2007. december 19.
Bevezetés A min ségirányítási program az intézmény min ségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára a min ségirányítási rendszerrel kapcsolatos ügyekben információbázisul szolgál. A felépített rendszer tartalmazza az intézményre vonatkozó alapvet szabályokat. A min ségirányítási programban megtalálható: • a min ségpolitika; • a min ségcélok; • az azonosított folyamatok listája; • a folyamat paramétereinek listája; • a folyamatszervezés és szabályozás lényeges tevékenységeinek leírása. 1.) Bemutatkozás A BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma többcélú közös igazgatású közoktatási intézményként jött létre a BMÖ Radnóti Miklós Szakközép és Szakiskolája, a Dr. Marek József Szakközépiskola valamint a Pet fi Sándor Középiskolai Kollégium integrációjával. A szakközépiskola összetett iskolaként de külön-külön telephelyen m ködik. Az intézmény fenntartója Baranya Megye Önkormányzata, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkez intézmény. A pénzügyi feltételeket az önkormányzat éves költségvetésének keretén belül biztosítja intézményünk számára. Az általános m veltséget megalapozó évfolyamokon szakmacsoportos alapozás folyik. A rendészeti, kereskedelmi, idegenforgalmi, közgazdasági és idegenforgalmi szakmacsoportban kínálunk képzési lehet ségeket. Tanulóink a 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, melynek birtokában bármely fels oktatási intézményben továbbtanulhatnak. Akik nem tanulnak tovább, tanulmányaikat az iskolában folytatva középfokú szakképesítést szerezhetnek kereskedelmi illetve közgazdasági szakirányban. Beiskolázási körzetünk kiterjed Baranya megye nagy részére, de tanulóink többsége a város vonzáskörzetéb l érkezik. Országos beiskolázású szakunkra távolabbi településekr l is érkeznek tanulóink. Az oktatás Mohács város központjában 4 telephelyen folyik. Távolabbról érkez tanulóinknak kollégiumi elhelyezést, a bejáróknak és a mohácsiaknak menzai étkezést tudunk biztosítani. Iskoláinkban hagyománya van a partnerközpontú gondolkodásnak. „Képzési Program”-unk f célkit zése a makro-, és mikrokörnyezetünk igényeinek, elvárásainak megfelel m ködés kialakítása. Az „azt termelem, amit tudok” szemléletet felváltotta az „azt termelem, amire szükség van”. Ennek megfelel en alakítottuk át iskola-, és szakmaszerkezetünket, és indítottunk el egy jelent s infrastrukturális fejlesztést, amely jelenleg is tart. Az iskolák az elmúlt években a versenyképességük meg rzése érdekében, a továbbfejl dés lehet sége miatt pályáztak a COMENIUS 2000 Közoktatási Min ségfejlesztési Program I. intézményi modelljének kiépítésére illetve az ISO 9001:2000 megvalósítására. A bevezetett rendszerek – a partneri elégedettség kiváltása érdekében – elindította az iskolák szervezeti kultúrájának tudatos és folyamatos fejlesztését. A felhasználóbarát m ködés, a küldetésünknek való minél jobb megfelelés érdekében a partnerek igényei alapján határoztuk meg céljainkat és a partnerek elégedettség-vizsgálata alapján javítottuk tevékenységünket. A bels min ség bevezetése lehet séget adott arra, hogy megteremtsük egyedi arculatunkat, a többi iskolától való különböz ségünket. A folyamatok javítása, a partnerek véleményére való nyitottság intézményünk valamennyi dolgozójának közös érdeke, ezért a fejleszt tevékenységben mindenkinek részt kellett/kell vennie. A hagyományos szerepek mellett egy új képességet is el kellett sajátítaniuk a kollegáknak: a rendszerben való gondolkodást. A közös felel sségvállalás, az együttgondolkodás, a konszenzuskeresés, a feladatok megosztása, a team-munka általánossá vált. A problémákkal való szembenézést fontosnak tartjuk, mert csak a hibák feltárása és kijavítása adhat választ a különböz pedagógiai kihívásokra. A legtöbb pedagógiai probléma ugyanis csak a pedagógusok aktív együttm ködésével, a szül k, a tanulók, a helyi közösségek bevonásával válaszolható meg. Létérdekünk tehát a küls és bels környezetünkkel való folyamatos párbe-
2
széd. A Min ségirányítási Program a folyamatok szabályozásával, javításával, a tervezett küls értékelések, ellen rzések bevezetésével, az irányított önértékeléssel, a fenntartói MIP-el való szoros összhanggal növeli iskolánk m ködési biztonságát. A min ségfejlesztés irányítás legnagyobb el nyének azt tartjuk, hogy intézményünk – nyitott és tanulni kész szervezetekként – képes lett gyorsan és hatékonyan reagálni a változó igényekre. A Szakiskolai Fejlesztési Programba való belépésünk is a vezetés és a munkatársak min ség iránti elkötelezettségét jelzi, mely iskolánk versenyképességét, m ködési biztonságát fokozza a jöv ben is. Kollégiumunk szép környezetben, az iskola székhelyét l pár perc sétára épült. A többcélú oktatási intézmény részeként ett l a tanévt l végzi tevékenységét. Az épületet átadása óta rendszeren felújítjuk illetve a lehet ségeinkhez mérten b vítjük. Szakközépiskolánk széles beiskolázási területre terjed ki: Baranya, Somogy, Tolna ás Bács-Kiskun megye diákjai választják képzéseinket. A kollégium 231 fér helye minden évben megtelik kollégiumi ellátást igényl diákokkal. Az elmúlt években minden hozzánk jelentkez t fel tudtunk venni. Emeletenként tanulócsoportokat alakítunk ki évfolyamonként. A tanulmányi munka segítése kiemelt feladat. A kollégiumban dolgozó szaktanárok végzettsége és felkészültsége olyan, hogy szinte minden közismereti tantárgyból és a szakmai tárgyak többségéb l tudnak korrepetálni, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tartani. A nevel testület sokoldalúsága a szabadid s tevékenységek szervezésében is megmutatkozik. Jó adottságaink vannak a rendszeres sportoláshoz, hiszen szomszédságban áll a városi sportlétesítmény, s az iskola saját sportcsarnoka. Nagy az érdekl dés a mozgás és a sport iránt, a kollégisták több mint fele rendszeresen él a lehet ségekkel, részt vesznek a házi bajnokságokon. Ugyanilyen nagy az érdekl dés a számítógépek használata iránt. Modern gépekkel felszerelt számítástechnikai szobát alakítottunk ki, ahol mindig „telt ház" van. A sok közös tevékenység közvetlen személyközi kapcsolatokat eredményez a nevel k és a diákok között is. A sok színes program hozzásegít ahhoz, hogy a kollégisták dönt többsége elfogadja a közösen kialakított magatartási szabályokat. Pedagógiai rendszerünk középpontjában az értékközvetítés és értékteremtés van. Pedagógiai felfogásunk szerint az érték olyan produktum, amely rendelkezik egy határozott közösségfejleszt funkcióval, másrészt el segíti az egyén fejl dését. A nevelési vagy pedagógiai érték nem más, mint az egyén konstruktív életvezetése. A konstruktív életvezetésen olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából is eredményes. A kollégiumi élet az értékközvetítés és értékteremtés mellett a 15-23 éves korú fiatalok társas együttélése a diákévek alatt. Az itt eltöltött id ben jelent s testi, értelmi, esztétikai és erkölcsi fejl désen mennek keresztül. Fejl désük irányát nagymértékben befolyásolja a kollégium szellemisége, légköre, hagyományrendszere, hiszen ugyanazok a diákévek eltelhetnek gyermekmeg rz ként funkcionáló, vagy az egész embert kiteljesíteni akaró felfogásban m köd intézményben is. Mi ez utóbbit valljuk magunkénak, mert mi olyan kollégiumot akarunk: ahová hazamegy a tanuló iskola után amely jó család: szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, a nevel következetessége szeretettel párosul igyekszik többletlehet séget nyújtani a tudás gyarapításához amely érdekes lakóhely, tele tudásszerzési és képességfejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési lehet ségekkel Ezt a feladatot vállalja fel a jelenlegi nevel testület és törekszik a minél jobb színvonalon történ megvalósítására. 3.) Küldetésnyilatkozatunk A tanulókat felkészült tanárok segítik, nevelik, hogy szociokulturális helyzetükt l függetlenül lehet ség szerint minden tanuló eljusson a sikeres érettségi és/vagy szakmai vizsgáig. Pedagógiai és szakmai programunk kialakításakor els sorban a kistérség munkaer -piaci igényeit tartjuk szem el tt. Feln ttképzési programokkal is segítjük végzett tanulóinkat az elhelyezkedésben.
