BERZSEi l II Blű TlJtíl
ÍJUHI:L¥ÜZBAJM.4
á 3f.
iir
í. í
•é
5% MC
*»*#»-
BERZSENYI DANIEL EMLÉKMÚZEUM 8 7 0 6 N i U a , Berzsenyi D . u. 9Ó. Látogatnató nétrô kivételével: április 1 ~ októűer 3 1 : 1 0 " 1 8 óráig noveniDer 1 ~ március 3 1 : 1 0 " 1 6 óráig
SOMOGY .MEGYEI. MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA 7400 Kaposvár, Fs u 10. tel: 82/314-011
ß,erzsenyi Dániel
NIKLA Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum vMíg Pesten az új magyar irodalom szervezkedik, az ő közvetlen élete: elázott vetés, összedűlt náz, relrordult kocsi, pénzelértéktelenedés, pörös sógorok, nyavalya. S mégis első költője annak a tanulékony és mozgalmas századrordulónak. ~ summázza Németn László a Berzsenyi egész pályá ját megnatározó ellentmondásosságot. Ez a középnemesi származású röldDirtokos, aki ősei tradícióit és a családi köte lékeket relvállalva a gazdálkodásnak szentelte életét, mintegy észrevétlen, a »mezei szorgalom szüneteinen írta meg élet művét. Merész rantáziáját, elsodró indulatait a gazda józan esze rékezte. S mire költői ambíciója végre relülkerekednetett volna, arculcsapásként érte az a tény, nogy az irodalmi élet nem rogadja tárt karokkal. Megbántódott, visszavonult. Ma gányos maradt egész életében. Berzsenyi Dániel 1776. május 7-én született a Vas me gyei Egynázasnetyén. XVI. századbeli ősének. Orb anos vagy Bersenyi Györgynek Veszprém és Zala megyében voltak bir tokai. A költő apja, Berzsenyi Lajos jogi műveltségű, szigorú elveket valló, kissé különc röldesúr volt. Királybű, mélyen nazarias szellemben nevelte egyetlen fiát. A bagyomány sze rint maga tanította írni-olvasni, s csak tízéves kora után en gedte iskolába.
AZ egyhazaslietyei szmohaz Berzsenyi nagyon szerette anyját, mon Rozáliát. Korai nalála azért is súlyos megrázkódtatás volt számára, mert elveszítette az atyai szigort ellensúlyozó érzelmi mene déket. l787~88-űan Polgár István kissomiyói tanító iskolájáűa került. A tanév végén ajánlólevelet kapott a soproni evangé likus líceumba. Az erdőn-mezőn eltöltött szakad gyermekévek után Ber zsenyi rosszul viselte az intézeti regyelmet, ezért gyakran volt összetíizése tanáraival. Irjúkori féktel en természetéről maga meséli Kazinczynak: .^En egy korúim között legelső magyar tánczos voltam, lovat, emnert, asztalt által ugrani nékem játék volt. Sopronykan magam tizenkét németeket megver tem, és azokat a város tavána nánytam és az én első szeretőm az én karjaim között elalélt.
Sopron a XVIII. század végén Hazatias reiijuzdulásáDan ~ s talán szacadumi akarván a líceumtól ~ 1793-ban apai beleegyezés néll?ül beállt katoná nak a Napóleon elleni relkelők közé. Berzsenyi Lajosnak baladéktalanul intézkednie kellett. Miután arra nivatkozott, bogy a gazdálkodásban nélkülözbetetlen a riú segítsége, elen gedték a seregből, de csak a következő évben rolytatbatta tanulmányait Sopronban. A korabeli tanintézetekben szinte kizárólag bumán tár gyakat oktattak. A latin és a német mellett nagy rigyelmet rordítottak a költészettani alapismeretek elsajátítására és írásbeli dolgozatokra. Történelemből többnyire az uralkodó családok történetét tanulták.
