Bevezető
A közgyűlés a 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendeletében „Az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól” elrendeli, hogy a közgyűlés a vagyon működtetésének tervezhetősége érdekében Közptávú Vagyongazdálkodási Programot fogad el minden, az önkormányzati választásokat követő évben. A program elsősorban segítséget kíván nyújtani a közgyűlésnek, hogy az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes teljesítése érdekében olyan vagyongazdálkodást folytasson, melynek célja a vagyonérték megőrzése, növelése, valamint az átláthatóság és ellenőrizhetőség biztosítása. Kérem a Közgyűlést, hogy a mellékelt vagyongazdálkodási programot vitassa meg, és a 2004. évi vagyongazdálkodási feladatokra vonatkozó határozati javaslatot fogadja el.
Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester
Szeged Város Önkormányzatának középtávú vagyongazdálkodási programja Az önkormányzat vagyonrendelete előírja, hogy az önkormányzati választásokat követő évben középtávú vagyongazdálkodási koncepciót kell készíteni. A vagyonkezelés elveinek és céljainak rögzítése, valamint a vagyonkezelés irányának meghatározása szükségessé teszi, hogy a város középtávú vagyonkezelési koncepcióval rendelkezzen. A vagyongazdálkodási koncepció célja, hogy számba vegye az önkormányzat vagyonának alakulását, annak összetételét, a vagyongazdálkodás érdekében tett intézkedéseket, valamint megfogalmazza a hatékony vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit és feladatait a következő évekre.
I. Vagyongazdálkodás jogi háttere 1. Központi jogszabályok 1.1. 1990 évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról - Rendelkezik arról, hogy a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételeket az országgyűlés biztosítja. - Rögzíti a saját bevételek körét. - Az önkormányzat törvényi keretek között tulajdonával, bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelőségére vállalkozási tevékenységet folytathat. - Felsorolja az önkormányzat alapvető feladatait a közszolgáltatások körében – hogy a feladatokat milyen mértékben, módon látja el anyagi lehetőségei és a lakosság igényei alapján maga dönti el. - Felsorolja a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat, melyek között szerepel: gazdasági program-, költségvetés-, helyi adó megállapítása, értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvény kibocsátás. - Definiálja az önkormányzat vagyonát, meghatározza a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyoni kört. - Meghatározza, hogy az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. - Az önkormányzatok céltámogatást igényelhetnek, a feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. - Az önkormányzatnak az országgyűlés nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására címzett támogatást nyújthat. - A kiegészítő állami támogatásra az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében jogosult.
- A hitelfelvétel, kötvénykibocsátás fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a likvidhitel kivételével a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevétel nem használható fel. - Saját intézményeit az önkormányzat támogatásban részesítheti, a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat. - A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, annak szabályszerűségéért a polgármester felelős. A veszteséges gazdálkodás következményeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. - Az önkormányzat gazdasági programját és költségvetését maga állapítja meg – gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. - A Megyei Jogú Város köteles könyvvizsgálót megbízni. - A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet abból a szempontból, hogy azok valós adatot tartalmaznak, megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, valamint a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében. A törvény a könyvvizsgáló felelősségét is szabályozza. 1.2. Az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról - Az államháztartás egyik helyi szintje a helyi önkormányzatok állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere - Az Országgyűlés a költségvetési törvényben határozza meg a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, az önkormányzatok normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét. - Meghatározza az önkormányzatoknak juttatandó címzett, cél- és egyéb támogatásokat. - A költségvetési törvény rendelkezik az önkormányzatokat megillető - az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott támogatások elosztási és folyósítási rendjéről. - A Kormány előkészítő, koordináló és végrehajtó feladatokat lát el az önkormányzatok központi költségvetésből származó hozzájárulásával összefüggésben. - A Kormány az Országgyűléssel egyidejűleg tájékoztatja az önkormányzatokat a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányairól, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásairól. - A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg az önkormányzatokra vonatkozó adatokat és a szabályozási elgondolásokat a Kormány az önkormányzatok rendelkezésére bocsátja. - Az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal. 1.3. 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről - Részletesen szabályozza az önkormányzatok gazdálkodással kapcsolatos feladatait. - Kimondja, hogy önkormányzatok államháztartási alrendszert alkotnak.
- Az államháztartási alrendszer vagyonát a helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek összevont vagyona képezi. - Az önkormányzatok államháztartási alrendszer költségvetését és költségvetés végrehajtását az önkormányzati költségvetési szervek előirányzatait is magában foglaló önkormányzati költségvetések előirányzatainak és azok teljesítésének teljes körű - bevételeket és kiadásokat tartalmazó - pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja. - Az önkormányzati költségvetési szervek felügyeletét a helyi önkormányzat képviselőtestülete látja el. - A költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. - A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző az önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a polgármester terjeszt a közgyűlés elé. - Az önkormányzat képviselő-testülete költségvetési rendeletében együttesen hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését. Továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzati szervek útján végeztet. 1.4. 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet - az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 42. §-a alapján a Kormány elrendelte, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlanvagyon-katasztert köteles felfektetni és folyamatosan vezetni. - A kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és az egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell hogy egyezzenek a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a közmű üzemeltetőjének nyilvántartásával. - A kataszter elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és egyéb vagyon szerinti bontásban - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értékét. - A kataszter ellenőrizhetőségét biztosítja az ingatlanokról vezetett kataszteri napló. - A jegyző feladata a kataszter és a kataszternapló felfektetése és folyamatos vezetése. - Bármilyen értékben, vagy valóságos állapotban bekövetkező változást a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, egyéb gazdálkodó szerve, valamint a megbízásában eljáró vagyonkezelő köteles jelenteni a jegyzőnek. - A 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelet kimondja, hogy az önkormányzatok legkésőbb 2003. január 1-jéig kötelesek ingatlanvagyon-kataszterüket felülvizsgálni, és e rendelet mellékletei szerint azt módosítani.
2. Az önkormányzat vagyongazdálkodással foglalkozó, átfogó rendeletei A központi jogszabályokkal összhangban, illetve a módosításokat követve az önkormányzat több olyan rendeletet alkotott, mely az önkormányzati vagyongazdálkodással van összefüggésben, és az adott tárgykörben részletes szabályozást ad. Az önkormányzat vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó helyi rendeletei: 17/1994. (IV. 26.) Kgy. r. - Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről 15/2000. (III. 31.) Kgy. r. - A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról 33/2000. (VI. 27.) Kgy. r. - Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről 25/2003. (VI. 27.) Kgy. r. - Az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól 23/1995. (VI. 16.) Kgy. r. - az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról 57/1999. (XII. 23.) Kgy. r. - A közterülethasználat rendjéről 59/2003. (XII. 5.) Kgy. r. - Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról
II. Az önkormányzat vagyongazdálkodási tevékenységének bemutatása. Az elmúlt egy év során a Közgyűlés számtalan vagyongazdálkodást érintő témát tárgyalt, amelyek előkészítői, illetve erősítői voltak a vagyongazdálkodási koncepciójának. A vagyongazdálkodási folyamatok megértése érdekében szükséges ezek összefoglaló ismertetése. 1. Önkormányzati társaságok Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyontárgyakat vállalkozás keretein belül hasznosíthatja. Ennek megfelelően az Önkormányzat több kizárólagos-, többségi-, kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot alapított, vagy azokhoz csatlakozott. Az önkormányzat kizárólagos és résztulajdonában lévő gazdasági és közhasznú táraságokra a vagyonrendelet részletes szabályozást ad. A rendelet a tulajdonosi jogok gyakorlását a közgyűlés, a szakbizottságok véleményezését követően a polgármester, illetve a polgármester hatáskörébe utalja. Szeged város önkormányzata 2002. októberében 45 társaságban rendelkezett olyan mértékű tulajdonrésszel, hogy közvetlenül, vagy közvetve a társaság irányításában is részt vett. Az önkormányzat 13 egyszemélyes társasággal rendelkezett, valamint 3 társaságot önkormányzati tulajdonú társaságokkal hozott létre. Az önkormányzat 24 közös vállalatban vett részt egyéb tulajdonosokkal. Az önkormányzati társaságok 4 olyan vállalkozást hoztak létre, amelyben a másik tulajdonos nem önkormányzati tulajdonú társaság.
