BESZÁMOLÓ az Orvostechnikai Szövetség 2011. évi tevékenységéről
2012. március 29.
TARTALOMJEGYZÉK
1.
Szakmapolitikai körülmények és az érdekképviseleti tevékenységünk összefüggései a 2011. évben __________________________________________________________ 3 1.1. A gyógyászatisegédeszköz-ellátás helyzete és gondjai ______________________ 3 1.2. A kórházi orvostechnikai ellátás feltételrendszere _________________________ 8
2.
A Szövetség működése, kapcsolatrendszere ________________________________ 12 2.1. A Szövetségünk működése _____________________________________________ 12 2.2. Az állami és társszervezeti kapcsolatok __________________________________ 13 2.3. Elnökség______________________________________________________________ 14 2.4. Titkárság _____________________________________________________________ 16 2.5. Szövetségünk kommunikációja, megjelenésünk a nyilvánosságban _________ 16 2.6. Szervezeti változások, helyzet: __________________________________________ 18 2.7. Gazdálkodás: _________________________________________________________ 18 2.8. Az Orvostechnikai Szövetség 2010. évi nemzetközi tevékenysége ___________ 19 2.8.1. EUCOMED _____________________________________________________________ 19 2.8.2. COCIR__________________________________________________________________ 21
3.
A szekciók beszámolói a 2010. évben végzett munkájukról és az idei évre kitűzött céljaik, legfontosabb feladataik __________________________________________ 22 3.1. Hallókészülék Szekció _________________________________________________ 22 3.2. Inkontinencia Szekció _________________________________________________ 22 3.3. Képalkotó Diagnosztikai, Telemedikai és Információtechnológiai Szekció __ 26 3.4. Kórház- és Orvoselektronikai Szekció ___________________________________ 29 3.5. Kötszer Szekció _______________________________________________________ 31 3.6. Ortopédiai és Rehabilitációs Szekció ____________________________________ 33 3.7. Sztóma Szekció________________________________________________________ 34
2
1.
Szakmapolitikai körülmények és az érdekképviseleti tevékenységünk összefüggései a 2011. évben
1.1.
A tagvállalataink gazdálkodását meghatározó alapvető folyamatok
Szövetségünk érdekképviseleti tevékenységét a tagvállalataink gazdálkodását befolyásoló pénzügyi és gazdasági feltételrendszer és a kormányzati egészségpolitika finanszírozási és szabályozási jellemzői határozták meg alapvetően. A 2011. évi gazdasági folyamatokban az egészségügy állami finanszírozásának szűkössége és szeptembertől kezdődően a forint-euró ill. forint-dollár árfolyam kedvezőtlen szintje nehezítette a tagvállatok gazdálkodását, rontotta jövedelmezőségüket. A gyógyító-megelőző intézményekbe szállító cégek a közbeszerzésben kialakult verseny nyomán az árakban nem tudták kompenzálni az árfolyam-hatásokat. További veszteségek adódtak az egészségügyi intézmények késedelmes fizetéseiből, különösen azért, mert az év vége után közvetlen állami irányítás alá kerülő és a már ebbe a körbe tartozó egészségügyi intézményekben október 1-jétől lényegében fizetési moratóriumot rendeltek el a szállítói tartozások tekintetében. Az is növelte a bizonytalanságot, hogy egyidejűleg az új közbeszerzési pályázatok kiírását is nagymértékben korlátozták. A sorozatgyártású gyógyászati segédeszközök ellátásában a hetedik éve változatlan árak miatt sem volt lehetséges az árfolyamveszteségek kompenzációja.
1.2.
A gyógyászatisegédeszköz-ellátás helyzete és gondjai
A gyógyászatisegédeszköz-ellátásban résztvevő tagvállalataink gazdálkodását egyrészt a gazdasági feltételrendszer (infláció, forintárfolyam-változás, betegek-rászorulók fizetési képessége), másrészt a támogatást és az eszközfelhasználást meghatározó jogszabályok és OEP-döntések alakítják. A 2007. év elején a gyógyászati segédeszközök esetében bekövetkezett nagymértékű támogatáscsökkenés nyomán kétharmadára csökkent támogatás-felhasználás (a 2006. évi 50 Mrd Ft-ról a 2007. évben 36 Mrd Ft-ra) után, a szabályozási korrekciók nyomán a 2009. év első felére várható volt a támogatási kiadások az évre tervezett 42 milliárd forintos szintjének túllépése. Ezért az előző egészségügyi kormányzat 2009 augusztusától ismét restrikciós
3
változtatásokat vezetett be. Ezek nyomán a felhasználás nagymértében visszaesett, és csak a 2010. év második felére érte el a tervezett szintet.
A 2009. évi változtatások főbb elemei: a támogatási kulcsok csökkentése, különösen a kötszerek tekintetében és a kötszerkombinációk alkalmazásának tiltása, az ingyenesség általános eltörlése, a felírható termékek mennyiségének csökkentése, a kihordási idők változtatása-növelése, a felíró orvosok körének szűkítése, az előzetes kontroll bevezetése a nagy értékű művégtagoknál és mozgást segítő eszközöknél. Emellett az egymillió forintos orvoslátogatói regisztrációs díj és a szállítói előminősítés bevezetésének anyagi és bürokratikus terhei is sújtották a vállalkozásokat. Az előző egészségügyi kormányzat a 2010 januárjától életbe lépett törvényi szabályozásváltoztatások, főként szigorítások után, működésének utolsó napján egészségügyi miniszteri rendeletben csak kis mértékben korrigálta az előző évben megszigorított támogatási feltételeket. Ezért fennmaradt a segédeszköz-ellátás szűkített szintje, a gazdálkodók, a szolgáltatók és a betegek megnövekedett terhe.
Az új egészségügyi kormányzat 2010-ben csak kisebb, rendeleti szintű korrekciót valósított meg, amely az érdekképviseletekkel történt őszi egyeztetéseken javasolt és részben elfogadott változtatásoknak is csak kisebb körére terjedt ki. A 2010. év végén ismét változtatták a segédeszköz támogatás törvényi szabályozásának néhány elemét. Ennek körében pozitív változás volt az egyedi méretvételre egyedileg gyártott termékekre vonatkozó befogadási szabályok életszerű változtatása. Örvendetes, hogy sor került az egyedileg gyártott eszközök rezsi óradíjának és árszintjének mintegy 20%-os növelésére, amely természetesen csak kisebb mértékben kompenzálta a hat éve változatlan árakat. Más termékkörökben sajnos ilyenre nem került sor. Pedig a 2010. évi gyógyászati segédeszköz támogatási felhasználás különösen az év első három negyedévének alacsonyabb szintje előre jelezte, hogy legalább egymilliárd forintos megtakarítás lesz a költségvetési törvényben tervezett kerethez képest. Ezzel is összefüggésben a 2011. évi költségvetésben az előző évinél mintegy egymilliárd forinttal kevesebb, 44,5 Mrd forint lett betervezve. Mindez előrevetítette, hogy a 2011. évben a támogatás felhasználás jóval a tervezett szint fölött fog alakulni, hiszen az említett egyedileg gyártott eszközök áremelésére nem teremtettek fedezetet (lineáris tervezéssel is, erre minimum 2-2,5 Mrd Ft pluszforrás kellett volna), és a segédeszköz-ellátási forrásszükségletek természetes (elsősorban a lakosság öregedése és az ellátottsági arányok
4
növekedése miatti) emelkedéséből eredő, növekvő mértékére (reálisan mintegy plusz 3-5%-ra, azaz 1,4-2,2 Mrd Ft-ra) sem teremtettek fedezetet. Mint a következő, tényadatokat tartalmazó diagramból látható, az előbbiekben röviden vázoltakat, azaz összességben 3,4-4,7 Mrd várható növekedést is meghaladó mértékben nőtt a támogatás felhasználás. A 2010. évi tényadathoz – 44,2 Mrd Ft – képest 50,8 Mrd Ft lett, azaz 6,6 Mrd Ft-tal haladta meg azt. Ennek a további mintegy 2 Mrd Ft-os növekedésnek a fő oka az egyedileg gyártott ortopéd cipő támogatási felhasználás vártat jóval meghaladó mértékű növekedése.
Forrás: OEP
Az Egészségügyi Államtitkárság részben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakmai javaslataira alapozva fontos változtatások terveit munkálta ki a nyár végére. Példaértékű, hogy ezeket a koncepcionális terveket az Államtitkárság a szakmai érdekképviseletek és a betegszervezetek számára megküldte véleményezésre, melyre három ütemben, október közepéig került sor. A változtatások számos pozitív eleme az év végi „szokásos”, ún. egészségügyi salátatörvényben került megvalósításra. Ebből kiemeljük a betegtájékoztatás írott és elektronikus eszközeinek bővítési lehetőségeit, az OEP által készített és online elérhető gyógyászati segédeszköz katalógus (SEJK) kötelező feltöltését. A törvényi szabályozás változása többségében pozitív volt, kivéve az ún. vaklicit törvényi lehetőségének megteremtését, noha Szövetségünk ezt elutasító szakmai érvei megértésre találtak az Államtitkárság vezetőinél. Ez ugyanis, szemben a gyógyszereknél követett gyakorlattal, szakmailag korrekt módon nem valósítható meg, hiszen az egyes termékcsoportokon belül
5
lévő egyes termékek műszaki és terápiás jellegzetességei pontosan nem ismertek (nincs azonos hatóanyag). Ezért egy ilyen módszer alkalmazásai biztosan az ellátás minőségi színvonalának romlásához, a felhasználók jogos panaszainak százezreihez vezetnének.
Szövetségünk az ősz folyamán több ízben jelezte, hogy a 2012. évi költségvetésben elkerülendő az előző évi tervezési hibát, növekvő támogatási forrásokra van szükség. Ez az OEP és az Államtitkárság részéről érvényesült is a tervezés szakaszában, és még 2011. szeptember 22-én is több mint 47 Mrd Ft-ot tartalmazott a költségvetési törvény tervezete. Ezt követően a Kormány úgy döntött, hogy a 2012. évben a támogatás 43,3 Mrd Ft lesz. Mindez előrevetítette azokat a szakmai feladatokat, amelyek a 2%-os áfa-emelés miatt reálértékben 51,6 Mrd Ft-os 2011. évi felhasználás és a költségvetési forrás közötti különbségéből adódnak. Szövetségünk gyógyászati segédeszköz szákágazatának vezetői az ősz folyamán javaslatot dolgoztak ki és juttattak el az egészségügyi és nemzetgazdasági kormányzathoz a gyógyászati segédeszközök általános forgalmi adójának csökkentésére. Ez mérsékelné a betegterheket és jelentékeny mértékben növelné a támogatási források reálértékét, miközben az áfa bevételek ennek csak mintegy egyötöde mértékében csökkennének. Bár már időben nem a beszámolási időszakhoz tartozik, de kiemeljük, hogy decemberi kezdeményezésünkre az Államtitkárság, dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár úr vezetésével, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős vezetőit is bevonva, a OEP, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (elsősorban az eszköz-kiskereskedelemben működő
vállalkozások
érdekképviseleti
szervezete)
és
Szövetségünk
részvételével
példaértékű, koncepcionáló szakmai egyeztetések történtek a 2012. év első két hónapjában, a gyógyászati segédeszköz ellátás feltételeinek biztosítása érdekében.
