Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet

Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika

Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK (www.ortiszk.hu) megbízásából Budapest 2011. 1

SZERZŐ Dr. Pokker Zoltán

SZERKESZTÉS ÉS UTÓMUNKÁK Re-Doctum Kft.

2

3

Tartalomjegyzék 7

Társadalomismeret A jogalkotás fogalma, folyamata- a jogalkotással szemben támasztott követelmények A Magyar Köztársaság Alkotmányának kialakulása, az új Alaptörvény felépítése

12

3. 4 5. 6. 7. 8. 9.

Országgyűlés A köztársasági elnök A Kormány

16 24 26

A magyar alkotmánybíráskodás

30 32

II.

Tereptan Bevezető A terep Világtájak meghatározása

39 41

A térkép Térképi egyezményes jelek és jelzések A térkép tájolása

48 50 53

Az álláspont-meghatározás módszerei Irány, távolság mérés a térképen és a terepen

56

Szabálysértések Bevezetés A jogellenes cselekmények, szabálysértési alapismeretek A szabálysértési felelősség Büntethetőségi akadályok A szabálysértés elkövetőivel szemben alkalmazható szankciók A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek

67 69

96

7.

Szabálysértési eljárás lefolytatásának szabályai Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban

8. 9. 10.

Fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések Katonák szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések A rendvédelmi szervek tevékenységével összefüggő gyakoribb szabálysértések

I. 1. 2.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

4

A bíróságok Az ügyészség Az alapvető jogok biztosa

9

34 36

42 45

58

71 74 76 81 91

108 113 113 114

IV. 1 2. 3. 4. 5. 6. 7. V. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Büntetőjog Bevezetés A büntetőjog fogalma A bűncselekményi törvényi tényállás A büntethetőségi akadályok rendszere A bűncselekmény elkövetőjével szemben alkalmazható joghátrányok (szankciók) A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések A katonákra vonatkozó rendelkezések A Btk. Különös Részében nevesített bűncselekmények Kriminalisztika Kriminalisztika A nyomozással szemben támasztott követelmények Bizonyítás Kriminalisztikai azonosítás Krimináltechnika Krimináltaktika

133 135 136 143 148 156 164 165 167 197 199 200 201 204 205 221

5

6

I. fejezet Társadalomismeret

7

8

1. A jogalkotás fogalma, folyamata- a jogalkotással szemben támasztott követelmények A társadalom folyamatos változásokon megy át, így az emberek közötti viszonyok is állandó változásban vannak. Ebből eredően újabb és újabb igények merülnek fel e megváltozott életviszonyok szabályozására. A jogalkotás az arra feljogosított állami szervek tudatos tevékenysége, melynek célja a jövőre vonatkozó jogi normák írott formában történő megalkotása. Ez a teendő irányulhat teljesen új életviszony szabályozására, de akár idejét múlt szabályok megváltoztatására, módosítására. Maga a jogalkotás egy meglehetősen bonyolult tevékenység és összetett folyamat, hiszen csak a körültekintően megalkotott jogszabály válthatja ki a kívánt társadalmi hatást. Hazánkban a jogalkotás szabályait a 2010. évi CXXX. törvény írja le. A

jogszabályok

megalkotásakor

- A jogalkotóknak alaposan meg kell fontolni, hogy bizonyos élethelyzeteket szükséges-e jogszabállyal befolyásolni? A beavatkozás nem sértené-e indokolatlanul az emberek intim szféráját, vagy a jog betartását lehetne-e ellenőrizni? Ezért lehet értelmetlen például az otthoni dohányzás tiltása. - Mérlegelni kell, hogy a várt előnyök milyen arányban vannak az esetleges hátrá-

biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen az Alaptörvény rendelkezéseihez és a jogrendszer egységéhez.

nyokkal, társadalmi terhekkel? Ilyen lehet az

További követelmény, hogy megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek

szociális hatása. - Az új jogszabály illeszkedjen bele a fennálló jogrendbe, ne legyen ellentétes a korábbi

és a szakmai követelményeknek.

jogszabályokkal, de ne is szabályozza túl az

A jogalkotás első feladatként a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter kialakítja a jogszabály szakmai tartalmát. Ezt követően a miniszter a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé. A jogalkotónak már a jogalkotás korai szakaszában a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével

állam költségvetési bevételeinek növekedése érdekében bevezetendő tandíj, vagy vizitdíj

adott élethelyzetet. - A szabatosság és közérthetőség követelménye a jogszabály nyelvezetét érinti. A jogszabály előírása csak akkor tartható be, ha tartalmát a címzettek - az állampolgárok megértik. Kerülni kell a bonyolult kifejezéseket, a jogászi nyelvet. - Legyen kellő felkészülési idő azok végrehajtására, tehát mind az állampolgárok, mind az állam megtehessék a szükséges intézkedéseket a jogszabály betartása érdekében. Ez lehet okmányok, igazolások beszerzése, de akár intézmények létrehozása vagy szakemberek kiképzése.

9

fel kell mérnie a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell: - a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, - a jogszabály megalkotásának szükségességét, - a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és - a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

Tudta-e? Az Országgyűlésnek: ŗŗĊŗŗ% 4.6,--6!#ŗ&( %ŗ ŗŗĊŗŗ%),'6(3ŗ ŗŗĊŗ'#((ŗ,-46!!3Î&Z-#ŗ#4)..-6!ŗ ŗŗĊŗ6,'&3ŗ,-46!!3Î&Z-#ŗ%Z*0#-&¦ nyújthat csak be törvényjavaslatot.

A jogszabály tervezetéhez indokolást kell csatolni, amelyben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait. Az előkészítő folyamat során törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosíthat arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse. A jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen. A véleményezett tervezet visszaküldésével a szerv közli álláspontját a jogszabály szövegezésével, rendelkezéseivel kapcsolatban, melyet a jogalkotó beépíthet a jogszabály szövegébe. Érdekesség, hogy az Európai Unió alapját képező szerződések, vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek és tagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak előzetesen bejelentésre, vagy egyéb véleményezésre meg kell küldeni. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelet kibocsátást tervezi, azt előzetesen meg kell küldeni az Európai Központi Banknak. Fontos, hogy az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály csak az előzetes bejelentési eljárás befejezését követően alkotható meg. A jogszabályalkotásért felelős miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, amely során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal. Önkormányzati rendelet esetén a hatásvizsgálatról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

10

A törvényalkotás folyamata Indítványt benyújtók köre Házszabály (továbbiakban: HSZ) 85. §(2) HSZ 98. §(4)

Köztársasági elnök, kormány, bizottság, képviselő. HSZ 98. §(4)

Ha a bizottság elutasítja a tárgysorozatba-vételt, azt a jegyző a plenáris ülésen bejelenti.

Ha képviselő a benyújtó, akkor a bizottság dönt a tárgysorozatba-vételről.

HSZ 98. §(2) HSZ 98. §(5) Ha a képviselőcsoport vezetője kéri, (csak rendes ülésszakokon, ülésszakonként hat alkalommal van erre lehetőség) az Országgyűlés szavaz a tárgysorozatba vételről.

Az Országgyűlés elnöke kijelöli az illetékes bizottságo(ka)t.

HSZ 95. §(2) A bizottság dönt az általános vitára való alkalmasságáról.

HSZ 101. §(2) Általános vita (módosító javaslatokat lehet benyújtani az általános vita lezárásáig). Ha nincs módosító javaslat. HSZ 104. § (2) HSZ 102. §(3) HSZ 104. §(1) Az Országgyűlés dönt a részletes vitára bocsátásról.

A bizottság megtárgyalja a módosító javaslatokat. A bizottság még nyújthat be módosító javaslatot.

HSZ 102. §(1) 105. § Részletes vita (kapcsolódó módosító javaslatokat a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani)

HSZ 102. §(4) A bizottság megtárgyalja a kapcsolódó és a bizottsági módosító javaslatokat. Maga is nyújthat be módosító javaslatot.

HSZ 106. § Határozathozatal a módosító javaslatokról.

Egységes javaslat.

HSZ 110. § és Alkotmány 26. § (1), (2), (3) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírása előtt, megfontolás végett, visszaküldheti az Országgyűlésnek. HSZ 111. § és Alkotmány 26. § (1); (4); (5) Ha a törvényt, vagy valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ha az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek tartja, a köztársasági elnök visszaküldi az Országgyűlésnek.

Zárószavazás előtti módosító javaslat. HSZ 107. §

HSZ 107. § (4); (5); 106. § (8) Záróvita és zárószavazás

HSZ 107. § (2) Koherenciazavar esetén zárószavazás előtt módosító javaslatokat nyújtanak be, ezt követően az elnök kiadja az Alkotmányügyi bizottságnak. Az Alkotmányügyi bizottság is nyújthat be módósító javaslato(ka)t.

Az Országgyűlés elnöke aláírja.

A köztársasági elnök aláírja.

A Magyar Közlönyben kihírdetik.

11

2. A Magyar Köztársaság Alkotmányának kialakulása, az új Alaptörvény felépítése 2.1. Magyarország történelmében, a kora feudális időszakban már találkozhatunk alkotmányos jelentőséggel bíró jogokkal, melyek a nemesség jogainak megállapítását, érdekeinek védelmét szolgálták. Gondoljunk csak az 1222-ben kiadott Aranybullára, mely hosszú évszázadokra rögzítette a nemesi személyes szabadságot, adómentességet, vagy az ellenállás jogát a király törvénytelen intézkedéseivel szemben. A később egyre bővülő nemesi jogokat ritkán foglalta az uralkodó írásba, de így is a szokásjogi úton kialakult rendi, vagy nemesi alkotmány részének tekintjük őket. Az 1848-49-es magyar forradalom eredményeként megalakult az alkotmányos monarchia, melyben a népképviseleten nyugvó parlament együtt gyakorolta a hatalmat a királlyal. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban a forradalom törvényt alkotott a független felelős magyar minisztériumról, (melyet ma Kormánynak neveznénk) a választójogról, sajtóés vallásszabadságról, valamint a közteherviselésről is, mellyel megalapozta hazánk első polgári alkotmányát. Ebben a korban jelentős értékű jogszabályok született, melyek valós alkalmazhatósága igazából 1867 után teljesedett ki. A kiegyezés utáni időszakra tehető a nemzetiségi törvény, a büntető törvénykönyv illetve a közigazgatás és a bírói hatalom szétválasztásáról rendelkező törvény megszületése is. Az alkotmányos értékű jogok megjelenése szempontjából igen termékeny idejét érte az ország. A két világháború közötti időszakot egy átmeneti, ideiglenes jellegű államberendezkedés követte, mert a monarchikus államforma, - igaz király nélkül - megmaradt, míg Horthy Miklós kormányzói funkciót töltött be. Változást a korlátozott alkotmányos tartalommal bíró, de mégis alaptörvényként nevesített 1946. évi I. törvény hozott, amikor kinyilvánította, hogy Magyarország államformája köztársaság. A demokratizálódás útján megindult országban az állampolgári egyenjogúság biztosítására több törvényt hoztak például a nők egyenjogúságát kiterjesztő, vagy a vallásfelekezetek egyenjogúságát biztosító törvények. Az igazán nagy fordulatot a politikai-hatalmi viszonyok változása hozta, melyet az 1949. évi XX. törvény tükrözött. Az Alkotmány az 1936-os szovjet alkotmány mintájára épült fel, melyből hiányoztak a jogi biztosítékok a polgárok jogainak érvényesüléséhez. Megszűntek a szabad választások, a parlamentet az Elnöki Tanács helyettesítette jogalkotói minőségében. A hatalmi ágak szétválasztása eltűnt az Alkotmányból. 12

1988-tól folyamatosan kialakuló politikai pluralizmus egy szükségszerű rendszerváltozást idézett elő. Az átalakulás békés, tárgyalásos, megegyezésen ún. konszenzuson nyugvó formában zajlott le, melynek eredménye az alkotmánymódosító 1989. évi XXXI. törvény, amelyet 1989. október 23-án fogadott el az Országgyűlés. Ugyanezen a napon kiáltotta ki a parlament elnöke, Szűrös Mátyás a köztársaságot. Az alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. A magyar alkotmányt eredeti formájában 1949. augusztus 18-án fogadta el az országgyűlés az 1936. évi szovjet Alkotmány alapján. Ez volt az 1949. évi XX. számú törvény. Bár az Alkotmányt 1949 és 1989 között több alkalommal módosították, 1989-ben alapvető, gyökeres módosításokra került sor. A rendszerváltás 1989-ben módosított Alkotmánya kimondta, hogy Magyarország államformája népköztársaságról köztársaságra változott, és hogy Magyarország független, demokratikus jogállam. Az Alkotmány bevezette a piacgazdaságot, valamint kinyilvánította a tulajdonformák egyenjogúságát: ez azt jelentette, hogy megszűnt a köztulajdon addigi elsődlegessége, a köz- és a magántulajdon attól kezdve egyenlő védelemben részesül. Az alkotmánymódosítások segítségéAz alkotmányok külső megjelenési formáit tekintve lehetnek: - írott alkotmányok, ilyen a magyar alkot-

vel megvalósult a jogállamiság és a hatalommegosztás elve. Létrejött a köztársasági elnök és az alkotmány-

mány is 1949-től vagy az 1787-es USA alkotmány, amihez 1791. december 15-én csatolták hozzá az alapvető jogokat (első 10 kiegészítés) viszont azóta is hatályban van. - íratlan vagy történeti alkotmány, mely a

bíróság intézménye. A módosított Alkotmányba bekerült a népszuverenitás és a népképviselet elve, mely azt jelenti, hogy hazánkban minden hatalom a népé, amely hatalmát köz-

történeti fejlődés különböző időszakaiban elfogadott különböző szintű írott és íratlan jogszabályok/jogforrások összességét jelenti.

vetetten (képviselők útján), valamint közvetlenül (pl. népszavazással) gyakorolhatja. A módosított Alkotmány-

Ilyen Anglia, és 1949-ig a magyar alkotmány.

ba belefoglalták az erőszakos hatalmi törekvések, valamint az egyedura-

lomra történő törekvés tilalmát. Kimondták, hogy bárki szabadon alapíthat pártot. Az 1989-es alkotmánymódosítások megszüntették a tanácsrendszert, és lerakták az önkormányzati rendszer alapjait. Az 1989-es Alkotmány meghatározta a magyar társadalmi - politikai - gazdasági berendezkedés legfontosabb elemeit. Szólt többek között: az országgyűlésről, a köztársasági el13

nökről, az Alkotmánybíróságról, az ombudsmanokról, az Állami Számvevőszékről, a Magyar Nemzeti Bankról, a kormányról, a Magyar Honvédségről és egyéb rendvédelmi szervekről, a helyi önkormányzatokról, a bírói szervezetről, az ügyészségről, az alapvető jogokról és kötelességekről, a választások alapelveiről és a választásokról, Magyarország fővárosáról és nemzeti jelképeiről, pártokról és szakszervezetekről, kormány- és államformáról. 2.2. 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írt alá ünnepélyes keretek között. Az Alaptörvény 2012. január 1-től hatályos. Magyarország Alaptörvénye alapvető rendelkezéseket tartalmaz az állami, társadalmi rendre, a hatalomgyakorlás és döntéshozatali rendszer szervezetére, valamint alapvető emberi és állampolgári jogokat határoz meg. Az Alaptörvényt egyedül az Országgyűlés módosíthatja. A módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Hazánk az új alkotmány elfogadásával megerősítette elkötelezettségét a jogállam és a demokrácia értékei iránt, és a jövőben is a köztársasági államforma keretében megőrzi a magyar parlamentarizmus hagyományait, fenntartja a jelenlegi államszervezet bevált intézményeit és méltó helyen jeleníti meg az alapvető szabadságjogokat. Az új alaptörvény kifejezi Magyarország elkötelezettségét az Európai Unió közös alkotmányos értékei és hagyományai iránt, rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez – egyéni és közösségi jogait, és az EU Alapjogi Charta szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat. 2.2.1. Az Alaptörvény felépítése

Nemzeti Hitvallás Az alkotmány a Nemzeti Hitvallással kezdődik, amely rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyek hazánk történetében kiemelkedőek. A fejezet megemlékezik a kereszténység szerepéről a magyar történelemben, és a Szent Koronáról, amely a magyar államiság folytonosságának jelképe.

Alapvető jogok Az alkotmány az EU Alapjogi Charta figyelembe vételével határozza meg az alkotmányos alapjogokat, így deklarálja az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot és a tulajdon védelmét.

14

„E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” Külön intézkedésekkel védi a nőket, a gyermekeket, az időseket és fogyatékkal élőket. A Alaptörvény rögzíti, hogy házasság férfi és nő között jöhet létre. Ugyanakkor a magyar jogrendszerben létező regisztrált élettársi kapcsolat létesítésére azonos neműek is jogosultak. Az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy az államnak nem elég a jogegyenlőséget biztosítani, feladata az esélyegyenlőség megteremtése.

Család- és életvédelem Az alkotmány kiemeli a családok és az emberi élet védelmének jelentőségét. A magzati élet védelmének rögzítésével az alkotmány a két évtizede létező alkotmánybírósági gyakorlatot jeleníti meg.

Nemzetiségek jogai Az új alkotmány rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Egyértelművé teszi, hogy minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. Az alkotmány védi a magyar nyelvet, ugyanakkor a nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. Rögzíti a nemzetiségek helyi és országos önkormányzatok létrehozatalára vonatkozó jogát. Ezen kívül általánosságban garantálja az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (részlet az Alaptörvényből ) 15

A határon túl élő magyarok Az új Alaptörvény az 1989-es alkotmányhoz hasonlóan rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, egyéni és közösségi jogaik érvényesülését, közösségi önkormányzataik létrehozását, valamint a szülőföldön való boldogulásukat. A nem Magyarországon élő magyar állampolgárok választójogának kérdését az alkotmány nem dönti el, erről a választójogi törvény nyújt útmutatás. Az Alaptörvény a magyar jogtörténeti hagyományból merítve rendelkezik a sarkalatos törvények megalkotásáról. A sarkalatos törvényeket két fontos tulajdonságuk különbözteti meg a többi törvénytől. Az egyik, hogy az Alaptörvény nevesíti azokat a tárgyköröket, melyeket csak sarkalatos törvényekkel lehet szabályozni. Az Alaptörvény 32 ilyen tárgykört nevesít. A másik jellegzetességük, hogy kizárólag a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmados többségével lehet azokat elfogadni. Csak sarkalatos törvényben lehet szabályozni az alkotmányos alapjogokat, továbbá az államszervezet alapvető intézményeit. A sarkalatos törvényekre is igaz, hogy azok nem lehetnek ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezeknek a törvényeknek is ahhoz igazodóan és annak szellemében kell megszületniük. Kiemelt társadalmi és közjogi jelentőségükre figyelemmel megalkotásuk jelentős törvényalkotó munkát követel meg az Országgyűléstől. Az új Alaptörvény elfogadását követően ezért hasonlóan fontos törvényalkotási periódus vette kezdetét 2011 tavaszán. Kutassa fel az Internet segítségével, hogy milyen sarkalatos törvények születtek napjainkig! http://www.mkogy.hu/fotitkar/sarkalatos/benyujtott.htm

3. Országgyűlés Az Országgyűlés a Magyarország egykamarás népképviseleti szerve, a népszuverenitás közvetett megvalósítója, a törvényhozó hatalmat megtestesítő legfőbb népképviseleti szerv. Alapvetően két fő feladata van, mely a törvényhozáshoz, illetve a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez kötődik. Emellett a kormányzati szervezetrendszer létrehozása valamint külügyi és hadügyi téren rendelkezik jogosítványokkal.

16

Tudta-e? Steindl Imre terve sorsolás útján nyerte el az első helyet, ám mielőtt az építkezésbe fogtak volna, a Bizottság néhány változtatást eszközölt: gyakorlati szempontok miatt félemeletet iktattatott a földszint és az első emelet közé, s a homlokzati két főtorony és az üléstermek feletti 4-4 torony kupoláját hegyes sisakokra „cseréltette”. Az eredeti terv szerint az új Országház átadása az 1896. év, a millenniumi ünnepségek csúcspontja lett volna. A pályázat határidejére beérkezett 19 terv elbírálása, az építkezés nehézségei és a módosítások azonban túllépték az időkeretet (és a tervezett költségvetés határait is), így az épület véglegesen, kívül-belül csak 1904-re készült el. A millenniumi ünnepségek alkalmával csupán a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket vitték be az épületbe. A kor legnagyobb beruházása 1885. október 12-én vette kezdetét, innentől számítva tizenhét éven át átlagosan ezer munkásnak adott feladatot. A hazai mesterekkel és hazai anyagokból készülő épület az eredeti 18,5 millió helyett végül 38 millió aranykoronába került. A 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, 96 méteres kupolamagasságú épület alapterülete megközelíti a 18 000 négyzetmétert, térfogata 473 000 köbméter. A munkálatok során több mint 175 000 köbméter földet mozgattak meg, 40 millió téglát és mintegy félmillió díszkövet használtak fel, a díszítésekhez használt 2223 karátos aranyból összesen 40 kilogrammnyira volt szükség. A valamivel több, mint 200 irodahelyiségből álló épületnek 27 kapuja és 29 lépcsőháza van, a közlekedés és a szállítás 13 személy- és teherlifttel zajlik.

3.1. Törvényhozás Az Alaptörvény értelmében a törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg, mely kizárólagosan parlamenti tevékenység. Az Alaptörvény, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő, a társadalmi, gazdasági rendre vonatkozó törvények megalkotása és egyes nemzetközi szerződések megkötése kizárólag az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. „1.cikk (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét; 17

f ) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.” (részlet az Alaptörvényből)

3.2. Parlamenti ellenőrzés A törvényalkotás mellett az Országgyűlés másik fontos feladatköre a kormány és az általa irányított közigazgatás ellenőrzése. Az ellenőrzés alapvetően arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelően működik-e a kormányzat. A kormány csak az Alaptörvény és más törvények alapján, azok keretei között végezheti munkáját. A végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzése a kormány Országgyűlés előtti politikai felelősségének elvéből következik. Az Alaptörvény kimondja, hogy a kormány működéséért az Országgyűlésnek felelős, és köteles munkájáról rendszeresen beszámolni.

3.2.1. A plénum előtt gyakorolt ellenőrzési formák - Az ellenőrzés fontos eszköze a kormány különböző beszámolóinak, jelentéseinek megtárgyalása és azok elfogadása. E beszámolókra törvény vagy országgyűlési határozat kötelezi a kormányt. Az Országgyűlés elsősorban a kormányt ellenőrzi, de ellenőrző tevékenysége kiterjed mindazon szervekre, amelyek beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Parlamentnek. - a politikai vita célja, hogy egyes nagy jelentőségű kérdésekben ellenőrizhető legyen a Kormány álláspontja. - Országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az interpelláció közérdekű ügyben, írásban benyújtott ellenőrzési forma, melynek lényeges eleme az interpellált válaszát minősítő parlamenti határozat. A képviselő a határozathozatal előtt viszontválaszra jogosult. - a kérdés enyhébb súlyú ellenőrzési forma, ahol a kezdeményező képviselő felvilágosítást kap a kérdezettől. A parlament a válaszról nem határoz, és nincs lehetőség viszontválaszra. Kérdés intézhet a Kormányhoz és a Kor18

mány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. - a napirenden kívüli felszólalás kiemelt jelentőségű ügyekben történő ellenőrzési forma, különösen annak a televízió és a rádió által is közvetített változata. 3.2.2. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés saját, a kormánytól független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Véleményt mond a költségvetési törvényjavaslatról, ellenőrzi a költségvetési törvény végrehajtását, továbbá általában a közpénzek felhasználását és az állami vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék hatásköre minden olyan gazdálkodási tevékenységre kiterjed, ahol közpénzeket használnak fel, és ellenőrzéseket végezhet az államszervezet minden szintjén. Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyettesét az Országgyűlés kétharmados többséggel 12 évre választja meg. Az Állami Számvevőszék elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek munkájáról. A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerve, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, és eljárását bárki kezdeményezheti. Feladata, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. 3.3. A parlament az Alkotmányban megfogalmazott feladatainak ellátása érdekében létrehozza saját szervezetét, mely során megválasztja tisztségviselőit és megalakul az ún. Házbizottság. Alakuló ülése után alakítja meg frakcióit, hozza létre a bizottsági rendszerét, valamint a parlamenti apparátusát. Az Országgyűlés elnöke a közjogi méltóságok egyik személye, aki az Alkotmány értelmében őrködik az Országgyűlés méltósága és tekintélye felett. Az elnök nyitja meg és vezeti le az üléseket, adja meg a szót, hozzá kell benyújtani az indítványokat, javaslatokat. A szavazási procedúra központi alakja, mert az elnök teszi fel szavazásra a törvényjavaslatokat, kérdéseket, majd állapítja meg annak eredményét. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. 19

Az elnöki emelvényen foglalnak helyet az országgyűlés jegyzői, akik az elnök általános segítői, adminisztratív teendőket látnak el. Fontos feladatuk, hogy az Országgyűlés határozatait aláírásukkal hitelesítsék. Az országgyűlés tanácskozásairól szó szerinti jegyzőkönyvek készülnek. 3.3.1. A parlamenti munka hatékonysága megkívánja, hogy a plenáris tárgyalást, illetve az ott hozott döntéseket a kisebb létszámú, „szakmai” alapon szerveződő testületek, a bizottságok készítsék elő. A Házszabály előírja, hogy kötelező létrehozni az alkotmányozással, a költségvetéssel, a külügyekkel, a honvédelemmel, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel és legújabban az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat. A parlamenti állandó bizottságok száma, és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. A bizottságok révén megvalósuló ellenőrzésnek fontos területe a különböző beszámolók, jelentések és tájékoztatók megvitatása. A bizottságok határozati javaslatot nyújthatnak be az Országgyűlésnek, amelyben a beszámoltatással összefüggésben intézkedések, feladatok meghatározását kezdeményezik. Különböző törvények, illetve határozatok esetenként arra kötelezik a kormányt vagy egy-egy minisztert, hogy meghatározott kormányzati feladatok végrehajtásáról ne az Országgyűlésnek, hanem közvetlenül a hatáskörrel rendelkező bizottságnak számoljanak be. A bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az Országgyűlést a törvényalkotó és ellenőrző tevékenységében, és előmozdítsák az Országgyűlés tárgyalásának eredményességét. Az állandó bizottságok az Országgyűlés kezdeményező, véleményező, javaslattevő, valamint törvényben és Házszabályban meghatározott esetekben ügydöntő szervei. A bizottságok kompetenciájába tartozik minden olyan ügy, amely a Parlament feladata, sőt, saját kezdeményezésükre foglalkozhatnak mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak. Mozgásterük tehát rendkívül tág, s ezt az ellenőrző funkció gyakorlása során is kamatozhatják. Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a frakciók közötti létszámaránynak megfelel. Minden állandó bizottságban a frakciók legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia. Ismerje meg az Országgyűlés honlapján a Honvédelmi és rendészeti bizottság működését! http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=185&p_ ckl=39&p_biz=A341&p_nyelv=HU Az ideiglenes bizottságnak két fajtája van: a vizsgáló- és az eseti bizottság. Az eseti bizottságot az Országgyűlés aktuális ügyek intézésére hoz létre, a vizsgálóbizottságokat pedig egy-egy meghatározott kérdés megvizsgálására hozhat létre a Ház, amely rendszerint felveti a kormány vagy a miniszter felelősségét. 20

Mind az eseti, mind a vizsgálóbizottság munkájának eredményéről jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt megvitatja, majd dönt arról, hogy a jelentést elfogadja-e vagy sem. 3.3.2. A frakciók a politikai véleményformálás, a vélemény egységes képviseletének eszközei. Lehetővé teszik, hogy több száz szétszórt, egyéni vélemény helyett néhány egyértelmű álláspont, vélemény jelenjen meg és ütközzön a parlamenti vitájában. A frakciószerveződés tehát jelentősen növeli a parlament működésének hatékonyságát és a stabilitását. A Házszabály szerint az ugyanazon párthoz tartozó képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak

A parlament ülésrendje (2011)

egy frakciót alakíthatnak. Azért, hogy a törvényalkotó tevékenység gyors és hatékony legyen, szakmai-politikai alapon szervezett bizottságok készítik elő a döntéseket, egyben javaslattevő és véleményező szervek. A bizottságoknak két fő típusa van, az állandó, illetve az ideiglenes bizottságok.

3.3.3. Parlamenti apparátus Az Országgyűlés, a tisztségviselők, a bizottságok és meghatározott feladatkörökben a képviselők munkáját az Országgyűlés Hivatala segíti. Emellett az öt párt képviselőcsoportja a képviselőik számához igazodó létszámú frakcióirodát is működtet. Az Országgyűlés Hivatala, az Országgyűlés munkaszervezete, amely különböző szervezeti egységekre tagozódik. Ilyen például a Főtitkárság, az Elnöki Kabinet, a Külügyi Hivatal és az Országgyűlési Könyvtár. A Hivatal munkáját az Országgyűlés elnöke irányítja az egyes hivatali szervezeti egységek vezetői útján, illetve közvetlenül. Az Országgyűlés törvényalkotó munkáját, a plenáris és bizottsági ülések zökkenőmentes levezetését jogászok, közgazdászok, igazgatásszervezők készítik elő és szervezik meg. A Hivatal szerkeszti az Országgyűlés üléseinek jegyzőkönyveit, előkészíti kihirdetésre a törvényeket és az Országgyűlés határozatait. A Hivatal keretén belül működik az Országgyűlés Könyvtára, mely a magyar parlament dokumentumait teljes körűen gyűjti és őrzi, ezen túl a magyar és egyetemes történelemmel, politika, állam- és jogtudománnyal kapcsolatosan megjelent szakirodalom nyilvános szakkönyvtára.

21

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel veszi kezdetét, és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Évente kettő rendes ülésszakot tart, a tavaszi ülésszak február elsejétől június tizenötödikéig, míg az őszi, szeptember elsejétől december tizenötödikéig. A 386 főből álló képviselőtestület a patkó alakú ülésteremben hagyományosan frakciók szerinti ülésrendben foglalnak helyet. A parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy a megfontolható lehet 200 körüli létszámban a közeljövőben meghatározni a képviselők számát. Az ülések napirendjén az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatok és más indítványok vitái és szavazásai, az interpellációk és kérdések szerepelnek. A mintegy 8 millió választópolgár 386 képviselőt választ az Országgyűlésbe, általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan a négyévenként sorra kerülő választásokon. A kormánypárti és ellenzéki honatyák jól szabályozott viszonyok között, alkalmanként heves szópárbajok során ütköztetik véleményüket. A képviselők tevékenységüket az állampolgárok és a média nyilvánosság előtt végzik. Az ún. karzatról lehetőség nyílik közvetlenül megfigyelni az Országgyűlés munkáját, míg a közszolgálati televízió közvetítéseket ad az ülésekről. Az alábbi linken keresse meg lakóhelye országgyűlési képviselőjének adatait, vizsgálja meg parlamenti tevékenységét! http://parlament.varosatyak.hu/ Az Országgyűlés döntéseit tagjai többségének részvételével, rendszerint egyszerű többséggel hozza meg, de az Alkotmány módosításáról, meghatározott tárgyú törvényekről, és a parlament működésével kapcsolatos egyes kérdésekről csak az Alaptörvényben, törvényben vagy a Házszabályban előírt minősített többséggel dönthet. Ugyancsak különleges többséget igényelnek a legfontosabb személyi döntések (pl. a közméltóságok megválasztása) is. 22

A törvényalkotás során jelentős számban fordul elő, hogy széles körű egyetértésen alapuló döntésnek kell születnie. Az állampolgárok alapvető jogait érintő törvények ilyen jogszabályok, elfogadásukhoz a jelenlevő, - de az Alkotmányt érintő kérdésekben is - az összes képviselő kétharmadának támogatása szükséges. A képviselők jogállásának alapja Magyarországon is a szabad mandátum. Megválasztásuk után a képviselők jogilag függetlenné válnak választóiktól. Nem lehet utasítani, beszámoltatni és tevékenységük, vagy szavazataik miatt visszahívni őket. A parlamentben állásfoglalásukat szabadon, lelkiismeretük és meggyőződésük szerint alakítják ki, és ennek megfelelően szavaznak. Megbízatásuk ellátása során az egész népet képviselik. a) A képviselők jogait és kötelességeit alapvetően két csoportba lehet sorolni. Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Ilyen például a plenáris üléseken való részvétel, a törvénykezdeményezési, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselőcsoport alakításának joga, illetőleg a tájékoztatáshoz való jog. A képviselő alapvető joga és egyben kötelessége is, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak működését. Igazolatlan távolmaradásukat az Országgyűlés üléseiről egy meghatározott mérték felett (ez a szavazások több mint egyharmada) a tiszteletdíj arányos részének megvonásával büntetik. A képviselők jogaikat személyesen gyakorolják (pl. a szavazás), kivétel ez alól a bizottsági ülés, ahol a távol lévő képviselő helyettesítési megbízást adhat egy másik bizottsági tagnak. A képviselőknek be kell tartaniuk a Házszabály tárgyalásra és a fegyelemre vonatkozó rendelkezéseit is. Kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, bejelenteni keresőfoglalkozásaikat, betartani az összeférhetetlenségi szabályokat. b) A második csoportba azok a jogok, illetve kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. E körbe sorolható a mentelmi jog, az öszszeférhetetlenség és a különböző juttatásokhoz való jogok. Az országgyűlési képviselőket megilleti a mentelmi jog, mely kétirányú védettséget jelent:- felelőtlenséget és sérthetetlenséget. A parlamenti szólásszabadságból eredő felelőtlenség feltétlen és örök mentességet ad a képviselőnek, mely a képviselői minőségében tett nyilatkozataira, vélemény-nyilvánítására, felszólalására vonatkozik és így kiemeli a képviselőt a jogi felelősségre vonás alól. E jog nem illeti meg a képviselőt, ha titoksértés követ el, vagy mást becsületében megsért. 23

A sérthetetlenség szerint a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával, azaz a mentelmi jog felfüggesztésével lehet büntető-, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni (sérthetetlenség). A képviselő - a szabálysértési eljárást kivéve - a mentelmi jogáról nem mondhat le. Az Országgyűlés a képviselő mentelmi jogát a plenáris ülésen jelen levő képviselők kétharmadának szavazatával függesztheti fel. Ha az Országgyűlés mégis fenntartja a mentelmi jogot, az ügy akkor sem évül el. A mentelmi jog ugyanis nem valamiféle kiváltság, hanem alapvetően a képviselői munka zavartalanságát hivatott biztosítani. Amikor a képviselő megbízatása megszűnik, már nem védi a mentelmi jog (pontosabban a sérthetetlenség) A törvény meghatározza azokat a tevékenységeket is, amelyek összeférhetetlenek a képviselőséggel. Így például nem járhat el állami szerv, intézmény vagy állami tulajdonú gazdálkodó szerv jogi képviselőjeként, szakmai vagy üzleti ügyben nem hivatkozhat képviselői minőségére, illetve nem szerezhet, illetőleg használhat fel jogosulatlanul bizalmas információkat, és nem végezhet lobbytevékenységet.

4. A köztársasági elnök Magyarország kormányformája parlamentáris köztársaság. A köztársasági elnök szerepe e kormányzati rendszerben leginkább reprezentatív jellegű, politikai tekintetben pedig korlátozott hatáskört jelent. Ha a hatalommegosztásban betöltött szerepét vizsgáljuk, a többi hatalmi ágtól elkülönült, semleges hatalmi tényező, közöttük közvetítő, egyensúlyozó szerepet tölt be. Az Alkotmány az elnök feladataként, - mint legfőbb közjogi méltóságként -, a nemzet egységének kifejezését és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést jelöli meg. A köztársasági elnök továbbá a hadsereg főparancsnoka, és mint ilyen a fegyveres erőkön kívül áll, annak irányítója és nem vezetője, inkább reprezentatív és személyügyi feladatokkal bír. 24

Köztársasági elnököt legalább 50 országgyűlési képviselő támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt titkos választással választják. A titkos választás első fordulója akkor eredményes, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a (66,67%-a) támogatja valamelyik jelöltet. Abban az esetben, ha nem támogattak szavazatukkal ennyien egy jelöltet, akkor második fordulóra kerül sor. A második forduló eredményességéhez ugyanígy a képviselők 2/3-nak támogatását kell megszereznie egyazon jelöltnek. Ha a második forduló is eredménytelen, akkor a harmadik fordulóba már csak az a két jelölt jut tovább, aki a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. A harmadik fordulóban az eredményességhez már a képviselők többségének (50% + 1 fő) támogatása is elegendő. A három lehetséges fordulót 3 egymást követő nap alatt be kell fejezni.

A köztársaság elnökét az Országgyűlés választja, megbízatása öt évre szól. Jelöltként 35. évet betöltött magyar állampolgár állítható, aki nagytekintélyű, elismert és széles körben elfogadott személyiség. Személyében sérthetetlen, politikai felelősség nem terheli, jogi felelőssége korlátozott. A köztársasági elnök ellen hivatali ideje alatt csak akkor lehet megindítani a felelősségre vonási eljárást, ha a bűncselekményt feladatainak ellátásával kapcsolatban követte el. Ha a bűncselekményt nem a hivatali feladatai ellátásával kapcsolatban követte el, akkor csak a megbízatásának lejárta után indulhat meg ellene a büntetőeljárás. Részére az Alkotmány összeférhetetlenségi szabályokat állít fel, más állami, társadalmi, politikai tisztséget nem tölthet be. A tisztség megszűnését az Alkotmány szabályozza. (lemondás, halál, összeférhetetlenség stb.) A Köztársasági Elnök rezidenciája Budapesten a Várban, a Sándor palota épületében található.

A Sándor-palota története szorosan összefonódott a magyar történelemmel. Az 1850-es években Albrecht főherceg, Magyarország katonai és polgári kormányzója használta az épületet. A kiegyezést követően egészen a második világháború végéig a miniszterelnök székhelyéül és rezidenciájául szolgált. Budapest ostromában a palota súlyos károkat szenvedett, egyes részei csaknem teljesen megsemmisültek. A részlegesen helyreállított épület egészen a 2000-es évek elejéig használaton kívül volt. A 90-es években megkezdődött régészeti feltárásokat követően a teljes helyreállítás 2002-ben fejeződött be. 2003 februárja óta a Sándor-palota a Köztársasági Elnöki Hivatalnak ad otthont.

25

A köztársasági elnök képviseli a magyar államot, Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt, abban az esetben viszont, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. Megbízza és fogadja a diplomáciai testületek vezetőit, kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, és népszavazást is kezdeményezhet. Meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. A köztársasági elnök törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket és kitüntetéseket adományoz, és engedélyezi viselésüket. A köztársasági elnöknek joga van egyéni kegyelmezési jogkör gyakorlásához. Minden állampolgársági kérelmet a köztársasági elnök ír alá. A köztársasági elnök államfői döntéseit részben önállóan, részben az Országgyűlés, részben a kormányfő és egyes miniszterek jóváhagyása, ellenjegyzése mellett végzi. Végezzen kutatómunkát és állapítsa meg, hogy a hazánk történelme során kik voltak köztársasági elnökök?

5. A Kormány Kormányon a végrehajtó hatalomnak azt a szervezetét értjük, amely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll, kormányzati tevékenységen pedig azt a munkát, amely e testület végez. Csakúgy, mint az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök, a kormány is alkotmányos szerv, ami azt jelenti, hogy feladata magából az Alkotmányból adódik. 5.1. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők többségének szavazatával választja. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a Köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány tagjai megalakulásuk után esküt tesznek az Országgyűlés előtt. A Kormány mindaddig hivatalában marad, míg az új, következő Országgyűlés meg nem alakul vagy a miniszterelnök, illetve maga a Kormány le nem mond. Az Alaptörvény azonban elismeri a bizalmatlanság intézményét, mint a kormány megszűnésének lehetséges esetét. Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy egyidejű megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt szavazása során támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben. Ez azt is jelenti, hogy mi26

niszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés bizalmatlansági döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. Sajátos és politikailag nem veszélytelen eljárás, amikor maga a miniszterelnök indítványozza magával, vagy kormányával szemben a bizalmi szavazást. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát akkor fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. 5.2. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A végrehajtó hatalmat megjelenítő Kormány működésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe, azonban a miniszterek között nincsen különbség, egyenlő jogaik vannak, csupán feladatuk ellátásában különböznek. A kormányzati tevékenységhez kötődő feladata, melyet bár az Alaptörvény nem ír közvetlenül elő, de az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelme, a törvények végrehajtása, az ország külpolitikájának meghatározásában való közreműködés. Az ország társadalmi-gazdasági tervének kidolgozása szintén kormányzati feladat. Ennek érdekében törvényalkotást kezdeményez és közreműködik a törvények előkészítésében. Saját hatáskörében, törvényi felhatalmazás alapján rendeleteket alkothat. A közigazgatás irányításával kapcsolatos tevékenysége körébe sorolhatók a minisztériumok, - ezen belül az irányításuk alá tartozó szervek, mint a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek - minisztériumi szervezetek, kormányhivatalok irányítása. Az intézmény-irányítás, illetve - felügyelet teszi ki a miniszterek tevékenységének nagy részét. A miniszterek feladata, hogy az irányításuk alá tartozó szakterület hatékony működésének elősegítése érdekében jogszabályjavaslatot dolgozzanak ki, és végrehajtsák a kormányprogramban foglaltakat. A miniszterek feladata továbbá, hogy képviseljék a magyar kormányt az Európai Tanácsban, vagy más nemzetközi szervezetekben. 5.3. A Kormány feladatait a miniszterelnök vezetésével testületként gyakorolja, mely érvényesül a döntési, irányítási és végrehajtási folyamatokban. A testület kezdeményezhet törvényalkotást, rendeletalkotást és hozhat kormányhatározatokat, mely utóbbiak magasabb hierarchiai szinten állnak, mint a Kormány tagjai, így a miniszterelnök vagy a miniszterek által alkotott rendeletek. A 2010-ben létrehozott államigazgatási struktúrában az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese, akinek munkáját a miniszter irányítja. A minisztériumok számának radikális csökkentésével egy miniszter irányítása alá több szakterület került, így például az 27

oktatásért, a sportért és az egészségügyért egy miniszter felel, ezért az államtitkároknak fontos szerepük van egy-egy szakterület irányításában. Az összetett feladatokat jól mutatja a belügyminisztérium felépítése. A Belügyminisztérium koordinálja a helyi önkormányzatokkal, rendvédelemmel, bevándorlással, állampolgársággal és településrendezéssel kapcsolatos ügyeket. Az egyes szakterületek élén államtitkárok, illetve helyettes államtitkárok állnak. Az önkormányzatokkal kapcsolatos ügyeket államtitkár koordinálja, míg a többi szakterületet helyettes államtitkárok irányítják: ilyen szakterület a szabályozási és koordinációs helyettesi, gazdasági és informatikai, európai uniós és nemzetközi helyettesi, és a területrendezési és építésügyi. A minisztérium hivatali működéséért közigazgatási államtitkár, míg a parlamenttel való kapcsolattartásért parlamenti államtitkár felel. A Belügyminisztérium rendvédelemmel, közbiztonsággal kapcsolatos feladatai sokrétűek, és vezérlő elvnek tekinti az élet- és vagyonbiztonság védelmét. A minisztérium nagy hangsúlyt fektet a közbiztonság fenntartására, a bűncselekmények megelőzésére, ugyanúgy, mint a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére. A Belügyminisztérium koordinálja a rendvédelmi szervek munkáját, beleértve a közlekedésrendészet, a határrendészet, a büntetés-végrehajtást, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítását a hírszerzési tevékenység kivételével, valamint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ irányítását. Az utóbbi idők szélsőséges időjárása miatt egyre nehezebb feladatot jelent a katasztrófahelyzetek kezelése, ezért a jövőben a védekezés, a megelőzés a Belügyminisztérium kiemelt célkitűzése lesz. A bevándorlással, állampolgársággal kapcsolatos feladatok is a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, amelynek keretében koordinálja az idegenrendészet munkáját, megszabja a külföldre utazás feltételeit, és elősegíti a külföldiek, a menekültek társadalmi beilleszkedését. Az önkormányzatokkal, településekkel együttműködve a Belügyminisztérium felügyeli a településfejlesztéssel, - rendezéssel és - üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat, amely kiterjed az építésügyre, illetve a közterület felügyeletre egyaránt. Emellett közreműködik a migráció és menekültügyi tárgyú jogszabályok előkészítésében is. Az államtitkárok három kategóriába sorolhatóak. A szakterületért felelős államtitkárok és a parlamenti államtitkárok politikai jellegű vezetők. A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatali szervezetének szakmai vezetője, míg a parlamenti államtitkár feladata a törvényhozással való kapcsolattartás.

28

5.4. A Kormány rendszeresen ülésezik, mely üléseket a kormányfő vezeti. A Kormány tagjai a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a testület megalapozott döntéseket hozzon, előzetesen egyeztetési eljáráson átesett előterjesztéseket nyújtanak be a miniszterek a testület számára. A megalapozott döntését a kormány törvényjavaslat formájában az Országgyűlés elé terjeszti, vagy saját hatáskörében rendeletet bocsát ki, illetve határozatot hoz. Ezek kihirdetéséről a Miniszterelnökség gondoskodik. A Kormány döntéseiről a sajtó képviselőt az üléseken résztvevő kormányszóvivő tájékoztatja. A megalapozott döntést megelőző eljárásban, a Kormány munkáját számos segítő szerv támogatja. - Az ún. kabinetek a Kormány döntés előkészítő szervei, ahol a kormány politikáját, a gazdaságot, vagy nemzetbiztonságot érintő kérdésekben folyik egyeztető, döntési javaslatot előkészítő tevékenység. A kabinetek tagjai a kérdésben érintett miniszterek, valamint a témák meghívott szakértői. - A kormánybizottságok több minisztérium feladatát érintő egyeztető, ellenőrző szervek, melyek munkájukról a Kormánynak beszámolnak. - Amennyiben egy feladat kiemelt fontosságú, vagy az azzal kapcsolatos teendőket sem kormányhivatal, sem minisztérium nem tudja elvégezni a szokványos keretek között, a miniszterelnök kormánybiztost nevezhet ki az adott tevékenység hatékony koordinálására. A kormánybiztosok megbízatása maximum két évig, vagy a szóban forgó feladat befejezéséig tart. A miniszterelnök feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki. Megbízatása határozott időre szól, de legfeljebb, amíg a miniszterelnök hatáskörét gyakorolja. - A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszervezete, ő irányítja, de államtitkár vezeti. A Miniszterelnökség segíti a kormányfő tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában.

29

6. A magyar alkotmánybíráskodás Az Alkotmánybíróság feladata az alkotmányos rend, az Alaptörvényben rögzített alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának biztosítása, ezáltal az Alaptörvény védelemének legfőbb szerve. A XVII. századi Angliában, majd későbbiekben a XVIII. századi Egyesült Államok történetében merült fel először az alapjogok védelmének, illetve magyarázatának igénye. Európában az alkotmánybíráskodás osztrák minta alapján külön erre a célra jött bíróságok formájában terjedt el. Hazánkban 1990. január 1-én kezdte el működését. Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. A független tevékenység érdekében az alkotmánybíróval szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak érvényben, így politikai párt tagja nem lehet, politikai tevékenységet és más kereső foglalkozást nem folytathat. Az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésen vagy háromtagú tanácsban hozza. Teljes ülésen dönt az Alkotmánybíróság a törvények alkotmányosságáról, és más, az törvény által meghatározott kérdésekről. A rendeletek felülvizsgálatát rendszerint háromtagú tanácsban végzi el az Alkotmánybíróság. A bírák ülései zártak, - azaz a nyilvánosság kizárásával – szótöbbséggel, nyílt szavazással születnek a döntések. Az alkotmánybíróság munkájának jellemzője, hogy alkotmányossági kérdésben határozatai támadhatatlanok, és döntéseik mindenkire nézve kötelezőek. Az Alkotmánybíróság feladatrendszerét az alábbiakban foglalhatjuk össze: a) A jogszabály alkotmányellenségének előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll) során a ki nem hirdetett törvények vizsgálatára kerül sor, melyre a köztársasági elnök tehet indítványt. Ha a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényt alkotmányellenesnek tartja, akkor aláírás helyett megküldi azt az Alkotmánybíróságnak. Ezt az eljárást nevezzük alkotmányossági vétónak. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül dönt a törvény alkotmányosságáról. A törvény lehetővé teszi nemzetközi szerződések rendelkezéseinek a szerződés megerősítése előtt történő alkotmányossági vizsgálatát is. Ennek indítványozására az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány jogosult. 30

b) A jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálatát (utólagos normakontroll) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Ha a vizsgálat eredményeképp az Alkotmánybíróság a támadott szabály alkotmányellenességét állapítja meg, megsemmisíti azt. Ilyen esetben – főszabály szerint – a megsemmisített norma az alkotmánybírósági határozat közzétételével veszti hatályát, de ez a már létrejött jogviszonyokat általában nem érinti. Az Alkotmánybíróság kivételesen elrendelheti a vizsgált szabály visszamenőleges, vagy későbbi időpontban történő megsemmisítését is. Nemzetközi szerződések megkötésével, az ott vállalt kötelezettségek a hazai jogrendszer részét képezi. Az Alkotmánybíróság megvizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe való ütközését, amennyiben ezt megállapítja, a jogszabályt vagy megsemmisíti (alacsonyabb szintű jogszabály), vagy felhívja a jogszabály megalkotóját, hogy módosítsa, igazítsa a jogi normát az elfogadott nemzetközi szerződéshez. Alkotmányjogi panasszal – hatvannapos határidőn belül – az élhet, akinek Alkotmányban biztosított joga alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával sérült, és más jogorvoslati lehetőséggel már nem tud élni. Hatáskörökben az Alkotmánybíróság eljárásának két következménye lehet. Az alkotmányellenes jogszabály megsemmisítése és a konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárása. Az Alkotmánybíróságnak a fentieken túl még számos feladata van, de érdemes megemlíteni, hogy kizárólag a testület jogosult az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezésére, magyarázatára, amely mindenkire nézve kötelező, illetve a Köztársasági Elnökkel kapcsolatos felelősségre vonási eljárás lefolytatása e testületet illeti meg. Az Alkotmánybíróság azon határozatai, melyek jogszabály megsemmisítését mondják ki, vagy Alaptörvényt értelmeznek, a Magyar Közlönyben jelennek meg, egyéb döntései az Alkotmánybírósági Határozatok című hivatalos lapból ismerhetők meg. Az Alkotmánybíróság székhelye Budapesten található. Az internet segítségével kutassa fel, hogy 2012-től milyen változások lépnek életbe az Alkotmánybíróság munkáját, szervezetét illetően!

31

7. A bíróságok Az állam egyik elsőrendű feladata, hogy a törvényes jogrendet fenntartsa, biztosítsa polgárai számára, hogy jogaikat megfelelően gyakorolhassák, érdekeiket törvényes úton érvényesítsék. Az állampolgárok joga, hogy akár bírósági úton is orvosolják a sérelmeiket. A történelem során szinte mindig léteztek bíróságok, melyek feladata az igazságszolgáltatás volt. Napjainkra a modern államokban egyre bővül a bíróságok feladatrendszere. A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését, és ennek során a jogrendszer normáit alkalmazzák. A bíróságok vitatott vagy megsértett jog esetén eljárásaik során ítélkeznek, ezen túl az önkormányzatiságon alapuló jogalkotás felülvizsgálatával kapcsolatos teendőket is ellátják. Az igazságszolgáltatás működése során olyan általános érvényű értékek jutnak érvényre, melyek áthatják a szervezet működését, az eljárások minden szakaszában érvényesülnek. Ezeket alapelveknek nevezzük. A bírósághoz fordulás joga mindenkit megillető, alapvető alkotmányos jog. Szintén ilyen jelentőséggel bír az általános jogegyenlőség elve, ami azt takarja, hogy a bíróságok előtt mindenki egyenlő független nemtől, faji esetleg felekezethez való tartozástól. A bíróságok tevékenységüket a nyilvánosság jelenléte mellett végzik, de néhány esetben – a sérelmet elszenvedő személy kímélete érdekében – a nyilvánosságot ki is zárhatják. Ennek ellenére indokolt ítéleteiket már a nyilvánosság előtt hirdetik ki. Lényeges alapelv, hogy a bíróság határozatai ellen — ha törvény kivételt nem tesz — jogorvoslatnak van helye. A Magyarországon az igazságszolgáltató tevékenység kizárólag a bíróságokat illeti meg. Ennek során csak és kizárólag a törvénynek, jogszabályoknak vannak alárendelve és döntésüket a jogszabályok alapján, legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint hozzák. Az igazságszolgáltatás független működésének, az államhatalmi ágak elválasztása elvének alapvető garanciáját jelenti a bírák függetlenségének rögzítése. A bíró függetlenség azt jelenti, hogy a bírót döntései során semmilyen befolyás nem érheti. Ezt a politikai függetlenség és személyi mentelmi jog biztosítja. A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A törvény meghatározhat olyan ügyeket is, amelyek intézését bírósági titkárra bízza. A titkár megfelelő végzettséggel rendelkező, de még bírói kinevezéssel nem rendelkező bírósági dolgozó.

32

A bíróságokon nem csak egyes bírók ítélkeznek. Annak érdekében, hogy a bíráskodás során a népképviseleti elv is érvényesüljön, a bírósági tárgyalások egy részén ülnökök működnek közre. Ők időlegesen vesznek részt az ítélkezésben, a hivatásos bírókkal azonos jogok illetik meg őket, de önálló döntést nem hozhatnak. Kiemelt jelentőségű ügyekben több hivatásos bíró tanácsban ítélkezik. Természetes dolog, hogy nem minden esetben értenek egyet a vitás felek a bíróság döntéseivel, de az is előfordulhat, hogy a bíróság döntése jogilag nem helyes. Törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal lehet élni a döntések ellen, melyet fellebbezésnek hívunk. A döntések elbírálása a bírósági szervezetrendszerhez igazodik, melyek az alábbiak szerint épül fel:

- a Kúria, - az ítélőtábla, - a törvényszék, - a járásbíróság és - a közigazgatási és munkaügyi bíróság. A bíróságok szervezeti átalakítása folytán első fokon a járásbíróságok, közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el, azonban elfordulhat, hogy kiemelt jelentőségű esetekben, például emberölés vagy halálos közlekedési baleset okozása bűncselekménye esetén, a törvényszéken indul az eljárás. A közigazgatási és munkaügyi bíróság első fokon jár el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, illetve a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyekben. Törvény által meghatározott ügyekben első fokon a külön törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel, katonai bűncselekmények ügyében katonai tanácsok járnak el.

33

Fellebbezés folytán az ügyek a területi szervekhez kerülnek felülvizsgálatra. A törvényszékek döntése ellen az ún. Ítélőtáblákhoz lehet fellebbezni. A bírósági szervezetrendszer csúcsszerve a Kúria. Elnökét az Országgyűlés választja 9 évre. A Kúria a bírósági helyes joggyakorlat kialakítása érdekében jogegységi határozatokat hoz, tudományos elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi döntéseket tesz közzé. A bíróságok központi igazgatása tekintetében a korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe az Országos Bírói Hivatal lép. Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok A Kúria épülete igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett. Az OBH elnökét az Országgyűlés a bírák közül 9 évre választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával.

8. Az ügyészség Az ügyészi tevékenység elsődleges irányát a törvények érvényre juttatásában, a jogszabályok érvényesülésének biztosításában határozhatjuk meg. Az Alaptörvény szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntető igényét a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint; irányítja, felügyeli, illetve elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. Az ügyészi tevékenységgel összefüggésben az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény állapíthatja meg. A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására. 34

Az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet. Az ügyészség az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározott feladatait alá – fölé rendeltségen alapuló szervezeti rendben végzi, mely élén a Legfőbb Ügyész áll, akit a Köztársasági Elnök javaslatára Országgyűlés választ 9 évre. A szervezet munkájáról évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek, a parlamenti képviselők kérdést intézhetnek hozzá. A szervezeti tagozódás a korábban megismert bírósági szintekhez igazodik. A Legfőbb Ügyészség alatt Fellebbviteli Ügyészség, majd a megyei, fővárosi főügyészségek, végül legalsó szinten a járási ügyészségek működnek. A korábbi katonai ügyészségek beintegrálódnak az ügyészi szervezetbe és a katonai ügyészek az általános feladatokban is részt fognak venni. Az ügyészek esetében is érvényesülnek a korábban megismert összeférhetetlenségi szabályok, valamint megilleti őket a mentelmi jog. Az ügyészég gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, és minden alkotmányos rendet sértő, vagy veszélyeztető cselekmény üldözéséről. a) Ebben a körben az ügyészi tevékenység egyik fő területe a nyomozás és a nyomozások feletti törvényességi felügyelet. A szervezet feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a nyomozó szervek munkáját, betekintsen a nyomozások irataiba, szükség esetén utasításokkal lássa el őket, amelyeket a nyomozóhatóságok kötelesek végrehajtani. A nyomozószervek munkájával kapcsolatos panaszok elbírálása szintén az ügyészségek feladata. Különleges esetekben a nyomozás joga kizárólag az ügyészt illeti meg. Ilyen eset lehet a bíró, vagy rendőr által elkövetett bűncselekmény. b) Közvádlóként az ügyész dönt a vádemelésről, vagy az eljárás más, a büntetőeljárási törvényben meghatározott módon történő befejezéséről. Az ügyészi vádnak törvényesen beszerzett bizonyítékokon kell alapulnia. Gondoskodnia kell arról, hogy az ügy eldöntéséhez szükséges minden tény, bizonyíték és jogi okfejtés a bíróság elé kerüljön. A vád képviseletét az ügyész látja el, azonban azt - törvényben meghatározott esetben -alügyész és ügyészségi fogalmazó is elláthatja. c) Az ügyész a törvényben foglalt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a törvényekben meghatározott joghátrányok és jogkorlátozások végrehajtásának, a fogva tartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését. d) A bevezetőben már esett arról szó, hogy az ügyészség a törvények érvényre juttatásában működik közre. Ennek a tevékenységnek a része az ellenőrzés, mely során az ügyészség ellen őrzi a közigazgatási hatósági eljárások, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó

35

szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. Az ellenőrzés kiterjed az önkormányzati igazgatás, valamint egyes alapítványok és pártok működésének törvényességére. Amennyiben az ügyész észleli, hogy egy közigazgatási szervnél törvénysértő joggyakorlat alakult ki, figyelmezteti a szervet a helyes joggyakorlatra ún. fellépés formájában. Ha az ügyész jogszabályba ütköző működést észlel, például a szabálysértési vagy építésügyi hatóság helytelen döntést hozott ún. felhívással élhet, melyben felhívja az érintetteket döntéseik kijavítására. Az ügyészségeke ezen felül még törvényességi felügyeletet gyakorolnak a szabálysértési hatóságok döntései felett és közreműködnek egyes jogi személyek működésével kapcsolatos eljárásban, valamint egyes magánjogi perekben.

9. Az alapvető jogok biztosa Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. A biztos kizárólag az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel, eljárása során nem utasítható, független, intézkedéseit kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk

Az ombudsmani funkció első megjelenése 1713-ra tehető, amikor is XII. Károly svéd király létrehozta az igazságügyi kancellár intézményét elsősorban azért, hogy a hivatalok, a közigazgatás elleni alattvalói panaszokat kivizsgálja. Ez volt az első előzménye az 1809-es alkotmány alapján megválasztott svéd ombudsmannak, az állampolgári jogok parlamenti biztosának.

érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Feladata elsősorban

A svéd minta nyomán Észak-Európa országaiban már a XIX. század elejétől

a polgároktól érkező panaszok, beadványok elbírálása, de hivatalból is indíthat vizsgálatot, amennyiben az általa védett jogok

meghonosodtak a parlamenti biztosok, mint az alkotmányos alapjogok védelmében fontos szerepet játszó intézmények. A

területén jogsértést gyanít. Véleményezi az általa védett jogokkal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket, javaslatot tehet a jogszabályok módosítására.

skandináv országokon kívül Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban, majd az 1980as évek közepétől működött lengyel ombudsman mintájára a kelet-közép-európai átalakulás során bevezették az intézményt

többek között Magyarországon is. Az alapvető jogokkal összefüggő sérelem vagy ennek közvetlen veszélye esetén határidő és formai megkötés nélkül - akár írásban, akár szóban - terjeszthető elő panasz a kisebbségi biztoshoz. Időbeli korlát, hogy amennyiben az ügyben jogerős határozat született, a kisebbségi biztoshoz ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni. A jogvédelem elősegítése érdekében minden beadvány illetékmentes, továbbá, ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét a kisebbségi biztos nem fedheti fel.

36

A biztos az eljárásával, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban hatóságoktól adatokat, felvilágosítást kérhet, betekinthet a keletkezett iratokba, azok megküldését vagy - ha ez nem lehetséges - azokról másolat készítését kérheti. A kisebbségi biztosnak ez a joga azonban a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, az NAV nyomozó hatósága, valamint az ügyészségi nyomozóhivatal vonatkozásában korlátozott. Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. Tekintse meg az Alaptörvény „Szabadság és felelősség”- re vonatkozó cikkelyeiben, hogy mely jogok tekintendők hazánkban alapjognak! Érveljen az alapjog kifejezés alkalmazásának helyes volta mellett!

37

38

II. fejezet Tereptan

39

40

Bevezető A rendvédelmi szervek feladatai során adódó felderítő, különösen a katasztrófavédelmi tevékenységben mentő,- mentesítő-, és kárfelszámoló, helyreállító tevékenységeket legtöbbször a terepen kell végezni. Ezért nélkülözhetetlen a terep azon sajátosságainak ismerete, amelyek a tevékenységek eredményes végrehajtását befolyásolják. Nem mindegy, hogy milyen módon változtatjuk tudatosan a helyünket, és nagyobbrészt ismeretlen helyen a feladat végrehajtásához mennyire felkészülten érkezünk. Ahhoz, hogy ezeket a mozgásokat tervezetten végre lehessen hajtani, olyan tervet kell készíteni, mely szerint optimálisan, a legrövidebb távolságon kis erőfeszítéssel, a leghatékonyabban lehessen mozogni. Sokat segítenek a mozgásban a terepismeretek, a különböző eszközök (térkép, vázlat, tájoló, távcső, stb.) és saját tájékozódó képességünk fejlettsége. Napjainkban, a GPS használata, a műholdas kommunikáció, az internet működése teljesen hétköznapi dolog. Belegondoltunk-e viszont abba, hogy légköri jelenségek, meteorológiai viszonyok vagy a világűrben tőlünk függetlenül lezajló események pillantok alatt lebéníthatják a rendszerek működését. Talán nem véletlen, hogy a világ összes országában a katonai kiképzés alapja, a különleges beavatkozó egységek, a haditengerészet és a légierő esetében pedig elengedhetetlen az egyszerű térképészeti eszközök készség szintű használata, a természeti jelek alapján történő tájékozódás. A tereptan a föld felszínén – a terepen – főként a tájékozódást, a mozgást gátló akadályokat, a terep felszínének sajátosságait, azok célszerű felhasználásának módjait, valamint a terep ábrázolásának számunkra szükséges alapfogalmait tárgyalja. Kezdeményezzenek beszélgetést és mondjanak példát az egyes rendvédelmi szervek által, a terepen végezhető szakmai tevékenységről. ( pl.: Rendőrség – bűnügyi szolgálati ág, Katasztrófavédelem – kitelepítés lehetséges irányai )

41

1. A terep Terepnek nevezzük a Föld felszínét, a rajta lévő természetes képződményekkel és mesterséges tereptárgyakkal együtt. A terep alapvető elemeihez tartoznak: - a domborzat; - a települések, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és kulturális létesítmények; - a közlekedési hálózat; - a vizek; - a növényzet; - a talaj. a) A terep osztályozása A terepet gyors és egyértelmű jellemzése érdekében terepfajtákra osztják fel. A felszínből kiemelkedő tereptárgyakkal való fedettség szerint megkülönböztetünk: - nyílt terepet; - részben fedett terepet; - fedett terepet. Nyílt terepen a növényzet, az építmények, a domborzat a kilátást, a terep áttekintését nem akadályozza. Kedvező feltételeket teremt a megfigyelésre, kutatásra és mozgásra. Ezzel szemben megnehezíti a menekülő elkövető rejtett megközelítését. Részben fedett az a terep, amelynek 50 %-nál nem nagyobb részét foglalják el kiemelkedő tereptárgyak. Fedett terepen a magas növényzet és az építmények az áttekintést gátolják, a mozgást akadályozzák. Fedett terepen az egész területnek csak mintegy 25 %-a tekinthető át. Ez kedvező feltételeket biztosít a rejtett megközelítésre, ugyanakkor megnehezíti a tájékozódást, a megfigyelést, a személyek és tárgyak kutatását, valamint a mozgásirány tartását. A felszín tagoltsága szerint is osztályozhatjuk a terepet. Ezek alapján a terep lehet: - sík; - dombos; - hegyes. Ezeknek a terepfajtáknak a további, részletes jellemzéséhez megjelölhető a tagoltság foka, amely lehet tagolatlan, tagolt és erősen tagolt. 42

- Sík terepnél a terep a látósík határán belül sík, vagy enyhén hullámos. Az 1-2 fokos meredekségű lejtők a jellemzőek, és hiányoznak az élesen kifejezett domborzati formák. A sík terep lehet nyílt, ha nincsenek rajta tereptárgyak, amelyek a kilátást, a figyelést korlátozzák, vagy részben fedett, illetve fedett, ha erdő, bokros stb. borítja, vagy ha sok település van rajta. - A dombos terep abban különbözik a síktól, hogy olyan kiemelkedések és bemélyedések vannak rajta, melyeknek lejtői és emelkedői a 2-3 fokot általában nem haladják meg. A leggyakoribb domborzati formák a dombok, a teknők és ritkábban a horhosok. A dombok teteje figyelőpontok elhelyezésére alkalmas, a terep tagoltsága következtében azonban igen sok be nem látható terület (holttér) jellemzi. A dombos terepen lényegesen könnyebb kiválasztani a védelemre alkalmas terepszakaszokat, mint a sík terepen. - Hegyes terepen feltűnően jelentkező kiemelkedések és bemélyedések találhatók. Uralkodó domborzati formák: a hegyek, a gerincek, a völgyek, a szurdokok. A nagyfokú tagoltság sok holtteret hoz létre, amely megnehezíti a figyelést, a tájékozódást, a tűzvezetést, ugyanakkor elősegíti a rejtett mozgást. A hegységekben történő tájékozódás igen nehéz. Tájékozódási pont kijelölésére alkalmasak a külső formájukban feltűnő hegy- és gerinctetők, csúcsok. Határozza meg lakóhelye, valamint a régió és a közelében fekvő tájegységek jellemző terepfajtáit! b) Terepelemek, a domborzat A földfelszínt képező sokfajta egyenetlenséget fel lehet osztani domborzati idomokra. Ezek a következők: - hegy; - hegyhát; - katlan (gödör); - völgy; - nyereg. A hegyhát néhány, egy irányba húzódó kiemelkedésből tevődik össze, vagy egyetlen kiemelkedés. A hát mentén lévő legmagasabb pontokat összekötő vonalat vízválasztónak nevezzük. A völgy két oldalról lejtőkkel határolt, egyik végén nyitott, hosszú, lejtős bemélyedés. A völgy alapján a legmélyebb pontokat összekötő vonalat vízgyűjtőnek nevezünk. A vízgyűjtőben, különösen hegyvidéken, rendszerint patak vagy folyó található. Azokat a rövidebb völgyeket, amelyek a hegyoldalon keletkeztek teknőknek, ha élesen körülhatárolt vonalaik vannak metsződéseknek, vízmosásoknak vagy horhosoknak nevezzük.

43

A nyereg a hátnak olyan bemélyedő része, amely két szomszédos kiemelkedés között helyezkedik el. A nyereg majdnem mindig kezdete két völgynek (teknőnek), melyek ellentétes irányokba indulnak el. Hegyvidéken a hegyháton átvezető útvonalak rendszerint a nyergeken keresztül vezetnek. Az ilyen nyergeket hágóknak nevezünk. Domborzati formák és idomok: - vízválasztó idomokhoz tartoznak a kúp, a hegyhát, a pihenő, a nyereg; - vízgyűjtő idomok a völgy, a katlan (teknő), a metsződés, a vízmosás. A hegy olyan kiemelkedés, amely rendszerint kúp, vagy csúcsformában végződik és minden oldalról lejtő határolja. A hegy felső része a tető. A hegy alsó része (alapja) a láb, a tető és a láb közötti rész az oldal. A katlan a terep erősen szembetűnő bemélyedése, melynek tál alakja van. Azt a helyet, ahol a bemélyedés kezdődik, a katlan peremének, legmélyebb részét fenéknek nevezzük. A kis katlan azonos a gödör fogalmával. A vízgyűjtő idomok a rejtési álcázási feltételek mellett lehetővé teszik a manőverezést, a rejtett mozgást, a műszaki létesítmények és tüzelőállások kiépítését. A részletidomok általában akadály jellegűek, azonban a rejtett megközelítésre, rejtésre is módot adhatnak. Az alegységek tevékenységére, különösen a gép- és harcjárművek terepen történő mozgására igen nagy befolyást gyakorol a lejtők jellege, formája és meredeksége. A lejtő formája szerint lehet egyenes, domború, homorú, vagy változó (összetett lejtő).

44

2. Világtájak meghatározása Tájékozódni a terepen annyit jelent, mint meghatározni a világtájakat (fő- és mellékvilágtájak), megállapítani saját álláspontunkat a környező tereptárgyakhoz és domborzathoz viszonyítva, és kijelölni a kívánt mozgási irányt, és azt menetben is megtartani. A világtájak jelentik az alapirányt, főirányt, így könnyen áttérhetünk a térképpel történő tájékozódásra. Főirány az észa-

A kínai krónikák Huang-ti (Kuvang-ti) császárt az iránytű feltalálójaként említik, Kr.e. 2698-ban, vagyis majdnem 4700 évvel ezelőtt! Körülbelül 1500 évvel későbbi dátumról maradt meg nekünk a kínai iránytű leírása: neve csi-nan-cse volt (röviditve csi-nan). Egy kis két kerekű kocsiról van szó, amelyiknek balján egy faemberke állt kinyújtott karjával. Akármelyik irányba fordult a kocsi, ez a kis bábu mindig dél felé mutatott. Ez volt a mai iránytű első ismert elődje, amit az akkori hadvezérek sikeresen használtak közép-ázsiai hadjárataik során .

ki irány. 2.1. A világtájakat leggyakrabban tájolóval határozzuk meg (vagy iránytűvel). A tájoló mágnestűje É-D-i helyzetet vesz fel, a földrajzi É-tól való eltérése Magyarországon jelentéktelen. Valamely ponton az É-i irány és egy megirányzott tereptárgy iránya közötti vízszintes szöget „azimut” - nak nevezzük. A tájolóval történő világtájalt megállapításánál a mágneses északi irányt, kapjuk. Ugyanis a tájolóban elhelyezett mágnestű nem a földrajzi sarok felé mutat, hanem a föld mágneses sarka felé. Az északi sarok közelében levő mágneses sarok (Boothia-félszigeten) felé mutató irányt mágneses északi iránynak nevezzük. Mi a különbség iránytű és tájoló között? Az iránytű - rendszerint kör alakú szelencében elhelyezett mágnestű, amelynek segítségével, valamint, a szelence aljára rajzolt világtájirányokkal a fő és esetleg a mellék világtájak hozzávetőleges pontosságú irányait határozhatjuk meg. Az iránytűt a természetjárók általában már nem használják. A tájoló - beosztással ellátott szelencében elhelyezett mágnestű, amelynek a segítségével a fő világtájakat meghatározhatjuk és vízszintes szögeket mérhetünk. A szelence beosztása lehet fok, vonás vagy kompaszvonás. 45

2.2. A Nap állása alapján történő égtáj meghatározás azon a tényen alapul, hogy Magyarország közepes földrajzi szélessége (45 - 50°) alatt általában a nap 6-kor keleten, 12 órakor délen, 18 órakor nyugaton van. Így a nap állásából hozzávetőlegesen megállapíthatjuk a világtájakat. Délben az árnyékok pontosan É felé mutatnak. Így a nap delelésekor forduljunk úgy, hogy pontosan az árnyékunk meghosszabbítása irányába nézzünk . Ekkor előttünk lesz az É irány. Ez a módszer a földön nem mindenhol alkalmazható; pl. az egyenlítő környékén hiába keresi a tájékozódni kívánó turista a déli nap árnyékának irányát, mert a nap csaknem pontosan felülről süt. Figyelembe kell venni az évszakokat is, mert az előbb ismertetett időrendi sorrend csak március 21.-re (tavaszi napéjegyenlőség) és szeptember 23.-ra (őszi napéjegyenlőség) érvényes. 2.3. A világtájak meghatározásához elegendő egy hagyományos analóg számlapos óra is. Tartsuk az órát vízszintesen és fordítsuk az óra kismutatóját a nappal ellentétes irányába úgy, hogy a kismutató fedje saját árnyékát. A kismutató és a 12-es számjegy közötti szöget megfelezve, a szögfelezés iránya adja az észak – déli irányt. Végezzenek az iskola udvarán terepgyakorlatot és analóg óra alkalmazásával állapítsák meg az égtájakat! Az eredményeket ellenőrizzék tájolóval! 2.4. Az éjszaki égbolt is segítséget nyújt a tájékozódáshoz. Keressük meg az égbolton a Sarkcsillagot, amely egyébként a Kis Göncöl csillagkép legfényesebb csillaga. Mivel ez majdnem tökéletesen az Északi Sark fölött, azaz a Föld forgástengelyével egy vonalban található, így mindig az északi irányt mutatja, de ne feledjük, hogy kizárólag a Föld északi féltekéjéről látszik. A Sarkcsillagot a legkönnyebb úgy lehet megtalálni, hogy az igen jellegzetes Nagy Göncöl hátsó két csillagát egy képzeletbeli vonallal meghosszabbítjuk, és a két csillagközti távolságot 5-ször rámérjük. Az így kimért hely közelében látható fényes csillag a Sarkcsillag. A Hold is némi segítséget tud nyújtani a világtájak meghatározásában. Az első holdnegyed időszakában a Hold este 18 órakor van délen, éjfélkor nyugaton. Telihold idején este 18 órakor keleten, éjfélkor délen és reggel 6 órakor nyugaton található. Az utolsó holdnegyed időszakában a Hold éjfélkor keleten, reggel 6 órakor délen található.

46

2.5. Amikor a világtájak sem tájolóval, sem más eszközzel, avagy égitestek alapján nem határozhatók meg, a természeti jelenségeket, a természet jeleit célszerű felhasználni. A tapasztalat jó segítséget nyújt az égtáj meghatározás során, azonban a megállapított világtájakat az első adandó alkalommal ellenőrizni és pontosítani kell.

- Az egyedül álló fa lombja a déli oldalon dúsabb, az északi oldalon ritkább. - Az erdőben a fák kérge az északi oldalon durvább, vastagabb, míg a déli oldalon finomabb, vékonyabb. - A kivágott fák tönkjein az évgyűrűk északi irányban sűrűbbek, a déli oldalon ritkábbak. - A fák kérge és a nagyobb kövek, a sziklák északi oldala gyakran mohával borított. - Télen a hó a délre néző hegyoldalakon előbb olvad el. - A hangyabolyok déli oldala enyhébb lejtésű. - Régi templomok rendszerint kelet-nyugati irányban állnak. - Szőlőskertek rendszerint a dombok déli lejtőjén fekszenek. - Meleg időjárás alkalmával a fenyőfák déli oldalán több gyanta választódik ki. - A gyümölcsök érettebbek, pirosabbak a déli irányba néző oldalukon. - Az uralkodó széliránynak megfelelően a fák többsége ÉNY-DK-i irányba dől. Végezzen gyűjtőmunkát és digitális fényképező, vagy mobiltelefon használatával lakókörnyezetében a fenti példákat alátámasztó képeket készítsen, majd mutassa be órai munka keretében! Éjszaka a mesterséges fényforrások, megvilágított objektumok tájékozódási pontként szolgálhatnak. A TV- vagy rádióadó-tornyok gyakran eleve a környék legmagasabb pontjára épültek, és nagy területről nyílik rájuk rálátás, este a légi forgalom miatt kivilágítják őket, így ezeket a legkönnyebb észrevenni. Megfelelő helyről falvak, városok fényeit is láthatjuk, egyes utcák, utak vonala kivilágításuk miatt néha még jobban kirajzolódik, mint nappal

47

3. A térkép A térkép a föld felszínének és a rajta levő elemeknek kisebbített képét ábrázolja, illetve föld felszínének vagy a felszín egy részének meghatározott méretarányban készített felülnézeti rajza, síkban ábrázolva. A kisebbítés mértékét a méretarány fejezi ki. Méretaránynak nevezzük a terepen mért és a térképen ábrázolt távolság viszonyát, a kisebbítés mértékét kifejező arányt. Számszerű kifejezésére szolgál egy arányszám, melynek számlálója az egységnyi jelzés, nevezője pedig azt fejezi ki, hogy mekkora a kisebbítés mértéke. A felhasználó szempontjából a térkép legfontosabb adata a méretarány, vagy régiesen a lépték. A méretarány egy arányszám, mely megadja a térkép kicsinyítési mértékét az eredeti terephez viszonyítva, pontosabban fogalmazva, a térképi és a terepi hosszak egymáshoz való viszonyát. M = térképi hossz : terepi hossz Vegyünk egy példát: a turistatérképünk méretaránya 1:40.000, a térképen mért 1mm tehát a valóságban 40.000 mm-t, azaz 40 m-t jelent. Amikor a térkép alapján távolságokat határozunk meg, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a térképen mért hossz a két pont valódi, térbeli távolságának az alapfelületen jelentkező vetülete, ami mindig rövidebb, mint a terepen valóban megteendő táv. Az eltérés mértéke elsősorban a domborzati viszonyoktól függ. Sík vidéken elhanyagolható, de pl. egy, a Mecsekhez hasonló, hegyes vidéken a 10-15 %-ot is elérheti, a térképről lemért távolságot tehát ilyen arányban növelni kell. A térkép ezek alapján lehet: - nagy méretarányú, ami a valóságban nagyon részletes megjelenítésre utal. Például 1 : 10 000 - középes méretarányú, kevésbé részletes például 1 : 100 000 - kis méretarányú, kis részletességű térkép, amelyeken a terep részletes jellemzői nem ismerhetők fel. Például 1 : 1 000 000 Egyszerű következtetni, hogy minél kisebb az arányszám, - így is hívják a méretarányt - jobb oldalán olvasható érték, a valódi távolság, annál részletesebb lesz a térkép és nagyobbnak tekintjük a méretarányt.

48

A nagy méretarányú térképek felső határát kb. az 1:10 000-es méretarány képezi. Ezeket elsősorban szakemberek használják munkájukban, mint a földmérő a földtulajdon meghatározása, útépítés során. Közepes méretarányú térképnek tekinthetjük azt, amelyiknek méretaránya az 1:10 000 és 1:200 000 között van. Ezek közül a legismertebbek a turistatérképek. Az 1:200 000 méretarány egyben a kis méretarányú térképek alsó határa is, ide sorolhatók a tantermekben használt világtérképek. a) A térképeket tartalmuk szerint katonai és polgári térképek szerint csoportosíthatjuk. A katonai térképek lehetnek: - nagy méretarányúak (1 :25 000>) - közepes méretarányúak (1 :25 000-1 :250 000) és - kis méretarányúak (1 :250 000<) A polgári térképek lehetnek: - nagy méretarányúak (1 :10 000>) - közepes méretarányúak (1 :10 000-1 :100 000) és - kis méretarányúak (1 :100 000<) b) Tematika szerinti csoportosításban beszélhetünk: - általános térképekről, melyre a felmérő által látottak kerülnek rá, a földfelszín legáltalánosabb elemeinek áttekintő ábrázolását adják, azok kapcsolatát, formáját, térbeli elhelyezkedését stb. tükrözik. - földrajzi térképekről (1 :500 000<), - topográfiai térképekről (1 :500 000>) - autós térképek - turistatérképek - atlaszok A térképi tematika alapján pl. népesség, gazdaság, települések, jövedelmi viszonyok, geomorfológia, talaj stb. kerül rögzítésre a térképen.

49

4. Térképi egyezményes jelek és jelzések A tereptárgyak térképi ábrázolására meghatározott jelképek, az egyezményes jelek szolgának. Az egyezményes jeleket, azok magyarázatát, a domborzatábrázolás módját, az írásfajtákat és a rövidítéseket a jelkulcs tartalmazza. A térképen látható rajzolatokat két részre szokás bontani. A terepen látható természetes és mesterséges tárgyak, a tereptárgyak térképi megjelenését síkrajznak nevezzük, magának a terepnek a domborzati, magassági viszonyait ábrázoló vonalak összessége pedig a domborzatrajz. a) A síkrajz alapszíne a fekete. Vékony vonalakkal vannak megrajzolva a házak, az utak, vasutak, az elektromos- és távközlési vezetékek, kerítések, támfalak, gátak, töltések, rézsűk, stb. a térképi méretaránynak megfelelő nagyságban. Sok olyan tereptárgyat is ábrázolni kell a térképen, melyek a méretaránynak megfelelő nagyságban kirajzolhatatlanul kicsik lennének. Ezek ábrázolása az egyezményes jelkulcsban rögzített jelekkel történik. Ilyenek pl. a kisebb házak, a felmérési alappontok, emlékművek, útszéli keresztek, jellemző fák, fasorok stb. Minél kisebb a méretarány, annál több a csak jelkulcsi jellel ábrázolható tereptárgy. Fontos csoportja a jelkulcsi jeleknek a kitöltő jelek, melyek azt mutatják meg, hogy az a körülhatárolt terület, melyben raszterszerűen elhelyezve láthatók milyen mezőgazdasági művelés alatt áll (füves terület, szőlő, gyümölcsös stb., ahol semmilyen kitöltő jelet sem találunk, az szántóföld). A kitöltő jel szín-felülnyomással is párosulhat, pl. a fiatal erdő, a bokros terület, halványzöld (un. raszter zöld), a szálerdő sötétebb (teljes) zöld felülnyomást kap. Ugyancsak színezés hívja fel figyelmünket a környezetből kiálló magas épületre és a műutak minőségére (raszter, ill. teljes narancsvörös). Külön meg kell említeni a vízrajzot. Minden vízfelület és vízzel kapcsolatos tereptárgy (pl. kút, forrás) a térképen kék színnel jelenik meg. A síkrajzot a feliratok (megírások) teszik teljessé. A térképen szereplő feliratok összességét névrajznak nevezzük. A térképen különböző típusú, nagyságú és színű számokkal találkozunk. A szintvonalakra írt barna magassági számok az abszolút, tengerszint feletti magasságot fejezik ki, a számjegyek alsó része a lejtő irányába mutat. A magassági pontoknál kiírt fekete számok is a tengerszint feletti magasságot mutatják. A bevágásoknál lévő fekete negatív (-), ill. a kiemelkedéseknél lévő fekete pozitív (+) előjelű számok a környező területekhez viszonyított relatív magasságot jelzik. A folyóvizeknél feltüntetett fekete törtszámok számlálójában a folyó szélességét, nevezőjében a mélységét fejezik ki. (pl.15 / 4). A nagyobb tavak, folyók, tengerek mélységét kék számok fejezik ki. Az egyenlő mélységű pontokat összekötő görbe vonalakon lévő számok alsó része a nagyobb mélység felé mutat. A folyóknál a sodrásirányt fekete nyíllal jelölik. A nyílra írt fekete szám a vízfolyás sebességéről tájékoztat. A vízeséseknél feltüntetett fekete számok a vízzuhatag relatív magasságát adják meg. 50

Hidaknál jelölt törtszámok számlálójában a híd hosszát (esetleg kötőjellel mellette a híd szélességét), nevezőjében a híd teherbírását jelölik. Alagutaknál lévő törtszám számlálója az alagút hosszát, nevezője a szélességét fejezi ki. Az erdők térképjele mellett feltüntetett törtszám számlálója a fák közepes magasságát, nevezője a fatörzsek átlagos vastagságát mutatja (20 / 0,2 , vagyis lombos erdőben átlagosan 20 méter magasak a fák, míg törzsvastagságuk átlagértéke 20 centiméter /0,2 méter/).

51

Gyűjtsön be órai munka céljából különböző turista térképeket és figyelje meg a rajta látható egyezményes jeleket, színeket, jelöléseket! Kutasson fel egységnyi területen minél több Ön által ismert jelet, jelölést! b) A domborzatrajz a terepfelület térbeliségének ábrázolását szolgálja. Hosszú fejlődés eredményeként a mai térképek a terepfelületet szintvonalakkal jelenítik meg. A szintvonal a terep felületének és egy, az alapfelülettel párhuzamos, és attól meghatározott távolságra lévő felület metszésvonala, vagy másként fogalmazva: a terep azonos magasságú pontjainak sorozója. Érdemes megjegyezni, hogy a magasságmeghatározás alapfelülete a nullszint felülete, a Geoid, egy olyan felület, mely a nyugvónak képzelt világtengerek szintjének magasságában, a szárazföldek alatt annak meghosszabbításában helyezkedik el. A Geoid feletti magasságot nevezzük a hétköznapi gyakorlatban tengerszint feletti magasságnak, s ezzel, mint harmadik koordinátával tesszük teljessé az Y,X koordinátákkal a síkon meghatározott tereppontjaink térbeli definícióját. A szintvonalrajz fontos adata az egymást követő két szomszédos szintvonal közötti magasságkülönbség, az alapszintköz. Ennek értéke - a méretaránnyal együtt - minden szintvonalas térkép margóján meg van adva (az M=1:40.000-es turistatérkép ez 20 m). Az áttekinthetőség érdekében minden negyedik vagy ötödik, de mindenképen kerek számú magasságértékű szintvonalat vastagabb vonallal rajzolnak meg, ezek a főszintvonalak. A kisebb, de jellemző domborzati formák kifejezésére szükség esetén használják az alapszintköz félértékének megfelelő felező szintvonalat (hosszú szaggatott) és a magassági érték nélküli kiegészítő szintvonalat (rövid szaggatott vonal). Bizonyos sűrűséggel, ahol a térkép egyéb rajzai mellett elfér, a szintvonalak magasságértékét felírják a vonal megszakításába. A magasságszám mindig úgy van megírva, hogy a szám talpa a lejtő irányába, azaz lefelé áll, tehát nem csak a magasságot, hanem a lejtés irányát is mutatja. A lejtésirányt a szintvonalra merőlegesen álló kis vonalkával, az eséstüskével is jelölik a térképen, főleg kisméretű, önmagába záródó szintvonalaknál például kúpos hegycsúcs. A szintvonalak, és minden egyéb, a természetes terepalakulatokat kifejező vonal (horhos, metsződés, tereplépcső stb.) a térképen barna színű.

52

5. A térkép tájolása A térkép észak- déli irányú kereteit földrajzi hosszúsági vonalak úgynevezett meridiánok alkotják. Ezeket a hosszúsági vonalakat nagyobb méretarányú térképen gyakorlatilag egymás között párhuzamosan vehetjük. Ebben az esetben a térképet úgy tudjuk tájolni, ha azt olyan helyzetbe hozzuk, hogy a keret egyik észak-déli vonala megegyezzen a terepen a földrajzi meridián, a földrajzi északirányával. A földrajzi meridiánt, a földrajzi észak irányát a tájoló segítségével meg tudjuk állapítani. A térkép felhasználásának egyik alapvető feltétele az északi irány feltüntetése. Ma a térképek többségén nincs külön feltüntetett északi irány, a térkép keretvonalai határozzák meg a világtájakat. Az oldalvonalak iránya az É-D irányt, az alsó és felső keretvonal a Ny-K irányt jelenti. A térkép feje, felső széle irányában van tehát az északi irány. 5.1. A tájolót a térképre kell helyezni, úgy hogy annak észak-déli vonala egybe essen a keret nyugati vagy keleti oldalával. Addig forgatjuk a térképet, amíg a mágnestű északi vége nem ér el az elhajlásnak megfelelő elosztásig. Az alábbi ábrán az előbbi lépéseket látjuk. Az első képen a térkép nincsen tájolva, míg a második kép a betájolt térképet mutatja. A harmadik és negyedik kép + és – eltéréssel van tájolva. Gyakorolja be a rendelkezésére álló térkép és tájoló segítségével a térkép tájolását! A Bézard tájoló pontos méréseket követelő gyakorlat nélkülözhetetlen műszere, amelynek fedele irányréssel van ellátva, és így pontosabb iránymérését biztosít a terepen. A tájoló fő részei: 1. Mágnestű A szelencében szabadon feltámasztott mágneses tű megjelölt „Északi” vége állandóan a Föld északi irányába mutat. 2. A szelence Rendszerint légmentesen zárt, átlátszó fedelű dob, melynek fok- vagy vonásosztása lehetővé teszi a mért irányok értékének leolvasását. A szelencén betűjel rögzíti a fővilágtájakat. A szelencén levő beosztás, valamint a számozás kezdőpontja és növekedésének forgásiránya a különböző típusú tájolóknál más és más.

53

A „DK 6400” rendszer azt jelenti, hogy a tájoló körosztása 6400 részre - vonásra! - van beosztva, a „0” kezdőpont Délen van, és Keleti irányba haladva növekednek a számok. Az „ÉK 6000” pedig azt jelzi, hogy a tájoló körosztása 6000 részre van beosztva, a „0” kezdőpont északon van és a számok Keleti irányban növekednek. A vonás tulajdonképpen egy szögértékegység, amely az 1 km hosszú szögszárak 1 méteres nyílásszöge. Az „ÉK 360”-os tájolónál a teljes kör - a szelence körlapja - 360 egyenlő részre van felosztva. A „0” északon van, és a számok növekedésének (forgásának) iránya keleti. Az „ÉK 400”-as tájoló körlapja 400 egyenlő részre van felosztva, a kezdőpont „0”-ja északon van, és a számozás forgásiránya keleti .

100 vonás = 5,63º - nak felel meg (64-00 vonásrendszernél) 100 vonás = 6º - nak felel meg (64-00 vonásrendszernél) 1º = 17,78 V (64-00) 1º = 16,65 V (60-00) A szelencéken a mérés eredményének leolvashatósága érdekében nincs minden osztás bejelölve és számozva. A vonásrendszerű 64-00 vagy 60-00 típusú tájolóknál 00-50 vonásonként van jelölve a beosztás és 02-00 vonásonként a számozás. (Csak az első két számjegyet jelölik, és ha az első két számjegy egyjegyű, a tízesek helyén levő nulla nincs feltüntetve.)

A 360 vagy 400 fokos tájolók szelencéjének számlapjának osztása 2 fokonként van jelölve és 20 fokonként számozva.

54

A mágneses iránytűk hibái Elmaradási hiba: a csapágy és a tengely súrlódása, valamint a folyadék fékező hatása miatt az iránytű nem tér vissza alaphelyzetébe, elmarad. Csillapodási idő növekedése: jobb kivitelezésű iránytűknél a csillapodásnak meghatározott ideje van. Ha ez növekszik, a műszert javítani kell. Önlengés: használat közben az iránytű rezgő és lengő mozgást vehet fel. Járműveken ezt a jelenséget a hajtómű okozta vibráció is előidézheti. Az iránytű középponti hibája: felfüggesztési hiba, csapágykopás vagy leejtés következtében jelentkezik, s az iránytű kiegyensúlyozatlan lesz. Deviáció: a fémtárgyak (vasúti sín, vasoszlop ....), vastartalmú anyagok, magasfeszültségű vezetékek, transzformátorházak, vasbetonépítmények stb. által okozott mágnestű elhajlás.

5.2. A térkép tájolása laptájolóval A forgódob beosztásának 0 pontját (N) az indexvonalhoz állítjuk. A tájolót a térképre fektetjük úgy, hogy az alaplap irányzó éle a térkép egyik É-D-i hálózati vonalán legyen, s az eleje Észak felé mutasson. Ezután a térképet a rajta fekvő tájolóval együtt addig forgatjuk, amíg a mágnestű északi vége a helyére (a két sárga vonal közé) nem kerül. A térkép É-i iránya így megegyezik a valódi É-kal, tehát a tájolást elvégeztük.

Ma a laptájoló a turisták legkedveltebb mérőműszere. A forgatható dobban valamilyen sűrű folyadék csillapítja az acéltű hegyén forgó mágneses iránytű lengését. A dob átlátszó fenéklapján párhuzamos, piros vonalakat találunk. Az iránytű északi fele sárga (foszforeszkáló) festékkel meg van jelölve, ugyanilyen sárga vonalpár jelzi az iránytű É-i végének alaphelyzetét a dob fenéklapján is. A dob külső peremén ÉK-i kezdésű, 360 fokos osztás található (É = 0 = 360°, K = 90°, D = 180°, Ny = 270°), a főégtájakat a kezdőbetűk jelzik (az égtájak angol, vagy német neveinek kezdőbetűi, azaz É=Nord, K=East, vagy Ost, D=Sud, Ny=West). A tájoló alaplapja szintén átlátszó műanyagból készül. Pirossal megrajzolt középvonala az irányvonal, s egyben a forgódob skálájának indexvonala, bal hosszanti oldala (irányzó él) peremén mm-es, vagy valamilyen lépték szerinti beosztást találunk, ezenkívül, lehet rajta lupe és egy kis forgatható gomb (0-tól 9-ig számokkal) a lépésszámlálás megkönnyítésére. A tájoló eleje az iránytű forgódobjától távolabbi, fazettás, és általában szintén beosztással rendelkező, rövid oldala. A laptájoló könnyű, kézre álló, könnyen és jól használható eszköz, de pontatlanabb a Bézard -féle műszernél.

55

5.3. Tájolás tereptárgyak segítségével Ha olyan ponton állunk, amely a térképen is azonosítható (magaslat, útkereszteződés) és a terepen más tereppontot is látunk, amely szintén azonosítható, akkor ebben az esetben a térképet az első pontról a második pont segítségével tájoljuk. Ez a művelet a következőképpen történik: Helyezzünk a térképre vonalzót vagy ceruzát úgy, hogy az álláspontunk és az azonosított pont öszszekötő vonalán legyen. A vonalzót, ceruzát ne mozdítsuk el a helyéről és forduljunk úgy a térképpel, hogy a kiválasztott pont a vonalzó élének irányába essen. Természetesen az irányzáskor a vonalzót azzal a végével tartjuk magunk elé, amely a térképen az álláspontunkat mutatja. Ebben a helyzetben tájoltuk a térképet. Az összes tájoló nélküli tájolási módok közül talán ez a legpontosabb.

6. Az álláspont-meghatározás módszerei Álláspontunkat térkép alapján legegyszerűbben a térképen ábrázolt olyan tereptárgyak segítségével lehet meg állapítani, amelyek körülöttünk helyezkednek el. A helymeghatározás alapvetően a térkép koordinációs-rendszerének segítségével történik. Ennek legelterjedtebb formája a szélességi és hosszúsági fokok szerinti koordinátaháló. A szélességi fok az Egyenlítőtől való távolság szögben kifejezett értéke. Az Egyenlítő a 0 szélességi fok, ennek megfelelően megkülönböztetünk északi és déli szélességet. A hosszúsági fok a greenwichi délkörtől – az 1884-as washingtoni Nemzetközi Délkör-konferencián fogadták el, hogy a London dél-keleti peremvárosában álló, (Christopher Wren barokk építész által tervezett) obszervatórium közepén áthaladó meridián legyen a kezdő délkör – való távolságot jelzi. A hosszúsági és szélességi fokokban, percekben – pontosabb mérések esetén másodpercekben – megadott koordináták esetében az első helyen mindig a szélességi fok szerepel (Budapest földrajzi koordinátái: é. sz. 47º 30´ és k. h. 19º 5´). A szélességi és hosszúsági szögértékeket, osztásvonalakat a térkép szelvénykeretében találjuk. Amikor álláspontunk nem egyezik meg a térképen feltüntetett terepponttal, akkor a következő eljárások egyikét alkalmazhatjuk. - szemmértékkel, - terepvonal segítségével - hátrametszéssel, - oldalmetszéssel - tájolóval, iránytűvel

56

a) Álláspontunkat szemmértékkel is meghatározhatjuk. Ennél a módszernél szemmértékkel állapítjuk meg álláspontunkat a legközelebbi tereptárgyak alapján. Ehhez tájoljuk a térképet, majd két-három közeli tereptárgyat jelöljünk meg rajta, amit a terepen is azonosítsunk. Ezután szemmértékkel állapítsuk meg álláspontunkat a terepen, majd becsléssel ehhez a tereptárgyakhoz viszonyítva a térképen is jelöljük meg álláspontunkat. Álláspontunk pontos megállapítása a tereptárgyak számától és attól függ, hogy milyen gyakorlattal rendelkezünk a műveletben. b) Ha bármilyen egyenes terepvonalon állunk (út, vasút, erdőszegélyek stb.), a térképet az adott terepvonal segítségével tájolhatjuk, mégpedig teljes pontossággal, mert a terepvonalakat a térképen a földrajzi É irányhoz viszonyítva szerkesztették fel. Ehhez a térképet fordítsuk úgy, hogy pl. a térképen ábrázolt út iránya megegyezzen a terepen levő út irányával. Ügyeljünk arra, hogy a terepen levő terep vonaltól jobbra vagy balra eső tárgyak a térképen is a terep vonaltól jobbra vagy balra essenek. c) A legjobb helymeghatározó módszert szaknyelven hátrametszésnek nevezik. Ha fel tudunk ismerni két-három, térképen is jól azonosítható tereptárgyat (hegycsúcsot, nyerget, menedékházat), megmérhetjük irányszögüket, vagyis azt, hogy északhoz viszonyítva hozzánk képest mekkora szöget zárnak be. A térképen pedig az adott ponton át, húzunk egy ilyen irányú egyenest. Ugyanezt megismételve a többi tereptárggyal is, az így keletkező vonalak metszéspontjában állunk. A mérés pontatlansága miatt a három egyenes gyakran nem egy pontban, hanem háromszöget formázva találkozik. Ha túl nagy a háromszög, érdemes megismételni a mérést. d) A másik módszer neve az oldalmetszés. Ha ismert terepvonalon vagyunk (pl. gerincen, gleccser középvonalán, ösvényen), de nem tudjuk, pontosan hol, akkor egy tisztán azonosítható tereptárgy segítségével - ami a térképen is egyértelműen beazonosítható - meghatározható helyzetünk. Megmérve a tereptárgy irányszögét, és a térképen a tárgy helyéből kiindulva, húzva egy ilyen szögben álló egyenest, ahol ez metszi a terepvonalat (ösvényt), ott állunk. Amennyiben lehetősége van, társaival végezzenek terepgyakorlatot és a tanult módszereket kíséreljék meg alkalmazni a gyakorlatban!

57

e) GPS (Global Positioning System) Globális helymeghatározó rendszer A mai GPS rendszer alapjait 1973-ban fektették le, 24 Navstar műhold segítségével, amelyek mindegyike naponta kétszer kerüli meg a Földet, a Föld felszíne fölött 20 200 km-es magasságban. Elhelyezkedésük olyan, hogy minden pillanatban a Föld minden pontjáról legalább négy látszódjon egyszerre. A 24 műhold hat csoportba van osztva, a Föld körül keringve egymástól 60°-os kelet-nyugati eltérésű pályán mozognak. Az égbolton sík terepről egyszerre 7-12 műhold látható, melyből a helymeghatározáshoz 3, a tengerszint feletti magasság meghatározásához pedig további egy - egy hold szükséges. Az eddig alkalmazott navigációs módszerek sokszor nehézkesek, időjárás függők, időigényesek és nem utolsó sorban nagy szakértelmet igényelnek. Ilyen szempontból ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a GPS forradalmasította a helymeghatározást. A GPS rendszer alapvetően navigációs feladatok végrehajtására lett kifejlesztve, de a meghatározás gyorsaságának és megbízhatóságának növekedése következtében, alkalmassá vált geodéziai meghatározásokra is. Ilyen GPS rendszerek a NAVSTAR (USA), GLONASS (SZU), NAVSAT ( Európai Űrkutatási Szervezet ), GEOSTAR ( USA ), GRANAS (Németország) elnevezésű műholdrendszerek. Közülük a NAVSTAR GPS rendszer már teljes kiépítettségben üzemel a világ számos országában, így hazánkban is. A világűrben keringő GPS műholdak összessége a GPS műholdak alrendszere. A teljes kiépítettségben a rendszer 6 egyenletesen elosztott pályasíkon 24 (21+3 tartalék) műholdat tartalmaz, melyek a földfelszín felett 20185 km-es magasságban keringenek, és egy teljes fordulatot 11 óra 58 perc alatt tesznek meg a Föld körül.

7. Irány, távolság mérés a térképen és a terepen A tereptárgyak iránya nem csak az álláspont meghatározásához, hanem a későbbi haladási irány, a kívánt cél lehető legrövidebb úton történő eléréséhez szükséges. Előfordul, hogy egy tereptárgyat ki kell kerülni, vagy szem elől tévesztjük a célt, ilyenkor tudni kell, hogy a tájoló segítségével milyen irányban kell továbbhaladni. 7.1. Az északi irány meghatározása az iránymérések alapja. Megkülönböztetünk földrajzi északot, mágneses északot és térképi vagy hálózati északot. Földrajzi vagy csillagászati észak a földgömb minden pontján az Északi-sarkra mutató irány. Valamely iránynak a földrajzi északkal bezárt irányszögét már a korábban is említett azimutnak nevezzük. Mágneses észak az iránytű által jelzett északi irány, mely a föld mágneses pólusa irányába mutat. A mágneses pólus állandóan változtatja helyét, ezért a mágneses észak is változik. Mágneses elhajlásnak (deklinációnak) nevezzük a mágneses északi iránynak a földrajzi északkal bezárt szögét. A változás értéke olyan kicsi, hogy gyakorlatilag elhagyható.

58

Térképi vagy hálózati észak: a térkép hosszúsági köreinek, ill. kilométer-hálózati vonalainak a térkép felső széle felé mutató iránya. Ha a térkép nem északi tájolású, azaz az északi irány nem a térkép felső széle irányába esik, akkor külön jellel, egy nyílra helyezett É betűvel (É) jelzik az északi irányt. A terepen történő iránymeghatározás első lépése, hogy keressük meg a kívánt tereptárgyat. A tájoló irányvonalát a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk, majd a tájoló szelencéjét addig forgatjuk, míg az iránytű É-D iránya egybeesik a szelence É-D irányával. Ezt követően már csak leolvassuk az irányszöget az É-D vonal és az irányél között. A terepen mért irányszöget, azonban a helyes haladási irány tartása érdekében a térképen is azonosítani kell. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a tájolót rátesszük a térképre úgy, hogy irányvonala álláspontunkra kerüljön. Ezt követően addig forgatjuk a tájolót a térképen, míg a szelence É-D iránya egybeesik a térkép É-D irányával. A beállított szelencét a továbbiakban nem szabad elmozdítani, csak a tájolót kell forgatni. 7.2. Távbecslés A távolságot becsléssel is meghatározhatjuk a tárgyak láthatósági foka, és egyes részeinek összehasonlítása útján. A tárgy (cél) láthatósági foka alapján való távolság-meghatározásnál azt kell megfigyelni, hogy a tárgy milyen tónusú terepen és milyen egyéb tárgyak közelében helyezkedik el. Például ha a figyelő a falu egyik házánál tüzet vett részre, akkor a tűz távolságát könynyen meghatározhatta a ház láthatósága alapján. Ha a ház ablakai jól láthatók, akkor a távolság kb. 900 , ha felismerhetők különbözõ részletek, pl. az ablakkeretek, akkor a távolság nem több 600 m-nél. A távolságot becsléssel meghatározva figyelembe kell venni olyan másodlagos jelenségeket is, melyek befolyásolják a meghatározás pontosságát. Ilyenek például: - a hatalmas tárgyak (erdő, magaslat, település) közelebbinek tetszenek, mint az ugyanolyan távol levő kisebbek (bokor, kő, halom), - erősen megvilágított tereptárgyak közelebb látszanak, mint a gyengén megvilágítottak, - a világos színű (fehér, sárga, piros) tereptárgyak közelebb látszanak, mint a sötétek (fekete, barna, kék), - párás, esős, ködös időben, szürkületkor minden megfigyelt tárgy közelebb levőnek tűnik, mint napos időben,

59

- nyílt, sík terepen, vízfelületen át való szemléléskor, hóval borított terepen és helységben a megfigyelt tárgyak közelebb levőnek látszanak, mint amennyire valóban vannak, - fekvő testhelyzetben való figyelésnél a tárgyak közelebb látszanak, mint állva figyelésnél, - az alulról felfelé (az emelkedő teteje felé) való figyelésnél a tárgyak közelebbinek, felülről lefelé való figyelésnél pedig távolabbinak tűnnek, - éjszakai figyelésnél a mesterségesen megvilágított tárgyak közelebb látszanak, a gyéren megvilágítottak távolabb, mint ahogyan a valóságban vannak. Ha ismerjük ezeket a sajátosságokat, akkor a pontatlan becslési eredményeket valamelyest helyesbíthetjük. Figyeljük meg, hogy egyes dolgok szabad szemmel milyen távolságból vehetők észre, különböztethetők meg környezetüktől?

A hallás útján történő távolság meghatározás két fő tényező befolyásolhatja: a szélirány és a levegő páratartalma, tehát ennek megfelelően korrigálni kell az alábbi táblázatba foglalt értékeket.

A tereptárgyak távolságát egy egyszerű és bárhol használható módszerrel megbecsülhetjük. Ez a módszer az ujjal történő távbecslés. Kinyújtott jobb kezünk hüvelykujján keresztül megirányozzuk azt a tereptárgyat, amelynek a távolságát meg akarjuk állapítani, majd hunyjuk be a bal szemünket. A jobb kar elmozdítása nélkül nyissuk ki a bal szemünket és hunyjuk be a jobbat! Azt tapasztaljuk, hogy ujjunk helyzete egy másik tereptárgyra tevődik át. A látott két „tereptárgy” közötti távolságot becsüljük meg és a számot szorozzuk tízzel. A kapott érték megadja az álláspont és a keresett tereptárgy távolságát.

60

Érdemes tudni! A kezünk méreteinek, a távolságra vonatkozó szorzóknak, továbbá az általuk a látómezőből kitakart részek között összefüggések fedezhetők fel. - ököl x 6 = 10° - hüvelykujj x 30 = 2° - hüvelykujj x 60 = 1° Alkalmazásuk úgy történik, hogy kinyújtjuk a karunkat egyenesen magunk elé, majd az alábbi példával szemléltetve meghatározzuk az előttünk álló kb. 2 méter magas férfi távolságát. Ha a kinyújtott karunk végén vízszintesen elfordított hüvelykujjunk, tehát az ujjunk szélessége pont megegyezik az ember magasságával, akkor a távolságunk az embertől 2 m szorozva 30-cal, azaz kb. 60 m lesz.

kb. 2m magas

távolság

2m x 30 / 60m messze áll

Pontosabb a mérés, ha egy tízemeletes épületet takar el a hüvelykujjunk, hiszen egy emelet magasságát kb. 3 méterrel számolva az épület magassága kb. 30 m, így az attól való távolságunk 30 m szorozva 30-cal, azaz kb. 900 m lesz. 7.3. Távolság meghatározás tereptárgyak alapján méréssel A tereptárgyak alapján történő távolságbecslés milliméteres vonalzó segítségével történik. Ehhez azonban ismernünk kell az adott tereptárgy méretét, magasságát, vagy szélességét. A vonalzó segítségével az eljárás a következő: Tartsuk a vonalzót a szemünk elé kartávolságra, szemünktől kb. 60 cm-re. Olvassuk le a vonalzón milliméterekben a tereptárgy látszólagos magasságát, vagy szélességét. A tereptárgy és köztünk lévő távolságot a következő egyszerű képlettel tudjuk kiszámítani: s = k * ( m / sz ) ahol s a tereptárgy távolsága (cm-ben), m a tárgy általunk ismert cm-ben vett magassága, (vagy szélessége), sz a vonalzón milliméterrel mért látható magassága, (vagy szélessége) Az alábbi ábra a mérés gyakorlati végrehajtását mutatja be.

Például: a terepen levő 4m magas telefonoszlop a vonalzón 6mm-t fed, tehát az oszlop távolsága:

61

Látszólagos szögméret alapján történő távolságbecslés megértéséhez ismerni kell a hossz és szögértékek összefüggését. Képzeljük magunkat egy olyan kör középpontjában, amely keresztülhalad azon a tereptárgyon, amelynek a távolságát meg akarjuk határozni. Az ilyen kör sugara egyenlő a távolsággal (r vagy s ). A geometriából tudjuk, hogy az ilyen kör kerülete (k) kb. hatszor (pontosabban 6,28-szor) hosszabb a sugárnál (r vagy s). Ha a kör kerületét felosztjuk 6000 egyenlő részre, amelyet a szögmérések mértékegységének veszünk és vonásnak nevezünk (v) akkor az ilyen beosztás hossza egyenlő: ebből k = 6 s-el, tehát az eredmény: vagyis a kerület 1/6000 része egyenlő egy vonással. A vonásrendszer előnye a fokrendszerrel szemben az, hogy lehetővé teszt a gyors és könnyű áttérést a szögmérésről a távolságmérésre és fordítva. Ezért főleg a távolságok meghatározásánál használjuk. Az előző képletből kiindulva a vonás fogalmából következik, hogy egy vonás hossza egyenlő a távolság ezred részével. Természetesen két vonás vagy három vonás esetében is fennáll ez. Így az ív hosszát vonásokkal a következő képlettel fejezhetjük ki:

Kis szögeknél, amelyeknek értéke a 300 vonást nem haladja meg, az ívet és annak megfelelő érintőt egyenlőnek vehetjük. Ezt az érintőt jelöljük m-mel. Ha az előző képletbe az i helyébe m-met írunk és a képletet arányosságra átalakítjuk, akkor: m : s = v : 1000

62

Ezt az arányosságot vonásképletnek nevezzük. Ebből az arányosságból akár a r-t, akár az m-et ki tudjuk számítani, attól függően, hogy távolságot vagy tárgy magasságát, akarjuk megtudni. Ha a távolságot, akarjuk meg határozni a következő képlettel tehetjük:

Ha a magasságot akarjuk meghatározni, akkor

Ez utóbbit képlettel csak akkor használjuk, ha a vonásszög nagysága nem haladja meg a 300 vonást. Az előzőekben ismert 4 méter magas telefon oszlopot 0-10 v alatt látjuk, határozzuk meg a távolságot:

Ha összehasonlítjuk a kapott eredményt az előzővel, azt látjuk, hogy a vonásképlet alkalmazása gyorsabb és sok esetben pontosabb is. Például: a tőlünk 200 m-re levő fát 0-40 v alatt látjuk, mennyi a fa magassága?

A leírtakból láthatjuk, hogy gyorsan és egyszerűen tudunk a terepen távolságokat meghatározni, amit kis gyakorlással hamar elsajátíthatunk. Kíséreljék meg terepgyakorlat során a leírt módszer alkalmazását, ellenőrizzék méréssel számításaikat!

7.4. Lépéssel való méréshez ismernünk kell saját lépésünk hosszát, illetve gyakorolni kell az egyenletes lépéssel, való járást, különösen kedvezőtlen feltételek mellett (hegyes terepen, hóban stb.). Saját lépésünk hosszát megállapíthatjuk így, hogy kijelölünk egy ismert távolságot (két km-kő közötti távolságot) és azt oda vissza lelépjük. A két mérés középarányosát vesszük. Lépéshosszunk ismeretében könnyen leléphetjük a keresett tárgy távolságát méterekben. A lépéshossz átlaga kiszámítható képlettel is. Lépéshossz = a személy magassága / 4 + 37 A kapott értéket méterben van kifejezve, de kiemelendő, hogy a személy magasságát centiméterben kell megadni!

63

7.5. A távolság meghatározható a menet idejéből is. Amennyiben ismerjük saját mozgásunk gyorsaságát, könnyen kiszámíthatjuk a megtett távolságot óránk segítségével. Pl. túránknál a menet közepes sebessége 5°-ig kb. 5 km/óra, míg 25°-ig kb. 2-3 km/óra, 30°-ig 1,5-2,5 km/óra stb. A terepen történő haladás nem minden esetben ideális körülmények között, sík, fedetlen terepen történik. A térképen történő távolságmérés így csalóka lesz, hiszen emelkedőn hoszszabb utat kell megtenni, mint azt a térképi mérés eredménye mutatja, ugyanakkor ehhez a távolsághoz más menetidő is tartozik. A pontos tervezéshez meg kell határozzuk az úgynevezett lejtőszöget. A lejtő iránya a szintvonalakra mindig merőleges. A lejtő magassága a szintkülönbség, azaz két szintvonal között függőlegesen mért távolság. A lejtőalap a két szintvonal között mért vízszintes távolság. A lejtőszög a lejtővonal és a lejtalap által bezárt szög. A lejtő szögének kiszámítása egyszerű matematikai művelettel történik. A lejtő síkja avagy vonala, alapja és magassága egy derékszögű háromszöget alkot, melyre érvényes az alábbi matematikai törvényszerűség: tg = m / a

Ha a térképen 200 méter távolságon a szintvonalak segítségével 40 m szintkülönbséget mértünk, akkor a lejtőszög kiszámítható:

A számítás másik módja egy tapasztalati képlet alapján 25º alatti lejtőszög esetén jól alkalmazható:

64

7.6. Mozgás térkép alapján A térkép használatánál az alábbiak szerint járunk el: 1. tájoljuk a térképet, 2. meghatározzuk álláspontunk térképi helyét, 3. összehasonlítjuk a térképet a tereppel, vagyis a terepen látott tárgyakat egyeztetjük a térképen található egyezményes jelekkel és fordítva. A mozgás (menet) előkészítésénél és végrehajtásánál célszerű néhány alapvető szabályt megtartani. - Az úton való mozgásnál előzetesen tanulmányozzuk a kiválasztott útirányt, az út menti építmények jeleit és az út általános jellemzőit (emelkedik, lejt, stb.). - Célszerű a menetvonal mentén tájékozódási pontokat kijelölni, melyek a mozgás helyességének ellenőrzéséhez szükségesek. Határozzuk meg a tájékozódási pontok közötti távolságokat, hogy előre tudjuk hol és mikor kell azokat elérni, továbbá a menetidő kiszámításához jegyezzük fel az útvonal teljes hosszát. - Ha a mozgás változó minőségű utakon történik (műút, makadám, földút, erdei út stb.) célszerű a menetvonalat barna színnel kiemelni. - Az útvonal előzetes tanulmányozásánál nagy figyelmet kell fordítani a nehezebb útszakaszokra és azok megkerülési lehetőségeire. - A mozgás irányának megtartását állandó ellenőrzéssel biztosítjuk. - Az úton kívüli mozgásnál előre ki kell jelölni a fordulópontokat. A kiválasztásnál ügyeljünk arra, hogy azok tájékoztató helyen legyenek. A menetvonal lehetőleg terepvonalak (csatorna, árok) mentén haladjon, mert ez megkönnyíti a tájékozódást, a menetvonal megtartását. - A menetvonalat célszerű színes ceruzával rárajzolni a térképre. - Útközben – egyik tájékozódási ponttól a másikig haladva – helyes a térképet a tereppel állandóan összehasonlítani. A térképet úgy tartjuk kézben, hogy az megközelítőleg tájolva legyen. - Ha a mozgás egyenes terepvonalon történik vagy a következő tájékozódási pont jól látható, akkor a térképről történő állandó tájékozódásra nincs szükség. - Erdőben való mozgásnál a tájékozódást tájolóval segítjük. - Emellett a tájékozódásra alkalmasak a tisztások, erdőátvágások, utak, a domborzat jellegzetes idomai és a vízhálózat. - Erdőben szükséges a tájékozódást gyakran ellenőrizni és távolságmérés segítségével az álláspont meghatározását ismételgetni.

65

66

III. fejezet Szabálysértések

67

68

Bevezetés Egy jogállamban nem minden társadalmilag káros cselekvés igényel jogi szankciót, mert mindig megadható egy jogilag nehezen meghatározható szintje annak a veszélynek, amely természetes részét képezi egy közösség napi tevékenységének. A hatósági eszközökkel történő beavatkozás gyakorlatilag lehetetlen, de nincs is értelme, hiszen ezáltal a hasznosnak minősülő közösségi – a társadalom önszabályozásának lehetőségei, mint célok - kerülnek veszélybe. A jog nem teheti meg, hogy lehetetlent kérjen számon, hiszen az emberi viselkedések sokféleségben a különböző magatartásoknak valamilyen mértékben teret kell adni. Az adott közösség saját maga által meghatározott tűrőképességéről van szó, ahol egy bizonyos szabadság, egy mérték megadása történik a jogalkotó által. A jogszabályi határon belül azonban a jogalkalmazónak mérlegelési lehetősége van, hogy a zavaró magatartások az adott helyen és időben mennyire sértik az egyén és a közösség értékeit és ezzel párhuzamosan milyen joghátrányokat kell alkalmazni az elkövetésük miatt, nemkülönben a megelőzés érdekében. Nem vitatott fontos közérdek, hogy például a forgalmat akadályozó gépkocsit, a közlekedés biztonságát zavaró mobiltelefon használatot tiltani kell. Azonban kár lenne ezeket a típusú jogsértéseket bűncselekménnyé minősíteni, mert a társadalom értékítéletét nem olyan mélységben sérti, ami ezt indokolná. Ezen túlmenően az ilyen eljárásokat gyorsabban és hatékonyabban lehet eszközölni egyszerűbb, költségtakarékosabb megoldásokkal. Mindig a jogalkotó dönti el, hogy mi tartozik a társadalmi rend igényét szolgáló szabályozás körébe, amelyek az illem, a közszemérem normáin már túllépnek, és hol húzzon meg ennél magasabb szintet a bűncselekménnyé minősítéssel. A tolerencia szint változásával, a társadalom értékítéltének módosulásával ezek a határok folyamatos mozgásban vannak, amelyet a jogalkotónak figyelemmel kell kísérnie és a lehető leggyorsabban reagálni kell rá. A társadalomra veszélyes cselekmények nem azonos mértékben fenyegetik a közösséget, annak jogrendjét és tagjait. Természetes, hogy az állam által alkalmazott válasz sem azonos, hanem a támadásokhoz igazodó mértékű. A súlyosabb cselekményeket a büntetőjog, az enyhébbeket a szabálysértési jog bünteti. A kisebb súlyú cselekmények tömegméretű előfordulása azonban jelentékeny terhet ró a társadalomra, mert számottevő költségvonzatuk van és rontják az emberek biztonságérzetét. Évente átlagosan mintegy fél millió szabálysértési eljárást folytatnak le. Ez közelítően azonos mennyiség, mint az ismertté vált bűncselekmények száma. 69

A francia modell a szabálysértést a bűncselekmény egyik típusának (bagatell bűnözésnek) tekinti, így a büntetőjog keretében szabályozza. Az ide sorolható államokban nem tesznek különbséget a kriminális cselekmények között különböző szempontok szerint. A kis lopás például ugyanúgy lopás bűncselekménye, mint a jelentős értékre elkövetett lopás. A német modell a szabálysértéseket önállónak ítéli meg, ezért a közigazgatási jog szerves részeként szabályozza, mondván, hogy a cselekmények többsége közigazgatási normát sért, és az elkövetőkkel szemben közigazgatási szervek járnak el. Magyarországon a szabálysértési jog gyökereit a Csemegi kódex – az 1878. évi V. tc. a bűntettekről és vétségekről –, valamint az 1879. évi XL. tc. a kihágásokról jelentette. Ez a büntetőjogi hármasság – a bűncselekmények bűntett-vétség-kihágás hármas felosztása – megmaradt egészen 1950.-ig. A szabálysértések és a súlyosabb jogsértések elhatárolásában a hétköznapi nyelvet is célszerű igénybe venni. A szabálysértéseket bagatell cselekményeknek is hívják, bár a két jogág közötti választóvonal a jogszabályok által jól kimunkált.

