2012.
Beszámoló Készült a Magyar Kézilabda Szövetség 2012. október 9-i elnökségi ülésére Tárgy: A Játékvezetői Albizottság közép- és hosszú távú tervei, célkitűzései időarányos teljesítése
dr. Soós Kálmán JAB elnök 2012.10.09.
A Játékvezetői Albizottság egy szűk szakmai grénium munkája eredményeként 2011. decemberében összeállított – az MKSZ Elnökség által jóváhagyott – hosszú távú stratégiai célkitűzésekhez illeszkedő program mentén 2012. január 17-vel kezdte meg tevékenységét. A vázolt javaslatok, elképzelések és a kiemelt prioritások egy alapos helyzet- és problémafeltáró elemzés és konszenzusra törekvés alapján kerültek megfogalmazásra. Figyelembe véve többek között azt a tényt is, hogy a látványsportok között a kézilabda, mint egy izgalmas szórakoztató, eladható, jól közvetíthető sportág, mely attraktivitásával, dinamikus, kreatív, eseménygazdagságával vezető szerepet tölt be. Az eredményorientált csapatok mellett a siker és teljesítményorientált játékvezetőknek, mint közszereplőknek nagy az alkalmazkodási kényszere, ugyanis rendszeresen meg kell felelniük az új és újabb kihívásoknak, elvárásoknak. A csapatok léte – anyagi és erkölcsi megbecsülésük – függ az eredményességüktől. Eredményeik, sikereik pedig sokszor a játékvezetők hozzáállásától, felkészültségétől és teljesítményétől. A mérkőzéseken rendszeresen közreműködő közszereplőknek (játékvezetők, szövetségi képviselők, versenybírók, ellenőrök) az elfogadottság, elismertség kivívására történő törekvéseik a fő mérvadók, hiszen nekik a legnagyobb feszültségek, intrikák, befolyásolási kényszer (szurkoló, sportvezető, média) közepette is magas szinten kell/kellene tudniuk teljesíteni. A szervezeti kereteiben, struktúrájában és személyi összetételében megújult JAB eltökélt szándéka, hogy mind a kézilabdás társadalom, mind a közvélemény és nem utolsó sorban az MKSZ Elnöksége elvárásainak eleget tudjon tenni. Az Albizottság munkájával szemben alapvető elvárások között elsősorban a játékvezetői keretek tagjainak céltudatosabb felkészítése, a velük szemben támasztott igényesebb és szigorúbb követelményrendszerek megfogalmazása és számonkérése, valamint egy tudatos, szisztematikus utánpótlásképzés és menedzselés szerepel. Biztosítva ezzel, hogy a játékvezetés általános szakmai színvonala és minősége belátható határidőn belül jelentős mértékben megemelkedjen. HELYZETELEMZÉS Annak érdekében, hogy a konkrét célok, az elvégzendő feladatok és a kiemelt prioritások meghatározásra kerülhessenek, egy tényfeltáró, elemző munka elvégzésére kellett, hogy sor kerüljön. A számadatokból és a kézilabdázás területén tevékenykedő szerelőkkel (csapatvezetők, edzők, játékosok, játékvezetők, társadalmi aktivisták, a hírközlő szervek munkatársai) folytatott „interjúk”, eszmecserék, melyek sok esetben nem kevés szubjektumot is tartalmaztak, tanulságos, elgondolkodtató és megszívlelendő megállapításokkal szolgáltak.
