Betegbiztonság - nemkívánatos események az egészségügyi ellátásban

Betegbiztonság - nemkívánatos események az egészségügyi ellátásban

Dr. Müller Anna SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet

Rezidens törzstanfolyam, Szeged

Szeged, 2017. november 9.

Nemkívánatos esemény? Betegbiztonság?  Mi az?  Probléma?  Tudjuk, hogy mennyi nemkívánatos esemény, és az előidézésért felelős ellátási hiba fordul elő?  Ismerjük-e a következményeket?  Megelőzhetőek-e az ilyen események?  Ha igen, mi az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (orvos, gyógyszerész, szakdolgozó) szerepe ezek megelőzésében?

Definíciók  Biztonság (safety)  A véletlen bántalmaktól való mentesség.

 Veszély (hazard) Bármi, ami a biztonságot veszélyezteti.

Hiba (error) tervezési : a cél eléréséhez rossz terv alkalmazása végrehajtási: egy tervezett cselekedet előre eltervezett módon való befejezésének hibája

 Nem kívánatos esemény, incidens (adverse event) Olyan bántalom, ami az ellátás nyújtásához köthető károsodás, és nem a betegségből eredő komplikáció. Olyan esemény, amelynek eredményeképpen a beteget kár éri.

Hogyan jönnek létre a nemkívánatos események?  Aktív hiba (amit látunk) a beteg-ellátó érintkezésekor következnek be általában azonnal észlelhetők

 Hozzájáruló tényezők elősegítik a látens kockázatok manifesztálódását

 Látens kockázatok (ahonnan ered) menedzsment vagy rendszer szintjén sokáig rejtve maradnak

Definíciók  Megelőzhető nemkívánatos esemény (preventable adverse event) Hiba, másfajta rendszer, eszköz elégtelensége okoz.

 Rendszer (system) Független elemek halmaza, amik egymással kapcsolatba lépnek egy közös cél eléréséért.

 Potenciális nemkívánatos esemény („majdnem hiba“, „near-miss”) Hiba következtében fellépő ártalmas esemény, amely nem következett be, mert az elkövetett hibát időben történő beavatkozással kiküszöbölték, vagy az elkövetett hiba véletlenül nem idézett elő nemkívánatos eseményt.

Definíciók

 Betegbiztonság (patient safety) - minden magas színvonalú egészségügyi rendszer egyik legfontosabb eleme Az egészségügyi ellátás során a betegek nincsenek kitéve indokolatlan vagy potenciális ártalomnak. (WHO) Mentesség az akaratlan bántalomtól. A nem kívánt eredmények vagy károsodások elkerülése, megelőzése és javítása az egészségügyi ellátás területén hozott intézkedésekkel.

Lehetséges következmények

Nincs ártalom majdnem mulasztás/ egy hajszálon múlt/ ’ingyen tanulás’

Van ártalom sikeres felismerés és kezelés károsodás/funkcióvesztés/halál/ hosszabb ápolási idő (intubáció) nem tervezett áthelyezés (intenzív osztályra,más intézménybe) perköltség

Kockázatok  Folyamatok

 Betegcsoportok

alapvető folyamatok betegfelvétel, -áthelyezés, elbocsátás

 várandós nők, szoptatós anyák

magas kockázatú folyamatok sebészeti beavatkozások, gyógyszerelés

 jelentős túlsúly, obesitas

magas kockázatú tevékenységek korlátozás alkalmazása, vér transzfúzió, thrombolysis, gépi lélegeztetés

magas kockázatú gyógyszerek anticoagulansok, thrombolyticumok, inzulin, kemoterápiás szerek, kábító fájdalomcsillapítók

 újszülöttek, gyermekek

 kardiológiai, sebészeti, érsebészeti és idegsebészeti betegek  vese-, májbetegek  ITO, PIC, Dialysis Központ betegei  sürgősséggel felvettek, SBO-n ellátottak  >65 életév

 többszörös co-morbiditás

Nemkívánatos események  ellátási hibák, sebészeti beavatkozások során/követően fellépő komplikációk

 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések  vizsgálati eredmények figyelmen kívül hagyása  helytelen diagnózis felállítása

 beteg elesése, leesése →  tűszúrás, éles eszköz okozta sérülés →

 műtéti sebfertőzés →  ellenoldali műtét  kórházi szerzett decubitus, húgyúti fertőzés

 gyógyszer helytelen felírása, adagolása, beadása →  inadekvát gyógyszer kombinációk