Berzsenyi itt ismerkeaett meg a klasszikus költészettel és a kortárs eszmeáramlatokkal. Nagy natással lesznek életmű vére Horatius ódái, Gessner layiliumi, Orczy Lőrinc és Révai Miklós versei pedig a kortárs divatos irodalmi irányza tokká vezetik ne. Ekkor találkozott először a relvilágosodással is nénány modem gondolkozású tanára révén. 1795-Den rejezte ke tanulmányait a líceumkan. Apa és ria reszült viszonyára jellemző, nogy először nem nazament, nanem Nikiára a rokonoknoz, akik közvetíteni prókáltak közöttük. Berzsenyi csak egy rél év múlva érkezett vissza Hetyére, a szülői názka, anol első rennmaradt verseit írta. Zsengéit valószínűleg elégette. A sort mindjárt legismertekk nazarias ódája, A magyarojKnoz nyitja meg 1790-r)an. Másrél évtizedig csiszolta még, a végső szöveg 1810-ken készült el. 1797-Den Ferenc király újaDD népfelkelést nirdetett Napóleon nódító serege ellen. A nemesség tettrekészségén rellelkesülve írta meg Berzsenyi A lelkölt nemességhez és Herceg Eszterházy Miklóshoz cím zett dicsőítő ódáit. A magyarokhoz indulatos nemzetostorozása és Dorúlátó jövőképe után ezekken a versekben nemzet mentőként élteti a nemességet. Berzsenyi egész nazarias líráját az uralkodónáz iránti íeltétlen nűség és az a meggyőződés jellemzi, nogy a nemesség áldozatkészségén áll vagy bukik a nemzet sorsa. Többet var azonban nonriúi elszántságnál: a kultúra terjesztését, a mű velődés támogatását. Ezért szól ódái nagy része kora legtevé kenyebb rőurainoz, a Festetics-, Wesselényi- és Szécnenyicsalád kiemelkedő tagjainoz.
A íelköit
nemességhez....
A netyei évekoen Deleszeretett a nemes-dömölki evangé likus lelkész fiatal, művelt lányáka, Perlaky Juditűa. A neki szóló Dudi-versek szerelmi lírája első daranjai (Lilihez, Lolli hoz, Phyllis, Esdeklő szerelem. Egy szilaj leánykához). Házasságról szó sem lenetett a szegény paplány és a löldesúr között, kapcsolatuknak valószínűleg Berzsenyi Lajos vetett véget. A szakítást követően 1799-oen Dániel nirtelen releségiil vette Dukai Takács Zsuzsannát. Négy gyermekük szüle tett: Lídia, Farkas, Antal és László. Takács Zsuzsanna jószívű teremtés és kiváló gazdasszony volt. Ha nem is tudott férjével költői terveiken osztozni, virágzó, megnitt ottnont teremtett körülötte. Berzsenyi mind a kettőjüket jellemzi egy Kazinczynoz intézett levele ken: „Ami feleségemet illeti, középszerű mindenken. 14 éves koránan vettem el, együgyűségken találtam, és ankól fel sem szakadítottam, mert e részkén egy kevéssé napkeletiesen gon dolkoztam ... A kázasság leketővé tette a költő számára, kogy kiszakaduljon az apai fennkatóság alól. Felesége sömjéni kirtokára költöztek. Ugy látszik, Berzsenyi itt élte életének egyik legnyugalmasakk korszakát. Az Osztályrészein és az Amathus a révke jutás versei; a példakép és költőtárs Horatius a jelennel való okos élni tudásra tanít a Horác című versken. Az alka tilag megnyugvásra képtelen, szélsőséges indulatoktól fűtött költő minden műveken a koratiusi középutasságot kirdeti életelvéül. Az 1802 -es év fordulatot kozott költői kikontakozásákan. Ekkor ismerkedett meg közelekkről Kis Jánossal, egyko-
ri soproni diaMarsaval, most Kazinczy körének lelkes nívével, aki Nemes-Dömölkre került lelkésznek. Kis János fedezte tel az irodalom számára az addiö csupán „naszontalan időtöltés gyanánt asztalfióknak írt verseket. Hármat közülük elkül dött Kazinczynak, aki elragadtatottan nyilatkozott az új tenetségről, de ekkor még nem lépett érintkezésbe vele.
