1 dr. Nyári Tibor iif.u-szeged.hu szeged.hu World Wide Web Bevezetés a hálózati információ szolgáltató rendszer tervezésébe és használatába2 World Wid...
World Wide Web Bevezetés a hálózati információ szolgáltató rendszer tervezésébe és használatába
World Wide Web GRAFIKUS INTERNET SZOLGÁLTATÁS, amely szavakat, kifejezéseket, dokumentumokat, képeket, animációt, hangot kapcsol össze. A Web a világ egy meghatározott pontján lévő számítógépen tárolt objektum, mely összekapcsolható a világ más pontján lévő másik hasonló objektummal (GLOBÁLIS); LIS) - a kapcsolat lehetővé teszi a másik objektum befolyásolását, kezelését (INTERAKTÍV); V) - az összekapcsolt objektumok nemcsak szövegek, hanem képek is lehetnek (GRAFIKUS); (GRAFIKUS) - a kapcsolat maga folyamatosan változtatható (DINAMIKUS); (DINAMIKUS) - az objektumok különböző elemei között kölcsönös asszociációk hozhatók létre (HYPER TEXT). TEXT)
A Web három alapeleme: 1., Egyetemes nómenklatúra, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni: Minden információs egység (kép, animáció, szöveg, stb,) forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a a forrás helyét, és annak módját, ahogy a használt program meg tudja jeleníteni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL - Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító adja meg.
2., A forrás megjelenítése a nevének használatával: A Web megjelenítési eljárása a HTTP - Hyper Text Transfer Protocol, Protocol amely egy szabványos internet protokoll. Szabálygyűjtemény a hálózathoz kapcsolódó programokhoz. Szabályozza, hogy a programok hogyan kommunikáljanak egymással, illetve a kapott adatok mit jelentenek. A Web-programok képesek kommunikálni más rendszerekkel is, vagyis más internet protokollt is használhatnak: FTP, GOPHER, WAIS, NNTP, stb.
3., A szöveg logikai struktúráját leíró rendszer: A dokumentumok logikai struktúráját a HTML - Hyper Text Markup Language, Language jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML definiálja a szöveg logikai komponenseit. Arra készült, hogy segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehessen készíteni. A nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és a dokumentumok között, ezzel együtt képes kezelni a dokumentum és a felhasználó közötti interakciókat. (pl. on-line help)
Ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepció Az információ szolgáltató gépeken egy Web-kiszolgáló program fut, amely a megjelenítők által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél. Minden információkérés és az arra adott válasz diszkrét tranzakció, tehát a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre. tre A dokumentum olvasása során a felhasználó a szövegbe beépített bármelyik kapcsolattal folytathatja az információkérést, ekkor a böngésző program egy másik géptől kérhet információt a megadott logikai kapcsolódásnak megfelelően. A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, nyeket mindent új kérésként kezel még akkor is, ha ez ugyanarról a helyről vagy ugyanabból a programból érkezik.
URL-specifikációk A következő információkat tartalmazzák: › a protokollt, protokoll amelyet az adott forrás eléréséhez használunk, (pl.: http, ftp, gopher, stb.,) › annak a kiszolgálónak az Internet nevét, amelyen az adott forrás található, (nem anonim kapcsolat esetén login name és password) › a kiszolgáló port-jának számát, port (ha nincs megadva, akkor az alapértelmezett port érvényes) › a forrás helyét a kiszolgáló hierarchikus állományrendszerében. (könyvtárnév)
//a kiszolgáló neve: és a port/ ha kell, akkor felhasználói név: és jelszó@ biztonsági okokból nem ajánlott
helyette IP-cím is használható //193.196.80.142:8000/
Speciális karakterek az URL-ben • / : az állománystruktúra szintjeit jelzi, • # : az URL-nek és az URL-en belüli címkének az elválasztására szolgál, (http://www.tiszanet.hu/index.html#sport) • % : a kódok bevezető karaktere, karaktere (ez?is
ez%3Fis)
• ? : paramétereket terek adhatunk át a kiszolgálón lévő programnak, (http://www.tiszanet.hu/telefonkonyv?szeged+power) • + : a paraméterek elválasztására szolgál, (par1+par2+…+parn) • ˜ : azt jelzi a kiszolgálónak, hogy ez nem egy szokványos könyvtár, hanem az adott felhasználó alkönyvtárában kell keresni az állományokat. (http://www.tiszanet.hu/ ˜power/) • általános szabály: egyébként kódolni kell!
