BEVEZETŐ. 1 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d t R o b e r t

BEVEZETŐ

A munkaszervezés célja, szervezetek elsősorban vállalatok tanulmányozása .Foglalkozik a vállalatok irányitásával is. Tágabb értelemben szervezés alatt külömböző részek összekapcsolását értjük céltudatos működésük érdekében.Amennyiben a munkaszervezésre mint rendszere tekintünk megállapíthatjuk,hogy külömböző elemekből áll össze(természetes és műszakiakból) amelynek személyes,csoportos vagy társadalmi céljai vannak. A munkaszervezés jellemzői tehát,hogy emberi tevékenység következménye,természetes és műszaki elemekből áll és az ember szabja meg működésének törvényszerűségeit,elveit valamint céljait. A céljait két csoportba sorolhatjuk: 1.) anyagi célok 2.)szellemi és humanitárius célok

1|Munkaszervezés – Schmidt Robert

ELŐSZÓ

MIT VESZÍTETTÜNK AZ IPARI TERMELÉSEL

A kisipari termelés során a mester a termékét az elsőtől az utolsó fázisig saját maga készitette. Gyakran ö volt a termék formakészítője is.Munkáját nagyfokú kreatívitás jellemezte.A munka ütemét álltalában úgy határozta meg ahogy az neki a legmegfelelőbb volt. Munkahelyével,szerszámaival gyakorlatilag személyes kapcsolatban volt.Munkáját megbecsülte környezete- ismert volt-gyakran nagyrabecsült Elismertsége és megbecsülése munkájának egyenes következménye volt.Végezetül , ami talán a legfontosabb gyönyörködhetett mankájának eredményében ( a termék valóban az ő munkáját,tehetségét és szorgalmát dícsérte ).Jelen volt tehát a környezetének megbecsülése és az önbecsülés egyaránt.A mester munkáját életének egy nem csak nagyon fontos ,hanem örömteli részének tekintette.Állandóan jelen volt a munkához elkerülhetetlenül fontos motíváció. Az ipari termelés megjelenésével az egységes munkafolyamat felbomlott.Megjelent a munkamegosztás.Lényege,hogy a munkafázisokat nem egy szemály végzi.A munkamegosztás rendkívüli mértékben megnövelte a termelékenységet,olcsóbbá(hozzáférhetőbbé) tette a termékeket-növelte a nyereséget.Óriási fejlődést inditott el és tett lehetővé .A munkamegosztás miatt azomban elveszett az igazi munkaöröm-sajnos úgytűnik örökre.A mesterből munkás lett (többé kevésbbé kizsákmányolt is) aki nem tud már munkájára örömmel és lelkesedésel tekinteni.Nincs többe meg az igazi önbecsülése sem(a külsőről nem is beszélve). Az ipari termeléssel gyakorlatilag egyidejűjeg megjelenik a munkaszervezés mint tudomány amely felismerve ezeket a problémákat megprobál enyhiteni a bajon. .


TARTALOM BEVEZETŐ .............................................................................................................................................................. 1 ELŐSZÓ .................................................................................................................................................................. 2 KLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET ............................................................................................................... 5 A TUDOMÁNYOS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLETE.......................................................................................................5 ADMINISZTRATÍV IRÁNYÍTÁS ELMÉLET ................................................................................................................. 6 BIROKRATIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET........................................................................................................ 7 NEOKLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET ....................................................................................................... 8 MODERN MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET .................................................................................................................. 9 TERVEZÉS............................................................................................................................................................. 10 HOSSZÚTÁVÚ TERVEK .............................................................................................................................................11 ÉVES TERV ...............................................................................................................................................................11 OPERATIV TERVEK ...................................................................................................................................................11 HÁLLÓTERV.......................................................................................................................................................... 12 PROGRAM ...............................................................................................................................................................13 A HÁLLÓTERV KÉSZÍTÉSI SZABALYAI ......................................................................................................................13 PÉLDA : ....................................................................................................................................................................17 MEGOLDÁS .............................................................................................................................................................19 A GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK KORLÁTAI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI.................................................................. 29 A TERMELÉSI KAPACITÁS MEGHATÁROZÁSA ..........................................................................................................33 A GÉPEK ELRENDEZÉSE ..................................................................................................................................... 34 MŰHELYSZERŰ GÉPELRENDEZÉS ...........................................................................................................................34 EGYEDI GYÁRTÁS.....................................................................................................................................................37 SOROZATGYÁRTÁS ..................................................................................................................................................38 TÖMEGGYÁRTÁS .....................................................................................................................................................38 TERMELÉSI TÍPUSOK........................................................................................................................................... 41 BELSŐ SZÁLLÍTÁS................................................................................................................................................. 42 AZ ANYAGMOZGATÁS TERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI ..................................................................................................42 AZ ANYAGMOZGATÁS MÓDJA ÉS MEGTERVEZÉSE ...............................................................................................42 GÉPGYÁRAK ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEI......................................................................................................43 A SZERSZÁMELLÁTÁS SZERVEZÉSE ..................................................................................................................... 44 A SZERSZÁMOK KARBANTARTÁSA-ÉLESÍTÉSE........................................................................................................44 A SZERSZÁMOK RAKTÁROZÁSA ÉS A MUNKAHELYEK ELLÁTÁSA.........................................................................44 MUNKAHELY CÉLSZERŰ ELRENDEZÉSE ............................................................................................................... 49 MOZDULATTANULMÁNYOK....................................................................................................................................51 GYÁRTÁSTERVEZÉS .............................................................................................................................................. 53 A VÁLLALAT MŰKŐDÉSÉNEK GAZDASÁGI MUTATÓI ........................................................................................ 57 RÁFORDÍTÁSOK .......................................................................................................................................................57 K Ö L T S É G E K ..................................................................................................................................................58


ARÁNYOS KÖLTSÉGEK.......................................................................................................................................... 60 VISZONYLA .......................................................................................................................................................... 61 GOSAN ALLANDO KÖLTSEGEK.............................................................................................................................. 61 AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSA ............................................................................................................................... 62 AZ ÖNKÖLTSÉG SZERKEZETE ..................................................................................................................................63 A REPRODUKCIÓ GAZDASÁGI ELVEI ................................................................................................................... 65 JÖVEDELMEZŐSÉG ............................................................................................................................................... 68 TECHNOLÓGIAI DOKUMENTÁCIÓ........................................................................................................................ 69 A GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉS ALAPOKMÁNYAI ..............................................................................................................70 IPARI MENEDZSMENT ......................................................................................................................................... 71 SZERVEZÉS,MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁS ........................................................................................................71 A VÁLLALAT SZERVEZÉSI SZERKEZETE ...................................................................................................................72 ERGONOMIA........................................................................................................................................................ 74 PIHENÉS ÉS RELAXÁCIÓ A MUNKAIDŐ ALATT..........................................................................................................74 A MUNKAKÖRNYEZET TÉNYEZŐI........................................................................................................................ 75 VILÁGÍTÁS ...............................................................................................................................................................75 HŐMÉRSÉKLET ........................................................................................................................................................75 A LEVEGŐ NEDVESSÉGTARTALMA ..........................................................................................................................75 SZELLŐZTETÉS .........................................................................................................................................................75 ZAJ...........................................................................................................................................................................76 REZGÉS – VIBRÁCIÓ .................................................................................................................................................76 A VÁLLALAT SZERVEZETI ALAPFORMÁI.............................................................................................................. 77 FUNKCIÓNÁLIS ........................................................................................................................................................78 TÖRZSKARI ..............................................................................................................................................................79 MINŐSÉGRENDSZER ............................................................................................................................................ 80 A MINŐSÉGSPIRÁL – QUALITY LOON.......................................................................................................................80 A MENEDZSMENT SZEREPE A MINŐSÉGRENDSZERBEN ..........................................................................................82 TQM – TOTAL QUALITY MANAGEMENT ..................................................................................................................82 A MINŐSÉGRENDSZER SZERVEZÉSE.................................................................................................................... 83


KLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET A klaszikus munkaszervezés elmélet alapjait elsősorban a MUNKAMEGOSZTÁS,IRÁNYÍTÁS HIERARHIÁJA ÉS SZERKEZETE valamint az ELLENÖRZÉS MOZGÁSTERE alkotják.Ez munkaszervezés elmélet három jelentös alkotó nevéhez kapcsolható:

F.W.TAYLOR nevéhez a tudományos munkaszervezés elmélet füzödik,H.FAYOL nevéhez az adminisztrativ irányítás elmélete, MAX WEBER nevéhez pedig a birokratikus szervezés elmélete füzödik.

A TUDOMÁNYOS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLETE A tudományos munkaszervezés elmélet F.W.TAYLOR munkásságának eredménye. A vállalatában végzett megfigyelései alapján ahoz a következtetéshez jutott , hogy a munkások nem dolgoznak sem eleget sem hatékonyan.Ezen úgy probált segíteni, hogy minden munkafolyamatot részletessen elemzett majd kiválasztotta azt a megoldást (munkavégzési módot ) amely a feladat evégzésére legészerübbnek tünt.Az ilyen elemzések jelentik a munka és idötanulmányok kezdetét. Megállapítása szerint: Minden munkát fel kell osztani egyszerűbb feladatokra (tevékenységekre) majd ezeknek meg kell határozni azt a legrövidebb idöt ami alatt elvégezhetöek.


Tehát pontossan meg kell határozni a tevékenység CÉLJÁT,elérhetőségének MÓDJÁT és IDEJÉT. Taylor munkájának jelentősége a következő pontokban foglalható össze: 1. A munkafolyamat felosztása(részletes munkamegosztás),a munka minden elemének ésszerűsitése(beleértve a munkaeszközöket is),a munkafeladatok pontos meghatározása és szabványositás. 2. A munkások kiképzése feladataik elvégzésére szabványosítitott(legegyszerűbb) módon. 3. A munka jutalmazása az eredményesség alapján. 4. Funkcionális irányítási mód alkalmazása.

ADMINISZTRATÍV IRÁNYÍTÁS ELMÉLET Az elmélet kidolgozása FAYOL francia bányamérnök nevéhez fűződik.Elméletének alapját a vállalat munkájának tevékenységekre(AKTIVÍTÁSOKRA) történő bontása jelenti.Külön hangsúlyt fektetett a menedzseri tehát vállalatírányitási funkcióra.Maradó értéket alkotott,mert a korszerű vállatszervezés és vezetás is elfogadja munkáját. Fayol koncepciója alapján a vállalat össztevékenysége hat egymással kapcsolatban levő és egymástol fűggő tevékenységi csoportra osztható.Ezek a tevékenységi csoportok a következők: MŰSZAKI TEVÉKENYSÉGEK-termelő funkció 1. BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESITÉSI TEVÉKENYSÉGkomerciális funkció 2. PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 3. A VÁLLALAT TÖRVÉNYES BIZTOS MŰKÖDÉSÉT BIZTOSITÓ TEVÉKENYSÉG TEVÉKENYSÉG 4. MENEDZSERI TEVÉKENYSÉG 5. KÖNYVELÉSI 6. MENEDZSERI TEVÉKENYSÉG  MENEDZSERI TEVÉKENYSÉG Fayol szerint a legfontosabb vállalati tevékenység.A többi vállalati tevékenységet csak operativ (végrehajtó) tevékenységnek tekintette.A menedzseri tevékenységek kiemelése miatt kapta az egész elmélet az ADMINISZTRATIV DOKTRINA elnevezést. Ezek a következők: 1.)TERVEZÉS 2.)SZERVEZÉS 3.)IRÁNYÍTÁS


4.)KOORDINÁLÁS 5.)ELLENÖRZÉS

BIROKRATIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET

Az elmélet kidolgozása MAX WEBER (német szociologus,közgazdász, és filozófus) nevéhez fűződik.Koncepciójának alapját a következő fogalmak jelentik : 1.

HIERARHIA

2.

ELŐIRÁSOK ÉS PROCEDURA

3.

TEKINTÉLY

4.

STRUKTURA-SZERKEZET

A tekintely nincs kacsolatban (Weber szerint) magával a személyiséggel.A személy a hierarhiában elfglalt helyéböl származik tehá formális tekintélyröl van szó.Minden a rendszer szerkezetének van alárendelve és ezért nevezik birokratikus szervezési elméletnek. Az ilyen szervezetben dolgozó emberek feladatai és magatartása pontosan meg van határozva,amelyet állandó jellegel figyelemel kisérnek és ellenőriznek-eredménye a KARIJERIZMUS. A KLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET FOGYATÉKOSSÁGAI : 

-az emberi tényezőnek nincs kellő jelentőságe



-elhanyagolja a lelki-szociális tényezöt



-az emberre csak mint gazdasági tényezőre tekint



-a vállatra mint zárt rendszernek tart

 -a munkamegosztás néha tulzott ami a munkától történő elidegenezéshez és csökkenő termelékenységhez vezet stb


NEOKLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET A neoklaszikus munkaszervezés elméletet nevezik még az emberi viszonyok elméletének is. Két részböl áll : 1.)AZ EMBERI VISZONYOK ELMÉLETÉBÖL és a 2.)MAGATARTÁS ÉS SZERVEZÉS ELMÉLETÉBÖL Az emberi viszonyok elméletének kidolgozásában két fontos nevet említhetünk meg E.MAYO-t és F.ROETHLISBERGER-t. Kutatásaik tárgya a munkaközeg hatása volt az alkalmazottakra valamint ezen keresztül a termelékenységre.Jelentős következtetésekre jutottak az emberek ösztönzésével (motivációval) és munkájukban tapasztalt elégedtségükkel valamint munkamoráljukkal kapcsolatban. A magatartás és szervezés elmélet terén megemlíthetjük A.MASLOW, F.HERZBERG és D:Mc GREGOR nevét.Különösen érdekesek MASLOW kutatásai illetve eredményei.Jelentősége különösen az emberi szükségletekröl készitett és fontossági sorrendbe állitott listával kapcsolatos. Az emberi szükségletek Maslow szerint(fontossági sorrendben): 1.)EGZISZTENCIÁLIS(önfentartó)SZÜKSÉGLET 2.)MUNKASZÜKSÉGLET 3.)TÁRSADALMI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGLETE 4.)ELIMERÉSI SZÜKSÉGLET 5.)ÖNBECSÜLÉSI SZÜKSÉGLET Maslow arra a következtetésre jutott,hogy amilyen mértékben képes az egyén ezeket a szükségleteket kielégiteni olyan eredményes munkát fog végezni. A neoklaszikus munkaszervezés elmélet jelentős előrelépést jelent a klaszikus munkaszervezésel szemben.Eredményei a következő pontokban összegezhetők: - jelentőssen növelte az emberi magatartásal kapcsolatos tudást különössen a munkakörnyezet-emberi viszonyok függvényében - felfedezte a nemformális szerveződést(klikkeket) - új és hatékonyabb szervezési megoldásokat dolgozott ki - megnyitotta a centralizáció(központositás) és decentralizáció kérdését - felhívta a figyelmet a túlzott munkamegosztá problémájára - javasolta a munkások bevonását a döntéshozatalba(az emberek jobban igyekeznek azoknak a céloknak a megvalosításában amelyek kitűzésében maguk is részt vettek.


