Bevezetô. Tartalom. Molnár Zsolt

Tartalom Stratégia

Jó év után, jó év elôtt a Synergon

4

A szolgáltató önkormányzat és a digitalizált betegellátás

5

Tanácsadás

Az önkormányzati pályázati lehetôségek elsô éve

6

Portfolio.hu

5 éve történt: a tech buborék – és a pukkanás

7

Pénzintézeti melléklet

A pénzügyi szektor az IT-beruházások szemszögébôl

9

Csapatmunka

IP telefonrendszer a CIB Bankban: a tökéletes megoldás

10

Synergon-Erste együttmûködés: kéz a kézben

11

BEA Weblogic a pénzügyi szektorban

12

Synergon és Atos Origin: egy sikeres együttmûködés

14

Philips: a SAO-integráció pozitív hatásai

15

Infinity: egy jól habzó projekt

16

Tanácsadás

Szoftverparadigmák az üzleti életben

17

Technológia

Hogyan védekezhetünk adathalászok ellen?

18

Tanácsadás

EPM, avagy vállalati projektportfólió kezelése egyszerûen

19

e-learning: oktassunk hatékonyan!

20

Titoktartás mindenekfelett

20

Megállíthatatlan hálózati konvergencia

21

Tanácsadás

A szolgáltatásmenedzselés eszközei

23

Technológia

Cisco Integrated Services Routers

24

Behatolásvédelem Cisco módra, avagy a Cisco IPS/IDS rendszere

25

Magyar kormányzati és üzleti delegáció látogatott Kínába

27

EuroShop 2005

28

Technológia

HelySyn

A Magyar Logisztikai Egyesület bálja

29

Szabadidô

Utazás a föld belsejében

30

Kortárs Galéria

A szárnyasanya égisze alatt – Budahelyi Tibor szobrászmûvész

32

Szabadidô

Bridzs, az elme sportja

34

ArcSyn

Endrôdi Béla, Göndör László, Tôrösné Feles Beáta, Hanus Weisl

35

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. • 1047 Budapest, Baross u. 91-95. • Telefon: 399-5656 • Fax: 399-5599 www.synergon.hu • [email protected] Felelôs kiadó: Molnár Zsolt • Szerkesztô: Szentiványi Kinga • Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. Fotó: Címlap, portré – Bozsó András, Zalka István • Kortárs Galéria – Markovics Ferenc ISSN 1586-572X • Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.

A Magasyn kibôvített tartalommal megjelenô tavaszi számának középpontjában a Synergon kedvezô 2004-es eredménye, valamint az idei évre várható pozitív folyamatok állnak.

Reményeink szerint a minden Olvasónk számára igen hasznos technológiai és esettanulmány-cikkek mellett érdekes kikapcsolódást nyújtanak majd szórakozás rovatunk cikkei is.

2005-ben az ügyfelek számára egyre szélesebb termék- és szolgáltatás palettát kínál a Synergon, az újdonságokról nem csak a jelen számban, hanem folyamatosan tájékoztatjuk Olvasóinkat.

A Magasyn tavaszi számának Kortárs Galéria rovatában Budahelyi Tibor szobrászmûvésszel ismerkedhetnek meg kedves Olvasóink, Mellékletünk pedig a pénzügyi szektor IT megoldásaiba kalauzol el. Molnár Zsolt [email protected]

3

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TAVASZ

Bevezetô

s t r a t é g i a

Jó év után, jó év elôtt a Synergon 2004 a fordulat éve volt a Synergon számára, 2005 pedig a lendület jegyében fog eltelni – véli Száray Loránt, a társaság vezérigazgatója, aki az idei esztendôben komoly csoportintegrációs terveket szeretne megvalósítani.

értékhez képest egyértelmûen mutatja a csoport tevékenységében bekövetkezett hatékonyságjavulást. A tavalyi esztendôben a csoport mindhárom magyarországi tagvállalata kiemelkedôen teljesített, s megkezdôdött a külföldi tagvállalatok tudatos reorganizációja. Ennek eredményei 2005-ben már láthatók lesznek. A csoportszintû mûködés fokozódása mellett kiemelném az Atos Originnel való együttmûködés sikerességét is. – Hogyan teljesített a tavalyi évben a cégcsoport legújabb tagja, a SAO Kft.? Sz. L.: A SAO teljesítménye tükrözi leginkább a Synergon egységes, csoportszintû mûködésébe vetett hitének sikerességét. A sikeres és eredményes integráció részeként a SAO számára megfogalmazott küldetés az „ügyfeleink rendszereinek magas színvonalú és megbízható üzemeltetése” lett. A letisztított portfólióval rendelkezô SAO jelentôs piaci növekedést ért el önálló projektjei és a Synergonnal való együttmûködés révén, s túlteljesítve várakozásainkat, az elkövetkezô idôszakban is komoly szerepe lesz a csoportintegrációs tervek megvalósításában. – Konkrétan mik ezek az integrációs tervek? Sz. L.: A cégcsoport terve a regionális megjelenés erôsítése, amivel célunk, hogy Magyarországon és a szûken vett régióban a csoport ügyfeleit magas színvonalon szolgáljuk ki, függetlenül attól, hogy a lokális vagy a regionális piac szereplôi-e.

Száray Loránt


– Hogyan alakult a Synergon gazdálkodása 2004-ben? Száray Loránt: A társaság a tavalyi évben 156 millió forintos adózás utáni eredményt ért el, ami meghaladja elôzetes – 80 és 120 millió forint közötti – tôkepiaci várakozásokat. A prognózisoknál magasabb profit alapvetôen két tényezônek volt köszönhetô. Egyrészt sikerült költségeinket jelentôsen visszafognunk, ami hatékonyságnövekedést eredményezett, mindezt azonban úgy értük el, hogy szolgáltatásunk színvonala tovább javult. Másrészt a tavalyi évben tovább növekedett a magasabb fedezettartalommal rendelkezô szolgáltatások aránya az összes árbevételen belül, ami az ügyfelek differenciáltabb és az üzletspecifikus megoldások iránti igényét tükrözi. Az új megoldásokon elért növekvô fedezet továbbra is biztosítja a Synergon számára az üzletfejlesztéshez szükséges forrásokat. A cégcsoportmûködés hatékonysági mutatói folyamatosan javulnak a csoportszintû létszámcsökkenés mellett. Értékesítési költségeink az árbevétel növekedésétôl elmaradó mértékben, mindössze 2 százalékkal bôvültek, míg az egyéb mûködési költségek jelentôs, 10 százalékos csökkenést mutattak 2004-ben. Mindezek következtében az EBITDA 844 millió forint lett, ami a 130 millió forintos bázisidôszaki

4

Aktív, összehangolt regionális jelenlétünk keretében regionális kompetencia-központokat tervezünk kialakítani, s – ahogy említettem – egyre szorosabban mûködünk együtt az Atos Originnel. A Synergon-csoporton belül közös projektmenedzsmentet, közös logisztikai megoldásokat, közös belsô folyamatokat (ERP), valamint összevont szabadpénzeszköz-gazdálkodást kívánunk megvalósítani. A jelenlegi piacokat lefedô érdekeltségeken túl – az úgynevezett harmadik piacokon, mint például Románia és Bulgária – partnerkapcsolatokat szeretnénk kialakítani, bôvítve az ügyfeleink rendelkezésére álló lehetôségeket. A jövôben ezeken a piacokon a megfelelô lokális piacismerettel rendelkezô partnerekkel együtt indulunk a különbözô projekteken. A határokon átívelô munka projektalapú megközelítésben folytatódik majd, és stratégiai tervünk, hogy a nemzetközi projektekbôl származó bevételek jelenlegi 1 százalékos arányát 5-10 százalékig emeljük 2006-ra. E területen kiemelendônek érzem a magyar cégek által alkotható szövetségeket a külpiacok irányába, ami jelentôsen megnöveli piaci fellépésük erejét egy-egy új piacra való betöréskor. Erre sok sikeres külföldi példa található. – Mely tevékenységekre kíván fókuszálni a Synergon az idei évben? Sz. L.: A tevékenységek alapját a konzisztensen magas színvonalú multikulturális környezetben megvalósuló multilingual szolgáltatások

adják. 2005-ben regionális szintre emelt szakmai területekké válik a hang- és adatintegrációt megoldó hálózati kommunikáció – és ezen belül is az IP-kommunikáció –, a nemzetközi szintû üzleti problémákat is áthidaló kereskedelmi IT-megoldások, az outsourcing, továbbá az egészségügyi és önkormányzati szektor beruházásait támogató know how elterjesztése, mely szorosan kapcsolódik az uniós vagy elôcsatlakozási forrásokra való pályázati tevékenységhez. Idei év végére elérendô céljaink között szerepel egy tagvállalati szinten is nyereségesen mûködô, szervezetileg, pénzügyileg és szakmailag is hatékony és integrált regionális multi cég kialakítása. Befektetôink elvá-

rásait figyelembe véve a részvényesi érték növelése továbbra is fontos célunk, melyet nemcsak akvizíciós stratégiánk folytatásával és transzparensebb mûködéssel, hanem aktívabb kommunikációval is segíteni kívánunk. – Hogyan látja a menedzsment a piaci kilátásokat? Sz. L.: Alapvetôen kedvezônek ítélem meg a regionális és a magyar piaci környezetet. Mi ezt a növekedést szeretnénk proaktív értékesítéssel még jobban kihasználni, ami véleményem szerint tovább növeli majd ügyfeleink elégedettségét.

A szolgáltató önkormányzat és a digitalizált betegellátás A piacon jelentôs érdeklôdés mutatkozik az önkormányzatok és egészségügyi intézmények részérôl a komplex informatikai megoldások iránt. Az ezek kialakításához szükséges forrásokhoz megjelentek a pályázatok is – állítja Somogyi Tamás, az Önkormányzati és Egészségügyi Üzletág igazgatója.

A Synergon célja jelenlétünk további erôsítése az egészségügyi informatikai piacon, és a meglévô, illetve a kistérségi önkormányzatok hatékony, komplex kiszolgálása. A Synergon komoly piaci lehetôséget lát a fenti szegmensekben, mivel az önkormányzatok és az egészségügyi intézmények informatikai infrastruktúrája fejlesztést igényel. Nem is beszélve a több települést átfogó kistérségi társulásokról, ahol a jelenlegi általános gyakorlattól eltérôen az informatikai rendszerek – elsôsorban települések közötti kommunikációs hálózatok – létrehozása és üzemeltetése lenne a biztonságos és költséghatékony megoldás.

A Synergon önkormányzati road showja A Synergon tapasztalatai alapján jelen pillanatban az igényfelkeltésre és a tájékoztatásra kell a hangsúlyt fektetni. A Synergon februárban indult road show-jaival a kistérségi önkormányzatokat kívánja elérni oly módon, hogy havonta 2-3 kistérséget felkeresve 20-30 önkormányzati vezetônek ismerteti filozófiáját, informatikai elképzeléseit, s felcsillant olyan megoldási lehetôségeket, amelyek hatékonyságnövekedéssel járnak, s késôbb árbevételt is generálhatnak számukra. Az országos program nyár elejéig tart, majd az ôsz folyamán indul újra. A februári szarvasi és miskolci road show után márciusban Kaposvárra látogatott el a Synergon, ahol az önkormányzati vezetôk komoly érdeklôdést mutattak programjai iránt.

– Milyen speciális szolgáltatásokat kínál a Synergon? S. T.: Az önkormányzati informatikai infrastruktúra kialakítása során az ügyfeleink céljainak megvalósítása érdekében komplex koncepcióval állunk elô, mely a tervezéstôl a megvalósításig terjed. A folyamat fontos eleme a külsô tanácsadó rálátásával elkészített informatikai filozófia, mely kitér a belsô mûködésre – ügyviteli rendszerek, ügyfélszolgálati eszközök, integráció – és azzal összefüggésben a különbözô intézmények közötti hatékony együttmûködésre, külsô kommunikációra. Meghatározó feladat a projekt megvalósításához szükséges, hiányzó források felkutatása is. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a hazai és az európai uniós pályázati lehetôségeket, és ebben meghatározó szakmai kompetenciával rendelkezô cégekkel mûködünk együtt, mint a GKI Gazdaságkutató Rt. vagy a Hazai Térségfejlesztô Rt. Külön figyelmet fordítunk a kistérségi társulásokra, amelyek infrastrukturális fejlesztésének jelentôsége az uniós csatlakozást követôen jelentôsen nôtt, így az eddiginél jóval több pályázható forrás áll rendelkezés-

5


– Miért foglalkozik önálló üzleti terület az önkormányzati és egészségügyi igényekkel? S. T.: Korábban az önkormányzatokkal a kereskedelmi tevékenységen belül foglalkoztak, míg az egészségügyi megoldásokkal szintén külön üzletág foglalkozott . Az Önkormányzati és Egészségügyi Üzletág kialakításának, a két terület egy üzleti egységbe vonásának a gondolata tavaly év végén merült fel, s idén alakultak ki szervezeti keretei. A két terület közös kezelését a hasonló beruházási döntésmechanizmus és motiváció, illetve a finanszírozási lehetôségek indokolják. Ezek a szekSomogyi Tamás torok jelentôs részben támaszkodnak az EU-s pályázatokra, az ügyfelek komplex szolgáltatásokat várnak el – a szoftver- és hardver-szakértelmen túl belsô kommunikációs és infokommunikációs (IP-hálózati megoldások) kompetenciákat is –, továbbá sok esetben szinte zöldmezôs beruházást kell végrehajtani.

re. Számukra komplex IT-rendszerek létrehozását javasoljuk, amelyek a hang-, adat- és képátvitelen túl integrálnak olyan szolgáltatásokat is, mint például a kábeltévé, valamint különbözô biztonsági szolgáltatások.

Továbbá vállaljuk a projekt teljes megvalósítását – az infrastruktúra és alkalmazás, illetve az ahhoz kötôdô tanácsadás szintjén is. Természetesen az esetlegesen hiányzó források megszerzésében is aktívan részt veszünk, elsôsorban pályázati lehetôségek felkutatásával.

– Milyen elônyei származnak az ügyfeleknek ezekbôl a rendszerekbôl? S. T.: Egyrészt az informatikai rendszerek kiépítésének, illetve fejlesztésének hatására növekszik a hatékonyság, ami a költségek csökkenésével jár, másrészt pedig a késôbbiekben – szolgáltatóként – az önkormányzatoknak bevételeik is származhatnak ezekbôl a rendszerekbôl.

– Milyen referenciákkal rendelkezik ezeken a területeken a Synergon? S. T.: Az InfoRendet Szekszárdon, a Tolna Megyei Kórházban, Budapesten a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetben, illetve a Nyírô Gyula Kórházban implementáltuk. Ezenkívül konzultációt biztosítottunk a Területi Kórházban Mátészalkán a kórházi információs rendszer kialakítására.

– Egészségügyi területen milyen változások várhatók az eddigi mûködéshez képest? S. T.: Az InfoRend klinikai szoftvert komplex megoldáscsomaggá fejlesztjük. A rendszer a gyógyszer-, labor-, radiológiai képalkotó és egyéb orvosszakmai elemeken túl integrálja a gazdasági és egyéb, az intézmény mûködéséhez elengedhetetlenül szükséges modulokat is. A közelmúltban készült el az a fejlesztés, amely lehetôvé teszi a háziorvosi összeköttetést is a rendszeren keresztül, ami jelentôsen javíthatja a betegellátás minôségét a rendszerbe integrált háziorvosi rendelôkben. A direkt elôjegyzésen, vizsgálatkérésen túl lehetôség van a leletek és zárójelentések online lekérésére is.

– Hogy ítéli meg a piaci helyzetet az egészségügyi informatikában? S. T.: Gyakorlatilag 2-3 komolyabb versenytársunk van a hazai piacon, akikkel szemben pilot struktúrájú szervezeti felépítésünkbôl adódóan versenyelônyünk van, így rugalmasabban és hatékonyabban tudunk reagálni a piaci igényekre. Az is elônyt jelent, hogy a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények általában önkormányzati tulajdonban vannak. Várakozásaink igen pozitívak mind a bevételt, mind a piacépítést tekintve, mivel várhatóan a közeljövôben az egészségügyi területen is komolyabb beruházások indulnak, amelyeket elsôsorban európai uniós pályázati forrásokból finanszíroznak.

t a n á c s a d á s

Az önkormányzati pályázati lehetôségek elsô éve 2004-ben két, a szolgáltató önkormányzatokat megcélzó pályázati lehetôség nyílt meg. Az egyik célja az információszolgáltató tevékenység fejlesztésére, a másik pedig az adatvagyon másodlagos hasznosításának megteremtésére irányul.

