Bevezetô. Tartalom. Molnár Zsolt

Tartalom Stratégia

EU-csatlakozás egy vállalattulajdonos szemével

4

Felülnézet

A brüsszeli képviselet

6

Jó hatóság – elégedett fogyasztók

7

Gondolatok a közbeszerzés változásairól

9

Kitekintô

Csatlakozás cseh szemmel

11

Az EU-csatlakozás – partnereink szemével

12

Trend

EU-csatlakozás: mennyire konvergálunk

14

Kitekintô

A Budapesti Értéktôzsde az EU-csatlakozás után

15

Tanácsadás

Mi a BASEL II?

16

MagaSyn

Olvasóink mondták

17

Tanácsadás

Egészségügyi kontrolling

18

Esettanulmány

Kórház-informatika EU-finanszírozással

20

Technológia

A távmunka biztonsági ôre

21

Next Generation Desktop – üzemeltetési technológia

22

Deverto CA – magyar fejlesztésû IP telefonközpont

23

Esettanulmány

Call Center a Merloninál

24

Technológia

VoiceCover-hangposta- és IP telefonalkalmazások

25

Kitekintô

Közösségi hálózatok – városi élet

27

Kortárs Galéria

Gulyás Gyula szobrászmûvész

28

ArcSyn

Montvai Tamás, Polgár Pál, Kovács Attila

30

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-5656 Fax: 399-5599 www.synergon.hu [email protected] Felelôs kiadó: Molnár Zsolt Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. Fotó: Címlap, portré – Bozsó András Kortárs Galéria – Markovics Ferenc ISSN 1586-572X Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.

Bevezetô Kétségtelen, hogy Magyarország és a többi belépô ország

Reményeink szerint ez a rendhagyó, az EU-csatlakozást fó-

csatlakozása az Európai Unióhoz nemcsak hazánkban, de

kuszba helyezô tavaszi számunk is segít majd ügyfeleinknek

egész Európában minden szempontból történelmi jelentôsé-

e cél elérésében.

hogy teljesen fel van-e készülve egy ilyen mértékû integrá-

Összeállításunkban egyrészt az EU-csatlakozás informatikai

cióra a hazai gazdaság, Magyarország meg tud-e birkózni

vonatkozásairól, másrészt a belépés után várhatóan felérté-

ezzel a feladattal.

kelôdô területek, ágazatok IT megoldásairól, kérdéseirôl olvashatunk.

A Synergon célja az, hogy minden tekintetben segítse ügyfeleit a csatlakozás elôtt és után, annak érdekében, hogy sikeresen vegyék az uniós akadályokat, és minél jobban megállják a helyüket az integrációt követô versenyben is.

Molnár Zsolt [email protected]

3

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

gû eseménynek számít. Mindazonáltal felmerül a kérdés,

s t r a t é g i a

Az EU-csatlakozás egy vállalattulajdonos szemével Most már valóban a küszöbön állunk. A közelgô európai uniós csatlakozás nemcsak gazdaságtörténeti, de politikai szempontból is kiemelkedô jelentôségû Magyarország szempontjából, hiszen 2004. május 1. után hazánk szerves része lesz Európának. A csatlakozás – véleményem szerint – mindenki számára történelmi léptékû és jelentôségû esemény. A Synergon eddigi történetét alapítóként és vezetôként nagyon izgalmasnak és változatosnak tartom, hiszen az újrakezdési segélybôl történô 1990-es induláshoz képest 2004-ben egy keleteurópai regionális, tôzsdei, 20 mrd Ft-os árbevétellel rendelkezô és több mint 600 embert foglalkoztató vállalatcsoporttá sikerült a társaságot fejleszteni. Ez önmagában igen felemelô érzés. Természetesen voltak, illetôleg vannak nagyon nehéz idôszakok is, elég csak az ún. dotcom lufi kipukkanására, vagyis a befektetôk tôzsdétôl való hirtelen elfordulására, vagy akár a Synergon mint vállalat életében részben szükségszerûen bekövetkezô hullámvölgyekre gondolni. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása számomra nemcsak mint cégvezetônek, de mint magyar állampolgárnak is óriási jelentôségû, s azt hiszem, történelmi és gazdaságpolitikai mérföldkônek tekinthetô, bár errôl a napi mûködésünk során, az operatív feladatok szintjén nem ejtünk túlzottan sok szót. Véleményem szerint történelmi mértékkel tekintve is komoly sikernek tekinthetô az, hogy – a derogációkat figyelmen kívül hagyva – a csatlakozás után a magyar állampolgárok egy német vagy egy francia állampolgáréhoz hasonló jogokkal, vállalataink pedig a „kinti“ vállatokhoz mérhetô piaci jogosítványokkal rendelkeznek majd az Európai Unión belül, mely globálisan mérve is jelentôs és stratégiai gazdasági régiónak számít. Természetesen nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy nagyon sok olyan kihívással is szembesülnünk kell majd, melyek most aggodalomra adhatnak okot. Az európai uniós csatlako-

Czakó Ferenc

zás elônyei és hátrányai minden bizonnyal rengeteg pozitív és

rencsésnek mondható, hogy horvát, cseh és szlovák tagvállala-

rengeteg negatív érzést okoznak majd az embereknek és a vállala-

tai révén nemcsak egyetlen országban van jelen, hanem regio-

toknak, aminek a rövidebb idôtávú eredôjét egyelôre azonban

nális piaci szereplônek tekinthetô, így az egyik országban meg-

még nem lehet látni. Reálisan nem várhatjuk azonban azt, hogy

tapasztaltakat és elért eredményeket hamar alkalmazhatjuk

az EU- csatlakozás egy problémák nélküli diadalmenet lesz, pél-

bármelyik másik vállalatunkban.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

dául sokak elvárásával szemben a bérek és a hatékonyság ugyanis nem fog egyik napról a másikra jelentôsen megemelkedni, az

Azt azonban látni kell, hogy az Európai Unióhoz való csatlako-

európai szabályok és folyamatok megszokása is sok feladatot

zás nemcsak lehetôséget, hanem komoly kihívásokat is jelent

jelent majd az állam és a vállalati szféra képviselôinek egyaránt.

a piaci szereplôk számára, hiszen a gazdasági hatások mellett egy nagyon bonyolult bürokráciával, illetve ennek adaptációjával

Az egyik legjelentôsebb kérdés az, hogy a magyar gazdaság

kell hamarosan megbirkóznunk, és sok kérdésre egyelôre még

helyzete és a vállalatok felkészültsége, tôkeereje, vezetési kul-

nincs meg a válasz.

túrája milyen lehetôségeket és kihívásokat jelent az Európai Unióban. Ez nemcsak ügyfeleink számára, hanem a Synergon-

A Synergon regionális elônye elsôsorban a méretgazdaságos-

nak is nagy kérdés, bár a Synergon abból a szempontból sze-

ságból fakad, egy több piacon jelen lévô, nagyobb volumenek-

4

kel dolgozó cég ugyanis költséghatékonyabb operációt is képes

a magyar cégek számára is lehetôséget jelent az európai pia-

kiépíteni. Egy regionális logisztikai hálózat létrehozása például

cokra való belépés tekintetében. Ennek elsôsorban akkor van

jelentôs raktározási költségmegtakarítást okozhat, amennyi-

realitása, ha ügyfeleink a nyugati terjeszkedés felé tekintenek,

ben nincsenek vámok és határátlépési várakozások az egyes

és kérik, mi szolgáljuk ki ôket. Erre egyébként már a korábbiak-

országok között. Ez május 1. után azonnal közvetlen elônyt

ban is volt példa.

jelenthet számunkra. Másik lehetôség még például Szlovákia, amely kedvezô átlagos adózási terhekkel csábítja a cégeket.

Mindazonáltal véleményem szerint a régióban a konkurencia-

Ennek kihasználását természetesen meg kell vizsgálnunk, és az

harc elsôsorban a lokális és a regionális vállalatok között fog

eredmények függvényében döntenünk kell az esetleges

kialakulni, míg a globális cégek továbbra is egymással fognak

átszervezésekrôl.

versenyezni, mely verseny természetesen továbbra is akvizíciókkal lesz tarkítva. Nem elképzelhetetlen, hogy az EU-hoz most

Összeségében azt várom, hogy a Synergon, ahogy eddig is

csatlakozó országok az orosz és a kínai gazdasági körök érdek-

vállalt egyfajta úttörô szerepet a magyar középméretû társasá-

lôdését is felkelthetik, de ezek intenzitása, stratégiája még

gok piacgazdasági körülmények közötti fejlesztésében – gon-

nem érzékelhetô.

dolok itt a kockázati tôkebefektetésre 1995-ben, vagy tôzsdei megjelenésünkre 1999-ben –, most is erôsen fogja érzékelni az

Az IT piac szempontjából pozitívnak tekinthetô, hogy a csatla-

EU által okozott változásokat, és nagyon készülünk rá, hogy

kozás következtében mind a vállalatoknak, mind pedig az állami

ezekre megfelelô válaszokat adjunk.

szektornak többet kell majd költeni informatikára, hiszen meg kell felelni az EU vámkezelési, statisztikai, nyilvántartási, archi-

Visszatekintve, a tôzsdére menetelkor meghirdetett stratégiánk

válási stb. követelményeinek. Nem mellékes az sem, hogy vár-

helyességének visszaigazolását látjuk abban, hogy a nálunk

hatóan a csatlakozók lemaradását látva az EU preferálni fogja

sokkal nagyobb magyar társaságok is az EU-csatlakozásra

az informatikai projekteket, s várakozásaink szerint ezekbôl

regionális terjeszkedéssel készülnek, elég csak a MOL-ra vagy

a projektekbôl a Synergon a jelenlegi piaci részesedést megha-

az OTP-re gondolni. A Synergon menedzsmentje bízik abban,

ladó módon részesülhet majd.

hogy a csatlakozás a Synergon ügyfélkörére kedvezô hatással lesz majd, s bizakodásra ad okot az a tény, hogy ügyfeleink

Pataki Dániel Mindezen nehézségek ellenére a csatlakozó országok, vélemé-

között relatíve kevés kis társaság van, márpedig szerintem az

nyem szerint, jól meg tudják majd állni helyüket az Európai

EU-csatlakozás elsôsorban a hazai kis- és mikrovállalkozások

Unióban, hiszen míg munkaerôköltségünk sokkal alacso-

számára jelent nagyobb veszélyt a fokozódó verseny követ-

nyabb, mint az EU-beli versenytársaké, szakértelmünk semmi-

keztében.

vel sem tekinthetô rosszabbnak. Azt azonban el kell ismerni, hogy a fejlettebb piacokon tôkeerôsebb vállalatokat lehet

Véleményem szerint az EU-csatlakozás a piac organikus bôvü-

találni, ami önmagában versenyelônyt jelenthet az egysége-

lésén túl is piacbôvülést hoz majd, nemcsak a Synergon számára,

sülô piacon.

hiszen több területre is érkezhet EU-forrás, mert az informatika fejlesztése az elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv átfogó céljai

Az elmúlt másfél évtizedre visszatekintve azt kell mondanom,

között szerepel.

hogy alapítóként legmerészebb terveimben sem gondoltam

Általánosságban azonban az EU-csatlakozás várhatóan haté-

a Synergon az ország EU-csatlakozási idôpontjára. Elôre

konyság-növekedést okoz majd, melyet az euró megfelelô idô-

tekintve azonban jelen pillanatban ugyanolyan nehéz hosszú

pontban történô bevezetése makrogazdasági szinten segíthet.

távú prognózist adni, mint amilyen nehéz volt az alapításkor.

Az informatika terén az EU-csatlakozás következtében fellépô

Ennek oka, hogy a piac igen gyorsan változik, így nagyon

veszélyek és fenyegetettségek kevésbé lehetnek jelentôsek,

nehéz 10 évre elôre tekinteni, amit az EU-csatlakozás csak

mivel ebben a szektorban – finoman fogalmazva – az elmúlt

tovább erôsít.

idôszakban sem lehetett elkényelmesedve extra profitot realizálni. A technológia igen változékony, a konszolidáció felgyor-

Ha a tulajdonosi konszolidáció elkerüli a vállalatot, akkor a

sult, a piaci verseny fokozódott: az ágazat tehát felkészült a

Synergon 10 éves távlatban is jól mûködô, megbízható, közép-

változékonyságra.

nagy, a globális vállalatok számára respektált, az adott helyi piac és a régiós vállalatok által is elfogadott, stabil, jó minôsé-

Ennek ellenére azonban nem várhatjuk azt, hogy nem jelennek

gû informatikai termékeket és szolgáltatásokat nyújtó profitá-

meg újabb cégek május 1. után, mindazonáltal a csatlakozás

bilis cég lesz.

5

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

volna a cég indulásakor, hogy a mostani méretet el fogja érni

f e l ü l n é z e t

A brüsszeli képviselet Pozitívnak tekinthetô mind az állampolgárok, mind pedig a vállalatok számára hazánk európai uniós csatlakozása, s az EU motorját az elkövetkezô években a május 1-jén csatlakozó országok jelenthetik – véli dr. Balázs Péter, az Európai Unió magyar nagykövete.

– A gazdasági élet szereplôi

az EU támogató alapjait is megkapjuk. Végül jó érzéssel tölthet

számára milyen elônyökkel jár

el minket, hogy a társult, majd megfigyelôi státus után végre

az, hogy Magyarország uniós

egyenrangú félként fogunk részt venni az EU döntéseiben.

nagykövettel rendelkezik? – Milyen közvetlen és közvetett veszélyek leselkednek a hazai Balázs Péter: Magyarország

vállalatokra az EU-csatlakozás után?

brüsszeli EU-képviselete a magyar érdekek folyamatos képvi-

B. P.: A versenykörnyezetet inkább ösztönzô feltételnek tekintem.

seletével foglalkozik. Vezetôje

A fô veszélyt egyrészt a lemaradásban, másrészt a szabálysze-

a többi EU-tagállam nagykö-

gésben látom. Az Európai Unióban nagyobb sebességre kell

veteivel hetente tart ülést az

kapcsolnunk, mert aki lemarad, az kimarad. Ezenfelül, aki meg-

Állandó Képviselôk Tanácsa

próbál az EU szabályaival ügyeskedni, a törvényeket kijátszani, azt

(COREPER) keretében. Ez a tes-

kizárják a részvételbôl.

tület összegzi mintegy 160

Balázs Péter

munkacsoport tevékenységét,

– Az EU-csatlakozásnak lehet-e piacnövelô hatása a magyar

és készíti elô a legfontosabb

cégek számára?

döntéseket hozó 9 miniszteri tanács üléseit. A gazdasági

B. P.: Az EU-csatlakozás piacnövelô hatása többféle módon

élet szereplôi fellépése nyomán, ha a magyar kormány valami-

jelentkezik. Egyrészt a kibôvülô Unió eleve hatalmas piacot kínál:

lyen ügyet fontosnak ítél, akkor a magyar érdekek érvényesítését

450 millió fogyasztót. Másodszor, ebben a környezetben Magyar-

erre a közvetlen és hatékony képviseleti csatornára tudja bízni.

ország kedvezôbb lehetôségeket kap a gyorsabb fejlôdés számára. Harmadszor, várhatóan nagyobb sebességgel haladnak

– Az Ön véleménye szerint az EU-csatlakozás mennyiben

tovább a velünk együtt csatlakozó országok is, amelyek közül

lehetôség, és mennyiben kihívás a magyar társaságoknak?

a visegrádi államok piacai számunkra különösen fontosak.

