Beszámoló az Informatikai irodalomtudomány munkabizottság tevékenységéről 2007.
Az első év tapasztalatai alapján a munkabizottság ebben az évben kevesebb, de írásos anyagokkal jobban előkészített ülésekkel végezte munkáját. A szakterületi profilnak megfelelően a személyes találkozások mellett nagyobb szerep jutott a hálózati kommunikációs eszközök használatának. A már korábban működő fórum mellett internetes levelezőlistát hoztunk létre, amelyen keresztül a regisztrált tagok folyamatosan kommunikálhattak egymással. Az év során többször megfogalmazódó tapasztalat volt , hogy a munkabizottsági forma elsősorban elméleti viták folytatására és a tudományos fórumokon történő kommunikációra alkalmas. A munkabizottságnak ugyanis nincs megfelelő felhatalmazása ahhoz, hogy álláspontját és ajánlásait megfelelő súllyal tudja képviselni akár a döntéshozással, akár a bölcsészeti informatika területen működő intézményekkel szemben. Sajnálatos módon nem sikerült együttműködést kialakítani az akadémiai textológiai bizottsággal. Bár a kapcsolattartással megbízott Vadai István kolléga kezdeményezte az együttműködést, erre a 2007-es év folyamán nem került sor. Az év során főhatóságok a munkabizottság elé szakmai véleményezésre, megvitatásra nem küldtek anyagot. A munkabizottság mindezek miatt 2007ben elsősorban az elméleti megbeszélésekre, az alapkutatásra és az oktatásra összpontosított. A bizottság munkaprogramjának megfelelően a bizottság tagjai elsősorban a felsőoktatásban értek el számottevő eredményeket. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán megindult a bölcsészeti informatikai interdiszciplináris minorszak munkája. A minor hallgatói elsősorban az informatikus könyvtáros szakosok köréből verbuválódna, de jelen vannak más képzési ágakon (magyar, szabad bölcsészet, modern filológia), sőt más karokon tanuló diákok is. A minor remélhetően fontos szerepet fog betölteni a bölcsészeti informatikai tudatosság és szakszerűség fejlesztésében és az utánpótlás képzésében. Az általános bölcsészképző informatikai bevezető előadás keretében Horváth Iván professzor bölcsészeti informatikai szemléletű tananyagot dolgozott ki. Az előadás előkészítő-alapozó jellegű, és magyar, valamint informatikus könyvtáros hallgatók számára kötelező.
A február 22-i ülés fő előadója Mártonfi Attila (http://www.nytud.hu/oszt/lexi/ martonfi/index.html) volt. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében készülő nagyszótár szerkesztésének informatikai hátterét mutatta be. A szakmai beszélgetés középpontjában a
Magyar történeti szövegtár anyagának építése során felmerülő problémák álltak. A szövegtár anyagának szkennelése nem mindig megbízható szövegkiadásokból, illetve nyelvészetinyelvtörténeti szempontból nem megfelelő szakszerűségű és pontosságú publikációkból történt. Szükséges lenne ezért, hogy az igényes szövegkiadási vállalkozások az anyaguk digitális formában a nagyszótár munkatársainak rendelkezésére bocsássák. Ehhez célszerű lenne egy jól feldolgozható, egységes szövegrögzítési formátum kialakítására – illetve a meglévő formátumok valamelyikének szabványosítására. A karakterkódolást a nemzetközileg elterjedt unicode szabvány a hétköznapi használat számára megnyugtatóan rendezte ugyan, azonban még a kiterjesztett latin karaktercsomag (UTF-8 ) sem tartalmazza a régi magyar ortográfiában valaha használt valamennyi mellékjeles karaktert, illetve karakterváltozatot. A munkabizottság feladatának tekinti, hogy egy teljes karakter-tábla összeállítása után a Unicode konzorciumnál (http://unicode.org/ ) kezdeményezi ezek beépítését a nemzetközi szabványokba.
Április 27-én a munkacsoport társrendezésében „in4” címmel egész napos konferenciára került sor az ELTE Múzeum körút 6–8. „Kovács Máté” termében. A konferencia szekciói és ezek tematikái a következők voltak: Innováció – Új megközelítések és technológiai lehetőségek a tudomány és a web kapcsolatában – A szemlélet- és eszközváltás szükségessége – Hype vagy valódi forradalom a web 2.0? Integráció – Integrációs kísérletek – Hyperdata, linkek után adatkapcsolat – Felhasználói aktivitás, kollaboratív tartalomfejlesztés Információszabadság – Creative Commons – Magánjog és közhaszon – Enyém, tied, miénk! Intelligens web – Jelentések a szemantikus webről – Ontológia és nyelvkutatás – Mikor lesz az ígéretből bizonyíték?
2
A konferencia középpontjában az online (tudományos) kommunikáció és információkezelés ún. web 2.0-es formái álltak.