70

1. A jogellenes cselekmények, szabálysértési alapismeretek A korábbi tanulmányokban már utaltunk rá, nem minden társadalom által elitélendő cselekvés igényel jogi szankciót. Mindennapi életünk során többször találkozunk olyan káros, elítélendő magatartásokkal, cselekményekkel, amelyek a helyi közösség tagjaiban rosszallást vált ki, de a hatósági beavatkozás, vagy a jog eszközeivel történő elhárításuk azonban nem szükséges. Az adott társadalom, közösség tolerancia szintjétől, tűrőképességétől függ, hogy mely cselekmények esetén szándékozik az állam beavatkozni és a cselekmény elkövetőjével szemben joghátrányt alkalmazni. A jogalkotó felelőssége kiemelni azokat a magatartásokat a társadalom által elítélendő viselkedések közül, amelyek már a közösség rend iránti magasabb szintű igényt sértik vagy veszélyeztetik. Természetes, hogy ezek a határok az értékrendek, tolerancia-

Érdekesség, hogy Magyarországon az 1878: V.

szintek változásával „mozgásban” vannak, de meg kell találni azt a határt, amikor az illem, a közízlés,

törvénycikk, valamint az 1879. évi XL törvénycikk a bűncselekményeket hármas felosztásban taglalta, mely keretén belül, a csekélyebb

adott esetben a közszemérem írott és íratlan normáinak a sérelme megkövetel az állami beavatko-

törvényszegéseket kihágásnak minősítette. Ezeket a magatartásokat akkoriban törvény mi-

zást. A jogalkotónak ezeket a határokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és ennek megfelelően

niszteri rendelet vagy szabályrendelet elzárással, vagy 300 Ft-ot meg nem haladó pénzbüntetéssel fenyegette. Példaként elmondható, hogy ebbe a körbe tartozott a csavargás, a botrányos részegség, a verekedés vagy például a szeméremsértő módon való fürdés.

– lehetőség szerint minél gyorsabban reagálva - újabb és újabb magatartásokat kell jogellenessé nyilvánítani. Ez jelentheti azonban azt is, hogy bizonyos cselekmények a társadalmi értékítélet szerint már egyáltalán nem kívánják meg a jogellenessé nyilvánítást, így azokat mihamarabb ki kell vonni a büntethető cselekmények köréből. A jogszabály erejével történő beavatkozás zsinórmértéke az olyan szintű társadalomra veszélyes emberi magatartás, amelyet a jogalkotó szerv a társadalomban általánosan elfogadott normák megsértése vagy veszélyeztetése esetén azzá nyilvánít. 71

Az emberek többsége az autóbuszon, vagy villamoson utazó idős embereknek, kismamáknak átadják az ülőhelyeiket. Akik nem tesznek eleget ennek az illemszabálynak, legfeljebb a társadalom rosszalló értékítéletével szembesülnek, és olykor felhívják a figyelmüket a helyes viselkedésre. Állami szervek által kikényszeríthető szankció nem fűződik a magatartásukhoz, ugyanis a normasértés nem éri el azt a szintet, amelyre az állam jogszabályalkotással és megsértése esetén joghátrány alkalmazásával reagálna. Ezeknek a cselekményeknek az elkövetőivel szemben az állam által – ha kell erőszakkal is - kikényszeríthető szankciót alkalmazhatnak a hatóságok. Az előzőekből kiindulva látható, hogy az erkölcsi normák, az illemszabályok megsértésétől különböző módon, a jogalkotó által jogellenes cselekménnyé minősített magatartások esetén, már nemcsak a közösség rosszalló értékítéletével számolhat az elkövető, hanem állami kényszerrel is végrehajtható eltérő súlyosságú joghátrányokkal is. 1.1 A jogellenes cselekményeket a társadalomra veszélyességük szempontjából két nagy csoportba sorolhatjuk. Ezek a szabálysértések, illetve a bűncselekmények. Összehasonlítva a két cselekménytípust megfigyelhetjük, hogy bűncselekménnyé emberi magatartást csak törvény minősíthet. A társadalomra enyhébb fokban veszélyes, a társadalmi rend vagy az egyén érdekét csekélyebb módon sértő vagy veszélyeztetető szabálysértő cselekményeket, azonban nemcsak törvény, hanem alacsonyabb szintű jogszabály is megállapíthat. Napjainkra a szabálysértésekké minősített magatartások köre jóval szélesebb, mint a XIX. század végén jogszabályban leírtaké. Az Európai Unió jogalkotási szabályaihoz igazodóan, mai is az Országgyűlés törvényalkotó jogkörén túl, alacsonyabb szintű jogszabály - így például Kormány által alkotott rendeletek és egyes helyi önkormányzatok képviselőtestülete által hozott önkormányzati rendeletek – tekinthetők szabálysértési jogforrásnak. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2005. (V.19.) Önk. sz. rendelete a plakátok, falragaszok, valamint a reklámhordozók elhelyezésének szabályairól 12.§ (1) Aki a nem építési engedély köteles reklámhordozók vonatkozásában a rendelet 4. § (2) (4) bekezdésben, 5. § (1) bekezdésben, 6.§ (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. §-ban, valamint a 9-10. §-ban foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, amely miatt harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal, vagy tízezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható. Helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult. Alkotmányos garanciát jelent, hogy az állampolgárok széles körét érintő szabálysértések, a törvényen túl, legalább kormányzati döntésen alapulnak, illetve hogy az önkormányzatok, csak illetékességi területükre nézve határozhatnak meg jogsértéseket azzal a feltétellel, hogy azokat magasabb szintű jogszabály nem nyilvánította már korábban jogellenesnek.

72

Meghatározó és alapvető jogforrásnak tekintető: - a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény, (Sztv.) valamint - az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Kormányrendelet Az, hogy mi minősül napjainkban szabálysértésnek, törvény határozza meg. Eszerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit, a törvényben meghatározott joghátrány fenyegeti. A szabálysértés fogalmát azonban ki kell egészíteni azzal, - hogy a törvény szövegezését is segítségül hívva -, az ilyen magatartások, a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalomban általánosan elfogadott együttélési normákat. Szabálysértéssé nyilvánítás alapvetően két féle módon történhet: vagy maga a szabálysértési jogszabály, törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendeletet írja körül a cselekményt, amikor pontosan megmondja, milyen normaszegésből áll a szabálysértés például rendzavarás esetén vagy más, a tényállás lényegét adó jogszabályok határozzák meg, töltik ki tartalommal. A közlekedési szabálysértések esetén például a KRESZ szabályait, mint jogforrást kell alkalmazni, így minden egyes közlekedési szabálysértés esetén vizsgálni kell, hogy a közlekedésrendészeti szabályok az adott kérdésben miként rendelkeznek. Ennek azért van jelentősége, mert a technika változása mellett új veszélyforrások jelennek meg, ugyanakkor például a közlekedés esetében olyan biztonsági tényezők épülnek be a mindennapi életünkbe, melyek szükségtelenné teszik a jogi szabályozást. 1.2. A törvény alapelvei A szabálysértési jogban érvényesül az az ókori történelmi elv, mely szerint nincsen büntetés törvény nélkül, tehát az elkövetőt a cselekményéért csak a szabálysértési törvényben meghatározott joghátrányokkal lehet súlytani. Érvényesül továbbá a kétszeres értékelés büntetőjogból átvett elv, amely kizárja az elkövető felelősségre vonását akkor, ha ugyanazon magatartása egyben például bűncselekményt valósítana meg, vagy egy másik szabálysértési eljárás lefolytatására illetékes hatóság már eljárt az adott ügyben. A törvény hatálya tekintetében főszabályként a területiség elve érvényesül, azaz az állam joghatósága a saját területén elkövetett szabálysértésekre terjed ki, függetlenül az elkövető állampolgárságára. Bár a jogszabály nem nevesíti, de a súlyosabb jogellenes cselekményekkel foglalkozó büntetőjog által megfogalmazottak szerint, belfölddel egy tekintet alá esik az ország határain kívül tartózkodó magyar hajó vagy légi jármű fedélzete is. A területiség elvének korlátozását jelenti az önkormányzati elvek területi hatálya, ugyanis az csak a rendeletet alkotó önkormányzat közigazgatásai határain belül hatályos. A személyi hatályt tekintve az állam területén tartózkodó, akár nem magyar állampolgárokra is kiterjed a törvény ereje, de már a nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy felelősségre vonására nemzetközi szerződés illetőleg a viszonosság az irányadó. Országgyűlési képviselők illetve egyéb közjogi méltóságok is mentességet élvezhetnek, bár erről maga a törvény szó szerint nem rendelkezik. 73

„Sztv. 2. § E törvényt – ha törvény kivételt nem tesz – a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik. Sztv. 3. § A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy szabálysértés miatti felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó.” A szabálysértést, mint cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabály szerint kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. Az időbeli hatály esetén beszélni kell a törvény visszaható hatályáról, amely során meg kell említeni, hogy visszamenőlegesen jogszabály nem állapíthat meg magatartást jogellenes cselekménnyé, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy cselekmény jogellenessé minősítése csak a törvény hatálybalépésétől számítandó. „Sztv. 4. § A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. Vhr.1. § Ha az Sztv. hatálybalépése előtt elkövetett cselekmény az elbíráláskor hatályban lévő új jogszabály szerint már nem minősül jogellenesnek, az eljárást szabálysértés hiányában meg kell szüntetni.”

2. A szabálysértési felelősség 2.1 Tényállásszerűség Ahhoz, hogy az eljáró hatóságok megállapíthassák a szabálysértés elkövetése miatti jogi felelősséget, három lépcsőben kell vizsgálniuk az elkövető személy magatartását. Első lépésben azt kell megállapítani, hogy a jogszabályban meghatározott úgynevezett tényállási elemeket maradéktalanul megvalósította-e az elkövető. A hatóság eljáró tagjai ilyenkor a jogszabály szövegéhez képest összevetik az eljárás alá vont személy ténylegesen kifejtett magatartását, és amennyiben minden egyes tényállási elem megvalósult, melyet a jogszabály leír, megállapítják a tényállásszerű magatartást. Sztv. 140.§ (2) Aki a pirotechni-

„K. János és társai a maguk-

kai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére,

nál tartott, mintegy 50 darab petárdából, a rendőri tettenérésig, mintegy 35 darabot a

birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, ötvenezer forintig

lakópark játszóterén a közismert tilalmi időszak ellenére

terjedő pénzbírsággal sújtható.

felhasználtak…” Tényállásszerű a magatartás

74

2.2. Jogellenesség A tényállásszerűség azonban nem elég ahhoz, hogy a hatóságok kiszabják az elkövetővel szemben a büntetést, hanem azt is meg kell vizsgálniuk, hogy jogellenes volt-e a cselekmény. Számos olyan körülmény létezik, amely alapján egy cselekmény tényállásszerű, de nem jogellenes. A törvény olyan élethelyzeteket vesz ki a büntethetőség köréből, amelyek az általános társadalmi értékítélet szerint is elfogadott mentesítő okok. Ilyen ok lehet például a tévedés, a jogos védelem vagy a végszükség, de ezek magyarázatára a későbbiekben még visszatérünk. 2.3. Felróhatóság Harmadsorban azt kell vizsgálni, hogy az elkövetőnek felróható-e ez a jogellenes cselekmény, ugyanis e nélkül nem beszélhetünk szabálysértési felelősségről. Szabálysértés elkövetője, vagy - szakszerű jogi kifejezéssel élve alanya az a személy lehet, aki a cselekmény elkövetéskor a14. életévét betöltötte, tehát képes felismerni a magatartásának következményeit és ugyanakkor képes akaratának az érvényesítésére, így meg van a képessége az akaratának megfelelő magatartás megvalósítására. Általában ez a feltétel vizsgálata nem okoz különösebb nehézséget, de tény az, hogy a büntetést csak azzal szemben lehet alkalmazni, aki „tehet” arról, amit elkövetett, tehát általános társadalmi vélemény szerint is büntetést érdemel. Jogos akkor lehet ez az igény, ha az elkövető felismerte a cselekménynek következményeit és ennek tudatában cselekedett vagy akkor, ha elmulasztotta a tőle az adott szituációban elvárható körültekintést vagy gondosságot. Felróhatóságnak a szabálysértési törvény szerint két alakzata van, a szándékosság, illetve a gondatlanság. Szándékosan követi el a szabálysértést, aki magatartásnak következményeit kívánja vagy-e következményekbe belenyugszik. Gondatlanul az cselekszik, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Kiemelést érdemel a gondatlanság fogalomkörében a „tőle elvárhatóság” kérdése, ugyanis ekkor azt kell vizsgálni, hogy az elkövető személyes képességeinél fogva alkalmas volt-e az objektív gondossági kötelezettség teljesítésére. Aki a határterületen fekvő ingatlan használatára vonatkozó jogszabály alapján elrendelt korlátozó vagy egyéb intézkedésnek nem tesz eleget, szabálysértést követ el. A határterületen elhelyezkedő lakóházat több évtizede birtokló tulajdonosától elvárható, hogy legyen tisztában az ingatlan elhelyezkedésének sajátosságaival és így tudja azt is, hogy milyen szabályokat kell tiszteletben tartania. 75

A szabálysértésért való felelősség azonban nemcsak az elkövetőt magát terheli, hanem azokat is, akik az elkövetőt szándékosan rábírták a cselekmény elkövetésére vagy ahhoz szándékosan segítséget nyújtottak. A felróhatóság második, azonban alaposabb vizsgálatot igénylő eleme, az akarati tényező vizsgálata. Az eljárásokban a hatóságok ilyenkor azt vizsgálják meg, hogy vajon fennáll-e olyan körülmény, mely az elkövető felelősségre vonását akadályozza-e, tehát röviden, fennáll-e felelősségre vonási akadály az elkövetővel szemben.

3. Büntethetőségi akadályok Azokat a körülményeket, amelyek nem teszik lehetővé az elkövető szabálysértési felelősségre vonását, büntethetőségi akadályoknak nevezzük. Az okokat két nagy csoportra oszthatjuk. A./ Azok a körülmények, amelyek már az elkövetés pillanatában kizárták a felelősségre vonás lehetőségét, büntethetőséget kizáró okoknak hívjuk. B/ Azok a körülmények, amelyek a szabálysértési eljárás megindítását követően lehetetlenítik el a büntethetőséget, büntethetőséget megszüntető okoknak nevezzük. A következőkben vizsgáljuk meg a szabálysértési felelősséget, illetve büntethetőséget kizáró okokat. 3.1. A büntethetőséget kizáró okok a) Gyermekkor „ Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be…” Mint korábban már említettük, a gyermekkor felső határa a 14. életév betöltése. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó azt vélelmezi, hogy a 14. életévét be nem töltött személy, (gyermek) még képtelen arra az általános élettapasztalat alapján, hogy felismerje tette következményeit, vagy ha felismeri, akkor annak megfelelően cselekedjen. Ebből következően csak az a személy lehet szabálysértés elkövetője, aki a cselekmény elkövetésekor 14 életévét betöltötte.

76

„Az üzletvezető értesítése alapján az élelmiszerbolthoz kivonuló rendőrök megállapították, hogy az édességet eltulajdonító és tetten ért fiatalok a cselekményük elkövetésekor 13. évesek voltak, így velük szemben a szabálysértési eljárás lefolytatásának akadálya állt fenn.” b) Kóros elmeállapot „Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre,…aki a cselekményt az elmeműködésnek a beszámíthatóságot kizáró kóros állapotában, … követte el… Nem vonható felelősségre az sem, aki a cselekményt a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban követte el, ha nyilvánvaló, hogy ez a körülmény a cselekmény elkövetését befolyásolta…. A kóros elmeállapotra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható annak a javára, aki a szabálysértést önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.” Minden egészséges ember rendelkezik értelmi és akarati képességgel, ami azt jelenti, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően tud cselekedni. Az ember bizonyos betegségei ezt a képességet sajnos néhány esetben korlátozzák vagy kizárják. A képességek korlátozott voltja esetén sem büntethető az elkövető, ha ez a körülmény a cselekménye elkövetésben igazoltan befolyásolta. A kóros elmeállapotban, például elmebetegségben, tudatzavarban, gyengeelméjűségben, vagy akár szellemi leépülésben szenvedő személy, szabálysértési jogi felelőssége kizárt. Aki önhibájából eredően kerül ittas vagy bódult állapotba, már nem hivatkozhat arra, hogy nem rendelkezett belátási és akarati képességgel, mert a törvény úgy értékeli, mintha teljes mértékben a beszámítási képessége birtokában lett volna. Ezekben az esetekben a leittasodó személy tudatzavarban lehetett, de a leittasodás saját akaratából jött létre, nem számolt az italfogyasztás hatásával, alaptalanul bízott saját képességeiben, ezáltal nem lehet vétlenségre hivatkozni. c) Kényszer, fenyegetés „Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki…kényszer vagy fenyegetés hatása alatt…követte el” Kényszer, vagy fenyegetés hatása alatt az elkövető nem képes akaratának megfelelően cselekedni. A kényszer legtöbb esetben fizikai erőszak alkalmazásával valósul meg, például ütés, ütlegelés, fájdalomokozás. Érdekesség, hogy az erőszakot nem feltétlenül azzal szemben kell alkalmazni, akit a szabálysértés elkövetésére szándékoznak rávenni, hanem akár mással szemben és az elkövetőnek emiatt kell jogellenesen cselekedni.

77

A fenyegetés egy hasonló akarati képességet befolyásoló cselekmény, mely során azért követi el a szabálysértést az elkövető, mert olyan súlyos hátrányt helyeztek számára kilátásba, melytől benne komoly félelem alakult ki. Ez a fenyegetés lehet testi épség, de akár élet elleni fenyegetés is, és nem feltétlen kell a személy ellen irányulnia, hasonlóan a kényszernél tárgyaltakhoz. Mentesülhet a büntetés alól a fiatalkorú személy, aki csupán csak azért követ el csekély értékű lopást, mert idősebb társai veréssel fenyegették meg és joggal tarthatott, hogy beváltják ígéretüket, ugyanis már korábban is bántalmazták sikertelen cselekményei miatt. d) Tévedés „Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki (azt)…tévedésben…követte el” Szinten az emberi tudatot befolyásoló tényező a tévedés, melyet a törvény büntethetőségi akadályként ismer el. Valaki akkor van tévedésben, ha a tudatába a valóságtól eltérő kép alakul ki és ezt a képet valósághűnek véli. A postás egy csomag címzettjeként Kovács Istvánt keresi az adott lakcímen, de ott már nem ő, hanem más személy lakik. Kérdésére az új lakó Kovács Istvánnak adja ki magát és átveszi a küldeményt. A postásban az a képzet alakult ki, hogy a valós címzettnek adta át az értékes küldeményt, hiszen nem tudott arról, hogy időközben a korábban ott lakó Kovács István elköltözött, az új lakó tévedésbe ejtette. Tévedés az is, amikor valamiről nem alakul ki az elkövetőnek képzete, tehát nem tud valamiről. Általában az a tény, hogy valaki úgy hiszi, hogy cselekménye nem jogszabálysértő, még nem fogja mentesíteni a felelősségre vonás alól. Akkor azonban, amikor az elkövető abban a téves tudatban van, hogy figyelmetlensége miatt a ruhatárból a saját fekete színű szövetkabátját hozta el, majd emiatt a kabát tulajdonosa őt feljelenti, olyan méltányolható ténybeli tévedésben volt, amely megalapozza büntethetetlenségét. e) Jogos védelem és a végszükség „Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekményt…jogos védelemben vagy végszükségben követte el” A jogos védelem és a végszükség egy olyan, a jog által elismert körülmény, amely szintén büntethetőség kizárását eredményezi. A jogos védelem lényege, hogy a cselekmény elkövetője egy jogtalan támadást hárít el, egy önmagában szintén jogtalan cselekménnyel, de ez az elhárító magatartás a társadalom szempontjából azért nem veszélyes, mert azt a jogos védelem motiválta.

78

Már az ókori római jog is elismerte és értékelte a jogesetek gyűjteményében a védelemhez való jogot, amikor úgy fogalmaz „vim enim vi defendere omnes leges omniaque iura permittunt.” Eszerint erőszakot mindenkinek joga van erőszakkal visszaverni, akkor, ha a védekezésnek más módja nem kínálkozik.

Megjegyzendő: A jogos védelem intézménye lehetőséget ad arra, hogy megvédjük magunkat, másokat, vagy értékeinket, ha megtámadnak, vagy megfenyegetnek bennünket. Jogunk van védekezni, ellentámadni és ártalmatlanná tenni a támadót, de ez nem jelenti azt, hogy bármit tehetünk vele. A védekezésnek arányosnak kell lennie a támadással, vagy a fenyegetéssel, nem követhetünk el a támadóval szemben súlyosabb cselekményt, mint amit ő akart ellenünk elkövetni. Védekezésünk csak a támadó ellen irányulhat és lehetőség szerint addig tarthat, ameddig a támadás. A végszükség hasonló a jogos védelemhez, ugyanis az ilyen esetekben az elkövető közvetlen és másként el nem hárítható veszélybe avatkozik be látszólag jogellenesnek tűnő cselekményével. Ekkor azért nem veszélyes a társadalomra a cselekmény, mert annak elmaradása esetén a személy vagy közérdek aránytalanul nagyobb sérelmet szenvedne. Lényeges, hogy a veszélyhelyzet előidézése ne legyen az elkövető szármára felróható és elhárító cselekményével ne okozzon nagyobb érdeksérelmet, mint amit elhárított. Tipikusan ilyen eset lehet a tűzoltó, aki kiveri a tűzcsap mellé parkoló kocsi ablakát azért, hogy megkezdhesse az addig akadályozott oltást. Itt is említést kell tenni az arányosságról, ugyanis az előbb említett tűzoltó sem törheti ki a kocsi összes ablakát, zúzhatja be a szélvédőt. Szintén csak látszólagos rongálást valósít meg a tűzoltó, ha a balesetben megsérült és a gépkocsiba beszorult személyt csak úgy tudja kiszabadítani, ha szétvágja a jármű egyes karosszéria elemeit.

f ) Magánindítvány vagy a jogosult feljelentésének hiánya „Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály úgy rendelkezik, az eljárás alá vont személy csak a sértett kívánságára (magánindítvány), illetve a feljelentésre jogosult szerv feljelentése alapján vonható felelősségre.”

79

A magánindítvány hiánya egy sajátos büntethetőségi akadály, ugyanis magánindítvány hiányában a szabálysértés megvalósul, sőt az elkövető büntethetősége is fennáll, de a sértett indítványának a hiánya akadályozza meg a szabálysértési eljárás megindítását vagy folytatását. Lényegében itt a sértett nyilatkozatától függ, hogy kívánja-e az eljárás lefolytatását az elkövetővel szemben. Ebből eredően, ha nem nyilatkozik, vagy a nyilatkozatában nem kéri az eljárás lefolytatását, akkor az indítvány hiánya miatt az eljárás megszüntetésre kerül. Kevés olyan szabálysértést nevesít a törvény, amikor a sértett kívánságától függ az eljárás lefolytatása, de például magánlaksértés, becsületsértés vagy hozzátartozó sérelmére elkövetett tulajdon elleni szabálysértésnél kizárólag a sértett döntésére bízza a törvény az eljárás megindításának vagy lefolytatásnak a lehetőségét. Ha nem személyek, hanem szervek jogosultak a magánindítvány megtételére és valamely nyomós érdek miatt nem kívánják az eljárás lefolytatását úgy a jogosult feljelentésének a hiánya alapozza meg a büntethetőségi akadályt. g) A szabálysértési törvény bizonyos rendészeti szervek számára jogellenes cselekmények felderítése érdekében folytatott különleges eljárásukban biztosít büntethetőségi akadályt, de más kizáró okokat is elismer a jogalkotó. Ilyen tipikus ok a sértett beleegyezése, amely nincs nevesítve a törvényben, de lényegében azt jelenti, hogy például a küzdősportok művelői, azzal a ténnyel, hogy a küzdőtérre lépnek felvállalják annak a lehetőségét, hogy akár sérülést is okozhatnak nekik. A jog elismeri a házi fegyelmi jog gyakorlását, amikor is a szülő igen szűk körben, de a gyermekét személyi szabadságában korlátozhatja vagy becsületét sértheti. Gondoljunk csak arra, hogy az édesanya a rosszalkodó gyermeke fenekére csap vagy szobafogságra ítéli. Ilyenkor látszólag jogellenes magatartást tanúsít, azonban az állam ebben az igen szűk körben és terjedelemben eltekint a büntetőigényétől, hiszen elismeri az úgynevezett házi fegyelmi jogkör gyakorlását. A felelősségrevonás mellőzése esetén a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértés megítélése összességében olyan csekély súlyú, hogy a legenyhébb büntetés alkalmazása is szükségtelen. A hatóságok ilyenkor nem egyszerűen „szemet hunynak” a cselekmény felett, hanem helyesen értékelik a szabálysértés összes körülményét. Könnyen belátható, hogy a vízpart közvetlen közelében jégre merészkedő cselekménye nyilván nem mérhető azonosan azzal, aki már szinte látótávolságon kívül, a jéghatár közelébe tartózkodva sodorja magát veszélybe és követ el szabálysértést.

80

Büntethetőséget kizáró okok

3.2 Büntethetőséget megszüntető okok: a) Az elkövető halála A szabálysértés elkövetőjének az eljárás alatt bekövetkezett halála megszünteti az eljárást. b) Elévülés A törvény az időmúlásához fűződő joghatást az elévülés kifejezéssel illeti. Magyarázatául az szolgál, hogy egyetlen szabálysértés elkövetője se legyen bizonytalanságban a felelősségre vonás lehetséges idejét tekintve. Ebből eredően az elévülés nem más, mint az időmúláshoz fűződő kedvezmény. „Sztv.28.§ Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, melyeket jogszabály a szabálysértések elkövetése miatti felelősségre vonáshoz fűz, a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 2 év után mentesül.” Nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak, ha az egyébként szabálysértésként értékelendő jogsértés elkövetése óta már 6 hónap eltelt. Amennyiben a már elkövetett szabálysértés miatt megindult az eljárás, azt a hatóságoknak 2 éven belül mindenképpen be kell fejezniük, mert ez az idő a szabálysértési cselekmény elévülésének az abszolút végső határideje. Ezután nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak az adott ügyben.

4. A szabálysértés elkövetőivel szemben alkalmazható szankciók A szankció vagy más néven joghátrány célja, az elkövető visszatartása a későbbi jogellenes cselekmény elkövetésétől, amelyet a szakirodalom speciális prevenciós célként említ. Ezen túl a szankció másodlagos céljának tekinthető, hogy a társadalom többi tagját is felhívja a jogkövető magatartásra, a jogszabályok betartására. Ezt a célt általános, vagy más néven generális prevenciónak nevezzük. A szankció a jogsértő személlyel szemben az erkölcsi normák megsértéséhez hasonló közösségi rosszallást kifejező hátrány, azonban az elkövető számára ez már valós jogkorlátozást jelent. Az Sztv. szankciórendszerében az eljárás alá vont személy - személyi szabadságát érintő - részére vagyoni hátrányt okozó - egyéb jogkorlátozó - megelőző jellegű - közvetett jellegű joghátrányokat találunk. Az alkalmazott joghátrányok más jellegű, a törvényben nevesítettek csoportosításában megkülönböztetünk: - büntetéseket -intézkedéseket.

81

A büntetések súlyosabb, kivételesen személyi szabadságot, vagyoni hátrányt okozó jogkövetkezmények, melyek jellemzően a tett súlyára tekintettel alkalmazandók, míg az intézkedések enyhébb jellegű joghátrányok és inkább a tettes személyével összefüggésben alkalmaz a hatóság. A büntetés kiszabáson a szabálysértési hatóságoknak illetve a bíróságoknak azt a tevékenységét értjük, amely során a jogszabály által meghatározott kereteken belül - a konkrét eset sajátosságait, az elkövető személyi körülményeit is figyelem bevéve - meghatározzák az elkövetés miatt alkalmazott büntetést vagy intézkedést. Számos olyan körülményt kell figyelembe venni, amelyek hatásukat tekintve enyhítő vagy súlyosító körülményként hatnak. Elképzelhető, hogy ezek a körülmények olyan csekély súlyúvá teszik a cselekményt, hogy a büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. A szabálysértési hatóság ilyenkor mellőzi a felelősségre vonást. Tény azonban, hogy a joghátrány kiszabását egy olyan bizonyítási eljárás előzi meg azért, hogy a helyes szankció kerüljön kiszabásra. A büntetés célja, hogy mind az elkövető mind pedig mások a későbbiekben ne kövessenek el jogsértő cselekményeket. Ezért úgy kell kiválasztani a büntetések közül a megfelelőt, hogy az jól kifejezze az adott szabálysértés elkövetése miatt a társadalom értékítéletét, igazodjon továbbá az elkövető személyiségéhez, családi, vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz. Lényeges, hogy ezek figyelembevételével kerüljön kiszabásra a szankció, ugyanis például a túlzott mértékű büntetés azzal, hogy az elkövető vagyoni viszonya miatt nem tudja azt teljesíteni, nem fogja elérni a kívánt célt. Előfordulhat, hogy az elkövető több, általa elkövetett szabálysértés miatt kerül eljárás alá, ekkor a hatóságoknak és a bíróságoknak lehetősége van arra, hogy emiatt a kiszabható büntetés mértékét úgynevezett halmazati büntetés kiszabása szabályainak alkalmazásával megemelje. „Sztv. 24. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, fiatalkorúak esetében negyvenöt nap. (2) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanazon szabálysértési hatóság előtt, ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a felével emelhető, de nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét.” Pénzbírság esetén ez a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határának a másfélszerese, de a kiszabott összeg nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét.

82

Azért hogy az így meghatározott büntetést ki lehessen szabni, a hatósági eljárásban javarészt az ügyeket egyesíteni célszerű. Ez az eljárási mód alapvetően az eljárásokat felgyorsítja és igazságosabb szankcionálást tesz lehetővé. „Sztv. 25. § Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben, ugyanannál a hatóságnál több szabálysértési eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell. Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a cselekmények együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné.” Az idő múlásához a jog mindig meghatározott következményeket fűz. A büntetés végrehajtása nem halasztható el meghatározatlan időre, hiszen a korábban említett megelőzési cél az, hogy a jogsértést a lehető leggyorsabban felelősségre vonásnak kell követnie. A büntetés elévülése alatt tehát azt kell érteni, hogy a törvényben meghatározott idő letelte után a büntetést már nem lehet végrehajtani. Az elévülés szempontjából azt az időpontot tekintjük kezdőnapnak, amikor a kifogásra nyitva álló idő eltelt, vagyis a kézbesítéstől számított 8. napon a szabálysértési hatóság határozata jogerőre emelkedik. „Sztv. 26. § (1) Nem lehet végrehajtani az elzárást és a pénzbírságot, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. (2) Az elévülési időbe nem számít be az elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő. (3) Az elévülést félbeszakítja az elzárás, illetőleg a pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével végrehajtásnak nincs helye.” A szabálysértési törvény pontosan meghatározza azokat az adatokat, amelyek a hatóság által törvényesen kezelhetők, tárolhatók. A szabálysértési eljárásban a hatóságnak úgynevezett előéleti ellenérzési kötelezettsége áll fenn, vagyis meg kell vizsgálnia, hogy az eljárást megelőző két éven belül folytattak-e szabálysértési eljárást az elkövetővel szemben, és ezt a büntetés kiszabásakor figyelembe kell venni. „Sztv. 27. § (1) A központi szabálysértési nyilvántartás (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartás) célja az eljárás alá vont személy szabálysértési előéletének nyilvántartása a szabálysértési eljárás gyors és pontos lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, valamint mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.” A közúti közlekedési nyilvántartásból, a bűnügyi nyilvántartásból nyerhető ki ilyen adat, de a sportrendezvények szervezője is kezelhet ilyen információkat, hiszen a kitiltás lehetőségével megilleti őket is ez a jogosultság.

83

A szabálysértési felelősségre vonás nem eredményez büntetett előéletet, hiszen az a bűncselekményhez kötődik. Azonban a közigazgatási eljárás során egyes foglalkozások, mint például a biztonsági őr a tevékenysége gyakorlásához, vagy lőfegyvertartást igénylő foglalkozások esetén feltétel a „szabálysértésmentes” előélet, de akár az engedély visszavonását is eredményezheti bizonyos szabálysértés elkövetése. A törvény kiemelt figyelmet fordít a fiatalkorúakra. Fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. 18 éven aluli személy a házasságkötés útján nagykorúvá válik, de szabálysértési jogi értelemben továbbra is fiatalkorú marad. Amennyiben a szabálysértést a 14. életéve előtt követte el, úgy vele szemben büntethetőségi akadály áll fenn. „Sztv. 29. § (1) E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.”

84

Büntetések 4.1. Az elzárás Az elzárás személyi szabadságot korlátozó büntetés, ezért a szabálysértési szankciórendszer kivételes eleme. Olyan különleges büntetés, amely kevés szabálysértés elkövetése esetén alkalmazható és akkor is legfeljebb pénzbírság kiszabása mellett úgynevezett vagylagos büntetésként. Garanciális elem a törvényben, hogy az elzárással is büntethető szabálysértések elbírálása kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik. Az elzárás legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 60 nap, fiatalkorú esetén harminc nap. Az elzárás végrehajtása során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni. Különleges állapotban vagy helyzetben lévő személyekkel (például fogyatékkal élők, terhes nők, stb.) szemben a törvény tiltja az elzárás alkalmazását. „Sztv. 14. § (1) Szabálysértés miatt elzárást törvény állapíthat meg. (2) Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama – a 24. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – hatvan nap, fiatalkorú esetén harminc nap. Az elzárás végrehajtása során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni. (3) Az elzárás tartamába a szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a négy órát meghaladó előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet beszámításakor minden olyan naptári nap, amelyen az elkövető fogvatartásban volt, egy napi elzárásnak felel meg. A négy órát meghaladó előállítás egy napi elzárásnak felel meg. Sztv. 15. § Nincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül, b) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.” Tekintse meg, hogy a 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet hogyan rendelkezik az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásáról. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000007.IM)

85

4.2. Pénzbírság A pénzbírság vagyoni hátrányt okozó, az állam javára megfizetendő büntetési nem. Valamennyi szabálysértési tényállásban szankcióként szerepel. Kiszabható minimuma 3000.-Ft, míg kiszabható maximuma 150.000.-Ft. Önkormányzati rendeletben meghatározott szabálysértések esetén a kiszabható legmagasabb összege 50.000.-Ft lehet. A hatóságok ezen összegek között mérlegelik a tett súlyára tekintettel és az elkövető személyére szabottan a kiszabásra kerülő pénzbírság összeget. A pénzbírság meg nem fizetése esetén, ha azt adók módjára sem lehet behajtani, azt közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Ebben az esetben 1 napi közérdekű munkának 5000.Ft pénzbírság felel meg, míg elzárássá való átváltoztatás esetén 1000-3000.-Ft közötti összeg az melyet egy napi elzárásra kell átszámítani. Ekkor az elzárás ideje 1 és 60 nap között alakul. Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete ( jövedelme) vagy megfelelő vagyona van. „Sztv. 16. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. (2) Önkormányzati rendelet ötvenezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. Sztv. 17. § (1) A pénzbírságot meg nem fizetés esetén, ha adók módjára nem hajtható be, közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. (2) Nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, ha az eljárás alá vont személy a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül, b) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. (3) A (2) bekezdés esetében nincs helye közérdekű munkára átváltoztatásnak. (4) Egy napi közérdekű munkának ötezer forint pénzbírság felel meg. (5) Az elzárásra történő átváltoztatás során ezer forinttól háromezer forintig terjedő összeg helyett egy napi elzárást kell számítani. A pénzbírság helyébe lépő elzárás – a 24. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – egy napnál rövidebb és hatvan napnál több nem lehet.” A pénzbírság speciális formája a helyszíni bírság, mely kiszabására az arra feljogosított hatóságok, mint például a Nemzeti Közlekedési Hatóság, NAV, rendőrség, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei, a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve jogosultak.

86

Helyszíni bírság kiszabására jogkörükben eljárva jogosult a hivatásos tűzoltóság, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő, a fogyasztóvédelmi hatóság, a bányafelügyelet, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv is. A kiszabható helyszíni bírság minimális összege 3000.-Ft, maximális mértéke 20.000.-Ft lehet. Az eljáró hatóságok tagjai a szabálysértés elismerésének ténye esetén, a szabálysértés társadalomra veszélyességére és az elkövető személyi körülményeire is tekintettel a két érték között határozzák meg a kirótt összeget, melyet az elkövető különböző formában fizethet meg. A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – amennyiben annak átvételéhez az eljáró hatóság részéről a feltételek fennállnak – készpénzben vagy bankkártyával is meg lehet fizetni. Ha a helyszínen a bírság megfizetésére nem került sor, a hatóság eljáró tagja a tájékoztató másodlati példányát a fizetési számlára történő csekkszelvénnyel együtt a szabályszegőnek átadja, aki így később tudja befizetni a helyszíni bírság összegét. Ezzel egyidejűleg a közúti közlekedés előéleti pontról is rendelkeznek a közlekedési szabályok megsértése esetén az hatóság tagjai. A helyszíni bírság kiszabása sajátos szankcionálási lehetőség, mivel az elkövető nem kötelezhető arra, hogy annak alávesse magát, de ugyanakkor a hatóság részéről eljáró személy sem köteles ilyen egyszerűsített formában elbírálni a szabálysértést, mert bármikor választhatja a feljelentést is. Az elkövető mérlegelheti, hogy egyszerűen megszabadulhat az eljárás további terhétől, illetve attól a bizonytalanságtól, hogy a későbbiekben milyen súlyú szankciót fognak vele szemben alkalmazni. Ugyanakkor azt a körülményt is értékelni kell, hogy az eljárás során mód nyílik érdemi védekezésre, jogi képviselő meghatalmazására, az ügy elhúzódhat, végső esetben elévülhet és az időmúlás a büntetéskiszabásra mindenképpen kedvező hatással van. Az eljáró hatóság számára a helyszíni bírságolás egyértelműen kedvező, miután azonnali felelősségre vonást jelent, bevételt a költségvetésnek, illetve a bírságoló szervezetnek, kiváltja a bizonyítási és az ennél is költségesebb végrehajtási eljárást, és a készpénzek átvételével, őrzésével és napi elszámolásával sem terheli a hatóságot. Amennyiben a jogszabály a helyszíni bírság alkalmazását lehetővé teszi és a hatóság tagja a helyszíni bírság kiszabása mellett dönt, ezt közli az elkövetővel és egyben tájékoztatja a jogkövetkezményekről. Tájékoztatást kell adni a végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezésekről, továbbá arról, hogy a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni és fel kell hívni a figyelmét, hogy a bírságot

87

harminc napon belül fizesse be. A későbbi jogviták elkerülése érdekében az elkövetővel a szabálysértés elkövetésének tényét a helyszínen – aláírásával – kell elismertetni, valamint a vég-rehajtás érdekében személyi adatait is rögzíteni kell. Ha viszont az elkövető a helyszíni bírságolással nem ért egyet vagy az összegét vitatja, a hatóság tagja a helyszíni bírságolást befejezi és közli az elkövetővel, hogy feljelentést tesz. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való áthaladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, a járművel történő megállásra és várakozásra, az autópálya leállósávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott forgalmú övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, biztonsági övre, ittas vezetés, és a természet védelmére vonatkozó előírások betartásra kerüljenek. A törvény szerint a fentiek megsértése esetén az üzembentartóval szemben 30.000 forinttól 300.000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.

4.3. Járművezetéstől eltiltás A szabálysértési intézkedések közül a járművezetéstől eltiltás igen gyakran alkalmazott szankció. Alkalmazására akkor kerül sor, ha az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követik el a jogsértést és egyébként alkalmazására a törvény lehetőséget nyújt. Akár önállóan, akár pénzbírság kiszabása mellett is alkalmazható. A járművezetéstől eltiltás időtartama 1 hónaptól 1 évig terjedhet. További joghátrány akkor kapcsolódik ehhez az intézkedéshez, ha a vezetői engedély visszaadásához jogszabályban meghatározott feltételeket kell teljesíteni. Ennek általános formája az úgynevezett utánképzés, melyre akkor kerül sor, ha a járművezetéstől eltiltást, mint szankciót minimum 6 hónapra szabták ki. Megjegyzendő, hogy ez az intézkedés akkor is alkalmazható, ha az elkövetőnek nincs járművezetésre jogosító engedélye, hiszen az eltiltás alatt nem is szerezhet ilyen okiratot.

88

Érdekesség, hogy a közigazgatási eljárásban a zéró tolerancia elvét követve a bűncselekménynek nem minősülő ittas vezetés esetében nem indul szabálysértési eljárás, hanem különböző bírságtételeket szab ki a hatóság, illetve kiszabása során nincs mérlegelési lehetősége. Közigazgatási bírsággal sújtandó ittas vezetés szabályszegés esetén nem áll fenn a járművezetéstől eltiltás, azonban továbbra is előéleti pont kerül alkalmazásra, egyúttal a pontok száma jelentősen megemelkedik. Mivel járművezetéstől eltiltásra a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá tartozó ügyekben nincs lehetőség, így a vezetői engedély helyszíni elvételére sem kerülhet sor. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény gyanúja esetén a vezetői engedély elvételre kerül.

„Sztv. 18. § (1) Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével

Néhány példa a bírság összegére és a büntetőpontra Gyorshajtás 50 km/h helyett 67 km/h-val 30 000 Ft

4

90 km/h helyett 125 km/h-val 45 000 Ft

4

130 km/h helyett 181 km/h-val 60 000 Ft

4

Ittas vezetés

követte el. (2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel

0,5 ezrelék alatt 150 000 Ft

6

0,51-0,8 ezrelék között 200 000 Ft

8

0,8 ezrelék felett 300 000 Ft

8

teljesítésétől tehető függővé.

Biztonsági öv használatának elmulasztása

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat.

lakott területen belül 15 000 Ft

3

lakott területen kívül 30 000 Ft autóúton, autópályán 40 000 Ft

3 5

(4) A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. Sztv. 19. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya – kivéve, ha a rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi – a határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a szabálysértéssel összefüggésben visszavonták.” 4.4. Elkobzás Az elkobzás tulajdonjogot érintő intézkedés, amelyet akkor is alkalmazhat a hatóság, ha az elkövetővel szemben büntethetőségi akadály áll fenn. Az elkobzásnak kötelező és lehetséges eseteit sorolja fel a törvény, az utóbbinál a hatóság döntésére bízza az intézkedés alkalmazását. Kötelezően el kell kobozni azt a dolgot, amelyet - az elkövetéshez eszközül használtak, feltéve hogy az elkövető tulajdona vagy a dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti - a szabálysértés útján létrejött dolgot, például a forgalomban lévő pénzről készült utánzatot - a szabálysértés elkövetéséért a dolgok tulajdonosától vagy annak hozzájárulásával mástól kapott dolog is elkobzandó. Ez alatt azt kell érteni, hogy nyilván igazságtalan lenne, ha a jogellenes cselekmény véghezviteléért kapott jutalmat az elkövető megtarthatná. - el lehet kobozni azt a dolgot, melyre nézve a szabálysértést elkövették, ha a törvény így rendelkezik.

89

A hatóságok gyakran alkalmazzák ezt az intézkedést, például petárda, vagy engedély nélküli tűzijáték, összességében pirotechnikai termék birtoklásánál. Az elkobzott dolog tulajdona az államra száll. „Sztv. 20. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; b) amely a szabálysértés útján jött létre; c) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. (2) El kell kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást kötelezővé teszi. (3) El lehet kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást lehetővé teszi. (4) Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre. (5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az eljárás alá vont személy tulajdonában lévő dolog elkobzása kivételesen mellőzhető, ha az a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene az eljárás alá vont személy számára. (6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. (7) Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.” 4.5. Figyelmeztetés A figyelmeztetést egy megelőző jellegű, kevésbé súlyos jogsértések esetén büntetés helyett alkalmazandó intézkedés, melyben a hatóság rosszallását fejezi ki a cselekmény elkövetése miatt, egyben felhívja a figyelmet a jogsértő cselekmény jogsértő voltára és az elkövetőt figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló jogsértő cselekményektől. Nagy számban alkalmazott nevelő célzatú intézkedés, ha attól kellő visszatartó hatás várható. „Sztv. 22. § Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.” 4.6. Kitiltás A kitiltás alkalmazásának indokát a sportrendezvényeken tapasztalható erőszak megfékezésének, a biztonság szavatolásának igénye adja. A szankció a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozza, ezzel megakadályozza, hogy egy objektumban való tartózkodás veszélyeztesse a közrendet.

90

A szabálysértési hatóság akár büntetés mellett, akár önálló intézkedésként is az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből. Az intézkedés legrövidebb időtartama 6 hónap, leghosszabb tartama 2 év. A sportrendezvényeken tapasztalható erőszak megfékezése érdekében tett intézkedés alapja, hogy egyes elkövetőknek meghatározott területen tartózkodása veszélyezteti a közrendet, mert további jogsértések valószínűségét rejti magában. Végrehajthatóságának egyik feltétele, hogy a sportrendezvény szervezője tudomást szerezzen a kitiltott személyről, másik, hogy olyan nyilvántartási és beléptetési rendszert működtessen, amely alkalmas kiszűrésére. Ennek megoldását szolgálják az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések. „Az FTC Kecskemét elleni bajnoki mérkőzése után rendbontás miatt a rendőrség előállított, majd a bíróság 1 év 6 hónapra elítélt két ferencvárosi szurkolót. Az FTC elnöke úgy döntött, hogy ezt a két szurkolót az adatainak megérkezésétől számított 1 év 6 hónapra kitiltja az FTC által rendezett sporteseményekről, a büntetéssel megegyező időtartamra.” (sportforum.hu)

5. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságokat és az eljárásban részt vevő más személyeket, akik jogokat gyakorolnak és kötelességeket teljesítenek, és e tevékenységükben eljárási cselekményeket végeznek, a szabálysértés alanyainak nevezzük. Ők az eljárás főszemélyei, mert helyzetükből eredően a szabálysértési eljárásban feladatokat teljesítenek, eljárási cselekményeket végeznek és kötelező érvényű döntéseket hoznak. Szükség esetén alkotmányos jogot is korlátozó és kényszerítő intézkedéseket is tehetnek, végső esetben kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. Feladatuk arra irányul, hogy a szabálysértések elkövetése miatt a felelősséget megállapítsák és a megfelelő szankciót kiszabják.

91

5.1. Hatáskör és illetékesség Az eljáró hatóságok közötti feladatmegosztást jogszabályok határozzák meg. Azt, hogy az országban működő számos szabálysértési hatóság közül, a konkrét szabálysértés esetén melyik szervnek kell eljárnia, a hatáskör illetve az illetékességi szabályok vizsgálata adja meg. A hatáskör arra ad választ, hogy egyrészt melyik lesz az szerv, aki az adott szabálysértésben jogosult eljárni és azon belül milyen szintű szerve folytatja le az eljárást. Az illetékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik lesz az, amelyik konkrétan köteles eljárni az adott szabálysértés esetén. Mindenek előtt a szabálysértési üggyel első alkalommal találkozó szerv azt állapítja meg, hogy a rá vonatkozó szabályok szerint a szerv hatáskörébe tartozik-e az ügy elbírálására. Amennyiben igen, úgy az azonos hatáskörrel, feladatkörrel rendelkező szervek közül az fogja az eljárást lefolytatni, ahol az esetek többségében földrajzi elhelyezkedését tekintve a szabálysértés megvalósult. Az eljáró hatóságokra vonatkozó utalás a szabálysértési törvényben illetve az egyes szabálysértésekre vonatkozó kormányrendeletben található oly módon, hogy a tényállás utal az eljáró szerv megnevezésére. 5.1.1. A hatáskört tekintve általános, különös és speciális hatáskörű hatóságokról beszélhetünk. Ċŗ5&.&6()-ŗ".6-% ,Îŗ-46&3-Z,.Z-#ŗ".š-6!#ŗ$)!% ,ŗŗ% 4-Z!#ąŗ06,)-#ąŗ'!3#ŗ$)!Äŗ06,)-#ŗ és a fővárosi kerületi jegyzőket illeti meg. Az általános hatáskörű szabálysértési hatóság jár el minden olyan szabálysértési ügyben, amelyet külön jogszabály nem utal más szabálysértési hatóság hatáskörébe. A valóságban természetesen nem a jegyzők folytatják le az eljárásokat, hanem a polgármesteri hivatalok feljogosított ügyintézői, azonban döntéseiket a jegyzők nevében hozzák meg. Jellemző szabálysértések a tiltott szerencsejáték vagy a játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése. ĊŗÊ& ( -ŗ".6-% ,Îŗ-46&3-Z,.Z-#ŗ".š-6!ŗŗ,(¦,-Z!ąŗ#&&.0ŗ!3-ŗ &.)%ŗ&&6.6-6,ŗ létrehozott rendőri szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszerve. A rendőrség csak akkor járhat el hatóságként, ha a szabálysértést megállapító jogszabály arról kifejezetten rendelkezik. Ezért különös jellegű a hatásköre. Többségében a közbiztonságot érintő, a közrendet, a közlekedés rendjét a társadalmi együttélés szabályait sértő cselekményeket utalja a jogszabály a hatáskörébe. Magyarországon az előforduló szabálysértések jelentős részét mintegy 4/5 részét a közúti, közlekedési szabálysértések teszik ki, melyeket a rendőrség illetékes szervei bírálnak el. Végezzen kutatómunkát és vizsgálja meg, hogyan alakultak a szabálysértési statisztikák az elmúlt években! http://police.hu/statisztika/archivum/igrend1006.html 92

A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott más szabálysértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, jár el. Ċŗ *#6&#-ŗ ".6-% ,(ŗ ŗ -46&3-Z,.Z-#ŗ ".š-6!#ŗ $)!% ,.ŗ $)!-46&3ŗ &*$6(ŗ !3%),&šŗ szervek végzik. A tevékenységük alapvetően az általuk észlelt vagy a hatósági ellenőrzés során, helyszínen feltárt szabálysértések helyszíni bírságolására, vagy az adott tényállásra megállapított szankciók megválasztására terjed ki. Ezek a szervek jellemzően felügyeletet ellátó szervek, és ellenőrzéseik során tárnak fel jogsértéseket, ehhez kötődik a bírságolási jogkörük. Speciális hatáskört gyakorló szervek jellemzően a helyszíni bírságolásra jogosult szervek. (lásd.: 4.2.) „Sztv. 32. § (1) Szabálysértés miatt – ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik – a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. (2) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a jegyző – a közlekedésrendészeti és a vám-szabálysértések kivételével – az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat. Sztv. 33. § (1) A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. (2) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség – a vám-szabálysértések kivételével – az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat. Vhr.9. § A rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén a bűnügyi, a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti szolgálati ágak, továbbá az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek szakmai feladataiknak megfelelően szabálysértési hatósági jogkörben járnak el. Sztv. 34. § (1) A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, jár el.” 5.1.2. Az illetékesség területi szempontból határozza meg az eljárás lefolytatására jogosult vagy kötelezett szervet. Ċŗŗ% ,(ŗŗ &.'!)-4.6-.ŗ4ŗ&% 0.¦ŗ&%š"&3ŗ".6,)44ŗ'!ąŗ"#-4(ŗ4ŗ#&&.Z%-ŗ hatóság a lakóhelyén találja meg az elkövetőt legkönnyebben és ő pedig a legkisebb időveszteség nélkül itt tud megjelenni a hatóság előtt. Ez az általános illetékesség. Ċŗ #0Z.&-(ŗ 4ŗ &$6,6-ŗ !3),-ŗ Z-ŗ ,'Z(3-ŗ & )&3..6-ŗ #()%)&".$ąŗ ")!3ŗ 4ŗ elkövető tartózkodási helye, munkahelye vagy az elkövetés helye szerinti szabálysértési hatóság járjon el. Ezt hívjuk kivételes illetékességnek. A tulajdon elleni szabálysértés esetén, a szabálysértés jellegéből adódóan, a sértetti érdekek érvényesülése, a felderítés, valamint az eljárások eredményesebb és gyorsabb lefolytatása érdekében az előkészítő eljárást a kivételes illetékességű, a szabálysértés elkövetésének helye szerinti rendőrkapitányság folytatja le. Ċŗ#46,š&!)-ŗ#&&.Z%--Z!,¦&ŗ%%),ŗ-4Z&".Ê(%ąŗ"ŗ4ŗ),-46!(ŗ!3.&(ŗ-4,0ŗ$)!)-/&.ŗ az adott szabálysértést lefolytatni. Ilyen szervet a hatóság felügyeletét ellátó miniszter jelölhet ki a főváros illetve a megyei jogú város egész területére kiterjedő illetékességgel.

93

„Sztv. 38. § (1) Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. (2) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. (3) Ha több eljárás alá vont személy van, és különböző helyeken laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. (5) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv illetékességét az elkövetés helye alapozza meg. Sztv. 39. § Ha vitás, hogy a több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, az eljáró szabálysértési hatóságot közvetlen közös felettes szervük, ennek hiányában pedig a felügyeletüket ellátó miniszter jelöli ki.” 5.1.3. Előfordulhat, hogy az adott szabálysértési ügyben két vagy több szabálysértési hatóság is megállapítja a hatáskörét, avagy egyik sem kívánja lefolytatni az eljárást. Ilyenkor hatásköri-illetékességi vitáról beszélhetünk. A vitát az eljáró hatóságok közvetlen felettes szerve vagy maga a felügyeletet ellátó miniszter dönti el és jelöli ki az eljáró hatóságot. 5.1.4. Külön említést kell tenni a bíróságok szabálysértési eljárásbeli feladatairól. A bíróságok a tevékenységüket alapvetően három formában látják el. I. Elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi/járási bíróság jár el. II. Jogorvoslati eljárásban az első fokú szabálysértési hatóság döntése ellen benyújtott kifogást a helyi/járási bíróság bírálja el. III. A harmadik feladatköre a szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen emelt ügyészi óvást elbírálása. Az eljárás alanyainál említést tettünk a felettes közigazgatási szerepről. A felettes szervek irányítási jogkörrel rendelkeznek az alárendelt szervek tekintetében. A szabálysértési hatósági tevékenységben ez azt jelenti, hogy ellenőrzéseket végezhetnek a törvényes eljárás betartása céljából, informálódhatnak és iratokat kérhetnek be az eljárást folytató, alacsonyabb szintű hatóságaiktól. Amennyiben jogsértő gyakorlatot tárnak fel, a vizsgált szabálysértési hatóság vezetőjének a figyelmét erre felhívják, de akár az ügyészséghez is fordulhatnak.

94

5.2 A szabálysértési eljárásban a megismert eljáró hatóságokon kívül más személyek is részt vesznek vagy részt vehetnek. Az eljárásban betöltött helyzetüktől függően más és más jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik őket. Mint láttuk a szabálysértési eljárásban főszemélyként a hatóságok szerepelnek, azonban a szabálysértést elkövető személy, az eljárás alá vont személy védője, a szabálysértéssel összefüggésben sérelmet szenvedő természetes és jogi személyek is ebbe a körbe tartoznak. A mellékszemélyek azok az alanyok, akik a főszemélyek eljárásjogi feladataihoz kapcsolódva, azok megvalósulását segítik elő. Általában közvetlen és személyes érdekük nem fűződik az eljárás alakulásához, de szaktudásuk, képességük vagy a birtokukban lévő információk alapján szükséges a részvételük a bizonyítási eljárásban a tényállás tisztázásához. 5.2.1. A szabálysértési eljárásban az a sértett, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette. A sértett részt vehet az eljárásban, mint - általános értelemben vett személy, akinek joga van az őt érintő iratokat megismerni azokról másolatot kérni, észrevételt és indítványokat tenni a hatóság felé. Kérdést tehet fel akár az eljárás más résztvevői felé, de jogairól és kötelezettségeiről felvilágosítást is kérhet. - Joga van arra, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben a keletkezett kárának megtérítését kérje, mint - károsult sértett - és amennyiben kívánja jogait az általa választott képviselője útján is gyakorolhatja. A sértettet jogorvoslati jog is megilleti. - Nem ritka a magánindítványt előterjesztő sértett, aki a magánindítványra üldözendő szabálysértéseknél jogosult az indítvány előterjesztésére, amely nélkül a szabálysértési eljárás meg sem indulhat. 5.2.2. A szabálysértési eljárásban az elkövető jogi megnevezése az eljárás alá vont személy. Ebből fakadóan az eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják. Az a személy is az eljárás alávont személy körébe tartozik, aki a szabálysértés tényállását részben vagy egészben megvalósítja, vagy megkísérli, továbbá az is, aki közreműködik a szabálysértés elkövetésében (felbujtó, bűnsegéd). Az a nagykorú személy, aki viszont a kiskorút szabálysértés elkövetésére rábírja, vagy rábírni törekszik, a kiskorú veszélyeztetésének bűncselekményét valósítja meg.

95

5.2.3. A szabálysértési eljárásban az eljárás alá vont érdekében védő járhat el, aki lehet az elkövető nagykorú hozzátartozója vagy törvényes képviselője, de akár ügyvéd is. A védő a hatóság kirendelése alapján vagy meghatalmazás alapján járhat el. Ha az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetőjét bíróság elé állítják és nincs meghatalmazott védője, akkor számára a rendőrség védőt rendel ki. A védő jogai azonosak az eljárásban az eljárás alá vont kérdezési, indítványtételi és iratmegtekintési jogaival. A védő a szabálysértési eljárásban azzal a céllal vesz részt, hogy az eljárás alá vont személy érdekében minden törvényes védekezési eszközt felhasználjon.

