Beszámoló az MPT Felnıttnevelési szakosztály elmúlt öt évi tevékenységérıl

Beszámoló az MPT Felnıttnevelési szakosztály elmúlt öt évi tevékenységérıl MPT Vezetıi Kollégium 2013. február 2. Kraiciné Szokoly Mária PhD

Adatok Örökös elnök: Harangi László Taglétszám: 70 fı Aktív tagok száma: 20 fı Önkéntesek száma: 15 fı

Kiemelt feladatnak tekintjük Az élethosszig tartó tanulás szemléletének, gyakorlatának és a vonatkozó uniós dokumentumok terjesztését; andragógiai elméleti kutatások támogatását; a felnıttképzés gyakorlatának módszertani segítését; a szak- és a felnıttképzést érintı törvényi változások követését; szakmai viták generálását és szakosztályi állásfoglalások elkészítését.

Kapcsolataink MTA Pedagógiai Bizottság Felnıttképzési Albizottsága Felnıttképzési Vállalkozások Szövetsége Mellearn Hálózat ÁMK Egyesület Andragógia szakot meghirdetı felsıoktatási intézmények

Szervezeti élet A szakosztályok helyi (térségi) szervezett és spontán szakmai rendezvényei Kapcsolódás szakmai állami és civil szervezetek rendezvényeihez (TIT, mővelıdési házak, regionális képzı központok, TISZK-ek stb, szakképzı és felnıttképzı szervezetek) Központi rendezvények A Békés megyei szervezet keretében, Békéscsabán Micheller Magdolna kezdeményezésére megalakult Andragógia munkacsoport

Mővelıdés hete – tanulás ünnepe Felnıtt tanulók hete Tíz éve a szakosztályi élet kiemelt eseménye 2008. Kapcsolódás az Országos Nevelésügyi Kongresszus megvalósításához, a felnıttképzés témakör feletti védnökség 2009. Mő ővésztanár találkozó Konferenciák: „Cigányok társadalmi és foglalkoztatási felzárkóztatásának elısegítése a felnıttképzés és közmővelıdés módszereivel” Bölcsészkari diákmozgalom és a Kari Győlés 1969-ben... Fenntarthatóságra nevelés a felnıttképzésben”

2010. Felnıttképzés a fogyatékkal élık körében "Felnıttképzési road show-t" szervezett öt városban (Pécs Szhely, Szeged, Miskolc, Bp.) 2011. A Békés megyei szervezet keretében megalakult Andragógia munkacsoport, részt veszünk a Gyulán tervezett nyári táborban. Iskolaszínház és filmklub 2012.Fiatalítás: részvétel a „Kazinczy esték – a tudomány és a kultúra utcájában” MTA XI. Neveléstudományi Konferencia „ÚJ kihívások a felnıttképzésben” c. országos felnıttképzési konferencia,

Köszönöm a figyelmet [email protected]

Norvég Támogatási Mechanizmus által támogatott „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” HU 0056 sz. projekt Programgazda: Budapesti Corvinus Egyetem 4.4. Kommunikációs és képzési alprojekt Alprojekt gazda: ELTE PPK Andragógia tanszék

Kiadványok, könyvbemutatók Harangi László mővei CD-n (2011) Kraiciné Szokoly Mária, Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és módszertárába (ELTE Bp., ) Az MPT honlapján megnyitottuk az „Andragógiai-felnıttképzési tanulmányok” c. rovatotot,

A kutatás indokai 1. • Az oktatás-képzés világának nagy jelentısége van a fenntartható fejlıdés gondolata széles körben történı elterjedésében, az emberi fogyasztás célzott befolyásolásán keresztül. • A termelés társadalmi és kulturális folyamatok függvénye, a fogyasztási szokásokat pedig a szocializáció folyamata során kialakult attitődök, szokások, kulturális értékek határozzák meg.

A kutatás indokai 2. • A természet- és környezetvédelem, majd a fenntartható fejlıdés fogalma megjelent az oktatás világában, fıként a közoktatás kezdıszakaszában. • A felsıoktatásban a fenntartható fejlıdéshez kapcsolódó Bsc, Msc képzések indultak. • Megkezdıdött a zöld szempontok horizontális érvényesítése a szakképzésben is. • Nyilvánosságot vívtak ki maguknak a fenntartható fejlıdésért küzdı civil szervezetek és hálózatok, akcióprogramok jöttek létre a környezeti kultúra terjesztésére.

