TARTALOM Köszöntô
2
Bemutatkozunk
3
A Magyar Adományozói Fórum
3
Nemzetközi szerepvállalásunk
4
Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó 2007
6
Kutatási tapasztalatok
6
„Lépésrôl–lépésre” I. Interjú Pavlína Kalousovával
8
Adományozói lista Szlovákiában
10
Üzleti Klub
11
Hírek
12
„Lépésrôl–lépésre” II. Interjú Nizák Péterrel
13
Rendezvények
15
KÖSZÖNTÔ Kedves Barátunk! Sok szeretettel köszöntünk elektronikus hírlevelünk elsô számának megjelenése alkalmából. Az elsô, vagy inkább a 0. szám elsôsorban Rólunk szól. Céljainkról, eddigi eredményeinkrôl, terveinkrôl. A késôbbiekben havonta jelentkezünk majd adományozással kapcsolatos újdonságokkal. Olvashatnak hazai és nemzetközi eseményekrôl, közreadunk tanulmányokat, közzéteszünk kutatási eredményeket és tervezzük egy interjúsorozat elindításását is szakemberekkel, prominens személyekkel, akiket természetesen az adományozás témakörérôl kérdezünk majd. Hírlevelünknek is ugyanaz a célja, mint a Magyar Adományozói Fórumnak. A szakmai párbeszéd erôsítése, az „érdekeltek” együttmûködésének fokozása, az adományozói kultúra fejlesztése. Hosszú és rögös út, míg az üzleti, a civil és az állami szektor között megerôsödik a bizalom, míg az „idegen nyelvekbôl” megalakul egy új, mindenki számára érthetô és használható kommunikációs forma. Hosszú az út, míg a cégeknek természetes lesz profitjuk egy részét a szûkebb, vagy tágabb környezetük javára fordítani, és nem holnap lesz, amikor minden civil tud majd legalább projektjei finanszírozásakor „céges fejjel” is gondolkozni. De ez csak növeli a kihívást, s erôsíti elszántságunkat, hogy felhasználva forrásainkat -melyek legjavát az adományozókkal (magán -és céges alapítványok, cégek, magánadományozók) és a civil szervezetekkel kiépített mind erôsebb kapcsolatok, partnerségek jelentik-, a lehetô legtöbbet és leghatékonyabban cselekedjünk a szektorok közötti párbeszéd és együttmûködések kialakításáért. Nem tudunk a támogatók helyett forrásokkal szolgálni, s nem tudunk a civilek helyett okos és hasznos projektekkel elôállni, ezek adományozók és adományozottak feladatai. Egy kerettel azonban tudunk szolgálni, melynek segítségével általában (s tevékenységi körünk bôvülésével egyre konkrétabban is) egymásra találhatnak a szektorok, s kölcsönösen segíthetik egymást. Kölcsönösen, hiszen míg az adományozott meg tudja valósítani az elképzelését a támogatás révén, addig a magánalapítvány beteljesíti a misszióját, a cég pedig erôsíti munkavállalói lojalitását, fogyasztói elkötelezettségét, ha „társadalmilag felelôs” vállalat hírében áll. Híd szerepet kíván tehát betölteni a Magyar Adományozói Fórum. Hogy ezt sikerrel tehesse, ahhoz szükséges az érintett felek tevékeny hozzájárulása, van mikor források, van, mikor ötletek és van, mikor szakmai együttgondolkodás formájában. Ez utóbbihoz kíván segítséget nyújtani a most útjára induló hírlevelünk is. Bátran tegye hozzá ki-ki tudását, tapasztalatát és véleményét egy reményeink szerint termékeny, s a felelôs adományozást elôsegítô szakmai diskurzushoz.
dr. Molnár Klára igazgató
2
MAGYAR ADOMÁNYOZÓI FÓRUM A MAF államtól és pártoktól független adományozókat (vállalat, non-profit szervezet) valamint a filantrópia mellett elkötelezett magánszemélyeket tömörítô, egyesületi formában mûködô szakmai ernyôszervezet. A Magyar Adományozói Fórum célja a felelôs adományozás minél szélesebb körû elterjesztése Magyarországon. A MAF kiemelkedôen fontosnak tartja a hatékony, kettô és három oldalú (vállalati-civil-állami) együttmûködések ösztönzését, a vállatok közösségi kapcsolatainak erôsítését, továbbá az adományozók számára szakmai párbeszéd fórum megteremtését. A MAF célkitûzéseit az alábbi eszközökkel kívánja elôsegíteni: • • • •
adományozók részére fejlesztô szolgáltatások nyújtása az adományozást elôsegítô pénzügyi, jogszabályi és média környezet kialakításában való közremûködés nemzetközi és hazai adományozási modellek, jó gyakorlatok bemutatása az adományozást népszerûsítô kampányok, események szervezése.
