Betegség-ellenállóság 2012

Betegség-ellenállóság 2012 Martonvásári ôszi búzafajták rezisztenciája mesterségesen fertôzött kísérletekben

Adataink elsősorban Martonvásáron végzett provokációs kísérletekből származnak, melyekben a természetben előforduló fertőzőanyagmennyiség többszörösét juttatjuk ki a vizsgált parcellákra. Ezt megközelítő fertőzöttség a köztermesztésben kizárólag akkor alakulhat ki, ha nincs vegyszeres növényvédelem és a kórokozó terjedéséhez kiválóak a környezeti (időjárási, agronómiai) feltételek.

Fajta

Lisztharmat

Levélfoltosság

Levélrozsda

Szárrozsda

Kalászfuzárium

Blumeria graminis

Drechslera triticirepentis, Septoria tritici, Stagonospora nodorum

Puccinia triticina

Puccinia graminis

Fusarium sp.

Pannon Prémium fajtacsoport Mv Menüett

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Toldi

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Suba

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Ködmön

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Kolo

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Mazurka

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Pannon Standard fajtacsoport Mv Toborzó

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Bodri

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Karéj

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Petrence

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Lucilla

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport Mv Béres

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Apród

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Csárdás

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Kolompos

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Magdaléna

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Tallér

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Marsall

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Bőtermő fajtacsoport

Járóbúzák fajtacsoport Mv Karizma

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Mv Kikelet

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

●●●●●●●●●

Puhaszemű fajtacsoport Mv Lepény

●●●●●●●●●

Jelmagyarázat: ● ● ● ● ● ● ● ● ● = ellenálló (rezisztens)

34

Különleges búzafajok Durumbúza

Tönkölybúza

A tetraploid (2n=28) durum­ búza, más néven ke­mény­szemû, üveges, illetve makarónibúza (Triticum durum Desf) a tönke­ sorozat csupasz szemû leszár­ mazottja. Vetésterülete 10%-ra tehetô, így a második legna­ gyobb terülten termesztett bú­ zafaj a világon. Magyarországon vetésterülete az elmúlt kilenc évben 8–15 ezer hektár között változott (KSH adat), mely a kö­ zönséges búza vetésterületéhez viszonyítva annak legfeljebb 1%-a.

A hexaploid (2n=42) tönköly (Triticum spelta L.) a búza egyik legrégebben ismert pelyvás vál­ tozata. Termesztése elsôsorban organikus gazdálkodásban ter­ jed a csupasz búzákhoz képest alacsonyabb terméshozama és a fontosabb levélbetegségekkel szemben mutatott jó ellenálló­ sága miatt. Hazai vetésterülete napjainkban 6–8 ezer hektárra tehetô.

Alakorbúza

Tönkebúza A diploid (2n=14) alakor (Triticum monococcum ssp. mono­coccum), vagyis egysze­ mû búza az emberiség talán elsô gabonája. Termesztése mintegy 12 000 évvel ezelôtt kezdôdött, és egyes történelmi korok ural­ kodó pelyvás gabonaféléje volt. Hazánkban a XIX. sz. közepéig kisebb területeken termesztet­ ték, majd fokozatosan kiszorult a termesztésbôl. Az alakor min­ dig is a marginális területek ga­ bonaféléje volt, hiszen igen jól alkalmazkodik a gyenge táperô­ ben lévô talajokhoz, és a legtöbb gabonabetegséggel szemben gyakorlatilag ellenálló. Ismételt termesztésbe vonását elsôsor­ ban az ökológiai gazdálkodás terjedése indokolja.

A tetraploid (2n=28) tönke (Triticum turgidum ssp. dicoc­ con), vagyis kétszemû búza a neo­litikus kortól kez­dô­dôen az egyik legfontosabb pelyvás gabo­ nafélénk, a ke­mény­szemû du­rum-­­ búza ôse. Termesztése mintegy 10 000 évvel ezelôtt kezdôdött, a közel-keleti népek legfontosabb gabonaféléje volt évezredeken keresztül. Ezt a keményszemû pelyvás búzát a mediterrán or­ szágokban el­sôsorban bulgur, kuszkusz és tészta készítésére használják még napjainkban is. Hazánkban az alakorhoz hasonló­ an a XIX. sz. közepéig el­sô­sorban a hegyvidékeken termesztették, majd fokozatosan kiszorult a ter­mesztésbôl. Kiváló télállóságú, és jól alkalmazkodik a gyenge táperôben lévô köves talajokhoz is. Termesztésbe vonását elsô­ sor­ban az ökológiai gazdálkodás keretében képzelhetjük el.

35

Mv PenneDUR

2011

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom

A

Mv Pennedur

ÚJ!

ôszi durumbúza

durumbúza világszerte a száraztésztagyártás elsődleges alapanyaga. Több kedvező tulajdonsága is előnyt jelent a feldolgozási folyamat során. Nagy sár­ gapigment-tartalma tojás hozzáadása nélkül is esztétikus termék előállítását teszi lehetővé. Fehérjetartalma is nagy, de emellett még a sikérszerkezete is különleges. Az erős sikérváz a feldolgozás, majd a főzés során képes visszatartani a keményí­ tőmolekulákat, aminek következtében a tészta felülete nem nyálkásodik, nem ragad, alakját stabilan megőrzi. A durumbúza-nemesítés már több évtizedes múltra tekint vissza Martonvásáron. A 10 éve minősített Mv Makaróniban sikeresen egyesítettük az őszi búzával össze­ mérhető hidegtűrést a nagy sárgapigment-tartalommal, azonban a sikér minőségé­ nek javítása és a termőképesség növelése továbbra is szükséges volt. A nemesítői munka eredményeként 2011-ben két új őszi durumbúzafajta, az Mv Pennedur és az Mv Hundur állami elismerésben részesült. Az Mv Pennedur intenzív típusú, a hazai klimatikus viszonyok között biztonsá­ gosan termeszthető, bőtermő őszi durumbúzafajta. Az állami fajtakísérletben ter­ mése 3%-kal haladta meg a kontrollfajták átlagát, három év átlaga alapján 6,27 t/ ha-os termésátlagot ért el. A kiváló termőképesség a fajtában kiegyensúlyozottan jó technológiai minőséggel párosul. Az MgSzH által vizsgált tulajdonságban az Mv Pennedur adatai elérték, vagy meghaladták a kontrollfajták átlagos értékeit, szemolina kihozatala 2,1%-kal, üvegessége 4,7%-kal, sárgapigment-tartalma pedig 6,3%-kal volt nagyobb. Martonvásáron 6 éven keresztül vizsgáltuk a fajta agronómiai és beltartalmi tulajdonságait. Kísérleteinkben az Mv Pennedur termőképessége 11%-kal haladta meg az Mv Makaróniét, nedvessikér-tartalma közel azonos, sárgaindexe (Minolta b*) pedig 2,1%-kal nagyobb volt az Mv Makaróniéhoz viszonyítva. A fajta legnagyobb értéke az évjárattól függetlenül rendkívül stabil sikérerőssége. A 2006 és 2011 közötti időszakban az Mv Pennedur sikérindexe 75 és 98 között változott, ami azt jelenti, hogy a fajta valamennyi mintája a nagyon jó és a kiváló osztályba tartozott. Kórtani adatait tekintve az MgSzH vizsgálatai alapján az Mv Pennedur szárrozs­ dára rezisztens, búzalisztharmatra mérsékelten rezisztens, sárga levélfoltossággal, levélrozsdával és kalászfuzáriummal szemben közepesen fogékony. Termesztése során feltétlenül érdemes figyelembe venni a faj specialitásait. A tábla megválasz­ tásánál kerülni kell a fagyzugos helyeket, erősen javasolt a kukorica elővetemény elkerülése és legalább kétszeri fungicides védekezést kell tervezni, melyek egyikét a kalászolás–virágzás körüli napokra kell időzíteni. Az Mv Pennedur szaporítóanya­ gának előállítása megkezdődött, a durumtermesztő gazdaságok számára a II. fokú vetőmag 2012 őszén korlátozott mértékben már elérhető lesz. Az Mv Pennedur és a kontrollfajták termése, valamint technológiai minősége (Martonvásár, 2006-2011.) 100 80 60 40 20 0

36

Termés, q/ha

Nedvessikér %

Mv Pennedur

Mv Makaróni

Sikérindex Durumkontroll

Sárgaindex

Mv Hundur

A

Mv HUNDUR

ôszi durumbúza

z Mv Hundur hosszabb szalmája miatt ez a fajta várhatóan a kevésbé intenzív körülmények között termelő gazdaságokban terjedhet el, bár az MgSzH há­ roméves vizsgálatai alapján a fajta állóképessége 8-as értéket ért el, ami nagyon jó szintnek felel meg. Termése a három év átlaga alapján az állami fajtakísérletben elmaradt az Mv Pennedurétól, 100,8%-kal végzett a kontrollfajták átlagához viszo­ nyítva. Átlagosnál jobb stressztűrő képessége a 2010. évi csapadékos évjáratban mutatkozott meg, ekkor termése a kontrollfajták átlagát 10,8%-kal, a jobbik kont­ rollét pedig 10,6%-kal haladta meg. A fajta technológiai minősége kiváló, az állami fajtakísérletben üvegessége (80,6%), nyersfehérje-tartalma (15,5%) és főként sár­ gapigment-tartalma (8,0 mg/100g) jelentősen nagyobb volt, mint a kontrollfajták átlagáé (70,8%, 15,1%, illetve 6,4 mg/100g). Sikérindexe a martonvásári mérések alapján elmarad az Mv Pennedurétól, de mindenképpen felülmúlja az Mv Makaróniét. A fajta szárrozsdával szemben rezisztens, búzalisztharmattal, sárga levélfoltossággal és kalászfuzáriummal szemben közepesen fogékony, míg a levélrozsda az átlagos­ nál erősebben fertőzheti járványos években. Az Mv Hundur növényvédelmét az Mv Pennedurnál felsorolt szempontok figyelembe vételével kell megtervezni. Az Mv Hundur vetőmagszaporítása is elindult, azonban kereskedelmi forgalomban 2014től lesz elérhető.

2011

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom

Megjegyzés Mv Hundur Mv Pennedur Mv Makaróni Fajtainformáció Életforma Termőképesség

őszi

őszi

őszi

nagyon jó

nagyon jó

nagyon jó

cm

100-110 középkorai

95-105 középkorai

90-100 középkésői

Ezermagtömeg

gramm

42-46

44-48

40-44

Ajánlott vetőmagnorma

kg/ha

240

240

220

Növénymagasság Kalászolás időpontja Agronómiai tulajdonságok

Fitotroni hidegtűrés (-13,5°C-on)

