BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK ELEM-

BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA

BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK ELEMZÉSE AZ ARHITEL PROJEKTBEN KIALAKÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁBAN ÉRINTETT, AZ ÜGYVÉDI KAMARÁK TULAJDONÁBAN ÁLLÓ, ILLETVE ÁLTALUK LÉTREHOZNI TERVEZETT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VONATKOZÁSÁBAN

2014-2016

2014. február 3.


2 / 15

BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK ELEMZÉSE

Dokumentumkontroll

Projekt név:

Budapesti Ügyvédi Kamara Arhitel projekt

Dokumentum:

Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése az Arhitel projektben kialakított szolgáltatások nyújtásában érintett, az ügyvédi kamarák tulajdonában álló, illetve az általuk létrehozni tervezett gazdasági társaságok vonatkozásában (2014-2016)

Verziókövetés Verziószám Verziószám

Verzió dátum

Módosította

Módosítás oka, rövid leírása

Filenév Filenév

1.0

2014.01.21

Liszits Gergely

Auditra átadott munkaanyag verzió

Beveteli_es_kiadasi_pen zaramok_elemzese_201 4_2016_v1.0

1.1

2014.01.29

Liszits Gergely

Informatikai beruházások és működési költségek feltöltése, pontosítása, kiegészítése


1.2

2014.02.03

Liszits Gergely

Belső minőségbiztosítás módosítási, kiegészítési javaslatainak átvezetése


Beveteli_es_kiadasi_penzaramok_elemzese_2014_2016_v1 2_TELJIG


3 / 15


Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, AZ ELEMZÉS CÉLJAI 2. AZ ELEMZÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERE 3. AZ ELEMZÉS FELÉPÍTÉSE 4. AZ ELEMZÉS HASZNÁLATA 5. AZ ELEMZÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MŰKÖDÉSI MODELL ÉS MEGHOZOTT KAMARAI DÖNTÉSEK ALAPVETÉSEI

4 5 6 7 7

6. 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9 7. 8. 9. 1.

AZ ELEMZÉS TOVÁBBI FELTÉTELEZÉSEI A működési egységek működésének megkezdésével kapcsolatos feltételezések Biztonságicímke-logisztikával és elszámolással kapcsolatos alapvetések Bevétel alapját képező jogügyletforgalommal és iratszámmal kapcsolatos feltételezések A működési bevételekkel kapcsolatos feltételezések, elvárások Működési kiadásokkal kapcsolatos feltételezések Személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatos feltételezések Beruházásokkal kapcsolatos feltételezések Adózással kapcsolatos feltételezések Finanszírozási igény rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feltételezések MEGTÉRÜLÉSSZÁMÍTÁS KOCKÁZATOK AZ ELEMZÉSSEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI FELADATOK SZ. MELLÉKLET: ARHITEL BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK ELEMZÉSE (2014-2016)

9 9 9 10 10 11 11 12 13 13 13 14 15 15

2.

SZ. MELLÉKLET: AZ ELEMZÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT INPUTOK

15



4 / 15


1. BEVEZETÉS, AZ ELEMZÉS CÉLJAI A magyarországi ügyvédség működését szabályozó ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény közelmúltbeli módosítása bevezeti a biztonsági jel (továbbiakban biztonsági jel vagy biztonsági címke) alkalmazásának kötelezettségét az ügyvédi ellenjegyzéssel készülő termőföldek tulajdonjogát érintő ügyek esetében 2014.május 1-től. A törvény 2015. január 1-től hatályba lépő módosítása kiterjeszti a biztonsági jel alkalmazásának kötelezettségét az összes ügyvédi ellenjegyzéssel készülő iratra. A fenti kötelezettség teljesítésének előfeltétele a feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti-működési háttér biztosítása. A feladatok végrehajtásához szükséges ideális szervezeti-működési háttér elemzése, tervezése jelenleg is folyamatban van, az elemzés eddigi eredményeit a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához dokumentum (a továbbiakban működési modell dokumentum) tartalmazza. A működési modell dokumentumban összefoglalt számviteli és adójogi megállapításoknak megfelelően, valamint előzetes szakértői egyeztetések alapján a területi ügyvédi kamarák a fenti feladat ellátását várhatóan a kamarák kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok útján, gazdasági tevékenységként fogják megvalósítani. A hivatkozott dokumentumban meghatározottaknak megfelelően várhatóan két gazdasági társaság jön létre az előző feladat végrehajtására: •

Ügyvédi Kamarai Közfeladati Ügynökség Zrt. (továbbiakban: Ügynökség): amely a Kamarák nevében az Üt. alapján eljáró szakmai tevékenységirányító és szolgáltatás közvetítő szervezet szerepét fogja betölteni a tervezett országos hatáskörű szolgáltatások esetében.

•

BÜK Szolgáltató Kft.(továbbiakban: Szolgáltató központ): amely a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan az informatikai alapinfrastruktúrát és tagnyilvántartási szolgáltatásokat nyújt, valamint kamarai és cégcsoporti kiszolgáló funkciók (pénzügy, számvitel, informatika és létesítménygazdálkodási) az Ügynökség és a kamarák számára.