A 45 társaság közül 20 vállalkozás ingatlan vagyonkezeléssel, fejlesztéssel, projektek előkészítésével és megvalósításával foglalkozott, illetve pénzügyi befektetésnek számít, míg 20 vállalkozás közüzemi szolgáltató feladatokat látott el. A vállalkozások alapítása, illetve a rész tulajdonrészek megszerzése mögött nem mindig volt megtalálható a gazdasági racionalitás. Az önkormányzat több olyan gazdasági társaságban is részt vett, amelyek azonos tevékenységi körrel, vagy funkcióval működnek. A kereszttulajdonlásokkal, valamint a külső vállalkozókkal létrehozott vállalkozások egy része nem szolgálta az önkormányzati vagyon megőrzését. Az elmúlt ciklusokban kialakult gyakorlat alapján megállapítható, hogy a tulajdonosi döntéseket megelőző, vagy az azok végrehajtását biztosító intézkedések esetén az információáramlás nem működik megfelelően. A társaságoknál az ellenőrzési tevékenységet végző Felügyelő Bizottságok munkájáról nem kap kellő tájékoztatást a Közgyűlés. A 2002. októberi önkormányzati választásokat követően megtörtént az önkormányzati cégek átvilágítása, cégvezetők lecserélése, új igazgatótanácsok és felügyelő bizottságok választása. Megvalósult az önkormányzati cégek átalakítására, alapítására vonatkozó program első része: - az önkormányzat elállt a hulladékgazdálkodási tevékenység előző ciklusban előkészített privatizálásától, - a Közterület-fenntartási és a Környezetgazdálkodási Kht-kat összevontuk - a Ritek Rt külső tulajdonrészeit az önkormányzat társasága, a Szegedi Informatikai Kft, mint többségi tulajdonos megvásárolta, - a Szegedi Informatikai Kft-t és a magánszemélyektől visszaszerzett RITEK Rt-t összevontuk - a Szegedi Sportberuházó és Fejlesztő Kft külső tulajdonrészeit megvásároltuk, - a vagyonkezelést végző, de kiürült Szetáv Rt-t beolvasztottuk a vagyongazdálkodási központnak tekintett IKV Rt-be, - elindítottuk a feleslegessé vált SZEBI Rt. végelszámolással történő megszüntetését. Az Önkormányzat visszaszerezte az elmúlt években előnytelen szerződésekkel elprivatizált önkormányzati vagyont. - A közterület reklámfelületét hasznosító és a közterületek rendezvény célú hasznosítását végző Városkép Kft többségi magántulajdonát az önkormányzat visszavásárolta, és a tulajdonossal elszámolt, - a Vivaép Rt. többségi magántulajdonú üzletrészének megvásárlásával a Szegedi Közlekedési Kft többségi tulajdonába került a Vivaép Rt. és a Szepark Kft, a három céget ezáltal az önkormányzat egyesíteni tudta, - a Szepark Kft üzletrészének megszerzésével az önkormányzat visszaszerezte a közterületi parkoló rendszer működtetésének jogát és a parkolás bevételeit.
Az előzőek alapján a cégstruktúra egyszerűsödött, kevesebb önkormányzati érdekeltségű társaság irányítását kell ellátni a közgyűlésnek. Az önkormányzati vagyon kezelése kevesebb cég kezében koncentrálódik. Az egyes cégátszervezések konkrét ismertetése: - SZETÁV Kft beolvadása az IKV Rt-be A korábbi ciklusban az Önkormányzati testület a 790/1999. (VII.23) Kgy. sz. határozata és a 827/1999. (IX. 03.) Kgy. sz. határozata a szegedi távhőszolgáltatás üzemeltetésébe és a fejlesztésbe külső befektető bevonásával különválasztotta a távhőszolgáltatási és a vagyonkezelési tevékenységet. A hőszolgáltatási tevékenység vagyonát kezelő SZETÁV Kft, és a hőszolgáltatást végző Szegedi Hőszolgáltató Kft közötti együttműködést 25 éves időtartamú üzemeltetési- és vállalkozási szerződés szabályozza. Így a hőszolgáltatás a Szegedi Hőszolgáltató Kft. feladata lett. A SZETÁV Kft. feladata maradt a bérbeadott vagyon kezelése. A fenti döntések vonzataként jelentős költség merült fel a tevékenységében kiürült SZETÁV Kft. működésével kapcsolatosan, hiszen a cégfenntartás, illetve az ott dolgozók bér- és járulékköltségei, valamint a megbízással foglalkoztatottak díjköltségei jelentős tételt tesznek ki. Ennek fedezetét képezte a bérbevevő által bérbeadónak fizetett vagyonkezelési díj, amely ügyviteli szolgáltatás formájában került megfizetésre. A vagyonkezelésre kapott díj jelentősen csökkent 2002. november 1. napjától. A SZETÁV Kft-nek az IKV Rt.–be történő beolvasztásával jelentős megtakarítás realizálódott a vagyonkezelési tevékenység vonatkozásában, hiszen az adminisztráció létszám és költség igénye így leépíthetővé vált. A beolvadással az önkormányzati vagyon az IKV Rt-nél koncentrálódik. Az átalakulással együtt a SZINT Kft., melyben a SZETÁV Kft.-nek 90%-os tulajdoni hányada volt (az önkormányzatnak 10 %-a volt), 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággá alakult át, azzal, hogy az Önkormányzat, mint a SZETÁV Kft. 100 %-os tulajdonosa az üzletrészt elvonta. - Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. egyesülése A két különálló társaság működési költségei, a bevételektől és a tevékenységtől független általános költségek, az új menedzsment személyi költségei és a járulékos költségek növekedése miatt a költségek jelentősen megnövekedtek. Az önkormányzati közterület-fenntartási forrásokkal kapcsolatos gazdálkodás sem volt áttekinthető. A költségvetési források felhasználásának szigorúbb ellenőrzése, valamint a magasabb színvonal és a személyes felelősség elvének biztosítása sem valósult meg. Sajnos a közterület-fenntartási tevékenységekre a cégek szétválása előtt megszerzett ISO 9002es minőségbiztosítási tanúsítvány megújítása és az ISO 14000-es jelzésű környezetirányítási