2
2011. szeptember 1. és 2012. augusztus 31. közötti időszak: − 136 NB-s minősítésű játékvezető páros tevékenykedett, melyből 52 páros A-B-C, míg 84 páros NB II-es minősítéssel rendelkezett. A megyei bajnokságok keretei között 570 fő működött. − A 104 fő A-B-C keretes játékvezetők között csupán 6 fő (6 %) hölgy található! keretek nemzetközi minősítésűek A keret B keret C keret összesen:
össz. létszám 14 26 30 34 104
ebből hölgy 2 4 6
átlagéletkor 39,7 40,0 37,5 36,7
legfiatalabb legidősebb kerettag 33 46 31 48 25 46 22 51
Korösszetétel alapján: összesítő 20-30 év között 31-40 év között 41-51 év között összesen:
jelenlegi 15 58 31 104
optimális összes ebből nő 40 15 40 10 24 2 104 27
Összesítő: csak a megyei bajnokságokban közreműködőkről összesítő 30 év alatt 31-40 év között 41-51 év között 51-60 év között 61 év felett összesen:
fő 197 148 85 78 62 570
% 34,5 26,0 15,0 13,7 10,8 100
optimális 50 30 15 5 0 100
A 2012/2013-as időszakra (2012.09.01.-2013.08.31.) vonatkozó megyei felterjesztések: A 139 felterjesztett A-B-C kerettag közül:
22-30 év közötti 31-40 év közötti 41-50 év közötti összesen:
fő 37 74 28 139
% 26,6 53,2 20,2 100
− Az NB (A-B-C) keret 139 fő tagjából o 126 ffi (90,6 %) o 13 nő ( 9,4 %) 3
− Az NBII-es keret 185 főjéből o 162 ffi (87,6 %) o 23 nő (12,4 %) − A 139 főből 26 személy (19,4 %), míg a 185 főből 38 személy (20,0 %), összesen 64 fő a jelenlegi 85 főből álló utánpótlás klub tag! − A megyei felterjesztésekből és a lefolytatott interjúkból egyértelműen kitűnik, hogy 13 megyében nincs számottevő játékvezető képzés − Szembetűnő tényadat az is, hogy NB A-B-C keret párosai közül 16 páros esetében viszonylag magas (6-16 év) a párosok tagjai közötti korkülönbség. − Az elmúlt évek kereteit összehasonlítva megállapítható, hogy a keretek között alig-alig van mozgás, e miatt nagyon sok a szinte kimozdíthatatlan, „bebetonozott” páros! − A bebetonozottság miatt sok az érdektelen, motiválatlan játékvezető, közöttük viszonylag sok az egzisztenciális és megélhetési nehézségekkel küzdő személy is. − Sajnálatosan jelentős azon személyek száma, akik elsősorban nem a teljesítményükre, hanem a kapcsolati tőke kiépítésére és szinten tartására törekednek (ez elsősorban a 40-45 éves korosztályra jellemző). − A felmérések, minősítő és szintfelmérő vizsgák, évek óta lehangoló képet mutatnak! Rendszeresen sok az ismétlő vizsga! Ez elsősorban a fizikai állóképesség felmérését szolgáló futó teszteléseket érinti. − A megnyilatkozások alapján megállapítható az is, hogy nagyon kevés a rendszeresen edző, a mérkőzésekre tudatosan készülő játékvezető! − Nem elhanyagolható nézeteltérések, sürgősen feloldandó és orvosolandó érdekellentétek is tetten érhetők. Elsősorban a budapesti-vidéki, fiatal-idősebb korú, az értelmiségi és alacsonyabb képzettségűek, végzettségűek között és nem utolsó sorban a női játékvezetők diszkriminatív kezelése miatt. KÖVETKEZTETÉSEK − − − − −
Kevés a játékvezető, különösen kevés a fiatal és a női játékvezetői páros! Kedvezőtlen a játékvezetők korösszetétele. Kiegyenlítetlen a játékvezetők területi elhelyezkedése. Legégetőbb probléma a fizikai felkészületlenség. A megyék döntő többségében (13 megye) nincs tudatos játékvezetői felkészítés és utánpótlásképzés.
4
A helyzetelemzések, a rendszeres és folyamatos eszmecserék és konzultációk lefolytatása után fogalmazódtak meg a főbb célkitűzések, elvárások és a kiemelt prioritások: 1. A minőséget képviselő játékvezetői párosok kiválasztásához, tömegbázis megteremtésére, intenzív felkészítésre, objektív kiválasztásra és tudatos menedzselésre van elsősorban szükség. 2. Cél, hogy tűnjenek el az un. „”fehér foltok” és lehetőleg minden megyében valósuljon meg a játékvezetők rendszeres képzése és foglalkoztatása. 