IX. téma A jogrendszer. A jogviszony. 1.1. A jogrendszer fogalma: a) szűkebben:
- jogrendszer alatt egy adott állam - hatályos jogszabályainak rendezett összességét értjük
b) tágabban:
- egy adott állam - hatályos jogszabályainak és - ahhoz kapcsolódó egyéb jogi előírásainak a rendezett összessége
A fogalom sajátosságai:
a jogrendszer elsődleges elemei a kötelező magatartási szabályokat rögzítő jogi normák, ugyanakkor másodlagos részei a jogszabályokban esetenként jelenlévő ünnepélyes tartalmú megfogalmazások, pl.: - „Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira” (AT, Nemzeti Hitvallás) különféle jogelvek pl.: - „Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni” (1993. évi LV. tv. a magyar állampolgárságról, 1. § (2) bekezdés) különféle célok pl.: „Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2014. évi hiányát 984.637.4 millió forintban állapítja meg” (2013. évi költségvetéséről. 1. § (1) bek.) a hatályos jogszabályok mellett az érvényes jogi normák ez azt jelenti, hogy kivételesen a hatályon kívül helyzet jogi normát kell alkalmazni egy korábbi esetre a hatályos jogi normához képest, pl.: „A bűncselekményt – (…) – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.” (2012. évi C. tv., 2. § (1) bekezdés) jogalkalmazói jogképződési normák kiemelendő a legfőbb bírói fórum (korábban Legfelsőbb Bíróság, ma Kúria) és az Alkotmánybíróság jogegységesítő határozatai, amelyek elvi iránymutatásaikkal gazdagítják a jogrendszert az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogforrásai, nemzetközi szerződések elsődleges jf. pl.: alapító szerződések másodlagos jf. pl.: rendelet nemzetközi szerződésre pl.: 1961. április 18-án Bécsben aláírt nemzetközi szerződés: A diplomáciai kapcsolatokról
A másodlagos elemek a jogrendszer tágabb, kiterjesztő megközelítésére utalnak. 1
1.2. A jogrendszer rendszerjellege azt jelenti, hogy a jogrendszer egyes elemei összetartozóak, koherensek, vagyis annak kifejezése, hogy az egyes jogi normák egymásnak nem mondhatnak ellent koherenciát biztosító elvek: a) a magasabb szintű jogszabály lerontja az alacsonyabb szintűt (lex superior derogat legi inferiori) (ezt az elvet a politikai érdek megtörheti) b) a későbbi jogszabály lerontja a korábbit (lex posterior derogat legi priori) c) a különös jogszabály lerontja az általánost (lex speialis derogat legi generali) 1.3. A jogdogmatika a jogrendszer különböző jogszabályait rendszerezi, a belső összefüggéseket vizsgálja a hatályos jog érvényesülését jogelméleti fogalmak ! (jogág, jogforrási hierarchia, jogi norma stb.) elemzésével segíti 1.4. A jogrendszercsoportok (jogcsaládok) Az államok jelenleg létező jogrendszereit mutatjuk most be. Az elmúlt évtizedek és a jelen jogcsaládjai a következő elnevezéssel illethető: a., római-germán jogcsalád (v. kontinentális) b., angolszász jogcsalád c., szocialista d., vallási e., hagyományos jogok családja Nézzük a jellemzőiket: a., római-germán jogcsalád jellemzői ! 