Beszámoló a Szigligeti Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvoda munkájáról
1. Az óvoda bemutatása, alaptevékenysége, gazdálkodása 2. Statisztikai létszámadatok az elmúlt 4 év tekintetében. 3. A működés feltételei 4. Az intézmény szakmai tevékenységének elemzése 5. A 2008-2009 tanévben elért eredményeink nevelési területenként 6. Az intézmény kapcsolatai 7. Hagyományok, ünnepek, közös élmények
8. Ellenőrzés-értékelés 9. 2009-2010-es tanév feladatai
Tisztelt Képviselőtestület! A szigligeti Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvoda vezetőjeként, beszámolómban tájékoztatni kívánom Önöket az intézmény elmúlt beszámolási időszaka óta eltelt, konkrétan a 2008-2009, valamint a jelenlegi 2009-2010 tanévben végzett nevelésioktatási tevékenységéről, valamint a gazdálkodásáról. 1. Az óvoda bemutatása, alaptevékenysége, gazdálkodása Az intézmény fenntartója Szigliget, Hegymagas községek Önkormányzata. Az óvoda részben önálló intézményként működik, az intézményvezető által összeállított, és a fenntartó Önkormányzatok által elfogadott éves költségvetési keretből gazdálkodunk. Az éves költségvetési keretösszegből mindig igyekeztünk takarékosan, és ésszerűen gazdálkodni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az óvoda az elmúlt évekre visszatekintve mindig pénzmaradvánnyal zárta az adott költségvetési évet. Bérgazdálkodás Az intézményi bérgazdálkodás a beszámolási időszakban az aktuális törvényeknek, rendeleteknek és határozatoknak megfelelő volt. Minden dolgozó részesült a Kjt.-nek megfelelő béremelésből. Béren kívüli juttatásaink mindenkor az éves költségvetésben meghatározottak szerint alakultak (étkezési támogatás) Jutalmazás A jól, színvonalasan végzett munkát lehetőségeinkhez mérten honoráltuk, hiszen minden dolgozónak szüksége van munkájának erkölcsi és anyagi elismerésére is. Elsősorban az állami normatíva keretében biztosított kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés volt az anyagi forrásunk, valamint a fenntartói kiegészítés – jutalom. Alaptevékenységek az alapító okiratnak megfelelően Óvodai nevelés – ellátás óvodai intézményi étkeztetés iskolai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés Az intézmény feladata Az óvodai nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. Feladatunk a 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú fejlesztése és a személyiség kibontakoztatása mellett a szocializáció, illetve az egészséges életmódra nevelés. Életkori sajátosságaikat figyelembe véve a különböző tevékenységi formákban - Óvodai Nevelési Programunknak megfelelően - igyekszünk gyermekeinket felkészíteni az iskolai életmódra. Az óvoda minden dolgozójának, külső- belső partnerének e célok megvalósulását kell szolgálnia. A gyermeklétszám csökkenése miatt 2004. szeptember 1.-től egy óvodai csoport indítását engedélyezték a fenntartó Önkormányzatok. Személyi és tárgyi feltételeink az 1993. évi LXXLX tv. 3. sz. melléklete alapján meghatározott gyermeklétszám ellátására adottak. 2