3. Fókuszba a „jövőnk záloga”, az utánpótlás kerüljön (a tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás) 4. Egy korszerűbb, nagyobb hozzáadott értéket képviselő és valló játékvezetői mentalitás, felfogás meghonosítására van szükség. A játékvezetés köztudottan egy nagyon érzékeny, sarkalatos és kulcsfontosságú szakterület! A játékvezetőkkel szemben az elvárások és az igények kiemelten magasak. − minél több hozzáadott értékkel (szakértelem, tudás, felkészültség), − és a sportág iránti alázattal és elkötelezettséggel, magas szinten szolgáltassunk! Ezek között kiemelten szerepeljen: a) a közönség igényeinek minőségi kiszolgálása, b) a kézilabdás összérdekek megvalósításának cselekvő segítése, c) a játék magas színvonalon történő végrehajtásának elősegítése, d) a játékszabályok betartásának és betarttatásának maradéktalan érdekérvényesítése, e) a játékosok-csapatok tisztelete, segítése, elfogadása, megértése, empatikus szemlélettel történő kezelésük f) a játékvezetői mentalitás, szemléletváltás rendszeres és tudatos formálása, g) törekedni kell arra, hogy mindenkinek legyen elérhető és reális jövőképe, célkitűzésekkel h) törekedni kell az előítéletektől mentes közeg megteremtésére, i) tudomásul kell venni/vetetni, hogy mindennemű fejlődés elősegítésének záloga a konkurencia megléte, j) ne a negatív szemléletű mentalitás legyen a mérvadó k) szükség van a játékvezetők, szövetségi képviselők, ellenőrök között egy tudatos generációváltás elősegítésére l) Egyéniségek kerestetnek! Nyerő típusú, kivételes képességekkel rendelkezők előnyben! m) a fő értékmérő a teljesítmény legyen n) kerüljenek előtérbe a minőségi szolgáltatás elveket valló közszereplők o) egy összetartó, egymást segítő, tisztelő és megbecsülő közösségre van igény és szükség p) elvárás a fejben történő összeszedettség= a fizikai és pszichikai állóképesség meglétével. PRIORITÁSOK I. Női szakág intenzív fejlesztése, kiemelt felkészítés, menedzselés. Cél: minél előbb legyenek meghatározó személyiségű és képességű női párosaink. Ok: − nagyon nagy a lemaradásunk mind mennyiségben, mind minőségben 5
− 2014. EHF/IHF rendezés női mérkőzéseket a tervek szerint csak női párosok vezethetik. − ezen a területen van a legnagyobb és a leggyorsabb kitörési lehetőség II. Fiatal tehetségek kiválasztása Cél: egy gyorsabb karrierépítés lehetőségének megteremtése. Ok: − évek óta nincs olyan kiemelkedő tudású, karizmatikus játékvezető párosunk, aki gyors léptekkel tudna betörni mind a hazai, mind a nemzetközi élvonalba − évek óta csak hazánknak nem voltak Young-referee párosai az EHF-nél − a világ számtalan országában 22-26 éves EHF/IHF játékvezetők meghatározó szerepet játszanak, nálunk ez a korosztály hiányzik! III. Kiélezettebb versenyhelyzet megteremtése Cél: − keretszűkítések végrehajtása − intenzívebb foglalkoztatás (terhelés, tűzben tartás), átjárhatóság biztosítása a keretek között (szabad kártya program) Ok: − a keretek között alig-alig van számottevő mozgás − a rangsorok/keretek összeállításakor az elfogadhatónál több a szubjektum IV. A nemzetközi minősítésű játékvezetők nagyobb „aktivitásra” ösztönzése Cél: − ismét legyen olimpián és kiemelkedő világeseményeken magyar játékvezetői páros − kapjanak nagyobb szerepet a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, az oktatásban, fiatal játékvezetők mentorálásában V. Egyéb változások/változtatások 1) a fizikai erőállapot meglétének − elősegítése, − terheléses teljesítmény vizsgálatok − edzésterv, közös felkészülés 2) új elemek beiktatása az oktatásba − távoktatás, felkészítés − online tesztelés − új kompetencia elemek előtérbe helyezése − az alapfokú játékvezetői képzés új alapokra helyezése 3) mérkőzéselemzések, képi adatbank létrehozása 4) regionális/területi szinten végrehajtandó feladatok 5) új küldési-foglalkoztatási szempontok 6) az ellenőrzés megreformálása 7) a játékvezetői minősítések újraértelmezése 8) az erkölcsi megbecsülések kiemelt jelentőségének, szerepének visszaállítása 9) kötelezően elrendelendő nyilvántartások, statisztikák, jelentések megléte és felhasználása 6
KÖVETELMÉNYRENDSZER − − − − −
az EHF/IHF elvárásokra épül figyelembe veszi más tagországok jól bevált és nálunk is bevezethető gyakorlatát teljesítményorientált egyre több az egyéni teljesítmény mérésére, objektivitás meglétére épülő elem a fizikai, elméleti, valamint a gyakorlati (video tesztek) elemek arányba kerültek a szubjektívebb (ellenőrzés, vezetőségi vélemény) elemekkel
