BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2011. október 25.

Belügyi rendészeti ismeretek

középszint Javítási-értékelési útmutató 1111

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Belügyi rendészeti ismeretek — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Általános tudnivalók AZ EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE

Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: minden válasz 1 pontot ér (a javítókulcsban feltüntetettek szerint). Rossz válasz: 0 pont Hiányzó válasz: 0 pont A javítókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat „/” jellel választottuk el.) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes válaszelem megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad.

írásbeli vizsga 1111

2 / 11

2011. október 25.



I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám a.

7 pont

közrend / határrendészet / határrend határrend / közrend / közbiztonság határrendet / közrendet / rendet

b. rendészet / határrendészet / közrend c.

rendészet / honvédelem / határrendészet közrend / jogi rend / határrend közbiztonság / nemzetbiztonság / jogbiztonság

2. Elérhető pontszám

6 pont

(A) 2) 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet (B)

2) Vám és Pénzügyőrég / Nemzeti Adó- és Vámhivatal

(C)

2) A Rendőrség fegyveres rendészeti szerv.

(D) 1) Törvény (E)

2) 1996. évi XXXI. törvény.

(F)

3) Magyar Honvédség


Fogalom Települési Védelmi Bizottság

Országos rendőrfőkapitány Rendőrőrs

Tűzoltóság

Katasztrófavédelmi igazgató


5 pont

Definíció A katasztrófavédelem helyi szintű irányító testülete, melynek élén a telepelülések polgármesterei állnak. A rendőrség központi szervének vezetője, aki a miniszter közvetlen irányítása mellett gyakorolja vezetői jogköreit. A rendőrség legkisebb, önálló hatáskörrel nem rendelkező helyi szerve. A katasztrófavédelem egyik szakmai tevékenységi területéhez tartozó szervezet, melyből létezik állami és önkormányzati hivatásos és létesítményi is. A katasztrófavédelem területi szintű szervezetének élén áll.

3 / 11

2011. október 25.




6 pont

(A) 2. hivatali; 5. terrorelhárító (B)

2. tűzszerészi; 5. ügyeleti és védelmi igazgatási

(C)

3. ellenőrzési; 6. humánigazgatási


5 pont

(A) a. A parancsnoka utasításának teljesítését a szolgálatra alkalmas állapotban lévő rendőr csak akkor tagadhatja meg, ha a parancs végrehajtásával bűncselekményt követne el. (B) c. A rendészeti szervek szolgálaton kívüli hivatásos állományú tagja mentesül az intézkedési kötelezettsége alól, amennyiben szeszesitaltól befolyásolt állapotban van, vagy intézkedési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll. (C) b. A rendészeti szervek hivatásos állományú tagjai feladatai ellátása érdekében kérheti, és igénybe veheti magánszemély vagy szervezet segítségét és a birtokában lévő eszközt, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket az érintett részére meg kell téríteni. (D) c. A rendészeti szervek hivatásos állományú tagja szabadidejében részt vehet a törvényesen szervezett gyűléseken, politikai rendezvényeken, de ott egyenruházatot nem viselhet. (E) a. Minősített időszakban – rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet elrendelése setén – a katasztrófa- tűz- és polgári védelem működése rendeleti úton is szabályozható. 6. Elérhető pontszám

8 pont

(A) Elfogás. (B) Személyazonosságuk megállapítása érdekében. (C) Testi kényszer. (D) Fokozatosság. (E) Támadás, illetve önkárosítás menekülés/szökés megakadályozása érdekében. (F) Igen, támadás, önkárosítás, menekülés/szökés megelőzése illetve megakadályozása céljából. (G) Ruházat, jármű, illetve csomag átvizsgálására. (H) Előállítás. Megjegyzés: Az egyes alkérdéseknél a pont csak akkor adható, ha a tanuló válaszában a megadottak megjelennek. írásbeli vizsga 1111

4 / 11

2011. október 25.