B. P.: Az EU-csatlakozás lehetôség a magyarországi cégek szá-

– A nagyobb magyar cégek számára elsôsorban a kelet-európai

mára, teljesen és hosszú idôre beágyazódnak az egyesült nyugat-

régió, vagy pedig az EU jelenti majd a növekedési lehetôséget?

európai piacba. A hatalmas dimenziók, az akadálytalan mozgástér általában ösztönzi a gazdaságot, ezenfelül a politikai és

B. P.: A kelet-európai régiónak eleve jobbak a növekedési

jogi biztonság hosszú távú perspektívát nyit. Az EU-csatlakozás

adottságai, ez a sáv lehet az összeurópai fejlôdés új motorja.

kihívás is, mert a követelményrendszer eleve magasabb az eddig

Ezen belül az EU a tôke és a fejlett technológia egyik fô forrása

megszokottnál. Az EU normái igényes szabályozási környezetet

a régió számára, továbbá nagy és közeli felvevô piac. A két régió,

jelentenek, illetve az EU piacán hatalmas a konkurencia. A két-

ha összefog, kölcsönösen növelheti egymás világméretû esélyeit.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

féle hatás akképpen összegezôdik, hogy aki az EU piacán megállja a helyét, az minden bizonnyal nagyobb eséllyel indulhat

– Hogyan befolyásolhatja az EU-csatlakozás azokat a piacokat,

a tágabb, világméretû versenyben.

amelyek nem kerülnek bele a csatlakozás elsô körébe?

– Hogyan értékeli az EU-csatlakozás jelentôségét?

B. P.: Az EU bôvítése azoknak az országoknak is elônyös, amelyek a mostani körbe nem kerülnek be. Egyrészt azért, mert

B. P.: Az EU-csatlakozás mindnyájunk számára az egyenrangú-

közelebb jön hozzájuk az európai integráció piaca, másrészt ôk

ság és a szabadság érzését jelenti. 2004. május 1-jétôl például

lesznek a tagjelöltek. Az EU határai mentén, részben a magyar

EU-állampolgárként személyi igazolvánnyal utazhatunk az Unió

államhatárok mentén, újfajta együttmûködési és fejlesztési tevé-

teljes területén. A felkészülés számtalan feladata mellé immár

kenység bontakozhat ki.

6

f e l ü l n é z e t

Jó hatóság – elégedett fogyasztók A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) idén január 1-jével alakult meg, a Hírközlési Felügyelet jogutódaként. A távközlési piacot felügyelô NHH elnöke Pataki Dániel, aki korábban az Invitelnél dolgozott, majd 2002-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium távközlésért felelôs helyettes államtitkára lett. Pataki a 2004. január 1-jével életbe lépett és az NHH szerepét

mint az adott cég által a

is meghatározó, új elektronikus hírközlési törvény megalkotá-

piacon kínált kiskeres-

sának egyik fôszereplôje volt. Nem véletlen tehát, hogy az új

kedelmi

piaci szereplôt bemutató beszélgetésünket az elektronikus

ilyen esetet tapasztal az

hírközlési törvény értékelésével kezdte.

NHH, mit tehet?

Pataki Dániel: Az új törvény EU-konform, megfelel az Euró-

P. D.: Az NHH szabály-

pai Unió elôírásainak és irányelveinek. A most csatlakozó or-

talanságok esetén jelen-

szágok közül hazánk az elsô a jogharmonizáció tekintetében,

tôs bírságot szabhat ki,

sôt ebbôl a szempontból még hét jelenlegi tagországot is

és ez a bírság, például

megelôzünk.

az említett árprés-ügyek-

ajánlat.

Ha

ben elérheti a jogsértô – Az új törvény alapján jött létre a HIF-et felváltó NHH.

szolgáltató éves árbevé-

Melyek a legfôbb különbségek – az elnevezést leszámítva – a

telének fél százalékát is.

két szervezet között?

Emellett a törvény szerint az adott társaság

P. D.: Az NHH feladata és hatásköre is eltér jogelôdjéétôl.

vezetôi személyes bír-

Szabályozási, piacfelügyeleti, törvény-elôkészítôi jogosítványai

sággal is sújthatók, ami-

erôteljesebbek. Az új törvény a hírközlési hatóság számára

re eddig nem volt mód.

Pataki Dániel

sokrétûbb, jóval rugalmasabb és erôsebb jogosítványokat biztosít a piaci folyamatokba való beavatkozásra. A hatóság

– Kicsit általánosabban, mit tehet, mit fog tenni az NHH, ha

legfôbb döntéshozó testülete a héttagú Tanács, és a közeljö-

úgy látja, hogy egyes piaci szereplôk nem a kívánt irányba

vôben megalakul a Hírközlési Állandó Választott Bíróság is.

haladnak?

Az NHH elsôdleges feladata az elektronikus hírközlési piac zavartalan mûködésének biztosítása, a tisztességes piaci ver-

P. D.: A hatóság a megszerzett tapasztalatok alapján minden

seny elôsegítése, a szolgáltatók és a felhasználók jogainak

évben törvényalkotást, illetve törvénymódosításokat kezde-

védelme, és ezzel az elektronikus hírközlés fejlôdésének elô-

ményezhet az elektronikus hírközlési piacon. A szabályozói

segítése – röviden összefoglalva.

tevékenységet piac- és összehasonlító elemzésekkel alapozzuk meg. Ezt a releváns piacok meghatározása, a jelentôs

– Milyen eszközökkel rendelkezik az NHH nem csekély súlyú

piaci erejû szolgáltatókat terhelô kötelezettségek meg-

feladatai és céljai ellátáshoz?

állapítása követi. A jogviták rendezésében az NHH együttmûködik a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédel-

P. D.: A célok elérését az NHH a tisztességes verseny feltéte-

mi Fôfelügyelôséggel.

leinek biztosításával és a jogsértô magatartások szankcionálásával segíti elô. Az NHH Tanácsának határozatait azonnal

– Az új hatóság január óta mûködik, mik voltak az elsô feladatok?

indított bírósági eljárás sem halasztó hatályú.

P. D.: Az NHH munkáját az év nagy részében – várhatóan nyolc hónapig – a jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgál-

– A piaci szereplôk szerint gyakran elôfordul, hogy egyes szol-

tatók meghatározása fogja kitölteni. A piacelemzést követôen

gáltatók elônyös helyzetüket úgynevezett árprés alkalmazásá-

a hatóság, a piaci erô függvényében, kötelezettségeket szab

val biztosítják, azaz például úgy kínálnak fel szolgáltatásokat

meg a szolgáltatók számára. Január 1-jétôl a vezetékes piacon

a társszolgáltatóknak, hogy a szolgáltatás igénybevételéért

elindult a számhordozhatóság. Ettôl a vezetékes piac élénkü-

kért nagykereskedelmi ár magasabb vagy csak alig alacsonyabb,

lését várjuk, elsôsorban az üzleti szegmensben.

7

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

végre kell hajtani, és az esetlegesen a határozatok ellen

– A lakosság mikor élvezheti majd igazán a számhordozható-

alatt van, 100 lakosra vetítve a 40-et sem éri el. Meglehetôsen

ság elônyeit?

nagy a valószínûsége tehát, hogy az e-Europe teljesítmény kritériumai nem vezetékes megoldással fognak teljesülni,

P. D.: A számhordozás a lakosság körében várhatóan csak

noha – és ez egyértelmûen pozitívum – a széles sáv terjedése

májustól lesz népszerûbb, amikor a mobilhasználók számára

biztató dinamikát mutat. A mobilpiac ugyanakkor szinte telitett,

is megnyílik ez a lehetôség. Egyébként a mobilszolgáltatókhoz

80 százalékos a penetráció. Tehát várakozásaim szerint nem

kapcsolódott az NHH Tanácsának elsô határozata is, amely

a két szektor, a mobil és a vezetékes versenye fog erôsödni,

felszólította a két jelentôs piaci erôvel rendelkezô mobilszol-

hanem a fejlettebb régiók figyelmét is felkelthetô új típusú

gáltatót, hogy az összekapcsolási díjakra vonatkozó javasla-

feladatmegosztás valószínûsíthetô.

tukat – az úgynevezett hosszú távú, elôremutató különbözeti költségek módszertana (LRIC) alapján – március 1-jéig nyújt-

– Jelenleg van folyamatban a hatóság szervezetének kialakítása.

sák be. Ennek következtében, várhatóan májustól, egy idôben

Mit vár, milyen lesz az NHH az elkövetkezô idôszakban, és mit

csökkennek majd a vezetékes és a mobilpiacon is az össze-

érez majd ebbôl a piac és a fogyasztó?

kapcsolási díjak, olcsóbbá válnak a távközlési szolgáltatások. P. D.: A célom egy olyan, a szolgáltatók széles körének tiszte– Hogyan értékeli Ön – mint a hatóság elsô embere – az

letét bíró, stabil és kiegyensúlyozott mûködésû, az Európai

ágazat helyzetét Magyarországon?

Unió által is elismert nemzeti hírközlési hatóság kialakítása, amely mûködése elsô napjától kezdve konok következetesség-

P. D.: A távközlést is magában foglaló ICT szektor a magyar

gel végrehajtja a törvényben foglaltakat, vállalja az elkerülhe-

GDP 15 százalékát adja. Abszolút értékben azonban ez alig

tetlen konfliktusokat is. Az NHH nem indul rossz helyzetbôl,

egy százada az uniós országok hasonló forrásból származó

méreténél és szakértelménél fogva is az EU középmezônyé-

jövedelmének. A piacélénkítés tehát nemzetgazdasági érdek.

ben helyezkedik el. A távközlési piacon a csatlakozó országok csoportjában az élmezônyben, a vezetékes területen – a 100

– Hogyan mehet ez végbe, milyen irányban mozdulhat el a

lakosra jutó telefonvonalak alapján – a középmezônyben

magyar távközlés?

foglalunk helyet. Az internet elterjedését illetôen nem ilyen kedvezô a helyzetünk, de ezen a területen a tendencia az

P. D.: Reményeink szerint hang- és adatpiacon a monopol-

utóbbi idôben megfordulni látszik. Reményeink szerint a ha-

helyzetû szolgáltatók részesedése vissza fog szorulni. Számítok

tóság szabályozó tevékenységével jelentôs mértékben

egy-két új szolgáltató piacra lépésére is, elsôsorban az üzleti

hozzájárulunk az információs társadalom kialakulásához.

kommunikáció területén. A vezetékes távközlési piac elôfize-

S reményeim szerint mindez olyan piaci környezetben történik,

tôinek száma folyamatosan csökken. 2003-ban közel 59 ezerrel

amelyben a fogyasztók elégedettek lesznek a bôvülô szolgál-

kevesebb fôvonalat üzemeltettek, mint azt megelôzôen. Ez spe-

tatások színvonalával és árával is.

ciális, de a régiónkra általában is jellemzô problémát vet fel.

Márton György

A vezetékes penetráció csökken, és jóval a nyugat-európai átlag

[email protected]

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

k ö z b e s z e r z é s

A Synergon mint Minôsített Szállító a nagy hardvergyártók mellett 2004-ben jogosult egyedi megrendelések keretében részt venni a központosított közbeszerzések rendszerében. A konzorciumokkal a Központi Szolgáltatási Fôigazgatóság (KSZF, korábban MKGI) kötötte meg a keretszerzôdéseket, melyek lejárati határideje 2004. december vége. A keretszerzôdések alapján további pályáztatás, versenyeztetés nélkül lehet a közbeszerzések rendszeréhez csatlakozó intézmények számára értékesíteni. A központosított közbeszerzések rendszerében történô értékesítés az egyes keretszerzôdésekben meghatározott feltételekkel zajlik, szigorú jelentési és elszámolási szabályok szerint.

8

Keretszerzôdések 2004-ben CISC (Intel alapú rendszerek) Hewlett-Packard és IBM vezette önálló konzorciumok RISC (UNIX rendszerek) Hewlett-Packard, IBM és SUN vezette önálló konzorciumok Printerek Hewlett-Packard és IBM vezette önálló konzorciumok Szoftverek Microsoft, IBM és ORACLE vezette önálló konzorciumok Vírusvédelem Symantec, TrendMicro/2F Kft., Fsecure/2F Kft., Kaspersky/2F Kft., Virusbuster/Virusbuster, Sophos/Virusbuster és Sybari/Virusbuster vezette önálló konzorciumok

f e l ü l n é z e t

Gondolatok a közbeszerzés változásairól Az EU-csatlakozás és -jogharmonizáció elôre vetítette, hogy a közbeszerzési törvényen változtatni kell. A kérdéses csak az volt, hogy a többször módosított 1995. évi törvény egy újabb ráncfelvarráson esik-e át vagy egy új születik. Az újszülött vonásaiban az ôsök egész sorára ráismerhetünk. EU-csatlakozás, jogharmonizáció

nak megszerzése, szolgáltatási koncesszió, egyetemes postaszolgáltatás), melynek szabályozása értékhatártól függetlenül

A törvény európai ôsöktôl örökölt gerincét a Római Szerzôdés

a nemzeti értékhatár feletti szabályozás szerint történik, mivel

alapelvei és az Európa Tanács vonatkozó irányelvei alkotják.*

a közösségi irányelvek ezeket a területeket nem szabályozzák.

Egy-egy európai családi vonást tesz hozzá a bizottság értelmezô közleményének beépítése a környezetvédelmi és a

A közbeszerzés tárgya

szociális szempontok érvényesítésérôl és a koncesszióról. Továbbá egy távoli ág, a WTO Kormánybeszerzési Megállapo-

A korábbi hármas rendszer (árubeszerzés, szolgáltatás-meg-

dás (GPO) is rajta hagyta a nyomát.

rendelés, építési beruházás) kibôvült, és megjelent mellettük az építési koncesszió, valamint – nemzeti értékhatárokat elérô

A hazai hatást részint a korábbi közbeszerzési törvény gyakor-

közbeszerzések esetén – a szolgáltatási koncesszió is.

lati tapasztalatainak beépítése, részint a közösségi értékhatár alatti beszerzések kontrollálásának igénye mutatja. Ugyancsak

Újdonság, hogy a helyben nyújtható szolgáltatások esetén (pél-

nemzeti vonást jelez a különbözô területeket szabályozó irány-

dául biztonsági, kulturális, szállodai, éttermi szolgáltatások)

elvek egy törvényben történô megjelenítése.

egyszerûsített közbeszerzési eljárás lefolytatására kerülhet sor.

Néhány újdonság az új törvényben

Régi és új eljárási fajták A nyílt közbeszerzési eljárás gyakorlatilag továbbra is az

A korábbi Kbt. száznál kevesebb paragrafusával szemben az új

alapeljárás-fajta. A tárgyalásos eljárás továbbra is igen szigorú

több mint négyszáz paragrafust tartalmaz, így a változások

feltételek fennállása esetén folytatható le. A meghívásos eljá-

áttekintése helyett néhány markáns és érdekes, új vonást

rás kicsit változott, lehetôség van keretszám meghatározására

emeltem ki.

– ezzel a módosítással talán megnô a korábban marginálisnak számító eljárásmód szerepe.