50-60

50-60

75-85

Állóképesség

túlélési %

nagyon jó

nagyon jó

nagyon jó

Érésidő

középkorai

középkorai

középérésű

Betegség-ellenállóság Lisztharmat

9 ● = ellenálló

●●●●●●●●● ●●●●●●●●● ●●●●●●●●●

Levélfoltosság

9 ● = ellenálló

●●●●●●●●● ●●●●●●●●● ●●●●●●●●●

Levélrozsda

9 ● = ellenálló

●●●●●●●●● ●●●●●●●●● ●●●●●●●●●

Szárrozsda

9

= ellenálló

●●●●●●●●● ●●●●●●●●● ●●●●●●●●●

Kalászfuzárium

9 ● = ellenálló

●●●●●●●●● ●●●●●●●●● ●●●●●●●●●

●

Minőség HL-tömeg Üvegesség (teljes)

kg/hl

78,0-82,0

78,0-82,0

75,0-80,0

%

70-80

70-80

60-70

Sárgapigment-tartalom

mg/kg

6,5-7,5

7,5-8,0

6,0-7,0

Nyersfehérje-tartalom

%

14,5-15,5

14,5-15,5

13,5-14,5

Nedvessikér-tartalom

%

28,0-32,0

30,0-34,0

28,0-32,0

Esésszám

mp

250-350

250-350

220-300

60-70

80-95

40-60

Gluténindex Feketecsírájúság

%

0-2

0-2

0-3

Darakihozatal

%

60-65

60-65

55-60

37

Franckenkorn

FRANCKENKORN

2001

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

A

Franckenkorn termôképessége  ha­sonló, mint a közepes termô­ké­pes­­ségû bú­ záké. Produktivitása a tön­kölyök között a legjobbak közé tartozik. Agronómiai értékei javítása érdekében pedigréjében aestivum búza is szerepel. Növényállománya 120–130 cm magas, szára erôs. A tönkölybúzák között szár­szi­lárd­sága és állóképes­ sége a jobbak kö­zé sorolható. Bokrosodó és gyomel­nyo­mó képessége jó. Intenzív körül­mé­nyek kö­zött is termeszthetô, de a „low input” kö­rül­ményekhez is kiválóan alkal­maz­kodik. A tönkölybúza-fajták az aestivum búzáknál  késôbb kalászolnak, viszont a tönkölybúzák között a korábban érô fajták közé so­rol­ha­tó. Termésének ned­vessikér- és nyers­fehér­je-tartalma magas. Farinográf-értéke B1, cipó­tér­fo­ gata nagy. Esés­szá­ma magas és stabil, jellemzôen 300 sec. feletti. Az aratáskor jelentkezô csapadék hatására kisebb mértékben csökkenhet. Igen jó biológiai ér­ téke, emészthetôsége és magas rost­tartalma miatt takar­má­nyo­zásra is fel­hasz­ nálható, elsôsorban nö­vendék állatok indító tápjának kom­po­nen­seként. Al­kal­mas ökotermesztésre és bio­termékek elôállítására. z Oberkulmer Rotkorn kései kalászolású és igen kései érésû tönkölybúzafajta. Extenzív körülmények közé va­ló, a túlzott N-trágyázásra érzékeny. Álló­ké­ pessége átlagos, megdôlésre 140–150 cm magas növényállománya miatt az év­járat függvényében hajlamosabb. Bok­ro­so­dó és gyomelnyomó képessége kiváló. Erôs gyökérzete miatt a szárazabb évjára­tokat jól tolerálja és a várható termés mennyi­ ségére kisebb hatással van. A Franc­kenkornhoz képest 5–7, néha 10 nap­pal késôbb aratható. Nedvessikér- és nyersfehéjre-tartalma tekin­te­tében kiváló fajta, azonban sikérminô­sége átlagos. Sze­­mei teltek, ezermag­tö­mege nagy. Esés­­száma magas (300 sec. feletti), vi­szont igen kései érése és az esetlegesen aratáskor jelentkezô esôk miatt beéréskor betakarítását nem szabad halogatni. Az organikus tönkölyter­ mesztés alapfaj­tá­ja. Ökotermelésre és biotermékek elô­állítására kiválóan alkalmas. A Franckenkorn és az Oberkulmer Rot­korn termesztése elsôsorban öko­ló­giai gazdálkodásban történik, túl­nyo­mó­részt szerzôdéses körülmények között. Termé­ sük mind belföldön, mind Nyugat-Európában fajtanév szerint keresett áru­cikk, de elsôsorban az ellenôrzött or­ga­nikus gazdálkodásból származó, ere­de­t­­igazolt termény számíthat a piaci sikerre.

A

38

tönkölybúza

Oberkulmer Rotkorn tönkölybúza

OBERKULMER ROTKORN

2002

Állami elismerés éve

Megjegyzés

Franckenkorn

Oberkulmer Rk.

Fajtainformáció Életforma

-

ôszi

ôszi

Termôképesség

-

jó

átlagos

Növénymagasság

-

magas

magas-nagyon magas

Kalászolás idôpontja

-

késôi

késôi

Érésidô

-

késôi

igen késôi

kg/ha

160–200

160–200

Fagyállóság

-

jó

jó

Bokrosodóképesség

-

jó

kiváló

Állóképesség

-

jó

közepes

Agronómiai tulajdonságok Ajánlott vetômagnorma

Vetésidô ajánlás X. 1–10.

++

++

Optimális

X. 10 –20.

+++

+++

Kései

X. 21– 31.

++

+

Extrém kései

XI. 1–10.

+

-

Lisztharmat

-

jó

közepes

Levélrozsda

-

jó

jó

Szárrozsda

-

fogékony

fogékony

-

magas

nagyon magas

Korai

Betegség-ellenállóság

Minôség Nedvessikér-tartalom Nyersfehérje-tartalom (sza.) Sikérterülés Esésszám W (deformációs munka) P/L

-

jó

kiváló

mm/h

10 alatt

10 felett

-

magas

magas

x10-4 J

100 felett

100 alatt

-

alacsony

alacsony

39

Mv Alkor

Mv ALKOR

2008

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom

A

alakorbúza

z alakorbúza az egyik legősibb termesztett pelyvás gabonaféle, amely Európában főként olyan régiókban maradt fenn, ahol tradicionális termékek előállítására használják. Egyszemű búzának is nevezik, amely az angol és német elnevezésből (einkorn) ered, és mutatja, hogy ezen faj kalászának egy kalászpadkáján csak egy darab, pelyvás szem található. Hazánkban a 19. század közepéig termesztették ezt a rendkívül jó alkalmazkodóképességgel rendelkező, szinte minden betegséggel szemben ellenálló, a marginális területeket jól hasznosító, késői érésidejű fajt. Az ökológiai gazdálkodás egyre növekvő térhódításának köszönhetően a hazai organikus nemesítők felkarolták ezt a majdnem feledésbe merült fajt, hogy olyan új fajtáit hozzák létre, amelyek megfelelnek a modern ökotermelők és a feldolgozóipar elvárásainak. Az alakorbúza – a lisztjéből készíthető funkcionális sütőipari termékeken és tésztákon kívül – a hazai söripar érdeklődését is felkeltette, és a nyugat-európai példákhoz hasonlóan hazánkban is megkezdődtek a kísérleti főzések. Az Mv Alkor az első hazai ökológiai nemesítésű alakorbúza fajta. Termőképes­ ségében hasonlít a közepes termőképességgel rendelkező búzákhoz (2,5–3 t/ha). Mivel igen jól bokrosodik, ezért vetéskor elegendő a hektáronkénti 2,5–3 millió csíra. Sűrűbb vetésben, illetve N-ben gazdag talajokon kialakuló, magasabb növényállo­ mány túlérésben megdőlésre hajlamos. Vékony szára 120–130 cm magas, de erős és rugalmas. Fakultatív életformája ellenére a keményebb teleket is jól bírja. Száraz­ ságtűrése és gyomelnyomó-képessége kiemelkedő, továbbá kiváló rezisztenciával rendelkezik a főbb gombabetegségekkel szemben. A talaj magas tápanyagtartalmát nehezen bírja, ezért intenzív körülmények közötti termesztése nem javasolt. Késői érésű, puhaszemű termésének nedvessikér- és nyersfehérje-tartalma magas, de a sikér a tönkölybúzához hasonlóan lágy. Karotinban gazdag, sárgás színű lisztje sütőipari termékek, száraztészták előállítására alkalmas. Igen magas biológiai értéke, magas bioaktívkomponens-tartalma miatt funkcionális élelmiszerek előállítására is felhasználható, valamint növendék állatok indító takarmányaként is alkalmas. Első­ sorban ökotermesztésre és biotermékek előállítására javasolt.

Az alakortermesztés elterjedése időszámításunk előtt

40

Mv Menket

A

Mv Menket

alakorbúza

2011

Állami elismerés éve

z Mv Menket az első intenzív típusú, féltörpe alakorbúzafajta, amely rövidebb szárhosszával jobban megfelel a modern termesztési követelményeknek. Érés­ kori magassága csupán 70–80 cm, miközben termésmennyisége (3–3,5 t/ha) 30%kal magasabb, mint az Mv Alkoré, amely oka részben a fajta azon tulajdonsága, hogy kalászpadkáin nem egy, hanem 2 kerekded szemet fejleszt, melyek ezermagtömege közel 40 gramm. Ebből származtatható azon tulajdonsága is, hogy termésének kö­ rülbelül 20%-a pelyvától mentesen, csupaszon kerül ki a kombájnból. Az intenzívebb termesztési körülményeket is jól viseli, viszont a gyomirtó szerekre kifejezetten érzé­ keny, melyek alkalmazását egyébként is szükségtelenné teszi kiváló bokrosodó- és gyomelnyomó képessége. Rövidebb szárhossza következtében 4,5–5 millió csíra/ ha-ral is vethetjük a sűrűbb növényállományban tapasztalható megnyúlást követő megdőlés kockázata nélkül. Télállósága, állóképessége és gombabetegségekkel szembeni rezisztenciája egyaránt kiemelkedő. Késői érésű, puhaszemű termésének nedvessikér-tartalma egy kicsit alacsonyabb, mint az Mv Alkoré. Lisztje karotinban gazdag, a durumbúzáéhoz hasonlóan sárgás színű. Sütőipari termékek előállítására alkalmas. Igen jó biológiai értéke, emészthetősége, magas bioaktívkomponenstartalma és ideális tokotriol/tokol (T3/T, E-vitamin) aránya miatt funkcionális élelmi­ szerek előállítására is felhasználható. Elsősorban ökotermesztésre és biotermékek előállítására alkalmas. Megjegyzés

Mv Alkor

Mv Menket

Életforma

-

fakultatív

fakultatív

Termôképesség

-

átlagos

jó

Növénymagasság

-

magas

alacsony

Kalászolás idôpontja

-

késôi

késôi

Érésidô

-

késôi

késôi

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

250–300

450–500

Ezermagtömeg

SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok gramm

28–33

33–38

Télállóság

-

jó

jó

Bokrosodóképesség

-

kiváló

kiváló

Állóképesség

-

jó

jó

IX. 15 – 30.

++

++

Optimális

X. 1–20.

++++

++++

Kései

X. 21.–

+++

+++

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

kiváló

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

kiváló

kiváló

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

kiváló

Nedvessikér-tartalom

-

nagyon magas

magas

Nyersfehérje-tartalom (sza.)

-

kiváló

kiváló

mm/h

> 10,0

< 10,0

Vetésidô ajánlás Korai

Betegség-ellenállóság

Minôség

Sikérterülés *optimális vetésidôben

41

Mv HEGYES

2008

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom

A

Mv Hegyes tönkebúza

z Mv Hegyes új, ökológiai nemesítésû tönkebúzafajta a tetraploid búzák közé tartozó pelyvás gabonaféle. Termô­képessége biotermesztésben és „low input” feltételek között jó évjáratokban 2,0–2,5 t/ha. Igen jól bokrosodó fajta. Növényál­ lománya 130–150 cm magas, szára vastag, erôs és rugalmas. Állóképessége ma­ gasságához és kalásztömegéhez viszonyítva igen jó, de magas N-tartalmú talajokon túlérésben megdôlésre hajlamos. Bokrosodó és gyomelnyomó képessége kiemelkedô, az ökológiai gazdálkodás és a „low input” termesztési feltételekhez kiválóan alkalmaz­ kodik. Télállósága kiváló és a szárazságot is igen jól bírja. Intenzív körülmények között termesztése nem ajánlott, a talaj nitrogéntartalmára igen érzékeny. A kutatási ered­ mények szerint a mûtrágyát nem hasznosítja. Hosszú, kemény, szálkás, nagyméretû fekete kalászának egy kalászpadkáján két, a pelyvába igen szorosan zárt kemény mag található, melyet igen nehéz hántolni. Vetômag-feldolgozásnál a két pelyvás szemet fizikailag kell egymástól elválasztani. Kemény szemû termésének nedvessikér- és nyersfehérje-tartalma magas, de a sikér a tönkölybúzához hasonlóan lágy. Lisztje karotinban gazdag, a durumbúzához hasonlóan sárgás színû. Igen jó biológiai értéke, emészthetôsége és magas bioaktívkomponens-tartalma miatt egészséges tésztafé­ lék elôállítására is felhasználható. Elsôsorban biotermékek elôállítására alkalmas. Termesztése nagy termete és N-érzékenysége miatt csak ökológiai gazdálkodásban és „low input” feltételek között javasolt.

