Bevezetés az állattanba Első óra ANATÓMIAI ÉS ÁLLATRENDSZERTANI ALAPFOGALMAK
Tematika: 13.szept 1. Általános bevezetés
Farkas János
15.szept 2. A testszerveződés áttekintése
Molnár Kinga
22.szept 3. Filogenetikai bevezetés
Török Júlia
27.szept 4. Egysejtűek
Török Júlia
29.szept 5. Csalánozók, Metazoa
Farkas János
04.okt 6. Féreg I., Platyzoa
Török Júlia
06.okt 7. Puhatestűek
Molnár Kinga
11.okt 8. Féreg II.
Török Júlia
13.okt 9. Arthropoda bevezető; Chelicerata, Myriapoda
Farkas János
18.okt 10. Rákok
Csizmadia Tamás
20.okt 11. Rovarok
Csizmadia Tamás
25.okt 12. Rovarok
Farkas János
27.okt 13. Rovarok
Farkas János
08.nov 14. Gerinces bevezető
Molnár Kinga
10.nov 15. Halak, kétéltűek anatómia
Csizmadia Tamás
15.nov 16. Halak, kétéltűek rendszertan
Török Júlia
17.nov 17. Hüllők
Molnár Kinga
22.nov 18. Hüllők
Farkas János
24.nov 19. Madarak
Csörgő Tibor
29.nov 20. Madarak
Csörgő Tibor
01.dec 21. Madarak
Csörgő Tibor
06.dec 22. Emlősök
Csizmadia Tamás
08.dec 23. Emlősök
Farkas János
13.dec 24. Emlősök, konzultáció
Farkas János
15.dec 25. Írásbeli vizsga
Követelmények: 1. Zh (C. típusú vizsga): kötelező, de lehet javítani 3 jegy (általános részek, gerinctelenek, gerincesek)
4, 5 jegy: automatikusan emeltszintű gyakorlat 2, 3 jegy: alapszintű gyakorlat vagy különbözeti vizsga (korlátozott létszámig) 1 jegy: javító vizsga Javító vizsgát bárki tehet! Segédanyagok: Neptun Meet Street http://ttktamop.elte.hu http://farkasj.web.elte.hu (Zootaxonómia, Anatómiai praktikum), Konzultációs lehetőség
„Állat”
Az állattan helye és a tudományterület további felosztása Élettudomány - Biológia Állattan - Zoológia Alaktan (morphologia) vagy bonctan (anatómia) Rendszertan (systematica vagy taxonómia) Élettan (physiologia) Viselkedéstan (etológia) Egyedfejlődéstan (ontogenetica) Törzsfejlődéstan (phylogenetica) Környezettan (oecologia, ökológia) Állatföldrajz (zoogeographia) Ősállattan (paleozoologia) Alkalmazott állattan Orvosi, járványügyi Meződazdasági Halászati Vadászati Erdészeti állattan -
A zoologiai kutatások jelentősége Alapkutatás Orvosi kutatások, állatkísérletek Biológiailag aktív anyagok keresése Parazita állatok biológiája Parazitákat terjesztő vektor állatok biológiája Táplálékforrásként szereplő állatok biológiája Állattenyésztés Mező- és erdőgazdasági haszonállatok tanulmányozása Kártevők elleni védekezés céljából zajló kutatások Az anatómia tudományterületei Promorphológia (szimmetriaviszonyok, testtagoltság, a test fő részei) Egyedfejlődéstan (ontogenetika, vagy embriológia) Sejttan (cytologia) Szövettan (hystologia) Szervtan (organologia)
Megközelítési módok: Tipológia (typologia) (Egy állatcsoport anatómiai sajátosságainak bemutatása egy példaállaton (fajon) keresztül) Összehasonlító szervezettan (comparativ anatomia) (Az azonos működést ellátó szervek, szervrendszerek bemutatása az egyre fejlettebb állatcsoportok esetében)
Promorphologia (Az állati test tengely- és szimmetriaviszonyai) 1. Szabálytalan forma (anaxonia) (Nincs szimmetriasík)
szivacsok
amoeba,
2. Gömb alapforma (homaxonia) (A test gömb alakú, a szimmetriasíkok száma tetszőleges) Heliozoa
Acantharea
3. Egytengelyűség (monaxonia) (egy főtengely, amelyen tetszőleges számú szimmetriasík fektethető (Opalina, Euglena)
4. Sugaras (radialis) szimmetria (egy főtengely van, a szervek a főtengely körül sugárirányban Számuk 3,4,5,6,8 lehet. (Cnidaria) -Ritka a kétsugaras szimmetria, két főtengely körül sugárirányban a szervek (Ascidia)