A Budapesti Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák által létrehozandó gazdasági társaságok működésének megalapozott tervezéséhez szükséges a tervezett működési modell •

számviteli és adójogi, valamint

•

pénzügyi (bevételi és kiadási pénzáramok vizsgálatát, számbavételét célzó)

elemzése is. A tervezett működés számviteli és adójogi szempontú elemzését a működési modell dokumentum melléklete tartalmazza. A pénzügyi elemzés keretében egy átfogó elemző tábla készült (bevételi és kiadási pénzáramok elemzése tábla), amely a tervezett működési modellre építve számba veszi a gazdasági társaságok esetében a projekt szempontjából főbb bevételi és kiadási pénzáramokat, valamint az azokat meghatározó legfontosabb tényezőket. Ennek megfelelően, a bevételi és kiadási pénzáramok elemzése elemzése (a továbbiakban elemzés) elemzés) az alábbi legfonlegfontosabb eredmények elérését céloz célozza: •

A bevételi adatok alapjául szolgáló biztonsági jellel ellátandó iratszám forgalom előrejelzése a 2014-2016. év közötti tervezési időszakra vonatkozóan, az ügy- és iratforgalmi adatok 2011-2012ben készített becslése alapján.



5 / 15


•

Pénzügyi elemzési információk szolgáltatása az gazdasági társaságok alapításához (tőkestruktúra, finanszírozási igény és struktúra, apport igény meghatározásához).

•

Pénzügyi elemzési információk szolgáltatása a működés részletes szabályozásához (biztonsági jel, kapcsolódó szolgáltatás árazásához, stb.).

•

Pénzügyi elemzési információk szolgáltatása a 2014-es évre vonatkozó részletes üzleti tervezéséhez.

Az elemzés a fent leírtak szerint tervezett két új működési egységre, az országos hatáskörű szolgáltatásokat biztosító Ügynökségre és a kiszolgáló funkciókat biztosító Szolgáltató központra terjed ki.

2. AZ ELEMZÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERE Az elemzés elkészítésének módszerével kapcsolatban fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat: •

Tekintettel arra, hogy a tervezési időszakra vonatkozó pontos forgalmi előrejelzések, a költségtételek árának változásával kapcsolatos prognózisok nem álltak rendelkezésre, az elemzéshez szükséges adatok túlnyomó többségénél becslésekre, előfeltételezésekre kellett hagyatkoznunk. Az elemzés adataival kapcsolatos feltételezéseinket a 6 Az elemzés további feltételezései fejezet tartalmazza.

•

Az elemzés a fenti elemzési célok figyelembe vételével készült. Ennek megfelelően az elemzés számos egyszerűsítést tartalmaz, pl.: o

a Szolgáltató központ különböző igénybevevők felé érvényesített szolgáltatási díjainak meghatározásánál azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a működési költségek arányosítása a bérköltségek közötti arányokat fogja követni;

o

a vélhetően nagyon kis – az elemzést érdemben nem befolyásoló nagyságrendű – volumenű működés jellegű költségeket eleve nem tartalmazza (pl. kis értékű irodaszer, fénymásolópatron, stb.).

Az egyszerűsítések, feltételezések meggyőződésünk szerint az elemzést lényegesen nem torzítják, ezzel együtt a működés tervezésének, szabályozásának előrehaladtával a feltételezéseket felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményeinek függvényében az elemzés eredményeit pontosítani kell. •

Az elemzési célokat tartottuk szem előtt az elemzés részletezettségének meghatározásakor is, ennek megfelelően a költségtételek kifejtésére is csak az elemzéshez szükséges mélységben került sor.

•

Mivel kulcsfontosságú kérdés a társaságok finanszírozási igényének minél pontosabb meghatározása, ezért a kiadásokat és bevételeket pénzforgalmi szemléletben terveztük előre a társaságok esetében, azaz minden kiadási és bevétel tételt abban a hónapban (negyedévben) vettünk figyelembe, amelyben az azzal kapcsolatos fizetési kötelezettség fel fog merülni. A számviteli értelemben beruházásnak tekintendő tételeket azonban elkülönítettük, kiadásként, de nem költségként (kivéve amortizáció) vettük számításba (kiadásként azért szükséges ezeket a tételeket is számba venni, mert a beruházási kiadások részletes havi alakulása a készpénzáramot és ezzel együtt a finanszírozási igényt jelentősen befolyásolja).



6 / 15


•

Tekintettel arra, hogy a társaságok működésének első szakasza finanszírozásigényes a bevételek alapjául szolgáló forgalom később felfutása, valamint a jelentős beruházási kiadások miatt az elemzési táblát 2014 év elejétől – 2015 első negyedév végéig havi, később negyedéves bontásban készítettük el a tervezési időszak végéig (2016. december 31-éig).

•

Az adófizetési kötelezettségek számíthatósága érdekében a költségeket és bevételeket a Bevételi és kiadási pénzáramok munkalap összesítő oszlopaiban (G-I oszlopok) úgy összegeztük, hogy adott kiadási vagy bevételi tételeket számviteli fogalom szerinti a teljesítésük hónapjában vettük figyelembe abban az esetben, ha a teljesítés és fizetés feltételezett hónapja eltért).