Ki a felelős?  Tervezési hiányosságok nem megfelelően tervezett munkaidő beosztás gyógyszerosztás  Végrehajtást befolyásoló tényezők zsúfoltság, stressz, időnyomás  Egyszemélyi felelősség (csupán 10-15%)  Eredményes visszaszorítás a rendszerekben és folyamatokban rejlő veszélyforrások feltérképezése és jelentőségük csökkentése

80 - 85 %

Tények és terhek  USA (1990-es évek)

(Institute of Medicine): „To err is human” az ellátás következményeként minden 10. betegnél alakul ki egészségkárosodás sokkoló következmények

a kezelt betegek 1%-a meghal károsodások miatti többlet ellátások, perek költségterhe ↑

angol egészségügyi kiadások 4%-át jelenti a kórházakban kialakult felfekvések ellátása az ausztrál egészségügyi kiadások 1%-át teszi ki a gyógyszerelési hibák költségterhe

…..Tények és terhek  Egyesült Királyság (2000): 400 haláleset/súlyos sérülés - orvostechnikai eszközök gyógyszeres kezelések okozta mellékhatások ~ 10000 fő

 ENEAS (Spanyolország, 2006): a kórházi betegek 9,3%-a szenvedett el valamilyen nemkívánatos eseményt, az esetek 42,8%-át megelőzhetőnek vélték;

 Francia felmérés (Michel, 2007):  sebészeti osztályokon 55%-ban, egyéb osztályokon az esetek 40%ában legalább egyszer előfordult valamilyen nemkívánatos esemény, melyek ~35 %-a megelőzhető lett volna.

 WHO, OECD: a betegbiztonság a magas színvonalú egészségügyi rendszerek központi eleme

minden – betegbiztonságra hatással bíró - tényező figyelembevétele minőség és betegbiztonság hatékonyságának javítása

Tényekre történő nemzetközi reagálás  2004 október: Betegbiztonsági Világszövetség (World Alliance for Patient Safety) a tagállamok a lehető legnagyobb figyelmet szenteljék a betegbiztonság terén fennálló problémáknak; 2005: „Clean Care is Safe Care”

 2006: Európa Tanács az EU-ban valamennyi egészségügyi rendszer szisztematikus megközelítést biztosítson a betegbiztonság terén (kockázati tényezők figyelemmel kísérése, az egészségügyi dolgozók megfelelő képzése)

ajánlást fogadott el a betegbiztonság felügyeletéről és az egészségügyi ellátás során előforduló nemkívánatos események megelőzéséről

Tényekre történő nemzetközi reagálás  Betegbiztonsági szempontok - Európai Közösség szintű szabályozások gyógyszerek biztonságossága (farmakovigilancia) (emberi, állatgyógyászati célra felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezése, felügyelete) orvostechnikai eszközök biztonságossága, teljesítménye (aktív beültethető , in vitro orvostechnikai eszközök) emberi szövetek és sejtek biztonsága (adományozás, gyűjtés, vizsgálat, feldolgozás, megőrzés/tárolás, elosztás)

vér- és vérkomponensek

 Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felügyeleti hálózatok működtetése határokon átnyúló együttműködés (ellátás javítása, nemkívánatos események visszaszorítása) elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek

Milyen módszerekkel javítható a betegellátás biztonsága?  a nemkívánatos események  a kívánt eredményt a alapvető okai hasonlóak tevékenységek, folyamatok szabályozásával, megfelelő munkavégzéssel lehet elérni

veszélyforrások, kockázatok azonosítása, kiküszöbölési lehetőségeik meghatározása,

gyakorlatba ültetés

Miért probléma a betegbiztonság az egészségügyben?  Ellentmondás az egészségügyi szolgáltatás területén  „ne árts” elv alkalmazása ↔ hibák, nemkívánatos események előfordulása

Alternatívák a hibák megelőzésére  megfelelő források rendelkezésre állása (?)

 bizonyítékokon alapuló biztonságos gyakorlatok következetes alkalmazása  betegbiztonság kultúrája feltételek, értékek, normák → magatartás, szokások, viselkedés területei →

A betegbiztonság kultúrája Vezetés felelőssége  a biztonság szervezeti prioritás  legjobb gyakorlat alapelvei

