1. A jogrendszer felépítése, jogágak
Bevezetés
•
jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)
•
jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak (angolszász – kontinentális jogcsalád)
•
jogkörök: jogcsaládokon belüli specifikumok alapján való tagozódás (pl. angolszászon belül:ausztrál/brit/USA vagy kontinentálison belül:romanista/germán/északi jogkör)
•jogrendszer:
•
•
jogrendszer az adott állam hatályos jogszabályainak az összessége
jogág a jogrendszer jogágakra tagozódik a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint
– hatékony jogi szabályozás tükrözi a szabályozott gazd.-társ. viszonyokat – az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége (hatályos jogi normák összessége = nem pusztán egy normahalmaz, egy koherens rendszer) – a rendszerjelleg kifejeződési módjai: a) belső ellentmondás-mentesség (koherencia – sajátos jogi módszerek/elvek ennek biztosítására)
jogterület
jogszabály - jogi norma
b) strukturáltság (tagozódás):
• Vertikális tagozódás = törvény rendelet önk.rendelet
•jogág:
•
Horizontális tagozódás = Jogrendszer
jogág 1. jogág 2.
jogág 3.
jogág 4.
– a jogrendszerek jogágakra tagolódnak – a tagozódás alapja: a szabályozás tárgya és módszere – mivel hasonló v. azonos társ. viszonyokat szabályoznak – ez a normák kógens v. diszpozitív szabályozásában ölt testet – jogágakon belül: – sajátos belső struktúra érvényesül – közös alapfogalmaik vannak – sajátos a jogértelmezési módszerük
1
•alap-jogágazatok:
•hatályos joganyag csoportosítása:
¾ közjog – magánjog
¾ anyagi – alaki/eljárási jog:
– – – –
az ember a közjog alanyaként, mint állampolgár jelenik meg a közjog a közérdekű viszonyokat szabályozza alkotmányjog/közigazgatási jog/büntető jog imperatív szabályok
– – – –
az ember, mint tulajdonos jelenik meg a magánjog a magánérdekű életviszonyokat szabályozza családi jog/kereskedelmi jog/öröklési jog/dologi jog/kötelmi jog…stb diszpozitív szabályok
¾ keresztülfekvő jogágak (munkajog/tb jog/pénzügyi jog…stb)
– jogalanyok számára jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg=jogviszonyt tartalmilag rendezik – meghatározza hogy a jogalanyok a jogaikat milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik – Pl.: Gt. Ptk. Btk.
Ctv. Pp. Be.
2. Kötelmi jog
3. Társasági jog - cégjog
•
•
jogszabályi háttér: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• jogszabály hatálya: ¾ ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. ¾ az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérõen nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.
•
jogszabály felépítése/szerkezete
jogszabályi háttér: ¾ 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról (Gt.) - anyagi jogi normák ¾ 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról (Ctv.) – eljárás jogi normák
• A Gt. hatálya: ¾ tárgyi hatálya: üzletszerű közös gazdasági tevékenység (kiv.:nonprofit gazdasági társaságok) ¾ területi hatálya: Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok ¾ személyi hatálya: belföldi és külföldi, természetes és jogi személy és egyéb jogképes szervezet, aki a magyar társaság alapítója vagy tagja (külföldi székhelyű társaságok magyarországi fióktelepei) •
Gt. és Ctv. szerkezete
Gt.-ben szabályozott társasági formák:
Társasági jog I. Gazdasági társaságok alapítása
– Bt. – Kkt.
- jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok - személyegyesítő jellegűek
– Kft. – Rt.
- személy + tőkeegyesítő jellegű -tőkeegyesítő jellegű - jogi személyiségű gazdasági társaságok
•
társulási szabadság elve – kivételek (formakényszer; továbbtársulási korlátok; egyes gazdasági tevékenységek meghatározott társasági formákban végezhetőek)
2
Gazdasági társaságok
Gazdasági Társaságok
Jogi személyiség nélküli (Kkt. és Bt.):
Jogi személyiséggel rendelkező (Kft., Nyrt., Zrt.):
•
•
Személyegyesítő jellegű: •
•
Jogalany = lehet tulajdona+köthet szerződéseket+aktív és passzív perképesség Relatív jogképesség (tev. körük által behatárolt terjedelemben)
•
Jogalany = lehet tulajdona+köthet szerződéseket+aktív és passzív perképesség Abszolút jogképesség
Tagok szaktudása/közreműködése/tevé -kenysége a lényeg
Tőkeegyesítő/vagyonegyesítő jellegű: • •
•
ennek eredménye a profit •
1.
Létesítő okirat elkészítése (társasági szerződés/alapító okirat/alapszabály) – akár iratmintával is !!! (Ctv.!)
•
Létesítő okirat formai/alaki kritériuma: tagok aláírása + ügyvéd ellenjegyzi vagy közjegyző közjegyzői okiratba foglalja
•
Létesítő okirat tartalmi kritériuma = szükséges kógens tartalmi elemek: a) Gt. minden gazd. társaság számára kötelezően előír b) Gt. az egyes gazdasági társasági formáknál kötelezően előír
• • • • • • • •
2. Cégbejegyzési kérelem benyújtása az illetékes cégbíróságra (cégeljárás során a jogi képviselet kötelező) papír alapú (hagyományos) illetve elektronikus formában – 30 nap mellékletei (Ctv.!)
3. A cégbejegyzési kérelem cégbírósági vizsgálata:
• •
alaki/formai kritériumok szerinti vizsgálat elutasítás érdemi /tartalmi kritériumok szerinti vizsgálat felhívó végzés döntés a bejegyzésről: bejegyző végzés elutasító végzés
hiánypótlás nélküli hiánypótlásra
cégnév – cégkizárólagosság elve (teljes/rövidített/toldattal használt) székhely – telephely – fióktelephely társaság tagjainak neve/lakóhelye tevékenységi körök (TEÁOR) társasági vagyon (mértéke/pénzbeli hozzájárulás-apport/mikor, milyen módon kell szolgáltatni azt) cégjegyzés módja (önálló-együttes) vezető tisztségviselők neve, lakóhelye gazdasági társaság időtartama
b) egyes gazd. társaságok számára előírt kógens tartalmi elemek pl.: (részletesen következő órákon) •
•
ennek eredménye a profit
a) kötelező tartalmi elemek miden gazd. társaságnál:
Gazdasági társaságok alapítása:
• •
Tagok közreműködése kevésbé jelentős A vagyon a lényeg – a vagyon eredményes felhasználása
diszpozitív tartalmi elemek: a jogszabályi keretek között a tagok – egyetértésben - maguk állapíthatják meg
Egyes „fázisok” a cégbejegyzési eljárás során (lásd folyamatábrák):
• • •
előtársasági szak üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdése bejegyzett gazd. társaságként való működés
Határidők a cégbejegyzési eljárás során (lásd folyamatábrák): • • •
hagyományos/papír alapú szerződésminta alkalmazása elektronikus cégeljárás – egyszerűsített cégeljárás
4. Közzététel a Cégközlönyben
3
Cégbíróság – Cégszolgálat:
Bírói „kontroll”:
• •
• •
• • • •
székhely szerint illetékes megyei bíróság, mint Cégbíróság jár el IM szerv – egész országra kiterjedően nyújt információt a gazd. társaságokkal kapcsolatosan a Cégszolgálat cégnyilvánosság elve = gazd. társasággal kapcsolatos minden jog/tény/adat nyilvános cégjegyzék = gazd. társaság minden lényeges adatát tartalmazza (Ctv.!) cégkivonat/cégmásolat/cégbizonyítvány/hiteles másolatok Cégközlöny – IM hivatalos lapja (a cégjegyzék adatait/azok változásait /cég törlését hozza nyilvánosságra)
•
•
4.
létesítő okirat módosítása (=egységes szerkezetbe foglalás) – formai kritériumok változásbejegyzési kérelem (+ mellékletek) cégbíróságra történő benyújtása cégbírósági eljárás/vizsgálat: alaki/formai kritériumok szerinti vizsgálat hiánypótlás nélküli elutasítás érdemi /tartalmi kritériumok szerinti vizsgálat hiánypótlásra felhívó végzés döntés a változások bejegyzéséről: változásokat bejegyző végzés változások bejegyzését elutasító végzés közzététel a Cégközlönyben
•
változásbejegyzési eljárás költségei
2. 3. • • •
Cégbejegyzési eljárás költségei: – illeték – közzétételi költségtérítés – közjegyző – ügyvédi munkadíj
Gazdasági társaságok megszűnése – Cégjegyzékből való törléssel szűnik meg:
Létesítő okirat módosítása – változásbejegyzési eljárás 1.