Ajánlatkérôi kör

Új lehetôség az egyszerôsített eljárás, a tervpályázat lefolytatása,

A törvény a korábbi egységesen kezelt ajánlatkérôi kört meg-

közszolgáltatók esetén a keretmegállapodás készítése.

bontja klasszikus (állami és önkormányzati szervezetek) és közszolgáltatói (víz, energia, közlekedés, távközlés) szereplôkre.

Központosított közbeszerzés

A két kör számára eltérô értékhatárokat és eljárásrendet hatá-

A törvény 17. §-a lehetôséget biztosít a közbeszerzések közpon-

roz meg. A közszolgáltatók a jövôben magasabb értékhatárok-

tosított eljárás keretében történô lefolytatására. A központosí-

kal és rugalmasabb eljárásrenddel intézhetik beszerzéseiket.

tott közbeszerzések rendszere tehát továbbra is meghatározó eleme lesz a kormányzati szervek és a csatlakozó intézmények

Értékhatárok

beszerzéseinek. A kötelezett és önként csatlakozó intézmények

Az EU-s irányelvek csak a közösségi (EU-s) értékhatárokat meg-

a kiemelt termékkörökben megkötött keretszerzôdések feltéte-

haladó értékû beszerzések esetén alkalmazandók. Ezért kérdé-

leinek megfelelôen – további pályáztatás nélkül – egyszerû

sessé vált, a törvényalkotók hogyan kezelik egymáshoz képest

megrendeléssel szerezhetnek be, értékhatártól függetlenül.

a nemzeti értékhatárt és a közösségi értékhatárok szintjét. A megoldás egy háromszintû, elsô pillanatban kicsit összetettnek mutatkozó szabályozási rendszerhez vezetett. A törvény

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó

külön részei szabályozzák a közösségi értékhatárokat meghala-

Májustól a beszerzô szervezet köteles a közösségi értékhatárt

dó, a közösségi értékhatárok és a nemzeti értékhatár közé esô,

elérô beszerzései során hivatalos közbeszerzési tanácsadót

valamint a nemzeti értékhatár alatti beszerzéseket.

bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak meg kell fe-

Ebben a rendszerben a speciális esetek kezelésére van néhány

lelnie a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek –

kivétel (például ingatlan tulajdonjogának, hasznosítási jogá-

ezeket még nem hozták nyilvánosságra.

*92/50/EGK, 93/36/EGK, 93/37/EGK, 97/52/EK, 89/665/EGK, 93/38/EGK, 98/4/EK, 92/13/EGK, 2001/78/EK

9

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

Érdekességek

Bírálati szempontok

lési szempontrendszerén keresztül érvényesítheti környezetvé-

Az új törvény lehetôvé teszi a bírálati szempontok között a nem

delmi preferenciáit. Mérlegelési szempontok lehetnek többek

mennyiségi szempontok (minôség, mûszaki érték, esztétika,

között a termékek környezetterhelési jellemzôi, a mûködtetés

funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok,

energiaigénye, a környezetbarát csomagolóanyagok káros vagy

mûködési költségek stb.) értékelését is. Ez alapvetô változást

környezeti hatásoktól mentes technológiája, avagy a környe-

jelent a korábbi, csak mérhetô mennyiségeken alapuló értéke-

zetbarát minôsítésû termékek. De ezen szempontok érvényesí-

lési szempontrendszerhez képest.

tése az ajánlatkérô feladata, lehetôsége és természetesen felelôssége is.

Kötelezô bírság eltörlése Megszûnt a kötelezô bírság gyakorlata is, a jogsértés súlyától

Az ökológiai, környezetvédelmi célok érvényesítése alapvetôen

függôen kerül sor bírság kiszabására. Az új törvény csak a törvény

az ajánlatkérôkön múlik, azonban velük szemben is elvárt a

szándékos megkerülése esetén tartalmaz kötelezô bírságot.

tudatos környezetvédelmi magatartás. Az új közbeszerzési törvényrôl elsô olvasatra elmondható, hogy több területet

Környezetvédelmi szempontok érvényesítése

szabályoz, de egyben lehetôséget biztosít az ajánlatkérôk

A bizottság értelmezô közleménye alapján lehetôség van az

számára rugalmasabb értékelési szempontrendszer alapján a

egyes pályázatok esetében környezetvédelmi szempontok

beszerzéseik hatékony, nemcsak mennyiségi szempontokon

érvényesítésére. Érdekessége, hogy ez nem a törvényben elôírt

alapuló megvalósítására.

preferenciákon, hanem az ajánlatkérô környezettudatos beru-

Németh György

házáspolitikáján keresztül valósul meg. Az ajánlatkérô értéke-

[email protected]

k i t e k i n t ô

Csatlakozás cseh szemmel Csehország hazánkkal egy idôben csatlakozik az Európai Unióhoz. Hogyan látja országa helyzetét a belépés küszöbén a Synergon cseh leányvállalatának, az Infinitynek a vezetôje, Jirˇ i Fanta. – Hogyan készült az Infinity az EU-

pai uniós alapok forrásaihoz. Ezek igénybevételéhez azonban

csatlakozásra?

szükségünk volt arra, hogy ismereteket szerezzünk az EU-ban szokásos tendereztetésrôl, valamint a közzétételi sztenderdekrôl.

Jirˇi Fanta: Az EU-csatlakozásra való

Ez nem volt könnyû feladat, de reményeim szerint sikerült el-

felkészülés nemcsak az Infinity, ha-

sajátítanunk.

nem az egész társadalom számára igen hosszú folyamat volt, melynek

– Milyen új üzleti lehetôségek nyílhatnak meg az EU-csatlako-

keretében új törvényeket kellett hoz-

zás következtében?

Jirˇi Fanta

E folyamatnak az Infinity integráns ré-

J. F.: Elemzéseink szerint az elkövetkezô években elsôsorban

szét alkotta, és a csehországi csatla-

az állami és a szolgáltató szektor jelenthet potenciális keres-

kozási elôkészületekkel párhuzamo-

letet az informatikai piac számára. Úgy gondolom, hogy a kül-

san készült fel az EU-csatlakozásra.

földi beruházások tovább fognak növekedni az EU-csatlakozás

Szervezeti változásokra nem volt szükség az Infinitynél, válto-

után. Ezek nagy része várhatóan szolgáltató vállalat lesz, és

zás kizárólag a kompetenciákat tekintve volt. Mivel Csehország

jelentôs informatikai fejlesztéseket is maguk után fognak

már most is az egyik legnyitottabb országnak számít Európá-

vonni, ami kedvezô lehet az Infinity számára is. Emellett nagy

ban, lényegi változásokat nem várunk közvetlenül az EU-csatla-

lehetôségeket látok az EU által támogatott elektronikus kor-

kozás után.

mányzat és elektronikus Európa programokban is.

– Milyen változások várhatók a közép-kelet-európai régióban

– Katalizálhatja-e az iparági fejlôdést az EU-csatlakozás?

az EU-csatlakozás következtében? J. F.: Úgy vélem, hogy nagyon is. Azt azonban nem szabad J. F.: Véleményem szerint a legnagyobb változást az jelenti

elfelejteni, hogy jelenleg az iparág gondokkal küzd, melyekbôl

majd, hogy igen széles körben hozzá tudunk majd férni az euró-

éppen az EU-csatlakozás segíthet kikerülni.

11

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

ni, új sztenderdeket kellett elfogadni.

k i t e k i n t ô

Az EU-csatlakozás – partnereink szemével Az EU-csatlakozás kapcsán megkérdeztük legnagyobb partnereink magyarországi vezetôit, mi a véleményük hazánk belépésének lehetôségeirôl az Unióba, és milyen változásokat látnak.

Dr Beck György

Dr. Dietrich Rössner

– Hogyan készültek az EU-csatlakozásra?

Budafoki Róbert

Vahl Tamás

Füzes Péter

hatnak az ügyfelek az EU-csatlakozásig. Kialakítottuk az EUFitness szolgáltatáscsomagot, mely magas hozzáadott értékkel

Dr. Beck György (HP): Prioritásváltást mindenképpen jelent, hiszen

rendelkezô szolgáltatásokat nyújt ügyfeleink számára, lehetôsé-

Magyarország egy magasabb elvárási szintet megkövetelô közeg

get adva arra, hogy a szolgáltatások optimális kombinációjából

része lesz, ahol az infrastrukturális elvárások is jóval komolyab-

mindenki megtalálja azt, ami számára megfelelô.

bak. Ez igaz az államigazgatásra éppúgy, mint a kis- és közepes vállalatokra, vagy mondjuk az oktatásügyre, egészségügyre. Ügy-

Füzes Péter (Oracle): Az Oracle kiemelt figyelmet szentel az EU-

feleink szemszögébôl két irányt határoztunk meg: a meglévô fel-

hoz csatlakozó országoknak, a régióban felmerülô új lehetôségek

adatokból (fôleg kormányzati, nagyvállalati oldalon) minél többet

miatt.

igyekeztünk megvalósítani, fôleg nemzetközi referenciáinkra,

Az anyavállalat vezetése a csatlakozó országok számára új régiót

szakértôink ez irányú tapasztalataira alapozva. Másrészt egyfajta

hozott létre olyan új, agilis vezetôkkel, akik folyamatosan vizsgál-

ismeretterjesztést is magunkra vállaltunk, mûködô példákat

ják a tagországok gazdaságának alakulását, és ennek megfelelôen

mutattunk be többek között az államigazgatási döntéshozóknak,

új beruházásokat hajtanak végre. Emellett új kompetenciaköz-

de a kis- és közepes vállalkozások figyelmét is igyekeztünk

pontokat alakítanak; Magyarországon például létrejött a Data

felhívni az informatikai infrastruktúra nyújtotta elônyökre.

Warehouse Nearshore Center, az Egészségügyi Üzletfejlesztési Központ, Lengyelországban pedig a Mobil Technology Development

Dr. Dietrich Rössner (IBM): Reméljük, hogy az EU-támogatások

Center. Természetesen számítunk arra, hogy az újonnan megnyíló

által összetettebb kormányzati projektekre nyílik lehetôség, ahol

EU-s források, illetve a csatlakozáshoz elengedhetetlenül szüksé-

az IBM széles körû szolgáltatási portfólióját hasznosíthatja az

ges fejlesztési tervek fellendítik majd az IT beruházási kedvet is.

állami szektorban. – Milyen új üzleti lehetôségeket látnak?

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

Budafoki Róbert (Cisco): A Cisco Systems szakértôi szorosan együttmûködnek az Európai Bizottság különbözô szerveivel az

B. Gy.: Európa 450 milliós piac, ennek perspektívái ma még belát-

eEurope programok, e-kormányzati és e-önkormányzati projek-

hatatlanok. Fontos, hogy se a túlzott eufória, se pedig az ijedség

tek megvalósításában. Ebben a munkában vesz részt a Cisco

ne vegyen rajtunk erôt, ugyanis mi, magyarok hajlamosak va-

Internetes Üzleti Megoldások csoportja, amelynek célja, hogy az

gyunk túlreagálni bizonyos helyzeteket. Úgy vélem, a megfontolt,

internetes megoldások terén felhalmozott tapasztalatainkat

megalapozott, ugyanakkor vállalkozó szellemû megközelítéssel

megosszuk ügyfeleinkkel, legyen szó e-learningrôl, távmunkáról,

rövid idô alatt feltérképezhetôk lesznek a lehetôségek, és megin-

e-közigazgatási megoldásokról vagy éppen kommunikációról.

dulhat egy teljesen új szellemû, immár a nemzetközi piacok sajá-

A megvalósult projektek során szerzett tapasztalatok természete-

tosságait is figyelembe vevô gazdasági vonal.

sen hazai ügyfeleinknek is rendelkezésére állnak. D. R.: Üzleti lehetôségek széles skálája épülhet az EU-támogatáVahl Tamás (SAP): Mindenképpen szükséges, hogy a vállalatok

sokra a különbözô iparágakban. Az IBM számára elsôsorban

átvilágítsák jelenlegi beszerzési és értékesítési kapcsolataikat,

a humánerôforrás és a gazdasági versenyképesség fejlesztésében

adminisztratív folyamataikat és rendszereiket. Ezért hirdettünk

nyílnak majd lehetôségek. A fejlesztések középpontjában

meg egy szakértôk által segített „tanulmányutat”, amit végigjár-

elsôsorban a kis- és középvállalkozások túlélésének biztosítása

12

áll, de remélhetôleg a magyarországi szervezetek kutatási-fej-

konyabb lehessen a közigazgatás, csökkenjen a bürokrácia, és az

lesztési programokban is részt vehetnek majd. Ezekben a progra-

állam végre valóban szolgáltatni tudjon!

mokban az IBM tanácsadóként és technológiai szolgáltatóként egyaránt fontos segítséget nyújthat.

D. R.: A gazdasági növekedést illetôen már említettük a kis- és középvállalatok fontosságát. A pénzügyi támogatások segítségé-

B. R.: A gazdasági szereplôket illetôen az EU-csatlakozással még

vel ezek a vállalatok olyan projekteket is kezdeményezhetnek,

inkább elôtérbe kerül a versenyképesség kérdése. Napjainkban

amelyekre eddig nem volt módjuk. Másrészrôl biztosak vagyunk

a vállalatvezetôk számára jelentkezô egyik legnagyobb kihívás,

benne, hogy az e-kormányzat által támogatott programok hozzájá-

hogy a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése révén

rulnak majd az informatikai beruházások fellendüléséhez. Az inter-

megôrizzék, s ha lehet, javítsák vállalatuk versenyképességét, új

net használatának terjedése serkenti a befektetéseket az e-busi-

piacok feltárásával növeljék bevételüket, erôsítsék vállalatuk

ness területén, így közvetett módon hatást gyakorol a gazdaságra is.

piaci, pénzügyi pozícióját. A hazai cégek többsége ma még nem használja ki a hálózati infrastruktúra kínálta költséghatékonysági

B. R.: A kulcs az információ. Minél gyorsabban hozzájuthat egy

és mobilitási elônyöket. Az internetes üzleti megoldások, azaz

hazai vállalkozás vagy mondjuk önkormányzat a pályázati, közbe-

mindazon kezdeményezések, amelyek keretében az internetet

szerzési vagy egyéb üzleti lehetôségekkel kapcsolatos informá-

a hálózati, szoftver- és hardvertechnológiákkal kombináljuk, ja-

ciókhoz, minél gyorsabban eljuttathatja saját ajánlatát, projekt-

víthatják, bôvíthetik a meglévô üzleti folyamatokat, vagy új üzleti

tervét a pályázat vagy tender kiírójához, minél hatékonyabban

lehetôségeket teremthetnek.

tudja végrehajtani az adott feladatot, annál jobbak ez esélyei az

Az uniós csatlakozás – az eEurope program célkitûzéseivel össz-

európai versenyben. Az informatika feladata, hogy ebben támo-

hangban – katalizálhatja a szélessávú internet-hozzáférés elter-

gassa a hazai vállalkozásokat és kormányzati, önkormányzati

jedését az ország különbözô régióiban, új lehetôségeket nyitva

intézményeket.

a távoktatás, távmunka számára. A kormányzati intézmények online összekapcsolása, a kormányhivatalok egyszerû és kényelmes,

V. T.: Kitûnô alkalom az uniós felkészülés arra, hogy mindenki

bármikor hozzáférhetô online elérése jelentôs megtakarításokat

átgondolja vállalata mûködését, tisztázzon alapvetô dolgokat. Mi

és egyben hatékonyságnövekedést eredményez az államigazga-

a vállalat küldetése, kinek termel, mit, mennyit? Mi a jelenlegi

tás, az állampolgárok és az üzleti szféra részére egyaránt.

helye a piacon, milyen költségekkel mûködik, milyen profitot akar elérni, hogy állnak szakemberekkel, technológiákkal, infrastruk-

V. T.: Az egyik legnagyobb változás, ami a csatlakozással várható,

túrával? Az EU-csatlakozással kapcsolatos változások rendkívül

a versenytársak növekvô száma. A fokozódó tôkebeáramlás hát-

sokszínûek, és nem kevés változtatást, nemegyszer informatikai –

terében a nyugati KKV-k fognak állni, amelyeknek mostanáig túl

és természetesen egyéb – beruházást követelnek a vállalatoktól.

nagy energiabefektetés lett volna betörni a magyar piacra. A kis-

Bízom benne, hogy várakozásaink beigazolódnak, és valóban lesz

és középvállalatok nincsenek teljesen felkészülve. A nagy cégek

katalizátorhatás.

pontosan tudják, mi fog történni, de a kisebb beszállítókra, szolgáltatókra, nagykereskedôkre rá fog szakadni a teljes európai piac.