Megjegyzés

Mv Hegyes

Életforma

-

ôszi

Termôképesség

-

átlagos

Növénymagasság

-

nagyon magas

Kalászolás idôpontja

-

késôi

Érésidô

-

késôi

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

250

Ezermagtömeg

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok gramm

65–84

Télállóság

-

kiváló

Bokrosodóképesség

-

kiváló

Állóképesség

-

közepes

Vetésidô ajánlás IX. 15 – 30.

++

Optimális

X. 1–20.

+++

Kései

X. 21.–

++

Korai

Betegség-ellenállóság Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

jó

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

Nedvessikér-tartalom

-

magas

Nyersfehérje-tartalom (sza.)

-

kiváló

mm/h

10,0 <

Minôség

Sikérterülés *optimális vetésidôben

42

Dankowskie Diament

A

ôszi rozs

DANKOWSKIE DIAMENT

EU

Állami elismerés éve

Dankowskie Diament az Amilo nemesítôinek újgenerációs fajtája (2006.). Jó bokrosodó- és állóképességû, közepes magasságú növényállományt fejleszt. Az Amilo elôtt kalászol, viszont érésideje egybeesik e fajtával. Lisztharmattal, levél- és szárrozsdával szemben jó ellenállósággal rendelkezik, s csak kismértékben fertôzôdhet. Termôképessége kiemelkedô a rozsfajták között, megközelíti a tritikálé-kontrollokét. Jól ellenáll a kalászban csírázásnak. Beltartalmi értékei kiválóak, esésszáma magas. Vetômag: a fajta I. fokú vetőmagja az ország több rozstermesztő régiójában már el­ érhető lesz 2012 őszén.

Megjegyzés

Dankowskie Diament

Amilo

Életforma

-

ôszi

ôszi

Termôképesség

-

kiváló

jó

Növénymagasság

-

közepes

közepes

Kalászolás idôpontja

-

korai

közepes

Érésidô

-

középérésû

középérésû

Ezermagtömeg

gramm

26-30

24-26

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

400–450

400–450

Télállóság

-

kiváló

kiváló

Bokrosodóképesség

-

jó

jó

Állóképesség

-

jó

átlagos-jó

Korai

IX. 15–20.

+

+

Optimális

IX. 20–30.

+++

+++

Kései

X. 01–05.

++

++

Barnarozsda (Puccinia recondita)

-

közepes

közepes-jó

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

jó

jó

kg/hl

72,5–78,8

68,7–78,3

%

n.a.

9,0–13,2

sec.

271

257

CPVO

Növényfajta-oltalom

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok

Vetésidô ajánlás

Betegség-ellenállóság

Minôség Hektolitertömeg Nyersfehérje-tartalom (sza.) Esésszám (átlagosan) *optimális vetésidôben

43

KITARO

PRESTO

1998

1990

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

Állami elismerés éve

Kitaro és Presto

A

ôszi tritikálé

Kitaro közepesen hosszú szárú, ki­vá­ló állóképességû, stabilan nagy ter­mô­ké­ pes­ségû ôszi tritikáléfajta. Korai ka­lá­szolás és érés jellemzi. A fajta nem igé­­nyes a talajokra, ezért az átlagosnál gyen­­gébb minôségû, illetve savanyú ta­lajokon is termelhetô. Kora tavasszal, majd szár­ba szökéskor 60, illetve 40 kg N-ható­anyag ki­ juttatása javasolt. Gombaölô sze­res védekezés a lisztharmatra esetileg, levél­rozsdára megelôzô jelleggel javasolt. Kalászban történô csírázásra közepesen hajlamos. Mag­ termésének osztá­lyo­zott­sá­ga jó. Németországban végzett ta­kar­mányozási vizsgá­ latok alapján termése nagyon jó minôségû abraktakarmány, s fehérjetartalmának minôsége – nagyon jó aminosav-összetétele miatt – vetekszik a búzával.

A

Presto klasszikus hosszú szárú, de jó állóképességû fajta, mely kifejezetten az átlagosnál gyengébb, illetve a ho­mo­kos talajokon történô tritikálé-ter­mesz­ tésre teremt alternatívát. Kevésbé igé­nyes vol­tának és jó alkalmazkodóképes­sé­­gének köszönhetôen ezeken a terü­le­teken több­nyire lényegesen nagyobb ter­més reali­zál­ ható a fajtával, mint az inten­zív tritikálé-típusokkal. Gom­babe­teg­sé­gekkel szem­be­ni ellenállósága szempontjából a leg­jobbak közé tartozik. A Kitarohoz hason­ló ko­rai kalászolás és érés jellemzi. Ter­mesz­tése azon termelôknek ajánlott, akik kife­jezetten gyenge talajokon gaz­dál­kod­nak, a hosszú szalma fajtaválasztási szem­pont, illetve ökológiai gazdálkodást foly­­tatnak.

Fajtainformáció Életforma Termôképesség Növénymagasság Kalászolás idôpontja Érésidô Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg (gramm) Ajánlott csíraszám (csíra/m2)* Télállóság Bokrosodóképesség Állóképesség Vetésidô ajánlás Korai (IX. 15–20.) Optimális (IX. 21–30.) Kései (X. 1–10.) Betegség-ellenállóság Lisztharmat (Blumeria graminis) Levélrozsda (Puccinia triticina) Szárrozsda (Puccinia graminis) Minôség Hektolitertömeg

Kitaro

Presto

Leontino

ôszi jó rövid-közepes korai korai

ôszi átlagos közepes korai-közepes korai

ôszi kiváló rövid-közepes közepes korai

38–40 400–450 kiváló jó kiváló

33–38 400–450 kiváló kiváló jó

39–44 400–450 kiváló jó jó

+ +++ ++

++ +++ +

+ +++ +

közepes fogékony kiváló

jó kiváló kiváló

kiváló jó kiváló

jó

átlagos

jó

*optimális vetésidôben (helytôl függô)

44

Leontino

LEONTINO

ôszi tritikálé

A

EU

Állami elismerés éve

Leontino a Kitaro nemesítôinek újgenerációs fajtája (2008.). Jó télállóság­ gal rendelkezik, közepes hosszúságú szára következtében még a Kitaronál is valamivel alacsonyabb, jó állóképességû növényállományt fejleszt. Köze­ pes kalászolási és korai érésidejû fajta. Kisparcellás kísérletekben vizsgálva a kontrollok átlagát, 10%-kal meghaladó termésmennyiség elérésére volt képes. Intenzív körülmények között, kora tavaszi mûtrágyázás mellett, még jobb ter­ méseredményekre is lehet számítani. Lisztharmattal és levélrozsdával szem­ beni ellenállósága igen jó. Nagy ezermag- és hektolitertömeg jellemzi. Magas keményítôtartalmának köszönhetôen ipari alapanyagként is hasznosítható lehet. Vetőmag: 2011-ben a fajta II. fokú vetőmagjának felszaporítása az ország több régiójában megkezdődött, ezért 2012 őszén vetőmagja nagyobb tételben is be­ szerezhető lesz.

CPVO

Növényfajta-oltalom

A tritikálé vetésterülete Magyarországon 1989–2011.

1989/1990 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997

Termelés éve

1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 0

20

40

60

80

100

120

140

160

Ezer hektár Forrás: KSH Gyorstájékoztatók

45

Hanzi

HANZI

2008

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

ôszi árpa

A

Hanzi a középérésű árpákon belül a legkorábban kalászolók egyike. Állami minő­ sítése óta az államilag minősített fajták posztregisztrációs fajtakísérletében ismét bizonyította megbízható termőképességét, amelyben a Magyarországon termesztett legjobb őszi árpafajták mérkőznek. Termőképessége egyik évben sem maradt el a kísérleti átlagtól, melyet kiváló állóképességének köszönhet. Kalászolási ideje a Petrával közel azonos. Télállósága és termésstabilitása lehetővé teszi biztonságos termesztését hazánkban. Közepes lisztharmat-ellenállósága indo­ kolttá teszi a gombaölő szerek használatát. Termesztése takarmányárpaként javasolt. A fajta másodfokú vetőmagja 2012 őszén rendelhető, de a felhasználás helyétől függően számítani lehet nagyobb szállítási távolságra.

A Hanzi növényállományának állóképessége az őszi árpa csoportátlaghoz képest (7 termőhely átlaga, 9 pont=megdőlés-ellenálló)

9 8 7

pontszám

6 5 4 3 2 1 2008

2009 Kísérleti átlag pontértéke

46

2010 Hanzi pontértéke

2011

KWS Meridian

A

ÚJ!

KWS Meridian

őszi árpa

2010

Állami elismerés éve

KWS Meridian három éven keresztül változatos időjárási viszonyok között bi­ zonyította nagy termőképességét az állami fajtakísérletekben. A 2011-es évben a minősített árpafajták négy termőhelyen elvetett kísérletében is az első helyen végzett 113%-os teljesítményével, megelőzve nemcsak a már köztermesztésben lévő fajtákat, hanem sok ígéretes új fajtát is. Biztonsággal termeszthető az ország egész területén, melyet bizonyít, hogy nemcsak a termőhelyek átlagában ért el első helyet, hanem a három helyen első egy termőhelyen második lett. Lisztharmattal szemben jó, hálózatos levélfoltossággal és Rinhospóriumos foltossággal szemben ellenállósága kiváló. Termesztésbe vonása az ország egész területén lehetséges, viszont a terméspotenciál kihasználhatóságára elsősorban a csapadékosabb terü­ leteken számíthatunk.

CPVO

Növényfajta-oltalom

KWS Meridian termése az államilag elismert fajták kísérletének átlagához viszonyítva (2011.) [t/ha] 7,8 7,6 7,4 7,2 7,0 6,8 6,6 6,4 6,2 KWS Meridian Megjegyzés Fajtainformáció Életforma Termôképesség Kalász típusa Növénymagasság Kalászolás idôpontja Érésidô Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg gramm csíra/m2 Ajánlott csíraszám* Fagyállóság Bokrosodóképesség Állóképesség Vetésidô ajánlás Korai X. 1–12. Optimális X. 13–20. Kései X. 21–30. Betegség-ellenállóság Hálózatos levélfoltosság (Dechslera teres) Lisztharmat (Blumeria graminis) Minôség Hektolitertömeg Nyersfehérje-tartalom (sza.) *optimális vetésidôben (helytôl függô)

Középérésű csoport átlaga Petra

Hanzi

KWS Meridian

ôszi jó többsoros közepes korai-közepes középérésû

ôszi jó többsoros közepes korai-közepes közepes-kései

ôszi kiváló többsoros magas közepes közepes-kései

46–51 400–500 jó jó kiváló

42–43 400–500 jó jó kiváló

41–49 400–500 jó jó jó

+ +++ ++

+ +++ +

+ +++ +

közepes

kiváló

kiváló

jó

közepes

jó

átlagos átlagos

átlagos átlagos

átlagos átlagos

47

Mv Hópehely

Mv HÓPEHELY

2007

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom

ôszi zab

A

z őszi zab, annak ellenére, hogy termesztésével régóta próbálkoznak, a gya­ korlatban eddig még nem terjedt el nagyobb területen. Ha áttelel, akkor akár 30–40%-kal is nagyobb termést várhatunk tőle, mint a tavaszi életformától, termé­ szetesen egyszer többet, másszor kevesebbet (lásd táblázat). Nagyobb az őszi zab előnye, ha a tavaszi zabra száraz tavasz jön, kisebb, ha fagykárt szenved az ősszel vetett állomány. Az eddigi tapasztalatok alapján – a hazai téli időjárási körülménye­ ket figyelembe véve – áttelelő képessége az őszi káposztarepcénél valamivel jobb, azonban a kiváló bokrosodóképességének köszönhetően az esetleges növényszámritkulást a hajtásszám növelésével kompenzálni tudja. E mellett az őszi vetésű zab jobban hasznosítja a talaj nedvességét és kevésbé szenved a tenyészidőszak végén fellépő szárazságtól. Az elmúlt 15 évben a martonvásári tenyészkertekben az ilyen fagyállósággal rendelkező genotípusok, egy évet kivéve (2002/2003 telét) nagyobb fagykár nélkül teleltek át. Az első, martonvásári nemesítésű őszi zabfajta Mv Hópehely néven került álla­ mi minősítésre 2007-ben. E fajta kiváló termőképessége jó beltartalmi értékekkel párosul. Nyersfehérje-tartalma 11,9% és 14,6% között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,1% és 4,5% között alakult a martonvásári kísérletekben. Erősen bokroso­ dó, jó állományképző, kiváló alkalmazkodóképességű fajta. A világ fontosabb őszi zabtermesztő körzeteiből származó, Martonvásáron vizsgált genotípusok között a jobb fagyállóságúak közé sorolható, ami megközelíti a közepes fagyállóságú őszi árpa szintjét. Az Mv Hópehely jó állományképző képességének köszönhetően tavasszal erőteljes bokrosodásával kompenzálni tudja az esetleg fellépő növényszám-ritku­ lást. A különböző kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelő termesztéstechnológia és kedvező agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával a tritikálé szemtermés-mennyiségét el lehet érni. Az őszi zab vetőmagja az évről évre növekvő igényekhez mérten korlátozott, ezért konkrét vetőmagigény esetén érdemes már augusztusban kapcsolatba lépni a fajta forgalmazójával. Martonvásári őszi és tavaszi zabfajták termésátlaga (kg/parcella)

