BEVEZETÉS A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA BELSŐ ERŐFORRÁSOK... 6

A MAGYAR-UKRÁN HATÁRTÉRSÉG KÖZÖS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 3 1

A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA......................................... 4

2

BELSŐ ERŐFORRÁSOK .............................................................................................. 6

2.1 DEMOGRÁFIA .............................................................................................................. 6 2.2 GAZDASÁGI STRUKTÚRA ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS .................................................... 8 2.2.1 Általános gazdasági struktúra............................................................................ 8 2.2.2 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ................................................................. 14 2.2.3 Ipar ................................................................................................................... 17 2.2.4 Idegenforgalom ................................................................................................ 21 2.2.5 Szolgáltatások................................................................................................... 23 2.2.6 Kereskedelem ................................................................................................... 27 2.3 MUNKAERŐPIAC ........................................................................................................ 29 2.3.1 Foglalkoztatási minták és trendek.................................................................... 29 2.3.2 Munkanélküliség............................................................................................... 32 2.4 OKTATÁS, KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS........................................................................... 35 2.4.1 Oktatás ............................................................................................................. 35 2.4.2 Kutatás és fejlesztés.......................................................................................... 38 2.4.3 Kultúra ............................................................................................................. 40 2.5 INFRASTRUKTÚRA ..................................................................................................... 42 2.5.1 Közlekedés ........................................................................................................ 42 2.5.2 Vízügy ............................................................................................................... 46 2.5.3 Telekommunikáció............................................................................................ 48 2.5.4 Határátkelők..................................................................................................... 49 2.6 TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ...................................................................... 52 2.6.1 Természetvédelem............................................................................................. 52 2.6.2 Környezetvédelem............................................................................................. 54 2.7 AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI................................ 56 3 HATÁRMENTISÉG (EGYÜTTES ELEMZÉS) ........................................................ 59 3.1 3.2

AZ INTÉZMÉNYI KERET ÉS A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRUKTÚRA............... 59 A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS TAPASZTALATAI ÉS A MUNKAKAPCSOLATOK MINŐSÉGE.............................................................................................................................. 61 4 ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK (SWOT ANALÍZIS) ....................................... 67 5

ÁLTALÁNOS PROGRAMCÉLOK ............................................................................ 70 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6

BEVEZETÉS................................................................................................................ 70 A NEMZETI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK IRÁNYELVEI ..................................... 71 AZ EU IRÁNYELVEINEK VALÓ MEGFELELÉS .............................................................. 74 EGYÉB EU PROGRAMOKNAK ÉS A NEMZETI PROGRAMOKNAK VALÓ MEGFELELTETÉS 75 A PHARE ÉS A TACIS PROGRAMOK ÖSSZEHANGOLÁSA .............................................. 77 TACIS – INTERREG EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI.................................................. 81

Excellence Rt.

1


6

5.7 AZ EGYES SZEKTOROKRA VONATOZÓ ÁTFOGÓ CÉLOK ............................................... 81 PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK....................................................................... 83 6.1 1. PRIORITÁS: GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE ...................................... 84 6.1.1 Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése ........................... 85 6.1.2 Üzleti infrastruktúra fejlesztése........................................................................ 89 6.1.3 A térség turisztikai adottságainak kihasználása .............................................. 93 6.1.4 A térség befektetési lehetőségeinek bemutatása............................................... 97 6.1.5 Az agrárgazdasági tevékenységek kölcsönösen előnyös fejlesztése ............... 100 6.1.6 A Kisvárda-Záhony-Csap-Ungvár logisztikai térség összehangolt fejlesztése 103 6.2 2. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉS- ÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS, HATÁRÁTKELŐK FEJLESZTÉSE ........................................................................................................................ 106 6.2.1 A közúthálózat fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével ................................................................................................................... 107 6.2.2 A vasúti közlekedés fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével............................................................................................ 109 6.2.3 Határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, új határátkelők létesítése ....... 112 6.2.4 Tiszai hajózás feltételeinek fokozatos javítása, kikötő fejlesztés.................... 114 6.3 3. PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, KULTURÁLIS, INNOVÁCIÓS ÉS K+F EGYÜTTMŰKÖDÉS, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS ......................................................................... 115 6.3.1 Közös képzési programok............................................................................... 117 6.3.2 Munkaerő-piaci együttműködések.................................................................. 119 6.3.3 Együttműködés a kultúra, a művészet és a sport területén............................. 121 6.3.4 Kutatási és fejlesztési együttműködés............................................................. 123 6.4 4. PRIORITÁS: KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM .............................................. 125 6.4.1 Közös környezetvédelmi projektek megvalósítása (árvízvédelem, szennyvíztisztítók, hulladékgazdálkodás) ....................................................................... 126 6.4.2 Közös természetvédelmi akciók (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, a Tisza és környezete élővilágának megóvása) ................................................................. 131

Excellence Rt.

2


BEVEZETÉS 2001. októberétől kezdődött meg a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti határszakasz mentén a PHARE CBC programozási módszertanának figyelembe vételével az a területfejlesztési tervezői munka, amelynek első eredménye a jelen dokumentumban olvasható. A helyzetfeltárásfeladata a határ két oldala mentén létező erőforrások számbavétele és értékelése, egyfajta érték-, és problémaleltár létrehozása azzal a céllal, hogy világosan meghatározhatók legyenek azok a közös problémák és feladatok, melyek megoldása csak határ menti együttműködésen keresztül lehetséges. A közös erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek SWOT-analízis formájában kerülnek rendszerezésre, e két rész együttese adja az alapot a programozás munkaszakaszához, melyben a fejlesztendő prioritások hangsúlyai és az ezekhez kapcsolódó intézkedések is meghatározásra kerülnek. Tekintettel arra, hogy a dokumentum stratégiai anyagnak tekintendő, figyelembe lettek véve a vizsgált területre készült, az adottságok feltárására vonatkozó fejlesztési dokumentumok. Ezek közül kiemeljük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepcióját és területfejlesztési stratégiai programját, valamint a „Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében”, a „Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet közlekedésfejlesztési és logisztikai programja” és a „Gazdasági és szociális fejlődés programja Kárpátalja megyében 2001-2004 között” című dokumentumokat. A helyzetfeltárási szakasz elkészülte után széles körű egyeztetések zajlottak a program végrehajtásának potenciális szereplőivel: az önkormányzatok és kistérségek képviselőivel, térségmenedzserekkel, a vállalkozókkal, a civil szervezetekkel és egyéb releváns intézmények képviselőivel. Jelen anyag az általuk tett megjegyzések, észrevételek és kiegészítési javaslatok figyelembe vételével készült el.

Törölt: metodikájának

Törölt: „ Törölt: ”

Törölt:

Törölt: , Törölt: amely az SWOT analízisen keresztül átvezet a programozási munkaszakaszba, így megalapozza a fejlesztendő prioritások hangsúlyait és sorrendiségét.

Törölt: a

Törölt: kel Törölt: A j Törölt: ek Törölt: állt össze Törölt: javasolt széleskörű egyeztetése mindhárom szektor (profitorientált, non – profit, és állami – önkormányzati ) szereplőivel.¶ A programozási munkaszakaszban be kell építeni a helyzetfeltárásba az írásos reflexiókat a dinamikus tervezés elve mentén, és figyelembe véve a véleményeket kell kialakítani a program cél-, eredmény-, és hatásrendszerét. Törölt: Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet közlekedésfejlesztési és logisztikai program Törölt: Csak így érhető el a széleskörű társadalmi – gazdasági támogatottság a megvalósítás során Kárpátalja és Szabolcs – Szatmár - Bereg megyében.

Excellence Rt.

3


Formázott: Felsorolás és számozás

1 A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA Kárpátalja Kárpátalja, a Kárpátok övezete és a Közép-dunai-alföld között, Kelet-KözépEurópában található. Kárpátalja, mint közigazgatási egység (oblast) 1946 január 22-én jött létre. Kárpátalja 12.800 km2 kiterjedésű területen fekszik, lakossága 1,3 millió fő, megyeszékhelye – Ungvár (Uzhgorod). A területen 13 járás, 10 nagyváros (megyei alárendeltségű városok: Ungvár, Beregszász, Munkács és Huszt, járási alárendeltségű városok: Szolyva, Ilosva, Técső, Nagyszőlős, Rahó és Csap), 20 un. városi jellegű település és 579 község található. Természet-földrajzi viszonylatban Kárpátalja 2 tájegységre osztható: hegyvidéki (a Kárpátok) és alföldi (Kárpátaljai Alföld). A terület nagyobb részét (86%) hegyek és előhegyek borítják, Kárpátalja legmagasabb pontja a Hoverlán található Csornogorai hegytömb, mely 2.061 méter magas. A terület legalacsonyabb pontja (101 m mélyen a tenger szintje alatt) megyénk másik végében Oroszgejőcön (Ungvári járás) található. Kárpátalja (mint Ukrajna nyugati része) 460 kilométer hosszan négy országgal határos: északnyugaton Lengyelországgal (a határ hossza 33,4 km - Nagybereznai járás), nyugaton Szlovákiával (98,5 km - Ungvári és Perecsenyi járás), délen Magyarországgal (130 km - Ungvári, Beregszászi, Nagyszőlősi járás), délkeleten Romániával (205,4 km - Rahói, Técsői és Huszti járás). A határ északon és északkeleten (Nagybereznai, Volóci, Ökörmezői, Técsői és Rahói járás) húzódik, a Lvivi (Lembergi) megyével (85 km hosszan) és az Ivano-Frankivszki megyével (180 km hosszan) határosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország északkeleti részén helyezkedik el, 5.937 km2-es területével a Magyar Köztársaság 6,4 %-át alkotja és ezzel az ország megyéi között a 6. helyet foglalja el. Speciális geopolitikai helyzetét a három határmentiség determinálja, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédai Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék. Összesen 229 település található a megyében, melyből egy megyei jogú város (Nyíregyháza) és 19 város. A megye 10 statisztikai-tervezési körzetre oszlik, az önkormányzati (kistérségi) társulások száma 17. Az állandó lakosok száma 570.000 fő. A megye az Alföldön belül két középtájra, a Nyírségre és a Felső-Tisza vidékre terjed ki. A Nyírség területének nagyobb része, mintegy 78%-a, a Felső-Tisza vidék kistájai közül a Rétköz teljes egészében, a Szatmári- és Beregi-síkság, valamint az Ecsedi-

Excellence Rt.

4

Törölt: 8 Törölt: 6


láp területének csak a nyugati pereme tartozik a megyéhez, míg a nagyobb keleti rész átnyúlik az országhatáron túl Kárpátaljára és Romániába. A Magyar Köztársaság megyéi közül egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregnek van ukrán határszakasza.

Excellence Rt.

5



2 BELSŐ ERŐFORRÁSOK 2.1

Demográfia

Kárpátalja A terület lakosainak száma 2001 január 1-jei adatok alapján 1 millió 282 ezer fő, amely Ukrajna lakosságának 2,6%-át képezi. A lakosság 38,9%-a (499,1) városban, 61,1%-a (782,9) faluban él. Ungváron 126,3 ezer ember él, a további 260 ezer 176 hegyvidéki településen osztozik. A vidék népsűrűsége 100,2 fő/km2, s ezzel a 6. helyen áll Ukrajnában. Kárpátalja Ukrajna legfejletlenebb vidékei közé tartozik. Az 1989-es népszámlálás adatai alapján a megyében a következő nemzetiségek éltek: -

ukránok 78,4%, azaz 976.479 ember, Kárpátalja legmeghatározóbb nemzetisége. Négy sajátos etnikai csoportot alkotnak: a bojkok - Volóci és Ökörmezői járás, a lemkik - Nagybereznai járás, a huculok - Rahói járás, és a dolinyákok - alföldi és hegyaljai járás.

-

magyarok 12,5%, ami számszerűsítve 155.711 főt jelent: Beregszászi, Nagyszőlősi, Ungvári, Huszti járás.

-

oroszok 4,0%, 49.458 fő: Ungvár, Munkács, Szolyva, Csap.

-

románok – 2,4%, 29.485 fő: Aknaszlatinai járás.

-

cigányok (romák) - 1%, 12.131 fő: Ungvár, Beregszász, Szolyva, Királyháza, Munkács, Tiszaújlak. szlovákok - 0,6 %, 7.329 fő: Ungvári, Szolyvai és Perecsenyi járás. németek - 0,3 %, 3.478 fő: Pósaháza (Pávsino), Pálánok, Kékesfüred (Szinyák), Királymező (Uszty-Csorna), Técső, Németmokra.

-

zsidók - 0,2 % , 2.639 ember: Ungvár, Munkács, Huszt.

-

fehéroroszok (beloruszok) - 0,2 % , 2.521 fő: Ungvár, Munkács.

-

csehek, lengyelek, olaszok, örmények, azerbajdzsánok és más nemzetiségek 0,6 %, ami közel 2.000 embert jelent. Ungvár, Munkács, Huszt, Rahó.

Az élveszületések száma 2000–ben 14.481, míg a halálozások száma 13.984 volt. Kárpátalján a halálozások száma Ukrajnában a legkisebb. Kárpátalja Ukrajna egyetlen vidéke, ahol a születettek száma meghaladta a halálozást - +0,4 (Ukrajnában -7,5, Iváno-Frankovszkban -1,8, Lembergiben -3,3, Ternopolban -4,4).

Excellence Rt.

6


Az elhalálozás okai között Kárpátalján leggyakrabban a szív és érrendszeri (544,5), a daganatos (131,4), valamint a légúti megbetegedések szerepelnek (56,7). A lakosság migrációját 3 fő szegmensben lehet elemezni. 1. belsőregionális migráció (Kárpátalján belül) 2. interregionális migráció (Ukrajnán belül) 3. országközti migráció. 2000-ben a megyébe 9.583 fő települt be, 12.081 – hagyta el a megyét (vagyis a migráció szaldója -2.498). Ezen belül a belsőregionális migrációban az érkezők száma: 6.040, a távozóké: 6.040, az interregionális migrációban az érkezők száma: 3.134, a távozóké 4.373, valamint az országközti migrációban az érkezők száma: 409, a távozóké 1.668. Migrációs intenzitás a megyében (1000 fő lakosra leképezve): 1998-ban a migránsok összáma 16,8 volt, (ebből érkezők: 7,5, távozók 9,3), 1999-ben a migránsok összáma 16,4 volt, (ebből érkezők: 7,1, távozók: 9,3), 2000-ben a migránsok összáma 16,9 volt, (ebből érkezők: 7,5, távozók: 9,4). Az aktív korú lakosság Kárpátalján 2000-ben 782,9 ezer fő volt, amely az 1998. évi adatnál mindössze 1,8%-kal több (1999-ben 775,1, 1998-ban 769,1). A térségben foglalkoztatottak aránya az állandó lakosokhoz mérten 2000-ben 42,8% volt (1999ben 43,2%, 1998-ban 44,0%). Gazdasági tevékenységgel foglalkozók száma 2000-ben 545,8 ezer fő, 1999-ben 552,7, 1998-ban 563,4 ezer fő volt. A lakosság átlag életkora 1998-tól lassú, de fokozatos növekedést mutat, így az átlagéletkor 2001-ben 34,8 év volt, amely az ukrán átlag 90%-a (Ukrajnában ugyanez 38,5 év), 1999-ben 34,4 év (Ukrajnában 38,0), valamint 1998-ban 34,0 év (Ukrajnában 37,8 év) volt. Kárpátalja lakossága 1998-tól számítva fokozatos csökkenést mutat: 2001-ben 1.282,0 ezer fő (ebből 51,8% nő, 48,2% férfi), 2000-ben 1.284,0 ezer fő, 1999-ben 1.287,4 ezer fő, 1998-ban 1.288,2 ezer fő 1990-ben 1.258,1 ezer fő volt. A Kárpátalján regisztrált munkanélküliek száma az egyik legmagasabb Ukrajnában, 6,1% (2001 január 1-én ez 44.105 főt jelentett), (2000-ben 5,8%-ot, azaz 41.459 főt) (1999-ben 5,0%-ot, 35.859 főt) és (1996-ban 0,9% 6.368 főt).

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él az ország lakosságának 5,7%-a, 2000. január 1-én ez 570 ezer főt jelentett. A megyeszékhelyen, Nyíregyházán 112,5 ezer lakos él.

Excellence Rt.

7

Törölt: XXX Törölt: Szabolcs – Szatmár – 2 Bereg megye 5.937 km -es területével Magyarország 6,4 %-át foglalja el.


A megyében 2000-ben a népsűrűség 96 fő/km2, ez 12 fővel az országos átlag alatt marad (1. számú táblázat). A városi lakosság aránya 45,14%, azaz a lakosság közel fele városokban él.

Törölt: 1999

A természetes szaporodás alacsony aránya miatt csökkent a lakosság száma, a megyét tekintve 295 fővel. Az élveszületések száma nem csökkent jelentősen 2000-ben az előző évihez képest, a halálozások száma pedig visszaesett a ’80-as évek átlagára, ami számszerűsítve 260 halálesettel kevesebbet jelent. A vándorlási különbözet negatív értéket mutat, az elmúlt három év átlagában mintegy ezer fővel csökkent e miatt a megye lakossága (2. számú táblázat). A foglalkoztatottak aránya a megye lakosságához képest 13,8%, a gazdaságilag aktív korú lakossághoz képest 59,25%, így ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (60%). Az öregségi nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya 25% az összlakosság arányához képest. Az országos átlaghoz képest kedvező korösszetétel sem tudja ellensúlyozni az elöregedési folyamatot. A 2000ben elhunytak (7.131 fő) 74,3%-a a hatvan év feletti. A mortalitási mutatókat tekintve az összes haláleset halálokok szerinti csoportosításában első helyen áll a keringési rendszer betegségei következtében elhunytak (49,5%), második a daganatos betegségben elhunytak (24,5%) és harmadik a külső okokra (öngyilkosság, baleset, stb.) visszavezethető halálnem (8.3%). Jelentős az emésztőrendszer betegségei következtében bekövetkezett elhalálozások száma is (7,9%). Ez utóbbin belül 57,5%-ot tesz ki az alkoholos eredetű májbetegség következtében elhunytak száma, ami az összes halálok 4,5%-át (325 fő) adja. 2.2

Gazdasági struktúra és gazdaságfejlesztés

2.2.1 Általános gazdasági struktúra Kárpátalja A GDP Kárpátalján 1999-ben 1,64 millió grivnja volt (ami kb. 400 ezer USD-nak felel meg, midez 1,1%-kal volt több 1998-hoz képest). Az egy főre jutó GDP 1999-ben 1.280 grivnja volt (ez kb. 310 USD-t jelent). Kárpátalja gazdasági szerkezete az utóbbi években, főleg a 90-es évek vége óta, jelentős változásokon ment keresztül. Így az ipari termelés és a szolgáltatások volumene a megyei GDP-ben a mezőgazdaság javára csökkent, amely ma 1/3-át képezi Kárpátalja gazdasági struktúrájának. 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján 15.500 gazdálkodó szervezet működött, ezen belül a legnagyobb aktivitás a következő ágazatokban volt megfigyelhető: közlekedés és távközlés (71%), mezőgazdaság (68%), közellátás és értékesítés (68%).

Excellence Rt.

8



A mai Kárpátalja gazdasági életében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a kisvállalatok (KV), melyek az aktívan működő megyei vállalatok 67%-át adják (a magántulajdonban lévő kisvállalatok száma ebből 93%.) A megyei mutatók 20%-át kisvállalatok termelési volumene teszi ki. A térségben a kis és középvállalatok az informatikai szolgáltatások, a kereskedelem, az élelmiszeripar gazdasági ágazatokban vannak jelen. Ami Kárpátaljai szinten a gazdasági fejlődést illeti, a legmagasabb indexek az Ungvár, Munkács városokra és az Ungvári, Técsői, Beregszászi járásokra jellemzők. Itt az ipari vállalatok 60%-ban, az építőipar 76%-ban, kereskedelem és az élelmiszeripar 73,2%-ban vannak jelen. Kárpátalja nyugati részében a mezőgazdaság dominál (67,9% mezőgazdasági vállalat). 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján a tulajdonviszonyok a gazdaság területén a következők: -

magántulajdonban 4.192,

-

állami tulajdonban 703,

-

önkormányzati 1.696,

-

közös tulajdonban 8.716,

-

nemzetközi szervezetek és külföldi jogi személyek tulajdonában 170 vállalat található.

A 2001-es statisztikai adatok alapján Kárpátalján a külföldi tőke rátája a következőképp alakult: 2001-ben 92,2 millió USD, 2000-ben 73,8 millió USD, 1999ben 64,9 millió USD. Vagyis Ukrajnában a külföldi tőke beáramlási listáján Kárpátalja a második helyet foglalta el Lemberg (Lvivska) megye után. A gazdasági ágazatok szerint 2001-ben az iparban 61,5 millió USD, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban 10,8 millió USD, a szolgáltatóiparban 8,2 millió USD, az erdőgazdálkodásban 5,1 millió USD, az építőiparban 2,0 millió USD, a mezőgazdaságban 183 ezer USD a külföldi tőke mértéke Kárpátalján. 2001-ben a magyarországi külföldi tőke 16,5 millió USD volt, melyből Kárpátaljára az iparban – 5,7 millió USD, a mezőgazdaságban – 99 ezer USD, az erdőgazdálkodásban – 144 ezer USD, közlekedésben és távközlésben - 151 ezer USD, az építőiparban – 605 ezer USD, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban 2,7 millió USD, a szolgáltatóiparban – 104 ezer USD, az informatikai szolgáltatásban – 104 ezer USD, a termelőiparban – 7 ezer USD összeg mértékig jutott tőke. Kárpátalja részesedése Ukrajna külkereskedelmében Magyarország vonatkozásában folyamatosan növekszik, hiszen az 1996 évi 7% -hoz képest 2000-ben ez az arány 16,4% volt. Ukrajna külkereskedelmének volumene Magyarországgal 2000-ben 536,3 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 87,7millió USD), 1999-ben 440,9 millió Excellence Rt.

9


USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 64,7millió USD), 1998-ban 495,6 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 54,8 millió USD), 1997-ben 567,3 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 53,1 millió USD), 1996-ban 650,5 millió USD volt (ezen belül Kárpátalja részesedése 45,4 millió USD). Vagyis 2000-ben Kárpátalja Magyarországgal bonyolított külkereskedelmi forgalma 87,7 millió USD-t tett ki. Ez 1/3 résszel nagyobb az 1999. évivel szemben, tekintve, hogy a 4 év alatti átlagos növekedés 17,9%-ra tehető.1 A Miniszteri Kabinet 1998. július 10-én életbe lépett «Az állampolgárok által Ukrajna vámterületére behozott élelmiszerek»-ről szóló rendelete, melynek értelmében a behozott termékek értéke nem haladhatja meg az 50 ECU-t és a behozható áruk termékenkénti mennyisége is korlátolt. Figyelembe véve a megye határmenti elhelyezkedését, a hazai élelmiszeripari termékek hiányos kínálatát, valamint a régió igen magas szintű munkanélküliségét, tagadhatatlan, hogy a fent említett rendelet negatívan hat Kárpátalja gazdasági helyzetére, korlátozza a külkereskedelmi áruforgalmat, főként az árubehozatalt. A külkereskedelmi tevékenység egyik fontos eleme a szolgáltatói szféra működtetése. A szolgáltatások esetében a külkereskedelmi forgalom 1999-évhez képest 2000-ben 13,1%-kal növekedett, ami 4,9 millió USD-t jelent. Figyelemre méltó az is, hogy a szolgáltatások közül a fuvarozási 87,5%-ot, a turisztikai jellegű 9,0%-ot, a termékfeldolgozás 16,0%-ot képez. A jelen feltételek mellett Kárpátalja gazdaságának fejlődésében fontos szerepet játszik a gazdasági kapcsolatok erősítése, hiszen ez ad lehetőséget az ipari termelés stabilizálódására, a versenyképes hazai termék létrehozására. Magyarország és a nála hatszor nagyobb területű Ukrajna rendkívül fontos kereskedelmi partnerei egymásnak, valamint Magyarország számára az is igen fontos, hogy a keleti piacok elérésében meghatározó szerepet játszanak az ukrán vasútvonalak és autóútvonalak. A két ország gazdasági kapcsolatrendszere tulajdonképpen 1991. május 31-én kezdődött, mikor még a Szovjetunió keretébe tartozó Ukrajna és a Magyar Köztársaság kormányai aláírták a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezményt. Az önálló kapcsolatnak azonban megvoltak a maga gyökerei, hiszen az ezt megelőző években a szovjet-magyar áruforgalom 2030 százaléka esett Ukrajnára. Az időközben kialakult áruforgalom jól tükrözi az ukrán gazdaság jelenlegi lehetőségeit: a magyar import - ami Budapest számára igencsak kedvező - elsősorban alap- és nyersanyagokat tartalmaz. A mára mintegy 250 céget számláló stabil mag az áruforgalom felét bonyolítja le. Az ukrán import meghatározó termékei az élelmiszerkészítmények, aminek jelentős részét a határmentén tevékenykedő vállalkozások realizálták kistételes értékesítés formájában. A legdinamikusabban fejlődő és a konjunkturális ingadozásnak legkevésbé kitett magyar árucsoport a gyógyszerek. Fejlődik a gépipari behozatal is, ugyanakkor az életbe lépett ukrán törvények miatt töredékére esett vissza a

1

Az 1996-os adatok azért meghatározóak, mert még 2001-ben sem sikerült elérni a 1996-os szintet.

Excellence Rt.

10


korábban meghatározó gépjármű export, más okok miatt pedig gyakorlatilag teljesen megszűnt az autóbusz import. A Magyarországra irányuló ukrán exportban az ásványi termékek, ezen belül az energiahordozók és a villamos energia a meghatározó tétel, jelentős ezen kívül a vegyipari alapanyagok kivitele is. A tradicionálisan Ukrajnából származó magyar importtermékek a kohászati alapanyagok, amelyek átlagosan az összimport 10%-át teszik ki. A megemelt ukrán behozatali vámok miatt csökkenőben van az élelmiszerek és a közvetlen fogyasztásra szánt termékek súlya. Igaz, hogy Ukrajnában nehéz feltételek között kell a külföldi beruházóknak tevékenykedniük, ám Magyarország szemszögéből a földrajzi közelség, az időközben kialakult személyes kapcsolatok segítenek megoldani a felmerülő problémákat. Másrészről pedig a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok jogi bázisa kialakultnak tekinthető. A vállalkozók biztonságát szolgálják a beruházások közös védelméről szóló államközi megállapodások. Az áruforgalom lebonyolításának jogi kereteit a közúti, légi, vasúti közlekedésről szóló, a tranzit kérdéseit szabályozó kormányközi egyezmények teremtik meg. A szakértők továbbra is kiaknázatlan lehetőséget látnak a határmenti együttműködésben. Az EU-csatlakozás fényében teljesen új megvilágítást kaphat a Csap-Záhony vasúti átkelő, az EU majdani keleti határának egyik legfontosabb közlekedési csomópontja lehet. A 2001 január 1-i adatok alapján külföldi tőke bevonásával Kárpátalján 1.342 vállalat jött létre, ezen belül 105 kizárólag külföldi tőkéből. 2000-ben 38%-kal nőtt az Ukrajnába irányuló magyar export, valamint 1999-hez képest a Magyarországra irányuló ukrán kivitel 8%-kal növekedett. A magyar kivitel 1/3 részét a könnyűipari termékek exportja valamint a könnyűipari kooperáció, több mint felét pedig a gépipari, a mezőgazdasági, a fa és erdőipari termékek exportja képezi. Kárpátalján, mint Ukrajnában általában minőségi szabályok, szabályozások élnek árukra, termékekre stb. vonatkozóan, viszont EU konform minőségbiztosítás még nem létezik.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termelték meg az országos bruttó hazai termék 3,1%-át 1999-ben, 353 milliárd forint értékben, amely egy főre 618 ezer forintot jelent. Mind a megyei, mind az egy főre jutó mutató értéke folyamatosan növekszik, azonban az 1999-es növekedés mértéke az 1998-as évinek alig haladta meg a felét

Excellence Rt.

11


és így a megye az egy főre jutó GDP tekintetében a megyék rangsorában2 az addigi 19. (utolsó előtti) helyről 1999-ben az utolsóra esett vissza. Míg 1997-ben az egy lakosra jutó GDP megyei értéke még az országos átlag 58%-át tette ki, addig 1999ben ez az arány már csak 55%, tehát a megye lemaradása tovább nő. A beruházások értéke 2000-ben valamivel több, mint 63 milliárd forint volt, amelynek döntő hányada az ipar, illetve a szállítás, posta, távközlés gazdasági ágakba irányult. A megyében regisztrált társas vállalkozások száma 10.806 volt, az ehhez társuló egyéni vállalkozásokkal együtt összesen 34.100 vállalkozás működött 2000. év végén. A vállalkozásokból 4.078 korlátolt felelősségű társaságként, 68 pedig részvénytársaságként üzemelt. A társas vállalkozásoknak kevesebb, mint 10%-a alkalmaz tíz, vagy e fölötti létszámú munkaerőt és a működő társas vállalkozások átlagos tőkenagysága is rendkívül szerény, a vállalkozási szerkezet elaprózódott, emellett az önfoglalkoztatási kényszer miatt létrejött vállalkozások a mikro és kisvállalkozások között viszonylag nagyobb súlyt képvisel. A működő vállalkozások száma alapján vizsgálva az ágazati megoszlást a következő eredményeket kapjuk: A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ág aránya a megyében 9,1% körül alakul (országos szinten 3,5%). Ugyanez az adat a társas vállalkozások esetén 7,4%, amelyből egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság nem csak az egyéni, hanem a vállalkozások esetén is nagyobb szerepet játszik az országos átlagnál. Az ipar és az építőipar területét összevontan tekintve a működő vállalkozások esetében az arány 16,8%, amin fele-fele arányban osztozik az építőipar és az egyéb ipari tevékenységek. Ha csak a társas vállalkozásokat tekintjük, akkor ez az arányszám az összes társas vállalkozáshoz képest 6,3%. Ez szintén jó közelítéssel fele-fele arányban jelenti az építőipart és az építőipari tevékenységbe nem sorolt ipari tevékenységet. A megyében még jelentős arányt képviselnek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágba tartozó működő társas vállalkozások (10,8%), és a kereskedelmi, javító tevékenységet folytató társas vállalkozások (17.6%) (3. számú táblázat). 2000-ben 653 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött a megyében, amelyek összesített jegyzett tőkéje 21,4 milliárd forint. Az előbbi érték az országosnak 2,6, az utóbbi viszont csak 0,6%-a, ami arra utal, hogy az itt működő külföldi vállalkozások 2

19 megye + Budapest

Excellence Rt.

12

Törölt: .


tőkeellátottsága gyengébb, mint az országos átlag. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KSH tájékoztatása szerint a befektetők sorrendje a megye tekintetében a következőképp alakul: első helyen az USA, másodikon Németország és harmadik helyen Svájc szerepel. Az ukrán befektetések mértékére nincs mért adat, becslésük szerint az „egyéb” kategóriába tartozó országok (Kína, Ukrajna, stb.) közül az ukrán befektetések aránya a legnagyobb, így jó közelítéssel mondhatjuk, hogy hozzávetőlegesen 150 millió Ft a megyei székhelyű, ukrán érdekeltségű tőkearány. Az Európai Uniós csatlakozást tekintve a minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzésének hiánya egyre inkább, sok esetben automatikusan elzárja a céget számos kapcsolódási lehetőségtől, megrendeléstől, pályázati lehetőségtől, hiszen az EU-piacok többségén megkövetelik a tanúsítványok felmutatását. 1999. elején a megyében nem érte el a 30-at az ISO-minősítést szerzett cégek száma, azonban a 2000. közepén végzett felmérések szerint már 57 ilyen cég található, amely még az Észak-Alföld megyéinek teljesítményével összehasonlítva is kedvezőtlen helyzetet mutat. A megye a cégek száma mellett az érintett települési kört tekintve is a lemaradók közé sorolható (Nógráddal, Békéssel, Somoggyal együtt). A terjedés kezdeti fázisára, egyúttal Nyíregyháza viszonylagos dinamikájára utal, hogy a "tanúsított" cégek bő fele a megyeszékhelyen található, s rajta kívül csak néhány városban, illetve községben (összesen 16 településen) jelent meg ez az "innováció". Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári, Záhony 3-4 vállalkozása rendelkezik ISO 9000, illetve 14000 sorozatú tanúsítvánnyal, mely megfelel a dunántúli hasonló méretű városok átlagos aktivitásának. Rajtuk kívül a városok közül még Baktalórántháza, Nagykálló, Rakamaz, Máriapócs és Ibrány rendelkezett a vizsgálat időpontjában minősített társasággal, emellett Nyíregyháza környékéről három (Nyírtelek, Nyírbogdány, Apagy), a kisvárdai térségéből két (Tuzsér, Anarcs) falu, illetve Timár község helyi gazdaságában jelent meg ez a típusú újdonság. A megye elmaradott térségei (a megye keleti fele) összefüggő perifériát jelentenek az innováció terjedése szempontjából, illetve arra utal, hogy az itteni cégek kapcsolatrendszere döntő mértékben a helyi-térségi keresletre, vagy a minőségi elemekre érzéketlenebb belföldi és keleti piacokra korlátozódik. A minőségbiztosítás hiányának elsősorban azért önmagán túlmutató a jelentősége, mert egyre inkább a piacbővítés korlátjává válhat, márpedig a megye által olyannyira szükséges dinamika és foglalkoztatás-bővítés, illetve a helyi középvállalkozások megerősödése, terjeszkedése csak bővülő piacok révén következhet be, az EU-csatlakozás után pedig a versenyképesség általánosan nélkülözhetetlen elemévé válik. A minőségbiztosítás terjedésének folyamata mindazonáltal még országosan is a fellendülés fázisában van, a terjedés üteme

Excellence Rt.

13


gyorsuló, és a megye cégeinek még megvan a lehetőségük az elmaradás behozására.3 Formázott: Felsorolás és számozás

2.2.2 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Kárpátalja Európa-szerte kevés olyan vidék van, amely vetekedhet a Kárpátalján található zöldövezeti területek mennyiségével és minőségével. Kárpátalján közel 200 magasnövény fajt tartanak számon, melyekből sajnos 44-et a kipusztulás veszélye fenyeget. A vidék erdeinek összterülete 718.600 ha, ami a megye területének 56,4%át képezi. Az erdei fajok közül legelterjedtebbek: a bükk (58%), a fenyő (31%), a tölgyfa (7%), de megtalálható itt többek között a nyírfa, vörösfenyő, égerfa, gyertyánfa, tiszafa, gyantás fenyő, kőrisfa és a juhar is. Ezek a fafajták általában a hegyekben honosak, a barna erdei és hegyi tőzeges gyeptalajokat kedvelik, a jobb minőségű síkvidéki podzolos gyeptalajon és a barna podzolos talajon terjedtek el. A Kárpátaljai mezőgazdasági termékek rátája ukrán viszonylatban csekély, mindössze 2,5%. Kárpátaljai mezőgazdasági termelés volumene 2000-ben 592,8 millió grivnja volt, ezen belül a növénytermesztés 298,7 millió grivnját, az állattenyésztés 294,1 millió grivnját tett ki. A növénytermesztésen belül a burgonya és zöldségfélékre 169,5 millió grivnja, bogyós gyümölcsökre és szőlészeti termékekre 77,1 millió grivnja, gabonafélékre 34,8 millió grivnja jutott). Az állattenyésztésen belül a sertés és a szárnyasok nevelésére 147,8 millió grivnja, a tejtermelésre 110,3 millió grivnja, a tojásra 28,3 millió grivnja jutott). 1999-ben a mezőgazdasági termelés volumene 548,0 millió grivnja volt, (ezen belül a növénytermesztésre 241,5 millió grivnja, az állattenyésztésre 306,5 millió grivnja jutott). 1998-ban a mezőgazdasági termelés volumene 542,1 millió grivnja volt (ezen belül a növénytermesztésre 213,5 millió grivnja, az állattenyésztésre 328,6 millió grivnja jutott). Kárpátalján a mezőgazdaság termelési volumene 2000-ben 0,7%-kal növekedett az 1999-es értékhez képest (1998-hoz képest az 1998-as növekedés 1,1% volt). Kárpátalja földjeinek kihasználtságát - amely összesen 1.275,3 ezer ha – jól mutatják a 2001 január 1- i adatok, mely szerint -

a mezőgazdaságra alkalmas területek 37,6%-át (479,7 ezer ha.),

3

Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete 2001. Excellence Rt.