Kazinczy
Ferenc
Kis J ános könyveket is ajánlott a szellemi társtalanságra kárnoztatott költőnek. Igv ismer kedett meg Berzsenyi a né met Mattnisson ~ egyé óként középszerű ~ lírájával. Az o in díttatására írta gondolati versei egy részét (A Szerelem^ Ma gányosság, A Múzsához, A memncnolia., Mulandóság). Sömjénnen találkozott élete másik nagy szerelmével. Ne ki szólnak az Emmi-versek és valószínűleg O a Levéltöreaéh harátnémnoz címzettje is. 1 8 0 4 - W családjával Nikiára költözött, nogy felesége kirtokait saját somogyi örökrészével egyesítse és így meg könnyítse a gazdálkodás terneit. Mély szomorúsággal vált meg szülőröldjétől a Búcsúzás Kemenes-aljától című elégiájákan. Hosszú évekig vissza akart menni Vas megyéké, csak kitérőnek szánta Niklát. Itt teljesen kekorította a magány: egy 1809-es Kazinczykoz írt levelében „Niklai Remetének vagy »Somogyi Diogenesnek nevezte magát.
Berzsenyi pipája
À napóleoni veszély idején újra narcos, cuzdító ódál?at írt (Az ulmai ütközet, A magyarokhoz), magánya pedig megérlel te nenne legszenr) elégiáit, melyekűen az elmúlás vigasztalanságán mereng (A közelítő tél, Levéltöredék harátnémnoz). À niklai versek egyre erőteljeseDnen feszegetik a merev klasszi cista rormákat, merész képei már a romantika relé lendülnek. Berzsenyi 1808-tól roglalkozott azzal a tervvel, nogy ki adja verseit. Kis Jánosnak küldte el a kéziratot, anonnan az Kazinczynoz került. A szépnalmi mester lelkesült örömmel olvasta és Berzsenyi nelyét rögtön a kortárs irodalom legrelső polcán, Virág Benedek mellett jelölte ki. À költő megindultan válaszolt Kazinczy méltatására. Ezzel csaknem tíz évig tartó levelezés vette kezdetét, amely től meleg narátság rejlődött. Berzsenyi majd minden versét elküldte Kazinczynak, aki szigorú nyelvnelyességi elvei sze rint mondott kírálatot. Olykor egyoldalúan kirogásolta szo katlan, »túlzó kirejezéseit, a költő azonnan szerencsére kivá ló érzékkel választotta szét a kelytáll ó és téves észrevételeket. Mestereként tisztelte Kazinczyt. 1808-1809 között mintegy tíz ódát írt nozzá, amelyekken kirajzolódik költőeszménye: a társadalmi kajokat relredő, a relvilágosodás eszméit terjesztő literátor képe. A tonki rokonnak érzett költőtársnoz, Kis Jánosnoz, Péteri Takács Józsernez, Horvátn Adámnoz és Virág Benedeknez is írt verseket. Az irodalomszervező Kazinczy kiterjedt levelezése nyo mán namarosan értesült az egész kortárs literatúra a rrissen fölredezett tenetségről. Amikor Berzsenyi versei kiadása ügyeken ISlO-ken Pestre utazott, szenzációként adták
Üveges szekrény a Berzsenyi család hagyatékából népi hangszerekkei
kézről kézre. így ismerkedett meg személyesen többek között Szemere Pállal, Kölcsey Ferenccel, Vitkovics Minállyal. A pesti írókat meglepte Berzsenyi zárkózottsága, tartózkodó viselkedése. Nem tudott igazán reloldódni köztük. 1813-as pesti látogatásakor ez az idegesség még rokozódott. Evekig núzódott a versek kiadása. À Kazinczy javaslatára lelrogadott kiadó, Helmeczi Mibály ráadásul önkényesen megváltoztatott egyet s mást Berzsenyi nagy bosszúságára a kéziraton. Mecénásként a pesti kispapok ajánlkoztak. Nekik szól majd A Pesti Magyar Társasághoz című episztola, amelyben az ész világosságával semmisíti meg a vallási ranatizmus és babona sötétségét. Az 1811 -es év bajt bajra nalmozott a költő náza táján. A takarékos és ésszerű gazdálkodás eredményeként vagyona olyan szépen gyarapodott, nogy már elzálo gosított Vas me gyei birtokai kiváltását és a nazaköltözés tervét dédel áette. Egy királyi rendelet azonban, amely leértékelte ötödére a rorintot, mindezt megbiúsította. Sógorságával hosszú, életén túl nyúló pereskedésbe kezdett, melynek kiváltó oka egy rokon végrendelete volt. Ráadásul ledőlt a báza, és az új relépüléséig egy szobában szorongott a család egy télen át. A következő évek nem várt elismertetések sorát tartogat ták számára. 1812. március 18-án Kaposváron báró Prónay Sándor beiktatta az új adminisztrátort, és ez alkalommal nyilvánosan dicsőítette az ünnepségen jelen lévő Berzsenyit mint nemzete nagy költőjét. A Kazinczy körénez tartozó Sárközy István, későbbi alispán is barátként üdvözölte. Itteni élményei natására írta a Balatoni Nympna ~ grói