Hipotézis 1. • Hosszú távon kevésnek bizonyul a fenntartható fejlıdésre nevelés iskolarendszerő lehetıségtára, mert a felnıtt korosztályok szemléletének módosítása nélkül a hazai és EU-s fenntarthatósági törekvések megvalósíthatatlanok lesznek. • Az általános és szakmai felnıttképzések alapítói és indítói és az informális tanulási színtereken dolgozók nem tekintik feladatuknak a fenntartható fogyasztásra és termelésre való figyelmet és nevelést. • Az UNESCO (2005-2014,) „a fenntartható fejlıdésre való nevelés évtizede” c. kampány kiemeli a felnıttoktatás-felnıttképzés lehetıségeinek célirányos igénybevételét, valamint a civil társadalom növekvı szerepét.

Hipotézis 2. • Az egész életen át tartó tanulás és a fenntarthatóság szempontját magában foglaló „okos társadalom” jövıkép nem idegen egymástól, • a felnıttképzés politikája és intézményrendszere kiváló lehetıségeket kínál a fenntartható fogyasztásra nevelés megvalósítására. • A fenntartható fogyasztás társadalmi kultúrájának kialakításában fontos szerepet játszik a felnıttképzés, ezért célszerő e területen kutatásokat végezni. • A pedagógusok és a felnıttképzık felkészültsége, ismereteik és készségeik, életmódjuk és életvezetésük mintaként befolyásolja a lakosság fenntarthatósággal kapcsolatos attítődjeit, fogyasztási szokásait.

Hipotézis 3. • A pedagógusok és andragógusok, a közszférában dolgozók alap- és továbbképzéséért felelıs politikusok körében nem tudatosodott a fenntarthatóságra nevelés megjelenítésének sürgetı feladata, • ezek aránya alacsony és/vagy esetlegesen jelenik meg a képzési rendszerekben. • A fenntarthatóságot, a fenntartható fogyasztást és kereskedelmet támogató képzések általában ritkák, kevéssé ismertek, nem keresettek. • A megvalósult képzéseket hatékonyságvizsgálatok.

nem

követik

hatás

és

a

A „Fenntartható fogyasztás és kommunikáció” címő alprojekt célja • Információkat szerezni arról, hogy a felnıttképzés, illetve a felnıttkori tanulás formális, nem formális és informális területén • megjelenik-e a fenntartható fogyasztás és termelés kérdése. • Informálódni ezek mértékérıl, tartalmáról, hatásairól. • Kidolgozni egy modulárisan felépített 60 órás felnıttképzési programot és kapcsolódó szöveggyőjteményt, amelyet a felnıttképzés és a felsıoktatás területén szabad felhasználásra ajánlunk.

Feltételeztük, hogy • az elkötelezetté vált pedagógusok az iskolai, iskolán kívüli oktatás és a felnıttnevelés területén is közvetíteni tudják a tudatos magatartást a környezet, a fogyasztás és a termelés terén; • a közszférában dolgozók munkájuk során, befolyásolni tudják a lakosság környezeti és fogyasztási szemléletmódját, szerepük jelentıs a társadalmi kultúra kialakítása szempontjából; • A munkához kapcsolódó felnıttképzések nem csak a munkafolyamatokra, hanem a privát életre is hatással vannak

Módszerek • Dokumentumelemzés: – fenntartható fejlıdésre és fogyasztásra irányuló képzések hazai és a nemzetközi szakirodalom – akkreditált felnıttképzési programok, a pedagógustovábbképzési programok, és a közszféra számára ajánlott képzési programok dokumentumainak vizsgálata

• Fókuszcsoportos vizsgálat: különféle területeken tevékenykedı szakemberekkel (pedagógusok, egyetemi oktatók és hallgatók, médiaszakemberek). • Online önkitöltıs, és kérdezıbiztossal támogatott kérdıíves módszer a média, pedagógus és andragógus szakos hallgatók véleményének vizsgálatára.

Szakirodalmi kitekintés • A 200 elemes bibliográfia • A kutatás szakirodalmi megalapozása – A fenntartható fejlıdés és fogyasztás filozófiájának elterjedésében és életmódformáló tényezıvé történı alakításában nagy jelentısége van - az emberi fogyasztás célzott befolyásolásán keresztül - a nevelés, az élethosszig tartó oktatás-képzés világának. – Az oktatás világában a tanítók nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatóság témakörére, mint felsı tagozatos, középiskolai és egyetemi kollégáik. – A vizsgált változók közül azok fejtettek ki erısebb hatást, melyek érzelmi alapon determináltak.