48

Őszi zab terméstöbblet

Év

Mv Hópehely

Mv Pehely

2004

5,37

5,21

3%

2005

4,73

3,75

26%

2006

4,86

4,79

1%

2007

3,65

2,67

37%

2008

4,29

4,12

4%

2009

4,83

3,25

49%

2010

4,12

3,65

13%

2011

4,04

2,58

57%

Mv Deres

Mv DERES

ôszi zab

A

2011

Állami elismerés éve

martonvásári zabnemesítési program második őszi zabfajtája, melyet 2011 őszén részesítettek állami elismerésben. Az Mv Deres termőképessége 3,2%-kal haladta meg a standard fajtákét az elmúlt három év átlagában az MgSzH hivatalos kísérleti eredményei alapján (lásd táblázat). Jó állományképző tulajdonságának köszönhetően tavasszal erőteljes bokrosodá­ sával kompenzálni tudja az esetleg fellépő növényszám-ritkulást. Az Mv Hópehelynél 4–5 nappal később bugázik és évjárattól függően 5–10 cm-rel alacsonyabb növény­ állományt fejleszt. Az eddigi tapasztalatok alapján hideg, hótakaró nélküli teleken megritkulhat, de ez a termésben nem okozott veszteséget. A fajta vetőmagjának felszaporítása megkezdődött. Üzemi kipróbálására legko­ rábban 2014 őszétől lesz lehetőség.

SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom

Termesztési tájékoztató Az őszi zab termesztéstechnológiája – a vetésidő kivételével – mindenben meg­ egyezik a tavaszi zabokéval. Az őszi zab optimális vetésideje október első dekádja. Ezt megelőző vetés a vírus­ fertőzés fellépését segíti elő, a későbbi vetés viszont a gyenge állomány kialakítását eredményezheti és a télállóképesség csökkenéséhez vezethet. Az őszi zab télállóképessége a kalászos gabonákhoz viszonyítva gyengébb, viszont az eddigi tapasztalatok alapján a hazai téli időjárási körülményeket figyelembe véve áttelelő képessége az őszi káposztarepcénél jobb. Általában a különböző ősszel vetett gabonafajokra jellemző fagyállósági sorrend a legjobbtól a gyengébb felé haladva a következő: búza és rozs, tritikálé, durumbúza, árpa és a zab. A fajták azonban jelentős eltéréseket mutatnak fajon belül és ez ahhoz is vezethet, hogy az átlagos fagyállósági értékek alapján felállított sorrend konkrét fajták esetében megváltozhat. Az őszi zab tavaszi fejlődése később indul, mint a többi őszi kalászosé. A ta­ vaszi bokrosodás ideje ezért hosszabb, ami azt eredményezi, hogy az esetle­ gesen megritkult állományban egy növényen több produktív hajtás képződik. E tulaj­donságának köszönhetően kiváló a tavaszi reprodukciós képessége. A kiváló bokrosodóképességének köszönhetően az esetleges növényszám-ritkulást a haj­ tásszám növelésével kompenzálni tudja. A tavaszi fejtrágyázást a martonvásári nemesítésű két őszi zabfajta meghálálja és optimális időjárási körülmények között a nagy fehérjetartalmú szemtermésük megközelíti az őszi búzáét.

Őszi zab kisparcellás fajta összehasonlító kísérletek eredményei (MgSzH adatok, 2009-2011.) Fajta

Szemtermés [t/ha] 2009 2010 2011 Átlag

Nyersfehérje-tartalom [%] %

2009 2010 2011 Átlag

Mv Hópehely (st.1)

6,25

5,5

5,69

5,81 104,4 12,7

12,3

12,9

12,6

Mv Deres

6,56

5,12

5,56

5,75 103,2 12,1

12,4

12,1

12,2

Őszi zab (st.2)

5,86

4,85

5,27

5,33

95,6

11,5

12,5

12,7

12,2

St. fajták átlaga

6,06

5,18

5,48

5,57

100

12,1

12,4

12,8

12,4

Kísérleti átlag

6,22

5,16

5,54

5,63 101,1 12,1

12,4

12,7

12,4

SzD5% fajták között

1,29

0,55

0,5

0,42

0,9

0,8

1,3

1

3

5

4

3

3

3

Kísérleti helyek száma

7,5

49

Mv Pehely

Mv PEHELY

2006

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom

A

tavaszi zab

z Mv Pehely tavaszi zabfajta termôképessége meghaladta a standard fajtákét az elmúlt négy évben különbözô termôhelyeken végzett kísérletek átlagában. Jó termôképessége kiváló beltartalmi értékekkel párosult. Fehérjetartalma 13,9% és 17,6% között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,7% és 5,0% között alakult. Erôsen bokrosodó, jó állományképzô, kiváló alkalmazkodóképességû fajta. A jelenleg köztermesztésben lévô fajtáknál kissé alacsonyabb növényállományt fejleszt. Kísér­ leteinkben még a 160 kg/ha N hatóanyagú fejtrágyázás hatására sem dôlt meg. Erôs szára miatt a keverék zöldtakarmányokban jó támasztónövény. A különbözô kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelô ter­ mesztéstechnológia és kedvezô agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával lehet egységnyi területrôl a legtöbb fehérjét tartalmazó szemtermést elôállítani úgy, hogy az állomány nem dôl meg. Nagy elônye a zabnak, hogy zöldtakarmányban nem vénül el, még bugahányás után is szívesen fogyasztják az állatok. Az Mv Pehely kiváló agronómiai és beltartalmi tulajdonságainak köszönhetôen néhány év alatt az egyik vezetô fajtává lépett elô a hazai zabtermesztésben.

Megjegyzés Mv Hópehely

Mv Pehely

Kwant

Fajtainformáció Életforma

-

ôszi

tavaszi

tavaszi

Termôképesség

-

kiváló

jó

jó

Bugahányás idôpontja

-

közepes

közepes-késôi

késôi

Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg

gramm

33–37

29–33

27–32

Ajánlott csíraszám*

csíra/m

450–500

450–500

400–450

Bokrosodóképesség

-

kiváló

jó

kiváló

Növénymagasság

-

közepes

közepes

magas

Állóképesség

-

jó

kiváló

jó

Érésidô

-

középérésû

középérésû

középérésû

X. 1–12.

+

++

++

Optimális (III. 16–25.)

X. 13–20.

+++

+++

+++

Kései (III. 26.–IV. 10.)

X. 21–30.

++

+

+

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

jó

kiváló

jó

Koronarozsda (Puccinia coronata Cda f.sp. avenace Erikss.)

-

jó

jó

jó

Nyersfehérje-tartalom (sz.a.)

%

11,9–14,6

13,9–17,6

12,3–15,7

ß-glukán tartalom

%

3,1–4,5

3,7–5,0

3,1–4,7

2

Vetésidô ajánlás Korai (III. 1–15.)

Betegség-ellenállóság

Minôség

*optimális vetésidôben (termelési körülmények: jó/átlagos)

50

Santana

étkezési szárazborsó

N

agy termõképességû, magas fehér­je­­tar­tal­mú borsófajta. Kiváló álló­ké­pes­ségû, az erõs ka­csoknak kö­szön­he­tõen a borsóállomány na­gyon jól össze­ka­pasz­kodik a szántó­föl­dön. Beta­ka­rítás­kor lé­nye­­gesen kevesebb szem­vesz­te­ség­gel aratható. A mag­ter­més színe sár­ga, tetsze­tõs, a ma­gok alak­ja szép ke­rek, felületük sima. A Santana egyaránt alkalmas étkezési és takar­mány célú termesztésre. Takar­mány­ ke­veré­kek­hez alapanyagként jól fel­hasz­nálható.

Fajtajellemzôk

Santana

Mag színe

Sárga

Típus

Féllevélkés

Virágzási idô

Közepes

Érés

Közép-kései érésû

Állóképesség

Kiváló

Termôképesség

4,0–5,0 t/ha

Javasolt vetési csíraszám

0,9–1,0 millió/ha

Javasolt vetendô mennyiség

280–300 kg/ha

Ezermagtömeg

265–270 gramm

Nyersfehérje-tartalom

25,0–28,0%

Betegségek

Fuzáriumos tôhervadással (Fusarium oxysporum f.sp.pisi) szemben rezisztens. Ascochyta és Botrytis megbetegedésekkel szemben közepesen ellenálló.

Fajta

SANTANA

2006

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

Termés [t/ha] 2004

2005

2006

3 év átl.

Granast1

4,70

4,43

3,77

4,30

Zekonst2

4,00

4,06

3,53

3,86

Santana

5,15

4,77

3,95

4,62

SzD5%

0,45

0,55

0,51

0,50

Forrás: OMMI/MgSzH

51

Lona

LONA

1996

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

A

keményszemû tavaszi búza

tavaszi búza termesztése nem el­ter­jedt Magyarországon, ennek elle­né­r e – fô­ként az ôszi vetési szezonban je­lent­kezô kedvezôtlen idôjárási feltételek kö­vet­ kezményeként – évrôl évre cél­tu­da­tos kereslet jelentkezik vetômagja iránt. A tavaszi búzát termelôik általában késôn le­kerülô elôvetemény, kipusztult búza­ve­tés pótlása miatt választják elsôsorban, de számos esetben már elôre tervezetten beépítésre ke­ rül a vetésforgóba. Minél korábban sikerül elvetni (február vége–március elsô fele), annál nagyobb a si­ke­res termesztés esélye. Késôi vetés esetén, aszá­lyos években termesztése koc­ká­zatos. A Lona több mint tíz éve a legnagyobb területen ter­melt, közkedvelt tavaszi búzafajta ha­zánk­ban. Járóbúza, viszont termesz­té­sét Ma­gyar­or­szá­gon tavaszi vetésre ja­va­sol­juk. Stabil minôsége a leg­igé­nyesebb nyu­­gat-európai elvárásoknak is megfelel. Magas sikér- és nyersfehérje-tartalma a sütôipar szá­mára ideális farinográfos és alve­­ográ­fos minôséggel párosul. Esésszáma sta­bi­lan magas. A fa­jtát azoknak ajánljuk, akik elsôsorban minôségbúzát kí­ván­nak ter­melni és megelégszenek a tavaszi bú­zák­r a jellemzô sze­r é­nyebb terméssel.

Megjegyzés

Lona

Vánek

Életforma

-

tavaszi

tavaszi

Termôképesség

-

+++

++++

Növénymagasság

-

alacsony

közepes

Kalászolás idôpontja

-

korai

közepes

Kalászszálka jelenléte

-

van

nincs

Szem színe

-

piros

piros

Érésidô

-

középérésû

középkésôi

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg

gramm

34–38

43–44

Vetendô csíra

csíra/m

450–500

450–500

2

Bokrosodóképesség

-

jó

jó

Állóképesség

-

kiváló

kiváló

Korai

II. 20–28.

++

+++

Optimális

III. 1–15.

+++

+++

Kései

III. 16–20.

+

+

Extrém kései

III. 21–31.

-

-

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

jó

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

jó

jó

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

jó

Kalászfuzárium (Fusarium sp.)