rendszer auditálása nem történt meg. Ennek eredményeként a korábban megszerzett minősítést a közterület-fenntartási ágazat elvesztette. A fentiek alapján sem szakmai szempontok, sem a gazdálkodás tapasztalatai nem támasztották alá a két közszolgáltatás önálló gazdasági társaságokon keresztül történő további ellátást. Ezért Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és az 1029/2002. (XI.29.) Kgy. sz. határozatával elfogadta a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és a Szegedi Közterületfenntartási Kht. egyesülését. - A Szegedi Közlekedési Kft., a VIVAÉP Rt. és a SZEPARK Kft. egyesülése A Szegedi Közlekedési Kft. a közelmúltban többségi részesedést szerzett a fenti társaságokban, és SZMJV Önkormányzata tulajdonjogának hatékonyabb érvényesítése, a vállalati munkamegosztásból eredő előnyök jobb kihasználása, a vállalat általános és közvetlen költségekkel történő hatékonyabb gazdálkodása érdekében javaslatot tett a Szegedi Közlekedési Kft., a VIVAÉP Rt. és a SZEPARK Kft. egyesítésére az alábbi indokok alapján. A VIVAÉP Rt-nél, 2000. július 1-én végrehajtott szervezeti változások jelentős költségnövekedést okoztak a járműfenntartásban. A 2002. évre a 2000. I. félévéhez képest a fenntartási költségek a villamosok tekintetében 67%-kal, a trolibuszok esetében 82%-kal nőttek, azaz jelentős mértékben meghaladják az eltelt időszak inflációját. Az okok közé sorolható, hogy a kiszervezett tevékenységhez a teljes adminisztrációs szervezet kiépült, amelyre az SZKT-n belül nem lett volna szükség. További költségnövelő tényező, hogy az SZKT által részükre eladott olcsóbb anyagot az eltérő elszámolási mód és a rátett árrés miatt jelentősen drágábban vásárolta vissza a közlekedési társaság az elvégzett szolgáltatás árában. Végül a VIVAÉP Rt. vállalkozói haszna is az SZKT-t terhelte. Megállapítható ezek alapján, hogy a járműfenntartás költsége a kiszervezéssel közel megduplázódott, míg az egyéb általános költségek nem csökkentek olyan mértékben, ahogy a kiszervezést támogató tervek feltételezték. A fent vázolt körülmények indokolták, hogy az SZKT tevékenységi jegyzékében szereplő járműfenntartási és pályafenntartási tevékenységet 2003. szeptember 1-jétől SZKT maga végezze, illetve hogy a VIVAÉP Kft. egyesüljön az SZKT Kft.-vel, amellyel a közlekedési társaság számításai szerint éves szinten 138 Mft takarítható meg. Az átalakulásra és az előnytelen konstrukció feloldására azután nyílt lehetőség, hogy az SZKT az év folyamán megvásárolta az Autorail Kft.-től a VIVAÉP Rt. 50%-os és Tábith Mihály 8%os tulajdonrészét (a fennmaradó 2%-ot a SZEPARK Kft. vásárolta meg). Az átalakulás előnyei a SZEPARK Kft. beolvadásával: A SZEPARK Kft. parkolási tevékenysége az SZKT-n belül 20%-os költséghányaddal működött, szemben a jelenlegi mintegy 40%-kal. Az SZKT veszteségét a korábbi szervezeti felépítésben keresztfinanszírozta a parkolási tevékenység nyeresége, amelynek több éves növekedési volumene azt mutatja, hogy az, a parkolóház és a panzió felépítéséhez felvett hitel törlesztésén túl is jelentős nyereséget biztosít az elkövetkező évek során. A közlekedési jegy és bérleteladást végző igazgatási és bizományosi hálózat egyben a parkolójegy és bérlet értékesítését is ellátja.
Az átalakítás után az irányítás költségei is csökkennek. Igaz, hogy a parkolóház üzemeltetése és a hiteltörlesztés jelentős terhet ró a társaságra, az SZKT vezetésének számításai szerint még így is marad a tevékenységben annyi pénzügyi tartalék, ami szintén a közlekedés fejlesztésére fordítható. - Informatika Kft. és RITEK Rt. egyesülése A Szegedi Informatika Kft. a RITEK Rt-ben 64,08%-os részesedéssel rendelkezett, azonban a Kft. a 2003. március 17. napján megkötött Megállapodás és részvény adásvételi szerződés alapján megvásárolta a RITEK Rt.-ben ugyancsak társtulajdonos PROCONT Kft 3200 db, a GEOVIEW Systems Kft 3200 db, valamint az Ecofractal Kft. (volt CIVIS Kft.) 600 db részvényét. Ezáltal a Szegedi Informatika Kft. 99,08%-ban tulajdonosává vált a RITEK Rt-nek. A RITEK Rt. feladata elsősorban a már kifejlesztett TITÁN irodai automatizálási rendszer továbbfejlesztése, bevezetése és karbantartása. A cég fejlesztési tevékenységet folytat, amihez a szoftverfejlesztőket, programozókat a verseny szférából kénytelen alkalmazni. Ennek megfelelően a bérek is a verseny szférában alkalmazottaknak megfelelőek. Ezeket a feladatokat az önkormányzati bérszínvonalon megoldani nem lehet. A Szegedi Informatika Kft. beolvasztása a RITEK Rt-be az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében indokolt, hiszen a két cég tevékenységét egy ügyvezető, gazdasági vezető, ügyvéd, könyvvizsgáló stb. is el tudja látni. Így az összevonás a jelenlegi funkciók teljes megtartása mellett megtakarítással jár, és az így megtakarított összegek a magasabb színvonalú munkavégzés ösztönzésére fordíthatók. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 319/2003. (IV.25.) határozatával elfogadta a Szegedi Informatika Kft. beolvadását a RITEK Rt-be. - Szegedi Városkép Kft. egyszemélyes társasággá alakítása A Szegedi Városkép Kft-ben a többségi tulajdon privatizálását követően az Önkormányzat 15 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezett. A Kft. kiállítás és rendezvényszervezői tevékenységet, valamint a közterületek reklám- és rendezvény célú hasznosítását látja el. A társaságban a másik tag a VM Hungária Kft. volt, mivel Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 502/2001.(VI.15.) Kgy.sz. határozatában úgy döntött, hogy a társaság 85 %-os tulajdonrészét, 22.000.000,- Ft-os értéken értékesíti a budapesti székhelyű VM Hungária Kft. részére. A közterületet hasznosító cég privatizálása sem anyagilag, sem tartalmilag nem minősült sikeresnek. Tárgyalások eredményeképpen az Önkormányzat visszavásárolta a VM Hungáriától a Szegedi Városkép Kft. 85 %-os üzletrészét, valamint megvásárolta a már elkészült villamos-illetve buszvárókat tárgyi eszköz vásárlás keretében. A Szegedi Városkép Kft. ismét az Önkormányzat kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága lett.