OKTATÁS-KÉPZÉS Új alapokra épül, melyben − a távoktatás bevezetése − online tesztelések − a hagyományos kompetencia elemek mellett előtérbe kerültek olyan elemek, melyek a játékvezetéshez elengedhetetlenek: a) kommunikációs technikák b) stressz tűrés, konfliktuskezelés c) koncentrációs készség fejlesztése d) személyiségfejlesztés, önismeret, önkontroll e) sportpszichológiai tanácsadás f) táplálkozás és életmód tanácsadás Az eredményes vizsgáztatás és az egységes szemlélet kialakítása érdekében létrehoztunk: − egy jelenleg 900 elemből álló elméleti teszt gyűjteményt − és egy folyamatosan feltöltésre kerülő (jelenleg 220 elemet tartalmazó mérkőzés szituációkat bemutató videó gyűjteményt. MENTOR PROGRAM A kiválasztott fiatal tehetségek felkarolását szolgálja annak érdekében, hogy szakmai fejlődésük biztosított és töretlen legyen. A mentorok gyakorlott, tapasztalt aktív/ vagy inaktív játékvezetők, akik közös mérkőzéselemzésekkel mérkőzésvezetésekkel, tanácsadással segítik patronáltjaikat. MÉRKŐZÉSELEMZŐ TEAM Feladata az óvott, vitatott mérkőzések feldolgozása, a kritikus és tanulságos esetek, szituációk adatbankban történő összegyűjtése, oktatási, továbbképzési célzattal. UTÁNÓTLÁSKORÚ JÁTÉKVEZETŐK KLUBJA Jelenleg 85 fő a tagja (30 nő és 55 ffi) Célja: − felméréseken/teszteléseken alapuló tudatos kiválasztás, − korszerű módszerekkel történő intenzív felkészítésük előtérbe helyezése, 7
− kiemelt ellenőrzések biztosításán keresztül fejlődésük rendszeres kontrolálása ALAPFOKÚ JÁTÉKVEZETŐI KÉPZÉS Célja: − minél több fiatal kerüljön be a játékvezetés vérkeringésébe − megyei/területi helyszíneken azonos oktatási, tematikai elvek és gyakorlat alapján, korosztályfüggő (12-15. 16-18, 19-22) képzési módszerek bevezetésével − központi oktatói team közreműködésével NEMZETKÖZI MINŐSÉTÉSSEL RENDELKEZŐK KIEMELT KÉPZÉSE ÉS FELKÉSZÍTÉSE − közös összejövetelek keretében történik az EHF delegátusok és young referee programban résztvevőkkel − a nemzetközi elvárás és gyakorlat figyelembe vételével történik mind a képzésük, mind a vizsgáztatásuk (angol nyelvi teszt, emelt szintű „ingafutás”) TERÜLETI KOORDINÁTORI HÁLÓZAT A koordinátorok a JAB és a megyei JB elnökök között elhelyezkedő területi összekötők, akik az alábbi főbb feladatokat kell, hogy ellássák: − az adott régióban élő játékvezetők, versenybírók, ellenőrök összefogása, érdekeik képviselete és érdekérvényesítése, − rendezvények megszervezése (oktatás, továbbképzés, felkészülési tornák), − kiemelt feladatuk a fiatal tehetségek kiválasztása, oktatása, ellenőrzése és menedzselése, − a játékvezetők fizikai felkészítése, tesztelése, valamint az elméleti vizsgák megszervezése, lebonyolítása, − feladataikat a megyei JB elnök bevonásával közösen kell, hogy ellássák MINŐSÍTŐ VIZSGÁK A JAB 2012. április 27-én elfogadott és közzétett – a játékvezetői vizsgák rendjére vonatkozó – szabályzatában foglaltak értelmében a megyei szövetségek által, a minősítő vizsgákra felterjesztett játékvezetők részére 5 alkalommal (pótvizsgával együtt) biztosított vizsgalehetőségeket. A megyei szövetségek 314főt terjesztettek fel minősítő vizsgára. A felterjesztettek közül 298 fő vizsgázott, 16 fő különböző indokok (sérülés, betegség, külföldi tanulmányút) miatt maradt távol. A 298 vizsgázóból 211 fő (71 %) elsőre teljesítette az előírt követelményeket. 7 fő teljesítménye nem érte el a pótvizsgára bocsájthatóság alapszintjét sem, míg 86 fő (29 %) különböző okok miatt pótvizsga letételére kényszerült. A pótvizsgát 34 fő teljesítette eredményesen. A végleges eredmények értelmében 243 fő (84 %) sikeres, eredményes vizsgát tett, míg 55 fő (16 %) sikertelenül próbálkozott. Az 55 fő közül 17 személy vis maior események miatt lehetőséget kapott arra, hogy a januári szintfelmérő megmérettetések sikeres teljesítése után a tavaszi idényben NB II-es mérkőzéseket vezethet. 8
keret
vizsgázó
nemzetközi NB I. NB I/B NB II összesen
14 21 95 168 298
sikere s 11 18 66 110 205
pót
% 3 3 28 52 86
21,4 14,3 29,5 31,9 28,9
összes sikeres 14 20 83 126 243
bukás 1 12 42 55
% 5,0 14,4 33,3 22,6