Cégbíróságok (ellenőriz/törvényességi felügyeleti jogkör) Rendes bíróságok (létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per; tag kizárására irányuló per; kisebbségi jogok érvényesítése) Választott bíróságok (vitás ügyek rendezése)
jogutódlással történő megszűnés = átalakulás: • • •
társasági formaváltás egyesülés (beolvadás, összeolvadás) szétválás (kiválás, különválás)
jogutód nélküli megszűnés: • •
• •
tagok döntenek róla = végelszámolási eljárás = tartósan fizetésképtelen rendes bíróság a csőd vagy felszámolási eljárás során hozott ítéletével szünteti meg CB törvényességi felügyeleti eljárás keretében szünteti meg CB hivatalból törli a céget a cégnyilvántartásból
Kkt. és Bt.
Társasági jog II. Egyes gazdasági társaságok Kkt. és Bt.
•
Bt.-re mögöttes szabályként a Kkt. szabályait alkalmazzuk
•
Hogyan alapíthatunk Kkt.-t és Bt.-t? – kötelmi alapok – társasági szerződés: formai és tartalmi követelmények (kógens és diszpozitív elemek) valamennyi társaság esetén kötelező elemek tipikusan Kkt.-nél és Bt.-nél kötelező elemek – bejegyzési kérelem és mellékletek 30 napon belül az illetékes cégbíróságra (jogi képviselet kötelező)
4
– cégbírósági szakasz – bejegyzési eljárás (esetleges hiánypótlás v. bejegyzik a céget Cégközlönyben való közzététel) – költségek: 50.000 ft. illeték + 14.000 ft. közzétételi költségtérítés (+ közjegyző + ügyvédi munkadíj) – előtársaságként való működés – bejegyzett társaságként való működés
Kkt.-re vonatkozó szabályozás •
belső jogviszony: – minden tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni (társ. szerződésben meghatározott mértékben és módon) – ezt meghaladóan veszteség esetén sem kötelezhető befizetésre – nem követelheti vissza a szolgáltatott vagyoni betétet a tagsági jogviszonyának fennállása alatt – nyereség/veszteség a szolgáltatott vagyoni hányad arányában illeti/terheli (ezekből tagot kizárni nem lehet)
–a társasági vagyon részei: • induló vagyon (nincs tőkeminimum – lehet pénz v. apport) • működés során keletkezet vagyon = profit – tagok személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységben – esetleges díjazás (más a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történő munkavégzés vagy a cég üzletvezetésének/képviseletének ellátása!) – tagok jogai (legfőbb szerv tevékenységében való részvétel: javaslat, indítvány, szavazhat – ügyvezetés ellenőrzése: felvilágosítás, iratbetekintés)
•társaság külső jogviszonyai (felelősségi szabályok):
1. 2. –
társaság kötelezettségeiért elsősorban saját vagyonával felel (vagyona a tagok vagyonától elkülönült vagyontömeg) ha a társaság vagyona a követeléseket nem fedezi, akkor a tagok felelnek (mögöttes - korlátlan – egyetemleges felelősség) a tagok mögöttes felelősségük ellenére a társasággal együtt is perelhetőek
•
továbbtársulási korlátozás
•
belépő tag felelőssége: a belépése előtt keletkezet társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon felel („visszaható hatályú” felelősség) – társasági szerződésben ettől a tagok eltérhetnek!!!!
•tagi hitelező jogállása:
•szervezete:
– követelése fedezetéül csak az a tagi vagyonhányad szolgál, ami a tagot a társaság megszűnése esetén megilletné (csak pénzbeli) – nem kérheti annak természetben történő kiadását – hogyan nyerhet kielégítést? vagyonhányad ellen végrehajtást foganatosít jogosult arra, hogy a tag helyett éljen a rendes felmondás jogával (elszámolás……stb)
– legfőbb szerv : tagok gyűlése – nem különül el a tagok személyétől – formalizálatlan – formalizált működés ¾ hatáskör (pl.: társ. szerz. módosítás; tisztségviselők megválasztása; beszámoló elfogadása, amelyeket tv. ide utal) ¾ szavazati jog (fsz. szerint: tagoknak azonos mértékű – ettől el lehet térni – egy tagnak minimum egy szavazat) ¾ határozathozatal (egyszerű szótöbbség – egyhangú döntés – háromnegyedes szótöbbség)
5
•üzletvezetés/képviselet:
– felügyelő bizottság: kötelező, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma éves átlagban a 200 főt meghaladja + törvény azt a köztulajdon védelme vagy a társaság által folytatott tevékenységre tekintettel előírja – könyvvizsgáló: nem kötelező
– vezető tisztségviselő(k) látják el = üzletvezető(k) – üzletvezetés: minden olyan döntés/intézkedés, amely nem tartozik a legfőbb szerv hatáskörébe – társaság tevékenységének irányítása – belső döntéshozatal pl.:üzletpolitika; munkáltatói jogok gyakorlása; munkaszervezet irányítása; hitelfelvételről való döntés; – üzletvezető: ¾ lehet természetes személy/jogi személy (személyesen tegye) ¾ minden tag jogosult erre (1 tag - több tag - összes tag) ¾ 5 év (kiv. ha összes tag) ¾ önállóan – együttesen – üzletvezetésre jogosult tagok képviselik a társaságot (cégjegyzés: önálló v. együttes)
•tagsági jogviszony megszűnése:
– ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette (30 napos póthatáridő) – a tagok közös megegyezésével (kötelemszüntető akaratnyilatkozat) – a tag kizárásával (bíróság zárja ki – társaság indít keresetet, ha a tag társaságban maradása a cél elérését nagymértékben veszélyezteti)
– azonnali hatályú felmondással (határozott/határozatlan idejű jogviszony – írásban kell megtenni – kell ok és indokolni kell – nincs felmondási idő) – társasági részesedés átruházásával (társ. szerz. módosításával válik hatályossá)!!!!!! – a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével (örökös beléphet)
– rendes felmondással (határozott/határozatlan idejű jogviszony – írásban kell megtenni – nem kell felmondási ok és indokolni sem kell – nem kell a társ. elfogadó nyilatkozata – 3 hónapos felmondási idő)
– ha annak fenntartása jogszabályba ütközik (pl.: továbbtársulási tilalmak megszegése)
•kiváló taggal való elszámolás rendje:
•társaság megszűnése:
– követelése: vagyoni hozzájárulása és a nyereségből őt megillető rész – 3 hónapon belül pénzben ki kell fizetni (eltérően is megállapodhatnak) a jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint •
kiváló tag felelőssége: 5 évig a tagokkal azonos módon felel azokért a tartozásokért, amelyek a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkeztek
•
tag örökösének felelőssége: ha belép = új tag felelőssége;ha nem lép be = a hagyaték erejéig felel azokért a tartozásokért, amelyek a halál időpontjáig keletkeztek
– a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; – elhatározza jogutód nélküli megszűnését (végelszámolás); – elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); – tagjainak száma egy főre csökken (6 hónapon belül nem pótolják); – a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; – a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; – a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
6
Bt.-re vonatkozó (eltérő) szabályozás •
kültag – beltag (minimum 1-1)
•
Kültag: – köteles vagyoni betétet szolgáltatni – személyes közreműködést vállalhat – részt vehet a legfőbb szerv tevékenységében – Fsz. társaság tartozásaiért nem felel – Fsz.: nem láthatja el a társaság üzletvezetését/képviseletét kiv.: társ. szerz. ettől eltérően rendelkezik 1 kültagra csökken a tagok száma legfőbb szerv/képviselő meghatalmazása alapján
•Beltag:
– – – – –
köteles vagyoni betétet szolgáltatni személyes közreműködést vállalhat részt vehet a legfőbb szerv tevékenységében van felelőssége a társaság tartozásaiért Fsz.: jogosult az üzletvezetés ellátására
•felelősségi szabályok:
•megszűnés speciális esete:
1. 2. 3.
– ha az összes beltag/kültag kiválik:
társaság felel teljes vagyonával közvetlenül beltag felelőssége (mögöttes – korlátlan – egyetemleges) kültag fsz. szerint nem felel, de vannak kivételek: ¾ nem v. csak részben szolgáltatja vagyoni betétjét: felelőssége a vagyoni betétje erejéig terjed ki de a magánvagyonára is
¾ 6 hónapon belül pótolni kell a (kül/bel)tagokat ¾ min. 2 tag Kkt.-vé alakulhat
előnyök-hátrányok előny:
hátrány:
• •
•
•
nincs kötelező tőkeminimum egyszerűbb szervezeti szabályok kisebb költségek
tagi felelősség szigorúbb (mögöttes ugyan, de korlátlan és egyetemleges) kiv. kültag
Társasági jog III. Egyes Gazdasági Társaságok Kft. és Rt.
7
Kft. •
Fogalma: – olyan gazdasági társaság, – amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, – amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki – a társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem
A társaságok rendszerébe helyezve:
• •
vagyonegyesítő + személyegyesítő (vegyes) jellegű jogi személyiséggel rendelkező társaság
•
tagjai: – bárki, aki vagyoni eszközökkel hozzájárul a közös vagyonhoz – egyszemélyes alapítás is lehetséges
felel.