3. AZ ELEMZÉS FELÉPÍTÉSE Az elemzés több, egymással összefüggő adatot tartalmazó táblázatból épül fel (lásd 1 sz. melléklet: Arhitel Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése (2014-2016) melléklet). Az elemzés eredményeinek összefoglalását a Bevételi és kiadási pénzáramok munkalap tartalmazza. A munkalap a 2014 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan mind az Ügynökség, mind a Szolgáltató központ vonatkozásában tartalmazza: •

a bevételeket meghatározó legfontosabb forgalmi adatokat és fajlagos költségeket;

•

a felmerülő bevételeket (2015 első negyedév végéig havi, 2015 második negyedévtől negyedéves bontásban);

•

a felmerülő kiadásokat, költségeket (a bevételekkel egyező bontásban);

•

a felmerülő adófizetési kötelezettségeket (tao, hipa, áfa) (a bevételekkel egyező bontásban);

•

a különböző elemzési célok szempontjából releváns, közgazdasági jelentéssel bíró összegző sorokat (Működésből származó készpénz egyenleg, Működés és beruházási kiadások pénz egyenleg, Készpénzpozíció, Kumulált készpénzpozíció, stb.).

A könnyebb áttekinthetőség érdekében a Bevételi és kiadási pénzáramok munkalap bizonyos inputadatainak kifejtését külön munkalap tartalmazza. Ennek megfelelően külön munkalap fejti ki részletesen a 20142016 időszakra vonatkozóan: •

a tervezett beruházási kiadásokat és az apportált, illetve beruházásként aktivált eszközök amortizációjának számítását;

•

a BÜK adatszolgáltatása alapján a tervezett erőforrás-állomány létszám és bérköltségadatait, ennek tervezett változásait;

•

a biztonsági jel beszerzésével és felhasználásával kapcsolatos becsült forgalmi adatokat és tervezett árakat;

•

a biztonsági jellel ellátni tervezett iratok számával és azok várható forgalmi tendenciájával kapcsolatos számításokat;

•

a BÜK adatszolgáltatása alapján a BÜK-ből a gazdasági társaságokba apportálni tervezett eszközök listáját.



7 / 15


4. AZ ELEMZÉS HASZNÁLATA Az elemzés részletes adatait az 1 sz. melléklet: Arhitel Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése (20142016) mellékletben csatolt MS Excel táblázat tartalmazza. A táblázat használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaltuk össze: •

Az elemzés inputadatait a táblázat vastagon keretezett mezői tartalmazzák. Ezeknek a mezőknek az értéke szabadon módosítható (a felmerült új információknak, módosítási igényeknek megfelelően). A vastagított keretes mezőkön kívüli mezők jellemzően képletezett eredménymezők, ezek módosítását csak fokozott körültekintéssel, az összefüggések figyelembe vételével javasoljuk.

•

Az elemzés eredménymezőinek értéke az inputmezők töltését követően jellemzően automatikusan számolódik. Bizonyos összefüggések „képletezését” ezzel együtt nem láttuk célszerűnek, ezért az elemzés bizonyos eredménymezőit manuálisan kell módosítani az átvezetni tervezett módosításokkal összhangban. Ilyen mezők, összefüggések az alábbiak: o

ÁFA-fizetési kötelezettség számítása;

o

Beruházások aktiválása.

5. AZ ELEMZÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MŰKÖDÉSI MODELL ÉS MEGHOZOTT KAMARAI DÖNTÉSEK ALAPVETÉSEI A bevételi és kiadási pénzáramok elemzésének alapját a működési modell dokumentumban megfogalmazott koncepcionális alapvetések és ezzel összhangban meghatározott részletes működés képezi. Tekintettel arra, hogy a kamarai tevékenységek és szolgáltatások nyújtásával, valamint a részletes folyamatokkal, szabályokkal kapcsolatban számos végleges döntés még nem született meg, a bevételi és kiadási pénzáramok elemzésében a hivatkozott működéstervezési dokumentumban meghatározottakkal megegyező feltételezésekkel éltünk. Tekintettel arra, hogy a működéstervezés kérdései a bevételi és kiadási pénzáramokat is jelentősen módomódosíthatják, a végleges döntések meghozását követően a bevételi és kiadási pénzáramok elemzését is felül kell vizsgálni, és szükség esetén gondoskodni kell annak módosításáról. Az elemzés kidolgozásakor alkalmazott legfontosabb működéstervezési alapvetéseket az alábbi felsorolás tartalmazza:

1

•

Alapelvárás olyan szervezeti és működési keretek kialakítása, amely minimalizálja a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyvédeket és területi kamarákat érintő adminisztratív terheket;

•

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtása az ügyvédeknek az Üt. 25/A. §-a alapján a területi ügyvédi kamarák feladata. A szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására a területi kamarák és a MÜK az Üt. 130/B. §. (5) bekezdése alapján külön szervezetet hoznak létre.

•

A szolgáltatást a területi kamarák nevében nyújtó kamaraközi szervezet a működési modell dokumentumban részletesen kifejtett számviteli és adójogi elemzési eredményeknek megfelelően várhatóan gazdasági társasként fog létrejönni1 (Ügynökség), a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást

Összhangban a MÜK elnökség 2014. január 20-i döntésével, valamint az Üt. 130/B. § (5) bekezdésével.



8 / 15


ennek keretében gazdasági tevékenységként fogja végezni. A gazdasági társaság tagjai (tulajdonosai) a területi kamara, és a MÜK lesznek.