A konferencia programja a következő volt: április 27. péntek 9:00 - 9:30 regisztráció 9:30 - 9:50 Ismeret, tudás, közösség a kiberkultúrában Ropolyi László egyetemi adjunktus, ELTE TTK Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszék 10:00 - 10:20 A szemantikus web ígérete és valósága Dr. Szakadát István egyetemi docens, BME GTK Szociológia és Kommunikációs Tanszék MOKK 10:20 - 10:40 vita 10:40 - 11:00 szünet 11:00 - 11:20 Tulajdonnévterek: könyvtári és filológiai ütközések Dr. Dudás Anikó egyetemi adjunktus, PPKE BTK Nyelvészeti Intézet 11:20 - 11:40 Földrajzi név-tár 2.0 Guszlev Antal főiskolai adjunktus, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai kar Térinformatikai Tanszék Lukács Lilla tudományos segédmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet Történeti Atlasz 11:40 - 12:00 vita 12:00 - 13:15 ebédszünet 13:15 - 13:20 Statikus dinamika Dr. Tóth Tünde ügyvezető, Bibliopolisz 13:20 - 13:40 Szolgáltatások és igények: a szükséges komplexitás Dr. Fodor János egyetemi tanársegéd, ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék 13:40 - 14:00 Az adatbázis-összekapcsolás nehézségei Dr. Salgáné Medveczki Mariann egyetemi tanársegéd, DE IK Komputergrafika és Könyvtárinformatikai Tanszék 14:00 - 14:20 Hyperdata, linkek helyett adatkapcsolat Vaskó Péter óraadó, főszerkesztő, ELTE BTK BIÖP Elektronikus Magyar Irodalom 14:20 -14:40 vita 14:40 - 15:00 szünet 15:00 - 15:20 NDA-projekt: a jelenlegi helyzet 3
Galambosi András szakmai vezető, NDA Kitzinger Dávid ügyvezető igazgató, NDA 15:20 - 15:40 "Lib2 – in4" Szemléletváltás az Országos Széchényi Könyvtárban Káldos János digitalizálási projekt-koordinátor, OSzK MEK Digitális Gyűjtemény Bánkeszi Katalin címzetes igazgató, OSzK 15:40 - 16:00 vita 16:00 - 16:15 szünet 16:15 - 16:35 Számítógépes nyelvkutatás és szemantikus web Dr. Prószéky Gábor ügyvezető igazgató, Morphologic 16:35 - 16:55 Enyém, tiéd, miénk! Gyenge Anikó Creative Commons 16:55 - 17:15 vita zárszó A konferencia honlapja: http://hipertext.hu A konferencia végig népes közönség előtt zajlott; az egyes szekciók előadásait élénk vita követte, mely során a munkabizottság jelenlévő tagjai aktívan közreműködtek. A konferenciáról szóló független beszámoló: http://www.sg.hu/cikkek/52399. A konferencia anyaga, a tervek szerint, kötetben is meg fog jelenni.
A május 30-i ülésen az első napirendi pont a konferencia értékelése volt. A web 2.0-es megoldások bölcsészettudományi hasznosításáról folytatott vita során a munkabizottság tagjai örömmel üdvözölték az Országos Széchényi Könyvtár új digitalizálási stratégiáját. A nemzeti könyvtár jelenleg futó és tervezett projectjeit a könyvtár munkatársa, Káldos János ismertette. A kialakuló vita középpontjában a hazai könyvtári adatbázisok fejlesztésének és összekapcsolhatóságának problémái álltak. A nemzetközi gyakorlat áttekintése során felmerült, hogy a kutatási támogatások visszafogása a papírkönyv-beszerzés mellett tragikus módon érinti az előfizetős nemzetközi online adatbázisok elérhetőségét is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által fenntartott Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) című nemzeti program nem támogatja a bölcsészettudományok körébe tartozó tudományos folyóiratok előfizetését. A munkabizottság feladatának tekinti a project vezetését meggyőzni egy megfelelően összeállított folyóiratkosár előfizetésének fontosságáról.
4
A soron következő ülés tervezett időpontja november 29-e. Az ülés napirendje: a munkabizottság jövő évi, május elejére tervezett kollokviumának szervezése. A munkabizottság 2007. évi működésének értékelése. A munkabizottság idei kezdeményezéseinek helyzete. Az ülésen Horváth Iván elnök bemutatja a Gondolat kiadónál idén megjelent új, háromkötetes irodalomtörténeti kézikönyv (A magyar irodalom történetei, 1–3. fősz. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007.) általa készített online változatát. Ez a felsőoktatási tankönyvként is használható internetes vállalkozás a tudományos kézikönyvek új típusának mintája lehet.
Budapest, 2007. november 15.
