Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Mi az egészség? WHO definíciója: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”→ multidimenzionális szemlélet
Az egészségről alkotott laikus elképzelések – kvalitatív kutatások eredményei: • • • • •
Blaxter, 1990 testmozgás energia és vitalitás társas kapcsolatok megfelelő teljesítőképesség pszichés jóllét
Calnan, 1987 • Pozitív definíció: energikusság, fittség, megfelelő súly, jólét, jó házasság • Negatív definíció: megfázás és köhögés elkerülése, kevés orvosi vizsgálat
• • • • •
Lau, 1995 fizikai jóllét pszichés jóllét egészségmegőrző magatartás betegségek hiánya pozitív jövőkép
Mi a betegség? WHO definíciója: A testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza az ember mindennapos tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét. Az egészség ellentéte.
A betegségről alkotott laikus elképzelések – kvalitatív kutatások eredményei: • • • • • •
Lau, 1995 a normálistól eltérő közérzet specifikus tünetek specifikus betegségek a betegség következményei Időtartam az egészség hiánya
Betegségmagatartás Bármely viselkedés, amelyet az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy tisztázza állapotát, és megtalálja a megfelelő gyógykezelést. Betegszerep (Parsons) az állapotért való felelősség hiánya a szociális szerepvitel alóli felmentés
a betegszerep nemkívánatosként való címkézése orvossal való kooperáció, engedelmesség
Betegségélmény A betegség feldolgozás egy részterülete, ami hatással van a megküzdésre. A betegségélményt alakító tényezők: Betegség jellege és súlyossága → akut v. krónikus, stigmatizációt jelentő, korlátozottsággal járó Társadalmi kontextus → eü-i rendszer szervezeti feltételei, eü-i szektor orientációja, média hatása Orvos-beteg kapcsolat → a beteg aktív/passzív szerepe, korábbi tapasztalatok
Személyiség jellemzői → frusztrációtolerancia, szorongás, elhárítások, személyes erőforrások
Betegségélmény A betegségélményt alakító tényezők: Szenvedésnyomás → a terápia motorja minőségi összetevők - mitől szenved? mennyiségi összetevők - mennyire szenved?
Nyitottság → a betegség lehetséges pszichológiai okai Pszichoszociális támogatás → társas háló strukturális aspektus – kapcsolatok száma funkcionális aspektus – kapcsolatok minősége
Másodlagos betegségelőny → a környezettől származó megerősítések következménye
Betegségreprezentáció (Leventhal, 1997) A páciens saját betegségéről alkotott képe, ami segíti: a betegséggel való megküzdést a betegség megértését Kialakulásának forrásai: - társadalmi, kulturális hatások - formális út = egészségügyi szakemberek - informális út = családtagok, barátok, munkatársak
- betegséggel kapcsolatos személyes élmények, tapasztalatok
Betegségreprezentáció (Leventhal, 1997) A betegségreprezentációt meghatározó tényezők: 1) A betegség azonosítása → diagnózis, tünetek 2) A betegség oka → biológiai és/vagy pszichés 3) A betegség időtartama → akut vagy krónikus 4) A betegség következményei → fizikai, pszichés 5) A betegség kezelhetősége, kontrollálhatósága
Önszabályozási modell (Leventhal, 1997) A modell alapja: a betegséggel való szembesülés és megbirkózás folyamata a problémamegoldás folyamatához hasonló: Korábbi állapot megváltozása → motiváció a probléma megoldására → a korábbi állapot visszaállítására való törekvés
Önszabályozási modell (Leventhal, 1997) Betegségreprezentációk
1. szakasz: Értelmezés • tünetészlelés • társas üzenetek
• • • • •
azonosítás ok következmények időtartam kezelhetőség
Érzelmi válasz • félelem • szorongás • depresszió
2. szakasz: Megküzdés • Megközelítő • Elkerülő
3. szakasz: Értékelés • Hatásos volt a megküzdés?
Önszabályozási modell (Leventhal, 1997) 1. szakasz: Értelmezés A betegséggel való szembesülés két csatornája: 1) tünetészlelés (‘Időnként szorít a mellkasom’) 2) külső információk (‘Az orvos angina pectoris-t diagnosztizált’)
Önszabályozási modell (Leventhal, 1997) 1. szakasz: Értelmezés 1) Tünetészlelés(‘Időnként szorít a mellkasom’): egyéni különbségek: internally/externally focused hangulat, kogníciók, környezet hatása 2) Külső információk (‘Az orvos angina pectoris-t diagnosztizált’) eü-i szakemberek →orvosi diagnózis laikusok → kollégáktól, családtagoktól, barátoktól érkező tanácsok
Önszabályozási modell (Leventhal, 1997) Betegségreprezentációk 5 tényező határozza meg: azonosítás ok következmények időtartam kezelhetőség Jelentést ad a problémának és lehetővé teszi a megfelelő megküzdési mód kiválasztását.
Önszabályozási modell (Leventhal, 1997) Érzelmi válasz A betegséggel való szembesülés az érzelmi állapot változásait eredményezheti: félelem szorongás depresszió
A páciens érzelmi állapota befolyásolja a coping stratégia kiválasztását.
Önszabályozási modell (Leventhal, 1997) 2. szakasz: Megküzdés A betegséggel stádiumai:
való
megküzdés
(1) A diagnózissal való megküzdés (2) A betegség által okozott krízissel való megküzdés (3) A fizikai változásokhoz való alkalmazkodás
A megküzdési módok 2 nagy csoportja: megközelítő (orvos felkeresése) elkerülő („struccpolitika”)
Önszabályozási modell (Leventhal, 1997) 3. szakasz: Értékelés A páciens értékeli a megküzdési mód hatásosságát Eldönti, hogy folytatja a meglévő megküzdési stratégiát vagy újat alakít ki
Az önszabályozási modell gyakorlati haszna Kutatási eredmények igazolják, hogy:
Bejósolja az orvos utasításainak betartását Bejósolja a stroke utáni felépülés gyorsaságát Bejósolja az infarktus utáni felépülés gyorsaságát
A betegség jelentései (Herzlich) 1. A betegség, mint ellenség: „megtámadott az influenza” „levert a lábamról a betegség”. 2. A betegség, mint nyereség: másodlagos betegségelőny 3. A betegség, mint veszteség • konkrét: szerv, munka • szimbolikus: örömforrás, önértékelés, szociális támasz
4. A betegség, mint büntetés: valamilyen tulajdonsága vagy korábbi cselekedete miatt kirótt büntetés
Köszönöm a figyelmet!
