BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2014. október 20.

Belügyi rendészeti ismeretek

középszint Javítási-értékelési útmutató 1311

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Belügyi rendészeti ismeretek — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Általános tudnivalók Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése

Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: minden válasz 1 pontot ér (a javítókulcsban feltüntetettek szerint). Rossz válasz: 0 pont Hiányzó válasz: 0 pont A javítókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél, stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a Javítási-értékelési útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat „/” jellel választottuk el.) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani az összes válaszelem megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad.

írásbeli vizsga 1311

2/9

2014. október 20.



I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1.

Elérhető pontszám

8 pont

A) nemzetbiztonság, alkotmányos, titkosszolgálati B) közbiztonságon, jogrendnek C) biztonság, társadalom, veszélyektől, 2.

Elérhető pontszám 5 pont A: 3;

3.

B: 1;

G;

I;

5 pont J

Elérhető pontszám 1. hamis,

5.

D: 1; E: 1

Elérhető pontszám A; D;

4.

C: 2 ;

2. hamis,

4 pont 3. hamis,

4. igaz


5 pont

Az arányosság követelménye

6.

III.

A rendőri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége

I.

A rendőrség segítségnyújtási kötelezettsége

V.

Az intézkedési kötelezettség

II.

Titoktartási kötelezettség

IV.


4 pont

védekezési anyag fedezetének állam általi biztosítása, fegyver és egyenruha viselése, segítségnyújtási kötelezettség, közreműködő igénybevétele 7.


6 pont

a) az intézkedés megkezdése előtt, b) "a törvény nevében!", c) jogszabályban erre felhatalmazott hatóságok, d) személyazonosságot, e) a személyazonosságának igazolását megtagadja, f)

fokozott ellenőrzés


3/9

2014. október 20.


8.



5 pont

A) 2. átlagos méretarányú térképek, B) 3. fedett terep, C) 1. alakjuk szerint ábrázolt jelek, D) 2. rögzített szelence, E) 3. átmeneti rendszámtáblák 9.


4 pont

a) Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, b) A véleménynyilvánítás szabadságának joga, c) A gyülekezési jog, d) Az egyesülési jog Megjegyzés: Az a) és a b) válaszok esetében minden, a vizsgázó saját szavaival megfogalmazott, tartalmilag helyes válasz is elfogadható. 10.


5 pont

tiszthelyettesek, zászlósok, tisztek, főtisztek, tábornokok Megjegyzés: Ha a sorrendet a vizsgázó a tiszthelyettesekkel kezdi, 1 pontot kap. A továbbiakban a megoldást páronként kell értékelni. Azokért a párokért adható 1-1 pont, melyeknél a sorrend a következő: tiszthelyettesek – zászlósok; zászlósok – tisztek; tisztek – főtisztek; főtisztek – tábornokok. A HSZT szerinti tisztes állománycsoport beírását is el kell fogadni, de külön pont nem adható érte. 11.

Elérhető pontszám I.

5 pont

gyermekkor

II. tettes (önálló), társtettes, közvetett tettes III. lopás 12.


4 pont

őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, távoltartás


4/9

2014. október 20.



II. A SZÖVEGES, KIFEJFŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: • feladatmegértés, helyes feladatmegoldás, • szaknyelv alkalmazása, • logikus felépítés, • megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat.

1. A feladatmegértés, helyes feladatmegoldás értékelése A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat azonosítása: A diák a megadott témáról, problémáról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? • A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? • Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? • Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? • A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 10 pontból a diák legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet. 8-10 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, az általa leírt megoldás a javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket tartalmazza. A kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. A válaszban minden tanult fogalom helyesen kerül alkalmazásra. 5-7 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. A javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket nagyobb részt tartalmazza.


5/9

2014. október 20.



3-4 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja, de legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1-2 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, és minimum egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak, vagy egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem.

2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelni kell arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult jogi ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni.


6/9

2014. október 20.



4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi, szerkesztési hiba van a szövegben. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a vizsgázó válaszában. 13. Elérhető pontszám

20 pont

Eredetét tekintve civilizációs katasztrófa történt, ezen belül technikai és vegyi jellegű katasztrófa történt a kárterületen. A legnagyobb veszélyt az ammónia, mint mérgező gáz levegőbe jutása jelentette, melynek súlyos egészségkárosító hatása van, ugyanakkor a levegőbe való kerülése az érintett terület nagyságára van kihatással, mert a lakosság széles köre kerülhet érintkezésbe a mérgező anyaggal, ami náluk is rosszullétet, eszméletvesztést, egészségkárosodást okozhat. A veszélyforrás meghatározását követően a terület zárására kell intézkedni, és ezzel együtt meg kell szervezni a személyek kimentését, ennek során az üzem hasonló helyzetekre kidolgozott katasztrófa-terve szerint kell eljárni. A veszélyforrás lokalizálását követően a tartályt izolálni kell, a veszélyeztetett területről az ott dolgozókat haladéktalanul el kell távolítani. Meg kell határoznia a veszélyes anyag összetételét, töménységét, és ennek megfelelően kell meghatározni a kiürítendő terület nagyságát. Ennek során figyelembe kell venni az időjárási körülményeket, első sorban az uralkodó széljárást. A terület kis méretarányú térképe alapján meg kell határozni, hogy a kitelepítés, illetve kimenekítés mely településekre illetve településrészekre terjedjen ki, és a területzárás ellenőrző pontjainak helyét. A forrás szerint 7 km/h sebességű délkeleti szél fújt, a lakosság kimenekítését is 1 km távolságig ebben az irányban kell megkezdeni. Emellett számolni kell a szél irányának változásával is, ezért az üzemtől számított 1 km sugarú körben meg kell határozni azokat a településrészeket, melyeket a katasztrófa érinthet. A méréshez szükség van a térkép tájolására, és a helyszín pontos meghatározására. A tájoláshoz a térkép mellett tájolót vagy iránytűt kell alkalmazni. A pontos mérést a térkép méretaránya segítségével, de akár GPS segítségével is el tudjuk végezni, utóbbi esetén a zárást végrehajtók a megadott GPS koordináták alapján is elfoglalhatják helyüket. El kell végezni lakosság kitelepítését, és a ki és bevezető utakon ellenőrző áteresztő pontokat kell létrehozni / le kell zárni és meg kell akadályozni, hogy a veszélyeztetett területre a mentésben résztvevőkön kívül bárki belépjen. Gondoskodni kell a kitelepített lakosság elhelyezéséről és ellátásáról, különösen a fekvő betegekről, illetve bármilyen okból ellátására szorulókról (gyermekek, idősek, fogyatékkal élők stb.).


7/9

2014. október 20.



A mentést végzőket el kell látni az alábbi egyéni védőeszközökkel: 1. Légzésvédelmi eszközök között: - szűrőbetéttel ellátott gázálarc vagy - oxigénpalackkal ellátott légzőkészülék. 2. Bőrvédő eszközök: - az egész testet fedő saválló ruházat. A terület lezárását, és a lakosság kimenekítését a rendőrségnek kell végrehajtania és biztosítania. Ehhez szükség esetén a kellő szállító kapacitással rendelkező gazdálkodó szervezet erőforrásai is igénybe vehetők. A katasztrófavédelem és a polgári védelem a veszélyforrás meghatározását és a veszélyeztetett terület pontos meghatározását végzi el, ehhez felhasználja a technikai eszközeit is. A kimentett személyek orvosi ellátása érdekében mentő gépkocsikat kell a helyszínre irányítani, és meg kell szervezni a fekvőbetegek egészségügyi intézménybe történő elszállítását is. A kimenekített személyek elhelyezéséről, ellátásról a polgári védelem helyi szervei, valamint civil, karitatív szolgálatok ellátó szervezetek gondoskodnak. Az életmentést követően meg kell kezdeni a műszaki mentést és a kárelhárítást. Mely részben a katasztrófavédelem, részben az üzem szakembereinek a feladata. A kárelhárítást követően kárfelmérést kell végezni, majd a katasztrófát előidéző körülményeket ki kell vizsgálni, ennek keretében szakértői vizsgálatok elvégzésére is sor kerülhet. A katasztrófa körülményeinek elemzését követően a mentés tapasztalatait is vizsgálni kell, szükséges esetben az érvényes katasztrófatervet is módosítani kell.

14. Elérhető pontszám

20 pont

A rendőri intézkedésekkel szemben támasztott alapelvek a következők: szükségesség, jogszerűség, szakszerűség, arányosság, objektivitás, eredményesség biztonságosság A szükségesség követelménye nem jelent mást, mint hogy a rendőr intézkedésre és kényszerítő eszköz alkalmazására csak szükséges esetben kizárólag jogszabály felhatalmazása alapján kerülhet sor. A rendőr intézkedési kötelezettsége jogszabályi rendelkezésen alapul, amelyek vagy konkrét eseteket írnak le, vagy bizonyos esetek és körülmények fennállása esetén írnak elő kötelezettséget. A rendőrségről szóló törvény értelmében a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. Ez lényegében azt jelenti, hogy indokolatlanul, önkényesen nem lehet intézkedést kezdeményezni vagy kényszerítő eszközt alkalmazni, hiszen az jogszerűtlenséget eredményez. A rendőri tevékenységet alapvetően a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22) BM rendelet szabá-


8/9

2014. október 20.



lyozza. A jogszerűség azt jelenti, hogy elsősorban ezekben a jogforrásokban meghatározott intézkedési formákat és kényszerítő eszközöket, az ott leírt módon használhatja, alkalmazhatja az eljáró rendőr. Mindamellett egyedi utasítások, parancsok, intézkedések adnak további útmutatást jogszerűség tekintetében. Ezek alapján szigorú alaki és eljárási rendben kell az intézkedéseket végrehajtani. A rendőr jogszerű intézkedését jogforrások előírásai garantálják, melyek az intézkedések részletszabályait is leírják. A gyakorlati végrehajtás során azonban nem csak a jogi szabályozók által előírtakat, hanem a kiképzés során elsajátított intézkedéstaktikai ajánlásokat, előírásokat, valamint tanult önvédelmi fogásokat kell alkalmazni. Mindez eredményezi a kulturált, határozott és az elérni kívánt célt garantáló rendőri intézkedést. A rendőrségi törvény (Rtv) értelmében a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azonban azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Az arányosság követelménye egyúttal azt is jelenti, hogy a választott intézkedés,

vagy kényszerítő eszköz alkalmazása lehetőség szerint ne okozzon súlyosabb, komolyabb hátrányt, mint aminek a rendőr az elhárítására törekedett ugyanakkor az alkalmazás, illetve használat csak a kívánt, törvényes cél eléréséig tarthat. Az objektivitás jogi alapját az Alaptörvény rendelkezéseiből vezethetjük le, mely szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenki számára faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Erre az alkotmányos elvre is figyelemmel, a rendőrségi törvényben is leírtak szerint kell a rendőrnek intézkedése során eljárni, melyből az következik, hogy figyelmen kívül kell hagyni minden különbözőséget jelentő körülményt, tényt. Kizárólag a jogszabályok által előírtaknak megfelelően, részrehajlás nélkül kell intézkedni. Eredményes intézkedés annyit jelent, hogy a rendőri intézkedéssel elérni kívánt törvényes, kívánt cél teljesül. Eredményes az intézkedés, ha a konfliktusokat, jogsértéseket megelőzi, megakadályozza, megszünteti és a társadalom közbiztonság iránti igényének megfelel. A rendőrt intézkedési kötelezettsége terheli, de figyelemmel kell lennie arra, hogy a tervezett intézkedését be tudja-e sikeresen eredményesen fejezni. Ennek hiányában az eredményességi követelmény csorbul. A rendőri intézkedés biztonságos, ha sem az intézkedő rendőr, sem az intézkedés alá vont személy esetében nem áll fenn az indokoltnál nagyobb veszélyeztetettség, illetve az intézkedéssel érintett dolgok tekintetében nem keletkezik a szükségesnél nagyobb sérelem vagy károkozás.


9/9

2014. október 20.

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

Recommend Documents