2

•

A gazdasági társaságot zártkörűen működő részvénytársaság formájában indokolt létrehozni (ennek részletes indoklását lásd a működési modell dokumentumban). A gazdasági társaságnak mindegyik területi ügyvédi kamara és a MÜK is részvényese lesz.

•

A szakmai konzultációkon kialakult vélemények alapján az Ügynökség operatív irányítására igazgatóság jön létre, amelyben a területi kamarák és a MÜK is részt vállal. Az igazgatóságba a jelenlegi tervek szerint – a tulajdonosok irányítási jogainak és a működés átláthatóságának igazságos biztosítása érdekében – a MÜK egy, a területi kamarák régiónként 1-1 tagot delegálnak. Az igazgatóság elnökét a legnagyobb szolgáltatási bevételt adó területi kamara delegálja. A napi operatív vezetési feladatokat az Ügynökségnél munkaviszonyban álló vezérigazgató látja el.

•

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevétel (eredmény) felhasználásáról a biztonsági jel felhasználásáról szóló MÜK szabályzat rendelkezik. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás eredményének felhasználásánál elsődlegességet élvez a működési és beruházási költségek megtérítése (ezen költségek megtérítéséig nem lehet a kijelölt minőségbiztosítási, minőségfejlesztési célokra költeni).

•

A területi ügyvédi kamarák a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevételhez (eredményhez) alapértelmezésben az Ügynökség által kifizetett osztalék formájában juthatnak hozzá. Ezen felül az részvénytársaság alapszabály-tervezete a kezdeti beruházások kiadásainak visszatérítéséhez visszaváltható részvényeket biztosít a kezdeti beruházásokat finanszírozó kamara számára.2

•

Az Ügynökség a területi kamarák nevében az Üt. alapján eljáró szakmai tevékenységirányító és szolgáltatásközvetítő szervezetként kerül létrehozásra, amely magában foglalja az Arhitelhez, Depo§itívhoz, Jogtudorhoz (Tudás) és Számviteli beszámoló beküldéséhez (Mérleg) kapcsolódó szolgáltatásokat. Az Ügynökségnél realizálódnak a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevételek, és hozzá kerülnek az általa nyújtott szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó eszközök, beruházások.

•

A tevékenységek egyértelmű szétválasztása, az országos szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiszolgáló tevékenységek jobb elkülönítése érdekében, valamint a működési modell dokumentumban meghatározott adójogi és számviteli szempontokat mérlegelve az Ügynökség kiszolgáló tevékenységeinek ellátását várhatóan egy gazdasági társaságként létrehozott ún. Szolgáltató központ fogja végezni. A Szolgáltató központ magába foglalja a kamarai és ügynökségi (cégcsoporti), kiszolgáló funkciókat (tagnyilvántartási, pénzügyi, számviteli, létesítménygazdálkodási, informatikai és felhasználó támogatási tevékenységek), a fejlesztési projektek koordinációját, irányítását, valamint döntéstől függő egyéb feladatok ellátását (a Szolgáltató központ kialakításával kapcsolatos részletes érveket a működési modell dokumentum tartalmazza). A Szolgáltató központhoz kerül az érintett kiszolgáló tevékenységeket jelenleg a BÜK-ben ellátó emberierőforrás-állomány, valamint a kiszolgáló feladatokhoz kapcsolódó szoftverek, műszaki be-

A részvénystruktúra kialakítása, meghatározása nem képezi a dokumentum hatókörét, azt az ügynökségi részvénystruktúráról

készített koncepció2 és az Ügynökség alapszabály-tervezete tartalmazza.



9 / 15


rendezések. A Szolgáltató szolgáltatási díjat számláz ki az Ügynökségnek, a BÜK-nek és a TÜKöknek az elvégezett kiszolgáló tevékenységek után. •

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó folyamatok a MÜK szabályzattervezetével összhangban, a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához dokumentumban meghatározott módon fognak működni. (A folyamatok, részletes szabályok megismétlésétől eltekintünk.)

6. AZ ELEMZÉS TOVÁBBI FELTÉTELEZÉSEI Tekintettel arra, hogy a tervezési időszakra vonatkozó pontos forgalmi előrejelzések, a költségtételek változásával kapcsolatos prognózisok nem álltak rendelkezésre, az elemzéshez szükséges adatok túlnyomó többségénél becslésekre, előfeltételezésekre kellett hagyatkoznunk.

6.1 A MŰKÖDÉSI EGYSÉGEK MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELTÉTELEZÉSEK •

Az Ügynökség és a Szolgáltató központ alapítása egyaránt 2014 januárjában történik.

•

Az Ügynökség és a Szolgáltató központ egyaránt 2014 márciusában kezdi meg a működését, azaz ettől az időponttól kezdve jelentkeznek a fix jellegű költségei (személyi költségek, igénybe vett szolgáltatások, stb.).

6.2 BIZTONSÁGICÍMKE-LOGISZTIKÁVAL ÉS ELSZÁMOLÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPVETÉSEK •

A biztonsági címke kiszállítások ütemezésénél a biztonsági címkebeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívásban meghatározott szállítási ütemezéséből indultunk ki. 2014-ben a biztonsági címkebeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívásban meghatározott ütemezéssel, 2015-től kezdődően havi kiszállítással számoltunk (azaz a központi készlet havi feltöltésével).