A VM Hungária Kft. vállalta, hogy a Szegedi Városkép Kft. 2001-2002-es üzleti évében felhalmozódott veszteségből 10 millió Ft-ot kifizet a Kft-nek 2003. november 30. napjáig. A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta 489/2003.(VI.20.) Kgy. sz. határozatával „A Szegedi Városkép Kft. üzletrészének visszavásárlása” tárgyú előterjesztést. 2. Az Önkormányzat vagyongazdálkodást érintő döntései és tevékenysége az elmúlt egy évben. Az önkormányzat közgyűlése az év során az önkormányzat vagyonának védelme és hatékonyabb hasznosítása érdekében több vagyongazdálkodással kapcsolatos közgyűlési rendeletet módosított. A rendelet módosítás kiterjedt 1. a preferált szervezetek helyiség használatára, 2. az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadására, 3. az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadására, 4. a lakások és helyiségek elidegenítésére 5. az önkormányzat vagyoni jellegű döntéseit szabályozó, a vagyongazdálkodásról szóló rendeletre. A preferált szervezetek helyiséghasználatának szabályozása A preferált szervezetek részére kedvezményes bérleti díj vagy díjmentesség került korábban megállapításra, azonban jogi helyzetük sokáig rendezetlen volt. A 15/2003. (IV. 30.) Kgy. rendelet módosította a 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendeletet amely a preferálttá nyilvánítást, a preferált szervezet részére történő helyiség bérbeadását, a bérleti díj megállapítását a közgyűlés hatáskörébe utalta. Ezt követően történt meg a preferálttá nyilvánított helyiségbérlők teljes körű felülvizsgálata. A felülvizsgálat eredményeként a Közgyűlés az 552/2003. (VI. 20.) Kgy. sz. határozatában döntött a preferálttá nyilvánított szervezetek köréről, meghatározta az általuk fizetendő bérleti díjat. A határozat alapelvként rögzítette, hogy a korábbi ingyenes használat megszüntetésre kerül, minimálisan 50,- Ft/m2/hó+ÁFA kedvezményes díj megállapítása mellett, figyelemmel a bérleti díjakat terhelő ÁFA fizetési kötelezettségre, valamint az IKV Rt-nek mint kezelőnek a helyiség fenntartásával kapcsolatban felmerülő kiadásai megtérülésére. A rendeleti előírás szerint a preferált szervezeteket minden év március 31. napjáig felül kell vizsgálni. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályozása A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, hasznosításának feladatai 1999. május 1. napjától az IKV Rt. (jogelődje az Épületkezelő és Fenntartó Kft.) feladatkörébe, illetve
hatáskörébe került. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását a többször módosított 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet szabályozza. E szerint a bérbeadói jogok gyakorlása a közgyűlés, a polgármester, a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság, illetve az IKV Rt. hatáskörébe tartozik. Polgármester hatáskörébe tartozik: - döntés az önkormányzati feladatok, vagy önkormányzat által támogatott tevékenység ellátásához szükséges helyiség ügyében, - tulajdonosi hozzájárulás megadása, a helyiség építési engedélyköteles átalakítása, korszerűsítése, felújítási munkáinak elvégzéséhez. Közgyűlés hatáskörébe tartozik: döntés a preferálttá nyilvánításról, a preferált bérlő részére a helyiség bérbeadásáról, annak időtartamáról, illetőleg a preferált bérlő által fizetendő bérleti díj mértékéről. A kezelő szervezet hatáskörébe tartozik az összes többi helyiség bérbeadással kapcsolatos feladat, amelyek gyakorlásához esetenként a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság jóváhagyása is szükséges. A 2003. április 30-án elfogadott rendeletmódosítás szigorítja az albérletbeadás, illetve bérleti jog bérlő általi átadásának lehetőségét. A korábbi szabályozás lehetővé tette a bérlő részére, hogy az általa bérelt helyiség teljes területét albérletbe adja, amely nem volt összhangban az albérlet fogalmával. A módosítás célja az összhang megteremtése, így a bérbeadó a helyiség egy részének albérletbe adásához adhatja meg a hozzájárulását. Az albérletbeadáshoz való hozzájárulás feltételeinek szigorítását jelenti, hogy az albérletbe adott terület után fizetendő emelt bérleti díj mértéke 20 %-ról 30 %-ra emelkedett. Ez kettős célt szolgál, egyrészt az albérletezés visszaszorítását (elsődlegesen a belvárosi üzletek tekintetében), másrészt pedig az albérletbeadás után fizetendő emelt bérleti díjból többletbevétel realizálását. A helyiségek bérleteztetésének szigorítását jelenti, hogy bérleti jog átadása esetén a bérbeadó által megállapított bérleti jog ellenérték 20 %-a helyett 25 %-át kell egy összegben megfizetni a bérleti jogot átvevőnek. Ugyancsak 25 %-át kell fizetni helyiségcsere esetén, valamint a bérlőtársak egymás közötti átruházása esetén. A helyiségek után fizetendő bérleti díj szabad megállapodás tárgya, ezért az önkormányzati helyiség bérleti díjának mértékét nem kell önkormányzati rendeletben meghatározni. AZ IKV Rt. a bérleti szerződések megkötése során minden esetben megállapodik a bérlővel a bérleti díjakra vonatkozóan, a bérleti díjak alakulását figyelemmel kíséri. A város különböző részén övezetekbe sorolt bérlemények, különböző használatra szolgáló (üzlet, műhely, iroda, egyéb) helyiségek piaci bérleti díjának kialakítása során az IKV Rt. a bérleti díjak összhangjára törekszik, amelynek során figyelembe veszi az infláció mértékét is. 2000-től ún. „hosszú távú bérleti díj emelés” történik.
Lakás bérbeadásának szabályozása Az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadása során párhuzamosan jelen van a szociális helyzet figyelembe vételével, illetve a piaci viszonyok alapján történő vagyonhasznosítás. A szociális helyzet alapján lakásbérleti szerződéskötésre irányuló pályázat kiírása során az a cél, hogy a legrászorultabb rétegek elhelyezése biztosítva legyen mindaddig, míg ez a szociális rászorultság fennáll. Az alapigénylők lakáshoz juttatásának támogatása mellett kiemelt szerephez jut továbbá a szociális alapon működő lakáscserék ösztönzése is. A szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezésének fenntartása azt szolgálja, hogy a lakásprobléma megnyugtató, végleges rendezéséig a családosok, gyermekét egyedül nevelő szülő lakhatása ideiglenesen biztosítva legyen. Önkormányzati bérlakás piaci viszonyokon alapuló bérbeadására irányuló pályázat – amely döntően belvárosi, felújított lakóépületben levő lakásba kerül kiírásra - a lakásrendeletben rögzített térítési díj licitáltatására épít, lehetőséget biztosítva az ingatlancélú befektetésre, valamint az önkormányzat által az épület felújításra költött összegek megtérülésére. Az önerőből történő magántulajdonú lakáshoz jutás folyamatában két határozott idejű önkormányzati elhelyezési forma nyújt hatékony segítséget az ügyfelek számára: a) fiatalok garzonháza, ahol kötelező előtakarékosság fizetésének előírása az anyagi fedezet megteremtéséhez járul hozzá, b) átmeneti (váltó) lakások, amelyeket a háromszoros bérleti díj előírása ellenére is az albérletnél kedvezőbb feltételekkel lehet bérelni. A lakáshasznosítás jelenlegi rendszerében kiemelést igényel az a lehetőség, hogy a bérlő a határozatlan idejű bérleti jogát 3. személy részére meghatározott feltételek esetén átengedheti a bérbeadó hozzájárulása mellett, amely a korábbi „elvi cseréket” küszöböli ki. Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételek: lakbér, használati díj, óvadék, térítési díj, amely az IKV Rt-t illeti meg a jelenleg hatályos Ingatlanhasznosítási szerződés alapján. Az Önkormányzat bevétele viszont az önkormányzati beruházásban épült, vagy felújított épületben levő lakások esetén a bérbeadási pályázat, valamint a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén befizetett térítési díj. Meg kell jegyezni, hogy az önkormányzati bérlakások után fizetendő lakbérek összege a többi nagyvároshoz viszonyítva nem jelent megterhelő kiadást a bérlők részére. A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályozása és gyakorlata. Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek értékesítésére vonatkozó helyi rendelet eltérő elidegenítési feltételeket tartalmaz az elővásárlási joggal rendelkező bérlő, illetve a kívülálló 3. személy általi megvásárlás esetére.