1. a római jogból alakult ki 2. hatásterülete: Európa, Latin-Amerika (vagyis az USA és Kanada kivételével az összes amerikai ország: Brazília, Chile, Kuba, Mexikó, Uruquai, par., Ven stb.) Louisiana, Quebec – 7-7 milliós tart. Kanadában 3. elsődleges jogforrási forma az írott jog a precedens joghoz …. 4. kiemelt szerepe van a törvényeknek 5. a jogi normák megfogalmazása absztrakt 6. a jogalkotás és a jogalkalmazás élesen elválasztódik 7. a jogalkalmazói jogképződés tiltott 8. a jogrendszer alapvetően közjogra és magánjogra tagozódik IUS PUBICUM közérdekű életviszonyok
IUS PRIVATUM magánérdekű életviszonyok
Már a római jog is ezt használta i.e. körülbelül 450-től (XII. táblás tv.-ek) b., az angolszász jogcsalád 1. ez a rendszer az angol történelmi fejlődés következménye 2. hatásterülete: Nagy Britannia, É-Amerika (Louisiana kiv.), Ausztrália, Új-Zéland 2
3.elsődleges jogforrási forma a precedens, a bíró alkotta esetjog 4. az esetjog, illetve a precedens szigorúan kötelező jellege 1832 óta érvényes 5. ezek a szabályok kevésbé elvontak és kevésbé általánosak 6. az eljárási szabályok elsődlegesek az anyagi szabályokhoz képest 7. a jogrendszere nem a jogágak és nem a közjog-magánjog megkülönböztetésén alapul, hanem a jogintézményeken 8. jogalkalmazásában az egyedi eseteket általánosítják, esetről-esetre következtetnek 9. a korábbi és magasabb fokú bíró alkotta ítélet kötelezi a későbbi és alacsonyabb fokú bíróságot 10. az ítélkezésben nagyobb a szerepe a „nép”-nek, a laikusi részvételnek, mint a kont.jogr-ben c., szocialista jogcsalád 1. hatásterülete 1980-as évek végéig az eu-i szoc. államok és jelenleg Kuba, Kína 2. előzménye ennek a jogcsaládnak a római-germán jogcs. 3. a jog erősen politikai jellegű, a politika dominálta a jogalkotást, jogalkalmazást 4. a törvény gyakran csak formálisan volt elsődleges a rendelethez képest, sokszor adott társ-i viszonyban nem is volt jelent 5. a közig-i jogalkalmazás esetenként bírói kontroll nélküli volt (szabs-ben 1960-1999 között, ref+kit.) 6. a jognak főleg a kényszerjellege érv. 7. a jogbiztonság alacsony fokú volt 8. a bírói függetlenség gyakran csorbult 1.5. A jogág meghatározása, a magyar jogrendszer ágai Jogág pl.: alkotmányjog, - közigazgatási jog, polgári jog, - munkajog, - bj., - be. pp, - pénzügyi jog Kérdés: mi különbözteti meg ezeket egymástól? Válasz: - elsődlegesen az, hogy az adott jogág MIT szabályoz, vagyis az, hogy mi az adott jogág által szabályozott viszony TARTALMA, - másodlagosan pedig az, hogy az adott jogág milyen MÓDSZERREL szabályoz
Tehát a jogági tagozódás alapja a jogi szabályozás - tárgya és - módszere
Nézzük a magyar jogrendszer egyes ágait és azok jellemzőit a., alkotmányjog: normái és jogtételei 3 nagy csoportba oszthatóak 3
1. a társ. berendezkedését és az állam legfontosabb jellemzői pl.:
„Magyarország független, demokratikus jogállam” – Alapvetés B cikk (1) bek. „A közhatalom forrása a nép” (3) bek.