Felelősségi viszonyok: (adott egy hitelező – a társaság „adósi” pozícióban van) 1. társaság felelőssége: teljes felelősséggel tartozik hitelezői felé (társaság teljes vagyonával)
Alapítás:
• • •
tilos tagokat nyilvános felhívás alapján gyűjteni („zártkörű alapítás”) társasági szerződés (egyszemélyes kft. alapító okirat) formai és tartalmi (kógens/lehetséges elemek) kritériumok
•
társasági szerződés kógens tartalmi elemei:
2. tag felelőssége: ¾ fsz. szerint nem felel a társaság tartozásaiért - felelőssége nem áll fenn a társaság hitelezőjével szemben ¾ felelőssége csak a társasággal szemben áll fenn (törzsbetétjének szolgáltatása; esetleges pótbefizetések vagy mellékszolgáltatások teljesítése;) ¾ kivételek (szankciós jelleg)
• valamennyi társaságnál kógens elemek • speciálisan Kft. esetén kógens elemek
Kógens elemek (nem taxatív felsorolás):
•
törzstőkére vonatkozó rendelkezések:
Lehetséges tartalmi elemek (nem taxatív felsorolás):
•
- 3 M Ft. tőkeminimum alapításkor tagok által szolgáltatott törzsbetétek összessége = törzstőke - állhat pénzbeli hozzájárulásból – apportból (nincs meghatározva az aránya!!!!!) - törzsbetét: min. 100.000 Ft. - minden tagnak 1 törzsbetétje van lehet pénzbeli betét és/vagy apport (teljesítése) – teljesítési ütemezése!!!(lásd: ábra)
• • • •
szavazati jogról való rendelkezés ügyvezető személye - képviselet módja/cégjegyzés (önálló-együttes) FB tagok/könyvvizsgáló adatai megismételt taggyűlés összehívásának rendje
apportra vonatkozó rendelkezések: fogalma (forgalomképes, végrehajtás alá vonható, vagyoni értékű dolog – jog szellemi alkotás) értékének meghatározása (felelősségi szabályok – túlértékelés tilalma/alulértékelés megengedett) teljesítési ütemezése (lásd: ábra)
• • •
mellékszolgáltatásokról való rendelkezés pótbefizetésről való rendelkezés (módja/mértéke/gyakorisága/ütemezése) üzletrésszel kapcsolatos rendelkezések
8
A társaság és tagok közötti viszony:
•
•
tagi kötelezettségek: ¾ törzsbetétek teljesítése (ha nem teljesíti - szankció) ¾ pótbefizetés – vagyoni hozzájárulás arányában (ha nem teljesíti - szankció) ¾ mellékszolgáltatások (vagyoni értékű szolgáltatás = személyes közreműködés – díjazás)
•
Az üzletrész:
• •
megtestesíti a tagok jogait (osztalék/szavazat), kötelezettségeit és a társasági vagyonból a tagokat megillető hányadrészt Főszabály szerint azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek (vagyoni hányad/hozzájárulás arányában) Kivétel: ¾ dolgozói üzletrész (már nem szabályozza a Gt.) korlátozottan forgalomképes ingyenesen v. kedvezményesen szerezhető meg; többletjogokat foglalhat magába;) ¾ saját üzletrész: a társaság szerzi meg egy üzletrészét; 1 éven belül el kell idegeníteni; nem jár utána szavazati jog; törzstőkén felüli vagyonból vásárolható meg; csak azokat az üzletrészeket szerezheti meg a társaság, amelyeket teljes egészében teljesítettek; max. törzstőke 1/3-át tehetik ki; ¾ elsőbbségi üzletrész
társaság kötelezettsége a tagokkal szemben: ¾ osztalék fizetése (adózott nyereség felosztható része/feltétele/osztalékelőleg)
¾
Alanyváltozás:
1.
•elővásárlási jog érvényesülése üzletrész adásvétel esetén:
– – – –
Üzletrész adásvétel: – –
kiválás egyetlen módja (üzletrész forgalomképes) kik lehetnek vevők?
¾ társaság tagja (egyetlen korlát: másik tag elővásárlási joga) ¾ társaság (saját üzletrész) ¾ kivülálló személy (feltétele: nincs elővásárlásra jogosult v. nem él ezzel a jogával)
• • •
2. Tag kizárása:
• •
társaság keresete alapján a bíróság dönt megszűnik tagsági jogviszony, de mi lesz az üzletrészével? árverésen értékesíti a társaság (45 nap/közjegyző jelenléte/árverési hirdetmény) – itt is érvényesül a tagok és a társaság elővásárlási joga levonják a költségeket/törzsbetét esetlegesen be nem fizetett részét, a maradék összeget kifizetik a kizárt tagnak
egyoldalú alakító jog elővásárlásra jogosultak: tag/társaság/taggyűlés által kijelölt személy csak adásvétel esetén – átruházása semmis elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés semmis (1 éven belül hatálytalanítás kérhető)
tagok kizárhatják/korlátozhatják az üzletrészek adásvételen kívüli megszerzésének módjait adásvétel = az üzletrész teljes értékű jogátszállása (jogok+kötelezettségek) adásvétel tényét megfelelő okiratokon át kell vezetni
3. Üzletrész felosztása:
•
•
egy üzletrészből több teljes tagsági jogot biztosító üzletrészt alakítanak ki vagy egy üzletrészt több tag szerez meg (taggyűlés hozzájárulása kell) módjai (átruházás/jogutódlás/öröklés)
4. A társaság üzletrészt vásárol (saját üzletrész)
• •
üzletrészt a társaság magához vonhatja/bevonhatja törzstőkét felemelheti és leszállíthatja a társaság
9
Kft. szervezete •
Taggyűlés: – tagok összességének ügydöntő testülete/legfőbb döntést hozó szerv – évente min. 1X össze kell hívni/ha a társaság érdekében szükséges/ha Gt. kötelezően előírja – hatásköre (Gt. kógens szabályai) – határozatképesség (ha a törzstőke minimum fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van) – ügyvezető hívja össze (szavazatok 1/10-ed részét képviselő tagok is kezdeményezhetik ok és cél megjelölésével) – fsz.: székhelyen ülésezik – napirend alapján ülésezik (napirend közlésével hívják meg a tagot-15 nap)
– ha nem szabályosan hívják össze – jegyzőkönyv készül (hely/idő/jelenlévők/szavazati joguk….stb) – taggyűlés megtartása nélkül is dönthet a társaság bizonyos estekben
Felügyelő bizottság:
Ügyvezető:
– társaság törvényes képviselői – kijelölt tag(ok)/összes tag/kívül álló személy – feladata: munkaszervezet vezetése/tagjegyzék vezetése/gazd. tev. irányítása/nyilvántartási kötelezettség/tájékoztatási kötelezettség
Könyvvizsgáló: ¾ kötelező (Sztv.), ha a cég kettős könyvvitelt vezet kiv.: éves nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az 50 millió forintot nem haladta meg
¾ kötelező, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma éves átlagban a 200 főt meghaladja ¾ törvény azt a köztulajdon védelme vagy a társaság által folytatott tevékenységre tekintettel előírja
Rt.
Előnyök - hátrányok Előnyök: • társaság hitelezője felé nincs tagi felelősség • tag csak a társasággal szemben felel • lehetőség a szolgáltatott vagyoni hányadtól pozitív irányban eltérő részesedésre
Hátrányok: tőkeminimum törzsbetét szolgáltatásának szabályai esetleges „plussz” kötelezettségek
•
Fogalma: – olyan gazdasági társaság, – amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, – és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
10
A részvény
A társaságok rendszerébe helyezve:
- vagyonegyesítő (tőkekoncentráció) – jogi személyiségű társaság
Alapfogalmak: – alaptőke =részvények névértékének összege (rt.-nem teljes-vagyona) – részvény = tagsági jogokat megtestesítő értékpapír – részvényes = rt. tagja ¾ felelőssége:
- fsz.szerint nem felel az rt. tartozásaiért kiv. ha ilyen nyilatkozatot tett - társasággal szemben felel a részvény névértékének/kibocsátási értékének megfizetéséért
– tagsági jogokat megtestesítő (forgalomképes) értékpapír – névérték (fsz. szerint ez alapján gyakorolja a részvényes a tagsági jogait – kiv.) – kibocsátási érték – megjelenési formája: nyomdai úton előállított - dematerializált – részvénytípusok: bemutatóra szóló – névre szóló (részvénykönyv) – részvényfajták: alap a törzsrészvény („névértékarányos”) – ehhez képest többletjogosultságokat (eltérés pozitív irányban) tartalmazhatnak egyes részvényfajták: ¾elsőbbségi részvények ¾dolgozói részvények ¾kamatozó részvények ¾visszaváltható részvény
¾elsőbbségi részvények:
– ezen belül részvényosztályok: – osztalék elsőbbségi – likvidációs elsőbbségi – szavazatelsőbbségi (max. 10 X – „aranyrészvény”) – elővásárlási jogot biztosító – vezető tisztségviselő + FB tag jelölésére vonatkozó elsőbbség
¾dolgozói részvények:
– – – – – –
névre szóló kedvezményes áron/ingyenesen szerezhető meg alaptőkén felüli vagyonból max. alaptőke 15% korlátozottan forgalomképes osztalékelsőbbségi jogot is biztosíthat
-
végleges részvény kibocsátásának feltétele: rt.-t bejegyezzék + részvényesek az alaptőkét teljesen befizessék részvényutalvány (alapítástól bejegyzésig) - ideiglenes részvény (bejegyzés után, amíg a teljes alaptőkét be nem fizetik) közös tulajdonban álló részvények
– többletjogokat biztosítanak a törzsrészvényhez képest – de bizonyos jogaik emiatt korlátozhatóak pl..szavazati jog
¾kamatozó részvények:
– a részvényest a részvényben meghatározott kamatláb szerinti évi kamat is megilleti – max. alaptőke 10% ¾ – – – – – –
saját részvény: közgyűlés döntése alapján (kiv. igazgatóság) alaptőkén felüli vagyonból csak tejesen befizetett részvényeket max. alaptőke 10% szavazati jog nincs utána 1 év után el kell idegeníteni
-
11
Az alapítás – tőkeminimum 20 M Ft. – alaptőke: ¾ ¾ ¾ ¾
pénzbeli betétek apport nincs meghatározva az arányuk!!!! teljesítési ütemezésük (nyrt/zrt-lsd.: ábra)
– alapítás 2 típusa:
A. Zártkörű alapítás (zrt.)
¾ alapítók egymás között osztják el a részvényeket (nincsenek „külső” részvényesek) ¾ Alapító okiratot készítenek (formai - tartalmi elemek) ¾ „szokásos” alapítási folyamat ¾ vagyoni hozzájárulás teljesítése/ütemezése (lásd.: ábra) ¾ szindikátusi szerződés = kötelmi viszony az alapítók között/CB-nak nem kell bejelenteni
A. zártkörű alapítás B. nyilvános alapítás
B. Nyilvános alapítás(nyrt.)
1. 2. 3.
¾ ¾
Alapítási tervezet (forma: közokirat/teljes bizonyító erejű magánokirat – kógens tartalmi elemek) részvények forgalomba hozatala előtt (PSZÁF által jóváhagyott) tájékoztatót kell közzétenni Részvényjegyzés: olyan eljárás, ahol nyilvános ajánlattétel alapján, az értékpapírt megvásárolni szándékozó kötelezettséget vállal arra, hogy vagyoni szolgáltatást teljesít (jegyzési ív aláírásával) – jegyzéskor a részvény névértékének/kibocsátási értékének min. 10%-t ki kell fizetni túljegyzés: több részvényt jegyeznek, mint amennyit az alapítási tervezetben az rt. kibocsát(elfogadása/visszautasítása) aluljegyzés: tervezett alaptőkének megfelelő összeget zárónapig nem jegyeznek le (fsz. meghiúsul az alapítás – kiv. jegyzési garancia)
4. Alakuló közgyűlés:
– – – – –
részvényjegyzés zárónapjától számított 60 nap megnyitásáig: részvényesek kötelesek befizetni a jegyzett részvényük névértékének/kibocsátási értékének 25%-t min. jogköre: megállapítja a jegyzés eredményességét - megállapítja az alapszabályt - dönthet túljegyzés esetén - megválaszthatja a vezető tisztségviselőket határozatképes: fsz. alaptőke több, mint 50%-át jegyző részvényes jelen van (kiv. eltérés az alapítási tervezettől) határozathozatal : egyszerű szótöbbség/egyhangú döntés
5. Alapszabály megalkotása 6. CB-i kérelem benyújtása
A részvényes jogi helyzete ¾ vagyoni kötelezettségek: – részvények névértékének/kibocsátási értékének befizetése – apport szolgáltatása (csak alapító tagok) szankciók – fsz. részvény ellenértékét visszakövetelni az rt. fennállása alapján nem lehet – nem köteles személyes közreműködésre – nem terheli pótbefizetési kötelezettség
¾szervezeti/tulajdonosi jogok:
1.
2.
3.
közgyűlésen való részvétel felvilágosításhoz való jog/tájékoztatási jog észrevételezési jog
szavazati joggal rendelkező részvényesek többletjogai:
-
¾ vagyoni jogok: – osztalékjog (névértékhez igazodik/osztalékelőleg) – likvidációs hányadhoz való jog (névértékhez igazodik) – külön jogok az elsőbbségi…..stb részvények alapján
valamennyi részvényest megillető jogok:
általában részvényesek rendelkeznek szavazati joggal nem rendelkeznek szavazati joggal: elsőbbségi részvénytulajdonosok/saját részvény esetén szavazati jog fsz. névértékhez igazodik (kiv. pozitív eltérés- negatív eltérés)
kissebbségi részvényesek jogai
12
A részvényesi jogok gyakorlásának korlátjai
¾egyéb részvényesi jogok:
– kártérítésre irányuló jog – mellékjogok (részvénykönyvbe való bejegyzés - részvényokirat kiállítása) – megtámadás joga (jogsértő határozatokkal szemben)
¾ részvényről letéti/tulajdonosi igazolás hiánya (fsz. szerint a részvényből fakadó jogokat a részvény birtokában lehet gyakorolni – befektetési vállalkozás/dematerializált értékpapír) ¾ részvénykönyvbe való bejegyzés hiánya ¾ alapszabályi tiltakozás ellenére szerzett részvény ¾ késedelmes részvényes
Az rt. szervezete ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Közgyűlés = részvényesek összessége/legfőbb döntést hozó szerv Igazgatóság (3-11 tag) = ügyvezető szerv vezérigazgató (csak Zrt.) FB kötelező Könyvvizsgáló kötelező Audit Bizottság (3 tag) – csak Nyrt.!! Igazgatótanács („board rendszer” 5-11 tag) csak Nyrt!!!
• •
alaptőke felemelése/leszállítása egyszemélyes formában is működhet
Kötelmi jog I.
Kötelem - Szerződés
KÖTELEM •
közjog – magánjog
•
a mellérendelt jogalanyok jogviszonyait szabályozó, anyagi jellegű magánjogi jogág (polgári jog két fő területe): személyek joga – vagyonjog
•
vagyonjog két nagy területe: dologi jog – kötelmi jog
• •
joganyaga: Ptk. …..fejezete/része (általános rész – különös rész) fogalma: két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére
A kötelmi jog fogalma: •
fogalma:
¾ két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, ¾ amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére,
¾ ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére
•
pl.: egy ingó (gépjármű) adásvételi szerződés ¾ eladó – vevő ¾ vevő kötelezettsége: fizesse meg a vételárat és vegye át a gépjárművet + eladó kötelezettsége: az ingó tulajdonjogának átruházása és a gépjármű átadása( kikényszeríthetőség: állami eszközökkel - bírói úton – kikényszeríthető) ¾ vevő jogosultsága: követelheti a gépjármű tulajdonjogának átruházását és átadását + eladó jogosultsága: követelheti a vételárat
13
A kötelmi jog jellemzői: • • • • • • • •
relatív szerkezetű jogviszony: konkrétan meghatározott személyek között áll fenn (eladó-vevő; bérbeadó-bérlő;megbízó-megbízott…stb) egyenrangú felek – kölcsönösen mellérendelt jogalanyok: jogosultak és kötelezettek (kiv.) – kölcsönös akaratuk hozza létre a jogviszonyt szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége fsz. pozitív tartalom (kiv.) diszpozitív szabályozás: a felek akarata/megegyezése az irányadó – mögöttes a Ptk. joganyaga dinamika: vagyonmozgás az árucsere-viszonyokban kötelezettet terhelő vagyoni felelősség: kötelezett teljes (magán)vagyonával felel a kötelem teljesítéséért igényhelyzet: kötelem alapján a jogosultnak igénye áll fenn a kötelezettel szemben – ha a kötelezett esetlegesen nem teljesít: állami utón érvényesítheti igényét a jogosult
Kötelem keletkezése: • • • • • •
Kötelem alanya
Kötelmi jogviszonyok szerkezete: • kötelem: ¾alanya ¾tárgya ¾tartalma
• • • • •
képviselet:
legtipikusabb a szerződés egyoldalú jogügylet/nyilatkozat (pl.:végrendelet; tartozáselismerés) közhatalmi aktusok (pl.: jogszabály/hatósági határozat/bírósági határozat) jogellenes károkozás (kártérítés) – jogszerű károkozás (kártalanítás) jogalap nélküli gazdagodás egyéb törvényben szabályozott kötelem-keletkeztető tényállások (pl.:kötelesrész iránti igény)
jogképességgel (általános/egyenlő) felruházott személyek: természetes személy – jogi személy - állam alanyok érdekállása: kétpólusú – többpólusú – egypólusú alanyok elnevezése: érdekálláshoz kötődik (jogosult – kötelezett; adós – hitelező…stb) személyesen vesznek részt a kötelemben – lehetőség van képviselet útján is (kiv. személyhez tapadó kötelmek: végrendelet, házasságkötés, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat) képviselet: ¾ ügyleti képviselet ¾ szervezeti képviselet ¾ törvényi képviselet
Több alany a kötelemben (a kötelem azonos pólusán több személy szerepel)
¾ ügyleti képviselet – meghatalmazás: egyoldalú, címzett ingyenes akaratnyilatkozat ¾ szervezeti képviselet – egy szervezet szükségszerű képviselete természetes személy által ¾ törvényi képviselet – milyen esetekben szükséges? – cselekvőképesség hiánya esetén (szülő, gyám, gondnok) – valaki ügyeinek vitelében akadályoztatva van (ügygondnok) – eseti gondnokság
Egyidejű többalanyúság
Jogutódlás
¾ osztott kötelem (osztható szolgáltatással többen tartoznak, illetve azt többen követelik) ¾ együttesség (fsz. jogosulti: nem osztható szolgáltatást egyszerre több jogosult követel – bírói letét) ¾ egyetemlegesség (jogosulti – kötelezetti)
¾ halál/jogutód nélküli megszűnés: egyetemes jogutódlás (jogutód – jogelőd) ¾ engedményezés: követelés más személyre történő átruházása ¾ tartozásátvállalás
14
Kötelem tárgya
figyelem!!! • •
többalanyú – többpólusú jogviszony járulékos többalanyúság (kezesség)
közvetlen tárgy=szolgáltatás
közvetett tárgy
¾ amit a jogosult a kötelem alapján a kötelezettől követelhet ¾ amit a kötelezett a kötelem alapján teljesíteni köteles ¾ szolgáltatás csoportosítása
¾ a szolgáltatás tárgya
¾ szolgáltatás: – egyedi (azonosítható mással nem pótolható) – fajlagos (helyettesíthető – fajta és mennyiség szerint meghatározott) – zártfajú (fajlagos szolgáltatás szűkítése)
SZERZŐDÉS
Kötelem tartalma •
felek jogainak és kötelezettségeinek az összessége
• • • •
fogalma: két vagy több fél joghatás kiváltására alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata
A szerződési jog alapelvei
A szerződés fogalma: ¾ két vagy több fél
alanyok
•
¾ joghatás kiváltására alkalmas
állami elismertség – igényérvényesítés bírói úton konszenzus a felek között
• •
¾ egybehangzó akaratnyilatkozata
legtipikusabb kötelem-keletkeztető tényállás szerződéses jogviszonyok jellemzői=kötelmi jogviszonyok jellemzői (relatív szerkezetű…stb.) szerződés alanya, tárgya, tartalma lásd a kötelemnél megbeszéltek!!!!!!