6. Szabálysértési eljárás lefolytatásának szabályai A szabálysértési eljárás három jól elkülöníthető szakaszra bontható:

Vizsgáljuk meg közelebbről az egyes szakaszok jellemzőit. 6.1. A szabálysértési eljárás egy olyan hatósági tevékenység, amelynek célja a szabálysértési tényállás felderítése, a felelősség megállapítása érdekében a lehetséges bizonyítékok összegyűjtése és azok értékelése alapján a felelősség megállapítása vagy elvetése. A hatóságok részéről a bizonyítási kötelezettség azt jelenti, hogy fel kell deríteniük a lehetséges bizonyítási eszközöket, biztosítani kell a későbbi felhasználásukat, szakszerű értékelésüket, valamint a bizonyításban való személyes és tevőleges közreműködést. A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok, - amely a gyakorlatban jellemzően a feljelentések - az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, részletes bizonyítási eljárást kell lefolytatni. A szabálysértési eljárást bárki kezdeményezhet. Leggyakoribb módja a feljelentés, amelyet magán- és jogi személy is tehet, ha a cselekmény a jogát vagy jogos érdekét sértette, avagy veszélyeztette. Természetesen a hatóságok tagjai is kezdeményezhetnek szabálysértési eljárást a tudomásukra jutott szabálysértések esetén. A feljelentést nem csak írásban lehet megtenni, hanem szóban is, de ekkor azt a hatóságnak írásba kell foglalnia. Mint ahogyan arról korábban már esett szó, a hatóságok a feljelentése alapján megindítandó eljárás előtt vizsgálják a hatáskörüket és illetékességüket, ez alapján döntenek arról,

96

hogy jogosultak és kötelezettek-e eljárni az adott ügyben. Amennyiben bármelyik hiányát észlelik, az ügyet megküldik az eljárás lefolytatására jogosult szervnek. Amennyiben más törvényes akadálya nincsen az eljárás megindításának, - például az ügyintéző személyes érintettsége, mely a részéről elfogult ügyintézést eredményezhetne – megkezdődik az alapeljárás. Kedvező esetben maga a feljelentés tartalmaz annyi adatot, mely alapján megnyugtatóan dönthet a hatóság a felelősség kérdésében, vagy az eljárás megszüntetés mellett, de az ügyek jelentős részében újabb adatok beszerzésével tisztázni kell a tényállást. Kiemelkedő elv a szabálysértési eljárásban, hogy a szabálysértés elkövetésével terhelt személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, az a szabálysértési hatóságot, illetve a bíróságot terheli. Az elkövető védekezési szabadsága ebből

A rendőri feljelentésnek tartalmaznia kell: Ċŗŗ &$&(...ŗ#-',.ŗ-4'Z&3#ŗ.#.ą Ċŗ 4ŗ &% 0...ŗ -&%'Z(3ŗ "&3Z(%ŗ (helység, utca, házszám) és idejének, Ċŗ4ŗ&% 0.Z-ŗ% ,Ê&'Z(3#(%ŗ&v,6-6.ą Ċŗŗ%6,ŗ")4460.¦&!ŗZ,.Z%Z.ąŗ Ċŗ ŗ %6,)-/&.ŗ #,.)%6š&ŗ %#%,Ê&.ŗ )&)!ŗ egyedi tulajdonságainak, illetve az értékcsökkenő változásoknak a leírását, Ċŗ ŗ #4)(3v.6-#ŗ -4% 4 %ŗ '!$& &Z-Z.ŗ (tanú megnevezése, lakcíme). Az intézkedő rendőr által készített feljelentésnek tartalmaznia kell, hogy a rendőr hogyan értesült a szabálysértés elkövetéséről, ő észlelte, felkérésre intézkedett, utólag értesült (parancsnokától vagy mástól), az intézkedő rendőr beosztási helyét, a rendőr által tett intézkedéseket. Tettenérés esetén az előállításról készült jelentésben kell a szabálysértés miatt feljelentést tenni.

az elvből kiindulva nem korlátozható, tehát megilleti az a jog, hogy ne nyilatkozzon, vagy akár valótlant állítson. Két dolgot azonban nem tehet: más személyhez fűződő jogait nem sértheti, illetve mást alaptalanul bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat. 6.2. A bizonyítás A szabálysértési eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. Ez a bizonyítás szabadságának elve. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítékoknak nincs előre meghatározott bizonyító erejük és a hatóságok a felhasználásukról szabadon dönthetnek. Ebben a tevékenységükben egyenként és összességükben értékelik, és meggyőződésük szerint bírálják el a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A jogszabály annak ellenére, hogy részletesen is felsorolja a lehetséges bizonyítási eszközöket, nem tekinthető kimerítőnek, ugyanis minden ügy magába rejti azt a lehetőséget, hogy olyan bizonyítékot kell felhasználni az eljárásban, amelyre a jogalkotó nem gondolhatott. Erre példa a szeszesitaltól befolyásolt állapotban történő járművezetés vizsgálata melyre a technika fejlődésével újabb és újabb bizonyító erővel bíró műszer áll a hatóságok rendelkezésére.

97

„Sztv. 52. § (1) A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le. (2) Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása a szabálysértési hatóságot, illetőleg a bíróságot terheli. (3) A szabálysértési eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. (4) Köztudomású tényeket, továbbá azokat a tényeket, melyekről a szabálysértési hatóságnak, illetőleg a bíróságnak hivatalos tudomása van, nem kell bizonyítani.” „Sztv. 53. § (1) A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle és az elkövető vallomása. (2) A szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, melyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.” a) Az eljárás alá vont személy a legfontosabb személy, hiszen ellen folyik a hatósági eljárás, őt érinti a majdani a marasztaló döntés. Törvényes joga van ahhoz, hogy megismerje, hogy milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján folyik ellene eljárás. Hasonlóan a sértetthez, de ahhoz képest bővebb személyi körben kérdést intézhet az eljárás résztvevőihez, észrevételt és indítványt tehet, az eljáró hatóságtól felvilágosítást kérhet. Az ügy iratait korlátozás nélkül bármikor megtekintheti. Jogi képviselőt választhat, akit hasonló jogok illetnek meg, mint magát az eljárás alá vont személyt. „Sztv. 47. § (1) E törvény alkalmazásában eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják. (2) Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás. (3) Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet. (4) Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki. Vhr.12. § (1) Az eljárás alá vont személynek az ügy irataiba történő betekintését, az általa kért másolati iratok kiadását – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint – az eljárás megindításától az eljárás befejezéséig biztosítani kell. A betekintés és a másolati iratok kiadásának tényét az iraton fel kell jegyezni. (2) A sértett, illetve a tanú vallomását tartalmazó iratról készült másolaton nem tüntethetők fel a sértett, illetőleg a tanú személyi adatai. Nem adható másolat az eljáró hatóság határozatának tervezetéről.”

98

a) A tanú a hatóság megítélése szerint olyan adatok birtokában van, amely az ügy szempontjából jelentőséggel bír. Éppen ezért kötelezettsége, hogy a hatóság előtt megjelenjen és ott amennyiben akadályozó tényező nem áll fenn, vallomást tegyen. Aki a hatóság előtt tanúként megjelenik, jogosult arra, hogy megjelenésével kapcsolatos költségeit a hatóság megtérítse. A tanúkihallgatása feltétele a szabályszerű idézés, tehát hogy megfelelő időben tudomást szerezzen ez irányú kötelezettségéről. Tudnia kell, hogy milyen ügyben és milyen minőségben idézte a hatóság. „Sztv. 54. § (1) Tanúként az hallgatható meg, akinek olyan tényről van tudomása, amelynek a szabálysértési ügy szempontjából jelentősége van. (2) A tanú idézésre köteles megjelenni és – ha e törvény nem tesz kivételt – vallomást tenni. (3) A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság megtéríti. Erre a tanút meghallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.” A tanú meghallgatásakor figyelmeztetni kell a hamis vallomás megtételének következményeire, de arra is, hogy bizonyos tények, körülmények elhallgatása is hamis tanúzásként értékelendő. Tisztázni kell, hogy nincs-e a vallomástételének akadálya. Amennyiben a hatóság észleli, hogy a tanú a vallomását megtagadhatja, vagy egyéb körülményekből eredően nem lehet tanúként kihallgatni, úgy a hatóság csak ezt a tényt rögzíti a jegyzőkönyvbe. „Sztv. 57. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója; b) az aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben. (2) Nem lehet tanúként kihallgatni, aki foglalkozásánál, hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené, tovább azt sem, akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás.” b) Az eljárás során gyakran előfordul, hogy az eljárásban szereplő személyek vallomása egymással ellentétes. Célszerű az ilyen ellentmondásokat szembesítéssel feloldani. Ekkor a felek egymás jelenlétében, egymás szemébe mondják állításaikat, így szembesülnek a másik fél vallomásával. c) A szakértő alkalmazásának jelentősége abban rejlik, hogy olyan különleges szakértelemmel rendelkezik, amely a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez feltétlenül szükséges. Maga a különleges szakértelem annyit jelent, hogy egy kérdés eldöntéséhez vagy véleményezéséhez, a mindennapi ismeretektől eltérő, magasabb szintű tudás szükséges. Az eldöntendő kérdések megválaszolására úgynevezett igazságügyi szakértőket kell kirendelni. A hatóságok leggyakrabban műszaki, illetve orvosszakértőket alkalmaznak.

99

A szakértő kötelessége a szakvélemény megadása. Éppen ezért jogosult megismerni azokat az adatokat, amelyek feladatának teljesítéséhez szükségesek. Az eljárása során akár személyeket is megvizsgálhat, de a vizsgálata nem terjedhet ki műtétre vagy műtétnek minősülő beavatkozásra. A törvény a szakértői vizsgálat tűrését az eljárás alá vont személy és a sértett részére kötelezővé teszi. „Sztv. 58. § (1) Ha a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság – hivatalból vagy kérelemre – az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki. (4) A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás alá vont személytől, a sértettől és a tanúktól felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet. (5) Az eljárás alá vont személy és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást.” d) A tolmács alkalmazására - az anyanyelv használatának joga, mint alapelv érvényesülése - kötelezi a hatóságot. Ez a kötelezettség független attól, hogy a hatóság tagja beszéli-e az adott nyelvet. A tolmács feladata, hogy az eljárás során a feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat változtatás nélkül lefordítsa, ezáltal egy közvetítői szerepet tölt be. A hallássérült vagy siketvak személyek meghallgatásához jelnyelvi tolmácsot kell igénybe venni. Természetesen lehetőség van arra, hogy a beszédfogyatékosságban szenvedő személyek írásban tegyenek vallomást. „Sztv. 62. § (1) Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét vagy az általa értett nyelvet kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. (2) Ha a meghallgatandó személy hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet. Ha a meghallgatandó személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni. Ha a meghallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a kihallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. (3) E törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezései a tolmácsra is megfelelően irányadóak. Tolmácson a fordítót is érteni kell. (4) A tolmács díját és költségeit az állam viseli.”

100

e) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolgok, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas. Ezek közé tartoznak egyrészt az olyan dolgok, amelyeken fizikai, kémiai vagy biológiai kölcsönhatás során az elkövetés nyomai rögzültek. Az ilyen, úgynevezett nyomhordozókat a krimináltechnika szabályai szerint kell a bizonyítás érdekében konzerválni. Legtöbbször ilyenek a tárgyakon keletkező nyomok, anyagmaradványok. A tárgyi bizonyítékok másik csoportjába tartoznak azok a tárgyak, amelyek a szabálysértés útján jöttek létre, például nem megfelelő minőségű áru vagy másolt pénzérme. Jellemzőjük, hogy korábban nem vagy nem olyan formában léteztek. Következő csoportba sorolhatók az úgynevezett elkövetés eszközei, amelyek az elkövetést segítették, hozzájárultak ahhoz, hogy a cselekményt eredményesen lehessen befejezni. Leggyakrabban ilyenek az ütő, szúró, vágó vagy feszítő szerszámok. Nem utolsó sorban tárgyi bizonyítási eszköz körébe tartozó azon tárgyak, amelyekre nézve a szabálysértést elkövették, mint például az ellopott tárgyak. „Sztv. 63. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették. (2) Amennyiben a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor a szabálysértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot vagy fényképet kell az iratokhoz csatolni.” f ) Az egyes okiratoknak is jelentőségük van a bizonyítási eljárásban, ugyanis bizonyos esemény megtörténtét vagy nyilatkozat megadását bizonyítják, avagy más jelentős adatot, információt hordoznak. Maga az okirat nemcsak cselekménnyel összefüggésben hordozhat információt, hanem az eljárás szükséges kelléke, amikor okirattal kell bizonyítani az elkövető életkorát vagy más büntethetőségi akadály meglétét. Az okiratok csoportjába soroljuk még a fénykép, film vagy hangfelvételt is vagy akár a mágnes lapot vagy mágnesszalagot, illetve az optikai lemezt. „Sztv. 64. § (1) Az okirat a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős tény, adat, esemény vagy nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat. (2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágnes lap, mágnesszalag stb.). (3) Vallomást (nyilatkozatot) tartalmazó okirat akkor is felhasználható, ha a vallomást tevő, illetve a nyilatkozat készítője egyébként kihallgatható. (4) Az okirat teljes felolvasása helyett annak lényeges tartalma ismertethető, kivéve, ha a bizonyítás szempontjából az okirat szó szerinti szövegének ismertetésére van szükség.”

101

Néhány szabálysértés elkövetése konkrét helyhez köthető vagy valamilyen tárgyon, dolgon elváltozást eredményez. Azért, hogy a bizonyítási eljárásban ezek az eredmények rögzüljenek, ezeket a tárgyakat vagy helyszíneket közvetlenül meg kell figyelni, meg kell őket szemlélni. Indokolt róluk fényképfelvételt, rajzot készíteni, vagy állapotukat konzerválni. „Sztv. 65. § (1) Amennyiben a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság szemlét rendel el. Ennek során a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető; b) helyszíni szemle tartható. (2) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.” A szabálysértési hatóságnak az ügy érdemében hozott határozatát az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Ez idő alatt kell a ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket tisztázni. Kutasson fel az internet segítségével minél több igazságügyi szakértőt, majd csoportmunkában elemezzék tevékenységi körüket! A szabálysértési hatóság az eljárási cselekményeket írásban, úgynevezett jegyzőkönyvekben rögzíti. 6.3. A szabálysértés során keletkezett kár megtérítését segítő elő az a különleges szabály, amely szerint, ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik, és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtéríti, - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével - elzárás és pénzbírság alkalmazása esetén a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken. Amennyiben az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban kötelezni kell őt annak megtérítésére. 6.4. Említést kell tenni arról az eljárási szabályról, mely szerint a hatóság előtti megjelenés kötelező azok számára, akikre nézve azt a hatóság előírja. Tekintettel arra, hogy a ha-

102

tóság előtt folyik az eljárás, így ott történik az érdekelt felek meghallgatása, az elmondottak rögzítése. A megjelenésre kötelezés formája az idézés. „Sztv. 68. § (1) Akit a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság megjelenésre azt kötelezi, akinek a meghallgatása indokolt. (2) Az idézést írásban kell közölni úgy, hogy azt a megidézett az idézésben megjelölt napnál legalább öt nappal korábban megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a megidézettet milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni, egyúttal figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. (4) Amennyiben a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság tanút vagy szakértőt kíván meghallgatni, szemlét tartani, a meghallgatás, illetőleg a szemle helyéről és idejéről az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesítenie kell. (5) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a jelen levő személyt meghatározott időpontban történő megjelenésre szóban kötelezi, s ezt jegyzőkönyvbe foglalja.” Lássuk, hogy milyen az idézés valóságos formája.

…………… RENDŐRKAPITNYSÁG mint szabálysértési hatóság Tel.: Szám: …/…./2012. szabs. IDÉZÉS szabálysértési ügyben ……......……(születési helye, ideje…….…) …….......……. szám alatti lakost, a fenti hatóság hivatalos helységébe, a 2012. július 10. napján ….....…. helység külterületén az ABC-123 frsz-ú személygépkocsival elkövetett közúti közlekedési szabálysértési ügyében tartandó 2012. július 11. napján, 09 óra 00 percre kitűzött meghallgatásra eljárás alá vont személyként i d é z e m. Felhívom, hogy a meghallgatáson személyesen jelenjen meg, személyazonosításra alkalmas okmányát hozza magával! Ha a fenti határnapon az idézésre nem jelenik meg, s ezt alapos okkal nem menti ki, önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, vagy a meghallgatása előtt engedély nélkül eltávozik, az 1999. évi LXIX. törvény 69.§ alapján meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megfizetésére kötelezem. Ezzel egyidejűleg az 1999. évi LXIX. törvény 78.§ (1) bekezdése alapján a megjelenés elmaradása esetén elővezetését rendelem el. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben az elővezetésre sor kerül, úgy a módosított 35/2008. (XII.31.) IRM-PM együttes rendelet 2.§ (1) bekezdése értelmében a költségtérítés mértéke kilométerenként 450,- Ft, de legkevesebb 7.000,- Ft. ………………………………… 2012. április 23. …………………………………………… szabálysértési főelőadó

103

6.5. A hatóságnak a tényállás teljes tisztázása után, de a rendelkezésére álló törvényes

A tulajdon elleni szabálysértés

határidőn belül, mely 30 nap, döntést kell hoznia, melynek a megnevezése határozat.

elkövetésén tetten ért és őrizetbe vett személyt a rendőrség gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából

A határozatban a szabálysértési felelősség megállapítására, vagy az eljárás megszüntetésére vonatkozó döntését közli a hatóság. Amennyiben megállapítja a felelősséget ennek tényét, az alkalmazott szankciót és a jogorvoslati jogra történő figyelmeztetést közli, majd megindokolja a döntését.

a szabálysértés elkövetésének helye szerint illetékes bíróság elé állíthatja. Gyorsított eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a bizonyítékok rendelkezésre állnak. Kizárólag 72 órán belül van lehetőség a bíróság elé állításra.

A szabálysértési eljárás célja többek között az érdemi döntés meghozatala, a szabálysértési felelősség kérdésének eldöntése. A hatóság ilyen tartalmú kijelentését határozat formájában rögzíti. Az érdemi határozatok kétfélék lehetnek. Felelősséget megállapító, amelyekben a hatóság büntetést szab ki, intézkedést alkalmaz, figyelmeztet, míg a másik forma a felelősséget mellőző határozat vagy a megszüntető forma. A hatósági határozat négy fő részből tevődik össze: - a bevezető rész tartalmazza a szabálysértési hatóságnak, az ügy számának és tárgyának a megjelölését; - a rendelkező részben az eljárás alá vont személy személyi adatait, a szabálysértés megnevezését, a kiszabott pénzbírság mértékét, illetve az egyéb jogkövetkezményeket kell leírni. Ezt követi a kötelezést arra nézve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzbírságot, az egyéb pénzösszeget és a sértett részére az okozott kár összegét fizesse meg, valamint utalást arra, hogy ha ez nem történik meg, az adók módjára történő végrehajtás költsége is őt terhelik. Utalni kell arra, hogy az érintettek az ott megjelölt esetekben - a közléstől számított nyolc napon belül – halasztó hatályú kifogás előterjesztése útján, a bíróságtól kérhetik az ügy felülvizsgálatát; - az indokoló részben meg kell jeleníteni a megállapított tényeket, az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokat, továbbá a büntetés kiszabása, illetőleg az intézkedés alkalmazása során figyelembe vett körülményeket és nevesíteni kell az érdemi döntés alapját képező jogszabályokat; - a záró rész tartalmazza a határozathozatal helyét, idejét, a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását. Végezzen gyűjtőmunkát és valós hatósági határozatok alapján kíséreljen meg szóban megfogalmazni egy kitalált történet alapján szabálysértési hatósági döntést!

104

A szabálysértési határozatot a szabálysértési hatóság mindenkivel közli, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Példa a hatósági határozatra:

…………….. RENDŐRKAPITÁNYSÁG mint szabálysértési hatóság Szabálysértési szám: ……/……./2012. Tárgy:….. …………………………… szabálysértési ügye HATÁROZAT …………………………. / születési helye, ideje:…………………………anyja születési neve:………………………………….. / ………………………………………. szám alatti lakost, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés elkövetése miatt. 15.000,-Ft (azaz Tizenötezer forint) pénzbírsággal sújtom. A pénzbírság kiszabását megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. A kifogásban elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni. A kifogásban új tényt is lehet állítani, és új bizonyítékra is lehet hivatkozni. Ha a szabálysértési hatóság a kifogásnak nem ad helyt, az iratokhoz a további eljárás lefolytatása céljából a helyi bírósághoz teszi át. Ha a kifogást a jogosult visszavonta, a visszavonásnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napján a határozat jogerőssé válik. A határozat az átvétel napjától számított 8. napon jogerőre emelkedik, ha e határozat ellen kifogást nem nyújt be. A pénzbírságot az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával - kell megfizetnie. Ha a pénzbírság megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeget nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki. Ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. Ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, a pénzbírságot - az elkövető beleegyezése esetén – 3 nap közérdekű munkára kell átváltoztatni. Egynapi közérdekű munkának ötezer forint pénzbírság felel meg. Ha az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzésre kötelezéshez, illetve azt nem dolgozza le a pénzbírságot 15 nap elzárásra kell átváltoztatni. Egynapi elzárásnak egyezer forint pénzbírság felel meg.

105

INDOKOLÁS

A …………………………… Rendőrkapitányság feljelentése alapján indult szabálysértési eljárás során megállapítottam, hogy 2012. július 26-án 11 óra 40 perckor, ……………..város belterületén a …………………. utcában az általa vezetett és tulajdonát képező ABC-123 frsz.-ú tehergépkocsival úgy közlekedett, hogy a tehergépkocsi környezetvédelmi igazolólapjának az érvényessége 2012. július 15-én lejárt. Az érdemi döntés alapjául szolgáló cselekményével megszegte a KRESZ 5. §. /1./ bekezdés a./ pontjában foglaltakat, ami a 218/1999. /XII.28./ Kormány rendelet 54.§ /1./ bekezdése szerint minősülő, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethető,- közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés. A pénzbírság összegénél figyelembe vettem, és enyhítő körülményként értékeltem, hogy a hatóságomnál két éven belül büntetve nem volt. Személyi körülményeit nem tudtam figyelembe venni, mivel azokról információval nem rendelkezem. A rendelkező részben alkalmazott jogszabályok: l999. évi LXIX. törvény 17. § (4) és (5) bekezdések, 87.§ (2) bekezdés, 88. § (1), (2) és (3) bekezdések, 89. § (2) bekezdés, 90. § (3) bekezdés, 111.§ (1), (2.), (3.), (4.), (12.) bekezdések, 115.§ (1) bekezdés. A kifogás illetékmentes. Tájékoztatom, hogy külön kérelem benyújtása és 2.200,-Ft illetékbélyeg lerovása mellett lehetősége van legfeljebb hat hónapi tartamra részletfizetési kedvezményt vagy halasztást kérni. Kelt:………………………. …………………………………………… szabálysértési előadó Kapják: l. sz. pld.: eljárás alá vont személy 2.sz. pld.: Irattár

6.6. Mint említettük, a hatóság határozatai, intézkedései vagy azok elmulasztása miatt jogorvoslati jog illeti meg az érintett személyt. Ennek leggyakoribb formája a kifogás. A határozattal szemben az eljárás alá vont személy, a hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül, kifogást nyújthat be. A kifogásban elő kell adni annak okát és célját. A kifogás az eljárás alá vont személyt megillető a bíró általi jogorvoslati lehetőséget megnyitó, de a szabálysértési felelősséget megállapító határozat elleni tény és jogkérdés megtámadására alkalmas jogorvoslati eszköz. A kifogás illetékmentes és halasztó hatállyal bír, ami azt jelenti, 106

hogy a hatósági döntést az elbírálásig nem lehet végrehajtani. A kifogás benyújtásával a hatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy felülvizsgálja saját döntését akár úgy, hogy az eljárást megszünteti vagy a rendelkező részt az elkövető javára módosítja. A kifogásban természetesen új bizonyítékokat vagy tényeket is elő lehet adni. Az első fokon eljáró hatóságok megvizsgálják azt és szükség szerint, ha kell, kiegészítő bizonyítást folytatnak le. Ha a kifogás elkésett vagy nem az a személy terjesztette elő, aki arra jogosult, akkor a kifogás elintézését el kell utasítani. A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja, vagy – a kifogást tevő javára – módosíthatja. Amennyiben nem ért egyet a kifogásban írtakkal, az iratokat a beérkezését követő nyolc napon belül az illetékes helyi bírósághoz teszi át, ahol a bíró a kifogást 30 napon belül tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján bírálja el. A törvény számos más jogorvoslati lehetőséget nevesít, így például az elzárással is sújtható szabálysértések esetén az eljáró bíróság döntése ellen fellebbezésnek van helye, melyet a megyei bíróság bírál el. Az ügyészség feladata, hogy felügyeleti jogot gyakoroljon a szabálysértési hatóságok eljárása, határozata (intézkedése) felett. Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felügyeleti intézkedését, - szakkifejezéssel élve óvását - alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani, és erről egyidejűleg az ügyészt értesíteni. Nem utolsó sorban perújításnak van helye többek között, ha a bíróság jogerős határozatával elbírált cselekmény esetén, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetőleg rá nézve kedvezőbb tartalmú határozat hozható. A bíróság tárgyalást tart, ha a szabálysértési hatóság határozata elleni kifogást elbíráló végzéssel kapcsolatban az érdekeltek bármelyike tárgyalás tartását kérik. A bíróság tárgyalása nyilvános. Ha a tárgyaláson a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta. A bíróság a tárgyalásra megidézi az eljárás alá vont személyt, ha azonban tárgyalást maga kérte, akkor értesíti. Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg, távollétében a tárgyalás megtartható, de akár védőjével is képviseltetheti magát, ha jelenléte nem kötelező. A szabálysértési hatóság képviselője és a védő az eljárás alá vont személyhez, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő. A bíróság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi. Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése miatt vagy egyéb okból szükséges, a bíró a tárgyalást legfeljebb nyolc napra elnapolhatja. Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíró a tárgyalást elhalasztja. A bíróság zárt ülésen meghozza határozatát, melyet nyomban nyilvánosan kihirdet.

107

6.7. A végrehajtás az eljárás időrendben utolsó szakasza, ahol a hatóság jogorvoslati jog híján jogerőssé vált határozata végrehajthatóvá válik. A hatósági jogkör ekkor teljesedik ki, ugyanis ekkor történik meg az önkéntes teljesítés hiányában az állami akarat kikényszerítése. A pénzbírság önkéntes megfizetésére 30 nap áll az eljárás alá vont személy rendelkezésére. Amennyiben a pénzbírság önkéntes teljesítése nem történik meg, azt a fokozatosság illetve a sorrendiség elvét betartva állami kényszer alkalmazásával kell behajtani. A szabálysértési hatóságnak a megfizetés hiányában haladéktalanul el kell rendelnie az adók módjára történő megfizetést, amely érvényesítése érdekben a települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresnie. A köztartozások adók módjára történő behajtására vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg. Amennyiben a pénzbírság vagy a helyszíni bírság adók módjára történő behajtására nincs lehetőség, azt az elkövető beleegyezése esetén közérdekű munkára kell átváltoztatni. Az átváltoztatásról szóló hatósági döntést a jegyzőnek kell megküldeni, aki kijelöli azt az intézményt vagy gazdálkodó szervezetet, ahol a közérdekű munkát végre kell hajtani. Ezt a munkát az elkövető hetenként legalább egy napon díjazás nélkül végezi. Legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb ideje 20 nap és egy napi közérdekű munkának legfeljebb 6 óra munkavégzés felel meg. Halmazati büntetés esetén legfeljebb 30 nap munkavégzés állapítható meg. Ha az elkövető közérdekű munkavégzését nem kezdi meg, vagy a munkakötelezettségnek nem tesz eleget, avagy az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzéshez, a büntetését elzárásra kell átváltoztatni. Az átváltoztatásról a helyi bíróság rendelkezik és az így megállapított büntetést rendőrségi fogdában, vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. „Sztv. 111. § (1) A pénzbírságot, egyéb pénzösszeget az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetnie. Az okozott kár értékét a sértett részére kell megtéríteni. (2) Ha a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg, illetőleg az okozott kár értékének megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. (4) A pénzbírságot – az elkövető beleegyezése esetén – közérdekű munkára kell átváltoztatni, ha az adók módjára történő behajtás nem vezetett eredményre.”

7. Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban A hatóság a döntésének kikényszerítése céljából, amennyiben az szükséges, kényszerintézkedéseket alkalmazhat. Ezeknek az intézkedéseknek a közös jellemzője, hogy rendszerint állampolgári jogok korlátozásával járnak együtt, illetve velük szemben csak utólag, de jogorvoslatnak – panasznak - van helye. Az intézkedések alkalmazását és azok részletszabályait jogszabály állapítja meg. Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések

108

7.1. A feltartóztatás és az előállítás a szabálysértés megszakítását, a mihamarabb megtörténő felelősségre vonást és a bizonyítékok beszerzését célzó intézkedés. A rendészeti szervek intézkedéseit különböző módon csoportosíthatjuk. Beszélhetünk úgynevezett felderítő intézkedésekről ( igazoltatás, felvilágosítás adás-kérés, jármű, csomag, ruházat átvizsgálás) ismerjük a beavatkozó jellegű intézkedéseket( elfogás, tömegoszlatás, magánlakásba történő behatolás) beszélhetünk szankcionális jellegű intézkedésekről (elővezetés, helyszíni bírság, lefoglalás ) és úgynevezett helyreállító intézkedésekről (forgalom irányítás, helyszín biztosítás ). A rendőrség és a feljogosított vámszerv az előbbi célok eléréséhez szükséges ideig, de maximum 12 óráig korlátozhatják az intézkedés alá vont személy személyi szabadságát. A szabálysértési őrizet alkalmazására a rendőrség jogosult olyan elzárással is sújtható szabálysértés elkövetésén tetten ért személy esetében, ahol a gyorsított bírósági eljárásnak helye van. Amennyiben szabálysértési őrizet alatt a bíróság gyorsított eljárást nem folytatott le, vagy nem szabott ki elzárást, a személyt szabadon kell bocsátani. „Sztv. 77. § (1) A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.

Tettenérés, amikor az elkövető a szabálysértés törvényi tényállását teljes egészében tanúk jelenlétében megvalósítja, vagy aki a cselekmény elkövetését megkísérli, bármely személy (pl.: rendőr, tulajdonos, biztonsági őr, tanú) által tetten ért, üldözés közben, helyszínről való távozás közben elfogott, visszatartott személy. A Rendőrség a tetten ért személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült személyt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.

(2) A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb hetvenkét óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, vagy nem szabott ki elzárást.” 7.2. Az Sztv. rendelkezik az elővezetés, mint kényszerintézkedés szabályairól, melynek a célja, hogy az érintett az adott eljárási cselekményen részt vegyen, illetve az elzárást vele szemben végre lehessen hajtani. A rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jellemzően a hatóság előtti megjelenésről távolmaradó személlyel szemben alkalmazza az elővezetést. Nemcsak a tanúval, hanem az intézkedés alá vont személlyel szemben is alkalmazható. Általános szabály, hogy az elővezetés elrendelésének törvényességéért a határozatot hozó szerv felel, míg a végrehajtás szabályainak érvényesüléséért a végrehajtó szerv - a rendőrség, vagy az illetékes vámszerv - a felelős.

109

Amennyiben pénzbíráságot helyettesítő elzárás végrehajtása miatt történik az elővezetés, úgy az eljárás alá vont személy az elővezetéskor, annak ideje alatt is megfizetheti a pénzbírságot, ekkor azonban mentesül az elzárás alól és az elővezetésétől el kell tekinteni. Ha a tanú vagy az elkövető hatóság előtti megjelenését kell biztosítani a hatóság előtt, úgy azt úgynevezett útbaindítással is lehet foganatosítani. Ekkor az intézkedő hivatalos személy meggyőződik arról, hogy az elővezetéssel érintett megkezdte útját az idézés kibocsátó hatóság felé, de a továbbiakban más kötelezettség már nem terheli. Az elővezetés költségeit az elővezetett köteles megtéríteni.

…………………….RENDŐRKAPITÁNYSÁG mint szabálysértési hatóság Szám: …../……/.2012 ált. HATÁROZAT

………………………………………….. (születési helye, ideje………………………………………..anyja születési neve:………………………….) ………………………………… szám alatti lakosnak, mint elkövetőnek 3 rb. járművezetés az eltiltás tartama alatt szabálysértés elkövetése miatt 20 ( azaz húsz ) nap elzárás végrehajtása érdekében a 7/2000. (III.29.) IM-BM együttes rendelet 6.§ (1) bekezdése alapján a …………………………………… megyei Büntetésvégrehajtási Intézetbe e l ő v e z e t é s é t rendelem el. Az elővezetés napja: 2012. év …………….. hó ….. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetés újabb határnapjaként az elővezetésre meghatározott naptól számított nyolcadik napot, azaz 2010. …………….. hó ………… napját jelölöm meg. Az elővezetés foganatosítása érdekében a ………………. Rendőrkapitányságot keresem meg. Az elővezetés költségeit – az Sztv. 78.§ (6) bekezdése szerint – az elővezetett köteles megtéríteni. Határozatom ellen jogorvoslatnak helye nincs. I N D O K O L Á S: Fent nevezettet …………………… ált. számú határozatommal a …………… Városi Bíróság ………………………….. napján kelt 9.Sze……………../2012. számú elzárást kiszabó végzése alapján arra köteleztem, hogy 2012. év …………… hó …. napján a …………… Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben …………………….alatt a 20 ( azaz húsz ) nap elzárás letöltése végett jelenjen meg. Jelentkezési kötelezettségének határidőre nem tett eleget és azt alapos okkal nem mentette ki, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint elővezetését rendelem el. Az elővezetéssel felmerült költség viseléséről az eljáró hatóság dönt. A vonatkozó 35/2008. (XII.31.) IRM-PM együttes rendelet 2.§ (1) bekezdése értelmében a költségtérítés mértéke kilométerenként 450.- Ft, de legkevesebb 7.000.- Ft. kelt: ………………………………… kapitányságvezető ………………………. Rendőrkapitányság Őr-járőr Alosztály ………………………. Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, rendőrség útján

110

„Sztv. 78. § (1) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt, illetőleg más eljárási cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve előtt folyamatban lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján – elő lehet vezetni. Az elővezetés – az elrendelő hatóság rendelkezése alapján – útbaindítással is foganatosítható. (2) Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megjelölt határnapon nem jelenik meg és a pénzbírságot sem fizeti meg, a szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el. (3) A (2) bekezdés esetében az elővezetést elrendelő határozatnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben az eljárás alá vont személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja, akkor mentesül az elővezetés foganatosítása, illetőleg az elzárás végrehajtása alól.” 7.3. A hatóság intézkedő tagjának szóban megnyilvánuló akaratnyilvánítása azt vonja maga után, hogy az intézkedés alá vont személy a nyilvánvaló törvénysértés kivételével köteles magát alávetni a hatóság akaratának. Amennyiben ellenáll az eljáró hatóság képviselője jogosult kényszerítőeszközök alkalmazásával azt megtörni. Az intézkedéssel szemben törvényességi követelmények támaszthatók mely szerint: - csak a jogszabályban leírt esetekben és felhatalmazás alapján intézkedhet a rendészeti szerv - az alkalmazható kényszerítőeszközök sorrendje alkalmazási módjuk jogszabály által körülírt - és alkalmazásukat meg kell előznie az önkéntes teljesítésre történő rendőri felszólításnak. Érvényesülnie kell az intézkedésekkel szemben támasztott arányossági és szükségességi követelményeknek, és azonosíthatónak kell lenni az intézkedő hatósági személynek. Meg kell adni az intézkedéssel szembeni jogorvoslat utólagos lehetőségét.

A személyi szabadságot nem korlátozó kényszerintézkedések 7.4. A ruházat, csomag és járműátvizsgálás az eljárás bármely szakaszában külön határozat nélkül bárkivel szemben alkalmazható intézkedés, melynek célja, az elrejtett tárgyi bizonyítási eszköz megszerzése. Külföldi személlyel szemben alkalmazásának akkor van helye, ha a vagyontárgyának a biztosítása pénzbírság vagy eljárási költség megfizetése céljából történő lefoglalás érdekében szükséges. Az átvizsgálás előtt az érintettet fel kell szólítani, hogy a tárgyi bizonyítási eszközt vagy a fedezetül szolgáló vagyontárgyat önként adja át. A ruházatátvizsgálását csak az átvizsgálttal azonos nemű személy végezheti és az csak a ruházatra és a nála lévő dolgokra terjedhet ki, mely nem történhet szeméremsértő módon.

111

Kutassa fel a szakirodalmat, vagy az internet segítségével állapítsa meg, hogy mi a különbség a ruházatátvizsgálás és a motozás között! „Sztv. 79. § (1) Átvizsgálható az olyan személynek a ruházata, csomagja, illetőleg a helyszínen lévő járműve, akiről alaposan feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál, továbbá, ha az átvizsgálásra a 80. § (6) bekezdésben meghatározott lefoglalás érdekében van szükség. (2) Az átvizsgálás előtt az érdekeltet fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át. (3) A ruházat átvizsgálását csak az átvizsgált személlyel azonos nemű személy végezheti. (4) Az átvizsgálás foganatosítására a Rendőrség, illetőleg a hatáskörébe tartozó szabálysértések tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, továbbá külön jogszabályban meghatározott esetekben a szabálysértés miatt eljáró más szerv jogosult.” 7.5. A lefoglalás tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedés, amellyel a hatóság az elkobzás vagy a bizonyítás céljából fontos dolgokat a biztonságos őrzés érdekében lefoglalja. A lefoglalást meg kell szüntetni, ha az eljárás érdekében arra már nincs szükség. Egyes tárgyi bizonyítási eszközöket, - ilyen a postai küldemény és távirat, amíg a címzetteknek nem kézbesítették - csak az ügyész határozata alapján lehet lefoglalni. Sztv. 80. § (1) A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely a) tárgyi bizonyítási eszköz; b) a törvény értelmében elkobozható. (2) A szabálysértési hatóság lefoglalja azt a dolgot, amelynek birtoklása jogszabályba ütközik. (3) Postai küldeményeket és táviratokat – amíg azokat a címzettnek nem kézbesítették – csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A határozat kiadásáig csupán viszszatartásuk iránt lehet intézkedni. (4) A szabálysértési hatóság a lefoglalt dolog őrzéséről gondoskodik. Ha a dolog használatához az érintettnek különös érdeke fűződik, az (1) bekezdés alapján lefoglalt dolgot az őrizetére lehet bízni. (5) A gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szabálysértési hatóság értékesítheti. (6) Ha a külföldi az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetőleg az eljárási költség fedezetéhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait – a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével – lefoglalhatja. A szabálysértési tárgyalás során a letétbe helyezés, illetőleg ennek elmulasztása esetén a lefoglalás lehetőségéről a külföldit tájékoztatni kell. (7) A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot átvizsgálás útján megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell. 7.6. A rendbírság egy olyan vagyoni hátrányt okozó eljárási szankció, melynek célja egyrészt a hatósági eljárási cselekményeken való részvétel vagy közreműködés kikényszerítése,

112

másrészt az eljárás rendjének fenntartása és az eljárás valamennyi résztvevőjével szemben alkalmazható. A rendbírság kiszabására leggyakrabban az eljárási cselekményektől való távolmaradás vagy késedelem miatt kerül sor. Kiszabható összege 500-tól 5000.-Ft-ig tejed, de a bíróság előtti eljárásban akár 50.000.-Ft is lehet. „Sztv. 81. § (1) A szabálysértési hatóság, továbbá a bíróság az eljárás során előírt kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírságot szabhat ki. (2) A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznak, a bíróság által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. (3) A rendbírság legalacsonyabb összege ötszáz, legmagasabb összege a szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban ötezer forint, a bírósági eljárásban ötvenezer forint.” A szabálysértési hatóságnak a ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, és a lefoglalás, mint intézkedése, valamint a rendbírság kiszabása miatt hozott határozatával szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, az eljárás megszüntetése miatt a sértett, panaszt tehet. A panaszt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál. Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg, aki azt nyolc napon belül elbírálja.

8. Fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések A fiatalkorúak fokozott védelme érdekében a jogszabály több helyen is tartalmaz vonatkozó rendelkezéseket. A törvény meghatározza, hogy amennyiben súlyos jogkövetkezmény lehetősége valószínűsíthető az eljárásban ( pénzbírság, járművezetéstől eltiltás) a fiatalkorú ügyében érdemi döntést csak meghallgatása után lehet hozni. Törvényes képviselőjét mind a meghallgatásáról, mind a tárgyalásról értesíteni kell és lehetőségekhez képest a jelenlétében kell meghallgatni. A törvényes képviselő a tárgyaláson köteles a fiatalkorú életviszonyai tekintetében nyilatkozatot tenni, ebben a kérdésben nem tagadhatja meg a vallomást. Törvényes képviselő általában a szülő illetve az örökbefogadó vagy nevelőszülő illetve a gyám. A szabálysértést elkövető fiatalkorú ügyében a települési önkormányzat jegyzője védő - óvó intézkedéseket rendelhet el, de a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét elmulasztó személlyel szemben köteles intézkedést kezdeményezni.

9. Katonák szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések Katona alatt a fegyveres szervek, ezen belül a honvédség, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami hivatásos tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos (szerződéses) állományú tagjait kell érteni. Velük szemben a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal

113

összefüggésben elkövetett szabálysértés miatt fegyelmi eljárás indulhat, feltéve, hogy addig szolgálati viszonyuk nem szűnt meg. Elkobzásról és járművezetéstől eltiltásról azonban a fegyelmi hatóság értesítése alapján a szabálysértési hatóság a fegyelmi eljárás eredményétől függően, saját hatáskörében rendelkezik.

10. A rendvédelmi szervek tevékenységével összefüggő gyakoribb szabálysértések ( kivonat ) Becsületsértés Sztv. 138. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. A becsületsértés lényegét az ember társadalmi megbecsülése, az emberi méltóság adja. A becsület csorbítására alkalmas minden olyan szóval és viselkedéssel elkövetett cselekmény, amelyben kifejeződik az elkövetőnek a sértettel szembeni megvetése, őt gúnyoló, megszégyenítő, lealacsonyító értékítélete. A gyakorlat szerint nem minősül becsületsértésnek a kemény kritika megfogalmazása, ugyanígy az elkövető pusztán indulat által vezérelt megnyilatkozásai, szidalmai sem.

Magánlaksértés Sztv. 139. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A magánlakás sérthetetlensége alkotmányos alapjog. A lakásba vagy egyéb helyiségbe való „egyszerű”, erőszakmentes bemenetel, illetve bent maradás - ha az jogellenesen történik - nem igényel büntetőjogi üldözést, a jogalkotó megítélése szerint ilyenkor elegendő a szabálysértési felelősségre vonás. A védett érték a lakás vagy egyéb helyiség, illetve az ezekhez tartozó bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek. A lakás minden olyan zárt hely, amely rendeltetéséből adódóan emberek tartózkodására szolgál. Ehhez képest az alkalmi, ideiglenes szállás (pl. szálloda, kollégium) is betöltheti a lakás funkcióját. A lakás nem szükségképp ingatlan: a lakókocsi is betöltheti a lakás funkcióját, így védelme alá esik.

114

A szabálysértés elkövetésének feltétele, hogy az ott lakó vagy az azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel történjék a bemenetel. A lakást jogszerűen használó tulajdonos is megvalósíthatja a magánlaksértést, ha a zárat lecserélve a lakás használatára feljogosított más személyt megakadályoz abban, hogy a lakásba bejusson. A szabálysértés sértettjének akarata ellenére történő bemenetel vagy bent maradás önmagában megvalósíthat szabálysértést, de például a rendőr, aki az Rtv. szabályai alapján jogosult arra, hogy másként nem védhető közérdekből lakásba bemenjen nem követ el jogellenes cselekményt. Bemenete alatt azt kell érteni, amikor valaki teljes testével a lakáson belülre kerül. Nem tekinthető bemenetelnek például az ablakon történő behajolás vagy benyúlás. A cselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, az elkövető tudatának át kell fognia azt a tényt, hogy a lakással rendelkező személy akarata ellenére cselekszik, a szabálysértési eljárás csak magánindítványra büntethető, mert a személyiségi jogok oly módon sérülnek, hogy elsősorban a sértett magánérdekei elsődlegesek.

Polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés Sztv. 140. § (2) Aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, a bányafelügyelet, illetőleg a munkavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság hatáskörébe tartozik. (4) Azt a pirotechnikai terméket, amelyre az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. A törvényben meghatározott kötelezettségeket a pirotechnikai termékekkel kapcsolatos jogszabály tartalmazza. A legfontosabb rendelkezései kiterjednek többek között a robbanóképes, tűzveszélyes, hang-, fény-, tűz-, szikra-, köd-, füsthatás elérésére szolgáló pirotechnikai anyagot tartalmazó termék előállítására, forgalomba felhasználására. Nem terjed ki a rendelet hatálya, például a gyufára, a csillagszóró forgalomba hozatalára, vásárlására, szállítására és felhasználására. Pirotechnikai terméket gyártani, forgalomba hozni, vásárolni és felhasználni, az országba behozni, külföldre kivinni, az ország területén átszállítani csak az illetékes rendőrhatóság engedélye alapján lehet. A petárda a pirotechnikai termékek egyike elsődlegesen hanghatást keltő fajtája. A petárda magánszemély által történő felhasználása súlyosabban, míg tiltott birtoklása enyhébb szankciót von maga után. A szabálysértés bizonyítása nem kis nehézséget okoz még tettenérés esetén is, hiszen az eldobással való működtetés során a termék megsemmisül. Jogszabály meghatározza azokat az időszakokat, amikor 14 éven felüli személyek szabadon vásárolhatnak, birtokolhatnak és felhasználhatnak bizonyos pirotechnikai termékeket.

115

Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés Sztv. 141. § (2) Aki a) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (5) Azt a lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell, azt a légfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amelyre nézve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. A légfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert a vonatkozó szabályok szerint, a hozzátartozó lövedékektől, tölténytől elkülönítve, jól zárható helyen úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. A légfegyveren, gáz- és riasztófegyveren olyan változtatás nem végezhető, amely azt a fegyver jellegének megváltoztatásával lőfegyverré alakítaná át. Légfegyvert jogi személy, illetve az a természetes személy szerezhet meg és tarthat, aki nem áll jogszabályban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt. A légfegyver használata nem veszélyeztetheti mások testi épségét, dolgait és a természeti értékeket. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett használhat légfegyvert. A jogszabály értelmében lőfegyver: a tűzfegyver valamint az a légfegyver, amiből 7,5 joulenál nagyobb csőtorkolati energiájú szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A gáz és riasztófegyverekkel kapcsolatos szabályozás szerint azok megszerzése nem, de viselésük engedélyhez kötött. Az úgynevezett flóbert fegyverek megszerzése és tartása rendőrhatósági engedélyhez kötött. Ha az elkövető terhére a hatóság megállapítja a szabálysértés elkövetését, más hátrányos jogkövetkezmények is járulhatna, mint például az engedély visszavonása.

Rendzavarás Sztv. 142. § (1) Aki a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A verekedés közrend, és köznyugalmat sértő cselekmény. A tipikus elkövetési formája két vagy több személy kölcsönös bántalmazása, ugyanakkor az egyoldalú bántalmazás is megvalósítja a szabálysértést. A verekedést el kell határolni a garázdaságtól. A verekedés fogalmi, lényegi eleme az erőszak addig a garázdaság esetében ez nem állapítható meg, hiszen a 116

garázdaság ezzel már bűncselekménnyé minősülne. A verekedés, kiindulva a szó nem mindennapi jelentéséből, nem egyszerű bántalmazás, verés, azaz egy irányba ható bántó célzatú magatartás, hanem egyfajta kölcsönösséget feltételező cselekvés, amelyben nem különíthető el a kívülálló számára az aktív és passzív szerep.

Garázdaság Sztv. 142/A. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A verekedést el kell határolni a garázdaságtól: a garázdaság szabálysértési alakzatában kihívóan közösségellenes a magatartás, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ennek pedig az a feltétele, hogy a többek általi észlelés lehetősége fennálljon. A garázdaság bűncselekményi alakzataitól való elhatárolás alapja a szabálysértés erőszakmentessége. A garázdaság veszélyeztető jellegű cselekmény megállapításának nem feltétele, hogy ténylegesen kiváltson riadalmat, illetve megbotránkozást. A cselekmény megvalósulásának feltétele a mások előtti elkövetés, tehát azt legalább két személynek ténylegesen észlelnie kel. A magatartás kihívó közösségellenességének ténye határolja el a garázdaságot a csendháborítástól, illetve a becsületsértéstől. Ha az eset összes körülményei alapján egyértelmű, hogy az indokolatlan zajkeltés, illetve a lealacsonyító, megszégyenítő kijelentés hátterében közösségellenes motívum, tehát mások nyugalmának megzavarása áll, garázdaságot lehet megállapítani. A garázdaság csak szándékosan követhető el. Kihívóan közösségellenesnek minősíthető az öncélú, provokáló más számára is félreérthetetlen kötekedő fellépés, a társadalmi együttélési szabályok tudatos semmibevétele, az azokkal való szembeszegülés. A garázdaság megállapítását nem zárja ki az, hogy a magatartást közvetlenül kevesen észlelték. Elegendő, ha csak objektíve alkalmas arra, hogy a köznyugalmat megzavarja. Azok a szurkolók például, akik a labdarúgó mérkőzés után a saját csapatukat éltetve az ellenfelet pedig hangosan szidalmazva hangoskodnak, bár másokban megbotránkozást illetve riadalmat kelthetnek, de magatartásukból hiányzik a kihívó közösségellenesség ezért legfeljebb a közerkölcsök durva megsértéséről beszélhetünk, de jogsértő magatartásról nem. Más a helyzet, ha a szurkolók mindet úgy teszik, hogy eközben erőszakos, rongáló vagyontárgyakat megsemmisítő magatartást tanúsítanak úgy cselekményük már nem szabálysértés hanem akár csoportosan elkövetett garázdaság bűncselekménye lehet.

117

A polgárőr tevékenység szabálytalan ellátása Sztv. 142/B. § (1) Ha a polgárőr a polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével látja el a polgárőrség törvényben meghatározott feladatait, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése Sztv. 142/C. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság határkörébe tartozik.

Gyermekkel koldulás Sztv. 146. § (1) Aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti. A törvény a koldulást önmagában nem nyilvánítja jogellenessé. Ugyanakkor, ha a kiskorú veszélyeztetése azért nem állapítható meg, mert a rendszeres, életmódszerű elkövetés nem történt, szabálysértésnek kell tekinteni magatartást, azzal a feltétellel, hogy ha az elkövető gyermeket bujt fel koldulásra, illetve vele együtt követi el a cselekményt.

Veszélyes fenyegetés Sztv. 151. § (1) Aki b) mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A szabálysértés csak akkor állapítható meg, ha a fenyegető személy félelem kiváltására irányuló szándéka komoly. Önmagában a veszekedés vagy szóváltás alkalmával tett és az érzelmek által vezérelt kijelentések nem alapozzák meg a szabálysértés elkövetését. A fenyegetés komolyságának eldöntéséhez mérlegelni kell a személyek között fennálló életkor, fizikai erőkülönbséget, idegállapotot is. 118

Valótlan bejelentés Sztv. 153. § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonult vagy egyéb intézkedésre kényszerült, az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (4) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A szabálysértés azt a bejelentőt rendeli büntetni, aki hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél - a bejelentés tényleges hatásától függetlenül - vészhelyzetről (tűzeset, baleset stb.) vagy rendzavarásról tesz valótlan bejelentést. A törvény egy „minősített esetet” is megfogalmaz: nem hagyható értékelés nélkül, ha az alaptalan bejelentés következtében a hatóság intézkedésre kényszerül, hiszen ez részben költséget, részben indokolatlan kapacitás-lekötést jelent, amely adott esetben más, valóban intézkedésre alapot adó eseménytől vonhatja el a hatóságot vagy a közfeladatot ellátó szervet. Az elkövetőnek egyértelműen tisztában kell lennie azzal, hogy bejelentése valótlan tehát tudatosan téveszti meg a hatóságot.

Tiltott szerencsejáték Sztv. 154. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Azt a dolgot, amelyre nézve, illetőleg amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ. A törvény az elkövetői szerepek eltérő veszélyessége miatt különbséget tesz a szervező és a résztvevő között, s az előbbivel szemben a legmagasabb összegű bírság alkalmazását helyezi kilátásba. A haszonszerzésre irányuló jogsértésekkel szemben sok esetben a bírságszankcióval egyenértékű az elkövetés tárgyának, eszközének elkobzása. A törvény az ilyen jellegű jogsértések erőteljesebb visszaszorítása érdekében kötelezővé teszi az elkobzást. 119

Játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése Sztv. 155. § (1) Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve pénznyerő automatát nyilvános helyen elhelyez vagy üzemeltet, illetőleg ebből a célból helyiséget bocsát rendelkezésre, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a játékautomaták üzemeltetésére vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az engedély nélkül elhelyezett vagy üzemeltetett pénznyerő automatát el kell kobozni. Azt a játékautomatát, amelyre nézve a (2) bekezdésben foglalt szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. (5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve és a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe is tartozik. Játékautomatának minősül az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem minősül pénznyerő automatának. Ugyancsak a Szerencsejáték Felügyelet dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtását jogszabály tartalmazza.

Járművezetés az eltiltás tartama alatt Sztv. 156/A. § (1) Az a bíróság vagy szabálysértési hatóság által a járművezetéstől eltiltott személy, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

120

A TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK Sztv. 157. § (1) Aki a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást, c) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e, cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. (5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatti szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. (6) Az elkövetési érték, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából értékegybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható, vagy ha az önmagukban a szabálysértést megvalósító cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak. A tulajdon elleni szabálysértések szorosan kapcsolódnak a Btk.-ban meghatározott vagyon elleni bűncselekményekhez, hiszen ezek a cselekmények csak az elkövetési érték, az okozott kár, illetve vagyoni hátrány mértéke tekintetében különböznek a bűncselekményi alakzatoktól. A szabálysértést a bűncselekménytől elválasztó értékhatárt a törvény húszezer forintban határozza meg. A tulajdon elleni szabálysértések körében érvényesül a sértett érdekeinek, akaratának figyelembevétele. Ha az elkövető a hozzátartozója: ebben az esetben az eljárás megindításához nem elegendő a hatóság tudomásszerzése, a sértettnek is kifejezésre kell juttatnia az elkövető megbüntetésére irányuló szándékát. Az üzletszerű elkövetés megállapításának lehetőségét a 2010. január 1-jétől működő központi szabálysértési nyilvántartás alapozza meg. Ahhoz tehát, hogy megfelelően lehessen dönteni az üzletszerűségről, az azonosított elkövető adatait minden esetben le kell ellenőrizni a fenti nyilvántartásban. 121

A „hasonló jellegű” kifejezés meghatározásánál a tulajdon elleni szabálysértések közül a lopás, a sikkasztás, az orgazdaság, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, és a csalás, hasonló jellegű jogsértésként értékelendő. Így például a lopás üzletszerű minősítésénél az elkövetett orgazdaság vagy sikkasztás ugyanolyan következménnyel bír, mint ha további két lopást követtek volna el.

Vámszabálysértés Sztv. 158. § (1) Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy a vámbevétel csökkenése a százezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a vámbevétel csökkenésének mértékére tekintet nélkül gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az az áru, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, elkobozható.

Vámorgazdaság Sztv. 161. § (1) Aki vámszabálysértésből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik – értékre tekintet nélkül – százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik. A pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése219 Sztv. 163. § Aki a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, illetve forgalomba hozott és forgalomban lévő bankjegyről vagy érméről, valamint euro-bankjegyről vagy -érméről engedélyhez kötött utánzatot jogosulatlanul készít, megszerez, tart, azt az országba behozza, vagy utánzatként forgalomba hozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az utánzatok nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vagy bejelentésére vonatkozó előírásokat megsérti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)–(2) bekezdés szempontjából utánzatnak minősül: a) a magyar törvényes fizetőeszköz és az euro utánzatáról szóló 1/2006. (II. 15.) MNB rendelet, b) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló, 2003. március 20-i 2003/205/EK európai központi banki határozat, c) az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/ EK tanácsi rendelet szerinti utánzat, illetve euro-érmékhez hasonló érem és zseton. Sztv. 164. § A 158–163. §-okban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik. 122

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről ( kivonat )

KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK Csendháborítás 6. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. A szabálysértés elkövetése mások nyugalmát, a lakások, természeti területek káros hatásoktól mentes érdekét sérti. Leggyakrabban olyan indokolatlan zajkeltéssel követik el, amely a megengedettnél nagyobb hanghatást okoz és alkalmas arra, hogy másokat zavarjon. A zaj okozása leggyakrabban túl hangos zenehallgatással, hang- és rezgés előidézésével követhető el. A szabálysértés elkövetésének megállapításához nem szükséges hogy mások nyugalmának zavarása be is következzen, elegendő, ha a zaj szint csupán erre alkalmas. Ipari, üzemi létesítmények vagy zajterhelések határértékének megállapításához miniszteri rendeletekben leírt értékek nyújtanak segítséget.

Köztisztasági szabálysértés 7. § (1) Aki a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy helyez el; százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterületfelügyelő, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. 123

A szabálysértés a közterületek rendjét, a közforgalmú nyilvános helyek és közlekedési eszközök tisztaságát hivatott védeni. Szemét vagy szilárd, illetve folyékony hulladék kijuttatásával követhető el a szabálysértés. Túlnyomó többségében az egyszerű szemetelés vagy a kedvtelésből tartott házi és kisállatok ürülékének a közterületről történő eltávolításának elmulasztásával valósul meg a szabálysértés. A jogszabály a hulladék közterületen vagy illegális módon, nem az arra a célra kijelölt helyen történő lerakását is bünteti. Ez tipikusan háztartási hulladékok, építési törmelék meg nem engedett módon történő elhelyezésével valósul meg.

Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése 12. § (1) Aki a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó – törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott – tilalmat megszegi, b) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki, c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki, d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterület-felügyelő, illetőleg a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki. A jogszabályt valóságos tartalommal alacsonyabb szintű jogi normák töltik ki, amelyek a szeszesitalok árusításáról és fogyasztásáról rendelkeznek. Lényeges, hogy a jogi norma kifejezetten megjelöl olyan helyeket, ahol tilos szeszesitalt árusítani és fogyasztani. Ilyenek például az egészségügyi intézmények és a nevelési- oktatási intézmények is. A magatartás szabálysértéssé nyilvánítása a közterületek rendjének, valamint a 18 éven aluli fiatalok egészségének védelmét szolgálja. Önkormányzati rendelet tilthatja az utcán, köztereken, parkokban történő szeszesital fogyasztást. Lássunk példát erre, az alábbi jogszabálytervezetben. Leggyakrabban a 18 éven aluli személy részére történő szeszesital kiszolgálása miatt járnak el a hatóságok. A jogsértést csak vendéglátó üzletben lehet elkövetni és csak a kiszolgálást végző személy követheti el. Főszabály, hogy aki közterületen vagy nyilvános helyen szeszesitalt szolgál ki részeg személy számára szabálysértést követ el. Aki rendezvényen, családi ünnepen, baráti társaságban kínál részeg személyt szeszesitallal, nem követ el szabálysértést.

124

……………….. Város Közgyűlésének …/2012. (……) önkormányzati rendelete a közterületen történő szeszesital fogyasztás korlátozásáról

……………. Város Közgyűlése a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A rendelet célja a közterületen történő szeszesital fogyasztás korlátozása a közterületek rendjének biztosítása és az alkoholfogyasztási szokások befolyásolása érdekében. 2. § (1) A rendelet területi hatálya ………………………….. Város közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya a város közigazgatási területén bármilyen jogcímen tartózkodó természetes személyekre terjed ki. 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat, 2. szeszesital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2 %-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat. 4. § (1) A közterületen tilos a szeszesital fogyasztása a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével. (2) A közterületen történő szeszesital-fogyasztás tilalma nem terjed ki a) a hatályos közterület-használati szerződéssel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben, b) a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati szerződéssel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt, c) a szokásosan kirándulás céljából igénybevett, pihenésre kijelölt helyekre d) december 31. napján 18 órától a következő év január 1. napján 06 óráig terjedő időszakra. 5. § (1) Aki a rendeletben meghatározott tilalmat megszegi az szabálysértést követ el, és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontja alapján ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő háromezer forinttól húszezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. E rendelet 2011. május 15. napján lép hatályba.

………………………………………… jegyző

………………………………… polgármester

125

A jogszabály különösen is védi a fiatalkorúakat, ugyanis büntetni rendeli azt, aki közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút lerészegít. Lényeges továbbá hogy a fiatalkorú lerészegítése csak szándékosan követhető el és egyben az elkövetőnek tudnia kell, hogy a szeszesitallal kínáló személy még nem töltötte be a 18. életévét. Tény, azonban hogy ha a lerészegítés magánlakásban vagy például kollégiumban történik úgy szabálysértés elkövetése nem állapítható meg.

Kitiltás szabályainak megszegése 15. § (1) Aki olyan helységben vagy az ország területének olyan részében tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Sportrendezvényről kitiltás szabályainak megszegése 15/A. § (1) Aki olyan sportrendezvényen vagy sportlétesítményben tartózkodik, ahonnan a bíróság, illetve a szabálysértési hatóság kitiltotta, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Tiltott fürdés 17. § (1) Aki tiltott helyen fürdik, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazást ügyintézője, a közterület-felügyelő, bányatavak esetében a bányakapitányság, a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. A szabad vizekben való fürdés szabályait a belügyminiszteri rendelet állapítja meg, mely szerint folyóvizekben, természetes és mesterséges tavakban illetve vízi létesítmények, - például csatornák vizében, - csak olyan helyen szabad fürödni, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá. A fürdésre alkalmas szabad vizek kijelöléséről a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. Tilalmazott a fürdés általában éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, hajóútban és ott, ahol azt tiltótábla jelzi. Megjegyzendő hogy szabad vizekben 6 éven aluli gyermek vagy úszni nem tudó 14 éven aluli fiatal csak felnőtt felügyelete mellett fürödhet.