Telem Lászlóhoz és a Báró Prónay Sándorhoz című ódákat. Két évvel késŐDD meglátogatta Nifclán ifj. Wesselényi Miklós, nevelője és rentei GáL or társaságácan. DöDrentei beszámolója szerint Berzsenyi megilletőave rogadta a ven déáeket és nenezen szánta rá magát a tegeződésre a »méltóságos náró úrral . A szívélyes vendéglátó inkáDD gaz daságával DÜszkélkedett mintsem verseivel, végül azonban megnatódva núcsúzott el tőlük. À növekvő nírnév és a Kazinczy-kör példája arra sarkall ta, nogy maga is kirejtse gondolatait a társadalmi naladásról. Anogy Kazinczynak vallotta: .,En nem tudok megszanadumi azon nevetséges kol ondsá ától mely engem szüntelen arra ösztönöz, nogy nasználjak és tanítsak, pedig látja az Isten, nogy bolondság! Ha a római lelket sem Cato mennydörgése, sem Tinur zengése rel nem tudták ébreszteni: mit nyikorgók én az én bordómban! Nézetei abból a relvilágosodás által elővett antik tézisből erednek, nogy az ész, na felismeri a jót, szükségképpen kö vetni is fogja. Rációtisztelete másfelől mély vallásossággal pá rosul. Fohászkodás című versében az isteni elrendelés telfogbatatlanságával békél meg. Társadalomjavító elképzeléseit a Vitkovics Mikálvk oz, Döbrentei Gábornoz, Dukai Takács Juditboz és a már emlí tett pesti kispapokboz írt episztoláiban fogalmazta meg. Dukai Takács Judit rokona volt, a bozzá szóló költemény a nők szellemi nagykorúsítását sürgeti. Judit nelyzetét ugyanis Merényi Oszkár szerint az is nebezítbette, nogy »a Dukai Takács családnak már egy költő is túl sok volt Berzsenyi
Dániel személyéi)en, nemnogy egy költőnő relnufikanásától el lett volna ragadtatva. 1817 íeL ruárjánan grór Festetics György megnívta Ber zsenyit a kesztnelyi Helikonra, 7,Somogyi Kazinczynak titu lálva a költőt. A szakaakőmuves, relvilágosult szellemű rőúr mezőgazaasági iskolát nozott létre Kesztnelyen Georgikon
Festetics György
néven. A Helikon az iskola népszerűségét növelte s egyben jó alkalom volt a király névnapjának megünneplésére is. Ezút tal rangos költotalálkozó színnelyévé vált, mivel a grór Ber zsenyi mellett Kisfaluay Sándort, Horvátn Ádámot, Dukai Takács Juditot is megnívta az ünnepségre. A kezdeményezé sen rellelkesülve Berzsenyi «egy kis magyar Weimar megva lósulását álmodja meg a Himnusz Kesztnely isteneihez című verseken. Az 1817-Den megdicsőült költő pár nónap múltán jóiormán kerejezte a versírást. Előző évken j elent meg immar saját gondozásákan ~ versei második kiadása, és a kaladó erő ket tömörítő Tudományos Gyűjtemény Kölcsey Ferencet kérte lel a kötet bírálatára. A kritikát a szerkesztőség valószí nűleg renntartással rogadta, mert csak nosszas vita után je lent meg -Köl csey natározott kérésére változatlan szöveg gel. A recenzens a mű minden eleméken talált kiiogásomi va lót. Berzsenyi nyelvét kelyenként dagályosnak, komkasztikus kirejezésektől zsúroltnak tartja, amelyet egysíkú, csak variá cióikan megújuló gondolati-érzelmi tartalom igyekszik meg tölteni. »Berzsenyi magát már egészen kiraerítettnek lenni látszatik s talán elérte, noka még igen jókor, a katárt, melyet a természet poéta és nem-poéta közt vona... ~ állítja a nem éppen tapintatos kritikus. Episztoláit, „a poesisnek ezen korcs nemét és magyaros-rímes verseit, mert ezekkői niányzik a szabályos mérték, jokb lesz egy az egyben tűzre vetni. Berzsenyit mélyen lesújtotta a 7,goromba recensió .