2. a második csoportot az állami szervek berendezkedés alapvető szab-i jelentik pl.: „Az Ogy megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és a köv. Ogy. alakuló üléséig tart.” Az államról szóló fej. 3. cikk (1)
„A K.e. képviseli Magyarországot” 9. cikk (3) a., „A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve…” 15. cikk (1)
3. a harmadik nagy csoportja az alkotmányjognak az állampolgárok jogait, kötelezettségeit szabályozzák pl.: „Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez” Szabadság és felelősség fejezet VII. cikk
„A tv. előtt mindenki egyenlő” XV. cikk „Minden magyar áp. köteles a haza védelmére” XXXI. cikk Az alkotmányjog legfontosabb általános jellemzője: - valamennyi jogág számára fundamentális, alapvető és elsődleges jogág - MINDEN jogszabályunknak, egész jogrendszerünknek az alkotmányjoggal KELL összhangban lennie! b., közigazgatási jog: a közjog egyik fő területe azon jogi normák és jogtételek összessége, amelyek szabályozási tárgya alapvetően kettős: a Kormány, a minisztériumok, központi hat-ok, önkormányzatok és más közigazgatási szervek feladatait, hatásköreit, fölépítését és szervezetét, kapcsolatait, az ügyfelek (akik a közig. szervekkel kerülnek kapcsolatba) jogait, köt-it sajátossága: 1. felöleli az anyagi és az alaki jogszabályokat (nem önálló jogág az eljárási, alaki szab.) 2. a legnagyobb jogszabály tömeg a jogrendszerben 3. nem lehet egy kódexben összefoglalni 4
4. minden magyar állampolgár élete folyamán legalább egyszer kapcsolatba kerül „vele” c., polgári jog: a magánjog legfontosabb ága három fő területe: vagyonjogi szabályok területe kötelmi, illetve szerződési jogterület öröklési jogterület szem.véd. kódexe a Polgári törvénykönyv, DE! ez NEM tartalmazza az összes magánjogi jogszabályt, így pl. külön tv. rendelkezik a gazdasági társaságokról a Pp. külön jogág, mint alaki jog d., büntetőjog: széles értelemben 4 fő területe van: 1. anyagi bj. – szűkebben ez a büntetőjog 2. büntetőeljárási jogra – ez az alaki büntetőjog DE önálló jogágat képez 3. és a büntetés-végrehajtási jogra 4. szabálysértési jog (közigazgatási büntetőjog) (egyes megközelítésben ide tartozik a szabálysértési jog is, aminek van racionális, jogdogmatikai magyarázata) Az 1. pontban nevezett anyagi büntetőjog a meghatározó, ide tartoznak azok a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek és ezek esetén mi a büntetés ezt a BTK. határozza meg, amely általános és különös részből áll.
2. A jogviszony 2.1. Fogalma, tartalma a jogviszony mindig konkrét jogalanyok közötti jogilag szabályozott kapcsolatot jelent, amelynek keletkezését, tartalmát és tárgyát a jog szabályozza. A fenti fogalmat hívhatjuk konkrét jv. fogalomnak, emellett a jogelmélet használja az absztrakt fogalmat is. Nevezetesen: a jv. jogilag szabályozott társadalmi viszony. Utóbbi pusztán csak annyit jelent, hogy elvi megközelítésben az emberek, a szervezetek között társadalmi kapcsolat áll fenn, amelyben a magatartásokat a jog szabályozza. Ezen tény cáfolhatatlansága mellett az absztrakt megközelítéssel sokra nem megyünk. 5
A jv. konkrét fogalma arra mutat rá, hogy a jogviszony mindig valamelyik jogág (közigazgatási, polgári, büntető stb.) által szabályozott és ezen jogi normák érvényesülése során meghatározott alanyok között olyan kapcsolat keletkezik, módosul vagy szűnik meg, amit az adott jogág érvényesít például: építési engedélyezés során közigazgatási jv-ról beszélünk, mert az alanyok (kérelmező és engedélyező) közötti építésre vonatkozó viszonyt a közig.jog szabályozza minden jogilag fontos területen
2.2. A jogviszony elemei Minden jv.-nak 3 eleme van: - alany, - tárgy, - tartalom
a., a jv. alanyai: - természetes személy - jogi személy - jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - állam a természetes személy:
- maga az ember, akit két féle képességgel jellemezhetünk: - jogképességgel és - cselekvőképességgel
- jogképesség: lehet:
- általános és - relatív (v. konkrét)
általános jk.:
- valamely személynek (v. szervezetnek) jogai és kötelezettségei lehetnek - az ember jk-e a fogamzással – vagyis a születéstől visszafelé számított 300. napon – kezdődik és halállal ér véget - a jk. keletkezésének feltétele az élve születés