5. Kétoldali (bilateralis) szimmetria (A legtöbb állatfajra jellemző, amelyek az aljzaton egy irányban mozognak, tehát a legtöbb inger egy irányból éri őket, nem vonatkozik a belső szervek felépítésére és elrendeződésére! frontalis median-saggittalis
horizontális
Promorphologia Metameria (a törzs kisebb részekre tagolódik, amely részekben egyes szervek megismétlődnek)
- Homonom metameria
- Heteronom metameria
gerinces
A test fő részei • caput - fej • cervix - nyak • truncus (thorax et abdomen) - törzs rovar Oligochaeta
fej, tor, potroh
• cauda - farok • extremitates - függelékek
A szervezetet szervek (organum), ill. ezek együttesei alkotják Szerv szervrendszer (systema) készülék (apparatus) Az állati szervrendszerek: 1. a bőr vagy köztakaró (integumentum tenue) • 2. a vázrendszer (systema skeleti) • 3. az izomrendszer (systema musculorum) • 4. a keringési rendszer (systema vasorum) • 5. az emésztőkészülék (apparatus digestorius) • 6. a légzőkészülék (apparatus respiratorius) • 7. a húgyivarkészülék (apparatus urogenitalis) • 8. a belső elválasztású szervek (glandulae sine ductibus) • 9. az idegrendszer (systema nervosum) 10. az érzékszervek (organa sensuum) Minden szerv szövetekből épül fel. Van egy jellemző, főszövete, és mellékszövetei A szervek felépítése a funkciós állapotuknak megfelelően változik.
egyszerű testfelépítés
Laposférgek egyik osztálya
fejlett
?
törzsfejlődés
Madarak rendszere teljesen átalakult: Újvilági – óvilági keselyűk Molekuláris biológiai módszerek
?
Az állatrendszertan és a rendszerezés alapelvei és módjai
A nagyszámú élőlény (több, mint 1,5 millió leírt állatfaj) megismerése nem elegendő („SINE SYSTEMA CHAOS”), szükség van megfelelő áttekintésre. A rendszertan tehát: az összes élőlényt meghatározott elvek szerint osztályozó, rendező tudomány. Taxonomia: az osztályozás tudománya, leíró rendszerezés. Szisztematika: a lények sokféleségével és a köztük fennálló rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó oknyomozó tudomány.
A rendszerezés alapelvei l. Meghatározás ( Definitio ) (nem azonos a determinatio-val !) -névleges -tárgyi -
- essenciális (lényeg szerinti)
-
- descriptiv (leíró)
-
- genetikus (eredeztető) (pl. : öszvér = Equus caballus
- genus proximum (legközelebbi nem) - differentia specifica (fajlagos különbség)
X Equus asinus)
A binominalis nomenclatura alapja
A rendszerezés alapelvei: 2. Felosztás ( Divisio ): - Totum dividendum ( felosztandó egész ) , pl. sok faj -
Membra divisionis ( felosztás tagjai )
-
Fundamentum divisionis ( felosztási alap )
→ határozó kulcs
A határozókulcsok alapján való faji meghatározás a determináció
3. Osztályozás ( Classificatio ): faj genus (nem) familia ( család ) ordo ( rend ) phylum ( törzs ) Linné ( 1758 ): osztály, rend, nem, faj, változat A rendszertani egységeket taxonnak nevezzük Ernst Heackel (1866) I-IV. kategóriarendszer
A rendszerezés alapegysége a faj John Ray (1686) Carl von Linné (1758) - Systema Naturae 10. kiadás Binominalis nomenklatura (Species sunt constantissimae) (Species tot nomeramus quot diversae formae in principio sunt creatae) Georges Cuvier (1798):„A faj összessége mindazon szerves testeknek , amelyek egymástól vagy pedig közös szülőktől származtak, valamint mindazoknak , melyek éppen annyira hasonlítanak azokhoz, mint egymáshoz.” J. B. Lamark (1744-1829), Geoffroy de St. Hilaire (1772-1844) Charles Darwin (1809-1882) 1859 „A fajok eredete a természetes kiválógatodás útján, vagy a létért való küzdelemben elönyhöz jutott fajták fennmaradása” (A fajt többféle alapon kísérelték meghatározni , de eddig még olyan definíció nincs, amely az élővilág valamennyi csoportjára alkalmazható lenne.)