126

Jégen tartózkodás szabályainak megszegése 18. § (1) Aki a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. Szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabálysértés az álló vizek jegén tartózkodó személyek biztonságát, életüket és testi épségüket védelmezi. Tilos szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között illetve folyókon, kikötőkben. Aki a jégen léket vág, köteles a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon megjelölni, illetve körbehatárolni. A jégen tartózkodás szabályait hasonlóan az előzőekhez alacsonyabb szintű jogi norma határozza meg, tehát az intézkedő rendészeti szerv tagjának ennek ismeretében kell eldöntenie, hogy történt -e jogsértés.

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS RENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK Ittas vezetés 42. § (1) Aki a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértést nem gépi meghajtású vízi járműre követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. A szervezetbe jutó alkohol gátolja a biztonságos vezetéshez szükséges koncentrációt és reagálási képességet, hajlamosít a közlekedési szabályok megszegésére, ezáltal veszélyeztetve mások életét és testi épségét. A jogszabály módosulása folytán a közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton történő gépi meghajtású jármű vezetése oly módon, hogy a járművezető szervezetében szeszes ital 127

fogyasztásából származó alkohol van, már nem szabálysértés! Mint korábban említettük, közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértés, tehát nem von maga után tényleges szabálysértési eljárást. A KRESZ szerint járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol. A MÁV Zrt. belső utasításai illetve a Hajózási Szabályzat is a rendelkezései között megjeleníti a KRESZ-ben leírt elvárható magatartást. A cselekmény azért is veszélyes a társadalomra, mert nemcsak az elkövető, hanem más, a közlekedésben résztvevő személyek is vagy akár azzal érintett személyek kerülhetnek azáltal veszélybe, hogy az alkohol hatása miatt a jármű vezetője elveszítheti uralmát a jármű felett. A szabálysértést el lehet követni gépi meghajtású vízi járművel, illetve vasúti vagy légi járművel. Gépi meghajtású járműnek azok minősülnek, a járművek minősülnek, melyeket beépített motor hajt. Vasúti és légi jármű esetében azonban nem feltétel a gépi meghajtás a cselekményt például vitorlázó repülőgéppel is el lehet követni. Az alkoholos befolyásoltságot több körülmény együttes hatása alakítja ki. Ezt meghatározza a szeszesital alkohol tartalma, az elfogyasztott mennység, a személy tűrőképessége és egyéni állapota. Ennek rendszerint külső jegyei is megnyilvánulnak a bizonytalan járásban vagy akadozó beszédben. Ilyen tünetek hiányában is szeszesitaltól befolyásolt állapotról beszélünk, ha a járművezető szervezetében lévő véralkohol töménysége a 0,8 ezreléket meghaladja. Megállapítható az alkoholos befolyásoltság akkor is, ha a hitelesített légalkohol-mérő készülék mérési eredménye a 0,51 mg/l mértéket eléri vagy meghaladja. Akkor valósul meg a szabálysértés, ha az említett járművek rendeltetésszerű használata céljából megtörténik az elindítás, mozgásban tartás és az irányítás. A vezetés átengedése akkor következik be, hogyha a vezetésre alkalmatlan személy a járművet elindította, mozgásba hozta. Esetenként előfordulhat a felelősségre vonást kizáró tévedés. Ez akkor állapítható meg a vezetést átengedő személy például nem tudott arról, hogy az, akinek a vezetést átengedte korábban szeszesitalt fogyasztott és emiatt a szervezetében még alkohol van. A szabálysértési alakzattól a büntetőjogi tényállást a vérben lévő alkohol mennyisége határolja el egymástól, vagyis a véralkohol-koncentráció. Ez az érték szabálysértés esetén, ha mg/l értéket vesszük alapul, akkor 0,51 mg/l, ha pedig véralkohol töménységet számítunk, ezrelékben számolva, ez az érték 0,8 ezrelék. Tehát ha valaki az említett értéket, vagy ez alatti értéket produkálja egy alkohol ellenőrzés során, akkor a cselekménye szabálysértés, így a lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság jár el az ügyében. A szankció pénzbírság, valamint gépi meghajtású jármű esetében járművezetéstől eltiltás együttes alkalmazása lehet.

Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése 44. § (1) Annak a járműnek a vezetője, aki – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

128

(2) Annak a járműnek a vezetője, aki az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályok megszegésével a közlekedés más résztvevőjét hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszeríti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetében a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. A szabálysértés a közlekedés biztonságát és a közlekedésben résztvevők életét, testi épségét és egészségét sérti, illetve veszélyezteti. A szabálysértés az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályok megszegésével a közlekedés más résztvevőjét hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszerítésével valósul meg. A vonatkozó szabályokat a KRESZ határozza meg. Elsőbbségi szabályok leggyakrabban az útkereszteződésekben érvényesülnek, ahol a közlekedési jelzések vagy más kisegítő szabályok utasításait kell alkalmazni. Azonban ezen túl elsőbbségadási kötelezettséget kell teljesíteni a megkülönböztető jelzést együttesen használó gépjárművek részére a földútról érkező járművel, a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére vagy például különösen is a gyalogosnak, akinek áthaladási szándéka van a gyalogátkelőhely közelében. Aki az elsőbbségadásra vonatkozó szabályokat megszegi a fentiekben leírt módon szabálysértést követ el és vele szemben helyszíni bírság is kiszabható. Az előzés szabályaira a KRESZ tartalmaz rendelkezéseket, amely leírja például az általános megközelítési, elhaladási és visszatérési szabályokat. Meg kell említeni azonban néhány tilalmat, amelyek megsértése gyakori a közlekedésben és az esetek többségében balesetveszélyes helyzetet teremt. Tilos előzni kijelölt gyalogos- átkelő helyen illetve közvetlenül előtte illetve be nem látható útkanyarulatban. A szabálysértés által leírt hirtelen fékezés vagy irányváltás azt jelenti, hogy az elsőbbséggel rendelkező vagy a megelőzött illetve az előzést végrehajtó járművel szemben közlekedő jármű vezetője a baleset elkerülése végett váratlan és hirtelen gyorsításra vagy erős fékezésre, avagy haladási irányúak hirtelen megváltoztatására kényszerül. A kisebb sebességcsökkentésre kényszerítés nem minősül jogellenesnek.

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése 45. § (1) Az a járművezető vagy állathajtó, aki járművével vagy állatával (állataival) a közlekedési szabályok szerinti tilalom ellenére a vasúti átjáróba hajt, vagy azon áthajt, ha az nem tartozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. A vonatkozó tiltó szabályokat szintén a KRESZ határozza meg, amikor az ott leírt tiltó magatartások ellenére a vasúti átjáróba való behajtással vagy áthajtással valósul meg a jogsértés. Leggyakrabban a fénysorompó piros jelzésének figyelmen kívül hagyásával valósul meg a szabálysértés. A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések a fénysorompó a félsorompó és a teljes sorompó. A KRESZ rendelkezik a különböző biztosítási szintű

129

vasúti átjárókon való áthaladás szabályairól, az áthaladás sebességéről és a megállási kötelezettségekről. Aki megszegi az erre vonatkozó tilalmakat elköveti a szabálysértést. A közlekedési baleseti statisztikák szerint, a fénysorompóval biztosított vasúti átjárókban történő balesetek szinte kizárólagosan a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása miatt történnek meg.

A közúti közlekedés rendjének megzavarása 46. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések. A szabálysértést kizárólag csak a közúton közlekedő jármű vezetője követheti el azzal, hogy más vagy mások kerülnek közvetlen veszélybe vagy szenvednek olyan sérülést mely 8 napon belül gyógyul. Nem csak a sérülés okozása, hanem a közvetlen veszély előidézése is alkalmas a cselekmény megállapítására. Közvetlen veszély például akkor állapítható meg, ha a szabálytalanul közlekedő járművezető magatartása miatt a közlekedési baleset bekövetkezése kizárólag a másik járművezető gyors manőverezése miatt és a körülmények szerencsés alakulása folytán marad el. E szabálysértés csak gondatlanul követhető el, a gondatlanságnak mind a KRESZ szabályszegés elkövetésénél, mind pedig a megvalósult eredmény tekintetében fent kell állni. A szabálysértést a közúti baleset okozásának bűncselekményétől az eredmény súlyossága alapján határolható el. A bűncselekmény alapesetét az követi el, aki a közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz.

Engedély nélküli vezetés 47. § (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azzal szemben, aki a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet engedély nélkül vezet, a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. A jogszabályban írt vasúti, légi, gépi meghajtású vízi és közúti forgalomba résztvevő gépi meghajtású jármű vezetéséhez különböző jogi normákban leírt engedélyek szükségesek. A szabálysértést ezen hatósági engedélyek hiányában és a felsorolt járművek vezeté-

130

sével lehet elkövetni. Az is elköveti az engedély nélküli vezetetést, aki ugyan rendelkezik a gépi meghajtású jármű vezetésére jogosított engedéllyel, de engedélye az adott kategóriára vezetésére nem jogosítja fel. Az sem rendelkezik hatósági engedéllyel, aki gépjármű vezetési oktatáson vett részt, a vizsgáit sikerrel tejesítette, de a vezetői engedélyét még nem kapta kézhez. A KRESZ szerint a járművezetői engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania. Aki rendelkezik a szükséges és érvényes hatósági engedéllyel, de azt nem tartja magánál, nem engedély nélküli vezetést, hanem a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését követi el. Úgyszintén az is, akinek az engedélyének egészségi alkalmasságának határideje lejárt.

Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése 48. § (1) Aki a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek kormányberendezése hibás, üzemi fékberendezése elromlott, vagy féklámpája, irányjelző berendezése (kivéve, ha kézzel megfelelő irányjelzés adható) továbbá – ha a látási viszonyok megkívánják – bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája elromlott (kivéve, ha ezek helyettesítése más lámpával megoldható), úgyszintén az is, aki a közúti forgalomban olyan villamost vezet, amelynek üzemi fékberendezése hatásosan nem működik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén – a szabálysértési jogsegély keretében – a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. A KRESZ előírása szerint a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amely megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek. Minden jármű vezetője köteles járművének berendezéseit ellenőrizni. Ha a járművezető úgy közlekedik az úton, hogy tudja, hogy járműve alkalmatlan a kormányberendezés, a fékberendezés hibája miatt közúti közlekedésre szabálysértést követ el.

Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés 51. § (1) Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. A gépjármű üzembentartójának kötelezettsége hogy a gépjármű a közúti forgalomban csak érvényes gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezzen. Az üzembentartó személy köteles a felelősségbiztosítás meglétét bizonyító okiratot a forgalmi engedéllyel együtt tartani, és ha kell azt felmutatni.

131

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése 54. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 42–51. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, vagy az nem tartozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, továbbá a KRESZ 40–41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. A KRESZ tartalmaz az előzőeken túl olyan szabályokat is, amelyeknek megsértését a jogalkotó nem kívánta külön nevesíteni tehát nem minősülnek önálló szabálysértéssé. Az ilyen szabályokat a közlekedésben bármilyen módon résztvevő személy elkövetheti, legyen az járművezető, gyalogos vagy adott esetben jármű utasa. A KRESZ nevesíti a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek jelzéseit, leírja a forgalomirányító rendőr karjelzéseit. Tilalmazza, és büntetni rendeli azokat, akik -e tiltó rendelkezésnek nem tesznek eleget, piros jelzés ellenére az úton továbbhaladnak vagy a gyalogos az úttesten áthalad. A gyalogosokra nézve a KRESZ egyéb tiltó szabályokat is megállapít, mint a hídon, aluljárófelüljáró útfelületén való közlekedést. Járművek utasaira is vonatkoznak szabályok, például az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le. Tilos a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni, a vezetőt vezetés közben zavarni. Értelemszerűen ezeket a szabálysértéseket csak utasok követhetik el. Összességében elmondható hogy szabálysértés csak akkor állapítható meg, ha a közúti közlekedés szabályainak megsértése nem valósítja meg valamelyik súlyosabban büntetendő közlekedésrendészeti szabálysértést vagy bűncselekményt.

132

IV. fejezet Büntetőjog (általános rész)

133

134

Bevezetés A szabálysértések, mint jogellenes cselekmények vizsgálatnál megfigyelhettük, az állam a társadalmi rend fenntartásához fűződő feladatát oly képen valósítja meg, hogy bizonyos emberi magatartások szabályozását célzó parancsait, mindenki által betartandó jogszabály formájában jeleníti meg. Ezek a magatartások lehetnek kevésbé súlyosak, melyek enyhébb jogkövetkezményt magukban hordózó cselekmények, mint amelyek a tárgyalt szabálysértések. A társadalommá szerveződött emberiség életében a korai időszaktól fogva előfordultak, hogy egyes viselkedések nem feleltek meg a társas élet követelményeinek. A kö-

A büntetőjog kialakulása az állam kialakulásával esik egybe, a büntetőjog tudományos művelése jóval ké-

zösségek különböző módon tiltakoztak az ilyen magatartásokkal szemben, míg nem a társadalmi fejlődés egy szintjén, az együttélés követelményeit már írásba foglalták. Az ez ellen vétkezőket vagy kötelezték az

sőbb kezdődött meg. Keletkezésének csíráit az olasz egyetemeken látjuk a XII. sz-tól kezdve. Büntetőjog-tudományról a XVIII. sz. óta beszélhetünk. 1764-ben megjelent CESARE BECCARIA: A bűnökről és büntetésekről c. műve a modern büntetőjog kezdete. Ebben az időszakban a

előírások betartására vagy valamilyen hátrány érte őket. A társadalmi együttélés alapkövetelményeit ma is jogszabályok tartalmazzák. Az állampolgárok többsége minden további nélkül eleget tesz a törvényhozói akaratnak, mert maguk is egyetértenek a jogszabályokban meghatározott elvárásokkal. Néhányan azonban nem hajlandók követni a jog előírásait, velük szemben az elvárható magatartást ki kell kényszeríteni akár a jogalkotó által meghatározott hátrány tűrésével is. A társadalmi követelményekkel szembenálló antiszociális cselekmények közül a törvény jó néhányat bűncselekménnyé minősít. A bűncselekmények egyedi jelenségek, azonban minden társadalomra jellemző egy adott helyen és meghatározott időben elkövetett cselekményösszesség, melyet bűnözésnek nevezünk.

filozófia keretein belül tárgyalták a tudomány alapjait. Magyarországon eddig három Büntető Törvénykönyvet alkottak. Az első az 1878. évi V. tc.; a második az 1961. évi V. törvény; a harmadik a ma is hatályos 1978. évi IV. törvény. A Btk. megalkotásáról szólva ki kell emelni Csemegi Károly alakját, aki Deák Ferencnek és pártjának bizalmát élvezve kapott megbízást a Btk. szöveganyagának és indokolásának elkészítésére. A kódex több esztendős munka során készült el; országgyűlési vitája pedig mintegy másfél évig tartott. Csemegi műve a Btk.-t mintegy kiegészítő Kihágási Büntető törvénykönyv (KBTK.), - az 1879. évi XL. tc. is.

135

1. A büntetőjog fogalma A büntetőjog azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, az elkövetőket mi módon kell felelősségre vonni és velük szemben milyen szankciókat és hogyan kell alkalmazni. A büntető jogszabályok célja, hogy a bennük körülírt magatartásokat lehetőleg senki ne tanúsítsa, a jogszabályokban megjelenített következményeket senki ne idézze elő. A büntetőjog a szabálysértési törvénnyel szemben egy összetettebb joganyag: - egyrészről magában foglalja azokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák, hogy mi minősül bűncselekménynek, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciókat és azok alkalmazásának feltételeit. Ez a jogszabály az 1978. évi IV. törvény, a Büntető Törvénykönyv, http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3352.513097 ) - a büntetőjog leírja a bűncselekményt elkövető személy felelősségre vonásának szabálya it, Ezt az 1999. évi XIX. törvény szabályozza, mely a Büntetőeljárásról szóló törvény - és nem utolsó sorban a büntetés végrehajtási jog szabályait tartalmazó 1979. évi 11. törvényerejű rendelet. A büntetőjogág három fő részre tagolódik. Anyagi, eljárási és büntetés-végrehajtási jogra. Az anyagi büntetőjog azokat a jogszabályokat foglalja magába, amelyek leírják a bűncselekménynek minősülő magatartásokat az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciókat és a szankciók alkalmazásának feltételeit. Az anyagi jog további két részre bontható, az általános és a különös részre. Míg az általános rész az összes bűncselekményre vonatkozó általános rendelkezéseket foglalja magában, addig a különös rész az egyes bűncselekményeket írja le. A büntető eljárási jog a bűncselekményt elkövető személyek felelősségre vonásának rendjét szabályozza. Leírja, hogy milyen szervek, milyen eljárási cselekményekkel járhatnak el a bűncselekményt elkövetőkkel szemben, illetve szabályokat tartalmaz a felelősségre vonás folyamatára. A büntetés-végrehajtási jog szabályai szorosan kapcsolódnak az előbbi két rész szabályaihoz, ugyanis a cselekmény anyagi jogban meghatározott elkövetőit, az eljárási jogban leírt módon történő felelősségre vonás során kiszabott büntetések végrehajtásának módját, körülményeit szabályozza. 1.1. A büntető törvények hatálya Ha a jogszabályalkotásra hivatott szerv az előírt formák között jogszabályt alkot és azt az előírásoknak megfelelően kihirdeti, a közzétett jogszabály érvényes. Hatályos az a jogszabály, amely ott helyen, időben és személyekre nézve alkalmazható. A Büntető Törvénykönyv hatályát az alábbiakban foglalhatjuk össze „Btk. 2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.” 136

A büntető törvény időbeli hatálya arra vonatkozik, hogy mikortól kezdve és meddig alkalmazható a büntető jogszabály. Általános szabály az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazása, amely alól az egyetlen kivétel az elbíráláskori enyhébb büntető törvény. A háborús és az emberiség elleni bűntettek tényállásait és büntethetőségük feltételeit a nemzetközi jog határozza meg, és ezeket a bűntetteket attól függetlenül büntetni rendeli, hogy az elkövetés idején a belső jogban büntetendőek voltak-e. A területi és személyi hatály „Btk. 3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság3 határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. 4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, c) emberiség elleni (XI. Fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. (2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. (3) Az (1)–(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.” A területi és a személyi hatályra vonatkozó szabályok az állam büntetőhatalmának, joghatóságának körét határozzák meg. Az állam büntetőjogának hatálya a saját területén elkövetett bűncselekményekre terjed ki, éspedig tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára és arra, hogy mi ellen irányul a bűncselekmény. A területi elv alapja az állam szuverenitása az adott terület felett, az állam tehát hatalmat gyakorol az országa területén elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. Az állam büntetőjogának személyi hatálya alá a saját állampolgárai által elkövetett bűncselekmények tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy hol és ki, vagy mi ellen követték el a cselekményt. Jelen tananyagrész feladata a bűncselekmény fogalmának bemutatása, az elkövetők különböző csoportjainak ismertetése. Részét képezi a fejezetnek a büntethetőségi akadályok és az elkövetett bűncselekmény miatt kiszabható szankciók értelmezése.

137

1.2. A bűncselekmény fogalmát Bűncselekmény az a szándékos vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli el. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Mint látható a bűncselekmények három fontos fogalmi ismérve van. Ezek az alábbiak: Az egyes fogalmak szoros egységet képeznek, bármelyikük hiánya esetén nincs bűncselek-

mény. Az ábra részletes magyarázatára a bűncselekményi tényállás elemzésekor térünk ki. Az egyes bűncselekmények súlyuk, társadalomra veszélyességük szerint eltérőek lehetnek, ezért célszerű már a bűncselekmény elnevezésükben is különbséget tenni. Ezek alapján bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. A különbség azonban nem csak elnevezésben van, hanem a lehetséges jogkövetkezmények és eljárási szabályok terén is. További elhatárolás tehetünk aszerint, hogy az összes gondatlanul elkövetett bűncselekmény, például a közúti baleset okozása, vétség, szintúgy, mint a két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető szándékos bűncselekmény. 1.3. A jogszabály értelmezés során a törvényhozói akarat feltárása történik meg. Ez elengedhetetlen feltétele a büntető jogszabályok helyes értelmezésének. A jogszabály értelmezése történhet az értelmezés alanya, módja és terjedelme alapján.

138

- Alanya szerint jogalkotói értelmezésről akkor beszélünk, ha a jogszabályt annak megalkotója értelmezi. A Btk. is tartalmaz ilyen, a jogalkotó által megtett értelmező rendelkezéseket. - Jogalkalmazói értelmezés során bíróságok, ügyészségek, és a nyomozószervek is végeznek ilyen tevékenységet, amely során eldöntik, hogy az adott jogszabály alkalmazásának a feltételei az általuk vizsgált ügyben fennáll-e. - A jogirodalmi értelmezést másként tudományos értelmezésnek hívjuk, amelyek tankönyvek, tanulmányok, szakkönyvek formájában jelennek meg. Az értelmezés módszerét tekintve beszélhetünk nyelvtani, történeti, rendszerező és logikai értelmezésről. - A nyelvtani értelmezés nem más, mint a magyar nyelv szabályai szerinti jogalkotói akarat feltárása. Lényeges, hogy például a jogszabály szövegében megjelenő két feltétel a „vagy” illetve az „és” kötőszó feltételeket kapcsol-e egybe, vagy sem. - Történeti elemezés során azt kell vizsgálni, hogy az adott jogszabály megalkotására milyen társadalmi vagy politikai okok vagy célkitűzések vezettek. - Rendszerező értelmezés során a jogszabály tartalmát más jogszabályokkal összefüggésben kívánjuk feltárni. - A logikai értelmezés lényegét abban foghatjuk meg, hogy ha például a jogalkotó egy kisebb jogsérelmet büntetni rendel, akkor biztosan a súlyosabb jogsértést is büntetni fogja. Az értelmezés terjedelme szerint különbséget tehetünk megállapító, megszorító és kiterjesztő értelmezés szerint. 1.4. A bűncselekmények elkövetői két fő csoportba sorolhatóak: Az egyik csoportot azok az elkövetők alkotják, akik részt vesznek a törvényi tényállás megvalósításában. Az elkövetők-e csoportját tetteseknek nevezzük. A tettességnek három fajtája ismert: - önálló tettes - társtettes - közvetett tettes Az önálló tettes az a személy, aki a törvényi tényállást egyedül és közvetlenül valósítja meg. A törvényi tényállások legtöbbje az „aki” szóval jelöli a személyét. Néhány esetben speciális feltételeknek kell megfelelnie a tettesnek, így például a kényszervallatást csak olyan elkövető tudja megvalósítani, aki egyben hivatalos személy is. Azok a személyek, akik egymás tevékenységről tudva közösen valósítják meg a szándékos bűncselekményt társtettesek. Ez esetben legalább két személynek kell a cselekmény elkövetésében részt venni, ahol azonos szándékkal kell cselekedni. Az ilyen magatartás gyakori például rablásnál, ahol az egyik tettestárs az erőszakos magatartást fejti ki, míg társa ezt kihasználva az áldozattól elveszi annak értékeit.

139

Közvetett tettességről akkor beszélünk, ha valaki egy másik személy felhasználásával, egy olyan személlyel követteti el a bűncselekményt, aki valamely tény miatt nem vonható felelősségre. Gyakori a gyermekkel végrehajtatott lopás, vagy a kényszer, illetve fenyegetés hatása alatt álló személlyel elkövettetett rablás. Ezekben az esetekben is két személy követ el jogsértő magatartást. Közvetett tettesként az fog felelni a bűncselekmény elkövetéséért, aki mintegy eszközként használta fel a cselekmény tényleges elkövetőjét, bár ez utóbbi személyt büntethetőségi akadály miatt, nem lehet felelősségre vonni. 1.5. A másik elkövetői csoportba azok a személyek tartoznak, akik a törvényi tényállás megvalósításában nem vesznek részt, de valamilyen módon közreműködnek a tettes személy általi elkövetésben. Őket a jogszabály részeseknek nevezi. Lényeges, hogy az ő tevékenységüknek kapcsolatban kell állni a tettes cselekményével és szándékosan kell cselekedniük, tehát tudniuk kell az elkövető cselekményéről. A részeseket törvény két csoportra bontja a részeseket, úgy mint felbujtó és a bűnsegéd. Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtás lényege, hogy a felbujtó olyan hatást gyakorol a tettesre, hogy az elhatározza a bűncselekmény elkövetését, tehát döntően motiválja. A felbujtónak tisztában kell lennie saját magatartásával és azzal, hogy milyen hatást gyakorolt a tettesre. A bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Szükséges a tettes által elkövetett alapcselekmény, ugyanis ehhez köthető a bűnsegéd tevékenysége. Lényegesebb mozzanat a segítség nyújtása, ugyanis maga a bűnsegéd nem vesz részt a bűncselekmény elkövetésében, nem fejt ki aktív magatartást, hiszen ha megtenné, már társtettessé válna. A bűnsegéd fizikai és pszichikai értelemben is segítséget nyújthat az elkövetőnek. Fizikai bűnsegédnél gondoljuk arra, hogy például eszközt szerez, vagy bocsát rendelkezésére az elkövetőnek ahhoz, hogy a bűncselekményt eredményesen el tudja követni. Érdekes, de fizikai bűnsegédnek minősül, akinek kötelezettsége lenne egy aktív magatartás kifejtésére, de azt annak érdekében nem teszi, meg hogy az elkövető bűncselekményt végrehajtsa. A bűnsegédnek munkájából fakad valamilyen kötelessége, (például éjjeliőrnek a telephely éjszakai őrzése-védelme) amit azért mulaszt el, hogy a tettes az éj leple alatt onnan lopni tudjon. Pszichikai értelemben a bűnsegéd oly módon tud segítséget nyújtani az elkövetéshez, hogy tanácsot ad az elkövetően, buzdítja, bátorítja őt. Ez történhet akár a bűncselekmény helyszínén történő jelenléttel úgy, hogy bár aktívan nem avatkozik be, de jelenlétével a tettesre bátorító, míg a sértettre akár bénító hatással is lehet.

140

A részesekre ugyanazt a büntetési tételt kell alkalmazni, mint amelyet a törvény a tettesekre megállapított. „Btk. 19. § Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). 20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. (3)Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.” Tény, hogy több elkövető nagyobb körültekintéssel és magasabb színvonalú szervezéssel tudja megvalósítani a bűncselekményeket. Természetesen ennek a többes elkövetésnek sokkal súlyosabb a társadalomra veszélyessége. Ezért a törvény bizonyos esetekben kiemeli ezt az elkövetési módszert az általánosból és megállapításuk esetén jóval magasabb büntetési tételt fűz a bűncselekményhez. Két bűnelkövetői alakzatot érdemes megismerni. Az egyik a bűnszövetség, mely akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Bűnszervezetről akkor beszélünk, ha három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. „Btk. 137.§ 7. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet, 8. bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése,”

141

1.6. A bűncselekmény megvalósulásának szakaszai (stádiumai) A bűncselekmény megvalósulása időben jól elkülöníthető, melyet a bűncselekmény stádiumaiként, szakaszaiként írhatunk le. Ennek azért van jelentősége, mert minél közelebb jut az elkövető a károsnak ítélt helyzet bekövetkezéséhez, cselekménye annál inkább veszélyes a társadalomra.

A büntetőjog három stádiumát különbözteti meg a bűncselekménynek:

A bűncselekményhez vezető folyamat legkorábbi stádiuma az előkészület. Csak akkor büntethető, ha a törvény ezt külön elrendeli, így nincs minden bűncselekménynek büntethető előkészülete. Amennyiben a törvény úgy rendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik. Az elkövető célja az előkészülettel a bűncselekmény elkövetésének lehetővé tétele. Mint említettük, az előkészület általában nem büntetendő, de ha a törvény külön büntetni rendeli, akkor azonban büntethetőséget megszüntető körülményként értékeli a jogalkotó, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése. Előkészülete csak szándékos bűncselekménynek lehet. A bűncselekmény megvalósulási folyamatában a következő stádium a kísérlet. A törvény büntetni rendeli, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. Az a személy, aki az általa kívánt cél, például az idegen tárgy elvételét vagy a számára idegen jármű használat céljából történő elvételét megkezdi, de azt nem fejezi be kísérlet miatt büntethető. Lényeges feltétele a kísérlet megállapításának, hogy a törvény által leírt eredmény - így a lopásnál vagy a jármű önkényes elvételénél - nem azért nem következik be, mert a tulajdonos vagy a hatóság beavatkozik, hanem azért, mert az elkövető saját elhatározásából áll el a cselekménye befejezéstől.

142

Befejezett bűncselekményről akkor beszélünk, ha a bűncselekményt leíró törvényi tényállás minden eleme megvalósult. Szándékos bűncselekmény esetén a kívánt eredmény létrejötte - például az idegen dolog elvétele, megszerzése - befejezetté nyilvánítja a bűncselekményt. Mutassa be a bűncselekmény egyes megvalósulási szakaszait a médiában közzétett esetek alapján!

2. A bűncselekményi törvényi tényállás Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni a törvényi tényállás fogalmát, akkor azt mondjuk, hogy az nem más, mint az adott bűncselekmény törvényi ismérveinek az összessége. 2.1. A törvényi tényállásokat fajtái szerint csoportosíthatjuk: - azokat a tényállásokat, amelyek az életben rendszerint előforduló eseteket írnak, le tehát tipikusnak tekinthetők, egyszerű vagy más néven alapeseti tényállásnak hívjuk. A büntetőtörvénykönyv minden bűncselekménynek meghatározza az alapeseti tényállását. - Különleges körülmények azonban a bűncselekmény súlyát oly mértékben megváltoztatják, hogy azok társadalomra veszélyessége súlyosabb a tipikus esetekhez képest, így ilyen esetekben az alapeset mellett a törvényhozó megalkotja a minősített eseteket is. A minősített tényállásokról elmondható hogy súlyosabb joghátrányt fűz megvalósulások esetére a jogalkotó, de nem minden bűncselekménynek van minősített esete. Példaként megemlíthető az emberölés, amely önmagában is nagyon súlyos bűncselekmény, de ha az elkövető például előre kitervelten vagy különös kegyetlenséggel követi el, úgy még súlyosabb büntetésre kell számítania. - Az alapeseti tényálláshoz képest azonban néhány bűncselekmény esetén - bár maga a jogellenes cselekedet megtörtént - de a társadalom értékítélete alapján enyhébb szankció alkalmazására nyújt lehetőséget a jogszabály. Ilyenkor az alapeset mellett, a jogalkotó létrehozza a privilegizált tényállásokat, melyek ritkán fordulnak elő a mindennapi életben, ezáltal a büntető törvénykönyvben is. Az előző példánál maradva az emberölés alapesetéhez képest privilegizált eset, a hirtelen felindulásban elkövetett emberölés. A törvényi tényállásokat más szempontok alapján is csoportosíthatjuk:

143

- A történeti tényállás a bűncselekmény elkövetésekor a valóságban megtörtént és büntetőjogi szempontból jelentős körülményeket összegzi és írja le. A hétköznapi életben nagy hasonlóságot mutat a médiában megjelenő és a bűncselekményekről tudósító rövid híradásokkal. - A különös törvényi tényállás a büntető törvénykönyv úgynevezett Különös Részében megfogalmazott, az egyes bűncselekmény megállapításához szükséges jogi ismérvek öszszessége, azaz a bűncselekmény pontos törvényi leírása. - Az általános törvényi tényállás magában foglalja az összes bűncselekmény törvényi tényállásában előforduló közös elemeket, amely azonban egy elméleti rendszer, de segítségével a jogalkalmazók az egyes bűncselekmények elemzését, értékelését elvégezhetik. 2.2. A következőkben az általános törvényi tényállás szerkezetével és tartalmi elemeivel ismerkedünk meg.

A táblázat oszlopait tanulmányozva megfigyelhető, hogy az általános törvényi tényállást objektív és szubjektív elemek összessége alkotja. Ha a sorokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a bűncselekmény megvalósulásához szükségképpeni és esetleges elemekkel találkozhatunk. A szükséges elemek minden bűncselekménynek a részét képezik. Ha bármelyik is hiányzik vagy az adott történeti tényállásban nem fellelhető, nem állapítható meg a bűncselekmény. Bizonyos tényállási elemek megléte csak akkor bír jelentőséggel, ha azt a különös törvényi tényállás leírja. 2.2.1. Vizsgáljuk meg az objektív elemek közül azokat melyek feltétlenül szükségesek a bűncselekmény megvalósulásához. a) A bűncselekmény tárgya nem más, mint az a társadalmi érték, viszony, amelyet az elkövető magatartása sért vagy veszélyeztet. Az állam feladata, hogy garantálja az alapvető emberi jogokat, értékeket és ezek védelmében jogszabályokat alkosson. Az általános jogi tárgy, melyet a bűncselek-

144

mény elkövetője sért vagy veszélyeztet, a jogszabályok halmazába sűrített értékrend, amellyel szemben a bűncselekmény elkövetője tudatosan szembehelyezkedett. Könnyen belátható, hogy a büntető törvénykönyvben megfogalmazott bűncselekmények értékeket, érdekeket védenek, így végső soron az elkövető az állam jogrendjét sérti, amikor a bűncselekményt elköveti. b) A különös jogi tárgy ezzel szemben már az értékek szűkebb körét írja le, azokat, amelyek az élet, testi épség, az egészség, a tulajdon, a vagyonbiztonság sérelmét eredményezik. A társadalomra különösen veszélyes jogi tárgyakat a társadalomra veszélyesség fogalmának megismerésekor már tárgyaltuk, így ilyen az állami rend a társadalmi rend, a gazdasági rend, az állampolgárok személye, és az állampolgárok jogai. c) A közvetlen jogi tárgy a büntetőjog által védett egy-egy érték vagy érdek, amelyet a bűncselekmény sért vagy veszélyeztet konkrétan az egyes ember élete, tulajdonhoz fűződő joga. d) Minden törvényi tényállás szükségképpen tárgyi eleme egy emberi magatartás, amely tevés vagy mulasztás formájában valósul meg. A tevés egy aktív cselekmény, a testmozgások végzésével történik, mely mozdulat sor idézi elő a bűncselekményben megfogalmazott eredmény. A kés megragadása és a szúrás például tipikus tevéssel megnyilvánuló mozdulatsor. A mulasztás során az elkövető valaminek a nem tevésével, egy kötelesség nem teljesítésével követi el a bűncselekményt. Ezt végső soron passzív magatartásnak tekinthetjük. Az anya, aki gyermeke gondozásáért felelős, ehelyett őt magára hagyva inkább esténként szórakozni megy, elmulasztja a gondoskodási kötelezettségét. e) Nem feltétlenül szükséges, hogy a bűncselekménynek legyen elkövetési tárgya, azaz olyan fizikai dolog, amire nézve az elkövető megvalósítja a bűncselekményt. Néhány esetben azonban ennek hiányában nem valósul meg bűncselekmény. Pénzhamisítás esetén a hamis pénz léte, közokirat-hamisításnál maga a hamis vagy hamisított közokirat lesz az elkövetési tárgy. A bűncselekmények többségét nem személy ellen követik, azonban akkor, ha a bűncselekmény konkrét személy, - azaz passzív alany - ellen irányul, akkor az elkövetési tárgya maga a sértett személy lesz. Testi sértést csak más személy testének sérülése (megütése, megvágása, megszúrása stb.) esetén lehet megállapítani, ugyanis a magunknak okozott sérülés nem bűncselekmény.

145

f ) Egyes bűncselekményeknél a tárgyi oldalt tekintve az úgynevezett szituációs elemeknek van jelentősége. A törvény - a már korábban megismert minősített esetek megvalósulásával - súlyosabb jogkövetkezményt fűz ahhoz, hogyha az elkövető a bűncselekményt például fegyveresen vagy különös kegyetlenséggel követi el. Az elkövetés helye és ideje befolyásolhatja a konkrét bűncselekmény megállapítását és ezzel együtt a kiszabható büntetést. Ilyen lehet a közveszély – súlyos baleset vagy katasztrófa - helyszínén elkövetett lopás vagy a nagy nyilvánosság előtt történő rágalmazó kifejezés használata. Bizonyos katonai bűncselekményeket csak háború idején lehet elkövetni. Az elkövetés eszközének akkor van jelentősége, ha a hétköznapi életben jellemzően előforduló elkövetéshez képest a törvény súlyosabb szankciót kíván fűzni eszköz alkalmazása esetén. Az alkalmi jellegű lopáshoz képest súlyosabban kell büntetni a tolvajt, aki lopott vagy álkulcsot használt a bűncselekmény elkövetéshez. A büntető törvénykönyvben számos olyan bűncselekményt találhatunk, amely csak akkor valósul meg, ha bekövetkezik egy ott leírt eredmény, azaz a külvilágban bekövetkezik egy nem kívánt változás. Amennyiben a jogszabályban leírt eredmény nem következik be, mert például a testi sértéssel a sértett személy egészsége vagy testi épsége nem változik, azaz a sérülés vagy betegség nem következik be, úgy nem beszélhetünk bűncselekményről. Ha a törvény leírja, az eredménynek be kell következnie ahhoz, hogy a bűncselekmény megállapítható legyen. A jogalkotó megköveteli, hogy az elkövető magatartása között úgynevezett ok okozati öszszefüggés álljon fenn. Ez azt jelenti, hogy az elkövető magatartásának legalább részben következménye a jogszabályban leírt eredmény. Az a személy, aki nem tartotta be a közlekedési szabályokat, figyelmetlenségéből eredően balesetet okozott. Magatartása és az eredmény között okozati összefüggés áll fenn. Megjegyzendő, hogy a büntető törvénykönyv tartalmaz olyan bűncselekményeket is, amelyeknek nincs eredményük. Ilyen például az embercsempészet. 2.2.2. Az általános törvényi tényállás szubjektív elemei az elkövető személyhez kötődő ismérvek. Jellemzően a környezetben nem, csak az elkövető tudatában jelentkeznek. A szubjektív elemeket - hasonlóan az objektív elemekhez - két részre bonthatjuk, azonban az elnevezésük itt alany és alanyi oldal. a) Az általános alany, avagy a bűncselekmény elkövetője tettese minden bűncselekmény szükséges eleme. Az általános alany körébe tartoznak a korábban megismert tettesek és részesek. Bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki a 14. életévét a cselekmény elkövetésekor betöltötte, beszámítási képességgel rendelkezik, tehát felismeri a

146

magatartásának következményeit és képes aszerint is cselekedni. Aki ezeknek a feltételeknek megfelel, a büntetőjog szóhasználatával az általános alannyá válás feltételeinek tesz eleget. b) A szükségképpeni tényállási elemek utolsó és szubjektív eleme a bűnösség. A bűnösség vizsgálata arra terjed ki, hogy az elkövető tudata és cselekménye között milyen pszichikai, belső érzelmi viszony állt fenn, azaz az egyén belső pszichikai világában milyen tényezők vettek részt a cselekmény befejezését megelőző folyamatokban. A bűnösségnek két formája ismeretes, a szándékosság és a gondatlanság. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Az a személy követi el szándékosan a bűncselekményt, - aki felismeri, hogy cselekménye a társadalomra veszélyes, - felismeri annak jogellenes voltát - ugyanakkor tisztában van a magatartásának tényleges következményeivel. Mindezek tudatában követi el a cselekményét úgy, - hogy az általa kívánt eredményt akarja - vagy felismerve a magatartásának következményeit, abba beletörődik. Szándékosan cselekszik az a személy, aki magát villanyóra leolvasónak kiadva, kihasználva a helyzetet, értéktárgyakat tulajdonít el a sértettől. Tudja, hogy cselekménye társadalomra veszélyes, nyilván felismeri annak jogellenes voltát és tisztában van azzal is magatartásának az a következménye, hogy a sértett kárt szenved. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A bűncselekményt gondatlanságból elkövető személy szintén tisztában van a magatartásának lehetséges következményeivel, társadalomra veszélyességével, azonban ezeket a következményeket nem kívánja, sőt el sem fogadja. Ezzel szemben könnyelműen bízik azok elmaradásában. A szakirodalom az ilyen magatartást tudatos gondatlanságnak nevezi.

147

A gondatlanság enyhébb alakzata esetén az elkövető nem látja előre tettének következményeit, így nem is lehetne büntethető, de ez esetben azt értékeli hátrányára a jogalkotó, hogy ha a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést tanúsította volna, akkor előre látta volna a cselekménye következményeit. A gondatlanság ezen alakzatát hanyag gondatlanságnak nevezzük. Gondatlanul járt el az a balesetet okozó gépkocsivezető, aki tudta, hogy a közlekedési szabályok megsértéséből baleset következhet be, de könnyelműen bízott a káros következmény elmaradásában. c) A bűncselekményi törvényi tényállások nem szükségképpeni szubjektív oldali elemi a célzat és a motívum. Minden emberi cselekedet valamilyen cél megvalósítására irányul. A célzatnak akkor van jelentősége, ha azt a jogalkotó törvényi tényállás elemévét teszi. Az ilyen bűncselekményeket célzatos bűncselekményeknek nevezzük. Az egyes törvényi tényállásokban például „jogtalan haszonszerzés céljából” vagy „forgalomba hozatal céljából” kifejezések írják le. Természetesen, ha az elkövetőt nem ezek a célok vezérelték, akkor az így elkövetett bűncselekmény nem valósul meg. A motívum nagyon hasonló a célzathoz, de könnyen elhatárolhatók egymástól. Míg a célzat az elkövető képzetében megjelenő eredmény, addig a motívum az a belső hajtóerő, ami őt a cselekvésre készteti. A gyakorlatban azonban sokkal nehezebb az elhatárolás, hiszen a bűncselekmény elkövetőjét gyakran az készteti, indítja el a cselekvésében, hogy a kívánt célját elérje. Az aljas indokból történő testi sértés elkövetés tipikus motívum. Közös jellemzőjük, hogy csak a szándékos bűncselekmény elkövetéséhez köthető ismérvek.

3. A büntethetőségi akadályok rendszere A büntethetőség olyan büntetőjogi szakkifejezés, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt felelősségre vonásnak van helye. 3.1. Büntethetőséget kizáró okok jellemzője, hogy meglétük esetén azért nem valósul meg jogsértés, mert a bűncselekmény valamely elemének hiánya, már a cselekmény elkövetésekor fennáll, ami a tanultak szerint eleve kizárja a felelősségrevonás lehetőségét. Tény, hogy nem minden bűncselekmény elkövetőjét lehet vagy szükséges felelősségre vonni. Számos olyan körülményt értékel a jogszabály, ami vagy kizárja, vagy megszünteti a büntethetőséget.

148

A táblázat a büntethetőségi akadályrendszert mutatja be.

A büntető törvénykönyv büntethetőséget kizáró okokként sorolja fel az alábbiakat: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f ) a végszükség, g) a magánindítvány hiánya, h) a törvényben meghatározott egyéb ok Tekintsük át, hogy tartalmuk szerint mit jelentenek ezeket a tények. a) A gyermekkor esetében a törvény azt vélelmezi, hogy aki még nem töltötte be a tizennegyedik életévét, az nem rendelkezik a büntetőjog által megkívánt beszámítási képességgel. A gyermekkorúak büntetlensége feltétlen, vagyis nem függ a szellemi-értelmi fejlettségtől, a vélelem nem dönthető meg. Minden személy azon a napon, amelyen a tizennegyedik életévét betölti, még gyermekkorúnak számít. Ha az elkövetési magatartást még a tizennegyedik életév betöltése előtt fejti ki, azonban az eredmény csak a tizennegyedik életév betöltése után következik be, büntetőjogi felelősségre vonásra szintén nem kerülhet sor, mert a büntethetőséget kizáró ok fennállás szempontjából az elkövetés időpontjának van jelentősége. Meg kell azonban jegyezni, hogy elkobzást és a vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor miatt nem büntethető. „Btk. 23. § Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.”

149

b) A kóros elmeállapotban szenvedő személynek hiányzik a beszámítási képessége, amely akár állandó, de ideiglenes jellegű is lehet. Az állapot azt eredményezi, hogy az ilyen ember képtelen a cselekménye következményeinek felismerésére. A beszámítási képességnek két összetevője van, a felismerési és az akarati képesség. A felismerési képesség a cselekmény következményeinek az előre látása, míg az akarati képesség azt jelenti, hogy a felismerési képességgel rendelkező személy szabadon alakíthatja ki az akaratát és annak megfelelő magatartást tud tanúsítani. A beszámítási képesség hiányát az esetek többségében valamely betegség idézi elő, de okozhatja ittasság vagy például kábítószertől bódult állapot is. A cselekmény elkövetési idején fennálló beszámítási képesség hiányának megállapítása orvosszakértői feladat. „Btk. 24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. 25. § A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.” c) A kényszer és fenyegetés hatása alatt álló személy képtelen olyan magatartást tanúsítani, amelyet ő szeretne, amely akaratának megfelelne. Ennek oka az lehet, hogy más személy olyan erejű fizikai vagy lelki ráhatást gyakorol, hogy emiatt nem a saját, hanem a kényszerítő személy akaratának megfelelően cselekszik. Gyakran fizikai fájdalom okozása, bántalmazás eredménye, hogy az elkövető inkább megvalósítja a kényszerítő akaratát, mintsem további fájdalomnak tegye ki magát. A megfenyegetett személy ezzel szemben joggal tarthat attól, hogy ha nem úgy cselekszik, ahogy azt tőle a fenyegető elvárja, akkor az ígért és komoly félelmet keltő hátrány megvalósul. A fenyegető gyakran nagyon komoly hátrányokat helyez kilátásba, például családtag, gyermek bántalmazása, vagy élet elleni fenyegetést, ami joggal vezeti az elkövetőt a bűncselekmény megvalósítására. Természetesen egyik alkalommal sem lesz büntethető az elkövető. „Btk. 27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti.”

150

d) A tévedés, tartalmát tekintve teljesen azonos a szabálysértési ismereteknél leírtakkal, tehát a valóság helytelen ismerete zárja ki az elkövető bűnösségét. Megfogalmazhatjuk, hogy általában a jogi tévedés nem mentesít a felelősségre vonás alól, mint ahogyan azt a régi elv kimondja, a jog nem tudása nem mentesít. A tényekben történő tévedés, azonban már bizonyos esetekben méltányolható a büntetőjog által. Az elkövető csak olyan tények alapján vonható felelősségre, melyről az elkövetéskor tudott. Ha valakinek a tévedése gondatlanságára vezethető vissza, és a törvény a gondatlan elkövetést büntetni rendeli, az elkövető nem hivatkozhat erre a büntethetőségi akadályra.

e) Már a régi rómaiak is úgy gondolták, hogy A római jogban már nagyon korán

az embernek veleszületett joga a támadásokkal szembeni védekezés. A hatályos büntető törvénykönyvünk is szabályozza ezt a kérdést,

megjelenik. A XII. táblás törvény az „éjjel tetten ért tolvaj” megölését fel-

amikor kiemeli azoknak a cselekményét a büntethetőség köréből, akik cselekménye a saját illetőleg a mások személye vagy javai, vagy

tétel nélkül, míg a nappal tetten ért tolvaj életének a kioltását abban az esetben ismerte el jogszerűnek, ha

a közérdek ellen intézett illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A megtámadott személy nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. E büntethetőséget kizáró ok alapja az, hogy

fegyverrel védekezett a leleplezésekor. A védekezés és a bosszú megengedhetőségének gondolata még nem különül el teljesen egymástól.

a jogosan védekező olyan támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Ha ezek a szervek az említett kötelezettségüknek nem képesek eleget tenni, a megtámadott számára biztosítani kell a védekezés jogát. Lényegében a jogszerűen védekező a társadalom védekezését valósítja meg a támadóval szemben. Az ilyen helyzetben kifejtett, a Btk. Különös Részében büntetni rendelt cselekmény a társadalomra nem veszélyes. „Btk. 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

151

(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.” f ) A végszükség hasonló büntethetőségi akadály, mint a jogos védelem, azonban itt nem egy jogtalan támadással szembeni fellépés mentesíti az elkövetőt, hanem egy olyan veszélyhelyzetből történő mentés, amelynek kialakulása miatt egyébként nem felelős. Ugyanis aki saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti vagy a közérdek védelmében így jár el, nem büntethető. Megjegyzendő, a felelősség alóli mentesülés csak akkor illeti meg a személyt, ha veszély előidézése nem róható a terhére. A tűzből mentés érdekében ajtókat és ablaA végszükség problematikáját a Mignonette nevű angol hajó 1884ben bekövetkezett elsüllyedése után

kokat betörő személy, - bár látszólag szándékos rongálást követ el, - mégsem büntethető, hiszen mások személyét vagy javait kívánta a veszély-

történtek állították a büntetőjogi érdeklődés középpontjába. Három tengerész ugyanis több napi éhezés

ből menteni és erre más módja nem adódott.

után annak érdekében, hogy életben maradhasson megölte és megette ne-

szerű cselekményével, mellyel az elkövető közvetlen veszélyből ment, szükséges legyen. Bárki

gyedik társát, aki már eszméletlen állapotban volt. Néhány nappal később a három tengerészt egy angol hajó

menthet veszélyből, azonban főszabályként a cselekményével kisebb sérelmet kell okoznia, mint aminek az elhárítására törekedett.

megmentette, majd mindannyiukat emberölés miatt a bíróság halálra ítélte, azonban kegyelemben része-

„Btk. 30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, il-

sültek, és csak félévi fogházbüntetést kellett letölteniük.

Fontos, hogy a látszólag büntető tényállás-

letőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve,

hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.”

152

g) Bűncselekmények észlelése esetén a bűnüldöző hatóságok haladéktalanul megkezdik a nyomozást. Ettől eltérően azonban néhány bűncselekmény esetén a büntetőeljárás megindítását vagy lefolytatását alapvetően a sértett kívánságától kell függővé tenni. A bűncselekmény sértettjeinek az eljárás megindítását célzó nyilatkozatait magánindítványnak nevezzük.

A leggyakoribb magánindítványra büntethető bűncselekmények: - Könnyű testi sértés (170.§) - Magánlaksértés (176.§) - Magántitok megsértése (177.§) - Levéltitok megsértése (178.§) - Magántitok jogosulatlan megismerésre (178/A.§)

Magánindítvány előterjesztésére a cselekmény elkövetőjének kilétéről szerzett tudomást követő 30 napon belül van lehetősége a sértett-

- Rágalmazás (179.§) - Becsületsértés (180.§) - Kegyeletsértés (180.§)

nek. Főként olyan bűncselekmények esetén illeti meg a jog, ahol az egyén megítélésének van döntő jelentősége. A törvény a sértettre bízza,

- Erőszakos közösülés alapesete (197.§) - Megrontás alapesetei (198. §)

hogy a becsületét sértő kifejezéseket használó, magántitkát sértő, vagy a levelei tartalmát meg-

- Szemérem elleni erőszak alapesetei (198.§) - Személyi vagyont károsító lopás,

ismerő személy ellen kíván-e feljelentést tenni. Vagyon elleni bűncselekményeknél például lopás, rongálás vagy jármű önkényes elvétele esetében szintén a sértett egyéni értékítéleté-

sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.

től függ az eljárás megindítása, ez utóbbi esetekben azonban csak akkor, ha az elkövető sértett hozzátartozója. „Btk. 31. § (1) A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. (2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. (3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. (4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. (5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. (6) A magánindítvány nem vonható vissza.” h) Az egyes bűncselekményeket leíró Különös Részben foglalt törvényi tényállások számos helyen fogalmaznak meg büntethetőséget kizáró okokat. Példával alátámasztva nem büntethető hamis tanúzás miatt, aki vallomásával önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Szintén kizárja a büntethető-

153

séget, ha valaki másról rágalmazó vagy becsületsértő kijelentéseket tett, azonban az állított tények utóbb valónak bizonyulnak. Kezdeményezzenek beszélgetést arról, hogy miért kell lehetőséget biztosítani a rágalmazó, vagy becsületsértő személynek a valóság bizonyítására! Vajon milyen esetkörben fordulnak gyakran elő bizonyítási eljárások? A büntetőjog azonban elismer más körülményeket is, melyek a büntethetőség kizárását eredményezik. Ha a sportoló a szabályokat nem szegi meg, de testi sérülést okoz, büntetőjogi felelősségre vonásra nem kerülhet sor. Ugyanez a helyzet, ha a játékos a szabályokat megszegve gondatlanságból idéz elő testi sértést. Ha azonban a szabályszegés és a sérülés okozása is szándékos, a bűncselekmény megvalósul. Szintén kizárja a büntetőjogi felelősséget a sértetti beleegyezés, ha ezáltal a sértettet társadalmilag elfogadott cél elérés érdekében megfosztják a személyi szabadságtól. Így ha az alkoholfüggő személy beleegyezik abba, hogy bezárják a lakásába annak érdekében, hogy nem jusson alkoholhoz a személyi szabadság megsértéséért büntetőjogi felelősségre vonásra nem kerülhet sor. Ugyancsak testi sérülést vagy egészségsértést okozhatnak az orvosi beavatkozások. E körben ma főszabály, hogy bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének az a feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. Hasonlóan az előzőekhez, kizárja a büntethetőség lehetőségét, ha a bűnüldöző hatóságok jogszerű eljárásukban másokat személyi szabadságukban korlátoznak. 3.2. Büntethetőséget megszüntető okok jellemzője, hogy a bűncselekmény megvalósulását követően, a megindított büntetőeljárás alatt következik be olyan körülmény, amely miatt az elkövető már nem büntethető. A büntethetőséget megszünteti: a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. a) Ha a terhelt a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt meghal, a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság megszünteti az eljárást. Az eljárás jogerős befejezése után bekövetkezett halál esetén azt kell megállapítani, hogy a jogerősen kiszabott büntetés, illetve intézkedés nem hajtható végre, e körülmény a büntetés végrehajtását zárja ki. A vagyonelkobzás és az elkobzás foganatosításának azonban nincs akadálya, mivel az elkobzott vagyon, illetve az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

154

b) Az elévülés, - mint azt a szabálysértési felelősségre vonási akadályoknál tárgyaltuk, lényegében az időmúlás büntethetőséget megszüntető hatását jelenti. Ha valakit a bűncselekmény elkövetése után egy meghatározott időn belül nem vonnak felelősségre, később már ennek nem lehet helye. Méltánytalan lenne ugyanis bárkivel szemben, hogy az élete végéig számolnia kelljen a felelősségre vonás negatív következményeivel. Az elévülési idő legrövidebb időtartama a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 év vagy az adott bűncselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő idő. A törvény azonban olyan súlyos bűncselekmények esetében, - mint például a háborús vagy az emberiség elleni bűntettek, - kizárja az elévülés lehetőségét, tehát bármennyi idő is telt el a bűncselekmény elkövetésének befejezése óta, az elkövetőt a bíróság bármikor elítélheti. c) A kegyelem vonatkozhat meghatározott bűncselekményfajták elkövetőire, de szólhat egy konkrét elkövetőnek is. Az előbbit a köznyelvben amnesztiának hívják, amely alatt közkegyelmet értünk, míg az utóbbi az egyéni kegyelem. Ha a kegyelmet az elkövetés után és az elbírálás között kapja meg az elkövető, úgy eljárási kegyelemről beszélünk, a bűncselekmény elbírálása után kapott kegyelem pedig a végrehajtási kegyelem. Közkegyelmet az országgyűlés gyakorol, egyéni kegyelem megadásának joga a köztársasági elnököt illeti meg. d) A tevékeny megbánás lehetősége 2007-óta nyílt meg azoknak az elkövetőknek, akik a személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerik, és vállalják közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátételét. Mint büntethetőséget megszüntető ok eljárási következménye a mediáció, azaz a közvetítői eljárás. A mediáció alapelve a felek önkéntessége és akaratának, méltóságának tiszteletben tartása. Az eljárást az ügyész engedélyezi a gyanúsított, a védő, vagy a sértett kezdeményezésére. A közvetítői eljárás megkísérlése céljából az eljárást hat hónapi időtartamra fel kell függeszteni. Közvetítői eljárás lefolytatására a vádemelés előtt és a bírósági szakaszban is sor kerülhet. A közvetítői eljárás sikere a büntetőeljárás további menetére kihat. A Btk.-ban meghatározott ügyekben, a büntethetőséget megszüntető okként szerepel a sértett kárának megtérítése, vagy a bűncselekmény káros következményeinek más módon történő jóvátétele. A jogalkotó ezzel ösztönözni kívánja a sértett kárának megtérítését, igényeinek figyelembevételét a büntetőeljárás keretében.

155

Csoportmunka keretében, kíséreljenek meg kitalált történetek alapján, minél több lehetséges olyan jóvátételi magatartásra példát mondani, amellyel az elkövető a sértett kárát enyhíthetné! e) A törvény egyéb olyan okokat is meghatároz, amelyek az elkövető büntethetőségének megszűnését eredményezik. A bűncselekmény előkészülete, illetve kísérelte esetén az elkövetéstől való elállás vagy az eredmény önként elhárítása büntethetőség megszűnéséhez vezet. A büntetési nemeknél megismert próbára bocsátási idő eredményes letelte, hasonlóan ilyen kedvezményt nyújt az elkövetőnek.

