Bevezetés a migrációs politikába szeptember 23. Dr. Tarrósy István

Bevezetés a migrációs politikába 2015. szeptember 23. Dr. Tarrósy István

Földrajzi sajátosságok? A migráció regionális jellemzői — 

A 2. vhb előtti nemzetközi mozgást a gyarmati folyamatokkal, a nemzetépítéssel és a benépesítéssel hozták összefüggésbe.

— 

A „nagy triaungulum” à angliai, francia kikötőkből NyAfrikába vitték az ipari termékeket, onnan rabszolgakereskedelmi hajók a Karib-vidékre vitték az embereket, és helyi mezőgazdasági termékekkel tértek vissza.

— 

1820-1987: 60 M ember lépett az USA-ba, 50%-uk a századforduló idején à a kínaiak elüldözése után (1881) kedvezőbb feltételek à írek, olaszok, zsidók

— 

Az USA-ban nagy volt a munkaerőigény à ipari fejlődés, hálózati infrastruktúra fejlődése

— 

FRO-ban szintén à 1921-31 között 75%-a a tényleges szaporodásnak a bevándorlókkal volt összefüggésben

A „nagy triangulum”

US Office of IM példája

A nemzetközi migrációban résztvevők száma és a világ népessége

Q: Mi az, ami fenntartja a mozgást?

Munkaerő-piaci szempontok — 

Kereslet-kínálat összefüggései

— 

A célterületek lakossága öregszik, munkaerőpiaca igényli az új munkaerőt, általában fejlettebb a gazdaság, ami munkaerő keresletet jelent.

— 

Miközben a célterületeken is van munkanélküliség, mégis a szakmunka hiánya, a 3D típusú igény, és a munkaerő költsége erre hatással van.

— 

Egyfelől, fokozódik a küldők demográfiai nyomása, másfelől nő a fogadók igénye, kereslete az emberi erőforrásra a munkaerőpiacon

‘3D-munkák’: Dirty – Dangerous – Difficult

Duális v. szegmentált munkaerő-piac elmélete — 

A nemzetközi migrációt össztársadalmi kontextusban vizsgálja

— 

Az elmélet szerint a fejlett ipari államok gazdasága eleve „számol” bizonyos mértékű bevándorlással – bizonyos szektorokban kereslet van a bevándorlók munkájára

— 

A fejlett országok duális (kettős) munkaerő-piaccal rendelkeznek: - primer: a hazai munkaerő számára nyitott, viszonylag magas jövedelmet kínáló, legális munkaerő-piac - szekunder: szintén legális, de alacsony státusú feladatokat, alacsony társadalmi presztízst, rossz munkakörülményeket, alacsony béreket kínáló instabil munkaerő-piac

A NELM lényeges szempontokra hívja fel a figyelmet — 

Pluralista nézet az 1980-as, ‘90-es évek migrációkutatásában: a cselekvőt és a struktúrát középpontba állító megközelítések összhangját kereste

— 

A munkamigráció új gazdaságtana (New Economics of Labour Migration – NELM): a családokra koncentrált

— 

A nemzetközi migráció nem áll vagy szűnik meg azáltal, hogy az addig világméretekben eltérő bérszínvonal kiegyenlítődik, ugyanis

— 

Számos egyéb tétel, pl. biztonság, karrier, fogyasztási javak bősége vagy szűkössége, az egyént védő „biztosítási háló” és mindezek különbségei jelentős befolyásoló erőt képviselnek.

Változó konfigurációk —  A

migráció feminizációja —  A „commercial migrant” terjedése —  A migrációs desztinációk körének bővülése —  Az „agyelszívástól” az „agycirkulációig” —  Regionális kapcsolatok, a regionális gazdasági szervezetek jelentősége —  Az embercsempészet veszélye

Női migráció? Q: Van ilyen egyáltalán? Beszélhetünk külön ilyenről? Szükséges, hogy külön vizsgáljuk! Miért? — 

Női emancipáció: változásokat eredményezett --› a nők önállósága, képzettségének növekedése azzal járt, hogy kedvezményezett módon jutottak munkalehetőséghez,

— 

Napjainkra a brain drain 60 %-ban női részvételt mutat

— 

A menekültek döntő része női lakosság

— 

Az embercsempészetben a női, és kiskorúak aránya lényeges.