A 17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet nagymértékű módosítására került sor 2003. júniusában, amelyeknek lényege az alábbiakban foglalható össze: - A lakás bérlő általi megvásárlását kivéve a biztosított részletfizetések időtartamát csökkenti. - Mind a lakás, mind a helyiség esetén egyértelműen rögzíti, hogy üres ingatlanokat pályázat útján kell értékesíteni, kivéve ha a helyiségbővítés lehetősége, illetve ha a lakás helyiséggel való bővítésének lehetősége fennáll. - A lakásokhoz hasonlóan helyiségeknél is kimondja, hogy amennyiben a bérlő elővásárlási jogával nem él, úgy 3. személy részére csak a bérlő hozzájárulásával lehet értékesíteni az ingatlant. - A spekulációs célzatú bérleti jog forgalmának csökkentése érdekében nem idegeníthető el a lakás a határozatlan idejű bérleti szerződés megkötésétől számított 5 évig. Ez a módosítás felértékelte a bérlő személyének és a bérleti jogviszony körülményeinek jelentőségét, csökkentve a spekulációs adásvétel lehetőségét. - Pontosítja a lakások vételárának meghatározásánál irányadó körzethatárokat. - Az önkormányzati lakások elidegenítésénél alkalmazandó, és a körzethatárok, valamint az építési technológia részeként leírható vételár mértékének nagyságát átlagosan 20 %-kal növeli, gyarapítva az önkormányzat elidegenítésből származó bevételeit. - Ugyanebből az indokból a lakások elidegenítési ellenértékének halasztott futamidejű teljesítése során biztosított, lejárat előtti egyösszegű teljesítésre vonatkozó vételár kedvezmény mértékét a korábbi 40 %-ról 20 %-ra csökkenti. A korábbi szabályozás a piaci viszonyokhoz képest kiugróan magas kedvezményt biztosított a hátralék egyösszegű befizetésére vonatkozóan. - Megváltoztatja az önkormányzati pénzkövetelések után alkalmazandó kamat számítási módszerét, oly módon, hogy a Ptk-ban előírt szerződéses kamatot rendeli alkalmazni. - A rendelet mellékletét képező ún. „Tilalmi listát” átdolgozottan tartalmazza. Kiemelt jelentősége van, hogy a belvárosi vegyes tulajdonú épületekben lévő önkormányzati bérlakásokat megtartsa az Önkormányzat, azok ne kerüljenek elidegenítésre. Nem idegeníthető el az önkormányzati érdekből és a határozott időre bérbeadott lakás. Az elmúlt évek óta következetes gyakorlat folyik abban a vonatkozásban is, hogy a Tisza Lajos körúton belüli helyiségeket nem jelöljük ki értékesítése. A többi helyiség esetében is vizsgálat tárgyát képezi a reálvagyon értékének biztosítása érdekében az alternatív megtérülés és a hosszú távú megtérülések piaci értéke. Vagyonrendelet tartalma, célja - Az önkormányzat a 25/2003. (VI. 27.) Kgy. sz. rendeletében az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlását újraszabályozta. Alapvető célja volt, hogy a vagyon gazdaságos működtetésének érdekében elsősorban átfogó szabályozást adjon, végrehajtási rendeletként működjön, a kötelezően megalkotandó középtávú vagyongazdálkodási program végrehajtására legyen alkalmas.
Így egyrészt útmutatást adjon a program megalkotásához, másrészt a rendelkezési jogkör meghatározásával a majdani program végrehajtásának módját szabályozza. A vagyonrendelet - Definiálja a vagyoni elemeket - A korlátozottan forgalomképes vagyoni kört úgy határozza meg az egyszemélyes gazdasági és közhasznú társaságokban lévő önkormányzati részesedések, illetve a kezelésükre bízott vagyoni kör vonatkozásában, ami biztosítja a vagyon megőrzését, ugyanakkor annak mobilizálására is lehetőséget ad. A rendelet a használóinak biztosítja a stabilitás érzését, ugyanakkor nem zárja ki a vagyon működtetésének lehetőségét. - A vagyonkataszter megalkotására és annak folyamatos vezetésére átfogó rendelkezést ad. - Kötelezően előírja a középtávú vagyongazdálkodási program megalkotását, meghatározza a „Program” fő tartalmi elemeit. - Meghatározza, hogy mit jelent a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása. - Kizárja az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásának lehetőségét, az ingyenes használatba adásra kizárólag a közgyűlés jogosult – és csak kötelező önkormányzati feladat megvalósítása céljából. - Térítés ellenében önkormányzati vagyont csak határozott időre lehet használatba adni. - A rendelkezési jogkör meghatározása során rugalmas ügyintézést valósít meg – erősíti a polgármester és a szakbizottságok hatáskörét. - Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági és közhasznú társaságok esetében kötelezően előírja a szervezeti és működési szabályzat és a beszerzési szabályzat elkészítését és a közgyűlés hatáskörébe utal minden olyan döntési jogkört, melyet a Gt. illetve az alapító okirat a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utal. - A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogok gyakorlását szabályozza, lehetőséget biztosít a vagyon rugalmasabb mobilizálhatóságára. - Részletesen szabályozza a vagyonkezelést: Egyrészt definiál, másrészt meghatározza a vagyonkezelő jogait, kötelezettségeit. - Az intézményekre vonatkozó szabályozás lehetőséget biztosít a rábízott vagyon hasznosítására.
Az önkormányzat vagyonának kezelésével kapcsolatos rendeletek módosításának főbb tartalmi elemei A lakás- és helyiséggazdálkodást érintő módosítások célja: -az elidegenítés feltételeinek szigorítása, -vagyon felélés megállítása, -szociális és piaci viszonyok elkülönítése, -helyiség bérlemények piaci kezelése. A preferált szervezetek helyzetének rendezésével az önkormányzat elvi alapokra helyezte a kedvezményes ingatlanhoz jutást, valamint minimum díj bevezetésével érdekelté tette a civil szervezeteket a helyiség használat mértékének szűkítésében. Az újraszabályozott vagyonrendelet pontosítja a vagyon feletti rendelkezési jogosultságokat, valamint részletezi az önkormányzati tulajdonú társaságokkal kapcsolatos döntési kompetenciákat. A rendelet módosítások következtében a város vagyona feletti döntések átláthatóbbakká váltak. A vagyonhasznosításból több bevétel származik, amit a meglévő vagyon fenntartására, karbantartására, értékmegőrzésére lehet használni. 3. Vagyonkataszter elkészítése A törvényi szabályozás alapján teljesítettük az előző időszakban elmaradt, az önkormányzat ingatlanvagyonának felmérésére vonatkozó kötelezettséget. Az ingatlan vagyonkataszter elkészítésével piaci értéken vehetjük figyelembe az önkormányzat ingatlan vagyonát. A vagyonkataszter elkészítése lehetővé teszi, hogy - alaposan áttekintsük az ingatlanok hasznosítását, - felmérjük a törzsvagyonban lévő ingatlanoknak a kötelező feladatok teljesítéséhez szükséges mértékét, - kihasználjuk a forgalomképes ingatlanok alternatív hasznosításának lehetőségeit. 4. Vagyonkezelési szervezet kialakítása Az előző önkormányzati ciklusban megszüntették a vagyongazdálkodással foglalkozó hivatali szervezetet, ami azt eredményezte, hogy a vagyongazdálkodási döntések hivatali kontrol nélkül megalapozatlanná és néhány vezető által irányíthatóvá váltak. A város vagyona gazdátlan maradt. Ezen a helyzeten változtatva a Városüzemeltetési Irodán önálló vagyonkezelési csoportot hoztunk létre, ahol az önkormányzati cégek felügyelete mellett a vagyonkataszterbe tartozó ingatlanok vagyonkezelésével és hasznosításával is foglalkoznak.