Az adományozókat a felsorolt szolgáltatásokkal segítjük a jövôben: • • • • • •
adományozói stratégia kialakításához tanácsadás adományi programok lebonyolításához kapcsolódó tanácsadás partneri kapcsolatok kialakítása tréningek, workshopok szervezése tapasztalatcsere céljából kiadványok és hírlevelek készítése szakmai párbeszéd elôsegítése - „fórum-jelleg”
Az idén az alábbi projektek kaptak kiemelkedô hangsúlyt: • • • • •
Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó díj 2007 az adományozás adójogi vonatkozásait összegzô kiadvány médiamonitor az adományozásról esettanulmány-gyûjtemény a minta értékû vállalati-civil együttmûködések körébôl hazai és külföldi adományozási modellek bemutatása
3
NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁSUNK Missziónk, vagyis az adományozói kultúra fejlesztése és a felelôs adományozási gyakorlat erôsítése érdekében nemcsak idehaza, hanem nemzetközi szinten is aktív párbeszédre és együttmûködésre törekszik szervezetünk. Kiterjedt kapcsolatrendszerünk van más adományozókat tömörítô szervezetekkel Angliától Spanyolországon és Finnországon át egészen Oroszországig. Tagjai vagyunk egyfelôl az összeurópai szintû szakmai hálózatnak (DAFNE), melyben immár majd húsz szervezet mûködik együtt, illetve szintén részesei vagyunk a CEENERGI hálózatnak, mely a Közép - és Kelet európai adományozói fórumok szoros együttmûködése. A két hálózat munkájában (melybôl a CEENERGI minden tagja egyben tagja a DAFNE-nak is) két fô cél okán veszünk részt: egyfelôl kölcsönös tapasztalat- és információcsere keretében segítjük egymás munkáját, átadva a legjobb gyakorlatokat, módszereket, kutatási eredményeket; másfelôl közös stratégiafejlesztéssel is foglalkozunk annak érdekében, hogy a lehetô leghatékonyabban járulhassunk hozzá európai szinten is az adományozási kultúra erôsítéséhez, s ami ehhez elengedhetetlen, az adományozás közgondolkodásba és a médiába való fokozottabb beemeléséhez.
DAFNE A DAFNE (Donors and Foundations' Network in Europe) hálózat az egyes európai országok adományozóit tömörítô szervezetek együttmûködése, melynek célja a filantrópia minél szélesebb körû elterjesztése és népszerûsítése. www.dafne-online.eu A DAFNE hálózat tagszervezetei • • • • • • • • • •
Asociación Española de Fundaciones Association of Charitable Foundations Association of German Foundations Association of Foundations in The Netherlands Council of Finnish Foundations French Foundation Centre Network of Belgian Foundation Philanthropy Ireland Portuguese Foundation Centre Swiss Foundations
valamint a CEENERGI hálózat tagjai
CEENERGI A CEENERGI hálózat a Közép- és Kelet-európai országok adományozói fórumainak együttmûködése, melynek célja: • a felelôs vállalati adományozás népszerûsítése, a vállalatok stratégia mentén való adományozási gyakorlatának fejlesztése • a vállalati adományozás átláthatóságának elôsegítése • a cégek, valamint a helyi közösségek mind szorosabb és hatékonyabb együttmûködésének ösztönönzése • jól bevált, minta értékû adományozási modellek és jó gyakorlatok bemutatása és terjesztése
4
A CEENERGI hálózat tagjai • • • • • • • •
CEENERGI CEENERGI CEENERGI CEENERGI CEENERGI CEENERGI CEENERGI CEENERGI
Bulgária - Bolgár Adományozói Fórum / www.dfbulgaria.org Csehország - Cseh Adományozói Fórum / www.donorsforum.cz Lengyelország - Lengyel Adományozói Fórum / www.forumdarczyncow.pl Magyarország - Magyar Adományozói Fórum / www.donorsforum.hu Oroszország - Orosz Adományozói Fórum / www.donorsforum.ru Románia - Román Adományozói Fórum / www.donorsforum.ro Szlovákia - Szlovák Adományozói Fórum / www.donorsforum.sk Ukrajna - Ukrán Adományozói Fórum / www.donorsforum.org.ua
Miért az Adományozói Fórumokból áll a CEENERGI? Az egyes Adományozói Fórumok, mint az egyes országok adományozóit tömörítô független szervezetek azért ideális partnerek a CEENERGI hálózat programjainak megvalósítása során, mert hazájukban: • a civil szektorról kiterjedt tudással rendelkeznek • kiemelkedô szerepet játszanak az adományozást elôsegítô környezet alakításában • hozzájárulnak a felelôs adományozói ismeretek és gyakorlatok elterjesztéséhez • általánosságban népszerûsítik az adományozást • hidat teremtenek a magán, valamint a vállalati adományozók között Mit nyújt a CEENERGI? A CEENERGI hálózatban országonként összefogjuk a felelôs vállalati adományozókat. A vállalati adományozást népszerûsítô konferenciák, események szervezésével és díjak (pl. Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó Díj / Top Corporate Philanthropist Award) odaítélésével kívánjuk serkenteni az üzleti szektor adományozási kedvét. Az üzleti szektor szereplôivel különbözô programokon dolgozunk együtt, országonként üzleti adományozói klubokat hozunk létre, valamint erôsítjük a vállalati adományozók média-megjelenését. Különbözô szolgáltatásokat nyújtunk a cégek számára úgy, mint konzultációk, elemzések, kutatások, adományozási stratégia kialakításához történô tanácsadás, képzések, hírlevél. Jelenleg a CEENERGI hálózat programjai Magyarországon • Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó Díj • Médiamonitor A CEENERGI hálózat támogatói • Charles Stuart Mott Foundation / www.mott.org • Trust for Civil Society in Central & Eastern Europe / www.ceetrust.org