F. P.: Igen, mi bízunk benne, hogy az EU-s források szélesebb

A hazai nagyvállalatok a globalizáció hagyományos jelenségeivel

körû elérése pozitív hatással lesz a híres magyar innovációs

fognak találkozni: fúziók, stratégiai szövetségek, különösen a kuta-

kedvre és így az IT iparág fejlôdésére is. Az Oracle egy saját kez-

tás és fejlesztés területén. Nekik az igazi kihívás nem a szervezet

deményezésével igyekszik hozzájárulni a források nagyobb mér-

felkészítése lesz, hanem a bekapcsolódás a különbözô érdek-

tékû kihasználásához, de errôl ebben a pillanatban nem tudok

szövetségekbe.

még bôvebb információt adni, április 19-én ismertetjük a közélet szereplôivel ez irányú szolgáltatásunkat.

– Katalizálhatja-e az iparági fejlôdést az EU-csatlakozás? – Regionális kitekintésben milyen változások várhatók? magasabb elvárási szintjével inspirálhatja az ország gazdaságát,

B. Gy.: Nyilván átértékelôdnek majd az eddigi szomszédjainkkal

polgárait. Van egy igen magasra helyezett léc, amelyet a legkü-

kapcsolatos prekoncepciók. A tôke, a munkaerô szabad áramlása

lönbözôbb területeken át kell vinni! Ez pedig az esetek túlnyomó

egyfajta újrarendezôdést is magával hozhat, és akár országon-

többségében infokommunikációs beruházásokat is igényel, vagyis

ként specializációk is kialakulhatnak. Fontos, hogy minden ország-

e tekintetben optimisták vagyunk. Már csak azért is, mert nem

nak, így nekünk is világos elképzelésekkel kell rendelkeznünk

elég vállalati szinten modernizálni a társadalmat. Informatika-

a tekintetben, milyen prioritásokat tartunk fontosnak, fejleszten-

képessé kell tenni az állampolgárokat, a családokat, hogy haté-

dônek, és ezeket a kérdéseket szakmai szinten kell majd me-

13

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

B. Gy.: Meggyôzôdésünk szerint Európa leginkább az eddigieknél

nedzselni. Magyarországnak továbbra is a kutatás-fejlesztés,

majd a célkitûzésektôl a programok megvalósításáig. Az SAP-nak

szoftveripar, regionális szolgáltató központok terén lehet esélye.

jelenleg is létezik az a kezdeményezése, hogy regionális szinten szervezi egyes szolgáltatási szervezeti egységeit: két éve például

D. R.: Mivel az új tagországokban a korábbinál nagyobb lehetô-

budapesti székházunkban mûködik a nemzetközi support center.

ségek nyílnak majd a kutatás-fejlesztésben, regionális szinten

A csatlakozással számos lehetôség nyílik meg mind a regionális,

ezen a területen jelentôsebb együttmûködés képzelhetô el. A csat-

mind az önálló kezdeményezések elôtt: erôsödni fog az az igény,

lakozás segítségével ugyanakkor a határ menti régiók gazdasági

hogy tovább bôvítsük szerepvállalásunkat a kutatás-fejlesztés és

és társadalmi helyzete is rendezôdhet.

az oktatás területén. Az SAP elsôdlegesen a felsôoktatásban, az oktatási intézmények támogatásában lát reális lehetôségeket

V. T.: Véleményem szerint erôsebb szinergia lesz a régió orszá-

erre. Regionális szinten a K + F területén jelentôsebb együttmû-

gai között, regionális szintû együttmûködések is kialakulhatnak

ködések képzelhetôk el.

t r e n d

EU-csatlakozás: mennyire konvergálunk? Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság már több ízben elkészítette az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó államokra vonatkozó konvergencia-indexét. A legutolsó konvergencia-indexek 2003 novemberében láttak napvilágot. Az indexeket az EU-hoz május 1-jén csatlakozó nyolc kelet-

esetében a javulást egyenlô mértékben a költségvetési deficit

közép-európai állam nominális, szerkezeti és reálkonvergenciá-

csökkenése, valamint a gyors jövedelemkiáramlás miatt bekö-

ját jelzô mutatók összesített figyelembevétele határozza meg.

vetkezett bér- és jövedelemkonvergencia okozta.

E mutatók jelzik, hol tartanak ezek az országok egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagos értékeihez viszonyítva a felzárkózás

Szembetûnô, hogy nem következett be javulás Szlovákia kon-

hosszú folyamatában.

vergencia-indexében annak ellenére, hogy az államháztartási és fizetési mérleg egyensúlya jelentôsen javult, aminek az ára

A csatlakozó államok rangsora 2003-ban nem változott jelentôs

azonban a felpörgô infláció és a lassuló gazdasági növekedés.

mértékben az egy évvel korábbihoz képest, csak némi átrendezô-

Hasonlóképpen érdekes, hogy a sorban utolsó elôtti helyen

désnek lehettünk tanúi. Összességében elmondható, hogy az

szerepel Észtország, amely gyakran példaként említett ország,

országok többségének konvergencia-indexe kismértékben növe-

de ebben az összevetésben rosszabbul teljesített a két másik

kedett, bár Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében stagnálás,

balti államnál, és csak Szlovákiát elôzi meg a rangsorban.

míg Csehországéban enyhe csökkenés mutatható ki. A rangsort

Sándorfi Balázs

változatlanul Szlovénia vezeti, a térségben kiugróan magas reál-

[email protected]

gazdasági fejlettségének és kedvezô szerkezeti adottságainak, valamint az inflációt leszámítva évek óta stabil makrogazdasági A konvergencia-index alakulása a csatlakozó államokban

környezetének köszönhetôen. 8

Szlovénia után Csehország és Litvánia következik a rangsorban, de azt érdemes kiemelni, hogy Litvánia gazdasági indexe stag-

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

nált, Csehországé pedig romlást mutatott, a lassú növekedés, illetve a költségvetési és folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása miatt.

A konvergencia-index sorrendje és változás 1998-hoz képest 1998

7

2003

6 5 4 3 2

Magyarország a rangsorban a negyedik-hatodik helyen áll Lettországgal és Lengyelországgal azonos értékkel. Lengyelország helyzete az egy évvel korábbihoz képest elsôsorban a gyorsabb GDP-növekedésnek köszönhetôen javult, míg Magyarország

14

1 0

nia ové Szl

ia ván Lit

ág ág zág zág zág rsz rsz ors ors ors tto aro eh szt yel y g Le g É Cs n Ma Le

kia ová Szl

k i t e k i n t ô

A Budapesti Értéktôzsde az EU-csatlakozás után Pozitív hatása lehet mind a tôzsde, mind pedig a befektetôk számára az európai uniós csatlakozásnak, bár ezek egy része már lezajlott – derül ki Jaksity Györgynek, a Budapesti Értéktôzsde (BÉT) elnökének a szavaiból. – Milyen közvetlen elô-

a számát (a megállapodáskor ez körülbelül 10 000 volt, és folya-

nyökkel jár a BÉT és a

matosan emelkedik). A Xetrán, illetve a BÉT-en keresztül bo-

befektetôk számára az EU-

nyolított forgalom egyébként folyamatos növekedést mutat.

csatlakozás?

A BÉT szorgalmazza a más tôzsdékkel való együttmûködést is, hiszen a Xetrán elérhetô instrumentumok a világpiac 40%-át

Jaksity György: A leglátvá-

fedik le, én azonban azt szeretném, ha ez a szám 70–80%-osra

nyosabb, leginkább kézzel

emelkedne. Márpedig véleményem szerint ezt a Xetra organikus

fogható hatása az EU-csat-

növekedésével nem tudjuk elérni.

lakozásnak az lehet, hogy

Jaksity György

az unió tagjaként hazánk

Lényegi változást egy észak-amerikai kapcsolat kialakítása jelen-

lényegesen több befektetô

tene, a másik fél szempontjából azonban egyelôre jelentéktelen

számára lesz elfogadható

nemcsak a budapesti, hanem még a nagy európai tôzsdékkel

befektetési célpont, ami

kiépíthetô kapcsolat is – legalábbis abban a konstrukcióban,

újabb befektetôket, még

melyet például a német tôzsde szorgalmaz.

több pénzt hozhat a piacra, mely ceteris paribus felér-

– Az EU-csatlakozás jelent-e technológiai kihívást a BÉT-nek?

tékeli a magyar vállalatokat, és ezzel együtt várhatóan magasabb forgalmat is generál majd.

J. Gy.: Maga a csatlakozás közvetlenül nem jelent technológiai kihívást, hiszen a fejlesztéseket folyamatosan kell végezni a piacok

A törvényhozás és a tôzsdei szabályzatok változása is pozitívan

és az alternatív szolgáltatók közötti verseny folytán, mely a be-

hat, ezek azonban csak hosszabb távon érezhetôk, és részben

fektetôk és a kibocsátók kegyeiért, illetve üzleteiért folyik. Ez

már le is zajlottak. A nagy kérdés az, hogy az EU-csatlakozás után

folyamatos versenyt jelent, melyben a BÉT is komoly lépésekre

milyen további tôzsdei integráció mehet végbe, és ez hogyan

kényszerült, illetve kényszerül.

hat majd a kelet-európai tôzsdékre. Nem mellékes az sem, hogy újra elôtérbe kerül-e a régió börzéinek az integrációja, vagy

– Mik a BÉT közép-, illetve hosszú távú tervei?

pedig a nagy nyugat-európai tôzsdék lesznek aktívabbak a tulajdonrészszerzések területén.

J. Gy.: A Budapesti Árutôzsdével (BÁT) és a Kelerrel való integrációt illetôen jelentôs elôrelépések történtek az elmúlt idô-

– Az adózási változásoknak milyen hatásuk lesz majd?

szakban, és további kedvezô folyamatok valószínûsíthetôk. A hazai befektetési kultúra és kedv növelésének érdekében

J. Gy.: A BÉT-nek együttmûködési megállapodása van a német

a BÉT mindent megtett és meg is tesz, ez azonban egy hosszú,

Xetrával, így forgalomnövekedést hozhat az, hogy a külföldi be-

többéves program, a kezdeményezés azonban megtörtént, és

fektetések egy része adómentessé válik. Ha azonban a forgal-

a program elindult.

mok felé terelik, amelyek nem jelennek meg a Xetrán, akkor az

A kibocsátók számának növekedése megindult, és további be-

közvetlenül nem kedvezô a BÉT-nek, mindazonáltal a befekte-

vezetésekre számítunk az idei évben is. Bizakodásra ad okot,

tôi környezetre és a piaci klímára közvetetten pozitívan hathat.

hogy a Tôzsdeképes Cégek Klubjában több olyan társaság is van, amely komolyan gondolja a tôzsdei megmérettetést már

– Hosszabb távon a hazai befektetôk az EU-csatlakozás

rövid távon is.

hatására hozzáférhetnek-e majd több papírhoz? A befektetôi bizalmat tekintve a részvénypiac „jól áll”, hiszen míg J. Gy.: Több papírhoz abban az esetben férhetnek hozzá a be-

a forinttal és az állampapírpiaccal kapcsolatban jelentôs biza-

fektetôk, ha a BÉT valamely másik tôzsdével egy újabb meg-

lomvesztésnek lehettünk tanúi az elmúlt idôszakban, addig

állapodást köt, illetve ha a Xetra növeli instrumentumainak

a BÉT-en a forgalom, a kapitalizáció, illetve az index értéke ko-

15

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

mat a kedvezôbbé váló adózási szabályok olyan instrumentu-

molyabb mértékben növekedett. Természetesen azért a tôzsdei

– Számít-e a BÉT technológiai papírok bevezetésére az elkövet-

környezetre is igen nagy hatással van a hazai makrogazdasági

kezô idôszakban?

helyzet bizonytalansága. J. Gy.: A Synergon versenytársai közül is vannak érdeklôdôk, A kormányzati kapcsolatokban és a jogszabályalkotásban gyors

a legfôbb probléma azonban az, hogy a legtöbb hazai techno-

és jelentôs elôrelépés történt: a tôkepiaci törvény fejlesztése

lógiai cég túl kicsi a tôzsdei bevezetéshez, nincs meg a gazda-

befejezôdött, az árfolyamnyereség adó 0%-osra csökkent, és

ságos tôzsdei mérete, a bevezetés és a tôzsdei jelenlét nem

további kedvezmények jelentek meg az adórendszerben.

biztos, hogy megéri nekik. Kedvezô méretû cégnek a minimum

A privatizáció tôzsdei irányba terelése is kinyilvánított

100 millió eurós kapitalizációval rendelkezô társaságok

kormányzati preferencia, és az ÁPV is minden tôle telhetôt

számítanak, ezek a vállalatok már megfelelôen likvidek tudnak

megtesz.

lenni a parketten.

t a n á c s a d á s

Mi a BASEL II? A New Basel Capital Accord, azaz a BASEL II ajánlás a bankok tôkemegfelelési szabályozására vonatkozik, és célja, hogy az elsô bázeli egyezmény helyébe lépjen. A BASEL II egyezmény kidolgozására azért került sor, mert

A bázeli egyezmény abból a szempontból is sajátos, hogy mind

a banki termékek és szolgáltatások a nyolcvanas évektôl

a hitelkockázathoz, mind pedig a mûködési kockázathoz tarto-

kezdve olyan sokfélék és változatosak lettek, és ebbôl fakadóan

zó tôkekövetelmény-számítás során három-három lehetséges

a hozzájuk kapcsolódó kockázatok mértéke is annyira külön-

módszer választására ad lehetôséget.

bözô volt, hogy szükségessé vált egy, az elôzô egyezménynél lényegesen rugalmasabb, a bankok tényleges gyakorlatát, kínált

Ezek a módszerek abban különböznek egymástól, hogy milyen

termékkörét pontosabban figyelembe vevô kockázatkezelési

mértékben teszik lehetôvé a bankok saját gyakorlatából szár-

eljárás, szabályrendszer.

mazó adatok felhasználását.