Stratégiai alapokon Tapasztalataink szerint minden pályázat alapja egy átfogó, hosszú távú infokommunikációs stratégia kidolgozása az adott önkormányzatra vagy kistérségre vonatkozóan. Ebben alaposan felmérve a jelenlegi helyzetet, figyelembe véve az elérendô szolgáltatási célokat és a ma elérhetô technológiai megoldásokat, olyan moduláris fejlesztési irányokat kell kitûzni, amelyekre alapozva lehet megtalálni a megfelelô pályázati lehetôségeket.


A sikeres pályázatok esetében a teljes folyamat megtervezése lényeges elem, hiszen már itt elkezdôdik annak a partneri körnek a kiválasztása, amely biztosítani tudja a hatékony elôkészítést. A pályázat A pályázatírás során több fontos szempontot kell figyelembe venni. A pályázatnak illeszkednie kell a kiíró szándékaihoz, az adott önkormányzat stratégiájához, s különös gondot kell fordítani a formai követelmények szó szerinti teljesítésére. Nagyon lényeges az indikátorok pontos és felelôs meghatározása, hiszen ez az a mérô, amely alapján a projekt megvalósulását ellenôrzik.

6

A GVOP 4.3.1 keretében többek között a következô tevékenységek ellátására lehet pályázni: • e-ügyintézés megvalósítása, • on-line közigazgatási információk szolgáltatása és on-line településmarketing megteremtése, • közigazgatási és adminisztratív alkalmazások integrált alrendszereinek létrehozása, továbbfejlesztése, illetve bôvítése a meglévô alkalmazások integrálása vagy új integrált alkalmazások révén, • a magasabb szintû on-line ügyintézési szolgáltatások back-office-ának megvalósulása, az ügyintézés hatékonyságának, átláthatóságának növelése.

A GVOP 4.3.2 alapvetô célkitûzése az önkormányzatok tulajdonában lévô adatvagyon másodlagos felhasználásának lehetôvé tétele más szervezetek, vállalkozások számára adatbázis-kezelô rendszerek implementálásán, adatintegráción, adatmigráción, on-line és alternatív hozzáférési lehetôségek biztosításán, valamint folyamatos adatfrissítés biztosításán keresztül.

Csak ténylegesen megvalósítható mérôket szabad vállalni, hiszen ezek teljesülésének hiánya a támogatás visszafizetésének kötelmét eredményezheti. Különösen fontos a közbeszerzési eljárás gondos megtervezése. Mindenképpen érdemes bevonni olyan szakértô céget, amelyik jártas nagy értékû, komplex informatikai pályázatok lebonyolításában.

Mindenképpen javasolt olyan projektmódszertant és minôségbiztosítási módszertant választani, amely garanciákat adhat a rendszer sikeres bevezetéséhez. Ilyen méretû informatikai projektet csak kevés önkormányzat végzett eddig, ezért is javasoljuk egy olyan szakértôi cég bevonását, mely a vevôoldali minôségbiztosítást és a projektvezetést el tudja látni az önkormányzati szakemberekkel együtt. Finanszírozási kérdések

Bevételt termelô rendszerek A megvalósuló rendszert az önkormányzat 5 évig köteles üzemeltetni, ezért már ebben a szakaszban végig kell gondolni és meg kell tervezni a folyamatos fenntarthatóság alapvetô elemeit. Az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek egy ilyen méretû rendszernél többszörösen meghaladják az önkormányzat által megszokott nagyságrendet. Érdemes megvizsgálni, hogy az új rendszer adta lehetôségeket kihasználva tud-e az önkormányzat árbevételt generálni, s tud-e olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyekkel támogatja a területen mûködô vállalkozásokat, növeli a település vonzerejét, fokozza az állampolgári elégedettséget, és segíti a civil szervezetek mûködését. A rendszerteremtés A pályázat sikeres elnyerése után javasoljuk a projektterv felülvizsgálatát és aktualizálását, melyben tételesen rögzíteni kell a projekt céljait, a megvalósítás szakaszait. A szokásos projektmegvalósítási kérdéseken kívül két lényeges szempontra érdemes hangsúlyt fektetni: egyrészt az oktatásra, hiszen olyan új rendszer bevezetésére kerül sor, amely az alkalmazóktól új munkamódszereket és szemléletet igényel, másrészt egy megfelelô kommunikációs tervre, amely elôsegíti a rendszer beágyazódását a szervezetbe.

Tekintettel arra, hogy utófinanszírozott projektekrôl van szó, meghatározó jelentôsége van annak, hogy az önkormányzatnak tiszta képe legyen arról, milyen ütemben vannak pénzügyi (kifizetési) kötelezettségei, és milyen ütemben vannak a támogatásból lehívható forrásai. Ennek érdekében nagyon jól végiggondolt és kidolgozott finanszírozási, likviditási tervet kell készíteni. Érdemes a vállalkozótól olyan teljesítési dokumentumokat megkövetelni, amelyek megfelelnek a kifizetô hatóság követelményeinek. Fontos szempont a megfelelô önrész biztosítása, ennek terhét csökkenti a BM-nél megpályázható lehetôség, amely az önrész 60 százalékát tudja megteremteni. Nem szabad megfeledkezni az adatszolgáltatási kötelezettségek tervezésérôl és pontos betartásáról sem, hiszen ez az ellenôrzés egy olyan eleme, amit az erre hivatott szervezet biztosan megkövetel. Fel kell készülni a periodikus ellenôrzésekre is, s mivel EU-forrásokról beszélünk, akár külföldrôl érkezô szakemberek megjelenésére is számítani lehet. A GVOP 4.3. prioritás esetében eddig 40 önkormányzat kaphat támogatást. Stark János [email protected]

p o r t f o l i o . h u

5 éve történt: a tech buborék – és a pukkanás 5 évvel ezelôtt, 2000 márciusában addig és azóta sem látott méretet öltött a ma már csak IT-buboréknak nevezett jelenség a világon. A szektorral szembeni értékítéletet legjobban mérô Nasdaq technológiai tôzsdeindex soha nem látott csúcsra, 5000 pont fölé emelkedett, ahonnan azután csaknem 1000 pontig zuhant vissza.

A TMT-szegmens vállalatainak értéke a kilencvenes években – 1998tól erôteljesebben – az új technológiák bevezetése, illetve tömeges elterjedése nyomán kezdett el szárnyalni: ezt a technológiai társaságok esetében a PC-k tömeges mértékû elterjedése, a távközlési vállalatoknál a mobiltávközlés növekvô népszerûsége, az internetes cégeknél pedig az e-commerce, B2B- és internetalapú gazdaság tömeges térhódítása váltotta ki. Miért alakult ki a buborék? A TMT-szektor vállalatainak részvényárfolyamai folyamatosan és

egyre nagyobb mértékben emelkedtek a szegmensbe irányuló tôkekínálat jelentôs fokozódásával párhuzamosan. A technológiai, internetes és médiacégek gomba módra szaporodtak, és sok esetben volt arra is példa, hogy egyes cégek olyan nevet vettek fel, amelybôl arra lehetett következtetni, hogy technológiai vállalatról van szó, holott e társaságok tevékenységi körének semmi köze nem volt a szóban forgó szegmenshez. A technológiai szegmens szárnyalását az is segítette, hogy a vállalatok beruházásai jelentôs növekedést mutattak, s a vállalati szektor az IT-beruházásokhoz kapcsolódó hatékonyságjavulásban látta a jövôbeli növekedés lehetôségét. A cégek veszteséges mûködése mellett a társaságok fundamentális értékét az adott technológia valamely naturális mutatója (a kábeltévé-társaságoknál az elôfizetôk, az internetes cégeknél a letöltés száma) alapján határozták meg, mindazonáltal ebben az idôszakban még nem lehetett eldönteni, hogy az egyes technológiák vagy piaci szereplôk közül melyek lesznek hosszabb távon is életképesek, illetve nyereségesek.

7


Az elmúlt évtizedek mindegyikében tapasztalható volt a világ részvénypiacain egy nagyobb buborék kialakulása, mely általában valamely új iparághoz kapcsolódott. A kilencvenes években ez a lufi a technológiai-média-távközlés (TMT) szegmensben fúvódott fel, és folyamata teljesen hasonló volt, mint amit a nyolcvanas években a biotechnológiai társaságok esetében, vagy a hatvanas években az elektronikai társaságoknál lehetett tapasztalni.

A szédületes részvénypiaci emelkedésben az amerikai lakosság a korábbinál jóval nagyobb mértékben vásárolt részvényeket, ami komoly reálgazdasági hatásokkal is járt. A lakossági fogyasztás, amely az amerikai GDP kétharmadát adja, 2000-ig jelentôsen növekedett, s a részvénypiaci buborék kialakulását a FED folyamatos kamatemelései sem tudták meggátolni. A pukkanás – és gazdasági hatásai 2000. március 10-e után a lufi kipukkant, s a tôzsdei részvényárfolyamok igen látványos zuhanása következett be. Az árfolyamok csökkenésének komoly makrogazdasági hatása is volt, hiszen tömegesen mentek csôdbe technológiai társaságok (fôként az internet-szegmensben), melyek alkalmazottainak egy része a munkanélküliek számát gyarapította, az árfolyamesés pedig számos megtakarítást „értéktelenített el”. A munkanélküliség növekedése és a részvényben tartott megtakarítások értékvesztése elbizonytalanította a fogyasztókat.


Mivel a technológiai társaságok egyik legnagyobb megrendelôi az egyre nagyobb adósságállományt maguk elôtt görgetô távközlési cégek voltak, a tech szegmens megrendelésállománya jelentôsen visszaesett, így a talpon maradt társaságok is komoly létszámleépítéseket jelentettek be. A lakossági fogyasztás mérséklôdése miatt a vállalati profitok is zsugorodtak. Hogy ezt megállítsák, a cégek tömegesen nyúltak a költségcsökkentés eszközéhez. Az egyes társaságok a 2000 évi problémához kapcsolódó hisztéria után komoly mértékben visszafogták IT-beruházásaikat. Ennek következtében a technológiai cégek megrendelései tovább estek, amire újabb elbocsátásokkal voltak kénytelenek válaszolni, s a fenti folyamat egy spirált indukált. A részvénypiaci zuhanást az amerikai jegybank szerepét betöltô FED folyamatos és jelentôs mértékû kamatcsökkentései sem tudták meggátolni vagy lassítani.

8

Mélypont után szelektív rally A mélypontot a 2001. szeptember 11-i Egyesült Államokat ért terrortámadások, valamint az ezt követô afganisztáni háború, illetve az elhúzódó iraki válság jelentette. 2002 végére, 2003 elejére egyes technológiai társaságok értéküknek 99 százalékát is elveszítették, s erre nemcsak az internet-szegmensben, hanem a hálózati hardvergyártók között is láthattunk példákat. A 2003 eleji mélypontról azután ismét jelentôs fellendülés indult meg, az általános optimizmus azonban mindössze egy évig tartott: ezt követôen már csak szelektív növekedésnek lehetünk szemtanúi – ami jelenleg is tart. Ez a szelektív növekedés elsôsorban a kiemelkedô profitteljesítményt nyújtó társaságok körében tapasztalható. Ennek következtében több társaság részvényeinek árfolyama történelmi csúcsokat döntöget. A védelmi kiadások megugrása az USA-ban jelentôsen megnövelte azon társaságok eredményét, amelyek haditechnikai beszállítóként mûködtek. Ez a rally tehát lényegesen különbözik a 2000-ben tapasztalható szárnyalástól: a napjainkban látható növekedés ugyanis fundamentálisan viszonylag jól indokolható, szemben a 2000-es értékelésekkel. Újabb hisztéria kialakulásáról a szektorban tehát nem beszélhetünk, hiszen ezen társaságok értékének valós alapja van. Igaz ez a magyar tôzsdei IT-cégekre is, az elmúlt idôszakban az árfolyamok növekedése mögött minden esetben fundamentális teljesítmény állt. Pozitív folyamat, hogy a tech lufi 2000-es kipukkanása óta két IT-cég is tôzsdére lépett hazánkban, s több társaság is fontolgatja megjelenését a börzén Barát Szabolcs [email protected]

p é n z i n t é z e t i

m e l l é k l e t

A pénzügyi szektor az IT-beruházások szemszögébôl A pénzügyi szektor elmúlt 15 évére visszatekintve azt láthatjuk, hogy a szegmens a kétszintû bankrendszer kialakulása óta nagymértékû változáson esett át. Az elsô 10-12 évben a tulajdonosok és a vezetôk elsôsorban arra törekedtek, hogy minél nagyobb piaci részesedést szerezzenek az egyébként is kicsinek nevezhetô hazai piacon.

Az elmúlt 2-3 évben azonban egyrészt a piaci környezet változása, másrészt az ügyfelek minél magasabb szintû kiszolgálásának követelménye miatt a bankok egyre jobban fókuszáltak-fókuszálnak az integrált szolgáltatások, valamint az ezt biztosító integrált informatikai megoldásokra. A komplexebb informatikai fejlesztések és adott esetben a hozzájuk tartozó szervezeti változtatások természetesen komoly erôfeszítéseket kívánnak meg a bankok részérôl. Növekvô profit, emelkedô beruházások Az elmúlt évben a pénzügyi szektor az informatikai beruházásokat illetôen elmozdult a holtpontról, és nagyobb beruházásokba kezdett. Ez talán azzal magyarázható leginkább, hogy a banki vezetôk az elmúlt évek kimagasló profitdinamikáját követôen optimisták az elkövetkezô évekre nézve is, s bár csökkenô mértékû, de továbbra is stabil GDPnövekedésre számítanak. A bankok magas nyereségessége elsôsorban a hazai makrogazdasági tényezôkbôl fakad: a munkaerô a termelékenységhez képest jelentôs mértékben alulértékelt, s a viszonylag magas infláció és külsô egyensúlyhiány miatt magas a jegybanki alapkamat is. Emellett azonban jelentôs tényezô, hogy a jövedelmezôség növekedése az elmúlt idôszakban a bankok költséghatékonyságának lendületes javulásából adódott: a mûködési költségek a bankok összes eszközállományához viszonyítva két évvel ezelôtt a nyugat-európai átlagos szint kétszeresét tették ki, 2004-re azonban ez a különbség 1,5-1,8-szorosra csökkent. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a jelenlegi kamatszintnek csak rövid távon van meghatározó szerepe, a jövôt inkább a megnövekedett üzleti aktivitásra lehet alapozni. Míg korábban alig egy-két bank fókuszált a privát ügyfelek piacára, addig napjainkban az a tendencia bontakozik ki, hogy mind több bank kezd bele nagymértékû fióknyitási fejlesztésbe, privát ügyfelek számára nyújtandó szolgáltatások kialakításába. A privát ügyfelek kiszolgálását azonban nemcsak fiókok megnyitásával kell és lehet elôsegíteni, hanem olyan integrált, könnyen kezelhetô informatikai háttérrel is, mely lehetôvé teszi, hogy akár egyénre szabott megoldásokkal is megnyerjék az ügyfelek bizalmát. A bankok privát ügyfelekre való fókuszálását támasztja alá az alábbi táblázat.