— 

Az elmúlt ötven évben, a nők közel hasonló arányban, vagy a fejlett országokban magasabb arányban vesznek részt a mobilitásban.

A migrációs döntésről — 

Az elindulás, a célterület kiválasztása, a bejutás és a legalizált tartózkodás, illetve később a beilleszkedés megfontolást, értékelést és döntést jelent.

— 

A döntés során nemcsak a földrajzi távolság és az elérhetőség kap szerepet

— 

Hanem: maga a migráns hogyan képes az összegyűjthető információkat értékelni, és önmaga alkalmazkodó képességét egy új környezetben megítélni. Mert a migránsnak kell alkalmazkodni és nem fordítva.

— 

Az elmúlt évtizedek azt igazolták, hogy a migránsok tudatossága nőtt az új hely kiválasztásában, felkészültebbek a várható körülmények tekintetében és tapasztalataikat megosztják környezetükkel.

Földrajzi determinizmus — 

Mobilitási hálózatok formájában jelenik meg a migráció térképén

— 

A természetföldrajzi elemeket infrastrukturális vonalak hangsúlyozzák és ezek lettek az országok közötti közlekedés csatornái, mint pl. a repülőterek és határátkelők.

— 

Ily módon ezek egyúttal a migráció ellenőrzési pontjai is.

— 

Történetiségében: a földrajzot manifesztáló hálózatok csatornázták a mozgást

Diaszpórák

http://www.economist.com/blogs/dailychart/2011/11/diasporas

— 

1950-es, ‘60-as évek: a népesség nagyarányú növekedése à 2 évtizeddel későbbi eredmény: MIGRÁCIÓS NYOMÁS a világban

— 

Nem volt a születési helyükön munkalehetőség, tömeges kivándorlás indult meg

— 

Annak ellenére, hogy Ázsia több országában jelentős a letelepedő, és még több a tartózkodó személy, nem nevezhető ált. befogadónak. à A jogszerű tartózkodás mellett a legtöbb országban megtűrt a jogszerűtlenül ott élők tömege.

— 

A külföldiek jogi helyzete tisztázatlan – a kormányok inkább csak a nyilatkozatok szintjén foglalkoznak a migráció szabályozásával.

— 

Legjobban érintettek: Thaiföld, Malajzia

— 

Ahonnan a legtöbben mennek: Pakisztán, Banglades, Indonézia

— 

Döntő többségük képzetlen

— 

Koncentrált kiáramlás az Öböl vidéke felé

Ázsia migrációja

Délkelet-Ázsia Forrás: http://mabryonline.org/blogs/howard/archives/map_southeast_asia.jpg

—  -  -  -  — 

i.e. 114: Selyemút, Han dinasztia, Hszian világkereskedelmi útvonal az első legfontosabb kelet-nyugati kulturális közvetítő csatorna Csang-an város jelentősége Kína geopolitikai pozícióinak megerősítése

A Selyemút jelentősége

Indiaiak Afrikába

Forrás: Chaliand, Gérard – Jan, Michel – Rageau, Jean-Pierre (1994): Paris: Éditions du Seuil. p. 66

Kínaiak Afrikába

Forrás: http://www.history.ucsb.edu/faculty/marcuse/classes/2c/lectures/06L11ChinaJapan.htm

— 

Évszázados múltra tekint vissza (ld. előző térképek)

— 

Az elmúlt másfél évtized: nagy változások à a kelet-középeurópai politikai „képlékenység” miatt nőtt az e térségekbe történő bevándorlás

— 

Nagyon érdekes a belső migráció!