-

jó

jó

Vetésidô ajánlás

Betegség-ellenállóság

52

Vánek

A

VÁNEK

keményszemû tavaszi búza

EU

Állami elismerés éve

Vánek a tavaszi búzafajták között ki­emel­­kedô termô­ké­pes­sé­gével tûnik ki. Az elmúlt években 24–29%-kal, át­la­gosan 1 tonnával több termést ért el hek­tá­­ron­ ként, mint a standard Lo­na. Ve­tését elsô­­sor­ban azoknak ajánljuk, akik jó mi­nô­­sé­gû mal­mi búzát kívánnak elô­állí­tani, to­vábbá termelési körülményeik, illet­ve alkalmazott agrotechnikájuk lehe­tô­vé te­szi a fajta terméspotenciáljának kihasz­ná­lását. A Lona 2003–2008, illetve a Vánek 2004–2008 években Mar­ton­­vásáron mért minôségi adatainak minimum- és maxi­­mumé­r tékeit a mellékelt táblázatban fog­laltuk össze.

Fajtára jellemzô minôségi értékek

Megjegyzés

Lona

Vánek

-

Javító

Malmi I.

kg/hl

71,7–81,2

78,9–84,3

-

52,0–83,6

57,4–89,6

sec

274–553

278–367

Nyersfehérje-tartalom sza. (ôrlemény)

%

14,1–17,6

11,6–13,9

Nedvessikér-mennyiség

%

30,1–48,2

24,3–34,6

mm/h

1,5–9,0

0,5–5,0

Zeleny-érték

ml

38,0–66,0

40,0–50,0

Vízfelvevô képesség

%

56,6–62,9

56,9–61,1

Sütôipari értékszám

-

61,2–91,9

56,6–79,4

Sütôipari értékcsoport

-

B1-A1

B1-A2

min

4,8–18,4

5,7–17,6

x10-4 J

184–330

160–299

-

0,38–0,69

1,12–2,59

MSZ 6383:1998 szerinti minôség Hektolitertömeg Szemkeménység (HI) Esésszám

Nedvessikér-terülés

Tésztastabilitás W (deformációs munka) P/L

CPVO

Növényfajta-oltalom

53

Conchita

CONCHITA

2009

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

tavaszi árpa

A

Conchita tavaszi sörárpafajta 2009-ben nyert állami minôsítést. Az állami minôsítô kísérletekben 114%-os termésével emelkedik a standard fajták átlaga fölé. Termésstabilitásának köszönhetôen ez a különbség a 2007-es aszályos évben még nagyobb volt (119%). A hat vizsgált termôhely mindegyikén meghaladta az 5,5 t/ha termésátlagot, így az ország sörárpa-termôterületein biztonsággal termeszthetô. Jó termôképessége kiváló bokrosodóképességének és nagy ezermagtömegének köszönhetô. Néhány nappal korábban kalászol, mint a Jubilant. Söripari minôsége megbízható, osztályozottsága kiemelkedô (90–96%), fehérjetartalma minden vizs­ gált évben alacsonyabb volt, mint a söripari kontrolloké. Mikromalátázási kísérle­ tekben mért adatai kiválóak. 2009-tôl Európa több országában megkezdôdnek a makromalátázási vizsgálatai. Lisztharmattal szembeni ellenállósága kiváló. A Conchita tavaszi sörárpa nem csak hazánkban, hanem Európa több országában is sikeresen termeszthetô. Ezt bizonyítja, hogy 2011-ben már kilenc tagországban elismert fajta. Nem csak a sörárpatermelő gazdaságok részére ajánljuk kipróbálásra, hanem mindazoknak, akik jó minőségű tavaszi árpát kívánnak termelni és ehhez rendelkeznek a szükséges adottságokkal. A fajta másodfokú vetőmagja a 2013 januári vetőmagigényekhez biztosított.

A Conchita termésátlaga az állami fajta-összehasonlító kísérletekben (MgSzH, 2007–2008) [t/ha]

6,0 5,8 5,6 5,4 5,2 5,0 4,8 4,6

54

Conchita

Standard 1

Standard 2

Standard 3

Kalászosok növényvédelme a Syngenta ajánlásával

A

kalászos növények termésének mennyi­ ségét, minőségét számos gyomnövény, betegség, állati kártevő veszélyezteti, ezért a kalászosok növényvédelme során, akár egy­ szerre is, többféle problémát kell meg­oldani. Eredményessége nem csak a jó termék kivá­ lasztásától, hanem azok szak­szerű felhasz­ nálásától is függ. Ehhez nyúj­tanak segítséget egyrészt a Syngenta növényvédelem szakta­ nácsadó munkatársai, másrészt a Syngenta által működtetett előrejelzési rendszerek. A vetőmagcsávázás a nagy hozam és a biztonságos növényvédelem kiindulópont­ ja. Az elvetett magot károsítók egész sora veszélyezteti a mag felszínén megtapadva, a mag belsejében megbújva, vagy a mag környezetéből, a talajból támadva. Ezért a későbbi károk elkerülése érdekében feltétle­ nül csávázni kell az elvetésre szánt magot. A Syngenta csávázószerek vagy azok kombi­ nációja megbízható, a legfontosabb csírakori kórokozók és kártevők igen széles csoportja ellen nyújt átfogó, komplex védelmet.

széles hatásspektrumú gombaölő csávázószer •  Az őszi búza, őszi árpa és a tavaszi árpa csírakori és fiatalkori betegségei ellen ki­ emelkedő hatékonyságú, külső és belső védelmet biztosít.

gyökérfejlődést serkentő, felszívódó ro­ var­ölő és széles hatásspektrumú gom­ ba­ölő csávázószer-kombináció •  Hatására az állomány gyorsabban fejlődik, nagyobb gyökértömeget fejleszt, ezáltal a kis növényeket a kezdeti stresszhatások kevésbé károsítják. •  A kezelt növények gyors és zavartalan kez­d eti fejlődése kiegyenlítettebb állo­

mányt és a terméspotenciál jobb kihasz­ nálását eredményezi. •  A legfontosabb csírakori és fiatalkori be­ tegség, azon belül a fuzáriumfajok ellen kiemelkedő hatékonyságú. •  Megbízható védelmet biztosít őszi árpában és őszi búzában a vetést követő időszak rovarkártevői ellen (drótférgek, csócsáro­ ló, fritlégy, levéltetvek, kabócák), egyben csökkenti a szívókártevők által terjesztett vírusátvitel mértékét is.

S

ikeres gyomirtás érdekében ismerni kell a tábla gyomösszetételét, és számba kell venni, hogy mikor lehet a permetezést elvégez­ ni. A gyomirtás elvégezhető ősszel, tavasszal szárbaszökkenés előtt és szárbaszökkenés után. Az őszi gyomirtás – vetés után-kelés előtt vagy kelés után – azokon a területeken ajánlott, ahol előreláthatólag a tavaszi munkacsúcsok csökkentésére van szükség, a nehezen felszá­ radó táblákon a tavaszi gyomirtás nem, vagy megkésve végezhető el, jelentős őszi gyomke­ lés várható, fontos a taposási kár elkerülése, szeptemberi és alacsony vetőmagnormával történő vetést alkalmaznak. Az egyik legjobb megoldás a kora tavasszal virágzók (veronika­ félék, árvácska, árvacsalán fajok, tyúkhúr stb.) visszaszorítására. A gyomkonkurencia korai, már ősszel elvégzett kikapcsolása magasabb termést és nagyobb termésbiztonságot nyújt a hagyományos, tavaszi védelemhez képest. A tavaszi gyomirtó szeres kezelést érdemes a gabona bokrosodásának idején elvégezni. Eb­ ben az időszakban a gyomnövények még kevés vizet, tápanyagot, fényt vonnak el a kultúrnö­ vénytől, a gabona nem takarja a gyomokat, így a permetlé akadálytalanul a felületükre jut, mérsékelt a taposási kár. A kezelés időpontját ajánlott a magról kelő gyomnövények 2-4 leve­ les, virágzás előtti korára, a mezei acat tőlevél­ rózsás-szárba indulás előtti állapotára időzíteni. Hazánkban egyre nagyobb területet hó­ dítanak az egyszikű gyomok, mint pl. nagy széltippan, vadzab stb. Szabályozásukra külön figyelmet kell fordítani.

ősszel és tavasszal is felhasználható, tar­tamhatással rendelkező gyomirtó szer •  Levélen és talajon keresztül is hatásos. •  Széles a hatásspektruma az ősszel és ta­ vasszal csírázó kétszikű gyomokra, ha­ tásos és költségtakarékos megoldás a nagy széltippan ellen. •  Talajhatása miatt a később, tavasszal csírázó gyomok kelését megakadályoz­ za, az állomány betakarításáig gyom­ mentes marad. •  Talajon keresztüli hatásának köszönhető­ en a kezelést követő tarló, kultúrnövény kevésbé gyomosodik, csökken az allergi­ át okozó parlagfű felszaporodása. •  Tavasszal bokrosodás idején, bokroso­ dás után zászlóslevél állapotig kijuttat­ ható. •  Dózisa őszi búzában, őszi árpában pree­ mer­gensen 75 g/ha, ősszel kelés után minden őszi kalászosban 60 g/ha, ta­ vasszal minden kalászosban 40-50 g/ha.

szárba indulásig felhasználható gyomirtó szer, kétszikűek elleni széles hatásspektrummal, tartamhatással a folya­ matosan kelő gyomok ellen •  Széles hatásspektrum az egynyári és évelő kétszikű gyomok ellen. •  Talajon keresztüli tartamhatása véd a be­ takarításig, ami kimondottan előnyös a napraforgó-árvakeléssel, parlagfűvel fer­ tőzött területeken. •  Mivel a használatát követő tarló az allergiát okozó parlagfűvel kevésbé fertőzött, így a parlagfűmentesítés legolcsóbb eszköze. •  Kimondottan javasolt tavaszi árpa, gyen­ ge növekedésű kalászosok gyomirtására, ahol a gabona gyomelnyomó képessé­ ge csekély.

55

•  Dózisa 120–150 g/ha a búza háromleveles fejlettségétől szárbaindulásig, tavaszi árpá­ ban 2–5 leves fejlettségnél javasolt kijuttatni.

Ôszi búza fajtaspecifikus Syngenta gombaölô szeres javaslat Lombvédelem

Zászlóslevél- és kalászvédelem

Bokrosodás – zászlóslevél-kiterülés

Zászlóslevél-kiterülés – virágzás

Mv Csárdás

Seguris

Cherokee

Mv Emese

Seguris

Cherokee

Fajta Mv Bodri

rugalmas készítmény az egy- és kétszikű gyomok elleni küzdelemben •  Két eltérő hatóanyagot tartalmaz, haté­ kony mind az egyszikű mind a legfonto­ sabb magról kelő kétszikű kalászos gyom­ növények ellen. Mezei acat ellen erős mellék­hatással bír. •  Felhasználható a kalászos gabona három leveles állapotától a zászlóslevél megje­ lenéséig. •  Zab kivételével az összes kalászos kul­ túrnövényben engedélyezett készítmény •  A beépített nedvesítőszernek köszönhetően a gyomnövény felületén gyorsan felszívódik. •  Gyors felszívódásának eredménye, hogy a kijuttatás után fél órával már esőálló •  Hűvös időben is hatékony, az eltérő hő­ mérsékleti viszonyok sem befolyásolják gyomirtó hatását. •  Felhasználását követően minden szántó­ földi kultúra szabadon vethető. •  Dózisa 0,75–1,3 l/ha.