3
Az intézmény vezet sége elkötelezetten és felel sséggel végzi feladatát. Olyan kollégium kialakítása, ahol a tanulók családias légkörben, optimális tárgyi feltételek között, egységes nevelési hatásrendszerben, a fiatalok aktív, alkotó részvételükkel készülhetnek feln tt életükre. Egyenrangú, partneri viszony kialakítása az iskolával, amelyben a kölcsönös el nyök, a közös célok határozzák meg a hosszabbtávú és a mindennapi együttm ködést. Az eddigi eredményeinket és tapasztalatainkat felhasználva, a tanulói igényeket és szül i elvárásokat messzemen en figyelembe véve gazdag szabadid s tevékenységrendszert alakítunk ki Ezen nyilatkozat értelmében alkalmazzuk intézményünkben az általunk választott modellt, hogy min ségfejlesztési munkánkat megvalósítsuk. 4.) Értékeink Intézményünk legfontosabb értékének tekintjük képzett, színvonalas pedagógiai munkát végz , bevált oktatási módszereket alkalmazó, rugalmas tantestületünket és az oktatáshoz szükséges megfelel eszközállományunkat. Iskolánkat és kollégiumunkat családias légkör jellemzi, amelyet kultúrált, barátságos környezet, jó tanár-diák-szül kapcsolat jellemez. Értékeink :
• • • • • • •
innovatív tevékenységünk az eddig elért sport és kulturális eredményeink, eredményes tehetséggondozásunk felzárkóztatási munkánk, egészségnevelési tevékenységünk, sokszín tanórán kívüli tevékenységünk, hagyományaink, alapítványaink.
4
5.) Jöv képünk A szül i és a munkaer -piaci igények összekapcsolásával a piac változásaira érzékenyen reagáló, megújulni képes képz és nevel intézmény legyünk. A hirtelen jelentkez igényeket rugalmas, akkreditált feln ttképzési rendszerünk kezelje. A tanulói létszám megtartása mellett a beiskolázottak min sége (képzettségi szintje) javuljon. Képzett, elkötelezett és elégedett dolgozóinkkal a szakmacsoportos alapozás meg rzése. Minden részterületen jól és olajozottan m köd , versenyképes iskola, amellyel minden partner (résztvev ) elégedett. A kollégiumba felvételüket kér tanulók igényeinek megfelel en egyre növekv színvonalon biztosítja a folyamatos és biztonságos ellátást, a tanulási feltételeket, valamint egyéni igények a min ségi tanulásvezetést, szaktantárgyi továbbfejl dést és korrepetálást. Nevelési koncepciónk a konstruktív életvezetést, magatartási és tevékenységformák fejlesztését biztosítja, nagy hangsúlyt helyezve a személyes autonómiára. Az intézmény nevelési koncepciója megfelel az egyre szigorúbb elvárásoknak. Alapvet célunk, hogy a tanulók az itt töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás szabályait, felkeltsük az egész életen át tartó tanulás iránti vágyukat. Tanuljanak meg csoportban alkotó munkát végezni, és társadalmilag elfogadott módon élni. Fontosnak tartjuk, hogy m ködésünk során a diákok elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. Az intézmény vezet i, nevel i és munkatársai olyan személyek, akik munkájuk során folyamatosan alkalmazkodnak a velük szemben támasztott egyre magasabb követelményekhez, folyamatos önfejlesztéssel kívánnak megfelelni a partneri igényeknek. 6.) Min ségpolitika o o o o o o o o o o
Intézményünk többcélú intézmény – szakközépiskola és szakiskola és kollégium. A partneri elégedettség növelése érdekében önértékelésen alapuló min ségirányítási rendszert alakítunk ki és m ködtetünk, a partneri elvárásokat, az elégedettséget és teljesítményünket rendszeresen mérjük és értékeljük. Az intézmény vezet sége elkötelezett a min ségi munka iránt, és felel sséggel végzi feladatát. A min ségfejlesztési munkába bevonjuk a teljes tantestületet, hogy mindenki részese legyen törekvéseinknek. Min ségfejleszt csoportot hozunk létre, amelynek feladata az intézményben m köd min ségirányítási rendszer összeállítása és m ködtetése. Fontos feladatunknak tartjuk a néphagyományok, a nemzeti és a városban él nemzetiségek és kisebbségek hagyományainak, kultúrájának megismertetését és annak tiszteletét, ápolását. Megkeressük a helyi társadalom tájékoztatásának lehet ségeit, nevel -oktató munkánk területén elért eredményeinket közzé tesszük. Az intézmény m ködési feltételeinek javítása és tevékenységünk fejlesztése érdekében figyelemmel kísérjük és kihasználjuk a kínálkozó pályázati lehet ségeket. Az intézményegységek meg kívánják rizni az évek során kialakított önálló arculatukat úgy, hogy azok a többcélú intézmény értékeivé váljanak. Új arculatot és hagyományokat teremtünk. Képzési struktúránk továbbfejlesztése során figyelemmel kísérjük a társadalmi és partneri igények alakulását.
5
o o o o o o o o o o o
Figyelembe vesszük a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. Pedagógiai-szakmai tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy tanulóinkat felkészítsük az érettségire, a továbbtanulásra és a szakképesít vizsgákra. Pedagógusaink megismerik és alkalmazzák a tanulás tanításának technikáját. Tanulóinkat megismertetik a hatékony tanulási módszerekkel. A munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismereteket is nyújtsunk. Nevel -oktató munkánkat a nevel testület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program és szakmai program alapján végezzük. Nevel -oktató munkánk során kiemelten kezeljük az egészség és környezeti nevelést. A vizsgákra történ felkészítés érdekében célszer en használjuk fel a pedagógiai és szakmai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket. Tehetséges tanulóknak lehet séget biztosítunk képességeik kibontakoztatásához. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenl ség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett a tanulási nehézségekkel küzd tanulóinknak felzárkóztató foglalkozásokat biztosítunk. Pedagógusaink tudatosan segítik tanulóink reális pályaválasztását. Min ségpolitikánk lehet séget biztosít intézményünknek arra, hogy megmutassa er sségeit, lehet ségeit, és kisz rje gyengeségeit, veszélyeit.
7.) Min ségcélok BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma mint a PANNON-TISZK partneriskolája elfogadja a PANNON-TISZK céljait, melyek a következ k: Általános cél: 1. Versenyképesség növelése a szakképzés színvonalának és hatékonyságának növelésével. 2. A munkaer -piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szakmai kínálat kialakítása. 3. Az oktatás er forrás-kapacitásának mind jobb és hatékonyabb kihasználása. 4. Az esélyegyenl ség és ehhez kapcsolódó feltételrendszer biztosítása. Konkrét cél: 1. Szakképzési intézményrendszeri modell kialakítása, mely a partnerintézmények együttm ködésén alapul. Az intézményünk összehangolja képzési terveit a PANNON-TISZK partnerintézményeivel, valamint az oktatás hatékonysága és a térség gazdasági érdekeinek szolgálata céljából stratégiai szövetséget alakít ki a szakképzésben érintett partnereinkkel, a munkaer -piaccal. Részcélok: 1. Az intézmény szakmai, jogi és vagyoni önállóságának meg rzése mellett továbbfejleszthet szervezeti és m ködési modell kialakítása. 2. Sikeres együttm ködés a PANNON-TISZK partneriskoláival. 3. Aktív és hatékony képviselet a PANNON-TISZK testületeinek munkájában. BMÖ Radnóti Miklós Szakközépiskola- és Szakiskolája, Kollégiuma céljai Általános: 1. Az intézmény m ködése teljes mértékben megfeleljen a közoktatási törvényben és egyéb jogszabályban meghatározott feltételeknek. 2. A városban él nemzetiségiek nyelvét (német, horvát) helyi tantervünknek megfelel en oktatjuk. 3. Oktató-nevel munkánk és a családi nevelés kölcsönösen segítse egymást. 4. A munkánk során a gazdasági és társadalmi környezetben jól alkalmazható, állandóan megújuló és konvertálható tudás átadására, megszerzésére törekszünk. 5. A tanulókkal szemben teljesíthet követelményeket támasztunk, ugyanakkor oktatásunk tanulóközpontú és humánus. 6. A felzárkóztatás épüljön be minden tantárgy tanmenetébe a 2007/2008-as tanévt l. Tanulóink a szaktanárok javaslatai alapján vegyenek részt a tanórán kívüli felzárkóztatásban. 7. Tanulóinknak balesetmentes, esztétikus környezetet biztosítunk.