4. A bűncselekmény elkövetőjével szemben alkalmazható joghátrányok (szankciók) A büntetés olyan hátrány, - amelyet az állam feljogosított szervei, a bíróságok, - a bűncselekmények elkövetőivel szemben, - a társadalom védelme érdekében, - az újabb bűncselekmény megelőzése céljából, - a törvényben meghatározott módon szabnak ki és - amelyek állami kényszerrel is végrehajthatók, - amellyel a társadalom kifejezi a rosszalló értékítéletét. Azoknak a jogszabályoknak az összességét, amelyek az egyes büntetőjogi jogkövetkezményekre, azok alkalmazására és végrehajtására vonatkoznak, szankciórendszernek nevezzük. 4.1. Hatályos büntetőtörvényünk szankciórendszerét kettősség jellemzi, ugyanis a bíróságok számára büntetések és intézkedések alkalmazását teszi lehetővé. A büntetéseket a törvény további két részre bontja úgynevezett főbüntetésekre és mellékbüntetésekre. Főbüntetések a) a szabadságvesztés, b) a közérdekű munka, c) a pénzbüntetés, d) a foglalkozástól eltiltás, e) a járművezetéstől eltiltás, f ) a kiutasítás. Mellékbüntetések a) a közügyektől eltiltás, b) a kitiltás

156

4.1.1. Főbüntetések a) A szabadságvesztés hagyományosan a legsúlyosabb, az emberi személyi szabadságot korlátozó büntetés. Lényegét tekintve a bíróság ítéletével az elkövetőt a szabadságtól, a helyváltoztatás és a cselekvés szabadságától fosztja meg. A szabadságvesztés mellett kiszabható más büntetést is vagylagosan határoz meg a törvény, akár közérdekű munkát vagy pénzbüntetést is. A szabadságveszés időtartamát tekintve lehet határozatlan idejű, amelyet életfogytig tartó szabadságvesztésnek hívunk, de lehet meghatározott idejű is. Ha a bíróság határozott időtartamban szabja ki ezt a büntetési nemet, akkor 2 hónap és 15 év között (bizonyos esetekben maximum 20 év) állapíthatja meg a tartamát. Azoknál a bűncselekményeknél, ahol a törvény lehetőséget biztosít szabadságvesztés büntetés kiszabására egyidejűleg meghatározza annak lehetséges kereteit is. „321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Mint azt korábbi tanulmányokból már ismertté vált, a szabadságvesztést – tartamától függően – három különböző büntetés-végrehajtási fokozatban, fegyházban, börtönben vagy fogházban kell végrehajtani. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy az elkövető cselekményének súlya és személye alkalmas arra teszi, úgy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását kivételesen próbaidőre felfüggesztheti. Különösen méltányolható esetben lehetősége nyílik az elítéltnek arra, hogy jó magaviselete esetén az eredetileg kiszabott szabadságvesztés büntetés idejéhez képest, hamarabb feltételes módon - kerüljön szabadlábra. „Btk. 40. § (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. (2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 85. § (4) bekezdése és a 97/A. § (1) bekezdése szerinti életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik. 157

41. § (1) A szabadságvesztést büntetésvégrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg.” b) A közérdekű munka olyan bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható, akiket a bíróság megítélése szerint a bűncselekménytől való visszatartása miatt nem szükséges a szabadságuktól megfosztani. Lényegében szabadságvesztés helyett, alternatív büntetési nemként alkalmazzák a bíróságok. A közérdekű munkára ítélet személy köteles a részére meghatározott munkát általában hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapján vagy szabadnapján ellenérték, tehát fizetés nélkül végezni. A bíróságok döntése szerint a közérdekű munka ideje lehet akár 42 óra, de legfeljebb 300 óra. Ha a közérdekű munkára ítélet személy a munkavégzésre nem jelenik meg, vagy ott munkát nem végez, akkor a büntetését át kell változtatni szabadságvesztésre. Ilyenkor hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. „Btk. 49. § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére – a bíróság ítéletében – meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. (2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni. (3) A közérdekű munkát az elítélt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. (4) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke negyvenkettő, legnagyobb mértéke háromszáz óra. 50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani. (2) A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg.” c) A pénzbüntetés olyan anyagi hátrányt okozó büntetés, melyet gyakran alkalmaz a bíróság. A kiszabott büntetések javarészét a pénzbüntetés teszi ki. A büntető törvénykönyv rendelkezései folytán szabadságvesztés helyett vagy önállóan alkalmazható. Annak érdekében, hogy a bíróságok az egyes bűncselekmények társadalomra veszélyességét és az elkövetők személyi körülményeit széles körben értékelni tudják, úgy határoznak meg egy úgynevezett napi tételszámot, mintha szabadságvesztést szabnának ki. Azonban ehhez az elkövető jövedelmi és személyi viszonyaihoz mérten, egy- egy napnak megfelelő

158

pénzösszeget rendelnek. A napok és a napi összegek szorzata adja ki a pénzbüntetés végleges összegét. A pénzbüntetés kiszabható napi tételeit 30 és 540 között határozhatja meg az eljáró bíró majd az egynapi tételnek összeget 2500.-Ft és 200.000.-Ft között állapítja meg. A valóságban ez azt jelenti, hogy a pénzbüntetés törvényi minimuma 75.000.- Ft, maximuma pedig 108.000.000.- Ft lehet. A meg nem fizetett pénzbírságot szabadságvesztés büntetésre kell átváltani, mely során az ítéletben meghatározott napi tételek helyébe ugyanannyi tartamú szabadságvesztés lép. Megjegyzendő hogy a pénzbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetési kedvezmény is adható. „Btk. 51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. (2) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el, pénzbüntetésre is kell ítélni. (3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egy napi tétel összegét legalább kettőezer-ötszáz és legfeljebb kettőszázezer forintban kell meghatározni. (4) A bíróság az ügydöntő határozatában – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.” d) A foglalkozástól eltiltás szabályai szerint, aki a bűncselekményt a szakképzettséget igénylő szabályok megszegése vagy saját foglalkozásának felhasználásával szándékosan követi el, a bíróság ítéletével végleges vagy határozott időtartamra ezek gyakorlásától eltiltható. Az első esetben bárkivel szemben kiszabható ez a büntetési nem, ha az elkövető úgy követi el a bűncselekményt, hogy valamilyen szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályait sérti meg. Nem szükséges, hogy rendelkezzen ilyen szakképzettséggel és az sem szükséges, hogy gyakorlata legyen benne. A második esetben csak a szándékos elkövetés esetén alkalmazható az eltiltás és csak akkor, ha az elkövető a saját foglakozását használja fel a bűncselekmény elkövetéséhez. Hasonlóan a közügyektől eltiltástól, 1 és 10 év között határozza meg a törvény a kiszabható időtartamot. Végleges eltiltást is alkalmazhat a bíróság az a személy ellen, aki a foglalkozása gyakorlására elve alkalmatlan.

159

„Btk. 56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. 57. § (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.” e) Járművezetéstől eltiltás büntetést akkor szabhat ki a bíróság, ha az elkövető olyan járművet vezetett, melyhez engedély szükséges és a bűncselekményt a járművezetésre vonatkozó szabályok megszegésével követte el. Társadalmi érdekek indokolják azt is, hogy azokkal a bűnelkövetők szemben is alkalmazható legyen ez a büntetési fajta, akik a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használtak. Utóbbi esetben azt kívánja szankcionálni a törvény alkotója, hogy napjainkra egyre több, úgynevezett utazó bűnöző használ gépkocsit a bűncselekmény elkövetéséhez, ezzel meggyorsítva a menekülését, de nem ritka hogy akár országrészeket is átívelően követnek el sorozat bűncselekményeket, melyhez gépkocsit használnak. Próbálja megindokolni, hogy miért okoz nehézséget az utazóbűnözés bűnügyi felderítése! Az eltiltás időtartamára vonatkozó szabályok hasonlóak a foglakozástól eltiltás szabályaihoz. „Btk. 58. § (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat. 59. § (1) A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.” f ) A kiutasítás büntetéssel a bíróság azt kívánja kifejezni, hogy a nem magyar állampolgár elkövetőnek az országban való tartózkodása nem kívánatos. Éppen ezért köteles Magyarország területét elhagyni és vissza csak külön engedéllyel térhet. Amennyiben a személy megszegi ezt a tilalmat akkor újabb bűncselekményt követ el. Időtartamát tekintve hasonló szabályok érvényesülnek, mint a foglalkozástól eltiltás szabályainál.

160

„Btk. 61. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. (2) Nem utasítható ki az, aki a külön törvényben meghatározottak szerint menedékjogot élvez. (3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. (4) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.” 4.1.2. Mellékbüntetések a) Közügyektől eltiltásra a bíróság azt a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt elkövetőt sújtja, aki méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. Az ilyen személy nem vehet részt választásokon, tehát nem választható és ő maga sem gyakorolhatja ezt a jogát, nem lehet hivatalos személy, nem viselhet bizonyos tisztségeket, elveszti esetleges katonai rendfokozatait, de nem kaphat meg egyes kitüntetéseket sem. A közügyektől eltiltás 1 évtől 10 évig terjedhet. Az eltiltás idejébe nem számítható be a szabadságvesztés végrehajtásában eltöltött idő. „Btk. 62. § (1) Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. (2) A közügyektől eltiltott a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában), d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja, b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. 63. § (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.” b) A kitiltás olyan, a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozó mellékbüntetés, amely alkalmazásával a szabadságvesztésre ítéltet a bíróság egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéről kitilthatja, - ha a törvény szóhasználatával élve - ezeken a he-

161

lyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A bíróság ezt a büntetést minimálisan 1 év, de leghosszabb időtartamban 5 évre szabhatja ki. „Btk. 64. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.” 4.2. Az intézkedések A büntető törvénykönyv megalkotásakor a törvényalkotók igyekeztek a társadalom védelmét széles körű szankcionálási eszközöket biztosítani. A büntetőjogi intézkedések sajátossága, hogy az elkövető személyére nézve alkalmaz olyan joghátrányokat, melyek inkább nevelő, gyógyító vagy társadalmi igazságosságot célzó intézkedések. Intézkedések a) a megrovás, b) a próbára bocsátás c) a kényszergyógykezelés, d) az elkobzás, e) a vagyonelkobzás, f ) a pártfogó felügyelet, g) a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. a) Megrovás a büntetés kiszabása helyett alkalmazható nevelő jellegű intézkedés. Akkor kell alkalmazni, ha az elkövető cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása is szükségtelen. A bíróság - bizonyos esetekben az ügyészség is - rosszallását fejezi ki a bűncselekmény elkövetése miatt, egyben az elkövető felhívja arra, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől. b) A próbára bocsátás egy hasonlóan nevelő, de egyben megelőző jellegű intézkedés, ami a valóságban azt jelenti, hogy - bár a bíróság megállapítja a bűncselekmény elkövetésének a tényét, de - a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja. A bíróságok vétségek, illetve 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettek esetén fontolhatja meg ennek az intézkedésnek az alkalmazását, ha mérlegelésük alapján alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A próbára bocsátás időtartama 1 évtől 3 évig terjedhet, de ha ez az idő eredményesen eltelik, az elkövető büntethetősége megszűnik.

162

c) A kényszergyógykezelést a gyógyító jellegű intézkedések körébe soroljuk. Alkalmazását tekintve azokkal a személyekkel szemben indokolt, akik személy elleni erőszakos vagy közvetlen veszélyt okozó bűncselekményt követtek el, de velük szemben a büntetőjog általános szabályai miatt büntetés nem szabható ki. Mint láttuk, az elmeműködés beteges, kóros állapota büntethetőségi akadályt jelent. Az ilyen személyek cselekményeit mind maguk, mind a társadalom védelme érdekében nem lehet érintetlenül hagyni. Különösen akkor, ha fennáll a veszélye annak, hogy az ilyen személyhasonló, újabb erőszakos cselekményt fog elkövetni. A büntetőjog az orvostudományt hívja segítségül és a kényszergyógykezelés végrehajtását elmegyógyító intézetben szakorvosok bevonásával hajtják végre. Időtartamát a törvény nem határozza meg, de az elkövető elmebeli állapotát évente felül kell vizsgálni. Az intézkedést meg kell szüntetni, ha a szükségessége már nem áll fenn. d) Az elkobzás, - hasonlóan a szabálysértések vizsgálatánál tanultakkor - tulajdonjogot, birtokláshoz fűződő jogot sértő intézkedés. Az elkobzandó tárgyak körét - a bűncselekmény eszköze, - a bűncselekmény útján létrejött dolgok, - az elkövetésért kapott javak és - a bűncselekményt megvalósító termékek jelentik. Akkor is alkalmazható, ha egyébként az elkövetővel szemben valamely büntethetőségi akadály miatt egyébként nem volna helye más szankció kiszabásának. Az elkobzott dolgok tulajdonjoga az államra száll át. Végezzen kutatómunkát és állapítsa meg, hogy milyen tárgyak minősülnek közbiztonságra veszélyes eszköznek! e) A vagyonelkobzás társadalmi rendeltetése, hogy a bűncselekmény elkövetéséből hasznot húzó személy, a bűnös tevékenységből eredő vagyonát, - vagy azzal összefüggésben szerzett vagyontárgyait - ne birtokolhassa, hanem egyfajta társadalmi igazságosság elvét követve az így szerezett javak tulajdonjoga az államra szálljon át. A törvény igen széles körben határozza meg azokat a vagyonokat, vagyontárgyakat, amelyek vagyonelkobzás alá esnek. Végső esetben még azokat a személyeket is sújthatja az intézkedés, akik a konkrét bűncselekmény elkövetésében nem vettek részt, de egyébként a bűnösen megszerzett vagyonból részesültek, gazdagodtak.

163

f ) A pártfogói felügyelet széles körben alkalmazott nevelő és biztonsági jellegű intézkedés. A bíróságok különböző magatartási szabályokat írhatnak elő - például próbára bocsátás esetén - az elkövetőnek. A pártfogó feladata, hogy ezeket a szabályokat ellenőrizze, a pártfogoltat felügyelje, ezáltal megelőzve az újabb bűncselekmény elkövetését. Kutassa fel az internet segítségével, hogy lakókörnyezetében hol működnek pártfogói irodák! http://www.kih.gov.hu/alaptev/partfogo Aki a párfogói felügyelet szabályait súlyosan, vagy többször megszegi, a cselekménye elkövetése miatt a büntetést ki kell szabni és végre kell hajtani. g) A büntetőjog ismeri a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket. A jogi személyeket a hétköznapi szóhasználatban ( pl.: Kft, Rt, Zrt.) gazdasági társaságoknak nevezünk. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság vezetői a szándékos bűncselekményüket ezen tisztségüket felhasználva, vagy a gazdasági társaság vagyoni gyarapodását célozva követik el, akkor lehetőség nyílik arra, hogy a tevékenységüket korlátozzák. Pénzbíráságot alkalmazhatnak, de végső soron az ilyen gazdasági társaságot és a tevékenységét meg is lehet szüntetni.

5. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések „107. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.” Fiatalkorú terheltekkel szemben a büntető anyagi-, eljárási- és végrehajtási jog több vonatkozásban a felnőtt elkövetőkhöz képest eltérő szabályokat állapít meg. Ennek hátterében az áll, hogy a fiatalkorú kritikai, erkölcsi, értelmi fejlődése még ebben az életszakaszban is kialakulóban van, a polgári jogi szabályok szerint korlátozottan cselekvőképes személynek tekintendő, aki még viszonylag csekélyebb élettapasztalattal rendelkezik, nem minden esetben képes maradéktalanul felismerni cselekménye összes társadalomra hátrányos következményeit. Annak eldöntésekor, hogy a terhelttel szemben az eljárás során a fiatalkorúakra vonatkozó különleges szabályokat kell-e alkalmazni, nem az elbíráláskori, hanem az elkövetés-kori életkornak van jelentősége. Előfordulhat, hogy a terhelt a bűncselekményt 18. életévét megelőzően követte el, de az elbírálásra csak ezt követően kerül sor, amikor ő valójában az egyéb szabályok alkalmazása szempontjából már nagykorúnak, azaz teljes cselekvőképességgel rendelkezőnek tekintendő, azonban a büntető anyagi jogi és - részben - eljárásjogi szabályok szerint továbbra is fiatalkorúnak minősül. Ugyanez a helyzet, ha a 18 éven aluli személy házasságkötés útján [Ptk. 12. § (2) bek.] lesz nagykorú. A fiatalkorúakra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok csupán akkor alkalmazhatók, ha a terheltet kizárólag fiatalkorban elkövetett bűncselekményekért vonják felelősségre.

164

6. A katonákra vonatkozó rendelkezések „122. § (1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.” A Btk. 122. § (1) bekezdése értelmében tehát katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. A fegyveres erő és a rendvédelmi szervek állományában nem csupán hivatásos katonák, hanem polgári személyek, köztisztviselők és közalkalmazottak is folytatnak különböző jellegű tevékenységet. E személyi körhöz tartozók azonban a szervezeti egységgel munkaviszonyban, nem pedig szolgálati viszonyban állnak. Ezért a büntetőjogi rendelkezések alkalmazásakor nem tekinthetők katonának és rájuk a külön szabályok nem vonatkoznak. A bűncselekmény elkövetése esetén nem tartoznak a katonai büntetőeljárás hatálya alá, kivéve természetesen a tárgyi összefüggés esetét.

165

……………………….. Városi Bíróság 1.B.158/2006/19.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A …………………..Városi Bíróság …………………..-en, 2006. szeptember 27-28. napján és 2006. november 8. napján megtartott nyilvános folytatólagos tárgyalásokon meghozta az alábbi ITÉLETET: I.r .A.B. vádlott b ü n ö s: halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. Ezért őt a bíróság 1 (egy) év és 10 (tíz) hó - 3 (három) évi próbaidőre felfüggesztett - fogházra és 500.000.- (ötszázezer) forint pénzmellékbüntetés megfizetésére í t é l i, melyet meg nem fizetés esetén 5.000 (ötezer) forintonként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Végleges hatállyal eltiltja attól, hogy felelős műszaki vezetői tevékenységet fejtsen ki. II.r. C.D. vádlott b ü n ö s : foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. Ezért őt a bíróság 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre í t é l i . Egy napi tétel összegét 500.- (ötszáz) forintban állapítja meg. Az így kiszabott 150.000.- (egyszázötvenezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 300 (háromszáz) napi fogházra kell átváltoztatni. I.r. A.B. és IIr. C.D. vádlottak egyetemlegesen kötelesek 762.256.- (hétszázhatvankettőezer-kettőszázötvenhat) forint bűnügyi költséget az államnak megfizetni. INDOKOLÁS: …….A sértett halálának oka légzési elégtelenség, szén-monoxid mérgezés volt, vérében a szénmonoxid-hemoglobin tartalom 67 relatív százalék volt. ………….A baleset együttes oka az volt, hogy ………………. lakásában a fürdőszoba helyiségben a tervben szereplő gravitációs szellőzés nyílásába elszívó ventillátoros szellőző berendezést építettek, amely a világítás felkapcsolásával egyidejűleg működésbe lépett és a fürdőszoba és az összeszellőztetett légterek levegőit szívta el működése során. ……… A cselekmény tárgyi súlyát és a bűnösségi körülményeket szem előtt tartva a bíróság úgy látta, hogy mindkét vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása felel meg a büntetés kiszabási elveknek és a büntetési céloknak, ezért I.r. vádlottat a minimumot meghaladó 1 év és 10 hó fogházbüntetésre ítélte a Btk.44.§. alapján. Az enyhítő körülményekre tekintettel azonban a vádlott esetében lehetőséget látott a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztésére a Btk.89.§.(1) és (3) bekezdése alapján, azonban a próbaidő tartamát viszonylag huzamosabb időben állapította meg. Figyelemmel arra, hogy I.r. vádlott esetében az alapvető biztonsági szabályok többszörös és szándékos megsértését látta a bíróság fennforogni, ezért a Btk.56.§.(1) bekezdés a./ pontja és 57.§.(1) bekezdése alapján végleges hatállyal eltiltotta a felelős műszaki vezetői tevékenységtől, mivel meglátása szerint annak ellátására az I.r.vádlott alkalmatlan A Be.338.§.(1)-(3) bekezdése alapján kötelezte a vádlottakat részben egyetemlegesen, illetve külön-külön a bünügyi költség megfizetésére. II.r. vádlott vonatkozásában alkalmazott jogszabályok: Btk.171.§.(1) bekezdés, Btk.51. és 52.§., Be.338.§.(1)-(3) bekezdés, Be.259.§.(1)-(2) bekezdés. …………………………., 2006. november 8. Záradék: Az ítélet II.r. vádlott vonatkozásában2006. november 8. napján jogerős és végrehajtható. ……………………………, 2006. november 8.

166

…………………………………… - bíró -

..………………………………….. - bíró -

7. A Btk. Különös Részében nevesített bűncselekmények ( kivonat)

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények Emberölés „166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból vagy c) más aljas indokból, illetőleg célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen, f) több emberen, g) sok ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen, j) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet. A cselekmény passzív alanya, vagyis a sértettje az élő ember, míg alanya, az elkövető bárki lehet. Az elkövetési magatartás megvalósulhat mind tevéssel, cselekvéssel, mind pedig mulasztással. Az emberölés mulasztással történő elkövetése csupán meghatározott feltételek megléte esetén lehetséges. Az egyik ilyen, hogy a halálhoz vezető folyamat az elkövető magatartásától függetlenül induljon meg. Az elkövetőnek ezt a folyamatot fel kell ismernie és szándékosan elmulasztania az bekövetkezésének megakadályozását. Az emberölés eredmény bűncselekmény, ami a passzív alany, a sértett halála beálltával válik befejezetté, egyben szükségszerű, hogy az elkövetői magatartás és az eredmény között ok-okozati kapcsolat álljon fenn. 167

Az emberölés bűntette csak szándékosan - ezen belül azonban mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal - követhető el. Az emberölés alanya minden 14. életévét betöltött, beszámítási képességgel rendelkező személy lehet. A tettesség általános szabályainak megfelelően az emberölés is elkövethető közvetlen, közvetett és társtettesként is.

Erős felindulásban elkövetett emberölés „167. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Az erős felindulásban elkövetett emberölés a Btk. 166. § szerinti emberölés privilegizált esete. Egyaránt az emberi élet a védett jogtárgy és az elkövetési magatartásra nézve ugyancsak irányadóak az emberölésnél kifejtettek. Az erős felindulásban elkövetett emberölés speciális büntetőjogi megítélésének feltétele az ölési szándék kialakulásának méltányolható volta, és a cselekmény rögtönössége. Az indulat, érzelmi fellobbanás tudatszűkítő hatása az, ami a büntetőjog szempontjából jelentőséggel bír. A privilegizált eset megállapításának feltétele, hogy az erős felindulás méltányolható okból származzék. További feltétel, hogy a méltányolható ok az elkövetőn kívüli, külső körülmény legyen. Az erős felindulás megállapíthatóságának további feltétele, hogy a felindulás oka erkölcsileg méltányolható legyen. Az erős felindulás megállapíthatóságának alapfeltétele, hogy az ne csupán a terhelt bensőjéből, pszichéjéből fakadjon, hanem azt valamely külső ok váltsa ki. Az erős felindulást kiváltó okok közül az egyik leggyakoribb a sértett magatartása, amely az elkövető felháborodását, haragját idézi elő, vagy benne félelmet okoz. Önmagában azonban nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását, pl. az elkeseredettség, a bánat, a szomorúság, a magárahagyatottság érzete, a sértődöttség, a puszta személyi ellenszenv vagy kizárólagosan az idegfeszült állapot, és ugyancsak nincs alap ennek megállapítására, ha az elkövető a sértett fellépésére maga szolgáltatott okot. Ha az elkövető méltányolható okból keletkezett erős felindulásban életveszélyt okozó testi sértést valósít meg, életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye. Az erkölcsileg menthető okból származó indulat hatása alatti elkövetést pedig a büntetés kiszabása során kell értékelni.

Testi sértés 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

168

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) Aki a (2)–(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető. A bűncselekmény jogi tárgya az ember testi épsége és egészsége. Passzív alanya, tehát a cselekmény sértettje bárki lehet. Az önokozta testi sértés nem bűncselekmény. Az elkövető magatartása a testi épség vagy egészség megsértésére terjed ki, amely a test bántalmazásában vagy az egészség sértésében nyilvánul meg. A testbántalmazás létrejöhet közvetlen és közvetett módon is. Házőrző kutyának vagy más állatnak a sértettre uszítása, valamely készülék – csapda – felhasználása. Az egészségsértés fogalmi keretében nyer elbírálást a betegséggel való megfertőzés is; ide tartozik a nemi betegségekkel való megfertőzés is. Pszichikai behatások is alkalmasak egészségsértésre. Így például ijesztés, undorkeltés, stb. A bűncselekmény eredmény bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy a testi épség megsértése (sérülés, egészségsértés, betegség) okozati összefüggésben áll az elkövető magatartásával. A testi sértés minősítése szempontjából a valóságos gyógytartam az irányadó akkor is, ha a gyógytartam nem közvetlenül a sérülés miatt, de a sérüléssel okozati összefüggésben álló fertőzés folytán húzódott el. Az esetek többségében a tényleges gyógytartam azonos az anatómiai gyógyulás idejével. A rehabilitációs orvosi gyógykezelés ideje a tényleges gyógytartam idejébe nem számítható be. Elkövető bárki lehet, aki megfelel az alannyá válás feltételeinek. Szándékosan és gondatlanul is elkövethető cselekmény, de a szándéknak a bántalmazáson felül a testi sértés okozására is ki kell terjednie. A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést az követi el, aki a testi épség vagy egészség megsértését eredményező magatartásának a következményeit előre látja, de könnyelműen bízik az eredmény elmaradásában, illetve aki az említett következményeket azért nem látja előre, mert azt a figyelmet vagy körültekintést, amely tőle elvárható, elmulasztja.

169

Minősített esetek - aljas indokból vagy célból - védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben: ez az állapot származhat a sértett fizikai adottságaiból, testi fogyatékosságából, – pl. vak, mozgáskorlátozott – súlyos betegségéből, vagy mások cselekményéből (pl. mások előzőleg megkötözték, leütötték, elkábították). A 12. életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. - ha maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz: maradandó fogyatékosságnak minősül például valamely végtag / testrész elvesztése, a szellemi károsodás és a maradandó eltorzulás, a sértett bizonyos képességét elveszti vagy az használhatatlanná válik. - különös kegyetlenséggel elkövetés: a bántalmazásnak kínzás formájában történő megvalósítását. A gyakorlat ezt a minősített esetet állapítja meg, ha az elkövető a már védekezésre is képtelenné tett, földön fekvő sértettet tovább bántalmazza. - életveszélyt okozó testi sértés: emberölés kísérletének az életveszélyt okozó testi sértéstől való elhatárolása: Az elkövető szándéka az életveszélyt okozó testi sértésnél a sértett halálára nem terjed ki, mert ha kiterjedne, bűncselekménye emberölés kísérlete lenne. - halált okozó testi sértés: akkor valósul meg, ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli.

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés „171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetéshez képest – öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.” A cselekmény jogi tárgya az emberi élet, testi épség, illetve egészség, míg sértettje, passzív alanya bárki lehet. 170

A jogilag értékelt elkövetési magatartás a foglalkozási szabályszegés. A foglalkozási szabályszegés általában tevőleges magatartással valósul meg, de nem kizárt a mulasztás útján történő megvalósítása sem. Foglalkozásnak tekinthető a szakképzettséget megkívánó tevékenység és bármely írott vagy íratlan szabályokhoz kötött tevékenység és nincs jelentősége annak, hogy az adott foglalkozást kereset céljából gyakorolják-e vagy sem. A bíróságok gyakorlat szerint az, aki valamely szakképzettséget igénylő foglalkozást folytat – függetlenül attól, hogy azt hatósági jogosítvány alapján vagy anélkül teszi –a foglalkozási szabályok hatálya alatt áll. Foglalkozási szabálynak tekintendők például az orvosi tevékenységgel kapcsolatos előírások vagy a lőfegyver tartására és kezelésére vonatkozó szabályok. A katonák, illetve a fegyveres testületek tagjai, valamint a vadászok és a sportlövészek e szempontból foglalkozási szabályok hatálya alatt állnak. A bűncselekmény befejezettségéhez a törvényi tényállásban írt eredmény szükséges: aki mást vagy másokat foglalkozása szabályainak megszegésével közvetlen veszélynek tesz ki, vagy ezzel másnak testi sértést okoz. Elkövetője tettesi minőségben csak olyan személy lehet, aki foglalkozási szabályok hatálya alatt tevékenykedik.

Segítségnyújtás elmulasztása „172. § (1) Aki nem nyújt tőle várható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.” A védett jogi tárgy az emberi élet és a testi épség, míg passzív alany a sérült vagy olyan személy, akinek az élete vagy a testi épsége közvetlen veszélyben van. A jogilag értékelt elkövetési magatartás az el-

Vízben fuldokló személy kimentése esetén az elvárhatóság kizárólag

követőtől elvárható segítségnyújtás elmulasztása. Annak megállapítása, hogy adott helyzetben az elkövetőtől elvárható volt-e a segítségnyújtás,

olyan személyekkel szemben áll fenn, akik úszni tudnak és a vízből mentéshez szakértelemmel rendelkeznek.

szükségessé teszi az ügy összes körülményeinek gondos mérlegelése mellett az elkövető képességeinek, szakismereteinek, a segítségnyújtás alkalmasságának mérlegelését is.

Nem követelhető meg, hogy az elkövető a saját vagy más személy élete, testi épsége vagy egészsége kockáztatásával nyújtson segítséget.

171

Mulasztással a bűncselekmény befejezetté válik, kísérlete fogalmilag kizárt. Elkövetője tettesként bárki lehet, kivéve azt a személyt, aki maga is segítségre szorul. A bűncselekményt elköveti a gépkocsi utasa is, aki észlelve, hogy a balesetet előidéző gépkocsivezető nem áll meg passzív marad. A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén valósul meg. A szándék tartalmi ismérvei közé tartozik annak tudata, hogy valaki segítségre szorul. Elhatárolása a cserbenhagyás bűncselekménytől azáltal történik, hogy az utóbbi cselekmény elsődleges jellegű, kizárólag akkor kerülhet alkalmazásra, ha a balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, vagy onnan anélkül távozik, hogy meggyőződne arról, van-e sérült. Amennyiben tehát a közlekedési baleset helyszínén személyi sérülés, ill. közvetlen veszélyhelyzet ténye megállapítható, úgy a mulasztást elkövető személy segítségnyújtás elmulasztásáért és nem cserbenhagyásért vonható felelősségre. Ha a közlekedési baleset helyszínén nincs ilyen védendő passzív alany, akkor a cserbenhagyás bűncselekménye állapítható meg. Vagyis, ha a baleset következtében a sértett sérülést egyáltalán nem szenvedett és nem is került olyan közvetlen veszélyhelyzetbe, hogy segítségre szorulna, akkor a segítségnyújtás elmulasztásának nincs törvényi alapja.

Közúti baleset okozása „187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.” A bűncselekmény jogi tárgya a közúti közlekedés biztonsága és közvetlenül az ember életének, testi épségének védelme. A balesetben megsérült passzív alany, a sérült személy bárki lehet. A cselekmény azzal valósul meg, hogy az elkövető a közúti közlekedés szabályait megszegi. A leggyakoribb közlekedési szabályszegések a sebesség helytelen megválasztása, a kötelező elsőbbségadás elmulasztása, az irányváltoztatás, az előzés és a kanyarodás szabályainak a megszegése. Fontos eleme a bűncselekménynek a közlekedési szabályszegés és az eredmény bekövetkezése között az okozati összefüggés. A bűncselekmény eredménye alapesetben a súlyos testi sértés okozása. A súlyos testi sértésnél kisebb súlyú következményt előidéző közúti közlekedési szabály megszegése nem bűncselekmény, hanem a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés. Elkövető tettesi minőségben a közúti közlekedés szabályainak a hatálya alatt álló személy lehet.

172

Járművezetés ittas vagy bódult állapotban „188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A nem gépi meghajtású (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton a nem gépi meghajtású jármű szeszes italtól befolyásolt, ill. bódult állapotban történő

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűn-

vezetése vagy hajtása nem bűncselekménynek, hanem csupán szabálysértés-

cselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

nek minősül, amennyiben súlyos testi sérülés vagy halál nem következik be.

(3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt

nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.” A védett jogi tárgy valamennyi közlekedési ágazat tekintetében a közlekedés, a forgalom biztonságához fűződő társadalmi érdek és közvetlenül az ember élete, testi épsége és egészsége. A bűncselekmény szükséges eleme az eszköze, mely a tényállásban szereplő vasúti, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, valamint a közúti gépi meghajtású jármű. A tettes büntetendő elkövetési magatartása a szeszesitaltól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő járművezetés. A szeszes italtól való befolyásoltság: 0,3 ezrelékig a véralkohol szint nem mutatható ki; 0,5-0,8 ezrelék között az ittas vezetés még csak szabálysértés, kivéve, ha az illető klinikai tüneteket produkál; 0,8 ezrelék felett a vezetés mindig bűncselekmény. A bűncselekmény befejezetté válik az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés elkövetési magatartása két mozzanatának együttes fennállása esetében. Az alkoholtól vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotú személynek a jármű mozgásba hozatalával, a tényleges megindulással befejezetti stádiumba jut a bűncselekmény. A szeszes italtól vagy hátrányos szertől befolyásolt állapotú személynek a jármű motorjának tényleges beindítása, vagy az erre irányuló sikertelen próbálkozása a bűncselekmény kísérletét alapozza meg. Elkövető tettesi minőségben a szeszes italtól vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotú személy, aki a gépi meghajtású jármű vezetője. 173

Az elkövető csak akkor vonható felelősségre a minősített esetek elkövetéséért, ha a járművezető szeszes italtól vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapota okozati összefüggésben áll az előbbiekben felsorolt eredményt jelentő minősítő körülmények valamelyikével, és erre az eredményre vonatkozóan gondatlanság terheli.

Cserbenhagyás „190. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bűncselekmény jogi tárgya a közlekedés biztonságához, a közlekedésben a segítségnyújtás lehetőségének biztosításához fűződő társadalmi érdek, illetve másodlagosan az ember életének, testi épségének büntetőjogi védelme. A járművezetőnek a baleset helyszínén történő megállása elmulasztásával valósul meg a jogellenes cselekmény, tehát magával a megállási kötelezettség nem teljesítésével. A jogszabály második fordulat alapján felel a járművezető, aki ugyan megállási kötelezettségének eleget tesz, de ezután eltávozik a baleset helyszínéről anélkül, hogy meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A bűncselekmény az elvárt megállási és meggyőződési kötelezettség elmulasztásával egymagában, eredményre tekintet nélkül befejezett. Ez a bűncselekmény tehát nemcsak akkor valósul meg, ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a baleset helyszínén nem áll meg, hanem akkor is, ha úgy távozik a helyszínről, hogy nem győződik meg arról, hogy valaki segítségnyújtásra szorul-e. Elkövető tettesi minőségben csak a balesettel érintett jármű vezetője lehet, aki szándékosan követi el cselekményét.

Erőszakos közösülés „197. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.”

174

A védett jogi tárgy a nemi szabadság, a gyermek sérelmére történő elkövetés esetében pedig még az ifjúság egészséges nemi fejlődése is. A cselekmény sértettje bárki lehet, akár közösülésre egyéb okból képtelen, vagy idős személy is. A bűncselekmény első fordulat szerinti elkövetési magatartása a közösülésre kényszerítés, amelynek következtében a sértett képtelenné válik valódi akaratának megfelelő magatartás tanúsítására. Az erőszak és az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés a kényszerítés tényállás szerinti két elkövetési módja. Az erőszakos közösülés megvalósításához szükséges erőszak a passzív alany komoly ellenállásának leküzdésére irányul, amely alkalmas a sértett ellenállásának a megtörésére, megbénítására, a közösülésre kényszerítésre. Az erőszak megállapításának feltétele, hogy a passzív alany ellenállása komoly legyen. A kényszerítés másik elkövetési módja a fenyegetés. Fenyegetésen nemcsak az ellenállásra képtelenséget eredményező, hanem az olyan ráhatást is érteni kell, amely a sértettben komoly félelem kiváltására alkalmas. A bűncselekmény első fordulatának – a kényszerítés mellett – a másik elkövetési magatartása a közösülés. Befejezett szakba jut az első fordulat, amennyiben az elkövető mindkét elkövetési magatartást megvalósítja, azaz kényszerítést alkalmaz a közösülés szándékával, és a büntetőjogi értelemben vett közösülést is végrehajtja. A második fordulat befejezett, ha az elkövető a sértett személlyel – a védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotát felhasználva – közösül. Elkövető tettesként bárki lehet, azonban leggyakrabban ezt a bűncselekményt férfi követi el a nő sérelmére. A férfi közösülésre képtelensége kizárja az önálló és közvetlen tettesi minőség megállapítását. Társtettes lehet az, aki a közösülést végrehajtó személlyel egyetértésben (de közösülés nélkül) a közösülés érdekében kényszerítést alkalmaz a sértettel. Csak szándékosan követhető el a bűncselekmény. Az elkövető szándékának ki kell terjednie a kényszerítéssel történő közösülésre, ill. a passzív alany tényállás szerinti állapotának felhasználásával való közösülésre. Az erőszakos közösülés alapesete csak magánindítványra üldözhető és büntethető.

Embercsempészés „ 218. § (1) Aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el.

175

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) üzletszerűen követik el. (4) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az embercsempészés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.” E bűncselekménynek elkövetési tárgya nincs. Az elkövetési magatartások azért minősülnek bűncselekménynek, mert sértik, vagy veszélyeztetik az állami szuverenitás teljes körű érvényesítését, és nem azért, mert az elkövető a határt, mint képzeletbeli vonalat megsérti. A Btk. 218. § (1) bekezdése kétféle elkövetési magatartást rögzít, függetlenül attól, hogy az államhatár átlépése milyen irányban történik, illetve függetlenül attól, hogy mely állam határának átlépéséről van szó. Az egyik elkövetési magatartás az államhatár engedély nélküli átlépéséhez történő segítségnyújtás. Az országhatár jogszabályoknak megfelelő átlépéséhez, az illetékes hatóság írásbeli engedélyében kifejezésre jutó állami akarat, és a határrendészeti szervek jogszabályokban rögzített hivatalos aktusa szükséges. A másik elkövetési magatartás az államhatár meg nem engedett módon történő átlépéséhez való segítségnyújtás. A határ ilyen átlépéséről akkor beszélhetünk, ha az elkövetőnek, vagy egyáltalán nincs okmánya, vagy az általa felmutatott okmány hamis, hamisított, illetve más névre szól. Segítségnyújtás lehet fizikai, vagy pszichikai tevékenység. A Btk. 218. § (2) bekezdése akkor valósul meg, ha az embercsempészést vagyoni haszonszerzés végett, vagy az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. A vagyoni haszonszerzés, mint célzat akkor állapítható meg, ha az elkövető anyagi ellenszolgáltatás fejében nyújt segítséget az államhatár átlépőjének. A bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el, önálló tettesként bárki lehet. A bűncselekmény akkor befejezett, ha az elkövető az embercsempészet során valamely ország államhatárát akár kifelé, akár befelé átlépi. Amennyiben a határátlépés elmarad, úgy a cselekmény kísérletnek tekintendő.

Bántalmazás hivatalos eljárásban „226. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatalos eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bűncselekmény jogi tárgya kettős, mert az államapparátus szabályszerű működését a hivatalos személyekbe vetett bizalmon kívül a bántalmazott passzív alany, a sértett emberi méltósága, esetleg testi épsége is sérelmet szenved.

176

Elkövetési magatartása a tettleges bántalmazás, melynek a hivatali hatáskör túllépésével kell megtörténnie. A tettleges bántalmazás akkor tényállásszerű, ha a vétséget az elkövető hivatali eljárása során követi el. Büntetőjogilag csak azok a bántalmazások relevánsak, amelyek jogszerűtlenek. Abban az esetben, ha a hivatalos személy jogszerű eljárása során testi kényszert, vagy kényszerítő eszközöket alkalmaz, akkor a tettleges bántalmazásnak tűnő cselekményének jogellenes megállapítására nem kerülhet sor. A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. Elkövetője csak az eljárást gyakorló hivatalos személy lehet, részese azonban bárki. Társtettesként követi el a cselekményt az a nem hivatalos személy, aki tisztában van azzal, hogy a hivatalos személy eljárása jogtalan, de ennek ellenére a hivatalos személlyel szándékegységben részt vesz a sértett bántalmazásában. A bűncselekmény azáltal válik befejezetté, hogy a bántalmazás lényegét alkotó bántalmazás a sértett testét eléri.

Kényszervallatás „227. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetőleg ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A kényszervallatás bűntettének jogi tárgya az államapparátus szabályszerű működése, az állami szervek és a hivatalos személyek tevékenységébe vetett bizalom, az igazságszolgáltatás rendjének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A kényszervallatás csak abban az esetben fordulhat elő, ha a hivatalos személy az adott eljárásban jogosult valakit vallomás, vagy nyilatkozat tételére felhívni, és erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz annak érdekében, hogy más a vallomást, vagy a nyilatkozatot megtegye, illetőleg ne tegye. Az erőszak, a fenyegetés, avagy más hasonló mód alkalmazásának a célja az, hogy mást vallomás, vagy nyilatkozat megtételére, vagy meg nem tételére késztessen. A kényszervallatás elkövetési magatartása az erőszak, a fenyegetés, vagy más hasonló módszer alkalmazása. A Btk. 227. § a jogellenes módszerek alkalmazását kívánja büntetni. Következésképpen a jogilag megengedett, vagy előírt kényszer a vallomást jogosulatlanul megtagadó tanúval szemben nem bűncselekmény. A kényszervallatás bűntette a törvényben meghatározott magatartások tanúsításával befejezetté válik. Megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövetési magatartások alkalmazása következtében a sértett vallomást tegyen vagy nyilatkozzon. Az is közömbös, hogy a kicsikart vallomás, vagy nyilatkozat valós, vagy valótlan adatokat, vagy tényeket tartalmaz-e.

177

A bűncselekmény tettese csak speciális hivatalos személy lehet, olyan, akinek vallomás, vagy nyilatkozattételre történő felhívási joga, illetve kihallgatási joga van. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, a törvény a célzatot is a cselekmény tényállási elemévé teszi.

Hivatalos személy elleni erőszak „229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének jogi tárgya az államapparátus szabályszerű működése. E bűncselekmény elkövetése kívülről támadja, és zavarja meg az államapparátus szabályszerű működését. A bűncselekmény sértettje a jogszerű eljárást teljesítő hivatalos személy, akivel szemben a bűncselekményt megvalósítják. A bűncselekmény elkövetési magatartásai lehetnek a hivatalos személy jogszerű eljárása teljesítésének akadályozása, intézkedésre kényszerítése, eljárása alatt, vagy eljárása miatti bántalmazása. A hivatalos személy eljárásához minden olyan cselekménye hozzátartozik, melyet feladatai teljesítése során kifejt. A hivatalos személy akadályozásának az olyan magatartás tekinthető, amely a jogszerű eljárás megkezdését, folytatását, vagy befejezését gátolja, nehezíti, késlelteti, intenzitását csökkenti. Az akadályozás megvalósításához eredmény létrejötte nem szükséges, a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. A hivatalos személy intézkedésre kényszerítéséről akkor lehet beszélni, ha az erőszak, vagy fenyegetés alkalmas arra, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelő magatartást tanúsítva, olyan jogilag értékelhető tevékenységet fejtsen ki, amelyre hatáskörénél fogva egyébként is jogosult volna. Hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg az is, aki a hivatalos személyt eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza. Bántalmazásról ennél az elkövetési magatartásnál akkor beszélünk, ha az elkövető a sértett alany testét erőszakosan, durván érinti. A bántalmazási célú érintéssel a bűncselekmény befejezetté válik. A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének fontos tényállási eleme az elkövetés módja, vagyis a hivatalos személy elleni erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása.

178

Mind az erőszaknak, mind a fenyegetésnek személy ellen kell irányulnia. Az erőszak elkövető általi kifejtése eszköz alkalmazását is lehetővé teszi. Fontos tényállási feltétele az is, hogy a passzív alany a cselekmény elkövetésekor jogszerű eljárást teljesítse és erről az érdekelt állampolgárok tudomást szerezzenek. A bűncselekmény elkövetése szempontjából teljesen mindegy, hogy az elkövető melyik tevékenységi mozzanat alkalmával gyakorol erőszakot. A lényeg az, hogy az elkövető az erőszakot akkor alkalmazza, amikor hivatalos személy, a hivatalos kötelességéhez tartozó tevékenységi sorozatot már megkezdte, de nem fejezte be. Aki a hivatalos személyt, vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, akkor is büntetendő, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy. A bűncselekményt bárki tettesként elkövetheti. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy olyan hivatalos személlyel áll szemben, aki hivatali kötelességét jogszerűen teljesíti.

Garázdaság „271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. (3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, b) nyilvános rendezvényen, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve követik el. (4) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.” A bűncselekmény jogi tárgya a közösség nyugalma, a közösségi kapcsolatok társadalmi rendje. Közösség alatt a közösségi élet színterein (közterület, középületek és hivatalok, tömegközlekedési eszközök, nyilvános szórakozóhelyek, stb.) jelen levő személyek összességét kell érteni. Elkövetési tárgy a személy vagy dolog, amely ellen az erőszakos magatartás irányul, míg az elkövetési magatartása, a kihívóan közösségellenes, és egyben erőszakos magatartás. Kihívóan közösségellenesnek a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív és agresszív magatartásokat tekintjük, amelynek során az elkövető kifejezetten hangsúlyozva, tudatosan szembehelyezkedik az együttélési normákkal.

179

Az erőszakos magatartás aktív, támadó jellegű cselekvés. Az erőszakos magatartás iránya szerint lehet: személy ellen irányuló erőszakos magatartás; illetve dolog ellen irányuló erőszakos magatartás. Szabálysértés, ha a garázdaság egyéb tényállási elemei nem erőszakos magatartással valósulnak meg, például az utcán, tömegben petárda felrobbantása, amely senkit nem veszélyeztet. A bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy a cselekmény alkalmas legyen másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére. Befejezetté a bűncselekmény az erőszakos magatartás megkezdésével válik, ezért a bűncselekmény kísérletként nem valósulhat meg. Elkövetője tettesként bárki lehet. Csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia a közösségellenes magatartás kihívó voltát, vagyis azt, hogy a cselekmé-

Nem valósul meg a garázdaság, ha az elkövető szándéka eshetőlegesen sem terjedt ki a megbotránkozás vagy riadalom keltésére, és ennek bekövetkezésére nincs is reális lehetőség. Ilyenkor a cselekmény testi sértésként, tettleges becsületsértésként, vagy rongálásként minősülhet. Ha az elkövető kifejezetten a sértett elleni haragjában a gyér forgalmú utcán megüti a sértettet, vagy éjszakai forgalommentes időben ugyanilyen okból – pl. bosszúból – megrongálja a gépkocsiját. A cselekmény annak következtében sem minősíthető garázdaságnak, hogy később a helyszínre érkezők ténylegesen megbotránkoznak.

nye alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, és az egyenes vagy eshetőleges szándékának erre ki kell terjedni. A garázdaság elsődleges jellegű bűncselekmény, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A garázdaság elkövetési magatartása körében megvalósuló más bűncselekmény tipikusan testi sértés vagy rongálás lehet. Azt, hogy melyik a súlyosabb bűncselekmény, mindig a garázdaság alap-, vagy minősített esete és a más bűncselekménynek a Btk. Különös Részében meghatározott törvényi büntetési tétele öszszevetéséből kell megállapítani.

Közokirat-hamisítás „274. § (1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.”

180

A bűncselekmény elkövetési tárgya a közokirat, melynek fogalmát a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 195. § adja. Közokirat az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. Egy adott okirat csak abban a körben lehet tárgya a jelen bűncselekménynek, amennyiben a hamisítás, valótlanság a közhitelességgel egybeesik. Az elkövetési magatartásokat az (1) bekezdés tartalmazza. Hamis a közokirat, ha nem az a kiállítója, akit az irat feltüntet, hanem maga az elkövetői magatartás folytán jött létre. Ezt teljes hamisítványnak nevezzük. Meghamisítás a tartalmi változtatás, olyan személy eszközöl bejegyzéseket, aki arra nem jogosult. A felhasználás aktív magatartást - felmutatást, iratokhoz csatolást stb. - jelent, az okirat puszta „magánál tartása” nem elégséges, esetlegesen előkészület megállapítására nyújthat alapot. A közokirat-hamisítás bűncselekménynek a rendbelisége az okiratok számát követi.

Visszaélés kábítószerrel „282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával, b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (3) Aki a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig,

181

b) a (2) bekezdés a) pontja esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. 282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő 283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282. § (5) bek. a) pont], e) az a kábítószerfüggő személy, aki (1) jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. § (1) bek. és (5) bek. a) pont], illetőleg (2). f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben – két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő – más bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.” A bűncselekmény jogi tárgya az állampolgárok egészségének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény kábítószerre vagy kábítószerrel követhető el. Kábítószeren, a törvény indoklása szerint - általánosA kábítószer jelentős és a cseságban - a növényi eredetű vagy szintetikusan kély mennyiségének fogalmát az előállított anyagok értendők, amelyek közös tu1979. évi 5. törvényerejű rendelet lajdonsága, hogy a szervezetben kellemes érzést, 23. §-a tartalmazza. A jogszabályi félálomszerű bódult állapotot, túlérzékenységet meghatározás csak a leggyakrabés érzéki csalódást képesek kiváltani. ban előforduló kábítószerfajtákról Az elkövetési magatartások: tartalmaz felsorolást, és a bázisfor- termesztés, mában megadott tiszta hatóanyag- előállítás, tartalom alapján állapítja meg a - megszerzés, csekély, illetve jelentős mennyisé- tartás, get. A mennyiségi határok megálla- az országba behozatal, az országból kivitel és pításához minden esetben szakértő az országon átvitel. igénybevétele szükséges. Tipikusan a megszerzéshez és a saját fogyaszHa a kábítószer lefoglalása nem táshoz kapcsolódó magatartások, nem tartalmaztörtént meg, illetve az elfogyasztának haszonszerzési elemet. sa miatt nem volt lehetséges, akkor A bűncselekmény alanya bárki lehet. A kábítóa tiszta hatóanyag-tartalmat csak szerrel visszaélés csak szándékosan követhető el. becsülni lehet. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy

182

az elkövetés tárgyát képező anyag kábítószernek minősül. A minősített esetek: - üzletszerűség - bűnszövetség - kábítószerfüggő személy felhasználásával történő elkövetés - jelentős mennyiségű kábítószerre történő elkövetés A Btk. 282/A. §-ban írt elkövetési magatartások közös jellemzője a forgalmazói típusú tevékenység, amelyek szigorúbb büntetési tételeket vonnak maguk után. Ezek a magatartások: - kínálás, - átadás, - forgalomba hozatal, A büntethetőséget megszüntető ok csak abban az esetben alkalmazható, ha az elkövető okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Ezen okirat kiállítására az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes hatósága, a kábítószer-élvezők gyógykezelésére szakosodott egészségügyi intézmény szakorvosa, vagy a megelőző, felvilágosító szolgálat szakemberei jogosultak. Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. Az ügyész vádat emel, ha a gyanúsított okirattal nem igazolja, hogy a vádemelés elhalasztásától számított egy éven belül legalább hat hónapig tartó folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, illetőleg ha a nyomozás felfüggesztésének tartama alatt a gyanúsított ellen kábítószerrel visszaélés miatt újabb büntetőeljárás indult és a nyomozás felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye. Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye és az ügyész a vádemelést nem halasztotta el, a bíróság az eljárást egy ízben, egyévi időtartamra felfüggeszti, feltéve, ha a kábítószer-élvező vádlott vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. Az eljárást folytatni kell, ha a vádlott okirattal nem igazolja, hogy a felfüggesztéstől számított egy éven belül legalább hat hónapig tartó folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Ha a felfüggesztés tartama eredményesen eltelik - azaz nem kerül sor újabb vádemelésre, és a vádlott a szükséges kezelésen, ellátásban vagy szolgáltatáson való részvételt igazolja, a bíróság az eljárást megszünteti.

183

A kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalma 23. § (1) A Btk. 282-283. §-ában szereplő „előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz” és „kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik” elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma LSD esetén 0,001 gramm, heroin esetén 0,6 gramm, amfetamin metamfetamin esetén 0,5 gramm, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA és N-metil-1-PEA esetén 1 gramm, metadon esetén 1 gramm, morfin esetén 0,9 gramm, kokain esetén 2 gramm, ketamin esetén 1 gramm, kodein esetén 1 gramm, dihidrokodein esetén 0,8 gramm, petidin esetén 1 gramm mennyiséget nem haladja meg, b) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta hatóanyag-tartalom az 1 gramm menynyiséget nem haladja meg. (2) A Btk. 282-283. §-ában szereplő „termeszt, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,” és „kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik” elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt. (3) A Btk. 282-283. §-ának alkalmazása szempontjából az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja. (4) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor csekély mennyiségű, ha tiszta hatóanyag-tartalmának élettani hatása legfeljebb 0,9 gramm morfinbázis élettani hatásával megegyező. (5) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor jelentős mennyiségű, ha tiszta hatóanyag-tartalmának élettani hatása 18 grammot meghaladó morfinbázis élettani hatásával megegyező.

184

Lopás „316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik –, f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, követik el. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra, 5. nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon, követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a a) a lopást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon követik el. 185

A bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonjog, ami valamely dologban konkretizálódik. A lopás elkövetési tárgya ingó dolog, amely az elkövetőnek idegen, ugyanakkor értéket képvisel. A dolog a lopás - és általában a vagyon elleni bűncselekmények - vonatkozásában csak birtokba vehető tárgy lehet, ami megfogható, testi jellegű, és az ember számára elérhető, azaz ingó dolog, amely - gyakorlatilag pénzben kifejezhető - értékkel bír. A dolog fogalomkörébe tartozik ugyan az ingatlan is, a lopás esetében azonban nem lehet elkövetési tárgy. A lopás megállapíthatóságának feltétele, hogy az adott dolog az elkövetőre nézve idegen legyen, másnak a tulajdonában, vagy birtokában álljon. Nem minősül az elkövető számára idegennek és

A gyakorlat különbséget tesz az elhányódott, véletlenül szemétbe került, elveszett dolog - amelyek a tulajdonos szándékától függetlenül tévedésből kerültek ki birtokából -, és a kidobott, szándékosan elhagyott dolog között. Míg az előbbiek tekintetében még nem szűnt meg annak a lehetősége, hogy a tulajdonos a dolgát ismét birtokba vegye azaz a dolog az elkövetőnek idegen -, addig az eldobott dolgok esetében, az elhagyásnál maga a tulajdonos tett olyan intézkedést, amely a tárgyról való lemondást jelenti.

ekképp a lopás elkövetési tárgya sem lehet a közös tulajdonban lévő ingó dolog. A lopás elkövetési magatartása ténylegesen az elvétel. A bűncselekmény célzatosan, így csak szándékosan követhető el. A gondatlanságból való elkövetés kizárt. Az eltulajdonításnak jogtalannak kell lennie. Jogellenesség hiányában nem valósul meg bűncselekmény. Jogtalannak abban az esetben minősül a cselekmény, ha az elvételt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg. A lopás alanya elkövetőként bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát. A lopás befejezett, ha az elkövető megfosztotta a tulajdonost attól a lehetőségétől, hogy vagyontárgyai felett rendelkezzék. A lopás minősített esetei egyrészt az elkövetési értékkel vannak összefüggésben, másrészt az elkövetés módjai, körülményei kerültek értékelésre.

186

Csalás „318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, követik el. 4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon, követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon, követik el. A csalás törvényi tényállása védelmet kíván nyújtani az ellen, hogy másnak tévedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A sértett - tévedése folytán -, az elkövetői magatartás következményeként úgy rendelkezik, hogy azzal valakinek kárt okoz. A bűncselekmény jogi tárgya vagyoni jog, amely azonban nemcsak tulajdonjogból, hanem szerződéses kapcsolatból is keletkezhet. A tévedés és a károkozás közötti okozati kapcsolat elengedhetetlen. A csalás törvényi tényállási elemei a jogtalan haszonszerzés végett másnak tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával kár okozása. A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. A tévedés valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól. A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, 187

hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható. A csalás másik elkövetési magatartása a tévedésben tartás. Ebben az esetben a tévedés az elkövetőtől függetlenül keletkezett, az elkövető azonban felismerve a másik fél tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti azt. A célzatos elkövető magatartás eredményeként bekövetkező eredmény a kár. Az elkövetői magatartás mindkét fajtája szándékos, ezen túlmenően célzatos, az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. Ebből következően a csalás eshetőleges szándékkal nem követhető el. Kiemelést érdemel, hogy az elkövetőnek nem célja a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés. A csalás elkövetője bárki lehet és befejezetté válik, amikor a kár bekövetkezik. A csalás minősített esetei, csakúgy, mint más vagyon elleni bűncselekmények az értékek szerint, adott esetben a cselekménnyel okozott kár nagyságához igazodnak.

Rablás „321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) felfegyverkezve, b) jelentős értékre, c) bűnszövetségben vagy csoportosan, d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, c) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre felfegyverkezve, bűnszövetségben vagy csoportosan, d) felfegyverkezve vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során követik el. (5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) jelentős értékre fegyveresen,

188

b) fegyveresen hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során követik el. (6) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A rablás jogi tárgya kettős; egyrészt a tulajdon viszonyok védelmét szolgálja, másrészt azonban az emberi cselekvés szabadságát is védi. A rablásnál az elkövető más személyt azért foszt meg a cselekvési szabadságától, hogy a célját, az idegen dolog eltulajdonítását megvalósíthassa. Abban az esetben, ha az arány megváltozik, akkor az eszközcselekmény szolgál a minősítés alapjául. Ha az elkövető a sértettet megöli, nincs helye rablás megállapításának, ezzel szemben az emberölés minősített esete valósul meg. A rablás elkövetési tárgya idegen ingó értékkel bíró dolog lehet. A rablás három féle elkövetési magatartással valósítható meg. - erőszak, avagy élet, vagy test épség elleni közvetlen fenyegetés, - öntudatlan, vagy védekezés képtelen állapotba helyezés, - a tetten ért tolvaj által erőszak, avagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása, a lopott dolog megtartása végett. A törvény nem kívánja meg, hogy az erőszak, vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés a sértett személyre irányuljon, sértetten értve azt a személyt, akitől az elkövető a dolgot elveszi. Az azonban elengedhetetlen követelmény, hogyha egy más személyre irányul és ennek következtében szerzi meg a tettes a dolgot, a személy csak olyan lehet, aki a helyszínen jelen van. A fenyegetésnek kell értékelni az olyan súlyos hátrányként értékelendő olyan támadás, amelyet egyébként a törvény bűncselekményként büntetni is rendel, például testi sértéssel való fenyegetést; de megállapítható ez abban az esetben is, ha büntető feljelentéssel, vagy olyan tények közlésével fenyeget az elkövető, amely a megfenyegetett személy vagyoni, családi érdekeit, becsületét érintheti. További feltétel, hogy a kilátásba helyezett súlyos hátrány alkalmas legyen a megfenyegetettben komoly félelem keltésére. Az alkalmasság kérdésének eldöntése kapcsán a sértett helyzetéből kiindulva kell vizsgálódni. Összességében a fenyegetésnek olyannak kell lennie, amely objektíve alkalmas arra, hogy a sértettet szabad akaratával ellentétes cselekvésre késztesse, benne komoly félelmet keltsen. A fenyegetésnek az erőszakhoz hasonlóan ugyancsak akaratbénítónak kell lennie. A rablás további elkövetési fordulata az öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezéssel való elkövetés. Öntudatlannak nevezzük azt az állapotot, amelyben a személy valamely pszichikai ok folytán nincs abban a helyzetben, hogy önálló akarata legyen. Éppen ezért ellenállást sem tud kifejteni a támadással szemben. A rablás megállapításához elengedhetetlen feltétel, hogy ezt az öntudatlan állapotot az elkövető idézze elő aktív magatartásával. A fenti eszközcselekményeket követi maga a célcselekmény, az eltulajdonítás. Ez lényegében a lopás törvényi tényállásánál taglalt tevékenységnek felel meg.

189

A rablás sajátos elkövetési alakzata a (2) bekezdésben került megfogalmazásra. Mindazon esetekben, amikor az elkövető erőszakkal, vagy a minősített fenyegetéssel úgy menekül el a helyszínről, hogy a lopott dolgot is magával viszi, akkor minősített eseti rablás valósul meg.. Abban az esetben, ha a dolgot hátra hagyva távozik, lopás megállapításának van helye. A cselekmény csak szándékosan követhető el, ezen belül is egyenes szándékkal. A rablás ezen túlmenően kétszeresen célzatos bűncselekmény. Az eszközcselekménynek a célja vagyon elleni támadás lehetővé tétele, illetőleg megkönnyítése, míg a célcselekménynek a célja a jogtalan eltulajdonítás maga. A rablás bármelyik elkövetési formájának alanya bárki lehet. A rablás akkor befejezett, ha a dolog elvétele megtörtént. A rablás bűntette kísérleti szakban marad, amennyiben az erőszak, illetve az élet, vagy testi épség elleni fenyegetés megtörtént, akár teljes mértékben, de az eredmény, a dolog elvétele nem következett be.

Kifosztás „322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, c) védekezésre képtelen személytől vesz el, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, b) bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el.” A kifosztás a lopás és a rablás között elhelyezkedő kettős arcú cselekmény, amelynek tárgya a tulajdonjog és a cselekvési szabadság. A cselekmény elkövetési tárgya idegen, értékkel bíró ingó dolog. A cselekmény sértettje, aki a dolgot birtokolja. A kifosztás elkövetési magatartásai: - másnak lerészegítése lopási célzattal, illetve az elkövető által elkövetett más erőszakos jellegű cselekmény hatása alatti dolog elvétel. A lerészegítés lényegét tekintve olyan szükséges cselekmény a bűncselekmény során, ami a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra való rábírását, ösztönzését jelenti és amelynek eredményeként a sértett ittas állapotba kerül, s ezáltal a dolgának az eltulajdonítását nem tudja megakadályozni, holott ez józan állapotban lehetséges volna. A kifosztás ezen alakzata célzatos bűncselekmény.