A nyolc éve változatlan fogyasztói árakon folyó gyógyászatisegédeszköz-ellátás támogatás meghatározási és finanszírozási rendje nem biztosítja a jó minőségű és korszerű termékellátáshoz és szolgáltatásokhoz szükséges ráfordításokat. Nincs megoldva az árak inflációhoz kötött karbantartása. Ez hosszú távon a termékminőség romlásához, a visszaélések fokozódásához vezethet. Meg kell teremteni a gyógyászati segédeszközök közfinanszírozás alapjául szolgáló árai évenkénti rendszeres emelésének jogszabályi feltételeit, annak érdekében, hogy a termelői ár növekedés és a forgalomba hozási valamint forgalmazási költségek inflációs és szabályozási okokból bekövetkező emelkedése, vagy azok jelentékeny része az árakban
6
érvényesíthető legyen. E nélkül, azaz a sorozatgyártású termékek nyolc éve fennálló kötött árszintjén az eddigi minőségű ellátás gyakorlatilag nem lehetséges, mert sem a forgalomba hozás, sem a kiskereskedelmi forgalmazás rentabilitása nem biztosítható. Hasonlóan az is törvénymódosítást igényel, hogy a rendkívüli forint árfolyam vagy termelői ár (pl. alapanyagár változás miatti) változások hatásai akár időlegesen és meghatározott mértékig érvényesíthetők legyenek a fogyasztói árakban.
A gyógyászati segédeszközöknek a nemzetgazdaság eredményeinek növelésében, a foglalkoztatás segítésében, az adóbevételek fenntartásában vagy növelésében és az egészségmegőrzésben valamint a terápiák segítésében és az ápolási szükségletek kielégítésében betölthető szerepe nincs kihasználva. Ennek egyik fontos oka, hogy a termékbefogadás és a támogatás rendje nem ösztönzi az innovatív és költséghatékony eszközök alkalmazását. Szövetségünk gyógyászati segédeszköz szakágazatának vezetői júniusban részletes szakmai javaslatot készítettek a kormányzat számára a gyógyászati segédeszköz ellátásban és a támogatási rendszerben a rokkantak foglalkoztatását növelését segítő változtatásokra.
A
segédeszköz-ellátás,
támogatás,
termékbefogadás
szabályozása
a
vonatkozó
gyógyszerszabályozás részeként, annak mintegy margóján létezik. Ezért nem alkalmas a segédeszköz ellátás, alkalmazás és kereskedelem és a betegtájékoztatási szükségletek a gyógyszerekétől eltérő jellegzetességeinek kellő figyelembe vételére. A társadalombiztosítási támogatási rendszerbe történő befogadási eljárás egyszerűsítésére lenne szükség. Egyre inkább elmaradunk a környező országokhoz képest az új termékek befogadásának rendkívül bürokratikus és hosszú eljárása miatt. Nincsenek vizsgálva a segédeszköz kiadásokon kívüli, pl. a fekvőbeteg ellátásra vonatkozó hatások a befogadáskor. Nincsenek lefektetett egészségpolitikai elvek az ár/hatásosság tekintetében, így az OEP saját hatáskörben kényszerül dönteni, nem kellően optimalizálva a termékköröket és a betegellátást.
A gyógyászatisegédeszköz-ellátás termékszerkezeti, támogatás politikai fejlesztésére van szükség, amely a korszerű eszközalkalmazással elérhető optimális egészségnyereségen alapulva határozza meg a szükséges forrásokat és az alkalmazásuk költséghatékony rendjét. Az ellátás szabályozás és finanszírozás átalakításával biztosítani kell a minőség megőrzés, fejlesztés gazdasági feltételeit, a megfelelő beteghozzáférést az ellátáshoz.
7
Szükség lenne arra, hogy az egészségügyi kormányzat az orvos szakmai kollégium tagozatai, a betegszervezetek és az orvostechnikai szakmai érdekképviseletek bevonásával kidolgozza a gyógyászati segédeszköz alkalmazás, támogatás és finanszírozás fejlesztésének stratégiáját. Olyan, a gyógyászati segédeszközök forgalomba hozását és forgalmazását támogató, preferenciákra épülő stratégiai terv összeállítása szükséges, amely a demográfiai adatok és az ellátás tényei illetve hiányai figyelembe vételével, a következő öt évre foglalkozik a gyógyászatisegédeszköz-ellátással,
természetesen
a
gyógyszerellátástól
és
annak
szabályozásától elkülönítve.
1.3.
A kórházi orvostechnikai ellátás feltételrendszere
A járó-, és a fekvőbeteg-ellátó intézményekbe szállító tagvállalataink gazdálkodása nagymértékben függ a gyógyító intézmények finanszírozásának rendjétől és mértékétől. A 2010. év végén juttatott mintegy 32 milliárd forint pluszforrás lélegzethez juttatta az intézményeket és csökkentek a kintlévőségek. Mint az várható volt, az ezt követő hónapokban az előző évet sok esetben el nem érő, a szükségleteket csak részben fedező havi finanszírozás az év második felére újólag kiváltotta az intézmények eladósodási folyamatát. Az új egészségügyi kormányzat ezt felismerve, a gondok részbeni kezelésére elérte, hogy az intézmények ún. adósságkonszolidációjára kerüljön sor az év decemberében. Ezt az adósságállomány immár teljes körű felmérése alapozta meg, amely azt mutatta, hogy 163 intézmény esetében határidőn túli fizetési kötelezettség a harmadik negyedév végén 43,3 Mrd Ft volt. A kórházak adósságállománya az ősz folyamán lényegében stagnált illetve az október-november hónapokban a vártnál valamelyest kisebb mértékben emelkedett. De a várólisták alakulása azt mutatta, hogy ezt az eredményt az intézmények a belső adósság növekedésének terhére tudták csak elérni, hiszen több intézmény esetében jelentősen növekedtek a várólisták.
Szövetségünk, érzékelve a különösen az orvostechnikai eszköz beszállítókat sújtó nagymértékű lejárt határidejű tartozásállományt (körünkben ez mintegy 10-12 Mrd Ft volt, amely relatíve duplája az ágazat beszállítói részesedésének), 2011. november 16-án kezdeményezéssel fordult az Államtitkársághoz. Ennek lényege, hogy amennyiben a kórházak 2011. december 31-ig kifizetik a tagvállalataink lejárt követeléseinek 90%-át, 2012. március 31-ig pedig a fennmaradó 10%-át, akkora a cégek lemondhatnak az ezen összegek
8
után felszámított késedelmi kamatokról (az államadósság csökkentésére vagy a kórházi szakdolgozók keresetének kiegészítésére), valamint továbbra is fenntarthatják a konszignációs raktárkészleteiket az intézményekben a lejáró közbeszerzési szerződések esetén is. Az év folyamán többször kezdeményeztük, hogy a kintlévőségek, az adósságok problémaköréről egyeztetésre kerüljön sor az Államtitkárság és a Szövetségünk között, de erre csak 2012. januárjában került sor. E tárgyalások során olyan „stratégiai partneri együttműködésre” vonatkozó írásos ajánlatot kaptunk, amely a novemberi javaslatainkra is egyfajta válaszként értékelhető. Bár nem tartozik a beszámolási időszak körébe, ezért csak jelezzük, hogy a javaslatuk lényege a lejárt tartozásállomány egy éves terminusra történő részletfizetése és a nem közbeszerzés körébe tartozó áruk és szolgáltatások ellenértéke megfizetése 150 napos határideje valamint a késedelmi kamatok elengedése volt. Szövetségünk különösen a beszállító illetve alvállalkozó kis- és közepes vállalatok kirívóan nehéz finanszírozási helyzete miatt más megoldásokra és további tárgyalásokra tett javaslatot. A legfontosabb finanszírozási javaslatunkat, melyet egy decemberben készített részletes szakértői tanulmánnyal támasztottunk alá, 2012. január 16-án küldtük el dr. Réthelyi Miklós miniszter úrnak. Ennek lényege, hogy meg kell teremteni a vonatkozó európai uniós direktíva végrehajtásának finanszírozási feltételeit és módszereit, azaz maximum 60 napon belül ki kell egyenlíteni az igazolt teljesítésű áruszállítások és szolgáltatások ellenértékét. Ennek új módszereként részletesen kidolgozott jogi és közgazdasági, valamint megvalósítási tanulmányunkban az ún. nettó finanszírozás megvalósítását javasoltuk. Lényege, hogy a beszállítók az adófizetési kötelezettségeik „terhére”, azokkal összevezetve juthassanak az őket megillető árbevételhez.
2011 decemberében, részben az adósságkonszolidációra, pluszforrásokat kaptak az intézmények. A kórházak december közepén mintegy 15 milliárd forintot kaptak az ún. OEPmaradványból (a fel nem használt költségvetési célelőirányzatukból), és december végén további 25 Mrd Ft-ot valamint a Honvédkórház külön 6 Mrd Ft-ot kaptak a kormányzattól, azzal a szándékkal,hogy tiszta lappal, azaz lejárt határidejű tartozás nélkül kezdhessék a következő évet. A közismert végrehajtási anomáliák miatt ez csak részben valósult meg. 2012. január végén a lejárt határidejű tartozásállomány mintegy 15 Mrd Ft volt, melyből az orvostechnikai ágazat részesedése mintegy 5 Mrd Ft, azaz ennek egyharmada, miközben a beszállítói részesedésünk mintegy 15%.
9
A gyógyító-megelőző intézmények finanszírozási rendszerében az ún. degresszív teljesítményvolumen-korlát (TVK) szerinti rend érvényesül. Ezzel lényegében olyan helyzet alakult ki, hogy az egészségügyi ellátó intézmények 2003-as súlyszámban mért teljesítményének csupán mintegy 85%-a került finanszírozásra.
