BESZÁMOLÓ AZ 1990. ÉVI HORVÁTORSZÁGI TEREPBE3ÁRÁSRÓL
Gazsó M ik lós
A Magyarhoni F ö ld ta n i Társulat Mérnökgeológiai és K örn yeze tföldtan i Szakosztálya 199G. május 27. és jú niu s 1. közö tt horvátországi terepbejá rást s ze rve ze tt. A résztvevők egyhangú és h i t e l e s véleménye s z e r i n t minden szem pontból igen eredményes tanulmányutrói az egymásra halmozódó szakmai, t á jk é p i , történelm i in fo rm áció k, élmények, h a n g u la ti benyomások m ia t t ebben a szűkreszabott keretben nem lehet "beszámolni", le g f e lje b b utalá sszerű emlé kezte tő ket s o r j á z t a t n i . Ezt viszont f e l t é t l e n ü l érdemes megtenni mind Szem lé nk olvasói számára álta lá ban , mind a terepbejárás résztvevői számára kü lönlegesen, no meg a szervezők és vezetők hosszas, fá ra s z tó , mindenre k i t e r jedő pontosságú e lő k é s z ítő és megvalósító munkájának igen csak szerény e l i s meréseként, őszinte köszönettel. Az összesen hat napos ut szerencsés t é r id ő b e li f e lé p í t é s é t az i s mutat ja, hogy az egyes napok törté n é se it s z i n t e tematikusán le he t összefogni; így is tesszük! 1. nap: A Balaton-mente Május 27-én vasárnap elindulva Budapestről az M7-es, majd a 7-es úton a Balaton d é li p a r t j á n haladtunk B alatonboglá rig . Cserny Tibor j ó l összefogott t á j é k o z t a t ó j á t a Balaton g e n e tik á já r ó l, aktu á lg e o ló g iá já ró l és környezetvédelmi problém áiról - a Kis-Bala to nnal való összefüggéseiben - s tíls z e r ű e n a b o g i á r i Várhegy k ilá t ó já b a n t a r t o t t a , ahon nan a c s illo g ó v í z t ü k r ö t is lá th a t t u k , v iz u á lis a n i s segítve a h a l l o t t a k r ö g z íté s é t. Ezután ebédszünet a balatonszentgyörgyi C s illa g v á r n á l, fo t ó z á s i megálló a z a lá v á ri C i r ill - M e t ó d Emlékműnél, kellemes strandolás Zalakaroson, séta Nagykanizsán és e ls z á llá s o lá s Bázakerettyén, i l l . Lovásziban, a kőolajbányá szok munkásszállóiban. d r . Gazsó Miklós 1132. Budapest, Váci ú t 64/B. I I I . 1. T e l . : 1-498-266 -1 5
2. nap: A D r á v a - S z á v a közén á t Z á grá bba
Május 28 -án hétfőn Letenyénél á tke ltünk a Murán, Horvátországba érkez tünk. Innen, egész további terepbejárásunk során a f ö l d r a j z i - t ö r t é n e l m i i s mereteket V i t á l i s György " v e z e tte e l ő " nekünk. Horvátorszá g két területegységből á l l : a Dráva-Száva köze és a D in á r iAlpok m észkőfe lvidéke. Az e lő b b i szigetliegységekkel t a r k í t o t t síkság és dombvidék. A l j z a t á t a közép-magyarországi vonalban f o ly t a tó d ó DNy—ÉK-i csa pásé Zágrábi t ö r é s osztja meg. A t ö r é s t ő l k e le t r e a T is z a i nagyszerkezeti egységhez t a r t o z ó Fruska Gora, majd a Pozsegai-medencét körülvevő s z ig e thegységek, v é g ü l a MoslavaSka gora tartozn ak. A Zágrábi t ö r é s t ő l nyugat f e lé a Dunántúli-középhegység e ls z a k a d t részeinek t e k in t h e t ő K a ln ik , Medvednica és Zumberaíka gora fekszenek. Ez utóbbi három lá bá nál húzódik a u.n. "vásárvonal", ahol ezt metszi a Száva-folyó, o t t a l a k u l t k i Zágráb, a Kupa (Kulpa) metszésénél pedig Karlovac (K á ro lyvá ro s). A Száva lineamens már ha tá r a D in a r id á k f e l é , melynek mészkőhegységei e l z á r já k a Kárpát-medencét a ten gertől. A Muraköz a l f ö l d i - t á j á n á t Cakovec (Csáktornya) é r in t é s é v e l Vara?din (Varasd) e l ő t t áthaladtunk a Dráván, majd a már a lp id a Ivanscica erdős kö zéphegységének o l d a l á t is elhagyva a Medvednica lá bánál a Száva-medencében fekvő Zagreb (Zágráb)-be, Horvátország fővárosába értü n k. V en déglá tóin k a Zágrábi F ö ld t a n i Intézetben fogadtak, ahol tá jé kozta tást adtak I n t é z e t ü k v í z f ö ld t a n i és mérnökgeológiai munkáiról. E lő ször, ? e l j k o BabiS igazgató üdvözölt és mutatta be (Jugoszlávia le g régibb k u t a t ó in t é z e t é t . A ZGI idén 85 éves, összlétszámúk mintegy 150 fő , ebből k u t a tó stá tu s b a n van kb. 80 munkatársuk, közülük akadémiai doktor 15 fő, kandidátus 23 fő . F eladataik: á lta lá n o s f ö l d t a n i térképezés, mérnök- és h id ro g e o ló g ia i munkák, nem-érces nyersanyagkutatás. Az I n t é z e t munkáit átlagban 70 S-ban fedezi az á lla m i költségvetés és 30 % a k ü ls ő megbízásos munka. A mérnökgeológiai munkáknál ez az arány: 60 % k ö l t s é g v e t é s i és 40 \ külső szerződés. Ante S a r i n k ollé g a részletes beszámolója kö ve tke ze tt az á l t a l a vezetett v í z fö ld ta n i té rk é p e z é s rő l. Horvátország f ö l d t a n i l a g , így v í z f ö l d t a n i l a g is három térség re o s z l i k : 1. Pannóniái v í z f ö l d t a n i egység, ide t a r t o z i k a Dráva-Száva-Duna á r t é r , ahol 3000-6000 m mélységig van r é t e g v í z . 2. Adria-Karszt r é g i ó : f ő l e g tr iá s z karbonátos kőzetek k a r s z t v i z e i v e l . 3. Köz ponti h i d r o g e o ló g ia i régió: paleozóos korú magmás és metamorf kőzetekben előforduló ha sadékvízzel. A v í z f ö l d t a n i térképezés eredményeként nyomtatás ié
ban már megjelent az 1:500 000 ma. térkép; az 1:200 000 ma. ö s s z e á llítv a és most f o l y i k az 1:100 000 ma. szerkesztése a nemzetközi j e l k u l c s s z e r in t . Az 1:500 000 ma. térképen színezéssel j e l ö l i k a kőzetgenetika függvényében a t e r ü l e t e k e t , kékkel a törmelékes, zölddel a k a rs z t és barnával a vízzáró kőzeteket. Az 1:200 000 m'a.-nál a térkép összeállítá sának elve ugyanez, de i t t már f e l t ü n t e t i k a v í z t a r t ó kőzet ko rá t i s , vastagsága válto zásá t, a karsztrégióban pedig az atmoszférából való utá npó tlás mennyiségét és a v í z s z in t mélységét. Kisebb méretarányú tematikus melléktérképeket i s adnak ( p l . vízgeokémia, szennyeződés-érzékenység). Az 1:100 000 ma.-nál már f e l t ü n t e t i k a m o rfo ló g iá t és a beszivárgás mennyiségét i s . A v í z f ö l d t a n i térképek s z e l vényrendszerben készü ltek, de egyes területeg ység ekről összedolgozott v á l t o zatok ( p l . Pannónia i-régió ) is vannak. Az 1:100 000 ma. v í z f ö ld t a n i térképe zés a la p e lv e it kézikönyv formájában egész Jugoszláviára ők dolgozták k i . Vera S ik ic a 25 éve fo ly ó horvát mérnökgeológiai térképezést is m e r te t t e . Az 1:500 000 ma. mérnökgeológiai térkép nyomtatásban megjelent és 8 éve f o l y i k az 1:100 000 ma. térképek szerkesztése, 1:25 000 ma.-ban végzett t e r e p i f e lv é t e le k eredményei alapján. A módszer hasonló mint Magyarországon,
.
s e r r ő l kézikönyv is k é s z ü lt. Az Intézetben t e t t r ö v id lá to g a tá s t egy d é lu tá n i városnézés és a Medvednica oldalában r ö v i d terepbejárás k ö v e t e t t , ahol vezetőnk J e ljk o V ilje v S c v o lt. Zágráb a Medvednica és a Zumberacka gora ("Zsumberak-hegyek") közt á t f o l y ó Száva p a r tjá n fe k s z ik , az előbbi lá b á n á l, a város völgyeinek, dombhá tain ak csapása É—D - i . Az Óvárosban, az egyházi városrészben, a Kaptol s z í vében á l l ó székesegyházban és a nemesi és iparosnegyedben t e t t séta után a Medvednica 0, ONy-i o ld a lá ra kirándultunk. A Medvednica 80 km hosszú hegyvonulat, csúcsa á Sljeme (1035 m), magja a paléozóos metamorfit és metamorfizált f l i s . A h e g y lá b fe ls z ín t, ahol utunk h a la d t, pannóniai korú terasz a lk o t t a . Ennek anyaga lithotamniumos mészkő, agyag, kavics, breccsa. Az agyagban i d e á l i s csúszási f e lü le t e k alakulnak k i , e z é r t az ú t gyakran megcsúszott. Az ú t áthelyezése és a vízdrenázs l é t e s í t é se után a csúszó t e r ü l e t e n ja v u lá s t ta p a s z ta lta k , dé a végleges megoldást a hegyoldal megtámasztást(balansz) j e l e n t e t t e . Zágráb v í z e ll á t á s á t a Medvednicán f o g l a l t forrásokból és a Száva alluviumán l é t e s í t e t t 15 db p a r t i szűrésű g a lé riá b ó l b i z t o s í t j á k .
17
3. nap: A " K a r s z t o n ” á t az A d r i á h o z
Másnap, május 29-én vágtunk a terepbejá rás sűrűjébe. Zágrábtól K arlovac-ig (Károlyváros)
az 1972. dec. 29-én á t a d o t t sztrádán robogtunk. Ez az
E-96-os Közép-Európa-Adria u t egy 38,4 km-es szakasza, ami két évig é p ü lt. Műszaki adatok: max. bevágás 14 m, max.' t ö l t é s 8 m, max. sebesség 120 km/óra; pályánként két gyors- és egy le á lló s á v , a pályák közt 4 m zöldsáv; 49 műtárgy é p ü l t , a legje le ntősebb három híd , max. 10 t te n g e ly te rh e lé s s e l. Az építkezés során a probléma a vízelv ezetés v o l t , az u t a t keresztező sok patak m ia tt , ezek v i z é t egy 12 km hosszú gyű jtőcsato rnával fogták össze és a Kupcina-patakba vezették. Nyugat f e l ő l egy darabig a Zumberaíka gora paleozóos metamorf vonulata l á t s z o t t , (ez a zágrábiak ü d ü l ő t e r ü le t e ) , majd Karlovacba, a fo ly ó k városá ba értü n k.A várost a Kupa, a Korana és a Mreznica összefolyásánál a l a p í t o t t a ' a XVI. században Károly főherceg. I t t kezdődik a dé lnyugati f ö l d t a n i r é g ió , a Karszt-zóna. Utunk a Gorski Kőtár hegy t r i á s z , j u r a , majd k ré ta karbonátos kőzeteken k i a l a k u l t f e d e t t k a r s z t já n haladt á t , füves, fás, karsztbokorerdós t á jo n . A s z ik lá s oldalakban gyakoriak a szerkezeti csúszások. A ten gerpart közelében már " i g a z i " kopár, kréta és eocén rétegekből á l l ó fedetle n karszt fo g a d o tt bennünket. A k arszt-je le n ség ek a t e r ü l e t r ő l kapták nevüket. I t t nem mállás van, hanem hidrogénkarbonátos oldódás, vagyis a málladék nem tömi e l a kőzet r é s e i t , hasadékait. F e ls z í n i v íz fo ly á s a l i g van, a víz e l t ű n i k a mélyben, a fe ls z ín e n pedig sajátos m o rfo ló g ia i képződmények a la kzlnak k i : a d o lin a ( t ö b ö r ) , az uvala (töbörsorok összeolvadásából keletkező vak v ö lg y ) , a p o lje (ami le h e t te kto n iku s, vagy denudációs eredetű ). A p o lje 2 2-400 km t e r ü l e t ű mélyedés, melynek a ljá n gyakran barlangból k ib ú jó és egy másikban e ltű n ő v í z fo ly á s van. A p o ljé k t e r ü l e t e lakható, mivel a mezőgazda ság ezekhez k ö tő d ik . Az A d r ia i- t e n g e r horvát oldalának átka a bóra, mely egy p u s z tító erejű szél. Ez akkor ala ku l k i , amikor a Kárpát-medencében nagy, az Adrián pedig k i c s i a légnyomás. Pusztító sebességét még n ö v e l i a domborzat á tjá r ó in a k szűkülése és az így f e llé p ő szívóhatás. A "K a rs z t" északkeleti oldalá n a felemelkedő levegőből kicsapódik az eső és már mint száraz, hideg északkele t i szél csap l e a ten gerp artra, fő le g ősszel és t é le n . Ezért van, hogy a do lináknak csak a délnyugat f e l é eső része használható, o t t vannak a házak, a teraszkertek, míg az észa kkeleti o ld a l kopár. A tetőkön pedig az ü l t e t v é nyek kö rü l száraz kő fa l van. Eső bőven van ezen a vidéken; a kopárság oka 18
a karsztje le nség és a bóra. Rijeka (Fiume) e l ő t t ú jr a sztrádaszakaszra értünk, melynek építése so rán nagy gondot okozott a lezúduló v íz elvezetése, mivel beszivárgás a l ig van. További é p íté s i problémát j e l e n t e t t a k a r b o n á t - flis ta lá lk o z á s a . Rijeka f o ly ó ja a Recina, ig a z i k a r s z t - f o ly ó . Forrása 326 m magasan van az Adria f e l e t t és 18 km fu tá s után ömlik abba Rijekánál; ez 18 m/km esés! Energiájának hasznosítására már 1953-ban t e r v készült, m is z e r in t ez két lép csőben történne úgy, hogy a fe ls ő folyáson van az akkumulálás, az alsón az energia leadása. A f e ls ő völgyzárógát K i k u l j a n i helységnél, 5 km-re le f e lé a foly ón le s z , míg az alsó, már 1968-ban megépült lépcsőé f é lú t o n , Grohovo m e l le t t , összesen 600 000 m^ v iz e t tároznak. A Rijeka m e l l e t t i f ö l d a l a t t i erőmű két aggregátorának összteljesítménye 37 000 kW és a város f e l e t t i Ka ta r in a gerincen 3,2 m átmérőjű, 3117 m hosszú alaguton v e z e tik á t a v iz e t , majd a tu rb in á k után v is s z a j u t t a t j á k a Recinaba. Rijeka e l ő t t megálltunk a Bán-kapunál, ahol a Reüina-Kanyon v ia du ktja van. Az ije s z tő e n lenyűgöző t á j a "karsztjele nségek k l i n i k a i esete" és a k i sebb bóra u tá n i t i s z t a , de hideg időben nézgelődve még azt i s megtudtuk, hogy a híd két p illé r é n e k alapozásakor, a pálya t a r tó két végének lehorgonyzásakor sok mérnökgeológiai kérdés m erült f e l : t e k t o n ik a ila g igen megviselt kőzetek, agyaggal k ö t ö t t dolomit-breccsa (hegylábi törmelék l e h e t e t t ) . Az alapozáskor 50-60 m-re befúrtak a mészkőbe, a geofizikusok 60-70 m-re adták meg a lehorgonyzási mélységet, re fra k c ió s o n , kalapács szeizmikával v iz s g á l tak, szelvény mentén, 2-3 m-enként. A r ö v id városnéző séta e l ő t t megismerkedtünk Rijeka v í z e ll á t á s á v a l; előbb a fo r r á s medencéiénél v o l t t á jé k o z t a t ó , majd m egtekin tettük a fö ld a l a t t i g a l é r i á t . A legfontosabbak, utalásszerűén f e ls o r o lv a : a f o r r á s v í z 3 3 2 -hasznosítás (hozama átla g 1 m / s , max. 8 m / s ) , a kb. 300 km - n y i vízgyű j tő t e r ü l e t é t védik, a v iz é t felhasználás e l ő t t csak k ló r o z n i k e l l ; á r v í z i t i s z t í t á s (az iszap m ia tt ) 4-5 órás ü le p íté s s e l t ö r t é n ik , á r v í z i á lla p o t max. 3-5 napig t a r t ; egységes k a r s z t f e ls z í n nincs; a fo r r á s n á l k ilé p ő vizek elég idősek (C-izotóp meghatározás a la p já n ) . A f ö l d a l a t t i g a lé r ia : hat kút van, összhozam 0,8 m"Vs; csak a t u r i s t a szezonban száraz időben használják, mert igen drága az üzemeltetése (1 OM/rcr); a tengerszint a l a t t is tudnak k a r s z tv iz e t te r m e ln i, mert a mész kövén levő f lis r é t e g e k iz o lá ln a k a sósvíz beáramlása e l le n ; a galériához kb 800 m-re van a tenger;
a te n g e r s z in t - k a r s z t v íz s z in t különbség +3,5 m, a
víz kitermeléséhez 3-4 m leszív ás k e l l , a kutak függetlenek, a leszívás dep 19
r e s s z ió ja 100 m-re már nem érződik. Az egész h o r v á t tengerpartra érvényes szabály: csak úgy adnak k i építé si engedélyt, ha ig a z o ljá k a vízDeszerzés b i z t o s í t á s á t . Mindezek után kimentünk Opatija (Abbázia) fürdőhelyre, ahol egy csodás t e n g e r p a r ti szállóban s z á l l tunk meg k é t éjszakára. 4. nap: I s z t r i a Május 30-án Opatijá ból k iin d u lv a a Plomin-Pula Rovinj-Kanfanar-Pazin útvonalon, az "óramutató járásának megfelelően" k ö rü lu ta z tu k a fé ls z ig e t dé l i f e l é t és a Vcka alaguton át té rtü n k vissza Opatijába. Ig a zi mediterrán t á j , t ö r t é n e lm i városok, szakmai csemegék: csak f e l - f e l v i l l a n t a n i lehet a maradandóbbakat. Az I s z t r i a i - f é l s z i g e t valószínűleg az I t a lo - D in a r id nagyszerkezeti egy ség e p ip la t f o r m része. A d i n á r i - j e l l e g ű t e k to n ik á t a nagy törések je lle m z ik , ezek a l a k í t o t t á k k i a Kvarner-medencét és az i s z t r i a i p a rto k a t i s . A f é l s z i get b o n y o lu l t f ö ld t a n i felé p íté sű , a kb. ÉÉNy—DÓK Groznjan-Pazin-Pula vo n a l t ó l nyugatra az eocén f l i s van a f e ls z ín e n , a t t ó l k e l e t r e az arra rácsú sz o tt k r é t a mészkő. Ennek a k e l e t i p a r t hidrogeoiógiájában i s nagy je le n t ő sége van, mert a karsztosodó mészkő v i z é t az a l a t t a levő f l i s e l s z i g e t e l i ; de a törések mentén elszökhet a tengerbe. I t t további mérnökgeológiai f e l a dat annak a megállapítása, hogy a karszt-folyam atok ( p l . t e r r a rossa képző dés) m ilyen mélyre h a to lta k . Plomin: a csodás f j o r d o t tulajdonképpen nem a jégárak vájtá k k i , hanem beszakadt barla ng. Az óváros utcái csak egymásba ép ü lt házak á t j á r ó i , gyak ran lé p c s ő i. Az egész kisváros egy kb. 1 hektárnyi "háztömb". Pula (P ó la ) a f é l s z i g e t d é l i csúcsán je le n tő s római város v o l t , a Pan nónia
f e l é ir á n y u ló adminisztráció központja.- I t t az amfiteátrumot együtt
néztük meg, de az egyéni séta a késő római - mediterrán román, gót - rene szánsz ötvö ze tű kisvárosban v o lt az igazán f e l e j t h e t e t l e n élmény. Pula v í z e ll á t á s a két rendszerre ép ül, nevezetesen a M i r n i j foly ó felső szakaszán é p ü l t tározó fedezi á szükséglet 80 %-át és a 10-15 (25) m aknák ból á l l ó g a l é r i a a 20 %-át. Az aknák a k a r s z t v í z - s z in t ig érnek és vízhoza muk összesen 24-43 1 /s . A legnagyobb szárazság id ején nem vesznek k i belő lük v i z e t , mert még a tengertől távolabbiaké i s keveredik a sós v iz z e l. Két éve nyár derekán a vízhiány mia tt l e á l l t a t u r is t á k fogadása. R o vin j (Rovigno) kiugró sziklafokon ép ü lt olasz-dalmát halászvároska a nyugati p a rto n . Innen tovább I s t r i a belsejébe mentünk tanulmányozni kanfa20
nar k ü l f e j t é s é t . I t t a l s ó - k r é t a r u d istá s mészkövet bányásznak elsősorban d í szítő kőnek, de a silányabb anyagot építőkőként s z in té n é r t é k e s í t i k . A f e l t á rás te r v s z e r ű munka eredménye: előkuta tá s, l o k a l i z á l á s , r é s z le te s kutatás (1:5000 ma. f ö l d t a n i térképezés) alapján. A d í s z í tő k ő vastagsága 1 ,5 -3 m és 3 km hosszban folyamatos termeléssel f e j t i k . A márványként é r t é k e s í t e t t kőzet t e le p ü lé s e közel v í z s z in t e s . Az " i p a r i r é t e g s o r " : a kb. 12 m vastag fedő nem m e g fe le lő , a l a t t a 3 m kőzet ú t ép íté sre és "egyéb" célokra alkalmas; ez a l a t t van a d í s z í tő k ő . A Morvát É pítőanyagip ari M in is ztériu m vezérigazgatójának in f o r m á c ió já b ó l: Jugoszlávi ában 1 2 - f é le d í s z í t ő követ f e jt e n e k , 25 000 m“V é v k a p a c itá s s a l; ebből a Kampana-3 Jugoszlávia legnagyobb k ü l s z í n i f e j t é s e , termelés 6000 m3/é v . A t e r melés maximálisan g é p e s í t e t t , 20 fő k is z o lg á ló sz e m é ly z e tte l. A szépen le ha s í t o t t tömb mintegy 2-2,5 m'5 és ára 400 DM/m5 . A bányafalakon kitűnően tanulmányozhatók v o l t a k a mészkő f e ls z í n k a r s z t je le n s é g e i. A karsztosodás mélysége mintegy 2 m, a k ü r t ő k e t , hasadékokat sö tétbarna t e r r a rossa t ö l t i k i . A Kanfanarban bányászott követ a Pazin mel l e t t i ( Kamen Pazin) s a já t vágó és c sis zo ló üzemben dolgozzák f e l . I t t más kőzeteket i s megmunkálnak bércsiszolásban, p l . to k a t, la b r a d o r i t o k á t
f i n n , svéd és szovjet g r á n i
s t b . A bányából a c s is z o ló b a menet megálltunk a P a z i-
ni kanyonnál, ahol több m in t 100 m-es mélységbe t e k in t h e t t ü n k l e . Ez a karszt-szurd ok bejá rata egy hatalmas f ö l d a l a t t i rendszernek, amit már 1893ban is m e r t e t t e k , "kétezer ba rla ng" megjelölés a l a t t . Újabban Malezu b a rla n gász p ro fe sszor k u t a tj a (1967). A f ö l d a l a t t i l a b i r i n t u s 215 m mélyen van a f e ls z í r i a l a t t , legmélyebb s z i n t j e - 173 m a t . s z . a l a t t és a végén egy 20-30 m átmérőjű, 80 m mély t ó van ( v í z s z i n t j e az i d ő j á r á s t ó l fü g g ) ; a mintegy kétezer b a rla n g , a s z if ó k és tavak vize a f l i s t e r ü l e t r ő l származik, az ü l e dék k a v ic s , homok, agyag. A b o n yo lu lt f ö l d t a n i f e lé p í t é s ű t e r ü le t e n j u r a - k r é ta karbonátkőzetek tektonik usán érintkezn ek a paleogén üledékekkel; a t r i á s z korú karbonátok ÉNy— DK-i csapással lépcsőzetesen szakadnak l e . Rátérve a Rijeka f e l é menő autóutra az Ucka hegyvonulat a l a t t i k ö z ú ti alaguton utaztu nk vissza Opatijá ba. Az Uőka-vonulat (neve k e l t a eredetű) Szlovéniából húzódik át a Kvarner-hez. B o n y o lu lt t e k t o n ik á j ú és f ö l d t a n i f e lé p í t é s ű t e r ü l e t : a k r é ta karbonátok a l a t t a mélyfúrásokban eocén f l i s j e l e n t k e z i k . Az alagút n y u g a ti bejá ratánál
2.
Babic ig azgató úr adott ré s z
le te s is m e r te té s t a nem mindennapi építkezés mérnökgeológiai m un ká la ta iró l. A kuta tá s 1973-74-ben f o l y t , melynek eredményeként az e ls ő v á lto z a t o t e lv e t e t t é k és mérnökgeológusok j a v a s la t á t fogadták e l , mely megoldás 120 m -rel 21
rövidebb v o l t . A döntésnél fig ye le m beve tté k a kréta mészkő f e l t o l ó d á s á t az eocén f l i s r e (az első válto zatba n 3200 m, a másikban már csak 1500 m v o l t a f l i s b e n ha la d á s). Nagy vetők i s n e h e z íte tté k az é p ítke zé st: a t e k t o n i k a i blokkokon b e l ü l 150-200 m l e v e t é s i magasságokkal i s t a lá lk o z t a k . Három é v ig t a r t o t t az e lő k u ta tá s , melynek során l e m é ly í t e t t e k három f ú r á s t a te n g e ly mentén, k e t t ő t a szélen 20 m - r e l a t e r v e z e t t a la g ú t s z i n t j e a lá . A lé te sítm é n y három a la g ú tb ó l és k é t 100 m k ö r ü l i v ia d u k tb ó l á l l ; az alagutak (n y u g a tr ó l k e l e t r e haladva) 200 m, 50 m, 5062 m hosszúak, azaz öszszesen 5312 m. Építésük 4 é v ig t a r t o t t 5, nap: A Horvát ka rs z t Az u t o l s ó horvátorszá gi nap (május 3 1 . ) l á t n i v a l ó i t ez a táje gység ha tá r o z ta meg, akár a lá bánál haladtunk az A d ria p a r tjá n , akár a t e t e j é n a D i naridákban. R i je k á t ó l Senj (Zengg) városáig a V elik a Kapela (Nagy Kapela) e l ö v o n u la t a i a l a t t mentünk az Adria partján, majd o t t - r ö v i d séta után - e l búcsúzva a t e n g e r t ő l a 698 m magas V r a t n ik hegyre ju t o t t u n k , ahonnan i g a z i k a r s z tv id é k kezdődött. A K ülsö-D ina rid á k ezen övére az a je lle m z ő , hogy a karsztosodásra alkalmas mészkőösszlet a f l i s s e l v á lta k o z ik és ez "h ajlam o s í t " a p o l j e képződésre: a f i a t a l a b b homokkő belezökken az idősebb ka rb o n á t ba. A t e n g e r p a r t s z ig e t e i k ö z t i csatornák i s v í z alá k e r ü l t p o l j é k . I l y e n g e n e tik á jú a Rijeka m e l l e t t i Bakar (B ucca ra i) öböl i s , amelyik p a r t j á n k i s id őre m eg álltunk. Az öböl p a r t i Bakar 2000 évnél i s idősebb ő si t e le p ü lé s (neve r e z e t j e l e n t ) a Frangepánok egyik ő s i fészke. A városnak I I . András k ir á ly u n k kis ebb autonómiát a d o t t , Mária Terézia pedig 1778-ban szabad k i k ö tővárossá emelte. Híres tengerészkapitány képzőjének o k le v e lé t mindenütt e l fogadták. Az öböl k is mérete m ia t t Magyarország k ik ö tő je nem i t t ,
hanem a
szomszédos Fiúméban é p ü lt k i , igen nagy k ö l t s é g g e l. A K arlova c-R ijeka v a s ú t vonal 1873-ban t ö r t é n t megnyitásával Bakar e l v e s z t e t t e je le n t ő s é g é t . I t t van a Monarchia felsőrendű szintezésének a d r i a i zéruspontja i s . A városka temp loma egy tö m ö tt szövetű d o lo m it t a l k ö r ü l v e t t karsztosodó mészkő rögön é p ü l t , mely rög repedéseiből t ö r t é n i k a v í z k i v é t e l (60 m akna; 40 db h o r i z o n t á l i s fú rá s ; 120 1 / m in . ) . Bakar most nyersanyag k ir a k ó k ik ö tő , kokszolómű i s van i t t . Utóbbi építé séné l sok mérnökgeológiai kérdés adódott. Az építkezéshez szükséges h e ly kevés v o l t , így sziklabevágások k e l l e t t e k . Az a l e u r o l i t r é tegek f e l e t t mészkő van, mely a bevágást követően csúszo tt. A csúszást tám fa la k k a l f o g tá k meg, a köfoly ások e l le n t á m f a ls o r o z a tt a l k i s te ra s z o k a t a l a kíto tta k k i. 22
A V ratn ik csúcs után a Krska polja ( k a r s z t mező) fennsíkján robogtunk a Mala Kapela (Kis Kapela)
hegyvonulata f e l é . Ezen a fels zín en hosszabb
v í z fo ly á s nem alakulhat k i , le g fe lje b b 10-12 km hosszú. A töbörök mérete a legkülönbözőbb, egy-két háznyi mérettől f a lu nagyságúig. A töbrökön k i a l a k u l t települések 4-5(8) házból álln ak, és 1-2 km-re fekszenek egymástól, ahogy a művelhető t a la jo k kia la kulá sa azt megszabja. Láttunk gondosan megmű v e l t kertecskéket néhány átmérőjű dolinákban i s . M ie lő t t ú jb ó l e lé r tü k v o l na a hegyeket a Gacka patak forrásrendszerét néztük meg Otocac m e l le t t . A patak a p o lje kréta mészkő felszínén f o l y i k , három forrása az oligocén agyag és az eocén mészkő határán t ö r f e l . A f ő f o r r á s a Tonkovica v r e lo , 11,5 tríVs vízhozammal, egész évben f e l s z á l l ó típusú, ami egyedülálló a maga nemében. A felfakadásnál keletkező k i s tónál szivattyúállomás van, továbbá örlőköves fűrészmalom (ez utó bbit o t t lé t ü n k t is z t e l e t é r e b e in d í t o t t á k ) . A másik fo r r á s az 1,7 niVs hozamtí Klanac, a harmadik pedig a Majerovo v r e l o . A Gacka patak a p o ljé n két ágra szakad: az egyik egy töbörben tű n ik e l , a másik a Svica tava t t á p l á l j a . A tób ól a v i z e t f e l s z í n i csövekben egy erőműbe ve z e tik , majd iv ó vízké n t hasznosítják. A t e r ü l e t karbonátos kőzeteinek vízáteresztőképes sége: 15 cm/s. Utunk méltó megkoronázása v o l t egy r ö v id p i l l a n t á s a P l i t v i c e i - t a v a k Nemzeti Park egy je lle g ze te se n szép ré s z le té r e ; idő - no meg dinár - hiány m ia t t , b a r á t i szivességből csak ennyire f u t o t t a . A Korana folyócskán 0—É irányban két szintben elhelyezkedő, 16 kisebb-nagyobb tó b ó l á l l ó rendszer a l a k u l t k i a kicsapódó mésztufa alkotta gátak, tálacskák, csipkék fantasz t i k u s szövevényén k e r e s z tü l vízesésekkel összekötve. Adatok: t e l j e s t e r ü l e t 2 3 2 km , t á r o l t vízmennyiség 400 000 m , vízhozam 600 1/s, szintkülönbség é s za król-d élre 133 m. A f ö l d t a n i - v í z f ö l d t a n i viszonyok t e t t é k lehetővé ezen " h i d r o l ó g i a i rendszer" l é t r e j ö t t é t . Az alsó tavak a l jz a t a átnemeresztő f e l s ő t r iá s z dolomit, a f e ls ő tavaké pedig - bár a karsztosodó szenon mészkőben keletkeztek - szintén átnemeresztő cenomán-turon mészkő. Nagyjából a Korana völgyé t követve értünk Karlovacra, majd rövidesen b e z á ru lt utunk "bűvös k ö r e " , hazafelé in d u ltu n k . Zágrábban búcsút vettün k kitűnő vezetőnktől Zeljko M li n a r t ó l . Ezután még megálltunk Csáktornyán (Sakovec), ahol a Z rín yie k családi fészkét néz- tűk meg. Éjszakai szállá sunk ismét Bázakerettyén, i l l . Lovásziban v o l t . Másnap jú niu s 1-én kora délután érkezett Budapestre az összesen 36 fős cso p o r t , 1800 km megtétele után.
23
Befe je zé sül, a terepbejáráson résztvevő kollé g ák nevében köszönetét mondok a k ir á n d u lá s gondos elő ké szítésé ért, megszervezéséért Cserny Tibor és V i t á l i s György kollégáknak; a színvonalas szakmai programokért és sz ív é lyes vendéglátásért a Zágrábi Földtani In t é z e t kollé gáinak: Zeljko Babiínak, Zeljko M linarnak és BiondiS Boíedarnak; továbbá az út során kapott értékes és érdekes á lta lá n o s és t u r i s z t i k a i in fo rm áció kért V i t á l i s Györgynek, v a la mint angol, orosz és horvát nyelvből való k it ű n ő f o r d i t á s é r t Cserny T ib o r nak.
A horvátországi terepbejárás útvonalvázlata
24
ACCOUNT ABOUT THE AREA PERAMBULATION IN CROATIA IN 1 9 9 0
M ik ló s
Gazsó
The E n g i n e e r i n g G e o l o g i c a l and E n v i r o n m e n t G e o l o g i c a l S e c t io n o rg a n iz e d a 6 d a y s ' s tu d y t h e 2 7 t h May an d 1 s t June 199o. th e
stu d y
trip
/p ro fe s s io n a l,
was s u c c e s s f u l f r o m to u ris tic a l,
trip
t o C r o a t ia betw een
A c c o rd in g to p a r t i c i p a n t s a ll
p o in ts
h is to ric a l/.
o f v ie w
The p a r t i c i p a n t s
r e c e i v e d an e s p e c i a l l y h i g h l e v e l p r o f e s s i o n a l i n f o r m a t i o n a b o u t th e g e o lo g ic a l w ork i n C r o a t ia In s titu te
o f Z agreb.
25
in
th e G e o lo g ic a l