190

A második fordulat szerinti elkövetési magatartás esetében a jogszabály szövegezésében leírt „hatása alatt állás” azt jelenti, hogy a sértett nem képes - akár pszichikai, akár fizikai okból - megakadályozni dolgai elvételét. Ennél az elkövetési formánál - ellentétben a lerészegítéssel - a dolog elvételét és az ezt lehetővé tevő előzetes erőszakos cselekmény között nincs cél-eszköz kapcsolat. Amennyiben ilyen kapcsolat megállapítható, akkor az elkövető cselekménye rablásnak minősül. A cselekmény alanya tettesként bárki lehet.

Zsarolás „323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) élet vagy testi épség elleni, avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.” A zsarolás a rabláshoz rendkívül hasonló vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. Egyezik a két cselekmény a vagyon jogok elleni támadásban, továbbá abban, hogy a zsaroló ezen támadás mellett a személyiségi jogokat is megsérti. A bűncselekmény tárgya kettős; egyrészt a vagyoni jog, másrészt az emberi cselekvés szabadsága. A bűncselekménynek nincs feltétlenül elkövetési tárgya. Kiemelést érdemel, hogy amennyiben a zsarolást vagyontárgyra nézve követik el, úgy az elkövetés tárgya mind ingó, mind ingatlan lehet. A bűncselekményt megvalósító magatartás két szakaszra bontható. Az első szakasz a kényszerítés megvalósítása, a második szakasz, amikor a kényszerített személy vagyoni joghatású cselekményt tanúsít, vagy pedig attól tartózkodik. A törvény a kényszerítés két módját írja le. Az egyik az erőszak, a másik a fenyegetés. A zsarolás megállapíthatóságához a rabláséhoz képest az erőszak enyhébb foka is elegendő. A fizikai ráhatásnak az akaratot nem kell, hogy megtörje az erőszak, elég ha korlátozza azt. A zsarolási fenyegetésnek tehát nem kell közvetlenül élet vagy testi épség ellen irányulnia - ez ugyanis már a minősített eset megállapítását indokolja -, elegendő, hogy komoly félelmet váltson ki. A zsarolás esetében mind az erőszak, mind a fenyegetés célzatos. A magatartás célja jogtalan haszonszerzés. Jogtalan haszon szerzési célzat hiányában nem állapítható meg a zsarolás. A zsarolás eredménye a kár keletkezése a sértett vagyonában. Ez a kár jelentkezhet az aktív vagyon csökkenésében, vagy a passzív vagyon növekedésében. A célzatnak nem kell kiterjednie a károkozásra. E vonatkozásban az elkövető eshetőleges szándékának megléte is elegendő.

191

A bűncselekmény sértettje, a passzív alanya, az a személy, akinek vagyoni jogait károsítja az elkövető. Kiemelést érdemel, hogy a vagyoni jog és az ember cselekvési szabadsága tekintetében a sértettek személye szétválhat. A zsarolás alanya tettesként bárki lehet, ide értve azt a személyt is, aki a saját dolgának átadását kényszeríti ki. Megjegyzendő, hogy amennyiben az erőszak alkalmazása megtörtént, de a kár nem következett be, csak a zsarolás kísérlete állapítható meg.

Rongálás „324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövető 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat, 4. nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás jelentős kárt okoz, b) az elkövető 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz. (7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

192

A bűncselekmény jogi tárgya a vagyoni jog, ami dologi formában testesül meg. Az elkövetési tárgy, az értékkel bíró vagyontárgy - ami lehet ingó és ingatlan egyaránt - amely az elkövetőre nézve idegen. A saját vagyontárgy megrongálása nem valósít meg rongálást. Nem minősül idegen dolognak a közös tulajdonban lévő dolog az elkövetőt megillető érték erejéig. A vagyonközösség megszüntetése után viszont a házastárs vagyontárgyai a rongálás szempontjából idegennek minősülnek. Az elkövetési magatartás kettős: a megrongálás, illetve a megsemmisítés. A megrongálás fogalma felöleli a dolog állagának olyan károsítását, amelynek következtében a vagyontárgy értéke a korábbihoz képest csökken. Elegendő, ha a vagyontárgy esztétikai sérülést szenved csupán - a gépkocsi fényezése sérül, a ruha pecsétessé válik - nem szükségeltetik a használhatóság csökkenése, vagy kizárttá válása. A rongálás eredmény bűncselekmény. Befejezetté válásához az eredmény, jelen esetben a kár bekövetkezése szükséges. A hatályos szabályozás a rongálásnak csupán a szándékos elkövetési alakzatát rendeli büntetni, míg alanya bárki lehet.

Jogtalan elsajátítás „325. § (1) Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el.” Az idegen vagyon védelmét szolgálja, hogy a törvény nem csupán azokat a cselekményeket rendeli büntetni, amelyeknél már a cselekmény elkövetésekor meg volt az eltulajdonítási szándék, vagy célzat, de azokat is, amelyeknél az elkövető jóhiszeműen jutott a dolog birtokába és az eltulajdonítási szándék csupán később alakul ki benne, amikor felismeri az arra kínálkozó kedvező alkalmat. A bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonjog, ami valamely dologban tárgyiasul. Az elkövetési tárgy az idegen, értékkel bíró ingó dolog, amelynek sajátossága, hogy - talált, - tévedésből, illetve - véletlenül került az elkövetőhöz. Talált dolognak azt nevezzük, amit a birtokosa elvesztett, azaz a jogosított akaratán kívül került ki az uralma alól, és erről a tényről ő maga nem is tud. Az elveszítés feltétele, hogy az oly módon történik, ami kizárja annak a reális lehetőségét, hogy a tulajdonos ismét birtokba vegye a dolgot.

193

Tévedésről akkor beszélünk e tényállás kapcsán, amikor a dolog tulajdonosa tesz olyan rendelkezést, amelynek eredményeként a dolog az elkövetőhöz kerül, de ez a rendelkezés a tulajdonos tudattartalmi hiányosságának eredményeként a tényleges akaratával ellenkezik. Véletlenül kerül az elkövető birtokába a dolog, ha az elkövető nem ismerte a dolog hozzákerülésének útját, és azt nem láthatta előre. A bűncselekmény mind aktív - eltulajdonítás -, mind passzív - „vissza nem adás” - magatartással elkövethető. Az eltulajdonításon olyan aktív magatartást értünk, amely bármely tulajdonosi részjogosítvány tanúsításával megvalósul. Amennyiben az elkövető a talált dolgot eltulajdonítja, akkor a cselekmény az eltulajdonítással akkor is befejeződött, ha a találástól számított nyolc nap még nem telt el. Az átadás, visszaadás elmulasztása útján megvalósuló bűncselekmény, ezért a jogalkotó meghatározta az az időt is - 8 nap -, ami az elkövető rendelkezésére áll a dolog visszaadására. A cselekmény kizárólag szándékosan követhető el. A bűncselekmény alanya tettesként csak az lehet, akihez a dolog találás, vagy tévedés útján került.

Jármű önkényes elvétele „327. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában írt bűncselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el. A bűncselekmény jogi tárgya a vagyoni viszonyok védelme. Elkövetési tárgya az idegen, gépi meghajtású jármű. A bűncselekmény elkövetési magatartása a törvényi tényállás első fordulata esetén az elvétel, a második fordulata esetén pedig a jogtalan használat. A jogtalanság azt fejezi ki, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására a jogosult nem adott az elkövetőnek felhatalmazást. A jármű önkényes elvétele szándékos és célzatos bűncselekmény. A jogtalan használat célzatára figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el. A célzat nem eltulajdonításra, hanem jogtalan használatra irányul. A használati célzat határolja el a jármű önkényes elvételét más vagyon elleni bűncselekménytől. A bűncselekmény elkövetője bárki lehet a rábízott jármű használata kivételével. A rábízott jármű vonatkozásában tettes csak az lehet, aki jogszerűen jutott a jármű birtokába. A jármű önkényes elvételének társtettese az az elkövető, aki társával akarategységben vesz részt a jármű elvételében, bár annak felnyitásában és vezetésében tevőlegesen nem működött közre.

194

A cselekmény az elvétellel, illetve a használattal befejeződik. Az elvétel megkezdésével a bűncselekmény elkövetése kísérleti szakba lép. A lopást a jármű önkényes elvételétől az elkövető célja határolja el. Ha a jármű önkényes elvételét megvalósító személy később a jármű eltulajdonítására határozza el magát, akkor lopás bűncselekménye valósul meg. A jármű önkényes elvétele mellett a magánlaksértés bűncselekménye is megállapítható, ha az elkövető olyan garázsba behatolva veszi el a járművet, amely a lakáshoz tartozó bekerített helyiségnek tekintendő. A tevékeny megbánás e bűncselekmény körében is lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, illetőleg annak mellőzését, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt még felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtéríti vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében. Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha erőszakkal, illetőleg élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követik el.

195

196

V. fejezet Kriminalisztika

197

198

1. Kriminalisztika Ha a kriminalisztika jelentését kívánjuk megfogalmazni, akkor legegyszerűbben azt mondhatjuk, hogy az nem más, mint bűnüldözés tudománya, vagy bűnügyi nyomozástan. Egy olyan tudomány, amely más tudományok, mint például a természettudomány vagy a társadalomtudomány eredményeire támaszkodva, azok eredményeit felhasználva dolgoz ki különböző módszereket, eljárásokat a bűncselekmények megelőzéséhez, azok minél gyorsabb és hatékonyabb felderítéséhez, valamint ajánl különböző eljárási módszereket a bűnügyi szakemberek részére azért, hogy a bűncselekmények elkövetőit mihamarabb kézre kerítsék. A kriminalisztika a bűncselekmények nyomozásával foglalkozó bűnügyi tudomány, amely a bűncselekmények megelőzése, felderítése és bizonyítása érdekében dolgoz ki a bizonyítási eszközök felkutatásához, összegyűjtéséhez és értékeléséhez tudományosan megalapozott módszereket, valamint tanulmányozza a bizonyítékok keletkezésének törvényszerűségeit. Sajátos tudomány, hiszen nem kötelező érvényű szabályokat ír elő a bűnügyi szakemberek számára, hanem a természettudományok és a technika fejlődésének figyelembevételével, az eredményeket felhasználva dolgoz ki ajánlásokat. Az ajánlás szó jelentéséből arra kell gondolnunk, hogy ezek nem kötelező módszerek, hanem csupán lehetséges javaslatok, amelyek közül az adott ügyhöz leginkább illő és eredményes ajánlást célszerű alkalmazni. Ezek csupán lehetőségek a bűncselekmények és az elkövetők személyének a felderítéséhez, és a bizonyítási eljárásban nyújtanak segítséget. Széles körben biztosítanak választási lehetőséget a különböző bizonyítási módszerek alkalmazása és a bizonyítékok összegyűjtésének tekintetében. A kriminalisztika ajánlásainak elsajátítása a rendőri rendvédelmi tevékenység általános alapműveltségéhez tartozik. Olyan elméleti és gyakorlati információkat ad, melyek nélkül elképzelhetetlen a hatékony bűnüldözés. A kriminalisztika általános és különös részre tagozódik.

199

Az általános részbe tartozik maga a kriminalisztikai elmélet a krimináltechnika és a bűncselekmények bizonyítására szolgáló általános ajánlásokat leíró krimináltaktika. A kriminálmetodika a különös rész eleme és az egyes bűncselekményfajták sikeres felderítésére szolgáló technikai és taktikai eszközöket, a leghatékonyabb, legcélszerűbb eljárási formákat írja le. A következőkben ismerjük meg ezeket az elemeket részletesen. A bűnügyi nyomozó egyik legfontosabb feladata, a bűncselekmény elkövetőjének minél gyorsabb felderítése illetve az elkövetés bizonyítása. A törvényes eljárás azonban megköveteli, hogy a valóságban ténylegesen megtörtént esemény mozzanatait kell felderíteni. Ezt az eljárást pedig csak objektíven, és a teljesség igényével lehet végezni. Ha továbbgondoljuk az előző mondatot, akkor a nyomozók feladata nem más, mint a múltban megtörtént események újraalkotása, rekonstruálása. A bűnügyi munka azért nehéz, mert a bűncselekmény elkövetése miatti felelősséget minden kétséget kizáró módon kell megállapítani. Ha a cselekményt megítélő bíróságnak kételye marad abban, hogy az elkövető követte-e el a bűncselekményt, a törvény erejénél fogva nem állapíthatja meg a bűnösséget. Éppen ezért szükséges a kriminalisztika, és ha kell, más tudományágak eredményeit alaposan elsajátítani, hogy ilyen kétség ne merüljön fel, melynek feltétele, hogy törvényes eljárás keretén belül történjen az összes terhelő és mentő bizonyíték összegyűjtése.

2. A nyomozással szemben támasztott követelmények A nyomozás titkosságának elve azt jelenti, hogy a beszerzett adatok titokban tartása és a nyomozás eredményessége közötti összefüggés azáltal érvényesül, hogy a hatóság nem hozza idő előtt nyilvánosságra a rendelkezésére álló bizonyítékokat, hiszen ezáltal veszélybe kerülne a nyomozás sikere, egyszerűbben fogalmazva nem fognánk el az elkövetőket. Az elkövető bűnössége kizárólag törvényes eljárás alapján állapítható meg. Ez feltételezi azt, hogy a bűnösséget alátámasztó bizonyítékok is törvényes eljárás keretén belül kerültek beszerzésre. A bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások lehetséges formáit a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. írja le, valamint és a végrehajtásukhoz alacsonyabb szintű jogi normák adnak útmutatást. A nem törvényes úton beszerzett bizonyítékokat az eljárásban nem lehet felhasználni. A törvényes eljárás garanciáját a nyomozások feletti folyamatos ügyészi felügyelet biztosítja. A nyomozás törvényességéből fakadóan a cél sosem szentesítheti az eszközt. Csak azért, hogy az elkövető bűnössége bizonyítható legyen, a jogszabály szövegét megkerülni vagy azzal ellentétesen bizonyítékot beszerezni nem lehet.

200

Komoly társadalmi elvárás fűződik a nyomozások gyorsasága iránt. Azon túl, hogy a gyors felderítés és az ítélet visszatartó hatást vált ki, az elhúzódó nyomozások magukban rejtik a bizonyítékok felkutatásának nehézségét és az állampolgárok rendvédelmi szervbe vetett bizalmát is megingatja. A nyomozást tárgyilagosan, objektíven kell lefolytatni, hiszen maga a bírói eljárás célja is az objektív igazság kiderítése. Az elfogult nyomozó csak a saját elképzeléseit próbálja a nyomozás során igazolni és félő, hogy az objektív igazság ellenében a saját teóriáit próbálja akár egyoldalú bizonyítékokkal is igazolni. A nyomozás teljessége megköveteli, hogy a bűncselekmény minden egyes részlete, a teljes történeti tényállás felderítésre kerüljön. Mindezek mellett jelentőséggel bír a későbbi büntetés kiszabása során a terhelt előélete, a felek egymáshoz való viszonya, vagy a cselekmény elkövetését kiváltó okok felderítése. A nyomozás során törekedni kell a közvetlenségre és a szóbeliségre. Azokat a bizonyítékokat, forrásokat kell felkutatni, - például a szemtanú, vagy az eredeti bűnjel - amelyek közvetlenül és nem áttételesen bizonyítják az elkövető felelősségét. A szóbeliség ugyanakkor sajátossága az eljárásnak, hiszen minden adat, információ szóban jut el a hatósághoz, szóbeli előadás után kerül jegyzőkönyvezésre. Ritkán engedi meg az eljárási szabály az írásos nyilatkozat lehetőségét.

3. Bizonyítás A bizonyítás célja a törvényes és igazságos felelősségre vonás biztosítása, tehát az, hogy a bíróságok a valódi és jogszerűen beszerzett bizonyítékokra alapozva hozzák meg döntésüket. A büntetőjogi tanulmányokban megismert történeti tényállás feltárásának folyamatában a hatóságok az eljárás kezdetén rendszerint kevés adattal rendelkeznek. A nyomozás során a munkájuk arra terjed ki, hogy a büntetőjogszabályok alkalmazása szempontjából jelentős tényeket gyűjtsék össze és támasszák alá objektív módon. Ezért a nyomozó egyetlen körülményt sem hagyhat figyelmen kívül és köteles azokat a nyomozás szempontjaira figyelemmel folyamatosan megvizsgálni, értékelni. Ennek során számos kérdést kell tisztázni. Mindenekelőtt azt, hogy történt -e bűncselekmény, tehát az adott helyszínen talált nyomok vagy a feljelentésben szereplő tényekből megállapítható-e, hogy a valóságban mi történt. Erre röviden a „mi történt?” kérdés megválaszolásával felelhetünk. Fontos azt is tudni, hogy mikorra tehető az elkövetés ideje, tehát mikor történt a bűncselekmény. Sok esetben az elkövetők úgynevezett alibit igazolnak maguknak, de tudjuk, hogy az elévülés vagy a fiatalkorúság ténye is jelentőséggel bír a büntetőeljárásban. A „mikor?” kérdés megválaszolásának ezért van jelentősége.

201

Hasonló jelentőséggel bír az elkövetés helye is, hiszen ez meghatározza az adott ügyben eljáró hatóságok illetékességét vagy hatáskörét. Kriminalisztikai jelentősége pedig abban rejlik, hogy következtetést lehet levonni a sértett vagy az elköve-

A nyomozás tervezése, szervezése A nyomozás tervezése a rendelkezésre álló bizonyítékok és értesülések értékelése útján felállított nyomozási verziók ellenőrzéséből és ennek kapcsán a bizonyítékok beszerzésére teendő intézkedések meghatározásából, valamint vég-

tő mozgásáról esetleg a menekülési útvonalakról. Ezt a „hol?”kérdéssel tudjuk tisztázni.

rehajtásuk idejének és módjának megszabásából áll. A nyomozás tervezése egy előzetes elgondolás, egy ésszerű program összeállítása. Tartalmazza

A kriminalisztika jelentőséget tulajdonít az elkövetés módjának is, amire a „hogyan?” kérdés megvá-

a meghatározott célokat, azokat a feladatokat, amelyeket előreláthatóan végre kell hajtani, és a feladatok végrehajtásának, a rendelkezésre álló erőket és eszközöket is figyelembe vehető optimális legkedvezőbb módját.

laszolásával juthatunk. A bizonyítás során az is feladata a hatóságoknak, hogy tisztázzák például az elkövető által kifejtett erőszak kifejtésének irányát, a sérülések számát, de fontos az is, hogy az elkövető mind a cselekményt megelőzően, annak során, mind azt követően milyen magatartást, viselkedést tanúsított. Az általános törvényi tényállás nem szükséges elemei között már tettünk említést az elkövetés eszközének jelentőségéről. A „mivel?” kérdés megválaszolása azon túl,

A nyomozás szervezése útján biztosítani kell a feladatok végrehajtásához szükséges személyi, anyagi és technikai feltételeket, meghatározható az egyes nyomozási cselekmények végrehajtásának helye és ideje. A tervezés folyamán szükségszerűen számba kell venni a személyi, anyagi, technikai lehetőségeket és ezek igénybevételének szabályait, a feladatok végrehajtására rendelkezésre álló időt, helyiségeket. A tervezésnek lényegében azt kell biztosítania, hogy a tervbe vett és végrehajtott intézkedések alapján a nyomozás elérje célját. A szervezés lényege, a hatékonyság, az erőkkel és az idővel történő minél jobb gazdálkodás: a legkisebb erőbefektetéssel a legrövidebb idő alatt maximális teljesítményt elérni.

hogy egy bűncselekmény minősített esetének magállapítását is felvetheti, a bizonyítás szempontjából fontos, hogy a bűnügyi szakemberek ezeket az eszközöket felkutassák és biztosítsák a későbbi eljárás céljára. Szintén az előbb felsorolt okok miatt bír jelentőséggel, különösen az elkövető felelősségre vonása szempontjából, az elkövetés indokainak a megismerése, „miért?”- je. Nemcsak kriminalisztikai szempontból van annak jelentőse, hogy mi motiválta a tettest a cselekményében és milyen lehetséges körben kell keresni a személyét, hanem az is, hogy például nyereségvágyból követte-e el a bűncselekményt. Ennek bizonyítása súlyosabb büntetést eredményezhet.

202

Nem nehéz indokolni, hogy miért van jelentősége a „kivel történő” elkövetésnek. A büntetőjogi ismeretek során utaltunk rá, hogy, a társtettesség megállapításának feltétele, hogy a bűncselekmény rekonstruálása során kétséget kizáróan meg lehessen állapítani, hogy az elkövetők külön-külön milyen mozzanatokat vittek véghez. Kriminalisztikai szempontból is jelentőséggel bír a tény, hiszen vélhetően ismerték egymást és a későbbiekben is fel kívánják venni egymással a kapcsolatot. Talán a legjelentősebb, de egyben a legnehezebben megválaszolható kérdés az, hogy „ki?” követte el a bűncselekményt, ki a bűncselekmény alanya. Ha a bíróságot a bizonyítékok nem győzték meg minden kétséget kizáróan az elkövető felelősségéről, akkor vele szemben felmentő ítéletet kell hozni. Ennek elkerülése érdekében nagyon alapos munkát kell végezni a nyomozóhatóságoknak, hogy csak olyan személy kerülhessen bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság elé, aki a konkrét bűncselekményt ténylegesen elkövette. Az előzőekben felsorolt kérdések megválaszolása a valóságban sosem egymástól elkülönülten történik. A nyomozás során az adatok, információk összegyűjtésével folyamatosan alakul ki a történeti tényállás és kerülnek megválaszolásra a kriminalisztika alapkérdései. Amennyiben minden kérdésre maradéktalanul sikerült a nyomozás során megnyugtató, kétséget kizáró választ adni, elmondható hogy a történeti tényállás fel lett derítve és a bíróság feladata azok értékelése után a megfelelő szankció kiszabása.

203

4. Kriminalisztikai azonosítás A múltbéli események rekonstruálásának jelentőségét az előző részben már megismertük, ahol megállapítottuk, hogy ez a megismerési folyamat alapvető jellemzője objektivitás és törvényesség. Ezek érdekében történik nyomozások során gyakran alkalmazott eljárás, mely a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható személyek, tárgyak, eszközök azonosítása. Az azonosítás lényegét az adja, hogy ha valamely személy, tárgy vagy eszköz egymással kölcsönhatásba lép, akkor egymáson többé- kevésbé észlelhető elváltozást, valamilyen nyomot hagynak. Minél inkább több sajátosság tükröződik vissza rajtuk, annál inkább nagyobb a valószínűsége annak, hogy az azt létrehozót, az okozót azonosítani lehetséges. A kriminalisztikai azonosítás azonban nemcsak ezeknek a kölcsönhatásoknak az eredményeit, hanem az azt létrehozó személyek, tárgyak különbözőségét is felhasználja. Tegyük fel, hogy egy bűncselekmény helyszínén a nyomozó egy 42-es nagyságú sportcipő nyomát észleli. Feladata az, hogy a forgalomban lévő, szinte megszámlálhatatlan sportcipőből felkutassa és kiválassza azt, amely az adott nyomot létrehozta. Amennyiben megtalálta, már csak a bűncselekmény időpontjában a cipőt viselő személyt kell csupán felkutatnia. Ezt hívják a kriminalisztikában „Hamupipőke” eljárásnak. Az azonosítók vagy más néven nyomok, anyagmaradványok azok a tárgyak, amelyek szakértői vizsgálat során visszatükrözik az őket létrehozó anyagok, tárgyak felületbeli, alakbeli tulajdonságait. A későbbi összehasonlító vizsgálat céljából törvényszerű, hogy meg kell találni azokat a tárgyakat, eszközöket akár személyeket, akik az előbbi elváltozást okozták. Ezek alapján: az azonosítandók azok a személyek, tárgyak, amelyek azonosságát el kell dönteni a vizsgálatot végző szakértőnek, tehát a rendelkezésére álló azonosító tárgyak (nyomok) közül ki kell választani azt, amelyről kimondhatja, hogy mint nyomot vagy elváltozást, az azonosítandó hozta létre. Amennyiben a szakértő rendelkezésére áll - az előbbi példával élve - a bűncselekmény helyszínén talált lábnyom, úgy a nyomozók által átadott 4-5 darab sportcipőből ki kell választania, hogy melyik cipő az, amelynek a talpmintázata ugyanolyan, mint a nyomon található mintázat. Ezt a folyamatot összehasonlító vizsgálatnak nevezzük. A vizsgálat eredménye többféle lehet. A szakértő kizárhatja az előbbi példában szereplő összes sportcipőt, aminek a következménye az, hogy nem sikerült megtalálni az azonosítandó tárgyat. 204

A szakértő nyilatkozhatja azt is, hogy nagy valószínűséggel az egyik rendelkezésére bocsátott lábbeli hozta létre a bűncselekmény helyszínén lévő nyomot, azonban ez még kevés a minden kétséget kizáró bizonyításához, legfeljebb csak iránymutatást adhat a nyomozóknak. Ideális esetben - például egyedi sérülés, vagy kopás alapján - megállapítja a minden kétségen kívüli azonosságot, aminek a gyakorlati eredménye az, hogy a nyomozók megtudják, hogy a kérdéses sportcipőt viselő személy járt a bűncselekmény helyszínén.

5. Krimináltechnika A krimináltechnika a kriminalisztika olyan ága, amely a hétköznapokban használja fel a fizika, a kémia, biológia, matematika, és más természettudományok eredményeit. Feladata az, hogy az ilyen tudományos ismeretek segítségével kidolgozzon olyan eljárásokat, módszereket, amelyek hatékonyan segítik - különösen a bűncselekmények elkövetésének helyszínein - a nyomok felkutatását, rögzítését. Ezen felül lehetőséget biztosít a személyazonosításra az emberi külső alapján, képes az anyagmaradványok kriminalisztikai vizsgálatára, különböző nyomok sajátosságainak megismerésére. Ajánlást nyújt irat és írásvizsgálatra és nem utolsó sorban az egyik leggyakoribb szakterületre, a kriminalisztikai fényképezésre. 5.1. Kriminalisztikai fényképezés Napjainkra, amikor az élmények, a történések mozgókép formában történő rögzítése igazán olcsón hozzáférhető technikai eszközökkel, a fényképezés már egy elavult technikának számíthat. Ahogyan a művészi fotózás egy különleges területe az állóképrögzítésének, úgy a kriminalisztika fotózás is rá jellemző sajátos szabályai mentén tudja hatékonyan alkalmazni a fotózásban rejlő lehetőségeket. A technika fejlődésével egyre inkább korszerűsödő eljárásokat dolgoznak ki a szakemberek, hogy minél élethűbb képet visszaadni képes fényképezőgépeket állítsanak elő. Ezek a gépek a néhány évtizeddel ezelőtt alkalmazott fényképezőgépekhez képest gyorsabbak, precízebbek és kompakt gyártásuknak köszönhetően beépített módon tartalmaznak olyan eszközöket, vagy lehetőségeket, mint például a késleltető vagy a villanófény.

205

Természetesen a kriminalisztikának is követni kell a technikai fejlődést és a celluloid filmre történő tükörreflexes, mechanikus gépekkel történő képalkotási eljárás lassan-lassan a múltba vész. Mára a bűnügyi technikusok digitális fényképezőgéppel, lehetőségeikhez képest a legjobb minőségű készülékekkel végzik a tevékenységüket. A kriminalisztikai fényképezéssel szemben támasztott követelmények a hétköznapi, akár családi, akár művészi céllal végzett képrögzítéshez képest jelentősen eltérnek. A fénykép gyors képalkotási technika és különös jelentőségét az adja, hogy utólag is lehetőséget nyújt a képek megjelenítésével az ott látottak elemzésére, értékelésére. Ellentétben azonban a más fényképezési eljárásokkal szemben, a kriminalisztikai fényképezéssel szemben támasztott követelmények a hitelesség és a felhasználhatóság. Akár a helyszínen, akár a szakértői munka során készített fényképek olyan bizonyítékok, amelyeket a bíróság a bűnösség megállapítása során értékel. A hagyományos, vagy digitális eljárással, majd a számítástechnikai úton elkészített képekbe történő utólagos beavatkozás, vagy azokon bárminemű, a kép objektivitását megváltoztató beavatkozás tilos. Mind erre tekintettel a képeket úgy kell elkészíteni, hogy azok fontos, megismételhetetlen tényeket rögzítenek, így követelmény velük szemben, hogy a lényeges dolgokat ábrázolják, a megjelenített tárgyak ne torzuljanak, méreteik, sajátosságaik jól láthatóak legyenek. A hitelességet alátámasztandó, a fényképeket úgynevezett fényképmellékletben kell elhelyezni, avagy ki kell nyomtatni és le kell írni, hogy mikor, hol készültek és ki volt a képek készítője. Meg kell jeleníteni a megvilágítás módját, amennyiben indokolt, a használt fényképezőgép típusát is. Szintén a hitelességet támasztja alá az ügyszám leírása és a felvételek sorszámozása, valamint a képpel ábrázolni kívántak szöveges megjelenítése. A bűnügyi technikusok a bűncselekmények helyszínén különböző felvételtípusokat alkalmaznak. A környezeti felvétel például bemutatja a bűncselekmény helyszínének környezetét is, míg a középponti felvétel a helyszín olyan részletét ábrázolja, ahol valamilyen lényeges nyomot fedeztek fel. A részletfelvétel pontos, mé-

206

retarányos képet ad a vizsgált és fényképpel rögzített nyomról, vagy elváltozásról. Napjainkban használt fényképezőgépek szinte mindegyike digitális formában tárolja el az elkészített fényképeket, azok az elkészítés után ellenőrizhetők és amennyiben a színes kép nem vagy nem úgy ábrázolja a rögzítendő objektumot, ahogyan azt a készítő igényelte, a következő pillanatban még megismételhető. Súlyos, különösen élet elleni bűncselekmények esetén a kriminalisztika nemcsak az álló, hanem a mozgókép útján történő rögzítést is alkalmazza, amellyel kiküszöbölhető, hogy a fénykép készítőjének egyéni megítéléséből eredően a helyszínről nem kellő alapossággal készít fényképfelvétel. Digitális videotechnikával így gyorsabban és precízebben lehet a bűncselekmény helyszínét maradandóan rögzíteni és ha kell, tökéletes állóképet is lehet számítástechnika útján belőlük kinyerni. Meg kell említeni, hogy nemcsak a bűncselekmények helyszínén és nemcsak a bűnügyi szakemberek alkalmazzák ezeket az eljárásokat, hanem a közlekedésrendészeti szolgálati ág közlekedési bűncselekmények vagy sebességmérés során veszi igénybe a képalkotási eljárásokat. Köztudott az is, hogy a szándékos bűncselekmény elkövetőinek arcképét, valamint egyedi azonosítást lehetővé tevő testi jegyeket is nyilvántartásukba vétel érdekében fényképezni kell. 5.2. Daktiloszkópia A daktiloszkópia a krimináltechnikának az az ága, amelyik az ujjak és a tenyér bőrfelszínén található bőrfodorszál rajzolatok nyomainak és lenyomatainak kriminalisztikai vizsgálatával foglalkozik. Az ember kezének tenyér részén, valamint a lábfej talpi területén a bőr felépítése kis mértékben eltér a többi bőrfelülettől. A felhámot az irhával összekötő papillák sorokba rendeződnek és ezeknek a soroknak megfelelően a bőr felületén sajátos rajzolatot mutató kiemelkedések, redők találhatók. Ezek a bőrfodorszálak, papilláris vonalak. Az emberi verejtékezésnek élettani szerepén túl kriminalisztikai jelentősége is van, ugyanis az ujjnyomok keletkezése a legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy a nyomhordozó felülettel érintkező bőr felületének mintázatát a lerakódó izzadmány képezi le. A nyom láthatóvá tétele során az egyes módszerek ennek az izzadmánynak a kimutatásán alapulnak.

207

Két azonos mintázatú ujjlenyomat együttes előfordulása a számítások szerint elviekben akkor következhetne be, ha a Földön egy időben legalább 64 milliárd ember élne, így jelenleg az ujjnyomok egyedisége tény. A bőrfodorszál-rajzolat kialakulása genetikailag meghatározott. Még az egypetéjű ikrek ujjlenyomatai sem egyeznek meg egymással. A bőrfodorszál rajzolatok már a magzati élet kezdeti szakaszában kialakulnak. Sem a bőrfodorszál-rajzolat mintázatában, sem a finomabb részletekben nincs változás az egyén élete során. A bőrfelszín maradandó változása csak az intenzívebb, a mélyebb rétegeket is elérő hatások, pl. szúrás, vágás, súlyos égés, illetve néhány betegség következtében jön létre, ilyenkor a gyógyulás után hegszövet marad vissza, a gyógyult seb környékén a fodorszál-mintázat maradandóan torzul. A későbbiekben azonban ez a deformitás igen jó alapot nyújt a sebesülés után hátrahagyott ujjnyomok azonosításához. Az ujjlenyomatok készítésekor a vékonyan befestékezett ujjakat papírlaphoz kell nyomni, az ujjnyom keletkezéséhez pedig az is elég, ha az ujjak valamilyen tárggyal érintkeznek. A mindennapi életben egyre gyakrabban találkozhatunk az ujjlenyomatok optikai leolvasásával, digitális rögzítésével és azonosításával, pl. a beléptető rendszerek esetében. A daktiloszkópia módszerével végzett személyazonosítás alapját az adja, hogy az összes létező ábravariáció kilenc alaptípus részleteiben eltérő változatának fogható fel Az azonosítás alapjául az ún. sajátossági pontok szolgálnak, pl. a fodorszálak által alkotott szigetek, szemek, villák, elágazások, metszés- és végpontjai, amelyek nélkül az azonosság kimondása lehetetlen lenne. Egy-egy ujjlenyomatban, átlagban száz körüli számú sajátossági pont szokott előfordulni. A daktiloszkópia digitalizálási folyamatának eredményeként jöttek létre az ún. AFIS –rendszerek (Integrated Automated Fingerprint Identification System), amelyeket azért tekintjük daktiloszkópiai nyilvántartási rendszereknek, mivel az osztályozás nem a tíz ujj együttes képéből felállított képlet. A rendszer alkalmazásával a szakértő megállapíthatja, hogy a helyszínen rögzített ujjnyom (töredék) vagy tenyérnyom részlet származhatott-e valamelyik, a nyilvántartásba már korábban bekerült személytől. Az összehasonlítás eredményeként a számítógép felsorolja azokat a nyomatokat, illetve nyomokat, amelyek esetében nagyfokú hasonlóságot

208

mutatott ki. Ezt követően a szakértő vagy nagyítós vizsgálódás alapján, vagy a kivetített, nagyított képek tanulmányozása révén végzi el az azonosítást. Egyénre kizárólagosan jellemző nyomot azonban nem csak ujj, hanem a tenyér, a homlok, fül, ajak lenyomat is hagy. Ezek személyre jellemző tulajdonságait összehasonlító vizsgálat során szakértő állapítja meg. 5.3. A kriminalisztikai ballisztika A ballisztika a kilőtt, hajított tárgyak mozgását vizsgáló tudományág. A kriminálballisztika a lövés folyamatával, a lövedékek mozgásával foglalkozó tudományág. A lövés bekövetkezésének pillanatától a fegyverben lejátszódó folyamatokkal a bel-, a lövedék csőtorkolaton való kilépésétől a céltárgyba való becsapódásig. A kriminalisztikai ballisztika a lőfegyverek, azok nyomai és a lőfegyverek használata során keletkezett elváltozások bűnügyi szempontból történő vizsgálatával foglalkozik. Alapvető jelentősége kriminalisztikai szempontból a lövés tényének, helyének megállapításánál, a lövés helyének megállapításánál és a lövési távolság meghatározásánál lehet. Ezen túl értékes információk nyerhetők a lőfegyveren, a lövedéken és a lőszerhüvelyen keletkezett elváltozásokról.

5.4. Az írások és az íráshordozók kriminalisztikai vizsgálata Az írások kriminalisztikai vizsgálatának célja, hogy a vizsgált bűncselekmény felderítése érdekében információkat nyerjünk, illetve következtetéseket lehessen levonni abból, hogy az írás milyen körülmények között, milyen eszközökkel készült. Információt lehet beszerezni az írás tartalmára, a szerző, készítő személy egyedi tulajdonságaira, kilétére vonatkozóan. Megállapíthatók azok a körülmények, amelyek között az inkriminált írás létrejött, de az íráshordozó anyagának és a jeleknek a fizikai jellemzői, kémiai összetétele is. Bizonyos esetekben az írásból a készítő személyére is lehet következtetni. A kézírásra vonatkozó elemzéseket két nagy szakterület, a grafológia és az írás szakértés végzi. A kettő viszont nem ugyanaz. Igaz, hogy mindkettő a kézírással foglalkozik, de módszereik, levont következtetéseik iránya eltérő. Míg a grafológia a jellemábrázolást, az ember személyiségjellemzését tűzi ki célul, az írásszakértőnek nem a jellem a fontos, hanem hogy az írás melyik személytől származik. A személy beazonosítása, a kézírás eredetének a feltárása a lényeg, vagyis az írás kinek a kezétől származik, vagy éppen ki az, aki nem írhatta. Ezért a mérési, vizsgálati módszerek is eltérnek a grafológiai elemzés ill. jellemábrázolás módszereitől.

209

A két szakma tehát egymástól elzártan működő ágazat. Az írásazonosítókat, írásszakértőket akkor kell segítségül kérni, ha pl. végrendelet hamisítás, csekk hamisítás, szerződéskötéskor aláírás hamisítás stb. történik. A hamisításnak pedig számtalan formája van, amit az írásazonosító felismer, és lebukásra kényszeríti az elkövetőt. Mivel az írás különböző körülmények között is megőrzi sajátosságát, magában hordozza azokat az ismertetőjegyeket, amelyek a személy íráskészségéből és írásszokásaiból erednek. Itt is szükség van azonban a grafológia alapjaira.

5.5. A bűnügyi nyomtan A nyomtan (traszológia) a vizsgált esemény felderítése és bizonyítása érdekében foglalkozik a nyomképződés folyamatával, a nyomok keletkezési körülményeinek feltárásával, a nyomok megjelenési formájából kiolvasható következtetésekkel és a nyomot létrehozó objektum azonosítása céljából végzendő szakértői vizsgálattal, melynek érdekében kidolgozza a nyomok felkutatásának és szakértői vizsgálatra történő előkészítésének feladatait. A nyomok kriminalisztikai jelentősége abban áll, hogy vizsgálatuk révén mód nyílik a nyomot létrehozó objektum (a nyomképző személy vagy tárgy) azonosítására. A fizikai környezetben lezajló minden esemény során tárgyak kerülnek egymással kapcsolatba. A „kapcsolatba kerülés”-en olyan kölcsönhatás értendő, melynek következtében az abban részt vevő objektumok (személyek és tárgyak) kölcsönösen tükröződnek egymáson. A tükröződés az esetek jelentős részében nyomképződést eredményez. Ilyenek például: - a személyekre (elkövetők számára, személyére, helyismeretére, szereposztásra) - a megtörtént eseményre való következtetés (helyére, idejére, az elkövetési módra, kiváltó motívumra) alapul szolgálnak a verziók felállításához - a szakértői vélemény felhasználható tárgyi bizonyítási eszközként (elkövetés ténye, módja, elkövető személye, az elkövető eszköze stb.) - a levont általános következtetések felhasználhatóak megelőzésre, más esetek felderítésére - sorozat-jelleg megállapításának lehetősége is felmerül Ahhoz, hogy a továbbiakban szakkifejezéseket alkalmazzunk, meg kell ismerkedni a nyomok fajtáival. A nyom nem más, mint egy olyan elváltozás, amely visszatükrözi a nyomot létrehozó objektum alak és felületbeli sajátosságait és lehetővé teszi a nyomot létrehozó objektum megállapítását és azonosítását.

210

A nyomok osztályozás

5.5.1. Nyomképző tárgy szerinti osztályozás A nyom keletkezéséhez három feltételnek kell egyidejűleg fennállnia. - Szükséges egy nyomképző tárgy, amely saját tulajdonságait más tárgyakkal történő érintkezése folytán azokon hátrahagyja. Ilyen például egy sportcipő, vagy maga az emberi ujj. - Nyomhordózónak azt a tárgyat nevezzük, amely visszatükrözi a nyomképző tárgy sajátosságait, például az ajtókeret, amelynek anyagába belenyomódva megtalálható a feszítővas lenyomata. - Harmadsorban pedig szükséges egy nyomképző folyamat egy olyan kölcsönhatás melynek folytán a visszatükröződés létrejön.

211

a) A ruházattal fedett testrészek nyomainak azonosítása révén az elkövető személyének csak közvetett megállapítására van lehetőség, mivel ezekben az esetekben a vizsgálat annak a ruhadarabnak az azonosítására irányul, amelyik a közvetlen nyomképződésben részt vett. A felületi lábnyomok rögzítésére általában úgynevezett fólit kell használni.

Térfogati lábnyomok rögzítése pedig megmintázással történik, de előtte a nyomot meg kell tisztítani az utólag belekerült falevelektől, fűszálaktól, talajrögöktől. Hóban, sárban, laza talajban speciális eljárásokat kell alkalmazni, ugyanis a nyom felületét kellően stabillá kell tenni, ahhoz, hogy például gipsszel történő megmintázás során kellő mértékben visszatükrözze a nyomképző alak,- és felületbeli tulajdonságát a nyom. A lábnyomok elhelyezkedéséből számtalan következtetést lehet levonni. Megkülönböztethetőek egymástól az állás, a rendes járás, az ugrás, a futás, a cipelés, a dulakodás következtében létrejött nyomok. A lábnyomcsapás pedig tükrözi a járás sajátosságait. A helyszíni mozgásból következtethetünk egyéb nyomok helyére is: ahol lábnyomokat találunk, mást is kell keresni (pl. elemi szálak, cigarettacsikkek). Nem túl régen keletkezett lábnyomok esetében lehetőség van szagkonzerválásra és nyomkövető kutya indítására. A járáskép elemeinek vizsgálata alapján csoportmegjelölésre alkalmas járássajátosságok különböztethetők meg, így pl.: normál, terpesz, keresztező, bizonytalan, sántító, lábhúzó, csoszogó járás. A járási sajátosságok alapján valószínű következtetéseket lehet levonni a személyek mozgási irányára, egyes tulajdonságaira, a nyomkeletkezés körülményeire vonatkozóan. Az ilyen információk felhasználhatóak az elkövetőként számításba vehető személyek körének meghatározásában, a gyanúsítottak ellenőrzésében.

212

A lábnyomcsapás szakértői vizsgálata felfedheti azt is, ha koholt lábnyomokkal állunk szemben, pl. hátrafelé járás, szándékos lábhúzás, sántítás. A nyomok egyenetlenné válnak, mihelyt a személy figyelme másra irányul, kiesik a szerepéből. Minél több lábnyomot sikerül felkutatni, annál több információ áll rendelkezésünkre az elkövető mozgásáról, útvonaláról és így nagyobb esélyünk van az azonosításra alkalmas elváltozások rögzítésére. b) Az állatokkal összefüggő bűncselekmények helyszínén elsősorban láb- és patanyomokat, fog- és körömnyomokat, szőrszálakat, tollakat és vért érdemes keresni. Ezek alapján lehetőség van az állat fajtájának megállapítására, a láb- és patanyomok alapján lehetőség van az egyedi azonosításra. Kutyák okozta sérülések esetén a bizonyítás fontos részét képezi a harapásnyomok vizsgálata és azok összevetése az állatok fogazatával. Állatoktól származó nyomok esetén még a szakértői vizsgálatot megelőzően szaktanácsadó, pl. állatorvos, vadász bevonása ajánlott a helyes rögzítés, illetve a szükséges összehasonlító mintavétel érdekében. c) Az eszköznyomokat létrehozó tárgyak köre igen széles, a helyszínen keletkező nyomok közös sajátossága, hogy a nyomképzőre vonatkozóan általában igen sok információ tükröződik, ezért segítségükkel megkísérelhető a létrehozó eszközfajta, csoport-, vagy egyedi azonosítása. Emellett a nyomokból rekonstruálható azok keletkezési mechanizmusa, ami az elkövető személyére, az elkövetés módjára tartalmaz információt. Következtetni lehet a behatolás irányára (valóban kívülről történt-e), az elkövetés időtartamára, az elkövetők számára, fizikumára, esetleges jellegzetességekre (balkezesség), az elkövető helyismeretére, szakmai jártasságára stb. Az eszköznyomok lehetnek a keletkezéstől függően statikusak és dinamikusak, leképződhetnek két- vagy háromdimenziós elváltozás formájában. A nyomképző lehet ütő (kalapács, balta stb.), vágó (egyélű: kés, fejsze, véső; kétélű: olló, csípőfogó, erővágó stb.), szúró (tű, kötőtű, kés, olló stb.), feszítő (feszítővas, csavarhúzó, emelő stb.), fúró (fa-, fémfúrók, kézi vagy gépi fúrók stb.) eszköz, speciális szerszám (pl.: csőrös fogó, hengerzár törésre kialakított speciális fogó stb.), az eszközök gyártásánál alkalmazott gépek (maró-, csiszoló-, présgépek stb.) nyomai is leképződhetnek. d) A járművek nyomainak kriminalisztikai vizsgálatára azokban az esetekben kerül sor, amikor a jármű: - a bűncselekmény segédeszköze (szállítás), - a cselekmények elkövetési eszköze (közlekedési balesetek, esetenként élet elleni bűncselekmények), - a bűncselekmény tárgya ( járműlopás, stb.). A kriminalisztikai gyakorlat elsősorban előfordulási gyakoriságukból adódóan gépjárművek nyomaival foglalkozik, emellett természetesen sor kerülhet emberi vagy állati erővel hajtott járművek nyomainak vizsgálatára is. A nyomok lehetnek egyes járműnyomok, de kapcsolatos nyomok is. Ez utóbbiak egyazon jármű különböző kerekeitől, de azonos nyomképző folyamatban keletkeznek.

213

A gépjármű keréknyomai a keletkezés körülményeinek függvényében lehetnek: - álló - gördülő, - fékezési (blokkolt keréktől származó), - farolási, oldalcsúszási stb. nyomok. Mindezek statikus vagy dinamikus jellegű elváltozás formájában képződhetnek le, három- vagy kétdimenziós nyomként. A keréknyomok mellett figyelemmel kell lenni a járműre és az eseményre vonatkozó információval szolgáló egyéb elváltozásokra is, pl.: a járműből származó olaj, víz, benzin kenőanyag, festék, üveg stb.. Ugyancsak lényegesek a jármű által különböző nyomhordozókon keletkezett elváltozások (a jármű alkatrészeinek nyomai a sértett vagy áldozat ruházatán, letört alkatrészdarabok, festékfelkenődések stb.). Lényegesek a járművön keletkezett elváltozások is (pl.: horpadások, festéklepattogzások, stb.). e) Egyéb anyagmaradványok esetében a növényi eredetű anyagmaradványok vizsgálata botanikus szakértő feladata. Az ásványi eredetű maradványok közül leggyakrabban a talajmaradványok vizsgálatára kerül sor, amelyeket geológus szakértő végez. Az egyéb anyagmaradványok köréből gyakran kerül sor olaj, kenőanyag, égést tápláló anyagok vizsgálatára. A textilmaradványok is sok esetben képezik vizsgálat tárgyát – elsősorban olyan szempontból, hogy a helyszínen, a gyanúsított és a sértett ruházatán, a gázoló gépkocsin talált textilszálak a bűncselekménnyel összefüggésben kerülhettek-e a hordozóra, miből származnak, származhatnak-e a kérdéses ruhadarabokból stb. A kábítószer vizsgálata ma már mindennapos rutinvizsgálattá vált. Az elmúlt időben ugyancsak gyakori feladattá vált a robbanóanyagok, a robbanással kapcsolatos egyéb anyagok vizsgálata, eredetük, összetételük meghatározása, ill. azonosítása. Üvegdarabok, szemcsék vizsgálatának közlekedési balesetek, betörések felderítése során lehet elsősorban jelentősége. Különböző festékek is gyakran képezik vizsgálat tárgyát. Ezek lehetnek festékdarabok (lepattogzott gépkocsi zománc, falfesték) folyékony festék, festékfelkenődés stb. A dohányzás helyszínen felkutatott maradványaiból megállapítható: - a dohányzás ténye, - a szívott cigaretta fajtája, gyártmánya, - a csikken lévő nyálból esetenként a vércsoport, rúzsból annak eredete, fajtája stb. f ) A térfogati nyomok vagy másképpen benyomódások keletkeznek, ha a nyomhordozó anyaga puhább a nyomképző tárgyénál, ezen túl a nyomképző erőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a nyomképző behatoljon a nyomhordozó anyagába. Ilyen nyom jön létre akkor, amikor homokban, sárban, vagy laza talajon jár valaki, avagy a feszítővas benyomódik az ajtókeretbe vagy az ajtólapba. Tulajdonságuk az ilyen nyomoknak, hogy nemcsak hosszúsággal és szélességgel, hanem mélységgel is rendelkeznek.

214

g) Felületi nyomok vagy más néven lenyomatok akkor keletkeznek, ha a nyomképző és a nyomhordozó keménysége azonosnak tekinthető, így csak a felületük érintkezése hagyhat olyan elváltozást, melynek csupán hosszúsága és szélessége van, ugyanakkor a lerakódott anyag magassága elhanyagolható. Ilyen nyomok jönnek létre akkor, amikor valaki egy poros cipővel végigmegy egy padlón és a cipő talpáról leváló por a padlón kirajzolja a nyomképző tulajdonságait ezek a nyomok az úgynevezett réteg lerakódási nyomok. A felületi nyomok másik csoportját a rétegleválási nyomok képezik amikor , az előző példával élve egy poros padlón végighaladva a tiszta cipő talpa azért látszik, rajzolódik ki a felületen, mert a padlón lévő porréteg rátapadt az azzal érintkező felületre és ezáltal rajzolja ki a lábbeli nyomát. h) A nyomképző folyamat szerinti csoportosításban magyarázatot érdemel a statikus nyom fogalma. Ilyen nyom akkor keletkezik, ha a nyomképzés utolsó mozzanatában a nyomképző és a nyomhordozó egymáshoz képest viszonylag mozdulatlan állapotban volt egymáson való elmozdulásuk elhanyagolható. Az erőhatások ez esetben főként merőlegesek oldalirányú elmozdulás nem történik. Jó példa erre a gyakorlatban az üvegeken, poharakon fellelhető ujjnyomok. A dinamikus nyomok akkor keletkeznek, ha a nyom keletkezésének pillanatában a fő irányon kívül egy mási irányú elmozdulás is bekövetkezik tehát nemcsak egymás irányába, hanem egymáshoz képest oldalirányba is elmozdulnak. Amikor egy gépkocsi fékezés közben megcsúszik az aszfalton vagy betörés során a szúnyoghálót éles eszközzel felszakítják ilyen jellegű mozgás és nyom keletkezik. 5.6. Nyomok felkutatása és rögzítése A nyomok felhasználásának feltétele, hogy azokat a bűnügyi technikus eredményesen felkutassa, láthatóvá tegye és szakszerűen rögzítse a büntetőeljárásban való felhasználás céljából. A bűncselekmények helyszínén nemcsak olyan nyomok fedezhetőek fel, amelyek az emberi szem számára is könnyedén felismerhetők és viszonylag könnyen rögzíthetők, hanem komoly szakmai gondolati tevékenységet is kell végezni, hogy a bűncselekmény elkövetése kapcsán hol keletkezhettek olyan nyomok, vagy hol lehetnek olyan elváltozások, amelyek az elkövető személyéhez vagy a helyszínen történő mozgásához köthetőek. A kriminalisztika erre is ad megfelelő tanítást és választ, amelyeket „csupán” helyesen kell alkalmazni a bűncselekmények helyszínén.

215

A szemmel elsőre nem látható, valamilyen krimináltechnikai eljárással láthatóvá tehető nyomokat látens nyomoknak nevezzük. A krimináltechnika a korábban hivatkozott fizikai vagy kémiai törvényszerűségeket ekkor használja fel és ezek segítségével teszi az emberi szem számára is érzékelhetővé az értékes nyomokat. A láthatóvá tételt a szakma előhívásnak nevezi. Lehetséges módszerei a nagyítás, amikor akár néhány milliméter vagy annál kisebb nyomok vagy mikro méretű anyagmaradványok felkutatása a cél, melyhez optikai eszközöket, nagyítókat, mikroszkópokat alkalmaznak. Ez utóbbiak az elektrooptikus mikroszkópok, már képesek egyben digitális nagyfelbontású képeket is készíteni, amelyek alkalmasak a későbbi szakértői vizsgálatra. Megvilágítással szintén eredményeket lehet elérni a nyomok láthatóvá vagy láthatóbbá tétele érdekében. Nemcsak a hagyományos fényforrásokat alkalmazza a kriminalisztika, melyek különböző beesési szögben a nyomon árnyékot vetve azt láthatóvá teszik, hanem színszűrőket is, amelyekkel a fény különböző hullámhosszúságában rejlő fizikai törvényszerűségeket használják ki. Ezen túl például az ultraibolya fényforrás is a mindennapi krimináltechnikai felszereléséhez tartozik a biológiai eredetű anyagmaradványok láthatóvá tétele céljából. A megfestés során a nyomhordozót megfelelő anyaggal kezelve tesszük alkalmassá arra, hogy a felületén lévő nyomok kirajzolódjanak. Maga a megfestéses eljárás az ujjnyomok előhívásának leggyakoribb módszere. A bűncselekmények helyszínén gyakran kutatható fel ujjnyom, amely akkor keletkezik, ha az ujj olyan alkalmas felülettel érintkezik ahol a bőrből kiválasztódó anyagok a felületén megtapadnak. Az alkalmazott anyag kiválasztása függ a nyom környezetétől, a keletkezés óta eltelt időtől, a nyomhordozó anyag és felület tulajdonságtól egyaránt. Leggyakrabban az úgynevezett porozásos módszerrel kísérlik meg a bűnügyi technikusok az ujjnyom láthatóvá tételét, mely eljárás alapját az képezi, hogy a különböző szemcsenagyságú előhívó porok jól megtapadnak az ujjnyomot alkotó és a bőr által kiválasztott zsír, nedvesség és szennyező anyagok keverékén. Az eltérő tapadó képesség következtében a rajzolat láthatóvá válik.

216

Ujjnyom előhívó porként elméletileg minden olyan anyag alkalmas, ami - nem semmisíti meg az ujjnyomot, - kellőképpen finom szemcsézettségű és homogén, - jól előtűnő színű, - az ujjnyom anyagához jobban tapad, mint a nyomhordozó felülethez és - az egészségre nem ártalmas. Az alkalmazott porok többségében szürke, ezüst, fekete színűek és lehetnek mágneses hatásúak. Választástól függően üvegen, fémen, festett fán, műanyagon alkalmazhatók, de a korszerű kriminalisztikai eljárások segítéséggel szinte bármelyen felületen meg lehet kísérelni az eljárást. Nehezen hozzáférhető tárgyakat műanyag – ebonit - rúd elégetéséből származó füstöléssel is be lehet kormozni. A porok felvitelére általában a legalkalmasabbak az olyan finomszőrű ecsetek, amelyek szálai elektrosztatikusan nem töltődnek fel, pl. mókusszőr, nyúlszőr, üvegszál ecset. A porozást úgy is végre lehet hajtani, hogy a port egyszerűen rászórjuk a felületre, majd eloszlatás után a felesleget eltávolítjuk. Nemcsak a fizika, hanem a kémia eredményeit is felhasználja a krimináltechnika akkor, amikor például úgynevezett benzidin próba alkalmazásával a vérszennyeződéseket teszi láthatóvá, ha az egyébként a felület lemosása miatt már szabad szemmel nem is lenne látható. Ismertek olyan eljárások is, amikor a nyom láthatóvá tétele azáltal történik, hogy az előhívó vegyület színváltozással vagy csapadékképződéssel járó reakcióba lép az ujjnyom anyagával, például ninhidrines vagy ezüstnitrátos eljárás. Azokban az esetekben, amikor az ujjnyom állapota, kora, helyzete, szennyezettsége vagy a nyomhordozó anyaga, állapota eltér a szokásostól, speciális eljárásokra van szükség. Napjainkban számtalan speciális ujjnyom előhívási technikát dolgoztak ki, pl. cián-akrilátos módszer. A jódgőzöléses eljárás lényege, hogy jód enyhe melegítés hatására szilárd állapotból közvetlenül gőz állapotba megy át. A jódgőzölő készülékben keltett és irányítottan áramoltatott jódgőz zsíroldékony molekulái beleoldódnak az ujjnyomot alkotó verejték zsírszerű elemeibe, aminek következtében az ujjnyom barnára színeződik. Rövid idő elteltével az elszíneződés eltűnik, és a nyom újra láthatatlanná válik. Az eljárás tetszés szerinti számban megismételhető.

217

Az előhívott nyomokat annak érdekébe, hogy akár a szakértő akár a bíróság felhasználhassa maradandó módon rögzíteni kell. A rögzítés csak úgy történhet, hogy az nem károsítja, vagy nem semmisíti meg a nyomot. Ennek leggyakoribb és szinte kötelező módszere a fényképezés. Mivel a fényképezéssel nem történik fizikai kapcsolat így minden nyomot az előhívás után méretarányosan le kell fényképezni. A méretarányosság eléréséhez metrikus mérőeszközöket használunk oly módon, hogy a fényképezéskor a mérőeszközt az előhívott nyom mellé tesszük. A leghitelesebb rögzítési módszer az eredetben történő rögzítés. A nyomot ekkor a nyomhordozóval együtt változtatás nélkül lehet a szakértő rendelkezésére bocsájtani azonban lényeges, hogy a csomagolás úgy történjen meg, hogy az ne veszélyeztesse a nyomvizsgálat eredményességét. A megmintázás alapvetően a térfogati nyomok rögzítésének módszere melynek a lényegét az adja, hogy a térfogatot egy gyorsan szilárduló képlékeny vagy folyékony anyaggal kell kitölteni, ami a megszilárdulása után a nyomhordozó felülettől jól elválasztható és minden részletében visszatükrözi a nyomképző tulajdonságait. A mintavételezési eljárás akkor kell alkalmazni, amikor az anyagmaradványokból az összes rögzítse nem lehetséges vagy nem szükséges és a szakértői vizsgálathoz elegendő úgynevezett reprezentatív minta is. A mintát a gyakorlatban jól záródó műanyag vagy üveg tartóban kell elhelyezni és azt hitelesíteni kell. A porozásos eljárással láthatóvá tett ujjnyomokat megfelelő színű fólira kell rögzíteni. A fólin történő rögzítés alapja az eltérő tapadó képesség. A por által kirajzolt mintázat azért vihető át a fólira, mert az előhívás során a mintába tapadt por a fóli ragacsos felszínére fog jobban tapadni, így az ujjnyom mintázata mintegy átmásolódik a rögzítő anyagára. A hitelesség biztosítása érdekében minden egyes fólit bűnjelcímkével kell ellátni, amint rögzítés helyén kívül az alkalmazott módszert is fel kell tüntetni. Térfogati ujjnyomok esetében is kötelezően alkalmazandó rögzítési mód a jegyzőkönyvi leírás és a lefényképezés. Ezeket követően amennyiben az eredetben történő rögzítés nem oldható meg, a megmintázás a helyes eljárás.