•
• •
szerződési szabadság elve (akarunk-e – kivel – milyen típusút – milyen tartalommal) – vannak korlátai szolgáltatás – ellenszolgáltatás egyenértékűségének az elve „pacta sunt servanda”= a szerződést aszerint kell végrehajtani, ahogy azt a felek a szerződésben rögzítették, attól csak egyező akarattal lehet eltérni „clausula rebus sic stantibus”= ha a szerződést kötő egyik fél körülményeiben olyan lényeges változás áll be, ami miatt tőle a szerződés teljesítése el nem várható felek együttműködési kötelezettsége a szerződés fennállása folyamán és természetesen a polgári jog alapelvei (jóhiszeműség, tisztesség; rendeltetésszerű joggyakorlás elve, joggal való visszaélés tilalma…stb)
15
1. Szerződés létrehozása
A szerződés létszakai •
1. 2. 3. 4.
szerződés létrehozása létrejöttétől teljesítéséig terjedő szakasz szerződés megszűnése (teljesítés) helytállási intervallum
• •
• •
• • •
2. Szerződés módosítása
Szerződés alakja •
szerződést köthetünk: ¾szóban (csekélyebb jelentőségű ügyletek) ¾ráutaló magatartással („automata ügyletek”, „BKV-s ügyletek”) ¾írásban (egyszerű okirat – minősített okirat – közokirat)
kötelem alapja a konszenzus – felek egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre egyik fél AJÁNLATOT TESZ – a másik fél ezt ELFOGADJA ajánlat : egyoldalú, címzett jognyilatkozat, mely tartalmazza a szerződésre vonatkozó összes lényeges információt (ha nem tartalmazza, akkor csak felhívás ajánlattételre) ajánlati kötöttség: ajánlatot tevő bizonyos ideig kötve marad a nyilatkozatához (tartania kell a szavát) ajánlati kötöttség kezdete és vége: jelenlévők között – távolevők között (tudomásszerzéssel/érkezéssel hatályosul, kezdődik – ha elvárható gyorsasággal válasz nem érkezik, akkor megszűnik) ajánlat visszautasítása = disszenzus a felek között, nem jön létre a szerződés eltérő tatalmú elfogadó nyilatkozat = új ajánlat azonos tartalmú elfogadó nyilatkozat = konszenzus a felek között, a szerződés létrejön
Felek akaratnyilatkozata alapján • szerződéssel • egyezséggel • egyoldalú nyilatkozat, mint „alakító jog”
3. Szerződés megszűnése Teljesítéssel
Teljesítés nélkül
•
•
• •
reális/tényleges teljesítés (szerződésben meghatározott helyen, időben, módon) teljesítés joghatásai (ellenérték követelése+kárveszély viselése átszáll) teljesítés helye/ideje/módja
• • • • •
kétoldalú nyilatkozattal (megszüntető – felbontó szerződés) egyoldalú nyilatkozattal (felmondás – elállás) közhatalmi aktussal confusio (pl.:öröklés) halál/jogutód nélküli megszűnés lehetetlenülés (fizikai – érdekbeli - jogi)
Bíróságok szerződésmódosító jogköre • tartós jogviszonyokban clausula rebus sic stantibus esetén • érvénytelenség körében • előszerződés esetén…stb.
Szerződések tipizálása 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Ptk.-ban nevesített – nevesítetlen szerződések visszterhes (szolgáltatással vele egyenrangú ellenszolgáltatás áll) – ingyenes szerződések (pl.: ajándékozás) két vagy többalanyú szerződések (pl. bizományi szerződés) egypólusú (egy érdekpozíció pl.: társ. szerz.) – többpólusú szerződések (több érdekpozíció) tartós (pl.:bérlet) - egyszeri jellegű szerződések (pl.: adásvétel) felek által kifejtendő magatartás alapján: ¾ ¾ ¾ ¾
dare = dologszolgáltató facere = tevékenységet kifejtő non facere = tartózkodásra kötelező praestare = helytállási kötelezettséget jelentő
16
1.
SZERZŐDÉSSZEGÉS; ÉRVÉNYTELENSÉG, HATÁLYTALANSÁG; SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK;
2.
3.
4.
szerződés megszűnése (teljesítés)
szerződés létrejötte
1. szerződés létrejötte = szerződéskötés 2. szerződéskötéstől teljesítésig terjedő szakasz 3. szerződés megszűnése optimális esetben = teljesítés 4. helytállási szakasz
SZERZŐDÉSSZEGÉS •
SZERZŐDÉSSZEGÉS
A.
Késedelem
(szolgáltatás időleges nem teljesítése)
Kötelezetti késedelem • -
esetei: ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határidő eredménytelenül eltelt; - (kötelezett felszólításra nem teljesít;) • nem áll be a késedelem: (szerződés módosítása + jogosulti késedelem esetén) • megszűnik a késedelem: (teljesítés + halasztás)
Jogosulti késedelem • -
-
esetei: a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; (a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza)
szerződésszegés esetkörei:
A. késedelem – teljesítési határidőben elmarad a teljesítés B. hibás teljesítés – teljesítési határidőben megtörténik a teljesítés, de hibás C. (felróhatóan) lehetetlenné vált teljesítés – egyik fél tehet arról, hogy a szerződés tárgya lehetetlenült
Jogkövetkezmények Kötelezetti késedelem
Jogosulti késedelem
¾ Objektív jogkövetkezmény: • jogosult továbbra is követeli a teljesítést • jogosultat megilleti az elállás joga (szolgáltatás teljesítése már nem áll érdekében – bizonyítania kell) • jogosult póthatáridőt tűzhet eredménytelen eltelte: érdekmúlás bizonyítása nélkül elállhat • késedelmi kamat
¾ Objektív jogkövetkezmény: • köteles a kötelezett felelős őrzésből eredő költségét megtéríteni • ugyanúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna (teljesítés joghatásai!!!!) • késedelme idejére kamatot nem követelhet
¾ Szubjektív jogkövetkezmény: • kártérítés
¾ Szubjektív jogkövetkezmény: • kártérítés
17
B. Hibás teljesítés
Szavatossági igények
(szolgáltatás nem megfelelő/nem szerződésszerű teljesítése) •
•
• •
kellékszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatás tárgya a fizikai valójában megfelelő legyen (rendeltetésszerű/szerződésszerű használatra alkalmas legyen) jogszavatosság: helytállás azért, hogy a jogosult korlátozásmentes tulajdonjogot/rendelkezési jogot szerezhessen = harmadik személynek ne álljon fenn olyan joga, amely a jogosult érdekeit sértené, szerzett jogait korlátozná vagy kizárná szolgáltatás tárgyának teljesítéskor kell „hibátlannak” lennie ha a jogosult teljesítéskor ismerte a hibát – mentesül a kötelezett rejtett hiba (teljesítéskor hibátlanak tűnik, de a hiba oka már megvan, csak később következik be)
• jogszavatosság:
• kellékszavatosság:
– akadály elhárítása vagy tehermentesítés követelése (határidő - biztosítékok kérhet)
– 1. lépcső: kijavítás-kicserélés – 2. lépcső: árleszállítás-elállás
+kártérítés
jogvesztés:
• elévülési határidő eltelte elévült követelés • elévült követelés (alanyi jog) nem szűnik meg, csak annak a bírósági útón történő igényérvényesítése (=állami kényszerrel történő igényérvényesítés) • követelés teljesítése nem kizárt – kötelezett önkéntes teljesítése
• jogvesztő határidő eltelte követelés (alanyi jog) megszűnik • követelés teljesítése kizárt
+kártérítés
Szavatossági igények érvényesítésének határideje
Elévülés - jogvesztés elévülés:
szavatossági igények
– elállás
Elévülési határidők: •
Főszabály:a jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. • Kivételek: → ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. → ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el. → fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét.