14


-

az erdők és más erdőtelepített területek 56,4%-át (718,6 ezer ha),

-

az üres mocsaras földek 0,1%-át (0,9 ezer ha),

-

az növényzet nélküli üres földek 1,1%-át (14,5 ezer ha),

-

a vizek 1,4%-át (18,2 ezer ha),

-

a beépített földek 3,4%-át (43,4 ezer ha) hasznosították.

A 2001 január 1-i adatok alapján a Kárpátaljában több éven keresztül használt mezőgazdasági földjei 6,3%-a ültetvény, 28,8%-a legelő, 19,0%-a parlag, míg 45,9%-a szántóföld. A mezőgazdasági termékek termelőinek száma: -

A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján 11.242 hektáron 1.459, 2000-ben 6.137 ha-on 1.400, 1999-ben 5.835 ha-on 1.361 farmergazdaság működött.

-

A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján összesen 1.801 mezőgazdasági vállalat működött (ezen belül 19 volt kollektív gazdaság, 1.459 volt farmergazdaság, 295-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 66,9 ezer ember volt földtulajdonos).

-

2000-ben Kárpátalján összesen 1.702 mezőgazdasági vállalat működött, (ezen belül 25 volt kollektív gazdaság, 1.400 volt farmergazdaság, 304-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 68,2 ezer ember volt földtulajdonos).

-

1999-ben, Kárpátalján összesen 1.669 mezőgazdasági vállalat működött (ezen belül 29 volt kollektív gazdaság, 1.361 volt farmergazdaság, 305-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 66,9 ezer ember volt földtulajdonos).

Kárpátalján a gyümölcstermesztés 2000-ben 103,6 ezer tonna, 1999-ben 47,0 ezer tonna, 1998-ban 61,6 ezer tonna volt (megjegyezzük, hogy 1990-ben 138,8 ezer tonna volt ez az érték). A szőlészet termése 2000-ben 41,9 ezer tonna, 1999-ben 23,7 ezer tonna, 1998-ban 14,4 ezer tonna volt (1990-ben 28,5 ezer tonna volt). Kárpátalján az évelő ültetvények, gyümölcsösök 2000-ben 14,8 ezer ha-t, 1999-ben 15,7 ezer ha-t, 1998-ban 16,5 ezer ha-t foglaltak el. (1990-ben ez a terület 33,6 ezer ha volt). Kárpátalján az évelő szőlőültetvények 2000-ben 5,2 ezer ha-on, 1999-ben 5,7 ezer ha-on, 1998-ban 6,0 ezer ha-on működtek (1990-ben a termelés 7,6 ezer ha-on folyt).

Excellence Rt.

15


A Kárpátaljai agroipari komplexum fontos ágazata az élelmiszeripar, amely jelenleg 500 vállalatot egyesít. A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján a fő prioritási tevékenységek a következők: -

a szőlészet (az élelmiszeripar 28%-a), az alkoholmentes italok előállítása és az ásványvizek palackozása (18%),

-

a kenyérsütési ipar (14,4%),

-

a konyhai só kitermelése (8%).

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megyében működő mezőgazdasági vállalkozásokat 2000-ben 3.126 egyéni és 800 társas vállalkozás képviselte. A 2000-es mezőgazdasági összeírás által regisztrált, ténylegesen érdemi mezőgazdasági tevékenységet folytató közel 100 ezer – az országos szám bő tizedét kitevő – szabolcs-szatmár-beregi egyéni gazdaság az erdővel együtt számított terület 2/3-át használta. A 10 ha-nál kisebb gazdaságok aránya a földterületből ugyancsak mintegy 2/3-os, ez kb. négy-ötszöröse az EU-országok hasonló arányának. E rendkívüli elaprózottság – összefogás, szövetkezés nélkül – rontja a termelők piaci pozícióját, nehezíti az ágazatba való tőkebevonást, s még igen munkaintenzív művelés mellett sem teszi lehetővé nagyszámú életképes családi gazdaság számára a mezőgazdaságból való tisztességes megélhetést. Ezt bizonyítja a mezőgazdaági összeírás adata is, hiszen 1999-ben csak az egyéni gazdaságok tizede állított elő mezőgazdasági terméket 1 millió forintot meghaladó értékben, annak ellenére sem, hogy 1 ha területre vetítve a megye egyéni gazdálkodói az országoshoz hasonló termékértéket produkáltak. Ráadásul e tekintetben is tükröződik a megye oly sok tekintetben megfigyelhető szétszakadása, hiszen a probléma épp a megye keleti felének periférikus, halmozottan hátrányos helyzetű kistérségeiben koncentrálódik.4 A mezőgazdasági terület használata a következőképp gazdálkodó szervezetek, 294.608 hektáron pedig egyéni megyében az országos átlaggal összevetve jelentős a gyümölcsös termőterületből 2.100 hektárt használnak a 396 hektárt a szövetkezetek.

alakult: 64.204 hektáron gazdálkodók termeltek. A gyümölcstermesztés. A gazdasági társaságok és

4


16


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található földterület megoszlása megegyezik nagyjából az országos arányokkal, a megye 623,3 ezer hektárjának 45,5%-a szántó, 18,2%-a erdő és 0,57%-a nádas, egyedül a gyümölcsösök területén nagy az eltérés, itt az országos 1% helyett 4% a megyén belüli arány (4. számú táblázat). A növénytermesztés vonatkozásában a burgonya esetén az országos betakarított terület 16%-a, kukoricánál 7%-a, cukorrépánál 4%-a, búzánál pedig 2%-a tartozik a megyéhez. A búza és a cukorrépa esetében a termésátlag gyakorlatilag megegyezik az országos értékkel, a kukoricánál annak 85%-a, a burgonyánál pedig 74%-a (5. számú táblázat). Az ország szarvasmarha- és sertésállományának 4,42, illetve 5,14%-a található a megyében. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó 10 szarvasmarha és 70 sertés az országos értéknek 71, illetve 81%-ának felel meg. A gyümölcstermelésben meghatározó az almatermesztés, emellett tulajdonképpen csak a szilva és a meggytermesztés mondható jelentősnek.


2.2.3 Ipar Kárpátalja Kárpátalja ipari termelési indexe 2000-ben 720,5 millió grivnja, (ami kb.125,5 millió USD-nak felel meg), 1999-ben 529,1 millió grivnja, 1998-ban 383,2 millió grivnja volt. A Kárpátalja ipari termelésének legdinamikusabb ágazatai 2000-ben a faipar (72%), a könnyűipar (61%) és a gépipar (50%). Az ipari termelés áruszerkezete 2000-ben a következőképpen alakult: a faipar (fafeldolgozás és papírgyártás) 35,2%-ban, az élelmiszeripar 25,6%-ban, a könnyűipar 10,9%-ban, a gépipar 8,7%-ban, építőipar 5,3%-ban, és a többi14,3%ban részesedett. Az iparágak szerepe a megye fejlődésében, gazdasági mutatók szerint: -

71,8% a Kárpátalján bejegyzett vállalkozás,

-

48,9% a Kárpátalja összvolumen gazdasági termelésének része,

-

30,2% Kárpátaljai lakost foglalkoztató ágazat az ipar

-

21,3% ipari terméket gyártó vállalat.

Innovációs tevékenységet folytató ipari vállalatok

Excellence Rt.

Törölt:

17


2000-ben összesen csak kettő vállalat végzett korszerűsítési tevékenységet. Új termékek előállítását és termelését folytatta 2000-ben 110, 1999-ben 95, 1998-ban 119 ipari vállalat (1991-ben viszont 400!). Új, progresszív technológiai folyamatok alkalmazása folyt 2000-ben 1, 1999-ben 6, 1998-ban 5 ipari vállalatnál (1991-ben viszont 190-nél!). Mechanikus és automata sorok beindítása történt 2000-ben 2, 1999-ben 3, 1998-ban úgyszintén 3 ipari vállalatnál (1991-ben ez a szám viszont 28 volt!). Az Ukrajna elnökének 1998 decemberi rendelete alapján Kárpátalján 30 évig egy különleges gazdasági övezet működik vámmentes területként. Kárpátalján nincs ipari park, vannak viszont szervezetek, alapítványok, melyek az ipari parkokhoz hasonlóan végeznek adekvát tevékenységet különféle szolgáltatásokat nyújtva. Ilyenek az általános üzleti, ingatlannal összefüggő, üzleti tanácsadói, pénzügyi, humán szolgáltatások. A Kárpátaljai Alapítvány a vállalkozások segítségére szolgál. Ezen szervezethez tartoznak: TES Foundation, Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ, Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása, Kárpátaljai magyar vállalkozók szövetsége, Négyhatár vállalkozók szövetsége, „Konszalting East”. A termelési szférában olyan iparágakat emelhetünk ki, mint a gépgyártás és fémfeldolgozás (vasbeton elemek, vasöntvények, forgácsológépek, váltóárammal működő villanymotorok, villany és gázórák, automatizációs eszközök és pótalkatrészek, számítástechnikai eszközök és ezekhez pótalkatrészek gyártása Kölcsény, Gyertyánliget, Munkács és Ungvár), élelmiszeripar (daratermékek, ásványvizek, alkoholmentes- és szeszesitalok, édesipari termékek, aszalt gyümölcsök, tartósított árucikkek, majonéz, ketchup, tejtermékek, olaj, liszt, kenyér és egyéb pékáru, hús- és haltermékek, mustár, gyermektápszerek - Nagyberezna, Szerednye, Ilosva, Técso, Nagyszolos, Ungvár, Munkács); könnyűipar (ruha -és konfekcióáruk, fehérnemű és kötöttáruk, felsőruházati cikkek, cipőipar, filckalap gyártás, gyapjúszövetanyagok gyártása - Nagyszolos, Huszt, Munkács, Ungvár), építőipar (építési tégla, tetőcserép, építési mész - Huszt, Nagyszolos, Ungvár), cellulózipar (faipari termékek, fűrészáru, karton, faszén, préselt furnér, bútor, faanyag - Nagybocskó, Rahó, Perecseny, Szolyva, Ökörmező, Volóc, Királymező, Tereszva, Dolha, Munkács, Ungvár, Tiszaújlak), bányaipar (ásványi kincsek-Muzsaly, Ókemence, Ilonca, Aknaszlatina); külön iparágként működik az energetika (TalaborNagyági vízi erőmű, ungvári hőerőmű és 3 nemzetközi villamos távvezeték).

Excellence Rt.

18


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az iparban működő 2.997 vállalkozás 55%-a egyéni vállalkozás, a társas vállalkozásoknak pedig 53%-a kft, 38%-a bt, 1%-a részvénytársaság. A vállalkozások 86,3%-a maximum 9 főt foglalkoztat, 50 fő felett csak a vállalkozások 3,8%-a foglalkoztat. Az iparban termelt fontosabb termékek szinte mind ruházati termékek, illetve a különböző italok (alkoholmentes italok, ásványvíz, gyümölcslé, tej). Az országban az iparban alkalmazásban állók 4,1%-a dolgozik a megyében, főként a feldolgozóiparban. 6,5 ezer fő élelmiszer, ital, dohány gyártásával, 5,9 ezer fő textília, ruházati-, bőrtermékek gyártásával foglalkozik, 4 ezer főt a vegyiparban, 3,5 ezer főt pedig a gépiparban foglalkoztatnak. A megyei értékesítési bevétel 171,7 milliárd forint, az országos érték 2%-a, viszont 55,8% az export aránya, ami meghaladja az országos 52%-os arányt. Az ipari termelés értéke 1999-ben 151,3 milliárd forint volt, amely 2000-ben 15%-kal növekedett és ennek a 96%-a a feldolgozóiparban képződött. Az ipari termelés egészéből 21,55%, illetve 29%-kal részesedik az élelmiszer, ital, dohánygyártás illetve a textília, ruházati-, bőrtermék gyártás, 19,5 %-kal a vegyipar, 10,9%-kal pedig a gépipar. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás aránya csak 4% (6. számú táblázat). A megyében az ipari beruházások helyszínéül jellemzően az ipari parkok területét választottak a befektetők a meglévő infrastruktúra, a szolgáltatások és az önkormányzati adókedvezmények miatt. Jelenleg hét „Ipari Park” címmel rendelkező ipari park működik a megyében: Nyíregyházán, Csengeren, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Mátészalkán, Tuzséron és Záhonyban. A Nyíregyházi Ipari Park 1997-ben nyitotta meg kapuit, jelenleg 120 hektár nagyságú területen várja a befektetőket, a város központjától 5 km-re, teljes infrastruktúrával. Jelenleg 68 hektárnyi terület szabad, a területen üzemcsarnokok, irodaépületek, raktárak és egyéb épületek vannak. Az első betelepülő a Flextronics International Kft. volt, amely 2000 februárjában kezdett építkezni, ma pedig már 1.000 alkalmazottat foglalkoztat. A Flextronics mellett több új cég – a Lanotte, Grand Logistic, Tantál Plusz, Reif Marketing Kft, Fémedző Bt. – is települt az ipari park területére. Jelenleg egy gyógyszergyártó vállalat leendő területén régészeti feltárás miatt szünetel a beruházás kivitelezése, illetve öt-hat másik vállalattal tárgyalások folynak. Fehérgyarmaton 1998. májusa óta működik ipari park, 61 hektár területen. Jelenleg nem működik vállalkozás a területén, ahol ivóvíz, mobiltelefon hálózat és ipari áram

Excellence Rt.

19


áll rendelkezésre. Az elsősorban élelmiszer feldolgozásban élen járó (zöldség és gyümölcs), illetve az utóbbi tíz évben egyéb ipari beruházásokkal is gazdagodott (finn evőeszköz gyártó cég, elektromos háztartási és kábelkötegeket gyűjtő cég), város Budapesttől 310, Nyíregyházától 69 km-re van, Románia és Ukrajna 25 km-en belül elérhető. A Csengeri Ipari Park a román határ közelében lévő település külterületén 11,86 hektáron egy 4.000 m2 alapterületű építménycsoporttal várja a befektetőket 1998 óta, amely befektetői igényeknek megfelelően addicionális területekkel bővíthető. Infrastrukturális ellátottsága: gáz, vízvezeték hálózat csatlakozás lehetősége, mobiltelefon hálózat, ipari áram. A településen jelenleg több nagyobb ipari üzem is működik, mint pl. a német Josef Seibel Kft. vagy a Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. A letelepedett cégek fő profilja a mezőgazdasági termékek feldolgozása. A település a csengersimai román határátkelőtől mindössze 8 km-re található. Mátészalkán, az optikai gyártás közép-kelet európai központjában szintén 1998 óta működik infrastruktúrával jól ellátott ipari park. Az ipari park összterülete 80 hektár, amelyből még 27 hektár szabad. Az ipari park területén hat vállalkozás működik jelenleg, melyből a legnagyobb a Carl Zeiss Optikai Kft. Az optomechatronikai vállalkozások közül a Carl Zeiss-en kívül több is található a területen, pl. a HoyaHungary Szemüveglencse Gyártó Kft. Ukrajna és Románia egyaránt hozzávetőlegesen 40 km távolságra található. Az ipari park területén pénzügyi, jogi és műszaki tanácsadás beindítását tervezik, illetve a következő szolgáltatások lesznek elérhetőek: területőrzés, ATM terminál, bankfiók, postai kézbesítő- és gyűjtőszolgálat, postafiók, telefonközpont, internet, fax, fénymásolás, nyomda, tárgyaló, előadóterem, rendezvényszervezés, időszakos üzemorvos, állandó ügyelet, éjszakai ügyelet, büfé, étterem, élelmiszerüzlet, takarítás, szelektív hulladékgyűjtés, általános karbantartás, gépkarbantartás, szállítás, rakodás, raktározás, csomagolás, iparjogvédelem, információs iroda, inkubátorház. A Nyírbátori Ipari Park teljes területe 58 ha, rendelkezik kivilágított iparvágánnyal, környezeti szempontból tiszta, területi infrastruktúrával jól ellátott (gáz csatlakoztatható, ivóvíz és szennyvíz 1000 méteren belül, telefon, mobilhálózatok, saját iparvágány), hűtőház és ipari csarnok is található a területén. Az ipari parkban 2001-ben 17 vállalkozás működött. A parkban működő vállalatok közül a legtöbb kereskedelmi tevékenységet folytat. Széleskörű az elérhető szolgáltatások skálája: a vállalatokat járőr és riasztórendszer védi, műszaki és jogi tanácsadást, banki, postai irodai, orvosi, étkezési, kiskereskedelmi, közlekedési (gáztöltő állomás bevezetés alatt), műszaki (szemétszállítás, veszélyes hulladékkezelés) és karbantartási szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Románia és Ukrajna közúton egyaránt 60 km-re, vasúton viszont Románia csak 36 km-re található.

Excellence Rt.

20


A Tuzséri Ipari Park a Záhonyi Vállalkozói Övezet területén fekszik, Kisvárda és Záhony között. Az 1998 óta működő 136 hektár összterületű park infrastruktúrával kiválóan ellátott, területét orosz-ukrán szabványú széles és európai szabványú normál nyomtávú vasúti vágányok egyaránt keresztezik. Jelenleg 19 ha szabad terület található még az ipari parkban, amelyben négy vállalkozás működik (az ERDÉRT Rt., a Tékisz Rt., a Taurus Carbonpack Kft., a Vagép Rt.), többek között a logisztika-vámkezelés, gumiipar, fa- és fűrészipar területén. Az ipari park orientációja kereskedelem-logisztika, faipar, vegyipar, műanyagipar. Az ukrán-magyar határon lévő kisváros, Záhony belterületén lévő 22 ha területű ipari park – amelyből 13 ha még szabad terület –, 1998 óta működik. Infrastruktúrával kiválóan ellátott, területén van működőképes iparvágány is. Az ipari parknak a meglévő műszaki infrastruktúrán túl meglévő további előnyei, hogy vállalkozási övezeten belül helyezkedik el, az Oroszország és Ukrajna felé irányuló, illetve az onnan érkező áruforgalom jelentős része itt halad át, és számos logisztikai szolgáltatásokat végző cég és jelentős raktározási kapacitás található a településen. A szolgáltatások közül elsősorban a tanácsadás jellegűek (műszaki, jogi, pénzügyi) és az innovatív szolgáltatások (információs iroda, minőségbiztosítás, iparjogvédelem) állnak rendelkezésre az ipari park területén belül. Formázott: Felsorolás és számozás

2.2.4 Idegenforgalom Kárpátalja A termelési szféra mellett fontos helyet foglal el az üdültetési, rekreációs és turista ágazat: 16 szanatórium, 14 gyógyüdülőhely, 2 panzió, 26 turista üdülőhely és 11 gyógyintézet található a vidéken, ezek mindegyike 1-2 napos vendégfogadásra alkalmas. Közülük a legismertebbek: "Szonyácsne Zákárpáttyá", "Poljána", "Dzserelo kristaleve", "Kvitka Polonini", "Verhovina", "Kárpáti", "Perlina Kárpát", "Szinyák", "Saján", "Hirszka Tisza", "Kooperátor", a szolyvai allergológiai kórház, "Krasznij potyik", "Szolenyi Mlaki", "Csoven", "Szojmi". A megye összes üdülőhely és gyógyintézet területe 2000-ben 337,47 ha, 1999-ben 362,33 ha, 1998-ban 361,08 ha volt. A vendégek száma az üdülőhelyeken és gyógyintézetekben 2000-ben 51.732 fő, 1999-ben 48.926 fő, 1998-ban 52.528fő volt. Kárpátalján 2000-ben 36, 1999-ben 32, 1998-ban 35 szálloda működött. -

Excellence Rt.

2000-ben a 36 szálloda (2.839 férőhely) 84,2 ezer főt fogadott, ezekből 9,2 ezer volt külföldi,

21


-

1999-ben a 32 szálloda (2363 férőhely) 86,1 ezer főt fogadott, ezekből 6,0 ezer volt külföldi,

-

1998-ban a 35 szálloda (3068 férőhely) 95,3 ezer főt fogadott ezekből 7,7 ezer volt külföldi.

A szállodaszobák 2000-ben 16,3%-ban egyágyasok, 56,3%-ban kétágyasok, 16,6%ban három és többágyasok voltak, 5,7%-uk ljuksz (a legmagasabb színvonal) 5,1%.– uk félig ljuksz. 2000-ben a szolgáltatások volumene 1999-hoz képest 17%-kal növekedett és elérte a 1,9 millió USD-t. Törölt: szintén pozitív hatással lehet az idegenforgalom fejlődésére.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az ország összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek alig 3%-a található a megyében (8.738 férőhely). A 104.800 vendég összesen 221.000 vendégéjszakát töltött a megyében. A vendégek közel negyede külföldi, akik azonban a vendégéjszakák 30%-át adják. A külföldi vendégek átlagosan 2,7 éjszakát töltenek a megyében. A kereskedelmi szálláshelyek száma tekintetében megállapítható, hogy a férőhelyek száma 1998 – 2000. között dinamikusan nőtt, amivel nem állt arányban a vendégek száma, hiszen ez utóbbi 1999 és 2000 között enyhe csökkenést mutatott. Mindez fokozottabban igaz a vendégéjszakák és a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák (1999-ben 79 500, 2000-ben 66 900) számára vetítve. Az Ukrajnából érkező vendégek átlagosan 1,7 – 1,9 éjszakát töltenek el a megyében a különböző kereskedelmi szálláshelyeken, és a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat tekintve elmondható, hogy az ukrán vendégek adják ennek több, mint 14%-át. A megye összesen 8.738 férőhellyel rendelkezik, ebből 1.076 a szállodai férőhelyszám. A szállodai elhelyezés után dominál a panzióban (3.052) a kempingben (2.590) és a turistaszálláson igénybe vehető férőhelyek száma (7-8. számú táblázat). A szállodai férőhelykínálat mutatja, hogy 1990-hez viszonyítva pozitív irányú elmozdulás tapasztalható a minőségi turizmus feltételeinek megteremtésében. A magyarországi szállodaláncok közül egyik sem működtet szállodát a megyében, a minőségi kínálatot a Nyíregyházán található három négycsillagos hotel képviseli. A megyei falusi szállásadást és a fizetővendéglátást tekintve összességében a szállásadók száma, szobák száma, ágyak száma, férőhelyek száma növekedett az 1999-es adatokhoz képest (10%-kal). A vendégek száma a fizetővendéglátásban

Excellence Rt.

22


csökkent, míg a falusi szállásadásban növekedett, azonban a vendégéjszakák számának vonatkozásában visszaesés tapasztalható mindkét magánszálláshely esetében (falusi szállásadás: 16%-kal, fizető vendéglátás: 30%-kal). Az idegenforgalmi beruházások közül a szálláshelybővítés, a kulturális adottságok és a kerékpárutak fejlesztése emelhető ki. A megye vonzerői sokszínűek, azonban általában nemzetközi vonatkozásban nem versenyképesek, a belföldi és a szomszédos országokból érkező turizmus a jellemző. Vonzerőként kiemelhető a falusi (vidéki) turizmus egyedi vendéglátással, a lovasturizmushoz kapcsolódóan, a kulturális és örökség-turizmus az országos és regionális rendezvényekkel, a gyógyturizmus (a gyógyturisztikai létesítmények általában elhanyagoltak, szolgáltatásaik nem felelnek meg az igényesebb turisták elvárásainak), gasztronómia és borturizmus, valamint az aktív turizmus (víziturizmus, horgászat, vadászat, természetjárás, lovaglás) helyszínei.5 Erős egyházi kapcsolatok épültek ki a határ két oldala között és már jelenleg is jelentős számú zarándok érkezik Máriapócsra. Erre építve tovább fejleszthető az ilyen jellegű vallási turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. A megyében jelentős az ukrán oldalról érkező bevásárló turizmus aránya is.

Törölt:

2.2.5

Szolgáltatások

Kárpátalja A szolgáltatóiparban Kárpátalján 2000-ben 1,1 ezer vállalat és szervezet működött. 2000-ben a megadott szolgáltatások kifizetett összege 274.325 grivnja, 1999-ben 224.184 grivnja, 1998-ban 174.662 grivnja volt. A szolgáltatóipar Kárpátaljai rátája Ukrajnában 2000-ben 1,6%, 1999-ben 1,5%, 1998-ban 1,4% volt. A fő szolgáltatások közé sorolhatók a háztartási cikkekkel szolgáltatások, a szállítás és a jóléti (szociális) szolgáltatások.

kapcsolatos

Fontos szerepe van a megye szolgáltatóiparában a már privatizált, azaz a nem állami vállalatoknak – 80%-át képezik az összes fizetett szolgáltatásnak.

5


23

Oldaltörés


A szolgáltatások struktúrája: 2000-ben a kommunális gazdaságok szolgáltatásainak rátája 35,8%, a szállítási szolgáltatások 17,4%, a távközlés 13,4%, a háztartási cikkel kapcsolatos szolgáltatások 5,4%, a nevelés és oktatás 6,8%, az üdülői szolgáltatások 9,0%, jogi és banki szolgáltatások 0,8% voltak. 1999-ben a kommunális gazdaságok szolgáltatásainak rátája 37,4%, a szállítási szolgáltatások 16,9%, a távközlés 12,0%, a háztartási cikkel kapcsolatos szolgáltatások 6,0%, a nevelés és oktatás 5,6%, az üdülői szolgáltatások 2,4%, a jogi és banki szolgáltatások 1,1% voltak. 1998-ban a kommunális gazdaságok szolgáltatásainak rátája 30,0%, a szállítási szolgáltatások 17,8%, a távközlés 14,5%, a háztartási cikkel kapcsolatos szolgáltatások 7,5%, a nevelés és oktatás – 4,7%, az üdülői szolgáltatások 3,7%, a jogi és banki szolgáltatások 1,4% voltak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szükségesnél kisebb méretű, de differenciált és a helyi vállalkozások működőképességét biztosítani, illetve segíteni képes üzleti szolgáltató szektor formálódott, amelynek ugyanakkor számos strukturális gyengesége maradt. Ilyenek a szervezeti elaprózottság, a tőkehiány, a műszaki fejlődést és az innovációk terjedését segítő szolgáltatók szerény száma, az üzleti információk áramlását elősegítő szolgáltatások gyengesége. Ez részben a szektor gyenge pontjaira (a marketinggel, piackutatással foglalkozó cégek igen kis számára), részben a már működő szervezetek (ügyviteli tanácsadás, számviteli szolgáltatások) tevékenységének hiányosságaira vezethető vissza.6 A kiskereskedelmi üzletek száma mind a megyében, mind országosan folyamatosan növekedett, és az ezer főre jutó kiskereskedelmi üzletek száma is megegyezik az országos értékkel (15-16 db/ezer fő). A kiskereskedelmi üzletek belső aránya nagyjából megegyezik a megyében és a kistérségekben az országos arányokkal. A megyében 29% az élelmiszer jellegű üzlet és áruház, 12% a ruházati, 5,6% a vasáru-, festék- és üveg-, és 2,9% az elektromos háztartási cikk-szaküzletek aránya (9. számú táblázat).

6


24


A vendéglátóhelyekről gyakorlatilag ugyanaz mondható el, mint a kiskereskedelmi egységekről: tartós növekedés, országos átlaggal megegyező darabszám (1000 lakosra 5 db). A vendéglátóhelyek 75%-a étterem, cukrászda és 25%-a bár, borozó (10.-11. számú táblázat). Szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágban 2.221 vállalkozás működött 2000-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amiből 1.929 szervezet foglalkozott egyéb szárazföldi szállítással (ezen belül 1.607 közúti teherszállítással, 161 szállítást kiegészítő tevékenységgel, utazásszervezéssel, 128 pedig postával, távközléssel). Ezen vállalkozások tekintélyes hányada egyéni vállalkozásként működött, a társas vállalkozások pedig szinte kizárólag korlátolt felelősségű társaságok és betéti társaságok formájában funkcionáltak. Banki-pénzügyi szolgáltatások és a biztosítási szféra ellentmondásos szerepet tölt be a megye fejlődésében. Az e két szférában működő szervezetek szolgáltatásait minden gazdasági szervezet igénybe veszi és a felhasználók, szolgáltatók egyértelműen pozitívan ítélik meg a szolgáltatások színvonalát, ugyanakkor a kínálatból hiányoznak a helyi, térségi igényekhez igazodó ajánlatok, konstrukciók. A hazai bankok üzletpolitikája a nemzetközi bank- és biztosítócsoportok globális stratégiájának részévé vált. A folyamat olyan szempontból kedvezően érintett a megyét, hogy Nyíregyháza a fiók-hálózat fejlesztések egyik célpontja volt. A megyeszékhelyen szinte valamennyi nagy kereskedelmi bank működtet fiókot, így létszámuk 20 felett van. A város ezzel együtt sem tekinthető regionális pénzügyi centrumnak, mert a szomszédos megyeszékhelyek pozíciói hasonlóan erősek és Debrecen, illetve Miskolc nagyobb helyi piaca, illetve potenciális régióközponti szerepköre növeli esélyeiket a regionális bankközpontok kialakulásának az üzletpolitikai döntések decentralizációjának folyamatában.7 A különböző bankok fiókhálózata azonban egyre inkább a kisebb településeken is megjelenik és emellett a takarékszövetkezetek játszhatnak jelentős szerepet a helyi fejlesztésekben. A megyének igen jelentős szerepe van a keleti piacok felé történő vasúti áruszállításban és az onnan érkező áruk fogadásában. A vasúti szállítás elkerülhetetlen velejárója, hogy a széles nyomtávú ukrán vasúti kocsikról a szállított áruféleségeket át kell rakodni a magyar kocsikba, illetve fordítva. Ezt a munkát a Záhonyban a 84 négyzetkilométeres átrakókörzetben működő, a MÁV Rt. részét képező Záhony-Port Átrakási Üzletigazgatóság végzi. Az átrakókörzetben végzett alapszolgáltatások közé tartoznak a szállítás előkészítésével, a szállítással, a rakodással és a raktározással kapcsolatos

7


25


tevékenységek. Az átrakókörzetben szintén rendelkezésre állnak olyan kiegészítő szolgáltatások is, mint pl. a járművek javítása, tisztítása, üzemanyag-ellátásuk, stb. Jól jellemzi az átrakókörzetben végzett összetett munkát, hogy az átrakásra kerülő árutípusok száma meghaladja a százat. A záhonyi vasúti áruforgalom alakulását az alábbiakban mutatjuk be: A Független Államok Közösségéből (FÁK) és Ukrajnából Záhonyon keresztül 2001ben 421,6 ezer tonna tranzitáru érkezett hazánkba, ami 14,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. (Ugyanakkor 1995-höz képest csak 22,8% a növekedés, ami egy erős (24%-os) 1996-os visszaesésnek köszönhető.) A beérkező áru fele a jugoszláv utódállamok, négytizede Ausztria, egytizede pedig más, 3. ország irányába hagyta el hazánkat. 1995 óta a harmadik országok aránya 37%-ról esett vissza a jelenlegi szintre (1996-ban is már csak 15% volt), Ausztria részesedése pedig 53%ról (1999-ben volt 61% is). Eközben a jugoszláv utódállamok 11%-ról növelték részesedésüket igencsak ingadozó tendenciát követve. Délnyugat-Európából a Magyar Köztársaságon (Záhonyon) keresztül 2001-ben 76,8 ezer tonna árut szállítottak Oroszországba, Ukrajnába és más a FÁK-hoz tartozó országokba. Ez a mennyiség a 2000. évinél 11,3%-kal nagyobb, az 1995. évinek viszont a 30%-kát sem éri el (1998-ban még 160 ezer tonna fölötti forgalmat mértek). A 2001. évi áruforgalomnak a 64,7%-a Oroszországba, 22%-a Ukrajnába, 13,3%-a pedig más FÁK tagállamba irányult. 1995-ben ezen arányszámok még a következők voltak: 86,8 – 4,2-9%. A Záhonynál belépő áruforgalom 90,8%-a import, 4,6%-a a FÁK-ból a jugoszláv utódállamokba irányuló tranzit, 3,7%-a a FÁK-ból Ausztriába irányuló tranzit, 0,9%-a pedig a FÁK-ból más, 3. országba irányuló tranzit volt. A kilépő áruforgalomnak 89%-a export, 8 %-a Ausztriából a FÁK-ba irányuló tranzit, 1%-a jugoszláv utódállamokból a FÁK-ba irányuló tranzit, 1,5%-a pedig más, 3. országból a FÁK-ba irányuló tranzit volt. A Záhonyon át exportra szállított 625,5 ezer tonna árunak a legnagyobb része élelmiszer (211 ezer tonna) volt 2001-ben. Azon belül elsősorban konzervet (170,7 ezer tonna) és italárut (24,3 ezer tonna) értékesítettek külföldre. Az élelmiszeripari cikkek mellett gabonából több mint 145 ezer tonna, gépekből és berendezésekből 29 ezer tonna, feketefémből pedig 21 ezer tonna volt az export mennyisége. A 2001. évi exportmennyiség az 1995. évinek csak 35, míg az 1989. évinek mindössze 18%-a. Az import volumene 2001-ben Záhonyban 4.170,7 ezer tonna volt, amelyből 1.676 ezer tonna érc, 366-366 ezer tonna olajáru és műtrágya, 245 ezer tonna faáru, 212

Excellence Rt.

26


ezer tonna vegyi áru, 181 ezer tonna fekete fémek, 142 ezer tonna pedig kőszén formájában érkezett az országba. 1989-hez képest az import volumenének csökkenése 56%, 1995-höz képest pedig 8%. A Záhonyi határátkelőnél, 2001-ben a belépő közúti áruforgalom mérése során regisztrált belépések száma: 62.467, ez 30%-kal magasabb, mint az előző évi, ugyanakkor az 1995-ös értéknek csak a 97%-a (1999-ben és 2000-ben jóval az 1995-ös érték alatt maradt a belépő áruforgalom darabszáma). 100-ból 56 belépés esetén Magyarország az áruszállítás végcélja is, az esetek 23%-ában Olaszország, 8%-ában Ausztria, 6%-ában Szlovénia, 4%-ában Jugoszlávia, 1,2%-ában Németország, 0,8%-ában pedig Horvátország a célország. 1996-hoz képest számottevően Magyarország aránya csökkent (64%-ról), míg Jugoszláviáé (1%-ról) és Szlovéniáé (3%-ról) nőtt. Ez tehát azt is jelenti, hogy 2001-ben a belépő tehergépkocsik 56%-a importáruval, 44%-a pedig tranzitáruval lépte át a határt (1995-ben ugyanez a megoszlás 58-42% volt). A kilépő áruforgalom darabszámra a megközelíti a belépőét, 55.935 db 2001-ben. Ezen a területen is volt egy jelentős visszaesés 1999-ben, aminek következtében hiába 33%-os az utolsó éves növekedés, az 1996-os volumennek így is csak a 80%át mérték 2001-ben. Ugyanebben az évben a kilépő áruforgalomhoz kötődő határátlépések 63%-a Ukrajna, majd egyharmadában Oroszország, 2,4%-ában Belorusszia, 0,8%-ában Moldávia, 0,5%-ában pedig Litvánia volt a célország. E struktúra szerint 1996-ban Oroszország még 46,4%-kal, Ukrajna 45,6%-kal, Belorusszia 2,2%-kal, Moldávia 1,5%-kal, Litvánia pedig 0,1%-kal bírt. 2001-ben a kilépő tehergépkocsik 57%-a export, 43%-a pedig tranzitárut szállított (1995-ben ugyanez a megoszlás 55-45% volt). A bevásárló központok szerepéről az áruforgalom tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok, mivel forgalmukat üzleti titokként kezelik a cégek. 2.2.6 Kereskedelem Kárpátalja Kárpátalja áruexportja a 1998-2000 közötti időszakot tekintve, dinamikusan növekedett. Az 1998-as 148.658 ezer USA $-ról 2000-re 215.296 ezer USA $-ra nőtt, ami 44,8%-os növekedést jelent. Ugyanerre az időszakra az áruimport dinamikája, csak 22,4%-os volt. Az 1998-as 150.270 ezer USA $-ról 2000-re 183.903 ezer USA $-ra nőtt. Ezek a folyamatok a kereskedelmi mérleg átfordulását eredményezték. Az 1998-as szaldó –1.612 ezer USA $-t mutatott, ami 1999-re 10.942 ezer USA $, míg 2000-re 31.393 ezer USA $-os aktívumba fordult. Az árukereskedelmi partnerországok száma 70 körül alakult. Az exportot 640-660 szervezet, míg az importot 580-640, folyamatosan csökkenő számú, szervezet bonyolítja. Excellence Rt.

27


Az árustruktúra szerint a 2000. évi export nagyságrendileg 25-25%-át a textília és textiltermékek, a fa és fatermékek, valamint az elektromos és mechanikai gépek adják. Az áruimport legjelentősebb eleme az elektromos és mechanikai gépek csoportja, amely az import 35,5%-át fedi le. A textília és textiltermékek 28,7%-kal szerepelnek az importban. A vizsgált időszakban, az exporton belül a volt Szovjetunió országainak részesedése 8,9%-ról 3,2%-ra esett vissza, ami egyrészt az összexport dinamikus növekedésének, másrészt pedig ezen országokban irányuló export 47%-os csökkenésének eredménye. Az import szintje a vizsgált három évben hullámzó képet mutatott. Az 1999-es évben az előző év 70,3%-ra esett vissza, majd a következő évben már 2,8%-kal meghaladta az 1998-as szintet. A volt Szovjetunió országai közül Kárpátalja legfontosabb kereskedelmi partnerének az Orosz Föderáció számít. Oroszország exporton belüli részaránya 80-81%-os, míg 2000-es import 82,6%-a származott az országból. A világ többi országával folytatott kereskedelem 1998 és 2000 között folyamatosan emelkedett. Az export bővülésének mértéke 53,8%, míg az import 23,3%-kal növekedett. Ez nominálisan azt jelenti, hogy míg 1998-ban a külkereskedelmi mérleg 7.775 ezer USA $-os passzívumot mutatott, addig a 2000 évi mérleg már 31.630 ezer USA $ aktívummal zárt. Kárpátalja legfontosabb kereskedelmi partnerei Ausztria, Németország, Magyarország, Szlovákia, Olaszország és Csehország. Ez a hat ország a 2000 évben a kárpátaljai exportból 83,6%-kal, míg az importból 74,45%-kal részesedik. Ezen országokkal szembeni külkereskedelmi mérlege 1998-ban 4.304 ezer USA $ passzívummal, míg 2000-ben 43.248 ezer USA $ aktívummal zárt. Magyarországgal szembeni árukereskedelme is dinamikusan növekedett. Az export 1998-ban 19.788 ezer USA $ volt, ami 2000-re 45.964 ezer USA $-ra növekedett. Arányaiban ez 132,3 százalékos bővülést jelent. Az import ugyanezen időszakban 29.765 ezer USA $-ról 36.757 USA $-ra nőtt. Az import esetében a bővülés 23,5%-os. A régió összkereskedelmi mérlege a vizsgált időszakban végig aktívummal zárt, amely aktívum folyamatos növekedést mutat. Az 1998-as évet csak 2.426 ezer USA $ szaldóval zárta, amely 2000-re 38.694 ezer USA $-ra futott fel. Az összkereskedelmi mérlegben a szolgáltatások kereskedelme 1998-ban 5,9%-kal, 1999-ben 4,1%-kal, 2000-ben 3,9%-kal szerepelt, ami nominálisan 18.576; 13.999 és 16.437 ezer USA $-t jelent. A szolgáltatások exportját bonyolító szervezetek száma nagyságrendileg 80-90, míg a szolgáltatásimportőrök száma 90-110.

Excellence Rt.

28


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A kereskedelemhez sorolt tevékenységek közvetve részei a termelési folyamatnak, s növelik is a termék értékét azáltal, hogy közvetítik, áramoltatják azt termelő és fogyasztó között. A kereskedelem azonban önmaga is összetett kategória: nagykereskedelmi, logisztikai, szállítási, kiskereskedelmi műveleteket (szakaszokat) foglal magába, s térszerkezeti elemei is sokfélék (a nagykereskedelmi raktárak, logisztikai központok, telephelyek, kiskereskedelmi raktárak és üzletek elhelyezkedése, illetve ezek kapcsolatrendszere.8 A regisztrált kereskedelmi szervezetek száma 2000-ben megközelítette a 13 ezret, ebből 11 ezer minősült működő vállalkozásnak. Utóbbinak meghatározó részét, 63%át az egyéni vállalkozások tették ki. A társas vállalkozások 97%-a betéti társaságként (60%), vagy korlátolt felelősségű vállalkozásként (37%) működik, összesen 19 vállalkozás funkcionált részvénytársaságként a megyében a kereskedelem területén. A közel 11 ezer működő vállalkozásból 8.000 a kis-, 1.800 a nagykereskedelemben, 1.100 pedig a jármű- és üzemanyag kereskedelemben tevékenykedett. A nagykereskedelem területén az egyéni vállalkozások aránya csak 17%, ugyanezen mutató a jármű- és üzemanyag kereskedelem területén 59%, a kiskereskedelemben pedig 74%. A korlátolt felelősségű társaságok és a betéti társaságok minden területen kiadják a vállalkozások 97%-át, de míg a jármű-, és üzemanyag kereskedelemben és a nagykereskedelemben viszonylag hasonló a két forma aránya (45-52%, illetve 52-45%), addig a kiskereskedelemben csak minden negyedik vállalkozás működik betéti társaságként. A megyében működő több mint 9 ezer kiskereskedelmi üzletből 2.670 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, 1.096 ruházati szaküzlet, 515 pedig vasáru-, festék- és üvegszaküzlet volt 2000-ben. 2.3


Munkaerőpiac

2.3.1 Foglalkoztatási minták és trendek Kárpátalja A gazdaságilag aktív korú lakosság Kárpátalján 2000-ben 782,9 ezer fő (1999-ben 775,1 ezer fő, 1998-ban 769,1 ezer fő) volt. A foglalkoztatottak aránya 2000-ben Kárpátalján az állandó lakosokhoz képest 42,8% (1999-ben 43,2%, 1998-ban 44,0%) volt. 8


29


2000-ben Kárpátalján az összes gazdasági ágazatokban dolgozók száma 545,8 ezer fő, mely 1999-ben 552,7 fő, 1998-ban pedig 563,4 ezer fő volt. Az összes gazdasági ágazatokban dolgozók számát megbontva - ezer főben - a következő értékek jelennek meg: ¾ a mező- és erdőgazdaságban 2000-ben 205,2, 1999-ben 203,9, 1998-ban 203,2, ¾ az iparban 2000-ben 76,5, 1999-ben 84,3, 1998-ban 88,5, ¾ az oktatásban, tudományban és művészetben 2000-ben 52,1, 1999-ben 51,7, 1998-ban 53,2, ¾ a kereskedelemben 2000-ben 28,5, 1999-ben 31,1, 1998-ban 33,3, ¾ a szállítás és távközlésben 2000-ben 24,3, 1999-ben 24,8, 1998-ban 26,4, ¾ az építőiparban 2000-ben 14,3, 1999-ben 14,9, 1998-ban 16,1, ¾ az egészségügyi és szociális ellátás területén 2000-ben 31,0, 1999-ben 31,2, 1998-ban 32,3, ¾ a közigazgatás, gazdasági vezetésben, tisztviselők 2000-ben 17,9, 1999-ben 16,7, 1998-ban 19,5.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az országban működő társas vállalkozások 43%-a 2000-ben 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztatott, 49%-a pedig 1-9 főt. Ugyanezen adatok a megye tekintetében 43 és 48%. A 10-19, a 20-49 és az 50-250 főt foglalkoztató vállalkozások esetében magasabb a megye részesedése, mint az országos átlag (12. számú táblázat). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2000-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 28,5%-a dolgozott az iparban, 16,4 az oktatásban, 14,9% a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén, 3,14% a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén, 9,34% a kereskedelem, javítás, 12,31% az egészségügyi, szociális ellátás területén és 5,5% a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágakban. Az országos megoszláshoz képest csak az oktatás (országos érték 9%), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (8%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (ország: 5%, Szabolcs-SzatmárBereg: 2%) területeken van jelentősebb eltérés (13. számú táblázat).

Excellence Rt.

30

Törölt: l

Törölt: ik

Törölt: Törölt: Törölt:


Jóval nagyobb az eltérés a megyei és az országos arány között, ha a foglalkoztatottak fizikai/szellemi megoszlását vizsgáljuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 62% a fizikai foglalkozásúak aránya, míg az országban csak 57%. Szabolcs-Szatmár Bereg megyében 456.470 fő volt 15 évnél idősebb, ebből 194.092 (42,5%) fő tartozott a gazdaságilag aktívak, 262.378 fő (57,5%) pedig a nem aktívak csoportjába. A gazdaságilag aktívak 81%-át foglalkoztatták, 19%-uk viszont munkanélküli volt. A gazdaságilag nem aktívak 79,5%-át inaktív keresőként, 20,5%át eltartottként definiálták. Az összes 15 évesnél idősebb népesség 69,7%-a 20 és 59 év közötti volt, akik a gazdaságilag aktívak 95,8%-át, a foglalkoztatottaknak 96,9%-át, a gazdaságilag nem aktívaknak pedig 50%-át tették ki. Ebben a korosztályban a gazdaságilag aktívak aránya 58,5%, a foglalkoztatottaké pedig 82%os. Egyik sem mutat jelentős eltérést az összes 15 évesnél idősebb lakosra kimutatott arányokhoz képest. A korcsoportokat külön vizsgálva a legmagasabb munkanélküliségi rátát (25%) a 20-29 éves, a legmagasabb gazdasági aktivitást mutató indexet (69%) pedig a 30-39 éves korosztályban találtuk. A majd 157 ezer foglalkoztatott 32%-a ipari, építőipari, 19%-a vezető, értelmiségi, 18%-a egyéb szellemi, 16%-a szolgáltatási, 4%-a mezőgazdasági, 11%-a pedig egyéb foglalkozású. Saját népességi arányuknál magasabb részesedéssel bírnak a 15-29 és a 30-39 évesek a szolgáltatás és az ipar, építőipar; a 40-49 évesek a vezető, értelmiségi foglalkozású és az egyéb szellemi foglalkozású; az 50-59 évesek és a 60 évnél idősebbek pedig a vezető, értelmiségi foglalkozású és mezőgazdasági foglalkozású csoportokban. Ágazati bontás szerint a foglalkoztatottak 63%-a szolgáltatási jellegű, 31%-a ipari, építőipari, 6%-a pedig mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazathoz tartozott. Az ágazatok és a foglalkozási főcsoportok viszonyában a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazathoz leginkább mezőgazdasági (55%) és ipari, építőipari (22%); az ipar, építőipar ágazathoz ipari, építőipari (69%) és egyéb szellemi (11%); a szolgáltatás jellegű ágazatokhoz pedig vezető, értelmiségi (25%), szolgáltatási (24%) és egyéb szellemi (23%) foglalkozások tartoztak. A foglalkozási csoportokat az ágazati bontás szerint vizsgálva pedig a következő megállapítások tehetőek: a vezető, értelmiségi (82%), az egyéb szellemi (78%), a szolgáltatási (93%) és az egyéb (76%) foglalkozások legnagyobb hányada a szolgáltatási jellegű ágazatokban, a mezőgazdasági foglalkozásúaké (91%) a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ágazatokban, az ipari építőipari foglalkozásúaké (67%) pedig az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágban található.

Excellence Rt.

31

Törölt: SZABOLCS SZATMÁR Törölt: – Törölt: BEREG



2.3.2 Munkanélküliség Kárpátalja Először három distinkciót teszünk a rejtett munkanélküliségre vonatkozóan, majd a Magyarországon is KSH által használt reprezentatív statisztikai felméréseket bemutató módszertan szerinti elemzésben mutatjuk be a munkanélküliség helyzetét. 1. Kárpátalján de facto egy meghatározott hányada a munkavállalóknak fizetésnélküli szabadságon tartózkodik, vagy fél-rész munkaidőben dolgozik. 2. Kárpátalján ún. munkaerő fölösleg van. 3. Kárpátalján a külföldi munkavállalás (nem hivatalosan), a nem hivatalos megélhetési források közé tartózik. Némely becslések szerint több mint 3.000 fő vállal évente feketemunkát külföldön, főleg Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is, vagyis a hivatalosan munkavállalói engedéllyel rendelkezők a kint dolgozók 20%-át sem teszi ki. A hivatalosan regisztrált munkanélküliség rátája Kárpátalján az egyik legmagasabb Ukrajna szerte. 2001-ben január 1-én 6,1%9 (44.105 fő), 2000-ben 5,8% (41.459fő), 1999-ben 5,0% (35.859 fő), 1996-ban 0,9% (63.68fő). A hivatalos statisztikai adatok szerint 2001-ben, Kárpátalján a munkaerőpiacon 782,9 ezer fő volt. Ezen belül: a) a munkaképes lakosság száma – 730,8 ezer fő, b) a megye gazdaságában foglalkoztatottak száma – 545,8 ezer fő, c) munkanélküliek száma – 44,1 ezer fő, d) tanulók száma – 39,3 ezer fő, e) nem elfoglalt munkaképes lakosság – 153,6 ezer, f) a megye állandó lakóinak a száma – 1.276,3 ezer fő, g) a foglalkoztatottsági ráta (a munkával rendelkezők száma az állandó lakónépességhez képest) – 42,8% (1999-ben – 43,2%, 1998-ban – 44,0%, tehát egy csökkenő tendenciát mutat).

9

A 2001. évi érték a hivatalosan bejegyzett munkanélküliek száma Kárpátalján. Néhány kiadványban Kárpátalján ugyan megjelennek, olyan véleménynyilvánítások, amelyek egyes nem hivatalos számítások alapján a Kárpátalja reális munkanélküliség rátáját 40%-ra becsülik.

Excellence Rt.

32


A következő statisztikai adatok egy reprezentatív felmérés alapján készültek 2001ben Kárpátaljára10. Sorszám 1 2 3 4

Kárpátalja Férfiak Nők (ezer Mutatók (ezer fő) fő) gazdaságilag aktív 306,6 273,5 foglalkoztatottak 268,9 243,8 munkanélküliek 37,7 29,7 gazdaságilag nem 138,7 201,9 aktív

A munkanélküliek száma az ILO szerint a városi lakosság között 34,6 ezer fő, a falvakban, vidéken 32,8 ezer fő. A munkaerő kereslet Kárpátalján, 2001-ben 779 üres munkahely volt, 2000-ben 1.225, míg 1999-ben 517, viszont 1 szabadmunkahelyre 2001-ben 58 ember jelentkezett, 2000-ben 35, 1999-ben pedig 74. Ebből is látszik, hogy a betöltetlen álláshelyekre történő munkaerő kiajánlás nem eléggé hatékony, ugyanakkor nem biztos a munkaerő kereslet és kínálat egymásra találása a munkaerő szaktudását teintve. A következőkben bemutatjuk a hivatalosan regisztrált munkanélküliséget járásokra bontva. Két járás kivételével a hivatalosan regisztrált munkanélküliségre vonatkozóan változás nem történt, a Beregszászi és a Nagy Bereznai járásban drasztikusan romlott a helyzet, tehát növekedett a hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma.

Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Járás, illetve település Volóci (Voloveckij) Nagybereznai (Velikij-Bereznij) Ökörmezői (Mizshirszkij) Perecsenyi (Perecsinszkij) Ilosvai (Irsavszkij) Beregszászi (Berehivszkij) Rahói (Rahivszkij) Szolyvai (Szvaljavszkij) Munkács Város (Munkacsevo) Nagyszőlősi (Vinohragyivszkij)

Munkanélküliségi ráta 15,9% 14,9% 14,7% 12,9% 11,6% 9,4%, 8,5% 8,3% 5,9% 4,7%

10

A felmérés olvasható az Ukrán Statisztikai Hivatal 2002. évi kiadványaiban. A módszertan – az International Labour Office (ILO) ajánlásai alapján végzett reprezentatív felvétel a 2000-es évi adatokat tartalmazza. Excellence Rt.

33


11 12 13 14 15

Ungvári (Uzhgorodszkij) Ungvár Város (Uzhgorod) Técsői (Tyacsivszkij) Munkácsi (Munkacsivszkij) Huszti (Husztszkij)

3,6% 3,4% 2,9% 2,6% 2,3%

Kárpátalján 2002-ben továbbra is az országos szint fölött van a munkanélküliség rátája. A 2002. év első hét hónapja során a megyében 69,7 ezer állástalant tartottak nyilván. Ez a segélyben részesülők 5%-os csökkenését jelenti az elmúlt év azonos időszakához képest. A kárpátaljai munkanélküliség hivatalosan jegyzett szintje az év kezdete óta alig változott, jelenleg 5,35%-ot tesz ki. Ugyanakkor a falusi lakosság körében kétszer annyi, 7,6% a munkanélküli, mint a városokban. Országosan a munkanélküliség aránya kisebb, mint a megyénkben, átlagosan 3,67%-ot tesz ki. A kárpátaljai átlagnál több a foglalkozás nélküli a hegyvidéki járásokban. Volóc környékén például ez a mutató 19,3%, az Ökörmezői járásban 13,1%, a Nagybereznaiban 13,3%, a Rahóiban 10,8%. Legalacsonyabb a munkanélküliek aránya Ungváron (2,1%), Munkácson (2,9%), az Ungvári (2,5%), a Munkácsi (1,8%) és a Huszti (2,4%) járásokban.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján 2001-ben a munkanélküliségi ráta átlagos havi szintje 17,8%-ra süllyedt a 2000. évi 19,5%ról, így a havi átlagos munkanélküli-létszám 37.400 fő volt. A munkaerő kereslet 5,3%-kal nőtt, és meghaladta a 34.600 főt. A megyén belül eltérő kistérségi adatokkal találkozunk. A megyei átlagos havi munkanélküliség süllyedéséhez képest erőteljesebben mérséklődött Nyíregyháza, Fehérgyarmat, Vásárosnamény és Nagykálló állástalansági szintje (11-16%-kal), de csengeri (13%), tiszavasvári (9%) és nyírbátori (4%) kistérségekben növekedés mutatkozott. A tartós munkanélküliek esetében elmondható, hogy 2001-ben havonta átlagosan 8,5%-kal volt kevesebb munkanélküli a megyében, és decemberben 9.701 fős létszámuk 28%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy az összes munkanélkülieken belüli arányuk 27% alá süllyedt. Még rosszabb a helyzet a tartós munkanélküliek tekintetében, itt az országos 23%os csökkenést a megye csak 7%-kal követte. Ezt tükrözi a regisztrált tartós munkanélküliek aránya is az aktív népességben, amely az országban mintegy 3%, a

Excellence Rt.

34


megyében ennek kétszerese. Nagyjából ennek megfelelően alakul az aktív népességen belül a szociálisan támogatottak aránya is: az országos érték 2%, a megyéé 4%. A támogatottak száma országos szinten a felére esett, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében viszont csak kétharmadára. 2.4


Oktatás, kutatás és fejlesztés

2.4.1 Oktatás

Törölt: és tréning

Kárpátalja Kárpátalján 2000-ben az összes (203,8 ezer) diák (állami általános és középiskolai intézményben tanuló) közül 85,7% tanult ukrán nyelven, 10,3%-uk magyar nyelven, 2,3%-uk román nyelven, 1,7%-uk orosz nyelven, 0,05%-uk szlovák nyelven. Kárpátalján 2000-ben 500 óvoda működött, ez összesen 23.153 gyereket jelent. Ezen belül 424 óvodában ukrán nyelven (19.286 gyerek), egyben orosz nyelven (1.674 gyerek), 64-ben (1.674 gyerek) magyar nyelven folyt a nevelés. Vegyes nyelven, ukránul-magyarul 9-ben (796 gyerek), oroszul-magyarul egyben (117 gyerek), ukránul-németül (143 gyerek) szintén egyben folyt a nevelés. Kárpátalján 2000-ben 705 általános és középiskolában valamint oktatási intézményben 203.812 diák tanult. Ezen belül 577-ben ukrán nyelven (162.660 fő), háromban orosz nyelven (1.614 gyerek), 68-ban magyar nyelven (16.551), 11-ben román nyelven ( 3516 fő.) folyt az oktatás. Vegyes iskolákban 27 ukrán-magyar (8.329 fő), 1 orosz-magyar (232 fő), 14 orosz-ukrán (7.972 fő), 1 román-orosz-ukrán (1.008 fő), 1 orosz-román (468), 2 ukrán-szlovák (1.466) fő tanult. Kárpátalján a 8 ukrán nyelvű gimnáziumban 3.489 ukránul és 1 magyar gimnáziumban 392 magyarul tanuló diák tanult.11 3 ukrán és 2 magyar Állami Liceumban 785, illetve 232 fő tanult, míg a 3 magyar magán Liceumban 257 diák tanult. 2000-ben Kárpátalján 1.339 fő azon tanulók száma, akik tantárgyként tanulták a magyar nyelvet és 678 fő volt akik fakultatív tantárgyként tanulták. A megyében 16 állami főiskola működik (I-IV szintű akkreditációval). I-II szintű akkreditációval – 13 főiskolában 7.670 diák III-IV szintű akkreditációval – 3 főiskolában 13.666 diák tanul. 11

Ezek az adatok mind állami intézményekre vonatkoznak, vannak azonban a megyében egyházi, magán, stb. iskolák is). Excellence Rt.

Törölt: ZABOLCS - SZATMÁR - BEREG

35


Ezen belül az Ungvári Nemzeti Egyetemnek 9.320 diákja, a Munkácsi Technológiai Intézetnek 2.192 diákja, az Ungvári Állami Informatikai, Gazdasági és Jogi Intézetnek 2.154 diákja van. Magyar nyelven 5 főiskolán folyik képzés: 1. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen (magyar nyelv és irodalom) – 210 diák, 2. A Munkácsi Tanárképző Főiskolán – 101 diák, 3. Az Ungvári Művelődési Tanintézetben – 45 diák, 4. A Beregszászi Orvosi Tanintézetben – 80 diák, 5. A Munkácsi Állami Agrár Technikumban - 50 diák tanul. Külön kiemelendő a Beregszászi Tanárképző Főiskola, ahol kizárólag magyarul folyik oktatás (itt 125 diák tanul).

Törölt:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megye 229 településére 47 (21%), az ország 3.131 településére pedig 1.054 (34%) középiskola jutott 2000-ben. A nappali tagozatos középiskolások (19.581 fő) aránya az iskoláskorúak között a megyében 74%-a az országos értéknek. Bár ehhez hozzájárul az is, hogy míg az országban a nappali tagozatos középiskolások az összes középiskolás 66%-át teszik ki, addig a megyében ez az arány 60%, de ez önmagában nem indokolja az előző mutató vizsgálatában a térség gyenge eredményét. Az összes középiskolást vizsgálva már valamivel jobb a helyzet megyei szinten, mivel itt 34 középiskolai tanuló jut 1.000 lakosra. A 18 szakmunkásképző iskolába a 2000. évi statisztikai adatok szerint 7.366 tanuló jár összesen. Szakmai ágazatonként 1999-ben a tanulók legtöbben – 7,2% - a gépgyártási és karbantartási szerelőipari ágazatban tanultak, ezt követően körülbelül azonos arányban tanultak a diákok a ruha- és építőiparban, valamint a kereskedelemben (2,5–2,7%). Érdekességképpen megjegyezhetőm hogy a nyomda-, fa és papíriparban egyáltalán nem tanul diák. Szakmák szerinti megosztást vizsgálva megállapítható, hogy 1999-ben végzett, szakmunkás-képesítést szerzett diák közül (2.365 fő) legtöbben nőiruha-készítőként (167), fodrászként (160), illetve autószerelőként végeztek (135). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyetemi és főiskolai szintű oktatás is folyik, mely intézményekben (Nyíregyházi Főiskola, Gábor Dénes Informatikai Főiskola, Excellence Rt.

36

Törölt: 8

Oldaltörés


Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, Szent Athanáz Görög Katolikus Hittudományi Egyetem) 1999-ben (ebből 4 kihelyezett tagozat volt) 553 oktató dolgozott, 4.639 nappali tagozatos és 3.742 levelező tagozatos hallgató tanult, közülük 1.899 volt utolsó évfolyamos. Ezen intézményekben tanárképzésen lehetett részt venni, illetve a hittudomány, a mezőgazdaság, a közgazdaságtan, az egészségügy, az informatika, és érdekességképpen mezőgazdasági repülőgép vezetés területén lehetett diplomát szerezni. A megyei lakóhelyű felsőoktatási intézményekben tanuló nappali tagozatos hallgatók 45%-a egyetemre, 55%-a főiskolára jár. Előbbiek több mint a fele valamely tudományegyetem hallgatója és 15-15% a műszaki és az agrártudományi egyetemekre járók aránya is. A főiskolások 37%-a tanári, 14%-a műszaki, 12%-a mezőgazdasági, 9%-a pedig egészségügyi diplomát szeretne. Az országos létszámban azonban olyan szakterületeken képviselnek nagyobb arányt a megyei lakóhelyű tanulók, amelyek nem igazán versenyképesek. A megye kedvezőtlen képzési szerkezetén változtatni szükséges ahhoz, hogy hosszú távon elősegítse a gazdaság fejlődését. Az egyetemi képzésben egyik területen sem érik el a megye lakosságára jellemző 67%-os értéket. Ez az országos átlagtól jelentősen eltér – negatív irányban. A főiskolai oktatásban a tanárképzésben (14%), az óvóképzésben (13,1%), a mezőgazdaság (12%), az egészségügy (11%) és a hittudomány (9,1%) területén jelentősebb a megyeiek aránya (19. számú táblázat). A legnagyobb diáklétszámú tanárképző, mezőgazdasági és egészségügyi főiskolai képzés vonzáskörzete elsődlegesen a megye, bár (különösen a mezőgazdasági főiskolai kar) jelentős vonzással rendelkeznek a szomszédos B-A-Z és H-B megyék területén is és kisebb számban az egész keleti országrészből fogadnak hallgatókat. A megyében élő diákoknak mintegy kétharmada – az egyetemi képzést, illetve a Nyíregyházán nem elérhető főiskolai képzéseket választók – jár Sz-Sz-B-n kívüli intézménybe, zömmel hagyományosan Debrecenbe és Budapestre. A felsőoktatási intézmények integrációja egyesített a megye, illetve tágabb térsége erőforrásait, ami elméletileg egyre nagyobb jelentőséget ad a nyíregyházi főiskolák és – elsősorban – a debreceni és miskolci egyetem együttműködésére: képzéseik összehangolására, több tudományterület együttműködését igénylő szakok beindítására, valamint a nyugati mintájú „áthallgatásokra” és a hallgatói pályamódosításokra, ami által mind a hallgatók, mind pedig az intézmények gyorsabban reagálhatnak a változó munkaerőpiaci igényekre.12

12


37

Törölt: 6 felsőoktatási intézmény működött

Törölt: és


A megyén kívüli városokban felsőfokú végzettséget szerzettek jelentős része nem tér vissza a szülőhelyére, a kedvezőbb munkavállalási, megélhetési lehetőségek, a tömegesen kvalifikált diplomásokat igénylő, jól fizető nagy gazdasági vállalkozások hiánya miatt. Ezzel a jelenséggel hosszú távon még számolni szükséges. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye oktatási rendszerében nem megoldott a munkaképes korú felnőttek, a roma fiatalok, a szakmai végzettséggel nem rendelkező aktív korú korosztály hiányzó ismereteinek pótlása sem. A humánerőforrás fejlesztése esetén kiemelt hangsúlyt kell kapnia a felnőttképzésnek. Az oktatás területén megfigyelhető a magyar-ukrán viszonylatban egyfajta viszonosság. Kárpátalján a Nyíregyházi Főiskola kihelyezett tagozatai működnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont ukrán alkotóművészek segítik a képzéseket, oktatásokat a hazai alkotótáborokban. Törölt: ¶ <#>FELNŐTTOKTATÁS?¶

2.4.2 Kutatás és fejlesztés Kárpátalja Kárpátalján összesen 18 tudományos-kutató intézet működik. Melyek közül kiemeljük az Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémia (UNTA) regionális részlegeit – a Világgazdasági és Külügyi Ügyek Intézetet, az Elektronfizikai Kutatóintézetet, az Elméleti Fizikai Kutatóintézetet, a Meteorológiai Kutatóintézetet, a Kárpátalja Agráripari Kutatóintézetet, a Rehabilitációs Kutatóintézetet. Kárpátalján 2000-ben 18 (647 fő), 1999-ben 24 (677 fő), 1998-ban 29 (739 fő) tudományos-kutató intézet működött, mely számokból látható a kutató intézetek számának jelentős csökkenése a kutatással foglalkozó szakemberek számának nem jelentős csökkenése mellett. A főiskolák és egyetemek együttműködési rendszere ukrán-magyar viszonylatban nagyon széles és szerteágazó. Az Ungvári Nemzeti Egyetem majdnem mindegyik fakultása biztosít ösztöndíjas részképzést diákjainak. A történészek részére például a Nyíregyházi és Budapesti könyvtárakban múzeumi és levéltári gyakorlatok, az Ungvári és Beregszászi járásban levéltári és ásatási gyakorlatok vehetők igénybe, a matematikusok, a magyar filológia szakosok stb. részére a tanárok programokat, közös konferenciákat szerveznek, mely a tapasztalatcsere lehetőségét nyújtja a diákok részére. Kárpátalján az Ungvári Nemzeti Egyetem és a Világgazdasági és Külügyi Ügyek Intézete a magyarországi aspiránsok, tanárok részére a továbbtanulás, valamint a doktori disszertációk megírásának és védésének lehetőségét biztosítja.

Excellence Rt.

38


A magyar-ukrán tudományos együttműködés terén feltétlenül meg kell említeni a DAB (Debreceni Akadémiai Bizottság) tevékenységét, hiszen a pályázati rendszerek kialakításában, a tudományos szervezői munkákban már eddig is kiemelkedő eredményeket ért el. Ugyancsak elismert tevékenységet folytat a régióban az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete: rendszeresen rendeznek (minden szeptember utolsó hetének pénteki és szombati napján) nemzetközi konferenciákat, valamint részt vesznek a közös magyar-ukrán kiadványok megjelentetésében is.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2000-ben, az országban található 2.020 kutató-fejlesztőhely 2,9%-a (59 db) volt a megyében. Ezeken az összes – kutató-fejlesztő helyen – foglalkoztatott (45.325) 1,5%-a, 689 fő dolgozott, akik közül tudományos kutató, fejlesztő 472 fő volt, melyek közül tudományos fokozattal 108-an rendelkeztek. A K+F ráfordítások Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 1.212 millió Ft-ot tesznek ki (folyó költség). Ez lényegesen kisebb, mint pl. a Hajdú-Bihar megyei, viszont közel azonos a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ráfordításokkal és az országos adat 1,4%-át és az Észak-Alföldi Régiós adat 16,6%-át jelenti. A beruházások értéke 23 millió Ft, amely az országos érték 0,13%-a és az ÉszakAlföldi Régió 2,7%-a. A megyében a kutatás-fejlesztés is csak szórványosan jelenik meg Nyíregyházán kívül, ám ez elsősorban e tevékenység információ- és speciális tudás-igénye miatt van szükségképpen így. A megyében 2000-ben 407 db kutatási témát, fejlesztési feladatot tartottak nyilván. 67 könyvet és 360 szakcikket jelentettek meg magyar nyelven, míg idegen nyelven csak 7 könyvet és 126 szakcikket. A megyei publikációk száma átlagosan az 1,4%-a az országban kiadott könyveknek, szakcikkeknek magyar és idegen nyelven. A megyében felsőoktatási kutatóhelyen a Nyíregyházi Főiskolán, míg egyéb költségvetési kutatóhelyen a Sz-Sz-B Megyei Múzeumok Igazgatóságán és a Sz-SzB Megyei Önkormányzat Levéltárában folyik kutató-fejlesztő tevékenység. Formázott: Felsorolás és számozás

Excellence Rt.

39


2.4.3 Kultúra Kárpátalja Kárpátalján 2000-ben 616 (ezen belül 98 magyar), 1999-ben 623 (ezen belül 102 magyar), 1988-ban 621 (ezen belül 103 ) magyar könyvtár működött. Ezen belül 99 üzemelt a városokban és 517 a falvakban. Kulturális klubokból 2000-ben 534 (49 a városokban, 485 a falvakban), 1999-ben 543 (51 a városokban, 492 a falvakban), 1998-ban 548 (60 a városokban, 488 a falvakban) működött. A Kárpátaljai könyvtárakban 2000-ben 7.583,9 ezer, (ebből 431.774 magyar, ez 6,0%-ot tesz ki), 1999-ben 7.687,2, 1998-ban 780.3б0 ezer könyv volt. Kárpátalján a kultúra, a hagyományőrzés, az irodalmi élet területén is számos magyarságintézmény, fórum, egyesület működik. A Beregszászi Népszínház tevékenységét 1993 őszétől felváltotta a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, amely professzionális magyar társulatként kezdte meg működését. A Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán állandóan részt vesznek, díjakat nyernek. Sikeresen léptek fel a moszkvai, kijevi, lembergi, odesszai, a budapesti és más nagyvárosok színházkedvelő közönsége előtt. Szinházak, múzeumok Kárpátalján 5 színház működik, 2000-ben 201,4 fő, 1999-ben 245,0 ezer fő, 1998-ban 180,8 ezer fő. látogatta az intézményeket. A megyében 2 koncertterem üzemel, 2000-ben 96 ezer fő, 1999-ben 84,0 ezer fő, 1998-ban 87,4 ezer fő látogatta ezeket. A 4 múzeumnak 2000-ben 163,1 ezer fő, 1999-ben 148,5 ezer fő, 1998-ban 149,5 ezer fő látogatója volt. A videóteremnek 2000-ben 5,4 ezer fő kölcsönzője volt. Tévé és rádióadások A tévé 2000-ben 885,6 órát sugárzott, 1999-ben pedig 892,2 órát. A rádió 2000-ben 915,3 órányi adást tűzött műsorra, 1999-ben 946,1 órányit. Ezen belül 2000-ben – 72 órányi tévéadást és 270,0 órányi rádióadást közvetítettek magyar nyelven.

Excellence Rt.

40


Lapszerkesztés Kárpátalján 2000-ben 156 – 297.115 példányszámnyi újságot szerkesztettek ukrán nyelven, 2-4.000 példányt orosz nyelven, 12-27.800 példányt pedig magyar nyelven. Kárpátalján 2000-ben 749 énekkar (ezen belül 24 magyar), 303 táncegyüttes (ezen belül 93 magyar), 270 zenekar (ezen belül 23magyar) működött. Kárpátalja művelődési életét a sokszínűség jellemzi. Már hagyománnyá vált, hogy minden május végén, de legkésőbb júniusban megrendezik a megyei nemzetiségi fesztiválokat. Például 2002 tavaszán lebonyolították a nálunk élő románok folklórünnepségét. Ez éven Aknaszlatina adott otthont a nemzetiségi kisebbségek egyesített folklórünnepségének, amelyen vidékünk magyar műkedvelőit a derceni folklóregyüttes, a nagyszőlősi járási nevetleni Arany Kalász dal- és táncegyüttes tánccsoportja, valamint további két kollektíva képviselte a beregszászi járásból. Hagyománnyá vált, hogy Kárpátalján rendeznek koncerteket, fesztiválokat. Például 2002. augusztusban népművészeti kiállítás nyílik Ukrajna függetlenségének 11. évfordulója alkalmából. Szintén e hónap végén Nagyszőlősön rendezik meg a "Kristalevi hrona" megyei fesztivált, szeptemberben az országos Virszkij-fesztivál kárpátaljai turnusát tartják meg, valamint a "Muzicsne szuzirja Zakarpattya" regionális zenei fesztivált. Október elején rendezik meg a – kétévente megrendezett – nemzetközi bábfesztivált Ungváron. Októberben megrendezik továbbá a megyei táncfesztivált és a Vszevolod Majdannijról elnevezett színházi és szavalóművészeti fesztivált. A rendezvények sorában szerepel még "Az ukrajnai romák énekelnek és táncolnak" című országos roma folklórfesztivál is, amelyet előreláthatólag Ungváron rendeznek meg. Ez első ízben kerül lebonyolításra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megye kulturális élete igen sokszínű, gazdag. A lakossági igények kielégítésére teljesítményképes közgyűjteményi hálózat áll rendelkezésre. A megyében működő művelődési otthonok túlnyomó többségét települési önkormányzatok tartják fent. Ez az intézményi hálózat gondoskodik a terület amatőr művészeti mozgalmának életben tartásáról, amely virágzik a területen. A csoportok egy része megyei szereplésre és bemutatkozásra képes, míg a legjobbak tevékenységükkel elérték a rangos hazai és nemzetközi színvonalat is. A táncegyüttesek közül több, európai színpadon is bemutatkozott. Gazdag a terület ének-zenei kultúrája is. A megye népzenei hagyományanyagát kiváló citera és tárogató zenekarok és szólisták ápolják.

Excellence Rt.

41


Több rangos kulturális rendezvény házigazdája a megye. Évente Kisvárdán kerül sor a hazai és a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljára. A rendezvény a rangos színházi bemutatókon, előadásokon túl kiváló alkalmat nyújt a színházi szakemberek műhelymunkájára. Nyíregyháza város kétévente fogadja a hazai zeneiskolák legtehetségesebb növendékeit zongorahangversenyeken. Évente Nyíregyházán és Nagykállóban nemzetközi néptánc fesztivál lebonyolítására kerül sor. A történelmi levegőjű Nyírbátor pedig zenei napokat és a Szárnyas Sárkány elnevezésű nemzetközi utcaszínház fesztivált szervezi meg. A területen több mint 50 hivatásos képzőművész alkot. A szobrászok és festők mellett napjainkban már az iparművészet csaknem valamennyi ága jelen van. A legtehetségesebb fiatalok a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában készülhetnek (zenei, képzőművészeti és néptánc tagozatokon) művészpályára. A Nyíregyházi Főiskolán magas szinten valósul meg az énektanárok, illetve karvezetők, valamint a rajztanárok képzése.13 Bár a könyvtárak száma (202) a települések számához (228) viszonyítva a megyében (88,5%) az országos érték (92%) alatt marad és a tagok aktivitása is magasabb az ország többi területén, a könyvtárba beiratkozott lakosok és a lakónépesség aránya viszont már sokkal kedvezőbb képet mutat. Míg az országban 1.000 lakosra átlagosan 134 könyvtártag jut, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az érték 149 fő. Ugyanakkor egy tagra átlag 22 kikölcsönzött könyv jut a térségben (szemben az országos 26-tal) és a könyvtári egységeknek is csak 74%át kölcsönzik a megyében, míg az országos érték 81% (20. számú táblázat). 100 településre 73 művelődési otthon jut szerte az országban, a megyében ez az érték 79. 2.5


Infrastruktúra

2.5.1 Közlekedés Kárpátalja A közlekedés a vidék életritmusában igen meghatározó, melynek megoszlása a következő: Kárpátalja vasúti közlekedése ( Lviv - Csap, Lviv - Munkács, Vuzlove Nagybocskó, Nadvirna - Terebespatak, Beregszász - Kovácsrét, 3 szárnyvonallal rendelkezik az Ukrajnai Állami Vasútvonalak felé) 624 km, Kárpátalja autóútjai (Lviv Csap, Kijev - Csap, Ungvár - Kőrösmező, Dolina - Huszt, Huszt - Csap) 3.300 km hosszúak. A vidék légiutakkal is rendelkezik. Repülőterei: "Uzsgorod" 4-osztályú nemzetközi repülőtér (a következő típusú gépeket fogadja :AN -12, 24, 26, 32, JAK -

13

Forrás: a megye hivatalos honlapja (http://wall.szabinet.hu)

Excellence Rt.

42


40,42, IL-18, a 30 helikopter is a repülőtér tulajdonát képezi), valamint a munkácsi katonai repülőtér (európai szintű repülőtérré átalakítása, lehetőségként jelenik meg a kontinensen áthaladó szállítások számára és a megye területfejlesztésére vonatkozóan). A vízi közlekedésére jellemző, hogy a Soporka, Rika, Borzsa és Tisza helyi folyóin működik sport szlalompálya, a Tiszán, Borzsán, Ungon, Latorcán folyik turista tutajozás és a Nagyág, Tisza, Soporka és Tarac folyókon gyakorolható a faúsztatás. A megyét kőolajvezeték-hálózatok keresztezik, melyek a következők: "Druzsba" kőolajvezeték, "Szojuz", "Bratersztvo" "Szibir-Európa" gázvezetékek, etilénvezetékek. Kárpátalja köz és vasúthálózata 2000-ben 624 km-t, 1999-ben 624 km-t, 1998-ban 635 km-t számlált, valamint 1998-2000-ben a közúthálózat 3.300 km-t tett ki, mely teljes mértékben szilárd burkolattal ellátott. 2000-ben az 1.000 km2-re eső vasútvonalak hossza 49 km, 1999-ben 49 km, 1998ban 50 km volt, s míg a szilárd burkolatú utak hossza 2000-ben 259 km-t, 1999-ben 257 km-t, 1998-ban 254 km-t tettek ki . 2002 végére tervezik az Intercity fogadására is alkalmas vasútvonalak kiépítését első körön Munkácsig, majd 2003 első felében Ungvárig, s 2003 végéig pedig Csapig. Ez köti majd össze a két előbb említett város vasútvonalait is. A nemzetközi közlekedési folyosók ¾ Az V. Nyugat-Kelet nemzetközi közlekedési folyosó célja az interkontinentális tranzit áruk szállítása Európa és Ázsia között. Összeköti a vasúti, közúti és folyami nemzetközi hálózatokat Liszabon-Trieszt, Ljubljána-Budapest, Kijev, Volgográd között. ¾ Kiegészítő nemzetközi közlekedési útvonal köti össze a Balti tenger (Gdanszk) és a Fekete tenger (Odessza) közötti szakaszt, amely keresztülhalad Kárpátalján (ennek a szakasznak a vasútvonala: Konstanca-Bukarest-Csop, Kassa, mely északon összeköti Berlint Hamburggal és Koppenhágával, délen Várnával és Isztambullal). Kárpátalján, különösen külföldi befektetésekkel van reális lehetősége a szállítási infrastruktúra javítására, új munkahelyek teremtésére stb., s ebben az esetben a megye garantálni tudja összeegyeztethetőségét a kontinens fennmaradó részével történő szállításban. Az üzemanyagbőség évei alatt nem tartották karban a magas hegyekben az európai keskeny nyomtávú vasútvonal kilométerek százait, amelyek a biztonságos szállítást és az utas közlekedést biztosították a távoli településekről az alacsonyabb fekvő területekre is. A közlekedés kis számú utak mentén összpontosul,

Excellence Rt.

43


megduplázva ezzel ezeken a részeken a levegő-szennyezettségi szintet Ukrajna többi megyéhez képest. A keskeny nyomtávú vasútvonalak kicserélése a Kárpátok Eurórégión belül a terület társadalom-gazdasági fejlődéséhez új ösztönzést biztosítana és ökológiailag is egy biztos szállítási módot nyújtana Kárpátalja természeti forrásaihoz, különösen a faáru és a bútor szállításhoz. A keskeny nyomtávú vasútvonalak újjáépítése a turizmus fellendítését, üdülőtelepek és turistaközpontok megnyitását eredményezheti.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megye területén egy országos főútvonal, a 4-es számú halad keresztül, melynek áru és személyforgalma jelentős. A forgalom nagyságát és a nemzetközi úthálózatba való illeszthetőséget figyelembe véve a 41-es számú elsőrendű út is megfelel az országos főútvonal kritériumainak. Jelenleg a megyét az autópálya-építés még nem érte el és az M3-as autópálya Nyíregyházát érintő nyomvonala sem tisztázott még véglegesen. A megyének a nyugati országrészhez történő felzárkózásához, valamint az V. számú európai korridor térségben tartásához elengedhetetlen az M3 autópálya megépítése az ukrán határig. Az M3-as autópálya Ukrajna felé való továbbvezetéséről a legutóbbi, 2002. márciusában történt ukrán-magyar közlekedési miniszteri találkozón megállapodás született mindkét kivezetés (Vásárosnamény – Barabás – Munkács; illetve Vásárosnamény – Záhony – Csap) megvalósításának elvi lehetőségéről. Ez utóbbi megoldás lehetőséget ad a Záhonyi térség jelenleg fennálló logisztikai szerepkörének felerősödésére (összefüggésben az ungvári, a munkácsi és a nyíregyházi repülőtérrel, valamint a jelenleg még tervezés alatt álló vízi szállítással), hiszen a meglévő vasúti potenciál mellett megjelenik a közúti közlekedés és szállítás lehetősége is kapacitásbővüléssel és a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet területén a 2003. évben létrejövő Szatmár-Beregi Nemzeti Park védelmét is elősegíti. Jelenleg a vasúti nyomtávváltásból eredő árumozgatási szükségszerűség ma már jelentős raktározási, csomagolási, feldolgozási tevékenységeket eredményez a térségben.

Törölt: A

Az autópálya megépítésének késleltetése viszont versenyhelyzetet teremthet a szlovákokkal és a lengyelekkel.

Törölt: ,

A megye nyugati szélén húzódó közlekedési folyosó (Debrecen–Nyíregyháza– Kisvárda–Záhony) felértékelődött az ország Független Államok Közössége (FÁK) orientációja miatt.

Törölt: , záhonyi kivezetése a záhonyi logisztikai térség hangsúlyozásával.

Az országos közutakat 19 év alatt összesen 40 kilométerrel növelték a megyében. A 2.090 kilométernyi útból is mindössze 166 km elsőrendű főút, 208 km másodrendű

Excellence Rt.

44

Törölt: még Törölt: n

Törölt: V Törölt: ,

Törölt: valamint Törölt: a Barabás mellett a Záhonyi logisztikai lehetőségeket magába foglaló térséget erősítő határon történő átlépés is előtérbe került.


főút, 1.716 km pedig egyéb út. A közutak szinte teljes mértékben aszfalt és bitumen burkolatúak, azonban a burkolatok állapota okozza a legnagyobb gondot, főleg az alsórendű utakon. Az utak állapotában a – vasúti szállítás csökkenésével magyarázható – közúti forgalom növekedés miatt további romlás prognosztizálható. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések 37%-a rendelkezik vasútállomással, ez valamelyest jobb, az országos aránynál (35%) (15. számú táblázat). A vasúti közlekedést tekintve nem elhanyagolható tény, hogy a határon történő nyomtávváltásból adódó feladatok a megyében 7-8.000 embernek biztosítanak munkát. Az európai uniós csatlakozási tárgyalások előkészítése során elérendő célként fogalmazódott meg a Berlin – Varsó – Moszkva vasúti tengely mellett a Bécs – Budapest – Záhony – Kijev tengely (IV. és V. folyosó kapcsolata) korszerűsítésének közösségi támogatási igénye, miközben az országot átszelő délnyugat (OlaszországSzlovénia) - északkelet (Ukrajna-Oroszország) tengely (V. folyosó) elkerülhetetlenül az országon halad keresztül. Különösen értékes lehet a kapcsolat a dél-európai államok felé, mert az EU-ban is vannak törekvések arra, hogy a Németországon keresztül haladó forgalmat csökkentsék, és bevonjanak más területeket is a keletnyugati tranzitforgalom fő tengelyeiként.

Törölt: s

Mindezek együttesen húzzák alá az Olaszország – Szlovénia – Magyarország – Ukrajna – Oroszország európai V. folyosó – rövidesen EU – határátmenetében fekvő Záhonyi térség hálózati vonatkozású jelentőségét. A nyíregyházi repülőtér jelentősége a megye, illetve a térség szempontjából kiemelkedő fontosságú, mivel a magyar oldalon nincs reális esélye ennél közelebbi repülőtér kiépülésének. A nyíregyházi repülőtér infrastruktúráját tekintve alkalmas a regionális repülőtér szerepének a betöltésére is. Az Országos Területrendezési Terv a polgári hasznosításra szánt repülőterek között a nyíregyházit is felsorolja. Ennek jelenlegi futópálya paraméterei: 20x1000 m beton és 60x1000 m füves kifutó. Viszonylagos földrajzi közelségét tekintve a debreceni repülőtér is szerepet játszhat az ukrán-magyar határtérség fejlődésében. Jelenleg a repülőtér paraméterei (40x2500 illetve 80x2500 m betonos kifutók) és nyilvánossága is a fenti kijelentés mellett szól. A debreceni repülőteret egy kormányhatározat is az államilag támogatható két regionális repülőtér egyikeként említi. Formázott: Felsorolás és számozás

Excellence Rt.

45


2.5.2 Vízügy Kárpátalja A lakosság központi ivóvízellátása és a csatornázás csak a városokban és néhány nagyközségben megoldott, de a már meglévő szolgáltatások színvonala sem megfelelő. Amíg 2000-ben az ország lakásterületeinek 75,3%-a volt ellátva vízvezetékkel, addig ebből Kárpátaljára pusztán 72,6% jutott, a központi fűtésre vonatkozóan Ukrajnában ez a szám 72,8%, míg Kárpátalján 65,1% volt, a melegvizes hálózatra levetítve mindez Ukrajnában 58,4%-ot, ebből Kárpátalján 30,1%-ot jelentett, fürdőszobával Ukrajnában a lakások 70,0%-a, Kárpátalján 67,9%-a volt felszerelve. Kárpátalján 2000-ben 546,9 km hosszú volt a vízvezeték, 1999-ben 544,2 km, 1998ban pedig 541,2 km, amely nem jelentős fejlesztést mutat. Kárpátalján 2000-ben a szennyvízcsatorna vezeték 376,2 km, 1999-ben 374,3 km, 1998-ban 371,3 km hosszú volt (Ungvári vonatkozásban ez 107,3 km-t, Munkácsiban 91,1 km-t jelent). Ezek az adatok szintén a fejlesztés elmaradását jelzik. A Tisza-medence összterületéből (156.400 km2) a Kárpátaljára 12.700 km2, azaz 8,1% jut. A Tisza vízhozama itt 25,6%. A Tisza kárpátaljai szakaszának hossza 262 km (ami a folyó teljes hosszának 27%-a). A fizikai és földrajzi adottságok nyomán csapadékos évszakokban a Tisza és mellékfolyóinak vízszintje hirtelen megemelkedik, amely ismétlődő árvizeket okoz. Ezeknek a problémáknak a kezelését hivatott elősegíteni a vízgazdálkodásról és a határfolyók vízvédelméről szóló ukrán-magyar kormányközi szerződésre alapozott együttműködés (1997). A vízgazdálkodás legfőbb céljai az itt élő emberek biztonságának növelése, a várható árvízkárok csökkentése, a természetes vízfolyamok és vízelvezető árkok, szükségtározók rendszerének működtetése a határmenti sávban. Az árvízprobléma ma már nemzetközi ügy, ezért az árvizek kezelését hivatott elősegíteni egy sor nemzetközi szerződésen alapuló együttműködési rendszer: az ukrán-magyar (1993 és 1997), az ukrán-szlovák (1994) és az ukrán-román (1997) szerződések. Magyarország segítségével Kárpátalján megalakult (Huszton és Técsőn) az operatív intézkedések szintjén automatizált információs- és mérőrendszer. Ezzel lehetőség nyílt az árvizek előrejelzésére, a Tisza-medence vízkészletének szabályozására, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések hatékonyságának növelésére. Az adatfelvételekről (aktuális vízszint, hőmérséklet adatok, stb.) folyamatosan tájékoztatást kap a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság is. Ezen rendszer elnevezésének ukrán nyelvű rövidítése AIBC-Tisza. Ennek létrehozása elősegíti a vízkészletekkel való tudományos alapon történő

Excellence Rt.

46

Törölt: ontúli területre Törölt: kárpátontúli

Törölt: kiépítése is


gazdálkodást, az árvízvédelmi program kidolgozását, lehetőséget nyújt a megfigyelési övezet automatizálására és kiszélesítésére, valamint a vízkészlet képződésének forrásvidékéről való információ begyűjtésére és feldolgozására. 2001-ben megalakult az Ötoldalú Árvízvédelmi Fórum (magyar-ukrán-szlovák, jugoszláv, román), amelyen belül kutatási, árvízvédelmi munkák folytatódnak. Mint pozitívumot, meg kell említeni az Árvízvédelmi Kárpátaljai Koncepciót (2001), amely pontos adatokkal szolgál és konkrét helyzetelemzéseket, együttműködési lehetőségeket tartalmaz.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az ivóvízre kapcsolt lakások aránya 86,5% a megyében, a szennyvízre kapcsoltaké pedig 29,5%. Előbbi kevéssel, utóbbi jelentősen elmarad az országos értéktől (91, illetve 49%). A szennyvízcsatornákra kapcsolt lakások arányának növekedése a megyében jóval nagyobb mértékű volt, mint az országban. Míg az országban 1000 kilométer ivóvízvezetékre 367 km szennyvízcsatorna jutott 1999ben, addig a megyében csak 305 km. 2000-ben a szennyvízcsatorna – ivóvízvezeték aránya közel 1:3-as arányt mutat. Az egy főre jutó szolgáltatott víz, illetve elvezetett szennyvíz mennyiségét vizsgálva szintén jelentős különbséget állapíthatunk meg az országos átlaghoz képest. Ez az adat pozitív különbségnek is értelmezhető a megye javára. Míg Magyarországon 1999-ben egy főre 53 m3 víz és 59 m3 elvezetett szennyvíz jutott, addig megyei szinten a két, 2000-ik évi adat 39,4 és 24,2 m3 (összes szolgáltatott és elvezetett víz lakosságarányos adata) (16-17. számú táblázat). A Tisza és mellékfolyóinak heves árvizei és az ezzel kapcsolatos problémák szorosan összefüggenek a Kárpátaljai területen történő vízgazdálkodási és az árvizekre közvetett hatást gyakorló mező-erdőgazdálkodási gyakorlattal is. A gátépítési program csak tüneti kezelése az árvízkérdésnek, ezt a határokon átnyúló együttműködésekkel lehetne megnyugtatóan rendezni. Eredményként említhető e téren a közelmúltban kiépült árvíz-előrejelző rendszer. E rendszer keretében az egyes mérési pontokról azonnal számítógépen lekérdezhetőek a pillanatnyi vízszintállásra, a hőmérsékletre, stb. vonatkozó adatok.


Excellence Rt.

47


2.5.3 Telekommunikáció Kárpátalja Kárpátalján 2000-ben a városi hálózaton belül 93,5 ezer, a falvakban 40,5 ezer telefon működött. A városi háztartásokban 75,7 ezer, a falvakban 35,6 ezer készülék volt. 1999-ben a városokban 91,9 ezer, a falvakban 39,5 ezer telefon működött. Ezen belül a városi háztartásokban ez a szám 74,2 ezer, a falvakban 34,1 ezer telefont jelentett. 1998-ban 90,0 ezer telefon működött a városi telefonhálózatban és 38,4 ezer a falvakban. A városokban üzemelő háztartásokban ez 72,3 ezer, a falvakban 32,5 ezer készüléket jelentett. Ha Ukrajnában 2000-ben 100 családnak 41 telefonja volt, akkor Kárpátalján a többi megyéhez képest ez a szám csekély 28 telefont tett ki. Kárpátalján a híradástechnikát a következő szolgáltatások képviselik: mobil, helyi, városközi híradás, business vonalak, videokonferenciák, internet és pageing. 333 telefonállomás üzemel összesen 140.000 előfizetővel: ebből 62 városi, 271 pedig vidéki. Kárpátalján keresztül 2 száloptikai vonal vezet: Ungvár-Szlovákia és UngvárMagyarország. A Posta 1 Főpostát (Ungvár), 12 vidéki összeköttetési csomópontot és 395 postafiókot üzemeltet. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A telefonvonallal való ellátottság elmarad mind megyei, mind kistérségi szinten az országostól. Az 1000 lakosra jutó távbeszélővonalak száma országosan 346 db, megyei szinten 260 db, míg az Észak-Alföldi Régiót alkotó másik két megye, HajdúBihar ugyanezen mutatója 301, Jász-Nagykun-Szolnok megyéé pedig 304 db. Hasonlóak az arányok az egyéni vonalak, az üzleti vonalak és a nyilvános távbeszélő állomások tekintetében is. Telefon fővonallal különösen a megyeszékhely és a nagyobb városok vannak jól ellátva, míg az aprófalvas, kevés potenciális előfizetőt jelentő területek nincsenek bekötve. Sokat javít ezen a helyzeten a ’90-es évek elejétől elterjedő mobil-telefónia, viszont nem tud jelentős mértékben hozzájárulni az Internet elterjedéséhez. A vezetékes telefonhálózattal kapcsolatosan – a MATÁV közlése szerint – az Ukrán határ térségében a forgalom 60-70 százaléka még mindig rádiófrekvenciás továbbítással zajlik és csak a nagyobb településeken, illetve közvetlen közelükben (pl. Záhony) épültek ki a telefonkábel-hálózatok. Az aprófalvas térségekben a

Excellence Rt.

48


MATÁV gazdasági szempontokra hivatkozva nem törekedett a vezetékes hálózatok kiépítésére, ami azonban azt jelenti, hogy a vezetékes telefonhoz kapcsolódó minőségi szolgáltatások, illetve az Internethez való hozzáférés gátolt. A MATÁV monopolhelyzetének lejártával (2001. végén) a vonalas távközlési versenyhelyzet nem javított érezhetően e helyzeten, hiszen a versenytársak is a nagyobb üzleti haszonnal kecsegtető nagyvárosi környezetben próbálnak piaci pozíciókat szerezni. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya megyei szinten (22,6%) az országos értéket (39,7%) csak lassan közelíti (18. számú táblázat). A helyzet hasonló a vezetékes telefonokhoz: jelentősebb számban a városokban érhető el a kábeltelevíziós szolgáltatás. Az összes előfizető közel fele Nyíregyházán található, mivel összesen 14 faluban indult meg kábeltelevíziós szolgáltatás, és a községi előfizetők aránya alig 6% volt 2001 közepén. A kábeltelevíziós szolgáltatás jelentősége nem csak a tájékoztatásban és műsorszórásban merül ki, hanem fontos tényező az Internethez való hozzáférésben is. Jelenleg ezirányú kihasználtsága a telefonvonalon történő internetezéssel szemben igen kicsi. 1999. évi adatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 42 volt a .hu domain szerverek száma, illetve az összes szerver tekintetében 100 ezer lakosra 7,3 szerver jutott. Ez utóbbi adat Magyarországon 1999-ben 52,2 volt, az Észak-Alföldi Régióban pedig 12,9. A megyében 25 teleház található, melyek eloszlása a megyén belül meglehetősen egyenletes. Az Internethez való hozzáférés a kistelepüléseken szinte kizárólag a teleházakban, polgármesteri hivatalokban lehetséges. A magánházaknál való hozzáférés nem jellemző, elsősorban a jövedelmek alacsony szintje miatt.14 Formázott: Felsorolás és számozás

2.5.4 Határátkelők Kárpátalja Problémát jelent a magyar-ukrán határátkelők szűkössége, illetve a logisztikai és egyéb szolgáltatások alacsony színvonala (vasút, kamionterminál) és a hosszú várakozási idő. Ugyanakkor jelentős fejlődési potenciált jelenthet a kibővülő EU leendő keleti határának legnagyobb vasúti átrakóhelye (Záhony és Csop), többek között logisztikai központok létrehozásával (befektetők akvirálása szükségeltetik). Kárpátalján a kelet-európai országokkal közös határokon 17 határátkelő működik, ezekből 7 nemzetközi, 4 államközi és 6 kishatár menti.

14


49

Törölt: ontúli területen


A határátkelők nagy forgalmát új eljárásokkal igyekeznek kezelni és levezényelni. Intézkedéseket hoztak a határforgalmi együttműködés kiterjesztésére és korszerűsítésére is, a határátkelők infrastruktúrájának fejlesztésére, új határátkelők létesítésére. Az ukrán-magyar államhatáron nagy figyelmet szentelnek a Tisza nemzetközi átkelőhely korszerűsítésének: védőtetőt és tisztítóműveket építettek, illetve a TACIS program forrásaiból 2000-ben 2,9 millió eurót fordítottak a Csop-Záhony határátkelőhely ukrán területen lévő részének korszerűsítésére, a határmenti vámhatóságok infrastruktúrájának kialakulását szolgáló anyagi-technikai bázis fejlesztésére. Ugyan így újjáépítésre került sor a kaszonyi, asztélyi, haranglábi, újlaki határátkelőhelyeken is. Kárpátaljának (mint Ukrajna nyugati területének) 460 kilométeren keresztül négy országgal van közvetlen határa: északnyugaton Lengyelországgal (a határ hossza 33,4 km - Nagybereznai járás), nyugaton Szlovákiával (98,5 km - Ungvári és Perecsenyi járás), délen Magyarországgal (130 km - Ungvári, Beregszászi, Nagyszőlősi járás), délkeleten Romániával (205,4 km - Rahói, Técsői és Huszti járás). Kárpátalja határmenti infrastruktúrája: 17 határátkelőhely működik (7 vasúti: Magyarország felé: Csap - Záhony, Szalóka - Eperjeske, Szlovákia felé: Csap Cierna nad Tisou, Ungvár - Mativci, Románia felé: Nevetlenfalu - Halmen, Taracköz Kimpolung, Rahó – Szigot, 6 nemzetközi autóút, 1 nemzetközi légiút és 3 egyszerűsített határátkelőhely.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határátkelőit tekintve a magyar-ukrán viszonylatban hat határátkelőhely működik. Záhony és Csop között vasúti és közúti, melyeknek nyitvatartási ideje 24 órás. Ez nemzetközi áru- és személyforgalom számára, valamint veszélyes hulladék szállításra kijelölt határátkelő. Eperjeske-Uzlovoja között nemzetközi vasúti teherforgalom bonyolódik, szintén 24 órán keresztül. Beregsurány-Luzsanka és Tiszabecs-Vilok viszonylatban nemzetközi személyforgalom bonyolódik autóbusz forgalom kivételével, non-stop. Az 1989-ben ideiglenesen megnyitott BeregsurányLuzsanka határátkelő működési feltételei az azóta eltelt több mint egy évtized alatt nem javultak. Ukrán oldalon kiépítésre került az átkelő, ugyanakkor magyar oldalon lényegesen rosszabb körülmények között várakoznak az átlépésre az utasok. Tiszabecsnél vízi határátkelő is működik a Tiszán. Barabás-Koszini és Lónya-

Excellence Rt.

50

Törölt: i


Zvonkoje határátkelőkön 7-19, illetve 8-16 óra között egyszerűsített határátlépés történhet magyar és ukrán állampolgárok részére. A határátkelők megfelelő száma és kapacitása jelentős tényezővé válik a megye életében, hiszen az uniós csatlakozásunkat követően itt is schengeni határ húzódik majd. A megye versenyhelyzetben lesz a lengyel és szlovák határmenti területekkel a tranzitforgalmat illetően, és a verseny nyertese a jobb szolgáltatásokkal, nagyobb áteresztőképességgel, illetve kapacitással rendelkező terület lesz. A Schengeni Egyezmény, amely már részét képezi az Európai Unióról szóló Amszterdami Megállapodásnak 1990. június 19-én került aláírásra. Az akkor még csak öt tagállam által elfogadott egyezmény részletesen szabályozza többek között a belső és külső határok átlépését, a vízummal, a személyek és áruk áramlásával kapcsolatos kérdéseket, és a személyes adatok védelmét szolgáló intézkedéseket. Az egyezmény jelenleg az Unió tagországain kívül kiterjed Norvégiára és Izlandra is. A szomszédos államokkal szembeni esetleges vízumkötelezettség bevezetése és az áruforgalom, a vámtételek schengeni kiigazítása jelentősen lassítja, ezáltal megnehezítheti majd a keleti szomszédainkkal való kapcsolattartást, ugyanakkor segíti az illegális kereskedelem, a feketegazdaság felszámolását. Figyelembe véve a határainkon túl – így Ukrajnában is – élő jelentős számú magyar kisebbséget, nagy bizonyossággal megjósolható, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk jelentősen gátoltabb lesz. Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar határőrség felkészültsége jelenleg kitűnő: a jogharmonizáció lezárult, a szervezet struktúrája és működése is megfelel az uniós követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy biztosított a határforgalom és a zöldhatárok ellenőrzése, az illegális migrációval szembeni hatékony fellépés, a határőrség rendelkezik az uniós követelményekkel összhangban álló bűnüldöző apparátussal és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges egységekkel. Magyarország uniós csatlakozásának várható időpontja e pillanatban 2004, míg a belső határok lebontására (a schengeni egyezményhez való csatlakozásra) legkorábban 2006-ban kerülhet sor. Ehhez további jelentős beruházásokra lesz szükség: a személyi állományt 14 ezer főre szükséges emelni, a keleti (ukrán és román) határszakaszon 16 új határőrizeti kirendeltséget kell kiépíteni, korszerűsíteni kell az informatikai rendszert.15

15

Forrás: Népszabadság, 2002. 07. 10.

Excellence Rt.

51


Törölt: Környezet-

2.6

Természet- és környezetvédelem

Formázott: Felsorolás és számozás Törölt: és térségfejlesztés

2.6.1 Természetvédelem Kárpátalja Európa-szerte kevés olyan vidék van, amely vetekedhet az itt található zöldövezeti területek mennyiségével és minőségével. Kárpátalján közel 200 magasnövény fajt tartanak számon, melyekből sajnos 44-et a kipusztulás veszélye fenyeget. Az erdei fajok közül legelterjedtebbek: a bükk (58%), a fenyő (31%), a tölgyfa (7%), de megtalálható többek között a nyírfa, vörösfenyő, égerfa, gyertyánfa, tiszafa, gyantás fenyő, kőrisfa és a juhar is. Ezek általában a hegyekben honosak, a barna erdei és hegyi tőzeges gyeptalajokat kedvelik, a jobb minőségű síkvidéki podzolos gyeptalajon és a barna podzolos talajon terjedtek el. Kárpátalján számos történelmi emlékpark van: Nagybereznán - XIX. századi park, Ungváron - Laudon-park, Váralja-park, Munkácson - 140 egzotikus fából és cserjéből álló park, Nagyszőlősön - Perényi-park, Beregváron (Kárpáti) - Schönborn-park, Bustyaházán - XVIII. századi park, Nevickén - Vágner-park(vár), Nagylázon Plotényi-park, Ungcsertézsen - 1848-as park. Vitathatatlan tény, hogy rendezett parkok Kárpátalján már a középkorban is léteztek, és létrehozásuk olyan nemesi családok nevéhez fűződik, mint a Perényi, a Schönborn, a Dohai és a Drugeth család. Nemcsak a parkok létrehozását köszönhetjük nekik, de azt a számos egzotikus növényt is, melyeket a világ különböző részeiről hozattak. Ékes bizonyítéka az elmondottaknak az a tény, hogy 1701-ben az ungvári vár környékén 5 park is létezett: Virágpark, Állatpark, Réti-park, Daru - és Galambpark. Ökörmezőn, Ilosván, Patakófalun és Zsilipen a mai napig nőnek ezeréves tölgyek, Ungváron pedig 500 éves platánok és 300 éves kőrisfák. A helyi növényfajtákon kívül a vidéket számos egzotikus flóra is díszíti. Jelenleg Kárpátalján több, mint 300 egzotikus növényfaj található. Kora tavasztól késő őszig egyik növény virágzik a másik után. Ezek olyan eredeti ritka növények, mint az aranyszínű és zöldes frézia-bokrok, a japán birs halványrózsaszín virágai, a nedzvencki és floridai almafa vérvörös, és a kínai almafa fehér virágai, a birs és japán szakura rózsaszín bimbói és a gesztenyefák vöröses hajtásai. Hát még a ciprusfajták, a himalájai fenyők, douglasik (preudotsuga viridis), örökzöld puszpángok, cotinus coggygria, catalpa syringenfolia, paulovnia tomentosa! Az egzotikus növények között feltétlenül meg kell említeni a magnóliát ("tulipánfa"), mely a távoli Kínában honos. Több fajtája is fellelhető a vidékünken: a rózsaszín Sulanzs, a fehér Kobus és a lila Lenne-magnólia. Tudományosan bizonyított tény, hogy a magnólia belsejének hőmérséklete magasabb, mint a környezetének. Erről megbizonyosodhatunk, ha kezünkkel megérintjük.

Excellence Rt.

52


Sokszínűségében területünk állatvilága sem marad el a növényvilágtól. 80 emlős, 10 csúszómászó, 60 kétlaki, 60 hal és 100 puhatestű állatfaj honos itt. Ukrajna emlős állatainak háromnegyede a Kárpátokban található. Legelterjedtebbek vidékünkön a vakond, róka farkas, barnamedve, borz, nyest, menyét, hermelin, görény, nyérc, vidramenyét, vidra, vadmacska, hiúz, vadnyúl, nyúl, mókus, vaddisznó, őz, és a szarvas. Az erdőkben, a mezőkön és a vízparti, vízközeli helyeken körülbelül 200 madárfaj él. Előfordul itt a siketfajd, a nyírfajd, a császármadár, a fácán, a harkály, a kakukk, a búbos banka, a sarlófecske, a jégmadár, a vízirigó, a fogoly, a fürj, a törpesirály, a baglyok több faja, a galambfélékből a gerle, a kékgalamb. A vízimadarak közül megemlíthetjük a csomhát, a hattyút, a vadlibát és vadkacsát, csörgőrécét, kócsagot, bölömbikát. A csúszómászók közül található itt erdei-, réz-, kockás- és vízisikló, valamint keresztes vipera. Sok a gyík és a mocsári teknős, szalamandra, gőte, hegyi unka, esú- és kecskebéka. Kárpátalja vizeiben található Ukrajna összes halfajtájának majdnem a fele: folyami pisztráng, dunai lazac, pér, Fanciskus agassizi, Aspro stréber, umbra ( umbra krameri), Rhodeus sericeus Pallas, Chondrostoma nasus, magyar folyami orsóhal, muréna, Leuciskus cephalus, harcsa, csuka, tinca tinca, fogas-süllő, Rutilus rutilus, kárász.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megye területén a folyók mentén elhelyezkedő ártéri erdőkön kívül a természetes élővilág alig figyelhető meg eredeti mivoltában. Az ár- és belvízvédelem érdekében tett szabályozások járultak hozzá a megsüllyedt talajvízszint hatására, hogy radikálisan csökkentek a lápterületek, nádasok, a tölgy- és nyírerdők területei. A táj arculatát alapvetően a szántóföldi gazdálkodás területei határozzák meg. Ennek mértéke összefüggésben áll az erdősültség mértékével, amely az országos átlaghoz hasonló, így a szükségesnél kisebb. Az országos jelentőségű védett területek aránya is alacsonyabb az indokoltnál, azonban ezen arányon számottevően javítani fog a Szatmár-Beregi Nemzeti Park létrejötte 2003-ban. A természetvédelem területén cél a teljes ökológiai hálózat megőrzése és rehabilitációja, a kipusztult fajták, illetve fajok pótlása.

Excellence Rt.

53

Törölt: Természetvédelem???

Törölt: ¶ Számos szempontból jelentős esemény lesz


A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv a megyére vonatkozóan meghatározza a magyarországi ökológiai hálózat elemeit konkrétan, az ökológiai magterületeket16 (a Szatmári-sík és a folytatásában húzódó Beregi-Tiszahát, a Tisza záhony-polgári szakasza, a megye területén a magyar-román határ mentén a Kraszna völgyéig terjedő Bátorligeti Ősláp és a Fenyő-erdő), az ezeket összekötő ökológiai folyosókat, a puffer-zónákat és a rehabilitációs területek körét. Formázott: Felsorolás és számozás

2.6.2 Környezetvédelem Kárpátalja A levegőt szennyező káros anyagok kibocsátása Kárpátalján 2000-ben 40,7 ezer tonna (ezen belül a közlekedési eredetű 33,0 ezer tonna), 1999-ben 44,7 ezer tonna (ezen belül a közlekedési eredetű 33,7 ezer tonna), 1998-ban 47,5 ezer tonna (ezen belül a közlekedési eredetű 38,9 ezer tonna) volt. A szennyvízvédelmi létesítmények kapacitása Kárpátalján 2000-ben 48 millió m3-t, 1999-ben 52 millió m3-t, 1998-ban 53 millió m3-t tett ki. A Kárpátalján 2000-ben 1062, 1999-ben 865, 1998-ban 840 tűzeset történt. Invesztíciók a környezetvédelemben: 2000-ben 1,7 millió grivnja, 1999-ben 3,9 millió grivnja, 1998-ban 1,2 millió grivnja volt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megyében viszonylag kevés akut környezeti probléma van. A legfontosabbnak tekinthető hulladék- és szennyvízkezelési, valamint ár- és belvízvédelmi kérdésekkel kapcsolatban a megyében, illetve országosan nemrég elkészített célprogramok megvalósítása a legfontosabb. Kisebb forrásigényű és így helyi eszközökkel is segíthető feladatok: a belterületi zöldterületek növelése; a parlagfű irtása; a környezet- és természetvédelmi együttműködés megerősítése a szomszédos romániai és ukrajnai térségekkel; a megyei ökológiai hálózat megőrzése, rehabilitációja és kiteljesítése. Az országoshoz illeszkedő megyei agrárkörnyezetvédelmi program elindítása; integrált Megyei Környezeti Információs Rendszer létrehozása és működtetése; a környezetvédő civil szervezetekkel közösen indított, a lakosság környezettudatos magatartását elősegíteni hivatott társadalmi akcióprogramok szervezése; végül pedig a környezeti érdekeknek a

16

A biodiverzitás és a természetközeliség fenntartására hivatott területek, amelyeken csak állapotstabilizáló beavatkozások engedhetők meg. Excellence Rt.

54

Törölt: A Kárpátok vidéke egyedülálló ökológiai rendszert alkot, az ukrán Kárpátokban sikerült megőrizni Európa legnagyobb érintetlen erdőterületeit, az Alpokra jellemző növény- és állatvilágot. A Kárpátok bioszféra-rezervátum ökoszisztémája a Föld legértékesebbjei közé tartozik, az UNESCO határozata alapján része a bioszféra-rezervátumok nemzetközi rendszerének.¶ A Kárpátontúli terület a viszonylag kedvező ökológiai helyzet jellemezte térségek közé tartozik, ugyanakkor az utóbbi években szinte évről évre megismétlődő árvíz nagymértékű károkat okoz. Az 1998 novemberi árvíz katasztrofális következményekkel járt és a terület teljes költségvetését jóval megha Törölt: A terület ásvány- és nyersanyagbázisát több mint 30 különböző ásványi kincs csaknem 150 előfordulása alkotja. Előfordulnak itt olyan, Ukrajna más részein nem előforduló anyagok, mint különböző fémötvözetek (polimetál ércek), timsókő, perlit, ceolit, fruolit. A terület elsősorban kősó, perlit, betonit tartalmú agyag, burkolókő (márványos mészkő, dolomit, márvány) kitermelésére szakosodott. Ukrajnában csak itt található ceolit, súlypát, germánium és kaolin. A Muzsaj térségében működő, aranykészletek kitermelésére és feldolgozására létesített ércbánya és feldolgozóüzem tervezett éves kapacitása 120 ezer tonna.


területfejlesztési–gazdasági érdekekkel megvalósítható összeegyeztetése.

való,

ésszerű

kompromisszumokkal

Közvetlen gazdasági haszonnal járó "kitörési lehetőségek" rejlenek ugyanakkor bizonyos környezetgazdálkodási tevékenységekben, mint a szelektív hulladékgyűjtésen alapuló hulladék-feldolgozó ipar ("recycling"), a biotermesztés, az agrár-környezeti programok, az ökoturizmus (természetturizmus), vagy a napenergiahasznosításhoz, illetve egyéb környezetvédő tevékenységekhez szükséges eszközök gyártása – elsősorban a hozzájuk felhasználható állami támogatások és nemzetközi források révén. A megye tagja egy magyar-ukrán-szlovák-román környezetvédelmi egyezménynek, amely a határterületeket összefogó, a vizes élőhelyeket védő megállapodás. Jelentős a környezetvédő civil szervezetek tevékenysége is, amely a szűkebb körben megnyilvánuló helyi tevékenységek mellett tágabb környezetében a környezettudatos gondolkodásmód terjesztésével is elősegíti a környezetvédelem ügyét. A 228 megyei településből mindegyik rendelkezik közüzemi vízellátással, viszont mindössze 68 van közülük szennyvízcsatorna hálózatra kötve (2000). Ez a lakások tekintetében 181.000, illetve 62.000 lakást jelent, ami a közműolló jelentős nyitottságát mutatja. Szilárd hulladék gyűjtés tekintetében elmondható, hogy a 2001. januártól életbe lépett hulladékgazdálkodási törvény előtti, 2000. évi állapotokat tükrözi a mindössze 133 településen meglévő szilárd hulladékgyűjtés. A 65 üzemi lerakóhelyre – szintén ebben az évben – 696 ezer köbméter hulladékot szállítottak, amelyet teljes egészében ártalmatlanítottak. Formázott: Felsorolás és számozás

Excellence Rt.

55


2.7

Az önkormányzati társulások fejlesztési célkitűzései

Kárpátalja Hatalmas lehetőségek, melyek például az export vagy az infrastruktúra terén kínálkoznak Kárpátalján, koránt sincsenek kihasználva. Kárpátalja különleges gazdasági övezetről szóló elnöki rendelet és a különleges beruházási feltételekről rendelkező törvény által felkínált lehetőségeket jobban és hatékonyabban ki kell használni. Hiszen, a különleges gazdasági övezet biztosítja a megyében kitermelt alapanyagok hasznosítását, feldolgozását, a hasznos ásványanyagok felszínre hozását, az ökológiailag tiszta mezőgazdasági termékek feldolgozását, exportja terén, ez mind fontos, mivel ezek az ágazatok a külkereskedelmet, a külgazdasági tevékenységet fejlesztik a megyében. Az európai integráció során az állomok szintjén megvalósuló együttműködés mellett egyre inkább nő a régiók, s ezen belül a határmenti régiók szintjén megvalósuló együttműködési kapcsolatok lehetősége. Közös érdekkel és vállalkozói szellemmel megvalósulhat egy példaértékű elképzelés, amely Magyarország keleti régiójának, pontosabban Záhony és Térsége Vállalkozói Övezetének, valamint Ukrajna, Kárpátalja különleges gazdasági övezetének együttműködését koordinálná. A két fent említett terület különleges kaput képez Európában. Az egyedi geopolitikai helyzet lévén a határmenti régió gazdasági, kereskedelmi és egyéb útvonalak keresztezési pontjában kiváló lehetőséget teremt arra hogy sokoldalú nemzetközi együttműködést folytasson. Abban az esetben, ha sikerülne megvalósítani az intenzív határmenti (ukránmagyar) határmenti együttműködést és kedvezőbbé tenni a feltételeket, akkor a gazdasági kapcsolatok feltétlenül élénkülni fognak és ezért célszerű lenne együttműködve vállalkozni a következő feladatokra is: ¾ egy (már most 2002-ben kidolgozás alatt lévő) logisztikai központ kiépítése Kárpátalján, ¾ közös árutőzsde létrehozása, ¾ tanácsadás, információ gyűjtés EU-s témakörben, ¾ a két ország részére elérhető fontosabb EU programok közvetítése, ¾ fontosabb üzletépítő hálózatok és rendezvények szolgáltatásainak közvetítése, ¾ a gyógyhelyek közös kereskedelmi értékesítése (gyógyszállók építése, forrás és gyógyvizek palackozott hasznosítása), ¾ falusi turizmus kiszélesítése, környezetvédelemből származó előnyök közkincsé tétele, Excellence Rt.

56


¾ az élelmiszer gazdaság további fejlesztése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megyében 1997 óta 10 statisztikai-tervezési kistérségi körzet létezik. A statisztikai körzetek önkormányzati társulásokat foglalhatnak magukba, amelyek feltétlenül nem fedik a statisztikai körzet határait. Ez utóbbi önkormányzati társulások (17 db) szabad elhatározás nyomán, elsősorban azonos cél- és érdekrendszer mentén jöttek létre. Az így egy társulásba tartozó települések érdekérvényesítő képessége, fejlesztési elképzeléseik megvalósításának az esélye nagyobb. A fejlesztési elképzeléseknek minden esetben illeszkedniük kell az adott területegységeket összefogó, közigazgatásilag magasabb szinten lévő terület fejlesztéseibe. A megye statisztikai körzeteibe és a kistérségi társulásokba tartozó települések fejlesztési elképzelései a következőkben foglalhatóak össze: A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének igénye minden kistérségben, a közlekedés összes lehetséges területén (közúti, vasúti, légi és vízi) megjelenik. Hangsúlyos az autópálya igényének megjelenése (M3), az elkerülő utak iránti igény, de találkozunk irreális fejlesztési elképzelésekkel is. A kommunikációs infrastruktúra tekintetében általában a telefon, rádiótelefon és kábeltévé ellátottságot, ISDN hálózatot, teleházakat említik a kistérségek. Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének célja mentén sokféle fejlesztési elképzeléssel találkozunk, hiszen a makrogazdasági és általánosan a megyében meglévő adottságokon kívül minden körzet más, speciális adottsággal rendelkezik. Ide sorolható az ipari parkok, határon túli közös vállalkozások létesítése, logisztikai központok létrehozása, stb. Ehhez kapcsolódik a megyei vállalkozói bázis fejlesztési elképzelése is. A humán infrastruktúra fejlesztése átfogóan jelentkezik a megye egész területén, hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű csoportok képzettségi szintjének emelése és ezáltali bevonása a gazdasági folyamatokba. Szintén fontos részcél a felsőfokú képzettséggel rendelkezők megtartása. A lakosság közérzetét, egészségügyi helyzetét befolyásoló tényezők fejlesztése szintén előkelő helyet kapott a fejlesztési elképzelések között. Megjelenik a közelgő EU csatlakozással kapcsolatos felkészülési igény is, valamint azok a fejlesztési elképzelések, amelyek a megyének és településeinek nagyobb

Excellence Rt.

57

Törölt: gyorsforgalmi úthálózat


ismertséget hozhatnak, azaz tudatos marketing-tevékenység és a gazdaságra ösztönző hatással lévő befektetés-ösztönzés is.

Excellence Rt.

58



3 HATÁRMENTISÉG (EGYÜTTES ELEMZÉS) 3.1

Az intézményi keret és a határmenti együttműködési struktúra

A határmenti térségek együttműködésének jelentős hagyományai vannak az Európai Unióban, amelynek példájára a társult tagállamokban is alakultak un. eurorégiók. Szabolcs-Szatmár-Bereg tagja a Kárpátok Eurorégiónak, amelybe az öt (JászNagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és SzabolcsSzatmár-Bereg ) magyar megyén kívül román, ukrán, lengyel és szlovák területek tartoznak. Ez az interregionális szövetség hozzávetőlegesen 150.000 km2 területet és mintegy másfélmillió embert érint. A Kárpátok Eurorégió jelenleg reform előtt áll, a hozzá fűzött reményeket részben beváltotta, politikai küldetését teljesítette. Nyíregyházán működik a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület, amely a közös finanszírozási lehetőségeket keresi, különös tekintettel a szomszédos országok határtérségeire a partnerség és a programozás elve figyelembe vételével. Az Egyesület foglalkozik a területre vonatkozó programozással, a területfejlesztési eszközök (Phare, Tacis, Interreg) koordinálásával. Pályázati rendszert az Egyesület jelenleg nem működtet, önálló jogi személyként lesz létrehozva egy központi koordinációs titkárság, amely koordinálja majd a pályázati rendszert. Ezt a munkát az összes támogatási forrás felhasználhatóságának vizsgálatával segíteni fogja a Regionális Fejlesztési Munkabizottság. A „Kárpátok Eurorégióért Regionális Partnerségi Program” keretében prioritásrendszert állítanak fel a kisrégiókra, valamint az Eurorégióra egyaránt (ebből látható lesz az is, hogy mely prioritás értelmezhető a határmenti együttműködésre is), feltérképezik és rendszerbe foglalják azon szereplőket, akik a projektek megvalósításában részt fognak venni. 2002. szeptemberére a feladatok megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése, illetve a nyilvánosság érdekében internetes honlapot helyeznek üzembe. A térségben pályázati rendszert a Kárpátok Alapítvány működtet (központja Kassán van, Magyarországi országos alközpontja Egerben található). Az Alapítvány két nagy területen írja ki pályázatait, melyek a következők: a határon átnyúló együttműködés támogatása és az integrált vidékfejlesztési pályázat, további állandó pályázatok az interetnikus kapcsolatok javítása a Kárpátok Eurorégióban, kapacitás-fejlesztési támogatás, a Kárpátok kulturális örökségének megőrzése, valamint az innovatív helyi önkormányzatok támogatása. Egyéb programok keretében nyújtanak támogatást hálóépítésre népek és közösségek között (ez a regionális kohézió és együttműködés eszköze), Közösségi Kiállításra, Kárpátok Kutatási Programra, Vidékfejlesztési Szolgálat Programra, Helyzetjelentés a Kárpátok Eurorégióról programra, Kulturák

Excellence Rt.

59


közötti dialógus és tevékenység elõsegítése a Kárpátok Eurorégióban programra, ROMANET Programra, valamint az Integrált Vidékfejlesztési Tréningen való részvételre. A legfőbb intézményi együttműködés maga a Kárpátok Eurorégió szervezete, amely 1993 februárjában alakult meg. Minden tagországban megtalálható egy területi igazgatósága, amely Magyarország esetében Szabolcsban rendelkezik székhellyel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács és Kárpátalja megye közhatalmi, közigazgatási szervezetei (megyei politikai vezetők, területfejlesztési feladatokkal foglalkozó szervezetek) szoros kapcsolatban állnak, a partneri viszony jónak mondható. A különböző európai uniós támogatások segítségével (PHARE CBC, CREDO) az együttműködés saját erőn felüli támogatást is kaphat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tagja az Európai Régiók Gyűlésének, valamint kiterjedt testvérmegyei kapcsolatokkal rendelkezik, így például az ukrajnai Kárpátalja és romániai Szatmár megyével is ilyen viszonyban áll. A Kárpátok Eurorégió keretein belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a romániai Szatmár és az ukrajnai Kárpátalja részvételével már Interrégió néven egy háromoldalú programrégió is megalakult. A határmenti együttműködés jelentős része a Kárpátok Eurorégión belül működik a Kárpátok Alapítvány finanszírozása mellet, melynek központja Kassán van (Szlovákiában), és fiókjai Magyarországon – Egerben, Ukrajnában – Ungváron. Mint pozitív példát ki kell emelni a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulását (KHMÖT), amely 1994-ben jött létre és 2001-ben volt jogilag is bejegyezve. A KHMÖT megalakulása révén lehetőség nyílt arra, hogy a hagyományokat figyelembe véve a magyarok, románok, szlovákok, németek lakta határmenti községek, települések lakosai az eddiginél még hatékonyabban dolgozzanak. Az „Autoport-Csap” üzleti tevékenysége. A Csapi Nemzetközi Kamionterminál nagygazdasági előnyökkel rendelkezik (10 hektáros harmadsorban kijelölendő földrészlege van) és pedig magas európai szinvonalú szállitó-expeditori szolgáltatások és a raktárári hálózat szolgáltatások.

Excellence Rt.

60


3.2

A határmenti együttműködés tapasztalatai és a munkakapcsolatok minősége


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének helyzeti előnyt jelent, hogy az országon belül csak itt található közös ukrán–magyar határszakasz, ezt az adottságot viszont eddig nem használta ki megfelelően. Bár a határ menti önkormányzatok között aktív kapcsolatok alakultak ki (létrejött egy határ menti fejlesztési szövetség is Lónya és a környező települések részvételével), a szorosabb együttműködésnek számos akadálya van. A határforgalom nagy részét elsősorban az un. megélhetési turizmus kategóriába tartozó határátlépők adják, és a forgalmi csúcsok erősen függnek az érvényben lévő vámrendelkezésektől. Magyarország és Ukrajna európai uniós csatlakozása nagy valószínűséggel nem azonos időpontban következik be, így számolni kell azzal, hogy egy átmeneti időszakban szorosabb határőrizeti és vámintézkedések lesznek érvényben ezen a határszakaszon. Ezt megfelelő háttérinfrastruktúrával támogatni szükséges, amely előrevetíti többek közt a logisztikai tevékenységek, befektetések növekedését. A gazdasági kapcsolatokat jól jellemzi, hogy az ukrán befektetések mintegy 40%-a marad a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is magába foglaló Észak-Alföldi Régió területén, ugyanennyi áramlik Budapestre. Az ukrán érdekeltségű gazdasági szervezetek 99%-a bt és kft., ezen belül a betéti társaságok aránya 87%. 1999-es adatok szerint Magyarország első helyen áll a Kárpátalja megyében befektetett tőke tekintetében, de ez az ukrán gazdasági helyzet miatt nem jelent kölcsönösségi viszonyt. A gazdasági kapcsolatok fejlődését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is elősegíti, mivel 2001 áprilisában 133 taggal létrehozta a magyar-ukrán tagozatát, jelenleg 150 vállalkozás a tagja. A tagozatban minden ágazat képviselteti magát, a vállalkozások 80%-a a megyei illetőségű. A magyar cégek érdeklődése az ukrán partnerek felé erősödik (a Nyugat-Magyarországi Régióból is). Ez az érdeklődés főként a bérmunka miatt a konfekcióipart és a textilipart jelenti, de az élelmiszeriparban, a csomagolóiparban történő kapcsolatfelvétel is jelentős. Az üzleti kapcsolatok vonatkozásában már nem csak a késztermék iránt, hanem a feldolgozandó termék iránt is kölcsönös az érdeklődés. Kárpátalján szintén megalakult az ottani kereskedelmi és iparkamara ukrán-magyar tagozata. A két szervezet elsődleges célja, hogy elősegítsék a vállalkozók kapcsolatfelvételi, találkozási lehetőségeit. Fontos megemlíteni, hogy Ukrajnában az üzleti kockázat már nem tekinthető általánosnak, a „nemfizetésre” vonatkozó bizalmatlanság már nem megalapozott.

Excellence Rt.

61

Törölt: elősegítését Törölt: Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Törölt: -ben Törölt: az Törölt: -magyar


A határ menti vidék fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú lenne vegyes vállalatok létrehozása és működtetése, valamint jelentős szerepet játszhatnak a térség fejlődésében mindkét oldalon az ipari parkok. A „tradicionálisan” elmaradott határmenti területek sajnos egyelőre nem érzékelik a határmentiségből fakadó lehetőségek előnyét. A negatívumok között említhető a megélhetési turizmushoz kötődő, jogszabályellenes cselekmények nagyobb száma, a gazdasági helyzettől nagyban függő egészségügyi veszélyeztetettség (pl. tbc az ukrán – román területeken). A gazdasági kapcsolatok mellett jelentős a kulturális alapokon nyugvó együttműködések száma, amelynek jelentős mértékben mozgatórugói az egyházak, illetve az oktatási – elsősorban felsőoktatási – intézmények. A határmenti együttműködési kapcsolatok pozitívak, mivel alulról jövő kezdeményezésekként valósultak meg és az együttműködő intézmények, szervezetek mindegyikének érdekében áll a kapcsolatok fejlesztése. Az eddig megvalósult, nagyrészt kulturális és oktatási projekteken kívül lehetőség és szükség van a kapcsolatok intézményes formában való kiterjesztésére a gazdaság, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a logisztika és egyéb szektorok területére. E kapcsolatok további erősítésében igen fontos szerepet tölthet be a civil társadalom és a non-profit szektor. A következő hónapok és évek feladata lesz ezen intézményi keretek meghatározása, tisztázása, az egymásnak megfelelő szintek és partnerek meghatározása ukrán és magyar oldalon úgy a programozás, mint a döntéshozatal oldalán. A hatékony együttműködés alapfeltétele, hogy már a kezdetekkor meghatározásra kerüljenek a keretek és struktúrák, amelyeken keresztül a közös projektek és programok előkészítése, jóváhagyása, megvalósítása és értékelése zajlik. Mivel Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye együttműködése elsősorban a megyei szintű együttműködésen alapul, célszerű feltüntetni a testvérmegyei kapcsolatokat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetesen Kárpátalja megyével testvérmegyei kapcsolatban áll, ezen kívül Romániából Hargita, Lengyelországból Radom, Csehországból Havlickuv Brod megyék testvérmegyéi Szabolcs-SzatmárBeregnek.

Excellence Rt.

62

Törölt: . Szintén


Szabolcs-Szatmár-Bereg következők: Város Baktalórántháza

Csenger Demecser Dombrád Fehérgyarmat

Ibrány

Kisvárda Máriapócs

Mátészalka

Nagyecsed Nagyhalász

Excellence Rt.

megyei

városok

testvérvárosi

kapcsolatai

a

Testvérváros Kapcsolat jellege Gyergyócsomafalva (RO), Együttműködési megállapodáson Lancut (PL) alapuló hivatalos, rendszeres kapcsolatok. Diákcsere-programok, protokolláris találkozók, kulturális, gazdasági együttműködések jellemzik. Kovászna (RO), Tasnád Több mint tíz évre visszanyúló (RO), Negresti-Oas (RO) rendszeres, sport és kulturális jellegű kapcsolatok. nincs nincs Skydra (GR), Nagyszőlős Együttműködési megállapodáson (UA), Sárközújlak (RO) alapuló hivatalos kapcsolatok, melyek elsősorban kulturális, protokolláris jellegűek. Emellett a román és ukrán testvérvárosokkal gazdasági-kereskedelmi kapcsolat, míg a göröggel gyermeküdültetés is kialakult. Szádelő (SK), A városokat baráti kapcsolat fűzi Várhosszúrét, (SK), össze, ami diákok, sportolók Nyarádszereda (RO) csereüdültetésében, kulturális rendezvények szervezésében ölt testet. Kézdivásárhely (RO), Rendszeres testvérvárosi kapcsolat Karmiel (IL), Prien (D) alakult ki, ami kulturális, oktatási, gazdasági és protokolláris jellegű. Mezőpetri (RO) Két éves testvérvárosi kapcsolat, ami főként polgármester-találkozókra, diákcsere-programokra és közös pályázat készítésére terjed ki. megállapodáson Nagykároly (RO), Munkács Együttműködési hivatalos, rendszeres (UA), Zevenaar (NL), alapuló kapcsolatok, melyek diákcsereVittoria (I) programokra, kulturális, egészségügyi, környezetvédelmi és karitatív területekre épülnek. A testvérvárosok Szatmár-Expon való részvétele a gazdasági kapcsolatokat hivatott elősegíteni. nincs Sarmaság (RO) Kulturális, egyházi, oktatási és protokolláris jellegű testvérvárosi kapcsolat.

63


Nagykálló

Nyírbátor

Nyíregyháza

Rakamaz Tiszalök Tiszavasvári Újfehértó

Vásárosnamény Záhony

Metzingen (D), (UA), Gebera Raziborz (PL)

Pécső A kultúra, az oktatás, a sport (IL), területére, hivatalos és családi találkozókra épülő, rendszeres kapcsolatok. Nagykároly (RO), A ’90-es évek utolsó negyedében Szilágysomlyó (RO) kialakult, rendszeres, kulturális, oktatási és gazdasági jellegű testvérvárosi kapcsolatok. Ungvár (UA), Eperjes (SK), A város elsősorban a szomszédos Kajaani (Finno.), Iserlohn országok városaival, illetve a nyugat(D), St Albans (GB), európai EU tagállamokkal törekszik. Rzeszów (PL), Kiryat kapcsolat kialakítására. Motzkin (IL), Testvérvárosaival hivatalos, Szatmárnémeti (RO) rendszeres, kulturális, oktatási, sport, protokolláris jellegű kapcsolatot épített ki. nincs Kalotaszentkirály (RO), Hosszú ideje tartó kulturális, oktatási Stuttgart (D) és egyházi jellegű kapcsolatok. Szilágysomlyó (RO), Szerződéssel nem rögzített, Kalotaszeg-Körösfő (RO) rendszeres, kulturális és oktatási jellegű kapcsolatok. Árpástó (RO) 1992-ben kialakult hivatalos, rendszeres kapcsolat, ami elsősorban kulturális, gazdasági és a családok közötti kapcsolatok ápolását jelenti. Vammala (Finno.), Kulturális és protokolláris jellegű Beregszász (UA), Olgod testvérvárosi ill. baráti kapcsolatok. (DM), Nagykapos (SK) Csap (UA), Tiszacsernyő Húsz éves rendszeres, hivatalos (SK) kapcsolat. Diákcsere-programok, protokolláris találkozók mellett kulturális és gazdasági területre is kiterjed.

Kárpátalja megye településeinek testvérvárosi/falusi kapcsolatai: Város Ungvár (Uzhgorod)

Excellence Rt.

Testvérváros Nyiregyháza (H), Kosice (SK) Mihalovce (SK), Békéscsaba (H) Czech Lipa (CZ), Darmstadt (D), Orel (RU) Horsensi (NL), Corvalis (USA).

Kapcsolat jellege Partneri együttműködési megállapodáson alapuló hivatalos, rendszeres kapcsolatok, melyek elsősorban kulturális, szociálisgazdasági jellegűek (diákcsere, közös sport rendezvények, gazdasági együttműködés, közös kulturális rendezvények – művészek, szobrászok, tudományos-történelmi, 64


Beregszász (Beregovo)

Munkács (Munkacsevo)

Szolyva (Svaljava)

Péterfalva

Csetfalva

Rahó (Rahovo)

Csop Técső Irsava Nagy Berezna Perecsen

Excellence Rt.

könyvtári, levéltéri stb. jellegű együttműködés) Vásárosnamény (H), Partneri együttműködési szerződéKecskemét (H), Gödöllő sen alapuló, protokolláris találkozók, (H), Csikszereda (RO), kulturális együttműködések jellemzik. Bácska (YU) Mauszlausz, (NL). megállapodáson Mátészalka (H), Presov Együttműködési hivatalos, rendszeres (SK), Mijelec (PL), Zenta alapuló kapcsolatok, melyek elsősorban (YU) kulturális, szociális-gazdasági jellegűek (diák csere, közös sport rendezvények, gazdasági együttműködés) megállapodáson Stara L”ubovna (SK), Együttműködési hivatalos, rendszeres Spisska Nova Ves (SK), alapuló kapcsolatok, szoros kulturális és Nyírmihálydi (H) egyházi jellegű kapcsolatok a szlovákokkal (közös munkával most építik a szolyvai templomot, ifjú sportolok versenyei lebonyolítása mind UA, mint SK-ban) Uszka falu (H) Együttműködési megállapodáson alapuló rendszeres kulturális és egyházi jellegű kapcsolatok (falu napok, jurta tábor, folklór ünnepség, stb.) Tiszadada (H) Együttműködési megállapodáson alapuló rendszeres kulturális és egyházi jellegű kapcsolatok (falu napok, jurta tábor, folklór ünnepség, stb.) megállapodáson Deszk (H), Budapest V. Együttműködési alapuló hivatalos, rendszeres ker. (H), kapcsolatok, szoros kulturális és az tervezett – Svidnik (SK) egészségügyi kapcsolatrendszer Záhony (H) Rendszeres, hivatalos protokolláris találkozók. megállapodáson Márámoros Sziget (RO), Együttműködési hivatalos protokolláris tervezett – Kazincbarcika alapuló találkozók. (H), Bardijevo (SK) Poprad (SK) Együttműködési megállapodáson alapuló hivatalos protokolláris találkozók. Snina (SK) Rendszeres testvérvárosi kapcsolat alakult ki, amely kulturális, oktatási, gazdasági jellegű. Gumenne (SK) Már 30 éves stabil kapcsolatrendszer működik kulturális (folklór 65


együttesek, zenekarok, művészek tárlatai kiállítások) és gazdasági téren, hivatalosan 1999-bne lett aláírva az együttműködési megállapodás.


Excellence Rt.

66


4 ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK (SWOT ANALÍZIS) Kárpátalja: tervezői javaslat ERŐSSÉGEK • • • • •

•

GYENGESÉGEK

A magyar nyelv széleskörű ismerete a határ • mentén • Természeti kincsek (pl.: a terület több mint 50%-a erdővel borított, ásvány- és termálvíz) • A megye növekvő lakossága

•

A gazdálkodó szervezetek 71,8%-a termelő szektorban tevékenykedik

a

• A magántulajdonban lévő vállalkozások és • szervezetek állítják elő az ipari termékek • 93,3%-át • Nemzetiségi oktatási intézmények megléte

Nehezen megközelíthető területek Az utak és a vasutak minősége az elmúlt évek során jelentősen romlott Magyar-ukrán határátkelők szűkössége A logisztikai színvonala

szolgáltatások

alacsony

A mezőgazdasági termékekből nem önellátó Alacsony K+F tevékenység Szolgáltatások alacsony színvonala Elvándorlás tapasztalható a megyéből

•

Az ipari fejlődés alacsony színvonala

•

A termelőerők fejlettsége elmarad az ukrán átlagtól

•

Lemaradás a szociális infrastruktúra területén

és

•

A vállalkozások kisvállalkozás

mikro,

•

A szállodai szolgáltatások alacsony színvonala

89%-a

gazdasági illetve

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

•

Földrajzi elhelyezkedés

•

•

Idegenforgalom

A természet állapotának romlása (Tisza) az együttműködés hiányában

•

Gazdasági együttműködés fejlesztése

•

Ismétlődő árvizek

• •

A Magyarországgal folytatott kereskedelmi • forgalom évről évre növekszik Külföldi működő tőke bevonása (külföldi • cégek számára formájában is)

végzett

bérmunka

•

•

Jelentős struktúraváltás következett be a • szolgáltató iparágak javára

•

A megye jelentős üdülőhelyként ismert

•

A szolgáltatóipar súlya az utóbbi években jelentősen nőtt

•

A kiépített vasúti szállítókapacitás a mai kihasználtsági szint többszörösére képes

•

Tiszán való folyami hajókikötő létesítése

Excellence Rt.

rekreációs-

A közúti közlekedés emissziós hatásának növekedése A schengeni határ létrejötte, mely által a határátkelés nehezebbé válhat A külföldi beruházások elkerülik a megyét Hosszú távon megszűnik az állam garantált beruházási adókedvezmény

által

és

67

Törölt: Jelentős a külföldi cégek számára végzett bérmunka aránya


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ERŐSSÉGEK •

•

GYENGESÉGEK

Tranzitforgalom és logisztikai szerepkör • szempontjából kedvező földrajzi elhelyezkedés • Viszonylagosan nagy szennyeződés- • mentes területek

•

Beruházásra alkalmas rendelkezésre állnak

•

Felhalmozott tapasztalatok a • területfejlesztés, programkészítés, forrásfelhasználás területén • Fiatalos korösszetétel •

• •

területek

A gazdasági fejlődés kiindulópontjai adottak Ez túl általános! (klaszterek – csak • 1 van!)

Viszonylagosan nagy távolság a fővárostól (időbeli?) Hiányzik az autópálya Az ár-és belvízvédelmi létesítmények nem nyújtanak elegendő védelmet (ez ellentmond a helyzetelemzés megállapításának) Határmenti területek és a megyeszékhely közötti fejlettségbeli különbségek nagyok Magas munkanélküliség Gyenge termőképességű aránya magas

földterületek

Magas a halmozottan hátrányos helyzetű népesség aránya

•

Az agrártermeléshez szükséges • tapasztalatok és a hagyományos termékkör adott

•

A munkaképes korú lakosság képzettségi szintje alacsony, a diplomások nem maradnak a megyében

Jelentős mennyiségű rendelkezésre

•

A lakosság egészségi országos átlagnál rosszabb

A Kárpátok Eurorégió magyar tagozatának • irodája Nyíregyházán működik.

•

A Kárpátok Eurorégió Regionális fejlesztési munkabizottságának központja Nyíregyházán található.

munkaerő

áll •

LEHETŐSÉGEK •

állapota

az

A megye marketingje nem kielégítő, a negatív összkép eloszlatására kevés intézkedés irányul, a pozitív eredmények nincsenek megfelelően hirdetve

VESZÉLYEK

Az európai uniós csatlakozást követő • földrajzi pozícióból fakadó gazdasági politikai feladatok munkalehetőséget teremtenek (az intézményrendszer • fejlődésének következtében?)

•

A határon túli területekkel való gazdasági – kulturális kapcsolattartás megnehezedik

Jó kapcsolat a szomszédos hatóságaival (ez most nincs?)

állam •

•

A keleti piacokkal való kiépült gazdasági kapcsolatok ismét visszaeshetnek (miért?)

Javuló közlekedési, megközelíthetőségi • helyzet (M3-as, V. korridor + ???)

•

A hátrányos helyzetű rétegek nem tudnak felzárkózni a fokozott ütemű fejlődés miatt

A Strukturális Alapokból való támogatások • jelentős fejlesztéseket tesznek lehetővé (többi EU-s forrás? Kohéziós Alap, INTERREG pl.)

•

Nem megfelelő együttműködés a környezeti ártalmak elkerülése érdekében a szomszéd államokkal (ez már most gyengeség)

Gazdasági–társadalmi fejlődés • szempontjából az országos átlaghoz való felzárkózás felgyorsul / megvalósul

Abszorpciós képesség?

•

A megye adottságainak fejlesztések indulnak be

•

A logisztikai szerep növekedése?

Excellence Rt.

A schengeni határok miatt megnövekedett biztonságpolitikai feladatok (ez nem inkább lehetőség)

megfelelő

68

Törölt: Gyorsforgalmi utak hiányoznak


A határmenti térség összesítve: ez közösen készítendő el, moderátor segítségével! ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

•

Közös fejlesztési elképzelések (kik között?) •

•

Tradicionális kapcsolatok, együttműködés • a kultúra, a művészet és oktatás terén

•

• • •

Kiváló helyi szintű politikai (? – inkább intézményi) kapcsolatok (pl. kamarák, • közigazgatási intézmények – ha igaz) A magyar nyelv széles körű ismerete az • ukrán oldalon • Gazdasági övezet a határ mindkét oldalán • (???) Potenciális munkaerő-tartalék +

LEHETŐSÉGEK •

•

•

•

Az itt kiépítendő V. folyosó vonzóbbá teheti a térséget a befektetők számára és a terület könnyebben megközelíthetővé válik

•

K+F együttműködés

Excellence Rt.

Túlzsúfolt határátkelők, kiépítetlen infrastruktúra, hosszú várakozási idő Nehezen megközelíthető területek Forráshiányos kulturális együttműködések Együttműködés és összehangoltság hiánya a természet- és környezetvédelem terén Alacsony tőkeellátottság

•

Korszerű termelési láncok hiánya

•

Értékesítési csatornák ország-orientáltak

•

Extenzív mezőgazdasági termelés

•

Jelentős hozzáadott értéket termelő vállalatok tartós válsága (mezőgazdaság)

•

Befektetés-ösztönzés alacsony szintje

•

Üzleti infrastruktúra részleges hiánya

VESZÉLYEK

Kiaknázatlan potenciálok az idegenforgalom terén (komplex turisztikai programok) • Állami szintű politikai kapcsolatok diplomáciai erősödése • Az ukrán oldali magyar nemzetiség híd szerepet tölthet be a kapcsolatok további fejlődésében

Elhanyagolt hajó- és csónakkikötők, a vízi szállítás hiánya a Tiszán

•

A Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása • (???)(szállítás, hajó- és csónakkikötők, vízi turizmus, sporthorgászat, természet- és • környezetvédelem fejlesztése)

•

A területfejlesztési intézményrendszer hiánya Ukrajnában (???)

A határ két oldala közötti fejlettségbeni különbség Statisztikai rendszerek különbözősége (nehéz az összehasonlító adatok standardizálása) – ez már most gyengeség Eltérő szabványok a telekommunikációban – ez már most gyengeség Centralizált államigazgatási döntéshozatal (mi van ezzel? kialakul? létrejön?)

69

Törölt:


5 ÁLTALÁNOS PROGRAMCÉLOK 5.1

Bevezetés

Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös határon átnyúló együttműködési programjai ezidáig részben Phare-támogatással (Phare Credo projektek), részben helyi források bevonásával valósultak meg. A jelen dokumentum új keretekbe próbálja foglalni az együttműködést – magyar oldalon a Phare – az EU-csatlakozás után az Interreg –, ukrán oldalon a Tacis program segítségével, összehangolásával. A következő fejezetekben meghatározott prioritások és intézkedések a két térség statisztikai adatokra épített helyzetelemzésén, a helyzetelemzés alapján készített SWOT-elemzésen és helyszíni látogatások, megbeszélések, egyeztetések alapján kerültek meghatározásra. A tervezés a Phare és a Tacis határon átnyúló együttműködési programok (CBC) és az Interreg program eddigi tapasztalatainak figyelembe vételével történt. A célok a két ország területfejlesztési irányelveivel és stratégiai tervdokumentumaival, illetve az Európai Unió vonatkozó jogszabályaival összhangban kerültek felállításra. A tervezett együttműködési program fő céljaként a határ két oldalán elhelyezkedő térségek közötti fejlettségbeni különbségek csökkentése határozható meg, ezen belül a két terület gazdasági potenciáljának növekedése a gazdaság, a humán erőforrások, az infrastruktúra és a környezet fejlesztésén keresztül. Az együttműködési program kidolgozása során szem előtt tartandó szempontok -

a két program (Phare és Tacis) különbözősége és összehangolása;

-

a Tacis és az Interreg programok összehangolhatósága – Magyarország várható EU-csatlakozásának fényében.

Excellence Rt.

70


5.2

A nemzeti területfejlesztési koncepciók irányelvei

Ukrajna Ukrajnában a területi politika irányelveit az Állami regionális politika Koncepciója (a továbbiakban – Koncepció) határozza meg. A Koncepció tartalmát 2001. évben, a N341/2001. számú Elnöki Rendeletben17 szabályozták. (Jelenleg áll előkészítés alatt – az Ukrán Parlament még nem fogadta el – a depressziós régiók és területek fejlesztéséről szóló törvény.) Ukrajna állami regionális politikája szerves részét alkotja a nemzeti szociálisgazdasági fejlődési stratégiájának az „Ukrajna – 2010”, s ezen belül szorosan kapcsolódik az adminisztratív reform megvalósításához. A Koncepció szerint az állami regionális politika tárgya a közigazgatási egységek vagy azok csoportjai, alanyai pedig a központi és a helyi végrehajtó testületek, valamint a helyi önkormányzatok. A törvény világosan meghatározza a regionális szereplők feladatait, de nem korlátozza őket központi kormányzati ügynökségekkel. A Koncepció egyértelműen megfogalmazza a „dinamikus, kiegyensúlyozott gazdaságfejlesztés és a szociális és gazdasági helyzet stabilizációjának” célját, s a továbbiakban „a nemzeti jólét növelése a természeti erőforrások, a régiók tudományos-technológiai potenciáljának hatékony kihasználásával és a régiók közti szoros együttműködéssel” való célkitűzéseket sorolja fel. Az ukrán régiók történelmüket és demográfiai trendjüket tekintve különbözőek. Részben Ukrajna regionális politikájának részét alkotják a helyi és interregionális szintű társadalmi és gazdasági fejlesztést célzó és egyben segítő intézményi és gyakorlati eszközök is. Ukrajna regionális politikájának célja, hogy elősegítse a régiók kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődését, a fejlettségi különbségek csökkentését és a regionális gazdasági szerkezet javítását, s ezen belül minden régió számára egyenlő esélyeket kell biztosítani és a régiók demográfiai, természeti és gazdasági erőforrásai vagy más kedvező adottságai tökéletes kihasználására. Az első ukrán intézményesítési kísérlet az „Állami regionális gazdaságpolitika koncepciójáról" szóló törvény volt. A törvény az állami regionális gazdaság-fejlesztési politikát a következőképpen definiálja: „Komplex szervezeti, törvényi és gazdasági állami intézkedések az ország területfejlesztésére az aktuális stratégiai célokkal összhangban”. Viszont, a „gazdasági" szó ellenére, a politikai tervezetet a törvényalkotók olyan komplex megközelítésként kezelik, amelynek feladata a

17

Ez az Elnöki Rendelet, az utolsó azon Elnök Rendeletek közül, amelyek jogilag Törvény erejével bírnak. Excellence Rt.

71


regionális politikai kérdések megoldása: mint pl.: szociális szféra, az ökológia, az interregionális és határokon túlnyúló együttműködések. 1994-ben a volt Szovjetunió utódállamai közül Ukrajna írta alá elsőként a „Partnerségi és együttműködési egyezményt" az Európai Unióval. A megegyezés 1998-as ratifikációját követően Leonid Kucsma elnök rendeletben szabályozta „Ukrajna EU-integrációjának stratégiáját”. Az átfogó dokumentum kilenc főbb integrációs irányt jelöl ki, amelyek között szerepel a jogharmonizáció kérdése és Ukrajna regionális integrációja is: „A partnerségi és együttműködési egyezmény”, az Önkormányzatok Európai Chartája és az Európai Unió, illetve az Európa Tanács vonatkozó törvényei jelentik a regionális integráció alapját. A regionális integráció feltételezi a kapcsolatfelvételt az ukrán régiók és az EU-tagállamok, valamint a csatlakozásra váró többi közép-kelet-európai országgal, a kapcsolatok továbbfejlesztését a stratégiában meghatározott irányokkal összhangban és végül az integrációs folyamat súlypontjának fokozatos áthelyezését a végrehajtó hatalom központi szerveiről a régiókra, a helyi önkormányzati testületekre, végső soron az ukrán állampolgárok részvételének biztosítását...”. Ukrajna esetében, az EU elveire és követelményeire épülő területfejlesztési politika kialakítása elkerülhetetlen függetlenül attól, hogy Ukrajna valaha felvételt nyer-e az Európai Unióba, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a területi tervezés integrált és átfogó megközelítésének kialakítása az ukrán állam elemi érdeke. Az EU kritériumaira alapozott regionális politika bevezetése hosszú távon mindenképpen fontos előnyöket biztosíthat Ukrajna számára, nem utolsó sorban az EU Strukturális Alapjaiból való részesedésben. Magyarország Az Országos Területfejlesztési Koncepció a területi politika irányelveit alapvetően két összefüggési rendszerben határozza meg: 1) irányelvek a nemzetközi integráció elősegítése érdekében E cél érdekében a magyar területi politika szorgalmazza az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohéziót központba állító területi politikájának kiterjesztését egész Európára; a határ menti térségek összehangolt fejlesztését, támogatja az Európai Unió kiterjesztése mellett az egész Európát magában foglaló területfejlesztési stratégia kidolgozását Közép- és Kelet-Európára; az egyes térségek, különösen az elmaradott területek, erőteljesebb bekapcsolását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe.

Excellence Rt.

72


Ezen belül az OTK kiemeli a szomszédos országokkal való együttműködés fontosságát elsősorban a gazdaságfejlesztés, a természeti értékek és az erőforrások közös védelme terén, illetve szorgalmazza közös területfejlesztési koncepciók kidolgozását és megvalósítását. 2) a területfejlesztési politika országos céljai, irányelvei és feladatai A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a területfejlesztés átfogó céljai közé sorolhatók a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése; a tartós gazdasági növekedés, a versenyképesség javítása és a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése; az innováció térbeli terjedésének elősegítése; valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása. Az Észak-Alföldi Régió, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában az OTK a következő célokat tűzi ki: - A gazdaságfejlesztés terén elsődleges fontosságú a kialakult ipari potenciál megőrzése és szelektív fejlesztése, az agrárgazdaság integrált fejlesztése, illetve az adottságok jobb kihasználása az idegenforgalom terén. Nyíregyháza vonatkozásában a koncepció kiemeli a kutatási-oktatási centrum funkció erősítésének szükségességét. Szintén kiemelt helyen szerepel a záhonyi vállalkozási övezet fejlesztése és egy Záhonyhoz, illetve Nyíregyházához kötődő logisztikai központ kialakítása, a közúti és vasúti szállításra alapozva. - A humán erőforrások fejlesztése vonatkozásában kiemelendő a közoktatás színvonalának emelése, a középfokú oktatás differenciált fejlesztése, Nyíregyháza egyetemi központtá való fejlesztése, a kutatás-fejlesztés tekintetében pedig Nyíregyháza mint nemzetközi innovációs-technológiai központ a területi transzferközpont szerepét töltheti be. - A műszaki infrastruktúra fejlesztése terén a legfontosabb feladatok között szerepel az M3-as autópálya megépítése Polgárig, majd a magyar-ukrán határig; az M3 autópálya – Debrecen (4. sz. főút) között gyorsforgalmi út megépítése; a csatornázási és tisztítómű-fejlesztések; a nyíregyházi szennyvíztisztító bővítése és továbbfejlesztése; az ivóvíz minőségét javító fejlesztések, a vízgazdálkodás, azon belül pedig elsősorban az árvízvédelem javítása.

Excellence Rt.

73


5.3

Az EU irányelveinek való megfelelés

A dokumentum az Strukturális Alapok alapelvei szerint készült: Partnerség A határon átnyúló együttműködési programok legfontosabb alapelve a partnerség. Ez vonatkozik a határ két oldalán fekvő térségek lakói közötti kapcsolatokra, a helyi és a regionális hatóságok közötti együttműködésre, a közintézmények és a magánszféra között megvalósuló partnerségre, az országos szervek és a helyi/regionális hatóságok közötti együttműködésre, valamint az Európai Unió intézményeivel kialakított kapcsolatokra. A határon átnyúló kapcsolatokban résztvevő szereplők széleskörű partnersége alapfeltétele a kapcsolatok hatékony fejlesztésének. Komplementaritás és addicionalitás A határon átnyúló együttműködési program összhangban van a két ország nemzeti, regionális és helyi területfejlesztési programjainak célkitűzéseivel, azokhoz illeszkedve, a nemzeti szinteken túllépve közös problémák közös megoldására irányul. Az Európai Unió forrásai nem helyettesítik az egyes országok helyi fejlesztési tevékenységét, hanem azok kiegészítésére szolgálnak, hogy ezáltal az intézkedések sikerét, azok multiplikátor hatását növeljék. Más programokkal való koordináció és koherencia A Phare CBC és a Tacis programok szabályainak figyelembe vételén kívül fontos a tagjelölt országok és az Európai Unió egyéb programjainak szem előtt tartása is. A Phare CBC program, mint a Phare program eleme, összhangban áll az Előcsatlakozási Alapok tartalmával, célkitűzéseivel. A tervezett határon átnyúló együttműködési program céljai összhangban állnak az Európai Unió programjaival is – megfelel a Strukturális Alapokra vonatkozó alapvető szabályozásnak, és az Interreg program működési mechanizmusát is figyelembe véve készült. Társfinanszírozás Az Európai Unió támogatási programjainak feltételeivel megegyezően a jelen program intézkedései is csak úgy valósíthatók meg, amennyiben a közösségi forrásokat hazai társfinanszírozás egészíti ki.

Excellence Rt.

74


5.4

Egyéb EU programoknak és a nemzeti programoknak való megfeleltetés

Európai Unió A javasolt prioritások és intézkedések összhangban vannak az Európai Unió egyéb programjaival is. Figyelembe vettük, hogy a jelenlegi Phare-Tacis együttműködés a közeljövőben várhatóan Interreg-Tacis együttműködéssé alakul, amit az Európai Bizottság is támogat, ezt támasztja alá többek között a 1260/99. számú Tanácsi Rendelet 20(2) cikke is, melynek értelmében megfelelő koordinációra van szükség az Interreg program és a Phare, Tacis, valamint MEDA programok között. Az eddigi Phare-Phare és Interreg-Phare típusú határon átnyúló együttműködési programok utóbbi évekre jellemző gyakorlatát követjük, amikor közös programozást vezetünk be az ukrán-magyar együttműködési program esetében is. A közös programozással szorosan összefüggő kérdés az intézményfejlesztés – azaz a határon átnyúló együttműködési struktúrák erősítése. A programozás során szem előtt tartott Európai Uniós jogszabályok és irányelvek: •

1260/99. számú Tanácsi Rendelet a Strukturális Alapokról,

•

1783/99. számú Tanácsi Rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról,

•

A Bizottságnak az Interreg III programra vonatkozó irányelvei (2000. április 28.),

•

A Bizottságnak a Phare programnak a tagjelölt országokban való végrehajtására vonatkozó irányelvei a 2000-2006 periódusra (1999. október 13.),

•

2760/98 Tanácsi Rendelet a Phare CBC programról,

•

99/2000 Tanácsi Rendelet a Tacis programnak a 2000-2006 periódusban való működéséről.

•

Útmutató az INTERREG és a Tacis támogatások összehangolásához (Guide to bringing INTERREG and Tacis funding together)

Excellence Rt.

75


Ukrajna A programozás az alábbi dokumentumokban lefektetett alapelveknek megfelelően folyt: -

Parnership and co-operation agreement between the European Communities and their member states, and Ukraine,

-

European Council Common Strategy of December 1999 on Ukraine,

Magyarország A programozás során a következő dokumentumok iránymutatásait vettük figyelembe: - Csatlakozási Partnerség (Accession Partnership), - Nemzeti Program az Acquis Átvételére (NPAA), - Országos Területfejlesztési Koncepció, - Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv, - Nemzeti Fejlesztési Terv tervezete, - Észak-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja, - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési dokumentumai, - Vonatkozó jogszabályok. A jelen dokumentumban szereplő prioritások és intézkedések összhangban vannak a magyarországi területfejlesztési programok irányelveivel, valamint a Phare, ISPA és Sapard programokkal.

Excellence Rt.

76


5.5

A Phare és a Tacis programok összehangolása

Ukrajna (Tacis) A Tacis program 1991-ben indult, mint 13 kelet-európai és közép-ázsiai ország szerkezetváltási segélyprogramja. Az Európai Unió kibővítésével a Tacis, mint az EU és partner országai közötti együttműködés stratégiai eszköze egyre fontosabb szerephez jut. A Tacis program 2000-2006 közötti periódusra vonatkozó szabályozását a 99/2000. Tanácsi Rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a Tacis prioritásai a 2000-től kezdődő időszakban: - intézményi, jogi és adminisztratív reform, - a privát szektor és a gazdaság fejlesztése, - társadalmi változások következményei, - infrastruktúra-hálózatok, - környezetvédelem, - vidéki gazdaságfejlesztés, - nukleáris biztonság. A projektek minimális mérete Ukrajnára vonatkozóan 2 millió euró. -

A rendelet megfogalmazza azt is, hogy a Tacis program keretében támogatásban részesíthetők az államok közötti, régiók közötti és határon átnyúló együttműködési programok is.

A Tacis határon átnyúló együttműködési program 1996-ban jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse az életminőségbeni különbségek csökkentését Belorusszia, Moldávia, Oroszország és Ukrajna határ menti régiói és a szomszédos országok között. A Tacis CBC program jogi alapja a 1279/96 Tanácsi Rendelet18, mely a Tacis program egészére vonatkozó jogszabály az 1996-1999 periódusra. A program fontosságát növeli, hogy ezek a régiók válnak az EU külső határaivá a következő kibővítés után. Az éves allokáció mértéke 20-30 millió euró. A program keretében elsősorban háromféle beavatkozásra van lehetőség:

18

Council Regulation (EC) No 1279/96 of 25 June 1996, concerning the provision of assistance to economic reform in the New Independent States and Mongolia over the period 1996 to 1999 Excellence Rt.

77


-

a határátkelők és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése – a Bizottság és a kedvezményezett országok közötti koordináció eredményeként,

-

„nagy” projektek (1 és 3 millió euró között),

-

kis projektek (maximum 200.000 euró) – legalább 20%-os társfinanszírozással a pályázó helyi vagy regionális szervezetek részéről.

1996 és 2000 között a beavatkozások típusát tekintve a források 47,47%-át fordították a határátkelőkkel kapcsolatos fejlesztésekre, 36,23%-át nagy projektekre, míg a fennmaradó 16,3%-ot kis projektekre. Szektoronkénti bontásban a források 48%-át határátkelők fejlesztésére, 34%-át környezetvédelmi feladatokra, 7%-át gazdaságfejlesztésre, 3%-át pedig közigazgatási és szociális ügyekre költötték (ezeken kívül 1%-ot egyéb területek fejlesztésére, 7% pedig nem került felhasználásra). A Tacis határon átnyúló együttműködési program tapasztalatairól és eredményeiről az EU Számvevőszék 2001. novemberében készített jelentést19. Ennek legfontosabb megállapításai és ajánlásai: -

A Tacis és a Phare, illetve Interreg programok jogi keretei között nem került sor koordinációra, bár a programok céljai hasonlóak, a Bizottság által a Phare CBC programokra kifejlesztett együttműködési mechanizmusokat nem alkalmazták a Tacis CBC programra. Lengyelország kivételével csak korlátozott források álltak rendelkezésre a Phare programból a Tacis országokkal közös projektek megvalósítására. Ezáltal a közös projektek kidolgozásának és megvalósításának esélye jelentősen csökkent.

-

Lényegesen erősebb koordinációra van szükség a Tacis CBC és a Phare, illetve az Interreg programok között (jogszabályok tekintetében, a programkoordinációt illetően (hasonlóan a közös programozási és monitoring bizottságokhoz, amelyek a Phare CBC programban működnek), fejlesztési stratégiák kidolgozása szükséges, illetve a Bizottság Phare és Tacis programokkal foglalkozó szolgálatait magába foglaló munkacsoport felállítása javasolt).

-

Meg kell vizsgálni a Tacis CBC források növelésének lehetőségét és megfelelő forrásokat kell biztosítani a Phare országokban is.

19

Notice No 2001/C 329/01 Special Report No 11/2001 concerning the Tacis cross-border cooperation programme together with the Commission’s replies (Court of Auditors) Excellence Rt.

78


-

Nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni az infrastrukturális és befektetési jellegű projektekre.

-

Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a projektek, melyek közvetlenül hozzájárulnak az életminőség javításához a célterületeken.

-

A források nagyobb részét szükséges a kis projekt alapra fordítani és annak menedzsmentjét célszerű lenne decentralizálni.

Hiányosságként említi a jelentés, hogy ellentétben a Phare CBC programokkal, a Tacis CBC programok esetében a Bizottság nem állított fel olyan koordinációs mechanizmusokat, amelyek arra hivatottak, hogy a párbeszédet és az együttműködést elősegítsék a Tacis-országok és szomszédaik között. Nem dolgozták annak a rendszerét sem, hogy a jóváhagyott Tacis CBC projektekről a szomszédos országok egyáltalán tudomást szerezzenek, jóllehet ez a határon átnyúló együttműködési projektek alapvető feltétele. A határon átnyúló Tacis programok hatásait illetően a jelentés megállapítja, hogy mivel az 1996-2000 időszakban jóváhagyott beruházások kivitelezési munkálatai csak 2000-ben indultak meg, említésre méltó hatásról e tekintetben még nem beszélhetünk. Bár a nagy projektek esetében megvalósult némi határon átnyúló együttműködés, a program egészére nézve a határon átnyúló hatás mértéke igen csekély. Ez főként két tényezőnek tudható be. Az első ezek közül, hogy a Bizottság, a Phare CBC programtól eltérően nem állított fel olyan közös fórumot, amelynek keretében a határ két oldalát képviselő szervezetek meghatározhatják, előkészíthetik, megvalósíthatják és ellenőrizhetik a projekteket. Másodsorban, az Interreg és a Tacis programok közötti eltérések jelentősen akadályozták a két program kedvezményezettjei közötti együttműködést, míg a Phare program részéről igen korlátozott források álltak csak rendelkezésre a közös projektek ösztönzésére, mivel a Tacis-országokkal határos régiók a Phare országokban nem voltak támogathatók a határon átnyúló együttműködés keretében. Jelen dokumentum célterülete vonatkozásában kiemelendő az a Tacis CBC forrásokból megvalósuló projekt, melynek célja a csopi határátkelő modernizálása és bővítése, s amelynek kivitelezése 2000 októberében kezdődött meg. Ez a projekt a határátkelők korszerűsítését célzó beruházások sorában az elsők között került jóváhagyásra és megvalósításra. A környezetvédelem területén tanulmányok kerültek kidolgozásra a Bug, Latorca és Ung folyók vízminőségének értékelésére és monitoring stratégia kidolgozására (1,98 millió euró), ugyanakkor nem került sor olyan beruházásokra, melyek a folyók vizének tisztábbá tételét célozták volna. A tanulmányok keretében nem határozták

Excellence Rt.

79


meg, milyen beruházásokra lenne szükség a szennyezettség szintjének csökkentése érdekében (pl. szennyvíztisztítók). Gazdaságfejlesztést célzó projektek közül ezidáig csak néhány valósult meg – az első éppen Ungvár környékén – ebből számos tapasztalat hasznosítható a jövőbeni projektek esetében is. Az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően, amíg nem állnak rendelkezésre források a Phare CBC program keretében, addig a Phare nemzeti programokból allokálhatók eszközök a Tacis országokkal határos régiók projektjeinek megvalósítására. Magyarország (Phare) A csatlakozni kívánó közép-kelet-európai országok gazdasági és társadalmi szerkezetváltása támogatására létrehozott Phare programra vonatkozó legfontosabb jogszabályok és dokumentumok: - 3906/89. Tanácsi Rendelet (Phare rendelet), - 2760/98. Tanácsi Rendelet a Phare CBC programokról, - A Bizottság irányelvei a tagjelölt országoknak a Phare program végrehajtására a 2000-2006-os periódusban (1999. október 13.). Magyarország a Phare támogatás keretében eddig Ausztriával, Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával vett részt közösen határon átnyúló együttműködési programokban. Magyarország EU-tagságával a fenti rendelkezések helyett az Európai Unió jogszabályai lesznek mérvadóak – így a Strukturális Alapokra vonatkozó jogszabályok. Az Ukrajnával megvalósítandó határon átnyúló együttműködési program kidolgozása során a Phare-Phare és a Phare-Interreg típusú együttműködések módszertanát javasoljuk követni – ezek mintájára az együttműködés alapja a több évre szóló Közös Programozási Dokumentum. Szükséges felállítani azokat az intézményi kereteket is, melyek feladata a programozás, a végrehajtás és a monitoring koordinálása lesz a határ mindkét oldalán.

Excellence Rt.

80


5.6

Tacis – Interreg együttműködés lehetőségei

Az Európai Bizottság a fent említett jelentésben kiemeli azt is, hogy jelenleg számos akadály áll a közös Interreg – Tacis projektek útjában: -

a két program pályázatainak meghirdetése időben nem összehangolt,

-

az Interreg program esetében többéves, míg a Tacis CBC esetében évenkénti programozást alkalmaznak, Interreg projektek esetében a döntések regionális szinten születnek, míg a

-

Tacis CBC projektek esetében a döntési jog Brüsszelt, az Európai Bizottságot illeti meg. A Tacis és az Interreg programok közötti koordináció javítására dolgozta ki a Bizottság az „Útmutató az INTERREG és a Tacis támogatások összehangolásához” (Guide

to

bringing

INTERREG

and

Tacis

funding

together)

elnevezésű

dokumentumot. A 2007-től kezdődő programozási időszakban a két program keretében megvalósuló projektek közötti összehangoltság várhatóan javul, nő a közösen javasolt és megvalósított projektek száma és kikristályosodnak a megvalósítás intézményi keretei is. 5.7

Az egyes szektorokra vonatozó átfogó célok

Gazdaságfejlesztés •

A határ menti térségek gazdaságának fejlesztése, közös vállalkozások, közös projektek ösztönzése;

•

A vidéki területek vállalkozásainak fejlesztése;

•

Közös turizmusfejlesztési programok, a turisztikai potenciálok közös marketingje;

•

A mezőgazdaság egyes területeinek fejlesztése, az adottságok hatékonyabb kihasználása.

Excellence Rt.

81


Infrastruktúra, határátkelők •

Határon át vezető utak fejlesztése;

•

A két országot összekötő vasutak, vasúti szolgáltatások fejlesztése;

•

A tiszai hajózás feltételeinek javítása;

•

Határátkelők fejlesztése.

Humán erőforrások •

Az elvándorlás csökkentése, a lakosság elöregedési folyamatának lassítása;

•

A képzettségi szint emelése;

•

Kulturális, művészeti és sport jellegű együttműködések fejlesztése;

•

Új munkahelyek teremtése és a meglévők megőrzése.

Környezet- és természetvédelem •

Közös erőfeszítések a határ menti környezet megóvása (árvízvédelem, hulladékkezelés, szennyvízkezelés, stb.);

•

A határ menti területek természeti értékeinek megóvása, a lehetőségek nagyobb fokú kihasználása a turizmus céljaira.

Excellence Rt.

érdekében

82


6 PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK 1. prioritás:

2. prioritás:

3. prioritás:

4. prioritás:

Gazdasági együttműködés fejlesztése

Közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés, határátkelők fejlesztése

Humán erőforrásfejlesztés, kulturális, innovációs és K+F együttműködés, intézményfejlesztés

Környezet- és természetvédelem

P1 / I1

P2 / I1

P3 / I1

P4 / I1

KKV-k közötti együttműködés erősítése

A közúthálózat fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével

Közös képzési programok

Közös környezetvédelmi projektek megvalósítása

P1 / I2

P3 / I2

Üzleti infrastruktúra fejlesztése

P2 / I2

Munkaerő-piaci együttműködések

P1 / I3

A vasúti közlekedés fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével

P3 / I3

Turisztikai adottságok kihasználása

P4 / I2 Közös természetvédelmi akciók

Együttműködés a kultúra, a művészet és a sport területén

P2 / I3 P1 / I4 Befektetési lehetőségek bemutatása P1 / I5 Az agrárgazdasági tevékenységek kölcsönösen előnyös fejlesztése

Határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, új határátkelők létesítése

P3 / I4 Kutatási és fejlesztési együttműködés

P2 / I4 Tiszai hajózás feltételeinek fokozatos javítása

P1 / I6 A Kisvárda-ZáhonyCsap-Ungvár logisztikai térség összehangolt fejlesztése

Excellence Rt.

83


6.1

1. Prioritás: Gazdasági együttműködés fejlesztése

Célok A határ menti térségek gazdaságának általános fejlesztése, és a területi adottságoknak megfelelő, differenciált ágazati fejlesztések végrehajtása, az üzleti infrastruktúra fejlesztése, közös vállalkozások és projektek elősegítése által. Indoklás A határ két oldala számos eltérő adottsággal rendelkezik, de a kedvező fekvés és a hasonló adottságok megteremtik a lehetőségét az eddigieknél is szorosabb együttműködésnek. Ennek szükségessége abból a helyzetből fakad, hogy a határ mindkét oldalán elmaradott területek találhatóak, melyek periférikus elhelyezkedésük miatt eddig nem voltak képesek eredményesen bekapcsolódni saját országuk, illetve a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésébe. Az intézkedések elsősorban a kedvező adottságok kihasználására irányulnak, másrészt a gazdaságfejlesztés infrastruktúrájának fejlesztésére, és mindezek során a teljes együttműködésre. Stratégiák A gazdaságfejlesztési intézkedések során kiemelt figyelmet kell fordítani a tervezett intézkedések időbeli ütemezésére. Az elsőként végrehajtandó feladatok az üzleti infrastruktúra fejlesztésével és az információtechnológiai együttműködés kialakításával függenek össze, illetve a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos összehangolt marketing-tevékenység megkezdésével. Ezek alapozhatják meg a többi intézkedésben foglalt tevékenységek eredményes végrehajtását, a megfogalmazott célok megvalósítását. Monitoring mutatók Eredményindikátorok

Hatásindikátorok

Pénzügyi támogatásban részesülő kis- és A térség GDP-jének alakulása középvállalkozások száma Betelepülő új vállalkozások száma

A foglalkoztatotti létszám növekedése

A támogatások által kiváltott beruházások A térség befektetési és volumene vonzerejének növekedése

Excellence Rt.

idegenforgalmi

84


Új/megnövekedett forgalom a KKV-knál

Generált hozzáadott érték évente

Létesített turisztikai szálláshelyek számának A befektetett tőke nagysága növekedése Az évente kiadott éjszakák támogatott szálláshelyeken

száma

a Az elvándorlás csökkenése

A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedése

Intézkedések •

Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése

•

Üzleti infrastruktúra fejlesztése

•

A térség turisztikai adottságainak kihasználása

•

A térség befektetési lehetőségeinek bemutatása

•

Az agrárgazdasági tevékenységek kölcsönösen előnyös fejlesztése

•

A Kisvárda-Záhony-Csap-Ungvár logisztikai térség összehangolt fejlesztése

6.1.1 Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése Célok Az intézkedés az alábbi célok eléréséhez járul hozzá: -

a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási képességének javításához,

-

a piacra jutás feltételeinek javításához,

-

a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének javításához,

-

a kis- és középvállalkozások együttműködésének erősítéséhez,

-

a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válásának elősegítéséhez,

-

a kis- és középvállalkozások felkészítése a nagyvállalatok logisztikaiminőségügyi elvárásainak való megfelelésre,

Excellence Rt.

85


-

a technológia transzfer erősítéséhez,

-

új technológia meghonosításához,

-

a vállalkozások tőkeerejének növeléséhez,

-

korszerű irányítási, szervezési módszerek bevezetéséhez.

Leírás A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban az utóbbi években jelentősen felértékelődött. Ez jelentkezik a működő vállalkozások számának növekedéséből és specializált tevékenységeiből. Azonban a méretükből fakadó hátrányokkal szembe kell nézniük. Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a működő társas vállalkozások átlagos tőkenagysága, illetve tőkeereje rendkívül szerény, a vállalkozási szerkezet elaprózódott, emellett az önfoglalkoztatási kényszer miatt létrejött vállalkozások a mikro- és kisvállalkozások között viszonylag nagyobb súlyt képvisel. A tőkeszegénység eredménye többek között a foglalkoztatási problémák megléte, az elmaradott technológiák alkalmazása. További gyengeség az innovativitás, a vállalatok közötti együttműködés és a növekedési képesség részleges hiánya. A térségben a kis- és középvállalkozások egymás közötti együttműködésének alapját jelenti az, hogy Kárpátalja Magyarországgal folytatott kereskedelmi forgalma évről évre növekszik – a Kárpátaljával határos országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalomban Magyarország aránya csaknem 75%. Hasonló a vállalkozások tevékenységének ágazati megoszlása is. A meghatározó gazdasági ágazatok közé soroljuk Kárpátalján az erdőgazdálkodást és fafeldolgozást, a fakémiai ipart, az élelmiszeripart, az építőanyag-ipart, a könnyűipart, a gépipart és a mezőgazdaságot, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elektronikai és finommechanikai iparban és az építőiparban, az országos átlagot meghaladóan a mezőgazdaságban, erdő- és vadgazdálkodásban, valamint a szolgáltatásban tevékenykednek a vállalkozások. A kárpátaljai vállalkozók elsősorban faipari termékeket, lábbelit, ruházati termékeket, villamos ipari termékeket és gépeket, közlekedési eszközöket, sót és egyéb termékeket exportálnak Magyarországra, míg a Magyarországról behozott termékek választéka is széles: élelmiszerek, gyógyszerek, műanyagipari termékek, gumiipari termékek, bőr alapanyag, papír és karton, üveg és üvegipari termékek, vas- és színesfém-kohászati termékek, bútor.

Excellence Rt.

86

Törölt: Kárpátontúli területtel


Az együttműködést megalapozza, hogy a bérmunka-kapcsolatok Magyarországgal erőteljesen fejlődtek az utóbbi években – a bérmunkában előállított termékek exportjának aránya a Magyarországra irányuló exportban az 1995. évi 18%-hoz képest 1999-ben 47,1%-ra nőtt. További együttműködés tapasztalható a határátkeléshez és tágabban az árutovábbításhoz és raktározáshoz kapcsolódó logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások között. A két megye vállalkozásai részére a térségben és a tágabb környezetben jelenlévő multinacionális vállalatok beszállítójává válásának lehetőségét meg kell teremteni, viszont e lehetőség feltételeinek kialakulása még nem megalapozott. Szükséges így a technológia transzfer, a technológia átadáson alapuló együttműködések, a magasabb technológiai színvonal kialakítása, a hatékony munkaszervezés és az információszerzés alapjainak megerősítése, a tőkehiány megszüntetése. A támogatható tevékenységek az alábbiak: -

a kis- és középvállalkozások termelési hatékonyságának növelése (technológia fejlesztés),

-

a kis- és középvállalkozások termelési standardjainak és irányítási rendszerének fejlesztése,

-

minőségbiztosítási minősítés megszerzése,

-

üzleti tanácsadás igénybevétele (pl. tőkeszerzés, üzletviteli tanácsadás, munkaszervezés),

-

közösen használható eszközök beszerzése,

-

képzési programok szervezése,

-

tevékenységi körhöz kötődő piackutatás támogatása.

Kedvezményezettek -

Kis- és középvállalkozások

-

Kis- és középvállalkozásokat támogató szervezetek

-

Üzleti tanácsadók

-

A fentiek konzorciális együttműködése

Excellence Rt.

87


Kiválasztási kritériumok Előnyt élveznek: -

az együttműködésen alapuló projektek,

-

a foglalkoztatást növelő projektek,

-

az innovatív technológiákat, módszereket bevezető projektek,

-

minta projektek, amelyet más kishasznosítható eredményeket hoznak,

-

az exportot növelő projektek,

-

magas hozzáadott értékű üzleti szolgáltatást adó projektek.

és

középvállalkozások

által

Monitoring mutatók Output

Támogatott beruházások teljesítményértékének növekedése Létrehozott új munkahelyek száma Technológia fejlesztést eredményező beruházások száma Újonnan alkalmazott technológiák, illetve innovációs alkalmazások száma Támogatott minőségbiztosítási rendszert bevezető KKV-k száma A termelést hatékonyabbá tevő alkalmazások száma A támogatásban részesült vállalkozások tőkeszerkezetének változása Tanácsadói szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások száma Újonnan alkalmazott EU-s szabványok száma Eredmény

Új/megnövekedett forgalom a kis- és középvállalkozásoknál A nyújtott szolgáltatásokkal elégedett vállalkozások aránya

Excellence Rt.

88


Hatás Generált hozzáadott érték évente A támogatott vállalkozások nettó árbevételének növekedése A foglalkoztatottak számának növekedése A támogatott beruházások által létrehozott GDP

6.1.2 Üzleti infrastruktúra fejlesztése Célok Az „Üzleti infrastruktúra fejlesztése” című intézkedés az alábbi célok elérését szolgálja: -

a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének javítását,

-

kis- és középvállalkozások közötti együttműködés fejlesztését,

-

a meglévő ipari parkok, logisztikai központok, innovációs központok tőkevonzó képességének növelését,

-

a meglévő ipari parkok, logisztikai központok, innovációs központok közötti együttműködés erősítését,

-

megfelelő infrastrukturális környezet kialakítását,

-

a tranzitjelleg kihasználása érdekében komplex szolgáltatásokat nyújtó létesítmények létrehozását.

Leírás Az ipari parkok, logisztikai központok, innovációs központok főként SzabolcsSzatmár-Bereg megyében játszanak kiemelt szerepet a kis- és középvállalkozások fejlett üzleti infrastruktúrához és beszállítói helyzetüket javító, illetve elősegítő (pl. logisztikai, innovációs) szolgáltatásokhoz jutásában. Kárpátalja megyében ipari parkok nem működnek, azonban egy Gazdasági Zóna keretében lehetséges a vállalkozások üzleti és szolgáltatási hátterének a kiépítése. Az ipari parkokban a kis- és középvállalkozások elsősorban a termelésük eredményét felhasználó, megvásárló nagyvállalatok közelében igyekeznek

Excellence Rt.

89


elhelyezkedni, amelyet a nagyvállalatok is támogatnak. Jelenleg azonban a térségben működő ipari parkok, logisztikai központok és innovációs központok tevékenysége nem tervezetten koncentrált, hatásuk jellemzően az ipari park, logisztikai és innovációs központ közvetlen környezetére korlátozódik, tehát a vállalkozások tevékenysége is általában közvetlenül a térségben koncentrálódik. Együttműködés pedig a parkok/központok vonatkozásában nem tapasztalható. A vállalkozók részéről – tőkeszegénységük következtében – a kiépített infrastruktúra, valamint a fejlett szolgáltatások iránti igény adott, ezzel együtt a magasabb színvonalú kiszolgálásuk érdekében a parkoknak/központoknak szorosabban kell együttműködniük és közös szolgáltatói bázist kell kialakítaniuk hatékony működtetéssel. A két megyében jellemzően a bérmunkára és a tömegtermelésre alapul a termelés. Ez még 5-7 évig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére igaz marad, Kárpátalja megyében viszont hosszú távon számolni kell ezzel a tevékenységgel. A tőkevonzás érdekében ez is alátámasztja az ipari parkok, zónák maximális kihasználását és egyben infrastrukturális ellátottságának javítását. A megyében az ipari beruházások helyszínéül jellemzően az ipari parkok területét választották a befektetők a meglévő infrastruktúra, a szolgáltatások és az önkormányzati adókedvezmények miatt. Jelenleg hét „Ipari Park” címmel rendelkező ipari park működik a megyében: Nyíregyházán, Csengeren, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Mátészalkán, Tuzséron és Záhonyban. Míg Kárpátalján az elnöki rendelettel létrehozott Kárpátaljai Különleges Gazdasági Zóna Ungvár-MunkácsBeregszász térségében pontszerűen kijelölt objektumokból tevődik össze – UngvárCsap-Bátyú térségében a vasúti átrakó körzet, a kamion terminál és „zöldmező”, Munkács térségében a vasúti átrakó körzet és a repülőtér, Beregszász körzetében a volt „almáskert”, valamint mindhárom körzetben egyéb kijelölt objektumok. Feladat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az „Ipari Park” címmel rendelkező ipari parkok tőkevonzó képességének növelése, a logisztikai központok hiányzó infrastruktúrájának kiépítése és az innovációs központok kiépítése és a meglévők együttműködésének elősegítése az ipari parkokkal, logisztikai központokkal, illetve az ezek területén lévő vállalkozásokkal. Kárpátalja megyében a Különleges Gazdasági Zóna kijelölt területeinek infrastrukturális kiépítése, az együttműködés lehetőségeinek kihasználása az elsődleges cél. A támogatható tevékenységek az alábbiak: -

infrastruktúra fejlesztése a meglévő ipari parkokban, logisztikai központokban, innovációs központokban,

Excellence Rt.

90


-

szolgáltatások fejlesztése a meglévő központokban, innovációs központokban,

ipari

parkokban,

logisztikai

-

logisztikai központok, innovációs központok, inkubátorházak létesítése, a meglévők bővítése,

-

logisztikai központok, innovációs központok, inkubátorházak eszközparkjának fejlesztése.


Vállalkozások,

-

Ipari parkok, logisztikai központok, innovációs központok, inkubátor házak,

-

Oktatási intézmények,

-

Helyi önkormányzatok és társulásaik,

-

Vállalkozásfejlesztési szervezetek,

-

A fentiek konzorciális együttműködése.


a széleskörű partnerségben megvalósuló projektek,

-

az integrálódást segítő projektek.

Excellence Rt.

91


Monitoring mutatók Output A támogatással beszerzett eszközök értéke és száma Bevezetett új típusú, közös tevékenységek száma Létrejött kis- és középvállalkozások közötti együttműködés száma Ipari parkokba, logisztikai központokba, innovációs központokba befektetett tőke mértéke Támogatással létrehozott létesítmények alapterülete Eredmény Újonnan létesülő munkahelyek száma A szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma Az ipari parkokba, logisztikai központokba, inkubátorházakba betelepülő vállalkozások száma A nyújtott szolgáltatásokkal elégedett vállalkozások aránya Hatás A határmenti együttműködés gazdasági alapjainak erősödése Generált hozzáadott érték évente A foglalkoztatottak számának növekedése A támogatott vállalkozások összes beruházási értékének a növekedése

Excellence Rt.

92


6.1.3 A térség turisztikai adottságainak kihasználása Célok Az intézkedés az alábbi operatív célok és részcélok eléréséhez járul hozzá: -

A térség egységes és így hatékonyabb megjelenése az idegenforgalmi piacokon,

-

A térség idegenforgalmi adottságainak magasfokú hasznosítása,

-

Az idegenforgalmi ágazat jövedelmezőségének növelése (a bevételek növelése),

-

A turizmust kiszolgáló ágazatok fejlődése (kertgazdálkodás, speciális közlekedési eszközök /pl. kisvasút, hajózás/, helyi kulturális létesítmények jobb kihasználása),

-

A lakosság infrastrukturális ellátottságának javítása a turisztikai infrastruktúra egy részének kiépítésével (kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások, kerékpárutak),

-

A rurális térségek fenntartható fejlődésének elősegítése, az elvándorlás mérséklése,

-

Az informatika magas szintű igénybevétele az idegenforgalmi fejlesztéseknél és a marketingtevékenység során.

Leírás Az idegenforgalom világtrendjei a természetközeli turizmus iránti igény megnövekedését mutatják. Ezek közé tartozik az ökoturizmus, az aktív turizmus (élményturizmus, ú.n. természetjárás, sportolás) és a falusi turizmus. Ezek az ágazatok egyrészt, a turizmus jellegéből adódóan, szolgáltatás jellegű termékek, tehát nem járnak olyan költségekkel, mint a szállítás, csomagolás, hanem a vevő, a fogyasztó helybe érkezik, itt veszi igénybe a szolgáltatást. Ezáltal kisebb az árutermelésre jellemző helybeli szennyező tevékenység, maga a természetközeli turizmus pedig azt jelenti, hogy az érkező vendégek által a környezet igénybevétele is minimális. Másrészt pedig a minőségi (tehát nem tömeg-) turizmus fejlesztése területileg kiegyensúlyozott fejlődést indít el mind a városiasodott, mind pedig a vidéki térségekben, ezáltal csökkentve az elvándorlás mértékét.

Excellence Rt.

93


A térség vonzerői nemzetközileg nem versenyképesek, a vendégek elsősorban belföldről és a szomszédos országokból érkeznek. A turisztikai piacon való közös megjelenés, az egyedi arculat kialakítása távolabbi területekről is képes lehet turistákat idevonzani. A legfontosabb feladat, hogy a fejlesztések arra irányuljanak, hogy azokból az adottságokból is vonzerőt alakítsanak ki, amelyek jelenleg még kihasználatlanok, nem történt meg idegenforgalmi feltárásuk. A legjelentősebb természeti adottságok: viszonylag érintetlen természeti környezet, ásvány- és termálvizek nagyszámú előfordulása, folyóvizekben való gazdagság, nagy kiterjedésű, különböző szintű (bioszféra rezervátum, nemzeti park, regionális park, tájvédelmi körzet, védett érték) és különböző jellegű tájakon (alföldi puszta, ártéri ligeterdő, hegyvidék) létesített védett területek. A társadalmi adottságok: gazdag kulturális örökség (népi építészet, hagyományok, búcsújáróhelyek), gasztronómia, bortermelés. A fejlesztéseknek minden esetben a meglevő adottságokon kell alapulniuk. A térség a vonzerők tekintetében viszonylag egységesnek tekinthető, a határ mindkét oldalán hasonlóak az adottságok, mind a természeti, mind pedig a társadalmi vonzerők esetében. Az intézkedés arra irányul, hogy egyrészt feltárásra kerüljenek a jelenleg még idegenforgalmi szempontból kihasználatlan adottságok, másrészt pedig a jelenlegi és a kialakítandó vonzerők tekintetében is meginduljon a minőségi turizmus fejlesztése, tehát a nagy fajlagos bevételt termelő tevékenységek kerüljenek előtérbe. Kiemelt feladat az értékekre alapozott alternatív jövedelemtermelő tevékenységek megindítása, továbbfejlesztése. Az ennek érdekében támogatható tevékenységek: -

Minőségi szálláshelyek kialakítása,

-

Magas kategóriájú szálláshelyek kialakítása,

-

Színvonalas, nagy vonzerővel rendelkező rendezvények szervezése,

-

Kihasználatlan adottságok feltárására irányuló tevékenység (pl. termálvizek, hegyvidéki területek, tematikus utak a borutak mintájára)

-

Komplex turisztikai termékek kialakítása (több adottságra irányulva),

-

Az egységes, a térségre jellemző arculat kialakítása,

Excellence Rt.

94


-

Közös marketing tevékenység a turisztikai piacokon,

-

A termál- és gyógyturizmus elmaradott létesítményeinek fejlesztése,

-

Az aktív turizmus fejlesztése (vízi, kerékpáros, természetjáró),

-

A turizmust kiegészítő tevékenységek fejlesztése (kertgazdálkodás, speciális közlekedési szolgáltatások, színvonalas vendéglátóipari szolgáltatás),

-

Színvonalas internetes idegenforgalmi portálok kialakítása.


Önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati intézmények,

-

Helyi vállalkozások és magánszállásadók,

-

Kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek,

-

Helyi rendezvényszervezők.


A komplex turisztikai programok fejlesztése,

-

A minőségi szálláshelyek kialakítása (minősített szállodák),

-

A magas színvonalú szolgáltatást nyújtó fejlesztések,

-

Az ismeretterjesztést szolgáló programok, vonzerők fejlesztése,

-

Az interaktív internetes portálok kialakítása (helyfoglalás, program-rendelés),

-

A speciális piaci szegmenseket célzó fejlesztések.

Excellence Rt.

95


Monitoring mutatók Output A szállásférőhelyek növekedése A színvonalas szállásférőhelyek növekedése A közös kezdeményezések számának növekedése A feltáratlan adottságok idegenforgalmi kihasználása Eredmény Az infrastruktúra fejlődése A térségbe érkező vendégek számának növekedése Az idegenforgalmi bevételek növekedése A kapcsolódó gazdasági ágazatok fejlődése Hatás Az elvándorlás csökkenése A térség ismertségének növekedése A lakosság infrastrukturális ellátottságának javulása A támogatott vállalkozások beruházási értékének növekedése A támogatott vállalkozások eredményének növekedése

Excellence Rt.

96


6.1.4 A térség befektetési lehetőségeinek bemutatása Célok A térségi befektetés-ösztönzés hatékonyságának növelése, továbbá egységes, markáns image kialakítása, valamint a hatékony marketing tevékenység eredményeként olyan, növekvő befektetői aktivitás a határmenti térségben, amelyek tárgya a határ mindkét oldalán gazdaságfejlesztő hatással bír. Leírás A térség egységes és hatékony megjelenésének biztosítása a potenciális befektetők felé, bel- és külföldön egyaránt. Ezen belül a belső erőforrások, a helyi adottságok, a befektetésre alkalmas területek bemutatása, a különleges gazdasági övezetek által kínált lehetőséget egységes megjelenítése. Elsőrendű feladat a felkészülés a marketing tevékenységre, az emberi erőforrások fejlesztésével, a gördülékeny ügyintézés megteremtésével, másodsorban pedig valós, naprakész és állandóan frissített adatokon alapuló leltár készítése, végül pedig közép- és hosszú távú marketing akciótervek kialakítása. A támogatható tevékenységek: -

a humán erőforrások fejlesztése a befektetés-ösztönzés területén (önkormányzatok és szakmai szervezetek szakembereinek célirányos marketing képzése),

-

önkormányzatok felkészülése az információk nyújtására, a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos adatok kezelésére,

-

szoftverfejlesztés, mely biztosítja a tájékoztatók, promóciók megvalósítását,

-

több évre szóló, reális alapokon nyugvó marketing akciótervek kidolgozása,

-

a befektetési lehetőségeket bemutató kiadványok készítése (megfelelő minőségben és mennyiségben, továbbá valós adatokkal)

-

információtechnológiai fejlesztések a befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szervezetek számára,

-

üzletember-találkozók szervezése és lebonyolítása,

-

közös térségi befektetési honlap kialakítása (kapcsolódóan a nagyobb területi egységek internetes felületeihez) és üzemeltetésének biztosítása.

Excellence Rt.

standard

minőségű

befektetési

97



Önkormányzatok és társulásaik,

-

Kamarák,

-

Vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek,

-

Idegenforgalmi szervezetek,

-

Befektetési és területfejlesztési tanácsadók.


az egységes térségi image kialakítására irányuló tevékenységek,

-

az információtechnológiai fejlesztések,

-

a helyi önkormányzatok felkészülése a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos adatok kezelésére, továbbítására és a befektetői érdeklődések hatékony kezelésére,

-

a vállalkozási övezetek közös kiadványokban való megjelenésére és egyúttal a nemzetközi befektetői fórumokon való megjelenésre irányuló tevékenységek,

-

a több nyelven történő bemutatások, kiajánlások előkészítése, megvalósítása (mind a humán erőforrás fejlesztés területén, mind pedig a konkrét kiadványok megjelentetése során).

Excellence Rt.

98


Monitoring mutatók Output Betelepülő és befektető vállalkozások száma A befektetés-ösztönzési rendezvények száma A kooperációban résztvevő szervezetek száma A megjelent marketing kiadványok száma Eredmény A humán erőforrások fejlődése Modern információtechnológiai eszközök alkalmazása Egységes térségi image kialakulása Hatás Folyamatos együttműködés a különböző szervezetek között Információáramlás gyorsulása a határmenti területek között A térség gazdasági aktivitásának növekedése

Excellence Rt.

99


6.1.5 Az agrárgazdasági tevékenységek kölcsönösen előnyös fejlesztése Célok -

Az agrártermelés általános bevételeinek növelése,

-

A jó minőségű élelmiszer-alapanyag ellátás megteremtése,

-

A térség mezőgazdasági alapanyagokból és feldolgozott élelmiszerekből való önellátásának növelése,

-

A mezőgazdasági húzóágazatok (gyümölcs-, zöldségés burgonyatermesztés, erdőgazdálkodás, illetve ezek feldolgozott termékei) termelésének felfuttatása, promóciója, ezáltal,

-

A térségben megjelenő ellentételezése,

-

Az agrárgazdasági erőforrások (humánerőforrás, know-how, emberi- és gépi bérmunka, feldolgozóipari kapacitások, stb.) összehangolt kihasználása,

-

A mezőgazdasági szektorban életkörülményeinek javítása.

mezőgazdasági-élelmiszeripari

dolgozók

„import-igény”

létbiztonságának

növelése,

Leírás A magyar-ukrán határszakasz mindkét oldalán nagy jelentőségű az agrárgazdasági termelés, a lakosság bevételeinek jelentős százalékát adja. Nagy biztonsággal állítható, hogy ez az állapot a következő évtizedben nem változik jelentősen, ezért figyelemmel kell lenni a szektorban lezajló folyamatokra, és lehetőség szerint támogatni kell a zökkenőmentes fejlődését. A gazdaságos alapanyagtermelés gátja – egyes kivételes esetektől eltekintve, pl. erdőgazdálkodás, munkaigényes, viszonylag nagy termelési értékű zöldség- és gyümölcskultúrák – az elaprózott birtokszerkezet, ezt mindkét oldalon a nemzeti agrárprogram rendelkezései oldhatják meg. Nagy valószínűséggel a családi önellátásra szorítkozó mikro-gazdaságok a továbbiakban sem vesznek részt az üzemszerű gazdálkodásban és a feldolgozóipari tevékenységekben, jelentőségük csak a helyi élelmiszeripari ellátás kiegészítésére korlátozódik (falusi piacok, az árufelesleg városban való értékesítése). E gazdaságok támogatása inkább szociális, semmint gazdasági jellegű intézkedéseken keresztül valósítható meg. A természeti adottságokból adódó termékszerkezet alapvetően lehetővé teszi, hogy viszonylag nagy mennyiségben, tehát gazdaságosan; és azonos, megfelelő

Excellence Rt.

100


minőségben, egyenletes mennyiségben kerüljön piaci értékesítésre az itt előállított mező- és erdőgazdálkodási alapanyagok jelentős hányada (burgonya, gyümölcsök, erdőgazdasági alapanyagok, zöldségfélék, állattenyésztés termékei). Ugyanakkor törekedni kell a lehető legmagasabb feldolgozottsági fok elérésére, ezáltal nem csak a primer termelésből, hanem a feldolgozóipari bevételekből is közvetlenül a térség részesedne. Ennek szintén adottak az alapjai, hiszen a térségben számos feldolgozó egység található a konzervipar, szeszipar, fa- és bútoripar, stb. területéről. Az intézkedéssel leginkább a megfelelő gazdasági mérettel rendelkező vállalkozásokat, szövetkezeteket, feldolgozóipari egységeket lehet támogatni. Elő kell segíteni a potenciális agrárgazdasági partnerek egymásra találását, a piacok feltárását és az együttműködések megvalósulását. A támogatások a következő tevékenységekben teljesedhetnek ki: -

Minőségi termelést biztosító biológiai alapok (vetőmag, tenyészállat, stb.) áramlásának elősegítése,

-

A biztonságos termelést és a minőségi feldolgozást elősegítő alapanyagok (műtrágya, kemikáliák, erőgépek, föld- és erdőművelő eszközök, valamint ezek alkatrészei) áramlásának, kereskedelmének, beszerzésének elősegítése, támogatása,

-

Szakemberek tapasztalatcseréjének leküzdésében való segítségnyújtás,

-

Szakkiállítások, vásárok lebonyolítása, gazdasági partnerek találásának elősegítése (szakmai névsor, stb. létrehozása),

-

Azonos szektorban való gazdasági együttműködések koordinálása (pl. ukrán élelmiszeripari alapanyag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történő feldolgozása; magyar licence Kárpátalján történő meghonosítása, stb.)

-

A nagyobb feldolgozottsági fok elérésének érdekében történő árucsere, árufelvásárlás, bérmunka támogatása,

-

Térségi márkavédjegy bevezetése a közös termékek esetén (konzerv és szeszipar),

-

Piacok közös feltárása, egységes értékesítési stratégia kidolgozása, térségen belüli bilaterális (kormányközi) megállapodások ösztönzése, tekintettel a várható EU csatlakozás negatív hatásainak ellensúlyozására.

Excellence Rt.

támogatása,

nyelvi

akadályok

egymásra

101



Üzemszerű gazdaságméretet vállalkozások,

elérő

gazdaságok,

szövetkezetek,

-

Innovatív, minőségi feldolgozás megteremtését tervszerűen vállaló és végrehajtó feldolgozóipari egységek,

-

Helyi termékek európai vagy világpiacra juttatását elősegítő kereskedelmi szervezetek (termeléshez, feldolgozáshoz kapcsoltak előnyben részesítve),

-

Agrárkamarák, érdekvédelmi szervezetek.

Kiválasztási kritériumok Előnyben részesíthetők: -

A pozitív gazdálkodási eredményt felmutató termelési egységek,

-

Érdekvédelmi szervezetek tevékenységei,

-

Kétoldalú kapcsolatokkal már rendelkező vállalatok, vállalkozások,

-

Helyi alapanyagot feldolgozó üzemek, gazdasági egységek,

-

Egy vertikumot lefedő, helyi erőforrásokra alapozott vállalkozások,

-

A kétoldalú kapcsolatokat elősegítő tanácsadó, szakértő vállalkozások.

magyar-ukrán

együttműködést

elősegítő


Gazdasági együttműködések száma (db/év) Szakemberek tapasztalatcseréinek száma (fő/év) Nyersanyagtermelés növekedése (tonna/év) Konferenciák, kiállítások, vásárok számának növekedése (db/év) Eredmény

Létesült közös vállalkozások száma (db/év)

Excellence Rt.

102


Alapanyag- és feldolgozott termék áramlás növekedése (tonna/év) Helyben feldolgozott termékmennyiség növekedése (tonna/év) Mező- és erdőgazdaságban dolgozók száma (fő) Hatás

Agrárgazdasági GDP változása Magas minőségű termelésre, feldolgozásra alkalmas vállalkozások számának növekedése (db/év) Agrárgazdasági export-import arány változása Betelepült cégek száma (db/év)

6.1.6 A Kisvárda-Záhony-Csap-Ungvár fejlesztése

logisztikai

térség

összehangolt

Célok -

A záhonyi-csopi átrakókörzetben az évtizedek során kialakult átrakó tevékenység fenntartása,

-

A logisztikai típusú tevékenységek fejlesztése, rendszerbe foglalása,

-

Magas szintű fejlett informatikai háttérrel rendelkező komplex logisztikai szolgáltatás megteremtése a térségben betelepülő gazdálkodó szervezetek számára,

-

Az EU V. közlekedési folyosó mentén meglévő kedvező infrastrukturális adottságok továbbfejlesztése, kiegészítése,

-

A térség potenciális fejlesztési lehetőségét jelentő szállítás logisztikai szerepkör erősítése a nemzetközi lehetőségeinek felhasználása érdekében.

Leírás A térség közlekedési adottságai, az EU V. folyosó nyomvonala és a várhatóan tartós schengeni határ Záhonynál (kiegészülve a nyomtávváltásból eredő árumozgatási szükségszerűséggel, amely ma már jelentős raktározási, csomagolási, feldolgozási tevékenységeket eredményez a térségben) olyan potenciális lehetőség, ami a nyíregyházi, ungvári és a fejlesztendő munkácsi repülőtér lehetőségeivel együtt a

Excellence Rt.

103


logisztikai szolgáltatások fejlesztését, mint a térség jelentős földrajzi területeinek egyik meghatározó gazdasági tevékenységét állítja előtérbe. A közös informatikai háttér kialakításának elősegítése szükséges a logisztikai térség meghatározó települései számára, biztosítva a logisztikai tevékenységet folytató kisebb vállalkozások csatlakozási lehetőségét is a logisztikai központok intenzív fejlesztésének elősegítésével. A logisztikai térség fejlődéséhez elengedhetetlen az autópálya megépülése az országhatárig Magyarországon (első ütemben Nyíregyháza-Vásárosnamény-Záhony viszonylatban) és az ukrán autópálya megépülése az országhatártól Ungvár, illetve Munkács irányába, az EU V. folyosó vasútvonalának a Budapest-DebrecenNyíregyháza-Záhony vonalra történő áthelyezése, a Tisza nemzetközi vízi út státusának biztosítása és a vízi út hajózási paramétereinek javítása, vasúti és közúti létesítmények rekonstrukciós folyamatának folytatása. Potenciális lehetőség a vasút és a közút mellett a vízi úti kapcsolatra is adott. Pozitívumként megemlíthető, hogy EU-támogatással kezdődtek meg az átrakó körzet létesítményeiben.

rekonstrukciós

munkák

Az intézkedéssel a logisztikai szolgáltatásban szerepet vállaló raktározó, csomagoló, feldolgozó vállalkozásokat, helyi önkormányzatokat, vasúti és közúti társaságokat lehet támogatni. Elő kell segíteni a potenciális logisztikai partnerek kapcsolatfelvételét, az együttműködések megvalósulását. A támogatások a következő tevékenységeket foglalja magában: -

közös informatikai háttér kialakítása a térség meghatározó logisztikai központjai számára,

-

meglévő raktározó, tároló, feldolgozó és átrakó berendezések felújítása, új környezetkímélő berendezések telepítése,

-

kereskedelmi kapcsolatok javítása.


Vállalkozások,

-

Helyi önkormányzatok,

-

Vasúti és közúti társaságok.

Excellence Rt.

104


Kiválasztási kritériumok Előnyben részesíthetőek: -

a logisztikai tevékenységek összehangolására irányuló beruházások,

-

az V. közlekedési folyosó forgalmának növelése érdekében történő közös fellépésre irányuló projektek,

-

a környezetkímélő beruházások,

-

az intermodális tevékenységek.

logisztika

megteremtése

érdekében

végrehajtott


Támogatott információ-technológiai alkalmazások száma Támogatott logisztikai központok száma Támogatott logisztikai tevékenységet végző vállalkozások száma Eredmény

A szállított árumennyiség növekedése A raktározott, csomagolt, feldolgozott árumennyiség növekedése Hatás Támogatással érintett vállalkozások fejlesztési értékének növekedése Támogatással érintett vállalkozások beruházási értékének növekedése

Excellence Rt.

105


6.2

2. Prioritás: fejlesztése

Közlekedés-

és

infrastruktúra-fejlesztés,

határátkelők

Célok A határmenti térség két oldala közlekedési kapcsolatainak erősítése, a közlekedési hálózatok kapcsolódásainak növelése, különös tekintettel az EU V. folyosó gyorsforgalmi út minőségű kiépítésére, az átkelőhelyek és az azokhoz vezető utak fejlesztése, illetve új közlekedési kapcsolatok kialakítása. Indoklás A közlekedési infrastruktúra fejlesztése egyrészt hozzájárul a határon átnyúló kapcsolatok fejlődéséhez (mind a gazdaság, a közigazgatás, mind a kulturális kapcsolatok esetén), másrészt a jó megközelíthetőség növeli a térség vonzerejét a potenciális befektetők számára. Stratégiák A fejlesztések során elsősorban azt a szempontot kell figyelembe venni, hogy a cél a térség gazdasági potenciáljának növekedése. Ehhez két tényező járulhat hozzá elsődlegesen: egyrészt a terület kedvező fekvéséből adódóan a tranzitforgalom közlekedési vonalainak fejlesztése és az azokra épülő gazdasági szolgáltatások forgalomvonzó hatása, másrészt a helyi infrastruktúra fejlesztésével a helybeli gazdaság erősítése. Monitoring mutatók Eredményindikátorok

Hatásindikátorok

A megépített és felújított közutak hossza

A határmenti kapcsolatok fejlődése

Az új és felújított határátkelők száma és A határ átjárhatóságának javulása forgalma A járatszámok a vasúti összeköttetés A térség nemzetközi esetén szerepkörének erősödése, tekintettel az áruforgalomra

átkelő különös

A közlekedési és üzleti szolgáltatások A térség elérhetőségének javulása számának növekedése a határátkelőhelyeken A szállítási kapacitások növekedése

Excellence Rt.

A közlekedésbiztonság növekedése

106


A jármű/utas/árumennyiség forgalmának változása meghatározott időtávon belül

Intézkedések •

A közúthálózat fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével

•

A vasúti közlekedés fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével

•

Határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, új határátkelők létesítése

•

Tiszai hajózás feltételeinek fokozatos javítása, kikötő fejlesztés

6.2.1 A közúthálózat fejlesztése, korridorjának fejlesztésével

összhangban

az

EU

V.

közlekedési

Célok -

Az EU V. közlekedési folyosó előnyeit kihasználva a kedvező infrastrukturális adottságok továbbfejlesztése, kiegészítése, különös tekintettel a gyorsforgalmi út kapcsolat kiépítésére,

-

A térség potenciális fejlesztési lehetőségét jelentő szállítási logisztikai szerepkör erősítése,

-

A határmenti közlekedési kapcsolatok és kapcsolódó logisztikai szolgáltatások fejlesztése,

-

A meglevő és kialakítandó határátkelőhelyek megközelíthetőségének javulása

-

Egyéb gazdasági tevékenységek fejlesztése.

Leírás Kárpátalján az utak minősége az elmúlt évek során jelentősen romlott. Ezek helyreállításához jelentős pénzeszközökre lenne szükség. A jelenlegi helyzetről megállapítható, hogy a közutak állapota elhanyagolt, számos út korszerűsítése és megépítése szerepel a tervek között.

Excellence Rt.

107


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét az autópálya-építés még nem érte el és az M3-as autópálya Nyíregyházát érintő nyomvonala sem tisztázott még véglegesen. A megyének a nyugati országrészhez történő felzárkózásához, valamint az V. számú európai korridor térségben tartásához elengedhetetlen az M3 autópálya megépítése az ukrán határig. Az M3-as autópálya Záhonyi kivezetésével lehetőség adódik a Záhonyi térség jelenleg fennálló logisztikai szerepkörének felerősödésére. A közutak szinte teljes mértékben aszfalt és bitumen burkolatúak, azonban a burkolatok állapota okozza a legnagyobb gondot, főleg az alsórendű utakon. Az utak állapotában

a

–

vasúti

szállítás

csökkenésével

magyarázható

–

közúti

forgalomnövekedés miatt további romlás prognosztizálható. Így előtérbe kerül határmenti területek közúthálózatának fejlesztése, a határ két oldalán levő közutak fejlesztése, új gyorsforgalmi út (autópálya) kapcsolat és összekötő utak építése, továbbá települési elkerülő utak megépítése, a közúthálózat azon részének fejlesztése, amely kapcsolatot teremt a határátkelők és az ország főúthálózata között. Támogatható tevékenységek: -

új utak építése,

-

közutak szélesítése, minőségi fejlesztése,

-

települési elkerülő utak építése.


Helyi önkormányzatok és társulásaik.


a ritkább úthálózatú területeken megvalósuló összekötőút fejlesztések,

-

a szomszédos területekkel való kapcsolatban hiányzó új főutak kiépítése,

Excellence Rt.

108

Törölt: A Törölt: még Törölt: n


-

a nemzetközi határátkelőkhöz vezető utak fejlesztése (minőségi javítás, áteresztőképesség növelése).


Megépült utak hossza Felújított utak hossza Eredmény

A közlekedési infrastruktúra javulása A határhoz vezető utak minőségének és sűrűségének javulása A határ átjárhatóságának javulása A közúthálózatok minőségi javulása Hatás A határmenti kapcsolatok javulása A lakosság életkörülményeinek javulása A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok feltételeinek javulása A nemzetközi áruforgalom növekedése

6.2.2 A vasúti közlekedés fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével Célok -

Az EU V. közlekedési folyosó előnyeit kihasználva a kedvező infrastrukturális adottságok továbbfejlesztése,

-

A határmenti közlekedési kapcsolatok és kapcsolódó logisztikai szolgáltatások fejlesztése,

-

A határközeli vasútvonallal rendelkező területekről az elérhetőség javítása a meglévő átkelőn keresztül (mellékvonalak járatainak összekötése),

Excellence Rt.