MODERN MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET

A klaszikus és a neoklaszius munkaszervezés elmélet fogyatékosságainak megszüntetése érdekében jött létre a modern munkaszervezés elmélet. Alapját a zárthatásláncú rendszerek elmélete alkotja.Ezeket a rendszerekel először NORBERT WIENER 1948-ban megjelent munkájában találkozunk.Lényegük,hogy a rendszer amely valamilyen célt hívatott megvalósítani állandóan mérje ,ellenőrize a cél megvalósulását.A kapott eredményt felhasználva (visszaszármaztatva) működésbe tartja a rendszert mindaddig míg a célt nem érte el. A rendszert alkothatják műszaki elemek,élő szervezetek,emberek stb.A mért eredményt (a cél megvalósításának pillanatnyi értékét)visszaszármaztatja majd összehasonlítja a kívánt értékel és a külömbséggel pedig tovább működteti a rendszert a kívánt érték eléréséig.Ezt a visszakapcsolást FEED BACK-nek nevezik,a ilyen rendszereket pedig zárthatásláncú vagy kibernetikai rendszereknek. A modern munkaszervezés elvét jól lehet szemléltetni a következő hatásvázlaton :

KÖRNYEZET HATÁSA

BEMENT

RENDSZER

VISSZACSATOLÁS (Feed Back)


KIMENET

A vállalat egy nagyon öszetett sok külső és belső hatásnak kitett rendszer.A kibernetikai rendszer alkalmazása lehetővé teszi a vállalat optimális működését,elemeinek hatékony együttműködését, ALKALMAZKODÁSÁT az állandoan változó környezeti és egyébb hatásokra. A modern munkaszervezés lehetővé teszi a gyenge pontok gyors felfedését az új lehetőségek gyors kihasználását és mindezt a makszimális nyereség megvalósításának érdekébe.

TERVEZÉS

A tervezésnek több lehetséges definiciója van.pl.: 1.)A tervezés tudományos elveken nyugvó tevékenység melynek célja előrelátni a termelési feltételeket , meghatározni és időhöz kötni a szükséges feladatok elvégzését. 2.)A tervezés magában foglalja a jövő feladatainak meghatározását előre látva mindazokat a körülményeket amelyekkel öszhangban az adott feladatokat meg kell valósítani. A vállalat szempontjából elkerülhetetlen és rendkivül fontos tevékenységröl van szó.A tervezés minőségével szoros kapcsolatban van a vállalat hatékony és eredményes működése.Az eredményes tervezés érdekében előre kell látni az esetleges társadalmi,gazdasági,piaci,műszaki,technológiai és más változásokat amelyek hatásal vannak a vállalat munkájára.Figyelembe véve ezeket a tényeket,lehetséges hatásokat a vállalat képes megtalálni a legkedvezöbb arányt a befektetések és az eredmények között. A jó tervezés bíztósitja a vállalat fejlődését is. A tervezásel a vállalaton belül a tervezési részleg foglalkozik ,együttműködve az összes többi vállalati részleggel.A tervek kidolgozásának alapját a TERMELÉSI PROGRAM jelenti.Az összes többi terv kidolgozása a termelési program alapján történik.Tartalmát tekintve a termelési terv tartalmaza a termelés szerkezetét(pontosan melyik termékekről van szó)valamint az egyes tremékek mennyiségét egy gazdasági évre előre látva. Egy vállati terv a következő tervekből áll: 1.)TREMELÉSI PROGRAM 2.)A SZÜKSÉGES MUNKAERŐ TERVE 3.)A SZÜKSÉGES ALAPESZKÖZÖK ÉS BERUHÁZÁSOK TERVE 4.)A SZÜKSÉGES ANYAG,ENERGIA, ÉS SZERSZÁM TERV 5.)A TERMÉK ÖNKÖLTSÉGI ÁRÁNAK TERVE 6.)PÉNZÜGYI TERV-A PÉNZÜGYI FORRÁSOK BÍZTÓSITÁSÁNAK TERVE 7.)A MŰSZAKI-SZERVEZÉSI INTÉSZKEDÉSEK TERVE A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN Miután megtörtént a célok kijelölése a tervezési folyamat a külömböző taktikák kidolgozásával folytatodik amik bíztosítani fogják a tervek megvalósulását. Stratégiai tervezésnek nevezzük azoknak az alternativáknak a kidolgozását amelyekkel a közép és hosszú távú célokat valósítjuk meg.Minden stratégiához szorosan kapcsolódik a TAKTIKA (taktikai döntéshozatal).A taktika a rövidtávú tervekbe van beépitve és lehetővé teszi a stratégiai

10 | M u n k a s z e r v e z é s – S c h m i d t R o b e r t

tervek fokozatos megvalósulását.A taktikába „kis célokat” jelölünk ki,megvalósulásukal megnyilik az út a stratégiai célok megvalósítására. A TERVEK FELOSZTÁSA IDŐTARTAMUK FÜGGVÉNYÉBEN:

HOSSZÚTÁVÚ TERVEK (GLOBÁLIS TERV) A hosszútávú tervek általában 10-töl 20 éves idöszakra vonatkoznak.Segítségükel a vállalat fejlödésének alapvető célkitüzései vannak lefektetve.A hosszútávú idötartama lehetővé teszi ,hogy a vállalat megváltoztasa termékstrukturáját valamint szervezési strukturáját.A közép és hosszútávú tervekben a termelési tényezőkre mint változó tényezőkre tekintünk.Erre azért van szükség mert ezek a tényezők erös külső hatásoknak vannak kitéve (pl.piac,gazdaságpolitika,politika stb.).

ÉVES TERV Mint minden más tervnek ennek is kiinduló pontja a TERMELÉSI PROGRAM.Nevéből is következik,hogy egy éves időszakra vonatkozik.Minnél rövidtávúbb egy terv annál részletesebb.Az éves terv a rövidtávú tervek csoportjába tartozik.Nevezik még OPERATIV tervnek is.Nagyon fontos a vállalat elszámolási ciklusa szempontlábol is(összbevétel,összköltség,nyereség stb.).

OPERATIV TERVEK Időtartamukat tekintve lehetnek negyedévi,havi és rővidebb időszakokra vonatkozó tervek.Ezek nagyon részletes tervek , részletességükben azomban külömbség van aszerint , hogy milyen hosszú időszakra vonatkoznak. FELOSZTÁSUK: 1.)NEGYEDÉVI 2.)HAVI 3.)HÁROMTÓL TÍZ NAPOS TERVEK NEGYEDÉVI TERVEK


Maximális időtartamuk három hónap(függ a termelési ciklus terjedelmétől )A negyedévi tervek keretén belül összhangba kell hozni a piac igényeit , a termelési kapacitások lehetőségeit valamint az anyagbeszerzési szükségletet. HAVI TERVEK Részletesebbek a negyedévi terveknél.Több rövidebb időtartamokra vonatkozó tervekből állnak. FINOM TERVEZÉS A legrészletesebb tervekből áll.Három tól tíz napos időszakokra vonatkozik.Mindenegyes munkahely feladata fel van benne tüntetve.Pontosan megvannak határozva a művelete,azok sorrendje,kezdetütnek és befejezésüknek pontos időpontja. Az operativ tervezés összhangba hozza a termelési lehetőségeket(a vállalat termelési kapacitását) az étékesítesi részleg igényeivel valamint a beszerzési részleg lehetőségeivel.Eggyesztetés történik az értékesítési részleggel a szállítási határidőket tekitve,meghatározák az egyes termékek (és részeik)gyártásának kezdeti és befejezési időpntját(termirozás) ismerve ezek gyártási ciklusát. Gyártási vagy termelési ciklus alatt azt az időt értjük ami eltelik a nyersanyag kivételétől a nyersanyagratárból és a késztermék beraktározásától a késztermék raktárba...

HÁLLÓTERV (PERT COST METODUS) A hállóterveket széles körben alkalmazák a tervezésben.Ez vonatkozik a termelésre,fejlesztésre,beruházásokra egyaránt. A hállótervek (tervezés) jellemzői a következő pontokban összegezhetők: -ÁLTALÁNOS ALKALMAZHATÓSÁG -LOGIKUS KÖVETHETŐSÉG -KISÉRHETŐSÉG ÉS ELEMEZHETŐSÉG -BIZTOS ALKALMAZHATÓSÁG -EGYSZERŰ KIVITEL -EGYÉRTELMŰSÉG A hállóterv a tevékenységek grafikus ábrázolásán alapszik.Az ábra alapján követhetők a tevékenységek,események és ezek kapcsolata(viszonya).Megvan határozva a tevékenységek sorrendje,egymástól való fűggősége,időtartamai,valamint az egész folyamat időtartama. A tevékenységek nyilakkal vannak ábrázolva,az események pedig körökkel és számokkal. A PERT COST az egyik legelterjetebb hállóterv.A PERT műszó és az angol PROGRAM EVALUATION AND REWIEV TECHNQUE röviditése (A PROGRAM KIÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS ELEMZÉSÉNEK TECHNIKÁJA).Tehát a PERT az időelemzésel foglalkozik a COST pedig a költségek elemzésével. A tervezés és az elemzés három fázisból áll: 1.)A STRUKTÚRA ELEMZÉSÉBŐL 2.)IDŐELEMZÉSBŐL és 3.)A KÖLTSÉGEK ELEMZÉSÉBŐL A hállóterv három elemből (elemcsoportból) áll: 1.)PROGRAMBÓL


2.)AKTIVITÁSOKBÓL-TEVÉKENYSÉGEKBŐL és 3.)ESEMÉNYEKBŐL

PROGRAM A program egy olyan fogalmat tartalmaz ami miatt a programtevékenységet végzik. A program tartalma a legkülömbözőbb lehet.Tartalmazhat sok vagy kevés aktivitást és eseményt. PROGRAM PÉLDÁK: -ÚJ TERMÉK FEJLESZTÉSE -BERUHÁZÁS MEGVALÓSITÁSA -TERMELÉS REKONSTRUKCIÓ -A TERMELÉSI RENDSZER ÚJRASZERVEZÉSE -ALAPESZKÖZ BESZERZÉS stb. AKTIVITÁS(TEVÉKENYSÉG) Az aktivitás alatt egy részfeladatot értünk amely elkerülhetetlenül szükséges a program megvalósításához.Rövid program esetén az aktivitások száma kevés , a hosszú program esetén eléreti a több ezret.Az aktivitás mindig valamilyen forrás fogyasztásával jár pl. idő,energia,anyag,munkaeszköz,munka,kapacitás stb. PÉLDÁK: -ÚJ TERMÉK SZERKESZTÉSE -TENGELY MEGMUNKÁLÁS(ESZTERGÁLÁS) -VALAMILYEN ALKATRÉSZ HÖKEZELÉSE -VALAMILYEN ALKATRÉSZ ÖNTÉSE -ÖSSZESZERELÉS stb. ESEMÉNY Egy pillanatnyi állapotot jelent.Egy vagy több tevékenység végét illetve kezdetét jelenti. PÉLDÁK: -EGY FEJLESZTÉS KEZDETE VAGY VÉGE -TENGELY HOSSZESZTERGÁLÁSÁNAK KEZDETE -FOGASKERÉK ELKÉSZÜLÉSE -TERV MEGVALÓSULÁSA stb.

A HÁLLÓTERV KÉSZÍTÉSI SZABALYAI 1.)

Minden aktivitás eseménnyel kezdödik és fejeződik be.

i

A

i j

j


2.) Az aktivitások sorrendje meg kell hogy felejen a program logikai törvényének.

A

i j

i

j

A

A

j k

k

A

l m

jl

l

m

3.) Amennyiben több aktivitásnak be kell fejeződni mielött a következő elkezdődik a megfelelő aktivitásoknak egy közös eseményben kell befejeződniük.

i

j

l

m

k

4.) Hasonló a harmadik szabályhoz.A mennyiben több aktivitás csak akkor kezdöthet el ha az előző befejeződött azok egy közös egy közös eseményből kell hogy induljonak. k

i

j

l

m


5.) Két aktivitásnak csak akkor lehet közös kezdeti és befejezési eseménye ha fiktív aktivitásokat és eseményeket iktatunk be. HELYTELEN

i

HELYES

j

k

l

i

j

k

m

n

l

6.) Amennyiben több aktivitás azonos eseményben fejeződik be illetve kezdödik-fiktiv eseményekkel kell kiegásziteni a diagramot. HELYTELEN i

HELYES

l

i

k Ó Ó Ó k ,

k j

m

j

l

m

7.) Amennyiben egy aktivitás elkezdöthet mielött az előző befejezödött volna a következő megoldást kell alkalmazni : HELYTELEN i

HELYES

j

k

l

m

i

n

x

j

l

k

m

n

8.) A diagramon nem szabad ,hogy hurok képződjön.


i

j

k


l

m

PÉLDA : Az adott hállódiagram és a rendelkezésre álló adatok alapján ami egy termelési rendszer rekonstrukciós programját mutatja be ki kell számolni : 1.) 2.) 3.) 4.)

A program megvalósításának legrövidebb idejét,normál körülményeket feltételezve. A normál költségeket. A program megvalósulásának valoszínűségét 160 időegység alatt. A program megvalósulásának optimális idejét és az optimális költségeket.

1

5

2

3

4

9

13

6

7

10 0 11

15

14

16

17

18


TEVÉKENYSÉGEK

1-2 2-3 3-4 4-5 4-6 4-7 4-8 5-9 6 - 10 7 - 11 8 - 12 9 - 13 10 - 13 10 - 14 10 - 15 11 - 14 12 - 15 13 - 15 14 - 15 15 - 16 16 - 17 17 - 18

a 12 12 8 11 8 14 7 12 10 13 10 14 8 7 6 10 5 14 15 17 18 10

m

b

16 14 12 12 10 16 9 13 11 14 13 16 10 10 8 12 8 14 16 18 20 12

20 16 16 12 12 18 13 14 12 15 15 18 12 13 10 14 9 14 17 19 22 14

t

n i j

16 14 12 11,83 10 16 9,33 13 11 14 12,83 16 10 10 8 12 7,67 14 16 18 20 12

t

e i j

10 8 6 10 8 12 5 10 10 12 8 12 10 10 8 10 5 10 12 12 14 7



2

1,78 0,44 1,78

0,44

0,11

0,44

0,11 0,11 0,44 0,44

T

n i j

120 180 100 190 70 140 160 180 170 180 170 180 90 80 80 250 60 180 260 180 200 80

A piros színnel jelölt adatok nincsenek eredetileg megadva-ki kell őket számolni. 

a  4m  b t i j  6 n



2

ba    6 

2


T

e i j

160 200 130 230 90 180 180 200 200 220 200 210 90 80 80 280 80 220 300 240 250 100

MEGOLDÁS

1. A program megvalósulásának legrövidebb ideje normál feltételek között : A történések megvalósulásának ideje :


t t t t t t

e 01

 0 | t e 02  t e 01  t1 2  0  16  16 | t e 03  t e 02  t 23  16  14  30

e 04

 t e 03  t 3 4  30  12  42 | t e 05  t e 04  t 45  42  11.83  53.83

e 06

 t e 04  t 46  42  10  52 | t e 07  t e 04  t 47  42  16  58

e 08

 t e 04  t 48  42  9.33  51.33 | t e 09  t e 05  t 59  53.83  13  66.83

e10

 t e 06  t 610  52  11  63 | t e11  t e 07  t 7 11  58  14  72

e12

 t e 08  t 812  51.83  12.83  64.16 |

A 13-as történés kezdetének ideje normál körülmények között : A 13-as történésbe két úton lehet eljutni.A 9-es ből és a 10-es ből. A 9-es történésből

t

e13

 t e 09  t 913  66.83  16  82.83

A 10-es történésből

t

e13

 t e10  t1013  63  10  73

Nekünk a hosszabb útat kell választani-

t

e13

 82.83 időegységet.

A 14-es történés kezdetének ideje normál körülmények között : A 14-es történésbe is két úton lehet eljutni.A 10-es ből és a 11-es ből. A 10-es történésből

t

e14

 t e10  t1014  63  10  73

A 11-es történésből

t

e14

 t e11  t1114  72  12  84

Nekünk a hosszabb útat kell választani- t e14  84 időegységet. A 15-ös történés kezdetének ideje normál körülmények között : A 15-ös történésbe három úton juthatunk el.A 13-as ból,a 10-es ből és a 14-es ből. A 13-as ból

t

e15

 t e13  t1315  82.83  14  96.83

A 10-es ből

t

e15

 t e10  t1015  63  8  71

A 14-es ből

t

e15

 t e14  t1415  84  16  100

Nekünk a leghosszabb útat kell választani

t

e15

 100 időegységet.


t t t

e16

 t e15  t1516  100  18  118

e17

 t e16  t1617  118  20  138

e18

 t e17  t1718  138  12  150

A program megvalósulásának legröviebb ideje normál körülmények között :

t

e18

 150 időegység.