7. Elérhető pontszám 1. 2. 3. 4.

4 pont

bűncselekmények bűntett szabadságvesztésnek elzárás


5 pont

(A) c. A vér színe sötétpiros, a vér folyamatosan, egyenletesen ürül a sebből. A sérült ér nagyságától függően a vérzés különböző mértékű lehet. (B) c. A sérültet nyugalomba helyezzük, leültetjük vagy lefektetjük. A sérült végtagot – ha a vérzés a végtagon van – megemeljük vagy felpolcoljuk, majd nyomókötést helyezünk a sebre. Egy steril gézlapot vagy gyorskötözőt rakunk a sebre, és ezt átpólyázzuk. Ezután egy újabb összehajtott gézlapot, pólyát helyezünk a seb fölé, és szorosan, körkörösen átpólyázzuk. Ha a kötés esetleg átvérzett, nem vesszük le, hanem újra átpólyázzuk. Végül a már ellátott végtagot felkötjük vagy felpolcoljuk. (C) AIDS; Hepatitys/hepatitisz/fertőző májgyulladás Megjegyzés: Más betegség megnevezése is elfogadható, amennyiben a megadott feltételnek megfelel. (D) A test artériás nyomáspontjait 9. Elérhető pontszám

6 pont

(A) A térképen mért egy centiméter a valóságban 4 kilométernek felel meg. (B) 1. kép: kereszt

1.

2. kép: toronyszerű építmény

2

Megjegyzés: A 2. számú képen mindkét objektum elfogadható, de megnevezésük ugyanaz kell legyen! írásbeli vizsga 1111

5 / 11

2011. október 25.



(C) Vonásbeosztással ellátott távcső vagy milliméteres vonalzó. (D) Méreteit, elsősorban a magasságát, melyet a katonai vagy turista térképek feltüntetnek. Megjegyzés: a pont akkor jár, ha a vizsgázó a tereptárgy magasságát jelöli meg a válaszban, bár elméletben a vízszintes kiterjedésre vonatkozó adatok is alkalmasak lehetnek a távolság számítására, de csak abban az esetben, ha azt síkban arra merőlegesen látjuk. Erre pedig a gyakorlatban ritkán van lehetőség. T = M / V * 1000 10.Elérhető pontszám

8 pont Objektív elemek

Tárgy

Szükséges vagy szükségképpeni elemek

Jogi tárgy


Tárgyi oldal Elkövetési magatartás: tevés és/vagy mulasztás

6 / 11

Szubjektív elemek Alanyi oldal Alany Elkövetők: Bűnösség: -Tettesek, - szándékosság - Részesek - gondatlanság

2011. október 25.



II. A SZÖVEGES, KIFEJTŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE

A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: • feladatmegértés, helyes feladatmegoldás, • szaknyelv alkalmazása, • logikus felépítés, • megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat.

1. A feladatmegértés, helyes feladatmegoldás értékelése A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat azonosítása: A diák a megadott témáról, problémáról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? • A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? • Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? • Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? • A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 10 pontból a diák legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet. 8-10 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, az általa leírt megoldás a javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket tartalmazza. A kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 5-7 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. A javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket nagyobb részt tartalmazza. A szakkifejezéseket csak részben alkalmazza, esetleg körülírja.


7 / 11

2011. október 25.



3-4 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja, de legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1-2 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, és minimum egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak, vagy egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem.

2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelni kell arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult jogi ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni.


8 / 11

2011. október 25.



4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi, szerkesztési hiba van a szövegben. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a tanuló válaszában. 11. Elérhető pontszám

20 pont

A két forrás esetében az állományba kerülés feltételei sok tekintetben azonosak, ám lényeges különbségek is felfedezhetőek. Mindkét szervezet esetében a büntetlen előélet, a feddhetetlenség, a jó hírnév az állományba kerülés elengedhetetlen feltétele volt. A mai rendőrök esetében fontos, hogy állandó belföldi lakóhellyel rendelkezzenek, míg korábban csak a „honosságot” szabták feltételül. Bár az életkori korlátok némileg eltérnek, túlságosan nagy különbség nincs. Míg a XX. század első felében a rendőr 21 és 40 év közötti lehetett, a mai (A forrásul szolgáló szöveg a Hszt. 2011. január 1-jei módosítását megelőző állapotát tartalmazza.) rendőrséghez a nagykorú, tehát 18. életévét betöltött, de 35 év alattiak kerülhetnek, kivételes esetben 45 év lehet a felső korhatár. A korabeli rendőri állományban, az „őrszemélyzet” tagja csak férfi lehetett. A legénységi állományú rendőrnek legalább 165 cm magasnak kellett lennie, és jó fizikummal kellett rendelkeznie, mivel ezt jelentette a testi alkalmasság. Az iskolázottság nem esett olyan súllyal latba mint a mai rendőrök esetében, a forrás szerint elég volt olvasni tudni, illetve a magyar nyelv ismeretére volt szükség. Az írásbeli kommunikáció az őrszemélyzet esetében nem volt alapkövetelmény. Fontos volt ugyanakkor a politikai megbízhatóság, melyen a munkásmozgalmi eszméktől való távolmaradást értették, melyek Magyarországon is, Európa más államaihoz hasonlóan az I. világháborút követően – a Tanácsköztársaság idején – nyertek teret. Ezzel szemben a mai rendőrök országosan egységes felvételi követelmények szerint, és egységes felvételi eljárás alapján kerülhetnek állományba, ahol az egészségügyi, pszichikai és fizikai követelményeket jogszabály határozza meg. Ebben szerepe van a testmagasságnak is, a jó fizikai állóképességnek is csakúgy, mint a jelölt életvitelének, erkölcsi feddhetetlensége ellenőrzésének. Nincs szerepe ugyanakkor a jelentkező nemének, vallási meggyőződésének. Míg az 1920-as évek rendőrei estében a nem és a politikai megbízhatóság volt alapkövetelmény, addig a mai kor rendőre meg kell hogy feleljen azoknak a nemzetbiztonsági követelményeknek, melyek egyes beosztások betöltéséhez szükségesek, emellett önként beleegyezik bizonyos alkotmányos jogai korlátozásába, melyek között meg kell említeni: - a választás- és választhatósághoz, - a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, - foglalkozás megválasztásához, írásbeli vizsga 1111

