Európai Parlament 2014-2019
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
18.2.2016
MUNKADOKUMENTUM a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság Előadó: Vicky Ford
DT\1086963HU.doc
HU
PE577.045v01-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
1.
Bevezetés
Ez a dokumentum egy vitaanyag, amelynek segítségével az előadó módosítástervezeteket készíthet a Bizottság javaslatához. Fontos elismerni, hogy az EU-ban a tűzfegyver-tulajdonosok túlnyomó többsége nem jelent veszélyt a társadalomra. Az 1991. évi irányelvet csak a szükséges mértékben, arányosan és célzottan szabad módosítani. A hatásvizsgálat hiánya problematikus, mivel nem világos, milyen problémák kerültek azonosításra, és hogy mi támasztja alá, hogy mi a megoldásuk legjobb módja. Bár nem jellemző, hogy bűnözők és terroristák törvényesen szerzett tűzfegyvereket használnának, jegyeztek fel ilyen eseteket. Például a Charlie Hebdo elleni párizsi támadás során használt egyik tűzfegyvertípust törvényesen vásárolták meg az egyik tagállamban azt követően, hogy a fegyvert vaktöltényes akusztikus tűzfegyverré alakították át, amihez az érintett tagállam akkor hatályos jogszabályai szerint nem volt szükség engedélyre (ezeket a jogszabályokat nemrég módosították). A fegyvert később visszaalakították tilalom alá eső éles tűzfegyverré. Egyértelmű, hogy sok érdekelt felet aggodalommal tölt el, hogy a javaslat egyes részei nem teljesen világosak, és az, hogy milyen következményei lehetnek a törvényes fegyvertartókra nézve. Ezért az irányelvet érintő bármilyen módosításnak megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a bizonyos típusú tűzfegyverek birtoklásához való jog biztosítása és a fennálló kockázattal arányos korlátozó intézkedések között. Ennek a megközelítésnek különböző formákban kell megnyilvánulnia. A pontosabb kritériumok az alkalmazandó ellenőrzések tisztázása és a nemzeti különbségek csökkentése révén hozzájárulhatnának a szabad mozgáshoz. Azáltal, ha sikerül egyértelművé tenni a követelményeket, például az engedélyezésre, a biztonságos tárolásra és a múzeumokra vonatkozóan, a szükséges mértékig közelíteni lehetne az egyes tagállamokban érvényes biztonsági követelményeket, az egyes nemzeti jogok közötti eltérések csökkentésével növelni lehetne a bizalmat, mindez pedig megkönnyíthetné a törvényesen tartott tűzfegyverek szabad mozgását. A fentiek eredményeképpen csökkenteni lehetne annak kockázatát, hogy törvényesen szerzett tűzfegyvereket a feketepiacra adjanak el. A Bizottság azonban az irányelv felülvizsgálatának megkezdésével azonos napon elfogadott egy, a hatástalanításról szóló rendeletet. Az érdekeltek számos tagállamban aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az új rendelet megnehezítheti a bűnüldöző hatóságok számára annak megállapítását, hogy egy tűzfegyvert megfelelő módon hatástalanítottak-e. Az előadó a következő kérdésekben kéri az Önök véleményét: 2.
Jellemzők kontra kinézet
A javaslat a C kategóriába sorolja a tűzfegyvermásolatokat/-utánzatokat, és a hatástalanított tűzfegyverek folyamatos ellenőrzése mellett foglal állást. Ez (és a B7 kategória A7 kategóriába történő áthelyezésére vonatkozó javaslat) a tárgyakat kinézetük, és nem jellemzőik alapján kezeli. Az irányelv meghatározza és szabályozza, melyek az „alapvető alkotóelemek”. Ez alapul szolgálhat egy, a kinézet helyett a műszaki jellemzőkön alapuló megközelítéshez. PE577.045v01-00
HU
2/2
DT\1086963HU.doc
Az előadó a következő kérdésekben szeretné megismerni az Önök véleményét: i.