A KRITIKUS ÚT(leghosszabb) A KÖVETKEZŐ : 1 – 2 – 3 – 4 – 7 – 11 – 14 – 15 – 16 – 17 - 18.

2.) A program megvalósulásának összköltsége normál körülmények között : i

T 18  T i j  T 12  T 23  ...  T 1718 n

n

n

n

n

n 1

T

n 18

 120  180  100  ...  80  3300 pénzegység.

3.) A program megvalósulásának valószínűsége 160 időegység alatt : A z – változó paraméter meghatározása :

t z18  l18

 t e18



2

 ba  A variáns számítása :  2    6   2

 

2 3 4

 20 12    6  

2

2 1 2

 1.78 |  47  0.44 |  7 11  0.11 |  1114  0.44

2 14 15

2

2

2

 0.11 |  1516  0.11 |  1617  0.44 |  17 18  0.44 2

2

2

A variánsokat csak a kritikus útra kell kiszámolni. 21 | M u n k a s z e r v e z é s – S c h m i d t R o b e r t

 1.78 | 23  0.44 2

t z18  l18

 t e18



2



160  150  4.05 6.09


A táblázati adatok alapján a program 160 időegység alatt biztossan meg fog valósúlni.

z 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 2.0 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 3.0

P 0.5000 0.5398 0.5793 0.6179 0.6554 0.6915 0.7257 0.7580 0.7881 0.8159 0.8413 0.8643 0.8849 0.9032 0.9192 0.9332 0.9453 0.9554 0.9641 0.9713 0.9772 0.9821 0.9861 0.9893 0.9918 0.9938 0.9953 0.9965 0.9974 0.9981 0.9987

z -3.0 -2.9 -2.8 -2.7 -2.6 -2.5 -2.4 -2.3 -2.2 -2.1 -2.0 -1.9 -1.8 -1.7 -1.6 -1.5 -1.4 -1.3 -1.2 -1.1 -1.0 -0.9 -0.8 -0.7 -0.6 -0.5 -0.4 -0.3 -0.2 -0.1 0.0

P 0.0013 0.0019 0.0026 0.0035 0.0047 0.0062 0.0082 0.0107 0.0139 0.0179 0.0228 0.0287 0.0359 0.0446 0.0548 0.0668 0.0808 0.0968 0.1151 0.1357 0.1587 0.1841 0.2119 0.2420 0.2743 0.3085 0.3446 0.3821 0.4207 0.4602 0.5000 P  f z 

MAGYARÁZAT : Amennyiben pl. a z-értéke 0,7 a program megvalósulásának valószinűsége : 0,7580 Tehát 75,80 %.


4.) A program megvalósúlásának optimális ideje és költségei a.) AZ OPTIMALIZÁLÁS ELSŐ LÉPÉSE Az optimalizálás első lépése a kritikus út (egy részének ) lerövidítéséből áll. A rövidítés a normál időkröl az eröltett időkre történő áttérésből áll.Az első lépésben csak azokat a tevékenységeket rövidítjük ahol nincs elágazás.A mi esetünkben ezek a következők : 12 , 2-3 , 3-4 , 15-16 , 16-17 és 17-18.

A

t

i j

1-2 2-3 3-4 15 - 16 16 - 17 17 - 18

n

t

i j

16 14 12 18 20 12

e i j

10 8 6 12 14 7

d t i j

6 6 6 6 6 5

T

e i j

160 200 130 240 250 100

T

n i j

120 180 100 180 200 80

d T i j 40 20 30 60 50 20

A program megvalósúlásának ideje az optimalizálás első lépése után :

t t t

I 18 I 18

 t e18   d t i  j  t e18  (d t12  d t 23  d t 34  d t1516  d t1617  d t1718)

I e18

 150  35  115

idõegység

A program megvalósúlásának költségei az optimalizálás első lépése után:

T T  dT T  3300  220  3520 pénzegység I

I

18

i j

I

MAGYARÁZAT : A kritikus úton levő aktivitások költségei megnőttek mert a normál megvalósításról áttértünk az erőltetettre.A költség különbség összesen :


 dT  d T  d T  d T  d T d T  T  T  160  120  40, d T dT  50, d T  20  dT  40  20  30  60  50  20  220 1 2

1 2

16 17

2 3

e

n

1 2

1 2

3 4

1516

 d T 1617  d T 17 18

2 3

 20, d T 34  30, d T 1516  60

17 18


b.) AZ OPTIMALIZÁLÁS MASODIK LÉPÉSE Az optimalizálás második lépésén belül lerövidítjük(erőltetjük) a maradék kritikus utat4-7 , 7-11 , 11-14 , 14-15 . n e e n d T i j d t i j Ai j

t

4-7 7 - 11 11 - 14 14 - 15

t

i j

16 14 12 16

T

i j

12 12 10 12

4 2 2 4

i j

180 220 280 300

T

i j

140 180 250 260

40 40 30 40

A program megvalósúlásának ideje az optimalizálás második lépése után :

t t

II

 t18  (d t 47  d t 7 11  d t1114  d t1415) I

18 II 18

 115  4  2  2  4  103

A program megvalósúlásának ideje az optimalizálás második lépése után 103 időegység. A program megvalósúlásának költságei az optimalizálás második lépése után :

T T T

II

 T   d T i j I

II

 T  d T 47  d T 7 11  d T 1114  d T 1415

II

 3520  40  40  30  40  3670 pénzegység

I

A második lépés után meg kell vizsgálni,hogy a kritikus út az optimalizálás után is kritikus(leghosszabb) maradt-e.Amennyiben továbbra is a kritikus út a leghosszabb az optimalizálásnak vége van . Ebben az esetben a program megvalósulásának optimális ideje 103 időegység és a megfelelő költség 3670 pénzegység. Az ellenőrzés a diagramnak csak arra a részére vonatkozik ahol elágazások vannak (a 4es és a 15-ös esemény között). A következő útakat kell leellenőrizni : 4-5-9-13-15 , 4-6-10-13-15 , 4-6-10-15 és a 4-6-10-14-15 .

Az ellenőrzés viszonyítási pontja a 15 esemény kezdeti ideje.Ez az idő optimalizálás után 70 időegység (összeadjuk az erőltetett időket a kritikus úton a 15-ös


eseményig...10+8+6+12+12+10+12=70).Amennyiben találunk hosszabb útat szükség van az optimalizálás harmadik lépésére is. -

4 – 5 – 9 – 13 – 15-ös út ellenőrzése : t 04  24 időegység(az optimalizálás után) Ehez az időhez a normál időket adjuk a mert a 4 – 5 – 9 – 13 – 15-ös szakaszon nem történt semmiféle változás.

t t

15

 t 04  t 45  t 59  t 913  t1315

15

 24  11.83  13  16  14  78.83HOSSZABB!!!!!

-

4 – 6 – 10 – 13 – 15-ös út ellenőrése :

t t

15

RÖVIDEBB

 24  10  11  10  14  69 15

-

4 – 6 – 10 – 15 – ös út ellenőrzése :

t t

15

 t 04  t 46  t 610  t1015

15

 24  10  11  8  53

-

t t

 t 04  t 46  t 610  t1013  t1315

RÖVIDEBB

4 – 6 – 10 – 14 – 15 –ös út ellenőrzése : 15

 t 04  t 46  t 610  t1014  t1415

15

 25  10  11  10  12  67

erőrőltete

RÖVIDEBB

A 14-15-ös tevékenységnél az erőltetett időt kell választani mert már ott megtörtént az optimalizálás. Mivel a 4 – 5 – 9 – 13 – 15 –ös út hosszabb (tehát szubkritikus volt) , szükség van az optimalizálás harmadik lépésére. c.) AZ OPTIMALIZÁLÁS HARMADIK LÉPÉSE A 4 – 5 – 9 – 13 – 15 –ös útat kell optimalizálni.Ez az út 8,83 (78,83-70=8.83) időegységgel hosszabb.Ez azt leheti,hogy legálább 9-el de inkább többel kell rövidíteni.Így a kritikus út maradna továbbra is a leghosszabb.A megjelőlt úton a tevékenységek különbőző értékűek (különbőző az áruk),ezért olyan sorrendben fogjuk a tevékenységeket erőltetétté tenni , amilyet az áruk diktál.Ahoz hogy az árukat megtudjuk ki kell számítani az árukat időegységre . n e e n d T i j d T i j d t i j Ai j T i j T i j ti j ti j d t i j


4-5 5-9 9 - 13 13 - 15

11,83 13 16 14

10 10 12 10

1,83 3 4 4

230 200 210 220

190 180 180 180

40 20 30 40

21,86 6,67 7,5 10

dT  6.67 dt pénzegység / időegység .Itt 3 időegységet lehet csökkenteni,de ez még nem elegendő. Szükségünk van a 9 - 13 – as tevékenységre is (ez a következő legolcsóbb 7,5).Itt 4 időegységet birunk csökkenteni, ami összesen 3+4=7.Ez még nem elég.Szükségünk van a 13-15 –ösre is.Így már összesen 3+4+4=11 időegység áll rendelkezésünkre , ami már elegendő.

A táblázatból láthatjuk , hogy a legolcsobb tevékenység az 5-9-es mert

A program megvalósúlásának költsége az optimalizálás után :

T T

OP

 T  d T 59  d T 913  d T 1315

OP

 3670  20  30  40  3760 pénzegység

II

A program megvalósúlásának optimális ideje nem fog változni , marad 103 időegység.


A GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK KORLÁTAI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI A gazdálkodási rendszer alatt termelő,gazdasági - társadalmi alrendszer és elem halmazát értjük amelyek összekötik környezetével és a többi termelő rendszerrel. A gazdálkodási rendszer tehát egy nagyon összetett és dinamikus rendszer melynek működése összhangban van a környezet igényeivel. A vállalat (termelő-gazdálkodási rendszer) kielégiti a piac igényeit , valamint biztositja alkalmazottainak és az egész társadalomnak fentartását és fejlödését. A KÜLSŐ ÉS BELSŐ KORLÁTOK ELEMZÉSE A vállalat és környezete állandó kölcsönhatásban vannak.A könyezet hatását vizsgálhatjuk TERÜLETI ÉS TECHNOLÓGIAI alapon.A környezet befolyását tovább oszthatjuk a közvetlen és a távolabbi környezet hatására. A közvetlen környezet hatás abból a régióbol ered ahol a vállalat működik.A távolabbi környezet alatt a nemzeti és a világgazdaság hatásait értjük. A technológiai hatásokat is vizsgálhatjuk két szempontból.A vállalat műszakitechnológiai jellemzői alapján egy meghatározott ágazathoz tartozik.Ez a hovatartozás egy bizonyos technológiai környezetet is jelent. Más szempontból a technológiai környezetet jelentik a vállalatoknak a vevői,szállitói,valamint mind azok a vállalatok melyekkel együttműködik. A területi és atechnológiai hatásoknak a vállalat állandó jellegel ki van téve,de a vállalat is hatást fejt ki ezekre a rendszerekre (a vállalat is része a rendszernek),tehát egy kölcsönhatású (zárt hatásláncú) és nagyon összetett rendszerben működik.Ezeket a hatásokat vizsgálhatjuk:társadalmi-gazdasági,szociális,műszaki-technológiai és anyagi szempontok alapján. A TERMELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A TERMELÉSI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA A korszerű termelés legfontosabb jellemzője , hogy az ELŐKÉSZITŐ és a VÉGREHAJTÓ(OPERATÍV) feladatok szét vannak választva.Tehát a műszaki-technológiai dokumentáció kidolgozásának részletessége és minősége alpján véleményezni lehet a vállalat szervezettségét. A műszaki előkészítés alatt a műszaki-technológiai és szervezési elemek kidolgozását értjük, amelyektől a termelési folyamat és a termelési eredmény függ. A közvetlen termelés résztvevőinek nincs módjukban (idő,tudáshiány stb.),hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozonak.A jó előkészítés biztosítja a termelőkapacitások nagyfokú kihasználtságát ,hatékonnyá és ésszerűvé teszi a termelést valamint a minőséget. A műszaki-technológiai dokumetáció részletességi foka elsősorban a termelési típustól függ (egyedi,sorozat vagy tömeggyártás).Függ még a termékválasztéktól,összetettségtől stb.


A termelés előkészítését két részre osztjuk: -műszakira és -operatívekre A műszaki előkészítés a következő pontokból áll: 1.)SZERKESZTÉS 2.)A TECHNOLÓGIAI FOLYAMAT KIDOLGOZÁSA 3.)A KÜLÖNLEGES SZERSZÁMOK MEGSZERKESZTÉSE 4.)AZ ANYAGSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA 5.)AZ ÜZEM ELŐKÉSZÍTÉSE 6.)A MŰSZAKI-TECHNOLÓGIAI DOKUMENTÁCIÓ ELŐKÉSZÍTÉSE 7.)MUNKA ÉS IDŐELEMZÉS


TERMELÉSI KAPACITÁS A termelési kapacitás fogalma: Tágabb értelemben egy munkaeszköz termelési kapacitásán a műszaki és gazdasági képességét értjük a termelésben való részvételében. A termelő munkahelyek kapacitását a következő képpen lehet meghatározni: m

m

i 1

i 1

C  365  24 ni   ni  g

h  év 

t

365 – a napok száma egy évben 24 – az órák száma egy napban n – azonos fajtájú munkahelyek száma g – idővesztesség a preventív karbantartás miatt t

i – 1.......m – munkahelyfajták száma A gyakorlatban az úgynevezett rendelkezésre álló kapacitást szokták használni a számításokban.Ez alatt azt az időt értjük amivel a munkaeszköz rendelkezik. Rendelkezésre álló kapacitás: m h       Sz iv   cr msz hsz v sz  n i  év  i 1

m – a munkanapok száma egy évben h – a munkaórák száma egy váltázsban v – a váltások száma egy munkanapon Sz – szabványos idővesztességek sz

sz

sz

iv

KAPACITÁS FAJTÁK: 1.)ELMÉLETI 2.)MŰSZAKI 3.)FUNKCIONÁLIS 4.)RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ 5.)VALÓSÁGOS


1.)ELMÉLETI KAPACITÁS : Ez alatt az évi óraszámot értjük.

C

e

h  365  24  8760    év 

2.)MŰSZAKI KAPACITÁS : A műszaki kapacitást úgy kapjuk meg,hogy az elméleti kapacitásból kivonjuk a tervezett (szabványositott) karbantartási időt.

C

C K

e i

m

h  Ce  K i    év 

– elméleti kapacitás – tervezett karbantartási idő

3.)FUNKCIÓNÁLIS KAPACITÁS Amennyiben a műszaki kapacitásból kivonjuk azt az időt amiről előre tudjuk , hogy nem munkával fogjuk tölteni (hétvégek,ünnepek,kolektív szabadság stb.) megkapjuk a funkciónális kapacitást.

C

N

mi

f

h  C m  N mi    év 

– tervezett nem munkával töltött idő

5.)VALÓSÁGOS KAPACITÁS Az elöző kapacitásokat előre ki tudjuk számítani , a valóságos csak a gazdasági év elmulásával tudjuk megmondani.Úgy kapjuk meg , hogy összeadjuk a munkaeszköz munkával töltött idejét.Amennyiben a valóságos kapacitás megközeliti a funkciónálist , a vállalat elégedett lehet , mert ilyenkor kevés volt a nemtervezett termeléskiesés.A gyakorlatban még a rendelkezésre álló kapacitást sem tudja megvalósitani vállalat a legkülömbözőbb zavarok miatt (anyag, szerszám,dokumntáció,munkás,energia hiány,baleset stb.).