9 / 11

2011. október 25.


-


a véleménynyilvánítás szabadságához, a gyülekezéshez, az anyanyelv használatához, érdekképviseleti szervek működéséhez, és az érdekvédelemhez való jogot.

E jogok korlátozásának célja egyrészt a szolgálatellátás zavartalanságának biztosítása, a politikai befolyás kiküszöbölése, valamint a rendőri hivatással összeférhetetlen magatartásformák kialakulásának megakadályozása. 12.Elérhető pontszám

20 pont

A forrás szerint eredetét tekintve egy civilizációs, azon belül ipari katasztrófa történt, mivel nagy mennyiségű veszélyes vegyi anyag öntötte el a településeket. Ez a vegyi katasztrófa egyben környezeti katasztrófát is előidézhet, mivel a talajt és a felszíni és felszín alatti vízkészlet jelentős részét is tönkre teszi. Az erősen maró hatású lúgos anyag az emberi életre is veszélyt jelentett, a forrás szerint halálos áldozatokat is követelt. A halálos áldozatok mellett 70 embert láttak el, illetve ápoltak különböző súlyosságú égési sérülésekkel, melyből 8-10 fő állapota súlyos. Összesen 7 települést veszélyeztetett közvetlenül a katasztrófa, ezen belül a forrás szerint a legsúlyosabb helyzet Devecseren alakult ki, ahol 400 lakóházat öntött el az iszap. Ugyanakkor több fő- és mellékutat is le kellett zárni, emiatt a települések megközelítése, a mentés és a kárelhárítás akadályokba ütközött. Mindez megnehezíti a településeken élők ellátását is. A veszélyben lévő lakosság kimenekítése a veszélyeztetett területről megtörtént, és két nappal a katasztrófa bekövetkezése után a tevékenység a további károk megelőzésére, és a kárfelszámolásra irányult. Hosszabb távon ugyanakkor további következményekkel kell számolni, a fertőzött terület megtisztításáig, kármentesítéséig a kitelepített lakosság az otthonába nem térhet vissza, a lúgos anyaggal, valamint a nehézfémekkel szennyezett terület művelésre nem alkalmas. A felszíni vízfolyásokba kerülő szennyező anyag a folyók élővilágát és az ivóvíz készletet is veszélyezteti és a szennyezést a katasztrófa helyszínétől nagy távolságokra is eljuttatja. A talajba beszivárgó szennyezett víz fertőzi a talajvízkészletet, mely így öntözésre és emberi fogyasztásra is alkalmatlanná válik. Ez hosszú távon negatívan befolyásolja az élelmiszertermelést, így kihat a terület gazdasági életére, és a lakosság ellátására is. A forrás szerint 2010. október 7-ig 4 ember halt meg, kb. 10 fő szenvedett súlyos, további 60 pedig könnyebb égési sérüléseket, az anyagi kár nagyságára a forrás nem tartalmaz utalást, de a lakosság kitelepítése, és az ingatlanok lakhatatlansága miatt jelentős közvetlen és járulékos anyagi kárral kell számolni, melyet a védekezés költségei tovább növelnek. A védekezést a területi védelmi bizottság irányítja, melynek munkájában részt vesz a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is. A mentésben és kárelhárításban a forrás szerint több mint 400 fő vett részt az első napon. Az egyes településeken is megalakultak a védelmi bizottságok, melyek a területi védelmi bizottság koordinálása mellett szervezik a településeken a védekezést. A kormány a belügyminiszter útján közvetlenül kapcsolódik be a mentési kárfelszámolási feladatokba, meghozza azokat az országos jelentőségű döntéseket, szükség esetén rendeleteket alkot, melyek a mentéshez, a további károk megelőzéséhez, és a helyreállításhoz szükségesek. Ilyen nagyságú katasztrófa esetén a területre – bár erről a forrás nem szól – szükség van a veszélyhelyzet kihirdetésére is. írásbeli vizsga 1111

10 / 11

2011. október 25.



Emellett a kormány katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja a katasztrófa által érintett területet: - a megyei védelmi bizottság elnökének javaslatára, a KKB/Központi Katasztrófavédelmi Bizottság kezdeményezésére, ha a katasztrófa a megye túlnyomó többségét érinti, illetve egy hétnél hosszabb ideig veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, - sőt akár egy országrészt, vagy az egész országot a KKB/Központi Katasztrófavédelmi Bizottság kezdeményezésére, ha a katasztrófa több megyét, és/vagy Budapestet együttesen érinti. A kormány felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia biológusokból, geológusokból, és környezetvédelmi szakemberekből álló szakértő csoportot küldött a helyszínre, akik a katasztrófa környezetre, és az élővilágra gyakorolt hatásait, rövid és hosszú távú következményeit vizsgálják, és javaslatokat tesznek a kárfelszámolásra vonatkozóan. A katasztrófaelhárítás során a tájékozódásnak kiemelt jelentősége van, hiszen a veszélyeztetett területek nagy része közúton nem közelíthető meg, a vörösiszap a domborzati viszonyoknak megfelelően öntötte el a gátszakadás helyénél alacsonyabban fekvő területeket. Emiatt a mentésben résztvevők legtöbbször csak meghatározott irányokból és útvonalakon közelíthetik meg a veszélyeztetett területeket. Ilyen helyzetben a pontos és részletes térképek valamint műholdas navigációs eszközök alkalmazásának komoly jelentősége van annak érdekében, hogy a mentésben résztvevők minél rövidebb idő alatt, fennakadás nélkül juthassanak el céljukhoz. Emellett a szennyező anyag várható levonulási útvonala is meghatározható a domborzati viszonyok, és a felszíni vízfolyások ismeretében, amelyre azért van szükség, hogy a további veszélyeket fel lehessen ismerni, és időben megtehetők legyenek a következmények elhárításához szükséges teendők. A kormány mellett a forrásból kiderül, hogy a megyei rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított annak megállapítása érdekében, hogy a zagytározó gátjának átszakadásában szándékos vagy gondatlan emberi közrehatás megállapítható-e. A rendőrség tehát nyomozóhatósági jogkörben jár el. Ennek keretében iratokat foglaltak le, melyek a szakértői vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek. A vizsgálat célja, annak megállapítása, hogy a tározó építésénél és üzemeltetésénél a vonatkozó jogszabályokat betartották-e. Az eljárás foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt indult meg. Emellett a rendőrség biztosítja a veszélyeztetett területek megközelítési útvonalait, illetve az érintett településeken fenntartja a közrendet és közbiztonságot, óvja a kitelepítettek hátrahagyott vagyontárgyait. Tekintettel arra, hogy a veszélyes anyag erősen lúgos kémhatású, és maró hatású, mely súlyos égési sérüléseket okozhat, ezért szükség van olyan bőrvédő eszközökre, melyek megakadályozzák, hogy a szennyező anyag a testfelületre kerüljön. Ehhez saválló ruházatra, valamint olyan vegyi anyagokra van szükség, melyek a lúgos kémhatást semlegesítik. Mivel a veszélyes anyag jelentős része folyékony halmazállapotú, szükség van még olyan az arcot takaró - maszkra, vagy álarcra, mely a szemeket is védi azért, hogy a káros anyagok ne juthassanak a szemekbe, vagy a légutakba. Emiatt egyszerű légzésvédelmi eszközökkel, illetve védőszemüvegekkel is el kell látni a mentésben résztvevőket. A szennyező anyagokat a területet elhagyó személyek ruházatáról, illetve az onnan eltávozó járművekről lemosással el kell távolítani.


11 / 11

2011. október 25.

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

Recommend Documents