igényérvényesítés bírói utón
Jogvesztő határidők: •
•
ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.
alanyi jog fennáll
csak önkéntes teljesítés
alanyi jog még fennáll
igényérvényesítés kizárt alanyi jog megszűnt
szerz. kötés TELJESÍTÉS (hibás)
ELÉVÜLÉSI határidő JOGVESZTŐ határidő
18
C. FELRÓHATÓ LEHETELENÜLÉS • • •
ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
Érvénytelenség - hatálytalanság
Szerződések hatálya • •
•
hatályosság = alkalmazhatóság/joghatás kiváltására való alkalmasság a felek között van „kötőerő” – létrejött a szerződés, amely érvényes, de a joghatás csak a feltétel/időpont bekövetkezése esetén következik be hatályos szerződés – hatálytalan szerződés
• • • •
kezdő határidő befejezési határidő bontó feltétel felfüggesztő feltétel
Szerződések érvénytelensége • • • •
érvénytelen szerződés = „látszat szerződés” létrejött a szerződés, de joghatások kiváltására nem alkalmas a felek között nincs „kötőerő” De miért?/Hogyan fordulhat ez elő? hibás/jogellenes: – a szerződés célja – felek akaratnyilatkozata – felek akarata
•
érvénytelenség két alakzata: A. semmis érvénytelenség (semmisség) B. megtámadható érvénytelenség (megtámadhatóság)
A. Semmisség • • •
erre bárki hivatkozhat = nem kell törvényes érdeket valószínűsíteni bármeddig hivatkozhat = erre való hivatkozás nincs időbeli korláthoz kötve hatóságok hivatalból kötelesek észlelni = a semmisséget észlelő félnek nem kell ennek megállapítása iránt keresettel élni az illetékes bíróság felé - bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, ha tudomására jut, akkor hivatalból állapítja meg azt
B. Megtámadhatóság •
• •
sérelmet szenvedett fél (jogosult, kötelezett is) hivatkozhat rá = érvénytelenség megállapításához törvényes érdeke fűződik (pl.:kezes) – mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy él-e ezzel a lehetősséggel egy éven belül = elévülési jellegű határidő írásbeli nyilatkozattal kezdeményezheti a jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását (jogviszony másik alanya – illetékes bíróság) – a bíróság a megtámadási okot hivatalból nem észlelni
abszolút érvénytelenség feltételes érvénytelenség (csak sikeres megtámadás esetén válik érvénytelenné a szerződés)
19
ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK RENDSZERE Akarathiba
semmis
megtámadható
- cselekvőképtelenség -színlelt szerződés -fizikai kényszer
- tévedés (ténybeli, jogi, indokbeli) - megtévesztés - jogellenes fenyegetés
- alakszerűség hibája Akarat- álképviselet nyilatkozat hibája - tilos szerződés Célzott joghatás hibája - jó erkölcsbe ütköző
szerződés - lehetetlen szerződés - uzsorás szerződés
X - szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága
semmisség
megtámadhatóság
Érvényesülése /érvényesítése
•bárki, bármikor hivatkozhat rá •hatóságok hivatalból kötelesek észlelni, figyelembe venni = ABSZOLÚT ÉRVÉNYTELENSÉG
•csak a jogos érdekében érintett fél kezdeményezheti • az ok észlelésétől számított 1 éven belül = FELTÉTELES ÉRVÉNYTELENSÉG
Joghatása/jog -következménye
• eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio) •bíróság által ideiglenes hatályossá nyilvánítás
•érvénytelenségi ok kiküszöbölése •állam javára marasztalás (ügyész indítványára uzsorás szerz….stb) •kártérítés
Bevezetés…….
SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK
• • − −
optimális esetben a szerződés célja megvalósul = a szerződés teljesül vannak olyan jogi eszközök, amelyek a teljesítést elősegíthetik vagy a teljesítés elmaradásának esetére jelentenek a jogosult javára biztosítékot = szerződési biztosítékok
– eredeti szerződésbe foglalhatóak – eredeti szerződéshez kapcsolódó mellékkötelembe/járulékos ügyletbe foglalandóak • •
A. Teljesítési készséget fokozó biztosítékok • •
a jogosult pozícióját erősítik – kötelemerősítő szerepük van hátrányok kilátásba helyezésével igyekeznek a kötelezettet rászorítani a szerződésszerű teljesítésre
• • •
foglaló kötbér jogvesztés kikötése
teljesítési készséget fokozó biztosítékok teljesítési képességet erősítő biztosítékok
Foglaló • • •
•
tipikusan adásvételi szerződések biztosítéka (szerződéskötés és teljesítés időben elválik egymástól) pénzösszeg vagy más dolog funkciója: a szerződésnek valamelyik fél hibájából való meghiúsulása ellen véd: ¾ ha a meghiúsulás a foglalót adó félnek róható fel az adott foglalót elveszti ¾ ha a meghiúsulás a foglalót kapó félnek róható fel a kapott foglalót 2X köteles visszafizetni ¾ ha a szerződés szerződésszerűen teljesedésbe ment foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani ¾ ha a foglaló beszámításra nem alkalmas + a szerződés olyan okból szűnik meg, mely mindkét félnek/egyik félnek sem róható fel a foglaló visszajár járulékos jellegű – ha az alapügylet érvénytelen, akkor vissza kell adni
20
Kötbér • •
• • •
• •
„kötelem bére” ha a kötelezett olyan okból, amelyért felelős nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, akkor kötbér – pénzösszeg- fizetésére kötelezheti magát meghatározott pénzösszeg (főszolgáltatás %-a) csak írásban lehet érvényesen kikötni, a szerződés megkötésekor esetleges szerződésszegés szankciója – felróhatósághoz kötött kötelezett mentesülhet, ha bizonyítja, hogy ő a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (értelemszerűen nem kerül átadásra a szerződés megkötésekor) annyi fajtája van, ahány fajta szerződésszegés előfordulhat pl.: meghiúsulási, késedelmi, hibás teljesítési járulékos természetű
Jogvesztés kikötése • • •
Óvadék
B. Teljesítési képességet fokozó biztosítékok • • •
teljesítés fedezetére lekötött vagyonértékek – ha nem teljesít a kötelezett ezekből nyerhet a jogosult kielégítést a kötelezett teljesítési képességének biztosítására szolgálnak a biztosítékok lehetnek dologi és személyi jellegűek
• • •
óvadék, zálogjog, engedményezés, fedezetlekötés bankgarancia, kezesség
• •
Zálogjog • • •
ha a kötelezett nem teljesít, akkor a zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból (más követeléseket megelőző sorrendben) kielégítést nyerhet zálogjog tárgya: birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés keletkezhet: szerződéssel, jogszabály alapján vagy bírósági határozat alapján
¾ kézizálogjog: zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának a joga (köteles megőrizni – zálogjog megszűnése után visszaadni) – ingót/ingatlant (írásban+ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni) is!!!!! ¾ jelzálogjog: zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának a joga (zálogjog kötelezettje köteles a zálogtárgy épségét megőrizni) – ingót/jogot (közjegyzői okirat+MOKK nyilvántartása ingatlant is!!!!!!)
felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné felróhatóságon alapul tipikus esete: részletfizetési kedvezmény megvonása, ha a részleteket esedékességkor nem teljesítik; vagylagos szolgáltatások esetén a választási lehetőség elvesztése;
pénz, (takarékbetétkönyv), értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból eredő követelés biztosítására általában akkor kötik ki, ha fennáll az egyik fél károsodásának a veszélye pl.: dologbérletek ha a kötelezett nem teljesítene vagy nem szerződésszerűen teljesítene, akkor a jogosult az óvadékból közvetlenül kielégítheti igényét/követelését (bírósági eljárás lefolytatása nélkül) óvadék átkerül a jogosult birtokába (nem használhatja/rendelkezhet vele) járulékos természetű
¾ vagyont terhelő zálogjog:
• •
gazdasági társaság vagyona is szolgálhat jogosulti követelés biztosítékául a zálogjog megnyíltával konkretizálódik (= meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át – vagyon tömege változhat a zálogszerződés megkötése után!!!)