2. Statisztikai létszámadatok az elmúlt 4 év tekintetében.
Tanév 2006-2007 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011 becsült
Statisztikai létszám 18 14 18 18 19
Szigliget
Hegymagas
13 10 13 15
4 1 2 2
15
2
Tapolca
1
Stat.létszámon kívül 3 4 8 5
2
3
B.ederics
1 3 3
Óvodánk egy vegyes csoporttal működik. A csoportba 3-7 éves korú gyermekek járnak Életkoruk alapján, a csoporton belül kis, középső, - és nagycsoportba vannak beosztva a gyermekek. A szigligeti gyermekeken kívül a szomszédos község Hegymagas óvodáskorú gyermekei is ide járnak. Az intézményt Hegymagas, Szigliget községek önkormányzatai közös fenntartásban működtetik a gyermekek létszámának arányában. 2008-2009 tanévben a tanköteles gyermekek száma. 10 fő. Ebből 5 gyermek a helyi általános iskolában kezdte meg tanulmányait. 3 gyermeket Tapolcára írattak be, 2 gyermek esetében a szülők éltek azzal a lehetőséggel, hogy továbbra is igénybe veszik az óvodai ellátást. 2009-2010 tanévben a tanköteles gyermekek száma 7. Egy gyermek esetében a szülő a további óvodába járás mellett döntött. Az óvodai beiratkozás időpontjáról a szomszédos községekben is tájékoztattuk a szülőket. A község védőnőjével és orvosával állandó kapcsolatot tartunk, így a tőlük kapott tájékoztatás alapján figyelemmel tudjuk kísérni, a következő évek várható gyermeklétszámát. 3. A működés feltételei Személyi feltételek A személyi feltételek megteremtése elengedhetetlen feltétele a Helyi Nevelési Programunk céljainak minél tökéletesebb megvalósításához. Vallom, hogy a gyermekek egyéni fejlesztése e feltételrendszer megteremtése nélkül nem oldható meg. Az eredményeket a hozzáadott pedagógiai érték mutatja, amit a megfelelő szakemberek képesek aktiválni a gyermekekben a megszerzett és alkalmazott magas szintű szakmai ismereteik által. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében szakképzett óvónők foglalkoznak a gyermekekkel. A gondozási feladatokat, a takarítást, valamint az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat 2 fő dajka látja el. Stabil működés esetén ez a létszám elegendő, de például szabadságolás, váratlan betegség esetén az intézmény nehezen tud csak eleget tenni kötelezettségeinek. Az óvónők és a dajkák az érvényben lévő munkaköri leírások, továbbá a tanévre összeállított munkarend alapján végzik nevelési, gondozási és egyéb tevékenységüket.
3
Továbbképzések Munkaköréhez szükséges szakképesítéssel minden dolgozó rendelkezik, mely a színvonalas munka alapfeltétele. Dajkáink elvégezték a dajkaképzőt, így a pedagógiai munkába aktívabban, felkészültebben tudnak bekapcsolódni, a gyermekek érdekében segíteni a pedagógusok munkáját. Óvónők és dajkák együttműködése jó, szívesen dolgoznak együtt. A 277/ 1997. ( XII.22 ) Kormányrendeletnek megfelelően minden pedagógus eleget tett a120 órás kötelező továbbképzésnek. A tanfolyamok, továbbképzések költségeit az éves költségvetésben tervezzük. Óvodapedagógusok végzettségei: 1 fő főiskola + közoktatás-vezetői szakvizsga 1 fő főiskola + fejlesztőpedagógusi szakvizsga Pedagógusaink folyamatosan tanulnak, szakirányú tanfolyamokat végeznek, s az ott tanultak alkalmazásával még tartalmasabbá, színvonalasabbá válik óvodai nevelésünk. Jelenleg mindkét óvónő a „2 éves kortól az óvodában” című tanfolyamot teljesíti, hogy felkészülhessünk a három év alatti, bölcsődés korú gyermekek óvodai fogadására. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink jónak mondhatóak. Feladataink ellátásához rendelkezünk az alapvető eszközökkel, és lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk állandóan javítani, fejleszteni eszközállományunkat, esztétikusabbá tenni a környezetet. Ez nem jelenti azt, hogy nincs
szükség folyamatos fejlesztésre, eszközbővítésre. A fenntartó a működéshez szükséges alapvető feltételeket biztosítja, de fejlesztéseinkhez, az eszközök vásárlásához, cseréjéhez a költségvetés erre a célra felhasználható részén kívül pályázati forrásokat is igyekszünk felkutatni és felhasználni. A tárgyi eszközeinket, a „Veszprém megye Közoktatásáért Közalapítvány”által kiírt pályázat segítségével tudtuk fejleszteni, bővíteni. Az elnyert pályázati összeghez szükséges önrészen kívül a fenntartó minden esetben jelentős összeggel járult hozzá, hogy elképzeléseinket, terveinket maradéktalanul megvalósíthassuk. Köszönöm, hogy fejlesztési törekvéseinket mindig pozitívan értékelték. Sikeres pályázataink.
Pályázaton nyert összeg 2006 2007 2008 2009
60.000 60.000 30.000
Fenntartó által biztosított önrész 195.000
Pályázati cél megvalósítása 6 db játéktároló szekrény, 4db gyermekasztal, 24 db gyermekszék képesség és készségfejlesztő játékok
246.000 8.000
A csoportszobák berendezése, bútorzata - az óvónői ötletességnek, leleményességnek köszönhetően - esztétikus, dekoratív, jól szolgálja a gyermeki tevékenységeket. Hiányosságaink pótlására törekszünk, azon túlmenően pedig mindent megteszünk, hogy a gyermekeket megfelelő külső és belső környezetben fogadjuk. Természetesen, mint minden
4
évben most is sor került a helyi nevelési programunk eredményes működéséhez szükséges eszközök, játékeszközök pótlására. Fejlesztéseink a tárgyidőszakban: - fejlesztőeszközök, játékok vásárlása, - értelmi, logikai képességet fejlesztő játékok vásárlása Korszerűsítés, felújítás Folyamatosan történtek az évek folyamán az épület állagmegóvásához kapcsolódó kisebbnagyobb karbantartási munkák. Szem előtt kell tartani azonban azt is, hogy az intézmény épülete, felszerelése sajnos amortizálódik, ezért előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy alaposabb felújítás (tetőcserép töredezett, sok helyen előfordul beázás, belső burkolatok, mosdók, felújítása parkettacsiszolás, lakkozás stb.) 4. Az intézmény szakmai tevékenységének elemzése Az óvodának a nevelési-gondozási feladatokon kívül fontos feladata az iskolai életmódra való felkészítés. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre álló időben (3-4 év) lehetőség szerint minden gyermeket eljuttassunk az iskolaérettség szintjére. Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy a gyermekek személyisége, adottságai, fejlődési üteme, családi háttere nagyon különböző lehet, ezért nem mindenki éri el ezt a szintet 3 év alatt. Évről- évre vannak, akik szülői kérésre, a pedagógus vagy a Nevelési Tanácsadó javaslatára 7, speciális esetben 8 éves korukig járhatnak óvodába. Pedagógiai feladatok Az óvodában folyó nevelési – oktatási - gondozási feladatokat törvények, rendeletek, az óvoda Működési Szabályzata, Nevelési Programja, valamint az éves munkaterv szabályozza. Az óvoda saját nevelési programja alapján végzi a nevelési – oktatási - gondozási feladatokat. A nevelési program érvényességi ideje határozatlan időre szól, változtatni a törvényi módosításoknak, illetve a szervezeti felépítésben bekövetkező változásoknak megfelelően kell. A Helyi Óvodai Nevelési Programunk fő feladata és célja, a 3-7 éves korú gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése, (testi, szociális, érzelmi, értelmi) valamint az iskolai életmódra való felkészítés. Programunk alapján nagy hangsúlyt fektettünk a gyermekek differenciált, egyéni fejlesztésére, kiemelten kezeltük a játékot, mint a gyermek fő tevékenységi formáját. 2004. szeptember 1.-től van érvényben, az Intézményi Minőségirányítási Program s minőségfejlesztési tevékenységünket ez alapján folyamatosan végezzük. Az óvoda házirendje, a nevelőtestületi, szülői véleményezés, valamint a fenntartói elfogadás után 2005-ben lépett életbe. A törvényi előírásoknak megfelelően elkészítettük az intézményben dolgozó pedagógusok Teljesítményértékelési szabályzatát, Gyakornoki Szabályzatát. Helyi szabályzataink megalkotásakor elsődleges szempont az együttes munka, „alkotás” volt.
5
Közös munkával, kooperációval kialakított szabályzatrendszer könnyebben betartható, s jobban szolgálja az intézmény biztonságos, szakszerű működését. Fontosnak tartom ezek megismertetését, elfogadtatását nem csak az intézmény dolgozóival, hanem a szülőkkel és partnereinkkel is. Nevelésfilozófiánk Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy szeretetteljes környezetben, harmonikusan fejlődő, kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk. Olyan gyermekeket, akik biztonságosan tudnak tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, szociális fejlettségük birtokában sikeresen alkalmazkodnak a mindennapi életszituációkhoz. Alapelvünk, hogy minél több alkalmat, időt, lehetőséget kell biztosítani a gyermekeknek az elmélyült játékra. Az óvónők – élve a pedagógiai módszertani szabadság elvével – építenek a gyermekek tapasztalataira, spontán ötleteire, személyiségüket a játék – munka - tanulás tevékenységeivel formálják. 5. A 2008-2009 tanévben elért eredményeink nevelési területenként Olyan pedagógiai feladatokat és gyermeki tevékenységeket sorolunk ide, amelyek a gyermek óvodába lépésétől kezdődően, hazameneteléig, vagyis az egész nap folyamán folyamatosan és periodikusan visszatérő feladatokat alkotnak. Az egészséges életmód kialakítása Az iskolára érett gyermek jellemzői: - a testápolást önállóan, felszólítás nélkül végzik - készség szinten használják az evőeszközöket, önállóan terítenek - eldöntik a fogyasztandó étel, ital mennyiségét - az eszközöket a helyükre teszik - önállóan öltözködnek, bár a cipő bekötése, illetve a hőmérsékletnek megfelelő
öltözködés még néha gondot okoz. Érzelmi nevelés, szocializáció - ragaszkodnak az óvodához, felnőttekhez, társaikhoz - képesek betartani az együttélés alapvető szabályait, ez nem kis dolog, tekintve, hogy mindegyiknek határozott elképzelései vannak - kérés nélkül nyújtanak segítséget, érdeklődnek társaik iránt - szívesen dolgoznak a közösségért - kezdeményezőek, nyitottak - konfliktusaikat igyekeznek erőszakmentesen megoldani, bár ez személyfüggő: nem mindenkinek megy egyformán jól. Játék Az óvodás korú gyermek legfőbb tevékenysége a játék, ezen keresztül fejlődik személyisége életkorának megfelelően. - állhatatosan, hosszabb ideig képesek részt venni egyazon tevékenységben - szívesen játszanak szerep játékot - gyakran dramatizálnak, báboznak, játékuk kreatív, változatos 6
- betartják a szabályokat - jellemzőek a konstrukciós játékok - érdeklődnek a különböző tevékenységek iránt - gazdag, kulturált az interakciójuk, de néha még van mit finomítani Mese- vers, dramatikus játék - szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat - igénylik a mesét - ismernek 10-14 mondókát, 8-10 verset, 20-25 mesét - önállóan képesek történeteket kitalálni, azokat megjeleníteni - változatos a szókincsük Ének- zene - élvezettel játszanak énekes játékokat - csoportosan és egyénileg tisztán énekelnek - környezete hangjait megkülönböztetik - zenei fogalom-párokat ismernek, megkülönböztetnek ( gyors - lassú, magas - mély, halk- hangos ) - ritmust, mozgást, dallamot képesek rögzíteni, visszaadni - érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát - képesek a figyelmes zenehallgatásra Rajz, mintázás, kézimunka - képalkotásuk kreatív, változatos technikákkal dolgoznak - forma - és színgazdagság jellemzi munkájukat - az alkotás sikerélményt nyújt számukra - plasztikáik egyéniek, részletezőek - téralakításuk bátor, ötletes - az esztétikai élmény élvezetet nyújt számukra - ügyelnek munkáik tisztaságára - verbálisan is megfogalmazzák gondolataikat a műről Mozgás - szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban - összerendezett a finom-és nagymozgásuk - fejlett az egyensúlyérzékük - térben jól tájékozódnak, ismerik az irányokat - betartják a szabályokat az ügyességi játékokban, versenyekben - képesek kitartó futásra - mozgásuk esztétikus (gimnasztika) Környezet tevékeny megszerettetése - ismerik személyes adataikat (név, lakcím, szülők foglalkozása) - meg tudják különböztetni az évszakokat jellemzőik alapján - ismerik lakóhelyüket - házi és vadállatok ismerete, szeretete jellemzi őket - ismerik a növényeket, terméseiket, melyekkel naponta találkoznak 7
- tisztában vannak a fontosabb közlekedési szabályokkal - ismerik és alkalmazzák a színeket - megfelelően használják a névutókat Munka - szeretnek és tudnak közösen dolgozni - szívesen teljesítik kötelességeiket (rendrakás, naposi feladatok) - segítik a kisebbeket - bátran vállalnak egyéni feladatokat - örömmel készítenek meglepetéseket alkalmakra 6. Az intézmény kapcsolatai Óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül. Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, harmonikusan fejlesszük a gyermeket. A szülőket nevelő partnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelési felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. A kölcsönös kapcsolat kifejezője az is, hogy komolyan vesszük a szülő kérését, javaslatát, esetleg bírálatát. Óvodánk nyitottságára jellemző, hogy a szülő igényének megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján, bármikor betekintést nyerjen gyermeke óvodai életébe. A gyermek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülővel. Minden tőlünk telhető segítséget megadnunk annak érdekében, hogy a gyermek egységes, következetes, fejlesztő nevelésben részesülhessen otthon és az óvodában egyaránt. Lehetőségeink a tapasztalatcserére: szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás, napi találkozások, kirándulások rendezvények. Az iskolával, mint társintézménnyel jó kapcsolatban vagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő - és megtartó kapcsolatra törekszünk az iskolával. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttműködés alapjai: A tanító nénik látogatást tesznek a nagycsoportosoknál, ismerkednek velük, megfigyelhetik őket feladathelyzetben illetve szabad játék közben. Az óvodások egy-egy tanórán részt vesznek, tapasztalatokat szereznek az iskolában folyó munkáról. A szülők, gyermekek együtt részt vehetnek az iskola által szervezett sport rendezvényeken, kézműves foglalkozásokon. A tanító néni májusban tájékoztató értekezletet tart a szülőknek az iskolába lépéssel kapcsolatos teendőkről, a várható feladatokról. A sok találkozás biztonságot ad az ovisoknak: ismert intézményben, ismert pedagógusokkal fognak találkozni. Ezeknek a programoknak köszönhetően, magabiztosan, kevésbé szorongva kezdhetik meg az iskolát. A Gyermekjóléti Szolgálattal folyamatos kapcsolattartásban vagyunk. Szerencsére az óvodás gyermekek között nincs veszélyeztetett környezetben élő kisgyermek. Több alkalommal jelzőrendszeri megbeszélésen vettünk részt, amelyen, az óvodán kívül a védőnő, a gyámügyi előadó, és a családsegítő munkatársa vett részt.
8
Egészségügyi szolgálat A szűrő vizsgálatokat rendszeresen elvégzik, bizalommal fordulhatunk hozzájuk az egészségneveléssel kapcsolatos kéréseinkkel, mindig szakszerű, lelkiismeretes segítséget nyújtanak. A védőnő havonta látogatja gyermekeinket, napra kész ismeretekkel rendelkezik róluk. A fenntartóval való kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. A kapcsolattartás formái: - Az önkormányzat által meghatározott módon. - Időpont egyeztetéssel: a polgármester, a jegyző bármilyen témában fogadja az óvodavezetőt. 7. Hagyományok, ünnepek, közös élmények Óvodai életünk megszervezése során minden alkalmat megragadtunk a hagyományok, ünnepek ápolására, ezzel is fokozva a közösséghez tartozás élményét. Ünnepek alkalmával, a gyermekekkel közösen készítettünk apró ajándékokat, meglepetéseket. A társadalmi ünnepeket, a gyermekek életkorának megfelelően ünnepeltük, illetve részt vettünk a közösségi rendezvényeken is. Mikulás – óvodai szinten ünnepeltük (szülők támogatásával) a gyermekek személyre szóló csomagot kaptak. Karácsony – karácsonyfát állítottunk, a csoport játékkészletét, meséskönyvállományát bővítettük, költségvetési pénzből, illetve szülői hozzájárulásból. A gyermekek déligyümölcs csomagot, édességet kaptak a fenntartótól. Farsang – óvodai szinten ünnepeltük. Jelmezes felvonulás, tréfás játékok, tánc jellemezte a mulatságot. A jó hangulathoz szükséges innivalóról, süteményről, a szülők gondoskodtak. Fényképezésre, videó készítésre lehetőséget biztosítottunk a szülőknek. Nőnap – saját készítésű ajándékkal köszöntötték a gyermekek családjuk nőtagjait. Március 15. – a gyermekek életkorának megfelelően emlékeztünk meg róla. (nemzeti színű zászló, kokárdafestés, verstanulás, rövid történetek mesélése, községi ünnepség) Húsvét – Nyuszi-fészket készítettünk, apró saját készítésű ajándékkal kedveskedtünk a gyermekeknek, locsolóverset tanultunk. A Szülői Munkaközösség ajándékcsomaggal lepte meg az óvodásokat.. Ki-mit-tud – községi rendezvényen énekes-táncos műsorral szerepeltek a gyermekek. Anyák-napja – iskolával közös műsor keretében köszöntötték a gyermekek az édesanyákat. Tanévzáró ünnepély – óvodai szinten ünnepeltük. A gyermekek az egész évben tanult énekekből, mondókákból, versekből összeállított műsort mutatták be a szülőknek. Az iskolába menőket kis ajándékkal búcsúztattuk. Gyermeknap – szülői támogatásból valósítottuk meg. Énekes előadóművész, bűvész szórakoztatta a gyermekeket. Szülői Munkaközösség támogatásával ugrálóvárat rendeltünk Születésnapok – megünneplésének kiemelkedő szerepe van a közösségi élet alakításában. A szülinaposnak ajándékkal kedveskedtünk, énekkel, mesével köszöntöttük, az ünnepelt süteménnyel, üdítővel kínálta társait.
9
8. Ellenőrzés-értékelés Szakmai, pedagógiai munka ellenőrzése az éves munkatervben foglaltak alapján történt. Az ellenőrzés kiterjedt a pedagógiai munkával kapcsolatos dokumentáció kezelésére is. Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok, észrevételek megbeszélésre kerültek. Az ellenőrzések időpontja, témája a csoportnaplóban került dokumentálásra. Az óvónők éves beszámolója, az éves nevelőmunka értékelése szintén a csoportnaplóban van rögzítve. Minőségfejlesztési tevékenységünket a Minőségirányítási Programban meghatározottak alapján végeztük. Óvodai nevelésünk eredményességét a tanévben az alábbi területeken vizsgáltuk, mértük, értékeltük. A gyermeki személyiség fejlődésének vizsgálata Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekedtünk. Az egyes gyermekek fejlettségének mérését szükségesnek tartjuk, ezért óvodásainkat évente egyszer, májusban vizsgáljuk. A gyermekeket a következő területeken figyeltük meg: Testi fejlettség terén Az egészséges életmód alakítása Értelmi fejlettség tekintetében Anyanyelv fejlesztése, mese, vers Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Tanulás Szociális érettség tekintetében Érzelmi nevelés, szocializáció Munka jellegű tevékenységek Játék Értelmi képességek vizsgálata a tanköteles korú gyermekeknél. Érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás terén végeztünk megfigyelést, felmérést az iskolába készülő gyermekeknél. Partneri igény-és elégedettség, vagy (elégedetlenség) mérés Szülők körében végeztünk felmérést a nevelési program megvalósításáról, a beszoktatásról, a gyermekvédelmi tevékenységünkről iskola-előkészítésről, az óvoda felszereltségéről. Gyermekek körében a játékkal, foglalkozásokkal, pihenéssel, és egyéb tevékenységi formákkal kapcsolatban kértük ki véleményüket. Szülői tájékoztatás: Az információk bizalmas jellege miatt, az érdeklődő szülőknek lehetőséget biztosítottunk, hogy a gyermekével kapcsolatos mérési eredményeket megismerhesse. A csoport vizsgálattal kapcsolatos felmérésünket a helyben szokásos módon /faliújság/ ismertettük meg a szülőkkel.
10
9. 2009-2010-es tanév feladatai A jelenleg érvényben lévő Nevelési programunk alapján végezzük a gyermekek nevelését, fejlesztését, ami magába foglalja a 3-7 éves korú gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztését, testi, szociális, értelmi, érzelmi, valamint az iskolai életre való felkészítését. Az e területen történő fejlesztés természetesen a gyermekek érési folyamatához igazodó, életkori sajátosságoknak megfelelő fejlesztést jelent. A környezetismeret, esztétikai nevelés, testnevelés, valamint a gondozás és egészséges életmódra nevelés, a közösségi nevelés és szocializáció, játék-munka kapcsolatos óvónői feladatok, illetve a várható fejlődés jellemzőit a program részletesen ismerteti. A tanévben kiemelt nevelési célok, feladatok: — Továbbra is kiemelten kezeljük az óvodás gyermekek személyiségfejlesztésének leghatékonyabb eszközét, a játékot. — A sok beszédhibás gyermekre való tekintettel előtérbe helyezzük a gyermekek beszédének fejlesztését a mindennapi nevelőmunkánk során. — Nagy figyelmet fordítunk a gyermekvédelmi munkára, a veszélyeztetett gyermekek fokozott védelmére, a hátrányban szenvedők segítésére, és felzárkóztatására. — Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek differenciált, egyéni fejlesztésére, legfőképpen a szociálisan hátrányban szenvedők mentális gondozására. — Nagy figyelmet fordítunk a balesetveszély elhárítására és a gyermekbalesetek megelőzésére. — A gyermekek egészségének megőrzése és az egészséges életvitel igényének megalapozása érdekében nagy gondot fordítunk a rendszeres gyümölcsfogyasztásra, levegőzésre és a fokozott aktív mozgásra. — A természet szeretetére, védelmére nevelés érdekében több időt fordítunk sétára, kirándulásra. Összegzés Óvodai nevelésünk során munkatársaimmal arra törekedtünk, hogy nevelési céljainkat valamennyi gyermek nevelésében egyéni sajátosságaikhoz mérten elérjük. Az eredmények, visszajelzések láttán, úgy érzem, hogy a kitűzött célok nagy részét elértük. A sok munkáért kárpótlás számunkra, hogy a gyerekek örömmel jönnek óvodába, értelmi képességeik, készségeik fejlődnek. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet beszámolóm elfogadására.
Szigliget, 2010. március 22.
Szalay Csabáné Óvodavezető
11