A vagyonkezelési csoport feladata, hogy az önkormányzat hivatalának más szervezeti egységeivel együttműködve előkészítse az önkormányzat vagyongazdálkodási programját, valamint kidolgozza azokat a javaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzati cégcsoport vagyonkezelési holding szervezet nélkül is kihasználja a holding kezelés előnyeit. 5. Az adósságállomány kezelése A város adósságállománya nem nőtt ebben a költségvetési évben. Az újonnan felvett hitelekkel párhuzamosan a város teljesítette kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettségeit. A város ki szeretné használni a pénzintézeti szolgáltatásokban lévő lehetőségeket. Ennek érdekében bankszámlavezetési, és hitelezési pályázatot írtunk ki a pénzintézetek számára. A pályázat eredményeképpen az eddiginél lényegesen kedvezőbb kondíciókat értünk el: - a számlavezetési szolgáltatást színvonalasabb technikával, ugyanakkor olcsóbban kapjuk, - a rövidlejáratú hitelek kamata jelentősen csökken - a fennálló éven túli hitelek kedvezőbb feltételekkel kiváltásra kerülnek, - a hitelek hosszú futamidővel kerülnek átütemezésre, - a hosszúlejáratú hitelek kamata is jelentősen csökken, - a hosszabb futamidő és a csökkenő kamatok miatt az éves adósságszolgálat kevesebb lesz, - az eddigi hitelek mögött álló állampapírállomány kikerül a hitelfedezetek köréből, lehetővé téve a fejlesztési forrás képzését.
III. A vagyonelemek és azok értéke változásainak bemutatása Az önkormányzat legfontosabb vagyonelemei: a tárgyi eszközök (ingatlanok), a tartós befektetések (társasági tulajdonrészek, befektetési célú értékpapírok), a készletállomány, a bankszámlapénz és rövid lejáratú befektetések. 1. A vagyon értékének és összetételének változása A vagyonkataszter adatainak figyelembevételével a mellékletként csatolt táblázat szemlélteti a vagyon értékének és összetételének változását. Az önkormányzat vagyona az ingatlan vagyonkataszter elkészítésével 2003. január 1-i állapotra visszamenőleg jelentősen, majdnem hatszorosára növekedett. Az ingatlanok felértékelésével megváltozott az önkormányzat vagyonán belül az ingatlanok értékének részaránya is. Az önkormányzat vagyonának 94,3 %-a ingatlan értékként van nyilvántartva (283 milliárd Ft). Az ingatlanok után a második legjelentősebb vagyonelem a befektetett pénzügyi eszközök, (6,4 milliárd Ft).
Jelentősebb vagyon elemet képviselnek még a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok, amelyek vagyonkezelési szerződés alapján két pénzintézetnél vannak elhelyezve (2,4 milliárd Ft), valamint a különböző követelések (2,7 milliárd Ft). A vagyonhasznosítás korlátozottsága alapján a felértékelt ingatlan vagyon a következőképpen oszlik meg: Forgalomképtelen törzsvagyon Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Forgalomképes vagyon Összesen
46,8 % 51,8 % 1,4 % 100,0 %
A törzsvagyon az önkormányzat kötelező feladatainak teljesítését, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A korlátozottan forgalomképes vagyon egy részét - az önkormányzat szándékaitól függően - forgalomképes vagyonná is át lehet minősíteni. 2. A vállalkozói tulajdonrészek vagyoni értéke Szeged Város Önkormányzata jelenleg 48 társaságban rendelkezik tulajdonrésszel. Ezek közül 30 Kft., Kht. és Bt., 18 pedig Rt. Az önkormányzati tulajdonrészek 0,001 %- 100 %-ig terjednek. A kisebbségi tulajdonrészek nagyobb részéhez az állami vállalatok, társaságok privatizálása során jutott az önkormányzat. A társaságok közül 14 db 100 %-os önkormányzati tulajdonú, amelyek közfeladatokat látnak el, a város működése szempontjából stratégiai jelentőségűek. A társaságok közül 3-ban 75 %os vagy azt meghaladó az önkormányzat részesedése, 5 társaságnál pedig 50% vagy azt meghaladó a tulajdoni arányunk, ezáltal ezen társaságok életébe döntő befolyással rendelkezik a város. A többi társaság sorsába- kisebbségi tulajdonosként – nem tud beleszólni a város, ráadásul osztalékot sem fizetnek. Jelenleg 7 társaságnál tart a felszámolás, illetve a végelszámolás, követeléseivel a város mint résztulajdonos a követelések sorának végén áll. A 48 cég közül évek óta csak 5 társaság fizet osztalékot az elért eredményből. A társaságok többsége ingatlan vagyonkezeléssel, fejlesztéssel, projektek előkészítésével és megvalósításával, illetve közüzemi szolgáltató feladatok ellátásával foglalkozik. 100 %-os önkormányzati társaság : Jegyzett tőke összesen: Részben önkormányzati tulajdonú társaság: Jegyzett tőke összesen: Önkormányzati üzletrészek összesen:
14 társaság 2.124.175 eFt 34 társaság 74.615.052 eFt 1.820.320 eFt
A vállalkozói tulajdonrészek vagyoni értékét a mellékletként csatolt táblázat részletezve tartalmazza. 3. Vagyonkezelésbe adott értékpapír állomány értéke: A Közgyűlés 2000-ben döntött úgy, hogy az állami vállalatok privatizálásából származó bevételeket értékpapírokba fekteti és az értékpapír állomány kezelését két pénzintézeti vagyonkezelő szervezetre bízza. A vagyonkezelésben lévő értékpapírok állománya a következő: Kereskedelmi és Hitelbanknál Raiffeisen Banknál Összesen
1.735 Mft 797 Mft 2.532 Mft
Az értékpapírok vagyonkezelését a testület döntésének megfelelően 2004. február végéig meghosszabbítottuk. A rendelkezésre álló forrás felhasználásáról a 2004. évi költségvetési rendelet fog rendelkezni.
IV. Vagyongazdálkodás elvei, és célkitűzései A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése, a vagyonérték megőrzése, növelése, valamint az átláthatóság, és ellenőrizhetőség biztosítása. 1. Általános célkitűzések A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése. Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához optimális mértékű és minőségű vagyonelemek párosuljanak. A vagyon felélésével és értékesítésével szemben a vagyonérték megőrzését és gyarapítását kell előtérbe állítani. Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásnak átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Az ingatlan vagyon hasznosítását a kiszolgált szakmai funkciók mellett gazdaságossági és műszaki paraméterek alapján kell meghatározni.