Csapatmunka és együttműködés tehetség, képesség; ellenőrzés, szabályozás

Hatékony kommunikáció kölcsönös bizalmon alapul kommunikációs stratégiák

Bizonyítékokon alapuló gyakorlat szakmai irányelvek (WHO, CDC, EPIC)

Szervezeti fejlődés képzés, új gondolkodásmód

A betegbiztonság kultúrája Az ellátás értékelése compliance megfigyelése, monitorozása megbízható adatok gyűjtése, közzététele

Rendszerszerű gondolkodás egymással kapcsolatban álló elemek

Emberi tényezők (akadályok kiiktatása) segítő, ösztönző elemek (csekklista) alkalmazása

„Helyes” kultúra nincs hibáztatás elv követése szabályok szándékos figyelmen kívül hagyása megengedhetetlen!

Zéró tolerancia a legjobb gyakorlat alkalmazása a teljes személyzettől elvárás

Betegbiztonság Kulcsfontosságú pontok  A biztonságos betegellátás minden egészségügyi ellátásban prioritást jelent.  A betegbiztonság alapú kultúra irányítja az egyének és a szervezetek magatartását, normáit és viselkedését.  A betegbiztonság alapú kultúrában a teljes személyzet és a vezetők felelősséget vállalnak a betegek jólétéért.  A betegbiztonság csapatmunkát és együttműködést, kommunikációt, értékelést, és egyéb módszereket igényel, mint pl. az emberi tényezők irányítása.

Kommunikáció  A nem várt események jelentős részéért a kommunikációs hiányosságok felelősek (JCAHO, Patient Safety Goals, 2009)  Kiemelt területek Orvos-beteg kommunikáció érthetőség, stílus, hozzáállás

beteg ismeretei, részvételi hajlandóság

Beteg átadás – átvétel betegfelvétel, vizsgálatkérés, műszakváltások, helyettesítések, áthelyezés, elbocsátás

Team munka szakemberek közötti

szakmán belüli és közötti

 A betegek bevonására építő, interaktív és érthető kommunikáció, a szakmák közötti és a team munka javítása jelentősen csökkentheti a nemkívánatos események számát

 Egységes szakmai kommunikációs sémák (‘briefing’ modellek) fejlesztés, kommunikációs készségek célzott javítása.

Módszertani javaslatok (WHO, JCAHO)  Standardizált kommunikációs módszerek Szakmai kommunikáció egységes sémák alapján, az időkorlátok figyelembevételével.  SBAR modell S (Situation): „jelzőkarók” (mi a helyzet most?) ~ 60 mp

B (Background): háttér (mi történt eddig a beteggel?) A (Assessment): vélemény, értékelés (mi a probléma?)

R (Recommendation): javaslattétel mikor mi a teendő?  I-SBAR-R I (Introduction)

R (Repeat back, visszaismétlés)

A betegbiztonság és a minőségügy kapcsolata  1910: Ernest A. Codman első működési szabályok (= standardok)

„end result system”  1912: Amerikai Sebészeti Társaság – kórházi akkreditáció 1918: Kórházi Standardizációs Program 1919: Minimum Standardok 1953: Joint Commission on Accreditation of Hospitals

1970: Kórházi Akkreditációs Kézikönyv

 1987: Joint Comission on Accreditation of Health Care Organisations  1990: folyamatos minőségfejlesztés betegbiztonság

Műtéti sebfertőzés  A fejlett országok adatai szerint a nemkívánatos események közel fele a sebészeti ellátással hozható kapcsolatba.  Európában a második leggyakoribb nosocomiális fertőzés (19,6%)  Következmények hosszabb fekvőbeteg intézeti tartózkodás, esetleges újrafelvétel kórházi költségek megemelkedése magasabb mortalitás  Sebfertőzések ≥30%-a megelőzhető

Műtéti sebfertőzések kockázati tényezői Betegjellemzők  életkor  alapbetegség, társbetegség(ek)  immunstátusz  tápláltsági állapot  aktuális fertőzés  kolonizáció  preoperatív intézményi tartózkodás … …

Intraoperatív  műtét előtti borotválás, bőrfertőtlenítés  műtéti bemosakodás  műtét időtartama

 eszközök sterilitása  intraoperatív kontamináció  műtő ventiláció

 hypothermia  drain alkalmazása …

Műtéti sebfertőzések kialakulása

megelőzése

 fertőzött terület műtétje (üreges szervek, lágyrész sebek)

műtét előtt  góckeresés (kórokozók azonosítása) immunstátusz

 beteg szervezetéből, műszerekről, személyzet bőréről levegőből

 antibiotikum profilaxis, műtét alatt előkészítés,szövetkímélő módszerek, be- átmosakodás, sérülések elkerülése

 sebkezelés, dokumentálás,  szervezet távolabbi szöveteiből, sebkötözés műtét után elemzés (ok-kutatás) alkalmával

