Beszámoló a Klebelsberg Kunó-ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról
1. Név Török Enikő Klára
2. A kutatás témája A kutatás témája a magyarországi, 1850-ben indult kataszteri felmérés kezdeti, vagyis az 1850
és
1867
közötti
időszakára
vonatkozó,
a
Földadókataszteri
Főigazgatóság
(Generaldirektion des Grundsteuerkatasters = GGK) iratanyagában tartozó dokumentumok feltárása: levéltári hungarikafeltárás.
3. A kutatás helyszíne Ausztria, Bécs Österreichisches Staatsarchiv
4. A kutatás ideje, időtartama 2015.11.02.–2015.12.31., két hónap
5. A kutatott gyűjtemények, az átnézett irat-és dokumentumállagok és a találatok ismertetése (tételes találati jegyzékkel) Kutatási tervemben a levéltári hungarikafeltáráson kívül könyvtári hungarikafeltárásra is vállalkoztam. Azonban a levéltári anyag feltárásának megkezdésekor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a primer források feltárására kell helyezzem a hangsúlyt több okból kifolyólag: 1) A magyarországi levéltárakban alig maradtak fenn a témára vonatkozó elsődleges források ilyen nagy mennyiségben és egy levéltári egységben. 2) A bécsi levéltári forrásokat az osztrák szakirodalomban sem dolgozták még fel, így a magyar vonatkozású források feltárása az osztrák katasztertörténet számára is teljesen új adatokat fog szolgáltatni. 3) A könyvtárak (Nationalbibliothek és Universitätsbibliothek) katalógusai online elérhetők és kereshetők. A levéltári ügyiratokról azonban nincs darabszintű jegyzék.
1
A kutatott levéltári iratanyagok Ferenc József 1849. október 20-án kiadott pátenssel rendelte el az állandó kataszter bevezetését Magyarországon, illetve az állandó kataszter kidolgozásáig bevezetendő ideiglenes földadórendszert. Az utóbbit az 1850. március 4-ei pántens újból megerősítette. A március 22-ei pénzügyminiszteri rendelet pedig a bécsi Földadókataszteri („telekadósorozati”) Főigazgatóság felállításáról határozott, mely április 1-én kezdte meg működését, és az egész Habsburg Birodalom kataszteri ügyeit irányította. Magyarországon
a
közigazgatási
beosztásnak
megfelelően
öt
adókerületet
(Steuerdistrikt) hoztak létre 1850-ben: a Pozsonyi, a Kassai, a Soproni, a Pest-budai és a Nagyváradi adókerületet. A magyarországi adókerületek kataszteri ügyeit az adókerületi bizottmányok (Steuerdistriktskommission) irányították. Erdélyben, valamint a Szerb Vajdaságban
és
a
Temesi
Bánságban
egy-egy
tartományi
adóbizottmányt
(Steuerlandeskommission) állítottak fel Nagyszeben és Temesvár központtal. A kerületi és a tartományi bizottmányok a bécsi föladó-kataszteri főigazgatóságnak voltak alárendelve, és munkájukat az elnök irányította: Pozsonyban Walterskirchen György Vilmos (1796–1865), Pest-Budán
Nyéky
Mihály
(1789–1862),
Sopronban
Stettner
Máté
(1778–1854),
Nagyváradon Jósa Péter (1804–1873), Erdélyben, Nagyszebenben Bedeus József (1783– 1858) és Temesvárott Mocsonyi András (1812–1880). Az adóbizottmányok feladata volt a becslési (Schätzung) és felmérési (Vermessung) munkák megszervezése és irányítása az adott kerületben vagy tartományban, az adóigazgatási egységek (felügyelőségek, becslőjárások, adóközségek) kialakítása, a becslő-, felszólalási és felmérési személyzet ügyeinek intézése, 1852-től a felszólalások (Reklamationen) kivizsgálása, 1853-től pedig a háromszögelési munkák megindítása. Szeretném kihangsúlyozni, hogy 1850–1855 között a felmérés még nem 1:2880 méretarányú térképek rajzolását eredményezte. Az ideiglenes föladó megállapítása céljából alkalmazott mérnökök vagy a meglévő térképek alapján másolással összeállítottak egy községtérképet, vagy azok hiányában ún. konkretuális felmérést végeztek, vagyis csak a község és a dűlők határát és nagyságát állapították meg, a dűlőkön belül a tulajdonosok bevallása alapján rögzítették a telkek nagyságát. A mérnök által megállapított dűlőterületnek egyeznie kellett a dűlőn belül lévő telkek területének összegével. A konkretuális felmérés 1:7200 méretarányú térképeket eredményezett. Az állandó kataszterhez kapcsolódó részletes, 1:2880 méretarányú felmérés 1856-ban kezdődött, amit megelőzött az 1853-ban meginduló háromszögelés, illetve 1855-től a határleírás.