A TERMELÉSI KAPACITÁS MEGHATÁROZÁSA A termelési kapacitások számítását a következő mutatók segítségével végzik : -idöegységben (normaidő,megvalósitott idő stb.) -energiaegységben (kilowatt óra stb.) -mennyiségben (darabszám,folyóméter,négyzetmáter,köbméter,tömeg stb.) -pénzegységben A termelési kapacitásokat meg lehet határozni az egyes munkahelyre,műhelyre,munkacsarnokra,üzemre és gyárra. Hogy milyen mértékegységben fogják a vizsgált kapacitásokat kifejezni az elsősorban a termelési tipustól függ. Egyedi és kissorozat gyártás esetén idő,energia és pénzegységet használhatnak.Nagysorozat és tömeggyártás esetén az emlitett egységeken kívül használhatják még a mennyiségi egységeket is. A termelési kapacitások maximális kihasználásának nagyon nagy jelentősége van.Növeli a termékmennyiséget , termelékenységet és ami a legfontosabb növeli a nyereséget(csökken az önköltségi ár és növekszik a bevétel).


A GÉPEK ELRENDEZÉSE Minden vállalat igyekszik úgy meoldani a termelést , hogy maximális termelékenységet és gazdaságosságot valósítjon meg.A termelési folyamat megvalósítása a termékfajtától és a termelési típustól függ elsősorban.A termékfajta meghatárózza a szükséges technológiát a termékmennyiség pedig a termelési típust(természetes ,hogy a termelési típusnak is hatása van a technológia kiválasztására). A gépek elrendezése lehet : 1.)MŰHELYSZERŰ-CSOPORTOS 2.)VONALSZERŰ 3.)ÖSSZETETT és 4.)LÁNCSZERŰ

MŰHELYSZERŰ GÉPELRENDEZÉS

Az egyedi gyártásban alkalmazzák.Nevezik még csoportosnak és funkciónálisnak is. Lényege , hogy azonos funkciójú gépek vannak csoportosítva egy bizonyos helyen.Az ilyen elrendezésnek elsősorban az előnye a nagyfokú alkalmazkodó képesség .Kisebb szervezési problémákat okoz , mert a gépek munkája nem függ egymástól. Az összes többi jellemzője azomban negatív.Lassú a termelési folyamat.Magassak a belső szállítási költségek.Gépelrendezéskor fő szempont a technológiai eljárás által megkövetelt anyagmozgás folyamatosságának biztosítása lehetőség szerint hurok és kereszteződés nélkül-megoldhatatlan.

FG-FŰRÉSZGÉP E- ESZTERGA F- FÚRÓGÉP M - MARÓGÉP K- KÖSZÖRŰGÉP


PÉLDA: N Y E R S A N Y A G

FG R A K T Á R

FG

E E E E E E E E E E E E

F F F F F F F F F F F F F F F

M M M M M M M M M

K K K K

FG FG

K K K K

H Ő K E Z E L E S

S Z E R E L É S

K É S Z Á R Ú

R A K T Á R

FG –fűrészgép E – esztergagép M – marógép K – csiszológép F - fúrógép

VONALSZERŰ GÉPELRENDEZÉS

A gépek olyan sorrendben vannak elhelyezve ami pontosan megfelel a technológiai folyamatnak.A termelővonalon belül,amennyiben a műveletek ismétlödnek ismétlödnek a gépek is. ELŐNYEI: -Egyszer van szükség a vonal előkészítésére egy sorozat esetén.Ez hosszadalmas ugyan de megtérül mert nagy termékszámra oszlik. -Rövidek a szállítási útak (nincs hurok és kereszteződés). -A belső szállítás automatizálható. -Csökken a termelési folyamat ideje. HÁTRÁNYAI: -Nagyok a beruházási költségek. -Kevésbé alkalmazkodó (rugalmas). -A gépek munkája függ egymástól (egy gépmeghíbásodás leállítja az egész termelési vonalat). -Megtörténhet,hogy rutinszerű és unalmasá válik a munka a munkások számára. -Nehéz szervezési gondokat okoz A vonalszerű gépelrendezést a sorozat,nagysorozat és a tömeggyártásban használják.


PÉLDA:

NYERSANYAG RAKTÁR

FG

E

M

HŐKEZELÉS

KÉSZÁRÚ RAKTÁR

FG –FŰRÉSZGÉP E -ESZTERGA M -MARÓGÉP

ÖSSZETETT GÉPELRENDEZÉS Kissorozat gyártásnál alkalmazzák.A csoportos és a vonalszerű gépelrendezés ötvözete.Általába a megmunkálás csoportossan elrendezett gépeken történik a szerelés pedik vonalszerű.

LÁNCSZERŰ GÉPELRENDEZÉS Nagyon hasonlít a vonalszerű gépelrendezéshez . A gépek itt is a műveletsorrend függvényében vannak elhelyezve. A gépek és berendezések tagjainak számát , valamint teljesítőképességüket úgy határozzák meg,hogy a munkadarabnak egyik berendezésről a másikra való átmenete folyamatos , minden várakozás , időbeli megszakítás és így veszteség nélkül legyen.Szervezési szempontból ezt nehéz elérni , de így lehet megvalósítani a legrővidebb gyártási folyamatott és a leghatékonyabb belső szállítást.


TERMELÉSI TÍPUSOK A termelési típusokat az egy termelési ciklusban készülö termékszám alapján különböztetjük meg. A termelési típusok a következők: 1.)EGYEDI GYÁRTÁS 2.)SOROZAT GYÁRTÁS 3.)NAGYSOROZAT GYÁRTÁS 4.)TÖMEGGYÁRTÁS

EGYEDI GYÁRTÁS Egy gyártási ciklusban csak egy termék készül.A következő termék gyártása csak akkor kezdődik el ha az előző termék gyártása befejeződött.Minden termék legalább egy kis mértékben eltér az előzőtől.A termelés ismert vevő számára készül,tehát az egyedi gyártást a megrendelés indítja el. Minden egyes termékhez új előkészületet kell elvégezni (szerszám,anyag,munkahely,esetleg munkaszervezés stb) ami rendkivüli mértékben megdrágítja és meghosszabbítja a termelési folyamatott. Az egyedi gyártásban dominálnak a magasszakképzett és tapasztalt munkások mert csak ők képessek az állandóan változó feltételeknek megfelelni. A géppark főleg egyetemes gépekből áll mert ezek alkalmazkodóképessége a legnagyobb.Az egyetemes gépeket magasszakképzett munkások műkődtetik, de termelékenységük alacsony. A műszaki-technológiai dokumentáció kidolgozása nem részletes.Ennek több oka van.A magasszakképzett munkásnak nincs is szüksége rá , csak egyszer használná , valamint a dokumentáció részletes kidolgozása nagyon megdrágítaná és meghosszabbítaná az amúgy is nagyon hosszú és költséges termelési folyamatot. Egyedi gyártásban készűlnek a következő termékek: prototípusok,különleges szerszámok,hídak,épületek,hajók,űrkutatási eszközök,F-1 autók,különleges ki-berakodási eszközök,különleges hangszerek stb. Vannak olyan termékek (nem is kis számban) amelyeknél nehéz megmondani hogy egyedi vagy sorozatgyártásról van e szó.Ilyenek például a nagyon drága gépkocsik,repülögépek,jahtok stb.Itt az alaptermék tulajdonképen a sorozatgyártás terméke,de sok jellemző egyedi gyártásra utal.Pl. a termékek rendelésre készűlnek , kisebb nagyobb mértékben eltérnek egymástól.A lehetséges (megrendelhető) eltérésekről a gyártócégnek általában listája van.


SOROZATGYÁRTÁS

Egy gyártási ciklusban egyidejűleg több termék készül.Ezt a termékszámot nevezik sorozatnak (innen ered az elnevezés).Az egy sorozatban készült termékek azonosak. A termelés automata gépeken ,gépsorokon történik,gyakran robotok bevonásával. A termelési folyamatban a szakképzett munkások dominálnak.A gépek karbantartásának nagyobb a jelentösége mint az egyedi gyártásban,tehét a karbantartó részleg népessebb és magassabb szakképesítésű mint az egyedi gyártásnál. A gyártási folyamat összehasonlíthatatlanul rövidebb mint az egyedi gyártásnál. A termék önköltségi ára is összehasonlíthatatlanul alacsonyabb.Sorozat és tömeggyártás nélkül nagyon kevés termék volna számunkra hozzáférhető. A műszaki – technológiai dokumentáció kidolgozása nagyon részletes ( a nagy termékszám miatt a dokumentáció kidolgozásához szükséges idő nagy számmal osztodik és így kifizetővé válik). A sorozatgyártás termelékenysége magas , a kapacitások nagyon jól ki vannak használva.Nagyfokú a szabványosítás a munkamegosztás és így a szakosodás is. A legtöbb termék amely körülvesz bennünket a sorozatgyártás terméke.Pl.használati cikkek,szállítóeszközök,butorok,ruházati cikkek,háztartási gépek stb.

TÖMEGGYÁRTÁS

A tömeggyártás termékeire a következők jellemzőek: - nagy mennyiségben és hosszú ideig gyártják öket - a terméken nem történik változtatás - általában szabványosított termékekről van szó A tömeggyártás esetén nagyon fontos a nyersanyag beszerzést és a piacot hosszútávon biztosítani. A tömeggyártás célgépeken , gépsorokon történik.Ezeknek a gépeknek nagyon nagy a termelékenységük,nagyon drágák,de alkalmazkodó képességük gyakorlatilag ninncs.A termelő munkások feladata gyakorlatilag a felügyelésből és karbantartásból áll,valmint a gépek beállításából.


ANYAGELLÁTÁS SZERVEZÉSE AZ ANYAGELLÁLÁTÁS TERVEZÉSE (az anyagszügséglet megállapítása) A termelési terv alapján meg kell határozni a szükséges anyagfelhasználást a műszakilag előírt anyagfelhasználási normák alapján.Az anyagfehasználási norma a gyártmányegység előállításához felhasználható maximális anyagmennyiség.Az anyagfelhasználási norma nem tartalmazza a selejtpótlásához szükséges anyagmennyiséget(azomban indokolt mértékben ezt is figyelembe kell venni). Egyedi és kissorozatgyártásban az anyagfelhasználási normákat darabjegyzékben írják elő.Sorozat és tömeggyártás esetén szükség van az alkatrészenkénti anyagfelhasználási normákra és az anyagszükségleti jegyzékre.

AZ ANYAGELLÁTÁSI MÉRLEG Rendeltetése ,hogy a vállalat anyagszükségletét anyagfajtánként (egy adott tervidőszakra) egybevesse a fedezeti forrásokkal. E mérleg összeállitásához meg kell tervezni : 1.)A tervidőszak anyagfelhasználási szükségletét 2.)A tervidőszak nyitó és záró készletét 3.)A beszerzendő anyagmennyiséget ANYAGKÉSZLETEK TERVEZÉSE Az anyagkészlet nagyságát a termelési terv teljesitéséhez szükséges anyagok mennyisége,az anyagok beérkezésének gyakorisága,pontossága és megbízhatósága szabja meg.

RAKTÁROZÁS SZERVEZÉSE ANYAGÁTVITEL Meg kell szervezni az anyagok raktározás ellőti átvételt.Ez a beérkező anyagok mennyiségi és minőségi ellenőrzésből áll. RAKTÁRI NYIVÁNTARTÁS A zavartalan termelés biztosításának érdekébe állandoan kellően tájékozva kell lenni a raktárkészlet állományáról.A számítogépes anyagkezelés idejében ez már nem jelent gonot.


ANYAGOK ELŐKÉSZÍTÉSE Mielőtt az anyagokat üzem részére kiadnák,szükség lehet külömböző előkészítő munkára (darabolás,szabás stb).Ilyenkor létesíteni kell egy daraboló részleget ami szervezetileg a raktárhoz tartozik. ANYAGOK KIADÁSA Az anyagkiadás ügyviteli formája az anyagkiadási tervlap alapján történik.Ezen fel van tüntetve a mennyiség és a kiadás idöpontja .A tervlapokat anyagfajtánként kell kiállítani.

A RAKTÁR FOGALMA Egy meghatározott terület vagy helység amely az anyag elhelyzésére és megőrzésére szolgál. A raktárokat a bennük tárolt árú alapján fel lehet osztani : 1.)AZ ÁRÚ TERMÉSZETE SZERINT (romlandó vagy nem) 2.)ALAKJA SZERINT (darabos vagy ömlesztett) 3.)EREDETE SZERINT 4.)NYERSANYAG 5.)KÉSZÁRÚ stb.


TERMELÉSI TÍPUSOK A termelési típusokat az egy termelési ciklusban készülö termékszám alapján különböztetjük meg. A termelési típusok a következők: 1.)EGYEDI GYÁRTÁS 2.)SOROZAT GYÁRTÁS 3.)NAGYSOROZAT GYÁRTÁS 4.)TÖMEGGYÁRTÁS EGYEDI GYÁRTÁS Egy gyártási ciklusban csak egy termék készül.A következő termék gyártása csak akkor kezdődik el ha az előző termék gyártása befejeződött.Minden termék legalább egy kis mértékben eltér az előzőtől.A termelés ismert vevő számára készül,tehát az egyedi gyártást a megrendelés indítja el. Minden egyes termékhez új előkészületet kell elvégezni (szerszám,anyag,munkahely,esetleg munkaszervezés stb) ami rendkivüli mértékben megdrágítja és meghosszabbítja a termelési folyamatott. Az egyedi gyártásban dominálnak a magasszakképzett és tapasztalt munkások mert csak ők képessek az állandóan változó feltételeknek megfelelni. A géppark főleg egyetemes gépekből áll mert ezek alkalmazkodóképessége a legnagyobb.Az egyetemes gépeket magasszakképzett munkások műkődtetik, de termelékenységük alacsony. A műszaki-technológiai dokumentáció kidolgozása nem részletes.Ennek több oka van.A magasszakképzett munkásnak nincs is szüksége rá , csak egyszer használná , valamint a dokumentáció részletes kidolgozása nagyon megdrágítaná és meghosszabbítaná az amúgy is nagyon hosszú és költséges termelési folyamatot. Egyedi gyártásban készűlnek a következő termékek: prototípusok,különleges szerszámok,hídak,épületek,hajók,űrkutatási eszközök,F-1 autók,különleges ki-berakodási eszközök,különleges hangszerek stb. Vannak olyan termékek (nem is kis számban) amelyeknél nehéz megmondani hogy egyedi vagy sorozatgyártásról van e szó.Ilyenek például a nagyon drága gépkocsik,repülögépek,jahtok stb.Itt az alaptermék tulajdonképen a sorozatgyártás terméke,de sok jellemző egyedi gyártásra utal.Pl. a termékek rendelésre készűlnek , kisebb nagyobb mértékben eltérnek egymástól.A lehetséges (megrendelhető) eltérésekről a gyártócégnek általában listája van.