Forrás: OEP
Mindezek nyomán alakult ki az a helyzet, hogy a gyógyító-megelőző és azon belül a fekvőbeteg-ellátó intézményekben a várólisták megnövekedése, egyes egészségügyi humán és infrastrukturális kapacitások kihasználatlansága mellett az ellátáshoz szükséges eszközök mennyiségét és ezen belül a minőségét ún. keretgazdálkodással korlátozzák. A korlátozások közepette elvégzett beavatkozásokhoz felhasznált eszközöket az intézmények késve és hosszú határidőre fizetik ki. Az ellátó intézmények sokszor fordulnak olyan kéréssel a beszállítókhoz, hogy a korábban ajánlott kedvezmények mellett további kedvezményeket nyújtsanak, például engedjék el a késedelmi kamatot vagy a tőketartozás egy részét és növeljék az intézményekben elhelyezett ún. konszignációs raktárkészleteket. Természetesen ezek egy részét a beszállítók nem tudják teljesíteni, hiszen ez a gazdálkodásuk rentabilitását veszélyeztetné. A fekvőbeteg-ellátási formáról az egynapos sebészeti vagy járóbeteg-ellátási formára történő áttérés növelése csak korlátozott eredményeket hozott, többek között azért is, mert a
10
beavatkozások elvégzéséhez szükséges költségesebb technológiák árát nem fedezték az ellátás díjtételei.
Továbbra is alapvető jellemző, hogy az orvostechnikai eszközök, az emberi testbe beültethető implantátumok költségeit – hasonlóan a humán és más erőforrásokéhoz – az ellátás ún. HBCS súlyszám és forintértékben mért díjtételei csak részben fedezik. A szigorú teljesítménykorlátok miatt az ellátó intézmények méretgazdaságos működése nem biztosítható. Az egészségügyi ellátásban alkalmazott új eszközök és technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának szabályozására a 2010. év közepén sor került, de ennek hatása még alig érzékelhető (eddig csak hat kérelmet adtak be, és egyet sem fogadtak el). Továbbra is nehézséget jelent, hogy az ellátórendszerben alkalmazott eszközök nyilvántartása csak részben megoldott, a fogyóanyagok, az egyszerhasználatos eszközök és az implantátumok esetében nem egységes. Lényegében az egészségbiztosítási pénztárnak nincs arra vonatkozó nyilvántartása, hogy a HBCS díjtételeken keresztül milyen egyszerhasználatos orvostechnikai eszközöket és implantátumokat finanszíroz.
A képalkotó diagnosztikai, telemedikai és információtechnológiai vállalkozásaink piaci keresletét továbbra is a vevők szűkös finanszírozási lehetőségei határozták meg. A címzett és céltámogatások megszűnése, a finanszírozásban az amortizáció hiánya változatlanul, alapvetően hat ki az intézményi keresletre. A feltételezetten ezeket is kiváltó európai uniós beruházási-fejlesztési források részben potenciális lehetőségeket teremtettek, de alapvetően nem változtattak az értékesítés nehézségein illetve korlátain. Az év nagy részében is jellemző volt az európai uniós pályázati támogatások kifizetésének elhúzódása. Az eszközbeszállító cégek számára nagy gondot jelentett az ezek nyomán kialakult, az esedékességtől számított minimum több hónapos fizetési késedelem. Ez különösen a kisebb vállalkozások pénzügyi stabilitását veszélyeztette, ami a későbbi nagyobb, a struktúraváltást segítő projektek ellehetetlenülését is okozhatja. A 2012. évben rendelkezésre álló mintegy 150 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás változást hozhat az egészségügyi berendezéseket és az információtechnológiai rendszereket szállító cégek piaci helyzetében, bár az előzőekben vázolt alapvető fejlesztés finanszírozási gondokat csak részben tudja enyhíteni.
11
Az egészségügyi intézményrendszer működésében lényeges változtatások jogszabályi és részben szervezeti előkészítésére került sor 2011 őszén. A Semmelweis Terv végrehajtásának keretében 2012. január 1-jétől a megyei és a fővárosi kórházak központi államigazgatási irányítás alá kerültek (ma 64 ilyen intézmény van), s a folyamat teljes körűen folytatódik az év során. A felkészülés, az átmenet viszonyai – a már jelzett módokon is – 2011 őszétől éreztették hatásaikat. Mindezek és más lényeges változtatások (pl. a betegutak regionális szervezése) a gyógyító-megelőző intézményrendszer fél-egy évi tranziens állapotát jelzik előre. A központi államigazgatási intézményirányítás és állami tulajdongyakorlás számos tekintetben eredményezhet olyan változtatásokat, amelyek alapvetően érintik illetve megváltoztathatják az egészségügyi intézmények és a beszállító vállalkozások viszonyrendszerét. Az egyik e körben tartozó legfontosabb változás az ún. központosított közbeszerzés arányának növelése. Kétségtelen, hogy számos területen ezek révén forráskímélés érhető el. De az ellátás színvonalát, a gyógyító munkát veszélyeztető differenciálatlan megoldások és a közvetlen beszállító-kórházi kapcsolatok megszűnése és többféle áttételen történő kapcsolatok kiépülése az elképzeltekkel ellentétes hatásokat eredményezhetnek.
2. 2.1.
A Szövetség működése, kapcsolatrendszere Szövetségünk működése
Szövetségünk az Alapszabálynak valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelő munkarendben működött. Az Elnökség és a Titkárság érdekképviseleti feladatainak szakmai bázisát a szakágazatok, a szekciók munkája jelentette. A egy éve kialakított három szakágazat szerinti működés bevált. A szakágazatok aktivitása, különösen a kórházi beszállítóké, jelentékeny mértékben nőtt. Ez nagymértékben fokozta Szövetségünk reagáló képességét, érdekképviseleti és ezzel összefüggő kommunikációs aktivitását. A szervezetünk vezetői az ágazat szakmai közéletében aktívan vettek részt. A nyilvánosság fórumain, szakmai rendezvényeken és a nemzetközi szervezetekben képviselték a tagvállalatok érdekeit, véleményét. Sikeres és folytatandó kezdeményezésünk volt az ősz folyamán az orvostechnikai eszköz ellátással foglalkozó szakmai konferencia megrendezése.
12
A szekciók beszámolóiból és terveiből látható Szövetségünk széles spektrumot átfogó tevékenysége. Az egyes szekciók eltérő aktivitással, tagjaik érdekeinek és véleményének konszenzusos integrálására és képviseletére törekedtek.
2.2.
Az állami és társszervezeti kapcsolatok
Az állami szervekkel folytatott kapcsolatainkat az előző évekhez hasonlóan szakmailag megalapozott, korrekt partneri viszonyra törekvés jellemezte. Ez érdekképviseleti funkciónkból is eredően, alapvetően az állami szabályozás és tervek tartalmas véleményezését jelentette. Az év során kezdeményezésekkel, javaslatokkal és átfogó véleményalkotással léptünk fel az egészségügyi kormányzat programjainak és intézkedéseinek befolyásolása, segítése érdekében. Részletes, írásos javaslataink eljuttatása után részt vettünk a gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer fejlesztésével foglalkozó egyeztetéseken, az ágazatunkat érintő törvénymódosítások véleményezésében. A legfontosabb törvénymódosítások tekintetében az Országgyűlés
Egészségügyi
bizottságának
vezetőihez
és
tagjaihoz
juttattuk
el
véleményünket, előzetes konzultációkon is jelezve azokat. Nagyrészt megvalósult az a fontos célunk, hogy az egészségügyi kormányzattal, az OEP vezetőivel szakmai egyeztetésekre, a problémáink és a javaslataink megtárgyalására kerüljön sor. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint, stratégiai partnerségi megállapodást kezdeményeztünk a NEFMI-vel.
A társ-érdekképviseletekkel az előző évekhez hasonlóan szakmai együttműködésre, tartalmas véleménycserére és egyeztetésekre törekedtünk. Kiemelt jelentőségű számunkra a Magyar Kórházszövetséggel történő együttműködés, ezért kezdeményezésükre részt vettünk a kibővített elnökségi ülésükön illetve a beszállítókkal történő szakmai egyeztetésükön. Tájékoztatást adtunk az egészségügyi ágazat és különösen a beszállítás-finanszírozás gondjairól. Emellett több elnöki megbeszélésre is sor került. Hasonló konzultatív kapcsolatunk volt az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének vezetőivel. Folytattuk a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Szövetségével kialakult együttműködést, de ennek lehetőségei még korántsem tekinthetők kimerítettnek.
13
A Medicina 2000 Poliklinika és Járóbeteg Szakellátási Szövetséggel a 2008. év végén kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően tartottuk a munkakapcsolatot és a szakdolgozók részvételének anyagi támogatásával is hozzájárultunk a Járóbeteg Szakellátási Konferencia sikeréhez. Rendszeresen egyeztetve, szorosan együttműködtük az érdekképviseleti munkánk során a gyógyászati
segédeszköz
területen
működő
szakmai
szervezetekkel,
különösen
a
Forgalmazók az Egészségért Szövetséggel. Több, a gyógyászati segédeszköz ellátás területén működő szakmai társ-érdekképviselet tekintetében kölcsönösen megfogalmazódott a szorosabb együttműködés szükségessége. Ennek egyik, a Rehabilitációs Eszközgyártók Szövetségével (REGYÉSZ) már megvalósult, tagszervezeti formájára új kezdeményezéseket célszerű tennünk a 2012. évben, beleértve az Alapszabályunk olyan módosítását is, amely még inkább figyelembe veszi a szervezeti tagok önállóságát. A betegszervezetekkel kialakított szakmai kapcsolataink ebben az évben is fontos elemét alkották érdekképviseleti tevékenységünknek. Különösen az egyes szekciók munkájában volt rendszeres a véleményük megismerése, a gondok és tervek megbeszélése. Kiemelkedő jelentőségű volt az együttműködés a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, a Magyar ILCO Szövetséggel, a SEBINKO Szövetséggel és a Magyar Sebkezelő Társasággal, s hasonlóra törekedtünk a sztóma-ellátásban részesülők egyesületével is.
2.3.