A kimutatások tanúbizottsága értelmében elsősorban az NB II-es csapatokhoz tartozó játékvezetők körében volt magas az ismétlő vizsgára bocsájtottak (33 %), valamint a sikertelen vizsgát teljesítők (25 %) aránya. Nagyon elgondolkodtató a 3 nemzetközi minősítésű játékvezető pótvizsgára történő kényszerülése is! Szembetűnő jelenség az is, hogy 8 megyéből (Borsod, Fejér, Győr, Heves, Nógrád, Tolna, Vas, Zala) viszonylag alacsony számban terjesztettek fel játékvezetőket. Megengedhetetlennek kell minősítenünk Vas megye státuszát, ahonnan évek óta nem kerülnek fel játékvezetők az NB-s keretekbe. A közelmúltban elvégzett szintfelmérő teljesítménye és állóképesség tesztelések eredményei is megerősítették, hogy a legégetőbb problémák gyökerei a fizikai felkészültség mértékében és milyenségében keresendők! A játék egyre lüktetőbb irama, dinamikája, attraktivitása, a sokszínű védekezési és támadási variációk végrehajtása a játékvezetőktől is plusz energiák mozgósítását, a fizikai állóképesség meglétét és a koncentráló képesség fokozását igényik. Meggyőződésünk és az orvos egészségügyi szakértők véleménye alapján egy kiegyenlített, rendszeres fizikai erőállapot megszerzése, megtartása mellett a játékvezetők teljesítménye érzékelhetően (kb.: 20-30 %) megemelkedhetne! A NEMZETKÖZ JÁTÉKVEZETŐK FOGLALKOZTATOTTSÁGA (2011-2012. ÉVAD)
játékvezetők Andorka-Hucker Bonifert-Oláh Dobrovics-Dr. Tájok Herczeg-Südi Horváth-Marton Kékes-Kékes B.Pech-Vágvölgyi mindösszesen
nemzetek közötti 4 1 2 2 1 2 4 16
vezetett mérkőzések nemzetközi hazai bajnok összesen kupa és kupa 4 8 27 5 6 25 4 6 25 5 7 26 5 6 34 5 7 21 4 8 23 32 48 181
mindössz. 35 31 31 33 40 28 31 229
− A számadatok alapján a nemzetközi játékvezetőink kiegyenlített foglalkoztatottságban részesültek. − az elmúlt időszak alatt a Horváth-Marton pátos 1-1- junior ffi és női VB-n működött közre, ahol összesen 15 mérkőzést vezettek (7+8), míg a Banifert-Oláh a strand kézilabda VB-n a ffi döntő mérkőzést vezették.
9
− a 2012-2013-as idényben szeptember 20-ig mind a 7 párosunk 7 ffi BL, 1 női BL, 2 EHF kupa, 1 női KEK, 2 női Challenge, valamint 1 női VB selejtező mérkőzésekre kaptak küldést, ami kifejezetten kiemelt foglalkoztatottságnak számít! − A Horváth-Marton páros bekerült a szerbiai női EB-n közreműködő játékvezetői keretbe is! EHF DELEGÁTUSOK TEVÉKENYSÉGE Az EHF egy nyílt pályázat keretében lehetősége adott arra, hogy új lehetőleg fiatal versenybíró jelöltek is megmérettessenek és az EHF fiatalítási politikájával élve kerüljenek be az EHF vérkeringésébe. Hazánkat 5 fő képviseli, akik közül 4 fő fiatal (3 ffi és 1 nő). Az EHF előírta a levizsgázott delegátusok részére, hogy hazájuk bajnokságában mind versenybírók/szövetségi képviselők, valamint ellenőrök aktívan működjenek közre. Egyúttal kérte, hogy mint „kapcsolódási pontok” közvetítsenek az EHF és a nemzeti szövetségek között. Örömteli tény, hogy valamennyien már megkapták első feladataikat egy-egy nemzetközi kupamérkőzésen való közreműködésre. SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐK Egyenlőre csak az NB I-es mérkőzéseken közreműködő versenybírók lettek szövetségi képviselői jogokkal felruházva, olyanokkal, melyekkel az IHF/EHF delegátusok rendelkeznek a nemzetközi kupák mérkőzésein. Ezzel a hatáskörrel rendelkezők sokkal hathatósabb támogatást, segítséget tudnak nyújtani az adott mérkőzések játékvezetőinek, ugyanakkor, mint közreműködő személyek véleménynyilvánítási kötelezettségekkel is rendelkeznek a játékvezetők teljesítményének értékelése tekintetében. CSAPATOK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Ezen rendszer bevezetésével – a nemzetközi gyakorlathoz igazodva – szeretnénk megadni az érintett csapatok képviselőinek (edzők, csapatvezetők) is azt a jogot, lehetőséget, hogy közvetlen módon ők is értékelhessék az adott mérkőzésen közreműködő játékvezetők teljesítményét. Ez az értékelés nem több és nem kevesebb, mint a mérkőzés résztvevőinek, közreműködőinek szubjektív elemeket is tartalmazó visszajelzése arról, hogy a játékvezetői páros milyen színvonalú teljesítményt nyújtott. Az értékelő lapon a játékvezetőket három szempont alapján kell értékelni, minősíteni. A megadott szempontok: a játékértés, a játékszabályok betartása/alkalmazása, valamint a gyakorlati kivitelezés, az előadásmód. A minősítés – pontok megadásával történik. JÁTÉKVEZETŐK FOGLALKOZTATÁSA A „játékvezető küldés” a feladataink ellátásának legérzékenyebb pontja! Épp ezért, új elemként meghatároztuk azokat a főbb elveket és szempontokat, melyeket a játékvezetők foglalkoztatása során figyelembe kell venni: − a játékvezetői rangsorban elfoglalt helyezés, − az adott mérkőzés nehézségi foka (rangadó, kiemelt kockázatú, a végső bajnoki sorrendet jelentősen befolyásoló találkozó)
10
− közvetlenül a nemzetközi kerethez tartozó játékvezetőink nemzetközi szereplés előtti „felkészítő” jellegű foglalkoztatása, − fiatal tehetségek „ösztönző jellegű” foglalkoztatása, keretátjárhatóság biztosításával, − egy-egy női párosunk „felhozó szisztéma” szerinti megmérettetése − ellenőrzések/versenybírói jelentések, videó elemzések tapasztalatainak figyelembe vételével (pozitív/negatív jelleggel), − játékvezetés mentorokkal!! Ez a fiatal tehetségek számára értékadó és megkülönböztetett figyelmet érdemlő lehetőség. − előkészületi, többnapos tornákra sorozatmérkőzésekre történő küldések. Úgynevezett „vegyes küldéssel” (A keretes + UP keretes, női páros + ellenőr). − barátságos, előkészületi válogatott mérkőzésekre, vagy nemzetközi csapatok részvételével megrendezett tornákra való küldések – kiemelt, megkülönböztetett kategóriákban tartoznak, − kiemelten fontosnak tekintendő az utánpótláskorú mérkőzésekre történő küldés is (különösen akkor, ha ezek válogatott mérkőzések, országos, területi döntők). A kiemelt küldések elsősorban az össz. kézilabdás érdekeinket kell, hogy szolgálják (fiatal tehetséges játékvezetőink menedzselése). Fontos kiemelnünk, hogy a JAB játékvezető küldő csoportja évente 3700 bajnoki és kupamérkőzésre, valamint 200-300 felkészülési/előkészületi mérkőzésekre delegál játékvezetőket, nagy odafigyeléssel és szakértelemmel. JÁTÉKVEZETŐ ELLENŐRÖK A játékvezetők teljesítményének rendszeres kontrolálása a JAB egyik kiemelt tevékenységei közé sorolandó! Addig, míg 2011/2012. évben 54 ellenőr 280 mérkőzést ellenőrzött, a terveink és költségvetésben biztosított keretösszeg figyelembe vételével ebben a félévben 75 ellenőr bevonásával 360 mérkőzés tételes, részletes kiértékelését tervezzük. Ezt egyrészt azért tartjuk nagyon fontosnak, mert ezzel közelítünk azokhoz a tagországokhoz, ahol a nemzeti bajnokság kiemelt mérkőzéseinek 70-75 %-át ellenőrzik, másrészt lehetőségünk nyílt fiatal, tehetséges játékvezetők mérkőzéseinek nagyobb számban történő ellenőrzésére. OPERATÍV FELADATOK ELLÁTÁSA A Játékvezetői Albizottság az MKSZ Szakmai- és Versenybizottságának szervezeti kereti között működő alegység. Hatáskörébe rendelt szakfeladatait az MKSZ alapszabálya, felettes szerveinek rendelkezései, utasításai és előírásai alapján szervezett keretek között végzi. Az Albizottság 9 tagú (1 elnök, 2 alelnök, 5 témafelelős szakreferens, 1 titkár), melyben a területi elven működő kiegyenlítő funkciók érvényesülnek azzal, hogy mind a Dunántúlt, mind az Alföldi megyéket, mind Budapestet 3-3 fő képviseli. Az Albizottság tagjai feladat és hatáskör alapján látják el döntés előkészítő, koordináló szakfeladataikat, melyeket az Albizottság az előterjesztések alapján szavazati többséggel hagy jóvá. Az üléseinken elhangzottakról, döntéshozatalaikról emlékeztetőket rendszeresítettek. A témafelelős szakreferensek munkacsoportok irányításával teamekben tevékenykednek. Az Albizottság munkáját területi koordinátorok és a megyei szövetségek Játékvezetői Bizottságainak vezetői és munkatársaik segítik. Az Albizottsági
11
döntésekről, a gyakorlati teendőkről az érintetteket közleményekben, tájékoztató feljegyzésekben és kör e-maileken keresztül értesítik, tájékoztatják. Az Albizottság stratégiai célkitűzéseiről tájékoztató előadások keretében az Albizottság vezetői adtak információkat: − a játékvezetőknek 2012. március 16-án Gödöllőn megtartott szintfelmérő tesztelés alkalmával, − az edzőknek 2012. június 9-én Balatonfüreden megrendezett edző továbbképzésen, − a megyei szövetségek képviselőit (elnökök, főtitkárok) 2012. június 29-én a Tatai Vezetői Konferencián tájékoztatták. Az ok-okozati összefüggések felvázolásán keresztül bemutatott és