azon tűzfegyverek kizárása az irányelv hatálya alól, amelyek az A kategóriába tartoznak, és amelyeket a hatástalanításról szóló új rendelet vagy egyéb korábbi hatástalanítási norma alapján hatástalanítottak, és amelyek ennek következtében visszafordíthatatlanul működésképtelenné váltak1 (kivéve azt az esetet, amikor a korábban már regisztrált tűzfegyvert a hatástalanítást követően is benne hagyják a nyilvántartásban, nyomon követés céljából). Ezáltal megszűnne az I. mellékletben javasolt A8 és C6 kategória,
ii. azon tárgyak kizárása az irányelv hatálya alól, amelyek nem tartalmaznak olyan alapvető alkotóelemet, amely tűzfegyverben is használható, iii. az irányelv hatályának megtartása azon tárgyakra vonatkozóan, amelyek tartalmaznak
alapvető alkotóelemet, iv. annak egyértelművé tétele, hogy az alapvető alkotóelemek abba a tűzfegyverkategóriába tartoznak, amelyekre felszerelik vagy fel kívánják szerelni azokat, v. annak egyértelművé tétele, hogy mely alkotóelemek „alapvetőek”, tekintettel a lista további elemekkel (például hangtompítók) történő bővítésére irányuló javaslatra. A fenti megközelítés pontosítaná az 1. cikk jelenlegi szövegét, és a tűzfegyverutánzatokra vonatkozó javaslatot (1h) ki lehetne hagyni. Ez azonban hatással lehet bizonyos tárgyakra, például a légpuskákra és az airsoft fegyverekre, amelyekkel kapcsolatban további tisztázásra lehet szükség. Az előadó várja az Önök javaslatait. 3.
Vaktöltényes fegyverek (riasztó/jelző/tisztelgésre használt/akusztikus)
Mivel bizonyos tagállamok nem hajtották végre megfelelően az irányelvet, különböző problémák jelentkeztek, különösen a visszaalakított vaktöltényes fegyverek használatával kapcsolatban. Az irányelv 2008-ban módosított 1. cikke alapján továbbra is tűzfegyvernek minősül egy vaktöltényes fegyverré alakított tárgy, ha visszaalakítható. Az irányelv arról is rendelkezik, hogy a riasztásra, jelzésre stb. tervezett tárgyakra nem terjed ki az irányelv hatálya, feltéve, hogy „csak a megjelölt célokra használhatók”. Az előadó véleménye szerint ez már lefedi a szóban forgó helyzetet. A Bizottság elsősorban azáltal kívánja egyértelműbbé tenni a szabályozást, hogy három új fogalommeghatározást vezet be, amelyek mindegyike megvitatható, valamint hogy a riasztó/jelző/tisztelgésre használt/akusztikus fegyvereket, továbbá a tűzfegyverutánzatokat a C kategóriába sorolja be, függetlenül azok műszaki jellemzőitől. Az előadó úgy véli, hogy volna ennél egyszerűbb megközelítés is, és várja a véleményeket a következőket illetően: i. 1
a vaktöltényes fegyverré alakított tűzfegyverek megtartása az eredeti kategóriájukban, és
Vö. a lenti 9. pont
DT\1086963HU.doc
3/3
PE577.045v01-00
HU
ii. az eredetileg is vaktöltényesnek gyártott tárgyaknak az irányelv hatályán kívül maradása, amennyiben teljesítik a Bizottság által a megjelölt időpontig meghatározandó követelményeket. Ezen kívül a fenti 2. pontban vázoltaknak megfelelően minden egyéb, alapvető alkotóelemet tartalmazó tárgyat annak a tűzfegyvernek a kategóriájába lehetne sorolni, amelyre az illető alkotóelem felszerelhető. Ezáltal nem lenne szükség a riasztó-, jelző-, tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverek fogalommeghatározásaira. 4.
2. cikk, (2) bekezdés, 6. cikk (engedélyezés), A-B. kategória
A Bizottság a következőkre tesz javaslatot: a B7 kategória áthelyezése az A7 kategóriába; a 6. cikkben szereplő azon kitétel megszüntetése, amely lehetőséget adott a tagállamoknak, hogy különleges esetekben engedélyt adjanak A kategóriájú tűzfegyverek birtoklására; az A kategóriába tartozó összes tűzfegyver megsemmisítésének előírása (kivéve a „fegyverek kulturális és történelmi vonatkozásaival foglalkozó, [...] ilyennek elismert szerveket”, rendkívül korlátozott körülmények között). Noha az A kategóriájú tűzfegyverekre „tiltott”-ként utal, az irányelv jelenlegi szövegezése alapján mind az A, mind a B kategóriába sorolt tűzfegyverek tartása megengedett, feltéve, hogy azt a 6. cikk (A kategória), illetve az 5. és 7. cikk (B kategória) alapján engedélyezték. Ebben az összefüggésben fontos a 2. cikk (2) bekezdése is, amely szerint az irányelv nem vonatkozik a fegyveres erőkre, a rendőrségre stb. Az Európai Parlamentben folytatott vita, valamint a Tanácsban tapasztalható helyzettel kapcsolatos információi alapján az előadó úgy véli, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy az erre vonatkozó javaslatot jóvá fogják hagyni. Az előadó megfontolta azt a lehetőséget is, hogy minden félautomata fegyver az A kategóriába legyen besorolva, hacsak nem tartoznak a B vagy a C kategóriába. Úgy véli azonban, hogy ez a megközelítés kivitelezhetetlen. Az előadó a következő alternatívákat illetően kéri az Önök véleményét: 4.1 visszatérés a hatályos jogszabályhoz; vagy 4.2 az alábbi javaslatokból álló csomag megfontolása: i.
annak egyértelművé tétele a 2. cikk (2) bekezdésében, hogy a „fegyveres erők” kifejezés az érintett tagállam jogszabályai szerinti védelmi erőket jelenti, a parancsnokságuk alá tartozó összes egységgel és emberrel együtt, beleértve, adott esetben, a helyi önkéntes polgárőrséget, a tartalékosokat stb., amennyiben engedélyt kaptak vagy kötelesek A kategóriájú tűzfegyver beszerzésére vagy tartására;
ii. a tagállamok azon jogának fenntartása, hogy különleges esetekben A kategóriájú tűzfegyverek tartására is engedélyt adhassanak, esetleg annak meghatározásával, hogy milyen típusú személyek esetében fontolható meg az engedélyezés (nyílt listán keresztül), illetve a kapcsolódó szigorú követelmények jellegének egy preambulumbekezdésben történő részletes leírásával; PE577.045v01-00
HU
4/4
DT\1086963HU.doc
iii. annak megállapítása, hogy egy tűzfegyver csövének megrövidítése (a könnyebb elrejthetőség céljából) gyártásnak minősül, ami törvénytelen, kivéve, ha engedéllyel rendelkező kereskedő végzi, és iv. a B7 kategória A7 kategóriába való javasolt áthelyezésének elutasítása(mivel a B7 mindenképpen engedélyezést igényel). 4.3 Az A7 kategória alternatív megfogalmazása Az előadó többféle lehetőséget megvizsgált, de még nem talált olyan működőképes alternatívát, amely lehetővé tenné a félautomata tűzfegyverek egy bizonyos típusának azonosítását azok egyedi műszaki jellemzői alapján. Ugyanakkor örömmel fogadja a véleményeket az alábbi szövegváltozatokkal kapcsolatban, amelyek a javaslatban az A7 kategóriára vonatkozó megfogalmazást válthatnák fel: i.
„kifejezetten katonai célú tűzfegyverek és lőszerek” (vö. a 258/2012 rendelet 3. cikkének b) pontja),
ii. „kifejezetten katonai célú, központi gyújtású, félautomata, huzagolt hosszú tűzfegyver”, iii. „automata szerkezetű fegyverekre hasonlító polgári célú félautomata tűzfegyverek, kivéve a vadászati célú vagy sportlövészetre használt tűzfegyvereket, a használatukra jogosult személyek esetében”, iv. „automata szerkezetű fegyverekre hasonlító polgári célú félautomata tűzfegyverek, kivéve a kifejezetten vadászatra vagy sportlövészetre tervezett tűzfegyvereket”, v. „polgári célú félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek eleve úgy készültek vagy felszerelhetők úgy, hogy tüzelési kapacitásuk meghaladja a 6 lőszert újratöltés nélkül, vagy amelyek kialakítása más tekintetben teszi őket alkalmasabbá a harcra, mint a vadászatra”, A fenti megfogalmazások közül néhány meglehetősen tág, így további tisztázást igényelne, hogy mely tűzfegyverek nem tartoznak bele ebbe a körbe, pl. peremgyújtású fegyverek, 22-es kaliberű fegyverek. Az előadó várja a szövegezési javaslatokat. További lehetőség lenne a B7 kategória visszaállítása (elutasítva a javaslat azon pontját, amely áthelyezné azt az A kategóriába), esetleg a B7 kategóriára vonatkozó, engedélyezéssel kapcsolatos magasabb szintű normák szigorítása mellett (pl. lőszer, képzés vagy tárolás). Az előadó ezenkívül szeretné megismerni az Önök véleményét azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségek lennének szigorúbb követelmények bevezetésére bizonyos esetekre (például a nagy kapacitású tölténytárakra) vonatkozóan, lásd alább. 5.
Engedélyezési követelmények
5.1 A javaslat szerint a „fegyverek kulturális és történelmi vonatkozásaival foglalkozó, [...] ilyennek elismert szervek” is az irányelv hatálya alá tartoznak (ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az, aki eddig A kategóriájú tűzfegyvert birtokolt, megtarthassa azt, azzal a feltétellel, hogy hatástalanítja). DT\1086963HU.doc
5/5
PE577.045v01-00
HU
A történelmi fegyvergyűjtemények hatástalanítása rendkívül nagy költségekkel járna és visszafordíthatatlan kárt tenne a történelmi műtárgyakban, a múzeumok számára pedig fontos, hogy gyarapíthassák gyűjteményüket. Az előadó a következő kérdésekben szeretné megismerni az Önök véleményét: i.
a múzeumok helyzetének tisztázása annak érdekében, hogy A kategóriájú tűzfegyvereket tarthassanak, feltéve, hogy azt az illető tagállam engedélyezte, és hogy olyan tárolási intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek elhárítják a közbiztonságot fenyegető veszélyeket,
ii. annak eldöntése, hogy ez az irányelv jelenlegi szövege alapján történjen, amely kizárja az irányelv hatálya alól (az érintett tagállam által elismert) múzeumokat, vagy a 6. cikk alapján. A jelenlegi irányelv használja a „gyűjtő” kifejezést, de nem határozza meg annak fogalmát. A Bizottság azt javasolja, hogy szüntessék meg a rájuk vonatkozó összes mentességet. Az előadó szeretné megismerni az Önök véleményét azzal kapcsolatban, hogy különleges körülmények esetén a tagállamok továbbra is adhassanak-e mentességet a gyűjtők számára, és hogy szükséges-e különbséget tenni az „engedéllyel rendelkező szervezetek” és a „gyűjtők” között. Az előadó szeretné az összes személyre vonatkozóan megismerni az Önök véleményét az alábbiakkal kapcsolatban: iii. a nagy kapacitású tölténytárakra alkalmazott korlátozások (például ha használatukat csak elismert sportlövészeti egyesületek számára tennék lehetővé, azzal a feltétellel, hogy a tárakat az egyesületek őrzik, és más személyek csak az egyesületek felügyelete alatt, azok sportlövőpályáin férhetnek hozzá azokhoz) hozzájárulnának-e a közbiztonsághoz; iv. be kell-e vezetni minimumkövetelményeket a tűzfegyverek biztonságos tárolásával kapcsolatban (ahogyan azt már 20 tagállam megtette), és hogy ezeknek a tárolási követelményeknek a tűzfegyver jelentette kockázat vagy veszély szintjéhez kell-e igazodniuk. 5.2 A javaslat értelmében az 5. cikk úgy módosul, hogy megtiltja, hogy 18 év alatti személyek öröklés vagy ajándékozás útján szerezzenek tűzfegyvert (a vásárlás útján történő fegyverszerzés már eddig is tiltott volt). Az előadó szeretné megismerni az Önök véleményét azzal kapcsolatban, hogy fenn kell-e tartani a 18 év alatti személyek számára azt a lehetőséget, hogy bármilyen, a vásárlástól eltérő módon tűzfegyvert szerezzenek. Emellett a javaslat „szokásos orvosi vizsgálatokhoz” kötné az engedélyek kiadását vagy megújítását, és öt évben korlátozná az engedély érvényességi idejét. Az előadó szeretné megismerni az Önök véleményét a következőkkel kapcsolatban: i.
érdemes lenne-e felváltani a javaslatban szereplő megoldást egy olyan rendszerrel, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy eldöntsék, hogy rendszeres orvosi és pszichológiai vizsgálatot vagy folyamatos monitorozási rendszert alkalmaznak-e;
PE577.045v01-00
HU
6/6
DT\1086963HU.doc
ii. érdemes lenne-e tisztázni, mi a „szokásos orvosi vizsgálatok” nyelve, vagy inkább el kellene vetni azt, ez utóbbi esetben pedig iii. érdemes lenne-e úgy továbbfejleszteni a 7. cikkben a rendszeres ellenőrzésre vonatkozó követelményt, hogy az a tagállamok számára előírja a folyamatos monitorozás kötelezettségét annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is teljesüljenek azok a feltételek, amelyek alapján az engedélyt megadták. A tagállamoknak a következő szempontokat kellene megfontolniuk a monitorozási rendszert illetően: megfelelő orvosi és pszichológiai alkalmassági tesztek, korlátozott időre szóló engedélyek, főleg a tűzfegyverek bizonyos kategóriái esetén, annak ellenőrzése, hogy az illető személynek továbbra is szüksége van-e arra, hogy tűzfegyvert tartson, illetve hogy továbbra is használja-e azt stb. 6.
Távértékesítés
A javaslat tiltja a távértékesítést, a kereskedők és a közvetítők közötti kereskedelmet kivéve. Az előadó a következő megközelítéssel kapcsolatban várja az Önök véleményét: A távértékesítés használatának engedélyezése, ugyanakkor annak az előírása, hogy az átadásátvétel olyan körülmények között (például a kereskedő üzlethelyiségeiben, a helyi rendőrőrsön vagy -kapitányságon, vagy a tagállam jogszabályai által engedélyezett egyéb szervnél) történjen, amelyek lehetővé teszik a vásárló személyazonosságának, valamint annak az ellenőrzését, hogy a vásárló rendelkezik-e fegyvertartási engedéllyel. Ez összhangban lenne a 11. cikkel, amely különbséget tesz a csomagküldő kereskedelem során történő eladás és a tűzfegyver ezt követő átadása között. Az előadó várja a távoli területekre vonatkozó javaslatokat is. 7.
Lőszer
Az előadó szeretné megismerni az Önök véleményét a következőkkel kapcsolatban: i.
lehetővé kell-e tenni a kereskedők és közvetítők számára, hogy visszautasítsák a gyanús tranzakciókat (pl. amelyek a magánjellegű használathoz képest szokatlan mennyiségre vonatkoznak), és kötelezővé kell-e tenni az ilyen tranzakcióra irányuló kísérletek bejelentését;
ii. egyértelművé kell-e tenni, hogy kizárólag az adott tűzfegyver(ek)hez tartozó lőszert lehet beszerezni. 8.
Az európai tűzfegyvertartási igazolvány (EFP)
A 2014. decemberi értékelési jelentés kiemel néhány területet, amelyen az EFP működése javításra szorul. Ezek többek között a következők: a tagállamok tüntessék fel az EFP-n a tűzfegyverek számát, tegyék lehetővé az EFP-vel rendelkező személyeknek, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállamban lőszert szerezzenek be, tegyék lehetővé a tagállamok számára, hogy a belépéshez további engedélyezéseket követeljenek meg, valamint az EFP kibocsátásával kapcsolatos, széles skálán mozgó díjak, amelyek nem tükrözik az engedélykérelem feldolgozásának , vagy az EFP-t érintő változások és annak megújítása tényleges költségeit.
DT\1086963HU.doc
7/7
PE577.045v01-00
HU
Az előadó szeretné megismerni az Önök véleményét a fenti témában. 9.
A Bizottság hatástalanítási rendelete
Az előadó javasolja a hatástalanításról szóló rendelet és az irányelv között mutatkozó bizonyos eltérések kezelését, beleértve a rendeletben szereplő nyilvántartási kötelezettség összeegyeztetését az irányelvvel. Emellett az előadó figyelmét felhívták további szempontokra is, például arra, hogy bizonyos hatástalanított tűzfegyvereket gyakorlatilag lehetetlen újra éles fegyverré alakítani, valamint arra, hogy bizonyos hatályos nemzeti hatástalanítási normák és eljárások legalább olyan hatékonyak, mint a rendelet, továbbá arra, hogy ha bizonyos részeket véglegesen összehegesztenek, ahogyan azt a rendelet előírja, még nehezebben lehet megállapítani, hogy a hatástalanításra valóban sor került-e. Az előadó a következő kérdésekben szeretné megismerni az Önök véleményét: i.
a Bizottság kötelezése a rendelet egészének felülvizsgálatára közvetlenül a módosított irányelv elfogadását követően, és
ii. a 10b. cikk alatt lehetőség biztosítása arra, hogy a rendelet hatálybalépése előtt végzett hatástalanításokat is egyenértékűnek ismerjék el, azzal a feltétellel, hogy ezekre olyan elismert alternatív nemzeti hatástalanítási normáknak és eljárásoknak megfelelően került sor, amelyek a működésképtelenség visszafordíthatatlansága tekintetében legalább ugyanolyan eredménnyel járnak.
PE577.045v01-00
HU
8/8
DT\1086963HU.doc