BELSŐ SZÁLLÍTÁS FOGALMA:A belső szállítás a termelési folyamat része.Magába foglalja a munka tárgyának a munka eszköznek és a munkásoknak aszállítását a gyáron belül. Függetlenül a szállítóeszköztől a belsőszállítás mozgása lehet egyenes és görbevonalú.Az egyenesvonalú mozgások lehetnek vízszintesek,függőlegesek és ferdék a görbevonalú mozgások pedig összetettek.A belső szállítás legnagyobb része az anyagmozgatásra vonatkozik. Anyagmozgatáson mindenféle anyagoknak és árúknak (nyersanyag,félkész vagy készárú,szilárd,cseppfolyós vagy gáznemű) vízszintes,függőleges vagy a kettőnek eredője irányában bármilyen arra alkalmas eszközzel,berendezésselvaló mozgatását,emelését,fel,le vagy átrakását értjük. Anyagmozgató eszköz,berendezés minden olyan szerkezet,amely alkalmas anyagok és árúk fenti értelemben való mozgatására. Ömlesztettnek akkor nevezzük az anyagot ha laza,poros,szemcsés vagy darabos szerkezetű,mint a cement,homok,gabonafélék,összetört forgács szén stb. Darabárún értünk minden olyan árút,amely mint egy-egy önálló egység szállítható,mozgatható. AZ ANYAGMOZGATÁS TERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI A gépgyártásban egy tonna késztermékhez ötven tonna anyagot kell megmozgatni.A termékek önköltsége közel egyenesen arányos az anyagoknak mozgatási költségével. Az anyagmozgatás tervezésének célja a gyártáshoz szükséges nyersanyagnak,félkészterméknek,készárúnak egyik munkahelyröl a másikra a lehető legrövidebb úton való szállítására a legkevesebb rakodással anélkül,hogy az anyagmozgás iránya hurkokat képezne. Fontos,hogy az anyag idejében a megfelelő munkahelyre vagy a tárolási helyre. A gyártás technológiáját úgy kell megtervezni,hogy az anyagok mozgatási igénye minimális legyen és könnyen gépesíthető,esetleg automatizálható. AZ ANYAGMOZGATÁS MÓDJA ÉS MEGTERVEZÉSE Az anyagmozgatás részére megfelelő terepet , útvonalat , pályákat,ezeken megfelelő szilárd,egyenletes keménységű út és padlóburkolatot kell választani.A gyártelepek és ezen belül az üzemek úthálózatát úgy kell megtervezni és méretezni,hogy az anyagok és árú,a személyforgalom biztonságossan legyen lebonyolítható.Kötelező a műhelyeken belül a szállítási útvonalakat megjelölni és szabadon kell hagyni. Az anyagmozgatást emberi,kézi erővel vagy gépi úton végzik.Emberi erővel történő szállítás lehet egyéni vagy csoportos,végezhetik szabadkézzel(ma már ritkán),segéd-és szabad vagy kötött pályán gördülő szállítóeszközzel.


A géppel való szállítás végezhető helyhez kötött,korlátozott és korlátozatlan hatósugarú anyagmozgató szállítóeszközzel.Lehet szabálytalanul és szabályosan imétlődő,szakaszos és folytonos. GÉPGYÁRAK ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEI 1.)Függőleges irányba mozgató és emelőberendezések : -

emelőcsiga és csigasor,csörlő,kézi és gépi mozgatású felvonó(helyhez kötött) billenő felvonó elevátor

2.)Főleg vízszintes irányba mozgató és szállítóberendezések : -

taliga targonca,magánjáró targonca vontató csővezeték

3.)Függőleges,vízszintes és a kettő eredője irányában mozgató,emelő és szállítóberendezések : -

csúzda felvonó emelő targonca hordozható emelők (elevátorok) darus targonca konvejor,szállítószalag vagy lánc,szegélyes,keresztrudas,vödrös,lengővödrös,hordós stb. DARUK : - forgó,kézi és gépi mozgatású - aluról vezérelhető - egypályás - felsőpályás híddaru,futódaru,portáldaru - síndaru


A SZERSZÁMELLÁTÁS SZERVEZÉSE Az évi termelési terv alapján meg vannak határozva a termelési feladatok.A termelési feladatok elvégzéséhez okvetlenül szükség van megfelelő szerszámokra is.Ezek lehetnek szabványos és különleges (speciális) szerszámok.A szerszámszükséglet vonatkozik az új és a termelésben levő termékekre egyaránt. Különleges szerszámokat akkor kell alkalmazni ha a munkafeladatot nem lehet szabványos szerszámal elvégezni ,vagy ha gazdaságilag indokolt(jelentősen növeli a termelékenységet). A különleges szerszámot meg kell tervezni és le kell gyártani.Egyedi gyártásban készűl,ezért nagyon költséges és igényes a legyártása. A SZERSZÁMOK KARBANTARTÁSA-ÉLESÍTÉSE Egy szerszám élettartama függ a szerszámot használó munkástól és a szerszámot karbantartó és élesítő munkástól is. A gyárak legnagyobb részében a szerszámélesítés külön műhelyben történik.A műhely el van látva megfelelő gépekkel és szakmunkásokal.A legjobb megoldás a központi karbantartás élesítés. ELŐNYEI : - könnyebben bitosíthatók a korszerű gépek - a termelőmunkás tökéletes kiszolgálása - csökkenti a szerszám felhasználást - gazdaságos stb. A SZERSZÁMOK RAKTÁROZÁSA ÉS A MUNKAHELYEK ELLÁTÁSA A SZERSZÁMELLÁTOK ELHELYEZÉSE A központi szerszámellátót mindig a forgácsolóüzem épületében kell elhelyezni.Fontos,hogy közel legyen azokhoz a dolgozókhoz akiknek szükségük van a szerszámokra.Legcélszerűbb az elhelyezése a forgácsoló üzem közepén. A szerszámélező műhelyt a szerszámkiadó mellett kell elhelyezni.A két helyiség közvetlen kapcsolatát átadóablak biztosítja. A szerszákiadó szerszámot csak bárca (fém lapocska amin a munkás száma van feltüntetve) ellenében adhat kia dolgozónak.A dolgozó általában annyi bárcát ad be a kiadónak,ahány szerszámot kivételezett.A bárcát(vagy bárcákat) a dolgozó vísszakapja miután visszavitte a kivett szerszámokat a szerszámkiadóba.


KARBANTARTÁS SZERVEZÉSE A vállalatokban a karbantartó üzemnek a következő feladatai vannak : a vállalat gépeinek,berendezéseinek karbantartása,ezek korszerűsítése,különleges berendezések,célgépek készítése,műszerek karbantartása,emelőgépek karbantartása,energiatovábbító hálózat üzemeltetése és karbantartása. A szervezési struktura alapján a karbantartói tevékenység több féle képen felosztható-ábra. TERVSZERŰ PREVENTÍV(MEGELŐZŐ) KARBANTARTÁSI RENDSZER A termelőrendszerek műszaki szempontból egyre összetettebbek,termelékenyebbek ezért karbantarásuk mind fontosabbá válik.


KARBANTARTÁSI TEVÉKENYSÉG VÁZLATOS BEMUTATÁSA:

KARBANTARTÁSI TEVÉKENYSÉG

A TEVÉKENYSÉG JELLEGE

KÖZVETLEN KÖZVETETT

CÉLJA MEGELŐZŐ KOREKTÍV

KOMBINÁLT METODOLÓGIÁJA NEMTERVSZERŰ

TERVSZERŰ RENDELKEZŐ FORRÁSOK ALAPJÁN

AZ ÁLLAPOT ALAPJÁN

FEDEZETE FOLYAMATOS

FELÚJÍTÓ

A


A.)A tevékenység jellege alapján : 1.)KÖZVETLEN KARBANTARTÁS A közvetlen karbantarás alatt azokat a tevékenységeket értjük amelyeket magán a műszaki berendezésen(gépen), hállózaton végzik. 2.)KÖZVETETT KARBANTARTÁS A közvetett karbantartás esetén a tevékenységeket nem magán a műszaki végzik. pl. alkatrész gyártás. B.)A tevékenység célja alapján :


1.)MEGELŐZŐ (PREVENTÍV) KARBANTARTÁS Célja,hogy lehetetlenné váljon a berendezés meghibásodása.A vitállis alkatrészeket egy bizonyos munkaóra után újjakra cserélik mielőtt meghibásodnának. 2.)KORREKTÍV KARBANTARTÁS Célja visszaállítani a meghibásodás előtti állapotot. C.)A metodológia alapján : 1.)NEMTERVSZERŰ KARBANTARTÁS A karbantartás nem terv alapján történik hanem időröl időre. 2.)TERVSZERŰ KARBANTARTÁS A karbantartás előre elkészitett terv alapján történik. 3.)RENDELKEZŐ FORRÁSOK ALAPJÁN A vállalat pénzügyi helyzetétől függően. 4.)AZ ÁLLAPOT ALAPJÁN A karbantartási tevékenységet akkor végzik ha úgy mérik fel,hogy arra szükség van. D.)A fedezet alapján : 1.)FOLYAMATOS KARBANTARTÁS A folyamatos karbantartás magába foglaja a periodikus ellenőrzéseket,tisztitásokat,kenést,javításokat,cseréket.A forgóeszközökből fedezik.A felújítások mellett a karbantartó üzemek jelentős munkaterülete a berendezések folyamatos karbantartása és vizsgálata.E szolgálat feladata a gépek,berendezések központi kenése ,szíjak cseréje,csapágyak cseréje,a váratlan géphibák kiküszöbölése,és az időszakos vizsgálatok elvégzése.A folyamatos karbantartó részleg a vizsgálatok a termelési osztály programrészlege által összeállított ciklus terv alpján végzik. A javításokat ugyanez a részleg szükség szerint végzi.Az elvégzett javításokról és vizsgálatokról jelentést készítenek,a jelentéseket a nyivántartó rendszerezi és örzi.Ezeket az adatokat felhasználják az új javítási tervek készítésekor.A karbantartók létszámát tapasztalati adatok alapján lehet meghatározni. 2.)FELÚJÍTÓ KARBANTARTÁS A felújító (beruházó) karbantartás nagy( terjedelmes) és költséges felújításokat jelent.Az ilyen karbantartást az amortizációs alapból fedezik


MUNKAHELY CÉLSZERŰ ELRENDEZÉSE A munkahely célszerű elrendezése a mozdulatok kényelmet,kisebb fizikai igénybevételt és figyelmét,rövidebb végrehajtási időt eredményez. A MUNKAHELY ELRENDEZÉS SZABÁLYAI 1.)Az anyagok,szerszámok és segédeszközök lerakási helye legyen állandó,hogy megszokhassuk,a szükséges mozdulatok is megszokottá váljonak.A mozdulatok “automatizálódnak”. 2.)Helyükön a tárgyak legyenek előkészített helyzetben,hogy a többi közül szemmel és kézzel történő megkeresésükhöz csak rövid idő kelljen. 3.)A munka alatt a tevékenységek nagy részét az optimális látási viszonyok területén és a két kéz optimális hatósugarán belül kell elvégezni.

A fej vagy szemgolyó elfordítása nélkül a két kéz mozdulatai abban a térségben figyelhetők meg,amelyet két,a test szimmetriasíkjával 30fokos szöget bezáró sík határoz meg.Ebben a térségben a legjobb látási viszonyok a-képen távolsága a szem akkomodációjától függ és személyenként kísérlettel kell megállapítani.

A kezek optimális hatásterületei : a.)NORMÁLIS MOZGÁSI ÖV Ez alatt azt a területet értjük,amelyet az alsókart könyök körül elforgatva tenyerünkel leseperhetünk. b.)MAXIMÁLIS MOZGÁSI ÖV Ez alatt pedig azt a területet étrtjük , amelyet leseperhetünk a tenyerünkel ha lazán kinyújtott karunkat váll körül elforgatjuk. A megfogandó tárgyakat,a gépek kezelő szerveit (fogantyúkat,gombokat stb.) legjobb a normális mozgási övben elhelyezni.Szükség esetén ezek elhelyezhetők a maximális mozgási övben.A munkahelyet úgy kell megszervezni,hogy a legfontosabb tevékenységek a két kéz normális övének és az optimális látási viszonyok mezőjének közös metszetében legyenek.Ezt tudja a munkás


legjobban figyelni , és itt van minden leginkább kézügyében. 4.)A két kéz mozgási övezetében a tárgyakat a mozdlatok legjobb sorrendjében kell elhelyezni.Legközelebb azt , amelyet előbb kell megfogni,legtávolabb az utolót amellyel dolgzni fogunk. 5.)A munkadarabokat lehetőség szerint szállítsuk csúzdán , görgősoron stb.,a munkahelyre a megfelelő magasságba és helyzetben,hogy további emelésre és forgatásra ne legyen szükség.A művelet befejezésekor a munkadarabot lehetőleg automatikus feloldók,kidobók távolítsák el. 6.)Amennyiben a munka állva is ,ülve is elvégezhető,ülő munkához legyen megfelelő magasságú (állítható) szék és lábdeszka (támasz) . 7.)Szerszámgépek elé helyezzünk a dolgozó termetének megfelelő dobogókat. 8.)A munkahely világítása legyen megfelelő erősségű.A munkahely megvílágításához kisfeszültségű áramot szabad csak használni. 9.)A munkahelyet és környékét a szakirodalom által ajánlott színüre kell festeni, hogy a szemnek és az idegrendszernek megnyugtató legyen,valamint a látási viszonyokat is javítja. 10.)Optimális legyen a hőmérséklet,nedveségtartalom és a szellőztetés. A kézi szerszámok és felszerelések ésszerű kialakítása (ergonómia) a mozgások gazdaságosságát és kisebb fokú fáradást eredményezík. A SZERSZÁMOK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI : 1.)Mínél több szerszámot vonjumk össze egy szeszámba,ha azzal még könnyen lehet dolgozni. 2.)A kézi szerszámok ne legyenek túlméretezve (ne legyenek nehezek és így fárasztók). 3.)Olyan gépen,amelyet ujjakkal kezelnek,a terhelést az ujjakra teljesítőképeségüknek megfelelően kell elosztani. 4.)Fogantjúk , nyelek markolatát kellő nagy felületűre kell kialakítani,hogy nagy erő kifejtésekor szoritásnál a tenyéren kis felületi nyomás ébredjen. 5.)Kézi kereket,emeltyűket úgy kell elhelyezni,hogy a lehető legkisebb helyváltoztatással és a legnagyobb mechanikai hatásokkal lehessen kezelni.


MOZDULATTANULMÁNYOK A kézi munka általában több egymást követő mozgásciklusból áll.A ciklusok aránylag kevés,állandóan visszatérő mozdulatelemekből tevődnek össze.A szakirodalom 18 mozdulatelemet különböztet meg.A mozdulattanulmányok célja megtalálni a mozgások leggazdaságossabb és leghatékonyabb formáját,ami kedvezőbb fiziológiai hatású,megkönnyiti és leröviditi a munkát. A mozdulattanulmányok eredményei és a belőlük megállapitott törvényszerűségek útmutatást adnak a két kéz helyes alkalmazására a munkában,a munkahely célszerű elrendezésére és a kézi szerszámok és egyéb felszerelések ésszerű kialakítására. A kéz mozgásáinak helyessége a fizikai és fiziológiai igénybevétel csökkenését, a munka elvégzéséhez szükséges idő rövidülését eredményezi.

A HELYES KÉZMOZDULATOK ELVEI 1.)A kéz mozdulatai minimális hosszúságúak legyenek. 2.)A mozgások folyamatosak legyenek . 3.)A kéz mozgásai legyenek íveltek.A szögletes,hirtelen iránytváltoztató egyenes mozdulatok fárasztók és nehezen ellenőrizhetők. 4.)Előnyös,ha mindkét kéz egyszerre dolgozik,egyszerre kezdje meg,és egyszerre fejezze be a mozgást. 5.)Ha a két kéz egyerre dogozik,akkor mozgásuk lehetőleg legyen szimmetrikus és ellentétes irányú. 6.)A kis izmok működtetése kevésbé fárrasztó,mint a nagy izmoké.Ezért a mozgás mennyiségét a lehető legkisebbre,a mozdulatot a legalacsonyabb fokúra kell választani,hogy ne kelljen a nagy izmokat mozgatni.A mozdulatok fokozatai,ujjak,ujjak és csukló,ujjak csukló és alsókar,ujjak csukló alsó és felsőkar,ujjak csukló alsókar felsőkar és derék mozgatása.A munka elvégzésekor a nagyobb izomra essék a terhelés. 7.)A testi munkát célszerű kisebb erővel és inkább nagyobb sebességgel végezni,az izomzat annál gyorsabban kerül nyugalmi állapotba,minél sebessebb volt a mozgás. 8.)Meg kell állapítani minden mozgás optimális sebességét,amelynél legnagyobb a hatásfoka. 9.)A szabad,lendületes mozgás erősebb,hatékonyabb és pontosabb,mint a kötött pályájú,túlzott ellenőrzéssel korlátozott mozgás.