Ezzel párhuzamosan a BASEL II egyezmény tükrözi azt a szem-

Mit jelent ez a bankok számára?

léletváltozást is, amely az elmúlt húsz évben a kockázatkezelésben a pénzügyi szektorban végbement. Ennek megfelelôn

A BASEL II egyezmény hatályba lépésének dátuma 2006 de-

a BASEL II már tartalmazza a mûködési kockázatokat is mint

cembere, az EU-direktíva feltehetôleg 2007 júniusában fog

jelentôs kockázati tényezôket a pénzügyi kockázatok mellett.

hatályba lépni. Felvetôdhet a kérdés, mi az aktualitása ennek a kérdésnek most, 2004 tavaszán? Aktualitása több körülmény-

Az Európai Unió a bázeli elvek alapján megalkotta a kockázat-

ben gyökerezik. Az egyik módszertani. A BASEL II egyezmény

kezelést szabályozó, az Európai Unióban érvényes direktíva

többféle tôkekövetelmény-számítási módszer választására ad

tervezetét (CAD3 – Capital Adequacy Directive 3). Ez a direktí-

lehetôséget. Ezek közül az egyik, a fejlett belsô mérési mód-

va – mely alapjaiban a bázeli egyezményre támaszkodik –

szer azon alapul, hogy a bankoknak kétéves intervallumokban

kötelezô érvényûvé válik a jövôben a magyar bankok számára is.

kell saját adatok alapján mérniük a hitelezési ügyleteik kocká-

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

zatát. Amennyiben valamelyik bank ezt a módszert választja, Mind a bázeli egyezmény, mind pedig az EU-direktíva három

rendelkeznie kell ezen intervallumra vonatkozó adatokkal. Az

területen szabályozza a tôkekövetelménnyel kapcsolatos eljá-

elôzetes felmérések szerint a bankok olyan kedvezônek tartják

rásokat. Az elsô a szigorúan a banki terület, ahol a hitel- és

ennek a módszernek a használatát, hogy mind a régióban,

mûködési kockázatokról van szó, a második a felügyeleti sza-

mind pedig Európában több mint 50 százalékuk nyilatkozott

bályozás, a harmadik pedig a bank és az ügyfelek közötti kap-

úgy egy tavalyi felmérésen, hogy ezt a módszert kívánja

csolat, ahol a nyilvánosság kérdéseit szabályozták.

bevezetni. A cikk folytatása a 18. oldalon

16

M a g a S y n

Olvasóink mondták A Magasyn 2003. téli számában találkozhattak Olvasóink lapunk tartalmával és külsejével kapcsolatos kérdôívünkkel. A kérdôívet 2004. január 31-ig kitöltôk között 3 db digitális fényképezôgépet sorsoltunk ki. A sorsoláson 64 fô kívánt részt venni. A válaszadók 92%-a megfelelônek találja a lap témaválasztékát,

Az egyéb beosztási kategóriába a kitöltôk fele sorolta magát,

de 25%-uk további témákat is megjelölt, amirôl még szívesen ol-

zömük 101–500 vagy 500 fô feletti vállalkozásnál dolgozik, a többi

vasnának: nagy részük az IT technológia és annak üzleti haszna

szóródik más cégméretek között.

kombinált bemutatási módjára volt kíváncsi, tehát a technikai megoldás és annak üzleti haszna egyaránt fontos számára. Szintén

Olvasóink közül a legtöbben IT szakemberek, akiknek 28%-a

nagy érdeklôdésre tart számot az IT technológia és annak üzleti

a telco/média területen, 26%-a a kereskedelem/ipar területén,

hasznai.

13-13%-a az államigazgatásban, illetve pénzintézetekben, míg a többiek közszolgáltatóknál vagy egyéb területen tevékenykednek.

Olvasóink döntô hányada úgy véli, hogy a lap jól olvasható, és

Olvasóink zöme (57%-a) 500 fô feletti, 26%-a pedig 101–500 fô

tartalmilag is színvonalasnak tekinthetô (5-ös skálán 4-es fokozat).

közötti létszámú cégnél, intézménynél dolgozik. Az egyes cégek-

Az IT vezetôk a cikkek szakmai színvonalát tartják elsôdlegesnek

nél a lapot átlagosan 3-4 fô olvassa.

az olvasmányossággal szemben. Ezúton is köszönjük a felmérés résztvevôinek, hogy válaszaikA lap egy évvel ezelôtti arculatváltását Olvasóink megfelelônek

kal segítették munkánkat, a nyerteseknek pedig gratulálunk.

tartják, az új designt a cégvezetôk és pénzügyi/gazdasági vezetôk 84%-a vélte pozitív váltásnak. Olvasóink 43%-ának tetszenek a belsô illusztrációk, de sokan több szakmai illusztrációt várnak. A nagy többség helyesli a mûvész megjelenését a címlapon, míg a technológiával kapcsolatos címlapot leginkább a IT vezetôk és szakemberek, illetve az egyéb szakemberek javasoltak. A kérdôívek feldolgozásából kiderült, hogy Olvasóink 9,21%-a azon cégvezetôk körébôl került ki, akik az 50 fô feletti vállala-

A nyertesek a következôk voltak: Paár György rendszergazda, Környezetgazdálkodási Intézet. dr. Stern Pál osztályvezetô, MÁV Rt. Vezérigazgatóság Informatikai Fôosztály. Szirmai Ákos szakmai igazgató, AAM Tanácsadó Rt. A díjazottak a digitális fényképezôgépeket Száray Loránt vezérigazgatótól 2004. március 12-én vették át.

a kereskedelmi és ipari, valamint az informatikai szektorban tevékenykednek. A legtöbben az IT vezetôk, s nagy részük 500 fôsnél nagyobb vállalatnál dolgozik.

E U

m i n d e n e k

f e l e t t

–

a

M a g a s y n

k o r á b b i

Stratégia • Üzleti stratégia az EU felé – Czakó Ferenc, a Synergon elnökének cikke (2003. nyár) • Az IT beruházásokon múlhat a vállalkozások jövôje az EU-ben – Göndör László cikke (2003. nyár) Felülnézet

• IST pályázatok: szükség van a hazai kutatásokra – Hanák Péter, OM fôosztályvezetô-helyettes (2004. tél)

• Nemzeti Fejlesztési Terv – Ferge Sándor, az IHM fôosztályvezetôjével (2003. ôsz)

• Készül a Nemzeti Fejlesztési terv – Dr. Dobrev Klára, Nemzeti Fejlesztési és EU Támogatások Hivatal elnökhelyettese (2002. tél)

• Milliárdok a mezôgazdaságnak – Dr. Zöldréti Attila, a SAPARD Hivatal elnöke (2002. nyár) Távközlés • Forró ôsz a távközlésben – Márton György cikke a Hírközlési törvényrôl (2003. ôsz)

s z á m a i b ó l

• Hogyan hat a távközlési piacra az EU-csatlakozás – ICEG konferencia (2003. nyár) Egészségügy • Az egészségügy információs és kommunikációs technológiai helyzete – Dr. Simon Pál az IHM tanácsadója (2003. nyár) • Informatika a hazai egészségügyben – Márton György cikke (2003. nyár) Trend

• Az ICT piacról (2003. ôsz) Esettanulmány • Egy genfi projekt – IT stratégia-tervezési esettanulmány (2003. ôsz) Kitekintô • E-learning piaci lehetôségek az EU-ban és Magyarországon (2003. nyár) • Sikertörténetek az EU-ból (2002. ôsz) • Jog az informatikában – Dr. Mayer Erika, Páneurópa Jogász Unió (2002. nyár)

17

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

toknál dolgoznak. Ezek a társaságok a távközlési és média-,

A másik a projektek komplexitásában keresendô. Egy BASEL II

Miben tud segíteni a Synergon partnereinek?

projektben a bank szinte valamennyi üzletága érintett kisebbnagyobb mértékben, és ez a bankokat fokozott óvatosságra

A Synergon komplex BASEL II megoldásokat nyújt banki ügy-

készteti.

felei számára. Partnereivel hitelkockázat-kezelô rendszereket vezet be és üzemeltet. A mûködési kockázatok kezelésére nem-

Egy nemzetközi piackutató cég felmérése szerint, 2004 és

zetközi referenciákkal rendelkezô szoftvermegoldásokat kínál,

2007 között a pénzintézetek az IT kiadásaik közel 50 százalékát

melyeket munkatársai széles körû szakmai tapasztalatai segít-

BASEL II projektekkel kapcsolatos feladatokra fogják költeni.

ségével igazít ügyfelei igényeihez.

Más felmérések azt mutatják, hogy a BASEL II projekteket illetôen a legnagyobb feladatok a következôk: az adatme-

Synergon mind eszközkiválasztásban, mind rendszerbe-

nedzsment és a projektvezetés. A szükséges új eljárások imp-

vezetésben komoly gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik,

lementálása és az elôírások pontos betartása sokkal kisebb

és hagyományosan elkötelezett a minôség és a biztonság kö-

gondot okoz a bankok számára, tekintettel arra, hogy ismert

vetelményeinek. Jelentôs ismeretekkel és felkészült szakem-

modellekrôl van szó.

bergárdával (CISA vizsgával rendelkezô szakemberek) rendelkezik a mûködési biztonság és az IT biztonság területén.

A megfelelô BASEL II módszer választása nagyon fontos egy

A Synergon számos COBIT alapú információs auditot valósított

bank számára, mert jó választás esetében jelentôsen csök-

meg, illetve ITIL alapú mûködtetés kialakításában jelent meg

kenthetô a hitelkockázati tôkekövetelmény, ami elsôsorban

tanácsadóként.

üzleti haszon, de ezen túlmenôen jelentôs értéke van a bank

Surányi Mihály

megítélése szempontjából is.

[email protected]

t a n á c s a d á s

Egészségügyi kontrolling

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

Az Európai Unió kapujában manapság egyre több szó esik a nagy állami rendszerek (egészségügy, nyugdíj stb.) reformjáról, átalakításáról. A folyamatosan forráshiánnyal küzdô egészségügy óriási kihívásokkal néz szembe, miközben alig látszik fény az alagút végén. Amikor az egészségügy forráshiányáról beszélünk, elengedhe-

ség, amely vizsgálja az intézmény (vagy intézmények) költsé-

tetlen, hogy ne beszéljünk a gazdálkodásról is. Némileg anakro-

geit, bevételeit és mindazokat a tevékenységeket, amelyek

nisztikusnak tûnhet, hogy az egyre rosszabb állagú kórházak,

a költségek vagy a bevételek alakulásában meghatározó szere-

rendelôintézetek látványa mellett arról beszéljünk, mennyivel

pet játszanak. Tehát a kontrolling nem számbûvészet, hanem

takarékosabban lehetne gazdálkodni. Amikor a gazdaság fejlett-

az intézmények mûködésének ismeretében zajló elemzô tevé-

sége és a nemzetközi gazdasági mutatók nem javulnak, akkor

kenység. Ez a megfogalmazás magában rejti a sikeres mene-

az állam csak más területektôl elvonva képes biztosítani ezeket

dzselés alapjait. Az egészségügyi intézmények menedzselésé-

a forrásokat. Tehát minden egészségügyi intézménynek meg kell

nek egyik, ha nem a legfontosabb kulcstényezôje az informá-

találnia a módját, hogy a lehetô legtakarékosabban tudjon meg-

ciókra épülô elemzés. Mit is kell elemezni? Egyszerûen szólva

felelni a szakmai követelményeknek és a hippokratészi eskünek.

mindent, amibôl költség vagy bevétel lehet.

Amit elkezdünk mérni, az javulni kezd

Az egészségügyi kontrolling

Ez a tapasztalatokon épülô mondás tekinthetô a mindenkori

Az egészségügyi kontrolling egyik kiemelt aspektusa a bevéte-

kontrolling alapjának. Az egészségügy belsô tartalékainak fel-

lek alakulása. Most nyilván sokan gondolják: az OEP finanszí-

tárása elképzelhetetlen a korszerû alapelveken nyugvó kontrol-

rozási rendszerét ismerve nem sok remény van arra, hogy az

ling nélkül. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a kontrolling bizto-

elemzés bármi eredménnyel járhatna. Pedig nem így van. Az

sította elônyöket, érdemes tisztázni, mit is értünk egészség-

intézmények egyik legnagyobb problémája, hogy az OEP által

ügyi kontrollingon. Az egészségügyi kontrolling az a tevékeny-

elfogadott pontok és a belôlük származó pénzügyi keretek csak A cikk folytatása a 19. oldalon

18

hónapokkal a tényleges események után kerülnek a menedzs-

csoportosítva. A másik lehetôség,

ment asztalára. Így nyilvánvaló, hogy az elavult információk

amikor jellegük (költségnemek)

bázisán a folyamatokba való beavatkozás hibás vagy meg-

szerint rendszerezve elemezzük pél-

késett intézkedésekhez vezet. Tehát a menedzsmentnek szük-

dául tendenciájukban a költsége-

sége van a lehetô legfrissebb információkra. Ezeket biztosítja

ket. Ez utóbbi elemzések kiváló

a korszerû orvos-szakmai informatikai rendszer, amely már a

eszköze az SAP rendszer kontrol-

diagnózis és a terápia meghatározásakor lehetôvé teszi az

lingmodulja, amely számtalan

orvos számára, hogy mérlegeljen, milyen eljárással tudja a leg-

elemzô riport, lekérdezés és grafi-

gazdaságosabban megoldani a beteg gyógyítását.

kus megjelenítés segítségével biz-

A másik kiemelt aspektus a költségkontrolling. Ez a terület már

tosítja a menedzsment információ-

kevésbé a betegesetek közvetlen összefüggésében játszik sze-

igényét. Mivel a pénzforgalmi elvû

repet (bár itt is jelentôsége van), sokkal inkább az átfogó költ-

gazdálkodás egyik kulcskérdése,

ségvizsgálatokra épül. Az intézmények költségeinek egy része

hogy idôben észrevesszük-e a költ-

a fenntartásra és mûködtetésre fordított összegek, amelyek-

ségek készpénzigénnyé válását, az

nek minél részletesebb és átfogóbb ismerete lehetôvé teszi a

olyan eszközöknek kiemelt szerepük

menedzsment számára, hogy felismerjen olyan, esetleg pazar-

van a költséggazdálkodásban, mint

ló vagy nem idôszerû tevékenységeket, amelyek jelentôs

az SAP rendszer úgynevezett költ- Göndör László

forrásokat emésztenek fel. Ezen költségek elsôdleges infor-

ségvetés-menedzsment modulja. Ez a modul biztosítja, hogy az

mációfeldolgozó közege egy korszerû vállalatirányítási rend-

intézmények éves költségvetésének alakulását nem a készpénz-

szer. Az SAP mint az ilyen szoftverek piacán vezetô szerepet

igény felmerülésekor, hanem már a költségeket elôrevetítô

betöltô termék ma már számtalan referenciával rendelkezik az

anyag és szolgáltatás beszerzésekor megfigyelhetjük (obligó

államigazgatás (pénzforgalmi szemléletû gazdálkodás) terü-

kezelés). Ez lehetôvé teszi a menedzsment számára, hogy ke-

letén, ahová az egészségügyi intézmények is tartoznak.

mény korlátokat szabjon (például megakadályozzon kereteken

Az SAP rendszer segítségével egy intézményen beül átláthatóvá

túlmutató beszerzéseket) a költséggeneráló folyamatokban.

és mérhetôvé tehetôk azok a reálfolyamatok, amelyek a költségek jelentôs részét felemésztik.