Elnökség
A tizenegy tagú Elnökség tagjai a szakágazatok keretében és a munkamegosztás szerint illetve kollektíve végezték munkájukat. Az Elnökség a 2011. évben három ülést tartott, melyek
legfontosabb
témakörei
az
egyes
érdekképviseleti
feladatok
tartalmának
meghatározása voltak. Minden elnökségi ülésről részletes információt adtunk minden tag számára. Az egyes szakágazatokhoz tartozó elnökségi tagok a területükhöz tartozó feladatokat, teendőket és véleményeket közösen alakították ki, a különböző állásfoglalások, vélemények megalkotásában az Elnökség tagjai illetve a Titkárság elsősorban a szekcióvezetőkkel működtek együtt.
14
2.4.
Etikai Bizottság
1.
A Szövetség új Etikai Kódexének kidolgozása és elfogadása: az Etikai Bizottság az új etikai kódexre vonatkozó javaslatot terjesztett a Szövetség legutóbbi, 2011. március 23-i Közgyűlése elé, amelyet a közgyűlés egyhangú szavazással elfogadott. Az új etikai kódex megalkotása során a magyar jogszabályi környezetet, a Eucomed etikai szabályzatait és ajánlásait valamint a tagvállalatok érdekeit vettük figyelembe. Az új Etikai Kódex az Orvostechnikai Szövetség imázsépítésének és befolyása növelésének is hatékony eszköze, valamint segíti a munkánk mind szélesebb körű elismerését.
2.
Etikai eljárások: A szövetségen belül nem történt etikai vétség, amit vizsgált volna az etikai bizottság. Azonban az Etikai Bizottság Elnöke az egyik tagunk írásbeli megkeresése alapján egy nem tagvállalattal szemben etikai vétség tárgyában egyeztetést kezdeményezett. Az eljárás részeként személyes tárgyalásra is sor került a felek részvételével, objektív tény- és érdek-feltárás keretében. Az etikai vétség részletes átbeszélése megtörtént, a felek közötti megegyezéses megoldást ösztönözve. A sikeres fellépéssel és tárgyalásos támogatással segítettük tagvállalatunk céljának elérését. Ezzel megfeleltünk a Szövetség Etikai Kódexe következő előírásának: „5.3 Hatáskör Az EB hatáskörébe tartozik: • az Etikai Kódex rendelkezéseit illetve általánosságban az írott és íratlan jogi, szakmai és erkölcsi szabályokat betartók védelme; • indokolatlan, jogtalan vádaskodás esetén a Szövetség tagjainak védelme;” A jövőben is célunk személyesen is kiállni egymásért. Egy ilyen ügy megoldása rendkívül hasznos és tanulságos volt.
3.
Írásbeli panasztétel, szövetségen kívüli és belüli kommunikáció: hangsúlyozzuk, hogy küldetésünk és célunk továbbra is támogatni és segíteni a cégek etikus üzleti magatartását. Az Etikai Bizottságnak azonban nem áll módjában hallomásból szerzett információkkal foglalkozni, ezért etikai vétség esetén szükséges, hogy konkrét és dokumentumokkal alátámasztott, írásos panasztételre kerüljön sor. Ekkor tudunk hivatalos eljárást indítani, akár külső céggel szemben is, hiszen a Bizottság és az Elnök feladata a tagok támogatása, beleértve a speciális külső kommunikációt is az Etikai Bizottság részéről.
4.
Kommunikáció: Szövetségünk nyomatékosan elutasítja a nem etikus, törvényszegő üzleti magatartást. A médiából ismert, komolyabb visszaélésekkel kapcsolatos ügyek nem érintették tagvállalatainkat. Tudomásunk szerint nem került sor az állami szerveknél a Szövetség tagjait érintő, súlyos vétséget vagy jogsértést feltáró vizsgálatra. A kommunikációnkban ezt felhasználjuk, hiszen az Orvostechnikai Szövetség célja az etikus üzleti magatartás terjesztése, példamutató magatartással is.
15
2.5.
Titkárság
A Titkárság a munkáját az Elnökség, a szakágazatok és a szekciók vezetőivel rendszeresen egyeztetve végezte az Alapszabályban és az SZMSZ-ben meghatározottak szerint.
A Titkárság által elvégzett fontosabb feladatok a következők voltak: •
a gazdasági és egészségügyi-egészségpolitikai folyamatok figyelemmel kísérése;
•
a jogszabály-tervezetek és változások követése, véleményezésük tartalmi előkészítése;
•
a vezető testületek munkájának szervezése, az ülések előkészítése;
•
a külső és belső kommunikáció és kapcsolattartás;
•
konferenciákon való részvétel, előadások előkészítése;
•
az állami és társadalmi szervezeti fórumokon való részvétel;
•
véleményezések, levelezések tartalmi előkészítése;
•
a szakágazatok és szekciók munkájának segítése, a szakértői munka szervezése;
•
a nemzetközi kapcsolatok szervezése és a Eucomeddel való kapcsolattartás;
•
a gazdálkodás, a szerződéses kapcsolatok feladatainak elvégzése;
•
a tagvállalatok munkájának segítése.
2.6.
Szövetségünk kommunikációja, megjelenésünk a nyilvánosságban
A tagvállalatok érdekeinek kifejezése, véleményünk és javaslataink kommunikációja széleskörűen és több formában alkotta tevékenységünk egyik legfontosabb elemét illetve eszközét. A
tagvállalatok
vezetőinek
és
a
Szövetség
tisztségviselőinek
média-,
és
konferenciaszereplései, elsősorban a gazdasági és egészség szakmai nyilvánosság számára mutatták be gondjainkat és törekvéseinket. Ezek egyben az egészségügyi kormányzathoz is közvetítették a véleményünket, javaslatainkat, kiegészítve, nem egy esetben időlegesen pótolva a velük folytatott közvetlen kommunikációt. Mindezeken a területeken nagymértékben megnövekedett aktivitás jellemezte a munkánkat, miközben azt is érzékeltük, hogy az egészségügyi kormányzat még nem minden területen vagy az általunk kért időben tudott kiemelt figyelmet fordítani a jelzett problémáink megoldására.
16
Alapvető jelentőségű, hogy a tagságunkat alkotó cégek vezetői számos interjúban mondták el véleményüket az egészségügyi ágazat gondjairól, a gazdálkodásukat nehezítő körülményekről és az egészségügy fejlesztésének teendőiről. Természetesen bemutatták saját gazdasági eredményeiket, a gondjaikat és egyben érzékeltették azokat a tapasztalatokat és azt a szellemi tőkét, amely az orvostechnikaieszköz-ellátásban többnyire vezető szerepet betöltő cégeink menedzsmentjében felhalmozódott. Ezek jelentették a Szövetségünk kommunikációjának alapját és szakmai bázisát és egyúttal megmutatták szakmai szerveződésünk erejét és jelentőségét. Ezeket rendszeresen bemutattuk a honlapunkon is. Például a Kórház c. folyóiratban a következő tagvállalataink vezetői adtak interjút: B. Braun Avitum Zrt., GE Hungary Kft. Healthcare Üzletág; Hartmann-Rico Hungária Kft., Medimat Kft., Mölnlycke Health Care Kft., Orgware Kft., SIEMENS Zrt., Steelco Kft., SilverWood-IT Kft.
Szövetségünk véleménye, szakmapolitikai javaslatai 2011-ben külön kiadványban is megjelentek. Az év során újra megjelentettük az Egészséges Nemzet – Gyógyító Technológiák című hírlevelünket, amelyben Hornyák László elnök foglalta össze a Szövetség legfontosabb érdekképviseleti törekvéseit és javaslatainkat.
Kommunikációs munkánk fontos területe volt a különböző szakmai konferenciákon való részvétel. Az előző évhez képest szélesebb körben, több konferencián szerepeltek vezetőink. A Világgazdaság egészségügyi konferenciáján és a Szövetségünkkel közösen rendezett, orvostechnikai eszközökkel foglalkozó külön konferenciáján, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara szimpóziumán valamint a META és a „Marketing, public relations és reklám az egészségügyben” konferencián Hornyák László, Csató András, Zátrok Zsolt és Jóbai Zsolt sikeres előadásokkal képviselték Szövetségünket. Vezetőink több interjút adtak illetve cikket jelentettek meg, bemutatva a kórházi vagy a gyógyászati segédeszköz terület problémáit, helyzetét Szövetségünk javaslatait. Például Hornyák László, Csató András, Jóbai Zsolt és dr. Tóth Zoltán több országos médiában. Az Elnökség az év során több ízben, az írott sajtóban megjelent közleményében fogalmazta meg véleményünket több fontos tárgykörben, melyek nagy sajtóvisszhangot keltettek.
17
A Szövetségen belüli kommunikációban a tagoknak közvetlenül nyújtott, megnövekedett számú és bővített tartalmú információk, véleménykérések mellett rendszeresen működtettük a honlapunkat, és az év második felétől újra működtettük a csak a tagok számára hozzáférhető honlap részünket, melyen minden levelezésünk és belső információnk megtalálható A honlapunkon a tagvállalataink vezetőinek tájékozódását segítendő, rendszeres, szakmailag válogatott sajtófigyelő rovatot működtettünk-működtetünk.
Az érdekképviseleti vélemények kialakításában és az információcserében kiemelt szerepe volt a szekcióvezetők és az Elnökség tagjai körében megvalósított kétoldalú kommunikációnak. A szekcióvezetőknek juttatott információk, a véleményezési és javaslattételi kommunikáció a szekcióvezetők különböző munkamódszere szerint jutott el a tagokhoz.
2.7.
Szervezeti változások, helyzet:
A 2011. évben a következő tagvállalatok léptek ki a Szövetségből: a FLEXICO Kft., az ISH Informatika Kft. és a REHAB-Rába Kft. Az év során a következő vállalatok kérték felvételüket, és lettek a Szövetség tagjai: az Alcon Hungária Kft., a DIAGON Diagnosztikai Kft., a Roche Magyarország Kft., a SilverWood-IT Kft. és a WOLF Orosi Műszer Kft. A HungaroCare Kft. és a Variotrade Kft. a Közgyűlés előtt kérte felvételét, velük együtt Szövetségünknek jelenleg 61 tagja van. A Boston Scientific Kft. szintén a 2012. évben szüntette meg magyarországi képviseletét).
2.8.