1. Taxonómiai faj: Azon egyedek összességét, melyek minden lényeges strukturális bélyegben – ezek variabilitását is figyelembe véve – egymással és az utódokkal megegyeznek. múzeumi taxonómia ( Grant 1976 )
2. Biológiai faj: Olyan természetes körülmények közt létrejövő szaporodási közösség, amelyben korlátlan a génáramlás, és más hozzájuk hasonló szaporodási közösségektől reproduktív izolációval elválasztottak. A biológiai faj az evolúció alapegysége is
- nehézségek! A faj tehát olyan objektíven létező organizáció, amelynek lényege, hogy egyedei szaporodó közösséget alkotnak, egyedei belső kritériuma az egymás-felismerése és más hasonló közösségektől való reproduktív izoláció.
A faj az, amit egy szavahihető taxonómus annak tart!
Nomenklatúrai szabályok 1895Leiden: Nemzetközi Zoológiai Kongresszus bizottságot jelölt ki 1902„ Az állattani nómenklatúra nemzetközi szabályai Állandó nómenklatúrai bizottság.
1960. A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe
A faj neve: pl. Lumbricus terrestris L., 1758 (földigiliszta) A genus, subgenus : Equus L, 1758 , Asinus L. Az alfaj ( subspecies ): Micromys minutus hungaricus Földi (magyartörpeegér) (Az alfaj, a faj és a genus-név védett. A genus-név csak egyszer fordulhat elő beleértve az őslénytant is)
Elsőbbségi törvény ( Lex prioritatis ): a korábban megjelent az érvényes - homonimák - szinonimák
határozott végződése van : főcsalád
( superfamilia ) - oidea pl. Booidea ( Óriás kígyók )
család
( familia )
- idae
pl. Carabidae (futóbogarak)
alcsalád
( subfamilia )
- inae
pl. Carabinae
- ini
pl. Carabini
nemzetség ( tribus )
A rendszerezés módjai Mesterséges rendszerek (egy önkényesen kiragadott bélyeg alapján – Linné növényrendszere, Latreille ( 1762-1833 ) bogárrendszere a lábfej ízeinek száma szerint )
Természetes rendszerek (hasonlóságokban, ill. különbségekben a rokonság kifejeződésének mértékét igyekeznek kifejezni, több tulajdonság alapján). módszerek alapján:
A
Fenetikus rendszertan Numerikus rendszertan Kladisztikus v. „következetesen filogenetikus” rendszertan Evolúciós rendszertan Filogenetikus rendszertanok
Morfológiai bélyegek mellett biokémiai módszerek felhasználása (DNS – szekvenciák, fehérje polimorfizmus , immunglobulinok vizsgálatával, vérszérumok összehasonlítása kicsapatásos reakcióval , elekroforetikus eljárások és DNS – hibridizációs technikák stb ) -- molekuláris törzsfák
Alapfogalmak:
Apomorf bélyegek (levezetett, új) Plesiomorf b. (ősi, eredeti) Homológ és analóg (konvergens) bélyegek Monofilum: olyan fajok csoportja, amelyek egyetlen törzsfajtól származnak, ahol minden egyes faj szűkebb rokonságban van egymással, mint azokkal a fajokkal, amelyek a csoporton kívül vannak. (Hennig 1966 )
Monofiletikus csoportok
Parafiletikus csoport: nem foglalja magába egy törzsfaj valamennyi leszármazottját
Parafiletikus csoportok
Polifiletikus csoport: olyan taxonok egységbefoglalása, amelyek nem közös őstől származnak
Polifiletikus csoportok
Fenetikus rendszertan (további rendszertani munkamódszer alapját jelentik, monofiletikus, parafletikus sőt polifiletikus csoportosításokat is tartalmazhat. Az eredmények függenek a feldolgozó egyén szakmai képességétől)
Numerikus rendszertan (nagyon sok bélyeget vesz figyelembe, egységes séma szerint, mennyiségileg osztályozzák számítógépek segítségével, hasonlósági koefficiensek alapján)
Kladisztikus rendszertan (Hennig ( 1950 ) (fő célja a fajok filogenetikai rokonságának kutatása, amit egy filogentikailag megalapozott rendszerben ábrázolnak - kladogram.