Az önkormányzati tulajdonú társaságoknak az önkormányzat céljainak teljesítését kell szolgálnia. Az önkormányzat által tulajdonolt társaságoknak átláthatóan, tisztán és racionálisan kell működniük. A társaságok az önkormányzat feladatkörébe tartozó feladatokat ellenőrizhető és számonkérhető módon teljesítsék. A társaságok szervezete biztosítsa a takarékos és hatékony gazdálkodást. Az önkormányzati vállalkozások vezetőinek kiválasztásakor a szakmai és vezetői alkalmasság domináljon. 2. Az ingatlangazdálkodás célkitűzései Az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterből nyerhető adatállomány megteremti annak lehetőségét, hogy az önkormányzat rendelkezésére álló ingatlanvagyon a jövőben mennyiségileg és minőségileg elemezhető legyen, valamint információkat szolgáltasson a megalapozottabb hosszabb távú vagyonpolitikai irányelvek kidolgozásához. A vagyongazdálkodási alapelvek jövőbeni következetes érvényre juttatása érdekében ki kell dolgozni a vezetői döntéseket megalapozó műszaki-gazdasági normatívák rendszerét, valamint a pénzügyi-gazdasági elemzéseken alapuló vagyonfejlesztési irányelveket. A pénzügyi-gazdasági, valamint tőkehozadék elemzések alapján ki kell dolgozni az ingatlanracionalizálás alapelveit. A jelenlegi ingatlanstruktúra átalakítását megalapozó pénzügyi elemzések alapján az ingatlanok minőségi cseréjére vonatkozó koncepciót el kell készíteni. Különös gondot kell fordítani a városképet meghatározó – történeti értékeket hordozó megmaradt – önkormányzati ingatlanok rehabilitációs programjainak kidolgozására (pl. Stefánia vagy a belvárosi paloták). Nevezetesen el kell készíteni a nagyértékű ingatlanok karrier-tervét, jövőképét. A jövőben indokolt, hogy az ingatlanvagyon hasznosítással kapcsolatos előterjesztésekhez készüljön tőkemegtérülést és nettó jelenérték elemzést tartalmazó számítás is. A legkedvezőbb ingatlan hasznosítás érdekében az ingatlan hasznosító intézmény alapfeladatához az optimális területi elhelyezési normatívák (m2/fő) szerint kell meghatározni a szükséges ingatlan méreteit, és ez alapján elhatározni az ingatlangazdálkodási lépéseket. Az ingatlangazdálkodás része kell, hogy legyen az üzemeltetési költséginformációk, és fajlagos üzemelési költségek kidolgozása és az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokra vonatkozó adatok összevetése.
V. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok 1. Az ingatlanvagyonnal kapcsolatos feladatok, ingatlangazdálkodási feladatok A vagyonkataszter elkészítése, az értékek ismerete alapján fel kell mérni és számszerűsíteni az épületek műszaki állapotát is. A vagyon forgalomképessége szerinti bontásban fel kell mérni az önkormányzat vagyonának hasznosítására, gyarapítására vonatkozó több évre vonatkozó feladatokat. Összehasonlító elemzéseket kell végezni arra, hogy hogyan hasznosul a törzsvagyon az egyes kötelező feladatok esetében, illetve azonos kötelező feladatot ellátó intézmények összevetésében a törzsvagyon nagyságrendje arányban áll-e a kötelező feladatok volumenével. Fel kell mérni az ágazati és intézményi ingatlan hasznosítás helyzetét, az ingatlanok meglévő kapacitásának kihasználtságát, és az előzőek alapján ingatlan hasznosítási alternatívákat kell kidolgozni annak érdekében, hogy az intézmények által használt ingatlan mérete összhangban legyen a végzett tevékenység nagyságrendjével és helyigényével. Fel kell mérni az adott évben értékesítendő, vagy egyéb módon hasznosítandó vagyon elemeket. Az ingatlanvagyon-kataszter vezetése, folyamatos aktualizálása és naprakészsége érdekében el kell készíteni a vagyon-kataszter szabályzatot, amely egyértelműen tartalmazza a kataszter vezetője és a vagyonkezelők feladatait. Felül kell vizsgálni az ingatlanok kezelői szerződéseit, valamint az intézmények által használt ingatlan vagyon tekintetében az alapító okiratokat. El kell érni, hogy minden vagyonnak legyen nevesített vagyonkezelője. Ki kell dolgozni a vagyonkezelőkkel szembeni elvárásokat. A vagyonkezelőkkel vagyonkezelési szerződéseket kell kötni, amely tartalmazza a vagyonkezelőkkel szembeni elvárások megfogalmazását. Kezelői alapfeladat az ingatlan leltár készítés, alapító okiratokkal, földhivatali nyilvántartással való megfeleltetés, nyilvántartások karbantartása, az amortizáció elszámolása. Minden olyan ingatlan esetében, ahol az ingatlant használó intézmény nem kezelői státuszban, hanem bérlői pozícióban van jelen, bérleti szerződést kell kötnie az ingatlan kezelőjével. Ki kell dolgozni az önkormányzat bérleti díj politikáját, a bérleti díj követési rendszerét.
A maximális tőkehozadék érdekében felül kell vizsgálni a korábban megkötött bérleti szerződéseket. Az ésszerű ingatlanracionalizálás, valamint a kiemelt ingatlanok esetében vizsgálni kell a bérleti díjeltérítés lehetőségét. Alternatív lehetőségként, alacsonyabb kategóriájú ingatlanbérletet kell felajánlani. A lejárt bérleti szerződések esetében, valamint a ki nem számlázott bérleti díjak esetében a visszamenőleges bérleti díjak kiszámlázásának lehetőségét meg kell vizsgálni. Az elmaradt bérleti díjakat érvényesíteni kell. Az önkormányzat és az Egyetem közötti együttműködés keretében össze kell hangolni az ingatlan gazdálkodás feladatait. 2. Közterület – mint vagyon – hasznosításának feladatai Közterület-használati díj bevezetésének előkészítése a nyomvonalas létesítményekre Közterület-használati díj jelenleg nem kapcsolódik a közterületet folyamatosan igénybevevő nyomvonalas létesítményekhez. A főépítésszel közösen javaslatot kell kidolgozni egy zónás közterület használati, vagy megváltási díjra, ami kifejezi a nyomvonalas vezetékek elhelyezése miatt az ingatlanon bekövetkezett értékcsökkenést. A vagyongazdálkodási koncepció készítésekor az önkormányzat már tárgyalást folytatott a Dégáz Rt nyomásszabályozó berendezések és gázvezeték ügyében, ahol az eszközök tulajdonosa érzékelve az önkormányzat szándékát kezdeményezte a közterületen elhelyezett gáznyomás szabályozók területének telekkialakítását, majd a telekrészek megvásárlását. Hasonló módon tárgyalásokat kell kezdeményezni a Démász Rt-vel és a telefon társasággal. Ellenérték bevezetése a tulajdonosi hozzájárulási kérelmekhez Igen gyakori a Városüzemeltetési Iroda előterjesztésében az önkormányzat tulajdonával kapcsolatban tulajdonosi hozzájárulási kérelem engedélyezése. A kérelmek ügyintézésének munkaigénye alapján indokolt, hogy az ezzel a munkával járó költségekhez a tulajdonosi hozzájárulást igénylő ügyfelek is hozzájáruljanak ellenérték fizetés, vagy költségtérítés formájában. 3. Önkormányzati társaságokkal kapcsolatos feladatok - Vállalatirányítási problémák: A legfontosabb érdek, hogy az önkormányzat a kizárólagos tulajdonában lévő cégeket a legnagyobb hatékonysággal működtesse és azok jobb gazdasági eredményt érjenek el. Az eredményesség érvényesítése területén azonban számos probléma jelentkezik, melyek az önkormányzat szervezetének működéséből, a közigazgatási eljárásrendből adódnak. Az önkormányzat működése során a testületi döntések mechanizmusainak korlátai érvényesülnek, melyek lassú döntéshozatalt, az információáramlás hiányát, valamint eltérő véleményalkotást idéznek elő, ezzel akadályozva a hatékony működést.