218

Előfordul, hogy a felület sajátossága miatt célszerűbb, ha a nyomra csak egy fóliát simítanak majd a nyomhordozóval együtt eredetben történik a vizsgálatuk. Ezen túl a korábban említett fényképezéssel egyidejűleg rajzzal is célszerű a nyomokat és elhelyezkedésüket rögzíteni, melynek előnye, hogy a rajzolás a közismert milliméterpapírra történik így precízen, méretarányosan lehet ábrázolni a látottakat. Bár a korszerű technika segítségével korábban elképzelhetetlen nyomokat is sikerült láthatóvá tenni és rögzíteni, de hagyományosan és kötelezően alkalmazandó az eljárások leírására, az ott használt módszerek rögzítésére, a nyomok elhelyezkedésének leírására a jegyzőkönyv. Tartalmát tekintve bármikor hitelesen felidézhető a bűncselekmény helyszíne, a helyszínen végzett tevékenység, melyet illusztrál az úgynevezett fényképmelléklet is. Természetesen nemcsak az ujjnyomok felkutatása és rögzítése igényel magas szakmai felkészültséget a bűnügyi technikusoktól, hanem számos más olyan egyedi azonosításra alkalmas anyagmaradvány is előfordul a helyszíneken, amelyek a kétséget kizáró bizonyítást elősegítik. Ilyenek a szőr, nyál, vér vagy egyéb váladékok, amelyek biológia eredményeinek felhasználásával elsősorban a DNS azonosítás lehetőségével segítik a bizonyítási eljárást. 5.7. A szolgálati kutya A kriminalisztika az azonosítás során nemcsak a száraz tudományos tényeket és eredményeket használja fel, hanem sikeresen alkalmazza az állatok különleges kifejlett érzékszerveit is. A kutyák különösen fejlett szaglásuk révén a nyomkeresésben és tárgyfelkutatásban nyújtanak értékes segítséget. A szag a mikro méretű anyagmaradványok közé tartozik és a szakmai nyelvezetben a szagnyom kifejezés alatt azokat az egyénre vagy tárgyra jellegzetes szagokat kell érteni, amelyek a bűncselekmény helyszínén megtalálhatók és szakszerű rögzítés után információt adnak a személyre vagy tárgyra vonatkozóan. A szagazonosítást azt teszi lehetővé, hogy minden ember hosszabb időn át állandó és csak rá jellemző szaggal rendelkezik. A környezettel történt érintkezés folytán az által megérintett tárgyakon, útvonalon hosszabb –rövidebb ideig megmarad. A motorizáció az időjárás, a kemikáliák használata kedvezőtlenül befolyásolhatja a nyomkövetést, de a szolgálati kutyák bűnüldözésre történt használata napjainkra sem csökkent.

219

A szagnyomokat a bűncselekmények helyszínén elsőként kell biztosítani, hiszen nagy általánosságban a szag akár 24 óráig is megmaradhat, de a gyakorlat szerint a 10 óránál nem régebbi szagok esetén jó eredménnyel lehet nyomkövető kutyát indítani. A szagnyom konzerválása napjainkban is a régi hagyományos módszerrel történik, erre a célra egy szagtalanított, steril textíliát kell használni. A 30 percig a nyomhordozón tartott textíliát célszerű alufóliával is lefedni, hogy az illatok ne párologjanak el, hanem beszívódjanak. Ezek után egy tiszta üvegtartályban kell a textíliát elhelyezni és légmentesen le kell zárni. Szagazonosítás során 5 különböző szagot tartalmazó mintát kell felhasználni és ennek során a kutyát az azonosítandó személy mintájáról kell indítani majd a helyszínen talált és a mellé elhelyezett másik 4 szagminta közül választja ki a kutya legalább 5 megismételt eljárásban, de a tartályok megváltoztatott sorrendje mellett az azonos szagot. Nemcsak szagazonosításra, hanem nyomkövetésre is használhatóak a kutyák, akik az elkövető szagát felfogva - köznyelvben szimatot véve - addig haladnak a nyomon, amíg a szagot észlelik. A kutya segíthet abban, hogy meg lehessen állapítani az elkövető érkezési vagy távozási útvonalát, megtalálhat hátrahagyott, eldobott tárgyat, ideális esetben akár az elkövetőig is elvezetheti a nyomozót. 5.8. Személy- és tárgyazonosítás A bűncselekmények nyomozása során gyakran kell személyeket vagy tárgyakat leírni. A kriminalisztikai nyelvhasználat és a szakmai kifejezések alkalmazása alapvető feltétele annak, hogy a rendvédelemben dolgozók tevékenységük során a leírt tárgyat, személyt felismerhessék, a leírásban megjelenített tulajdonságok alatt ugyanazt értsék. Személyleírás során az ember testének külső ismertetőjegyeit kell írásban rögzíteni. Sajátosságokat általános és különös ismertetőjegyekre szokás bontani így az általánosság alatt azt kell érteni, hogy a személy testrészeit felülről lefelé haladva a mozgási sajátosságokkal, szokásokkal együtt kell leírni. A különös ismertetőjelek olyan testi elváltozások, amelyek könnyen nem változtathatók meg, amelyek egyedi jellegüknél fogva az adott személy felismerésére alkalmasak. Általános ismertetőjel a nem, a kor, a testmagasság, a testalkat, az egyes testrészek általánoshoz való aránya, a különös ismertetőjel lehet a tetoválás, az anyajegy, a műtéti heg, de akár a szemüveg is, vagy egyes mozdulatok, mint a száj rángatása, a dadogás és ehhez hasonlók. A személyleírás sok esetben arra szolgál, hogy az adott személyt felismerjék vagy a számításba vehető személyek körét leszűkítsék.

220

Készítsen egy meg nem nevezett osztálytársáról a fenti ismérvek és szabályok alkalmazásával személyleírást! Az elkészült leírást ismertesse, majd a csoport tagjai próbálják kitalálni, hogy kiről készült! A képalkotás történhet grafikus segítségével, aki a bűncselekmény sértettjének elmondása alapján vagy a számítógépes mozaikkép összeállításával rajzolja meg az azonosítandó személy arcképét vagy számítógép segítségével különböző szelvényképek összeillesztésével (fejtető, szem, orr, száj , áll stb.) A tárgyleírás során szintén felismerésre vagy azonosításra alkalmas módon kell leírni a jellemzőket. Főként a tárgy megnevezése gyártmánya, típusa, gyári száma a meghatározó, de az állapota, tartozékai, egyedi jellemzői mind lényeges kiegészítések. Készítse el kedvenc hanghordozójának, mobiltelefonjának vagy a családi környezetben levő műszaki cikknek a tárgyleírását! Órai munka keretében vessék össze az elkészült leírások részletezettségét! A rendőrség jelenleg is használja számítógépes rendszerét az egyedi azonosításra alkalmas tárgyak nyilvántartása céljából, melyben a bűnügyi szakembereknek lehetőségük nyílik például olyan tárgyak eredetének azonosítására, amelyek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek. Személykörözés esetén a számítógépes nyilvántartó rendszer szintén segítséget nyújt, hiszen eltűnt személyek, holttestek azonosítása során jó eredménnyel lehet kutatómunkát végezni a szakszerűen rögzített adatbázisban.

6. Krimináltaktika 6.1. Az adatgyűjtés A nyomozás a gyakorlatban, mint az adatgyűjtések láncolata jelentkezik. Ahogyan azt korábban tárgyaltuk a nyomozás célja elsősorban a bizonyítékok összegyűjtése. Az, hogy melyik adat válik fontos és felhasználható bizonyítékká, azt a nyomozás kezdeti szakaszaiban még alig, csak a részletesen összegyűjtött adatok összefüggő értékelése során döntethető el. Adat minden bűnügyi szempontból jelentős tény, nyilatkozat, körülmény, amely alkalmas arra, hogy általa bizonyíthatóvá váljon a bűncselekmény elkövetése és természetesen az elkövető kiléte. Végső soron minden nyomozó által elvégzett cselekmény egyfajta adatgyűjtés, a bűnügyi szakember talán leglényegesebb feladata, mert a törvényesen beszerzett adatok megfelelő adatok elemzésével, értékelésével és azokból helyes logikai következtetéseket levonva jelentős lépéseket lehet tenni a bizonyítás érdekében.

221

Az adatgyűjtés során törekedni kell a tárgyilagosságra, az objektivitásra, illetve a törvényességre. Az adatgyűjtő munka irányulhat személyekre vagy eseményekre is és a szóban beszerzett adatok mellett lehetőség nyílik nyilvántartásokban, adatbázisokban való keresésre. Az internet szinte korlátlan lehetőséget biztosít ez utóbbi adatgyűjtési formára. Igyekezzen minél több információt beszerezni közösségi oldalakról saját maga személyéről! A beszerzett adatokat értékelje és állapítsa meg, hogy azok mennyi információt tartalmaznak magánéletéről, amelyet akár bűncselekmény elkövetéséhez felhasználhatnak Ön ellen! A büntetőeljárásról szóló törvény részletesen leírja azokat a bizonyítási eszközöket és eljárásokat, amelyek a törvényes eljárásban alkalmazhatók. A jogszabály szűkszavú az egyes eljárások leírásakor így a kriminalisztika általános részét, a krimináltaktikát kell segítségül hívni. A krimináltaktika, ahogy azt már tárgyaltuk azt a célt szolgálja, hogy ajánlásokat adjon a szakemberek számára, hogy miként lehet minél eredményesebben végrehajtani a büntetőeljárás bizonyítási eljárásait. 6.2. A tanúkihallgatás A kihallgatás során a bűncselekménnyel kapcsolatban a kihallgatott személy - aki lehet maga a sértett, - más információval bíró személy, ( tanú ) de lehet magának a bűncselekménynek az elkövetője a gyanúsított is. Kihallgatásuk során az emlékezetükben megmaradt tényeket ismeri meg a hatóság. A krimináltaktikai ajánlások célja, hogy a szóbeliségen alapuló eljárásban minél teljesebb, és valósághű vallomásokat lehessen beszerezni. Természetesen más és más ajánlások érvényesülnek a tanú és a gyanúsított kihallgatása során. Tanúként azt a személyt kell kihallgatni a nyomozásban, aki az üggyel kapcsolatban érdemi, felhasználható információval rendelkezik. Általában az adatgyűjtés során dönti el a nyomozó, hogy kit fog a későbbiekben kihallgatni. A kihallgatásra való felkészülés során már tudnia kell hogy a tanú képes –e elfogulatlan vallomást tenni, fűződik –e érdeke az eljáráshoz, a birtokában lévő adatokat közvetlenül észlelte –e vagy csak hallomásból tud az eseményről, illetve mennyire képes visszaemlékezni a történtekre. A tanú kihallgatására legtöbb esetben a hatóság épületében kerül sor az idézés alapján. A kihallgatás megkezdése előtt arra is fel kell készülni hogy a tanút milyen tényekre nézve kell kihallgatni. Fel kell készülni a kihallgatás útján tisztázandó kérdésekkel, tényekkel. A személyazonossága igazolása után a tanút tájékoztatni kell jogairól és kötelezettségeiről, amennyiben vallomástételének akadálya áll fenn vagy esetleges elfogultsága befolyásolja a vallomását, ezt rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

222

Lehetőséget kell biztosítani a kihallgatott személynek arra, hogy vallomását összefüggésében adja elő, majd ezek után, ha a bizonyítás megköveteli, kérdések tehetők fel számára. Törekedni kell arra, hogy a jegyzőkönyvbe rögzített vallomás a tanú szavait tartalmazza, bizonyos esetekben kívánatos is a szó szerinti jegyzőkönyvezés. Ilyen lehet a becsületsértő megjegyzések miatt indult eljárás, amikor szó szerint kell idézni az elhangzottakat. A tanú akkor fog értékelhető és alapos vallomást tenni, ha sikerül közvetlen kapcsolatot teremteni vele, jó kontaktust kialakítani és az udvarias, nyugodt, de tárgyilagos légkört kihallgatás egész idején fenn tudja tartani a nyomozó. Különösen akkor van jelentősége a kellő együttérző képességnek, amikor a sértett különösen súlyos bűncselekmény áldozata lett. Nem lehet eltekinteni a tényszerűségtől, ha a sértett fájdalma vagy szégyenérzete ezt indokolná is. Általában a kihallgatás során a nyomozón kívül más nem lehet jelen, ezzel is biztosítva a nyugodt légkört. A vallomás tartalmát folyamatosan figyelemmel kell kísérni és ha az ellentmondásban állnak az addig beszerzett adatokkal, azt kérdés formájában tisztázni kell. A tanú kihallgatását jogi képviselője is segítheti. A kihallgatás végeztével lehetőséget kell biztosítani a tanúnak arra, hogy a jegyzőkönyvet elolvassa, majd a figyelmeztetésekre adott válaszát illetve a jegyzőkönyv minden oldalát alá kell vele íratni. Tekintse meg a tanúkihallgatási jegyzőkönyvet és keresse meg az ismert büntetőjogi és büntető eljárásjogi kifejezéseket, utalásokat!

223

Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály ____________________________________________________________ Ügyszám: ………/20…bü. JEGYZŐKÖNYV tanúkihallgatásról Készült a Btk. ……. § (…) bekezdésébe ütköző és a (…) bekezdés … pontja szerint minősülő …………………………………………………………… vétségének/bűntettének megalapozott* gyanúja miatt …………………………………………… ellen folyamatban lévő eljárásban …………………………………………………………… tanú kihallgatása alkalmával ………………………………………………………………… 2010. év … hó … nap … óra … perckor. JELEN VANNAK A nyomozó hatóság részéről:

Eljárásban résztvevők és jogállásuk:

…………………………………… tanú A Be. 80. § alapján tájékoztatom, hogy érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha ön jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. Felhívom a figyelmét arra, hogy a Be. 95. § alapján életének, testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, személyi adatainak zárt kezelése elrendelhető, illetőleg személyi védelem biztosítható. A figyelmeztetést megértettem, a személyes adataim zárt kezelését nem kérem. Személyi védelem biztosítását ..... kérem. .................................................. tanú A tanú nem kérte, valamint a nyomozó hatóság sem rendelte el a Be. 96. § (1) bekezdése alapján történő tanú adatainak zárt kezelését. A tanú adatai: Név Születési hely, idő Anyja neve Szem. Ig. szám Foglalkozása Telefonszáma Lakcíme A terhelttel, vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e: …………… Az ügyben más okból érdekelt, vagy elfogult-e: …………… Ön a tanúvallomást megtagadhatja, -* a Be. 82.§ (1) bek. a./ pontja alapján, ha a terhelt hozzátartozója; Tájékoztatom arról, ha a mentességi jogával nem kíván élni, a Be. 82.§ (1) bek. b./ pontja alapján akkor is megtagadhatja a vallomást abban a kérdésben, amivel kapcsolatban magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.* - a Be. 82.§ (1) bek. b./ pontja alapján önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben.; Tanú szó szerinti válasza: Megértettem, hogy a vallomástétel során megtagadhatom a vallomást abban a kérdésben, amivel kapcsolatban magamat, vagy hozzátartozómat vádolom bűncselekmény elkövetésével. ........................................... tanú Figyelmeztetem, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani. Figyelmeztetem, hogy a Btk. 233.§ (1) bekezdése alapján, aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, a hamis vád bűntettét követi el, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni. Figyelmeztetem, hogy a Btk. 238.§ (1) bekezdése alapján, az a tanú, aki a bíróság, vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni. Figyelmeztetem, hogy a Btk. 243.§ (1) bekezdése alapján aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, a mentő körülmény elhallgatása bűntettét követi el, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni. A tanú szó szerinti válasza: A hamis vád, a hamis tanúzás és a mentő körülmény elhallgatása törvényes következményeire tett figyelmeztetést tudomásul vettem, megértettem. .......................................... tanú A tanú vallomása: Mást az üggyel kapcsolatban elmondani nem tudok és nem is kívánok, a felvett jegyzőkönyv az általam elmondottakat helyesen tartalmazza, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok. A jegyzőkönyv lezárva 2010. év … hó … nap … óra … perckor.

224

.......................................................

............................................

a nyomozó hatóság részéről

eljárásban résztvevők

6.3. A gyanúsított kihallgatása A gyanúsított kihallgatása azért bír meghatározó jelentőséggel, mert ő az a személy, aki a bűncselekmények kapcsolatban a lehető legtöbb információval rendelkezik. Az esetek többségében azonban ő az, akinek egyáltalán nem fűződik érdeke az eljárás sikeréhez, hogy cselekményére fény derüljön. Éppen azért kell a nyomozónak a gyanúsított kihallgatása előtt a cselekmény minden részletét megismernie. Nem ritka hogy a nyomozók jegyzeteket készítenek a gyanúsítotthoz intézendő kérdéseikről. Fel kell készülni a gyanúsított előéletére vonatkozó adatokból, bűnös kapcsolataiból, korábbi bűncselekményeiből is. Be kell szerezni az előző büntetéseire vonatkozó ítéleteket. Kihallgatásának megkezdésekor a jogaira és kötelezettségeire történt kioktatás után nyilatkoztatni kell arról, hogy kíván –e vallomást tenni, hiszen erre nem köteles. Amennyiben él a vallomástétel jogával, akkor a bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozó tényeket elé tárva lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egybefüggően adja elő a vallomását. Amennyiben a vallomása nem minden részletre terjed ki, úgy kérdéseket kell feltenni azok tisztázása érdekében. A megtett vallomását lehetőleg szó szerint kell rögzíteni. Amennyiben a gyanúsított kívánja írásban is megteheti vallomását. A jegyzőkönyvben írásban rögzített vallomást a kihallgatás befejezésekor a gyanúsított elolvashatja, majd hasonlóan a tanúhoz, a figyelmeztetésekre adott válaszát valamint a jegyzőkönyv minden oldalát alá kell írtatni vele. Lényeges hogy a kihallgatást végző igyekezzen jó kapcsolatot kialakítani a gyanúsítottal. Ez azonban nem vezethet arra, hogy gyanúsított megismerhesse a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az sem kívánatos, hogy a nyomozó olyat ígérjen, amit nem tud teljesíteni. A komoly bűnözői múlttal rendelkező bűnelkövetők akár az eléjük tárt összes bizonyíték ellenére sem tesznek vallomást. Ez esetenként kárára szolgálhat a bizonyításnak, hiszen olyan adatokhoz juthatnak, amellyel addig csak a nyomozóhatóság rendelkezett. Így a védekezésüket ezzel erősíteni tudják. Ha a bűnügyi szakember jól felkészült a gyanúsított személyéből, kapcsolataiból, életkörülményeiből, azokat helyes sorrendben felhasználva elérheti, hogy a gyanúsított beismerő vallomást tegyen. A törvénytelen módszerekkel, így fenyegetéssel, zsarolással vagy teljesíthetetlen ígéretek kilátásba helyezésével nem lehet beismerő vallomást beszerezni, különösen erőszak alkalmazásával nem, mert ezzel a kihallgató bűncselekményt követ el.

225

6.4. A helyszíni szemle A helyszíni szemle jellemzője hogy többnyire halasztást nem tűrő helyen, helyettesíthetetlen eredeti formájában megismételhetetlen eljárási cselekmény. a) Halasztást nem tűrő jellegét mutatja az is, hogy a szemle megtartása nélkül sok bűncselekménytípus esetében például emberölés, betöréses lopás, a helyszíni szemle adatai nélkül nem is lehetne megkezdeni a nyomozási munkát. A helyszíni szemlére akkor és ott van szükség, amikor valamely nyomozási szempontból jelentős tényt, vagy adott helyet annak megvizsgálásával kell felkutatni. Helyszíni szemlét kell tartani olyan ügyekben is, amelyekben az elhangzott vallomások ellenőrzése érdekében valamely szűkebben meghatározott terület elhelyezkedése, mérete, fekvése ismerete szükséges, avagy előnyös lehet. A helyszíni szemle jelentősége tehát, hogy az az információk egyik alapvető forrása. A bűncselekmények helyszínei az idő múlásával arányosan egyre kevesebb információval szolgálnak, hiszen a nyomok, anyagmaradványok egy része még külső beavatkozás nélkül is megsemmisül. b) A helyszíni szemle helyettesíthetetlensége abból adódik, hogy a szemle során a nyomozóhatóság közvetlen megfigyelést, megvizsgálását végez, a helyszínt maga összességében vizsgálja és főként tárgyi bizonyítékot keres. c) A megismételhetetlenség azt jelenti, hogy a helyszínen végzett különféle nyomrögzítő módok a helyszíni nyomokat megsemmisítik, illetve újabb vizsgálatra alkalmatlanná teszik. Nem hagyható figyelmen kívül az idő múlása, amellyel egyenes arányban csökken annak valószínűsége, hogy a megismételt szemle hasznosítható eredményt hozzon. Kriminalisztikai értelemben a helyszín mind az a hely, ahol a nyomozás szempontjából jelentős cselekmény zajlott le. A helyszín fogalomkörébe kell vonni azt a területet is, ami szoros összefüggésben lehet a bűncselekmény elkövetési helyével, például érkezési útvonal, vagy a rejtőzködés helye. Helyszíni szemle feladatai: - annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor milyen, - olyan adatok felkutatása és összegyűjtése, amelyekből a bűncselekmény lefolyására és az elkövető személyére következtetni lehet, - a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése és rögzítése, valamint állagának megóvása, ezzel az igazságügyi szakértői munka feltételeinek biztosítása A helyszíni szemle során készített szemlejegyzőkönyv, a helyszínvázlat (helyszínrajz) és a fényképfelvételek, illetve adott esetben a videofelvétel egymást kiegészítik. Ezek a jobb

226

áttekinthetőséget, közérthetőséget és a későbbi rekonstrukciót szolgálják valamint azt, hogy akik az üggyel nem a helyszínen találkoznak például az ügyész vagy a bíró, ők is felismerjék az összefüggéseket. A szemlét két részre, statikus és dinamikus szakaszokra szokták bontani. Ezeknek a szakaszoknak és az egyes szakaszokban végzett helyszíni tevékenységeknek a jegyzőkönyvből ki kell tűnniük. A statikus szakasz feladata az összkép, a helyszín adott állapotának és összefüggéseinek feltárása és rögzítése. A statikus szakaszban a szemle legtöbbször csak szemügyre vételt jelent. A helyszíni szemlebizottság elsősorban vizuálisan érzékeli a bűncselekmény nyomait, lényeges körülményeit. A szemle ezen szakaszában csak olyan eszközöket, eljárásokat szabad alkalmazni, amelyek a helyszín eredeti állapotát nem változtatják meg. A statikus szakaszban el kell készíteni a helyszínrajz első vázlatát, be kell jelölni rajta minden fontos objektumot. Fel kell tüntetni a vázlaton a különböző nyomok, bűnjelek megtalálási helyét a megfelelő számok feltüntetésével. A statikus szakaszban el kell készíteni azokat a környezeti és áttekintő felvételeket, amelyek a helyszín lényegét türközik. A szemle dinamikus szakasza a helyszín tervszerű, módszeres, alapos és részletes, szakszerű átkutatásából áll. A dinamikus szakaszban fel kell kutatni, meg kell vizsgálni és megfelelő módon rögzíteni kell a helyszínen található valamennyi olyan jelenséget, elváltozást, amely a bűncselekménnyel kapcsolatban jelentőséggel bír és támpontot nyújt a felderítéshez. Ekkor kerül sor a szagnyomok, az eszköznyomok, anyagmaradványok rögzítésére, a látens nyomok láthatóvá tételére majd összességében a nyomok rögzítésére és csomagolására. A helyszíni szemlét logikai összefüggések szerint kell lefolytatni, ennek legegyszerűbb módja, hogy a szemlebizottság az elkövető helyébe képzeli magát, azaz végighaladva az elkövető feltételezett útján, felkutatják és rögzítik mindazon nyomokat és elváltozásokat, amelyeknek a feltételezett tettesi magatartásnál jelentősége kellett, hogy legyen. Az elkövetési hely elemzése során a látható nyomokat számjeles táblával kell megjelölni, amelynek eredményeként az elkövetési helyen kirajzolódnak bizonyos összefüggések. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv tartalmi kellékeire vonatkozóan jogszabályok követelményeket írnak elő. „32. § A szemléről készült jegyzőkönyvnek a Be. 166. §-ában meghatározottakon kívül részletesen tartalmaznia kell a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét is.

227

33. § A halaszthatatlan nyomozási cselekményként tartott szemlével egyidejűleg a menekülő elkövető felkutatására, és – ha annak feltételei fennállnak – elfogására haladéktalanul intézkedni kell. 34. § A nyomok, anyagmaradványok felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartását utólag is ellenőrizni lehessen. 35. § (1) Ha a szemle vagy más nyomozási cselekmény foganatosításakor hatósági tanút alkalmaznak, a felkutatott, előhívott nyomot, anyagmaradványt a hatósági tanúnak – szükség esetén technikai eszközök rendelkezésre bocsátásával – be kell mutatni. (2) A nyomok és anyagmaradványok rögzítését, eredetben való biztosítását, illetve megmintázását a hatósági tanúval külön közölni kell, és e műveleteket is előtte kell elvégezni. (3) A rögzített, eredetben biztosított vagy megmintázott nyomot, anyagmaradványt a helyszínen bűnjelcímkével hitelesíteni kell. A bűnjelcímkét az eljáró nyomozó, illetőleg a bűnügyi technikus a helyszínen köteles aláírni; ha hatósági tanút alkalmaznak, a bűnjelcímkét a hatósági tanúval is alá kell íratni. (4) A talált nyomok és anyagmaradványok pontos, számmal is azonosított helyét, jellegzetességeik leírását, a rögzítés, az eredetben való biztosítás, illetve megmintázás tényét a nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvbe kell foglalni. A talált nyomok és anyagmaradványok helyét a jegyzőkönyvbe foglaláskor alkalmazott számozással egyezően, egyértelműen magyarázott jelek segítségével a helyszínvázlatban is fel kell tüntetni. Ugyanezen számozást kell alkalmazni a jegyzőkönyvhöz csatolt fényképmellékletben is. (5) A szagmaradvány rögzítéséről az erre rendszeresített űrlapon jegyzőkönyvet kell felvenni. (6) Ha utóbb kiderül, hogy a nyom vagy az anyagmaradvány rögzítése nem sikerült, erről a jegyzőkönyvben alkalmazott számozásra hivatkozással feljegyzést kell készíteni. (7) A rögzített, eredetben biztosított, illetve megmintázott nyomokat és anyagmaradványokat a bűnjelkezelésről szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell kezelni. (23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet) A helyszíni szemle jegyzőkönyv a szemle végrehajtásának tényét és módját úgy kell, hogy tartalmazza, hogy abból utólag meg lehessen állapítani, megfelel-e az eljárásra vonatkozó előírásoknak. A helyszínen feltárt nyomokat, anyagmaradványokat és elváltozásokat részletesen és pontosan kell rögzítenie. Bárki, aki később elolvassa, képet alkothat magának a szemle tárgyáról és az eljárás szempontjából jelentőséggel bíró részeiről anélkül, hogy azokat egyéb forrásból ismerné. A jegyzőkönyv megírásánál rendkívül fontos a tárgyilagosság, csak azt szabad leírni, amit a szemlebizottság a szemlén észlel. Rögzíteni kell a nyomok felkutatásának módszerét, a nyom lelőhelyét, annak szemlebeli sorszámát, a nyom fajtáit, méreteit és egyéb tulajdonságait. Utalni kell a rögzítés és az előhívás módszereire, az azt elősegítő anyagra, valamint a csomagolás módjára és a bűnjelcímke számára. A helyszíni szemle jegyzőkönyvhöz

228

mellékletként csatolni kell a rögzített és lefoglalt bűnjelek jegyzékét, a fényképmellékletet, a helyszínvázlatot, illetve a helyszínbiztosító jelentését. Amennyiben történt szolgálati kutya alkalmazása, úgy vezetőjének jelentését is csatolni kell. A helyszínek fajtái: - Valódi helyszín: amikor a helyszín a bűncselekmény lezajlásának megfelelő állapotban van, annak befejezését követően semmiféle változás nem történt. - Változtatott helyszín: spontán vagy szándékosan megváltoztatták a helyszín eredeti állapotát. - Koholt helyszín: az elkövető a helyszínt tudatosan másként állítja be, meghamisítja a bűncselekmény helyszínét. - Többes helyszín: ha a bűncselekmény nyomai más és más helyeken találhatóak. - Mozgó helyszín: a közlekedési eszközöket hívjuk, amikor a bűncselekményt a közlekedési eszközön valósították meg (zseblopás, dézsmálás) - Élő helyszín: jellemzője, hogy a helyszín nem maradhat meg eredeti állapotában, mert a cselekmény nyomán tovább folyik az esemény. (közveszély okozás, természeti katasztrófa) Rendőrkapitányság . Bűnügyi Osztály Felderítő Alosztály Ügyszám: ……/……/22…bü. Bejelentés: Indulás: Érkezés: Befejezés: JEGYZŐKÖNYV szemle megtartásáról Készült.........................200…. …………………….hó ….. napon perckor a Btk. ………. § (…..) bekezdésébe ütköző és a (…..) bekezdés ….. pontja / fordulata szerint minősülő ……………………………………vétségének / bűntettének megalapozott gyanúja miatt ……………………ellen folyamatban lévő eljárásban a Be. 119. § (1) bekezdésben meghatározottak alapján megtartott helyszíni szemle alkalmával. JELEN VANNAK A nyomozó hatóság részéről:

Eljárásban résztvevők és jogállásuk:

……………………………………… a bizottság vezetője

……………………………………….. eljárásban résztvevő

……………………………………… bűnügyi technikus

……………………………………….. eljárásban résztvevő

……………………………………… hatóság tagja Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyv a Be. 170 § (4) bekezdése, illetve a Be. 177. §-a alapján halaszthatatlan nyomozási cselekményként foganatosítva*. Az eljárásban résztvevő adatai: Név Születési név Születési hely, idő Anyja neve Állampolgárság Személyazonosító okmány száma Lakóhely címe A nyomozó hatóság eljáró tagja felhívja az eljárásban érintett szemlével érintett személy figyelmét, hogy indítványukra az eljáró hatóság hatósági tanút alkalmaz, kivéve, ha ennek elháríthatatlan akadálya van, illetve az eljárási cselekmény során észrevételt, indítványt tehetnek. A tanú(sértett) figyelmét felhívja, hogy kérheti adatai kivételesen indokolt esetben nevének zárt, az iratok közt elkülönített kezelését. A jelenlévők hatósági tanú bevonását ……….. indítványozzák. A nyomozó hatóság tagja ismerteti a tanú(k)* szakértő(k)* jogait, kötelezettségeit.* A nyomozó hatóság elrendeli a szemle gyorsírással* kép- és/vagy hangfelvevővel* egyéb berendezéssel* történő rögzítését, egyben tájékoztatja a jelen lévőket, hogy helyszínrajz* helyszínvázlat* készül.*

229

A helyszínt biztosító rendőr neve: A helyszínbiztosító intézkedése a helyszínen: A szemle megkezdésekor a meteorológiai és látási viszonyok: A szemle lefolyása: A szemle megtartására azért kerül sor, mert: A helyszín leírása: A szemle leírása: A technikus munkája: A helyszínen rögzített adatok: - Ujj-tenyérnyom: - Lábnyom: - Eszköznyom: - Szagnyom: - Fénykép: - Járműnyom: - Mikronyom: - Bionyom: - Különböző anyagmaradványok: - Egyéb: A szemle során a nyomozó hatóság tagja meghozza és a jelenlévőkkel szóban közli a következő határozatot: A Be. 151.§ (2) bekezdése alapján elrendelem a szemle során feltalált és rögzített, azoknak a dolgoknak a lefoglalását, amelyek bizonyítási eszközök* törvény értelmében elkobozhatóak* amelyekre vagyonelkobzás rendelhető el*. A határozat ellen a Be. 195.§ (1) bekezdése alapján panasznak van helye, amelyet a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó hatósághoz kell benyújtani. A jelenlevő személyek nyilatkozata, észrevétele, indítványa: Eljáró: Amennyiben Ön a bűncselekmény sértettje, a rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III.13.) IRM rendelet alapján, átadom az áldozatsegítő szolgálat tájékoztatóját, felhívom a figyelmét az áldozatsegítés külön törvényben foglalt lehetőségeire, továbbá arra, hogy kérelmére az áldozatsegítő támogatások igénybevételéhez az eljáró hatóság igazolást ad ki. Sértett: Az áldozatsegítés lehetőségéről a tájékoztatást megkaptam, a területi igazságügyi hivatal áldozatsegítő szolgálat által kiadott tájékoztatót a nyomozó hatóság tagjától átvettem. Kérem – nem kérem, hogy a nyomozó hatóság részemre az áldozatsegítő támogatások igénybevételéhez szükséges igazolást kiállítsa. .......................................... sértett A hatóság eljáró tagja felhívja a tanú(k)/hatósági tanú figyelmét, hogy kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a külön jogszabályban meghatározott mértékben az eljáró hatóság megállapítja és megtéríti. A tanú(k)/hatósági tanú nyilatkozata a költségtérítési igényről: A jegyzőkönyv lezárva, a szemle ………….óra …… perckor befejezve. A jegyzőkönyv a szemle során történteket helyesen tartalmazza, melyet a jelenlévők elolvasás után helyben hagyólag aláírják. Kelt: …………………, …………. év ……….. hó …………….nap ……………………………………… a bizottság vezetője

……………………………………….. eljárásban résztvevő

……………………………………… bűnügyi technikus

……………………………………….. eljárásban résztvevő

……………………………………… hatóság tagja

230

A helyszíni szemlét megelőző feladatok Az ügyelet feladatai: - a bejelentés fogadása, rögzítése; - intézkedés a helyszín biztosítására; - hatáskör, illetékesség megállapítása; - a szemlebizottság, nyomozócsoport összeállítása, illetve helyszínre küldése; - a tárgyi feltételek biztosítása; - egyéb intézkedések (sértett értesítése, menekülési útvonalak zárása, jelentési kötelezettség stb.) A helyszínbiztosító feladatai: - tájékozódás a helyszínen; - életmentés, vagyonmentés; - tetten ért elkövető elfogása; - nyomon üldözés; - tanúk visszatartása, illetéktelenek eltávolítása; - helyszín körülhatárolása; - nyomok állagának megóvása (rögzítés); - közrend fenntartása; - jelentés (szóban, majd írásban). A szemlebizottság vezetőjének feladatai: - tájékozódás: meghallgatja az ügyeletest, helyszínbiztosítót, sértettet, tanút stb.; szemrevételezi a helyszínt; - döntés: fennállnak-e a szemle lefolytatásának jogi, illetve személyi, tárgyi feltételei; - tervezés; - résztvevők eligazítása. 6.5. A forrónyomon felderítés fogalma és jelentősége A nyomozással foglalkozó szakemberek viszonylag hamar rájöttek, hogy a jelentősebb, a szerteágazó bűnügyek esetében a tudomásra jutás után nem elegendő, ha a szemlét megtartják, más azonnali összehangolt intézkedésekre is szükség van. Az idő múlásával nyomozás eredményességének lehetősége csökken, az emlékezetek elhalványulnak, a tárgyi bizonyítási eszközök illetve a rajtuk lévő nyomok anyagmaradványok a szakember számára is elvesznek, a bizonyítás szempontjából használhatatlanná válnak. A felderítés tehát gyors intézkedéseket és jól szervezett nyomozói egységeket kíván meg. Ennek megfelelően alakult ki és nyert teret a gyakorlatban az ún. „forrónyomon felderítés” nyomozásszervezési modellje.

231

Egyik legfontosabb célja a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek felderítése és elfogása. A szemle ez esetben része a forrónyomon felderítésnek, melynek keretében a büntetőeljárási törvényben meghatározott bizonyítási eszközöket a kényszerjellegű és más nyomozási intézkedéseket már az eljárás kezdeti szakaszában öszszehangoltan alkalmazzák. A bevetett erők (az akciócsoport) szervezeti felépítése sajátos, munkája több szolgálati ág együttes és összehangolt tevékenységén alapul. 6.6. Szembesítés A szembesítés a kihallgatás sajátos fajtája. Olyan nyomozási cselekmény, amelynél az ügy valamely tisztázatlan részére egyszerre két személy tesz vallomást. A törvény szerint, ha a terheltek, a tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik; megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel. Az idézett rendelkezésből is kitűnik, hogy a szembesítésre csak azután kerülhet sor, ha a szembesítendő személyeket a rájuk vonatkozó szabályok betartásával előzetesen már kihallgatták. Mivel a szembesítés a kihallgatás sajátos fajtája, ezért a kihallgatásra vonatkozó összes eljárásjogi rendelkezést a szembesítés során is értelemszerűen alkalmazni kell. Ha több gyanúsított vagy tanú szembesítése szükséges, akkor is egyszerre csak két személyt szabad szembesíteni, azaz az ellentétes vallomást tevőket egyenként kell szembesíteni. A szembesítés során ismertetni lehet a szükséges bizonyítékokat vagy a résztvevők korábbi vallomását. Ha a szembesítettnek a szembesítése során tett vallomása önmagával vagy korábbi vallomásával ellentétes, akkor nyilatkoztatni kell arra nézve, hogy melyik vallomását tartja fenn és mi az eltérés oka. A szembesítés mindemellett olyan nyomozási cselekmény, amelyet a hatóság saját belátása szerint és csak akkor alkalmaz, ha attól érdemi eredmény várható és az ellentét tisztázásának nincs célszerűbb, megbízhatóbb módja. E feltételeket mindig gondosan meg kell vizsgálni, a csupán formálisan vagy indokolatlanul végrehajtott szembesítés esetenként hátráltatja a nyomozást. Általában akkor szembesítünk, ha a vallomások között lényeges eltérés tapasztalható vagy a szembesítés taktikai szempontból indokolt. Általában lényeges ellentmondásnak tekintjük a vallomásokban fellelt, a fontos, releváns tényekkel kapcsolatos eltéréseket. Nyílván azt is a hatóság dönti el, hogy mit tart az ügyben lényeges ellentmondásnak. Taktikai szempontból indokolt lehet a szembesítés, ha ezzel a gyanúsított alibijét döntjük meg, vagy a valótlanságot állító gyanúsítottat meggyőzhetjük tagadása céltalanságáról. Lehet, hogy nem maga a szembesítés lesz hatásos, hanem az, hogy olyan tanúval, esetleg bűntársával találja magát szemközt, akiről azt hitte, a hatóság sohasem keríti elő, ezért védekezését alapjában erre építette.

232

A szembesítésre való felkészülés fontosságát alátámasztja az a tény, hogy a szembesítés igen kockázatos, bonyolult nyomozási cselekmény. A vallomástevők jelt adhatnak egymásnak, különösen az idegen nyelvet ismerők összebeszélhetnek, vagy mindkettőjük számára megfelelő álláspontot alakíthatnak ki, és ezt alig lehet megakadályozni. Nem ajánlott szembesíteni: - Az igen közeli (rokoni, szoros baráti, szerelmi) kapcsolatban állószemélyeket, mert az igazságra való tekintet nélkül egymás javára megváltoztathatják vallomásukat; - Az erőszakos, társai által is respektált, félelmes hírű bűnözőt olyan személlyel, aki fél tőle és nem képes arra, hogy ilyen körülmények között is kitartson vallomása mellett; - A fiatalkorúakat a felnőttekkel; Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Felderítő Alosztály Ügyszám: ………./…../2012/ bü.

JEGYZŐKÖNYV szembesítésről Készült, a Btk. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő……………………………… megalapozott gyanúja miatt ellen folyamatban lévő bűnügyben ………………………………..alatti hivatalos helyiségben………………….. napon……….. óra ………….perckor a Be. 124. § (1) bekezdése alapján megtartott szembesítés alkalmával. JELEN VANNAK A nyomozó hatóság részéről:

Eljárásban résztvevők és jogállásuk: gyanúsított tanú

Eljáró: Tájékoztatom, hogy mind szóban, mind írásban anyanyelvét használhatja. A szembesítés tanú és gyanúsított vallomásában mutatkozó ellentétek tisztázásának megkísérlése érdekében szükséges. A Be. 117.§ (2) bekezdése alapján figyelmeztetem, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetőleg az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetem, hogy amit mond, vagy rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A Be.117. § (4) bekezdése alapján figyelmeztetem, ha a vallomás tételét megtagadja, ez az eljárás folytatását nem akadályozza. A vallomás tételének megtagadása nem érinti az ön kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. Figyelmeztetem, ha vallomást tesz, és vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, a hamis vád bűncselekményét követi el. Gyanúsított A jogaimra történő figyelmeztetést, tájékoztatást megértettem és kijelentem, hogy vallomást kívánok tenni. Kijelentem, hogy részt kívánok venni a szembesítésen. ........................................…… gyanúsított Eljáró: Figyelmeztetem, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani. Figyelmeztetem, hogy a Btk. 233. § (1) bekezdése alapján, aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, a hamis vád büntettét követi el, amit a törvény büntetni rendel. Figyelmeztetem, hogy a Btk. 238. § (1) bekezdése alapján, az a tanú, aki a bíróság, vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el, amit a törvény büntetni rendel. A hamis vád és a hamis tanúzás törvényes következményeire tett figyelmeztetést tudomásul vettem, megértettem. ......................................... tanú Tudomásul veszik, hogy a szembesítés során csak a szembesítés vezetője által feltett kérdésekre és csak felszólításra válaszolhatnak. Egymásnak jelzést nem adhatnak, egymáshoz kérdést vagy nyilatkozatot csak engedéllyel tehetnek. Gyanúsított: Kijelentem, hogy korábban tett és jegyzőkönyvbe foglalt vallomásomat fenntartom. .......................................... gyanúsított Tanú: Kijelentem, hogy korábban tett és jegyzőkönyvbe foglalt vallomásomat fenntartom. .......................................... tanú A szembesítés részben eredményre vezetett. A felvett jegyzőkönyv a szembesítésen résztvevő személyek által elmondottakat tartalmazza, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírják. A jegyzőkönyv lezárva, ……..óra ………..perckor befejezve. A jegyzőkönyv a szembesítés során történteket helyesen tartalmazza, melyet a jelenlévők elolvasás után helyben hagyólag aláírják. Kelt:………………………………….. a nyomozó hatóság részéről

gyanúsított tanú eljárásban résztvevők

233

6.7. Kutatás A krimináltaktikában a kutatás azoknak a cselekményeknek az összefoglaló megnevezése, amelyekkel a nyomozóhatóságok – meghatározott helyeken – a felderítés és a bizonyítás érdekében a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyeket, az elrejtett holttesteket, tárgyi bizonyítási eszközöket vagy a bűncselekménnyel összefüggő nyomokat, anyagmaradványokat keresik. Célja a büntetőeljárást akadályozó magatartások megelőzése, hatástalanítása, a tárgyi bizonyítási eszközök megtalálása, adatgyűjtés és bizonyítás, azaz az eljárás sikerének biztosítása az eljárási törvényben megengedett módon és mértékben. „Be. 149. § (1) A házkutatás a ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá az ott elhelyezett jármű átkutatása, illetőleg számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében. (2) Házkutatásnak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy az a) a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére, b) a bűncselekmény nyomainak felderítésére, c) bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet. (3) Házkutatást a bíróság, az ügyész, illetőleg ha az ügyész másképp nem rendelkezik, a nyomozó hatóság rendel el, a bíróság és az ügyész a házkutatás végrehajtásához a nyomozó hatóságot igénybe veheti. A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a házkutatást elrendelő határozatban – ha ez lehetséges – meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, elkobozható, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgokat, amelyek megtalálása érdekében a házkutatás szükséges. (4) A házkutatást rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, a megkezdése előtt közölni kell vele a házkutatást elrendelő határozatot, és – ha a házkutatás meghatározott, illetőleg ismert bizonyítási eszköz vagy elkobozható dolog, illetőleg személy megtalálására irányul – fel kell őt szólítani, hogy a keresett dolgot adja elő, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye hozzáférhetővé, illetőleg a személyt adja át. Ha az érintett a felszólításra a keresett dolgot előadja, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot hozzáférhetővé teszi, illetőleg a keresett személyt átadja, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető. (5) Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelően védi.” A kutatással összefüggő intézkedések szükségszerűen együtt járnak az alapvető állampolgári jogok részleges és időleges korlátozásával. A kutatás eredménye az elfogás vagy a tárgyak lefoglalása lehet. Más esetekben (pl.: holttest magtalálásakor, vagy a bűncselekmény helyszínének felkutatásakor) a szemlével vagy vizsgálattal folytatódhat.

234

A házkutatás tárgyi jellegű kényszerintézkedés, amelyet a nyomozóhatóság a törvényes előfeltételek megléte esetén a gyanúsított vagy a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható bármely személy (pl. orgazda, bűnpártoló, jóhiszemű harmadik személy) házában, egyéb helyiségeiben, valamit a hozzájuk tartozó bekerített helyeken alkalmazhat. A közvetlen cél: - a büntetőjogi felelősséget megalapozó bizonyítás tárgyának, - a bűncselekmény nyomainak, - a megszökött vagy elrejtőzött elkövetőnek, és - az eltűnt vagy bűncselekmény áldozatává vált személyeknek a megtalálása, illetve - a bűncselekménnyel okozott kár megtérülésének biztosítása, valamint - a további nyomozási cselekményekhez információk gyűjtése. A házkutatások nem ötletszerűen, hanem a nyomozási tervnek megfelelően – ha lehetséges – kellő felkészülés után, időben is egyeztetve kerül lefolytatásra. Az általános kriminalisztikai tapasztalatok is azt mutatják, hogy az elkövetők előszeretettel rejtik el lakásukon a bűncselekmény nyomait hordozó tárgyakat. Bűnözők a számukra megbízható személyeknél is elrejthetik a bűncselekménnyel összefüggésben levő tárgyakat, vagy éppen ők maguk rejtőznek el kapcsolataiknál, s így életfeltételeik is biztosítottak. A gyanús, ismeretlen körülmények között eltűnt személyek utolsó ismert tartózkodási helyén is indokolt lehet kutatást végrehajtani. A házkutatás nemcsak a gyanúsítottal szemben rendelhető el, hanem bármely más személlyel kapcsolatban is, ha alaposan feltehető, hogy bűncselekményből származó tárgyakat tart magánál vagy elkövetőt rejteget. A házkutatás végrehajtása nagy körültekintést, jogi és kriminalisztikai ismerteket kíván meg. A nyomozás taktikájának kialakítása során meg kell határozni a végrehajtásra kerülő nyomozási részcselekményeket, majd időpontjukat és sorrendjüket is tisztázni kell. A kialakított taktika helyes vagy helytelen voltának függvénye lesz az eredményesség. A helyes taktikával, megfelelő időben végrehajtott meglepetésszerű házkutatás újabb vallomásokat, tárgyi bizonyítási eszközöket eredményezhet, vagy további kényszerintézkedések jogi alapját teremtheti meg. Házkutatás általában csak a nyomozás elrendelése után, határozat alapján foganatosítható. Amennyiben a sürgősség indokolja, a nyomozást elrendelő határozat meghozatala előtt, időnyerés céljából halaszthatatlan nyomozási cselekményként is végrehajtható a házkutatás. Így elkerülhető, hogy a késedelem pótolhatatlan mulasztásokhoz vezessen. Az eljárási törvény szerint halaszthatatlan nyomozási cselekményként akkor hajtható végre a házkutatás, ha a késedelem veszéllyel jár. Hogy ez a veszély mikor áll fenn, azt a törvény a „különös” szó

235

alkalmazásával példálózó jelleggel sorolja fel. Ilyen lehet a már megkezdett bűncselekmény befejezésének, újabb bűncselekmény elkövetésének, az elkövető elrejtőzésének, a bizonyítékok eltüntetésének vagy megsemmisítésének magakadályozása céljából tartott házkutatás. Ügyelni kell a gyorsaság mellett arra is, hogy a házkutatás törvényi előfeltételei minden esetben biztosítottak legyenek. Szabálysértés gyanúja esetén a büntetőeljárásban alkalmazott házkutatáshoz hasonlóan a „helyiségellenőrzést” is határozattal kell elrendelni, végrehajtásakor két hatósági tanút kell alkalmazni és az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A helyiségellenőrzés is megtartható halaszthatatlan nyomozási cselekményként és határozat nélkül. A ház fogalmán az állandó lakhelynek minősülő épületet, míg lakásán az emberek életviteléhez szükséges, állandó vagy átmeneti tartózkodásra szolgáló helyet érti a törvényhozó (pl.: bérlakás, tulajdonban lévő lakás, albérlet stb.). Az egyéb (nem lakó) helyiségek rendszeresen vagy időszakonként emberek tartózkodási helyéül is szolgálnak, de az ott tartózkodás célja ez esetben a gazdasági tevékenység vagy a szórakozás (pl.: műhely, iroda, raktár, üzlet, eszpresszó, stb.). A bekerített hely fogalmába tartozik minden zárt, körülhatárolt terület, amelyen ház épült. Közömbös ebből a szempontból, hogy a területet fal, kerítés vagy például sövénykerítés veszi körül, csak az a lényeg, hogy akár jelképesen is, el legyen választva a külvilágtól. A bekerített hely azonban csak akkor esik a házkutatás fogalmi körébe, ha lakóépület is áll rajta. A házkutatás végrehajtása során gondoskodni kell a házkutatást szenvedő magatartásának megfigyeléséről is. Egy-egy mozdulat, erős verejtékezés, elszólás árulója lehet a belső vívódásnak, feszültségnek. A tényleges kutatás azzal kezdődik, hogy a házkutatást elszenvedőt felszólítják arra, hogy a keresett személy hollétét fedje fel, illetve a tárgyat adja át a kutatást végzőknek. Amenynyiben az önkéntes átadásra irányuló felszólításnak a személy eleget tesz, a kisebb jelentőségű ügyekben a további kutatástól el lehet tekinteni. Az általános szabály azonban az, hogy a kutatást ilyen esetekben is folytatni kell, hiszen nehéz eldönteni, hogy milyen motívumok válthatták ki nála a tárgy átadását. Az egyes helyiségek kutatásánál meghatározott rendszert kell követni. Általában a jobbról balra, felülről lefelé haladó kutatás az ajánlott, majd a helyiség szélein, oldalfalain történő kutatást középen kell befejezni. Személyre irányuló kutatás esetén a rejtekhely felfedése vagy önként történő megmutatása után az elfogásra kell koncentrálni. A kutatás egésze alatt gondoskodni kell arról, hogy a hatósági tanúk a házkutatást elszenvedővel vagy megbízottjával együtt a kényszerintézkedést és különösen a lefoglalásokat figyelemmel tudják kísérni.

236

6.8. Felismerésre bemutatás A felismerésre bemutatás jelentőségét az adja meg, hogy a terhelt vagy a tanú a saját észlelése alapján a hatóság közreműködése révén bizonyos személyt vagy személyeket, illetve tárgyat vagy tárgyakat azonosítani tud. A törvény előírása szerint a felismerésre bemutatást az ügyész vagy a bíróság rendeli el és tartja meg. A körülményeket illetően a törvény leszögezi, hogy mind személy, mind tárgy esetében a terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt, illetve három tárgyat kell bemutatni. A terheltnek, illetőleg a tanúnak a legalább három személy, illetve három tárgy közül kell választania. A törvény ezért bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a terheltnek vagy a tanúnak a személyről vagy a tárgyról készített fényképet mutassanak be ugyanolyan feltételek mellett, mint az egyéb felismerésre bemutatás során. A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, tehát akár a terheltet, akár a tanút igen részletesen ki kell hallgatni, hogy melyek azok a körülmények, jellegzetességek, amelyek alapján az illető személyt vagy tárgyat felismerné. A felismerésre bemutatás megkülönböztetett fontosságára tekintettel a törvény részleteiben is szabályozza ennek a lefolytatását. Ezek szerint a felismerendő személyt az ügytől független és a felismerést végző személyek által nem ismert, indifferens személyekből összeállított csoport közé kell állítani. Lényeges szabály, hogy személyek esetén feltétlenül azonos nemű, hasonló korú, hasonló testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű személyekből kell a csoportot létrehozni. Garanciális szabályt tartalmaz az a rendelkezés, amely szerint több felismerő személy esetében a felismerésre bemutatást egymástól függetlenül, külön-külön kell elvégezni. Ennek jelentősége abban áll, hogy személy vagy tárgy felismerése esetén a felismerő nyilatkozata ne befolyásolhassa döntésében a következő felismerő személyt. A tanú védelme érdekében a felismerendő személyt úgy kell bemutatni, hogy ő a felismerő tanút ne észlelhesse, ne ismerhesse meg, vagy fel. Abban az esetben, ha a felismerésre bemutatás nyíltan történik, a felismerő tanú személyes biztonságához fűződő érdekeit szem előtt tartva nem biztos, hogy vállalja az azonosítást és a felismerés nyomasztó terhét és esetleges következményeit. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanis, hogy a felismerés ellenére sem feltétlenül eredményes a bizonyítási eljárás és a gyanúsított bármikor szabadlábra kerülhet. Ennek megfelelően a felismerésre bemutatást technikailag úgy kell lebonyolítani, hogy a tanú ne legyen felismerhető, illetve ne legyen észlelhető.

237

Ettől eltér, ha a felismertetés során a nyomozóhatóság fényképtablót használ, vagy olyan szituációt teremt, hogy a gyanúsított nem is szerez tudomást arról, hogy felismerésre bemutatáson vett részt. A felismerésre bemutatásról készített jegyzőkönyvben tehát a felismerő tanú személyi adatait, vagy ha nevének zártan kezelését is elrendelték nevét sem lehet feltüntetni. Ugyanez vonatkozik a különösen védett tanú közreműködésével lefolytatott felismerésre, bemutatásra is. 6.9. Bizonyítási kísérlet A bizonyítási kísérlet eljárásjogi szabályokhoz kötött nyomozási cselekmény, amelynek során az eljáró hatóság ellenőrzi, hogy valamely események, helyzetek, jelenségek meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e, illetőleg létrejöhetett-e vagy sem. Jelentősége abban áll, hogy a korábban megtörtént bűncselekményt a kívánt feltételek között a maga egészében, keletkezésében, lefolyásában szemlélheti hatóság. A teljesebb, gazdagabb információkból megalapozottabb következtetéseket lehet levonni a bűncselekmény lefolyását illetően és így új, teljes és biztos ismeretek birtokába juthat a hatóság. Bizonyos körülményeket, jelenségeket csak kísérleti módszerrel tanulmányozhatunk, ezért a bizonyítási kísérlet esetenként másféle bizonyítási eszközzel nem pótolható. A bizonyítási kísérlet célja: - az ügy kapcsán összegyűjtött, számításba vett bizonyítékok ellenőrzése, - verziók ellenőrzése és értékelése, - új bizonyíték szerzése, - a bűncselekmény okainak, körülményeinek, az elkövetés módszerének a tisztázása. A bizonyítási kísérlet fajtái: - jelenségek észlelésének lehetőségét vagy lehetetlenségét megállapító kísérletek (hanghatás hallhatósága, látási lehetőségek, más érzékszervek érzékelési lehetőségének próbája), - cselekvés elkövetési lehetőségének tisztázása, - az esemény vagy egy fázisa megtörténtének, lefolyásának tisztázása, - az időtartam tisztázása, - az ingerküszöb tisztázása (a bizonyítási kísérletet megelőző kihallgatás során tisztázni kell a tanú látó-, halló- és egyéb érzékelő képességét, állapotát is), - nyomcsoport keletkezési folyamatának tisztázása. A sikeres és eredmény bizonyítási kísérlet érdekében törekedni kell arra, hogy végrehajtásának körülményei maximálisan hasonlítsanak azokra a körülményekre, amelyek között a kérdéses és bizonyítandó esemény lezajlott, a jelenség bekövetkezett.

238

Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy ugyan abban a napszakban kell lebonyolítani a kísérletet, amikor a megvilágítás és egyéb vele összefüggő faktorok a legjobban hasonlítanak az eredeti állapothoz, körülményekhez. Elképzelhető, hogy a megvilágítási viszonyoknak nincs szerepük, csak a napszak meghatározott órájának van jelentősége, amikor pl. a csúcsforgalmi időszak adja a megfelelő körülményt ahhoz, hogy meg lehessen állapítani meghatározott útszakasz megtételének időtartamát. A kísérletet általában azon a helyen kell tartani, ahol a valóságos esemény lezajlott. Ez alól azonban vannak kivételek, pl. ha a helyszín megsemmisült (leégett), vagy az eredményt tekintve nincs jelentősége a helyszínnek, mert a kísérlet laboratóriumi feltételek között is elvégezhető. Hasonló időjárási viszonyok között játszódjék le a kísérlet. Ez a feltétel nem könnyen valósítható meg, mert a váltakozó évszakok más-más időjárási viszonyokat is jelentenek. Olyan mesterséges megvilágítást kell létrehozni, amilyen a valóságos esemény feltételeként szerepelt. Ez nem feltétlen kapcsolódik valamilyen napszakhoz, vagy időponthoz, mivel pl. zárt körzetben bármikor kialakítható megfelelő fényviszony. Szükségessé válhat a helyszín rekonstruálása. Ez azt jelenti, hogy a helyszín elemeit meghatározott rendben és helyzetben kell elrendezni. A hiányzó elemeket pótolni kell. Amennyiben hang-, fény- vagy más hatás észlelése a tárgya a kísérletnek, igyekezni kell az előidézendő hatás jellegét, erejét, mértékét úgy megtalálni, hogy az az eredetihez hasonlítson. Ha szükséges, megfelelő kísérő zajokat, zörejeket stb. is létre kell hozni, más esetben pedig pontosan ennek az előfordulását kell megakadályozni. 6.10. A bűnügyi nyilvántartás A bűnügyi nyilvántartás a törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata a törvényben meghatározott adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása. Jelentősége abban áll, hogy az adatok rendszerbe foglalása, értékelése lehetővé teszi következtetések levonását a bűncselekmények tetteseire vagy a bűncselekmények elkövetésének körülményeire. A bűnügyi nyilvántartás magában foglalja a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek (a továbbiakban: daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás), valamint a DNS-profilok nyilvántartását.

239

A bűnügyi nyilvántartás története azt igazolja, hogy e nyilvántartások kriminalisztikai szempontok alapján alakultak ki kettős funkcióval: Az ismeretlen tettese bűnesetek tárgyi jegyeinek és az elkövetés jellemző módszereinek nyilvántartásba vétele abból a tapasztalatból történt, hogy a bűnismétlők hasonló módszerekkel követnek el újabb bűncselekményeket, ezért a kézre kerített elkövetők korábbi cselekményei is feltárhatóak a nyilvántartásban rögzített adatok alapján. Az elkövetők személyes adatainak és azonosításra alkalmas jellemzőinek nyilvántartásba vétele lehetővé teszi az ismert elkövetők újabb bűncselekményeinek leleplezését. Mindazokat az adattárakat, amelyek az előbbi funkciók teljesítést szolgálják, nevezzük kriminalisztikai nyilvántartásoknak. Vannak olyan kriminalisztikai nyilvántartások, amelyek a nyomozások eredményesebbé tételét szolgálják, tehát kriminalisztikai rendeltetésűek. Erre példa az úgynevezett „modus operandi” és kapcsolódó nyilvántartások, mely a kriminalisztikai adatok gyűjteménye, amelyben meghatározott rendőri nyomozásokban eljárás alá vont személyek azonosító adatai, személyleírása, elkövetési módszerei, az elkövetés lényeges ismérvei, a bűntársak adatai kerülnek kezelésre.

240

Irodalomjegyzék: Visegrády Antal: Jog-és állambölcselet – Dialóg Campus Kiadó 2003 Szigeti Péter: Jog és jogállam – Főiskolai jegyzet 1998 Szigeti Péter: Jogtan és államtani alapvonalak – Rejtjel Kiadó 2002 Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. – Dialóg Campus Kiadó 2002 Kukorelli István: Alkotmánytan – Osiris Kiadó 2003 Dr. Lukács János: Kriminalisztika www. uni-miskolc.hu www. jegyzetportal.hu www. tuleles.hu www. parlament.hu www. mkogy.hu www.mkab.hu www. kormanyzat.hu www. vadijani.uw.hu www. bddiaktura.extra.hu www. cholnoky.ro www.elitharcos.hu www. fsz.bme.hu www. goliat.eik.bme.hu www.jgytf.u-szeged.hu www. lakossag.katasztrofavedelem.hu www. magashegyiturak.ro www. mek.niif.hu

www. ngszki.hu www. nograd.katasztrofavedelem.hu www. produktinfo.conrad.com www. ptkk.baranya.com www. pvkalocsa.hu www. rendeszetikepzes.hu www. vadonszava.blog.hu www. vorosmeteor.hu www. mercator.elte.hu www.vilaglex.hu www. goggle.com/images www. grafologiaelemzes.hu www.kemitenpet.hu www. keh.hu www. itelotabla.hu www. magyarorszag.hu

241