•

Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az ügyvédek adott hónapot megelőző hónapban átveszik adott hónapban felhasználni tervezett címkemennyiséget. Ennél pontosabb felhasználási görbék és felhasználói viselkedési szabályok nem állnak rendelkezésre az elemzés készítésének időszakában.

•

A biztonsági címke készletezésénél feltételeztük, hogy az ügyvédek a havi várható fogyáshoz viszonyított kb. 20%-os biztonsági készletet tartanak fent. Ugyanígy feltételeztük, hogy az Ügynökség mintegy 20%-os tartalék készletet tart fenn (a havi biztonságicímke-igényhez képest).

•

Feltételeztük, hogy a biztonsági címkéhez és komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyvéd az aktiválást követően fog díjat fizetni (a következő hónap elején). (A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó részletes MÜK szabályozás kidolgozása folyamatban van, a jelenlegi elképzelések szerint a címkék egy részéért aktiválást követően kell csak fizetni (következő hónap elején), másik részéért már a címke átvételét követően, így a bevételek egy része a tervezettnél korábban befolyhat, ez azonban az elemzést érdemben nem befolyásolja, és ennek jellege az ügynökség gazdálkodását pénzáram szempontjából csak kedvezőbbé teszi, így az alkalmazott egyszerűsítés kockázatot nem hordoz.)



10 / 15


6.3 BEVÉTEL ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGÜGYLETFORGALOMMAL ÉS IRATSZÁMMAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEZÉSEK •

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásban érintett jogügyletszámok és biztonsági címkével ellátandó iratszámok 2014-es évre vonatkozó becslésénél az Arhitel megvalósíthatósági tanulmányhoz készített Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott adatokkal frissített iratszámbecslésből és a biztonsági címkével való ellátási kötelezettségben érintett jogügyletek jogi elemzéséből (Összefoglaló elemzés az Üt. 25/a. § paragrafusa szerinti biztonsági jel használatában érintett jogügyletekből) indultunk ki.

•

Az iratszámok becslésénél konzervatív becsléssel, az iratszámbecslés eredményeként kalkulált iratszámoknál kevesebb irattal számoltunk (az iratszámbecslés részletes eredményét a Biztonsagi_címke_iratszámok munkalap, az arányokat a Biztonsági címke összesítés munkalap tartalmazza).

•

Az érintett jogügyletek és iratok számának alakulásánál nem számoltunk szezonlitással, feltételeztük, hogy azok időben egyenletesen oszlanak el év közben, evvel kapcsolatban részletesebb statisztikai adat az adatszolgáltatók részéről nem áll rendelkezésünkre.

6.4 A MŰKÖDÉSI BEVÉTELEKKEL KAPCSOLATOS FELTÉTELEZÉSEK, ELVÁRÁSOK •

A biztonságicímke-aktiválást követően (illetve a biztonsági tartalékként a csak aktiváláskor fizetendő darabszám felett elvitt címkékért aktiválástól függetlenül hónap végén) fizetett díjjal kapcsolatban feltételeztük, hogy az ebből származó bevétel az átvételt követő hónapban folyik be az Ügynökséghez (tárgyhó végén történő számlázás 15 napos fizetési határidővel.).

•

A Szolgáltató központ által számlázott szolgáltatási díjbevétel számításánál azt a tulajdonosi elvárást tartottuk szem előtt, hogy a díjbevételek már az első évben fedezzék a Szolgáltató központ működtetésének kiadásait (azaz a beruházásoktól eltekintve a Szolgáltató központ alapvetően önfenntartóan működjön).

•

A Szolgáltató központ által a szolgáltatást igénybe vevő Ügynökség, BÜK, illetve TÜK-ök felé elszámolandó szolgáltatási díj összegének (és arányának) számításánál a Szolgáltató központ működési költségei között legnagyobb tételt jelentő bérköltségekből indultunk ki (feltételezve, hogy a szolgáltatást igénybevevő szervezeteknek nyújtott szolgáltatásokra fordított működési költségek az ezekre fordított becsült személyi jellegű ráfordítások arányában oszlanak meg a különböző szervezeteknek nyújtott szolgáltatások között). Ennek megfelelően a Szolgáltató központ működési költségeit és a szolgáltatási díjat annak arányában osztottuk fel a BÜK, TÜK-ök és az Ügynökség között, hogy az ezek érdekében végzett kiszolgáló tevékenyégre a Szolgáltató központ milyen arányban fog emberi erőforrásokat fordítani. (A Szolgáltató központ által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó szokásos piaci ár (illetve transzferár) részletes meghatározása, levezetése az üzleti tervezéssel párhuzamosan, a szolgáltatási keretmegállapodások megkötésével együtt történhet meg.)

•

A Szolgáltató központ által felszámolt szolgáltatási díj számításakor a Szolgáltató központnál felmerült beruházási kiadásokat nem osztottuk szét a szolgáltatásokat igénybe vevő működési egységek között, a beruházásokhoz (és apportált eszközökhöz) kapcsolódó amortizációt viszont figyelembe vettük a szolgáltatási díj alapját képező költségek számításánál.


•


11 / 15


Az elemzésben nem számoltunk a mérlegbeszámoló elektronikus letétbe helyezéséből származó bevétellel (amennyiben ebből a szolgáltatásból származik bevétel, akkor ezzel az elemzést ki kell egészíteni).

6.5 MŰKÖDÉSI KIADÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEZÉSEK •

Feltételeztük, hogy a gyártó által leszállított biztonsági címke ellenértékét a szállítás hónapjában rendezi az Ügynökség.

•

Feltételeztük, hogy a személyi jellegű ráfordításokat és az igénybevett szolgáltatásokat a vonatkozási hónapot követő hónapban fizeti az Ügynökség.

•

Feltételeztük, hogy az iratok nyilvántartásba vétele főpéldányonként 1 db időbélyeg felhasználásával történik, amelynek költségét az Ügynökség állja.

•

Az Ügynökség által nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges informatikai működési költségeket az IT_beruhazasok_ktgek_Ügynökség munkalap határozza meg részletesen. Az Ügynökség által nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges informatikai működési költségek meghatározása a szükséges informatikai támogatás és kapcsolódó infrastruktúra részletes tervezésével párhuzamosan jelenleg is folyamatban van.

•

Az Ügynökség által nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges informatikai működési költségek között olyan tevékenységekhez kapcsolódó tételek is vannak, amelyeket a Szolgáltató központ saját munkatársai is végezhetnek (pl. üzemeltetés, felhasználótámogatás). Amennyiben döntés születik arról, hogy a kapcsolódó feladatokat a Szolgáltató központ saját munkatársaival fogja elvégezni, a kapcsolódó sorokat törölni kell, és egyúttal felül kell vizsgálni a Szolgáltató központba tervezett erőforrások mennyiségét.

•

A Jogtudor szolgáltatáscsomaghoz kapcsolódó jogi adatbázisok biztosítása szolgáltatásnál feltételeztük, hogy ezt a szolgáltatást nem az Ügynökség, hanem a BÜK fogja nyújtani az ügyvédeknek, ennek megfelelően ennek sem bevételi, sem kiadási adatai nem szerepelnek az elemzésben.

•

A Szolgáltató központnál feltételeztük, hogy annak munkatársai a tulajdonos BÜK infrastruktúráján, irodájában végzik a tevékenységüket, ezek után a Szolgáltató központ bérleti díjat nem fizet.

6.6 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEZÉSEK •

A Szolgáltató központba a BÜK-ből kiszervezni tervezett munkatársak a jelenlegi bérköltségek mellett kerülnek át a BÜK-ből a Szolgáltató központba. A Szolgáltató központ személyi költségeivel kapcsolatos további feltételezéseket a Személyi_ráford_SSC munkalap tartalmazza.

•

A Szolgáltató központba kiszervezni tervezett munkatársak munkaidejének BÜK közfeladatok és ügynökségi szolgáltatások közötti megosztásával kapcsolatban a Személyi_ráford_SSC_analitika munkalapon a BÜK-től kapott adatokból indultunk ki az ott külön jelölt feltételezések mellett. A Szolgáltató központba kiszervezni tervezett erőforrások tekintetében a BÜK által adott becslést nem bíráltuk felül, azaz a BÜK-ből kiszervezni tervezett erőforrások tekintetében feltételeztük, hogy azok a jelenlegi feladatok ellátásához a BÜK által megadott mennyiségben, minőségben és arányban szükségesek. A Szolgáltató központ erőforrásainak felülvizsgálata csak az új feladatok miatti erőforrásigény meghatározására terjedt ki.



12 / 15


•

A Szolgáltató központ személyi jellegű ráfordítások között 2014-től a várható szolgáltatásbővülés (Arhitel) miatt plusz két fő pénzügyi munkatárs rendelkezésre állásával számoltunk. A feladatnövekedést elsősorban a kimenő számlák számának jelentős növekedése (kb. 60.000 db gépi úton automatikusan generált számla), valamint az egyéb pénzügyi feladatok volumenének (utalványozás, ellenjegyzés, utalások, bevételkezelés, beszámolók, bevallások, bérelszámolási, adatszolgáltatási, vezetői információszolgáltatási feladatok, könyvelési tranzakciószám) növekedése okozza.

•

Az Ügynökség tervezett társasági formájához kapcsolódóan felügyelőbizottsági és igazgatósági tag tiszletetdíjakkal is számoltunk. Az Ügynökség személyi jellegű ráfordításaival kapcsolatos további feltételezéseket a Személyi_ráford_Ügynökség munkalap tartalmazza.

•

Az Ügynökség személyi jellegű ráfordításai között kalkuláltunk TÜK-önként 1 fő logisztikai kapcsolattartóval 20%-os kapacitással (ők adják át a matricát az ügyvédeknek).

•

Az Ügynökség személyi jellegű ráfordításai között 2015-től kalkuláltunk plusz egy 1 fő logisztikai munkatárssal az ügyiratszámváltozással kapcsolatos feladatnövekedés miatt.

•

Az elemzésben egyelőre a Depositívra nem számoltunk kiegészítő személyi jellegű ráfordításokkal. Mivel a Depositív 2015. január 1-én indul, a szolgáltatás működtetéséhez szükséges erőforrásoknak eddigre már rendelkezésre kell állni. Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az Arhitelhez (és egyéb szolgáltatásokhoz) szükséges ügynökségi erőforrások elegendők a Depositívval kapcsolatos feladatok ellátásához is.

•

A Szolgáltató központban dolgozó új munkatársak bérköltségének számításánál 15%-os természetbeni juttatással számoltunk (bérköltséghez viszonyítva, kiindulva a BÜK 2014-re tervezett jutalomösszegének bérköltségre vetített arányából). A jutalmat BÜK-ben maradó és Szolgáltatóba átkerülő munkatársak között az FTE-k megosztásának arányában arányosítottuk.

6.7 BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEZÉSEK •

A beruházásokkal kapcsolatban feltételeztük, hogy azok kiadásai az Eszkozok_beruhazas munkalapon meghatározott ütemezésben merülnek fel.

•

A 2014 előtt felmerült beruházásokkal, eszközökkel kapcsolatban a BÜK-től kapott eszközanalitikából indultunk ki (lásd Eszköz_analitika munkalap). Feltételeztük, hogy az eszközök a jelenlegi nettó könyv szerinti értékükön kerülnek apportálásra.

•

Az ügynökségi szolgáltatásokhoz kapcsolódó informatikai beruházások és működési költségek részletes kifejtését az IT_beruhazasok_ktgek_Ügynökség munkalap tartalmazza.

•

Az ingatlanok amortizációjánál 2%-os, az immateriális javak (szoftverek) amortizációjánál 16,67%os, a műszaki berendezéseknél 33,34%-os amortizációs kulccsal számoltunk.

•

Az Arhitel és Depo§itív projekt tárgyi eszközeinek (irodai felszerelés) tervezésénél feltételeztük, hogy a Depositív indulásához nem lesz szükség az Ügynökség bővítésére.

•

Depo§itív II. letétkezeléshez kapcsolódó fejlesztés, előkészítés: jelenleg a feladat nagyságrendje sem becsülhető, ezért az elemzésben csak az előkészítési, megvalósíthatósági elemzési kiadásokkal számoltunk.



13 / 15


6.8 ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEZÉSEK •

A hipa fizetési kötelezettség számításánál egy egyszerűsített 2%-os fizetési kötelezettséggel számoltunk. A hipa számítási algoritmusa ennél jelenleg bonyolultabb, de az elemzést érdemben nem befolyásolja.

•

Ugyanígy egyszerűsítésekkel éltünk a tao fizetési kötelezettség számításánál az adóalap növelő és csökkentő tételek számbavételénél. Az egyszerűsítések az elemzés eredményeit érdemben nem befolyásolják.

•

Feltételeztük, hogy az összes ÁFA fizetési kötelezettség alá eső kiadási és bevételi tételhez 27%-os áfa kapcsolódik.

6.9 FINANSZÍROZÁSI IGÉNY RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEZÉSEK •

Feltételeztük, hogy az Ügynökség kezdeti időszakban történő működtetéséhez (működési és beruházási kiadásokhoz) kapcsolódó finanszírozási igény rendelkezésre bocsátása tagi kölcsön formájában negyedévente (adott negyedévre előre) történik (adott negyedévre vonatkozó finanszírozási igényhez képest 5 mFt-os tartalékkal számolva).

•

A tagi kölcsönnél feltételeztük, hogy az Ügynökség és a Szolgáltató központ a 12 havi BUBOR-nak megfelelő mértékű kamatot fizet a BÜK-nek (év elején az előző évben felvett tagi kölcsön alapján, illetve – évközi visszafizetés esetén – a tagi kölcsön visszafizetésének hónapjában, negyedévében).

•

A tagi kölcsönnél feltételeztük, hogy a működési egységek a lehető legkorábbi olyan időpontban visszafizetik a tagi kölcsön teljes felvett összegét egy összegben (az addig ki nem fizetett kamatokkal együtt), amikor azt a bevételek lehetővé teszik.

7. MEGTÉRÜLÉSSZÁMÍTÁS A tervezett fejlesztések elindításáról szóló döntés alapvető szempontja, hogy a beruházás megtérül-e, és ha igen, milyen időtávon. A kérdést fordítva feltéve, vizsgálható az is, hogy adott beruházás egy elvárt megtérülési idő alatt milyen értékesítési ár, illetve milyen értékesítési volumen mellett térül meg. Az Arhitel fejlesztés esetében a következő megtérülési számításokat végeztük el: •

Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a legalacsonyabb a szolgáltatási árak, amelyek esetében a beruházás 2015-ben, illetve 2016-ban megtérül (az értékesítési mennyiséget fixnek tekintve).

•

Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a legalacsonyabb a értékesítési mennyiségek, amelyek esetében a beruházás 2015-ben, illetve 2016-ban belül megtérül.

A kezdeti beruházás megtérülése az évente jelentkező jövedelemből, nyereségből lehetséges. Tekintettel arra, hogy az évi várható jövedelmek nem azonosak, a megtérülési számítás során meg kell keresni azt az időpontot, amikor a halmozott jövedelmek éppen megegyeznek a halmozott befektetések összegével. A megtérülésszámítást az 1. sz. mellékletben csatolt bevételi és kiadási pénzáramok elemzése táblázat külön munkalapján lévő táblázat alapján végeztük el. Az elvégzett számítás eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.



Legalacsonyabb a szolgáltatási ár, amely esetében a beruházás 2015-ben megtérül3

152

Legalacsonyabb a szolgáltatási ár, amely esetében a beruházás 2016-ban megtérül4

107

Legalacsonyabb értékesítési volumen arány, amely esetében a beruházás 2015-ben megtérül5

22%6

Legalacsonyabb értékesítési volumen arány, amely esetében a beruházás 2016-ban megtérül7

14%8

14 / 15


Fentiek alapján megállapítható, hogy a jelenlegi mennyiségi feltételezéssel élve, a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházások már 152 Ft-os szolgáltatási ár mellett megtérülnek 2015-ben (107 Ft esetén pedig 2016-ban). Természetesen ez az ár nem biztosít fedezetet a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás bevételeiből finanszírozni tervezett célokhoz. Ugyanígy megállapítható, hogy 550 Ft-os szolgáltatási árat feltételezve az iratszámbecslés keretében becsült iratszámnál jóval alacsonyabb iratszám mellett is megtérül a beruházás. Fentieknek megfelelően megállapítható, hogy a Bevételi és kiadási pénzáramok elemzésében meghatáromeghatározott 550 FtFt-os szolgáltatási ár és becsült értékesítési mennyiség mellett a beruházás 20152015-re megtérül. A Bevételi és kiadási pénzáramok elemzéséhez elemzéséhez kapcsolódó inputadatok megváltozásakor a megtérülési megtérülési szá számítás eredményeit is felül kell vizsgálni.

8. KOCKÁZATOK •

3

Az elemzés szempontjából a legnagyobb kockázatot a becsült ügyiratszám tervezettől való jelentős elmaradása jelenti. Ez a kockázat elsősorban 2014-es évet érinti, és változatlan beruházási igényt feltételezve jelentősen befolyásolja az Ügynökség finanszírozási igényét.

Feltételezve, hogy az értékesítési volumen a Bevételi és kiadási pénzáramok becslése dokumentum Biztonsagi_címke_összesítés

munkalapján meghatározottak szerint alakul. 4

Feltételezve, hogy az értékesítési volumen a Bevételi és kiadási pénzáramok becslése dokumentum Biztonsagi_címke_összesítés

munkalapján meghatározottak szerint alakul. 5

A kapcsolódó MÜK szabályzatban meghatározott bruttó 550 Ft-os szolgáltatási árat feltételezve.

6

Az adott időszakra vonatkozó iratszámbecslés hány százalékának kell teljesülni ahhoz, hogy az ebből származó bevétel mellett a

beruházás adott évben megtérüljön. 7

A kapcsolódó MÜK szabályzatban meghatározott bruttó 550 Ft-os szolgáltatási árat feltételezve.

8

Az adott időszakra vonatkozó iratszámbecslés hány százalékának kell teljesülni ahhoz, hogy az ebből származó bevétel mellett a

beruházás adott évben megtérüljön.



15 / 15


9. AZ ELEMZÉSSEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI FELADATOK, NYITOTT KÉRDÉSEK •

Jelenleg is folyamatban van az elemzésben érintett működési egységek működésének részletes tervezése, szabályozása, a külső felekkel és kamarákkal kötendő szolgáltatási megállapodások megkötése. A konkrét szabályozások, megállapodások az elemzés inputadatait jelentősen is módosíthatják, ennek megfelelően ezek elkészítésével párhuzamosan a szükségessé váló módosításokat az elemzésen is át kell vezetni.

•

Az inputok egy része a BÜK az elemzéssel párhuzamosan készülő pénzügyi tervezési dokumentumaiból származik (pl. 2014-es költségvetés, üzleti terv). Ennek megfelelően, biztosítani kell a BÜK pénzügyi tervezési dokumentumok és az elemzés összhangját.

•

Az elemzés nem számol a visszaváltható részvény visszaváltásához, illetve a területi ügyvédi kamaráknak történő osztalékfizetéshez kapcsolódó pénzáramokkal (a kapcsolódó sorok kialakításra kerültek, de nincsenek konkrét értékekkel feltöltve).

•

A Jogtudor szolgáltatáscsomaghoz kapcsolódó jogi adatbázisok biztosítása szolgáltatásnál feltételeztük, hogy ezt a szolgáltatást nem az Ügynökség, hanem a BÜK fogja nyújtani az ügyvédeknek, ennek megfelelően ennek sem bevételi, sem kiadási adatai nem szerepelnek az elemzésben. Tisztázandó, hogy ez a feltételezés helytálló-e.

1. SZ. MELLÉKLET: ARHITEL BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK ELEMZÉSE (2014-2016) lásd 1_sz_melleklet_Beveteli_es_kiadasi_penzaramok_elemzese_2014_2016_v1.2.xls

2. SZ. MELLÉKLET: AZ ELEMZÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT INPUTOK •

A BÜK 2013-as évre vonatkozó éves beszámolója és 2014-es évre vonatkozó üzleti terve.

•

A BÜK 2014-re tervezett személyi jellegű ráfordításit tartalmazó tervének kivonata.

•

A BÜK 2013. december 31-re vonatkozó tárgyi eszköz analitikája.

•

A biztonsági jellel ellátandó ügyek és iratok számával kapcsolatos becsléseket megalapozó inputok forrását az 1. sz. mellékletben csatolt Excel dokumentum Biztonsagi_címke_iratszámok munkalapja tételesen tartalmazza.

•


BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK ELEM-

Recommend Documents