6
8. A kollégium nevelési programját összehangoljuk az iskola nevelési programjával. 9. Az intézmény dolgozói elkötelezettek a min ségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú m ködés iránt. 10. Fejl djön a pedagógusok módszertani kultúrája. Ennek érdekében szorgalmazzuk, hogy pedagógusaink minél nagyobb számban vegyenek részt módszertani továbbképzéseken. 11. M ködtetjük az intézmény Min ségirányítási Programját, melyet a fenntartó ÖMIP dokumentumával rendszeres id közönként, de legalább évente egyeztetünk, meghatározva a két program kapcsolódási pontjait. Speciális: 1. A nevelési-oktatási feladatainkat olyan szinten végezzük, hogy tanulói létszámunkat megtartsuk 2. A 10. szakiskolai évfolyamot befejez tanulók 80 %-a az iskola szakképz évfolyamain szerezzen szakképesítést. 3. Pályairányításunk célja, hogy az érettségizettek 50 %-a vegyen részt az érettségi utáni szakképz évfolyamainkon, vagy az érettségi évében tanuljon tovább egyetemen, f iskolán. 4. Az országos kompetencia mérések eredménye haladja meg az országos átlagot. 5. Képzési kínálatunk kialakításában arra törekszünk, hogy a helyi, munkaer -piaci valamint szül i elvárásoknak megfeleljünk, hiszen a tanulói létszám szinten tartásával vagy növelésével gazdaságosabban m ködhet intézményünk, ezáltal többet tudunk nyújtani tanulóinknak. 8.) Min ségirányítási rendszer A min ségirányítási rendszer kiépítéséért és fenntartásáért a min ségirányításért felel s igazgatóhelyettes (min ségirányítási vezet ) felel. A min ségirányítási rendszer dokumentumainak jóváhagyása az igazgató hatásköre. 1.1
A min ségirányítási rendszer általános követelményei
Az intézményvezetés – a kialakított min ségirányítási csoport bevonásával – áttekintette teljes m ködését, képzési irányait amelyeket a pedagógiai programban rögzített. A képzéseinknek megfelel en azonosítottuk folyamatainkat és meghatároztuk azokat, melyeknek dönt szerepük van céljaink eredményes megvalósításában, min ségpolitikánk érvényesítésében. Ezek a következ k: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Vezetési folyamat Tervezési folyamat Fejlesztési folyamat Ellen rzési, mérési, értékelési folyamat Partnerazonosítási folyamat Képzési folyamat A kollégiumi nevelés folyamata Egyéb
Az iskola f folyamatainak szabályozását folyamatleírásokkal biztosítjuk. Ezekhez a folyamatleírásokhoz igazgatói utasítások tartozhatnak, melyek a folyamatok egyes részfolyamatait, lépéseit szabályozzák. A rendszerhez csatlakozhatnak eljárások és bels utasítások, ahol ezt a tevékenység jellege igényli. A folyamatleírások rögzítik a folyamatokhoz tartozó tevékenységekkel kapcsolatos felel sségi és hatásköröket.
7
1.2
A min ségirányítási csoport szervezeti ábrája 1 igazgató
2 min ségirányításért felel s igazgató helyettes
14 min ségirányítási csoport
1.3
11
12
min ségirányítási megbízott (Radnóti)
min ségirányítási megbízott,auditor (Marek)
13 min ségirányítási megbízott (Kollégium)
Vezet i felel sségek, hatáskörök
Az igazgató felel s: • az intézmény törvényes m ködéséért, • a min ségcélok és a min ségpolitika meghatározásáért, • a felel sségek és hatáskörök meghatározásáért, • a bels kommunikációs rendszer m ködtetetéséért, • partnerekkel való kapcsolattartásért, • a vezet ségi átvizsgálás lefolytatásáért. A kollégiumi intézményegység vezet je felel s: • a kollégium törvényes m ködéséért • A kollégium munkájának operatív irányításáért, ellen rzéséért • A kollégiumi oktató-nevel munka biztonságos és egészséges feltételeinek megszervezéséért • A partnerekkel való együttm ködésért Az igazgatóhelyettesek felel sek: • az iskolai nevel -oktató munka operatív irányításáért, ellen rzéséért, • a feln ttoktatás és feln ttképzés operatív irányításáért, ellen rzéséért, • tanulmányi versenyek és vizsgák szervezéséért, • partnerekkel való kapcsolattartásért. A gyakorlati oktatásvezet felel s: • a szakmai gyakorlati oktatás megszervezéséért és tartalmáért, • a gyakorlati képz helyek rendeltetésszer m ködéséért, • a tangazdaságban folyó termelésért, • a partnerekkel való kapcsolattartásért.
8
A munkaközösség vezet felel s: • a munkaközösség szakmai munkájának irányításáért, • a szakterületéhez tartozó versenyek és felzárkóztatások szervezéséért, • a partnerekkel való kapcsolattartásért, • egységes követelmény és eljárásrend kialakításáért és alkalmazásáért. A min ségirányítási vezet felel s: • a vezet ségi átvizsgálás el készítéséért, • a min ségirányítási csoport munkájának irányításáért, • a min ségirányítási rendszer m ködtetéséért, felügyeletéért, • a bels audit lebonyolításának megszervezéséért, 1.4
A vezet ség elkötelezettsége
Az intézmény vezetése az iskola hosszú távú célkit zéseit figyelembe véve meghatározza min ség iránti elkötelezettségét, partnereik, megrendel ik követelményeinek minél magasabb szint teljesítését. Ennek érdekében a vezetés faladatai: • Az intézmény vezet sége az igazgatótanáccsal együttm ködve meghatározza az intézmény min ségpolitikáját, melyb l min ségcélokat t z ki, és gondoskodik arról, hogy a tantestület tagjai és a pedagógiai munkát segít k, megismerjék és sajátjuknak érezzék azt. • Kialakítja az intézmény szervezeti felépítését, az iskolaszerkezet-változás stratégiáját valamint a szervezet fejlesztését • Biztosítja a m ködés er forrásigényét, az indokolt infrastruktúrát és az eredményes tevékenységhez szükséges munkakörnyezetet. • Átgondolja az iskola jöv jére vonatkozó változásokat, javaslatot tesz és irányítja a változási folyamatokat. • A vezet ség vezetési magatartásával és részvételével biztosítja a min ségirányítási rendszer hatékony m ködését. • Megteremti a munkavégzéshez szükséges információk, a vev i, a jogszabályi követelmények megismeréséhez és elfogadásához szükséges feltételeket. • Biztosítja a lehet ségeket a képzésre, fejlesztésre. • A szabályozásaiban egyértelm en meghatározza a folyamatok gazdáit, akik teljes megbízás alapján, felel sségi körrel és hatáskörrel rendelkeznek az adott folyamat irányításához és céljainak eléréséhez. • Biztosítja az iskolában már meglév folyamatok és újonnan szabályozott folyamatok összehangolását, egymásra épülését. • Évente legalább egyszer átvizsgálja a rendszer hatékony m ködését, és beavatkozik a tökéletesítés érdekében. 1.5
Partnerközpontúság • • • •
Gondoskodik partnerei kinyilvánított igényeinek és ki nem mondott elvárásainak meghatározásáról, azok bels követelményekké alakításáról, és teljesítésükr l. Az intézmény képzési tevékenységével kapcsolatban alapvet en fontosnak tartja a jogszabályi, hatósági el írások betartását. Figyelemmel kíséri és beépíti tevékenységébe, a hatályos Önkormányzati Min ségirányítási Program (ÖMIP) elvárásait. A bels kommunikációs rendszerét folyamatosan fejleszti és hatékonyan használja fel az iskolával kapcsolatos igények, követelmények pontos és széleskör megismertetésére a munkatársak körében.