Orlovszky Géza, titkár
5
Függelék Az „in4” konferencia alkalmával készített interjú a munkabizottság titkárával
Másfél éve alakult meg az MTA I. osztálya Irodalomtudományi Bizottságának Informatikai Irodalomtudományi Munkabizottsága (IIM). A munkabizottság titkárát, Orlovszky Gézát, az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének docensét, az irodalomtudomány kandidátusát faggattuk az IIM tevékenységről. – Miért jött létre a Munkabizottság, mi a feladata? A munkabizottság Horváth Iván kezdeményezésére az MTA Irodalomtudományi Bizottságának a keretében, annak munkabizottságaként alakult másfél évvel ezelőtt. Életrehívását az a belátás indokolta, hogy az utóbbi évtizedben hihetetlen gyorsaságú váltás történt az irodalomtudományi munka technológiájában. A filológus, tudjuk, szöveggel bíbelődik: gondozza, értelmezi, és közben maga is szöveget állít elő. Ez a szöveg-előállítás ma már – még a legkonzervatívabb, a számítógéptől leginkább utálkozók kollégák esetében is – elektronikus formában történik. Ez a drámai váltás, analógból digitálisba, rengeteg gyakorlati és elméleti problémát hoz magával. A munkabizottság elsődleges feladata az, hogy szembenézzen ezzel a kihívással. Egyrészt át kell tekinteni a jelenlegi helyzetet: milyen szerepe van az informatikának az irodalomtörténeti munka során? Milyen erőforrások állnak a kutatás rendelkezésére? Milyen jó és követendő példák mutatkoznak a digitalizálásban előrébb járó országok gyakorlatában? A digitális közeg milyen módon változtatja meg a szövegről alkotott elképzeléseinket? Másrészt pedig bizonyos mértékig a jövőbe kellene látnunk, és meg kell próbálnunk felvázolni a közeljövő bölcsészeti informatikai trendjeit; vagyis az irodalomtörténészi szakma lehetőségeit és feladatait ezen a területen. Az első megbeszéléseink nagyrészt azzal teltek, hogy a saját feladatkörünket meghatározzuk. Itt fölvetődtek olyan elképzelések is, hogy szükség volna szabványok kidolgozására elsősorban a tudományos szöveggondozás és az irodalmi adatbázis-építés szabályozására. Egy ilyen munkabizottság azonban – szerencsére – nem hatóság és nincs is felhatalmazása kötelező előírások bevezetésére. A közös viták során tehát elsődleges feladatunkként a tájékozódást és a tájékoztatást jelöltük meg. Ami nem zárja ki azt sem, hogy a későbbiek során esetleg ne készíthetnénk el néhány szakmai javaslatot vagy ne kezdeményezhetnénk bizonyos területeken új szabványok bevezetését. – Hány tagja van a Munkabizottságnak és mi a szerepük? Jelenleg legjobb tudomásom szerint tizennyolc tagunk van. Azért a bizonytalanság, mivel az induló csapatból időközben néhányan egyéb elfoglaltságra hivatkozva kiszálltak, és helyettük folyamatosan új tagokat hívtunk meg. Kezdetben a találkozásaink során általános kérdésekről, és egyáltalán a magunk elé kitűzendő feladatokról vitatkoztunk. Az első év végére kialakult az a gyakorlat, hogy érdeklődésünknek és ismereteinknek megfelelően szakosodunk bizonyos területekre. A napirenden lévő témakörről általában ketten–hárman készülnek fel alaposabban, és az ő bevezetőjük alapján zajlik a vita. – Hogy lehet ennyi ember munkáját koordinálni? Személyesen tartják a kapcsolatot vagy inkább online intézik az ügyeket?
6
Mivel önkéntesen, „társadalmi munkában” végzett tevékenységről van szó, nem igazán lenne helyes túlszabályozni a kollégák munkáját. A koordinálás inkább a fontos témakörök közös kiválasztásában nyilvánul meg. Furcsa módon az a tapasztalatom, hogy minden várakozás ellenére az online kommunikációs csatornák valamiért nem működnek. Sem a levelezőlistánkon, sem a fórumunkon nem folyik igazán aktív eszmecsere. Úgy tűnik, az élő, személyes kommunikáció az igazán inspiráló közeg. – A Munkabizottság működésének eredményessége hogyan mérhető? Az eredményeik hogyan hasznosulnak? Kik veszik át és használják fel a munkájukat? Nem lennék őszinte, ha átütő sikerekről akarnék beszámolni. Valójában jelenleg még az elméleti tájékozódás, a viták fázisában tartunk. Persze, ha valamilyen felkérést vagy megrendelést kapnánk, akkor szívesen elmondanánk a véleményünket például digitalizálási stratégiai kérdésekről. Vagy szívesen adnánk tanácsot olyan intézményeknek, melyek digitalizálási vagy digitális publikációval kapcsolatos pályázatokat írnak ki. Sajnos, tapasztalataink szerint a döntéshozók nem mozognak igazán otthonosan ezekben a kérdésekben, és mintha nem is lennének ennek tudatában. – Mik a terveik a közeli illetve a távolabbi jövőben? A következő hónapokban időszerű lesz újraszervezni a munkacsoportot olyan logika alapján, hogy a kikristályosodó nagy témakörök mindegyikének jelen legyenek szakértői; olyanok, akik rendelkeznek szabad kapacitásokkal, és szívesen készítenének publikálásra is alkalmas átfogó tanulmányokat a szakterületükről. A távolabbi jövőről, arról, hogy lesz-e szükség a munkánkra az akadémiai irodalomtudományi bizottság hivatott dönteni. (Készítette: Béres Mária)
7