109


-

A teherszállítási fogadó és átrakó kapacitás fejlesztése (kapacitáskihasználás növelése, minőségi felújítások),

-

Személyszállításban a járatszámok növelése,

-

A rendező pályaudvarok színvonalának emelése,

-

Egyéb gazdasági tevékenységek fejlesztése.

Leírás Kárpátalján a vasutak minősége az elmúlt évek során jelentősen romlott. A kiépített vasúti szállítókapacitás a mai kihasználtsági szint többszörösére képes. A térség vasúthálózatának meghatározó eleme a Budapest – Nyíregyháza – Záhony nemzetközi törzshálózati fővonal. Ez megfelelően biztosítja a kapcsolatot Nyíregyházán keresztül a fővárossal, a szomszédos régiókkal, megyeszékhelyekkel. Ez a vonal egyben az EU V. folyosó kijelölt vasútvonala. Műszaki jellemzőiről összességében megállapítható, hogy megfelel az eredeti kiépítésnek (120 km/óra pályasebesség, 21 tonna tengelyterhelés, kétvágányú Tuzsérig, Tuzsér és Záhony között egyvágányú, villamosított). A térség másik vasútvonala a Nyírmihálydi – Mátészalka – Záhony fővonal. Ebben az esetben a jelenlegi műszaki adottságok mellett jelentős mértékű tartós sebességkorlátozással kell számolni a fenntartási – felújítási munkák nagymértékű elmaradása miatt. Ez a vonal egyben a nemzetközi törzshálózati fővonal kerülő útvonala is. Így az eredeti 80 km óra pályasebesség elérése részben rehabilitációval, a Mátészalka – Záhony közötti szakaszon korszerűsítéssel a hosszútávon belül szükséges. A törzshálózati fővonalon helyezkedik el Fényeslitke és Záhony között Közép– Európa legnagyobb vasúti árufuvarozási központja, mely egyben a határátmenetet is biztosítja Ukrajna irányában. A vasúti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozóan a támogatható tevékenységek az alábbiak: -

vasútvonalak felújítása, korszerűsítése, az V. korridor vasútvonala műszaki paramétereinek (sebesség, biztosító berendezések, stb.) fejlesztése,

-

mellékvonalak járatai összeköttetésének megteremtése,

-

a teherszállítási fogadó és átrakó kapacitás fejlesztése (kapacitáskihasználás növelése, minőségi felújítások)

Excellence Rt.

110


-

személyszállításban a járatszámok növelése,

-

a rendező pályaudvarok fejlesztése,

-

a határt átlépő járatok távolságának meghosszabbítása,

-

vasúti hidak felújítása.


Vasúttársaságok.


a személy- és áruszállítás fejlesztésére irányuló tevékenységek,

-

a vasúti infrastruktúra fejlesztésére irányuló tevékenységek.


Felújított vasútvonalak hossza Az országhatáron átmenő személyvonatok száma Felújított vasúti műtárgyak száma (hidak, állomások, átrakó berendezések) Eredmény

A közlekedési infrastruktúra javulása A vasúti kapacitások növekedése Hatás A határon átnyúló kapcsolatok javulása A térség nemzetközi logisztikai szerepkörének erősödése

Excellence Rt.

111


6.2.3 Határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, új határátkelők létesítése Célok -

A határ átjárhatóságának növelése infrastrukturális fejlesztések által a jobb gazdasági és társadalmi kapcsolatok biztosítása érdekében.

Leírás Problémát jelent a magyar-ukrán határátkelők szűk keresztmetszete, illetve a logisztikai és egyéb szolgáltatások alacsony színvonala (vasút, kamionterminál) és a hosszú várakozási idő. Kárpátalján a határforgalmi együttműködés kiterjesztésére és korszerűsítésére, a határátkelők infrastruktúrájának fejlesztésére, új határátkelők létesítésére helyezik a hangsúlyt a határátkelők kérdéskörét tekintve. Az ukrán-magyar államhatáron nagy figyelmet szentelnek a Tisza nemzetközi átkelőhely korszerűsítésének. A magyar-ukrán viszonylatban hat határátkelőhely működik, melyek fejlesztése figyelembe véve az egyes határátkelők egyediségét fejleszteni szükséges. E fejlesztéseknek jellemzően az infrastruktúra fejlesztésére, a nemzetközivé minősítésre szükséges kiterjedniük. A határátkelők megfelelő száma és kapacitása jelentős tényezővé válik a megye életében, hiszen az uniós csatlakozásunkat követően itt is schengeni határ húzódik majd. A megye versenyhelyzetben lesz a lengyel és szlovák határmenti területekkel a tranzitforgalmat illetően, és a verseny nyertese a jobb szolgáltatásokkal, nagyobb áteresztőképességgel, illetve kapacitással rendelkező terület lesz. Az intézkedés egyrészt a jelenlegi határátkelők minőségi fejlesztésére, másrészt új átkelők létesítésére irányul. Támogatható tevékenységek: -

a Záhony-Csop-i határátkelő szolgáltatások, vámügyintézés),

-

a meglévő határátkelők (ahol még nem történt meg) nemzetközivé minősítésére irányuló tevékenységek,

-

új határátkelőhelyek létesítése, különös tekintettel a gyorsforgalmi közúti kapcsolat kiépítésére (hatástanulmány, tervezés, előkészítés, megvalósítás).

Excellence Rt.

szolgáltatásainak

fejlesztése

(üzleti

112




-

Határőrség, Vám- és Pénzügyőrség,

-

Üzleti szolgáltatást nyújtó vállalkozások,

-

Érintett szakirányú dekoncentrált szervek.


azoknak az új határátkelőknek a létesítése, amelyek várható forgalmukkal tehermentesíthetik a meglevő átkelőket,

-

a határátlépést segítő (gyorsító) szolgáltatások kialakítása, fejlesztése,

-

a nemzetközivé minősítésre irányuló Beregszász és Tiszabecs-Vilok esetében).

tevékenységek

(Beregsurány-


Felújított határátkelők száma Új határátkelők száma Szolgáltatások száma az átkelőhelyeken Eredmény

Szolgáltatási színvonal javulása A határ áteresztőképességének növekedése EU-s direktíváknak való megfelelés Hatás Erősödő gazdasági és kulturális kapcsolatok A nemzetközi közlekedési folyosó forgalmának növekedése

Excellence Rt.

113


6.2.4 Tiszai hajózás feltételeinek fokozatos javítása, kikötő fejlesztés Célok -

A vízi áruszállítás feltételeinek megteremtése,

-

A Tisza bekapcsolása a nemzetközi vízi út hálózatba.

Leírás A Tisza Vásárosnamény alatti szakasza már jelenleg is hajózható, de ennek jelentős korlátot szab az erősen ingadozó vízjárás, a folyó – hajózási szempontból – szabályozatlansága. A Tiszán való folyami hajókikötő létesítése lehetőséget teremthet áruszállításra a Tisza-Duna-Rajna útvonalon – ezáltal a vasúti szállítmányok egy része is átkerülhet olcsóbb folyami szállításra. Az ukrán oldalon már konkrét tervek születtek egy tiszai kikötő építésére Csop körzetében, valamint a tiszai hajózás rendjéről szóló egyezmény létrehozására. Kikötőépítési engedélyt már a magyar oldalon is adtak ki, bár ez elsősorban a szabadidős célú kishajóforgalmat érinti. Támogatható tevékenységek a hajózás feltételeinek megteremtése érdekében a Tiszán: -

a nemzetközi szabványok szerinti hajózóút kialakítása és biztosítása (ZáhonyCsop térségéig),

-

a parti infrastruktúra fejlesztése,

-

kikötők építése.


Helyi önkormányzatok és társulásaik,

-

Vízügyi igazgatóságok,

-

Vállalkozások.


a hajózhatóvá tételre irányuló tevékenységek (pl. hajózóút kijelölése, a merülési mélység (gazdaságosabb hajózás) lehetséges fejlesztése),

Excellence Rt.

114


-

kikötőépítés (a közút- és vasúthálózathoz kapcsolódóan),

-

nemzetközi víziúttá nyilvánítás kezdeményezésére irányuló tevékenységek,

-

kikötők háttér-infrastruktúrájának megteremtése.


Hajózóút hossza Hajózóút merülési mélysége Vízi úton szállított áru mennyisége Eredmény

Kikötők árufogalmi kapacitása A közúti szállítás mérséklődése, ezáltal a környezetterhelés csökkenése Hatás Az új nemzetközi közlekedési folyosó multiplikátor hatása

6.3

3. Prioritás: Humán erőforrás-fejlesztés, kulturális, innovációs és K+F együttműködés, intézményfejlesztés

Indoklás A prioritás szükségességét egyrészt a helyzetfeltárás megállapításai (a humán erőforrások szerkezete és minősége a határrégióban, a már kialakult és működő kulturális és tudományos kapcsolatok), másrészt az a tény indokolja, hogy e terület fejlettsége, fejlődése nagyban meghatározza a fejlődés lehetőségeit általában: alapja és katalizátora a gazdaság és egyéb szektorok hatékony fejlesztésének. Célok A humán erőforrás-fejlesztés, a kulturális kapcsolatok, a kutatás-fejlesztési együttműködés és az intézményfejlesztés terén a következő általános célok határozhatók meg: -

az elvándorlás csökkentése, a lakosság elöregedési folyamatának lassítása,

Excellence Rt.

115


-

a képzettségi szint emelése,

-

új munkahelyek teremtése és a meglévők megőrzése,

-

kulturális, művészeti és sport jellegű együttműködések fejlesztése,

-

a határrégió termelési potenciáljának emelése az innovációs, kutatási és fejlesztési együttműködések számának növelésével és potenciáljának maximalizálásával,

-

a humán erőforrások minőségének javítását célzó intézmények fejlesztése – elsősorban a határ két oldalán található intézmények közötti együttműködés hatékonyabbá tételével.

Stratégiák A kitűzött célok a már meglévő kapcsolatok továbbfejlesztésén, új kapcsolatok és együttműködések kiépítésén, az e területekhez kapcsolódó tevékenységek koordinálásán, összehangolásán keresztül valósíthatók meg. Szükséges a tapasztalatok kölcsönös átadása, csereprogramok megvalósítása, az együttműködés ösztönzése oktatási intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, K+F tevékenységet folytató intézetek, szervezetek között. Mindezekről és az együttműködések keretében nyújtott lehetőségekről széles körű tájékoztatást kell nyújtani, hogy az elindított programok hosszú távon fenntarthatóak és nagy támogatottságot élvezőek legyenek. Monitoring mutatók Eredményindikátorok A lakosság emelkedése

képzettségi

Hatásindikátorok szintjének A határtérségben a szintjének emelkedése

foglalkoztatás

Együttműködések számának növekedése Magasabb hozzáadott értéket termelő a kultúra, a sport és a tudomány terén iparágak fejlődése Kutatásra és fejlesztésre összegek növekedése

Excellence Rt.

fordított Határon átnyúló kapcsolatok általános fejlődése a sport, a művészet és a kultúra által

116


Intézkedések •

Közös képzési programok

•

Munkaerő-piaci együttműködések

•

Együttműködés a kultúra, a művészet és a sport területén

•

Kutatási és fejlesztési együttműködés

6.3.1 Közös képzési programok Célok Az intézkedés keretében megvalósítandó projektek célja: -

a humán erőforrások minőségi javítása a határ menti területeken,

-

az intézmények közötti kapcsolatok erősítése, hálózatok kialakítása,

-

a közös rendezvények számának növelése, színvonalának javítása,

-

az információtechnológiai együttműködés kiépítése, illetve javítása.

Leírás Az intézkedés arra irányul, hogy az oktatási és képzőintézmények közösen kialakított és szervezett programjain keresztül csökkenjen a humán erőforrások színvonalában tapasztalható kedvezőtlen helyzet a határ mindkét oldalán. A helyzetfeltárásból kitűnik, hogy a határ mindkét oldalán szükséges a humán erőforrások fejlesztése – ez gyakran hatékonyabban érhető el közös programok beindításával és továbbfejlesztésével. Ezáltal egyrészt javul a két területnek az országon belüli helyzete, másrészt csökken egymáshoz viszonyított fejlettségbeni különbsége. Az együttműködés különböző szintjein támogatható tevékenységek: -

általános iskolák esetében közös programok, rendezvények, cserék, kirándulások, vetélkedők szervezése, internetes kapcsolatok felállítása és javítása,

-

középfokú oktatási és képzési intézmények esetében tanulók és oktatók cseréje, szakmai képzések, látogatások, közös információtechnológiai programok szervezése,

Excellence Rt.

117


-

felsőfokú oktatási és képzési intézmények esetében a fennálló kapcsolatok erősítése, javítása, új kapcsolatok kialakítása, oktatók és egyetemisták cseréje, szakmai képzések, továbbképzések, információtechnológiai együttműködés, közös tudományos és kutatási programok lebonyolítása,

-

felnőttoktatás esetében közös oktatási programok kidolgozása, csereprogramok, tanárok cseréje, szakmai gyakorlatok, továbbképzések lebonyolítása.


A határ menti területek oktatási intézményei (általános iskolák, közép- és felsőfokú oktatási intézmények) és azok tanulói valamint tanárai,

-

Felnőttoktatásban részt vevő intézmények és szervezetek,

-

Oktatási programokat megvalósító vállalkozások.

Kiválasztási kritériumok A kiválasztásnál előnyben részesülnek: -

a határ mindkét oldaláról minél több partner bevonására irányuló közös programok,

-

a humán erőforrásoknak a határ mindkét oldalán történő minőségi javítására irányuló kezdeményezések (felnőttoktatási programok),

-

hosszú távon fenntartható csereprogramok alapjainak megteremtése,

-

tükörprojektek.


Közös képzési programok száma Csereprogramokban, szakképzésekben, továbbképzésekben résztvevők száma Közös tudományos és kutatási programok száma Internetes kapcsolatok száma a határ két oldalán lévő oktatási intézmények között Eredmény

Excellence Rt.

118


Humán erőforrások minőségének javulása Intenzív intézményi és személyes kapcsolatok Közös tudományos és kutatási programok eredményei által teremtett érték a térségben Hatás

Foglalkoztatottság javulása Határon átnyúló együttműködés erősödése Az oktatás szintjének emelkedése

6.3.2 Munkaerő-piaci együttműködések Célok A munkaerő-piaci együttműködés keretében megvalósuló projektek célja: -

a foglalkoztatottság javítása a határ mindkét oldalán,

-

a munkaerőnek a piaci igényekhez való alkalmazkodó-képességének javítása,

-

a munkaerő-kereslet és –kínálat összehangolása.

Leírás A munkanélküliség magas aránya a határ mindkét oldalán jelentős probléma. A helyzet javításának egyik módja a határ menti együttműködésben rejlő lehetőségek aktívabb kihasználása – a tapasztalatok kölcsönös átadása és a koordináció. Az intézkedés keretében támogatható projektek: -

munkaügyi központok tapasztalatcseréje,

-

információs hálózat kiépítése a határ két oldalán a munkaerő-kereslet és – kínálat koordinálására,

-

át- és továbbképzési programok,

-

munkahelyteremtő programok, beruházások.

Kedvezményezettek

Excellence Rt.

119


-

Munkaügyi központok és szervezetek,

-

Gazdasági kamarák,

-

Vállalkozói központok,

-

Vállalkozások.

Kiválasztási kritériumok A kiválasztásnál a következő kritériumokat kell szem előtt tartani: -

a javasolt projekt várható hatása a munkaerő-piaci helyzet alakulására a határ mindkét oldalán,

-

a projekt célcsoportjának nagysága,

-

hátrányos helyzetű rétegek lehetőségeinek várható javulása a projekt által.


Rendszeres tapasztalatcsere és információáramlás az érintett térség munkaügyi központjai között Közösen megvalósított át- és továbbképzési programok száma Megvalósult munkahelyteremtő programok, beruházások száma Eredmény

Hatékonyabb munkaerő-piaci programok A közös át- és továbbképzésekben részt vettek száma A munkahelyteremtő programok nyomán létrejött új munkahelyek száma Munkaerő-piaci intézmények hatékonyságának javulása

Excellence Rt.

(munkaügyi

központok,

képzőközpontok)

120


Hatás

Foglalkoztatottság növekedése Hátrányos helyzetű rétegek reintegrálódása a munkaerőpiacon

6.3.3 Együttműködés a kultúra, a művészet és a sport területén Célok Az intézkedés keretében a cél: -

a kulturális együttműködés színvonalának emelése, közös programok számának növelése,

-

a művészeti intézmények, művészek közötti együttműködés fejlesztése,

-

a sport területén meglévő együttműködés javítása, új együttműködések létesítése és fejlesztése,

-

a határ két oldalán zajló kulturális, művészeti és sportrendezvényekről való tájékozottság javítása a határ mindkét oldalán.

Leírás A mai határ két oldalán elhelyezkedő területek kultúrája, történelme nem különválasztható, közös fejlődés eredménye. A kultúra, a művészetek és a sport terén már ma is élénk együttműködés tapasztalható a határ mindkét oldala között, nagyobb volumenű, több szereplőt bevonó projektek viszont forráshiány miatt nem valósíthatók meg. E már meglévő tevékenységek alapját képezhetik a határon átnyúló együttműködés más területeinek (gazdaság, humán erőforrások) fejlesztését is, ezért szükséges további ösztönzésük és támogatásuk. Ezen intézkedés keretében támogatható intézkedések: -

kulturális és művészeti rendezvények (találkozók, táborok, színházi előadások, vetélkedők, tapasztalatcserék, múzeumi és levéltári gyűjtőmunka),

-

kisebb volumenű beruházások a határ menti kulturális, művészeti és sport rendezvények jobb lebonyolítására,

-

sport rendezvények (versenyek, edzőtáborok, tapasztalatcserék),

Excellence Rt.

121


-

a tájékozottság javítását célzó projektek (programfüzet, honlap).


Művelődési házak,

-

Kulturális és sportegyesületek,

-

Klubok,

-


-

Oktatási intézmények,

-

Vállalkozások,

-

Múzeumok, könyvtárak, levéltárak.

Kiválasztási kritériumok -

a határ két oldaláról bevont partnerek száma,

-

a projekt hatása a határon átnyúló kapcsolatok fejlődésére,

-

a projekt fenntarthatósága,

-

a projekt mennyiben innovatív az eddig megvalósult programokhoz képest.


Megvalósult kulturális jellegű projektek száma Megvalósult közös sportrendezvények száma Együttműködő szervezetek, intézmények száma Jobb tájékozottság rendezvényekről

a

határ

mindkét

oldalán

zajló

kulturális

és

sport

Eredmény

A közös programokon résztvevők száma A közös programok színvonalának javulása

Excellence Rt.

122


A programok fenntarthatóságának javulása Hatás

Erősebb és intenzívebb kulturális, művészeti és sportkapcsolatok A határon átnyúló kapcsolatok általános fejlődése a sport, a művészet és a kultúra által

6.3.4 Kutatási és fejlesztési együttműködés Célok Az intézkedés célja: -

a már meglévő tudományos, kutatási és fejlesztési együttműködések javítása, jobb kihasználása, új területekre való kiterjesztése,

-

új együttműködések kialakítása a tudományos és a kutatóintézetek, valamint a vállalkozások között,

-

vállalkozások K+F tevékenységében a határon átnyúló együttműködések ösztönzése a nagyobb hozzáadott érték létrehozása és a termelékenység növelése érdekében,

-

innovatív kezdeményezések ösztönzése.

Leírás A térség oktatási és kulturális intézményei valamint kutatóintézetei között hagyományosan jó együttműködés alakult ki, intenzív kapcsolatokat ápolnak a közös projektek megvalósítása érdekében. Csekélyebb azonban az együttműködés a termelő szektorban – a vállalkozások között, ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ilyen jellegű közös K+F projektek támogatására. Az intézkedés keretében támogatható intézkedések: -

vállalkozások közös, határon átnyúló K+F projektjei,

-

felsőoktatási intézmények tudományos-kutatási együttműködésre irányuló projektjei,

-

A kutató intézetek és a vállalkozások K+F egységei közötti együttműködésre irányuló projektek,

Excellence Rt.

123


-

múzeumok, könyvtárak, csereprogramok.

levéltárak

közös

kutatásai

(gyűjtőmunka,


Felsőoktatási intézmények,

-

Tudományos és kutatóintézetek és szervezetek,

-

Vállalkozások.

Kiválasztási kritériumok A kiválasztás során előnyben részesülnek: -

a nagy hozzáadott értéket képviselő projektek,

-

a határ mindkét oldaláról több intézményt is bevonó projektek,

-

a termelő szférában alkalmazható K+F projektek,

-

innovatív projektek.


Megvalósult közös tudományos-kutatási projektek száma A vállalkozások körében megvalósult K+F projektek száma Eredmény

K+F terén foglalkoztatottak számának növekedése Hatás Gazdasági tevékenység élénkülése a határ menti térségben

Excellence Rt.

124


6.4

4. Prioritás: Környezet- és természetvédelem

Indoklás A környezet- és természetvédelem szükségessége megjelenik a fejlesztések valamennyi területén. A környezet állapotának megőrzése, illetve javítása kedvezően befolyásolja mind a lakosság életkörülményeit, mind pedig a gazdaság különböző ágazatainak fejlődését. Különös jelentősége van abból a szempontból is, hogy a környezet állapota független az országhatároktól, a szennyezések jelentős területi kiterjedésűek. A viszonylag érintetlen természeti környezet állapotának megőrzése a határ mindkét oldalán élőknek kiemelt fontosságú, de ennek csak a határon átnyúló együttműködéssel jöhet létre a megfelelő hatékonysága. Célok Közös erőfeszítések a határ menti területek környezetének megóvása érdekében. Ahol szükséges, a környezet állapotának javítása, illetve csak olyan infrastrukturális és ágazati fejlesztések végrehajtása, melyek maradéktalanul figyelembe veszik a környezet- és természetvédelem szempontrendszerét. A határ menti területek természeti értékeinek megóvása, a lehetőségek nagyobb fokú kihasználása a turizmus céljaira. Stratégiák A térség lakosságának megfelelő életminőségéhez szükséges a környezeti állapotjellemzők javítása, az egészséges környezet kialakítása és fenntartása, valamint a természetes környezet és az élővilág védelme, a biológiai változatosság hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A jövőbeni együttműködéshez a közösen kidolgozott környezetvédelmi és természetvédelmi programok kidolgozása és megvalósítása szolgáltat alapot. A prioritás megvalósításával megőrizhetővé válik a természet, illetve a környezet minősége.

Excellence Rt.

125


Monitoring mutatók Eredményindikátorok

Hatásindikátorok

Környezetkímélő megoldások elterjedése A környezettudatos szemlélet erősödése a gazdaságban és a lakossági a lakosságban infrastruktúra terén Szennyezettségi értékek csökkenése A lakosság életkörülményeinek javulása (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, talaj) Fenntartható hulladékkezelés

A térség vonzerejének növekedése (idegenforgalom, és más beruházások)

A biodiverzitás megőrzése

A környezet kisebb mértékű terhelése

Egyedi táji értékek fenntartható módon történő bemutathatósága

Intézkedések •

Közös környezetvédelmi projektek megvalósítása

•

Közös természetvédelmi akciók

6.4.1 Közös környezetvédelmi projektek megvalósítása szennyvíztisztítók, hulladékgazdálkodás)

(árvízvédelem,

Célok Az intézkedés az alábbi operatív célok és részcélok eléréséhez járul hozzá: -

a fennálló és a határon átnyúló hatású környezetvédelmi problémák közös kezelése,

-

a környezetszennyezések hatékony megelőzése és kezelése,

-

a lakosság biztonsága érdekében az árvízvédelmi rendszer fejlesztése,

-

felszíni és felszín alatti vizek védelme, a vízminőség javítása,

-

jövedelmező környezetgazdálkodási tevékenységek létrehozása,

Excellence Rt.

126


-

a környezetvédelmi tevékenységeket szolgáló kommunikáció fejlesztése.

Leírás A térség viszonylag érintetlen természeti környezettel rendelkezik, alacsony a szennyezőanyagot kibocsátó termelőegységek száma. Az utóbbi időszakban csökkent a szennyezőanyag kibocsátás, de növekedett a közlekedésből származó emisszió. Az ár- és belvízvédelem a szélsőségesebbé váló időjárás és az egyre gyakoribb árvizek hatására állandó veszélyhelyzetet jelent a lakosság számára. A periférikus helyzet következtében viszonylag alacsony fokú az infrastruktúra kiépítettsége, különösen a hulladék- és szennyvízkezelés területén. A térség erőforrásainak (lakosság életkörülményei, idegenforgalom, híd-szerep) teljesebb mértékű kihasználása érdekében szükséges a megelőző jellegű környezetvédelmi feladatok végrehajtása. Az intézkedés számos más intézkedés tartalmát is érinti, a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele kiemelten kezelendő mind a gazdaság-, mind a közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés területén. Az árvízvédelem tekintetében közös fejlesztések szükségesek, mind a közvetlen védekezésben (gátak fejlesztése, egyéb árvízvédelmi beruházások), mind pedig a közvetett védekezésben (előrejelző rendszer kialakítása és üzemeltetése). A lakosság biztonsága érdekében fontos a polgári és katasztrófavédelmi együttműködés erősítése, a folyóvizek szennyezésének megelőzése céljából is. Szükséges a hulladék keletkezésétől az ártalmatlanításáig tartó komplex hulladékgazdálkodás kiépítése, ezen belül a környezetbarát termelési technológiák ösztönzése, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, valamint a megfelelő műszaki színvonalú lerakók létesítése. Meg kell telepíteni a hulladék-feldolgozó és újrahasznosító ipart és meg kell teremteni a veszélyes hulladékok megfelelő nyilvántartását a hulladékok által okozott környezetterhelés csökkentése érdekében. A fentiek érdekében támogatható tevékenységek: -

árvízvédelem fejlesztése,

-

belvízvédelem fejlesztése,

-

árvízi előrejelző rendszer fejlesztése,

Excellence Rt.

127


-

információáramlást elősegítő beruházások,

-

kisebb forrásigényű feladatok (belterületi zöldterületek növelése, parlagfűirtás)

-

társadalmi akcióprogramok szervezése,

-

környezetgazdálkodási tevékenységek (szelektív hulladékgyűjtésen alapuló feldolgozóipar, biotermesztés, agrár-környezetvédelmi programok, napenergia-hasznosítás, környezetvédő tevékenységhez szükséges eszközök gyártása),

-

az épített környezeti értékek védelmére irányuló tevékenység,

-

a környezetvédelem tudatosítása a lakosságban,

-

a nem-kormányzati szervek együttműködésének elősegítése (információáramoltatás egymás között, nevelés-oktatás, környezeti monitoring)

-

érzékeny területek feltérképezése, felmérése (összehasonlítható módon, nemzetközileg elfogadott mérési módszerekkel),

-

természetes (bio-) gazdálkodás támogatása,

-

környezetbarát szennyvíztisztítás támogatása,

-

levegőtisztaság javítását, a környezetkímélő energiaforrások használatát alkalmazó fejlesztések.

Kedvezményezettek: -

Helyi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati intézmények,

-

Civil szervezetek, különös tekintettel a környezetvédelmi szervezetekre,

-


-

Helyi vállalkozások,

-

Vízgazdálkodási szervezetek.

Kiválasztási kritériumok: Előnyt élveznek:

Excellence Rt.

128


-

A hatékony megelőzés és válságkezelés érdekében, a kis távolságok és erős hatások miatt a határmenti programok,

-

Az országos agrár-környezetvédelmi programokhoz való csatlakozás,

-

A határterületeket összefogó, vizes élőhelyeket környezetvédelmi egyezménynek megfelelő programok,

-

A környezetvédelmet előnyben részesítő minta-beruházások, bemutató létesítmények kialakítása,

-

Az informatikai alapokra épülő jelzőrendszerek fejlesztése.

védő

négyoldalú

Monitoring mutatók Output Hulladékképződést csökkentő megoldásokat alkalmazó vállalkozások száma Szelektív hulladékgyűjtésbe kapcsolódó települések/vállalkozások száma Környezetbarát termelési és energia-gazdálkodási technológiákat bevezető vállalkozások száma A felszíni és felszín alatti vizek minőségének javulása A társadalmi akcióprogramok száma Eredmény Környezetbarát gazdálkodási tevékenységek elterjedése Légszennyezettségi értékek csökkenése Települési zöldterületek kiterjedésének növekedése, % Megújuló energiaforrás használó fogyasztók számának növekedése Újrafeldolgozott hulladék aránya Bezárt vagy átalakított illegális hulladéklerakók aránya Hatás A környezettudatos magatartás erősödése a lakosságban

Excellence Rt.

129


A lakosság biztonságának növekedése A térség idegenforgalmi vonzerejének növekedése A légszennyezés környezeti hatásának csökkenése A környezeti terhelés mértékének csökkenése Támogatott vállalatok forgalom-növekedése, %

Excellence Rt.

130


6.4.2 Közös természetvédelmi akciók (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, a Tisza és környezete élővilágának megóvása) Célok Az intézkedés az alábbi operatív célok és részcélok eléréséhez járul hozzá: -

Az egyedi táji értékek számbavétele,

-

A teljes ökológiai hálózat megőrzése és rehabilitációja

-

Az egyes természeti értékek megőrzése és bemutatása,

-

Élőhely-rekonstrukció,

-

A biológiai sokszínűség megőrzése,

-

A kijelölt ökológiai magterületek közötti folyosók, továbbá pufferzónák és a rehabilitációs területek létrehozása,

-

A védett területek bővítése,

-

A természetvédelmi szempontok érvényesítése a védett területeken folyó gazdálkodásban,

-

Az informatikai eszközök magas szintű alkalmazása a természetvédelem hatékonyságának növelése érdekében.

Leírás A térség viszonylag érintetlen természeti környezettel rendelkezik, bár az őshonos, természetes jellegű élővilág csak a Kárpátok magasabb régióiban, és a folyók menti ártéri erdőkben található meg. Egyedi, és igen eltérő ökológiai rendszerek vannak jelen a térségben (alföldi árterek és ártéri ligeterdők, hegyvidéki összefüggő erdőterületek). A Kárpátokban található Európa legnagyobb érintetlen erdőterülete. Az itteni bioszféra rezervátum és az alföldi térségek védett területei teremtik meg az alapját azoknak a feladatoknak, melyek a meglevő természeti értékek megőrzésére irányulnak, mivel ezek a térség kiemelkedő és egyedülálló értékei. Az egyre jelentősebb antropogén hatások miatt szükséges a védendő értékek védettségi fokának emelése, és a védelem érvényesítése, illetve a természeti környezet állapotának folyamatos figyelemmel kísérése.

Excellence Rt.

131


Az egységes ökológiai rendszerek megőrzése kizárólag a határon átnyúló együttműködés formájában valósítható meg. Az intézkedés érinti így egyrészt a meglevő védett területek állapotának megőrzését, illetve a védelemre érdemes területek feltárását. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a zonális beosztás révén pufferzónák létesítése szükséges, továbbá támogatni kell a természetvédelmi célú gazdálkodást. A széttagolt védett, illetve védelemre érdemes területeket össze kell kapcsolni ökológiai folyosókkal. A fentiek érdekében támogatható tevékenységek: -

a természetvédelmi oltalom alatt álló területek bővítése,

-

a védett területek zónabeosztása, pufferzónák kijelölése,

-

a természetvédelmi szempontok maradéktalan érvényesítése a védett területeken,

-

a természetvédelmi célú gazdálkodás kialakítása,

-

ökológiai folyosók visszaállításával,

-

a tájidegen fajok cseréje, az eredeti, őshonos fajok betelepítése,

-

a nem-kormányzati szervezetek együttműködése (információ-áramoltatás a határon keresztül, és a lakosság felé),

-

érzékeny területek feltérképezése.

létesítése

az

őshonos

élőhelyek

védelmével

és


Civil szervezetek, különös tekintettel a környezetvédelmi szervezetekre,

-


-

Természetvédelmi igazgatóságok,

-

Önkormányzatok és társulásaik.

Kiválasztási kritériumok: Előnyt élveznek: -

Az ökológiai folyosók kialakítására irányuló kezdeményezések,

-

A védett területek állapotának megőrzésére irányuló tevékenységek,

Excellence Rt.

132


-

A védettségi szint fokozására irányuló tevékenységek,

-

A folyóvizek élővilágának tevékenységek.

vizsgálatára

és

megőrzésére

irányuló


Védett területek kiterjedése Védett vagy fokozottan védett állat- és növényfajok állományának változása A tájvédelemre/tájrehabilitációra nyújtott támogatások által érintett terület nagysága Eredmény

A biológiai sokféleség változatlansága vagy növekedése A projektek által érintett tájegységek értékességének növekedése A tájegység biológiai sokféleségének és/vagy a hasznosítás diverzifikációjának növekedése Hatás

A lakosság életkörülményeinek javulása A természet, mint turisztikai vonzerő markánsabb megjelenése

Excellence Rt.

133


Felhasznált irodalom: 1.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Fejlesztési Koncepciója, Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Területfejlesztési Tanács – 1999.

2.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési stratégiai Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács – 1999.

3.

Kistérségi adottságok és fejlesztési elképzelések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács – 1999.

4.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, KSH – 2000.

5.

KSH T-STAR adatbázis – 2000.

6.

programja,

Közlekedésfejlesztési és logisztikai program a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetben, Excellence Rt. – 2001.

7.

Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, MTA RKK – 2001.

8.

Infrastruktúra a Kárpátok Eurorégióban, KSH – 2000.

9.

Ukrajna és Magyarország határ menti régiói, és határokon átnyúló együttműködési, fejlesztési koncepciójának feladata és célja, Kárpáton Túli Regionális Állami Hivatal, Külgazdasági Kapcsolatok Osztálya – 2001.

10.

A magyar – ukrán határmenti együttműködés jogi feltételrendszere, dr. Sántha Enikő – 2001.

11.

Együttműködés és felzárkózás a Kárpátok Eurorégióban, Ludwig Zsuzsa, OM – 2001.

12.

Ukrajna és Magyarország határos térségeinek együttműködésének fejlesztési koncepciója, Ungvár 2001.

13.

Kárpátalja 2000. Statisztikai Évkönyv, Ungvár, 2001.

14.

és

határon

túli

Határmenti együttműködés és az EU regionális politikája, Kiss Éva. KeletNyugat Intézet, 2000.

15.

Kárpátalja lakossága. Demográfiai évkönyv, Ungvár, 2001.

16.

Nemzetközi invesztíciós együttműködés Kárpátalján. Ungvár, 2001.

17.

Egészségügyi és rekreációs komplexusok Kárpátalján. Ungvár, 2001.

18.

Ukrajna adatokban. Statisztikai Évkönyv, Kijev, 2001.

19.

Gazdasági és szociális helyzetkép Kárpátalján. Ungvár, 2001.

Excellence Rt.

134


BEVEZETÉS A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA BELSŐ ERŐFORRÁSOK... 6

Recommend Documents