10.)A mozdulatok sorrendjét úgy kell megválasztani,hogy a mozgás legyen ritmikus és váljék megszokottá. 11.)A mozdulatok a mozgásciklusban legyenek változatosak,hogy ne váljanak unalmassá. 12.)A kezeket mentesítsük olyan munkától , amelyet a láb (pl. pedállal)vagy más testrész mozgásával elvégezhetünk.


GYÁRTÁSTERVEZÉS ALAPFOGALMAK Gyártástervezés : Gyártástervezésen a gyártási folyamatok megtervezését értjük.A terveket írásban és rajzban adjuk meg és a gyártás irányítására használjuk. Gyártási folyamat : A gyártási folyamat alatt a gyári termelés mindazon tevékenységek összeségét értjük,amelyekre szükség van közvetlenül vagy közvetve az anyagok kész termékké való átalakításához. Ezek a következők :műszaki és ügyviteli előkészítés,a technológiai folyamat műveletei,ellenőrzések,szállítások és raktározások. Technológiai folyamat : A technológiai folyamat a közvetlen megmunkálások(műveletek) összesége. Munkamenet : Munkameneten a technológiai folyamat meghatározott módon rendezett műveleteit értjük. Ha csak a műveletek sorrendjét adjuk meg , akkor MŰVELETI SORREND a neve. Művelet : A művelet a technológiai folyamat olyan része,amelyet önmagában befejezettnek tekintünk,külön tervezzünk meg,és amelyet egy munkás vagy meghatározott létszámú munkáscsoport egy munkahelyen,egy munkadarabon vagy több munkadarabon megszakítás nélkül végez. A művelet lehet a munkadarab alakváltoztatása vagy fizikai tulajdonságainak változtatása,vagy pedig szrelési munka. Műveletelem : A műveletelem a műveletnek az a legrövidebb része,amelyet a művelet megtervezésekor külön elemezünk. Lehet pl. egy mozdulat,vagy több mozdulatnak ugyanabban a sorrendben ismétlődő sorozata.


Fő műveletelem (technológiai műveletelem) : Az az idő ami alatt a munkadarabot alakítjuk. Mellék műveletelem : Az az idő amire közvetve szükség van az alakításhoz (pl. a munkadarab befogása,a gépindítás,mérés,szerszámcsere stb). Befogás : A műveletnek azt a részét,amelyet a munkadarabnak a szerszámgépre való egyetlen befogása alkalmával elvégezhetünk,művelettervezéskor különválasztjuk és első,második stb. Befogásl jelöljük.A befogás tehát a műveletelemkenek egy csoportját jelenti. Ahelyett,hogy a munkadarabot többször befognánk a gépbe (ezt több ok miatt is kerülni kell,.pontosság csökkenés,időveszteség),előnyösebb,ha egy-egy felfogásban minél több megmunkálást végzünk el a munkadarabon.Ehhez minél több helyzetet kell létrehozni a munkadarab és a szerszám között(pl.többkéses késtartóval,revolver fejjel stb.).Ezeket első , második stb. HELYZETTEL (POZICIÓVAL) jelöljük a műveletterven. (FALI SLIKA) A MUNKAIDŐ FELOSZTÁSA

M U N K A I D Ő

ELŐKÉSZÜLETIBEFEJEZÉSI IDŐ

D A R AB I D Ő

ALAPIDŐ

F Ő I DŐ

MELLÉKIDŐ

GÉPI VAGY KÉZI

GÉPI VAGY KÉZI

ELŐKÉSZÜLETI-BEFEJEZÉSI IDŐ (jele

PÓTLÉKOK

MUNKAHELY KISZOLGÁLÓ IDŐ

t)

MŰSZAKI

e


PIHENÉSI ÉS TERMÉSZETES SZÜKSÉGLETEKRE FORDÍTOTT IDŐ

SZERVEZÉSI

A munkafolyamat,a munkás,a munkahely,a gép,a szerszám,az anyag előkészítésére és az eredeti állapotba való visszahelyezésére szükséges idő. Ezek az idők sorozatként csak egyszer jelentkeznek.Ha a sorozat n – darabból áll egy munkadarabra ez az idő . DARABIDŐ (jele

t

)

d

A technológiai feladat elvégzéséhez szükséges idő. ALAPIDŐ (jele

t

)

da

A darabidőnek a megmunkálás zavartalan elvégzéséhez szükségs része.

FŐIDŐ (jele

t

f

)

A főidő az alapidőnek az a része,amely alatt a munkadarabon alakítás vagy állapotváltozás történik. MELLÉKIDŐ (jele

t

m

)

A főidő állandó kisérője.Minden munkadarabnál ismétlődik(ilyen pl.a munkadarab befogása,a szerszám fogásvételre állítása,a gépinditás,a mérés stb.). A darabidő az alapidőböl és a pótlékokból áll.A pótlékok munkahelykiszolgálási időre,pihenésre és természetes szükségletekre forditott időre bonthatók. MUNKAHELYKISZOLGÁLÁSI IDŐ (jele

t

k

)

Ezt az időt a dolgozó a munkahely gondozására és üzemképes állapotban tartására fordít.Két időcsoportra osztható: műszakira és szervezésire. MŰSZAKI KISZOLGÁLÁSI IDŐ (jele

t

km

)

Ide tartozik a szerszámcsere,a gép utánállítása,a forgács eltávolítása stb. SZERVEZÉSI KISZOLGÁLÁSI IDŐ (jele

t

ksz

)

Ez az idő a műszakváltásal kapcsolatos időkből áll (pl. a szerszámok előkészítése,helyrerakása,a gép tisztitása és olajozása,munkaátadás-átvétel stb.).

PIHENÉSRE ÉS TERMÉSZETES SZÜKSÉGLETEKRE FORDITOTT IDŐ


(jele

t

p

A pótlékokat a darabidő kiszámításakor az alapidő százalékában adják meg és k illetve p szorzótényezőként fejezik ki.

t t

k p

t  t   p  t  p  t  t 

 k  t da  k  da

f

m

f

m

AZ IDŐNORMA SZÁMÍTÁSA Egy sorozat elkészítéséhez szükséges idő :

t

sor

 te  n  td

Darabidő :

t t t t d

f

m

km

 t ksz  t p

--------------------------------------------------------------------------------------------------Gyártási terv : A gyártási terv a teljes gyártási folyamat összes tevékenységének terve,a műveletek tervein tűlmenően tartalmazza a műszaki ellenőrzéseket,a szállításokat,a raktározásokat,a gépek és berendezések elrendezését,az energia ellátást stb. Műveleti utasítás : A műveleti utasítás a műveleterv alapján,minden műveletre külön ügyviteli okmányként elkészített végrehajtási utasítás. ----------------------------------------------------------------------------------------------------


)

A VÁLLALAT MŰKŐDÉSÉNEK GAZDASÁGI MUTATÓI Minden vállalat célja a maximális nyereség megvalósítása,ez közvetve azt jelenti,hogy a költségcsőkkentés is a fő céljai között van. A vállalatok műkődésük során termelési elemeiket elhasználják ( A TERMELÉSI ELEMEK ALATT A MUNKÁT,A MUNKA TÁRGYÁT ÉS MAGÁT A MUNKÁT ÉRTJÜK).Ezt az elfogyasztott,elhasznált termelési elemeket a vállalatnak állandóan pótolni kell.A pótlást a befektetésen keresztül valósítja meg. A termelési elemek fogyását két féle fejezhetjük ki : 1.)TERMÉSZETES EGYSÉGEKBEN (ahogy valóban fogynak) 2.)ÉRTÉKBEN-PÉNZBEN Az első esetben RÁFORDÍTÁSOKRÓL beszélünk a második esetben pedig KÖTSÉGEKRŐL.Mindkét elszámolási módot használják a vállalato,mert mindkettőnek megvannak az előnyei. A ráfordítások esetén pontosan tudjuk,hogy melyik termelési elemből mennyi fogyott (anyagfajták,munka,munkaeszköz). Az értékben történő elszámolásnak az előnye,hogy összeadható és így kiszámíthatóvá válik az önköltségi ár. RÁFORDÍTÁSOK A ráfordításokat a termelési elemek alapján szokták felosztani.Fizikai egységben határozák meg (pl. darabszám,köbméter,négyzetméter,folyóméter,kg stb.).

RÁFORDÍTÁSOK

MUNKATÁRGY

MUNKAESZKÖZ

MUNKA

ALAPANYAG

FIKAI ELHASZNÁLÓDÁS

KÖZVETLEN TERMELŐ MUNKA

SEGÉDANYAG

GAZDASÁGI ELHASZNÁLÓDÁS

REZSIANYAG


SEGÉD TERMELŐ MUNKA

ELŐKÉSZÍTÉSI -BEFEJEZÉSI MUNKA

K Ö L T S É G E K Amennyiben a termelési elemek felhasználását értékben(pénzben) fejezzük ki költségeknek nevezzük őket. A költségek felosztása több képen történhet : 1.)TERMELÉSI ELEMEK SZERINT : a.)ANYAG b.)MUNKAESZKÖZ c.)MUNKA 2.)KELETKEZÉSI HELYÜK SZERINT : a.)KÖZVETLEN b.)KÖZVETETT 3.)TERMÉK (ILLETVE SZOLGÁLTATÁS) MENNYISÉG SZERINT : a.)ÁLLANDÓ b.)VÁLTOZÓ c.)VISZONYLAGOSSAN ÁLLANDÓ

A legfontosabb felosztása a költségeknek a termékmennyiség szerinti felosztás.Itt azt vizsgáljuk, hogy hogyan hat a termék illetve szolgáltatás mennyiség a költségekre. ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK Az első csoportba azokat a költségeket soroltuk melyeknél semmilyen változást nem okoz a termékmennyiség változása.Ezek a költségek változatlanul jelen vannak akkor is ha semmilyen termelés nem folyik a vállalatban. GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS :



ARÁNYOS KÖLTSÉGEK


VISZONYLA GOSAN ALLANDO KÖLTSEGEK


AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSA A gazdasági gondolkodás költségekben való gondolkodás.A löltségszámítás tehát nem más mint gazdasági mérlegelés.Ki kell választani a vállalat számára legmegfelelőbb beszerzési,gyártási valamint értékesítesi változatot. Az önköltségben a műszaki előkészítés és a termelési színvonal egyaránt tükröződik.A gazdasági versenybe döntő tényező az alacsony önköltségi ár.Meghatározó tényezője a versenyképpeségnek (a minőség mellet) és a nyereségnek (profitnak). GYÁRTMÁNYKÖTSÉG (ÖNKÖLTSÉG) :

Az önköltség(ár) alatt azoknak a költségeknek összeségét értjük amelyek szükségessek egy gyártmányegység előállításához(mennyibe került a gyártócégnek). ELŐKALKULÁCIÓ :

Az önköltégi ár meghatározása ún.ELŐKALKULÁCIÓVAL kezdödik.Itt különböző normákat,interpolációs összefüggéseket és műszaki becsléseket használnak.Az előkalkulációt tehát a gyátrás beinditása elött végzik.Ha az előkalkuláció olyan eredményt mutat ,hogy nem tudunk világpiaci áron dolgozni,lemondunk a további tervezgetésről.Ellenkező esetben lépéseket teszünk a gyártás megvalósításának érdekében. KÖZBENSŐ KALKULÁCIÓ :

A kozbenső kalkuláció a gyártási folyamat alatt készül.Részben a már meglevő,részben a várható kötségekre támaszkodik.Feladata – különösen hosszú átfutású termékeknél a költségek alakulásáról való menetközbeni tájékoztatás.A közbénső kalkuláció lehetőséget biztosit a vállalatnak az operatív(végrehajtó) beavatkozásra amennyiben a költségek nem a tervezett írányba haladnak. UTÓKALKULÁCIÓ :

Az utókalkuláció a késztermék tényleges önköltségének megállapítása.Ezt a kalkulációt már a valoságos(megvalósitott) költségek alapján végzik termelési bizonylatok alapján.Az utókalkuláció ellenörzi a mevalositott kiadásokat és alklmat ad a megtakarításokra is mert így kimutathatók a műszaki,gyártásszervezési és végrehajtási hibákból keletkezett többletköltségek.


AZ ÖNKÖLTSÉG SZERKEZETE

KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK :

A közvetlen szó azt jelenti , hogy közvetlenül a gyártmányal kapcsolatos.Ezek a költségek a termékmennyiséggel egyenes arányban változnak.Közvetlenül tervezhetők,elszámolhatók és ellenőrizhetők.A közvetlen anyagköltség részletes kalkulációja csak a szerkesztési és technológiai dokumentáció(darabjegyzék,műveletterv) normaértékei alapján végezhető el. KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSOK :

Amennyiben a szerkesztési és technológiai dokumentáció nem áll teljesegészében rendelkezésre , végezhetők un. közelítő számítások.Ide tartoznak az összehasonlító becslés és az interpolációs kalkuláció. Összhasonlító becslést rendszerint egyedi gyártásban alkalmaznak , mert a gyártmány műszaki adatai csak vázlatosan ismertek. Az osszehasonlító becslés lényege , hogy a gyártandó termék várható mérete,súlya,teljesítménye,szerkezeti hasonlósága alapján a már korábban előállított hasonló gyártmany közötti összefüggésekből vonnak le következtetéseket egyes költségek nagyságára. Az interpolációs kalkulációt főként a bérköltséget és a közvetett költségeket határozzák meg megközelítőleg. KÖZVETLEN ANYAGKÖLTSÉGEK :

A gyártmány közvetlen anyagköltsége két féle anyagköltségből áll : 1.)a gyártmányba építendő beszerzett alkatrészek és szerelvények értékéből és 2.)a saját előállítású alkatrészek anyagköltségéből KÖZVETLEN BÉRKÖLTSÉGEK :

A közvetlen bérköltségek alatt a közvetlen termelőmunkát végző dolgozók bérét értjük . GYÁRTÁSI KÜLÖNKÖLTSÉGEK :


Ide tartoznak pl. a szabadalmi díjak,az idegen vállalatok által leszámlázott tervezési költségek , a gyártmányfejlesztésre és a prototípusra forditott költségek és általában mindazok a közvetlenül elszámolható költségek amelyek a közvetlen anyagok vagy bérek közé nem sorolhatók,ide tartoznak a speciális(különleges) szerzsámok tervezési és előállítási költségei. REZSI KÖLTSÉGEK :

A rezsi költségek a közvetett költségek csoportjába tartoznak , mert nem lehet öket közvetlenül kötni a termékhez (nem tudjuk pontosan,hogy melyik termék idészte elő öket). Üzemenként szokták öket vizsgálni ezért üzemi költségeknek is szokták öket nevezni.Feloszthatók üzemeltetési és általános üzemi költségekre. ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK :

Ide tartoznak: vilany,gáz,víz,univerzális szerszám fogyasztás,a szerszámok élezése és javítása,az üzembetartást végző dolgozók pl.beállítók bére,az e célra felhasznált segédanyagok,a berendezések karbantartása,értékcsökkenési leírás stb. ÁLTALÁNOS ÜZEMI KÖLTSÉGEK :

Ide tartoznak az adott részlegben folyó gyártás irányításának költségei (műszaki valamint adminisztratív állomány),munkavédelmi költségek,az üzem fűtése,víz ellátás,világitási hálozat karbantartása és értékcsökkenése stb. A VÁLLALAT ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI :

Ide tartoznak azok a kültségek melyeket nem lehet közvetlenül egy bizonyos Részletesebben : az igazgatási és gazdasági költségek,raktározási költségek,adók és illetékek,az általános igazgatási és termelési célokat szolgáló állóeszközök karbantartása és amortizácója,hiányok,bírósági költségek,kötbérek stb.