Felnôtt bankszámla-tulajdonosok aránya Németország Ausztria Szlovénia Horvátország Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország

99% 94% 91% 83% 64% 59% 54% 48%

a piaci részesedés növelését elôsegítô informatikai beruházások; költségcsökkentést biztosító fejlesztések. Piaci részesedést elôsegítô informatikai beruházások Fióknyitási tendencia Több vezetô magyarországi bank határozta el, hogy meglévô fiókjainak számát az elkövetkezendô években jelentôsen növeli. Céljuk, hogy a privát ügyfelek piacán a meglévônél nagyobb piaci részesedést szerezzenek. Ezt egyrészt új fiókok nyitásával, másrészt új, komplexebb, jobban testre szabott szolgáltatások bevezetésével kívánják megvalósítani. Szolgáltatások bôvítése: Front End keretrendszer Napjainkban mind több bank látja egyfajta lehetôségnek a privát ügyfelek kiszolgálásának biztosítása érdekében, hogy meglévô informatikai megoldásait és azok kapcsolódását egyszerûsítse, valamint lehetôséget biztosítson az ügyintézôknek az adatok lehívása, új ügyfelek, új ügyletek felvitele stb. esetén az egyszerûbb, gyorsabb ügyintézésre. A „Front End” keretrendszer megvalósításával meglévô heterogén alkalmazásait a bank egy rendszerbe tudja gyûjteni, és szolgáltatásaival kapcsolatos folyamatait, feladatait egyszerûbbé, gyorsabbá tudja tenni. IPT, mint költségcsökkentô informatikai beruházás Napjainkban egyre több pénzügyi intézmény tér át a hagyományos telefonrendszerekrôl az IP-alapú telefonrendszerekre. Ma már elmondható, hogy ez a technológia teljesen kiforrott, és a korábbi tartózkodás ettôl az új technológiától mára teljesen megszûnt. Az IP-telefonrendszerek elônyei az integrált és a szabványos VoIP-alapú átvitelbôl erednek, mivel az integrált infrastruktúra hatékonyabban használható ki és tartható fenn, illetve az IP-telefonrendszerek és a vállalati alkalmazások gyorsabban, költséghatékonyabban integrálhatók és üzemeltethetôk. Bárdos László [email protected]

A bankok beruházásai mögött lévô informatikai fejlesztések lehetôségeit figyelembe véve a piacon alapvetôen két fô irányzat tapasztalható:

9


Kezdetben az új termékek és szolgáltatások bevezetését a bankok egymással versenyezve, a lehetô legrövidebb idôn belül próbálták megvalósítani, ami gyakran inkább mennyiségi és kevésbé minôségi megoldást eredményezett.


m e l l é k l e t

IP-telefonrendszer a CIB Bankban: a tökéletes megoldás Az IP-telefontechnológia már sok helyen bizonyította, hogy nemcsak felveszi a versenyt a hagyományos telefonmegoldásokkal, hanem jelentôs többletszolgáltatásai, rugalmassága révén elônyre tett szert a piacon. Nem csoda, hogy a CIB Bank is az IP-telefont választotta magyarországi fiókhálózatába. A CIB Bank országos fiókrendszere tökéletes haszonélvezôje az IP-telefon nyújtotta elônyöknek. A bank már meglévô LAN- és WAN-infrastruktúrája kisebb konfigurációs módosításokkal tökéletesen alkalmassá vált az IP-alapú hangátvitelre és a telefonok kiszolgálására. A rendszer felépítése A banki IP-telefonrendszert a Synergon úgy tervezte meg, hogy az a lehetô leghatékonyabban és költségkímélôen tudja kiszolgálni a telefonálási igényeket. A CIB Bank fiókjainak számát 2006 végéig várhatóan csaknem megduplázza, s ezekben az új fiókokban már IP-telefonokat telepítenek majd. A CIB Bank központjában, valamint a már meglévô fiókokban szintén IP-telefonokra cserélik a korábbi alközpontokat. A rendszer kiszolgálását három CallManager szerver végzi három központi telephelyen, ezzel biztosítva a redundanciát és a terheléselosztást. A rendszer közel 2000 IP-telefont fog kiszolgálni, a tervezés során azonban számoltunk a késôbbi bôvítésekkel, melyek így nem jelentenek majd problémát. Minden egyes fiókban telepítenek egy Voice Gatewayt, ami egyrészt biztosítja a WAN-kapcsolatot a központi telephellyel, másrészt lehetôvé teszi fôvonal csatlakoztatását minden fiókhoz. A telepített Cisco router továbbá rendelkezik SRST-funkcióval, mely lehetôvé teszi, hogy amennyiben a WAN-kapcsolat megszakad a központi telephellyel, s így a központi CallManagerekkel is, akkor a router veszi át a hívásvezérlô funkciókat. Ennek következtében az IP-telefonok továbbra is mûködôképesek maradnak, és a helyi fôvonalon tudnak hívásokat kezdeményezni és fogadni.


Költséghatékony hívásirányítás (LCR) a CIB-nél Mivel a bank sok városban rendelkezik kijárattal a publikus telefonhálózat felé, lehetôség volt egy hatékony hívásútválasztó logika kidolgozására, amellyel a bank jelentôs mértékû költségcsökkenést tud elérni. Abban az esetben, ha például a CIB Bank egyik budapesti fiókjának IP-telefonjáról valaki hívást kezdeményez egy gyôri városi telefonszámra, a rendszer megvizsgálja, van-e szabad kijárat a bank gyôri fiókjának telefonvonalán. Ha létezik szabad kijárat, a hívást a rendszer ezen a vonalon indítja, ha azonban nincs szabad vonal, a rendszer megkeresi a legolcsóbb szabad kijáratot, és azon bonyolítja le a hívást. Extra szolgáltatások az IP-telefonrendszerben Mint minden IP-telefonrendszer, a CIB Banknál bevezetett rendszer is rendelkezik az alábbi funkciókkal: Elektronikus címjegyzék az IP-telefonokon A Synergon által fejlesztett céges címtárszolgáltatás kapcsolódik a cég meglévô címtárához, és az ott tárolt neveket és telefonszámokat tárolja el saját adatbázisába. Ennek köszönhetôen a címlista nem igényel külön karbantartást, mindössze a céges központi címtárban kell az adatbázist naprakészen tartani. A rendszer képes a mobil- és veze-

10

tékes számok átvételére a központi címjegyzékbôl, és a kereséskor ezeket is megjeleníti. A keresett személy elérésére több keresési algoritmus áll rendelkezésre: 1. A keresett név elsô néhány betûjének megadásával a rendszer kikeresi az adott kezdetû neveket, és kilistázza ôket. 2. Gyorsított keresés: ebben az üzemmódban hasonlóan adhatjuk meg a keresett nevet, mint a mobiltelefonoknál a T9 szótár használatakor, azaz a keresett betû kiválasztásához csak egyszer kell leütni a számgombot. Például, ha a Kovács vezetéknevûeket szeretnénk keresni, a következôket kell beütni: +

+

+

+

+

3. Keresés beszédfelismeréssel (ASR): a címtár lehetôséget biztosít arra, hogy a beszédfelismerô modult használva felismerje a keresett személy nevét. Ebben az esetben a telefonon csak kiválasztjuk a megfelelô üzemmódot, és bemondjuk a keresett személy nevét. 4. IVR beszédfelismerô rendszer: az IP-telefonok között találhatók olyanok, amelyek nem támogatják az XML- vagy az XML ASR-funkciókat. Ezekhez a telefonokhoz a Synergon kifejlesztett egy olyan címtárelérési megoldást, mely a beszédfelismerésen és az IVR-funkciókon alapul. Ebben az esetben a telefon adott gombjának megnyomása után be kell mondani a keresett nevet, és a rendszer automatikusan kapcsolja a megfelelô számot. XML multimédiás telefonhasználati útmutató A tanító modul multimédiás alkalmazás, amely Cisco IP-telefonokhoz (7940, 7960, 7970) készült. Ennek segítségével a felhasználó hanggal kísért prezentációt nézhet végig az IP-telefonok használatáról és funkcióiról. SMS IP-üzenetküldô alkalmazás A Synergon által fejlesztett alkalmazás segítségével hatékonyan lehet rövid szöveges üzenetet küldeni az IP-telefonokra. Az üzenetet küldhetjük IP-telefonról IP-telefonra, vagy WEB-es felületrôl IP-telefonra is. Egyéb szolgáltatások A felhasználók teljesebb kiszolgálása érdekében a Synergon telepített egy központi hangposta- (VoiceCover) és egy speciális csengetésicsoport-kezelô alkalmazást is a CIB Banknál.

Gönczöl Zsolt [email protected]


m e l l é k l e t

Synergon –Erste együttmûködés: kéz a kézben Több szálon is szorosra fûzte kapcsolatát a Synergon az Erste Bank Hungary Rt.-vel: a pénzintézet egyfelôl keretszerzôdést kötött egyes informatikai fejlesztések elvégzésére, másfelôl a SAO-Synergon Kft.-t bízta meg I T-infrastruktúrája egyes részeinek mûködtetésével. Az együttmûködés részleteirôl Giltán Tivadart, az Erste Bank munkatársát kérdeztük. – Mire irányul a szoftverfejlesztési megállapodás? G. T.: Az Erste Bank azon szoftverfejlesztési feladatok végzésével bízta meg a Synergont, amelyek fôként a Postabank beolvasztásához kapcsolódtak. Ez érintette mindkét bank korábbi rendszereit és az egyesülésbôl fakadó IT integrációs és migrációs tevékenységhez kapcsolódó feladatokat is. – Miért éppen a Synergont választotta az Erste? G. T.: Az Erste Bank a Postabank tavalyi megvásárlása és sikeres beolvasztása után az idei évben az ügyfelek minôségi kiszolgálásának fokozását tekinti legfontosabb céljának. Ehhez elengedhetetlenül fontos az informatikai rendszerek gazdaságosabb és magasabb színvonalú mûködtetése. Olyan partnert kerestünk, amely képes ezzel a céllal azonosulni, és maga is a minôséget tûzte a zászlajára. A Synergonban megtaláltuk ezt a partnert. – Hogyan vált be eddig a bank elképzelése? G. T.: Tavaly lezárult a próbaidôszak, amely megmutatta, hogy érdemes bizonyos banki IT-feladatok elvégzéséhez külsô partnert keresni. Ugyanakkor az informatikai cégeknek is meg kell tanulniuk „bankolni”, hiszen ez olyan üzem, ahol a biztonság és a minôség az elsôdleges szempont. A bank ugyanis arra a bizalomra épül, hogy az ügyfelek tudják, jó kezekben van a pénzük. Ezért a legkisebb hiba is súlyos forintokban mérhetô. Úgy látjuk, hogy a Synergonnál tisztában vannak ezzel az elvárással.

– Miért kiemelkedôen fontos terület az IT a bankoknál? Giltán Tivadar: Az informatika lényegében a banküzem szíve: bonyolult rendszerek szolgálják ki a számlavezetés zavartalanságát, a hitelezés menetének gyorsaságát, az ügyfélpanaszok kezelését és még sorolhatnám. Egy pénzintézetnél akár több tucat informatikai rendszer is fut párhuzamosan, amelyek összehangolása és zökkenômentes mûködtetése bizony embert próbáló feladat. – Miben áll az Erste és a Synergon/Atos Origin közötti együttmûködés? G. T.: A SAO hibaelhárítási szolgáltatást nyújt a bankfiókok és a központi rendszer számára. A szolgáltatás kiterjed a munkaállomások, szerverek és a kommunikációs rendszer, valamint az egyéb fióki infrastrukturális eszközök hardveres és szoftveres hibaelhárítására. Ezenkívül ellátja a telefonalközpontok, telefonkészülékek, az ezekhez tartozó telekommunikációs vonalak, az alközpontokhoz tartozó egyéb berendezések hibaelhárítását, az alközponti állomások bôvülése esetén a szükséges mértékû hálózatépítést és az ehhez kapcsolódó alközpontprogramozást.

– Milyen további területeken látja az együttmûködés lehetôségét? G. T.: Egy bank csak akkor és úgy képes versenyben maradni, ha folyamatosan bôvíti szolgáltatásait, és emeli színvonalukat, aminek hátterét csak egy jól mûködô informatikai rendszer tudja biztosítani. Az Erste Bank célja, hogy a legmagasabb minôségi elvárásoknak is megfeleljen: amellett, hogy munkatársait folyamatosan képzi és termékpalettáját az ügyfelek igényeinek megfelelôen bôvíti, az informatikai rendszereinek is naprakészen kell követniük a technológiai fejlôdést. A munkatársak felkészültsége mellett ugyanis elsôsorban a korszerû infrastruktúra biztosíthatja azt, hogy ügyfeleink a banki ügyleteiket gyorsan és hatékonyan, akár a nap 24 órájában bonyolíthassák.

11


Giltán Tivadar

– Megítélése szerint a jövôben az ilyen típusú szoros együttmûködés jellemzô lesz a bankok körében? G. T.: A bankszektor számára a kulcsterület az informatika: egyre bonyolultabb termékek jelennek meg, egyre többen vesznek igénybe banki szolgáltatást, ezzel párhuzamosan fokozódnak az elvárások. Különösen igaz ez a nagyon sok ügyféllel rendelkezô lakossági bankokra. Az Erste Banknak például közel 900 ezer ügyfele van, amelyek-akik zavartalan kiszolgálása komoly informatikai bázist feltételez. A világban tendencia, hogy a nagyobb cégek, szervezetek az IT-üzemeltetési tevékenységükhöz speciális szaktudással rendelkezô, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó külsô partnereket vonnak be, mint amilyen a Synergon Rt. is.


m e l l é k l e t

BEA Weblogic a pénzügyi szektorban A nagyvállalatok innovációs kényszerének nyertesei egyértelmûen az információtechnológiai szolgáltatók, hiszen az ügyfelek kegyeiért folytatott küzdelem során alkalmazott, egyre komplexebb struktúrájú ügyfélszolgálati, illetve belsô vállalati információs rendszerek olyan szaktudást igényelnek, melynek házon belüli alkalmazása egyetlen nagyvállalat számára sem kifizetôdô.

Ezek a vállalati rendszerek azonban a hagyományos, havi rendszerességû szoftverfejlesztést alkalmazva mára olyannyira áttekinthetetlenné váltak, hogy sok esetben sem az üzemeltetôk, sem pedig a fejlesztôk nem képesek átlátni. Ez a rendezetlenség pedig oda vezethet, hogy az eredetileg költségoptimalizálásra és a munkafolyamatok gyorsítására hivatott IT-rendszerek válhatnak a gördülékeny üzletmenet szûk keresztmetszetévé, hiszen ki ne találkozott volna még olyan szituációval, amikor az általa használt program várva várt fejlesztése az eddig tökéletesen mûködô funkciókat is abszolút megbízhatatlanná és instabillá tette... A BEA Weblogic Platform által kínált funkcionálisan skálázható architektúra alkalmazásával – melynek legnagyobb elônye a szigorú szabályok alapján felépített, átlátható struktúra, illetve a szoftveren belül az üzleti tevékenységek egymásra hatásának elkerülése – éppen a fenti bosszúságokat kerülheti el a felhasználó. Maga a program egy J2EE (Java 2 Enterprise Edition) alkalmazásplatform, amely a Weblogic csomag kínálatát alkotó termékeket (szerver, integrációs eszköz, portál-keretrendszer) integráltan tartalmazza. Magában foglal továbbá egy Weblogic Workshop nevû fejlesztô eszközt is, melynek segítségével a fejlesztôk egyetlen eszköz használatával fejleszthetik alkalmazásaikat a vállalati rendszer különbözô komponensei számára. A BEA Weblogic Server J2EE-alapú alkalmazásszerver, egyfajta alapot teremt többrétegû vállalati alkalmazásrendszerek fejlesztésére úgy, hogy közben a kapcsolások szigorú szabványosítása következtében az adatbázis áttekinthetô, felesleges átfedésektôl és anomáliáktól mentes marad. Az eszköz kiválóan alkalmas például komponens alapon fejlesztett internet- és intranetalapú megoldások fejlesztésére is. A platform összetevôit úgy alakították ki, hogy az egyes, már meglévô informatikai infrastruktúra-elemek szintén szigorúan szabványosított felületen keresztül legyenek képesek érintkezni a szerveren futó alkalmazásokkal.


A meglévô alkalmazások beszervezését az üzleti folyamatba, illetve ezen folyamatok keretrendszerének kialakítását könnyíti meg a BEA Weblogic Integrator komponens oly módon, hogy segítségével a soha véget nem érô integrációs folyamatot konkrét célokhoz kötött, úgynevezett gyors üzleti integrációs (rapid business integration) szakaszokra bonthatjuk, mely szakaszok beépítése a rendszer használatával lényegesen felgyorsul, így az üzleti eredmények is hamarabb jelentkeznek. A fejlett technológiájú vállalati portálok kivitelezéséhez kíván segítséget nyújtani a csomag harmadik komponense, a BEA Weblogic Portal, melynek segítségével megvalósulhat a gyors, hatékony, személyre szabható és biztonságos kapcsolattartás a vevôkkel és szállítókkal, s ezeket a kifelé irányuló infrastrukturális elemeket össze lehet kapcsolni a belsô folyamatok ugyanezen elemeivel.

12

A BEA Weblogic Workshop komponens egyfajta fejlesztési, illetve menedzsmentkörnyezetet biztosít az elôbbi három összetevô számára. Míg az elsô három program biztosítja az informatikai infrastruktúra alapjait, a negyedik megteremti az egységesen kezelô keretrendszert, melyen keresztül nemcsak irányítani, de fejleszteni is lehet a meglévô alkalmazásokat. A Weblogic alkalmazások különösen nagy haszonélvezôje és talán legnagyobb megrendelôje a pénzügyi szektor, mivel a különbözô elektronikus, internet- és mobilalapú pénzügyi szolgáltatások robbanásszerû terjedésével ezen cégek számára elengedhetetlenné vált a végtelenül megbízható és mindenkor stabil rendszerek alkalmazása. A több különálló, ugyanakkor mégis együttmûködô infrastrukturális szegmenset összefogni képes Weblogic platform számos európai és tengerentúli bankcsoport számára megfelelônek bizonyult erre a feladatra. Takács Szabolcs [email protected]

c s a p a t m u n k a

Synergon és Atos Origin: sikeres együttmûködés A Synergon és az AtosOrigin B. V. 2003 végén kötött stratégiai együttmûködés keretében a Synergon-csoport által lefedett országokban a Synergon jeleníti meg az Atos Origin megoldáskészletét, így egy kézbôl biztosítja ügyfeleinek a nemzetközi tapasztalatokon fejlesztett megoldásokat az adott ország nyelvén és üzleti kultúrájához alkalmazkodva.