5
KUTATÁSI TAPASZTALATOK
Meghaladja az 1 milliárd forintot a Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó 2007 nyertesének adománya – Díjátadás október 18-án. Összesen 4,9 milliárd forintot fordított adományozásra az a 37 cég, amely részt vett a Magyar Adományozói Fórum (MAF) megbízásából készített kutatásban. Az összértékben legtöbbet adó vállalat több mint 1,3 milliárd forintot adományozott 2006-ban. A MAF idén második alkalommal készíti el a vállalatok adományozói listáját, s adja át több kategóriában a Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó díjat. A Capital Research Piackutató Intézet a MAF együttmûködô partnereként 287 vállalatot keresett és kérdezett meg adományozási szokásairól. Az idei minta alapjául az elmúlt 3 évben a legnagyobb nettó árbevétel alapján -pénzügyi szektor esetében nyereség- összeállított és nyilvánosságra hozott listák elsô 200 helyén szereplô Magyarországon mûködô vállalatok szolgáltak. 2006-ban a 214 megkeresett cégbôl 23, míg 2007-ben a 287 megkeresett cégbôl 45 válaszolt a kérdésekre. Közülük 37-en szolgáltattak érdemi adatot is arról, hogy 2006-ban mekkora összeget fordítottak adományozásra. A többiek a kérdôívben ezt a részt nem töltötték ki. A 37 érdemi válasszal szolgáló cég az elôzô lezárt évben (2006) összességében több mint 4,9 milliárd forintot költött adományozásra, ennek tizedét, körülbelül fél milliárd forintot az állami tulajdonban lévô cégek adományai teszik ki. A cégek rangsorát vezetô vállalat adománya meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Az adományozók továbbra is a pénzbeli adományi formát használják a legnagyobb mértékben, a cégek által adott összes adomány közel kilenctizedét ekképpen nyújtották 2006-ban. A természetbeni adományok értékének aránya idén az összes adomány 5, míg az idôbeli vagy szolgáltatáson keresztüli támogatások aránya az összes adomány 2%-át tette ki. A vállalatok beszámolói alapján az adományozások elbírálásának legfontosabb szempontja – a válaszoló cégek 70%-a szerint –, hogy a támogatási kérelem egybeessen a cég által támogatott területtel. Lényegesnek ítélték továbbá, hogy a támogatandó szervezet a jogi, pénzügyi, adminisztratív feltételeknek megfeleljen, szakmailag megbízható legyen, és hogy célcsoportja egybeessen a vállalat célcsoportjával. Nem elhanyagolható az adott ügy társadalmi támogatottsága sem. A válaszadást megtagadók körülbelül ötöde hivatkozott arra, hasonlóan a tavalyi adatokhoz, hogy cégük nem költ jótékonykodásra, és nem adományoz egyáltalán. Többen említették, hogy jelenleg kialakítás alatt van a cég stratégiája a társadalmi felelôsségvállalást illetôen. Míg tavaly a válaszadók több mint kétötöde mondta, hogy az adományozási adatok nem publikusak, idén mindössze 6%-a hivatkozott erre. Továbbra is megállapítható, hogy a magyarországi vállalatok többségében nincs igazán felelôse az adományozás kérdésének és sok vállalkozásban a céges adományozások pontos, összegszerû követése sem megoldott. A kutatást követôen a Magyar Adományozói Fórum összeállította a vállalatok adományozói listáját, amelyet a Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó 2007 díjkiosztó ünnepségen (október 18, 17 óra, Marriott Hotel) hoz nyilvánosságra. A rendezvényen több kategóriában ad át díjat a MAF az adományozásban élenjáró cégeknek.
6
I.
2006-ban összértékben a legtöbb adományt nyújtó vállalat” ”
II.
2006-ban az adózás elôtti eredmény százalékos arányában mérve a legtöbb adományt nyújtó ” vállalat”
III.
2006-ban a nettó árbevétel százalékos arányában mérve a legtöbb adományt nyújtó vállalat” ”
IV.
2006-ban az elôzô évhez képest az adományozásra fordított összeget legnagyobb mértékben ” növelô vállat”
Különdíjban részesül a 2006-ban az összértékben a legtöbb adományt nyújtó állami vállalat” ” Az adományozói lista összeállításának, valamint a Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozói díj átadásának célja, hogy a vállalatok adományozói tevékenységének bemutatásával, elismerésével és a lehetô legszélesebb körû publikálásával hozzájáruljon az üzleti szektor társadalmi szerepvállalásának erôsítéséhez.
7
LÉPÉSRÔL–LÉPÉSRE I. PAVLÍNA KALOUSOVÁVAL, A CSEH ADOMÁNYOZÓI FÓRUM IGAZGATÓJÁVAL BESZÉLGETTÜNK 2003-ban elsôként adtátok át a Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó díjat. Hogyan fogadták akkor, mi az elmúlt 4 év tapasztalata? A Cseh Adományozói Fórum külföldi, elsôsorban amerikai és angol mintákat alapul véve 2004-ben kifejlesztette a Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó díjat. Közép- és Kelet-Európában elsôként adtuk át, kitaláltuk a nevet és kialakítottuk a módszertant, s az egész struktúrát. Mivel a díj újdonságnak számított, ezért a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásával kapcsolatos terminológiát és a definíciókat is ki kellett munkálnunk. A kezdet nem volt könnyû, hiszen a válaszadás önkéntes volt, s a cégek egy része félt nyilvánosságra hozni adományozásra vonatkozó adataitúj volt ez a megmérettetés, s bizony volt egy bizonyos félelem attól, hogy vajon eleget adtak-e (összehasonlítva a többi céggel). Ma a díj úgy ismert, mint az egyetlen, nem becslésekre, hanem valós gazdasági adatokra alapozott elismerés. Mi a díj célja? A díj célja, hogy évrôl évre nyilvánosan összehasonlítsuk a vállalatok társadalmi szerepvállalását, illetve népszerûsítsük a legkiemelkedôbb teljesítményt nyújtókat. Szándékunk továbbá, hogy a legjobb céges-civil együttmûködéseket is bemutassuk a média segítségével. Ez utóbbi is egy kiváló lehetôség arra, hogy elismerjük a vállalatok adományozói tevékenységét. Elérte-e a díj a célját, alátámasztható-e ez konkrét adatokkal? Mára elértük, hogy a legnagyobb vállalatok partnerek a felmérésben és a díj is széles körben ismert. A legnagyobb 50 adományozót tudjuk listázni, s akár három éves elôrejelzést is tudunk alkotni a cseh vállalati adományozás fejlôdése tekintetében. A legkiemelkedôbb adományozók listájának elkészítése egyfelôl lehetôvé teszi a vállalatoknak, hogy az adományozásuk mértékét megtervezzék a konkurencia adatainak figyelembevételével, másfelôl nem engedi az összadományozás mértékét csökkenni. Mennyire egzakt a felmérés? Mivel önkéntes válaszadás alapján történik a lekérdezés, van-e ellenôrzés? Lehet-e? Hajlanak-e erre a cégek? A kérdôív egyaránt fókuszál a vállalatok üzleti teljesítményére és adományozására, értve ezen a pénzbeli, az idôbeli és a természetbeni adományaikat. Néhány cég már az LBG (London Benchmarking Group) standardjai alapján készíti el beszámolóját, ami lehetôvé teszi a nemzetközi összehasonlítást. Egyébként minden adatot, amelyet a cégek nyújtanak, összevetünk az éves jelentéseikben szereplô számokkal, hiszen a hitelesség és a megbízhatóság a díj legfontosabb jellemzôje. Az egyes országokban a díjjal kapcsolatos felmérés alapja ugyanaz, vagy szabad kezet kapnak az adományozói fórumok? A Cseh Adományozói Fórum mintájára létrejött partnerszervezetek 7 másik országban (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Szlovákia és Ukrajna) végzik el a felmérést s adják át a díjat ugyanazon módszert követve. Nemzeti sajátosságok, s ebbôl fakadó egyedi kategóriák persze vannak, de mint említettem a módszer gerince ugyanaz. Örömteli fejlemény, hogy a cégek Csehország után már Szlovákiában is az LBG standardjait alkalmazzák.
8
Fogékony-e a cseh média a társadalmi szerepvállalás közvetítésére? Úgy fogalmaznék, hogy egyre nyitottabb, amióta mind több és több jó gyakorlatot jelenítünk meg. A hosszú távú üzleti-civil együttmûködések bemutatása, kiegészítve a Cseh Adományozói Fórum és a média mind szorosabb együttmûködésével az üzleti adományozók hitelességének erôsödését eredményezte. A vállalatok társadalmi szerepvállalásának általános népszerûsítése mellett konkrét cégek, konkrét adományozói tevékenységének bemutatására is mind több alkalom kínálkozik. Ötletek, tervek a jövôre nézve? Díjunk kategóriái egyre kifinomultabbak, igyekszünk leképezni a társadalmi szerepvállalás széles palettáját elismeréseinkkel. Célkitûzésünk, hogy mind több vállalat alkalmazza az LBG standardjait, megkönnyítve az összehasonlítást, s erôsítve a vállalatok közötti nemes versenyt.
9
ADOMÁNYOZÓI LISTA SZLOVÁKIÁBAN A Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozói díj alapjául szolgáló lista az egyetlen olyan rangsor Szlovákiában, mely a cégeket a közcélra fordított adományaik mennyisége szerint osztályozza. A Szlovák Adományozói Fórum 2005 óta minden évben átadja a díjat. . A díjhoz kapcsolódó kutatásban minden Szlovákiában mûködô cég részt vehet. Abszolut (legtöbbet adományozó) és relatív (adózás elôtti eredményéhez viszonyítva legtöbbet adományozó) kategóriák mellett az idén díjazták a legnagyobb természetbeni adományozót is. 2007-ben 20 cég vett részt a felmérésben, ôk 2006 folyamán összesen 143,14 millió szlovák koronát, vagyis valamivel több mint 4,21 millió eurót adományoztak.