9
1.6
Min ségpolitika
A Min ségpolitika meghatározásáért az intézmény igazgatója felel, annak összeállításában a kib vített intézményvezetés tagjai vesznek részt, képviselve szakterületüket és a munkatársakat is. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a Min ségpolitikát meghatározzák, azt az intézmény minden szintjén megismerjék, megértsék és megvalósítsák. 1.7
Tervezés
A tervezési tevékenység egyik f célja, hogy: • a min ségpolitikából következ , az intézmény különböz szervezeti egységeire bontott célrendszert fogalmazzon meg; • a célokat lehet ség szerint mérhet formában adja meg; • a célokat id ben is strukturálja (rövid, közép, hosszú távú célrendszer). 1.7.1
A min ségirányítási rendszer tervezése
Stratégiai céljainkat a min ségirányítás eszközrendszerével, kinyilvánított Min ségpolitika szellemében valósítjuk meg. A min ségirányítási rendszer tervezése biztosítja a célok elérését a politika érvényesülése mellett. Az intézmény vezetése biztosítja, hogy • a tervek minden formája ellen rzött és jóváhagyott legyen, • a tervezési folyamatban a munkatársak lehet legszélesebb köre legyen bevonva, • a terveket az érdekeltek megismerjék, • a tervek megvalósulását a terv jellegéhez igazodóan felügyeljék, • a tervezés, a végrehajtás, a megvalósulás felügyelete és a beavatkozás rendszerszer en épüljön egymásra, • a tervek az irányítási rendszer folyamatos fejlesztését célozzák. Az igazgató a min ségért általános és átfogó felel sséggel tartozik. Az intézmény dolgozói munkájukat az SZMSZ-ben leírtak és a Munkaköri leírásban szabályozottak szerint végzik. 1.8
A vezet ség képvisel je
A min ségirányítási rendszer vezet ségi képviseletét és a min ségirányítási munka operatív feladatait, az igazgatói megbízást követ en a min ségirányítási vezet látja el. Feladata a vezet i ellen rzés mellett a min ségirányítási rendszer m ködésének ellen rzése is. Összefogja, napra kész állapotban tartja a min ségirányítás szabályozó dokumentumait El készíti és a számára kijelölt területeken irányítja a bels auditok lebonyolítását. A min ségirányítási vezet az igazgató által meghatározott adatokat gy jti és elemzi, hogy ezzel a megel z és javító intézkedésekhez döntés-el készít anyagot szolgáltasson. A vezet ségi átvizsgáláshoz összefoglaló anyagot készít, együttm ködve a különböz pedagógiai szakterületek vezet ivel. 1.9
Bels kommunikáció
Az intézmény feladatainak színvonalas ellátásához nélkülözhetetlen a hatékony kommunikáció, a célirányos információ-áramlás. A bels kommunikációs rend f bb elveinek, elemeinek meghatározását, kialakítását az igazgatóhelyettesek bevonásával – a felügyelet és fenntartó elvárásainak ismeretében – az igazgató végzi. Az értekezleti rend az IMIP dokumentum (2007. márc. 11.) 1.2 pontja szerint zajlik.
10
A vezet ségi értekezleteken a vezet k a fenntartói, vev i igényeknek való megfelelések, a felmerül feladatok és teljesítések megbeszélésén túl egyeztetik azon intézkedéseket, amelyek a helyes m ködés érdekében kívánatosak. A meghozott dokumentált döntésekr l tájékoztatják az irányításuk alá tartozó munkatársakat, a saját érintettségüknek megfelel en. Az intézmény vezetése támogatja és bíztatja pedagógusait és a pedagógiai munkát segít munkatársait, hogy jobbító szándékú javaslataikat, szándékukat vessék fel. A javaslatokat adó munkatársak az éves értékeléskor kapják meg a névre szóló vezet i elismerést. A bels kommunikációs rendszer m ködésének folyamatos ellen rzése az igazgató feladata. 1.10 Az er források biztosítása Az er források biztosításáért az intézmény igazgatója felel s. Az emberi er források biztosítását - a fenntartóval egyetértve - az igazgató valósítja meg, kikérve az igazgatótanács, az intézményegység-vezet az intézményvezetés és az érintett szakterület vezet jének véleményét. A munkakörnyezet és az infrastruktúra kialakítása érdekében szükséges tevékenységeket, feladatokat - az igazgatói döntést követ en - a gazdasági vezet és a gazdasági csoport hajtja végre, együttm ködve az igazgatóhelyettesekkel és a kollégiumi intézményegység vezet jével. A m ködéshez szükséges er források biztosítása érdekében évenként elkészítjük Éves munkatervünket és Éves költségvetésünket. A tervezés folyamata biztosítja, hogy az egyes lépésekhez, tevékenységekhez szükséges er források • meghatározhatók • a tervben rögzíthet k • az iskola szintjén egyeztethet k, ütemezhet k legyenek. Az intézmény vezetése nagy súlyt fektet a pedagógus továbbképzésekre és lehet ség szerint a különböz fórumokon, konferenciákon való részvételre, szereplésre. A vezet kkel és a munkatársakkal szemben támasztott követelmények, az intézmény küldetésének, stratégiájának és a jogszabályoknak a figyelembevételével kerültek meghatározásra. Az intézményvezetés biztosítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelési – oktatási, képzési szolgáltatásainak megvalósításához szükséges egyéb er forrásokat is. Ezek a források: • az iskola informatikai rendszere, • a kommunikációs rendszer, • az infrastruktúra, • a tanulási és munkakörnyezet. 1.10.1 Emberi er források Az egyes feladatkörök ellátásához szükséges képzettség meghatározása – jogszabályi el írások figyelembe vételével -, továbbá ezekhez megfelel képzettség szakemberek biztosítása, az adott szakmai terület vezet jének együttm ködésével az igazgató feladata. Az intézmény munkatársainak képzettségi követelményeit a Közoktatási Törvény határozza meg. A képzéseket Beiskolázási terv készítésének segítségével tervezzük és tartjuk meg, a munkatársak képzettségét igazoló dokumentumokat nyilvántartjuk. A bels képzési rendszerünk biztosítja, hogy a régi és az iskolába érkez új munkatársak mindenkor rendelkezzenek a pedagógiai és szakmai munkájukhoz szükséges felkészültséggel, pedagógiai- szakmai és min ségügyi téren egyaránt. Ennek megfelel en a munkatársak egy évente készített Beiskolázási terv szerinti képzési programban vesznek részt, melyet a vezet ség indokolt esetben módosíthat. A képzések megvalósulhatnak az intézményben vagy azon kívüli helyszínen. Az intézményvezetés rendszeres min ségügyi képzéssel és továbbképzéssel gondoskodik az
11
ellen rzéseket, bels auditokat végz munkatársak felkészültségének biztosításáról. A bels képzésekr l feljegyzések készülnek, melyek lehet vé teszik mind a képzésekkel kapcsolatos lényeges információk rögzítését, mind az egyes munkatársak képzésének nyilvántartását. A küls helyszínen történ képzésr l kapott igazoló dokumentumok (bizonyítványok) nyilvántartása meghatározott módon történik. 