¾ jogokon/követeléseken fennálló zálogjog: • •
követelés kötelezettjét értesíteni kell a követelés kötelezettje csak a zálogjogosult és a zálogkötelezett kezéhez együttesen teljesíthet
21
Engedményezés
•zálogjog érvényesítése:
– fsz. zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat vagy végrehajtás útján történik – kiv. a felek a kielégítési jog megnyílta után megállapodhatnak abban, hogy a zálogtárgyat közösen értékesítik – befolyt vételárból elégítik ki a jogosultat
• • • •
alapszerződés kötelezettje egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését az alapszerződés jogosultjára engedményezi tipikusan bankkölcsönszerződések esetén ha a kötelezett nem teljesít bank a rá engedményezett követelésből kielégítheti követelését ha a kötelezett teljesít a bank visszaengedményezi a követelést a kötelezettre
Fedezet lekötése •
kötelezett nyilatkozata + banki igazolás arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződés ellenértékeként lekötött/elkülönített pénzösszeg rendelkezésre áll
Bankgarancia •
alapszerződés kötelezettje szerződik a bankkal = garanciaszerződés; mely szerződés alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül az alapszerződés jogosultjának (kedvezményezett) a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni
Kezesség • • • •
kezességi szerződés alapján a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni alapügylet jogosultja és a kezes között jön létre a kezesség!!!!! kizárólag írásban érvényes járulékos mellékkötelezettség
¾ egyszerű/sortartó kezesség: – kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az őt megelőző kezesektől behajtható (csak akkor teljesít, ha az előtte álló kezesek nem tudják kielégíteni a jogosult követelését) ¾ készfizető kezesség: – kezes egy sorban áll az adóssal – egyetemlegesen felel vele
Áttekintés ADÁSVÉTEL, BÉRLET EZEK KÜLÖNÖS NEMEI
• •
kötelmi jog – általános rész kötelmi jog - különös rész (egyes szerződéstípusok)
•
szerződések csoportosítása a felek által kifejtendő magatartás alapján: ¾ ¾ ¾ ¾
dare = dologszolgáltató (adásvétel – csere) non facere = tartózkodásra kötelező (bérlet) facere = tevékenységet kifejtő (megbízás – vállalkozás) praestare = helytállási kötelezettséget jelentő (biztosítás)
22
ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
az áttekinthetőség miatt…..
konkrét szerződéstípus: • jogforrása (melyik jogszabályban szabályozzák) • fogalma • alanya • tárgya (közvetlen-közvetett tárgya) • tartalma (felek jogai – kötelezettségei)
•
Jogforrása: Ptk.(365.§-377.§)
•
Fogalma: a dolog tulajdonosa (eladó) arra vállal kötelezettséget, hogy vételár ellenében valamely forgalomképes dolog tulajdonjogát a vevőre átruházza „dare” (dologszolgáltató) szerződések alaptípusa
•
Alanyai: eladó – vevő (kétpólusú jogviszony/többalanyúság/ügyletkötési képesség/képviselet megengedett)
•
Közvetett tárgya: bármely ingó vagy ingatlan dolog (vagy jogosultság), ha forgalomképes
Tartalma: felek jogai és kötelezettségei
• • •
Közvetlen tárgya: tulajdonjog ellenérték fejében történő átruházására irányuló magatartás visszterhes ügylet: az ellenérték = vételár (vételár meghatározásának módja: diszpozitív és kógens szabályok alapján) piaci ár (teljesítés helyén + meghatározott középár) és dologszolgáltatás tiszta súlya
idejében
értékarányosság követelményei; hatósági ár
Mellékkötelezettségek: – tájékoztatási kötelezettség (minden lényeges elemre kiterjedően) – okirat szolgáltatás – átadással kapcsolatos költségek viselése
¾ Eladó kötelezettségei: Főkötelezettségek: – tulajdonjog átruházása – (tulajdonjog részjogosítványai: birtoklás+használat+hasznok szedése+rendelkezés; kárveszély+terhek viselése) – dolog átadása („birtokbaadás” ténylegesen v. jelképesen) – szolgáltatott dolog megfelelősségéért való feltétlen helytállási kötelezettség: jogszavatosság (= vevő korlátozásmentes tulajdonjogot szerezhessen az adásvétel tárgyán) és kellékszavatosság (= a szolgáltatott dolog a rendeltetésszerű/szerződésszerű használatra alkalmas legyen)
Az adásvételi szerződés egyes létszakaiban rejlő különös vonások és jogkövetkezményeik
¾ Vevő kötelezettségei: Főkötelezettségek: – dolog átvétele (birtokbavétele) – vételár megfizetése Mellékkötelezettségek: – szerződéskötéssel járó költségek viselése
23
1.
Szerződés megkötésének folyamata (ismétlés jelleggel) •
szerződés létszakai: – létrehozása/megkötése (teljes konszenzus a felek között) – megkötéstől teljesítésig terjedő szakasz – Teljesítés (joghatásai) – helytállási szakasz
•
ajánlat (közlése hogyan hatályosul?) - ajánlati kötöttség - ajánlat elfogadása
•
legalább két fél joghatás kiváltására alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozata = szerződés csak konszenzus esetében jön létre kétoldalú jogügylet = mindkét fél egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges (szóban, írásban, ráutaló magatartással)
•
•
Különös vonás a szerződés létrehozása során: (fsz.: konszenzus esetén jön létre a szerződés)
Elővásárlási jog: – leendő vevőt megillető, feltételhez kötött, egyoldalú alakító jog, amely a jogosult nyilatkozatával az eladót (konszenzus hiányában is) a szerződés létrehozására kényszeríti – alapulhat jogszabályon vagy felek írásbeli megállapodásán • Érvényesülése: ha a tulajdonos harmadik személytől ajánlatot kap, akkor ezt – szerződés megkötése előtt - teljes terjedelmében köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával
•Vételi jog (opció):
– jogosultja az opció fennállása alatt egyoldalú nyilatkozatával – minden további feltétel nélkül – kikényszerítheti az adásvétel létrejöttét (konszenzus hiányában is) – általában írásbeli szerződésen, kivételesen jogszabályon alapul – max. 5 év időtartamra lehet kikötni (a határozatlan időre kötött opció 6 hónap után megszűnik)
ha az elővásárlásra jogosult a ajánlat tartalmával egyező módon/feltételekkel megköti a szerződést, akkor a szerződés közötte és a tulajdonos között létrejön ha megfelelő határidőn belül az elővásárlásra jogosult nem reagál az ajánlatra vagy az ajánlatban foglalt feltételekkel nem köti meg a szerződést, akkor a tulajdonos a dolgot harmadik személynek eladhatja – elővásárlási jog figyelmen kívül hagyásával történt adásvétel jogkövetkezményei (harmadik személy jóhiszeműsége – rosszhiszeműsége esetén)
•Visszavásárlási jog:
– – – –
előző tulajdonos javára fennálló vételi jog írásban kell kikötni a dolog korábbi eladásával egyidőben max. 5 évre lehet kikötni visszavásárlási ár azonos a korábbi vételárral
2. Különleges helyzetek az akaratnyilatkozat/ajánlat hatályosulásában (fsz.: az ajánlat tudomásszerzéssel hatályosul) •
Megtekintésre vétel: - a vevő a dolgot úgy kívánja megvenni, hogy az eladó telephelyén megtekintett, vételre felajánlott árura vonatkozóan az akaratnyilatkozat megtételére határidőt kér (feltételes ajánlatot tesz = még nem biztos, hogy megveszi) ha a határidő leteltéig nem tesz nyilatkozatot, akkor az eladó (ajánlati) kötöttsége megszűnik és a felek között a szerződés nem jön létre ha a határidőn belül nyilatkozatot tesz (amely egybecseng az ajánlattal) a felek között a szerződés létrejön
24
•Próbára vétel:
- a leendő szerződés tárgya, (a dolog) a potenciális vevő birtokába kerül, a használati értékről való meggyőződés céljából (még nem biztos, hogy megveszi) ha a vételi szándékát feltételesen kifejező vevő a határidő alatt nem tesz a szerződés létrejöttét illetően elutasító nyilatkozatot és egyidejűleg nem juttatja vissza a dolgot a tulajdonosnak, akkor a hallgatása és nem tevése birtokállapotra tekintettel beleegyezésnek minősül, akaratnyilatkozata hatályosul és a felek között a szerződés létrejön
3.Teljesítési létszak speciális esetei: (fsz.: teljesítés joghatásai: ellenszolgáltatás esedékessége + kárveszély átszállása) •
•Tulajdonjog fenntartás:
Részletvétel: - a létrejött adásvételi szerződésben a felek úgy állapodnak meg, hogy az átruházott és birtokba is vett dolog ellenértéket a vevő több részletben, meghatározott későbbi időpontban szolgáltatja az eladó részére - ennek ellenére a tulajdonjog a vevőre egyből, a szerződés megkötése és a birtokbaadás pillanatában átszáll - eladó pozícióját védő (hitelezővédelmi) jogi eszközök kikötése: tulajdonjog-fenntartás; részletfizetés jogának megvonása (=jogvesztés kikötése); elállás kilátásba helyezése; elidegenítési és terhelési tilalom;
•Minta szerinti vétel:
– az eladónak módjában áll tulajdonjogát a dolog tényleges átadását követően is magának fenntartani mindaddig, amíg a teljes vételárat meg nem kapta – szerződés megkötésével egyidejűleg írásba kell foglalni – a vevőt birtokba lépés után megilleti a dolog használata és hasznainak szedése és annak ellenére, hogy nem tulajdonos viseli a dologgal kapcsolatos terheket és a kárveszélyt – (az eladó marad a tulajdonos, de tulajdonosi részjogosítványait nem gyakorolhatja teljes körűen) = függő jogi helyzet
– az adásvételi szerződés teljesítése során az eladó olyan dolgot köteles szolgáltatni, amely a vevő által megismert és elfogadott mintának megfelel
Csere • •
• •
Jogforrása: 378.§ Fogalma: mindkét fél tényleges dologszolgáltatást teljesít a másik fél irányában = mindkét fél eladó saját szolgáltatása és vevő a másik féltől kapott szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatott dolgok tulajdonjogát a felek kölcsönösen egymásra ruházzák (két adásvétel zajlik egyidejűleg, amelyből a pénz – beszámítás révén -, mint ellenszolgáltatás kiesik) Alanyai: bármely jogalany, tipikusan: államok, bankok, kereskedők Közvetlen tárgya: kölcsönös tulajdonátruházás
•
Közvetett tárgya: bármely áruféleség
•
Tartalma: mindkét fél részéről - tulajdonjog átruházása - a dolog birtokba adása - kellék –és jogszavatosság - mellékkötelezettségek teljesítése (tájékoztatás, használati utasítások átadása…stb.)