számtalan új elemet felvonultató célkitűzések az érintettek döntő hányadának (96-98 %) szimpátiájával, pozitív fogadtatásával találkozott. A Követelményrendszerben meghatározott minősítő vizsgákat az Albizottság az alábbi időpontokban és helyszíneken szervezte meg: − nemzetközi minősítésű játékvezetőknek 2012. augusztus 18-án Tatabányán, − az A-B-C kereteseknek 2012. augusztus 25-26-án Egerben, − a Kelet-magyarországi NB II. minősítésűeknek 2012. szeptember 1-jén Szolnokon, − míg a Nyugat-magyarországi NB II. játékvezetői keretnek 2012. szeptember 2-án Keszthelyen A JAB tagjai rendszeres gyakorisággal képviselik az Albizottságot a területi és megyei rendezvényeken (szintfelmérő tesztelések, játékvezetői tanfolyamok), valamint minden olyan összejövetelen, ahol a játékvezetés, mint megvitatandó témakör felvetésre kerül. A JAB személyi összetétele: dr. Soós Kálmán Tavarnay László Andorka Sándor Soltész Iván Kanyok József Fekete József Herczeg Béla Klúcsó Jenő Markó Gábor
elnök általános alelnök nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnök oktatási szakreferens játékvezetők foglalkoztatásáért felelős szakreferens utánpótlás képzési szakreferens ellenőrzési szakreferens mérkőzés elemző és értékelő szakreferens titkár
MEGOLDÁSRA VÁRÓ FELADATOK, FELVETÉSEK
12
− a 2012. július 9-i elnökségi ülésre terjesztettük elő a 2012/2013 bajnoki évadra tervezett játékvezetői, versenybírói, ellenőri díjakat. A tervezet az előző évadhoz viszonyítva 20-25 %-os differenciált emelést tartalmazott. Az emelés mértékét a jelentősen megemelkedett elvárások, követelmények, az előírt többletfeladatok (megemelt vizsgaszám, területi képzéseken való kötelező részvétel), valamint az EHF tagállamoktól való (2-5-szörös) lemaradás indokolta. Mivel az elmúl években a bajnoki évadok kezdetén mindig volt emelés – minimum az infláció mértékével megegyező –, ezért a döntés elnapolása a játékvezetők között feszültséget generált. Annak érdekében, hogy a megkezdett reformfeladatokat eredményesen meg tudjuk valósítani, kérjük és javasoljuk a tervezett díjtételek érdemi újratárgyalását. − a nemzetközi játékvezetők között érzékelhető feszültségek oldása érdekében szeretnénk javasolni, hogy a játékvezetők menedzselését – az általános nemzetközi gyakorlatot követve – olimpiai ciklusokhoz rendelve, négy évre előrevetítve szabályozzuk az olimpiára való kijutás esélyességét előtérbe helyezve. Ugyanezen szabályozási elvek alapján lenne célszerű az ifjú tehetségek kiválasztási és felterjesztési/előterjesztési lehetőségeit is meghatározni. − a nyilvánosság és az érintettek rendszeres és hiteles tájékoztatása érdekében ki kell dolgozni a JAB kommunikációs stratégiáját, − intenzívebbé és rendszeresebbé kell tenni az együttműködést a különböző testületekkel, szakbizottságokkal, a közös együttgondolkodás és cselekvő tenni akarás érdekében, − a nemzetközi szintéren történő vélemény azonos megnyilvánulások érdekében a nemzetközi bizottsággal és minden, a nemzetközi ügyekben érintett szereplővel közös összejövetelt szeretnénk kezdeményezni, ahova a JAB képviselői, a nemzetközi minősítésű játékvezetők, az EHF delegátusok és a young referee párosok is meghívást kapnának, − létre kell hozni a játékvezetők, versenybírók egységes nyilvántartási és regisztrációs rendszerét, hogy nyomon lehessen követni többek között pályafutását, a keretekbe történő besorolását, a kézilabdás közéletben történő társadalmi szerepvállalását egyaránt, − újra kell szabályozni az erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesíthető játékvezetők, versenybírók, ellenőrök elismerésének feltételrendszerét és az adható juttatások mértékét és az adományozás módját. − a megyei szövetségek kötelékében zömmel (95-98%) aktív, inaktív játékvezetők tevékenykednek társadalmi közfeladatok ellátásában. Az arányos szerepvállalás lehetőségeinek megteremtése, az átláthatóság biztosítása érdekében ki kell dolgozni egy ösztönző, motivációs és érdekeltségi rendszert, melynek keretében egyértelműen szét kell választani a közszereplést (játékvezető, versenybíró, ellenőr) és a szövetségben végzett társadalmi aktivistaként ellátandó feladatoktól.