A

bokrosodás – zászlós levél megjelenése közötti állapotban elvégzett fungicides kezeléssel az a cél, hogy minél nagyobb és hosszabb ideig tartó egészséges, zöld lomb­ felületet tartsunk fenn. Ez alapot ad a nagy hozamnak azáltal, hogy a termésdifferenciá­ lódás zavartalanná válik, a korai betegségek nem károsítanak. A kalászolás–virágzás eleji védelem az addigi hozam biztosítása mellett je­len­tősen befolyásolja a minőséget is. Az egész­séges, hosszú ideig fotoszinte­tizáló zász­ lóslevél növeli az ezermagtömeget, nö­vek­szik a hektolitertömeg, javul a lisztminő­ség, ho­ mogénebb lesz a termés. Ez a véde­kezés ad lehetőséget a kalászfuzárium káros hatá­ sainak mérséklésére is, a töppedt, a fuzá­ri­um­ mal fer­tőzött szemek arányának csök­ken­té­ sére, a mikotoxin-tartalom vissza­szorítására. A védekezés optimális időpontjának ki­ vá­lasz­tásában segít a Syngenta honlapon www.syngenta.hu található előrejelző rend­ szer: időjárás-, betegség-előrejelzés, kijut­ tathatósági előrejelzés. A fajtaspecifikus

56

Cherokee

Mv Karizma

Cherokee

Mv Kolo

Cherokee

Mv Kolompos

Seguris

Cherokee

Mv Ködmön

Seguris

Cherokee

Mv Lucilla

Cherokee

Cherokee

Mv Magdaléna

Seguris

Cherokee

Mv Magvas

Seguris

Cherokee

Mv Mambo

Seguris

Cherokee

Mv Marsall

Cherokee

Cherokee

Mv Menüett

Seguris

Cherokee

Mv Palotás

Seguris

Cherokee

Mv Petrence Mv Suba

Cherokee Cherokee

Cherokee

Mv Süveges

Seguris

Cherokee

Mv Toborzó

Seguris

Cherokee

Mv Vekni

Seguris

Cherokee

fun­gi­cides ajánlat pedig a gombaölő szeres program biztosabb megtérülését támogatja.

kettős erővel a kalászos levélbetegségek ellen engedélyezés alatt •  Két hatóanyagot tartalmazó prémium gom­ ba­ölőszer. •  Rendkívűl hosszú tartamhatás a levélbe­ tegségek ellen. •  Egyik hatóanyaga, az izopirazam egy tel­ jesen új fungicid hatóanyagcsaládba (pyra­ zolok) tartozik. •  Kettős kötődés jellemzi: »» erős és tartós kötődés a levél viaszré­ tegéhez és felszínéhez »» erős kötődés a kórokozókhoz. •  Kiemelkedő hatékonyság a szeptóriás be­ tegségek, rozsdafélék, drechslera, helmin­ tosporium, rynchosporium ellen. •  Következetesen magasabb terméstöbb­ letet biztosít. •  A strobulin- és triazoltartalmú szerekkel szemben rezisztenssé vált kórokozók el­ len is hatásos. •  Dózisa 0,8–1,0 l/ha.

univerzális kalászos gombaölő szer •  Hatékony a legfontosabb gombabeteg­ ségek ellen, rugalmasan alkalmazható a lomb és kalász védelmére. •  Növeli a termésbiztonságot, a termést, ja­ vítja a minőséget, eltérő termesztési szin­ teken is megtérülő befektetés. •  Megelőző és gyógyító hatású fungicid. •  Dózisa 0,5 l/ha, ajánlott az első tünetek megjelenésekor, de legkésőbb a virágzás elején kijuttatni.

kiemelkedő fuzárium elleni hatás, rugalmas megoldás a levélbetegségek ellen •  Három hatóanyagot tartalmaz, melyek el­ térő hatásmechanizmussal rendelkeznek. •  A Cherokee hatóanyagai különböző mér­ tékben szívódnak fel és mozognak a nö­ vény belsejében, a három hatóanyag eltérő mozgásának köszönhetően a Cherokeeban felerősödik a fuzárium, a levélbeteg­ ségek elleni hatás.

•  Összes hatóanyaga hatékony a fuzá­rium­ gombák ellen, hatásosan csökkenti a mikotoxinszintet. •  A Cherokee magas triazoltartalma lehe­ tőséget ad a különböző dózisok megvá­ lasztására, az eltérő termesztési szin­ teken, eltérő fertőzési szinteken való felhasználáshoz. •  Rendkívül jó esőállóság, fél órával a ke­ zelés után már esőálló. •  Alkalmazható őszi búzában virágzás végé­ ig, őszi, tavaszi árpában virágzás kezdetéig. •  Levélbetegségek visszaszorítására a ja­ vasolt dózis 1,0–2,0 l/ha. Alacsonyabb adag kisebb fertőzési veszély, költségta­ karékos termesztési szinten, magasabb adag erősebb fertőzés esetén, átlagos vagy átlag feletti termesztési szinten ajánlott. •  Kalászfuzárium ellen kijuttatható ka­ lászolás-virágzás közötti időpontban fertőzés mértékétől függően 1,5–2 l/ha dózisban.

A

megdőlt táblarészeken a növé­nyek víz- és tápanyagszállítása gátolt, ezért rom­lik a fehérje-, és sikérmutató, csök­ken az ezer­m ag­t ömeg. Az elfeküdt kalászok nedvesebb, párásabb környezet­ be kerülnek, nő a fuzáriumgombák által fertőzött szemek aránya, romlik a termés sütőipari minősége. A nagyobb víztarta­ lom hatására a szemek csírázásnak in­ dulnak, ezáltal megindul az α-amiláz kép­ ződés, ragadós lesz a tészta. A megdőlt állomány betakarítása nehezebb, költ­ ségesebb, az eltérő minőségű tételeket külön kell tárolni.

erősebb szár, kevesebb megdőlés, felhasználás bokrosodás után is •  Csökkenti a növény magasságát, vasta­ gítja a szárat. •  Hatására csökken a megdőlés mértéke, növeli a gyökértömeget, nagyobb lesz a termés, javul a minőség. •  Rugalmasan bokrosodáskor és szárbain­ dulás után is felhasználható. •  Őszi búzában, őszi és tavaszi árpában en­ gedélyezett készítmény.

•  Dózisa őszi búzában 0,3–0,5 l/ha, őszi árpában 0,4–0,6 l/ha, tavaszi árpában 0,3–0,4 l/ha, a kijuttatás ajánlott ideje bokrosodás–2 nódusz közötti állapot.

A

kalászosokban előforduló rovarkárte­ vők közül a vetésfehérítő lárvái a zöld levélfelület csökkentése miatt elsősorban a termésmennyiségre, míg a kalászokat káro­ sító levéltetvek, gabonapoloskák, szipolyok a mennyiségen felül a minőségre is hatnak. Közismert, hogy a szipolyok, poloskák által szúrt szemek rontják a termény sikérterü­ lési értékét.

kettős hatásmód, biztos védelem •  Két eltérő, kontakt és felszívódó ható­ anyagot tartalmaz, aminek köszönhető­ en gyors taglózó és valódi tartamhatás­ sal rendelkezik. •  Hosszú tartamhatása miatt az elhúzódó betelepedés esetén sincs szükség újabb kezelésre. •  Széles hatásspektrummal bír a kártevők széles köre és a különböző fejlődési ál­ lapot ellen. •  Szisztémikus hatóanyaga a permete­ zés után növő friss növekményekbe is eljut, így ezek a részek sem maradnak védtelenül.

•  A Zeon–formulációnak és a felszívódó tulajdonságainak köszönhetően kima­ gasló az esőállósága, kipermetezés után fél órával már nem mosódik le. •  A készítmény a legszigorúbb környezetés humán előírásoknak megfelel. Nem okoz irritációt, érzékenységet. •  Dózisa levéltetvek ellen 0,2–0,3 l/ha, vetésfehérítő bogár, gabonapoloska el­ len 0,3–0,4 l/ha. Idősebb lárvák jelen­ léte esetén a magasabb dózis alkalma­ zása ajánlott.

a Zeon-kapszulába zárt piretroid •  A kalászosok legfontosabb kártevői el­ len hatásos. •  Gyors, taglózó hatású. •  Speciális Zeon-formulációjának köszön­ hetően a hatóanyag feltáródása folya­ matos. •  A Zeon-formuláció a növény felületéhez erősebb tapadást, ezáltal jobb esőállósá­ got biztosít a termék számára. •  A Zeon-kapszula további előnye, hogy a hatóanyag a nap káros UV-sugarai ellen nagyobb védettségben részesül. •  Dózisa: 0,15–0,2 l/ha.

Syngenta kalászos növényvédelmi technológiai javaslat

57

Amit a kalászos vetômagokról tudni kell Egyedi azonosító (fémzárcímke) A vetômagtétel azonosító adatait és hi­ te­les zárását bizonyító téphetetlen papír­ ból ké­­szített, egyedi azonosítóval (sor­ szám és vonalkód) ellátott okmány, amely a tétel minden göngyölegegységén fel­ varr­va vagy ragasztva (esetenként plom­ bál­va) van rajta. Jó tudni: •  A vásárolt vetômag felhasználása során hátramaradt függô­címkéket érdemes leg­ alább a termés értékesítéséig meg­ô­r­izni. •  Amennyiben a vásárolt vetômaggal kap­ cso­latosan esetleg minôségi kifogás gya­núja merül fel, és nincs mód az áru mi­n ôségi cse­r é­jére, akkor a vetésbôl tart­son vissza egy csomagolási egy­ség­ nyi (zsák, big-bag) vetô­magot eredeti, bon­tatlan állapotban! •  A csávázott vetômag zsákja a KvVM ál­ lásfoglalása alapján környezetre káros, veszélyes hulladéknak minôsül, ezért ennek vissza­g yûjtésére külön erre sza­ kosodott szer­vezet ad lehe­tô­séget. A kötelezô be­g yûj­tés és megsemmisítés költsé­ge a fémzárolt vetômag árában „hasznosítási díj” jogcímen megfize­ tésre kerül.

Vetômagminôsítô Bizonyítvány A fémzárolt vetômagtételre vonatkozó va­ lamennyi adatot, továbbá az MSZ 7145:2007 szabványban elôírt érték­meg­ha­t ározó tu­ lajdonságok vizsgálati ered­ményét, s ezek alapján a tétel minôségét tar­talmazó és iga­ zoló okmány. A for­ga­lom­ba hozatal feltétele, melyet a fém­zárolás helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvé­ delmi Igazgatósága, Vetômag és Szaporító­ anyag Felügye­leti Osztálya, mint minô­sítô szerv állít ki. Jó tudni: A Vetômagminôsítô Bizonyít­ ványon minden olyan adatnak szerepel­ nie kell, melybôl a vásárolt vetô­mag tábla szintû szár­mazása visszavezethetô, illetve lehe­tôvé teszi a szük­séges vetômagnorma kiszámítását.

58

1. táblázat Vetômagminôsítés során használt szaporulati fokok és függôcímke színjelöléseik egyes növényfajok esetében Magyarországon Szaporítási lépcső Szaporítási fok

0. év

1. év

2. év

3. év

4. év

Törzskeverék

Szuper Elit (Prebázis)

Elit (Bázis)

I. fok (1. gen.)

II. fok (2. gen.)

Felhasználó

Nemesítô

Búza (Triticum aestivum)

–

Árpa (Hordeum vulgare)

–

Tritikálé (x Triticosecale)

–

Rozs (Secale cereale)

–

Durumbúza (Triticum durum)

–

Tönkölybúza (Triticum spelta)

–

Tönkebúza (Triticum turgidum)

–

Alakorbúza ( Triticum monococcum)

–

Zab (Avena sativa)

–

Szár­ma­zási Bizonylat Az elsô, s ennél magasabb szaporítási fo­ kú vetômagok hivatalos vetômag-elô­állításba történô bejelentéséhez elenged­het­etlen doku­ mentum, mely igazolja a szán­tóföldi szemlé­ re bocsátandó terület elvetéséhez felhasznált szaporítóanyag származását, rögzíti men�­ nyiségét, fémzá­ro­lási azonosítóit, minôségi alkalmas­sá­gát és megnevezi a következô szaporítást vég­zô céget vagy magánsze­ mélyt. Négy­példányos, sorszámozott, szigo­ rú szám­adású hivatalos okmány.