Sikeres együttmûködés A Synergon-csoport az Atos Originnel alapvetôen a távközlés, az olajés gázipar, a bankszektor és kiskereskedelem területein kezdte meg az együttmûködést. A Synergon és az Atos Origin megítélése szerint ezek a területek lehetnek az elkövetkezô években a legígéretesebb piaci szegmensek a kelet-közép-európai régióban, így az együttmûködés stratégiai fókusza is elsôsorban ezekre irányul. Az együttmûködés egyik elsô és eddig talán a leggyümölcsözôbb területe a gázipar, hiszen a Synergon 2003 során két jelentôs méretû megbízást kapott a Földgáz Rendszerirányítótól, és jelenleg további két pályázaton mûködik együtt a két vállalat Szlovákiában és Magyarországon.

Posta Attila

Darits Gyula

A Synergon által kínált megoldások alapja minden esetben a spanyol Atos Origin munkatársai, illetve partnercégei által fejlesztett és számos – fôként európai – társaság által használt alkalmazás. A rendszer a mûszaki tervezéstôl és felügyelettôl kezdôdôen a mérôrendszerekkel való kapcsolattartáson át a kereskedelmi funkciók támogatásáig lefedi a gázipari szereplôk összes igényét, amit az Atos Origin gáziparban szerzett tanácsadói tapasztalata tesz teljessé.

A fentieken túl számos olyan egyéb terület – például horvát tenderek, távközlési projektek – került a Synergon látókörébe, ahol a csoport kompetenciáit jól egészítik ki az Atos Origin megoldásai. A Synergoncsoport a román és bolgár piacon partnerein keresztül van jelen, így az Atos Origin képviselete is e partnereknek bevonásával valósul meg ezekben az országokban.

A jövô ígérete A Synergon Lengyelországban egy kereskedelmi üzletlánc globális outsourcing tenderén dolgozik együtt az Atos Originnel, melynek keretében a Synergon-csoport önállóan végzi a munkát Szlovákiában és Csehországban az Atos Origin alvállalkozójaként. Ezenkívül Szlovákiában egy gázszolgáltató vállalat tenderén indult együtt az Atos Origin Spanyolországgal, míg az Atos Origin osztrák leányával egy nemzetközi iparvállalkozás magyar és szlovák leányvállalatainak outsourcingján dolgozik együtt a Synergon-csoport.

A Synergon és az Atos Origin egymásban találta meg azt a partnert, mellyel a prosperáló magyar és regionális projektekben hosszú távon együtt kíván mûködni. Az eddigi közös munka során – a megismert funkcionalitáson keresztül – a Synergon folyamatosan fejleszti azon kompetenciáit, melyekben a széles körben elterjedt alkalmazások ismeretét integrálja. Az együttmûködés és a felhalmozott ismeretanyag birtoklása olyan elônyt jelent a Synergon számára, amivel komoly esélyekkel indulhat a térség projektjeinek megszerzéséért.


r ó l u n k

í r t á k

Nullszaldós eredményt tervez a cseh Synergon-leány

A Synergon vezetô megoldásszállító az IP-telefon rendszerek piacán is

Március 1-jétôl Hanus Weisl tölti be a vezérigazgatói tisztséget a Synergon csehországi leányvállalatánál, az Infinitynél. Az idei év kulcsfontosságú lesz az Infinity konszolidációja szempontjából, az elsôdleges cél a piacszerzés, a tervek szerint az árbevétel idén ismét növekedésnek indul, az emelkedés mértéke eléri a 10 százalékot, meghaladva valamelyest az átlagos piaci bôvülés ütemét. Az év egészét tekintve plusz nulla eredményre számít az új vezérigazgató, aki úgy véli, hogy az árbevétel feltornászása mellett a költségcsökkentésben is jelentôs tartalékok rejlenek még.

A Synergon Informatika Rt. kiemelkedô megoldásai közé tartozik az IPtelefónia-rendszerek tervezése, kivitelezése és támogatása, mely piacon egyben piacvezetô is. A Cisco-technológia alkalmazásával a Synergon telepítette az integrált hang- és adatkommunikációt megvalósító technológia megjelenése óta a legtöbb, legnagyobb és legkiterjedtebb IP-telefóniarendszert Magyarországon. A Synergon technológia melletti elkötelezettségét mutatja, hogy az üzemeltetési és outsourcing tevékenységet végzô tagvállalatánál, a SAO-Synergon Kft.-nél az ügyfélforgalmat bonyolító call centert is migrálta IP-alapú rendszerre.

Napi Gazdaság, 2005. április 26.

portfolio.hu, 2005. március 21.

14

Egy egyedülálló rendezvény A Synergon-csoport és az Atos Origin közötti együttmûködést erôsítendô és elôsegítendô, a Synergon 2005 tavaszán a Margitszigeten tartja azt az egyedülálló nemzetközi találkozót, amelyen az Atos Origin összes leányvállalatának képviselôje jelen lesz. A rendezvényre igen nagy érdeklôdés mutatkozik a külföldi társaságok részérôl, a nemzetközi account managereken túl az Atos Origin felsô vezetésébôl is érkeznek Magyarországra. A rendezvényen nemcsak a SAO-Synergon Kft. és a Synergon, hanem az Infinity, az Infinity Slovakia és a Span is bemutatja portfólióját, kompetenciáit, a csoportstratégia-fókuszterületeit. Az Atos Originleányvállalatok kompetenciájuk bemutatása mellett legexportképe-

sebb termékeiket is felvonultatják. A találkozó célja az eddigi közös projektek áttekintése azzal a céllal, hogy egyfajta SWOT-analízis segítségével felismerjék az együttmûködés erôsségeit, illetve gyengeségeit és megfelelô kezelését. A találkozó további célja, hogy a Synergon pozícióját – mint az Atos Origin régióbeli képviselôjét – erôsítse elsôsorban a magyar, a cseh, a horvát és a szlovák, másodsorban pedig a román, a bulgár, illetve a szerb és montenegrói piacokon. Darits Gyula [email protected] Posta Attila [email protected]

Philips: a SAO-integráció pozitív hatásai Hopka László, a Philips Corporate IT managere szerint a SAO számára addicionális elônyökkel járt az, hogy a Synergon másfél évvel ezelôtt megvásárolta az Atos Origin magyarországi leánycégét.

– Mekkora múltra tekint vissza a két cég üzleti kapcsolata? H. L.: A Philips és a SAO, illetve annak elôdje, az Atos Origin már igen régóta szoros üzleti kapcsolatban áll egymással. Ez nem véletlen, hiszen évekkel ezelôtt a Philips a nemzetközi tendenciáknak megfelelôen egy külön vállalatba, az Originbe szervezte ki IT-szervezetét, amelynek többségi tulajdonát 1999-ben eladta a francia Atosnak. Az így létrejövô Atos Origin magyar leányvállalatát pedig 2003-ban a Synergon vásárolta meg. – Hogyan koordinálják az együttmûködést? H. L.: Az együttmûködés során a SAO a Philips számára egy közös IT-koordinátort és minden telephelyre önálló dedikált úgynevezett onsite-okat delegált, akik bizonyos szempontból önállóan dolgoznak ugyan, egyes feladatokat azonban közösen valósítunk meg. Így biztosítható, hogy a projektek egymással összehangolhatók, a problémák globálisan kezelhetôk legyenek. – Mennyire elégedett a Philips a SAO-val? H. L.: A Philips meg van elégedve a SAO munkájával, amit az is mutat, hogy a tavalyi évben új alapra helyeztük a szerzôdésünket a társasággal, s megítélésem szerint a két társaság együttmûködése pozitív irányba halad. Az elmúlt másfél évre visszatekintve egyébként azt mondhatom, hogy a Philipsen belül pozitívan fogadtuk azt, hogy az Atos Origint

megvásárolta a Synergon, hiszen az Atos Originnek egyértelmûen elônyére vált egy nagy cég szakmai kompetencia-háttere. Ez természetesen a szolgáltatás színvonalának javulásában is megmutatkozik. – Miben változott az együttmûködés a SAO-val az új szerzôdés következtében? H. L.: Mindenképpen elôrelépésnek tekinthetô, hogy az outsourcing-szerzôdések keretében az SLA-n, azaz szolgáltatási szinten alapuló szerzôdés mellett rugalmasan tudunk együttmûködni az esetenként Hopka László felmerülô pluszigényekkel, illetve a nem desktop-support jellegû IT-feladatokkal kapcsolatban is. Ennek következtében rugalmasan és hatékonyan tudjuk megoldani azokat a feladatokat is, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a desktopsupport-szolgáltatásokhoz, és a költségek is jobban tervezhetôvé váltak. – A Philipsen belül mennyire egységes az IT-rendszer? H. L.: Nagyon sok standard megoldás létezik a társaságon belül mind a hardverek, mind a szoftverek, mind pedig az infrastruktúra területén. A bérelt vonali hálózattól kezdve a levelezô rendszereken keresztül holland anyacégünk sok területen globális megoldásokat vezetett be, így ezek a rendszerek a világ összes Philips-irodájában egységesek.

15


– A Philips magyarországi egységei közül melyekkel van kapcsolatban a Synergon, és milyen szolgáltatásokat nyújt ezeknek? Hopka László: A Synergon a budapesti kereskedelmi egységgel, valamint a gyôri termelôüzemmel van kapcsolatban, ahol a társaság elsôsorban desktopsupport-szolgáltatásokat, kliens- és szervertámogatást nyújt, ami applikációs supporttal és helpdesk-szolgáltatásokkal egészül ki. A felhasználók számát tekintve a gyôri egység nagyobb, mint a fôvárosi központ, a kettôben együtt 550 felhasználót szolgál ki a Synergon.

Természetesen az üzletspecifikus rendszerek esetében vannak különbségek a termékdivíziók között, ugyanakkor az applikációk szintjén is jelentôs változások történtek az elmúlt években: az alkalmazások száma drasztikusan lecsökkent, s egyre inkább a standard megoldások felé mozdulunk el. – Az IT-rendszerek biztonsági felügyelete a Philipsen belül valósul meg? H. L.: Igen, a társaságon belül egy saját szervezet végzi a biztonsági felügyeletet, mely nemcsak lokálisan, hanem központilag, az anyaországban is rendelkezik erôforrásokkal. A központi megoldások keretében folyamatos monitorozással és az ehhez tartozó megoldásokkal végzik munkájukat.

– Milyen rendszeres megbeszélések vannak? Ezeken mirôl van szó? H. L.: Rendszeres megbeszéléseken tekintjük át a telephelyeken az operatív feladatokkal kapcsolatos teendôket, a folyamatok fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket, illetve ellenôrizzük a szolgáltatási szintek betartását. Ugyanakkor havi egyeztetések történnek a stratégiai együttmûködés, nagyobb projektek, illetve az országos szintû együttmûködés koordinálására is. – A rendszeres (onsite) munka mellett milyen gyakoriak az egyedi megrendelésû projektmunkák, és milyen a megítélésük? H. L.: Minden évben több ilyen projektre is sor kerül, de természetesen hatással van rájuk, hogy a Philips standard megoldásainak bevezetését általában központi erôforrásokkal oldjuk meg.

Infinity: egy jól habzó projekt A Synergon cseh leányvállalata, az Infinity a tavalyi évben elnyerte a legnagyobb kelet-közép-európai sörgyár, a többek között a Pilsner Urquellt gyártó Plzensky Prazdroj minôségbiztosító információs rendszerének fejlesztését és implementálását.

A projekt jelentôségét érzékeltetheti, hogy a Plzensky Prazdroj annak a SABMiller csoportnak a tagja, amely a világ második számú söripari vállalata. A projekt célja az volt, hogy kidolgozzon egy integrált dokumentációs rendszert a Plzensky Prazdroj minôségbiztosító (Quality Management System, QMS) és környezetmenedzsment- (Environmental Management System, EMS) rendszeréhez. Hogyan valósult meg a projekt? A sörgyártó társaságnál – az igényei szerint kidolgozott specifikáció alapján – integrált központi portált fejlesztettek és vezettek be, aminek eredményeképpen a minôségbiztosító, valamint a környezetmenedzsment-rendszerek a cég IT-környezetébe integrálódtak. A portált a társaság körülbelül ezer alkalmazottja a vállalat bármely részérôl elérheti, s a rendszer központi menedzselése könnyedén megvalósítható. Az Infinity megoldása egy egyszerû és könnyedén konfigurálható web interfészen keresztül érhetô el a nap 24 órájában a Plzensky Prazdroj cseh és szlovák telephelyeirôl.


A rendszer magja a Microsoft Office Share Point Portal Server 2003 (MS SPPS), amely lehetôvé teszi az információk közzétételét, megosztását és menedzselését. A MS SPPS-hez kifejlesztett applikáció révén biztosíthatók a rendszer egyedi funkciói. Az adatokat a Microsoft SQL Server tárolja, és a – mind a Plzensky Prazdroj intranetjén, mind pedig egy Internet Exploreren keresztül elérhetô – rendszer teljesen integrált a Microsoft Windows biztonsági struktúrájába (Active Directory, Kerberos). A megoldás ezenkívül képes a vállalat integrált információs rendszerével kommunikálni, valamint a már meglévô adatokat különféle formátumból importálni is.

16

A megoldás elônyei A megoldás legfôbb elônyei az alábbiakban foglalhatók össze: a dokumentációs rendszer egységes metódus szerint menedzselhetô; egyszerû dokumentációgenerálás, -ellenôrzés, -jóváhagyás és -közzététel vált lehetôvé; növekedett az élômunka hatékonysága; megvalósult az adatkommunikáció a vállalat integrált információs rendszerével is; a rendszer kompatibilitást biztosít a vállalatcsoport összes adatával és információjával. És a minôség... A rendszer implementációja során végzett audit megállapította, hogy az Infinity által szállított megoldás teljesen megfelel az ISO 9002 és ISO 14000 minôségbiztosítási szabványoknak, amit a késôbbi, más auditok is igazoltak. Ivo Rek [email protected]


Szoftverparadigmák az üzleti életben A szoftverpiacon tapasztalható ciklikusságnak megfelelôen az elmúlt idôszakban ismét az integrációra törekvés vált kulcsfontosságúvá az ügyfelek igényeiben. De vajon miben más a piac napjainkban, mint a legutóbbi ciklus alkalmával?

3-4 éve az ügyfelek kizárólag szoftverbevezetésekre támasztottak igényt, ami azonban az elmúlt idôszakban jelentôs változáson ment keresztül: a vevôk manapság már üzleti víziót, jövôképet is látni szeretnének. Mi változott? Jelentôs különbség azonVáradi Márk ban a korábbi hasonló ciklusokkal összevetve az, hogy a szoftver- és tanácsadási technológiák palettája komoly mértékben kiszélesedett az elmúlt években, s ennek következménye, hogy egy adott üzleti problémát többféle megközelítésben is meg lehet oldani. A korábbi, „melyik rendszert vezessem be” szemlélettel ellentétben ma a már meglévô rendszerek és szakemberek tudása orientálja az ügyfeleket a választásban a technológiák közötti. A technológiák fejlôdésének köszönhetôen azonban például egy CRM üzleti problémát már portáltechnológiával is meg lehet valósítani. Rugalmas szervezet A fenti jelenségre reagálva a Synergon a korábbi szoftveres üzletágát a szoftvertanácsadás már a problémamegoldás megközelítési módjai, illetve a paradigmarendszerek szerint szervezte át a hatékonyabb ügyfélkiszolgálás érdekében. A fontosabb tanácsadási területek a portáltechnológia és a multiprojekt-menedzsment; a numerikus elemzô eszközök; a dokumentummenedzsment; a biztonságtechnika, valamint a folyamat jellegû tanácsadás és ERP-eszközökhöz tartozó tanácsadás. A lehetôségek mátrixa Ez a fajta megközelítés a vevôk számára is új gondolkodásmódot jelent, ami annyiban lehet hasznos, hogy a meglévô technológiák, valamint a vevôknél meglévô peremfeltételek komplexé vált egységében nem egy vagy néhány megoldás kínálkozik, hanem egy mátrixban leírható lehetôségrendszer tárul az ügyfelek elé.