1.10.2 Infrastruktúra Az intézmény által tervezett képzési feladatok meghatározzák a megvalósításukhoz szükséges alapvet infrastruktúrát: • az épület és helyiség igényt, • az oktató- és munkahelyek felszereltség- és berendezésigényét. Az oktatási és a szakmai munka munkakörnyezetének, intézményen belüli és kívüli területeit, igényes kialakítással biztosítjuk, és tevékenységeink során ügyelünk a vonatkozó rendeletek, szabályzatok, jogszabályok betartására. Kiemelten kezeljük a következ területeket: • a munkahelyek ergonómiai, egészségügyi, munkabiztonsági szempontjaira, • a környezetvédelemre, • az energiatakarékosságra, • a környezet igénybevételének minimalizálására. A munkakörnyezet megfelel kialakításával nemcsak saját munkatársaink érdekeit tartjuk szemünk el tt, hanem diákjaink és feln tt hallgatóink munkakultúráját is ezen keresztül formáljuk. Teljeskör Kockázatelemzéssel tárjuk fel és kezeljük, iskolánk valamennyi területét bevonó munkabiztonságot, melyet rendszeresen felülvizsgálunk. A megfelel munkakörnyezet kialakításával ügyelünk a tanulói és a munkatársi tulajdon védelmére is. 1.11 Nevelés-oktatás-képzés Szabályozzuk azokat a támogató folyamatokat, amelyek szerepe el segíteni azt, hogy a képzési, vizsgáztatási folyamatok mindenkor kiváltsák tanulóink, megbízóink elégedettségét. Meghatározzuk a partnerkapcsolatok azon formáit, melyek biztosítják: • a felmerül igények minél pontosabb feltérképezését, • az adott szolgáltatással kapcsolatos követelmények (és azok teljesíthet ségének) pontosítását, • a partneri vélemények, visszajelzések megismerését, • az eredményes, korrekt tanulói, partneri tájékoztatást. Meghatározzuk a partneri igényeken alapuló szolgáltatás-fejlesztés módját. Rögzítjük az intézmény m ködésének min ségére ható termékek, szolgáltatások beszerzésének rendjét, annak érdekében, hogy azok min sége lehet vé tegye a követelményeknek megfelel képzés biztosítását. A szabályozás kiterjed: • a képzési tevékenység fejlesztésére, • az oktatási- képzési folyamat tervezésére, megvalósítására, • a gyakorlati oktatás lebonyolítására, • feln ttképzés megtervezésére és lebonyolítására, • a vizsgák el készítésére és lebonyolítására, • a szolgáltatási folyamat min ségét biztosító ellen rzések megtervezésére és lefolytatására, • az el forduló eltérések kezelésére. Az intézmény a képzési - szolgáltatási folyamatainak megvalósítására vonatkozó szabályozásait úgy tervezte meg, hogy:
12
• • •
azok csak olyan szolgáltatás nyújtását tegyék lehet vé, mellyel kapcsolatban minden küls és bels követelmény (min ségcélok, min ségterv, szolgáltatás-fejlesztés eredményei, elfogadott képzési programok, tananyagok és pályázatok stb.) tisztázott, az el írt tevékenységek és a biztosított er források vezessenek a kívánt eredményre, a szükséges mértékben biztosítsa a szolgáltatási folyamat során a követelmények teljesülésének figyelemmel kísérését és a teljesítés igazolását.
1.12 A partnerekkel kapcsolatos folyamatok A régióban széles partneri körrel rendelkezünk. Partnereinket azonosítjuk, róluk nyilvántartást vezetünk Legfontosabb partnereink közé soroljuk: • felügyeleti szerveinket, • fenntartónkat, • a megrendel piaci szervezeteket, • gyakorlati képz helyeket, • diákjainkat és tanfolyami hallgatóinkat. Képzéseinkkel, szolgáltatásainkkal, m ködésünkkel kapcsolatban a legáltalánosabb jogszabályi megfelelést l a személyes kívánságokig, az igények igen széles köre merül fel. A meghirdetett (általános és szakmai) képzéssel, a vizsgáztatással kapcsolatban – min ség szempontjából – alapvet en az alábbiak tisztázandók: • milyen jogszabályi háttérnek kell a képzési szolgáltatásnak megfelelni, • milyen munkaer -piaci szükségletek kielégítésére irányul, • mi a képzés, vizsgáztatás kimenete, • a képzésben résztvev k jogosultsági köre, • melyek az er forrás-feltételek, • melyek a teljesítés elszámolásának követelményei. 1.13 A képzésre vonatkozó követelmények átvizsgálása Az adott képzési irány- szakterület indítását megel zi annak átvizsgálása, hogy az el készít munka során a szolgáltatással kapcsolatos valamennyi körülményt tisztáztuk-e, valamint képesek vagyunk-e a megfelel szolgáltatás nyújtására. Az átvizsgálás feladata annak megállapítása, hogy • a rendelkezésre álló humán er források (képzett tanáraink) mennyisége és min sége, elegend -e, • biztosítottak-e a szükséges tantermek, tanm helyek, felszerelések (tárgyi, informatikai és technikai feltételek), • van-e fejlesztési igénye a feladatnak és illeszkedik-e a tevékenységi körünkbe, • saját er források sz kössége esetén van-e mód alvállalkozók, óraadók bevonására, • az er források id beli ütemezhet sége megfelel -e. 1.14 Kapcsolattartás a partnerekkel Kinyilvánított szándékunk, hogy partnereink éljenek is az általunk felkínált lehet séggel és fontosnak tartsák a velünk folytatott kommunikációt. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az iskolánkba beiratkozott diákjainkkal, kollégiumi elhelyezésben részesül diákjainkkal, a feln ttoktatásban, a feln ttképzésben részt vev hallgatóinkkal megfelel kapcsolatot alakítsunk ki. Munkatársaink mindig tudatában vannak annak, hogy humán-szolgáltatásunk általánosságban milyen viselkedési formákat, milyen beállítódást kíván t lünk. Erre a szempontra különös hangsúlyt helyezünk munkatársaink kiválasztásakor, képzésekor, valamint óraadó partnereink kiválasztásakor. A napi személyes kapcsolatokon túl olyan információs szolgáltatást nyújtunk, melynek keretében a képzésben résztvev diákjainkat, tanfolyami hallgatóinkat folyamatosan tájékoztatjuk, és bizto-
13
sított a diák és hallgatói vélemények, felvetések megismerése is. A diákvélemények felmérését a DÖK szervezi. A kapcsolattartás lényeges eleme a képzés befejezése után a tanulói nyomon-követés, melynek célja annak felmérése, hogy milyen módon tudták a képzés eredményeit hasznosítani. A képzési tevékenység végrehajtása során bármelyik pedagógusnak illetve pedagógiai munkát segít munkatársnak bejelentett, tanulói vagy megrendel i észrevétel vagy reklamáció kezelését a panaszkezelési szabályzat szerint végezzük. A képzések, a tanfolyamok és vizsgák lezárása után érkez észrevételek, reklamációk kezelésér l szintén a fent említett folyamatleírás rendelkezik. 1.15 Tervezés és fejlesztés Az intézmény folyó tervezési és fejlesztési munka az alábbi témakörökre irányul: • a képzési területek kiválasztása, • képzési programok fejlesztése, • er források biztosítása, • tananyagfejlesztése. A fejlesztési folyamatot az intézmény Pedagógiai Programja vagy konkrét vev i igény indítja el. Er forrás-kereteit az Éves költségvetés alapján biztosítja a vezet ség. 1.16 Szolgáltatások és küls szakemberek igénybevétele Az intézmény vezet sége határozza meg a beszerzett termékeknek, szolgáltatásoknak azt a körét, amelyek szolgáltatásaik min ségét dönt en befolyásolják. Ezek körébe azok a szolgáltatások tartoznak, • melyek során képzési tevékenységet, óraadót vesz igénybe az iskola; • melyekben képzési helyszínt bocsátanak rendelkezésére; • tankönyv beszállítónkat; • melyekbe a képzéshez szükséges m szaki feltételeket biztosító karbantartók, szolgáltatók tartoznak stb. Az értékelés rendjét, szempontjait, eredményét az éves értékelések során tekintjük át, mint az intézmény min ségképességének egyik fontos tényez jét. Küls oktatók, vizsgáztatók, alvállalkozók alkalmazása esetén a feltételeink azonosak. Meghatároztuk - a küls képzéseink esetében - a képzési helyszínt biztosító partnerekkel szemben támasztott követelményeket, amelyek alapján szerz déskötés el tt információkat szerzünk. A feltételek biztosítása esetén vesszük igénybe szolgáltatásaikat. Anyagok, eszközök beszerzése esetén – ha a beszerzend anyag, eszköz nem tartozik a Közbeszerzési Törvény hatálya alá – el nyben részesítjük az általunk ismert, ellen rzött, megbízható szolgáltatókat. Küls óraadók, elméleti és gyakorlati képzési helyszínek igénybevételér l az igazgató dönt. Ehhez a képzési feladat szolgáltatja az információt, az határozza meg, hogy milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek az adott képzés megfelel min ségben történ megvalósításához. Vizsgáztatás esetén a vizsgabizottság elnökének és tagjainak megbízására a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint kerül sor, melyhez szintén a Képzési program adja meg a szükséges információkat 1.17 Képzés és szolgáltatás nyújtása Az el állítás és a szolgáltatás nyújtásának szabályozása Valamennyi képzési szakirányunknál, a f folyamatunknak tekintett szolgáltatási tevékenység: • a nevelési – oktatási; • szakmai képzési;