URL-ek: http: http segítségével kiszolgálók, állományok, dokumentumok és azok részei is elérhetők http://www.korosy.sulinet.hu/kereso http://www.korosy.sulinet.hu/ http://www.korosy.sulinet.hu/phonebook?par1+par2 http://www.korosy.sulinet.hu/html/munkaim.htm#programozas http://www.korosy.sulinet.hu/cgi-bin/ http://www.korosy.sulinet.hu/˜nyari/
URL-ek: https: https segítségével kiszolgálók, állományok, dokumentumok és azok részei is elérhetők biztonságos módon Ha egy biztonsági rést kihasználó támadás biztonságos HTTP (HTTPS) protokoll alapú adatokat fog el, a HTTPS formátumú adatokat nem lehet olvasni egyszerű szöveges formátumban, mert a HTTPS protokoll Secure Sockets Layer (SSL) technológiával titkosítja az adatokat. Ennek következtében a HTTPS protokollal küldött felhasználónevek és jelszavak sokkal kevésbé veszélyeztetettebbek, mint a HTTP protokoll használatával elküldött, egyszerű szöveges formátumú adatok.
URL-ek: gopher: gopher gopher kiszolgálók elérési lehetősége A Gopher forrásokat több forrásazonosító segítségével lehet használni: pl. szövegállomány(0), könyvtár(1), indexelt keresés(7), stb. gopher://kiszolgáló.hu/0hivatkozás gopher://kiszolgáló.hu/1alkönyvtár_1/alkönyvtár_2 gopher://kiszolgáló.hu/7tanulo/keres?remek+elek gopher://kiszolgáló.hu:7000/
port default=70
URL-ek: ftp: ftp az FTP kiszolgálókon a felhasználók számára hozzáférhetővé tett állományok és könyvtárak elérése és letöltése a saját gépre. ftp://ftp.korosy.sulinet.hu/ ftp://ftp.korosy.sulinet.hu/alkönyvtár_1/cgi.zip ftp://login_name:[email protected]/kepek/ora.zip
URL-ek: mailto: mailto segítségével üzenet küldhető a hálózaton szabadon választott vagy előre meghatározott címre Formátuma különbözik az eddigiektől!!! mailto: [email protected]
Nem minden megjelenítő program ismeri!!!
URL-ek: news: news segítségével USENET-csoportokra vagy egyes USENET-cikkekre lehet hivatkozni. Formátuma szintén különbözik az eddigiektől!!! news:usenet_csoport_név news:usenet_cikk_azonosító
A beküldött összes cikk olvasható a kiválasztás után Egy meghatározott cikket hoz a képernyőre
Nem minden megjelenítő program ismeri!!!
URL-ek: telnet: telnet segítségével egy másik (távoli) gépre lehet bejelentkezni telnet://sol.cc.u-szeged.hu Nem lehet a bejelentkezéshez szükséges felhasználói nevet és jelszót beépíteni a telnet URL-be!!! Csak UNIX gépek között: rlogin rlogin://[email protected] A jelszóra szükség esetén rákérdez!
URL-ek: wais: wais segítségével keresni lehet a WAIS kiszolgálókon wais://wais.kiszolgáló_név/adatfile?keresési_paraméterek Annak a gépnek a neve, ahol keresni akarunk
Annak a WAIS adatbázisnak a neve, amely a keresett adatokat tartalmazza
wais://wais.kiszolgáló_név/adatfile
Önmagában kereshető adatbázisra utal
URL-ek: file: file olyan dokumentumra utal, amely a lokális rendszeren található, ugyanazon a gépen, amelyen a megjelenítő program is fut file://www.korosy.sulinet.hu/html/munkaim.htm file://www-root/html/munkaim.htm Teljes elérési útvonallal!
file://localhost/html/munkaim.htm
A HTTP protokoll: Olyan ügyfél-kiszolgáló protokoll, protokoll amelyet hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére terveztek. Állapotmentes protokoll, protokoll amely azt jelenti, hogy az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolatot. A kiszolgáló mindenki kapcsolatot számára egyformán elérhető és gyors. gyors Minden HTTP-kommunikáció 8 bites alapon zajlik, amely biztosítja az adatok biztonságos átvitelét és a különböző szabványos karakterkészletek használatának lehetőségét.