Összefoglalva

A pénzforgalmi elvû gazdálkodás

Elmondható, hogy az egészségügyi intézmények gazdálkodásának két kulcseszköze az orvos-szakmai rendszer és a válla-

A költségek másik nagy csoportjába sorolhatók azok, amelyek

lat/intézményirányítási rendszer. Ezek szorosan integrálva

közvetlen kapcsolatban állnak a gyógyító tevékenységgel. Ilye-

biztosítják az intézményi vezetés információellátását és a dön-

nek például a gyógyszerköltségek, az ápoláshoz kapcsolódó

téseik meghozatalához szükséges alapokat. Az SAP rendszer

költségek, a vizsgálatok anyagköltségei (például röntgenfilm

nem csupán a vállalati szférában, de az egészségügy oly elha-

stb.) és még sok más. Ezek elemzéséhez két különbözô úton

nyagolt területén is jelentôs támogatást nyújt a korszerû

lehet eljutni. Az egyik, amikor az orvos-szakmai rendszerekben

gazdálkodásban.

tárolt költségadatokat orvos-szakmai szempontból vizsgáljuk.

Göndör László

Például betegdiagnózis-típusok vagy beavatkozások szerint

[email protected]

t a n á c s a d á s

A Synergon InfoRend rendszere az egészségügyi intézmények

gyûjtve, tárolva. Ezzel az integráltsággal az intézményen belül

betegellátási, adatszolgáltatási és gazdálkodási tevékenységeit

megvalósítható az online kommunikáció – amely elsôsorban

támogató, integrált egészségügyi információs rendszer.

az adatbevitel csökkentését eredményezi, illetve megteremti

Az InfoRend teljes körûen lefedi az egészségügyi intézmény

az adatok elérhetôségét bármely munkaállomásról, továbbá

betegellátásban részt vevô egységeit, folyamatait, a keletkezô

lehetôséget biztosít logikus összegzésükre.

adatokat (betegadatok, ellátási adatok) egyetlen adatbázisban

19

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

Inforend kórházirányítási rendszer

e s e t t a n u l m á n y

Kórház-informatika EU-finanszírozással A Synergon a szekszárdi kórházzal közösen kifejlesztett háziorvosi kapcsolata megoldást ad a regionális egészségügyi informatikai rendszerek kialakításához. Ezek a rendszerek az elkövetkezô években általánossá válhatnak, amit az is mutat, hogy idén a kormány – nagyrészt az EU strukturális alapjaiból finanszírozva – mintegy 4,5 milliárd forintot különített el erre a célra. Jelenleg a háziorvosok és egy adott egészségügyi intézet között az információkapcsolat alapja a telefon, melyen keresztül a háziorvos igyekszik tájékozódni betege kezelési eredményei után. Ez nagyon sok idejébe, fáradságába (és pénzébe) kerül, ami károsan befolyásolhatja a további gyógyító-megelôzô munkát. A projekt ezen a kaotikus, fáradságos és ad-hoc jellegû tájékozódáson kívánt segíteni azzal, hogy a legkorszerûbb kommunikációs technológiákat felhasználva megteremtette a közvetlen, automatikus, internet alapú, kétirányú kapcsolatot a kórház és a háziorvosok között. Jelenleg a Synergon által szállított Oracle platformon kifejlesztett InfoRend klinikai rendszer 600-nál több felhasználó számára biztosítja a járó- és fekvôbeteg-ellátás különbözô területein a rendszer szolgáltatásait. Ezen szolgáltatások között jelentôs szerepe van a kórházi munkahelyek (praxisok) elôjegyzéses rendszerének is. A kórházi információrendszer a klinikai és a pénzügyi-gazdasági területek bekapcsolásával funkcionálisan teljes körûvé

A járó- és fekvôbeteg-ellátásért felelôs egészségügyi intézmény, a kórház és a beteg alapellátásáért felelôs személy, a háziorvos között létrejövô elektronikus információcsere.

vált, a továbblépés iránya a kórházon kívüli kommunikáció

szolgálja az a lehetôség, hogy a beteg alapellátó orvosa minél

megvalósulása, amit ezen projekt segítségével értek el.

pontosabb, minél gyorsabb információval rendelkezzen azokról a kezelésekrôl, amelyek nem az ô praxisában történtek (já-

A háziorvos és a kórház között megvalósítandó on-line kap-

róbeteg-szakrendelések, osztályos kezelések). Ily módon az orvos

csolat létrejöttével együtt járó elônyök a következôk:

átfogó képet kap páciense egészségi állapotáról.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

• A háziorvos a kórházi praxisok számítógépes elôjegyzési naptárához történô hozzáférés birtokában optimalizálhatja a beküldés

Szintén a beteg érdekét szolgálja a kétirányú kommunikáció

idôpontját, valamint a beküldéssel kapcsolatos adatok on-

másik része, melynek révén nem sürgôs beutaló esetében ter-

line módon bekerülhetnek a kórházi adatbázisba, csökkentve

vezhetôvé válik a kezelés idôpontja. Az elôjegyzés révén csök-

a betegfelvételi feladatokat. Az on-line háziorvosi beutalással

ken a várakozási idô, ami a beteg elégedettségének növeke-

megszûnik a hibás adatbevitel is.

dését eredményezheti. A rendszer kialakítása lehetôvé teszi,

• A háziorvos automatikusan megkaphatja (amennyiben a beteg

hogy a jövôben a páciens otthoni számítógépérôl is csatlakoz-

ezt kifejezetten nem tagadja meg) a hozzá bejelentkezett beteg

hat a rendszerhez, és a nem beutalóköteles szakrendelésekre

fekvô-, illetve járóbeteg-kezeléseinek záródokumentumait, a vizs-

saját maga is kérhet elôjegyzést, másrészt megtekintheti ko-

gálati eredményeket a kezelés lezárását követôen – a folyama-

rábbi kezelési eredményeit.

tosan karbantartott háziorvos–beteg kapcsolótábla alapján.

Az egészségügyi átalakulással összhangban a projekt az egész-

• A kórházi kezelések meghatározott esszenciális adatai auto-

ségügy számos pontján nyújthat elônyöket:

matikusan bekerülhetnek a háziorvosi rendszer adatbázisába.

– a betegutak lerövidíthetôk; – a járóbeteg-ellátás és a kórházi szolgáltatás igénybevétele

A projekt közvetlen és közvetett hatásai

csökken.

A projekt célkitûzései között elsôdlegesen az szerepelt, hogy a

A projekt megvalósulása esetén így jelentôsen hozzájárulhat az

gyógyító személyzet az adekvát oki terápia pontos fölállításá-

egészségügy átalakításának fô célkitûzéseihez: a költséghaté-

val a leghatékonyabb kezelést-ápolást tudja nyújtani. Ezt a célt

konyság és az egészségügyi eljárások minôségének javulásához.

20

t e c h n o l ó g i a

A távmunka biztonsági ôre Az internet fejlôdésével párhuzamosan, jelentôsen megnövekedtek a távmunka-lehetôségek is, melyek azonban felvetnek egy újabb problémát, a biztonság kérdését. A távmunka lehetôségének biztosításához szükséges a vállalat informatikai rendszerének megnyitása, ami fokozott biztonsági kockázattal jár. A Synergon egy hatékony megoldást, az e-Bodyguardot javasolja ügyfeleinek. • a központi informatikai hálózatra való csatlakozás nélkül is igénybe lehet venni bizonyos alkalmazásokat; • megvalósítja a VPN alapú hálózati forgalomtitkosítást a VPN kliensek és a központban üzemelô VPN koncentrátor között, együttmûködve a chipkártyával is; • a teljes VPN alrendszer egy központi menedzsmentkonzolról teljes mértékben távmenedzselhetô; • a chipkártya a távmunkaállomás védelmét off-line és on-line üzemmódban is támogatja, a kártya eltávolítása a távmunkaállomást blokkolja; Az EU-csatlakozással felgyorsulhat a távmunka terjedése is,

• a távmunkaállomás merevlemezén tárolt adatok védelmét

hiszen az integráció hatására, – ha részben is, de megnyílik az

valós idejû kötet-, illetve állománytitkosító program oldja meg;

EU munkaerô piaca, s a távolságok leküzdésének egyik leghatékonyabb eszköze a távmunka lehet. Ez azonban természetesen

A Synergon az e-Bodyguard rendszert alkalmazta a Magyar

biztonsági problémákat is magával hoz...

Országgyûlés Hivatalának laptop-projektjében is, melynek keretében az országgyûlési képviselôk mobil számítógépek-

Az információk bizalmassága, hitelessége és rendelkezésre ál-

hez jutottak. A képviselôknek magas fokú biztonsági megol-

lása mind a távmunkaállomásokon, mind a központi rendszer-

dásra volt szükségük annak érdekében, hogy akár otthonról

ben tárolt és a kommunikációs csatornákon továbbított infor-

is hozzáférhessenek a munkájukhoz szükséges bizalmas iratok-

mációk esetében sérülésnek és jogtalan elérésnek lehet kitéve.

hoz a hivatal rendszerén keresztül. Az e-Bodyguard rendszer

Az információk védelmének érdekében a távmunkának alap-

jelenleg már egyszerûsített formában is elérhetô, s haszná-

vetô feltétele az, hogy a távmunkaállomásokon valamennyi

lata is igen egyszerû.

releváns adat automatikusan rejtjelezetten legyen tárolva, és még abban az esetben is kizárja illetéktelenek hozzáférését, ha esetleg a számítógépet eltulajdonítják.

• a vírusvédelmet három keresômagra épített, valós idejû, automatikus fertôzésmentesítést végzô, naponta frissülô antivírusprogram oldja meg, a rendszer központilag mene-

Ennek következtében a bejelentkezés a számítógépbe még helyi

dzselhetô;

üzemmódban is csak a kétfaktorú azonosítás módszerével vé-

• a távmunkaállomás védelmét szoftver alapú személyi tûzfal

gezhetô el: a jelszóvédelemnek chipkártyás azonosítással kell

egészíti ki, amely többek között IP csomagszûrési, ki- és be-

kiegészülnie. A chipkártya biztosítja, hogy csak a birtokosa

felé irányuló forgalomkorlátozási, többszintû, elôre definiált

legyen képes hozzáférni a gépen tárolt adatokhoz.

biztonságipolitika-készítési és távmenedzselési lehetôséggel, valamint kiterjedt naplózási szolgáltatásokkal mûködik.

széles spektrumán jöhet létre, a kapcsolatnak ellenôrzött mó-

Az e-Bodyguard rendszer telepítése nem igényli a már meglévô

don, titkosítva, illetéktelenek számára még lehallgatás esetén

informatikai rendszer lényeges elemeinek átalakítását, lecse-

is értelmezhetetlenül kell megvalósulnia. Ezenkívül meg kell

rélését, sôt a már meglévô informatikai rendszer soron kívüli

oldani a külsô behatolók elleni védelmet is.

leállítására sincs szükség. Az e-Bodyguard további elônye, hogy rendelkezik központi konfigurációs, adminisztrációs és

A Synergon e-Bodyguard távmunkamegoldás tulajdonságai

monitoringmenedzselési lehetôségekkel, de a rendeltetésszerû mûködtetés során nem igényli az üzemeltetô folyamatos sze-

• támogatja valamennyi kommunikációs csatlakozási módot, amelyekkel a földrajzi elhelyezkedéstôl függetlenül elérhetô a központi telephely IT hálózata;

mélyes felügyeletét. Bán Zoltán [email protected]

21

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

Mivel a távmunkakapcsolat a kommunikációs megoldások igen

t e c h n o l ó g i a

Next Generation Desktop – üzemeltetési technológia Tavaly szeptember 13-án jelentette be hivatalosan a Microsoft és az Atos Origin közös outsourcing megoldását, a Next Generation Desktopot (NGDT), melynek segítségével az ügyfelek jelentôs költségcsökkenést és a hatékonyság növelését tudják elérni. A Next Generation Desktop megoldást a Microsoft és az Atos

Szabályok

Origin az európai, valamint a közel-keleti és afrikai régióban ajánlja ügyfeleinek. A rendszer alapját a Microsoft Windows

A Next Generation Desktop szabály alapú rendszer, ami azt

XP operációs rendszer és a Microsoft Office 2003. üzleti szoft-

jelenti, hogy a jelenlegi és a jövôbeli alkalmazottakra is vo-

vercsomag jelenti, melyek számos üzemeltetési tapasztalat

natkozik, s a munkakörök egymáshoz viszonyított helyzetét, egy-

alapján kialakított funkcióval lettek kiegészítve. Ezek közül ér-

mással történô kapcsolattartási formáit is rendszerezi. Emellett

demes megemlíteni a Workflow, a vállalati portál, a virtuális

a vállalati szabályozási rend beépül az informatikai infrastruk-

PC, a helpdesk- és a szoftverdisztribúciót, valamint a kontroll-

túra kezelésébe.

és a szervermenedzsmentet. Elérhetôség A Next Generation Desktop egy olyan komplett szolgáltatáscsomag, mely mind a szoftver-, mind pedig a hardveroldalról

A Microsoft a Next Generation Desktop esetében „virtualizálta”

a legalacsonyabb üzemeltetési költséget jelenti nagyvállala-

a kliensi használatot, így a felhasználó specifikus környezete

tok számára. A rendszer támogatja a jövôbeli fejlesztéseket is,

teljes egészében elválik a konkrét PC-tôl. Ennek következtében

azaz az újabb szoftververziók integrálása is gördülékenyen

szükségtelenné válik a PC vagy a laptop leállítása az esetleges

történik.

javításkor, s bármely konzol használható a napi munkavég-

A NGDT szakít a hagyományos PC – felhasználó – karbantartó

zéshez.

filozófiával és az informatikát az üzleti elvárások kiszolgálásának eszközévé teszi, ami munkakörök és mûködési szabályok

Üzleti elvárások

formájában nyilvánul meg. A Next Generation Desktop a kontrollfunkciókat az üzleti igények szerint valósítja meg, így a környezet megoldja a szerep alapú munkavégzést, a vállalati szabályozás leképezését, valamint a hardverfüggetlen hozzáférést. Ráadásul ezek a szabályozások egy belsô portálon keresztül a vállalat vezetésének a kezébe adhatók. Ennek következtében a személyek és a szerepek megfeleltetése nem informatikai feladat, hanem csupán üzleti döntés kérdése. Természetesen nélkülözhetetlen az IT, mely a rendszer automatizmusát felügyeli. Piller Károly [email protected] Munkakörök Az NGDT a szerep (munkakör) alapú hozzáférési rendszer kiterjesztését jelenti, mert a szerepek a hozzáférési jogosultságokon

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

túlmenôen a vállalati erôforrásokhoz (szoftver-hardver eszközök) vannak rendelve, a felhasználók pedig az erôforrásokat

A Next Generation Desktop szoftver komponensei • kliens operációs rendszer; • üzleti alkalmazások (Microsoft Office); • e-mail; • fájl- és nyomtató-szolgáltatások; • internetkapcsolat; • vírusvédelem.

munkakörük alapján érik el. Így megoldott, hogy az adott munkakör betöltéséhez nemcsak a hozzáférési jogok, hanem maguk a szoftverek is automatikusan elérhetôvé válnak, azaz például a VISIO fájlokhoz automatikusan az igényelt alkalmazás is települ a kliens számítógépére.