A Közgyűlés, mint az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági táraságainak legfőbb szerve, a cégek vonatkozásában tulajdonosi jogokat gyakorol. A Közgyűlés a hatékony tulajdonosi kontrollt korlátozottan tudja biztosítani a gazdasági társaságai felett, hiszen a különböző számviteli rendszerek eltérő minőségű és tartalmú információhoz juttatják az önkormányzatot, ezáltal a társaságok teljesítménye nehezen hasonlítható össze. A gazdasági társaságok számos pénzintézettel állnak kapcsolatban, mely kedvezőtlen pozíciót eredményez a bankokkal szemben. Problémaként jelentkezik a táraságok gazdálkodásában, hogy a társaságoknál nincs kialakítva közös, egységes beszerzési folyamat, mely hiánya mindenekelőtt szállítási költségnövekedést idéz elő. - Elvárások A cél az, hogy a jövőben ki lehessen használni a társaságok csoport szinergiáit, az egységes fellépésből adódó előnyöket, melyek gazdaságossá teszik a cégek működtetését. A hatékonyabb működés érdekében a korábbinál erőtejesebben kell érvényesíteni az önkormányzat tulajdonosi érdekeit. A vállalatok szakmai irányításával és ellenőrzésével optimálisabbá válhat a vállalatok működése. A hatékony, költségtakarékos és eredményes gazdálkodás eredményeképpen a nyereséges működés járuljon hozzá az önkormányzati támogatás csökkentéséhez. - Megoldások Szükségesnek látszik az irányító testületek feladat és hatásköri rendszerének összehangolása. A társaságok között koordinálni kell az egymás közötti szolgáltatás nyújtás rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy a cégcsoporton belül igénybe vehető szolgáltatások árbevétele ne a cégcsoporton kívül realizálódjon. A pénzügyi menedzsment feladatok koordinálásával lehetővé válik, hogy a legkedvezőbb kondíciókat nyújtó pénzintézet szerződésben vállalja valamennyi gazdasági társaság számlájának vezetését, és ezzel kialakításra kerülhet a pénzeszközök úgynevezett cash-pool rendszerű kezelése. A pénzügyi piacon történő egységes fellépés a korábbinál előnyösebb pozíciót biztosít valamennyi gazdasági társaság számára. Hasonlóan egységes fellépést igényel, hogy a társaságok vagyonát a legkedvezőbb kondíciók mellett, a legjobb feltételeket kínáló biztosító társasággal biztosítsuk. Annak ellenére, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eltérő tevékenységet folytatnak, szükséges lenne egy közös beszerzési rendszer létrehozására is, mely alapján lehetőség nyílna bizonyos anyagok, eszközök, szolgáltatások közös beszerzésére, melyek szorosan nem kötődnek a cégek alaptevékenységéhez.
Az üzemanyag beszerzés közös versenyeztetésével a kiválasztott szállító által egységes, áttekinthető és könnyen ellenőrizhető, ugyanakkor a késleltetett fizetés alapján pénzügyileg is előnyös rendszer jöhet létre. A járműpark egységes, költségtakarékos karbantartásán, javításán és szervízelésen túlmenően az egységesítéssel egy könnyen kezelhető járműpark alakulna ki, melynek üzemeltetése kisebb költséget és élőmunka ráfordítást igényel, és megteremti az alapját a flotta menedzsment kialakításának. Egységes pénzügyi és számviteli rendszer kialakításán belül legfontosabb cél a vállalatok egészére vonatkozó egységes vezetői számvitel, tervezési rendszer, és a tervezési rendszerrel összhangban álló egységes szerkezetű, összehasonlító tartalmú, a működés valós teljesítményét mutató beszámolási rendszer megvalósítása. Az egységes működés elengedhetetlen feltételévé válik az összehangolt Számviteli Politika kidolgozása is. A vállalatok tervezési rendszerénél szükség lenne egy összehangolt struktúrájú stratégiai tervezési rendszer kialakítására is, mely stratégiai terveknek megfelelően minden vállalat elkészíti üzleti tervét. A egységes beszámolási rendszer alapját a rendszeres beszámolók képeznék, melynek célja lenne a vezetői döntések meghozatalához szükséges információk biztosítása. Gazdasági elemzés alapján meg kell vizsgálni a kintlévőségek kezelésének központosítását is, mivel az eredményes működés feltétele, hogy lejárt kintlévőségek ne halmozódjanak a vállalatoknál. Az önkormányzati cégek párhuzamosan végeznek, vagy végeztetnek kiegészítő tevékenységeket alacsony hatékonysággal (pl. bérszámfejtés). Az úgynevezett Szolgáltató központi feladatot ellátó társaság kijelölésével bizonyos tevékenységek ellátásának egy szervezetbe történő koncentrálásával a párhuzamos funkciók és kapacitások leépíthetők. Közszolgáltató cégek esetében megfontolást érdemel az ügyfélszolgálati tevékenység összehangolása, vagy közös ügyfélszolgálati iroda létrehozása, ami szintén racionálisabb munkaszervezést tesz lehetővé. A cégcsoport működése lehetővé teszi az összehangolt marketing, kommunikáció, PR tevékenység folytatását, a sport, kultúra támogatások összehangolását. 4. Befektetett eszközök kezelése. Szeged Város Önkormányzata jelenleg 26 társaságban rendelkezik kisebbségi tulajdonrésszel. A kisebbségi tulajdonrészek nagyobb részéhez az állami vállalatok, társaságok privatizálása során jutott az önkormányzat. Ezen társaságok sorsába- kisebbségi tulajdonosként – nem tud beleszólni a város, ráadásul osztalékot sem fizetnek. Jelenleg 7 társaságnál tart a felszámolás,
illetve a végelszámolás, követeléseivel a város mint résztulajdonos a követelések sorának végén áll. Az önkormányzatnak nem érdeke megtartani azokat a kisebbségi tulajdonrészeket, amelyek nem kapcsolódnak várospolitikai érdekekhez, valamint osztalékot sem fizetnek a tulajdonosoknak. Ezeket a kisebbségi üzletrészeket értékesíteni kell, amelyhez meg kell találni a megfelelő értékesítési technikát. Egyik lehetőség azokkal az önkormányzatokkal történő együttműködés, amelyek szintén kisebbségi tulajdonosok az adott társaságokban, mivel a közös fellépés, valamint az összeadódó tulajdonrészek nagyobb tulajdoni aránya kedvezőbb értékesítési lehetőséget kínál, mint az önálló értékesítés.
Az önkormányzat vagyoni helyzetének feltérképezése, valamint a nagyobb vagyon elemekhez kapcsolódó feladatok összegyűjtése lehetővé teszi, hogy a vagyonkezelési programban megjelölt feladatokat az önkormányzat testülete évente ütemezze, és végrehajtásukra konkrét felelősöket és határidőket határozzon meg.
Szeged, 2003. december 14.
Melléklet
Szeged város önkormányzata befektetett és forgó értékpapír állományának összetétele (2003. szeptember)
1. Vagyonkezelésbe adott értékpapír állomány nettó eszközértéke: Kereskedelmi és Hitelbanknál Raiffeisen Banknál Összesen
1.735 Mft 797 Mft 2.532 Mft
A vagyonkezelésbe adott értékpapír állományból Költségvetési rész (86,24 %) Lakásalapot illető rész (13,76 %) Összesen
2.184 Mft 348 Mft 2.532 Mft
2. Az önkormányzat vagyonkezelésen kívüli értékpapír állománya (Démász részvény névértéken és a árfolyamértéken ): Kereskedelmi és Hitelbanknál Raiffeisen Banknál Összesen
névérték
árfolyamérték
694 Mft 191 Mft 885 Mft
823 Mft 226 Mft 1.049 Mft
3. Citi Banknál repo ügylethez elhelyezett, a gázközmű vagyonból származó állampapír: 375 Mft
4. Összes értékpapír állomány
3.956 Ft