Az ügyfélnek a Synergon segít eldönteni, milyen megközelítéssel érdemes az adott probléma megoldása felé haladni, s ehhez – az üzleti problémától nem teljesen függetlenül, de attól némiképpen elszakadva – milyen technológiát kell bevezetni. Ebben a megközelítésben sokkal könnyebb az igények felmérése, valamint a technológiák közötti választás, a meglévô szervezeti, technológiai korlátokat is figyelembe véve. Miért éppen a Synergon? A Synergon versenyelônyét az jelenti a piacon, hogy belsô szervezeti felépítését a kompetenciaerôforrás-kezelésnek megfelelôen alakította ki, illetve képzési tervét is ezzel párhuzamosan valósítja meg. Adott probléma felmerülése esetén a Synergon-kompetenciacenter vezetôi a hatékony megoldás érdekében allokálják az erôforrásokat a teljes értéklánc – tanácsadás és megvalósítás – vonatkozásában. A Synergon – versenytársaival ellentétben – nem termék- vagy gyártóorientált, így mozgási szabadsága van a megoldásokban. A vevôi igényfelmérés során a tanácsadók úgynevezett problémafordítást végeznek a szoftverfejlesztôknek, akik a rendszereket igények szerint testre szabva adják át az ügyfeleknek. Vevôinknek a fentiek következtében nem a szoftverfejlesztô által diktált megoldási módot kell követniük, s nem a szervezetüket kell a szoftverhez igazítani, hanem éppen fordítva: a szoftvert képesek cégükre szabni. Váradi Márk [email protected]

r ó l u n k

í r t á k

Növelni kell a versenyképességet – Régiós esélyeket latolgat a Synergon Nagyon jó fundamentális lehetôségek vannak az információtechnológiával foglalkozó cégek elôtt, ugyanakkor a magyarországi társaságoknak régiós szinten kell versenyképessé válniuk – mondta lapunknak Czakó Ferenc, a Synergon elnöke. Az informatikai piac túl van a mélyponton, így vissza lehet térni a portfólió bôvítésének idôszakába. Éppen ezért ismét elôkerülhetnek régi fejlesztések, de a Synergon új szolgáltatásokkal és termékekkel is meg szeretne jelenni a piacon. A Synergon számára jó terület lehet a jövôben a gázipar, ahol megfelelô alapot jelenthet a MOL-lal megkezdett együttmûködés. A másik kiemelt ágazat az egészségügy, ahol a digitális aláírásra kell felkészülnie a szektornak. Világgazdaság, 2005. március 17.

17


A piac ismét azt az utat járja be, mint korábban már több ízben: a nagy szoftverrendszerek bevezetését követôen – az adott igények lefedésével – egyre inkább fókuszba kerül az integrációra törekvés mint a hatékonyság növelésének eszköze.

t e c h n o l ó g i a

Hogyan védekezhetünk adathalászok ellen? A tavalyi évben az egész világon jelentôs mértékben növekedett az úgynevezett data phishing, azaz az olyan adathalászó e-mailes csalás, melynek lényege, hogy a csalók nagy mennyiségû, hivatalosnak tûnô levelet küldenek szét az interneten, személyes adatokat „halászva”.

A data phishing „támadás” lényege, hogy a tömegesen elküldött levelekrôl, amelyek a gyanútlan felhasználót titkos adatainak a megadására kérik, a címzett úgy véli, valamilyen vállalat vagy szervezet küldte ôket. A feladó leggyakrabban látszólag kereskedelmi cég, illetve bank vagy pénzügyi szolgáltató, s valamely személyes adat, például bankkártyaszám, felhasználóazonosító vagy jelszó megadására kérik a címzettet. A levelekben mind a válaszcím, mind a terméknév, márkanév vagy szolgáltatás, mind pedig a megadott internetcím nagyon hasonlít az „eredetire”, így rengeteg felhasználót képesek megtéveszteni. Az IT-piackutató Gartner nemrégiben végzett felmérése szerint az amerikaiak 20 százaléka esett már data phishingnak áldozatul, azaz a lakosság ötöde kapott már ilyen tartalmú elektronikus levelet. Ezek a csalások a Gartner szerint a tavalyi esztendôben 1,2 milliárd dolláros kárt okoztak az Egyesült Államokban, ami természetesen a védekezést is elindította: egyes vállalatok már kínálnak data phishing elleni megoldásokat, hatékonyságuk azonban egyelôre még nem 100 százalékos.


A Microsoft, az eBay, a PayPal és a Visa nemrégiben egy olyan központi adatbázist (http://www.phishreport.net/) hozott létre, melyben az ismert data phishing támadások, a csaló és rosszindulatú honla-

18

pok és cégek szerepelnek. A szolgáltatást igénybe vevô vállalatok hozzáférhetnek az adatbázishoz, és segítségével jobban védhetik ügyfeleiket például az ismert data phishing oldalak blokkolása által. Létezik-e hatékony védekezés? A data phishing terjedését a szakértôk egy új trend kezdetének vélik, ami ellen egyelôre csak a személyes adatok megfelelô kezelésével lehet védekezni. Ezek közül is a legfontosabb az, hogy gyanúsnak kell tekinteni minden olyan e-mailt, amely személyes adat megadására kér. Ilyen esetekben sosem szabad olyan internetlinkre kattintani, melynek hitelességérôl nem gyôzôdtünk meg, s nem szabad e-mailen keresztül ûrlapokat sem kitölteni. Ezek mellett természetesen mindig érdemes szoftverjeink frissítéseit letölteni a gyártó honlapjáról. Sólyomi Dávid [email protected]


EPM, avagy vállalati projektportfólió kezelése egyszerûen Az informatikai újságokban és konferenciákon az elmúlt idôszakban feltûnt egy új hárombetûs rövidítés, az EPM, azaz Enterprise Project Management. Sorozatunk elsô írásával az informatikai piacnak ezt az új – talán az egyik legdinamikusabban fejlôdô – szegmensét kívánjuk bemutatni.

Az EPM-rendszerek bevezetése az általános üzleti problémákra megfelelô és hatékonyt választ tud adni, és a Synergon által kialakított gyakorlati módszertan segítéségével a bevezetéshez szükséges információk hatékonyan kinyerhetôk, majd elôállítható egy olyan projektmodell, amely mind a szervezet mûködésébe, mind egy kiválasztott informatikai rendszerbe (EPM-be) hatékonyan implementálható. Az EPM-rendszerek bevezetése olyan szervezetek problémáira nyújt hatékony megoldást, melyek egyszerre, egymással párhuzamosan több projektet – egy portfóliót – kezelnek. A gyakorlatban az a jellemzô, hogy a vállalati portfólió projektjei különbözô szakterületeken futó projektek halmaza. A vállalati szintû egységes portfóliókezelést támogató EPM-rendszer bevezetése során a vállalati munka- és projektkultúrán belül meglévô, párhuzamosan élô számos szubkultúrát és eltérô cél- és mérési (kontrolling-) rendszert kell összehangolni, hogy a sajátosságok maximális figyelembevétele mellett megfelelô színvonalú és egységes alapot szolgáltasson a vállalati szintû elemzésekhez és elôrejelzésekhez. A feladat jellege miatt egy EPM-rendszer bevezetése elsôsorban nem technikai feladat, hanem egy olyan modell kialakítása, amely a szervezet hosszú távú céljainak megfelel, de jelenlegi projektérettségét maximálisan figyelembe veszi. Természetesen ezt a modellt nem elég csak megalkotni, hanem a szervezet midennapi életének részévé is kell tenni, s ki kell alakítani hozzá a megfelelô szabályozást, illetve informatikai támogatást is. Ilyen komplex tevékenység összehangolására – speciálisan az EPM-rendszerek bevezetésére – dolgozta ki és finomítja folyamatosan a Synergon saját módszertanát, Synergon EPM Bevezetési Módszertan néven. A mellékelt módszertanbeli fô folyamatábrán jól látható, hogy minden egyes módszertani lépést a következô dimenziók mentén vizsgálva hajtjuk végre: Bevezetési folyamat

Stratégia

stratégiai/üzleti célok; szervezeti érettség (projektkultúra); szabályozottság (utasítások, dokumentációs rend); technikai paraméterek (hardver- és szoftverkörnyezet). A gyakorlati tapasztalatok alapján az oktatás és a tervezés kulcsfontosságú a projekt sikerességének szempontjából, ezért ezekre a területekre a módszertan kidolgozásakor különösen nagy hangsúlyt fektetett a Synergon. A fenti paradigmákat maximálisan figyelembe véve az EPM-bevezetési projektek – a projektvezetési kultúra szervezeten belüli érettségének mérése után – a projektcsapat oktatásával kezdôdnek, aminek az a célja, hogy megalapozza a közös szakmai nyelvet. A szervezeten belüli szemléletváltást a munka közbeni folyamatos tudásátadás, valamint a kiemelt felhasználók koncentrált képzése is támogatja. A módszertan másik legfontosabb alapelve, hogy már a tervezés korai szakaszában lehetôséget biztosít a megrendelô számára a modell informatikai rendszerben történô megtekintésére. Ezeknek a projektekbe beépített ellenôrzési mérföldköveknek az a fô céljuk, hogy lehetôséget biztosítsanak az üzleti igényeknek megfelelô modell finomítására még a tervezési fázisban. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy egy vállalati szintû EPM-rendszer bevezetése elsôsorban nem egy információtechnológiai projekt, hanem olyan üzleti modell kialakítása, amely szoftverek segítségével hatékonyan támogatható. Az EPM-bevezetés során elért üzleti eredményeket a Magasyn következô számában a Fôvárosi Vízmûvek Rt.-nél megvalósított projekt esettanulmányával fogjuk bemutatni. Frunza Zsolt [email protected]

Szervezeti érettség Szervezeti projektmenedzsment érettség feltérképezése

Vezetôi interjúk

Vezetôi vízió és stratégiai célok megismerése

Projektcsapat oktatás

Stratégia és az oktatási anyag összehangolása

Szervezeti projektmenedzsment érettség figyelembe vétele az oktatási tematikában

A mûködô modell kialakítása a stratégiai célok szem elôtt tartásával

A szervezeti érettség figyelembe vétele a modellalkotás során

Szabályozottság

Technológia

PM folyamatok dokumentáltsága Oktatási környezet

Modell finomítása

Implementáció

Oktatás

Próbaüzem, tesztelés

Stratégiai célok készség szintû elsajátításának támogatása Stratégiai célok támogatottságának vizsgálata

Projektkultúra váltás támogatása Szervezeti befogadóképesség vizsgálata

Szabályozott, dokumentált projektmenedzsment folyamatok kialakítása, illetve alkalmazkodás a meglévô folyamatokhoz

Technológiai adottságok figyelembe vétele

Meglévô szabályozások testreszabása, újak kialakítása

Rendszer testreszabása, fejlesztési feladatok

A megváltoztatott mûködési modell folyamatainak oktatása

Felhasználók oktatása a rendszerhasználatra

A rendszer és a szabályzatok közötti összhang vizsgálata

Funkciók technikai megfelelôségének vizsgálata

Éles üzem indítása

Synergon Enterprise Project Management Bevezetési Módszertan

19


Iteratív tervezés Modell kialakítása


e-learning: oktassunk hatékonyan! Az információs társadalom fejlôdése nemcsak a számítástechnikával és a telekommunikációval foglalkozó cégeket érinti, hanem az élet minden területére hatással van. Általánosan megfigyelhetô tendencia a folyamatok felgyorsulása és növekvô komplexitása, ami a képzési igények folyamatos növekedéséhez vezet. Az oktatás idô- és költségigényes tevékenység, ezért törekedni kell, hogy a képzés is a lehetô leghatékonyabb – azaz a leggyorsabb és legolcsóbb – legyen. Ezt segítheti az e-learning, mely alapvetôen két különbözô típusú (szinkron és az aszinkron) elektronikus oktatási formát foglal magában. Az aszinkron e-learning egyik fô pillére a képzést, a tanulást, valamint a szervezést támogató eszköz, az a keretrendszer, amely tartalmazza a tanulók, oktatók és az oktatási erôforrások szervezését, a tanulók tanulmányainak nyomon követését, a különVrana Zoltán féle képzési tevékenységek kezelését, a tananyag részeinek összeállítását és alkalmazását, valamint biztosítja az oktatási anyagok elérhetôségét a tanulók számára. Phoenix 2.6 – a Synergon e-learning-megoldása Annak érdekében, hogy a bevezetendô képzési rendszer valóban növelje az adott szervezet belsô képzéseinek hatékonyságát, elengedhetetlen a meglévô képzési stratégia áttekintése, szükségszerû átalakítása. A képzési stratégia kialakítása során meg kell vizsgálni, hogy az elearning új eszközei hol és milyen módon támogathatják leginkább

a belsô képzéseket. Meg kell vizsgálni, hogy mely képzéseket érdemes és lehet e-learning-képzéssé alakítani, és mely képzések maradnak meg a hagyományos oktatási forma eszközeinél. Az e-learning-oktatás során meg kell határozni a tartalomfejlesztések menetét, az elektronikus vizsgáztatás határvonalait és feltételeit az oktatás résztvevôinek lehetôségei szerint. A rendszer mûködésének ellenôrzése miatt kialakítandó a belsô képzési folyamatok auditja.

Az aszinkron e-learning lényege, hogy a tananyag online formában áll a hallgatóság rendelkezésére, az oktatás idôben nincs szinkronizálva, azaz a tananyag bármikor elérhetô és tanulható, illetve tetszôleges ütemben sajátítható el.

A Phoenix 2.6 keretrendszer (LMS) modul felépítését és kialakítását az elôzetesen végrehajtott felmérés eredményei alapján kell végrehajtani. A cél az, hogy a befogadó szervezet olyan LMS-t tudjon a magáénak, amely leképezi a sajátosságait az e-learning-képzések szervezésében és lebonyolításában. A rendszer bevezetése a befogadó szervezet személyzeti és informatikai osztályával közösen történhet meg a közös igények és lehetôségek szerint. A keretrendszer modulos szerkezetû, és szoros a kapcsolat a vállalati címtárral, valamint a HR-rendszer közötti adatkapcsolat, interfész. A sikeres telepítést minden esetben követi a tesztidôszak, amelyben a rendszer kulcsfelhasználóit oktatják – ezt követôen áll készen a keretrendszer az éles üzemre. A Synergon a bevezetés után, igény szerinti rendszertámogatási, tartalomfejlesztési és e-learningtanácsadási feladatokat is nyújt. Vrana Zoltán [email protected] t e c h n o l ó g i a

Titoktartás mindenekfelett


Az elmúlt években egyre erôsödik az informatikával szemben egy új, negatív érzés: veszélyben a magánszféra. Mindez hatalmas változás az egykor népszerû vélekedéshez képest, mely a számítógépben az információ automatizált feldolgozásában segítô eszközt látott, elvégzi a bonyolult számításokat és lerövidíti a feladatokat. Az új technológiák segítségével a vállalatok, állami, egészségügyi intézmények hatalmas mennyiségû adatot gyûjthetnek és tárolhatnak, s ezek egyre gyorsabban és intelligensebben dolgozhatók fel a naponta frissülô eszközök segítségével. Az internet és a vezeték nélküli technológia terjedésével a feldolgozott adatok szinte bárhonnan elérhetôk. Ez vitathatatlanul hatalmas vívmány, mely leegyszerûsíti a munkafolyamatokat, és nagyobb szabadságot biztosít az infrastruktúrához hozzáférôknek. De kinek van ilyen hozzáférése? Ez az a pont, amely komoly adatvédelmi problémákat vet fel. Orwell 1984-ében és Terry Gilliam Brazil címû mûvében megjelenô, korlátlan

20

felhatalmazással rendelkezô hatóságokkal kapcsolatos aggodalmak ma is helytállók. Hatalmas a csábítás, hogy az adatvagyon birtokosai az adatgyûjtés eredményét a hatalom megtartásának eszközeként használják. Kétségkívül kényelmesebbé tehetné életünket, ha egyetlen chipkártyán jelenne meg útlevelünk, bankkártyánk és egészségbiztosítási igazolványunk. Mindaddig, amíg a kártyáról ki-ki csak a rá vonatkozó adatokat látná, olvasná. A bizalmas adatok megosztása és védelme közti helyes egyensúly megtalálása olyan problémát jelent, melyre vélhetôen hosszú ideig nem születik minden igényt kielégítô megoldás. A titokôrzés és adatvédelem területének új szereplôi a crackerek, a virtuális világ zsebtolvajai. Ezen a harctéren azonban

a fegyverek sokkal inkább láthatók, mint az elérhetô adatokkal való visszaélések terén. Az informatikai szakértôk mindkét oldalon folyamatosan újabb és újabb módszereket dolgoznak ki a támadás és védekezés segítésére. Bár a hordozható számítógépek elterjedése alapvetôen megnöveli az információrendszerek hatékonyságát, és a kibôvített szolgáltatások szignifikánsan javítják a felhasználók komfortszintjét, a mobilitás erôsödése együtt jár a biztonsági kockázatok növekedésével. Mindez alapvetôen meghatározza az információvédelem elemi követelményeit. Az információ megbízhatósága, hitelessége és hozzáférhetôsége veszélybe kerülhet, akár távoli munkaállomásokon, akár központi rendszeren tárolódnak.

ellopják is. Ajánlott, hogy a belépés a számítógépbe legalább kétszintû azonosítással legyen lehetséges. A gép kikapcsolás nélkül is lezárható, a chipkártya eltávolításával. Nagyszámú távoli munkaállomás esetén a komplex biztonsági rendszer hatékonyan létrehozható a központi, távoli egységek kezelését segítô eszközök és folyamatok kialakításával. A centralizált biztonságmenedzsment lehetôvé teszi az egységes és kikényszeríthetô biztonságpolitikák (házirendek) alkalmazását, valamint ezek folyamatos fejlesztését, kontrollját. A különbözô komponensek integrációja nem igényli a meglévô információrendszer rendkívüli leállítását, minden installációs mûvelet végrehajtható a napi mûködés és rendszerkarbantartás keretein belül. Cseh Balázs [email protected]

Az információ maximális védelmének érdekében a távoli munkaállomásoknak kódolt adatokat kell tartalmazniuk, hogy elkerülhetô legyen az illetéktelen személyek hozzáférése, még ha a számítógépet

Darits Gyula [email protected]

Megállíthatatlan hálózati konvergencia Mind nagyobb számban találkozhatunk olyan „okos telefonokkal”, amelyek a hagyományos GSM/GPRS funkcionalitás mellett lehetôvé teszik a vezeték nélküli adathálózati szolgáltatások használatát.