13
− lehetőleg minden megyében, területi szervezeti egységenként sürgősen be kell indítani az alapfokú játékvezetői képzést, lehetőleg serdülő és ifjúsági korú játékosok és fiatal, elkötelezett amatőrök részvételével. Egy ösztönző, motivációs rendszer segítségével el kell érni, szabályozni kell, hogy minden megyei szövetség minimum 2 évente 3-4 új fiatal párost terjesszen fel NB-s keretbe történő vizsgáztatásra. − az eddig szerzett negatív tapasztalatok eredményeként szükségesnek és indokoltnak tartjuk, hogy további terheléses vizsgálatok beiktatásával szembesítsük az adott játékvezetőket az aktuális edzettségi állaputok meglétéről. − szükségesnek tartjuk egy képi edzésterv összeállítását, FIBA minta alapján és közzétételét, segítve ezzel is a játékvezetők felkészülési lehetőségeit. − ugyancsak célravezetőnek tartanánk az EHF mintára épített Etikai Kódex életre hívását, létrehozását. ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS Mint a beszámolóból is tetten érhető, a JAB megalakulása óta egy „megújulási szándékot” magába hordozó célkitűzések teljesítésén munkálkodik. − az EHF maghatározó kézilabdás tagországaiban rendszeresített és elfogadott szempontrendszerekhez igazított Követelményrendszer megfogalmazása és az abban foglaltak következetes és rendszeres számonkérése, − versenyhelyzet generálása, kiprovokálása valamennyi érintett közszereplő (játékvezető, ellenőr, szövetségi képviselő) között, − fiatal tehetségek felkutatása, kiválasztása, tudatos foglalkoztatása és menedzselése (kiemelt prioritással a női játékvezetők tekintetében), − a nemzetközi minősítéssel rendelkező játékvezetők, EHF delegátusok tevékenységeinek jelentős mértékű aktivizálása, bevonásuk a nemzetközi kapcsolataink erősítésébe, − a játékvezetők fizikai és szellemi állóképességének, terhelhetőségének jelentős mértékű növelése, − új képzési és oktatási kompetenciák elsajátítása, valamint a távoktatás és videó-tesztelések bevezetése, − a játékvezetők küldés, ellenőrzés és a versenybírói tevékenység szisztematikus megreformálása, Az eltelt ¾ év alatt is már megmutatkoztak a „reform program” megvalósulásának első bíztató jelei: − a Követelményrendszer elfogadása és az abban foglaltak teljesítése 14
− az elméleti tesztek és videó-tesztek magas szinten történő abszolválása, − a területi koordinációs hálózat kialakítása, a regionális szintű felmérések rendszeressé válása, − az utánpótlás klub újbóli életre hívása 85 fővel, akikből 26 személy már tagja a B és C keretnek, míg 38 személy az NB II. kereteknek. Ebből a keretből lett kiválasztva a 2 ifjú EHF young referee tehetséges női és férfi párosaink is. − a mentor program beindítása, ahol is a mentorok már hathatós és folyamatos szakmai segítséget nyújtanak mentoráltjuk fejlődéséhez, − örvendetes tényként kezelhetjük, hogy a B keretben már 3, míg a C keretben 20 fő 30 év alatti korosztályhoz tartozik, továbbá, hogy a C keret 34 játékvezetőjéből 11 fő (32%) nő! − szövetségi képviselő státusszal rendelkező versenybírók foglalkoztatása az NBI-ben − az NBI-es csapatok képviselőinek a mérkőzések után történő véleménynyilvánítási lehetőségének megteremtése az adott játékvezetők teljesítményéről, valamint azok figyelembe vétele, − a játékvezetői küldés és ellenőrzés átláthatóbbá és nyomon követhetőbbé tétele és összehangolása, − a mérkőzéselemzésekhez „vágó programok” igénybe vétele és ennek segítségével videó anyagok összeállítása oktatási célzattal, − elméleti tesztgyűjtemény (900 db), valamint videó tesztgyűjtemény (200 db) összeállítása és folyamatos bővítése, − a távoktatási rendszer és az azt segítő weboldal megalkotása, gyakorlati használata, ahol több mint 500 regisztrált látogató rendszeresen használja a fent lévő oktatási anyagokat, ezzel is segítve folyamatos képzésük elősegítését, − nem elhanyagolható örömteli tény az is, hogy már 8 megyei szövetség jelentette be az alapfokú játékvezetői képzési szándékát, − szerencsésen mutatkoztak be a „zöld kártya program” keretében mentorált fiatal párosaink, akik közül 2 páros NB-I női, 3 páros NBI/B férfi, míg 6 páros NBI/B női mérkőzéseket vezetett.
Tisztelt Elnökség! Töretlen céljaink teljes körű megvalósításának reményében kérem a JAB beszámolójának tudomásul vételét és elfogadását. 15
Budapest, 2012. október 9.
Sportbaráti tisztelettel:
dr. Soós Kálmán elnök
16