— 

BELSŐ: hagyományosan nyugatról kelet felé à oka: KeletKína vonzó természeti adottságai, mezőgazdasági és közlekedésföldrajzi helyzete + magasabb fokú városodottság à magasabb jövedelem lehetősége!

— 

1949-től erősödik fel, majd a nyitás politikája miatt 1978tól megindul a gazdaság liberalizációja à elhárul az akadály a külföldi tőke beáramlása elől, FDI megveti a lábát à 1977 és 1981 között több millióan költöznek a keleti, tengerparti nagyvárosokba

— 

1985-1990: 36,5 M ember mozgott, 110 M volt ideiglenes migráns à több lépcsőben költöztek

Kínaiak migrációja

— 

Vonzó lehetőség

— 

Ötvözi a tartós migráció és a helyben maradás nyújtotta előnyöket

— 

A migráns vállalhat munkát a legfejlettebb térségekben, komoly többletjövedelemre tesz szert à tudja az otthon maradt családját támogatni

— 

Az állandó lakhely megőrzése pedig egyfajta biztonságot ad, ha a migráns mégsem találná meg a számítását a nagyvárosban

— 

1978-tól az új kínai vezetés belátta, hogy Kína tartós fejlődéséhez elkerülhetetlen a világgazdaságba való bekapcsolódás, ami az emberek (legalább részleges) szabad mozgását is feltételezi!

Ideiglenes migráció

Kínaiak a nemzetközi migrációban — 

Indonézia a legnépesebb tengerentúli kínai közösség otthona à kb. 6-7 M fő: Jakarta, Jáva, Szumátra à a legtöbb család generációk óta a kereskedelemből él

— 

Fokozódó feszültség a helyiek és a betelepülő kínaiak között, pedig a kínai közösség nem egységes vagyoni és hatalmi szempontokból

— 

Ma is élő diszkrimináció à az anyaország jobban kiterjeszti „védőszárnyait”

— 

Thaiföld: békés asszimiláció à kb. 5-6 M fő (egytizede a lakosságnak) à beolvadtak a helyi thai népességbe

— 

Malajzia, Szingapúr: 35% és 76%-a a lakosságnak! (2005) à nagy a kereskedők aránya

— 

Itt: a kínai közösség jelentősége óriási à nemcsak a jelenlegi, de a jövőbeni fejlődés miatt à bővülő, beáramló üzleti célú migráció

— 

1860-as évek: kínai munkásokat hoztak be a vasútépítésekre (kb. 25 e főt) à Kaliforniába à hajlandóak voltak olcsóbban dolgozni, mint a helybéliek

— 

Féltek tőlük, féltették a munkahelyeiket tőlük à feszültség à a nyugati parton a helybéliek megtámadták őket és felgyújtották házaikat

— 

1882: Chinese Exclusion Act à olyan mértékűvé nőtt a kínai-ellenesség, hogy a Kongresszus megalkotta a kínai bevándorlást megtiltó törvényt

— 

Csupán a 2. vhb után törölték el

— 

1924: Reed–Johnson Immigration Act à 150 e fő/év megengedett; minden állam kvóta szerint küldhet bevándorlókat à minél többen éltek az adott országból már az USA területén, annál több új bevándorlót küldhetett az adott ország az USA-ba

Kínaiak mozgása az USA-ba

Magyarországi kínaiak – kínai magyarok Dr. Salát Gergely (ELTE BTK Kínai Tanszék) 2009. dec. 1-i Itt vagyunk!-előadása nyomán

—  Kínai migránsok -- „Made —  Kutatási nehézségek

in China” szindróma?