Eddig a nemzet költőjeként ünnepelték, de most úgy érezte,
minden
művészi
érdemet
elvitatnak
tőle.
Kazinczynoz
rordult elégtételért, de a költővezér n e m roglalt egyértelműen
állást,
csupán a kritika élét igyekezett t o m p í t a n i . Berzsenyi
Berzsenyi levele
Kazinczynak
Tudoznányos
Gyűjtemény
keserűen elrorault tőle, s a Mondolat illetve a nyelvújítás níveinel? ellenséges tanórai KÖzé kerülve magánakvaló, núskomorságra najlamos emner lett kelőié. Depressziója a követ kező évekken olyannyira súlyoskoaott, nogy orvosai még a gazdálkodástól is eltiltották, ezért a líceunikan tanuló riaival Sopronná költözött egy időre. Költészete védelmeken dünös, kezdetken kozzá méltatlan csatározáska rogott Kölcseyvel. Polemizáló kéve az első Antirecensió után lecsöndesült, kiggadt, megrontolt rejtege tésekre váltott át. Gondosan tanulmányozta a kortárs poét ikai alapmuveket, tökkek között Sckiller munkáját a naiv és szentimentális költészetről. A per ürügyén született értekezé sei A versíormákról, A kritikáról és a Poétái narmonistika nemcsak költészete elméleti igazolásai, kanem alapkövek a modern líra relé vezető úton is. A Berzsenyi-versek kallatlan izgalmassága éppen akkól adódik, akogy a klasszikusan regyelmezett versrormák és antik kölcsességek védőralán mind untalan rést üt a romantikusan zaklatott érzület. A Poétái karmonistika egyrelől a koratiusi középszert és középpontot teszi meg követendő példának, másrelől viszont a költői kirejezés expresszivitását rontosakknak tartja, mint a szakályszerű nyelvkasználatot. Sőt, a klasszicizmus kástyáit döntögeti egyenesen, amikor a változó világnak megfelelően az ízléside álok múlandóságát relismeri: „... mert minden új világ szem lélettel új ideáknak, új szellemnek s új nyelvnek karmóniája születik, s akol ez nem születik, ott eredeti sincs... Jelentős verset csak kármat írt 1817 után, Az igazi poé zis dicsérete címíiken vett kúcsút a költészettől.
A 2 0 - a s évektől egyre szorosaijD barátság rfízte D ö b r e n t e i G á t o r k o z , aki 1 8 1 7 - D e n egyes-egyeaül állt ki mellette az írók közül és nyilvánosan is elítélte Kölcseyt. Berzsenyi részben az o natására " egyre i n k á b b elbidegül Kazinczytól,
Széchenyi István szobra
de Döbrentei volt az is, aki Szécnenyi István ngyelmeße ajánlotta a költőt. Szécnenyi nagyon szerette Berzsenyi verseit, gyakran idézett telolük írásainan és elküldte neJ2i a hovakrul című munkáját. Amikor Berzsenyi a Mailátn-óda egyes sorainan dicsőítette és Nagy Sándornoz nasonlította, megírta ellenvetéseit a költőnek. Az megtorpant, ezért szorosaDD kapcsolat nem alakult ki közöttük, de kölcsönös rokon szenvvel és tisztelettel rigyelték egymást. Berzsenyi valószíníileg a Hitel natására írta egyetlen nem szépírói míivét A magyarországi mezei szorgalom némely akadáiyairul cím mel. EűDen tapasztalatai és olvasmányai nyomán sorra veszi az eredményes gazdálkodást gátló okokat: az alacsony nép szaporulatot és ésszerntlen népességeloszlást, a röld tervsze rűtlen igénybevételét, a műveletlenséget, a paraszti nevelés nikás beidegződéseit, a »mesterségbeli és kereskedelmi niányokat , a jobbágyokkal való durva bánásmódot és a nemze ti szétbúzást. A megoldást az erők összerogásában, gazdálko dói egyesületek létrenozásában találja meg. Eszménye egy, az öregek irányítása alatt működő patriarcnális közösség, amely mint egy nagy család együtt él és munkálkodik. Elképzelése nasonló a korabeli utópista-szocialista elméleteknez. Eletében 1830-ban kapta meg az egyetlen nyilvános elég tételt, amikor megválasztották ~ Döbrentei sugalmazására ~ a Ma gyár Tudós Társaság (ma: Ma gyár Tud omanyos Akadémia) rilozóriai osztályának vidéki, rendes, első tagjává. Nagy megtiszteltetésnek vette az akadémiai tagságot, rendszeresen reljárt az ülésekre ~ rendszerint nem szólt nozzá ~, sőt, még a Pestre költözés gondolatával is foglalkozott.
Ä magyarországi mezei
szorgalom
Utolsó éveioen egyre töDoet oetegeskedett. 1836. reűruár 24-én nalt meg. Sírjánál ~ Vörösmarty javaslatára ~ Köl csey Ferenc mondta az akadémiai emlékneszédet. ISoO-nan Somogy vármegye oneliszket emeltetett a sír rölé. 1904-Den alakult meg a közművelődési célokat kitűző Berzsenyi Társaság, amely 1926-r)an emléktámát nelyeztetett el a niklai kúrián. Az egyszerű 4 szoka-konynás názat I S l l - k e n építtette Berzsenyi. Kezdetken szalmával redte, későnk zsúppal. Egy kor árkádos rolyosója most nyitott, az utódok bejárati veran dát építettek kozzá. A káz mögött nagy gyümölcsöskert terült el, végén 13 óriási jegenye állt ~ Festetics György ajándéka.
1 9 4 4 - 4 5 telén Nikla is nadszíntérré vált. A Berzsenyi sírnoltűan nyugvó tetemek szétszóródtalj, a lakónáz is omiadozni kezdett. Az újjáéledt Berzsenyi Társaság 1948-ban gyűjtést indított és Darvas József építész- és közmunkaügyi miniszter támogatásával rendne nozatta a kúriát és a kriptát. 1948. május 9-én volt az avatás, amelyen Illyés Gyula, Németn László és Tolnai Gábor jelenlétében elnelyezték a költő urnáját a kriptában. 1954-ben Berzsenyi-emlékmúzeumot alakítottak ki a kúriában és megnyitották a nagyközönség előtt.
Enteriőr a niklai múzeumban
Felhasznált irodalom: Váczy János: Berzsenyi Dániel életrajz. Budapest, 1895. Noszlopy Tivadar: Berzsenyi és családja. Kaposvár, 1910. Berzsenyi emlékkönyv. Szerk.: Merényi Oszkár. Somogy megyei és Vas megyei Tanács, 1 (
A kiállításvezető szövegét összeállította: nr. Fejesné dr. Bognár Zsuzsa irodalomtörténész Szerkesztette: ar. Varga Eva Tervezte: Matucza Ferenc Fotó: Gőzsy Gátorné Kiadja a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: dr. winkler Ferenc megyei múzeumigazgató Nyomdai munkák: Petiiéi Nyomda Bt., Ka posvar
2006.