Fémzárolt vetômagtétel mi­nô­sé­gi be­­ so­rol­ása Alkalmas (ld. 2. sz. táblázat) • EU határérték-harmonizáció (EU) sze­rint • Önkéntes Magyar Minôség (MM) sze­rint Alkalmatlan A 2. sz. táblázatban megjelölt egy vagy több határérték-elôírásnak a tétel nem felel meg. Ebben az esetben a tétel fémzárolt vol­

Vetômag-elôállító

Termelô

Lásd I. fok

ta a függôcímke levágása mel­lett meg­szün­ tetendô, minôsítése vissza­uta­sításra kerül. Engedményes A hatósági vizsgálat során alkalmat­lan­ nak minôsített tétel forgalomba ho­za­t a­lá­ ra különösen indokolt esetben en­g e­d ély kérhetô az EU Mezôgazdasági, Ker­té­szeti és Erdészeti Vetômagok és Sza­po­rító­anya­gok Állandó Bizottsá­gá­tól. Az en­ge­dély meg­ adása esetén az MgSzH Vetőmagfelügyeleti Osztály, Budapest hivatalos enged­mé­nye­­­ zése alap­ján a vetô­magtétel en­ged­mé­nyes vetô­mag­ként forgalomba hoz­ható.

A fémzárolás érvényességi ideje (szavatossági idô) Idôben elôre nem limitálható. A fém­zá­ro­ lás mindaddig érvényes, amíg a vetô­mag­­ tétel valamennyi, a legutolsó mi­nô­sí­tés­­kor (fém­zároláskor) vizsgált para­mé­te­re tekin­ te­tében megfelel a határérték-elô­írá­sok­nak, s ezek alapján a for­gal­mazási fel­­té­te­leknek.

1. ábra A fémzárszám formai és tartalmi elemei, értelmezése 2011-től

H-1-012/0231 Országazonosító Az ország be­t ûjele, ahol a fém­z á­ rolást végezték.

Fémzárolás éve A fémzárolt tétel vetô­mag­üzemi fémzárolásának éve (2011).

Fémzároló törzsszáma A fémzárolást végzô MgSzH/KH ható­sági felügye­lô vagy fém­zá­r oló üzem azonosítószáma.

Fémzárolt tétel sorszá­ma Az elôzô hivatkozási szá­mon nyilvántartott, fém­zá­rolással meg­­­­­­­bí­zott kirendelt hatósági sze­mély éven belüli ak­t uális ve­tô­magtétel fém­zárolásának folyó sor­száma.

Függőcímke és kiadott okmányadatok internetes lekérdezése, ellenőrzése (publikus adatbázis) http://vigor.mgszh.gov.hu:8080/VigorServerUly/okmany.html Megjegyzés: Az MgSzH honlapján a fenti linken elérhető adatbázis a fémzárszám, címkesorszám, és a címke dátuma alapján megmutatja a fémzárolt tétel faj-fajta adatait és a Vigor programmal kiállított okmányait. A program az OMMI és MgSzH által címkézett tételeket tartalmazza 2004. 07. 01-től folyamatosan, továbbá a kiadott ISTA bizonyítványokat 2010. 08. 20-tól. Belföldi okmányt még nem tartalmaz. Feltöltése folyamatos. Nem magyar fémzárolt, minősített tételek adatait a rendszer nem tárolja. 2. táblázat Fontosabb kalászos növényfajok vetômagminôségi határérték-elôírásai

Szap. fok (minôség)

Tisztaság [min.; %]

Csírázóképesség [min.; %]

más növényfaj összesen

egyéb gabona

más nem gabona fajok

Avena spp. Lollium temulentum

Raphanus raphanistrum, Agrosthemma githago

Káros gyom (4)

Idegenmag-tartalom [max.; db/minta]

Triticum aestivum Búza

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 95

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Hordeum vulgare Árpa

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 95

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

x Triticosecale Tritikálé

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

80 88

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Secale cereale Rozs

I. (EU) I. (MM)

98,0 99,6

85 90

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Triticum durum Durumbúza

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 90

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Triticum spelta Tönkölybúza

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 95

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Triticum monococcum Alakorbúza

II. (EU)

98,0

85

10

7

7

0(3)

3

X

14,5

Triticum turgidum Tönkebúza

II. (EU)

98,0

85

10

7

7

0(3)

3

X

14,5

Avena sativa Zab

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 (1) 92

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Növényfaj

Nedvességtartalom [max.; %]

Forrás: MSZ 7145:2007 és 16/2011. (III. 2.) VM rend. kivonat

Megjegyzések: (1) Csupasz típusú zab esetén a csíra minimum 75% lehet.

(3) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot

(2) Két darab magot nem kell szennyezésnek

nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy

tekinteni, ha egy azonos tömegû második

azonos tömegû második minta mentes tôle.

minta minden egyéb gabonától mentes.

(4) Károsgyom-fajok: • kalászos gabonákban: Convolvulus arvensis, Galium spp. • rozs vetômagtételben: Bromus secalinus, Convolvulus arvensis, Galium spp.

59

A közösségi oldalakon is arat az elitmag.hu

Az Elitmag Kft. honlapja indulásakor nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy a lehető legrészletesebben, legpontosabban tájékoz­ tassa partnereit termékpalettájáról. A szak­ portálon az egyes fajtákról és vetőmagjaikról folyamatosan aktualizált információkból sze­ mezgethet a látogató, a legfrissebb kutatási eredmények alapján. Az elitmag.hu a facebookos és google+-os jelenlétét is erősíti. Az elitmag.hu honlapon jelenleg csaknem 150 különböző fajta adatai érhetők el. Ezek közül számos már nem rendelhető, a honlap készítői mégis úgy döntöttek, megőrzik őket a nagyközönségnek csakúgy, mint az elmúlt 17 esztendő martonvásári tanulmányait. Az elitmag.hu-n az egyes fajták nem csak önállóan tanulmányozhatók, hanem a műfajban egyedülálló – ám az interneten egyáltalán nem szokatlan – módon sza­ badon összeválogatva, táblázatos formá­ ban összehasonlíthatók, összevethetők egymással a „Fajtaösszevetés” menüpont segítségével. Sőt, a legújabb kísérletek ered­ményeként nemesített búzafajtákat, a ma már csak génbankokban és nemesítési gyűjteményekben előforduló, hajdan óriási sikerű Bánkúti 1201-gyel éppúgy össze lehet hasonlítani, mint a köztermesztésben már sikeres egyéb búzákkal. Az elitmag.hu erejét jelenleg a napra­ készség és a folyamatos megújulás jel­ lemzi. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az országhatáron belül, esetleg azon túl sem találunk olyan honlapot, amely ilyen aprólékosan világosítja fel fajtáiról és azok vetőmagjáról a látogatókat. A por­ tálról közvetlenül kapcsolatba lehet lépni az egyes szakterületek képviselőivel és valamennyi, az Elitmag Kft. sikerében részt vállaló szakemberrel („Kapcsolatok” menüpont). Az elitmag.hu elsősorban szakportál, nem kívánja felvenni a versenyt a különböző agrár­ tematikájú hírportálokkal. A martonvásári kuta­

60

tási eredményeket, az új fajtákról szóló beszá­ molókat azonban elsőként igyekszik közölni. Az egyes fajták esetén mindig a részletességre és a pontosságra helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a látogatók a lehető leghamarabb az őket érdeklő információk birtokába juthassanak. Az elitmag.hu számos olyan szolgáltatást kínál, amely az inter­neten már régóta sikeres, de az agrártematikájú online médiumok olva­ sói még kevéssé használták ki lehetőségeit. Ilyen az információk megosztása egyetlen kattintással a különböző közösségi portá­ lokon, vagy a cikkek továbbítása a kollégák­ nak, barátoknak, szakembereknek e-mailben. Nem titkolt cél, hogy ezekkel az egyszerű módszerekkel az elégedett olvasók kézrőlkézre adják híreinket, termékeink leírását olyan sebesen, ahogyan az interneten kívül egyetlen más médium sem képes rá. Így az információk idejében, és célzottan azokhoz jutnak el, akiket az érdekel, akiknek a mun­ káját, terveit azok alapjaiban befolyásolják. Az elitmag.hu az információ átadásának professzionális megoldása mellett, saját in­ ternetes közösségének építését a facebook (facebook.com/elitmag) segítségével ala­ pozta meg. A közösség tagjai rendszere­ sen értesülhetnek a martonvásári kutatási eredményekről, a legújabb fajtákról, árakról, akciókról, eseményekről. Kapcsolatba lép­ hetnek egymással, közzétehetik véleményü­ ket. Az Elitmag Kft. ugyanis számít a vissza­ jelzésekre, hogy azok alapján pontosabban alakíthassa termékpalettájáról közölt infor­ mációit, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsa a vevői igényekre fókuszálva. Az elmúlt évek sikere, hogy a látogatószám megsokszorozódott, és számos pozitív vis�­ szajelzés érkezett annak ellenére, hogy az ag­ rárszektorban az internethasználat korántsem annyira elterjedt, mint máshol. Biztató, hogy a legfontosabb kulcsszavakra a jelentősebb ke­ resők – mint a Google és a Bing – a portált igen előkelő helyre rangsorolják. Kísérletezünk a hazai viszonyok közt még kevésbé ismert – ám rövidesen minden bizonnyal arató – google+ szolgáltatás bevezetésével is. Hogyan csatlakozhatok az elitmag.hu-hoz? Jelenleg három különböző megoldást kí­ nálunk arra, hogy Ön bárhonnan hozzáférjen adatbázisunkhoz, híreinkhez.

1. Érdemes közvetlenül regisztrálni honlapunkon, így könnyedén hozzáférhet az „elitmag-klub” zártkörű információi­ hoz: az árakhoz, és a fajta-összehasonlító táblázatokhoz. A későbbiekben számos, csak klubtagoknak elérhető szolgálta­ tással kívánjuk bővíteni a szolgáltatási palettát. 2. Jó megoldás ugyanakkor, ha csatla­ kozik napról napra gyarapodó facebook-

közösségünkhöz: facebook.com/elitmag oldalon. Ehhez nincs szüksége másra, mint egy facebook-regisztrációra. 3. Választhat minket a napról napra fej­ lődő google+ szolgáltatásban (https://plus. google.com/110642118815160485499) is: ehhez csak egy google fiókot kell létrehoz­ nia. A közösségi oldalainkon folyamato­ san tájékoztatjuk a tagokat a céget és a termékportfóliót érintő újdonságokról.

61

Fajtabemutató 2012: jegyzetek a fajtákról Bánkúti-1201 Standard

Mv 15-09 *

 

Mv Toldi

 

Mv 24-09 *

 

Mv Menüett

 

Vánek

 

Mv Karizma

 

Mv Karizma

 

Mv Suba

 

Mv Kikelet

 

Mv Kolo

 

Mv Pennedur  

Mv Mazurka

 

Mv Hundur

 

Mv Toborzó

 

Leontino

 

Mv Bodri

 

MT 09-09 *

 

Mv Lucilla

 

D. Diament

 

Mv Petrence  

Franckenkorn  

Mv Marsall

 

Mv Alkor

 

Mv Tallér

 

Mv Menket

 

Mv Kikelet

 

Mv Hegyes

 

Mv Karéj

 

Mv Hópehely  

Mv Csárdás

 

Mv Deres

 

Mv Béres

 

Mv Pehely

 

Mv Kolompos  

Hanzi

 

Mv Apród

KWS Meridian  

 

Mv Magdaléna  

KWS Tenor *

Mv 09-09 *

 

KWS Scala *  

Mv 10-09 *

 

MW 08-09 *

 

Mv 12-09 *

 

Conchita

 

* Kódszámmal vagy már névvel rendelkező harmadéves fajtajelölt.

62

 

Martonvásári vetőmagok 2012 ősz Hol jutok hozzá?

