. Ed. Paideia, Bucureşti, 2000. WAHL, JEAN Le malheur de la conscience dans la philosophie de Hegel. Les Éditions Rieder, Paris, 1929.
COGITO KÖNYVEK C O G I T O
KÖNYVEK
Ára: 2200 Ft
Ba logh Brigitta
A szellem és az idő viszonyát vizsgáló kötet nemcsak a hegeli filozófia, hanem egy egész filozófiai tradíció alapkérdéseit feszegeti. Állítása szerint a Hegel által elgondolt „abszolút” tudás nem végleges, mert nem képes meghaladni az esetlegességet. Sőt, ez nem is feladata. Sem a megértés, sem az értelemadás nem lehet befejezett, hanem csakis ciklikus. A szellem életében mind az elidegenedés (szétszóratás a külsőlegességbe), mind pedig a megbékélés (a szétszóratott mozzanatok egy pontba gyűjtése a szabad cselekvésben és az értelemadásban) egyaránt szükségszerű. Lévén a dialektika az egyetlen gondolkodásmód, amely sikerrel alkalmazható önmagára, ha megpróbálnánk rögzíteni az egyiket a másikkal szemben, akkor az értelmes életet, illetve saját szabadságunkat tennénk lehetetlenné. A szellem fenomenológiája nyelvi megformálását és gondolati összetettségét tekintve is a filozófiai hagyomány egyik legnehezebb műve. Jelen kötet bevezetést nyújt a hegeli gondolkodásba, és friss szemléletmódjával kinyitja a kaput a mű újrafelfedezése előtt.
A SZELLEM ÉS AZ IDŐ
v Balogh Brigitta
A szellem és az idő Identitás, cselekvés és temporalitás Hegelnél A szellem fenomenológiájában