25
Speciális adásvételi szerződések
Fajtái: – – – – –
barter: kompenzációs ügylet visszontvásárlás visszavásárlási ügylet offset ügylet
¾ Sajátos alanyú adásvételi szerződések: – privatizáció – állami, önkormányzati lakások értékesítése ¾ Sajátos tárgyú adásvételek: – értékpapír adásvétele (nyomdai úton előállított értékpapír/dematerializált értékpapír - bemutatóra és névre szóló ) – társasági tagsági jogok átruházása (üzletrész – részvény – közös vállalati tagság átruházása)
Bérlet – közraktárban elhelyezett dolog adásvétele – követelés átruházása/engedményezés (faktoring = faktoráló - faktor- kötelezett) Sajátos tartalmú adásvételek: – lízingügylet (tulajdonjog megszerzése –”maradványérték” megfizetése vagy lízingdíj fejében) – csomagküldő kereskedelem – házaló kereskedés
Tartalma: felek jogai és kötelezettségei
¾ Bérbeadó kötelezettségei: - a dolog birtokbaadása és a bérlő általi birtoklás és használat tűrése - kellékszavatosság - jogszavatosság - költségek viselése: rendkívüli felújítás és javítás; bérlő által dologra fordított szükséges kiadások; közterhek;
• •
• •
Jogforrása: Ptk. 423.§-433.§ Fogalma: bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni „non facere” (tűrési/nem tevési jellegű) kötelmek alaptípusa – a bérbeadó tűrési/nem tevési kötelezettsége = bérbeadó tulajdona a bérlet tárgya, még sem élhet teljes körűen tulajdonosi jogosítványaival, (köteles tűrni, hogy a bérlő birtokolja a bérleményt) Alanyai: bérbeadó – bérlő Tárgya: ingó (dologbérlet) és ingatlan (lakásbérlet - 1993. évi LXXVIII. tv.; helyiségbérlet)
¾Bérbeadó jogai:
– ellenőrzési jog – felmondási jog (bér nem fizetése, rendeltetésellenes használat…stb) – törvényes zálogjog – dolog elidegenítése – bérleti díjra Bérlő kötelezettségei: – bérfizetés (szolgáltatások egyenértékűségének elve) – a dolog fenntartásával járó kisebb kiadások viselése
26
¾Bérlő jogai:
– bérbeadó engedélye nélkül tilos a dolgot albérletbe vagy más személy használatába adni (kiv.: lakás és lakás céljára nem hasznosítható ingatlan) – értesítési kötelezettség (bérbeadót terhelő munkálatok esedékessége – dolog állagának veszélyeztetettsége) – engedély nélkül végzett átalakítások esetén az eredeti állapot helyreállítása – bérleti jogviszony megszűnése esetén a dolog visszaszolgáltatása bérbeadó részére
– a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően birtokolhatja és használhatja – ius retentionis = dolog visszatartásának joga; (kiv.: lakás és lakás céljára nem hasznosítható ingatlan) – ius tollendi = elvitel joga (amit saját költségén felszerelt)
Lakásbérlet
Jogviszony megszűnése:
– meghatározott idő eltelte – rendes felmondás (csak határozatlan idejű bérleti jogviszony – 15 nap) – bérbeadó halála – örökösök jogállása (= határozott idejű jogviszony esetében is megilleti őket felmondási jog, az örökség megnyílásától számított 30 napon belül) – azonnali hatályú felmondás (bérlőt és bérbeadót is megilleti) – dolog megsemmisülése
• • •
Jogforrása: 1993. évi LXXVIII. tv. (Ptk. bérlet szabályai a mögöttes szabály) Fogalma: bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért lakbért fizetni Alanyai: bérbeadó – bérlő
– nem feltétlenül a lakás tulajdonosa, lehet bérlő haszonélvező, aki a dolgot így kívánja hasznosítani
(albérlet),
Tartalma: felek jogai és kötelezettségei
– mindkét oldalon többen is szerepelhetnek (bérlők – bérbeadók) – Pl.:közös tulajdon tulajdonostársai – lehetnek bérlőtársak vagy társbérlők – speciális vonásai vannak a szerződésnek, ha a bérbeadó az állam vagy önkormányzat •
Tárgya: lakás (ingatlan)
Jogviszony megszűnése: – – – – –
határozott idő eltelte, feltétel bekövetkezte felek közös megegyezése lakás megsemmisül bírósági, hatósági határozat megszünteti bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy – bérlő a lakást elcseréli – arra jogosult fél felmondja a jogviszonyt
27
Helyiségbérlet •
Tárgya: nem lakás céljára szolgáló helyiség (speciális szabályok, mivel ezekben általában gazdasági tevékenység folyik- lásd: jegyzet)
Haszonbérlet • • •
Jogforrása: Ptk. 452.§-461.§ (mögöttes szabályok a bérlet szabályai) Fogalma: hasznot hajtó dolog időleges használata és hasznainak szedése ellenérték fejében Alanyai: haszonbérbe adó – haszonbérlő (bárki)
– nem feltétlenül tulajdonos, (aki a dologgal jogosult rendelkezni) •
¾Haszonbérbeadó jogállása:
•Tartalma: felek jogai és kötelezettségei
– köteles a dolgot a haszonbérlő javára birtokba adni – szavatol, hogy a dolog a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen a jogviszony tartama alatt – terhelik a rendkívüli felújítás és javítás költségei – törvényes zálogjog illeti meg – haszonbérre jogosult
¾ Haszonbérlő jogállása: - jogosult a dolog időleges használatára és hasznai szedésére - köteles a rendes gazdálkodás szabályait betartani (állag megóvása + rendeltetésszerű használat) - költségek viselése (közterhek + fenntartáshoz szükséges felújítás és javítás költségei + karbantartással kapcsolatos költségek) - haszonbér fizetése (időszakonként utólag)
Mezőgazdasági haszonbérlet
Jogviszony megszűnése:
– felek megegyezése – határozott idő letelte – rendes felmondás (határozatlan idejű szerződés esetén mindkét felet megilleti – 30 nap) – azonnali hatályú felmondás (haszonbérbe adót illeti meg, akkor hatályosul, ha azt a haszonbérlő elfogadta)
Tárgya: hasznot hajtó dolog (ingó és ingatlan) esetleg jog (pl.:vadászati jog)
• •
•
Jogforrása: Ptk., Földtörvény (1994. évi LV. tv.) Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület használata és hasznainak szedése, haszonbér fejében
időleges
– közvetett tárgya mindig ingatlan = haszonbérelhető terület nagyságát/időtartamát a Földtörvény határozza meg közvetett tárgyának megfelelő specifikumok (lásd jegyzet)
28