Dokumentumelemzés • Gazdag nemzetközi szakirodalom • A FAT akkreditációs dokumentumok 0,5%-a, • az akkreditált pedagógusképzések 1%-a • a köztisztviselıi képzések 16%-ában találtunk a fenntarthatósághoz kapcsolható kifejezéseket. A három képzési szektor területén a közigazgatás jár élen a fenntartható fejlıdés elméletének és gyakorlatának elterjesztésében.

Fókuszcsoportos interjú a fenntarthatóság fogalmáról • A résztvevık nem tudtak egységes, összecsengı válaszokat a fogalom meghatározása kapcsán. ∀• Jellemzı volt a fenntartható fejlıdés, a környezetvédelem vagy a „mőködıképesség”-ként való értelmezés. ∀ • A médiával foglalkozó szakemberek szerint az emberek többsége nem ismeri a fogalom valódi tartalmát. • A közoktatás fenntarthatóságra nevelése mellett kiemelt szerepe van felsıoktatásnak és a felnıttoktatásnak, valamint a nem formális képzések és a média felnıtteket és idısebb személyeket elérı tevékenységének.

A média körében végzett kérdıíves vizsgálat célja • Internetes honlapok és portálok áttekintése és a webkettı lehetıségeinek vizsgálata, • Jó gyakorlatok győjtése • kitekinteni a felsıoktatás keretében megvalósuló média és kommunikációs képzésekre: online kérdıíves vizsgálat (200 hallgató). • A kialakult gyakorlatok feltárásához a három fókuszcsoportos (pedagógus, andragógus és média szakos egyetemi hallgatói csoport) beszélgetés is hozzájárult.

A média képzések vizsgálat eredményei • A fenntartható fejlıdés fogalma és az erre való felkészítés nem jelenik meg az intézményi dokumentumokban • A hallgatók környezettudatosságot - a kultúrával megegyezı arányban - kiemelkedıen fontosnak tartják. • Döntı többségük szükségesnek tartja a fenntarthatóságra irányuló nagyobb közfigyelmet. (Négy felsıoktatási intézmény III. éves média szakos hallgatói körében végzett online és nyomtatott kérdıíves vizsgálat: 200 fıs minta)

A fenntarthatóság megjelenése a médiában a hallgatók szerint • hullámzó, 20 %-uk szerint egyáltalán nem jelenik meg, vagy alulértékelt. • A netes felületeken való megjelenés magas (66,7%), a nyomtatott média és tv/rádió esetében csak 40 százalékosra becsülik. • A web 2.0 a zöld mozgalmak számára a politikai nyomásgyakorlás eszköze is lehet, mert a fenntarthatóság ügyek mentén online közösség kialakulásával összefogást eredményezhet.

A hallgatók véleménye • A megkérdezett hallgatók háromnegyede szerint a fenntarthatóság témakörét be kellene építeni a diplomások képzésébe, mégpedig a képzések integráns részeként kellene megjeleníteni. • A hallgatók szerint e tevékenységet a felsıoktatási intézményeknek hálózatos formában (egyetemi oktatási, kutatási, TDK, szabadidı együttmőködések), stratégiai partnerek bevonásával kellene megvalósítani.

A 60 órás, moduláris felnıttképzési program célja • A célcsoport fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos érzékenyítése; környezettudatos szemléletének kialakítása; az alapvetı ismertek elsajátítása. • A kurzus révén képessé tenni a résztvevıket, hogy szakterületükön felismerjék a fenntarthatóságot veszélyeztetı problémákat, a fogyasztás-termelés terén legyenek kezdeményezık új megoldások, alternatívák megtalálásához, alkalmazásához. • A résztvevık a program során szerezzenek jártasságot a fenntartó termelés és fogyasztás széleskörő népszerősítéséhez, saját szakterületükön a terület aktív mőveléséhez a személyes befolyásolás, a meggyızés technikáinak kidolgozásában és alkalmazásába.