Gazdálkodás:
A 2011. évet lényegében nullszaldósan zártuk. A megnövekedett érdekképviseleti és kommunikációs feladatok miatt szükség volt az előző évben felhalmozott tartalék és a költségvetésen belül fel nem használt előirányzatok felhasználására. Ez is jelzi, hogy a Szövetség megnövekedett aktivitású, az érdekképviseleti követelményeknek megfelelő működése nagyobb forrásokat igényel. A 2012. évben részben a Titkárság fejlesztése, részben az érdekképviseleti feladatok ellátásához szükséges projektek finanszírozása érdekében, külön napirend keretében, a három éve változatlan tagdíjak és tagdíj-kategóriák olyan kis mértékű változtatására teszünk javaslatot, amelynek eredményeképpen a tervezett éves tagdíj-bevétel 12,5 %-kal emelkedik. 18
2.9. 2.9.1.
Az Orvostechnikai Szövetség 2011. évi nemzetközi tevékenysége EUCOMED
A 2011. évben is aktívan részt vettünk a Eucomed munkájában. A Eucomed legfontosabb feladatai, projektek a következők voltak a tavalyi évben.
1)
Austerity measures, industry mapping – a tagországok egészségügyi rendszerének kérdőíves monitorozása A Eucomed kb. félévente felméri a tagországok egészségügyi rendszerének és orvostechnikai ágazatának sajátosságait, melynek során a következő fő szempontok alapján kér rövid adatszolgáltatást illetve -frissítést: a kórházak állami finanszírozása; a közbeszerzési folyamatok; referenciaárak; kintlévőségek; termék-, és technológia befogadás.
2)
Medical Device Directive Recast – az orvostechnikai eszköz direktíva módosítása A tavalyi évben tovább folytatódott az orvostechnikai eszköz direktíva módosításával kapcsolatos érdekképviseleti munka. A Eucomed a tagvállalatok és tagszövetségek véleményének 2010. évi felmérését követően, különösen a következő területeken kíván aktív lobbitevékenység révén változtatásokat elérni: az Európai Gyógyszer Ügynökség hatáskörének bővítése helyett önálló ügynökség létrehozása az orvostechnikai eszközök európai kontrollrendszerének igazgatására; az innovációval, az új technológiák bevezetésével kapcsolatos szabályozás racionalizálása; a tanúsító szervezetek ellenőrzése; az orvosi technológiák ellenőrzése, a piaci bevezetést követő felügyeleti rendszer; transzparencia, egységes európai adatbázis kialakítása.
3)
SME report A Eucomed ugyancsak adatszolgáltatást kért a tagszövetségektől az egészségügyben tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokról, azok helyzetéről. A Eucomed célja a kis- és közepes vállalkozások helyzetének megerősítését célzó akcióterv kidolgozása.
19
4)
A nemzeti tagszövetségek és a Eucomed kapcsolatának fejlesztése A Eucomed vezetése kiemelt jelentőségűnek tartja a nemzeti szövetségek aktivitását az európai ügyekben is, illetve a szövetségekben felhalmozott tudást, melyet még aktívabban kíván használni érdekképviseleti munkája során. Ugyanakkor probléma, hogy a Eucomed összbevételében a nemzeti szövetségek által fizetett tagdíj alacsony aránya gátat szab az akaratuk érvényesítésének. A Eucomed és a nemzeti szövetségek együttműködésének optimalizálása érdekében munkacsoportot alakult, amely folyamatosan egyeztet a nemzeti szövetségek tanácsa (NAN) és a Eucomed vezetése között, a helyzet megoldása érdekében.
5)
Az etikai kódex fejlesztése A Eucomed további folyamatos erőfeszítéseket tett és tesz az etikai szabályzataiban megfogalmazott, elvárt etikus üzleti magatartásformák minél szélesebb körben történő terjesztése valamint annak érdekében, hogy a tagországok szövetségeinek etikai szabályozásába ezek minél nagyobb része beépítésre kerüljön.
6)
Szervezeti ügyek A Eucomed a szokásos őszi MedTech Forumával egy időben tartotta évi rendes, egyben tisztújító közgyűlését. A tisztújítás eredménye a következő volt: Leköszönő elnökségi (Board) tagok: Holger Heidrich, Rob Jenkins, Mike Kreuzer, Dirk Pekelharing. Újraválasztott elnökségi tagok: Guy Lebeau (elnök), Daniele Bottanelli, Roy Bridges (alelnök), Alain Coudray, Thierry Herbreteau, Carlos Ibares, Meinrad Lugan, Paul Moraviec, Roland Pfleger (alelnök), Thierry Sarda (kincstárnok), Claes Waller. Új elnökségi tagok: Jose Calle Gordo, Klaus Grunau, Anna Lefevre Skjöldebrand, Donald Munro, Renaat Vermeulen. A NAN elnökévé, a leköszönő Mike Kreuzer helyett a tagok Anna Lefevre Skjöldebrandot, a svéd szövetség főtitkár asszonyát választották. A közgyűlés egyik legtöbb vitát kiváltó napirendje a tagdíjak emelése és a költségvetés elfogadása volt. Több nemzeti szövetség, köztük az OSZ is felszólalt az évről-évre növekvő tagdíj ellen, arra hivatkozva, hogy nemzeti szinten – főként a jelen gazdasági helyzetben – a normál működés növekvő fedezetéhez szükséges tagdíj-emeléseket is nehéz végrehajtani (a legtöbb országban évek óta nem volt tagdíj-emelés). A Eucomed és a nemzeti szövetségek közös munkacsoportja javaslatot fog tenni a tagdíj-rendszer fejlesztésére, a tagok érdekeinek maximális figyelembe vételével. A
20
javaslat kidolgozásáig a Eucomed elnöksége kérte az új tagdíjak és a 2012. évi költségvetési terv
elfogadását. Szövetségünk képviselője a tagdíj-emelés ellen
szavazott.
2.9.2.
COCIR
A COCIR a 2011. év folyamán is folyamatosan tájékoztatta Szövetségünket a szervezet lobbitevékenységéről illetve az iparágat érintő európai uniós szabályozásról és eseményekről. Ezek közül kiemelt jelentőséggel bírt az orvostechnikai direktíva módosítása. Az európai szövetség az álláspontja kialakításához folyamatosan kikérte a tagszövetségek véleményét. A Képalkotó Diagnosztikai Szakágazat az év elején dr. Hodosi Györgyöt bízta meg az OSZ és a COCIR együttműködésének koordinálásával és a COCIR érdekképviseleti munkájában az OSZ képviseletével. A május elején Budapesten megrendezésre került régiós eHealth konferencián részt vett Nicole Denjoy, a COCIR főtitkára is. Tekintettel arra, hogy Hodosi György május közepén kilépett a Szövetségből, koordinátor nélkül az OSZ és a COCIR kapcsolata sajnos a minimumra szűkült. Másrészről, jól érzékelhető módon, a brüsszeli ágazati lobbi is átalakulóban van: megfigyelhető az ágazati szervezetek együttműködésének fokozottabb összehangolása, több esetben a különböző szervezetek integrációja, tehát elégségesnek látszik, hogy csak egy európai ágazati lobbiszervezet munkájában vegyünk részt.
Mindezek miatt Szövetségünk Elnöksége a Közgyűlésnek javaslatot tesz a Szövetség COCIR-tagságának megszüntetésére.
21
3.
A szekciók beszámolói a 2011. évben végzett munkájukról és az idei évre kitűzött céljaik, legfontosabb feladataik
3.1.
Hallókészülék Szekció
Szekciónk 2011. évi tevékenységének legfőbb elemei a Széll Kálmán Terv és a gyógyászati segédeszközök támogatási rendje átalakítási terveinek véleményezése, valamint önálló javaslatok kidolgozása voltak. Javaslataink nemcsak a Szekciónk tagsága, de más hallókészülékes érdekvédelmi szervezetek támogatását is elnyerte. A gyógyászati segédeszközök finanszírozhatósága, azon belül a hallásjavító eszközök támogatási szintjének megtartása érdekében konstruktív javaslatot dolgoztunk ki, mellyel költséghatékonyabb és színvonalasabb ellátás biztosítható. Javasoltuk az analóg, valamint a digitális I. és digitális II. csoportok finanszírozásának teljes megszüntetését, mert az ezekben a funkcionális csoportokban lévő termékek támogatásának sem szakmai, sem gazdasági előnye nincsen. Rehabilitációs értékük rendkívül csekély, alkalmazásuk
többnyire
kihordási
időn
belüli
újrarendelést,
finanszírozás-igénylést
eredményez. Javasoltuk a kis-közepes halláscsökkenésre vonatkozó indikáció megváltoztatását oly módon, hogy a hallásvesztés 500, 1000 és 2000 Hz-en mért átlaga a 20 dB helyett a 30 dB-t kell, hogy meghaladja. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokolljának a felnőtt nagyothallók hallókészülék ellátására vonatkozó algoritmusa alapján ez a szakmai irányelv már korábban is megfogalmazódott. Javasoltuk, hogy a kihordási időn belüli, támogatással történő ismételt eszközrendelés jogszabályi kereteinek figyelembe vételével az eljárás az illetékes REP szakmai ellenjegyzéséhez kötődjön. A fenti konkrét javaslatainkon kívül a hallásjavító eszközök támogatás felhasználása a 2012. évben a kedvezőtlen gazdasági környezet valamint elsősorban az áfa-emelés következtében bekövetkező fogyasztói terhek növekedése, valamint a 2011. évben már tapasztalt piaci folyamatok alapján is csökkenhet.
22
A Szekció 2012. évi terve, küldetése Az idei évben a megkezdett egyeztetéseket kívánjuk folytatni a döntéshozókkal, és szándékunkban áll egy keretösszeg finanszírozási tervet kidolgozni a SINOSZ, valamint a forgalmazói
és
szakmai
szervezetekkel
együttműködve,
egyeztetve.
Amennyiben
alkalmazható, támogatható és befogadható eredménnyel sikerül kidolgozni az új finanszírozási rendszert, úgy szeretnénk azt az OEP és a NEFMI képviselőinek prezentálni. Az előzetes egyeztetések során felmerült néhány piaci szereplő cég és szövetség tagfelvételi szándéka. A múlt év során szekciónk nem bővült újabb tagokkal, bár több kísérletet tettünk ennek érdekében. A tagságunk bővítését idén is fontosnak tartjuk, és igyekszünk fenntartani a sikeres együttműködést a hasonló érdekvédelmi szervezetekkel is.
3.2.
Inkontinencia Szekció
A 2011. évben a szekció feladatai alapvetően két fő irányvonal mentén szerveződtek: 1.
Defenzív tevékenységi elemek: az Elnökség kérésének megfelelő szakmai háttéranyag elkészítése a döntéshozókkal folyatott tárgyalásokhoz (ld. 2012. évi munkaterv).
2.
Proaktív tevékenység: hosszú távú projekt vagy projektek kidolgozása a szekció tagjainak bevonásával: Ennek során célunk volt, hogy a döntéshozókhoz közelebb vigyük az inkontinencia betegellátás javítását szolgáló ötleteinket, javaslatainkat. Ehhez beteg-, és szakmai szervezeteket használtunk volna fel. A NEFMI-hez ezen kérdéskörben a legközelebb álló és számunkra is elérhető szakmai szervezet az INKO FÓRUM, amellyel szorosan együttműködve dolgozhattunk volna, illetve felvetődött ezzel párhuzamosan egy új betegszervezet támogatása is. A projekt költségeit a cégek piaci részesedésük arányában osztották volna el. A projekt meghiúsult! Ennek okai: •
A Bella Hungária Kft. nem tervezte be a költségvetésébe a projektet, így a rá eső részt nem tudta finanszírozni.
•
A HARTMANN-RICO Hungaria Kft. nem támogatta az INKO FÓRUM bevonását, mivel a szervezet korábban az SCA szakmai bázisa volt.
23
A 2012. évi munkaterv
A további hatékony működéshez szükséges a szekció szinten elfogadott céljainkhoz illesztve cselekvési program kialakítása, valamint a cselekvési programhoz felelősöket és erőforrásokat kell hozzárendelnünk. Meg kell találnunk a módját, hogy a célokon és a létező álláspontokon túl felmerülő kérdésekben hogyan tudunk gyors konszenzust kialakítani.
Az Orvostechnikai Szövetség Inkontinencia szekciójának 2012. évre kitűzött fő céljai a következő intézkedések elérése a felhasználás csökkentésére vonatkozóan az inkontinencia területén:
1. Tételes közgyógylista helyett közgyógykeret bevezetése az egyéni szintű felelősség erősítésére.
2. 45%-os támogatási kulcs, közvetlen háziorvosi felírás esetén 900 ml alatti kategóriában. A kisebb rászorultság elvén, az alacsonyabb támogatási kulcsú termékek felírásának háziorvosi jogkörbe utalása felezi a kiáramlást. A 900 ml alatti háziorvosi felírás nem terheli a szakorvosi rendszert, az évi 10.000 körüli belépő betegnek ebből a termékkategóriából írnak fel terméket, és jó részüknél ez meg is marad, állapotuk nem súlyosbodik.
3. Delistázási korlát ésszerűbb/életszerűbb meghatározása, valós terméksajátossággal arányos árkülönbség elismerése (döntés szerint a beteg többlet térítési díjat fizet pl. egy speciális, toalett tréninget segítő sajátosságért). Egy piackutatás szerint, súlyos inkontinencia esetén 3%-os fogyasztóiár-növekedés 3%-os csökkenést eredményez a felhasznált mennyiségben. A jelenlegi fogyasztói ár túl alacsony,
nem
fedezi
a
valóban
szükséges
pelenkacserék
számát
leszorító
termék/szolgáltatás nyújtását. Ha lesz fedezet, lesz ilyen szolgáltatás, amit „beáraz” a piac.
24
4. Vény nélküli (OTC) használat ösztönzése megfelelő reklámszabályozással (a 3/2009. II. 25. 4. § megfelelő módosítása) Az orvos felkeresésére utasító reklámszöveg indokolatlan orvos-beteg találkozásokat, így vényköteles (támogatott) felírásokat eredményez, 45%-os kulcsnál kb. 100 millió Ft léptékben. Emellett további gyógyszerfelírásokat indukál, kb. 1 milliárd forint értékben.
5. Az egyes intézmények vényre írható és elszámolt termékekre való tenderkiírási gyakorlatának megszüntetése (14/2007 III. 14. EüM rendelet 16. § (2) Az anomáliák fő oka lehet, hogy egyes önkormányzati tulajdonban lévő intézetekben a betegek térítési díja az önkormányzatok költségvetését terheli, és sok esetben ennek csökkentésére illetve a közbeszerzési törvényben meghatározott érték elérése miatt tendert írnak ki. Ez a gyakorlat a beteget és az ellátó személyzetet szakmailag nem megfelelő, illetve a valójában szükséges mennyiségnél több és nem jól funkcionáló (naponta három nem szivárgó helyett napi négy kicsit szivárgó) eszköz felhasználására ösztönzi. Fontos, hogy ma az OEP végül a negyedik pelenkát is kifizeti, pl. a közgyógyellátott beteg receptjén át.
6. Betegprofilokhoz igazodó ellátási protokollok bevezetése A gyakorlati szempontból fontos fő betegtípusok (pl. ápolásra szorul/önellátó, stb.) és ezek ellátására leginkább alkalmas eszköztípusok (légáteresztő/nem, stb.) meghatározása révén, a 80%-os támogatás csak a betegeknek legmegfelelőbb terápia és annak megfelelő eszközök esetén jár, más esetben a támogatás 50%. Ez a betegen keresztül az orvost is a mennyiségi megtakarítást lehetővé tevő, mindenkori optimális megoldás megtalálására ösztönzi. Ez pedig mennyiségi csökkenést okoz.
7. Termék effektív minőségére építő delistázási kritérium és gyakorlat Az átlagos közfinanszírozott termékminőség folyamatos emelése révén az effektív szükséges mennyiség folyamatos csökkentése is elérhető. A piaci szereplők kritérium koncepciót kell javasoljanak, a hatóság eljárást és helyet jelöl ki.
8. Betegedukáció formáinak kiterjesztése A
feleslegesen/nem
megfelelően
kiváltott
termékmennyiség
visszaszorítása
a
termékismeret jobb elérhetőségét feltételezi, az inkontinenciával ellátottak közt az internet
25
penetráció alacsony. Auditált médiában a SEJK identikus tartalommal terjeszthető kell, legyen.
3.3.
Járóbeteg Diagnosztikai és Terápiás Készülékek Szekció
A szekció 1 éve alakult, két cég, a 77 Elektronika Műszeripari Kft. és a Hartmann-Rico Hungária Kft. hozta létre. A szekció termékkörei sokfélék, egy részük TB- támogatással kerül a fogyasztókhoz (pl.: vércukorszint mérők, vércukorszint tesztcsíkok), más részük nem (pl.. vérnyomásmérők.). A szekció létrehozásának indokoltságát az is mutatja, hogy a szekcióhoz az ilyen készülékeket forgalmazó 6 további vállalkozás is csatlakozott. Ebben az évben a szekció munkájának fontos része volt a gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer átalakítása során a vércukorszint mérőknek, különösen a vércukorszint mérő tesztcsíkok társadalombiztosítási támogatási mértékének megőrzése és természetesen ezek nyolc éve változatlan árai növelési lehetőségének kimunkálása. Egyidejűleg a szekció javaslatokat készített a felírható darabszámok növelésére is. A vércukor mérés penetrációja az érintett populáció körében kb. 30%-os, ezért fontos törekvése a szekciónak, hogy a diabeteszes betegek érdekképviseleteivel összefogva segítse a vércukorszint mérés arányának növelését és egyidejűleg a már készülékkel rendelkezőknél a mérés gyakoriságának emelését. A szekció tevékenységében a szekcióhoz tartozó vállalatok termékeinek értékesítési lehetőségeit érintően fontos volt a Szövetség vezetésének sikeres fellépése az alapellátásban dolgozó orvosok számára juttatott mintegy 15 milliárdnyi külön eszközbeszerzési keret szabályozásának akkénti megváltoztatása, hogy minden beszerezhető termékfajta esetében is a hazai tulajdonú és a többségében külföldi tulajdonú gyártó vállalkozások termékei is beszerezhetők legyenek ebben a pályázati pluszforrással biztosított vásárlások során. A szekció meg kívánja vizsgálni a még nem tb-támogatott termékek támogatási körbe kerülésének lehetőségét, különösen a vérnyomásmérők bekerülése tekintetében. A szekció ebben az évben széleskörűen át fogja tekinteni a szekcióhoz tartozó vállalatok által forgalmazott termékek értékesítésének problémáit és ennek alapján a tagvállalkozások igényeinek megfelelően fogja kialakítani az érdekképviseleti céljait, politikáját és feladatait.
26
3.4.
Képalkotó Diagnosztikai, Telemedikai és Információtechnológiai Szekció
A szekció 2009 tavaszán alakult, jelenleg 11 tagvállalatunk a tagja. A szekció fő céljaként az Orvostechnikai Szövetség mértékadó szakmai tanácsadó szervezetként
való
megjelenítését
és
elfogadtatását
célozta
meg
a
kórház-
és
orvostechnológia, továbbá az ezekkel összefüggő gazdasági folyamatok vonatkozásában. Ezért is publikált a szekció vezetője és a Szövetség Főtitkára egy, a szekció által kidolgozott, az egészségügy fejlesztésével és a korszerű orvostechnikai eszközök és rendszerek alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalást 2009 nyarán a Kórház című szaklapban. A Szövetség erejének növelése érdekében fontos feladatnak tartottuk a szekció létszámának bővítését, új tagok szövetségbe vonzását (bár ez csak részlegesen valósult meg) azáltal, hogy hitelesen képviselhető célokat tűztünk ki. A Szövetségen belül szorosan együttműködtünk más szekciókkal, elsődlegesen a Kórház- és Orvoselektronikai Szekcióval. További fontos célkitűzésünk volt és marad a jövőben is az orvosi döntéstámogató informatikai rendszerek telepítésének, alkalmazásának ösztönzése. Nemzetközi tanulmány támasztja
alá,
hogy
az
orvosi
döntéstámogató
informatikai
rendszert
alkalmazó
intézményekben jelentősen alacsonyabb a halálozás, és kedvezőbb a szövődmények kialakulási gyakorisága, míg alacsonyabbak a költségek (Archives of Internal Medicine, 2009. január 26). Ennek érdekében a jövőben is együtt kívánunk működni a hatóságokkal a hatékonyságot ösztönző digitális rendszerek, és telemedikai alkalmazások beszerzésének és finanszírozási hátterének kialakítása érdekében. Fő célunk, hogy gyorsabb, hatékonyabb, teljesen integrált, a nemzetközi kommunikációs standardokat (DICOM, HL7, XDS, XDS I, stb.) alkalmazó rendszerek kerüljenek felhasználásra. Ennek keretében kiemelt feladatunk az egészségügyi informatika stratégiai üzletágként való meghatározásának és elfogadtatásának segítése. Tovább folytatjuk az új termékek hazai egészségügyi piaci befogadásának megteremtését és az engedélyezésük elősegítését segítő szabályok megalkotását.
A szekcióhoz tartozó tagvállalatok helyzetét továbbra is alapvetően meghatározta, hogy az elmúlt években – a céltámogatások megszűnése után – az érdemi eszközbeszerzések nagymértékben
visszaszorultak.
Tűzoltó
jellegű, 27
hiánypótló
beszerzések
történnek,
fejlesztésre nagyon kevés lehetőség volt. Az EU-források ígéretében az intézmények a végsőkig kivárnak a nagyobb beszerzésekkel, míg az elvonások, az áfa- és árfolyamemelkedés miatt saját fejlesztési forrásaik szinte nem léteznek. Az ágazatot érintő további súlyos probléma az intézmények duális finanszírozásából származik. Az intézmények állagmegújítási, karbantartási, javítási és eszközmegújítási költségeit elvileg a fenntartónak (önkormányzat) kellett volna biztosítani, de forrásaik erre nem adtak számottevő lehetőséget. Kérdéses, hogy az intézmények központi állami irányítás alá kerülése változtat-e ezen a helyzeten. Az egészségügyi intézményekre vonatkozó minimumfeltételek folyamatos emelését nem követte a finanszírozás bővítése. A kórháztervezés és -fejlesztés során csak részben épül(het)nek be a korszerű-, hatékony-, biztonságos ellátási-, és technikai lehetőségek. A beszerzések jelentős hányada, átfogó stratégia hiányában, rövidtávú helyi- vagy egyéni érdekek mentén történik. Az eszközök tudásának, kapacitásának jelentős része nem kerül kihasználásra. Az intézmények felszereltsége inhomogén. A megnövekedett adatmennyiséget nem követte a medikai informatikai rendszerek kellő bővülése. Elmaradt a vállalatirányítási rendszerek teljes körű alkalmazása. A nagy komplexitású folyamatok „manuális” ellenőrzése megold(hat)atlan. A meglévő szabályozások akadályozzák a korszerűbb és olcsóbb megoldások elterjedését. A szakképzés nem követte- követi a megnövekedett tudásigényt. Az irányító és felügyeleti intézmények munkatársai orvostechnikai rendszerekre vonatkozó ismereteinek megújítása elmaradt a szükségestől. Az orvosok és a szakszemélyzet körében növekvő elvándorlás, illetve az utánpótlásuk hiánya, a korszerű berendezések és informatikai, telemedikai rendszerek alkalmazását is nehezíti. A szekció fő törekvése ebben az évben is a 2009. évben kimunkált és a széles szakmai nyilvánosságban megjelentetett szakmai koncepciónk elfogadtatása és az abban igényelt szakmai partnerség megvalósításának elérése volt. Az új egészségügyi kormányzat számára a tagvállalataink vezetői számos cikkben, interjúban mutatták be gondjainkat, javaslatainkat. Ezek összhangban voltak az előző évben a Semmelweis tervhez írt részletes és konstruktív, jórészt támogató illetve kiegészítő véleményünkkel, amelyet a Szövetségünk vezetői juttattak el a döntéshozókhoz. A pályázati és finanszírozási feltételek javítása mellett, az előrelépéshez az ellátási folyamatok, szabványok (pl. ellátási, diagnosztikai minimum feltételekhez kapcsolódó technológiai elvárások) felülvizsgálatára, az elektronikus folyamatvezérlés és orvosi döntéstámogató informatikai rendszerek nyújtotta lehetőségek jobb kihasználására van szükség. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlenül szükséges az átláthatóság megteremtése
28
(végrehajtható és betartható jogszabályok, elektronikus adattárolás), a szaktudás-képzettség fejlesztése és a korszerű folyamatok és technológiák megismertetése. A szekció új vezetése erősíteni kívánja a szekció Szövetségen belül betöltött súlyát, egyrészt a szövetségi szintű ügyek képviseletében való aktívabb részvétellel, másrészt a taglétszám tudatos bővítése révén (pl.: Magyar Innovatív Vállalkozói Kör megnyerése által). Javítani kívánják a közös szekciómunka minőségét a proaktív és megoldás orientált szemlélet erősítésével is. A szekcióvezetés kiemelt törekvése, hogy növelje a szekció tagvállalatainak ágazati szerepét és egyidejűleg piaci „alkalmazkodóképességét” is a jogalkotókkal való konstruktív párbeszéd, a Szövetség más szekcióival való még szorosabb együttműködés és a szakmai fórumokkal, elsősorban a szakkollégiumi tagozatokkal történő kapcsolatok fejlesztése révén. Mindezek mellett a szekcióvezetés kiemelt feladatának tartja, hogy a következő években növekedjék Szövetségünk ez irányú tevékenységének nemzetközi beágyazottsága, ismertsége a közép-kelet-európai régióban. Összességében ezek alapozhatják meg a szekció továbbra is fontos azon célját, hogy növelje taglétszámát, és ezen keresztül is a Szövetségünk erejét és tekintélyét.
3.5.
Kórház- és Orvoselektronikai Szekció
A 2011. évi szekciómunka összefoglalása
A munkaszervezésről: -
havi rendszerességgel vezetői értekezletet tartottunk az ágazat elnökségi tagjai és szekcióvezetője részvételével;
-
a szekció munkája szerteágazóbb, eredményesebb lett, javult a vezetők közötti munkamegosztás;
-
a két kórházi (a Kórház- és Orvoselektronikai valamint a Képalkotó Diagnosztikai, Telemedikai és Információtechnológiai) szakágazat együttműködött, több közös szekcióülést tartott.
A témák, a feladatok: -
stratégiai partneri megállapodás kezdeményezése a NEFMI-vel;
-
a szakágazat kapcsolati rendszerének és a kapcsolattartás felelőseinek megállapítása;
29
-
közbeszerzési jogszabályok véleményezése, javaslatok kidolgozása, képviselete – kibővített szekcióülések a közbeszerzés témakörében;
-
kórházak tartozásállományának figyelemmel kísérése valamint kezdeményezések a tárgykörben, melyek közül az egyik legfontosabb a kórházak beszállító vállalatokkal szembeni tartozásainak a cégek államháztartással szemben fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségeivel történő összevezethetőségéről projektfinanszírozás keretében készíttetett tanulmány volt;
-
HBCS finanszírozási rendszer változtatásában és a kódkarbantartási munkában való részvétel;
-
kórházi orvosi technológiák új befogadási rendszerének figyelemmel kísérése;
-
a Világgazdaság konferenciáin a szakágazatról előadások tartása – három alkalom volt: nyár elején, szeptemberben és a múlt héten;
-
a szakágazat problémái kommunikációjának javítása (cikkek, interjúk, előadások) – a szakágazat vezetése külön meghatározta a kommunikáció tartalmi elemeit tíz pontban;
-
a gyógyászati segédeszköz-orvostechnikai eszköz elhatárolás problémakörében szakmai (jogi) és lobbimunka;
-
kezdeményezés a Honvédkórház kintlévőségeivel kapcsolatban a honvédelmi minisztériumnál;
-
a Képalkotó Diagnosztikai... Szekcióval közös szekcióülésen a kórházi adósságokkal kapcsolatos érdekképviseleti munka és javaslataink meghatározása;
-
a GOKI-val történt tárgyalások összehangolása;
-
a rabatt problémáról kezdeményezés kidolgozása;
-
a kórházak támogatási bevételeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a 2012. évi költségvetési terv elemzése;
-
az intervenciós radiológia koncepciója kidolgozásának elkezdése;
-
rendszeres kapcsolattartás a Kórházszövetséggel és konzultáció a közös gondokról;
-
a magánpraxisok beszerzésével kapcsolatos versenyhivatali sikeres akciónk;
-
nemzetközi kapcsolatok végzése, jobb kihasználása.
A 2012. évi tevékenységi terv összefoglalása Az idei évben tovább kívánjuk folytatni azt az aktív, sok esetben proaktív munkát, amely a szekciót a tavalyi évben jellemezte. Ennek során továbbra is szorosan együtt kívánunk működni a Képalkotó Diagnosztikai... Szekcióval.
30
Az egészségügy finanszírozási problémáinak várható folytatódása, a jogszabályi környezet és általánosságban az egészségügyi kormányzati szándékok alapjaiban határozzák meg a 2012. évi aktivitásunkat, melynek főbb területei: -
a kórházak tartozásállományának figyelemmel kísérése, az „összevezethetőségi tanulmány”-ban leírtak képviselete;
-
kórházak finanszírozási és az orvosi technológiák új befogadási rendszerének figyelemmel kísérése;
-
közbeszerzési jogszabályok véleményezése, javaslatok kidolgozása, képviselete – kibővített szekcióülések a közbeszerzés témakörében;
-
a gyógyászati segédeszköz-orvostechnikai eszköz elhatárolás problémakörének karbantartása;
-
a szakágazat problémáinak és az azokra javasolt megoldások aktív kommunikációja;
-
rendszeres kapcsolattartás a Kórházszövetséggel és konzultáció a közös gondokról;
-
nemzetközi kapcsolatok végzése, jobb kihasználása.
3.6.
Kötszer Szekció
Az Orvostechnikai Szövetség Kötszer Szekciója a 2011. évben az alábbi tevékenységeket végezte:
1. A kötszerek társadalombiztosítási támogatásában 2009. augusztus 16-i változások hatására létrejött anomáliák helyreállítására több beadványt készítettünk mind az OEP, mind pedig az EüM részére. A kötszerek áremelésének lehetőségére javaslatot nyújtottunk be a közgyógyellátás és az ÁFA rendszer megváltoztatásával. Eddig semmilyen módosítási javaslatunkat nem vették figyelembe.
2. Stratégiai együttműködésünk során előkészítettük a EWMA (European Wound Management Association) 2011-re tervezett magyarországi lábszárfekély szimpóziumát és mesterkurzusát. Tárgyalást folytattunk a EWMA szervező bizottságával, valamint a SEBINKO Szövetség és a Magyar Sebkezelő Társaság vezetőségével.
3. 2011-ben részt vettünk az MSKT a SEBINKO Szövetség és a EWMA közös budapesti kongresszusának (2011. október 12-14.) szervezésében és lebonyolításában. Az MSKT 31
szekcióban külön előadásokat tarthattunk az új technológiát képviselő termékekről. A magyarországi lábszárfekély kezelési irányelv közös kidolgozása megtörtént. A döntéshozókat érintő szakmapolitikai kerekasztal megbeszélésen sem a NEFMI-ből, sem pedig az OEP-ből nem voltak résztvevők.