Sebészeti sebfertőzések következményei  Lassúbb sebgyógyulás Beteg/környezetének hátránya fekvőbeteg intézeti (járóbeteg ellátási) ápolási idő meghosszabbodása csökkent életminőséget jelentő egészségi állapot rögzülése (izomerő csökkenés, sípolyok)

Egészségügyi szolgáltató/ellátóhely hátránya költségnövekedés (közvetlen, közvetett) kórházi fertőzés lehetősége megnövekszik antibiotikum rezisztencia elkerülhető halálozásnövekedése intézmény kedvezőtlen reputációja

Betegbiztonságot támogató sebészeti csekklisták  Ellenőrző (csekk) lista: a személyzet és beteg találkozásának szabályosságát, ellenőrzését végzi, cél a betegbiztonság megőrzése, a nem kívánt események elkerülése

 2000 óta széleskörű alkalmazás → javult a sebészeti ellátás biztonsága  bevezetésük kevés többlet erőforrást és időt igényel  alkalmazásuk eredményeként csökkent a nemkívánatos események (posztoperációs szepszis, thromboemboliás események) száma a műtét utáni halálozás, nem tervezett ismételt műtétek száma, sebfertőzések, műhibaperes megkeresések száma pozitív szervezeti és kulturális változások (javuló kommunikáció, csapatmunka, műtői személyzet feladatköreinek pontosítása) Forrás: Benedek Zs., Molnár G.Zs.: Sebészeti csekklisták alkalmazása a betegbiztonság érdekében. LAM 2015; 25˙4-5):167-175

Nemzetközileg elérhető csekklisták

Universal Protokol (UP) (2003-2004)  2257 USA-beli kórház alkalmazza  cél: oldal-, beteg-, beavatkozás tévesztés megelőzése

 kiterjed: előkészítés ellenőrzésére oldaljelzést és a sebészi bemetszést megelőző szakaszra

Forrás: Benedek Zs., Molnár G.Zs.: Sebészeti csekklisták alkalmazása a betegbiztonság érdekében. LAM 2015; 25˙4-5):167-175

Nemzetközileg elérhető csekklisták WHO sebészeti biztonsági csekklista (2007-2008)  25 ország, >3000 egészségügyi intézmény alkalmazza  Fókuszpontjai: altatás bevezetése előtti időszak (sign in) sebészeti bemetszés előtti időszak (time out)

végső ellenőrzés időszaka (sign out)

 növelte a sebészeti beavatkozások biztonságát  mortalitás, komplikációk aránya csökkent

 500 000 megmentett élet

Forrás: Benedek Zs., Molnár G.Zs.: Sebészeti csekklisták alkalmazása a betegbiztonság érdekében. LAM 2015; 25˙4-5):167-175

Nemzetközileg elérhető csekklisták Surgical Patient Safety System (SURPASS) (2007-2009)  16 holland kórházban alkalmazzák  a műtéti eljárások folyamatait standardizálja  definiálja a műtőszemélyzet felelősségét

 azonosítja a munkafolyamatok speciális ellenőrzési pontjait  a beteget kíséri végig a betegfelvételtől az elbocsátásig

 eredményei a szövődményesen kezelt betegek aránya ↓

a kórházi mortalitás ↓ a betegek átmeneti fogyatékossága ↓ a reoperációk száma ↓ Forrás: Benedek Zs., Molnár G.Zs.: Sebészeti csekklisták alkalmazása a betegbiztonság érdekében. LAM 2015; 25˙4-5):167-175

Magyarországi tények, mérföldkövek  Minőségügyi tevékenységek megtalálható elemei klinikopatológiai konferenciák, hisztopatológiai konzultációk

vizitek, esetmegbeszélések betegdokumentáció ellenőrzése

csecsemő- és anyai halálozás

 Betegbiztonság fejlesztése Standardok

2001 - kórházi ellátási standardok (KES) → Magyar Egészségügyi ellátási standardok (MEES)