◦  elenyésző számú kutatás ◦  hiányos/megbízhatatlan hivatalos adatok ◦  kérdőíves felmérések nehézségei ◦  átpolitizáltság –  negatív előítéletek –  „jogvédő” hozzáállás

Problémák 24

—  2008-ban

legálisan itt tartózkodók

◦  10.218 kínai ◦  (3.045 vietnami) —  „Szakértői”

becslések

◦  15-20.000

A magyarországi kínaiak száma 25

26

27

28

29

30

31

—  1986:

kínai útlevélszerzési könnyítések à ingázó kereskedelem a szovjet Távol-Keletre —  1988: megegyezés a turisták vízumkötelezettségének eltörléséről —  1989: Tian’anmen à vállalkozói réteg elbizonytalanodása —  1989-92: gazdasági recesszió Kínában, óriási elad(hat)atlan készletek —  1989-: rendszerváltás Magyarországon, gazdasági válság à igény olcsó könnyűipari termékekre

A kolónia kialakulása 32

—  A városszövet

rései

◦  a rozsdaövezet piacai ◦  kiürült üzlethelyiségek ◦  éppen szabad lakások —  A piac

rései

◦  kezdet: könnyűipar ◦  „közétkeztetés” ◦  később: bármi más is —  A jogi

szabályozás rései

„Réskitöltő” mentalitás 33

—  40-50.000

kínai migráns

◦  nem politikai menekültek ◦  nem gazdasági menekültek

—  batyus, majd konténeres kereskedelem —  aluljárók/utcák, majd (lengyel) piacok —  fő cél: gyors meggazdagodás —  „Magyarország-láz” Kínában —  embercsempészet —  1992: vízumkötelezettség visszaállítása,

nehezítések

egyéb

1989-1992: A kolónia aranykora 34

—  Család/falu

összeadja a pénzt —  A legtehetségesebb fiatal férfi utazik —  Siker esetén meghívja a rokonokat/földiket —  Némi állami segítség ◦  áru hitelbe, tőke

Migrációs modell

35

—  Közép-európai

áruelosztó központ —  Fő központ: Négy Tigris (Józsefvárosi) piac —  A magyarországi kolónia kirajzik a régióban

A ‘90-es évek közepe 36

—  Piac

túltelítettsége —  Ázsiai valutaválság —  Forint árfolyamának csökkenése —  Fokozódó hatósági szigor —  Tőkekoncentráció à válság, stagnálás, kiútkeresés à vissza Kínába vagy tovább Nyugatra à tevékenységváltás

‘90-es évek vége 37

—  Állandó

üzletek létesítése

◦  vidéki kisboltok, éttermek, gyorsbüfék —  Plázák

„kínai sajátosságokkal” (Asia Center

stb.) —  Hipermarketek beszállítójává válás —  Márkaépítés —  Az elit kapcsolatépítése a magyar gazdasági körökkel

2000-es évek: Konszolidáció 38

39

—  Minimális

eredmények

◦  gazdasági integráció féloldalas ◦  kulturális/politikai integráció nincs —  Inkább:

hibridizáció —  A szándék hiányzik mindkét oldalról —  Integráció: idejétmúlt fogalom? ◦  nemzetállam – befogadott kapcsolatán alapul

Integráció? 40

Akadályozó tényezők magyar oldalról —  Politikai

elképzelések hiánya —  Folyton változó szabályozás —  Hatósági önkény ◦  diszkrimináció ◦  bürokrácia ◦  korrupció ◦  bizonytalanságban tartás —  Társadalmi

előítéletek

—  Média

à állandó ideiglenesség à pénzkimenekítés 41

—  Integrációs

szándék hiánya

◦  kulturális érdektelenség ◦  nyelvtanulási nehézségek ◦  gazdasági siker integráció nélkül is ◦  saját élettér (média, szolgáltatások kialakítása)

—  Kína: nincs kettős állampolgárság —  Magyarország: ugródeszka

◦  végcél: USA, Ausztrália, Nagy-Britannia ◦  kontraszelekció: a legsikeresebbek elmennek ◦  gyerekek: angol iskola, angol/amerikai egyetem

Akadályozó tényezők kínai oldalról 42

—  Második

generációs kínaiak („banánok”) —  Kínai-Magyar Iskola ◦  kérdéses, hogy az integrációt segíti-e —  Szükséges

lenne

◦  egyértelmű politika ◦  a legsikeresebbek befogadása

Integrációs lehetőségek

43