Ezen két tendencia következtében a mobilszolgáltatók egyre nagyobb sávszélességû átviteli rendszereket építenek ki, megtartva a mobilkommunikáció nyújtotta kényelmet, a vezetékes szolgáltatók pedig a meglévô szélessávú rendszereikbe emelik be a mobilkommunikáció mind több elemét. A kívánt eredmény elérésének egy hatékony módja, ha vezetékes rendszerrel a szolgáltató a lehetô legközelebb kerül a felhasználóhoz, és csak az utolsó métereken alkalmaz vezeték nélküli megoldást. Fontos szempont azonban a kompatibilitás megtartása, azaz a felhasználók részérôl jogosan merül fel az egységes kommunikációs megoldás igénye. UMA (Unlicensed Mobile Access) A mobil–vezetékes konvergencia egyik példája a GSM/GPRS-hálózati szolgáltatások kiterjesztése a szabad frekvencia sávban (pl. WiFi, Bluetooth, WiMAX) mûködô hálózatokra. Az UMA célja, hogy a felhasználók számára egyszerû átjárást biztosítson a GSM/GPRS-hálózatok és a vezeték nélküli helyi hálózatok között. Ilyen esetben a mobilszolgáltatók lehetôséget biztosíthatnak a felhasználóiknak olyan többnormás készülékek használatára, amelyekkel megvalósítható a két rendszer közötti átjárás. A felhasználók az irodában vagy otthon kialakított, kis lefedettséggel rendelkezô, de nagy sávszélességet biztosító WiFi- vagy Bluetooth rendszert veszik igénybe. Amennyiben a helyi hálózati lefedettség

megszûnik, a mobil eszköz automatikusan átkapcsol az éppen elérhetô szolgáltató GSM/GPRS-hálózatára. Az UMA-technológia alkalmazása a mobilrendszerek kiterjesztését jelenti egy új hálózati infrastruktúrára. Mivel az említett megoldás nem a „hagyományos” (H.323, SIP) VoIP-protokollokat alkalmazza, a szolgáltatásintegráció könnyen megvalósítható. A hívások kezeléséért a magasabb szintû hálózati protokollok és azok kiterjesztései felelôsek, csak hordozóként alkalmazzák a hálózatokat, s nem – vagy csak kismértékben – használják ki azok képességeit. A másik út, a mobil VoIP A mobil-vezetékes rendszerek konvergenciájának másik irányvonala teljesen új alapokra helyezi a kommunikációt. Ez a megoldás egységes IP-hálózatot mint átvivô közeget feltételez, ami biztosítja a felhasználói készülékek elérhetôségét. Ez az egységes IP-hálózat független a fizikai hordozótól, azaz lehet GPRS, UMTS vagy WiFi. Amennyiben a hálózati eszköz képes a megadott rendszerek valamelyikének vagy mindegyikének használatára, létrejöhet a kapcsolat. Amennyiben az egyik hálózati kommunikációs csatorna megszakad, vagy van egy elônyösebb (pl. gyorsabb, olcsóbb), akkor a mobil eszköz feladata az új hálózati infrastruktúra használata. Hol tartunk ma? Amint a fenti példákból is látszik, több út is létezik a mobil-vezetékes rendszerek konvergenciájára. Minden irány esetén tekintettel kell lenni arra, hogy a jelenlegi mobil eszközöket új, több rendszeren is mûködô készülékek váltják fel. Az UMA-szolgáltatás egyik megvalósítása a British Telecom BLUEPHONE elnevezésû szolgáltatása. A megoldás elônyei közé sorolják a jobb minôségû lefedettséget, a nagyobb sávszélességet és az olcsóbb forgalmi díjakat az irodai és az otthoni környezetben.

21


Az utóbbi idôszakban két tendenciának lehettünk tanúi: a mobilfelhasználás folyamatosan növekszik; emelkedik az igény a nagyobb sávszélesség iránt. Elmondható, hogy adatkommunikáció során közel állunk a teljes átjárhatósághoz a GSM/GPRS- és a WiFi-hálózat között.

A mobil VoIP elsô lépeseként a gyártók több „készüléket” integrálnak egy eszközbe. A következô lépés a készülékbe integrált IP-telefonalkalmazás, amikor az éppen elérhetô adatkapcsolaton keresztül valósulhat meg a telefonkapcsolat. Ekkor a készülékünk egyrészt a GSM-rendszeren keresztül csatlakozik nyilvános mobilhálózathoz, másrészt az IP-telefonalkalmazás a vezeték nélküli hálózaton kapcsolódik a vállalati IP-telefonrendszerhez. A készülék egységes felületet biztosít a két hálózat eléréséhez, egységes telefonkönyvben tárolja a telefonszámokat és egyéb hívásinformációkat. A fogadott hívások esetén a készülék mind a GSM-, mind a vállalati IP-telefonrendszer felôl érkezô hívásokat képes fogadni.

Ma még nem tudni, melyik megoldás milyen mértékben fog teret nyerni, de az említett „próbálkozások” jól példázzák azokat a törekvéseket, amelyek a kialakuló igényeket igyekszenek kielégíteni. A két szolgáltatói kör elmozdulása egymás irányába, valamint az erôsödô felhasználói igények a közeljövôben egyre erôsödô mobil-vezetékes konvergenciát eredményezhetnek. Szendrôi József [email protected]


A szolgáltatásmenedzselés eszközei A modern IT-szervezetekkel szemben támasztott követelmények alapvetô változásokon mennek keresztül. Most a figyelem az üzletmenetet támogató IT-szolgáltatások mûködésének biztosítására és elszámolására irányult – különös tekintettel a kritikus üzleti folyamatokra. A Magasyn ôszi számában bemutattuk az IT-t, mint amely üzletorientált szolgáltatásokat nyújt, valamint beszámoltunk az IT-vel szemben egyre erôsebben felvetôdô igényrôl, hogy ne csak technológiai szigetekben, hanem üzletorientáltan gondolkozzék. Az elmúlt idôszakban az SLA-k, azaz Service Level Agreementek a figyelem középpontjába kerültek. Az SLA szerzôdés a szolgáltató és a végfelhasználó között, amely a szolgáltató számára meghatározza a szolgáltatás rendelkezésre állásának paramétereit. A szerzôdés emellett tartalmazhat egyéb megkötéseket és feltételeket is, mint például támogatási feltételeket vagy büntetéseket a szolgáltatási szint nem teljesítése esetén.

1. ábra: SLA áttekintés

3. ábra: SLA-sértés okai részletesen, órás bontásban

A Junisphere újdonsága többek között, hogy az általános mérési gyakorlat mellett – ahol a szolgáltatási szinteket alapvetô szolgáltatások szerint mérik, mint például az internetkapcsolat elérhetôsége vagy az e-mail-küldés – egy szinttel továbblép. A koncepció abból indul ki, hogy a szolgáltatást valóban szolgáltatásként értelmezi, alapvetô szolgáltatások összegeként, függôségi fát felépítve az egyes szolgáltatásokra (például az e-mail-küldés függ a levelezô szerver szoftverének mûködésétôl, ami a szerver elérhetôségén múlik – ez pedig attól függ, hogy sikerült-e a szerver névfeloldása). Ezzel lehetôvé válik a hibák könnyebb és gyorsabb felderítése. Az eRanger 1100 termékkel a Junisphere egy integrált, end-to-end szoftvert kínál a szolgáltatási szint menedzsmenthez, az alábbi fôbb jellemzôkkel: end to end felhasználói szolgáltatások mérése (e-mail, SAP); függetlenség a szoftver- és hardvergyártóktól;

2. ábra: SLA-sértés okainak áttekintése

23


A szolgáltatási szint mérése biztosítékul szolgál az IT-vezetôk és a szolgáltatók számára is, mivel a mért szolgáltatási szintekkel tudják igazolni a szolgáltatások teljesítését. A mérések azonban a felsô vezetôk számára is hasznosak, akik így könnyen ellenôrizhetik a megvásárolt, üzleti folyamataikat kiszolgáló szolgáltatások minôségét, legyen szó akár külsô szolgáltatóról, akár a saját IT-üzemeltetôik nyújtotta szolgáltatásokról.

automatizált jelentések az IT-szolgáltatások mûködésérôl; egyszerû, webes felületû mûködtetés és konfiguráció; gyors és költséghatékony üzembe helyezés. Az eRanger termékcsalád biztosítja a hálózatok, rendszerek gyors és megbízható hibakeresését, ezáltal csökkentve a rejtett költségeket az IT-szervezetekben. A Junisphere által kínált megoldás nem annyira bonyolult és költséges, mint a keretrendszer-megoldások, viszont olyan fokú skálázhatóságot biztosít, ami a specializált termékeknél gyakran hiányzik. Automatizált szolgáltatásjelentések Az eRanger 1100 szolgáltatási szint menedzser összegyûjti és rendszerezi az információkat az összes olyan IT-elemrôl (alkalmazásokról, szerverekrôl, hálózati eszközökrôl), amely a szolgáltatáshoz kapcsolódik, és automatizált jelentésekben end to end szolgáltatásként ábrázolja a begyûjtött és feldolgozott adatokat. Adaptív riasztás menedzsment A riasztások a felhasználó által definiált eszkalációs eljárással történnek, SMS, személyhívó vagy e-mail használatával, ami egyenesen a megfelelô technikushoz érkezik. Az események monitorozásának segítségével a riasztási szint tovább nô, amennyiben az esemény megválaszolatlan marad. A szoftver automatikusan továbbítja a hiba okát, és az eseményre válaszoláskor automatikusan megjeleníti a hibára vonatkozó összes információt. Hatékony mérési módszerek Az ipari szabványokon alapuló mérési eljárások használata lehetôvé

4. ábra: e-mail-szolgáltatás-függôség

teszi a szolgáltatásokhoz kapcsolódó IT-infrastruktúra összes komponensének mérésekbe foglalását, függetlenül a szoftver- és hardvergyártóktól. Elosztott, skálázható felépítés A központi ütemezô egység, az adatbázis, az ügynökök és a felhasználói interfész mind telepíthetô külön hardverre; a különálló egységek szabványos protokoll segítségével kommunikálnak egymással. Ez biztosítja a rendszer végtelen skálázhatóságát.

Vadászi László [email protected]

t e c h n o l ó g i a

Cisco Integrated Services Routers A Cisco tavaly szeptemberben jelentette be az ISR-routercsaládot, mely megreformálta a moduláris access routerek nyújtotta eddigi lehetôségeket. A routerek a sikeres 1700, 2600 és 3700-as család tapasztalataira építkezô továbbfejlesztett modellek, kifejezetten az integrált és biztonságos adat-, hang- és videoszolgáltatások számára.


IP-telefonra készen Az új routerek új távlatokat nyitnak meg az IP-telefonalkalmazások számára. A 2800-as és 3800-as routerek teljeskörûen ki tudják szolgálni akár egy nagyobb telephely IP-telefonrendszerét is. Megfelelô AC-tápegységgel a 4 vagy 9 portos HWIC-ek és az EtherSwitch modulok biztosítják az IP-telefonok tápellátását, így nincs szükség külön PoE switch-re. A megjelenô szélesebb modulok még nagyobb PoEportszámot fognak támogatni. Az alaplapon levô PVDM-helyek lehetôvé teszik, hogy a modulhelyek szabadon hagyásával voice gatewayként is alkalmazzuk ôket. A PVDMek ugyanazok, amit az új NM-HDV2-modul használ; a legnagyobb kapacitású 64 hívást támogat, így a voice gateway funkciók mellett további DSP-erôforrások biztosíthatók a konferenciahívásokhoz, átkódoláshoz, média-proxyzáshoz (MTP). Az alaplapi PVDM-erôfor-

24

rásokat a VIC- és VWIC-kártyák használják, de a nagyobb modelleknél egy EVM- (Extension Voice) modult is használhatunk, ha nagyobb analóg portszámra van szükségünk, és még maga az EVM-modul is bôvíthetô. Ha mindehhez hozzávesszük az eddigi voice-modulokat, akkor látható, hogy az új routereket igény szerinti analóg és digitális voice-portokkal konfigurálhatjuk. A CallManager Express szoftverrel a router önmaga is képes egy IPtelefonhálózat hívásvezérlésére. Ha pedig a telefonok központi CallManagerrel mûködnek, akkor az SRST-funkcióval biztonsági tartaléküzemet tud nyújtani számukra. A 2851 96, a 3825 336, a 3845 pedig – az eddigi legnagyobb – 720 IP-telefon számára tud SRST-tartalék lenni. A CallManager 4.1 újdonsága, hogy minden nagy kijelzôs telefonon lehetôség van az azonosított és titkosított IP-telefon-kommunikációra. A Cisco 2800-as és 3800-as alaplapi DSP-i támogatják a titko-

sított beszédátvitelt, a secure RTP-t (SRTP). Ez az új titkosítási lehetôség nemcsak biztonságosabb, hiszen végponttól végpontig mûködik, de sokkal sávszélesség-kímélôbb is, mert csak a beszédátvitel lesz titkosítva, a fejlécek változatlanok, nem kell a csomagokat újra becsomagolni, mint az IPsec-nél, és más tunnelling mechanizmusoknál.

sítás mellett, a Layer 3 szintû tömörítést is támogatja (IP Payload Compression Protocol, IPPCP). A szoftveres biztonsági lehetôségek tartalmazzák az IOS™ szoftver összes ilyen újdonságát, mint például a Network Admission Control (NAC) és az Intrusion Prevention System (IPS), melyeket a Magasyn 2004 téli, illetve ôszi számában már önállóan bemutattunk.

USB a routerben Az ISR-routerek elsôként rendelkeznek USB-interfésszel, melynek két felhasználási területe van. Sima Flash memóriaként 64, 128 és 256 MB kapacitással konfigurációs állományokat és szoftver image-eket tárolhatunk rajta. Az Aladdin eToken támogatással eme speciális USBkártyákon biztonságosan juttathatunk a routerbe tanúsítványokat és bizalmas konfigurációs állományokat.

A lehetôségek végtelenek A rugalmas konfigurációs lehetôségeknek köszönhetôen az ISR-routerekben kényelmesen jut hely a további intelligens szolgáltatásokat nyújtó moduloknak. A NAM-modullal távolról analizálhatjuk a helyi forgalmat hibakereséshez vagy proaktív monitoringhoz. A CDNmodulokkal megoldhatjuk a vállalati telephelyek szoftverfrissítését vagy internetforgalmának proxyzását és szûrését. Nagyobb vezeték nélküli hálózat számára WDS- (Wireless Domain Service) szolgáltatásokat tudnak nyújtani.

Biztonság mindenekfelett Mindegyik ISR-router tartalmaz alaplapi titkosító erôforrást, így – megfelelô szoftverszettel – külön bôvítôkártya nélkül is alkalmasak nagy sebességû VPN-kapcsolat kialakítására. Nagyobb kapacitású IPsec forgalom (DES, 3DES, AES) kezelésére a 2600/3700 családdal közös AIM-modulokkal bôvíthetôk. A hardveres VPN-gyorsítás a titko-

A sok szolgáltatás mellett ne feledkezzünk meg a routerek hagyományos feladatáról, a csomagtovábbításról sem. Az ISR-routerek teljesítménye többszöröse a korábbi moduláris routerekének, és nagyobb, tovább bôvíthetô Flash- és RAM-memóriával rendelkeznek. Mihályfi Márton [email protected]

Behatolásvédelem Cisco módra, avagy a Cisco IPS/IDS rendszere A Magasyn 2004 nyári számában a Sasser vírus kapcsán már beszámoltunk arról, hogyan képesek a vírusok és a férgek rövid idô alatt megfertôzni és megbénítani vállalati rendszereinket. Jelen cikkben a Cisco többszintû védelmet biztosító új IPS/IDS-(Intrusion Prevention/Detection System) eszközeit és technikáit mutatjuk be a hálózati betolakodók ellen.