14
• és a vizsgáztatási folyamat szegmensekb l tev dik össze. A képzési, vizsgáztatási folyamatok, el készítési és lebonyolítási szakaszokból állnak. Az el készítéshez tartozik a tanulók felvétele, beiskolázása, beíratása, a helyszínek, eszközök, oktatási anyagok és oktatók igénybevételével kapcsolatos szervezési feladatok végrehajtása. Az el készítés megfelel ségét az igazgatóhelyettes és az érintett munkatárs ellen rzi, megfelel ség esetén indítható a képzés, a megrendelt tanfolyam. A vizsgák el készítése a vonatkozó jogszabályok szerint történik, akár képzési szolgáltatást követ , akár megrendelt vizsgáról van szó. Ezek, amennyiben más jogszabály, szabályzat és el írás nem rendelkezik: • meghatározzák a f lépéseket a képzés (nappali és tanfolyami) indításától a képzést záró vizsga befejezéséig, • útmutatást adnak a pedagógusok számára az oktató munkához, • rendelkeznek az eszközök, anyagok használati rendjér l, • meghatározzák a vizsgáztatás máshol nem kezelt szabályait, • rendelkeznek a képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos dokumentáció kezelésér l. 1.18 Azonosítás és nyomon követhet ség Az induló képzési területek osztályait és a többi felfutó osztályt az osztály-kódszám azonosítja, melyet az oktatási év indításkor rendelünk hozzá. Az egyes osztályokkal kapcsolatos dokumentáció a Magiszter rendszerben és a Beírási naplóban, az Osztálynaplóban, az elektronikus naplóban és a Törzskönyvben található. Ezek tartalma olyan, hogy alkalmasak a képzési szolgáltatással és annak menetével kapcsolatos minden információ rögzítésére. Az Ellen rzési tervben meghatározott ellen rzéseket a meghatározott ütemben végezzük, az eredmények az értékelések alapján a tantestületben közzétettek, követhet k. A vizsgák a jogszabályok szerinti Vizsgatörzslappal és Vizsgajegyz könyvvel és azok mellékleteivel azonosíthatók, amelyek el írt tartalma együttesen biztosítja a vizsgával kapcsolatos öszszes adat rögzítését. 1.19 Tanulóink, hallgatóink tulajdona Az iskola két helyzetben kerül kapcsolatba partnerei tulajdonával: • küls helyszíneken történ munkavégzések esetén, amikor még a felszerelések igénybevétele is megrendel i tulajdon lehet; • diákjainak, hallgatóinak személyes tulajdonával, melyet a képzésre magukkal hoznak. A vagyonvédelmi intézkedéseket az iskolai Házirend tartalmazza. Arra törekszünk, hogy megóvjuk tanulóink (partnereink) tulajdonát minden károsító behatástól. Tudatosítjuk munkatársainkban a megrendel i és tanulói tulajdon védelmének szükségességét, fontosságát és a teend ket, ha valamilyen kár mégis bekövetkezne. A küls helyszínek igénybevételének részleteit a partnereinkkel kötött szerz dések pontosítják. A tanulói, hallgatói személyes tulajdon védelmét a munka- és képz helyek megfelel kialakításával valósítjuk meg. 1.20 A beszerzett anyagok és adatok rzése Az oktatás biztosításához szükséges anyagokat és felszereléseket az érintett szakoktatók/szaktanárok megrendelése alapján, a jóváhagyást követ en a gazdasági vezet biztosítja. A beszerzett anyagok tárolási helye az intézmény raktárai. A raktárban lév anyagok nyilvántartottak, elhelyezésük, tárolásuk biztosítja az állaguk meg rzését, a képzési feladathoz történ felhasználásáig. Meg rzési feladatot lát el az iskolatitkár a képzésben résztvev tanulók, hallgatók adatainak, dokumentumainak felel s rzésekor is.
15
Az adatvédelem és a biztonságos meg rzés szabályozása az Iratkezelési szabályzat valamint az Informatikai szabályzat szerint történik. 1.21 Mérés, elemzés és fejlesztés Az ellen rzési, elemzési módszereket az intézmény igazgatója az igazgatótanáccsal együttm ködve határozza meg, és azok alkalmazását elrendeli. • A képzési tanév során a szükséges ellen rzések meghatározása, végrehajtása, a tapasztalt eltérések nyilvántartása, a folyamat rendszeres ellen rzése az intézményvezetés és a szakmai vezet k felel ssége, ugyanúgy, mint az adatok gy jtése és feldolgozása. • A tanulói, hallgatói elégedettség figyelése és értékelése a DÖK segít tanár és a min ségirányítási csoport feladata. • A partneri elégedettség mérése, a partnerekt l történ információgy jtés, az érintett munkatársak, ezen adatok feldolgozása a min ségirányítási csoport feladata. • A bels auditok koordinálásáért az auditor felel, aki a min ségirányítási csoport tagja. • Az auditok lebonyolítását képzett bels auditor végzi. Az eltérések okainak megszüntetésére, ismétl désük megakadályozására vonatkozó intézkedést az intézmény igazgatója adja ki. Az intézkedések betartásáért és a bennük foglaltak végrehajtásáért, minden érintett munkatárs felel s. Az intézményi Munkaterv id arányos teljesítésér l a vezet k félévente számolnak be a nevel testületnek. A szükséges helyesbít intézkedések végrehajtásáról az igazgató dönt, és egyben felel azok végrehajtásáért is. A szükségesnek ítélt partnerlátogatásokról, az intézmény igazgatója dönt és a végrehajtásban részt vesz az intézmény többi vezet je, valamint az erre kijelölt munkatársak. A helyesbít intézkedések megvalósulásának ellen rzéséért, az intézkedések eredményének értékeléséért, dokumentálásáért a min ségirányítási vezet a felel s. A megel z intézkedések végrehajtásáért, megvalósulásának értékeléséért - szakmai illetékesség szerint – az igazgatóhelyettesek és a min ségirányítási vezet felel sek. Tanulói mérési naptár A mérési naptár célja, hogy egységesen szabályozza az intézményben a tanulók tudásával és hátterével kapcsolatos adatgy jtést és adatrögzítést. Az adatok számítógépes rögzítésére a mérést követ lehet legrövidebb id n belül (1-2 hét) sort kell keríteni. 1.) Kérd íves háttérvizsgálatok A háttérvizsgálatok a tanulók jobb megismerését, a hatékonyabb differenciálást, és tanulásszervezést segítik. A mérések megvalósításának felel sei az osztályf nökök, akik a mérést a tantestület által elfogadott eszközökkel (kérd ívek) bonyolítják le a megadott id pontokban.
Cél
Megvalósítás ideje / határid
Családi és szociális héttér
Megismerjük a szül k iskolai végzettségét, anyagi lehet ségeit, és milyen a hozzáállásuk az iskola világához
9. évf. Október 1-20.
Deviancia érintettség (szakszer vizsgálati eljárással)
Van-e olyan negatív viselkedési jellemz , ami a gyermek sikeres tanulmányi el menetelét, (esetleg egészségét, testi épségét) veszélyezteti (alkoholfogyasztás, stb.)
9. / 10. évf. Október 1-20.
Tanulási motiváció és tanulástechnika
Mennyi id t, hol, és hogyan tanul adott tartalmat milyen eszközök, egyéni eljárá-
9 / 10. évf. Október 1-20.
Mérés területe / eszköz neve
16
sok segítségével tanul meg IKT alapismeretek, internet használata
Képes-e a számítógépet információszerzésre, tanulási feladatok megoldására, és kapcsolattartásra használni
9. évf. Október 1-20.
Tanár-diák viszony
Képet kapjunk a diákok véleményér l a tanárok szakmai és emberi rátermettségét illet en
10. évf. December 1-20.