A képzési program moduljai 1. A fenntarthatatlanság problémai 2. A fenntartható fejlıdés fogalma 3. A fenntartható termelés és fogyasztás fogalma, területei, kihívásai 4. A fenntarthatóság kérdései a termelésben és a szolgáltatásban 5. A fenntartható fogyasztásra nevelés pedagógiai és kommunikációs kérdései 6. Fenntartható fogyasztás a közszférában

1.

modul: A fenntartható fejlıdés fogalma

Problémák, „bolygónk korlátai”, népesség, szemlélet Megértés, felelısség, jövı

2. modul: A fenntarthatatlanság gyökerei, a fenntartható fejlıdés fogalma

• A társadalom, a gazdaság, a környezet összefüggései Rendszerszemlélet – rendszerdinamika, szimulációs játékok • A fogyasztási, termelési szokások hatásai (ökológiai lábnyom, termékéletút, hulladékkeletkezés) • A fenntarthatóság-tudatos fogyasztás elemei • A társadalmi részvétel fontossága, lehetıségei

3. modul: A fenntartható termelés és fogyasztás fogalma, területei, kihívásai

• A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakulása, a fogalom fejlıdése, nemzetközi, hazai szakpolitikai háttere • Fogyasztási szokások, azok hatása lokálisan, globálisan. A nemzetközi helyzet (a magasan fejlett és felzárkózó országok problémái) és hazai viszonyok, problémák. • Fogyasztási szokások Magyarországon • Az infrastrukturális lemaradás elınyei A tudatos fogyasztás környezeti, gazdasági szociális, vetületei

4. modul: A fenntarthatóság kérdései a termelésben, a szolgáltatásban

A

Gazdasági szektor felelıssége Fenntarthatóság a termelésben • Fenntarthatóság a szolgáltatásban • Jogi és piaci szabályozás lehetıségei, korlátai • Jó gyakorlatok

5. Modul A fenntartható fogyasztásra nevelés pedagógiai és kommunikációs kérdései • Az élethosszig tartó tanulás, mint a fenntarthatóságra nevelés keretrendszere: A munkaadók, a civil szerveztek felelıssége és lehetıségei. • A formális oktatás felelıssége és lehetıségei az óvodától az egyetemig. A projekt képzéssel kapcsolatos kutatási eredményei. • Módszertan a fenntartható fogyasztás terjesztésében A média felelıssége, lehetıségei és eszközei

6. Modul:Fenntartható fogyasztás a közszférában • Fenntartható termelés, fogyasztás a társadalmi programalkotásban • Az önkormányzati szervezetek felelıssége, lehetıségei és eszközei (szabályozási, gazdasági, kommunikációs eszközök) • A közbeszerzés, mint a piacformálás eszköze • A fenntartható fogyasztás és közpolitika • A jóléti állam és a piac a fenntarthatóság tükrében • Mi kerülhet a fogyasztás célfüggvényébe? Boldogság vagy lelki egészség • Célravezetı és méltányos közpolitika megalapozása Fenntartható fogyasztás - középpontjában a személy és a közösség életének kibontakozása

Köszönöm a figyelmet! [email protected]

További információ: http://andragogia.elte.hu/tudomany/norveg-projekt www.sustainable.consumption.uni-corvinus.hu

További információ a projektrıl: www.sustainable.consumption. uni-corvinus.hu Köszönöm a figyelmet!

És a média világa • Bár a média egyre többet foglalkozik környezetünkre vonatkozó ismeretek közvetítésével, vagy vállal fel szórakoztatva tanító célzatú tevékenységet, a fenntarthatóságra nevelés kérdése tudatosan és szervezetten nem jelenik meg a médiában. • Az írott és elektronikus médián kívül elkerülhetetlen az IKT világának figyelembevétele a fenntarthatóságra nevelés szempontjából is. Így a Web 2 kommunikációs eszköz tudatosan használt nevelési eszközként való figyelembe vétele. (lásd Zöld Blogháló),

A fenntarthatósági stratégia • • • • • •

Átfogó és rendszerszemlélető látásmód (társadalmi, gazdasági, környezeti) folyamatok egysége. Fenntartható fejlıdés=globális ökológiai korlátoknak való megfelelés Természeti meghatározottságokhoz igazodó társadalmi gazdasági változások Újdonságokat hozó célkitőzések Hosszú távú megközelítés (10-25 év) Tanulási folyamatként történı értelmezés, nagy jelentısége van a társadalmi részvételnek. „Fenntartható fogyasztás és termelés és kommunikáció” c. HU0056. sz. projekt 4.4. Kommunikációs és képzési alprojekt

Elsı eredmények • Az EU-s elvárásoknak és szabályozásoknak köszönhetıen mindhárom vizsgált terület (felnıttképzés, pedagógus-továbbképzés, közigazgatás) képzéseiben megjelenik a környezeti alapproblémákra való rávilágítás. • A programok egy része megoldási lehetıségeket, javaslatokat is kínál a résztvevık számára. Fıként a pedagógus-továbbképzések, a projektmenedzsment és az idegennyelvi képzések programjaiba épült be a fenntartható fejlıdés fogalma, stratégiái, eredményei. • A KSZK kötelezı és a különbözı választható képzéseikben vannak fenntarthatóságra vonatkozó elemek (jogi háttér, uniós elvárások), de ez nincs összekötve a többi területtel.