A Cisco célja IDS rendszere kifejlesztésével az volt, hogy transzparensen, még azelôtt megfogja az akár vállalaton belülrôl érkezô támadásokat, mielôtt elérnék célpontjukat, és kifejthetnék komoly romboló hatásukat. A rendszer szerves része a hálózati szintû Intrusion Prevention és a hoszt szintû védelmet ellátó Security Agent.

ellen nyújtanak védelmet. A behatolási próbálkozásokat úgynevezett minták (signature) segítségével észleli a rendszer.

Hálózati szintû védelem A Cisco IPS-rendszerében a behatolásvédelmet több eszköz különbözô szinten végzi: a hálózati IDS-szenzorok olyan dedikált eszközök, melyek a teljes, akár gigabites nagyságrendû, belsô (esetleg külsô) hálózati forgalom valós idejû analizálására képesek. A szenzorok a kliensek közötti adatforgalom elemzésével a hálózati szintû támadások

A IPS-ek promiscous módban való használata esetén a szenzorok a switchektôl hozzájuk tükrözött forgalmat elemzik, és támadás észlelése esetén számos óvintézkedést képesek végrehajtani: riasztást küldenek, TCP-reset csomagok küldésével bontják az adott kapcsolatot, vagy utasítják a hálózati tûzfalat, routereket, illetve switcheket, hogy a támadó felôl érkezô hasonló forgalmat szûrôlisták segítségével idô-

25


A Cisco új, 5.0-ás IPS-rendszere az eddiginél jóval bôvebb, akár inline üzemmódú hálózati szintû védelmet is képes nyújtani. Az inline mûködés lényege, hogy az adatforgalom az IDS-eszközön keresztül folyik, így az eszköz képes a támadást megszüntetni úgy, hogy eldobja magát a támadást magában hordozó csomagot vagy az egész kapcsolatot, esetleg az összes támadótól érkezô további csomagot, mielôtt az eljutna az áldozathoz.

legesen blokkolják. Egy adott eszközt használhatunk hibrid módon is, amikor az egyik hálózati szegmens védelmét inline, míg egy másik szegmens védelmét promiscous módban látja el az IPS-szenzor. A MEG- (Meta Event Generator) technológiának köszönhetôen már maguk az IPS-eszközök is képesek az események korrelálására, így alacsonyabb szintû események észlelésébôl a szenzor következtetni tud a tényleges támadásra. Ezáltal kevesebb, ám pontosabb riasztási üzenetet kapunk, illetve a korrelációnak köszönhetôen nem kell attól félnünk, hogy „részeredmények” alapján legitim forgalmakat dobjon el az eszköz. Hoszt alapú védelem A munkaállomások és szerverek operációs rendszer szintû, biztonsági védelmét viszont a Cisco Security Agent (CSA) látja el a Cisco rendszerében oly módon, hogy azonosítja és megfékezi a kártékony viselkedésû támadásokat, még mielôtt azok kifejthetnék hatásukat. Az agent azonban gyanús viselkedési mechanizmusok észlelésével fejti ki hatását, így az ismeretlen támadásokat is képes azonosítani, és ellenük védekezni anélkül, hogy a kliens rendszeres frissítésére szükség lenne. A CSA egyetlen kliensben biztosít hoszt alapú betörésdetektálási, elosztott tûzfal, kártékony kódok elleni védelmi, illetve az operációs rendszer és a fájlrendszer integritását megôrzô funkciót. A kliensek az alkalmazások operációs rendszer szintû hívásait figyelik, és ezeket korrelálva minden esetben a biztonsági házirendnek megfelelôen engedélyezik vagy tiltják a mûveletet. A gyanús tevékenység megfékezése elôtt a CSA kérheti a felhasználó jóváhagyását, beavatkozását. A CSA aktív védelmet nyújt többek között a port scan, buffer túlcsordulás, trójai falovak, megfelelôen összeállított kártékony IP-csomagok és HTML-kérések, illetve e-mail-férgeken alapuló támadások ellen.

Minden agent külön, a munkaállomás vagy szerver funkciójának legmegfelelôbb szabályrendszerrel mûködhet. A szabályrendszer egyéni vagy elôre beépített szabálycsaládokból állhat, melyeket az alapmodulok csoportjai alkotnak. Ezek a modulok egy-egy mûködési mechanizmust írnak le (például: ha egy alkalmazás védett dokumentumot nyit meg, akkor ne küldhesse tovább e-mailben, ne menthesse el adathordozóra, vagy ne férhessen hozzá a hálózathoz ez idô alatt.)

A Cisco Security Agent a több gyártó által létrehozott – a Magasyn téli számában bemutatott – NAC- (Network Admission Control) technológia aktív résztvevôjeként, más hálózati elemekkel együttmûködve biztosíthatja, hogy csak az aktuális vállalati biztonsági szabályzatnak megfelelô kliensek férjenek hozzá a nagyvállalat belsô hálózatához. A CSA-agent centralizált (központi menedzsment) vagy egyedül álló módon is képes mûködni, így például a Cisco Security Agent for IP Communications egy különálló, IP-telefóniára specializált agent Cisco CallManager, IPCC Express és más IPT-rendszerek védelmére. A Cisco Security Agent Profiler komponens segítségével automatikusan alakíthatók ki az egyes kliensek szabályrendszerei, mivel tesztperiódusban figyeli az alkalmazások rendszerhívásait és viselkedését, analizálja ezeket, majd a szabályrendszer automatikus testreszabására is képes. Simon János [email protected]

r ó l u n k

í r t á k


Synergon: újra felfedezni? Stabil és megbízható vállalati teljesítmény, mind nagyobb befektetôi érdeklôdés. Így jellemezhetô leginkább a Synergon elmúlt fél évben nyújtott tôzsdei teljesítménye. Az augusztus közepén jellemzô 380 forint körüli árfolyamot elhagyva a papír fokozatosan olcsóbb lett, a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezont követôen már 320 forintért is meg lehetett vásárolni. Innen kissé feljebb kúszott a kurzus, hogy azután az új évben február közepére elérje az 500 forintot is. Az augusztustól decemberig látott „hányattatás" azért volt meglepô, mert az informatikai vállalkozás tôzsdei gyorsjelentése novemberben arról tudósított, hogy

immár a harmadik egymást követô negyedévben mutattak fel jó eredményeket, ami a menedzsment kitartó munkájára utal. A piaci kilátások ráadásul Magyarországon már akkor is javuló tendenciát jeleztek. 2005 elején pedig annak a jelét is látni, hogy hamarosan Csehországban és Horvátországban is várható egy ilyen fordulat. Mindez a 2004-es elôzetes eredmények közzététele után akár optimizmussal töltheti el a befektetôket, akik a jelekbôl ítélve jó ideig nem részesítették túl nagy figyelemben a kifejezetten biztató jövôképet felvázoló vállalat részvényét. Bank és Tôzsde, 2005. február 24.

26

H e l y S y n

Magyar delegáció Kínában Magyar kormányzati és üzleti delegáció látogatott Kínába a kínai IT-miniszter meghívására 2005. január 24. és 29. között. A delegáció – Kovács Kálmán miniszter vezetésével – a dinamikusan fejlôdô magyar – kínai ICT-kapcsolatok továbbvitele céljából látogatott Pekingbe, Shenzhenbe és Hongkongba. A delegáció tagjai voltak: Kovács Kálmán miniszter (IHM), Huszty András, a kínai kapcsolatokért felelôs kormánybiztos, Garamhegyi Ábel, a GKM befektetésekért felelôs helyettes államtitkára, Boda Miklós, a NKTH elnöke és Bánhidi Ferenc, a NHH Tanácsának tagja. A magyar IT-ágazat és a távközlési piac cégeit a 77 Elektronika Kft., az eGroup Magyarország Rt., az Innocenter Kft., a Matáv Rt., a Megatrend 2000 Rt., a Synergon Rt. és a PanTel Rt. képviselték az üzleti delegációban.


A magyar delegációt a kínai gazdasági életet irányító kormányzati szerveket vezetô miniszterek fogadták. A roadshow üzleti része a Kína high-tech központjának számító Shenzen városban folytatódott a Magyarországon már megjelent ZTE, a Huawei, a Hisense, az IBM teljes PC-üzletágát felvásárló Lenovo, illetve a magyarországi befektetések iránt érdeklôdô China Telecom, Konka, TCL, Skyworth és Great Wall Computers vállalatok vezetôivel. A vállalatok méretét jól mutatja, hogy 2003-as évi forgalmuk összességében meghaladja Magyarország GDP-jének 35 százalékát. A mostani roadshow célja, hogy Kína számára Magyarországot mint európai kaput mutassa be ICT és K + F kapacitásaival, valamint megfelelô befektetési környezetével.

27

H e l y S y n

EuroShop 2005 2005. február 19–23. között 15. alkalommal rendezték meg a Düsseldorfi Vásárvárosban A kiskereskedelem világvásárát, az EuroShopot, ahol ezúttal 48 ország 1600 kiállítója mutatta be a kereskedelem számára készült fejlesztéseket. A kiállítás négy részre tagolódott. Az EuroConcept keretében az üzletberendezési tárgyak és szolgáltatások, a világítástechnika, a hûtôbútorok és -berendezések, valamint az épületgépészeti megoldások kaptak helyet. Az eladásösztönzési és az értékesítési helyhez kapcsolódó kínálatot az EuroSales mutatta be, ahol az új eladási koncepciók és a látványra alapozó bolti marketing állt a középpontban. A kommunikációs, számítás- és biztonságtechnikai kínálatot az EuroCIS mutatta be. Az EuroExpo a szakvásári standépítés, -tervezés és a rendezvények kínálatával foglalkozott.


A kiállításon a legátfogóbb képet a Metro-csoport standján, a Metro Future Store koncepció mutatta. Látható volt például az intelligens polc, az intelligens próbafülke, az intelligens mérleg, az önkiszolgáló pénztár vagy a személyi bevásárló tanácsadó.

28

H e l y S y n

A Magyar Logisztikai Egyesület bálja A Synergon volt az idei Logisztikai Bál fôszponzora, mely az egész Európában egyedülálló 2005. február 18-án megrendezett XI. Logisztikai Fórum záróeseménye volt. A Fórumot a Magyar Logisztikai Egyesület a budapesti Stefánia-palotában tartotta meg.


A XI. Logisztikai Fórumon a résztvevôk megvitatták a logisztikai ágazat hazai gazdaságban betöltött szerepét, valamint az EU-csatlakozás utáni nemzetközi lehetôségeit. A kétnapos fórumot követô bálon hazai és külföldi gazdasági szakértôk, kutatók, cégvezetôk és az állami szféra képviselôi jelentek meg, köztük Balázs Péter, volt EU-biztos is. A bál kiváló rendezésérôl tanúskodott a színvonalas mûsor, valamint a hatalmas érdeklôdés. A bál sorsolásának fôdíja egy, a Széchenyi Egyetem kétéves képzésére jogosító felajánlás volt. A fôdíjat a nyertes – a Synergon képviseletében jelen lévô Göndör László SAP-üzletágvezetô – továbbsorsolásra ajánlotta fel.

29

Utazás a föld belsejében Csend. A barlang a csend világa. Tudták ezt a remeték is, akiknek ez volt a legalkalmasabb hely a világtól való elvonulásra, hiszen a barlangi csönd semmi máshoz nem fogható élmény. A barlangi túrákon néhány percre le szokták oltani a lámpát, és néma csendben maradnak: ekkor csak a saját lélegzetét és szívverését hallja az ember, miközben a teljes sötétséget élheti át. Egyeseknek ez elviselhetetlenül rémítô, másoknak viszont csodálatos élmény. Egy dologban azonban nincs különbség: a barlangban mindig egy saját kis világot alkot az a társaság, amely éppen együtt van. Tudományos munka A barlangkutatás ugyanolyan tudományos munka, mint bármely más természettudomány. Magában foglalja a geológiát, klimatológiát, biológiát, régészetet, ôslénytant és sok más kapcsolódó tudományágat. Érdekes eset, hogy amikor a feleségemmel megismerkedtem, tôle függetlenül ismertem meg geológus édesapját. Az én feladatom volt, hogy a kôzetmintákat átadjam neki a földtani intézeti vizsgálatokra. A természet csodálata Leginkább a természet csodálata és a titok megismerése vonzza az embereket a föld mélyébe. Amikor magunk mögött hagyjuk az erdôt, egy másik világba kerülünk: a titkok világába. Soha nem derül ki teljesen, mit is rejt egy hegy belseje. Képzeletet felülmúló helyeken járhatunk, ahol a fantáziánk segítségével bárhova eljuthatunk: – Ez éppolyan, mint ha a holdon járnánk! – Az a cseppkô pont úgy néz ki, mint egy elefánt! – Ez pedig tisztára a homokos Riviéra! – Nahát! Úgy érzem, mintha egy óriás szörnyeteg tekergô beleiben lennénk! Ilyen és hasonló mondatok rendszeresek a barlangi túrák során. Sokszor pedig az a megdöbbentô, micsoda hatalmas erôk mûködnek a természetben. Felfedezés A felfedezés élménye semmihez sem fogható borzongás. Tudni azt, hogy amit látunk, amiért annyit dolgoztunk, olyasvalami, ami évmilliók óta ott volt „becsomagolva”, emberi szem még nem látta, s csak arra várt, hogy mi felfedezzük. Ezért érdemes élni! Micsoda hatalmas ajándék, ráadásul milyen remek csomagolásban! Néha hosszú idô és kemény munka kell a kibontásához.


Csapatélmény A barlangászat mindig csapatmunka. Egyedül nem lehet, sôt tilos barlangba menni! A feladatok mindig ki vannak osztva, felelôsségteljes végrehajtásuktól függ a túra kimenetele. Remek dolog azt megélni, hogy az ember számíthat a többiekre. Épp ezért a barlangász társakat olyan közös élmények fûzik össze, amilyenek keveseknek adatnak meg. Ugyan ki másnak mondhatná az ember:

30

– Emlékszel, barátom, milyen jó volt együtt hasalni abban a sáros kúszodában! Nem elhanyagolható az sem, hogy a barlangokban általában remek az akusztika. Szóval csodaszépen hangzik a barlangászok éneke. Lazaság A barlangászoknak nem okoz gondot, ha bepiszkolódnak. Sokan alszanak szívesebben a csillagos ég alatt vagy akár egy barlangi teremben, mint ötcsillagos szállodai szobában, fürdenek a patak jeges vízében, mint egy kád meleg vízben. Laza gyerekek ôk, hiszen jókora vállalkozó kedv kell az efféle idôtöltéshez. Mindenki tegez mindenkit, furcsa is volna egy ilyen mondat: – Lenne szíves arrébb állni, ugyanis egy kô tart ön felé! De akármilyen ember is a barlangász, amikor a világosságot maga mögött hagyta, mindenképpen sokkal felelôsségteljesebb lesz. Térélmény A barlangi túrázás három dimenzióban folyik, ami szokatlan térélményeknek lehet a kiindulópontja. A hegy belsejében számomra mindig érdekes elgondolni, mekkora kôtömeg van fölöttünk, amelynek a tetején esetleg mások kirándulnak. Különösen akkor izgalmas ez tájékozódási szempontból, amikor átmenô túrán veszünk részt. Veszély Úgy gondolnánk, hogy a barlangászat veszélyes dolog, hiszen ha barlangi baleset történik – még ha csak egy bokaficam is –, rögtön szerepel a hírekben, szemben a közlekedési balesetek többségével. Azt azonban tudni kell, hogy a barlangjárásnak is éppúgy megvannak szabályai, mint a közlekedésnek, s az szokott balesettel járni, ha nem tartjuk be ôket. Gondoljuk csak el, mi történne, ha szemben haladnánk az autópályán a forgalommal?