A HTTP protokoll: A HTTP-kapcsolat lépései: 1., A kapcsolat megnyitása. 2., A kérés elküldése.
3., A válasz.
A ügyfélprogram üzenetet küld a kiszolgálónak, amelyben valamilyen szolgáltatást kér. A kérés a HTTP-fejlécből és a kiszolgálónak küldött adatokból áll. A fejléc információkat adatok tartalmaz a kiszolgáló számára arról, hogy hogy milyen típusú a kérés és megadja , hogy az ügyfélprogramnak milyen lehetőségei vannak.
A kiszolgáló a választ visszaküldi az ügyfélprogramnak. Ennek része a fejléc, amely leírja a válasz állapotát (sikeres, sikertelen, a küldött adatok típusa), majd az adatok. adatok
4., A kapcsolat lezárása.
Az erőforrások újra felszabadulnak a következő kéréshez.
A HTTP protokoll: Miért jobb a HTML/1.1-es verzió a HTML/1.0-nál? 1 2
HTTP/1.0 Objektumonként újra meg újra felépülő kapcsolat
3 4
böngésző
HTTP/1.1
4
3
2
1
Csak egyszer építjük fel a kapcsolatot és az objektumok letöltődnek
1
2
3
4
böngésző
web-server
web-server
Sokkal hatékonyabb kommunikáció! A HTTP/1.0 protokollnál addig nem lehet következő HTTP kérést küldeni, amíg a válasz meg nem érkezett. Míg a HTTP/1.1-ben a válaszok sorrendje kötött. HTTP/1.1
A HTTP protokoll: Helyettesítő (PROXY) kiszolgáló: Olyan lokális hálózatokon használják, amelyeken védeni akarják a rendszert az illetéktelen külső hozzáféréstől. Ez a védelem azokon a gépeken, amelyeken keresztül a helyi kiszolgáló kapcsolódik a külvilághoz, egy megfelelő program (firewall) használatával érhető el. Ez a program fogadja a TCP/IP adatcsomagokat, kapcsolatokat és ezzel meggátolja a közvetlen hozzáférést a helyi hálózathoz. Így azonban a belső felhasználók sem érik el közvetlenül a külső webszolgáltatásokat. A html-dokumentumok eléréséhez a megjelenítő programot a proxy-kiszolgálóra kell beállítani a tényleges külső elérés helyett. Ez a program hozzáfér mind a külső, mind a belső forrásokhoz, sokhoz és biztonságosan gos közvetíti az adatokat a kettő között.
HTML elemek (tag-ek): A HTML-ben írt dokumentum csak ASCII-karakterekből áll, és két HTML dolgot tartalmaz: a dokumentum szövegét, veg és HTML-elemeket. elemek
A nyitó elem bekapcsolja, bekapcsolja a záró elem kikapcsolja az adott funkciót. Nem minden elemnek van nyitó és záró része. sze Néhány csak egyoldalas, egyoldalas míg mások csak hordozzák, magukba foglalják a további információkat. kat
HTML elemek (tag-ek): A HTML-dokumentum alapja: <TITLE>Ez a dokumentum címe… … A dokumentum törzse …
HTML elemek (tag-ek): HTML-elemek egymásba ágyazásának szabálya: Az elemek mindig egymásba ágyazva fordulnak elő a szövegben, és ez az egymásba ágyazás adja meg a dokumentum struktúráját. Az elemek soha nem szerepelhetnek átfedésben! Széllel szemben nem ajánlatos … !
Néhány érdekes HTML elem: Megjegyzés leírást, további magyarázatot adnak a dokumentumhoz, nem jelennek meg a képernyőn. SSI-specifikáció SSI-kiszolgáló oldali kiegészítő szolgáltatások, olyan parancsok, amelyek a kiszolgáló oldalán képesek utasítások végrehajtására. Pl.:
A kiszolgálónkat böngészővel látogatta meg.
Dokumentum típus a HTML dokumentum leírását, a használt nyelvi elemek körére utaló információ. A dokumentum legelső sora!!!
Néhány érdekes HTML elem: … Címzés a szövegben aláíráshoz hasonló információkat adhatunk meg. (ki, mikor, milyen céllal készítette a dokumentumot, copyright) <APPLET>… JAVA applet beépítése HTML 4.0-ban helyette az