Vitakultúra és konfliktuskezelés
Felmérni a diákok képességét az alábbiakban: - értelmes vitára való nyitottság, - a nézetkülönbségekb l adódó konfliktusok kezelése - kompromisszumkészség közös cél érdekében (tanárokkal, társakkal), stb.
Másság elfogadás (tolerancia)
Képes-e a diák más nem , vallású, szociális hátter , stb. ember felé nyitott, szinte kommunikációra, az el ítéletek tudatos csökkentésére
Értékpreferencia vizsgálat
A mérés kiterjedhet az alábbiakra: - környezetkultúra, - egészségkultúra, stb.
9. évf. Január 1-20.
10 évf. Január 1-20. 9. évf. Január 1-20.
2.) Teljesítményértékelés A tanulói teljesítményértékelés két kiemelt területe az olvasási készség és matematika tudás kompetencia jelleg felmérése. A méréseket a megjelölt munkaközösségek által kidolgozott, viszonylag rövid (egy-egy tanórán megírható) eszközzel végezzük. Az egyéb évközi felméréseket (pl. témazáró) a szaktanárok saját hatáskörben ütemezik. Szeptember 10 és 20 között el nyt élvez minden más méréssel szemben a két kiemelt terület (ütközések elkerülése). Mérés területe / eszköz neve Olvasásszövegértés
Matematikai gondolkodás
Felel s
Megvalósítás ideje / határid
Magyar, történelem, és idegeny nyelvi munk. köz.
Minden év szeptember 10-15.
Matematika, természettudomány és informatika munk. köz.
Minden év szeptember 15-20.
Cél Átfogó képet kapni a tanuló olvasás készségszintjér l, életszer szövegek alapján (nem irodalmi ismeretek!) Átfogó képet kapni a tanuló matematika tudásáról életszer feladatok alapján (nem fogalmi ismeretek!)
3. Kimeneti indikátorok - eredményességi mutatók Félévkor és évvégén számítógépes adatbázisban rögzítjük a következ adatokat: Indikátor:
9. évf.
Tanulók összlétszáma Hátrányos helyzet tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzet tanulók száma Egyéni fejlesztésre szoruló tanulók száma (egyéni fejl. terv készült) Tanórán kívüli fejleszt foglalkozások óraszáma Tanórán kívüli fejleszt foglalkozásokban résztvev tanulók száma Tanórán kívüli fejleszt foglalkozásokban résztvev pedagógusok száma Versenyek eredményei: 1-10 helyezések (SZKTV, megyei, területi, országos) M vészeti bemutatókon díjat kapott tanulók száma (országos) Diák pályázatokon díjat kapott tanulók száma (országos)
17
10. évf.
Továbbtanulási mutatók – szakmát tanulók száma Továbbtanulási mutatók – gimnáziumba továbbhaladók száma Szakmunkás vizsgát eredményesen letett tanulók száma
1.22 A partner megelégedettsége Az eredményesség legf bb jelz je az, hogy a partnerek hogyan ítélik meg szolgáltatásainkat. Azonosított partnereink különböz csoportjai tevékenységünk, szolgáltatásaink más-más elemét értékelik, mást tart fontosnak: • a tanuló, • a nálunk továbbtanuló feln tt hallgatóink, • a t lünk tanfolyamot megrendel szervezet, • a gyakorlati képz helyek • az érdekelt minisztériumok. Az intézmény vezet sége fontosnak tartja, hogy a folyamatosan feltárt elvárások, jogszabályi követelmények teljesítésével kapcsolatban miként vélekednek a közvetlen és a közvetett partnereink. Partnereink elégedettségét évente mérjük. Megrendel ink esetében, partnerlátogatásokkal szerzünk hasznos információkat. A képzési munkánkról név nélkül kitöltött tanulói és egyéb partneri kérd íveken szerezzük be információinkat. Valamennyi partnerünknek lehet sége van véleményét, észrevételeit közvetlenül (szóban, írásban) közölni munkatársainkkal, akik a bels kommunikációs rendszer felhasználásával eljuttatják a megfelel vezet i fórumra. 1.23 Bels audit (átvizsgálás) A min ségirányítási rendszer követelményeknek és céloknak megfelel m ködését az intézményben bels auditok segítségével ellen rizzük. Az auditokat a rendszer fejlesztésének szempontjából kiemelked jelent ség nek tartjuk, ezért megtervezésükre és végrehajtásukra különös gondot fordítunk. A bels auditokat a vizsgált területt l független, auditor képesítéssel rendelkez munkatársuink végzi. Az auditok id ben és tárgyukat tekintve tervezettek, az Audittervre a min ségirányítási vezet tesz javaslatot. A tervet, amely a felülvizsgálati munkában résztvev auditor kijelölését is tartalmazza, az iskola igazgatója hagyja jóvá. Indokolt esetben módosítást is engedélyezhet. Az auditor megbízását az intézmény igazgatójától kapja, majd ezt követ en megtervezik az auditot, felkészül rá és végrehajtja és dokumentálja. 1.24 A folyamatok figyelemmel kisérése és mérése Az intézmény az éves értékelései során elemzi folyamatainak hatékonyságát. Minden f folyamatnak ítélt folyamat hatékonyságának ellen rzésére folyamatparamétereket határoz meg. Ezekkel ellen rizni tudjuk folyamatleírásaink m köd képességét, hatékonyságukat. A nem megfelelés esetén, javító intézkedéseket tudunk hozni, mely magában foglalhatja akár a vonatkozó folyamatleírás megváltoztatását is. A folyamatok figyelemmel kísérése által szolgáltatott adatok beépülhetnek, a tárgyévet követ min ségirányítási célokba. 1.25 Figyelemmel kísérés és mérés A képzésekhez felhasználásra kerül általunk vásárolt anyagok, eszközök, berendezések átvételi ellen rzése kiterjed a termék azonosítására, min ségi bizonylatainak vizsgálatára, esetleges sérüléseire. Az igényl dönti el, hogy az felhasználható-e. Amennyiben a szolgáltatás megvalósításában óraadó illetve küls partner is részt vesz, akkor rájuk is vonatkoznak a rendszerben el írt ellen rzések.
18
Az ellen rzések dokumentáltak, és megvalósulhatnak: • önellen rzéssel, • folyamatba épített vezet i ellen rzéssel. A vezet i ellen rzések (megbízott munkatárs, munkaközösség vezet , szakmai vezet , min ségirányítási vezet , igazgatóhelyettes) egymásra épül rendszerben következnek. A kialakított min ségirányítási rendszerben, a nappali képzés, a tanfolyamok és a vizsgák el készítése után szakmai vezet i ellen rzés igazolja a munka szakasz követelményeknek megfelel lezárását. Valamennyi képzési formánk indítása el tt a szükséges körülmények, eszközök, berendezések meglétének ellen rzése minden esetben megtörténik. Különböz szint vezet i óralátogatások biztosítják, az osztályf nökök és a szaktanárok munkájának min ség-felügyeletét. Az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezet k, a min ségirányítási megbízott és az osztályf nökök az aktuális ellen rzéseket és azok végrehajtását minden esetben dokumentálják. Az ellen rzések eredményeir l az iskola erre kötelezett munkatársai feljegyzéseket készítenek. A bizonylatok archiválására az Iratkezelési szabályzatban meghatározottak érvényesek. 1.26 Az eltérések kezelése „Eltérés a munkánk során akkor keletkezik, ha jogszabályi vagy bels szabályozásban szerepl vagy szerz désben foglalt követelmény nem teljesül a képzési és egyéb szolgáltatás bármely szakaszában. Erre fényt deríthet a következ munkafázist végz munkatárs, a folyamatközi ellen rzés valamelyik szintje, a tanulói és partneri kérd ívek, közvetlen jelzések (reklamáció) vagy megrendel i reklamációk. A reklamációk kezelése a Panaszkezelési szabályzat szerint történik. A figyelemmel kísérés és a nem megfelel szolgáltatás kezelése szabályozott oly módon, hogy az eltérésekre minél el bb fény derülhessen, és minél nagyobb esély legyen a korrigálásukra, az érintett partner elégedettségének csökkenése nélkül. 1.27 Az adatok elemzése Az intézmény vezetése a megfelel adatok gy jtését és feldolgozását a min ségirányítási rendszer m ködtetése szempontjából többszörösen is fontosnak tartja. A jól feldolgozott adatok segítik vezet ségünket abban, hogy helyes prioritást határozzon meg a beavatkozásra érdemes pontok között, ezáltal lehet vé válik: • az er forrásokkal való gazdálkodás, • a lehet legnagyobb haszon elérése (pl. partneri elégedettség javulás, végzett diákjaink töretlen tanulási útja a fels oktatásba illetve növeked elhelyezkedési arányai.) A szemléletesen feldolgozott adatoknak nemcsak a döntéshozatalban, hanem munkatársaink motiválásában, szemléletformálásában, min ségtudatuk alakításában is nagy jelent sége van. Ezt a lehet séget a bels képzések során figyelembe vesszük. Ezért a tervezés és elemzés tárgyát képezi a gy jtend adatok köre és a feldolgozási módszerek is. Adatokat gy jtünk: • a piaci igényekr l, • a tanulói nyomon követés eredményeir l, • a megrendel i véleményekr l és elégedettségr l, • a pályázati tevékenységr l. Adatgy jtés folyik a képzési statisztikához, keletkeznek adatok a folyamatközi ellen rzés és a tanulói és partneri kérd ívek kitöltése során is. Partnereink értékelésekor számos adat keletkezik, ugyanígy az eszközök, berendezések javításáról is. Fenntartói illetve központi program alapján évente átfogó és félévente kiegészít statisztika készül.