2. A fenntartható fejlıdés

A gazdaság, a társadalom és a természet rendszerét egymásnak mellérendelt módon interpretáló, elterjedt fenntarthatóság megközelítés (balra) illetve az egyes rendszerek egymásba ágyazottságát érzékeltetı valódi rendszer-felfogás (jobbra)

„Csak egy-két évtizedünk van a ránk váró veszélyek elhárítására, azután már elvész ennek az esélye, és mérhetetlenül romlanak az emberiség kilátásai... Új etika kell – változtatnunk kell felelıtlen viselkedésünkön a Földdel és önmagunkkal szemben.” [Union of Concerned Scientists, 1992]

A fenntarthatóság globális ökológiai követelmény •

Az emberi társadalom és gazdaság természetromboló, kizsákmányoló gyakorlatát oly módon kell átalakítani, a fejlıdés olyan irányba terelni, hogy az megfeleljen a természet által szabott – a mindenkori technológiai fejlettségtıl is függı – korlátoknak.

•

A fenntarthatóság három dimenziója: a gazdaság, a társadalom, az ökológia, a három dimezió integrációja jelenheti a fenntarthatósági szemlélet megvalósulását. „Fenntartható fogyasztás és termelés és kommunikáció” c. HU0056. sz. projekt 4.4. Kommunikációs és képzési alprojekt

A dokumentumkutatás területei Felnıttképzési programok dokumentumelemzése o FAT Titkárság felnıttképzés o Oktatási Hivatal pedagógus továbbképzés o Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ – Vezetıképzési, Továbbképzési és Módszertani Iroda köztisztviselık • 100 program dokumentációának vizsgálata o képzési program o tematika o egyéb kapcsolódó dokumentumok, mellékletek

A fenntarthatóságra nevelés felnıttképzési célrendszere • A fenntartható fejlıdés elvének és cselekvı szemléletmódjának széles körben történı terjesztése, • Önálló véleményalkotásra, döntéshozatalra és cselekvésre képes állampolgárok nevelése, • A közösségi társadalmi tanulás elısegítése, • A rendszergondolkodás fejlesztése. • Az ehhez szükséges kompetenciák a következık: fejlett kritikai és reflektálóképesség, kreativitás, kommunikáció és kooperáció, válságkezelés, döntéshozatal és értékelés, az új technológiák használata, aktív társadalmi részvétel.

A környezettudatos nevelés célja a felnıttképzésben • Elısegítse a felnıtt tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését, figyelemmel lenni a gazdaságban és a kereskedelemben a fenntarthatóság kérdésére.

Ökológiai lábnyom Kifejezi, hogy az adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak mekkora mérető területre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mértékegysége a globális hektár. • Elemei: • növénytermesztés, • legeltetés, • erdıterület, • halászat által igényelt víz, • CO2 kibocsátás elnyeletéséhez szükséges erdıterület, • beépített terület

Felhasznált irodalom • •

• • • •

• • •

Bulla M., Tamás P. (2006):Fenntartható fejlıdés Magyarországon Uj mandátum Kiadó Bp. Csutora Mária (2009): Fenntartható-e a fogyasztás Magyarországon. PPT elıadás a Fenntarthatóság a felnıttképzésben c. ELTE PPK workshop (Kézirat) Helyzetkép a fenntarthatóságról a haza felsıoktatásban (2003) (Szerk.: Czippán Katalin) Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda Bp. Kerényi Attila (2003): Környezettan. Mezıgazda Kraiciné Szokoly Mária (2006):Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. Bp. ELTE Eötvös Kiadó. McCracken G.: Culture and Consumption: New Approaches to the Symbolic Character of Consumer Goods and Activities. Bloomington: Indiana University Press, 1998 McCracken G.: Culture and Consumption II: Markets, Meaning and Brand Management . Bloomington: Indiana University Press. 2005 Meadows, D. H. (1972) The limits to growth: a report of the Club of Rome's project on the predicament of mankind Universe Books, New York Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest.