Bevezető gondolatok Az előadás célja: a publikációk) fontosabb kritériumainak feldolgozása.
szakdolgozatok elemeinek,
(tudományos fejezeteinek,
Mire való a szakdolgozat?
Szakdolgozat egyike a végső számonkérésnek a felsőoktatási tanulmányok végén
Melyek a szakdolgozat megírásának céljai? (Az intézmény szakdolgozattal szemben támasztott elvárásai. Kivonatok a szakdolgozati szabályzatból) A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja: •
hogy jártas a tananyagon szakirodalomban.
túlmenően
•
tanulmányaira alapozva és a szakirodalom feldolgozásával – és/vagy önálló kutatómunkával kiegészítve- képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá a választott szakterületeken önálló munka végzésére.
•
A szakdolgozat segítségével a dolgozat írója felmérheti viszonyát a választott szakmájához (szakjához). A munka készítése közben képet alkothat arról, hogy mennyire képes nyitottan szemlélni környezetét, és felelősséggel elvégezni egy olyan munkát, melyet Ő választott.
•
A szakdolgozat a pályakezdő önéletrajzának (vagy portfóliájának) egyik legfontosabb eleme.
•
A szakdolgozat megírása segíti alapelemeinek megismerését.
a
a
hazai-
tudományos
és
a
igényű
nemzetközi
publikálás
Szakdolgozat megírásának javasolt ütemezése és adminisztrációs menetrendje
A témaválasztás igazoló adatlap benyújtása, (a már TIK-re is leadott szakdolgozati téma módosítása dékáni engedéllyel), a szakdolgozat leadása a TVSZ által rögzített határidős feladat! a határidők be nem tartása szankciókat vonhat maga után.
Szakdolgozat megírásának javasolt ütemezése és adminisztrációs menetrendje 1. Válassz egy jó témát (tanszéki téma ajánlások (!) vagy egyeztetett egyéni elképzelés szerinti témát), 2. A témaválasztást és a témavázlatot tisztázd a konzulens tanárral. Ad le a szakdolgozat címedet a TIK-nek (pontosan kitöltve a szükséges formanyomtatványt (témaválasztást igazoló adatlap), aláíratva azt a konzulens tanárral és a tanszékvezetővel. Határidős feladat)! 3. Töltsd le az EKF honlapjáról a szakdolgozati szabályzatot (formai és tartalmi követelményeket nézd át!!!!) 4. Kezd el a munkát, folyamatosan végezd a terepi vagy laboratóriumi vizsgálatokat, habzsold (?!) a szakirodalmakat (irodalmi összegzés előkészítése)! 5. Folytass egyéni konzultációt a témavezetőddel (a vele egyeztetett időpontokban, a témaválasztást követő két féléven át TVSZ!)!
Szakdolgozat megírásának javasolt ütemezése és adminisztrációs menetrendje 6. Vedd fel a neptunban (számítógépes nyilvántartási rendszer) félévenként (két félév TVSZ) a kreditáláshoz szükséges szakdolgozati konzultáció c. kurzust! 7. Kezd el adatgyűjtést, a szükséges kísérleteket, terepi munkát, az anyagfeldolgozást! Írd, folyamatosan a szakdolgozatot, (a vizsgálati eredményeidet, megfigyeléseidet pontosan jegyezd fel stb.)! 8. Rendezd össze, amid van, ellenőrizd a hivatkozásokat, állítsd össze (írd meg) a szakdolgozatot (ügyelj a formai előírásokra, betűméret, sortávolság, hivatkozások, stb.)! 9.A kész szakdolgozatot beköttetve határidőre (digitálisan is feldolgozva, pdf formátumban is mellékelve) mutasd be a konzulens tanárnak és a TIKnek (határidő: ápr. 15, keresztfélév nov. 15.) 10.Várj a konzulensek és a bírálók minősítésére és felvetődő kérdéseire. 11. Védd meg a szakdolgozatot (prezentáció készítése)
Hogyan válasszunk témát ? A szakdolgozat témáját egy probléma köré célszerű felépíteni, így a dolgozat készítésekor elsődleges céllá a probléma (a célkitűzésben megfogalmazottak) megoldása válik. Ennek során a minél pontosabb kifejtést, az értelmezést megbízhatóságát, az arányok és a fontossági sorrend betartását, a lényeg kiemelését kell szem előtt tartani. A probléma felismerésének és megfogalmazásának, valamint megoldásának nem kell feltétlenül egybeesnie. A téma feleljen meg az érdeklődési körünknek (kapcsolódjék a tanulmányokhoz, vizsgákhoz, olvasmányokhoz, hobbi szinten végzett (vagy ennél igényesebb) kutatásokhoz stb.) A kutatási módszer legyenek kivitelezhetőek (laborháttér, az elvégzendő feladatok metodikai kivitelezési lehetőségének gondos felmérése) A felhasználandó források legyenek hozzáférhetőek, kezelhetők, ne okozzon túl sok gondot az kutatáshoz kapcsolódó szakirodalom, anyagigény, műszerek biztosítása stb.
Hogyan válasszunk témát ? A témaválasztás kiterjedhet: szakirodalmi összegzésre, önálló labor vagy terepmunkán alapuló kutatások (vizsgálatok) feldolgozására (élettani, rendszertani, ökológiai, humán egészségügyi problémák és prevenciós lehetőségek elemzése, parazitológiai vizsgálatok stb.). Bármelyik választott témának feldolgozása során a szakdolgozatnak tükröznie kell az önálló munkát, önálló gondolatok felvetését, véleménynyilvánítást stb.! Ha
a téma körvonalazódott, a következőket végiggondolni a szakdolgozat szerzőjének.
célszerű
Mennyi
hasznosítható eredményt ígér a dolgozat (nem alapkövetelmény, a hasznosíthatóság nem elsősorban a tudomány, hanem a szakdolgozó szempontjából értendő)? Mennyire aktuális a téma? (Az aktuális nem azonos a divatossal!) Milyen a téma feldolgozottsági foka (ezt tárja fel az irodalmi
áttekintés, összegzés) van-e irodalma, hozzáférhető-e a szükséges anyag?
Témaválasztás segítő kitekintés Tudományos kutatás vázlatos alapjai (a tudományos kommunikáció alapfeltétele) A tudományos kutatás alapja a célkitűzés (esetleg hipotézis) felállítása, megfogalmazása (bevezetés és célkitűzés) ▼ A kutatás tárgyának összevetése a rendelkezlésre álló irodalmakkal (szükség szerint hazai és nemzetközi) Irodalmi áttekintés ▼ Kutatási terv (szakdolgozat vázlatának) elkészítése, Az alkalmazott módszerek (műszerek stb.) meghatározása (anyag és módszer)
▼
Az eredmények kiértékelése (táplázatok statisztikai feldolgozás
stb.) és ezek ereményeinek megjelenítése. (dokumentáció), ábrák diagramok ▼ Vizsgálati eredmények összegzése, következtetések levonása
► válasz, a megfogalmazott vizsgálati célokra (hipotézsisekre) (az eredményekből levonható következtetések alapján)
A szakdolgozat címének megválasztása A címforma lehet: a dolgozat tartalmát kifejező (leíró), a szakdolgozat következtetéseit is magában foglaló (következtetést ismertető). A jól megválasztott cím figyelemfelkeltő, tükrözi a
szakdolgozat tartalmát, elolvasásra serkentő. A címet vizsgálatok tárgyával, és ne az eredményekkel
tegyük informatívvá. Tegyük a címet egyedivé, hogy azzal a többi hasonló
témájú cikktől kitűnjön.
Szakdolgozati konzultáció
A gyűjtemények és könyvtárak kutatása nem pótolja a konzulensekkel folytatott megbeszéléseket (!), a dolgozat elkészítésének menetében történő tanácskérést, pl. szakirodalmi források használata, a már elvégzett munka áttekintése, további feladatok meghatározása….. stb.
Ne csak a kész szakdolgozat bemutatásakor találkozz a konzulens tanárral! Ami már kész azon a korrigálható pontatlanságokat sem lehet már javítani!
Néhány megszívlelendő tanács a munka megkezdése előtt
Ne hagyd az utolsó percekre munkát! A szakdolgozatot nem lehet megírni egy hét alatt („A jó munkához idő kell”).
Néhány megszívlelendő tanács a munka megkezdése előtt
Ha nem jól gazdálkodsz az időddel, bekövetkezhet! („körmödre ég a munka”)
A szakdolgozat szerkezetének felépítése Nemzetközileg is elfogadott az alábbi formátum alkalmazása (az egyes részfejezetek címei) Bevezetés és célkitűzés Anyag és módszer Vizsgálati eredmények Összegzés (javaslatok, következtetések) Irodalomjegyzék *köszönet nyílvánítás *mellékletek Angol nyelvű publikációk során a fenti
struktúrát IMRAD formátumnak nevezik.
A szakdolgozat szerkezetének felépítése
Az IMRAD a szakdolgozat (publikáció) fő elemeinek kezdőbetűiből tevődik össze. (Introduction, Matrerials and methods, Results And Discussion)
A szakdolgozat formai követelményei (Kivonat az EKF szakdolgozati szabályzatából) A szakdolgozat szöveges részének formai követelményei A szakdolgozat terjedelme írásos munka esetén – ha a
szakfelelős másképp nem rendelkezik - minimum 25 gépelt oldal mellékletek nélkül! A szakdolgozatot szövegszerkesztővel kell készíteni, A/4-es fehér papírra. Betűtípus: Times New Roman betűtípus. Betűméret: a szöveg 12-es, a jegyzet 10-es betűméretű. Sortávolság: másfeles sortávolság. Margó: baloldalon 3 cm-es margó, a többi 2,5 cm. Szöveg igazítása: sorkizárt. A fejezetek címe középre, a többi cím a baloldalra kerüljön. A fejezetek, alfejezetek stb. élesen különüljenek el a szövegrésztől (pl. a betűnagyság megváltoztatásán túl, félkövér, vagy dőlt szedés, stb.) előttük és utánuk egy-egy sor maradjon üresen.
A szakdolgozat tartalmi követelményei Alapkövetelmény a szakmai hibák (tévedések) elkerülése (megfelelő szakkifejezések, tudományos nevezéktan (nomenclatura) helyes, következetes használata, tudományos nevek helyes írása, etikai normáknak a betartása megfelelő hivatkozás, lábjegyzetek stb.)! Egyéb tartalmi elvárások: A szakdolgozat felépítése legyen egyértelmű és logikus (build logical stucture) A szakdolgozat legyen pontos és érthető, (írjunk érthetően: write clearly, write accurately)
A szakdolgozat külső megjelenésének formai követelményei (Kivonat az EKF szakdolgozati szabályzatából) A
szakdolgozatot – ha a szakfelelős másképp nem rendelkezik - egy nyomtatott példányban kell benyújtani, illetve feltölteni az erre kialakított elektronikus felületre (pdf formátumot a hallgató tölti fel!) A
nyomtatott példányt a védés után visszakapja a hallgató! A kötött példányt fekete színű kemény kötésben kell
benyújtani. A borító középen a „SZAKDOLGOZAT” felirat, jobb oldalt
alul a szerző neve, legalul középen a benyújtás éve.
Adatgyűjtés (irodalmazás), irodalmi adatok gyűjtése (áttekintése)
Alapkövetelmény a szakdolgozat témájához kacsolódó szakirodalmi adatoknak, kutatókhoz köthető módszereknek, átvett részeknek, vizsgálati eredményeknek, grafikonoknak, ábráknak, képeknek stb. felhasználása esetén a pontos szövegközi és bibliográfiai forráshivatkozás!
Adatgyűjtés irodalmazás és hivatkozások
Adatgyűjtési káosz elkerülése Ennek egyik alapja az, hogy ha találsz egy szakcikket, vagy szakkönyvet, melyet fontosnak találsz a dolgozatod szempontjából, és ennek adataira, tartalmára hivatkozni kívánsz, már az anyaggyűjtési fázisban feltétlenül jegyzed fel az bibliográfia összeállításához szükséges adatokat: A mű (szakcikk,) szerzője (szerzői), megjelenés éve, a mű pontos
címe, a kiadó adatai, oldalszám (lehetőleg az eredeti munkára hivatkozz, a már többször közölt irodalomjegyzéki adatok, nem minden esetben pontosak!) A bibliográfia összeállításához szükséges adatokat ne utólag
próbáld visszakeresni! A
kész szakdolgozat esetében ismételten ellenőrizd le hivatkozásokat, a források megjelenítését, (főleg szó szerint idézés esetén) nehogy gondok adódjanak a szerzői jogokkal!