Összesen (in EUR)
Összesen (in SKK)
Adózás elôtti eredményhez viszonyítva
1 578 059 GYôZTES!
53 654 000
0,1 - 1%
2 Prvá stavebná sporitenˇa (Építôipar) 3 GlaxoSmithKline Slovakia 4 Slovak Telekom
416 866 325 176 307 312
14 173 435 11 055 993 10 448 619
1 - 2% 5% felett 1 - 2%
5 Casinos Slovakia
285 294
9 700 000
5% felett GYôZTES!
Cég
Slovensky´ plynárensky´ priemysel 1 (Gázszolgáltató)
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Západoslovenská energetika (Energetika) 263 441 Tatra banka 235 294 Dexia banka 155 000 Matador 152 941 ABB 94 118 Continental Matador 58 824 50 029 Hornonitrianske bane Prievidza SCA Hygiene Products 42 647 Pivovary Topvar (Sörgyár) 23 559 Provident Financial 19 733 Kronospan 17 886 11 765 Posˇtová banka Bratislavská vodárenská spolocˇnost’ (Vízszolgáltató) 11 088 Sony Slovakia Technology Center 7 054 SCA Hygiene Products Slovakia 529
8 8 5 5 3 2 1 1
957 000 000 000 270 000 200 000 200 000 000 000 701 000 450 000 801 000 670 915 608 134 400 000 377 000 239 846 18 000
0,1 - 1% 0,1 - 1% 1- 2% 0,1 - 1% 0,1 - 1% 5% felett 0,1 - 1% 1 - 2% 0 - 0,1% 0 - 0,1% 0 - 0,1%
Az eredményhirdetésre és a díjátadásra 2007 október 3-án került sor Pozsonyban. A közélet és az üzleti élet kiemelkedô személyiségei idén is részt vettek a rendezvényen. Ami újdonság, s egyben kellemes fejlemény, hogy a média spontán érdeklôdése a díj iránt sokat erôsödött a tavalyi évhez képest.
10
ÜZLETI KLUB A Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó díj odaítélésének alapjául szolgáló kutatás sikerein, valamint a vállalatok visszajelzésein felbuzdulva szervezetünk idén ôsszel megalakítja Üzleti Klubját. Az Üzleti Klub tagjai körébe szeretettel várunk minden olyan, Magyarországon mûködô céget, amely • a társadalmi szerepvállalást tevékenysége integráns részének tekinti • felelôsen viselkedik szûkebb és tágabb, természetes, mesterséges és humán környezete iránt • bízik a vállalati és a civil szektor közötti párbeszéd és együttmûködés lehetôségében • stratégia mentén, átgondoltan és hosszú távon támogat közhaszonnal járó civil kezdeményezéseket. Az Üzleti Klub a MAF azon platformja, mely • népszerûsíti a felelôs vállalati adományozást, illetve a cégek civil szervezetekkel való együttmûködését • elôsegíti az adományozók közötti információ- és tapasztalatcserét • szorosan együttmûködik a médiával az adományozás közmegítélésének javításáért • ajánlásokat fogalmaz meg, akciókat és kampányokat szervez, melyek a többi céget is adományozásra, valamint társadalmi szerepvállalásra sarkallják • felméri a céges adományozók igényeit és szükségleteit • etikai kódexet készít és adományozói standard-eket dolgoz ki • bemutatja a „jó gyakorlatokat” • fellép az adományozás adójogi környezetének kedvezô irányú megváltoztatásáért. A Magyar Adományozói Fórum arra törekszik, hogy az Üzleti Klub tagjainak presztízst és rangot jelentsen, hogy olyan cégek társaságához tartoznak, amelyek hosszú távon és felelôsségteljesen mûködnek együtt a civil szektorral a társadalmi problémák megoldásában.
11
HÍREK TÖBBET IS ADNÁNAK, HA TUDNÁK ANNAK KONKRÉT EREDMÉNYÉT A vagyonos emberek készek lennének többet adakozni, ha megfelelô tanácsadókat találnának – derül ki egy brit vagyonkezelô cég tanulmányából. A megkérdezett elégedetlennek ítélik a jótékonyság területén a bankárok és a pénzügyi szakértôk tanácsadásának színvonalát. A megkérdezett adományozók legfôképpen azt nehezményezik, hogy a tanácsadók nem tudják megmondani, milyen konkrét hatást ér el az adomány. Az adományozók többségének konkrét elképzelése van arról, milyen társadalmi, egészségügyi, kulturális célokat szeretnének támogatni. Azt azonban nem tudják hogy pontosan melyik civilszervezetnek, alapítványnak adjanak pénzt. Ezért lenne szükség jól felkészült, független tanácsadókra, akiktôl egyébként a milliomosok többsége nem sajnálná a pénzt. Forrás vg.hu
ELKÉSZÜLT A K&H 2006-OS FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉSE Az idén elsô alkalommal állította össze a K&H fenntarthatósági jelentését. A beszámoló ismerteti azokat a fô irányelveket, melyek mentén a pénzintézet társadalmi szerepvállalása szervezôdik. A külsô környezet tekintetében olyan, a fenntartható fejlôdésben fontos szerepet játszó területekre koncentrál a K&H, mint a környezetvédelem, a gyermekgyógyászat, a fogyatékkal élôk segítése, a kultúra és a sport. A környezetvédelem terén a pénzintézet környezettudatos magatartásával szeretne példát mutatni. A jövôben is elsôdleges célnak tekinti a természeti erôforrások kíméletes hasznosítását, ezért több újítást vezettek be az energiagazdálkodás terén is. A K&H 2004 óta folyamatosan mûködteti a K&H gyógyvarázs elnevezésû átfogó gyermek-egészségügyi támogatási programot, valamint a gyermek-egészségügy mellett a fogyatékkal élôkre is kiemelten odafigyel a K&H. 2006-ban, a hazai pénzintézetek között elsôként, a látásukban korlátozott ügyfelei számára országszerte 263 db készpénzautomatáját látta el a beszélô pénzkiadó automata kiegészítô funkcióval. A 2006-os akadálymentesítés program eredményeként a mozgásukban korlátozott ügyfelek már a legtöbb K&H fiókot gond nélkül megközelíthetik, a fennmaradt fiókok mentesítése pedig folyamatosan folyik. A K&H Európa legnagyobb kulturális fesztiváljának egyik fôszponzorává lépett elô. A K&H a sportnak is elkötelezett hive. Több esemény a pénzintézet nevéhez kötûdik. Az egészséges életmódra nevelés mellett a professzionális sportteljesítmények elérését is segíti a K&H. A pénzintézet a Magyar Olimpiai Csapat arany fokozatú, a Magyar Paralimpiai Csapatnak pedig gyémánt fokozatú fôtámogatója.
KPMG PIACTÉR A KPMG novemberben rendezi az elsô hazai Piactér eseményt. A Magyarországon most bevezetni kívánt, az üzleti és a non-profit szektor együttmûködésére kidolgozott modell lehetôséget biztosít a szervezetek találkozására, és a két szektor együttmûködésének kiépítésére. A Piactér olyan tôzsde, ahol a társadalmi projektek kereslete és kínálata találkozik. Egy dinamikus, mozgalmas rendezvény, ami a partnerek konkrét szükségletein alapszik. A koncepció lényege, hogy konkrét igények találkoznak a felajánlásokkal és a megállapodások eredményeképpen termékek és szolgáltatások cserélnek gazdát. A Piactéren konkrét projektekrôl állapodhatnak meg cégek és civil szervezetek, mint például szakmai támogatásról, közösségépítô programokról, munkavállalói önkéntességrôl; anyagi vagy tárgyi adományozásról; a vállalatok új kapcsolatokat alakíthatnak ki a non-profit szektor képviselôivel; a kialakult együttmûködések szerves részét képezhetik az adott cég társadalmi felelôsségvállalási politikájának. Bôvebb információ: http://www.kpmg.hu/index.thtml/en/about/cr_hungary/marketplace/
12
„LÉPÉSRÔL-LÉPÉSRE” II. NIZÁK PÉTER A HAZAI ADOMÁNYOZÓI KULTÚRÁRÓL Milyennek ítéli a magyar adományozó kultúrát? Melyek az erôsségei és a gyengeségei? Azt gondolom, az adományozói kultúra kialakulóban van. Vannak mérhetô, és mindenki által érzékelhetô negatív paraméterek, például a közbizalom és a társadalmi szolidaritás alacsony szintje, ez értelemszerûen nem kedvez az adományozói kultúrának. Kialakulóban van ugyanakkor egy olyan réteg, akiknek már van mibôl adományozniuk. Nagyon sok jó példát találhatunk, a nagy cégek és a tehetôsebb magánszemélyek számos alapot, díjat hoztak létre, amelyek országos figyelmet érdemelnek, de helyben is nagyon jellemzô, hogy a cégek helyi ügyeket, civil kezdeményezéseket támogatnak. A nemzetközi cégek belépése egyébként jelentôsen erôsítette az adományozói kultúra kialakulásának folyamatát itthon. Az adományozás tehát abszolút jelen van, formálódik, nagyon sok tényezô befolyásolja. Azt azonban hozzátenném, hogy annak