A REPRODUKCIÓ GAZDASÁGI ELVEI Már emlitettük,hogy a vállalat fő célja a minnel nagyobb nyereség.A nyereség(profit) nagysága valoban a lefontosabb gazdasági mutató,még semm mond eleget egy vállalat eredményes működéséről és különösen lehetőségeiről(tartalékokról). A vállalt gazdálkodása állandó elemzések tárgya a jobb eredmények elérése céljából.Hogy még több mérhető elem (eszköz) legyen a kezünkben a termelési és gazdasági eredmények elemzésére ,létrejöttek a gazdasági elvek.A termelési elemeket (a munka,a munka tárgya és a munkaeszköz) ésszerűen kell használni.Amennyiben a gazdasági elveket hatékonyan betartjuk, megfelelő termelési eredményeket fogunk elérni.Az alapvető gazdasági elv azt modja,hogy minimális befektetésel minnel nagyobb eredményt kell elérni.Ez az alapvető gazdasági elv fel van bontva három parciális elvre.Ezek a következők : 1.)TERMELÉKENYSÉG 2.)GAZDASÁGOSSÁG és 3.)JÖVEDELMEZŐSÉG TERMELÉKENYSÉG A termelékenység az előállított termékmennyiség és a munkaráforditás hányadosa.

TERMELÉKENYSÉG 

TERMÉKMENNYISÉG MUNKARÁFORDÍTÁS

A munkaráfordítás helyet gyakran a termékek előállitásához szükséges munkaidőt használják :


TERMÉKMENNYISÉG SZÜKSÉGES IDŐ

egy termékre is kiszámítható :


TERMÉK MUNKARÁFORDÍTÁS

A termelékenységet befolyásoló tényezőket két csoportba oszthatjuk : 1.)MŰSZAKIAKRA és


2.)SZERVEZÉSIEKRE


A termelékenységet befolyásoló műszaki tényezők : 1.) A TERMÉK TULAJDONSÁGAI 2.) A TECHNOLÓGIA JELLEGE 3.) A TERMELŐESZKÖZ JELLEMZŐI 4.) AZ ANYAG TULAJDONSÁGAI 5.) AZ ALKALMAZOTT SZERVEZÉSI MÓD 6.) TERMÉSZETI ÉS MŰSZAKI FELTÉTELEK A termelékenységet befolyásoló szervezési tényezők : 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)

A KAPACITÁSOK NEM TELYES KIHASZNÁLÁSA NEM OPTIMÁLIS ALKALMAZOTTI SZERKEZET A MUNKA INTENZITÁSA NEM OPTIMÁLIS AZ ANYAG ROSZ MINŐSÉGE ROSZ MUNKASZERVEZÉS NEM ÖSZTÖNZŐ JAVADALMAZÁS

GAZDASÁGOSSÁG A gazdaságosságon a termelés értékének és a összköltségnek a hányadosát értjük.

GAZDASÁGOSSÁG 

TERMELÉSÉRTÉKE ÖSSZKÖLTSÉG

A képletből látható,hogy nagyobb gazdaságosságot úgy érünk el ha növeljük a termelés értékét vagy csökkentjük a összköltséget.Nagyobb termelésértéket jobb minőséggel,a termék felismerhetőségével jó hírnével érhetünk el.A kisebb összköltség a kevesebb felhasznált termelési elemmel.


JÖVEDELMEZŐSÉG A jövedelmezőség a legfontosabb parciális gazdasági elv.Amennyiben a vállalat nyitott gazdaságban működik (pl. nincs túlzott védővámokkal ellátva) a leg reálisabb képet mutat a vállalat eredményeségéről-hatékonyságáról.Terészetesen a jövedelmezőség is csak akkor lesz jó ha a termelékenység és a gazdaságosság is magas színten van. A jövedelmezőség a nyereség és angazsált eszközök hányadosa.

JÖVEDELMEZŐSÉG 

NYERESÉG ANGAZSÁLTESZKÖZÖK

Az angazsált eszközökön a vállalatnak azokat az eszközeit értjük amelyeknek szerpük volt a nyereség megvalósításában.Ezeket az eszközöket feloszthajuk : 1.)ANGAZSÁLT ÁLLÓ és 2.) ANGAZSÁLT FORGÓ ESZKÖZÖKRE NYERESÉG  ÖSSBEVÉTEL  ÖSSZKÖLTSÉ G

A vállalat nyereségét úgy határozzuk meg , hogy egy időszak (hónap,negyedév,félév,év) összbevételéből kivonjuk a megfelelő időszak összköltségét.


TECHNOLÓGIAI DOKUMENTÁCIÓ A gyártás és művelettervezés során a gyártmányszerkesztéstől kapott dokumentáció alapján kell a gyártást irányító , technológiai tartalmú ügyiratokat elkészíteni , amelyeket a megfelelő szervek felé továbbítanak. Gyártási utasításokat tartalmazó ügyviteli jegyzékek : MŰVELETTERV : A művelettervező ezen rögzíti azokat a főbb adatokat,amelyek az egyes munkadarabok gyártási módját meghatározzák.Akkor használják,ha a munkadarab összetettsége,nagysága,méretei a művelet részletesebb kidolgozását teszik szükségessé.A művelettervet a technológus saját használatára készíti.Másolni és az üzem részére kiadni általában nem szokták. A műveletterven megkülönböztető jelzést kap a munkadarab felfekvésének,a szorítás irányának és a megmunkálandó felületnek a jelölése.A műveletterv rajzán csak azokat a méreteket kell megani,amelyek megvalósítása a művelet során történikA műveletterven meg kell határozni a szerszámgépet , amelyen a megmunkálás végezhető és a gyártóeszközöket.A technológiai adatok közül meg kell adni : a fogárcsolósebességet,fordulatszámot,előtolást,fogásmélységet,fogások számát stb. MŰVELETIRÁNYÍTÓ LAP : A műveletirnyító lap csupán a műveletek elnevezését sorrendbe tartalmazza.A műveletek elvégzéséhez szükséges technológiai adatokat nem tartalmazza.Feltünteti a szerszámgépet,az anyagnormát és az egyes műveletek elvégzéséhez szükséges idő és bérnormákat.A műveletirányító lap elkerül a munkahelyre. MŰVELETI UTASÍTÁS : A sorozatgyártásban használják.A dolgozó részére készül és minden műveletre külön-külön ábrával ellátot utasítás.Tartalmazza az anyagnormát és az időnormát. MŰVELETI ÉS MŰVELETELŐZÉSI SORREND : A művelettervben megadott sorrend megváltoztatható.A sorrendváltozást külön nyomtatványon adják ki. SZERSZÁM VAGY KÉSZÜLÉKSZERKESZTÉST KÉRŐ LAP : Ezzel a dokumentummal éretsíti a műveletervező a szerszámtervezést,hogy az adott művelethez készülék vagy szerszám szükséges.Ez azt jelenti,hogy különleges gyártóeszközre van szükség mert a szabványos gyártóeszköz nem felel meg. GYÁRTÓESZKÖZÖSSZESÍTŐ LAP : A műveletterv adatai alapján tartalmazza a szabványos és a speciális gyártóeszközök adatait. ANYAGMOZGATÁSRA VONATKOZÓ ÜGYVITELI JEGYZÉK ANYAGMOZGATÁSI TERV : A művelettervezőnek figyelmet kell fordítani az anyagmozgatás gazdaságosságára.Nagysorozat gyártásra kell anyagmozgatási tervet készíteni.


ANYAGNORMÁKRA VONATKOZÓ ÜGYVITELI JEGYZÉK DARABJEGYZÉK : A művelettervezések után állítható össze.A gyártmányszerkesztéstől kapott darabjegyzéket tovább kell fejleszteni az anyagnormával kapcsolatos adatokkal. AZONOS MUNKADARABOK GYŰJTŐJEGYZÉKE : A darabjegyzékben az alkatrészek szerelési egységenként vannak csoportosítva , ezért előnyös a különböző helyeken előforduló azonos munkadarabokat külön kimutatni. ANYAGFELHASZNÁLÁSI JEGYZÉK : Anyagrendelés a célja ennek a kimutatásnak .Egy gyártmányhoz szükséges anyagok minőség és méret szerinti kimutatása.

A GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉS ALAPOKMÁNYAI A gyártáselőkészítés munkája elvégzéséhez szükséges alapokmányokat különböző szervezési egységtől kapja. A GYÁRTÁSTERVEZÉSTŐL a következő dokumentumok származnak : a műveletírányítási lap,az anyagfelhasználái jegyzék és az azonos darabok gyűjtőjegyzéke. A GYÁRTMÁNYSZERKRSZTÉSTŐL a darabjegyzéket kapja. Ezekből az adatokból állítja össze gyártáselőklészítés saját dokumentumait.Az egyes alkatrészekre vonatkozó adatokat egy-egy közös gyűjtőlapra ANYALAPRA viszi fel. A GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉS BIZONYLATAI KÍSÉRŐLAP-A kísérőlap a műveletirányítási lapnak egy konkrét megrendelésre vonatkozó másolati példánya.A gyártmányegyságre vonatkozó adatokon kívul tartalmazza a megrendelés munkaszámát és darabszámát,valamint az anyag és munkaidő szükségletet.Szerepe,hogy a gyártás folyamán az üzemben a munkadarabot kísérje.Az evégzett műveletekre vonatkozó bejegyzéseket a műszaki ellenörző osztály végzi.A kisérőlap egyben technológiai utasítás is. ANYAGKIVÉTELEZÉSI BÁRCA-Ez a dokumentum a raktár felé az utalvány szerepét tölti be.Elő van rajta írva az anyag fajtája ,mennyisége,mérete stb.Az igényelt anyag mennyiségét a műveletirányítási lap alapján ellnőrzi a gyártmányelőkészítés.Az anyagkivételezési bárca kialakítása alkalmazkodik a többi bizonylat kiviteléhez.Van rajta bejegyzési lehetőség a raktár,anyagkönyvelés,utókalkuláció számára. MUNKALAP-A munkalap az anyagkivételezési bárcán kívül a gyártmányelőkészítés másik legfontosabb dokumentuma.Ezzel utalványozzák a gyártástervezés és az időelemzés által megállapított időnormát.Sorozat vagy tömeggyártás esetén külön fel kell tüntetni az előkészületi és a darabidőt.A munkalapot a gyártáselőkészítés a műveletirányítási lap adatai alaján készíti.A munkalap alsó része letéphető szelvény a munkás részére,nyilványtartá vagy a rekamáció céljára. Pontosan szabályozni kell,hogy kinek van joga munkalapot kiadni,mert utalványról van szó,amely pénzt jelent (azután hogy a műszáki ellenörzési osztály igazolja rajta az utalványozott munka teljesítését a jó,ill. a selejtdarabok feltüntetésével).


ANYAG ÉS ALKATRÉSZJEGYZÉK-Az anyag és alkarészjegyzéket a szerelési utasitás és a darabjegyzék alapján állítanak ki arra szolgál,hogy a szerelési munkánál az üzem ennek alapján tisztában legyen mely alkatrészekre van szüksége a munka előkészítése céljából.

IPARI MENEDZSMENT A menedzsmenten belül minden tevékenység az egyénnek a szükségletéből ered,hogy új anyagi javakat hozzon létre amivel jobb életfeltételeket tud biztositani.Az ilyen egyén először magányos vállalkozóvá válik és valamilyen termékek gyártásába vagy szolgáltatásnyújtásba kezd.Hamar világossá válik elötte,hogy segédtársakra van szüksége a munkafeladatok és ügyintézések megvalósításának érdekében.Külön szaktudásra van szükség a vállalatte vékenységeinek megvalósítása,irányítása érdekében (pl.pénzeszközök biztosítása,a vállalat gazaságpolitikájának meghatározása,végrehajtási tevékenységek stb.).Az ilyen különleges feladatokat a vállalkozás kezdetén maga a vállalkozó végzi.A vállalat növekedése során már több alkalmazot foglalkozik ezekkel a problémákkal. Menedzsmentnek nevezzük azokat a vállaltban tevékenykedő embercsoportokat,amelyek a tulajdonos nevében és érdekében a vállalatvezetéssel foglalkoznak.Az ilyen embercsoportokat alkotó személyeket menedzsereknek nevezik. A menedzser sikerességét abban mérik,hogy milyen hatékonyan szervezi (mozgatja) az alkamazottakat,hogy azok maximálissan kifejtség tudásukat a vállalat céljainak a megvalósításában.

SZERVEZÉS,MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁS A menedzsment tevékenység nagyon összetett.Nagyon sok összetevője van amit állandóan összhangban kell működtetni.A működtetési folyamat elemei : az ötletek,az eszközök,az emberek valamint az emberek szükségletei.Az elemek alapján három menedzsmenti szintet különböztethetünk meg.A szintek alatt nem az irányítási hierarhiára gondolunk,hanem az új ötletek megvalósúlásának folyamatára. 1.)SZINT-Minden tevékenység az ötletből indul.Amenyiben az elemzés során úgy mérik fel,hogy az ötlet életképes , kidolgozzák a szükséges tevékenységeket,a vállalat gazdaságpolitikáját,a fejlődés céljait-ezt nevezik STRATÉGIAI MENEDZSMENTNEK. 2.)SZINT-A második működtetési folyamat elem az eszköz.Eszköz alatt anyagi javakat értünk amelyekkel a vállalat rendelkezik vagy megfelelő feltételek között használni tud.Ezeket funkcióba kell helyezni a célok megvalósításának érdekében.Meg kell teremteni a megfelelő szervezési struktúrát.Ezt nevezik KORPORATÍV MENEDZSMENTNEK.

3.)SZINT-A harmadik elemet(tényezőt) az emberek alkotják.Az emberek alatt főleg a vállalat alkamazttjait értjük de ide tartoznak azok a vállalatom kívül álló emberek is akik segitik a vállalatot céljaik megvalósításában.Az első lépés a megfelelő munkatársak kiválasztásakinevezése.A második fázisban a tervezett tevékenységek megvalósítása történik. A harmadik lépés az ellenözést,értékelést,jutalmazást foglalja magában.


A három fázis együtt alkotják az OPERATÍV MENEDZSMENTET. A menedzser feladata biztosítani a vállalat feladatainak elvégzését,biztösítan az elvégzett munka minőségét és fentartani(fejleszteni is) az emberi erőforrást. A menedzseri munka jellemzői : 1.) A menedzser feladatai eltérnek a többi alkamazott feladataitól. 2.) Tevékenysége öt területre terjed ki : a.)tervezés b.)szervezés c.) káderek (beosztottak) d.) irányítás e.) ellenörzés 3.) A vállalatban(szervezetben) három fő szerepük van : a.)emberi viszonyok-(pl. csapatépítés) b.)információs c.)döntéshozó 4.) Munkájának hatékonyságát erdményei alapján osztályozzák 5.) A hatékony , rátermett menedzser mindig megtalálja a megoldást egy adott helyzetben a konkrét feltételeknek megfelelően A felsorolt elemek ismerete és kordinálása a menedzsment alaptörvényét jelenti.