A szakdolgozat megírása az egyes részfejezetek tartalmi vonatkozásai Bevezetés és célkitűzés „A bevezetés szakdolgozat tartalmi részének felvezetője”. (Mit, Miért?) Milyen témát
választottunk, miért a választott témakörnek a feldolgozására irányult a figyelmünk, milyen célok vezéreltek a témaválasztásban a szakdolgozat elkészítésében) Feladata, hogy megindokolja az elvégzett munka aktualitását, a
tisztázza a szakdolgozó célkitűzéseit, bemutassa a vizsgálatok hátteret, megvilágítsa a vizsgálat tárgyát és szükségességét A bevezetésben a szakdolgozat témaköréhez tartozó (releváns)
szakirodalmakat röviden fel kell (lehet) sorolni. Ismertetni kell (lehet), hogy az adott témakörből milyen eredmények vannak (és/vagy milyen hiányosságok találhatóak még). Összegezve: A bevezetésben világosan fogalmazzuk meg kutatási
céljainkat, az irodalmi áttekintésben feltárt szakirodalmi adatokkal pedig készítsük fel az olvasót a szakdolgozat eredményeink és következtetéseink befogadására, megértésére.
Anyag és módszer
A fejezetnek teljes képet nyújtania azokról a kísérleti, analitikai és statisztikai módszerekről, amelyeket munkánk (a szakdolgozat elkészítése) során alkalmaztunk (Mit, hogyan, hol, mikor, mivel kutatunk).
Anyag és módszer Ha
a vizsgálataink során alkalmazott kísérletek vagy módszerek valamelyike már publikálásra került, akkor elégséges csak hivatkozni az eredeti forrásra, (szerző, év) a szövegközi környezetben, és/majd az irodalomjegyzékben. Részletesen ismertessük: A mintavételezés (vagy kísérlet) módját, helyét
(mintavételi terület, gyűjtőhelyek), a mintavételezések idejét, és időtartalmát, a mintavételezések (kísérletek) számát, a mintavételezési (vagy kísérleti) körülményeket, a mérések eredményeinek kiértékelésénél alkalmazott statisztikai módszereket. Hasonlóan
dolgozzuk fel a eredményeket is (ha van ilyen).
kontrollként
alkalmazott
vizsgálati
Az alkalmazott mérőeszközök (műszerek), ismertetésekor közölni kell, a
műszerek pontos megnevezését (típusszámát ha van), a gyártót, a származási országot is. [A vizsgálati eredmények pontosságát (és/vagy a hibalehetőségeket), az alkalmazott műszerek is befolyásolják]. Rávilágítás az alkalmazott módszerek előnyeire és korlátaira
Eredmények értékelése A fejezet az elvégzett munka eredmények összegzésére
szolgál. Amennyiben irodalmi összegzés a választott témakör, akkor irodalmi és saját eredmények összevetésének módszerét is alkalmazhatjuk Az
eredmények ismertetésekor a szakdolgozat dokumentálására szolgáló táblázatokra, ábrákra kell támaszkodni. Az
eredmények ismertetése és értékelése során használjunk múlt és jelen időt. Múlt időt a kapott eredmény ismertetésére, és jelen időt annak értelmezésére, vagy más eredménnyel történő összevetésre
Eredmények értékelése A szakdolgozat dokumentáltsága (táblázatok, ábrák illusztrációk) A dokumentációk: táblázatok, ábrák, diagramok, folyamatábrák,
(fotók, vagy egyéb illusztrációk) szemléletesebbé és értelmezhetővé teszik a szakdolgozatot, megkönnyítik az eredmények kiértékelését. a számszerű statisztikai adatok értelmezését segítik a szakdolgozatban közölt grafikus ábrázolások (kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram stb.) és a folyamatábrák. Az ábrákra és táblázatokra a szövegben minden esetben hivatkozzunk. Ezért minden ábrát és táblázatot lássuk el címmel, és számozzuk be azokat. A táblázatokat és ábrákat külön számozzuk.! Az ábrák és táblázatok hivatkozásának és közlésének ajánlott módja, hogy ha először utalunk rá, tisztázzuk, hogy miért közöljük, ezt követően bemutatjuk, majd végül magyarázzuk azokat.
Összegzés, Következtetések
Összefoglalják és magyarázzák kutatás főbb eredményeit. Itt fogalmazhatjuk meg eredményeink fontosságát és további tervezett kutatási irányokat.
Köszönetnyilvánítás, mellékletek (függelékek) Köszönetet nyilváníthatunk szakdolgozati munkánkat
segítőknek, a konzulensnek, laboránsoknak, adatokat szolgáltató, munkánkat segítő külső szakembereknek, a szakdolgozat elkészítéséhez anyagi forrást biztosító személyeknek, alapítványoknak stb. (ha van ilyen), névvel, feltüntetve (erkölcsi kötelesség!). A köszönetnyilvánításban résztvevő külső személyeket
tájékoztassuk előre, hogy köszönetet kívánunk mondani. Jóváhagyásukat is kérjük ki (Nevük megemlítésével felelősséget vállalnak a szakdolgozattal!).
Mellékletek, Függelék A függelék a téma megértéséhez nem feltétlenül szükséges,
de mégis segítséget nyújtó adatokat tartalmazza. Ilyenek, pl.: kérdőívek, fotók, térképek, olyan táblázatok,
amelyeket a szövegközi környezetben nem közlünk, stb. A függelékeket sorszámozzuk, és cikkünkben hivatkozunk
rá.
A szakdolgozat (publikációk) írásának etikai vonatkozásai Plágium: szellemi tolvajlás, más művének közlése saját
név alatt, a mű alapgondolatának vagy részleteinek felhasználása a szerzőre való hivatkozás nélkül" (Magyar Értelmező Szótár) A lényeg: érezd és tartsd tiszteletben a határt a “közös”,
a “másé” és a “saját” között, akár megközelítésről, akár szóhasználatról van szó.
témáról,
A szakdolgozat (publikációk) írásának etikai vonatkozásai
Szabály egyszerű: idézz bátran, bármikor, bármit – erről szólnak a szakkönyvek, tudományos publikációk és az internet – viszont mindig jelöld meg a forrást, bármiről is legyen szó. Ha pedig teljes szöveget veszel át mástól, kérj engedélyt az eredeti szerzőtől minden esetben.
A szakdolgozat (publikációk) írásának etikai vonatkozásai Kerüljük (etikailag nem elfogadott!) kopipészt: változtatásnélküli másolás, forrásmegjelölés
nélkül részleges
kopipészt: saját darabokkal, átmásolás forrásmegjelölés nélkül
kiegészített
paraphrase (átírás), teljesen átírt szöveg más ötletére
épülve, forrásmegjelölés nélkül.
A szakdolgozat (publikációk) írásának etikai vonatkozásai
Szakdolgozat címfelirattal, ha a bíráló (lektor) vagy konzulens következetesen feltölti és leellenőrzi a hozzá kerülő szakdolgozatokat, előbb-utóbb (gyorsan, vagy akár több év távlatában is) felbukkanhat egy kétes egyezőség (ha pedig a konzulens sok éven át töltöget, nincs sok esélyük az ollókezű Edwardoknak).
Felhasznált,irodalom Bősze P, Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és
értékelése. Budapest: NOK Kiadó, 2006. 170 p. Bősze P, : Tudományos közlemények írása, szerkesztése: útmutató a szerzők és olvasók számára. Magyar Orvosi Nyelv 2001, 1:2 Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Malden: Blackwell Publishing, 2007. 293 p. Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Művek Tára Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: 2010.06.22.]. Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Nemzeti tankönyvkiadó Rt., Budapest 1997 Tomcsányi Pál: Általános Kutatásmódszertan Kiadó: Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2000 Malmfors B., Gransworthy P., Grossman M.: Writing and presenting Scientific papers, Nottingham University Press, 2004 Robert A. Day: How to write and publish a scientific paper. Oryx Press, 1998 A tudományos közlések alapkérdései Vasas Lívia, PhD.
[email protected]