relatív jk.:
- valakinek egy bizonyos, konkrét jv-ban lehetnek jogai és kötelezettségei, mert rendelkezik a konkrét jsz-ban előírt feltételekkel
6
például: azonos nemű emberek egyaránt általánosan jogképesek, de relatíve nem a házasságkötés szempontjából, mert nem rendelkeznek a Ptk.-ban előírt házasságkötési feltétellel
- cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember maga tehet jognyilatkozatokat (szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettséget) cselekvőképtelen az, aki – a 14. életévét még nem töltötte be vagy akit – a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett cselekvőképességében korlátozott az, aki – a 14. és 18. életéve között van – és nem cselekvőképtelen, – továbbá az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú – vagyis, aki még a 18. életévét nem töltötte be – házasságkötéssel nagykorúvá válik. a., jogi személy: ez az emberek olyan szervezete, amit a jog (Ptk.) határoz meg, a jog szabályai szerint lehet létrehozni. - jellemzői: - jog által engedélyezett célra jöhet létre, - rendelkeznie kell: - saját névvel, - székhellyel, - képviselővel, - szervezettel, - vagyonnal, - vagyonával felel a kötelezettségeiért - az állam nyilvántartásba veszi Jogi személy például: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Magyar Nemzeti Bank Zrt., „Z” Korlátolt Felelősségű Társaság, „Aranyág” alapítvány FIDESZ, MSZP FTC, Vasas egyesületek. Minden jogi személy jogképes, egyik sem cselekvőképes” (magyarázat!) - jogi szem-gel nem rendelkező szervezetek: - jellemzőik ugyanazok, mint a jogi személy esetén 7
kiv.: - nem szükséges célra rendelt vagyon, emiatt - a tagokat bizonyos feltételek esetén anyagi felelősség terheli, ami főszabályként a jogi személyek tagjait NEM - a magyar állam: - jogi személyként kell figyelembe venni - leggyakrabban közigazgatási jogi jv-ban szerepel - mindig az illetékes miniszter képviseli (pl. polgári jv. esetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter) b., a jv. tartalma: a jogalanyok jogainak és kötelezettségeinek összessége például: „A” eladja „B”-nek a házát ebben a polgári jogi jogviszonyban „A” jogai: - megkapni a teljes vételárat - részletfizetés esetén a lejárati határidő napján követelni a részletet - kamat kikötése esetén annak megkapása stb. „A” kötelezettségei:
- átadni határidőre a házat - lemondani a birtoklásról, tulajdonjogról - minden házat érintő kérdésben „B”-t tájékoztatni stb.
„B” jogai:
- a szerződés alapján birtokba venni a házat és a tulajdonjogát bejegyeztetni stb.
„B” kötelezettségei:
- kifizetni a teljes vételárat
c., a jv. tárgya: azon emberi magatartás (szervezetek esetében az a működési viszony), amire a jv. alanyainak jogai és kötelezettségei irányulnak, ami lehet aktív cselekvés, vagy attól való tartózkodás
2.3. A jogi tények A jv. MINDIG valamely jogilag releváns tények, azaz jogi tények következtében keletkeznek, módosulnak vagy szűnnek meg. A jogszabályok általában és jellemzően – de nem mindig! – az emberi egyedi, valóságbeli cselekvéseit minősíti olyan jogi ténynek, amelyek mozgásba hozzák a jogviszonyokat. De emellett a jogszabályok eseményeket, embertől független eseményeket is jogi ténynek minősíthetnek, ami jv-t eredményez. Ilyen objektív körülmény lehet pl. az időmúlás, az ember neme, a születés, halál vagy egy földrengés. Így a jogi tények, amelyek jogviszonyt hoznak létre lehetnek: a., természeti események, például: 8
a halál megszünteti a szerződést, a 18. életév keletkezteti a választójogot, a katasztrófa megszünteti a bérleti jogot
b., emberi magatartások, amelyek lehetnek: bírói vagy közigazgatási szerv aktusai, amikor az ember az adott jogszabály alapján jár el például: - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés - anyakönyvezetői közreműködés - bírói ítélet a házasság megszűnésekor a jog alanyainak, az embereknek az aktusai, amik lehetnek - jogszerűek: például két fél adásvétele - jogellenesek: például gyorshajtás
A jogi tényeket sokféleképpen lehet csoportosítani, amit az egyes jogágak eltérően meg is teszik.
9