2
Kutatásom két iratanyagra terjedt ki: az egyik a GGK ügyiratai (Akten) és az ügyiratok mellől kiemelt mellékletek (Beilage), a másik a Finanz- und Hofkammerarchiv gyűjteményében található pátensek, utasítások és előírások. 1) AT-OeStA/FHKA NHK Katasterabt. = Finanz- und Hofkammerarchiv. Neue Hofkammer und Finanzministerium, allgemeine Abteilungen. Katasterabteilung. a. Bücher.1 125–133. kötet – 9 kötet. Ezen a jelzeten a GGK ügyiratainak mutatókönyvei (Generaldirektion des Grundsteuerkatasters, Index) találhatók, mégpedig az 1850–1855 közötti időszakra vonatkozóan. Egy év legtöbbször két kötetben szerepel. Az indexben tartalmi és formai
tárgyszavak
Beförderungsvorschläge,
(Arbeitsrapport, Buchdruckerey,
Alphabetisches stb.),
testületi
Verzeichniss, nevek
(pl.
az
adóbizottmányok nevei: Grosswardeiner Steuerdistriktskommission, Kaschauer Steuerdistriktskommission, Ödenburger Steuerdistriktskommission, Pesth-Ofner Steuerdistriktskommission, Pressburger Steuerdistriktskommission, Siebenbürger Steuerlandeskommission,
Temesvarer
Steuerdistriktskommission;
Catastral-
Triangulirungs-Calculbureau; Lithographisches Institut des Catasters), földrajzi nevek (pl. települések nevei vagy országnevek: Ungarn, Woiwodina) és személynevek alapján lehet keresni. A tárgyszavak nem szoros betűrendben követik egymást, a kétjegyű és háromjegyű mássalhangzókat (Sch, St) különállónak tekintették. A betűrendbe sorolás az első mássalhangzó és az azt követő első magánhangzó alapján történt, pl. Buttula, Buchberger és Burian követik egymást, vagy a Croquis után jön a Congregazione, illetve Kratochvilla után Karvázy, Pressburg után Pesth-Ofen. Előfordul, hogy egy tétel néhány oldallal később még egyszer szerepel, így ha van találatunk, akkor is érdemes végiglapozni az adott kezdőbetűhöz tartozó oldalakat. A kataszteri felmérés szempontjából figyelemre méltó tartalmi és formai tárgyszavak: Formularien,
Cataster, Geometer,
Ciculare,
Croquis,
Evidenzhaltung,
Grenze-Beschreibung,
Feldarbeiten,
Grundsteuer-Provisorium,
Grundstücke, Handlanger, Instruction, Indications-Skizze, Karte, Mappen, Messinstrumente, Meilengeld, Militär-Handlanger, Normale, QualificationsTabellen, Triangulirung, Trigonometrisches Netz, Vermessung, Vermessungs-
1
http://www.archivinformationssystem.at/detail.aspx?id=28748
3
Individuen, Vermessungspersonale, stb. Természetesen a tárgyszavak évenként változhatnak az éppen aktuális munkafolyamatoknak megfelelően. Az indexek négy-hat soros tartalmi kivonatát adják az iratnak, így jól használhatók kiselejtezett iratok esetén. b. Bücher. 166–172. kötet – 7 kötet. Ezek a kötetek (Generaldirektion des Grundsteuerkatasters, Protokoll) sorkönyvek, melyekből kiderül, hogy mely iratokat selejtezték ki. Ha az indexek alapján folytatjuk a kutatást, ezek használata elkerülhetetlen. c. Akten GGK (Generaldirektion des Grundsteuerkatasters)2 – 294–371. doboz (78 doboz): 843 kataszteri felmérésre vonatkozó ügyirat jegyzékelése (1850– 1855). Ebben az alsorozatban évek, azon belül iktatószámok sorrendjében találhatók az ügyiratok, a GGK és az adóbizottmányok elnökei közötti levélváltások. Adatokat találunk bennünk a főmérnökök, mérnökök és felmérési segédek kinevezéséről
minősítési
táblázatokkal
(Qualifikationstabelle)
együtt,
a
személyzeti változásokról. Ezek azért is nagyon fontos források, mivel a korszak mérnökeiről alig rendelkezünk információkkal, így életútjuk és tevékenységük rekonstruálható lesz. A felmérési munkát és a főmérnökök, mérnökök feladatait szabályozó utasítások, rendeletek fontos forrásai a felmérés menetének. A munkajelentések a felmérés előrehaladásáról tartalmaznak információkat. Az ügyiratok közül nagyon sokat kiselejteztek, de az előbbiekben felsorolt tárgyakból nem. Viszont például az országtérképek beszerzésével és a kerületi és tartományi térképek szerkesztésével kapcsolatos ügyiratok nagy részét kiselejtezték, erre a témára a mutatókönyvekből származó információkat lehet feldolgozni. d. Akten Beilagen3 – 634–646. doboz (13 doboz) A vizsgált korszak (1850–1855) ügyiratai mellől kiemelt mellékletek találhatók ezekben
a
raktári
egységekben.
A
mellékletek
nagy
részét
galíciai
munkajelentések (Arbeitsrapport) teszik ki. Az átnézett 13 dobozban csak egy magyar vonatkozású iratot találtam, mégpedig a 635. dobozban az 1850:888 ügyirathoz tartozó nyomtatott utasításokat (Instruction zur Ausführung der Vermessungs-Operationen, für das mit allerhöchsten Patente vom 4. März
2 3
http://www.archivinformationssystem.at/detail.aspx?id=28753 http://www.archivinformationssystem.at/detail.aspx?id=309655
4
angeordnete Grundsteuer-Provisorium; Amts-Instruction für die Geometer bei Ausführung des Grunsteuer-Provisoriums) több példányban. 2) AT-OeStA/FHKA SUS Patente FA = Finanz- und Hofkammerarchiv. Sonderbestände, Sammlungen und Selekte. Sammlungen und Selekte. Patente, Instruktionen, Normalien, Erlässe und Kurrenden. Sammlung von Patenten, Instruktionen und Normalien des Finanzarchivs.4 – 12–19. doboz (8 doboz) – 19 dokumentum jegyzékelése. A kataszteri utasítások a 12–19. dobozban találhatók, azon belül két doboz (12–13.) teljesen rendezetlen, év nélküli. A 14–15. dobozban évrendben követik egymást az utasítások. A 16–18. dobozban tartományok szerint csoportosítva találhatók a dokumentumok, a 18. dobozban a Magyarországra vonatkozóak. Az iratokhoz nincsenek darabszintű jegyzékek, így darabszintű átnézéssel kutatható az anyag. A 12–15. és a 18. dobozból 19 magyar vonatkozású, a kataszteri felméréssel kapcsolatos dokumentumot jegyzékeltem: FHKA SUS Patente FA című Excel-táblázat.
A kutatás módszere Az 1850–1867 közötti időszakhoz 30 kötet index (AT-OeStA/FHKA NHK Katasterabt. Bücher 123–152. kötet) és 313 doboz iratanyag (AT-OeStA/FHKA NHK Katasterabt. Akten GGK 293–553. doboz, AT-OeStA/FHKA NHK Katasterabt. Akten Beilagen 634–685. doboz), melynek feltárását két hónap alatt csak megkezdeni lehetett. Eredeti elképzelésem az volt, hogy mintavételezéssel adatokat gyűjtök az iratanyag jellegéről, szerkezetéről, adattartalmáról, kutathatóságáról. A mintavételezés három évre terjedt volna ki: 1850, 1856 és 1865. 1850 a konkretuális felmérés kezdete, 1856 a részletes felmérés kezdete, 1865 pedig egy új felmérési utasítás kiadásának időpontja. A mutatókönyvekből indultam volna ki, és adott tárgyszóhoz kapcsolódva kértem volna ki az ügyiratokat. A levéltár kutatás szabályai szerint egy napra 10 szálas iratot tudtam volna kikérni. Azonban a levéltárosok azt kérték, hogy mivel kevesen vannak, lehetőleg ne szálas iratokat kérjek ki, hanem dobozokat. Ugyanakkor – mivel a szakirodalomban egyáltalán nincs részletesen feldolgozva ennek a témának a története – a mutatókönyvek alapján szembesültem azzal, hogy a kataszteri felmérés folyamatának megértését a források szisztematikus feltárása és feldolgozása teszi lehetővé. Ezért úgy döntöttem, hogy 1850-től kezdődően darabszinten átnézem a dobozok
4
http://www.archivinformationssystem.at/detail.aspx?id=1934
5
anyagát. Ezzel a módszerrel két hónap alatt 1855 végéig jutottam, és egy nap átlagosan 2-3 dobozt tudtam végignézni. Tapasztalatom szerint a dobozok iratanyagának kb. a fele hungarika (becslési, felszólamlási és felmérési ügyek együtt), és a kataszteri felmérésre vonatkozóan dobozonként átlagosan valamivel több mint 10 ügyiratot tudtam jegyzékelni, vagyis napi 10 ügyirat helyett átlagosan 20-30 ügyiratot. A kutatóknak ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy üres dobozokat kérnek ki. Én így jártam az AT-OeStA/FHKA NHK Katasterabt. Akten 372-374. raktári egységekkel, melyeket azóta az online nyilvántartó rendszerből is töröltek. Az AT-OeStA/FHKA NHK Katasterabt. Akten GGK jelzetű anyagról felvett jegyzékben megadom a dobozszámot, az ügyirat évszámát és iktatószámát, a beadó nevét és röviden megnevezem a beadvány tárgyát németül, mivel német nyelvű ügyiratokról van szó, melyeken a beadó és a tárgymegjelölés németül szerepel. Ezzel egyrészt az értelmezésből és a fordításból származó hibákat kívántam elkerülni, másrészt így az osztrák, román, szlovák, stb. kutatók számára is könnyebben használhatóvá válik a jegyzék, különben is a korszak kutatása német nyelvismeret és paleográfiai ismeretek nélkül lehetetlen.
338
1854
18
Kaschauer Steuer- Anträge Distrikts
zur
Förderung
und
Erzielung
günstigerer Vermessungsfortschritte
Kommission 338
1854
50
Temesvarer
mit Ende Februar 1854 dortlandes sämmtliche
Steuer-Landes
technischen Arbeiten beendet sein werden, nach
Kommission
jener Zeit dort disponibl werdenden Geometer mit der Berichtigung der Lagerbücher und deren Auszüge beschäftigen zu dürfen
338
1854
85
Kaschauer Steuer- Andeutungen für die Evidenzhaltung des Distrikts
Provisoriums
Kommission 338
1854
119
Pressburger
Tischführer Wilhelm Sadiel erkrante
Steuer-Distrikts Kommission 338
1854
125
Ungarische Finanz die Preise für die von den Geometern des Landes Direktion
Grundsteuer Provisoriums benöthigten Landes Prästationen
6
338
1854
129
Kaschauer Steuer- das Tagebuch, die Fuhrkostenrechnung, der Distrikts
Revisionsbericht und das Revisionsjournal über
Kommission
die von den dortigen Obergeometer von 11. bis 20.
Dezember
1853
unternommenen
Revisionsreise Részlet a FHKA NHK Katasterabt. Akten 1850–1855 című táblázatból
Az utasításgyűjtemény (AT-OeStA/FHKA SUS Patente FA) jegyzékében a következő adatokat vettem fel: dobozszám, országnév (csak a 18. dobozban van országonként rendezve az anyag), cím, további párhuzamosan címek és az utasítás kelte.
18
Ungarn
Bestimmungen über den Beruf,
1852,
über die Art und Bedeutung der
02.09.1852.,
Anstellung, über die Besoldung
17.01.1852.
ünd über die Geschäftsführung der für die Catastral-Arbeiten in Siebenbürgen aufzunehmenden Aushilfs-Adjunkte, sowie über die
Evidenzhaltung
ihrer
Leistungen und der denselben aus
dem
erfolgten
Catastral-Fond Dienstbezüge;
Ergänzungs-Vorschrift für die Waldschätzungs-Kommissäre im Bezug auf die Ausführung der Operationen: "Bestimmung der
Producten-Preise"
"Ermittlung
der
und
Natural-
Erträge" 18
Ungarn
Oktatás a földadó-ideigleneg Belehrung nyilvántartásról
für
Evidenzhaltung
die 1855 des
GrundsteuerProvisoriums;
7
[cirillbetűs
cím
is
van] 18
Ungarn
Oktatás
a
hatóságok
és Belehrung
für
községek részére a catastralis Berhöden felmérésnél
und
lévő Gemeinden
kötelezettségek,
valamint
az hinsichtlich
der
ezzal kapcsolatban álló községi Verpflichtungen és
magán
die [1863]
birtok
határok der
igazítása és leírása iránt
bei
Catastral-
Vermessung und der damit in Verbindung stehenden Berichtigung
und
Beschreibung
der
Gemeinde-
und
Eigenthums-Grenzen Részlet FHKA SUS Patente FA című táblázatból
A kutatótermi önkiszolgáló szkennelés nagy mennyiségű adat összegyűjtését teszi lehetővé, melynek köszönhetően 5645 fájlt, 300 dpi-s JPG felvételt (20,5 GB), kb. kétszer ennyi oldal iratot hoztam haza.
Önkiszolgáló szkennelés a kutatóteremben
8
6. Az ösztöndíjjal kapcsolatos gyakorlati észrevételek (beleértve a többi ösztöndíjas számára hasznos tanácsokat is) Levéltári kutatásaim során sok segítséget kaptam a magyar levéltári delegátustól, személy szerint Oross Andrástól, akinek ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet. Nagyon szerencsésnek tartom, hogy a dologi kiadásokra kapott juttatást digitalizálásra is fel lehet használni. A központi kutatóteremben (Nottendorfer Gasse) elhelyezett két A2 méretű szkennerhez különböző értékben lehet kártyákat vásárolni, a legnagyobb az 500 felvételes kártya 60 euróért, így egy felvétel 0,12 euróba kerül. Arra fel kell készülni, hogy sokszor sorba kell állni a szkennerekhez, és arra kérik a kutatókat, hogy egyszerre 40 felvételnél többet ne készítsenek, hogy más is hozzájusson a géphez. A kedvező, önkiszolgáló szkennelési lehetőség nagyban megkönnyíti és meggyorsítja az adatgyűjtést. Itt szeretném megjegyezni, hogy bár a dologi kiadások teljes összegét átutalták számomra 2015 november közepén, a személyi juttatást mind a mai napig nem kaptam meg.
7. A részletes beszámolóhoz csatolandók az ösztöndíjas tevékenység eredményeinek dokumentumai is (pl. előadás szövege, publikáció), valamint a levéltári, illetve könyvtári kutató, forrásfeltáró munka során átnézett forrásanyagok a tételes jegyzéke. Kutatásom eredményeit a Catastrum (http://www.catastrum.hu/) című folyóirat számaiban kívánom közzé tenni. Megjelenés alatt áll Az 1850-ben kinevezett kataszteri főmérnökök című tanulmányom a folyóirat első számában. Az 1850-ben az adókerületekbe és adótartományokba kinevezett főmérnökök – Anton Buttula (Sopron), Josef Gsund (Pozsony), Josef Lokarner (Szerb Vajdaság és Temesi Bánság), Mersich András (Erdély), Johann Mischkowsky (Nagyvárad), Alois Prokoss (Pest), Gregor Zunder (Kassa) – a Habsburg Birodalom különböző pontjairól származtak. 1819–1823 között léptek a kataszteri felmérés szolgálatába és a birodalom különböző részeiben dolgoztak magyarországi kinevezésük előtt, többnyire Morvaországban, Csehországban és Galíciában. Magyarországra érkezésükkor semelyikük sem beszélt magyarul. Feladataikat az Amts-Instruction für die zur Leitung der Vermessungs-Operationen bei Ausführung des Grundsteuer-Provisoriums aufgestellten OberGeometer című utasítás szabályozta. Eltökélt szándékom, hogy előadások révén is megosztom kutatási eredményeimet. Elsőként az április 11-én, az Országos Széchényi Könyvtárban A Magyar Királyság általános térképe, 1804–1810. címmel rendezendő Lipszky-konferencián fogok előadást tartani A földadórendező
bizottmányok
által
használt
országtérképek
(1850–1855)
címmel.
Előadásomban számba veszem és beazonosítom azokat az országtérképeket, melyeket az 9
adóbizottmányok használtak mindennapi hivatali munkájuk során. Az egyik volt ezek közül Lipszky János Mappa generalisa (1804-1808) a hozzá tartozó Repertoriummal együtt. A beszámolóhoz csatolom a forrásfeltáró munka során átnézett forrásanyagok tételes jegyzékét, mégpedig két Excel-táblázatot. Az egyikben a GGK ügyiratait dolgoztam fel (FHKA NHK Katasterabt. Akten 1850–1855 című Excel-táblázat), a másikban az utasítások gyűjteményének anyagát (FHKA SUS Patente FA című Excel-táblázat).
Budapest, 2016. március 25.
Török Enikő PhD Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár
10