4. A NEFMI és az OEP kérésének megfelelően elkészítettük a hazai, szakmai, a nehezen gyógyuló sebekre vonatkozó konszenzus konferenciák és a EWMA irányelvek figyelembe vételével a krónikus sebek ellátási protokollját. Beadványunkat közösen a Szakmai Kollégiumokkal (Tagozatokkal) egyeztettük.
5. A
Szekció
vezetősége
aktívan
részt
vett
a
rendeletek
és
törvénytervezetek
véleményezésében.
Az Orvostechnikai Szövetség Kötszer Szekciójának 2012. évi céljai és tervei:
1. A kötszerekre vonatkozó felírási és ellenjegyzési szabályok módosítása szükséges a következők figyelembe vételével illetve miatt: •
a növekvő számú krónikus betegek esetében nagy az alapbetegség következtében kialakult krónikus, nehezen gyógyuló sebek száma;
•
szigorú szakképesítési követelményhez kötött a kötszerek rendelhetősége;
•
a 2012. január 1-jétől hatályos rendelet alapján a szakképesítési követelménnyel rendelkező szakorvos terápiás tervét felülbírál(hat)ja az Egészségbiztosító főorvosa – sokszor a speciális szakképesítéssel rendelkező munkatársai előkészítő munkája nélkül;
•
megyénként egy személy jogosult az orvosi dokumentáció ismeretében a további kötszeres kezelésre „Ellenjegyzést” adni;
•
a rendelkezés és a gyakorlat nincs szinkronban az orvos szakmai szempontokkal;
•
az ellenjegyzés adminisztratív, lassító intézkedés a kassza betartás érdekében.
2. A SEBINKO Szövetség és a Magyar Sebkezelő Társaság 2012-es éves közös kongresszusa megszervezésének támogatása (adott, a tagok által meghatározott feltételek teljesülése esetén).
32
3. Az Orvostechnikai Szövetség Kötszer Szekciójába tagok toborzása: olyan piaci szereplőket szeretnénk bevonni a Szövetségbe, akik jelenleg aktívan részt vesznek a tb támogatott kötszerek értékesítésében, de nem tagok: AIM Medical Kft., ProKlinimed Kft.
4. Az MSKT elnökségi tagjaival szorosabb kapcsolatfelvétel, erőteljes lobbi tevékenység kérése a vezetőségüktől: 2011. ősszel a NEFMI-be és OEP-be küldött „A nehezen gyógyuló sebek ellátási protokolljának” terjesztése. A finanszírozás hozzáigazítása a szakmai protokollhoz.
5. A Szakmai Konszenzus Konferenciák anyagainak (kötszer, sztóma, tápláltság, prevenció, stb.) további ismertetése az ágazati minisztériummal és OEP-pel. Aktív részvétel a tb listán található kötszerek csoportjának átvizsgálásakor, a minőségi irányelvek, a delistázási korlát és a közgyógyrendszer átalakításának érdekében.
6. Az áremelést lehetővé tévő törvényváltozások és megtakarítási lehetőségek kidolgozása a tb támogatott kötszerek csoportjában.
3.7. 3.7.1.
Ortopédiai és Rehabilitációs Szekció A Szekció 2011. évi tevékenysége
Az egyik kitűzött célunk a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos beszállítói, forgalmazói kommunikáció meghatározása volt a kormányzati oldal felé. A másik fontos célunk annak a szakmai támogatása volt, hogy az Orvostechnikai Szövetség lépjen fel az erőszakos gyógyászati segédeszköz forgalmazás korlátozásáért (pl. az ún. „buszozás” tiltása), hiszen akik ilyen versenypolitikát folytatnak, komoly veszélyt jelentenek a piac egyensúlyára. További céljaink közé tartozott még az ortopéd és rehabilitációs eszközök gyártóinak hangsúlyos érdekképviselete, melynek egyik nagyon fontos eleme azon ellentmondás feloldása érdekében tett lépések, miszerint jogilag nem valósítható meg áremelést.
3.7.2.
A Szekció 2012. céljai, feladatai
Kiemelt feladatunk a gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer NEFMI és OEP által tervezett változtatására vonatkozó tárgyalások során a szűkítési szándékkal szemben szakmai érvek és javaslat bemutatása az ésszerű módosítások elérése érdekében. 33
3.8.
Sztóma Szekció
A 2009. évi nagy megszorítás után a 2010. és 2011. év a konszolidáció időszaka volt. Ez egyrészt jelenti azt, hogy kevés érdemi változás történt a sztómaterápiás eszközök támogatásában, de sikerült elérni kisebb módosításokat, amelyek javították a sztómaviselők ellátását. A legfontosabb eredmény annak elérése volt, hogy sikerült elkerülni a gyári csomagok megbontását azáltal, hogy a kétrészes eszközök esetén 140 db/3 hónapról 150 db/3hónapra emelték a kétrészes zsákok felírható mennyiségét.
A 2011. évben az egyik fő cél az árak emelése, illetve a keretösszegű támogatás (HTL) bevezetésének előkészítése volt. 2011-ben nem történtek érdemi tárgyalások a sztómaterápiás eszközök támogatásának javítására, ezt az OEP nem tette lehetővé illetve nem igényelte.
A gyógyászati segédeszközök támogatása változtatásának koncepcionális elemire vonatkozó, a NEFMI által a nyár végén vitára bocsátott tervezetek – más eszközcsoportokhoz hasonlóan – közép, illetve hosszú távú koncepciót tartalmaztak. Mára ezekből rövid távú, elsősorban a támogatási előirányzat megtartását célul kitűző tervek maradtak… Eredménynek nevezhető, hogy hitelesen tudtuk bemutatni és képviselni a javaslatainkat, mind a megszorítások negatív hatásainak elkerülésére – például az áfa-csökkentés hatásai tekintetében –, mind olyan alternatíva kidolgozása során, amely 2012-ben ugyan áldozatot, azaz forgalom- és bevételkiesést jelentene, de 2013-tól egy magasabb áron történő támogatást és forgalmazást tenne lehetővé, vagyis ezeknek több éves átlagban kiegyenlítődő hatásuk lenne.
Kapcsolat más szervezetekkel: a sztómaterápiás ellátásban két fő érdekképviseleti szerv van, amelyekkel jó és rendszeres kapcsolatban vagyunk. Ezek a Magyar ILCO Szövetség országos és helyi szervezetei valamint a Magyar Sztómaterápiás Nővérek Egyesülete (MASZNE). Azonban jelenleg ezekkel a szervezetekkel nem zökkenőmentes az együttműködés és így a hatékony közös érdekképviseletet. Mindkét szervezetnél 2012 első felében lesz új vezetőség választás. Fontosnak tartjuk és javasoljuk, hogy ezt követően kerüljön sor egyeztető megbeszélésre, a stratégia és taktikai kérdésekről. A tárgyalásokat követően célszerűnek
34
tartjuk stratégiai megállapodás megkötését a sztómaviselők életminőségének javítását célzó lépésekről és az azok érdekében szükséges együttműködésről. Erre azért is szükség van, mert fontos az egységes fellépés, azaz célszerű elkerülni, hogy az ágazat különböző szervezetei alapvetően eltérő véleményeket, üzeneteket és igényeket képviseljenek az egészségügyi kormányzattal folytatott tárgyalások során. A céljaink közösek, a szavak lehetnek mások, de az üzenet legyen ugyanaz.
A 2012-2013. év céljai és feladatai: Csak úgy tudunk jobban hozzájárulni a betegek ellátásához, ha az ellátásban nem restrikció – megszorítás, költségteher-növekedés – érvényesül, hanem van lehetőség fejlesztésre, beruházásra és természetesen méltányos, más országokkal összemérhető rentábilis működés elérésére.
Ennek érdekében egyrészt célunk, hogy •
a felírható mennyiség ne csökkenjen: a napi (közel) két zsák a nemzetközi standard (EU banchmarking figyelembe vétele);
•
a termékek támogatása ne csökkenjen;
•
legyen mód új termékkategóriák felvételére. Példa az új kategóriákra: egy részes konvex – itt először csak azt elérni, hogy legyen ilyen kategória, és ha megnyitották, akkor beregisztrálni a termékeket – szükség van becsült költségvetésre – konvex használók száma, eszköz illetve sztóma típusa,
Másrészt cél az együttműködés javítása az érdekképviseleti és betegszervezetekkel és az orvos szakmai testületekkel, szervezetekkel, annak érdekében, hogy az OEP-pel minél érdemibb tárgyalásokat lehessen folytatni. A Titkárság közreműködésével segíteni kell a sztómaterápiás nővérek szakmai elismertségét, OKJ-s képzésük megszervezését, befogadását. Kiemelt jelentőségű az együttműködés a Sebész Szakmai Kollégiummal, a szakvélemények felhasználása. Kiemelt jelentőségű az etikus és jogszerű piaci magatartás betartása és betartatása (neuralgikus kérdés pl. a kézzel írott vények be nem váltása, a mintaadás kérdése, a támogatások mértéke, módja).
35
Mindezen célok megvalósítás érdekében •
fontosnak tartjuk egy közös tanulmány megfinanszírozását az uniós árak illetve áfa és a magyarországi helyzet összehasonlítására, beleértve a terápia fontosságát (a kiegészítők szükségességére, támogatás visszatételére). Célszerű ezt egy következő Szekcióülésen véglegesíteni (konkrét cél, téma, megvalósítás, költség keretek);
•
javaslatot készítünk a kódkarbantartó bizottság felé, a sztómazsákok költségeinek beépítésére (mintaadás tiltott a „régi” termékeknél, vagyis a kórházaknak kell megvenni a szükséges eszközöket – mintaadás a betegeknek?);
•
média megjelenések (szatellit cikkek): a második negyedévben kerül megírásra, és publikálásra a „sztómaellátás helyzete” téma;
•
új termékek regisztrációjának meggyorsítása a GYEMSZI-nél és az OEP-nél.
Az érdekképviseleti aktivitásunk fokozása körében a legfőbb céljaink: •
az Orvostechnikai Szövetség erejének, érdekképviseleti súlyának felhasználása más érdekképviseleti szervekkel közösen;
•
a szakmai ismeretek bővítése, a szakmai szervezetek révén is, pályázati pénzek bevonása segítségével;
•
tárgyalás kezdeményezése a szekció nevében a GYEMSZI-vel, a befogadási eljárások gyorsítása érdekében;
•
szakmai cikkek támogatása a sztómaellátás helyzetéről, pl. az IME, a Kórház, a Figyelő folyóiratokban.
36