megfogalmazása, mi is az adományozói kultúra, vagy hogyan kell minôségileg, professzionálisan megszervezni, lebonyolítani az adományozást, nem igazán van napirenden. Maga az adományozás azonban igen. Milyen területen lenne a leginkább szükség a beavatkozásra annak érdekében, hogy az adományozói kultúra fejlôdjön. Kik és hogyan katalizálhatnák ezt? Elengedhetetlen, hogy a civil szektor, illetve bizonyos területei az államtól függetlenül tudjanak mûködni. Megfigyelhetô, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyeket az üzleti vagy magánadományozók nem nagyon támogatnak még, például jogvédô szervezeteket, vagy az állam kontrollját biztosító szervezeteket. Ezek a területek nem annyira vonzóak az adományozók számára, pedig úgy gondolom autentikusabb, ha a magánszektorból jön erre a támogatás nem az államtól. Most ezekre a területekre még mindig a nyugat európai és amerikai magánszektorból érkezi a támogatás, ez nyilván nem tartható a végtelenségig. Azt gondolom, erôsödô tendencia lesz az, hogy egyre inkább kialakul a vállalatok és a magánszemélyek jól látható, professzionális elemekre épülô adományozási kultúrája. Fontos ugyanakkor, hogy a civil szervezetek oldaláról is alakuljon ki a régiónkban, országunkban adekvát forrásszerzési tevékenység. Sajnos nem sikerült áttörést elérni az elmúlt években abban, hogy a civil és az üzleti szektor között igazi párbeszéd alakuljon ki. Azt várom, hogy ez erôsödik, hiszen szerintem abban, hogy Magyarországon kialakuljon a társadalmilag elfogadott adományozási kultúra, mindenképpen az üzleti szervezetek együttmûködése szükséges, ezt nekik kell kialakítaniuk, elfogadniuk. Kritikus pont, hogy hogyan lesz ez az üzleti szektoron belül elfogadott dolog. Ez nagy kihívás, de úgy érzem, ezen a területen nagyok a lehetôségek. Szerintem egy kis türelem kell ahhoz, hogy a jó példák beépüljenek a magyar közéletbe és a közvélemény számára, valamint az üzleti szektor számára is triviális legyen, hogy például egy jól menô cégnek legyen ilyen típusú tevékenysége is. Vagyis idô kérdése is a változás ezen a területen, de mi még? Azért nem vagyok pesszimista, mert a rendszerváltás után újra kellett építeni az adományozási kultúrát. Szerintem az azóta eltelt idô nem volt elég arra, hogy azok, akik most elsô generációs üzletemberként, cégekként megerôsödtek, kialakítsák ezt. Nyilvánvalóan a cég megerûsítése és elfogadtatása volt az elsôdleges szempont, nem az adományozás. Szerintem arra nagyon jó esély van, hogy a második, harmadik generáció már erre is figyel. Ez része lesz a kultúránknak. Ez is oka annak, hogy amíg Nyugat- Európában vagy Amerikában jól fejlett az adományozás intézményrendszere és kultúrája, addig ránk még sok feladat vár? Látnunk kell, hogy a probléma nem csak Magyarországra jellemzô. Szerintem van ennek egy nagyon egyszerû ma-
13
gyarázata, amit nehéz elválasztani a társadalmi változásoktól. Nyugat-Európában, Amerikában olyan szervezetek, magánalapítványok céges adományozási csatornák mûködnek, amelyek több generáción át akár 50 éve, vagy még régebb óta ott vannak. Ott volt idô arra, hogy ez a kultúra kialakuljon és volt ideje a társadalomnak arra, hogy ezt elfogadja és beépüljön a mindennapi életükbe. Felgyorsíthatják-e a folyamatot, ha átveszünk bizonyos jól bevált módszereket? Óvatosan kezelném ezt a kérdést, ugyanis az is nyilvánvalóvá vált az elmúlt években, hogy sok amerikai vagy nyugat európai modell egyszerûen nem mûködik nálunk. A forrásszervezést tekintve ott van például a közvetlen megkeresés, vagy direct mail, ami máshol eredményes, kimutatható százalék válaszol a megkeresésekre. Ez Magyarországon nem jellemzô, a válaszolási arány mínusz egy százalék... Vannak ugyanakkor világtrendek, a demokratikus berendezkedés, a globalizáció, de sohasem szabad elfelejteni, hogy mindig vannak olyan specifikumok, amelyek csak az adott régióban, országban értelmezhetôk. Az könnyû lenne, hogy csak lemásoljuk, vagy követjük a nyugat európai vagy amerikai mintát, de szerintem a kihívás az, hogy kitaláljuk, hogyan is mûködhet ez Magyarországon. Én a pozitív forgatókönyvben gondolkodom, azaz azt hiszem rövid idôn belül kirajzolódik, melyek is lesznek a térségre, országunkra jellemzô adományozási szokások, illetve a másik oldalról a forrásszervezési technikák. Mennyire tekinthetjük minôségileg megfelelônek az adományozást? Jól adunk? Ha adományozásról beszélünk, akkor érdemes a fogalmat valamiképpen strukturálni. A felmérésekbôl kiderül, hogy az adományozók nem stratégiák mentén, hanem még nagyrészt ad hoc jelleggel adományoznak, pedig ez mindkét fél számára bizonytalansággal, hátrányokkal jár. Arra gondolok, hogy