A VÁLLALAT SZERVEZÉSI SZERKEZETE A vállalatok szervezési szerkezetében a hierarhikus(piramidális) szervezési forma dominál.Elterjedségének elsősorban az az oka , hogy nagyon hatékony,egyszerű,könnyen megállapítható a felelős stb. Jelentős kritikusai is vannak,a legerőssebb érvük , hogy fenáll a veszélye az alkalmazottak elidegenedésüknek.Ez egy reális veszély amelyet a menedzsernek kezelni kell. A vállalati alkalmazottakat két csoportra lehet osztani : 1.)A KÜLÖNBÖZŐ SZINTŰ MENEDZSEREKRE és 2.)A VÉGREHAJTÓ SZEMÉLYZETRE A menedzserek tovább oszthatók : - magas szintű menedzserekre -közép szintű menedzserekre -az első vonal menedzsereire (ezek vannak közvetlen kapcsolatban az osztályvezetőkkel stb). Ahoz, hogy egy menedzser jól el tudja végezni feladatát szüksége van megfelelő tudásra , képességre és tapasztalatra.A magas szaktudás mellett jól kell tudni bánni az emberekkel.Motiválni kell őket , jó munkahangulatot teremteni.A menedzsernek széleslátókörűnek is kell lenni,felmérni a vállalat helyzetét a jelenben és a jövőben.


A VÁLLALATVEZETÉS FOLYAMATA A vállalatvezetés a menedzsert a következő feladatcsoporto elé állítja : 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)

TERVEZÉS SZERVEZÉS AZ EMBERI FORRÁSOK IRÁNYÍTÁSA MAGA A VEZETÉS ELLENŐRZÉS és DÖNTÉSHOZATAL


ERGONOMIA Az ergonomia egy olyan tudományág amely vizsgálja az emberek jellegzetes viselkedését,képességeket,korlátaikat és más jellemzőket,a vizsgálati eredményeket felhasználja a szerszámok,gépek,munkakörnyezet formatervezésében,hogy ezek minnél biztoságossabban és hatékonyabban felhasználhatók legyenek. Természetessen az ergonomiára úgy is tekinthetünk mint egy tudományos tevékenységre melynek az a célja,hogy az ember munkavégzés közben mínnél jobban érezze magát,kevésbé fáradjon,tehát a munkát humánusabbá teszi. Az elnevezés a görög ergon szóból ered ami munkát jelent és nomos szóból ami törvényt , rendet jelent. Az ergonomiai problémák megoldásában a legkülönbözőbb szakemberek vesznek részt.Ilyenek : pszíhológusok,antropológusok,orvosok,biokémikusok,gépészek,technológusok,munkaszervezők, munkaelemzők,munkavédelmi szakemberek,formatervezők stb.Jellemző az ergonomiára,hogy egy tudomány sincs benne teljesen képviselve és egyiknek sincs apszolut előnye a többihez képest.Minden ergonomiával foglalkozó szakembernek figyelembe kell venni,hogy munkájának eredménye befolyásolja a többi szakember munkáját egy adott feladat megoldásakor. Az ergonomia kezdetét a huszadik század elejéhez kötik de tulajdonképpen az ember evvel aproblémával ősidők óta foglalkozik. Az ipari fejlődés során (a kezdeti időzakban) a műszaki és a szervezési feladatok megoldásán volt a hangsúly.Nem forditottak kellő figyelmet az emberre.A későbbiek folyamán rájöttek,hogy a jobb teljesitmény nem csak az emberek megfeszitett munkájának az eredménye lehet,hanem az összehangolt ember-gép- munkafeltételeknek is. Amennyiben az a cél,hogy egy munkahely optimális termelési eredményeket valósítson meg, a munkahelyet a megfelelően kell kialakítani.Az EMBER-MUNKAHELYMUNKAFELTÉTELEK rendszerben összhangba kell őket hozni. Az ergonomia figyelembe veszi az ember lehetőségeit,képességét,korlátait,hogy a munkavégzés ne járjon testi és lelki károsodásal hanem a dolgozó elégedetten és jó érzéssel végezze munkáját.Hogy ez megvalósítható legyen , ismerni kell az emberi képességeket,összhangba kell hozni a munkahelyet és a munkamódszert az emberi képességekkel valamint biztosítani olyan munkafeltételeket amelyek nem fognak károssan hatni az emberre.Tehát ismerni kell az anatómiát,fiziológiát,antropometrikus kutatások eredményét,metabolizmust,energiafogyasztást stb.

PIHENÉS ÉS RELAXÁCIÓ A MUNKAIDŐ ALATT A tudományos kutatások kimutatták,hogy az emberi test egyes részei nem fáradnakel egyforma gyorsan , valamint munkavégzés közben csökken hatékonyságuk,ezért pihenésre és relaxációra van szükségük.A félórás munkaszünet hasznos ugyan de nem elegendő.Gyakran igen hasznosnak mutatkoznak a rövid pihenők(lehet künnyű fizikai tevékenységgel egybekötve) amelyek lehetővé teszikaz optimális pszichofizikai állapotának fenntartását.


A MUNKAKÖRNYEZET TÉNYEZŐI A munkaidő alatt a dolgozó ki van téve a környezet hatásainak ahol a munkát végzi.Amennyiben a munkakörnyezeti tényezők kedvezőtlenek, csökenteni fogják a munka hatékonyságát,növelik a munkavégzéshez szükséges energiát. A legfontsabb munkakörnyezeti tényezők a következők : világítás,mikroklima,zaj és vibráció. VILÁGÍTÁS : A világításnak mindig alkalmazkodni kell a végzendő munka fajtájához,pontosságához,nagyságához,szerszámhoz,géphez,munkadarabhoz.Általában a természetes megvilágítás mellett szükség van még mesterséges megvilágításra is. Nagyon fontos gondoskodni arról,hogy a világítás megfelelő erősségű,egyenletes és állandó legyen.Kerülni kell a hirtelen átmeneteket az erősen megvilágított és árnyékos helyek között. HŐMÉRSÉKLET : A munkavégzéshez szükséges optimális hőmérséklet a munka nehézségi fokától függ.A nehéz fizikai munkához ajánlótt hőmérséklet 16 fok a könnyű munkához 18-21 fok.Amennyiben a valóságos értékek jelentősen eltérnek az alánlótt értékektől jeletősen csökken a termelékenység sőt a balesetveszély is. Ha nincs más megoldás és nemmegfelelő hőmérsékleti viszonyok között kell dolgozni,gyakran kell pihenőt adni.

A LEVEGŐ NEDVESSÉGTARTALMA Az optimális relatív nedvességtartalom nem függ a munka nehézségi fokától és 55-60 százalékot tesz ki. MAGAS HŐMÉRSÉKLET – MAGAS NEDVESSÉGTARTALOM Talán ez a legkedvezőtlenebb.A szervezet nehezen tudja izzadásal csökkenteni a test hőmérsékletét.A melegságérzet nagyobb mint az optimális nedvességtartalomnál. Fáradékonyságot , ingerűltséget ,figyelmetlenséget okoz. MAGAS HŐMÉRSÉKLET – ALACSONY NEDVESSÉGTARTALOM A melegségérzet kisebb mind a normál nedveségtartalomnál.A szervezet nagy mennyiségű vízet veszít amit időben rendszeresen pótolni kell. ALACSONY HŐMÉRSÉKLET-MAGAS NEDVESSÉGTARTALOM Erős a hideg érzet.Az ilyen körülmények között végzett munka nagy energia felhasználással történik. ALACSONY HŐMÉRSÉKLET-ALACSONY NEDVESÉGTARTALOM A hidegérzet a reálisnál kisebb.Nagy a szervezet vízvesztessége és ezt kevésbé érzékeli. SZELLŐZTETÉS : A könnyű fizikai munka végzéséhez egy személynek 45 köbméter per óra levegőre van szüksége.A nehéz fizikai munka végzéséhez a levegőszükséglet 90 köbméter per óra személyenként.A szükséges levegőmennyiséget természetes és mesterséges szellőztetéssel biztosítják. A levegőnek por,vegyszer,kórokozó nélkülinek kell lennie.


ZAJ A zajt db-ben mérik.A zavartalan munkavégzéshez a zajnak nem szabad a 65 db meghaladnia.Kimondottan károsnak számít a zaj ha meghaladja a 90 db-t. A zaj károssan hat az idegrendszere,hallószervekre.Az idegrendszeren keresztül károssan hat az anyagcserére,vérkeringésre,gyakorlatilag az egész szervezetre. A legjobb védekezés a zajártalom ellen a zajforrás szigetelése.Amennyiben ez lehetetlen kénytelenek vagyunk személyi védőeszközöket használni.Ezeknek az eszközöknek hátrányai is vannak.A személyi védőeszközök a következők : füldugók,fejhallgatók (melegítik a fületgyuladást okozhatnak,a munkás nem hallja azt sem amire szüksége volna).

REZGÉS – VIBRÁCIÓ Álltalában eggyütt jeletkezik a zajjal.Hatása is hasonló.Külön káros hatása van a csuklókra és izomzatra. A legjobb védekezés itt is a rezgésforrás szugetelése.A személyi védőeszközök a különleges kesztjük és lábbelik.


A VÁLLALAT SZERVEZETI ALAPFORMÁI Ezek a következők : 1.) HIERARHIKUS-VERTIKÁLIS (PIRAMIÁLIS) 2.) FUNKCIÓNÁLIS és 3.) TÖRZSKARI 1.) HIERARHIKUS A szervezet minen tagja közvetlen felettesétől kapja az utasításokat,amelyeket felettesei dolgoznak ki.A szervezet minden tagjának csak egy vezetője van-akinek felelőséggel tartozik. A hatáskörök élesen el vannak választva.Az irányítás szigorúan felülröl lefelé halad.A legnagyobb előnye a hatékonyság,sebesség,megbíhatóság,egyszerűség. Rosz tulajdonsága azomban szintén több van.A felső vezetés nagyon leterelt.Minden vezető szervnek foglalkoznia kell az összes alárendelt szerv feladataival-még ha a szakmájába nem is tartozik-olyan mélységben,amely a szervezetben elfoglalat helyzetének megfelel.A távozó vezetők nagyon nehezen potólhatók.


FUNKCIÓNÁLIS


TÖRZSKARI

asdasda


MINŐSÉGRENDSZER A minőségrendszer célja a vevő igényeinek kielégítése.Sok vállalat szertne részt venni a nemzetközi versenyben termékei vagy szolgáltatásain keresztül.A minőségrendszer egy új filozófiai megközelítés,új termelésszervezés ami kihat a vállalat vezetésére és az összes alkalmazott helyzetére. A MINŐSÉG FOGALMA A nemzetközi szabvány szerint : A minőség különböző lényeges jellemzők halmaza ,amelyek meghatározzák egy termék (vagy szolgáltatás) képességét,hogy kielégítse a jelentkező és magától érthető szükségleteket. A minőség tulajdonképpen egy kompromiszum a termelési lehetőségek és a fogyasztók elvárásai között. A vállalat célja ,hogy termékeit minnel nagyobb számban értékesítse a piacon.A vállalat sikeres lesz ha : 1.) AKKOR JELENIK MEG TERMÉKÉVEL A PIACON AMIKOR IGÉNY VAN RÁ 2.) ELFOGATHATÓ ÁRAT BIZTOSÍT 3.) MINŐSÉGES TERMÉKET ÁLLÍT ELŐ Két féle minőséget különböztetünk meg : 1.)A SZERKESZTÉS MINŐSÉGÉT 2.)A KIVITELEZÉS MINŐSÉGÉT A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO előírt egy sorozat szabványt,amely arra hivatott,hogy biztosítja a termékek és szolgáltatások minőségét.Ilyenek az ISO (9000,9001,9002,9003és 9004).

A MINŐSÉGSPIRÁL – QUALITY LOON Egy vállalatban nagyszámú tevékenység folyik,azt a modelt nevezzük MINŐSÉGSPIRÁLNAK amely meghatározza ezeknek a tevékenységeknek kölcsönhatását a termék illetve szolgáltatás minőségének biztósításában. A minőségellenörzés tartalmát befolyásolja helyzete a minőségspirálban és a következőket tartalmazza : a beérkező anyagok félkésztermékek minőségének ellenörzését,a meghozott korektív jellegű folyamatok ellenörzését,gépek,szeszámok,termelési folyamat ellenörzését,a minőség ellenörzési módszer fejlesztését és a minőségrendszer fejlesztését. A minőségellenörzés elemeit az ISO 9004-es szabvány írja elő. A MINŐSÉG POLITIKÁJA-QUALITY POLCY A vállalat legfelsőbb szervei írják elő a vállalat általános szabályait,elveit,törekvéseit a minőség politikájában. A MINŐSÉG IRÁNYÍTÁSA-QUALITY MANAGEMENT


Ez az irányításnak egy fajtája amivel megvalósitják a minőség politikáját.


A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA-QUALITY ASSURNCE A minőség bitosítás alatt a tervezett szisztematikus intézkedéseknek megteremtését és vegrehajtását értjük,amelyek segítségével megvalósul a megfelelő minőségű termék illetve szolgáltatás. A MINŐSÉG RENDSZER-QUALITY SYSTEM A minőség rendszert a minőség elemei alkotják amelyek kapcsolatban vannak a szervezési strukturában. A MINŐSÉG ELLENÖRZÉSE-QUALITY CONTROL A minőség ellenörzését azok az operatív tevékenységek alkotják amelyeket a vállalat végrehajt a minőségi előírások teljesülése érdekében. AZ ELLENÖRZÉS-INSPECTION Az ellenörzést a kivizsgálás,felmérés,mérés jelentik.Az ellenörzés során általában a termék vagy szolgáltatás több tulajdonságát vizsgálják és összehasonlítják a kitűzött célokkal. A HIBA –DEFECT Amennyiben az ellenörzés során kiderül,hogy a termék vagy szolgáltatás nem felel meg a kitűzött követelményeknek,megállapítják a hiányosságokat és lépéseket tesznek az elhárítás érdekében.

A MENEDZSMENT SZEREPE A MINŐSÉGRENDSZERBEN TQM – TOTAL QUALITY MANAGEMENT A minőség teljes irányításával lehet elérni a termékek és szolgáltatások legmagasabb színjét.A TQM minőség és gazdálkodás keretén belül óriási jelentősége van a menedzsmentnek. A TQM azt jelenti,hogy a vállalat állandoan,kitartóan keresi-kutatja a vevők rejtett igényeit,igyekszik ezeket kielégíteni,felhasználva a rendelkezésre álló vállalati forrásokat különössen az alkalmazottak képességét. A TQM alapját az ISO TQM 9000 jelenti.A TQM magában foglalja az alkalmazottak állandó képzését is.Ez a menedzsment egy nagyon hatékony válasz a rendkivól gyorsan változó piaci feltételekre. Ahoz,hogy a TQM működjék a következő elveket kell tiszteletben tartani : -meg kell határozni a feladatoknak a végrehajtási módját -nyiványtartást kell vezetni -reviziót kell tartani -irányítani kell a minőségellenörzést -kiterjeszteni a felelőséget -ellenörini az adminisztratív munkát


A MINŐSÉGRENDSZER SZERVEZÉSE Az ISO 9000 szabvány szerint létre kell hozni (természetessen a vállalat méretéhez képest megfelelő) a csapatok hállózatát amelyek a minőséggel fognak foglalkozni. A minőséggel foglalkozó igazgatóbizottságot a vállalati szinten hozzák létre.Ennek a bizottságnak az éllén a vezérigazgató van.A vezérigazgató mellett ennek a bizottságnak a következő tagjai vannak : -

a vezérigazgató helyettes a fejlesztési igazgató a marketing igazgató a termelési igazgató a minőség igazgatója a többi szektorigazgató

A minőséggel foglalkozó igazgatóbizottság feladatai : - ösztönzi az ISO 9000 szabvány bevezetését - biztosítja a megfelelő kádereket - biztosítja a programokat a szabvány bevezetéséhez és fejlesztéséhez - koordinál


BEVEZETŐ. 1 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d t R o b e r t

Recommend Documents