Antók Gergely [email protected]

31

K o r t á r s

G a l é r i a

Kúp1

A szárnyasanya égisze alatt Valamikor a hetvenes évek legelején lehetett, hogy csepeli hivatalomban fölkeresett három fiatalember, akkor éppen pályára kívánkozó alkotók, nyitnám meg kiállításukat valahol a városrész szélén. Vállaltam, elmondtam róluk ezt-azt, próbáltam szemmel tartani alakulgató sorsukat. Egyikük Budahelyi Tibor volt (a másik kettô Húber András szobrász, valamint a sajnálatosan fiatalon elhunyt Pantl Mihály festô). Akkoriban inkább grafikákat készített, szembeötlôen míves, mániákusan precíz munkákat, amelyeknek különös hangulatuk volt: inkább emlékeztettek valamiféle mûszaki rajzra, semmint a szokványos értelemben vett képigényû mûvészi rajzra. Akkoriban a hivatalos esztétikai dogma szerint ilyen-olyan jelzôkkel ellátott realistának illett lenni; nos, ezek a rajzok realistábbak voltak a realistánál, a szárnyasanya – hogy egyik mindmáig legkedveltebb motívumát említsem – csinosabb anyacsavar már nem is lehetett volna. Megtudtam, eredeti mestersége szerint Budahelyi géplakatos, tehát a vasas szakmának az a mestere, aki bármit képes megcsinálni: a varrótûtôl a harckocsiig. (Az, aki fölfedezi szobrászatát – mert aztán pár esztendô múlva megismerkedett az akkori idôk egyik igazi szobrásztehetségével, fantáziadús mûvészével, Csiky Tiborral –, mind anyagválasztásában, mind pedig megmunkálásában a géplakatos bûvkörébe kerül.) Nos, tehát – ezt jelezte az a korai kiállítás – pályamódosítási szándékról lehet szó.

Kúp2

Gömb


Az újonnan választott mesterségnek, a képzômûvészetnek elôször a tilalomfáival ismerkedhetett meg. Nevezetesen azzal, hogy hiába képezték remek mesterek (Buna Konstantin, majd Misch Ádám festômûvészek, Csiky), a hivatásosok közé beverekedni magát nem könynyû, mert a hivatal keményen szortíroz. Ráadásul a hivatal nem kedveli az úgynevezett absztrakt mûvészetet, mert sérti a normát –

32

Milleniumi jel

eszébe sem jut, hogy az akkori Budahelyi nem is absztrakt: a szárnyasanya jelképe alatt nem is igen lehetett volna az, azt azonban pontosan érzékelték, hogy amivel próbálkozik, teljességgel új hang, azokkal a mintegy nyolc-tíz esztendôvel idôsebbekkel rokonítja, akik az egész magyar képzômûvészet arculatát, értékrendjét a nemzetközi trendekhez óhajtják igazítani. Ma már biztonsággal kimondható, az a nagy generáció jár közvetlenül elôtte (még egyszer hangsúlyozom: úttörôként is), amelyik mai képzômûvészetünk élvonalát adja (Bak, Fajó, Nádler, Molnár, Harasztÿ, Csiky stb.), és amelyik korántsem csupán példa, de rivális is, noha saját jól fölfogott érdekében szorgosan segíti a hozzá közelítôket. Tény azonban, hogy a másodvonalba lehet csak besorolni, a helyzet ennyit enged. Amiatt kellett mindezt fölvázolnom, hogy kitessék a hatvanesztendôs Budahelyinek és nemzedéktársainak (Gál Tamás, Heritesz, Ézsiás, Húber stb.) alaphelyzete az új magyar mûvészetben. Másodvonalról beszéltem, noha nem a színvonalra értettem. Igaztalan is lenne egy olyan – és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni – eredeti mûvésszel szemben, amilyen Budahelyi Tibor. Sokan és sok kartotékba próbálták besorolni, csak épp hamarosan azt vehették észre, hogy pontosnak tetszô skatulyázásuk már nem is illik rá, már megint kibújt a lelkesült osztályozók normatívái közül. Valami Próteuszról, nagy alakváltoztatóról lenne szó? Aligha. Sokkal inkább arról, hogy motívumaiban, szellemi hozzáállásában a modern mûvészetben rendkívül szokatlan gazdagságú mûvészszel és – igen, ezt is ki kell mondani! – életmûvel állunk szemben. Áll ez a gazdagság médiumaira is: grafika és szobrászat mellett ott a festészet, a fotográfia (mûvészfotó), az akció, a kiállításrendezés, a plasztikai anyagfölhasználásban a fa, a fém, az üveg, de még a papír is, a technológiák színességérôl nem is szólva. Van viszont egy olyan vonása, amely az egész életmûre érvényesnek látszik, nevezetesen a szándék mindenkori konstruktivitása. Millenniumi emlékjele elsô pillantásra gesztus, hatalmas dárda fúródik a talajba. Jobban szemügyre véve a dárda is minimális építményként strukturált – a jelképes mondandónak megfelelôen. (Ha rímelô párját keresném a kortársak mûvei között, a festô Nádler István Vagyunk! címû remekét állítanám

K o r t á r s

G a l é r i a

mellé: ugyancsak gesztusként, de elnagyolt háromszögû trikolor – hegyével a televénybe.) Szóval szimbóluma a kimondhatatlan mondhatóságának is, elegánsan, szûkszavúan, méltósággal. Általában ilyenek a Budahelyi-mûvek, úgyszólván a kezdetektôl fogva. Szeretve tisztelt mestereitôl, a már eltávozott Misch Ádámtól, Csiky Tibortól (az utóbbi síremlékét ô csinálta) a szavahihetôséget, a hitelességet is elsajátította. Vélemények: „Az alkotó, túlélve saját halálát, múltját, felsorakoztatja a meghívott másoknak (nekünk), rekeszsorokban, jelekre redukálva, amitôl megválik: a különféle megmunkált anyagoktól és hulladékaiktól-forgácsaiktól, a lángvágóval vágott, szélesen leszínezôdô, rozsdásított acéllemeztôl, a különbözô fafajtáktól, a festékkel színezett, csurgatott acéllemezektôl, a barnított, krómozott vagy rozsdás acéltól, perforált ipari lemeztôl, munkásruháktól, a mûvészi útját jelzô iratoktól. Egy jó húszéves életpályától. Gyári-konstruktív és mûvészi rendben, elbeszélôen, meseszerûen, mint mindig, hol keményebb, hol lágyabb hangot ütve meg, s együtt is megszólaltatva ôket.” Keserü Katalin „A kortárs magyar mûvészet közelmúltjának két és fél évtizedében Budahelyi Tibor szobrászmûvész rendkívül aktív, sokoldalúságról tanúskodó alkotótevékenységet fejtett ki. Alkotásaival rendszeresen bemutatkozott a kollektív tárlatokon és számos önálló kiállítást is rendezett. Mûvei - magyar mûvészeti bemutatók szereplôiként és egyéni kollekciókként - nyugat- és észak-európai városok kiállítótermeiben is vendégeskedtek.” Wehner Tibor

Kozák Csaba

Ipari objekt A kiállítás megtekinthetô 2005. június 17-ig, hétköznapokon 9-16 óráig és a www.virtuartnet.hu virtuális galériában. További információ: tel.: 399-5635 e-mail: [email protected]

Életrajz:

1945-ben született az ausztriai Feldbachban. 1962-ben géplakatos szakmunkás képesítést szerez és érettségizik. Hét évig dolgozik szakmájában Csepelen, ahol a Képzômûvészeti Szabadiskolában elôbb Buna Konstantin, majd Misch Ádám tanítványa. Majd húsz éven át a gyári dekorációban tevékenykedik. 1976-ban Tokajban, a mûvésztelepen ismerkedik meg Csiky Tiborral, aki a szobrászat felé tereli. 1982-tôl tagja a Mûvészeti Alapnak. Visszajár a tokaji mûvésztelepre, a szitanyomó mûhelyt irányítja – Joláthy Attilával. 1987-ben tagja lesz a Magyar Képzô- és Iparmûvészeti Szövetségnek Mûvésztelepek vezetôje, szimpóziumok szervezôje, résztvevôje; Bárdudvarnokon kerül kapcsolatba az üvegtechnikával. Több tucat kiállítása volt itthon és külföldön. Számos mûve szerepel köz- és magángyûjteményekben. Díjak: 1996 Munkácsy-díj, IV. Nemzetközi Szobrászrajz Biennále 1997 XI. Országos Érembiennále, Ferenczy Béni-díj, XV. Pécsi Kisplasztikai Biennále, Különdíj 1998 Nagyatádi Faszobrászati Kiállítás, II. díj, Veszprémi pályázati Kiállítás, Nívódíj 1999 XV. Pécsi Kisplasztikai Biennále, II. díj, Elsô Nemzetközi Érembiennále, Különdíj 2000 Millenniumi szoborpályázat, Fôdíj, Szobrászkoszorú-díj

33


„Budahelyinek volt bátorsága a mûvészet tárgy- és fogalomkörébe emelni a selejtet, a hulladékot… Egyrészt képes volt meglátni az esztétikumot a fémforgácsban, az anyag spirálos tekergésében, másrészt talán volt ebben valami konceptuális megközelítés és engesztelés a részérôl: miért ne lehetne a mûtárgy része (vagy akár fô motívuma) az alapanyagról leválasztott felesleg, resztli? Neki volt igaza.”

s z a b a d i d ô

Bridzs, az elme sportja A bridzs a legnépszerûbb kártyajátéknak számít a világon, melyet több millióan ûznek – hobbyból vagy versenyszerûen. A tavalyi esztendô kiemelkedô sikereket hozott a változatos, izgalmas és megunhatatlan sportág hazai legjobbjainak.

A legújabb kutatások szerint a kártyajáték neve orosz eredetû, a biridzs szóból származik, bár sokan az angol ’híd’ jelentésû szóra gondolnak elôször. A játék elôdje a whist nevû angol kártyajáték, jelenlegi formájában pedig a harmincas évek óta játsszák versenyszerûen.

Miért sport? A bridzs kártyajáték ugyan, de nem számít szerencsejátéknak, sokkal inkább nevezhetô sportnak. Ennek oka az, hogy ugyanazokat a leosztásokat játsszák a játékosok a különbözô asztalokon, és így a szerencsefaktor kiküszöbölhetô, hiszen a parti végén, az értékeléskor csak azt kell megnézni, hogy ugyanazokból a lapokból melyik játékos hozott ki jobb eredményt.

A játékot 2 pár, azaz 4 fô játssza egymás ellen, csapatversenyben 2 asztalon megy a játék, az egyik duó észak–délen, a másik pedig kelet–nyugaton játszik, ugyanazokkal a leosztásokkal, majd egy viszonylag bonyolult pontszámítási modellel határozzák meg az eredményt. A sakkal összehasonlítva elmondható, hogy – mivel páros játékról van szó – a partnerral való együttmûködés elengedhetetlen feltétel. A bridzs matematikája a sakkéval ellentétben azonban nem zárt, mivel a játékos nem látja az összes lapot. Hosszú távon mindig az nyer, aki a legnagyobb valószínûségre játszik. Egy kezdô bridzsezô körülbelül 20 százalékos valószínûséggel legyôzheti a legjobbakat is; a nyílt bridzsversenyeken ezért játszanak együtt a kezdôk a válogatottakkal.


Érdekesség a játékkal kapcsolatban, hogy az amerikai Berkeley Egyetem vizsgálatai során egy kaliforniai bridzsklub 70-80 éves hölgytagjait vették alapul, s úgy találták, hogy ez a kártyajáték meglepôen erôsíti a szervezet ellenálló képességét. Ez a felfedezés akár forradalmasíthatja is az egészséges életmódról alkotott elképzeléseinket: az is elég lehet, ha huzamosabb idôt töltünk el a zöld posztóval letakart asztal mellett.

Kik ûzik a sportot? A játék jellegébôl adódóan a játékosok az átlagosnál jobb rövid és hosszú távú memóriával, kombinációs képességgel, intuícióival rendelkeznek. Igen sok egyetemista vagy fôiskolás ûzi ezt a sportot, akik nagyon jó csapatjátékosként vélhetôen komoly szakmai

34

karrier elôtt is állnak. A bridzsjátékosok 90 százaléka „barátságban van” a számokkal, s elsôsorban gazdasági vagy mûszaki felsôfokú végzettséggel rendelkezik. Bridzs a nagyvilágban: magyar siker 2004-ben Bridzset az egész világon játszanak, a legtöbb játékos – csaknem egymillió igazolt versenyzô – az Egyesült Államokban található. A vezetô országok a sportágban az USA-n kívül Kína, Olaszország, Lengyelország, Franciaország és a skandináv államok. Rendeznek belôle Európa- és világbajnokságot, valamint Olimpiát is. Magyarország valahol az európai mezôny közepén helyezkedik el, 2004-ben azonban az ifjúsági Európa-bajnokságon csapatunk bronzérmes lett, s az idei évben Sydney-ben megrendezett világbajnokságra is kijutott ifjúsági válogatottunk. A bridzs szépsége A bridzsrôl elmondható, hogy aki egyszer beleszeret, soha nem hagyja abba; épp ezért nem számít meglepônek a 80 éves játékos sem. A bridzs szépsége abban rejlik, hogy fantasztikusan kikapcsolja a napi rutinba belefáradt embereket, hiszen egészen más típusú problémákat kell megoldani egy parti során, mint a mindennapi életben, és az egymásra épülô rendszerben a már megszerzett tudást a következô partiban kiválóan fel lehet használni. A játékhoz manapság már ki sem kell mozdulni otthonunkból, hiszen bridzsklubok az interneten is találhatók. Nádasi Tibor, a Magyar Bridzs Szövetség elnöke [email protected]

a r c S y n

Endrôdi Béla üzletág-igazgató, SAO-Synergon Kft. Endrôdi Béla (41) a Budapesti Mûszaki Egyetemen 1989-ben végzett villamosmérnökként, majd 1991-ben minôségbiztosítási szakmérnöki képesítést szerzett. Pályafutását a Budapesti Távhô Kft.-nél kezdte, majd ezt követôen a Rank Xerox Hungary Kft.-nél, a Compack Douwe Egberts Rt.nél, a Dreher Sörgyárak Rt.-nél, valamint a Hungarocamion Rt.-nél dolgozott. 2000-tôl a Synergon stratégiai és fejlesztési igazgatója, 2001-tôl pedig az Atos Origin Kft. Service Delivery Managere. 2003-as Synergon-felvásárlás óta a SAO üzletág-igazgatója. Angolul beszél, hobbija a DVD, a színház, valamint a családi kirándulások.

Göndör László igazgató, SAP Üzletág Göndör László (51) 1980-ban végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Mûszaki Fôiskola számítástechnika szakának vállalati szervezés ágazatán, majd 1985-ben felsôfokú rendszerprogramozói képesítést szerezett a Számalknál. Szakmai pályáját a GE-Lighting Europe-nál kezdte 1975-ben, majd 1995-tôl az Electrolux Hungarynél dolgozott a Lehel Cold divízió informatikai igazgatójaként. 1997-tôl a KPMG Sytems Kft. ügyvezetô igazgatója, majd 1999-tôl a Synergon Üzleti Megoldások Divízió vezetôje. Angolul anyanyelvi szinten, németül tárgyalási szinten beszél, szabadidejében kirándul és fotózik.

Tôrösné Feles Beáta kereskedelmi és marketingigazgató Tôrösné Feles Beáta (35) rendszerszervezôi és kereskedelmi diplomája mellett 2001-ben az Oxford Brookes University menedzsment tanulmányok szakán diplomázott, majd ugyanitt 2004ben MBA diplomát is szerzett. Szakmai karrierjét 1988-ban a Magyar Posta Távíró-és Adatátviteli Igazgatóságán kezdte, majd a Magyar Távközlési Vállalatnál, a Magyar Videotex Szolgáltató és Fejlesztô Kft.-nél, az Elsô Pesti Telefontársaság Rt.-nél, a MATÁVline Hálózatépítô és Szerelô Kft.-nél tevékenykedett kereskedelmi, üzletfejlesztési és marketing területeken. Késôbb a Multi Alarm Biztonságtechnikai Rt.-nél, valamint a MatávCom Kommunikációs Rendszereket Szolgáltató Kft.-nél dolgozott. 2002 októberétôl a Synergon marketingigazgatója. Angolul és németül beszél, szabadidejét síeléssel, evezéssel és túrázással tölti.

Hanus Weisl vezérigazgató, Infinity


Hanus Weisl (39) a Cseh Mûszaki Egyetemen végzett villamosmérnökként. Az Infinitynél 2004 júniusa óta dolgozik kereskedelmi és marketingigazgatóként. Korábban vezetô beosztásokat töltött be a Siemens több csehországi vállalatánál, 1999–2003 között a Fujitsu Siemens Computers s.r.o. (Csehország) ügyvezetô igazgatója volt. Angolul és németül beszél. Az új vezérigazgató megbízása 2005. március 1-jétôl érvényes. Feladata az Infinity további folyamatos fejlesztése, az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelô szolgáltatási portfólió kialakítása, a piaci változások rugalmas követése, valamint a Synergon-csoport részeként egy eredményes regionális vállalat kialakítása.

35

Bevezetô. Tartalom. Molnár Zsolt

Recommend Documents