22

A Next Generation Desktop által kínált szolgáltatások: • helpdesk; • desktopmenedzsment; • szervermenedzsment; • LAN- (Local Area Network) menedzsment.

t e c h n o l ó g i a

Deverto CA – magyar fejlesztésû IP telefonközpont Manapság már nem lepôdünk meg azon, ha IP alapú hangátvitellel találkozunk. Mind a szolgáltatói rendszerekben, mind a magánhálózatokban megfigyelhetô a telefon és az adatkommunikáció konvergenciája. Az adat–hang integráció esetenként csak az üzemeltetési költségek csökkentét célozza, de egyre több esetben bevezetési motiváció a technológia által nyújtott új szolgáltatások kiaknázása. Mind nagyobb számban jelennek

ennek következtében a nyilvános és a magánhálózat között

meg olyan felhasználások, ahol

nincs kontrollálatlan kommunikáció.

hívásirányítás és -felügyelet is az

Egy ilyen – a Synergon saját hálózatában kialakított – rendszer

IP hálózatban történik. Ilyen esetekben szükséges a hálózatban

lehetôvé teszi a Synergonnal kapcsolatban álló vállalatok, part-

egy hívásvezérlô (Call Agent) rendszer, amely a hagyományos

nerek számára az interneten történô telefonos kommunikációt.

telefonközpont-funkcionalitást valósítja meg. A magyar fejlesztésû Deverto CA egy hardvergyártóktól függet-

A távmunka eszköze

len hívásvezérlô, mely segítségével nagyvállalati és szolgáltatói környezetben különbféle VoIP rendszerek köthetôk közös

Egy másik alkalmazási terület – melyet a Synergon saját

hálózatba. A jelenleg piaci szabványként nyilvántartott mind-

hálózatában szintén megvalósított – lehetôvé teszi a vállalati

három nagy jelzésprotokollt (H.323, SIP, MGCP) képes kezelni,

dolgozók távoli (például otthoni) telefonkapcsolatának bizto-

és ilyen végpontok között hívást felépíteni.

sítását. A belsô telefonhálózat az interneten keresztül kiter-

Az alábbiakban bemutatjuk a Deverto CA hívásvezérlô né-

jeszthetô az otthoni szélessávú internetkapcsolattal rendel-

hány, már megvalósult alkalmazási példáját.

kezô felhasználók felé, ezzel – VPN kapcsolat használata nélkül – valósítható meg a vállalati telefonkapcsolat, s a fel-

Privát telefonhálózati kapcsolat az interneten

használók otthoni IP telefonkészülékei a Synergon alközponti rendszerének részét képezik. A biztonságos hozzáférést a magán-

A Deverto CA segítségével lehetôségünk van két privát hálózat

hálózat és az internethálózat határán elhelyezett hívásvezérlô

között IP alapú telefonkapcsolat (Voice over IP) kialakítására

garantálja, melyen a felhasználók önmagukat név/jelszó

az interneten keresztül, ami szükségtelenné teszi a közvetlen

alapján azonosítják.

adatátviteli út kialakítását a két végpont között, ezáltal biztosítva a telefonálási költségek még jelentôsebb csökkentését.

Tranzit VoIP hálózat

Hatékonyan olyan területeken valósítható meg, ahol már rendelkezésre áll a megfelelô minôségû internet-hozzáférés, de

A hívásvezérlô alkalmazása a szolgáltatói körben lehetôvé teszi

nem indokolt a dedikált IP kapcsolat kiépítése. Lehetséges

az ügyfelek telefonhálózatai között a felügyelt, számlázható

alkalmazás az egymással telefonkapcsolatot igénylô vállala-

összekapcsolást. Ilyen esetekben az elôfizetôk kapcsolódhat-

tok, intézmények kiszolgálása. Ilyen esetben a vállalati belsô telefon alközpontja – legyen az hagyományos vagy belsô IP telefonos kialakítás – az interneten keresztül képes összekapcsolódni más rendszerekkel. A konfiguráció legkritikusabb területe a magán- és a nyilvános hálózat közötti biztonságos átjárás megvalósítása. A biztonságos kommunikációt a vállalati tûzfal teremti meg, melynek az úgynevezett „demilitarizált zónájában” helyezkedik el a hívásvezérlô. Minden telefonálással kapcsolatos forgalom a hívásvezérlôn halad keresztül, a szolgáltató illeszt az IP hálózathoz –, valamint a legkülönbféle gyártók VoIP rendszerein keresztül (például Cisco Callmanager). A telefonkapcsolat felépítése során rendelkezésre állnak a hívás módosításához vagy esetleges tiltásához szükséges konfigurációs lehetôségek. A telekommunikációs hálózatok esetén egy rendszer legfontosabb paraméterei a skálázhatóság és a megbízhatóság, melyek

23

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

nak hagyományos telefonalközpont segítségével – melyeket

érdekében egyidejûleg több hívásvezérlônek tartalékoltan és terheléselosztásban kell mûködnie. Az említett paraméterek biztosításával a Deverto CA hívásvezérlô biztosítja a telefonhálózatok esetén megszokott és elvárt, kiemelt szintû rendelkezésre állást. Az említett területeken felül további felhasználói körként említhetôk a kábeltelevíziós szolgáltatók, amelyek számára a szoftver biztosítja a legújabb szabványok szerinti telefonszolgáltatás lehetôségét. A Synergon által forgalmazott Deverto CA alkalmazás kiemelkedô példája az élvonalbeli magyar szoftverfejlesztésnek. Közelgô EU-tagságunk és a Synergon-csoport regionális jelenléte

Szendrôi József

lehetôvé teszi az ilyen és hasonló magyar szellemi termékek

[email protected]

megjelenését az európai piacokon.

További információk: www.synergon.hu, www.deverto.hu

e s e t t a n u l m á n y

Call Center a Merloninál A háztartási készülékeket gyártó Merloni az anyavállalat és a leányvállalatok közötti adatkommunikációhoz IP kapcsolatot használ. A cég a költségmegtakarítás és hatékonyságnövelés érdekében azt tervezi, hogy telefonos infrastruktúráját IP alapokra helyezi. A cég magyarországi irodájában a múlt év végén helyezte üzembe

használati információk, szerviz, kiszállás (ez utóbbinál az irányí-

IP telefonrendszerét. A Merloni a Cisco eszközeit választotta; ez

tószámot is meg kell adni). A rendszer a hívásokat három nyel-

a cég az IP telefónia területén olyan referenciákkal rendelkezik,

ven képes fogadni, a hívott számnak és a megadott irányítószám-

amelyek megfelelô biztonságot nyújtottak a beruházáshoz.

nak megfelelôen.

A projekt elsô fázisában a Merloni bérelte az IP telefonrendszert;

Az egyes menüpontok választása után a rendszer kiválasztja azt

ezáltal tapasztalatot szerzett megbízhatóságáról, mielôtt végle-

az operátort, aki a megadott paraméterek alapján (lásd „skill”)

gesen mellette döntött volna. Ezzel egy idôben a Call Center meg-

legjobban ki tudja szolgálni a hívót. A központ kapcsolja a hívást,

oldást is megterveztette.

és a hívó adatait megjeleníti a kezelô számítógépén.

A Cisco IPCC Express Call Center megoldása egyértelmûen meg-

Amennyiben a rendszer nem talál kezelôt, a hívót a várakozási

felelt a Merloni által elvárt követelményeknek és paraméterek-

sorba helyezi. A várakozási sorban a legmagasabb prioritással

nek, mivel költséghatékonyan biztosít egy robosztus Call Center

a Szerviz, kiszállás menüpontból idekerülô hívók rendelkeznek.

környezetet mindazokkal a szolgáltatásokkal, melyek hosszú távon

Ha a hívóval megadott idôn belül nem tud kezelô foglalkozni,

biztosítják a folyamatos üzemelést, valamint a bôvíthetôséget.

akkor a hívó megadhatja nevét és telefonszámát, és az ügyfélszol-

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

gálat visszahívja. Az üzeneteket a rendszer e-mailhez csatolva elküldi A Call Center kialakításának elve

a kezelôk számítógépére.

A Synergon a Call Center kialakításához a Merloni igényeinek és

Tudás alapú kezelôválasztás (Skill based routing)

elképzeléseinek ismeretében tett javaslatot az egyes mûködési jellemzôk beállítására, figyelembe véve a rendszerrel szemben

A kezelôk adott témákban vagy nyelvtudásban különbözô szintje

támasztott jövôbeli bôvítési igényeket, illetve a paraméterezhe-

miatt a rendszer kialakítása biztosítja, hogy a hívót a legteljeseb-

tôséget a könnyebb üzemeltetés érdekében.

ben kiszolgálni tudó kezelô kapja a hívást. Ennek érdekében az

A Call Center rendszer külön kezeli a munkaidôben és az azt

egyes kezelôkhöz „tudás” tulajdonságokat rendeltünk. Minden

követôen érkezô hívásokat. A rendszer a szokásos üdvözlés után

kezelôhöz három tudástípus kapcsolódik a kezelô tudásszint-

választási lehetôségeket ajánl fel: általános információk, termék-

jével együtt.

24

A script kialakítása után a szükséges hanganyagokat rögzítették. A telepítéshez és konfigurációhoz szükséges idô lerövidítése érdekében a rendszer mûködô verzióját a Synergon tesztkörnyezetében alakítottuk ki, így az ügyfélhez már a mûködô, kipróbált rendszer került. A Call Center rendszer beindítása után a kezelôk számítógépeinek és telefonjainak beállítása történt meg, s azok így képesek lettek a Call Center Agent funkció ellátására. Telepítésre került a Supervisor állomás is, amelynek segítségével az erre kijelölt személy a számítógépérôl valós idôben nyomon követheti a kezelôk állapotát, a várakozási sorokat, a rendszer állapotát. A telepített statisztikai állomás segítségével személyi riportok készíthetôk a Call Centerrôl és annak egyes részeirôl is. Felkészítés a használatra Elsô lépésként a kezelôk felhasználói oktatásban részesültek. Ennek keretében rövid áttekintést kaptak a rendszer mûködésérôl, alapfelépítésérôl, valamint az „Agent desktop” használatáról. A Call Center rendszer üzemeltetéséhez egy adminisztrátort is betanítottunk, aki módosítani tudja a rendszer paramétereit a minAz alapmûködés kialakítása

denkori igényeknek megfelelôen. E feladat ellátásának érdekében egy adminisztrátor részletes oktatást kapott a Cisco IPCC Express

A rendszer megvalósítása a mûszaki implementálást, a scriptek

rendszer felépítésérôl, mûködésérôl, paramétereirôl. Ezáltal a Mer-

felépítését, valamint a tesztelést foglalta magába. Erre a

loni képessé vált arra, hogy mindenkori igényeinek megfelelôen

feladatra a Synergon a CCRA Editor programot használta, amivel

önmaga változtatásokat végezzen a rendszerben, jelentôs idôt és

a mûködési folyamat grafikus felületen kialakítható.

pénzt takarítva meg ezzel.

Az üzemeltetés során állítandó változókat paraméterként helyezték el a scriptben, annak érdekében, hogy az adminisztrátor a Call

Gönczöl Zsolt

Center WEB felületérôl könnyen tudja ôket állítani.

[email protected]

t e c h n o l ó g i a

VoiceCover-hangposta- és IP telefonalkalmazások A rendszer elônye, hogy hazai fejlesztés lévén, magyarul szól

Cover mûködik a legnagyobb hazai IP telefonhálózatban,

a hívó félhez – mellé angol és német felület is választható –,

a DÉMÁSZ Rt.-nél is. Fejlett adminisztrációs lehetôségeinek

de kérésre más nyelvekkel is bôvíthetô a rendszer. A moduláris

köszönhetôen bérelhetô irodákba, vagy alternatív szolgáltatók-

felépítésnek köszönhetôen nemcsak webes felülettel és e-mail-

nak is alkalmas hangposta-szolgáltatás nyújtására.

integrációval bôvíthetô, hanem kezelôi feladatokat (IVR), valamint kisebb call center szerepet is elláthat.

Az ezerarcú felhasználó

A VoiceCover hangpostarendszer minden szektorban szóba jöhet, ahol használnak hagyományos vagy IP alapú telefon-

A hangpostarendszer extrája a szolgáltatási osztályok kialakí-

központot, fôbb referenciáink közül kiemelendô, hogy Voice-

tása, melyekbe az egyes felhasználókat jogosultság szerint be

25

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

A Synergon által fejlesztett VoiceCover hangpostarendszer már a hagyományos telefonos világban bizonyított, hiszen ISDN felületen is mûködik, IP telefonhálózat esetén pedig szabványos IP alapokon kapcsolódik a rendszerhez.

Az IP telefonok kijelzôin futó alkalmazások ma már szinte

sunk a vállalati telefonkönyv, amely ma már prediktív

a Cisco teljes készülékpalettáján elérhetôk. Egyes készülékek

keresôvel segít minél gyorsabban ráakadni a keresett

ötsoros szöveges megjelenítésre alkalmasak, a nagyobb kijel-

kollégára. A telefonkönyv tetszôleges belsô címtárhoz vagy

zôs készülékeken már szürke árnyalatos grafikákkal is dolgoz-

adatbázishoz illeszthetô, képek megléte esetén grafikus

hatunk, a legújabb zászlóshajó, a készülék színes és érintôképernyôs.

Az alkalmazások menükbôl, lekérdezésekbôl, adatbevitelbôl vagy akár automatikusan frissülô grafikákból is állhatnak. A telefon

lehet besorolni. Az osztályokban megadható az üzenetek szá-

audio streamet is lejátszhat, így akár riasztásra, intercom

ma, hossza, az üdvözlô üzenetek száma, hossza, a régi üzenetek

funkciókra, akár az elôbb bemutatott hangposta-üzenetlehall-

automatikus törlésének idôintervalluma. A felhasználók akár

gatásra is van mód. A készüléken elérhetô alkalmazásokat vagy

9 különbözô üdvözlô szöveget rögzíthetnek, és hívókhoz ren-

a rendszergazda definiálja elôre, vagy a felhasználók maguk vá-

delhetô szabályokkal alkalmazhatják ôket, fontos hívók esetén

lasztják ki ôket a készülékükhöz tartozó weboldalon. Egy harma-

az üzenet azonnali továbbítása is beállítható.

dik fajta megjelenési mód a képernyôvédôként való elindulás,

A hangpostaládák lehetnek telefonhoz kötöttek vagy függet-

illetve az alkalmazásokhoz gyorstárcsázó gombokhoz is

lenek (például panaszkönyv, ötletláda), a hozzáférés jelszóval

társíthatók.

védhetô. Az üzenetek lehallgatását gyorsítás, oda-vissza tekerés segíti.

névjegykártyaalbum is lehet. Szintén grafikus alkalmazás az

A levelezési modul alkalmazásakor a felhasználó tájékoztató

automatikusan frissülô BUX árfolyam, amely a pénzügyi

levelet kap új hangposta-üzeneteirôl. A levél az információk

felhasználók számára lehet hasznos, de természetesen az adat-

mellett magát az üzenetet is tartalmazhatja, de kiküldhetô

forrás bármi lehet, amit érdemes megjeleníteni. Ez is jelzi,

mobiltelefon SMS postájára is.

hogy ezen alkalmazások a szolgáltatások olyan tárházát nyújt-

A webmodul segítségével a felhasználó nemcsak üzeneteit,

ják az IP telefonhálózatokban, amelynek elônyei az installáció

hanem híváslistáit is kezelheti.

után egyre fokozottabban jelentkeznek. Minden információ,

Az IP telefonok kijelzôjén mûködô XML alapú alkalmazásfej-

ami a dolgozókat érintheti, gyorsan megjeleníthetô, egyedi

lesztéseinknek köszönhetôen bérelhetô irodákba vagy

fejlesztéssel megoldható.

alternatív szolgáltatóknak is alkalmas hangposta-szolgáltatás

Az alkalmazó cég igényeitôl függôen az IP telefonok képer-

nyújtására. Elérhetô a VoiceCover hangposta. A beállítások és

nyôire vihetôk az e-mailek, a napi munkarend, az italrendelés

a szabályok szerkesztése mellett az átirányításokat is beállít-

a tárgyalókban, az üzenetküldés hálózaton belülre vagy mo-

hatják, ami itt a legegyszerûbb az IP telefonrendszerben.

biltelefonra és mindenfajta lekérdezés, az intranettôl a hálózatmenedzsmenten át a vasúti menetrendig.