kizárolag szinapomorf sémára épül csak monofiletikus egységeket tartalmazhat ! Jól megalapozott metodika, egy rendszerbe való átvezetése azonban a nagyszámú kategória miatt lehetetlen. alapja a biológiai faj.
bélyeg-párokkal dolgozik: Szinapomorfia ( a , új apomorf bélyeg csak a B és C testvércsoportoknak adódhat át, így a szoros rokonság bizonyitéka)
Szinpleziomorfia (a ősi bélyeg,már korábban megjelent)
Konvergencia (a a rokonságtól függetlenül megjelenhet bárhol)
Evolúciós rendszertan (Mayr , 1967,1974; Simpson , 1961) : a kladisztikus rendszertantól átveszi a kladogramot ( szinapomorfia-sémát ), de nem ülteti át az osztályozásba, hanem új szempontokat ( pl. adaptív zónák , az evolúciós átalakulás mértéke ) kíván belevinni a kladogramba. A kladisztikus rendszertan kladogramjából így alakul ki az evolúciós rendszertan filogramja. Monofiletikus csoportok mellett megengedi a parafiletikus csoportosítást is.
kladogram
filogram
Mit nevezünk állatnak? Metazoa: sejtek differenciálódása funkció-megosztás heterotróf szervezetek gametikus meiozis diploid > haploid életszakasz barázdálódás: morula blasztula gasztrula kollagén
Adaptív radiáció (emlősök)
Kréta 144-65 millió év; sok adaptív radiáció 85 %-a az összes fajnak kihalt a kréta végén triász-jura-kréta: diverz szárazföldi élet: dinoszauruszok, pteroszauruszok, madarak, tengeri hüllők, mészvázas korallok stb. nyitvatermők mellet megjelennek a zárvatermők is
kihaltak: dinoszauruszok, ammoniteszek, egyes puhatestűek, tengeri hüllők, sok növény visszaszorultak: foraminiferák, mészvázas nannoplankton alkotók, pörgekarúak, puhatestűek, tüskésbőrűek nem érintette a kihalás: a legtöbb emlős, madár, teknős, krokodil, gyík, kígyó, kétéltű Okok: meteorit becsapódás
Holocén 10 000 évvel ezelőttől eljegesedés, élőhely elvesztése ember
További zoológia ismeretszerzés, „tanulmányutak”, terepmunkák Bécsi Természettudományi Múzeum Nyíregyházi Vadaspark Monacoi akvárium és Dél-Franciaország
Rágcsálók (Rodentia)
Nyugati földikutya
Csíkos szöcskeegér
(Spalax leucodon)
(Sicista subtilis trizona)
Denevérek (Chiroptera)
Vízicickányok (Neomys-fajok)
Rovarevők (Insectivora) Crocidura-, Sorex-fajok
Csatlakozás kutatásokhoz: Földikutya kutatás
Csíkos szöcskeegér
Konfliktus csökkentés utak mentén (vadelütés) Vadriasztás
Ragadozómadár költőoduk
Utak hatásának vizsgálata, vadriasztás
http://vadelutes.elte.hu/