2006 - első patikai standardok kidolgozása – gyógyszerészi gondozás 2007 – hazai akkreditációs rendszer kidolgozása  Jelentési rendszerek

A nemkívánatos események jelentési és tanulási rendszerének jelentősége  WHO (2005) irányelv „WHO irányelvek tervezete a nemkívánatos események bejelentő és tanuló rendszerére. Az információtól a cselekedetig” áttekinti a nemkívánatos események nemzeti szintű jelentésének szempontjait megvalósítás alternatívájának demonstrálása ajánlások a tagországok számára fogalmak tisztázása a jelentések szerepe a betegbiztonság javításában jelentési rendszerek alapvető elemei sikeres jelentési rendszerek jellemzői

 Európai Unió betegbiztonságra vonatkozó javaslatainak publikálása (2009) átfogó jelentéstételi és tanulási rendszerek kialakítása, fenntartása, fejlesztése betegbiztonság beépítése az egészségügyi dolgozók oktatási és képzési programjába

Hazai betegbiztonsági programok  Nemkívánatos események jelentési és tanuló rendszere (2006) Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Magyar Kórházszövetség

 A jelentési rendszer célja az ellátás hibáinak gyengeségeinek feltárása, tanulságok levonása, a betegbiztonság növelése

a jelentési rendszer biztonságának megteremtése jelentések fogadása,

tapasztalatok, tanulságok megosztása, ajánlások, változtatási javaslatok megtétele

Hazai betegbiztonsági programok  A sikeres jelentési rendszer alapelvei anonimitás önkéntesség szankciómentesség bizalmasság szakértői bázis visszajelzés rendszerorientáltság

 NEVES program Nemkívánatos (NEm Várt ESemények) jelentési és visszajelzési rendszerének kialakítása és működtetése Témaspecifikus jelentési lapok kidolgozása(20)

 Betegbiztonsági Fórum sorozat www.nevesforum.hu (tanuló rendszer)

Gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos események  A beteg kórházi tartózkodása alatt a gyógyszeres terápia kivitelezés kapcsán ártalmat szenved, vagy nem az előírásoknak megfelelő gyógyszerelésben részesül.  Gyógyszerelési hibajelentés célja a rendszerhibák azonosítása és kijavítása hibaismétlődés megakadályozása

biztonságos betegellátó környezet biztosítása betegeknek nyújtott szolgáltatás javítása

Gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos események  Gyógyszeradagolás megfigyeléses vizsgálata két fekvőbeteg osztályon Cél: az elrendelt és kiadott gyógyszerek közötti különbség(ek) felmérése  Hibalehetőségek elmaradt gyógyszeradag más hatóanyag

más dózis eltérő adagolási rend

nem elrendelt gyógyszer adagolása  A megfigyeléses vizsgálat eredménye: 14,2%-os hibaarány Forrás: Lám et al.: Orv Hetil., 2011, 152,1391-1398

Gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos események  Kérdések:

Miért fordul elő ennyi gyógyszer-adagolási hiba? Ismertek ezek a hibák? Mi történik a hiba megtörténte után?

Miért hibázott a szakdolgozó?  Ok-hatás diagram  Fő ok kategóriák: Emberek – behozott gyógyszer

Információ – rövidítés Módszer – zavarás

Anyag-eszköz – hasonló csomagolás

Gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos események  Mit lehet kezdeni a felismert okokkal? Megvalósítható megoldások keresése

jó gyakorlatok keresése folyamatok végiggondolása, közreműködők megkérdezése szabályozás megfogalmazása, ami be tud épülni a mindennapi gyakorlatba →

 Rendszerszintű okok húzódnak meg a háttérben  a különböző helyzetekben a hibákat

az alapvető oki tényezők és a hozzájáruló tényezők (ismétlődő minták, hasonló helyzetek) provokálják (85-90%) az egyén felelőssége (10-15%)

Standardok (működési szabályok) szerepe a betegbiztonság javításában  Egészségügyi szolgáltatások célja: egészségnyereség↑  Az ellátók a szakmai teendőkre, folyamatokra fókuszálnak  Szakmai szabályok megalkotása (szakmai irányelvek, helyi protokollok)  Végrehajtás feltételeink biztosítása (betegadatok, anyag, eszköz [megfelelő időben és helyen], vizsgálatok, kezelések biztosítása úgy, hogy ne forduljon elő gyógyszercsere, lelettévesztés)  Az akkreditációs standardok az intézményi működés és nem a szakmai munka szabályait határozzák meg!