A Tanító modullal a felhasználók önállóan sajátíthatják el az IP telefon funkcióinak használatát. Ez nemcsak a személyes oktatást váltja ki – megkönnyítve a nagy rendszerek telepítését –, hanem igény szerint a késôbbiekben is megismételhetô. A Tanító modul része lehet egy üdvözlô felületnek, így a laikus felhasználók is könnyen rátalálhatnak. Az üdvözlô felület ezenkívül még tartalmazhat cégismertetôt, kvízjátékot vagy bármi hasznosat, ami a készülék rendeltetési helyén, kis portál módjára nyújtható.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

Amit egy telefon nem tud Természetesen az alkalmazásoknak csak akkor van értelmük, ha naprakész adatokkal szolgálnak. Adatforrásul szolgálhatnak vállalati szerverek, címtárak, illetve proxy segítségével internetes tartalom is megjeleníthetô. Az egyik legdinamikusabb fejlôdô alkalmazá-

26

Mihályfi Márton [email protected]

k i t e k i n t ô

Közösségi hálózatok – városi élet Közeledik Magyarország EU-csatlakozása, és egyre többször hasonlítjuk össze az itthoni helyzetet a többi európai országban szokásos állapottal. A továbbiakban kitekintést nyújtok arra, hogy az Európai Unió-

eligazodnia, melyik információt kitôl, hol tudja megszerezni.

ban, illetve azon kívül hogyan hívják segítségül az infokom-

A megoldást egy call center adta. Az állampolgárnak ügyei

munikációs eszközöket a városok, a városlakók életének

intézéséhez csak egy számot kell megjegyeznie, és ott meg-

kellemesebbé, könnyebbé tételére.

kapja a keresett kapcsolatot.

Tendenciaként említhetô, hogy több városban határozott

Nem kevésbé érdekes a wroclawi elképzelés, az E-Wro adathá-

lépések történnek afelé, hogy a szokásos elszigeteltség,

lózat. A helyi távfûtômû – amely a lakások 60 százalékában

elidegenedés megállítására informatikai eszközöket alkalmaz-

jelen van – egy hálózatfelújítás kapcsán elhatározta, hogy nagy

zanak a közösség újraélesztésére. Új jelenségként határozott lé-

sebességû internetszolgáltatást is kiépít ügyfelei részére. A szol-

pések történnek a szolgáltatói állam kialakítására is. Ezen

gáltatásért havi 3300 forintnak megfelelô díjat kell fizetni.

úttörô alkalmazások többsége sikertörténet. Elterjedésükkel az

2003 márciusától szeptemberig a bekábelezett 7000 háztar-

a történelmi pillanat is elôállhat, hogy a városlakók is úgy

tásban 3100 szerzôdést kötöttek.

érezhetik majd, nem ôk vannak a városért, hanem az és vezetése van értük. Mindez azért is érdekes, mert az EU támoga-

Az internet számos új lehetôséget kínál a lakosság és az ön-

tási rendszere is segíti az ilyen jellegû projekteket.

kormányzatok közötti kommunikációra, s az önkormányzatok egyre nagyobb mértékben alkalmazzák is. A háztartások jelentôs része még nem rendelkezik nagy sebességû internetkapcsolattal, ezért érdemes a hagyományosnak tekinthetô technológiák között is szétnézni. Hazánkban – elsôsorban a nagyobb városokban – a háztartások igen nagy százaléka kábeltévé-szolgáltatókhoz kapcsolódik. Mára sok önkormányzat él a lehetôséggel, hogy saját, szerkesztett tévémûsorral adjon információt a kerület lakói számára a legfrissebb helyi történésekrôl, lehetôségekrôl. A mai korszerû digitális szerkesztô- és kijátszó-rendszerek ára a hagyományos megoldások árának töredéke, ami lehetôséget teremt minden nagyobb önkormányzat számára,

Az egyik leginnovatívabb elképzelést Stockholmban valósítot-

hogy stúdiót üzemeltessen. Természetesen a szélessávú inter-

ták meg. A projekt neve: Stocab. A városatyák úgy döntöttek,

net terjedésével lehetôvé tehetô, hogy az elkészült videotar-

hogy a gáz-, víz-, csatorna- és úthálózat mellett alapinfrastruk-

talom, a helyi hírek az internetrôl is letölthetôk legyenek. Az

túrának minôsítik az informatikai rendszerek legtökéletesebb-

ilyen multimédiás tartalmak segíthetik a tájékoztatást, illetve

nek tekinthetô átviteli útját, az optikai kábelt, és az alapköz-

a közösségi életbe való bekapcsolódást.

rát pedig térítés ellenében bárki megkaphatja. A kábelt üzemel-

Az itt leírt megoldások csak néhány érdekesség azon lehetôsé-

tetô szervezet lényegében nonprofit jelleggel mûködik.

gek közül, melyeket az informatika kínál a közösségek számára.

A rendszer szinte mindenki számára elônyös, mert így sen-

Úgy tûnik, hogy a sok alkotni kívánó elme keresi a jövôbe veze-

kinek nem kell útbontással kezdeni egy informatikai beruhá-

tô optimális utat a közösségek számára. Valószínû, hogy az egyes

zást, a városlakók pedig nem szenvednek naponta az állandó

közösségeknek eltérôk a lehetôségeik, és így a megoldások is

közlekedési dugók miatt. A projekt indulásakor befektetett tôke

talán mindig közösségre szabottak lesznek. Addig is, amíg egy

négy év alatt megtérült.

általános optimális megoldás ki nem alakul, érdemes a jelenleg kínálkozó sok lehetôség közül is kiválasztani az adott helyzet-

Kevesebb indulótôke kellett a New Yorkban kigondolt infor-

ben, az adott közösség számára legjobbnak ígérkezôt.

matikai fejlesztéshez. Az illetékesek megállapították, hogy egy állampolgárnak különbözô ügyei intézése során rengeteg hiva-

Szôke Albert

tallal, állami intézménnyel kell kapcsolatba lépnie, s nehéz

[email protected]

27

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

mûvekkel együtt azt is telepítik. Az így keletkezett infrastruktú-

Jó „fejek“Gulyás Gyula portréi

K o r t á r s

G a l é r i a

Egészen biztos, hogy az ábrázolás kérdése rendkívül bonyolulttá vált a képzômûvészetben a pop art és a hiperrealizmus után (nem mintha ôszinte mûvész számára korábban nem lett volna az); ezek az elképzelések ugyanis a közeg megváltozásával egyetemben vetették föl a hogyan tovább (mondhatni: elméleti) kérdését, és nemhogy a válaszadást nem kerülték meg, de a modern vizualitás, a reklám, a plakát, a sajtófotográfia, a film (videó) hatósugarában válaszolták meg. Vállalva akár azt is, hogy az új médiumok a legszubjektívabban emberit idegenítik el az ábrázoltból, teszik általa – mondjuk – az emberi arcot mechanikus másolattá, ahol a hangsúly a másolatra esik (a reprodukció kultuszának, a tömegtermelésnek is megfelelve). Andy Warhol – teszem azt – pontosan a reklám-bálvány sztereotípiáit választotta alaphelyzetnek portréi számára, és jelenítette meg benne – például Marilyn Monroe-t – kora sztárhôseként. Mármost egyáltalán nem véletlen, hogy ez a két név ide került, hiszen Gulyás Gyula portrészobrai között mindkettôt megtaláljuk, ráadásul nem is csupán ábrázolási témaként, de ábrázolási programhordozóként, alkotói programképpen csakúgy. Itt válik egyértelmûvé ugyanis, hogy Gulyás nem a hagyományos, általában külsô megbízásos megörökítés szellemében kíván a kérdéssel foglalkozni, sokkal inkább bele akarja portréiba fogalmazni a szoborportré történeti alakulásának látványos fordulatait, a történetileg szintén minduntalan fölvetôdô formai szkepszist (legyen szó akár az expreszszionista mintázás kézjegy-hangsúlyairól vagy – példánknál maradva –

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

a pop szándékolt, tehát tudatosan választott közhelyeirôl), a pszichologizálás csalóka ábrándjának elvetését. Elsô pillantásra észreveheti a nézô, hogy egészen mások ezek a portrék, mint amilyeneket hagyományosan ôriz emlékezetében. Egy részüknél a torzítás már-már karikaturisztikussá válik, ahogyan a festô Scheiber Hugó esetében: úgyszólván a húszas évek torzító-szimplifikáló, vonalmániás grafikái köszönnek vissza,

28

K o r t á r s

G a l é r i a

a hangsúlyozott perspektívatorzítással egyetemben (lásd: cigaretta a szájban), vagy ahogyan a híres szexbomba, Marilyn Monroe félreismerhetetlen identifikációs jegyei domborodnak-kínálkoznak, máskor bizonyos jellegzetes, a portré alanyához közismerten tapadó tárgyak hangsúlyozódnak: Márai Sándor klaszszikus csokornyakkendôje, Marcel Duchamp ominózus pipája (amire mellesleg ezúttal is érvényes Magritte hírhedtté vált mondata: „Ceci n'est pas un pipe”, ugyanis itt sem valóságos pipa, hanem ábrázolt!), vagy Fehér László rituális (eredeti!) fejfödôje. Fehér László esetében mintha a mûgonddal lecirógatott gipsz arra a nett festésmódra utalna, ami az alany sajátja, az installáció történése pedig a Fehér-képek installációs jellegére. Másik részüknél viszont szerfölött jelentôs hangsúlyt kap a szobrászi kézjegy: az egymást sebesen követô „agyagpikkelyek” a megformálás frissességére utalnak, alla prima áll elénk a megmintázott fej – némi ideges sietséget sugallva (noha – természetesen – ugyanolyan alaposan kidolgozott, mint az „agyon” simogatottak, csiszoltak, reszeltek), az itt és most váratlanságát, élettempóját. Kiváltképpen szembeötlô ez a pályatárs Harasztÿról (Édeske) vagy a mûvészettörténész Fitz Péterrôl készített portrékon, ahol a zaklatottságra utalás mintha mégis visszacsempészne valamit a pszichologizálásból. Harasztÿ esetében viszont egy popos gesztus: a rézdrótból forrasztott szemüveg jelzi az elidegenítés szándékát. Példákat a szemüveg karakterizáló szerepére tudunk még fölhozni: mind Weöres Sándor, mind a szeretve tisztelt mester, Vilt Tibor orrán ott trónol napjaik elengedhetetlen kelléke. Gulyás plasztikai munkásságának rendkívül markáns szeletét alkotják portréi, hiszen – utaltunk rá – a szokványos, többnyire unalmas portrézást képes átfordítani szenvedélyes formakeresésbe, anyag- és technikaproblémába, s ezáltal szoborportréi a saját arcát is egyértelmûen megformálják. Olyan alkotót állítanak elénk, aki – úgy tetszik – önmagát is kutatja portréalanyai között, hiszen választásai elsôdlegesen mégiscsak saját szellemi rendszerére, mûveltségi-mûvészi eszményeire hivatkoznak. Már csak amiatt is, mivel a megbízatás hitelesen bensôjébôl eredeztethetô. Fábián László Életrajz 1944 Miskolcon született Vilt Tibor szobrászmûvész fölfedezettje és tanítványa

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

1985 A IX. Országos Kisplasztika Biennálé díjazottja 1990 Érdemes mûvész lesz 1973 Utcakô-sorozatát Vilt Tiborral közös kiállításon mutatja be Balatonbogláron 1980-as évek elejétôl meghatározó portrészobrászata, erôteljes pop artos jegyekkel. Számos köztéri megbízatása volt: portrék, konstruktivista kompozíciók. Film Fitz Péter – Kálmán János: Az utcakôtôl Marilynig (MTV 1991.)

29

a r c S y n

Montvai Tamás igazgató, Kommunikációs Divízió Montvai Tamás (34) 1995-ben végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, majd a Digital Equipment Magyarország Kft.-nél (késôbb: Compaq Computer Magyarország Kft.) hálózatintegrációs üzletágában helyezkedett el értékesítés-támogatási munkatársként. 1997-tôl ugyanitt az üzletág értékesítési munkatársaként, majd 1998-tól emellett a Cisco gyártói kapcsolatokért felelôs vezetôként dolgozott. 2001-tôl a Synergon munkatársa, ahol kezdetben a Hálózati Üzletág igazgatójaként feladata volt az üzletág irányítása és üzleti tervének megvalósítása, a stratégiai kapcsolatok kiépítése, valamint kapcsolattartás a fontosabb ügyfelekkel, partnerekkel. 2002-tôl munkája a frissen alakult értékesítési tanácsadók hálózatos csapatának vezetésével, 2003-tól már a Kommunikációs Divízió igazgatójaként az Intelligens Épületek Üzletág irányításával bôvül.

Polgár Pál kereskedelmi vezérigazgató-helyettes Polgár Pál (49) 1986-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász ipari tervezô-szervezô szakon. Az egyetem elkezdése elôtt 1979-ben kezdett dolgozni az ÉLGAV-nál, ahol rendszerszervezô és szervezési irodavezetô volt. 1989-tôl 1999-ig a Processorg Kft. ügyvezetô igazgatójaként egyedi szoftverfejlesztési feladatokat menedzselt és kivitelezett. 1999. július 1-je óta dolgozik a Synergonnál, ahol pályafutását üzletág-igazgatóként kezdte a Synergon ERP üzletágában, majd az üzletágat magában foglaló Tanácsadás Divízió kereskedelmi igazgatója lett. Jelenlegi pozíciójában a társaság teljes kereskedelmi tevékenységéért felel.

Kovács Attila ügyvezetô igazgató, Synergon Atos Origin Kft. Kovács Attila (39) 1989-ben végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. Ezután a Fôfotó – Porst Kft.-nél helyezkedett el rendszermérnökként. 1994-tôl a Delta Elektronik Kft. rendszerintegrációs üzletág igazgatója, valamint a hálózati kommunikációs

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TAVASZ

üzletág vezetôje, majd 2000-tôl a Lucent Technologies Hungary hazai project megvalósítási program managere. 2001 októbere óta dolgozik a Synergonnál, ahol kezdetben a Hardver- és Szoftverintegráció termékkereskedelmi vezetôje, majd a Hardver- és Szolgáltatások Divízió igazgatója és a Synergon Officium Kft. ügyvezetô igazgatója. Jelenleg a Synergon Atos Origin ügyvezetô igazgatójaként az új leányvállalat operatív mûködtetéséért felel.

30