aki adományoz annak érdemes átgondolnia, mit szeretne támogatni, mi a célrendszere, mi az elérni kívánt hatás. Vagyis világos legyen a cél és kívülrôl jól látható legyen, hogy ezt hogyan próbálja elérni az adományozó. A végén mindenképpen szükséges a visszacsatolás, monitorozás. Az adományozás folyamatát szerintem átláthatóságnak, professzionalizmusnak kell jellemeznie, fennáll a veszélye ugyanis, hogy ennek hiányában nem értik az emberek, mi miért és hogyan történik, és ez felkeltheti a bizalmatlanságot. Ezért lehet az, hogy nem látják egyértelmûen pozitív dolognak az adományozást. Vagyis ahhoz, hogy az adományozói kultúra fejlôdjön egy társadalmi szemléletváltásra is szükség van. Vagyis nem megfelelô az adományozás társadalmi megítélése? Érdekes dolog szerintem, hogy a különbözô kutatások jobb képet mutatnak az adományozásról, mint amilyen a közhangulat ezzel kapcsolatban. A médiából sem jön elég pozitív visszajelzés az adományozásról. Fôként csak a rossz hírekrôl hallunk, a jó példa kevés publicitást kap. Sokszor azok, akik adományoznak, sem merik ezt teljes mellszélességgel felvállalni. Az átalakulás éveit éljük. Az adományozás még mindig nem teljesen elfogadott, legitim dolog, én úgy érzem. Hozzáteszem, nem aggódom nagyon, mint korábban mondtam, ez természetes folyamat. A Soros Alapítvány alapító tagja volt szervezetünknek. Mi motivált ebben Benneteket? Tény, hogy a Soros Alapítvány az elmúlt húsz évben a legnagyobb nem állami adományozó szervezet volt Magyarországon, így az adományozási kultúra láthatóvá válásához, kialakulásához magával a létével is nagyban hozzájárult. Az alapítvány azért is volt aktív a Magyar Adományozói Fórum létrehozásában, mert ezen a területen még sok a megoldandó probléma, érzékelhetô, hogy számos olyan kihívást találunk, melyen még kell és érdemes is dolgozni.
Nizák Péter a Magyar Soros Alapítvány igazgatója. 1989-ben az ELTE ÁITFK-n, 1993-ban pedig az ELTE BTK-n szerzett diplomát. 1992-tol a Független Ökológiai Központ (FÖK) munkatársa, 1996-tól a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) képzési majd ügyvezetô igazgatója, 2002-tôl a Civil Társadalom Fejlôdéséért Alapítvány (CTF) munkatársa. Az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében PhDhallgató. Szakmai publikációinak fô tárgya a demokráciafejlesztés, a nonprofit fejlesztési programok és a részvételi demokrácia.
14
RENDEZVÉNYEK CSR HUNGARY 2007 A társadalmi felelôsségvállalásról rendez konferenciát a Business Class – együttmûködve szervezetünkkel és a Menedzserek Országos Szövetségével – október 18-án, Budapesten. A CSR Hungary 2007 - CR - monopoly lépésrôl lépésre címû rendezvényen immár második alkalommal találkoznak a téma hazai és külföldi szakemberei. Az elôadók között lesz Pavlína Kalousová a Cseh Adományozói Fórum igazgatója. A Magyar Adományozói Fórum a konferencia keretében adja át a Legkiemelkedôbb Üzleti Adományozó díjat. Bôvebben: www.csrhungary.eu
II. MAGYAR ADOMÁNYSZERVEZÉSI KONFERENCIA Adományszervezési konferenciát rendez a Civil Társadalom Fejlôdéséért Alapítvány október 30–31-én. A kétnapos rendezvényen a tavalyinál is gazdagabb témakínálattal várják az érdeklôdôket. A Magyar Adományozói Fórum a konferencia szakmai partnere. A Magyar Adományozói Fórum Céges adományszervezés- csak semmi kamu címmel tart workshopot, amelyre olyan szakembereket vár, akik vállalatuknál aktívan részt vesznek a társadalmi szerepvállalás erôsítésében. A konferencián idén újdonság a gyakorlati mûhely, vagy masterclass, ami egy-egy témában, a maximum 15 fôs csoportokban arra ad lehetôséget a résztvevôknek, hogy konkrét feladatokon dolgozva, a gyakorlatban is elsajátítsák a kiválasztott technika fortélyait. A szervezôk ígérete szerint a tapasztalt adományszervezôk is lehetôséget kapnanak új, általuk még nem ismert technikák elemzésére, bevezetésük feltételeinek megismerésére Bôvebb információ: www.ctf.hu
EURÓPAI KONFERENCIA A TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSRÓL Konferenciát szervez az EVPA október 25-én Madridban. A rendezvény minden olyan érdeklôdô elôtt nyitott, aki elkötelezett az üzleti szféra társadalmi szerepvállalása iránt. Az EVPA (European Venture Philanthropy Association) minden évben megrendezi azt a konferenciát, amelyre cégeket, céges és adományozó alapítványokat várnak. Az idei rendezvényen több mint 300 résztvevôre számít az EVPA. A konferencia célja, az üzleti szektor társadalmi szerepvállalásának erôsítése, a jótékonyság hatékonyságának növelése. Bôvebben: www.evpa.eu.com
15 MAGYAR ADOMÁNYOZÓI FÓRUM • 1056Budapest, Szerb utca 17–19. Telefon: 4113500, fax: 4113515 • www.donorsforum.hu