ü ü

ü

ü

ü ü

ü ü ü

ü

ü ü ü ü ü ü ü ü ü

ü ü

ü ü ü ü ü ü ü ü

ü ü ü ü ü ü

ü

ü ü

ü

ü

ü

ü

Tolna

SzabolcsSzatmár-Bereg

Somogy

Pest

Nógrád

ü

ü

ü

ü

ü

ü

ü

ü ü

ü ü ü

ü

ü

ü ü ü ü

ü

ü ü ü

ü

ü

ü

ü

ü ü

ü

ü ü

ü

ü ü

ü ü

ü

ü

ü ü ü

ü

ü

ü ü

ü ü

ü

ü ü ü

ü ü

ü

ü

ü ü ü

ü

ü

ü ü

ü

ü

ü ü ü ü ü

ü

ü ü ü

ü ü ü ü

ü

ü ü ü

ü

ü ü

ü

ü ü

ü

Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom

Fejér

Csongrád

Heves

ü ü

Zala

ü ü

ü

ü

Veszprém

ü

ü ü ü ü ü ü ü ü

ü ü

Vas

ü

ü

Borsod-AbaújZemplén

Békés ü ü

Hajdú-Bihar

ü ü

Győr-MosonSopron

Őszi búza Mv Apród Mv Béres Mv Bodri Mv Csárdás Mv Emese Mv Hombár Mv Karizma Mv Kikelet Mv Kolo Mv Kolompos Mv Ködmön Mv Lucilla Mv Magdaléna Mv Magvas Mv Marsall Mv Mazurka Mv Menüett Mv Palotás Mv Petrence Mv Suba Mv Süveges Mv Tallér Mv Toborzó Mv Toldi Mv Vekni Mv Verbunkos Mv Walzer Őszi zab Mv Hópehely Őszi durumbúza Mv Makaróni Mv Pennedur Őszi árpa Petra Hanzi Fridericus KWS Meridian Őszi tritikálé Kitaro Presto Leontino Őszi rozs Dankowskie Diament Tönkölybúza Franckenkorn Oberkulmer Rotkorn

Baranya

Faj/Fajta

Bács-Kiskun

A martonvásári fajták országos elérhetőségét immár a harmadik vetőmag-szezonra bocsátjuk tájékozódásképp minden érdeklődő ren­ delkezésére, hogy megtudhassák, van-e és várhatóan milyen szállítási távolságon belül egy adott fajta vetőmagja. A táblázatban me­ gyénkénti bontásban tüntetjük fel a regisztrált II. fokú vetőmag-előállításokat. Ezek egy része önállóan tevékenykedő szerződéses vető­ mag‑előállítókat jelöl, a többi pedig az Elitmag Kft. termeltetése, várható készlethelye.

ü ü

ü ü

ü ü ü

ü

ü ü ü

ü ü

ü

ü ü

ü ü ü

ü

ü ü

ü

ü ü

ü

ü

ü ü

ü

ü ü ü

ü

ü ü ü ü

ü

ü ü

ü ü ü

ü

ü

ü

ü ü

ü ü

ü ü

ü

ü ü

ü

ü

ü

ü ü

ü

ü ü

63

Az MTA ATK Mezôgazdasági Intézet fajtajogvédelmi politikája

M

agyarország 1983-ban csatlakozott  az új növényfajták vé­ delmére 1961-ben lé­tesült, 1972-ben, 1978-ban és 1991-ben felül­vizsgált, közismert nevén UPOV-egyez­­mény­hez, mely a 2002. évi LI. törvénnyel került kihirde­tés­re. A nö­vény­­fajták jogvédelme hazánkban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kez­de­mé­nyez­­ hetô (SZTNH), amely a fajta újdon­sága, az ún. DUS tulajdon­sá­gok (meg­­kü­lön­böz­tet­he­tôség, egyöntetû­ség és ál­landóság) megfelelô szintje és el­fo­gad­­ható fajtanév megléte esetén ko­ráb­ban sza­badalmi vé­dett­séget, napjaink­ban a szabadalommal egyen­értékû nö­vény­ fajta-oltalmat biztosít (SZTNH) a fajta­jo­gosult (fajta­t ulajdonos, nemesítô) részére. Az UPOV-egyezmény és az azzal teljes mér­­t­ék­ben harmonizáló, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szabadalmi Törvény) és módosításai alapján a növényfajtával kap­ csolatos következô cselekményekhez szükséges a fajtajogosult hozzájárulása: (i)  elôállítás vagy újbóli elôállítás (több­szörözés); (ii) szaporítás céljából való elô­ké­szítés; (iii) forgalomba hozatalra való ajánlás; (iv) forgalomba hozatal; (v) országból való kivitel; (vi) országba való behozatal; (vii) az (i)-(vi) pontokban említett bár­me­lyik cselekmény céljából való rak­táron tartás.

letjövedelmet biztosító új fajta vetômagjához jut hozzá. A termelô így a fajtaválasztáskor azt is megha­tá­rozza, mely nemesítôház fenn­ ma­radását, ver­seny­képességét tá­mogatja. A fajtaoltalom országonként külön-külön kérvényezhetô vagy kiterjeszthetô az EU teljes területére. A regionális jelentôségû faj­ ták esetében a Kutatóintézet a cél­or­szág(ok)ban kezdeményez fajtaoltal­ma­zást, a legpiacosabb fajták esetében azon­­­ban a Kö­ zösségi Fajtaoltalmi Hi­vatalnál (CPVO) közösségi fajtaol­t a­lomért folya­modik (CPVO). A nemesítôi jogok a fajta utántermesz­tésére is kiterjednek. Az ún. „farmer privi­légium” vagy „farm saved seed” ese­té­ben a kuta­ tóintézet a jogait a 2100/94/EK rendelettel és az ezt kiegé­szítô hazai jog­szabályokkal összhang­ban kívánja érvé­nye­síteni. A fajták után­ter­mesztése esetén a jogdíj számítá­sakor hektáron­ ként át­la­gosnak te­kintett vetô­magnorma:

A fenti jogok biztosítása érdekében az MTA ATK Mezôgazdasági Intézet 1983-ban megtette elsô szabadalmi be­jelentését, és azó­t a minden piacképesnek ítélt növényfajtáját nemzeti védelemben ré­ szesíttette. A fajtákhoz fûzôdô jogokat fajtahasznosítási licenc­ szerzôdések ke­r e­t ében adja tovább a vetômagsza­p o­r ító és -for­ galmazó partnerek részére, mely szerzôdések pontosan rögzítik a fém­zá­rolt vetômag értékesítési árába be­épí­tendô, a nemesítô inté­ zetet meg­illetô jog­díj mértékét. Aki fémzárolt vetô­magot vásárol, a jogdíj megfizetésén ke­r esz­t ül hozzájárul a nemesítési kutatások folyamatos fej­lesz­téséhez és ennek fejé­ben mindig újabb, a koráb­ biaknál ked­vezôbb tu­laj­don­ságú, ezért várha­tóan számára is több­

Növényfaj

Átlagos vetômagnorma

ôszi búza

250 kg/ha

tavaszi búza

220 kg/ha

őszi durumbúza

240 kg/ha

ôszi árpa

200 kg/ha

tavaszi árpa

200 kg/ha

őszi tritikálé

200 kg/ha

tönkölybúza

180 kg/ha

alakorbúza

100 kg/ha

tönkebúza

180 kg/ha



rozs

160 kg/ha

ôszi zab

180 kg/ha

tavaszi zab

150 kg/ha

borsó

300 kg/ha

A növényfaj nem tartozik a vonatkozó jogszabály hatálya alá.

 

64

Kapcsolat Közvetlen kereskedelmi képviselet Az MTA ATK Mezôgazdasági Intézet által nemesített, illetve honosított kalászos gabonafajták kereskedelmi képviseletére 1991-ben megalapította a Martonvásári Elitmag Vetômagszaporító és Forgalmazó Kft-t. Az Elitmag Kft. kereskedelmi feladata elsôsorban a szerzôdéses vetômag-elôállító partnereinek szaporítóanyaggal való ellátása, ezért a termelôk, illetve a vetômag-forgalmazó vi­szont­ ela­dók II. fokú vetômaggal történô közvetlen kiszolgálásában többnyire eseti szerepet tölt be. Ez utóbbi kereskedelmi szerep­vállalás túl­nyomórészt az új vagy a nem túl elterjedt fajták vetômagjának elérhetôvé tételében nyilvánul meg. Az Elitmag Kft. a gaz­dálkodók, vetômag-elôállítók és a kereskedők tájékoztatását, szakmai munkáját fajtabemutatók rendezésével, országos ter­jesztésû szak­la­pok­ ban közzétett hirdetésekkel, nagy látogatottságú mezôgazdasági kiállításokon történő megjelenéssel, különféle konzultációs lehetőségekkel és folyamatosan frissülő honlap-tartalommal segíti.

Az Elitmag Kft-hez elsôsorban az alábbi témákban fordulhat segítségért • A képviselt fajtákra vonatkozó fajta- és vetômag-információk (fajtaválasztás, beszerezhetôség, beszerzés stb.). • Fajtabemutatók helyei, idôpontjai. • Martonvásári kiadványok rendelése. • Fajtajogvédelem, licencdíj kérdésköre. • Információk az új kutatási eredményekrôl, várható újdonságokról.

Elérhetőségek Székhely: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. • Levélcím: 2462 Martonvásár, Pf. 26. • GPS: N47.31529° E18.78443° Telefon: (+36) 22 569 230 • Fax: (+36) 22 461 000 E-mail: [email protected] • Honlap: www.elitmag.hu • www.facebook.com/elitmag

Bakos Péter Kenéz

Póser István Szabolcs

Láng Dezső

Telefon: (+36) 22 569 238 Mobil: (+36) 30 970 8900 E-mail: [email protected]

Telefon: (+36) 22 569 234 Mobil: (+36) 30 212 2640 E-mail: [email protected]

Telefon: (+36) 22 569 236 Mobil: (+36) 30 619 9488 E-mail: [email protected]

Jognyilatkozat A katalógusban a fajtákról közölt adatok és eredmények hivatalos állami, illetve sa­ját fajta­kísér­letekbõl és mérésekbõl szár­maznak. Minden esetben körülte­kin­tõ szak­mai odafigyeléssel, a leg­gon­dosabb ellenõrzéssel készítettük a közre­adott információkat. Ennek ellenére a közölt adatok csak tájékoztató jellegûek. Eltérô termesztési feltételek között, tábla­szin­ten – kü­lön­bözõ talajadottságok, idõ­ járási viszonyok és technológiai fel­tételek mel­lett – a közölt értékek változh­atnak.

Impresszum Szerkesztették: A Kalászos Gabona Nemesítési Osztály, a Kalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály, a Növény­ter­mesztési Osztály, az Organikus Nemesítési Osztály, a Prebázis Kft. és az Elitmag Kft. munkatársai. Kiadó: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Felelõs kiadó: Dr. Bedõ Zoltán Grafika és tördelés: aTOMAN grafika Bt., Magyar László Fotók: Vécsy Attila Pékáruk: Lipóti Pékség (Proteus-Gold Kft.), Katica Pékség (Pékmester Biscuits Kft.), Pécsváradi Aranycipó Kft., Detki Keksz Kft., Győri Keksz Kft. Internetes változat: www.elitmag.hu Kiadás éve: 2012 A kiadvány megjelenését támogatta az Elitmag Kft.

Nemesítő

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet 2462 Martonvásár, Pf. 19. Tel.: (+36) 22 569 500 Fax: (+36) 22 460 213 E-mail: [email protected] Honlap: www.mgki.hu Fajtafenntartó

Prebázis Kft.

2462 Martonvásár, Brunszvik út 2. Tel.: (+36) 22 569 159, (+36) 22 569 160 E-mail: [email protected] Honlap: www.prebazis.hu Kereskedelmi képviselő

Elitmag Kft.

2462 Martonvásár, Pf. 26. Tel.: (+36) 22 569 230 Fax: (+36) 22 461 000 E-mail: [email protected] Honlap: www.elitmag.hu

Az Ön martonvásári kalászos vetőmag-forgalmazója: etikett címke helye

Elitmag Kft.

2462 Martonvásár, Pf. 26. Telefon: (+36) 22 569 230 Fax: (+36) 22 461 000 E-mail: [email protected] Honlap: www.elitmag.hu