Akkreditációs standardok  BELLA (BetegELLátók Akkreditációs program) standardok  Cél:

az ellátás biztonságára ható, legfontosabb működési problémák kezelése, hibák előfordulásának csökkentése betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra kialakítása, fenntartása  Módszer betegbiztonsági kockázatok azonosítása

megoldási javaslatok megfogalmazása megoldások elvárásként történő megfogalmazása (tesztelés, visszacsatolás)

Gyógyszeradagolási hibák – okok és kezelésük a BELLA standardokkal (BS)

Zavarás BS: a gyógyszerek előkészítése, kiadagolása zavarmentes, világos környezetben történik

Hasonló csomagolás BS: a hasonló csomagolású, eltérő hatóanyagtartalmú készítmények tárolása során kiemelt figyelem a biztonságos megkülönböztetésre

Gyógyszeradagolási hibák – okok és kezelésük a BELLA standardokkal Behozott gyógyszerek nem ismertek BS: a beteg által otthonról behozott gyógyszerek azonosítása és kezelése szabályozottan történik, tárolásuk illetéktelen hozzáféréstől védett

Félreérthető rövidítés BS: a gyógyszerek elrendelése során használható rövidítésekre és jelölésekre vonatkozó szabályok az érintett munkatársak számára ismertek, csak azokat alkalmazzák

Betegek elesése, leesése  az elesések száma az életkorral nő (>65 év : 30%, nők, otthoni előfordulás) rendszeres testmozgás, egyensúlyfejlesztés, környezettanulmány/veszélyfeltárás  kórházi körülmények Incidencia: 1,9-2,8% (geriátriai osztályokon >50%)  esések következményei további ellátási szükségletet involválhat, növelve az ápolási költségeket fokozhatják a már meglévő fogyatékosságot hatással van a beteg további sorsának alakulására félelemérzet fokozódása → esély a további esésekre hajlam az immobilizációra

 WHO, JCI: az esések megelőzése a betegbiztonság fokozásának prioritása

Betegesések okai Extrinsic faktorok  gyenge világítás  nem megfelelő lábbeli  bútorok formája

 fürdőszoba berendezése  nem megfelelő segédeszköz  segédeszköz helytelen használata

Intrinsic faktorok  csökkent funkcionalitás, egyensúlyzavar  csökkent mentális státusz  érzékszervek gyengülése  bizonytalan járás  korábbi elesések

 padlózat Kórházak Betegorientált prevenció

Betegesések  Rizikócsoportok stroke-ot szenvedett páciensek ortopédiai betegek kardiovaszkuláris, légzőszervi betegek

 Eséseket befolyásoló tényezők egyensúly- hangulatzavarok

alsó végtagi gyengeség rossz járásmód inkontinencia zavartság gyógyszerszedés, polipragmázia

 Javaslat az esések megelőzésére épület elrendezése

személyzet létszáma, attitűdje magas kockázatú betegek felmérése, tájékoztatás, oktatás

Felállás, leülés közben történő betegelesések ok-hatás diagramja

Forrás: Betegbiztonsági Fórum, SE EMK, 2010

Tűszúrásos balesetek okai, megelőzés lehetőségei  Hazánkban az egészségügyi dolgozók mintegy felét éri tűszúrás/éles eszköz okozta sérülés

 Alacsony jelentési hajlandóság (51/2013. EMMI rendelet, Epinfo)  Tűszúrásos sérüléseknek elsődlegesen kitett dolgozói csoportok ápolók/asszisztensek (vérvétel, vércukormérés, injekciózás) orvosok (sebészeti eszközök)

hozzájáruló tényezők (kapkodás, túlterheltség, fáradtság)

 Vérrel, testváladékokkal való megfertőződés kockázata (HBV – 6-30%, HCV -2-3%, HIV – 0,3%)

Tűszúrásos balesetek megelőzésének lehetőségei  Dolgozók rendszeres oktatása, továbbképzése (a téma jelentőségének tudatosítása, szabályok megismerése, helyes eszközhasználat, biztonságos sebellátás)  Tűvédő kupak visszahelyezésének tiltása

 Keményfalú gyűjtőedények használata  Hordozható tűgyűjtők használata  Biztonsági eszközök beszerzése, alkalmazása

 Nyugodt munkakörülmények

„Tévedni emberi, tévedést belátni emberfeletti dolog; a tévedésben megmaradni azonban ostobaság.”