19
1.28 Fejlesztés Folyamatos fejlesztés Fejlesztési tevékenységünk tervezése során figyelembe vesszük a régió munkaer -piaci folyamatokat, a megbízói követelményeket. A begy jtött információk, adatok alapján tervezzük a követelményeknek megfelel szolgáltatásainkat és szellemi termékeink (képzési programok, tananyagok, er források) kialakítását. A folyamatos fejlesztést rendszerszer en m köd elemzési és beavatkozási tevékenységek alkalmazásával támogatjuk. 1.29 Helyesbít tevékenység Az el fordult eltérések okainak elemzése és célszer helyesbít intézkedések meghozatala az iskola tevékenységi területein több szinten történik. Az intézmény vezet ségünk alapelve az, hogy az eltérések felszínre kerülése minél hamarabb megtörténjen, csökkentve ezzel a károkozást. A humán-szolgáltatási feladatok esetében különösen nagy jelent sége van az id ben történ felismerésnek, hiszen számos olyan eleme van a szolgáltatásnak, mely utólag nem, vagy nagyon nehezen korrigálható. A képzéseket záró értékelés, kitér a képzések összes jellemz jére, különös tekintettel a vizsgák eredményeire. A min ségirányítási rendszer bels auditjain feltárt eltérések helyesbít intézkedéseire els lépésben a vizsgált szakmai terület vezet je tesz javaslatot. Helyesbít intézkedést bármely pedagógus és pedagógiai munkát segít munkatársunk és partnerünk kezdeményezhet. A javaslatról megfelel vezet i szinten hozunk döntést. 1.30 Megel z tevékenység A lehetséges eltérések okainak elemzése, azok alapján intézkedések meghozatala mindazon fórumokon történhet, ahol és ahogyan a helyesbít tevékenység szabályozásánál megfogalmaztuk. A lehetséges eltérések okainak feltárásához, az ellen rzések, észrevételek, reklamációk és a dokumentált javaslatok adnak információkat. 2
Folyamatok listája
1. Vezetési folyamatok 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
A döntéshozatali fórumok Az értekezletek rendje A jogszabályok hozzáférhet sége, megismerése A vezet i ellen rzés rendje, formái Új dolgozók felvételének rendje – PANNON-TISZK Továbbképzések rendje – PANNON TISZK
2. Tervezési folyamatok 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.
A pedagógiai program készítésnek folyamata Az SZMSZ készítésének folyamata A költségvetés készítésének folyamata Az éves munkaterv készítésének folyamata PANNON TISZK - beiskolázás rendje PANNON-TISZK – képzési-kapacitás tervezés
20
3. Fejlesztési folyamat 4. Ellen rzési, mérési, értékelési folyamatok 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.
Ellen rzés, mérés, értékelés az oktató-nevel munkában Teljes intézményi önértékelés – PANNON-TISZK Vezet i értékelés PANNON-TISZK pedagógus teljesítményértékelés PANNON-TISZK országos tanulói mérési értékelési rendszer A kollégiumi intézményegység teljesítményértékelési rendszere
5. Partnerazonosítás folyamata 5.1. 5.2. 5.3.
Partnerazonosítás – PANNON-TISZK Partneri elégedettség mérése – PANNON-TISZK A partnerekkel való kapcsolattartás rendje – PANNON-TISZK
6. Képzési folyamatok 6.1. A nappali képzés 6.2. A gyakorlati képzés 6.3. A feln ttoktatás 6.4. A feln ttképzés 7. A kollégiumi nevelés folyamata 8. Egyéb folyamatok 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.6. 8.7. 8.8. 8.9. 8.10. 8.11. 8.12.
Felkészítés közismereti versenyekre Felkészítés rendészeti versenyekre Felkészítés sportversenyekre Felkészítés szakmai versenyekre Nyelvi tábor Vízi tábor Tankönyvrendelés Tankönyvterjesztés Felvételi el készít Szalagavató Radnóti Napok Radnóti Sportnap
21
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................... 2 1 Bemutatkozás................................................................................................................. 2 2 Küldetésnyilatkozatunk ................................................................................................. 3 3 Értékeink ......................................................................................................................... 4 4 Jöv képünk .................................................................................................................... 5 5 Min ségpolitika .............................................................................................................. 5 6 Min ségcélok ................................................................................................................. 6 7 Min ségirányítási rendszer........................................................................................... 7 7.1 A min ségirányítási rendszer általános követelményei............................................ 7 7.2 A min ségirányítási csoport szervezeti ábrája ......................................................... 8 7.3 Vezet i felel sségek, hatáskörök............................................................................. 8 7.4 A vezet ség elkötelezettsége................................................................................... 9 7.5 Partnerközpontúság ................................................................................................. 9 7.6 Min ségpolitika....................................................................................................... 10 7.7 Tervezés................................................................................................................. 10 7.7.1 A min ségirányítási rendszer tervezése......................................................... 10 7.8 A vezet ség képvisel je......................................................................................... 10 7.9 Bels kommunikáció .............................................................................................. 10 7.10 Az er források biztosítása...................................................................................... 11 7.10.1 Emberi er források ......................................................................................... 11 7.10.2 Infrastruktúra .................................................................................................. 12 7.11 Nevelés-oktatás-képzés ......................................................................................... 12 7.12 A partnerekkel kapcsolatos folyamatok.................................................................. 13 7.13 A képzésre vonatkozó követelmények átvizsgálása .............................................. 13 7.14 Kapcsolattartás a partnerekkel............................................................................... 13 7.15 Tervezés és fejlesztés............................................................................................ 14 7.16 Szolgáltatások és küls szakemberek igénybevétele ............................................ 14 7.17 Képzés és szolgáltatás nyújtása ............................................................................ 14 Az el állítás és a szolgáltatás nyújtásának szabályozása ............................................. 14 7.18 Azonosítás és nyomon követhet ség..................................................................... 15 7.19 Tanulóink, hallgatóink tulajdona ............................................................................. 15 7.20 A beszerzett anyagok és adatok rzése ................................................................ 15 7.21 Mérés, elemzés és fejlesztés ................................................................................. 16 7.22 A partner megelégedettsége .................................................................................. 18 7.23 Bels audit (átvizsgálás) ........................................................................................ 18 7.24 A folyamatok figyelemmel kisérése és mérése ...................................................... 18 7.25 Figyelemmel kísérés és mérés............................................................................... 18 7.26 Az eltérések kezelése ............................................................................................ 19 7.27 Az adatok elemzése ............................................................................................... 19 7.28 Fejlesztés ............................................................................................................... 20 7.29 Helyesbít tevékenység ......................................................................................... 20 7.30 Megel z tevékenység........................................................................................... 20 8 Folyamatok listája ........................................................................................................ 20
22
