BÉKÉSY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA 1174 BUDAPEST, SZÉCHENYI U SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BÉKÉSY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA 1174 BUDAPEST, SZÉCHENYI U. 9-11.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 4 Jogszabályi háttér ....................................................................................................................... 5 A SZMSZ személyi hatálya ....................................................................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ....................................................................... 5 Szervezeti felépítés ..................................................................................................................... 5 1. Vezetők, vezetőség ................................................................................................................ 6 2. Pedagógusok közösségei ....................................................................................................... 6 3. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ......................................................................... 6 4. Technikai dolgozók ............................................................................................................... 6 5. Tanulók közösségei ............................................................................................................... 6 Az intézmény szervezeti ábrája .................................................................................................. 7 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................ 8 A tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ....................................................................................................... 8 A szünetek és tanórák beosztása ................................................................................................ 9 A létesítményhasználat rendje .................................................................................................... 9 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel ................................................................................................................. 9 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok . 10 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .............................................................................. 10 A hagyományápolás külsőségei ............................................................................................... 10 Hagyományos, iskolaszintű ünnepélyek, rendezvények, versenyek: ....................................... 10 A könyvtár működése............................................................................................................... 10 A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai .................................. 11 Dohányzás intézményi szabályai ............................................................................................. 11 A VEZETŐI MUNKA RENDJE ............................................................................................. 11 Vezetők közötti feladatmegosztás ............................................................................................ 11 A munkakörökhöz tartozó feladat-és hatáskörök ..................................................................... 12 Igazgató .................................................................................................................................... 12 Igazgatóhelyettes ...................................................................................................................... 13 Szakmai igazgatóhelyettes ....................................................................................................... 14 A helyettesítés rendje és az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályok ...................................... 15 Kiadmányozás .......................................................................................................................... 15 Hatáskörök gyakorlásának módja ............................................................................................ 15 1. Pedagógusok közösségei ..................................................................................................... 15 2. Tanulók közösségei ............................................................................................................. 17 3. Szülői szervezetek (közösségek) ......................................................................................... 18 4. Egyéb közösségek ............................................................................................................... 19 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................... 19 A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ....................................................................................... 20 A belső kapcsolattartás rendje .................................................................................................. 20 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája....................... 20 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje . ....................................................................................................................................... 21 3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ............................................................................................... 21 4. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ....................................................................................................................................... 22 5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.......................................................... 22

2

A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA ................................. 24 1. A vezetők és az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája: ....... 24 2. Rendszeres és alkalmi munkakapcsolatok ........................................................................... 24 ELJÁRÁSREND ...................................................................................................................... 24 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ......................................... 24 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje .............. 25 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése ....................................... 26 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás ................................................................... 27 Az elektronikus úton előállított iskolai dokumentumok, nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje.................................................................................................................... 28 Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás ..................................................... 28 Az egyéb foglalkozások célja, formái, időkeretei .................................................................... 29 HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ........................ 31 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ........................................................ 31 Szülői szervezet véleményezési jogköre .................................................................................. 31 Intézményi dokumentumok nyilvánossága .............................................................................. 31 A SZMSZ hatálybalépése......................................................................................................... 32 A SZMSZ felülvizsgálata ......................................................................................................... 32 Legitimációs záradék................................................................................................................ 32 1. SZÁMÚ MELLÉKLET KÖNYVTÁRI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ............................. 33 A Békésy György Szakközépiskola könyvtárának Működési Szabályzata ............................. 33 Gyűjtőköri Szabályzat .............................................................................................................. 35 Iskolai könyvtárhasználati Szabályzat ..................................................................................... 41 A könyvtárostanár munkaköre ................................................................................................. 43 Katalógus szerkesztési Szabályzat ........................................................................................... 44 Tankönyvtári Szabályzat .......................................................................................................... 45 2.SZÁMÚ MELLÉKLET ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .............................................. 47 Általános szabályok.................................................................................................................. 48 Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság ............................................................ 51 Adatbiztonság ........................................................................................................................... 52 Nyilvántartható és kezelhető adatok köre ................................................................................ 53 Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok ................................................ 56 Az adatok továbbítása .............................................................................................................. 57 Tájékoztatás, hozzájárulás ........................................................................................................ 60 A közoktatás információs rendszere ........................................................................................ 62 3.SZÁMÚ MELLÉKLET MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK .............................................. 65 közismereti tanár részére .......................................................................................................... 65 testnevelő tanár részére ............................................................................................................ 68 osztályfőnök részére ................................................................................................................. 71 munkaközösségvezető munkaköri leírása ................................................................................ 73 iskolatitkár munkaköri leírása .................................................................................................. 75 MÓDOSÍTÁS........................................................................................................................... 77

3

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Békésy György Szakközépiskola 1174 Budapest, Széchenyi u. 9-11. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (Nkt. 25. § (1) bek.).

Intézményi azonosítók              

név: Békésy György Szakközépiskola székhely: 1174 Budapest, Széchenyi u. 9-11. telephely: 1174 Budapest, Széchenyi u 9-11. Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: Főv.Kgy. 1230/C/1992. (VII.22.) Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 493596 Alapító okirat kelte: 2012. december 03. Az alapító okirat azonosítója: FPH038/1718-137/2012. Az alapítás időpontja: 1988. július 22. OM azonosító: 035414 KSH azonosító: 15493596-8531-322-01 PIR azonosító: 493596 Adóalanyiság: Adószám: 15496596-1-42 (2012.december 31-ig) Bankszámlaszám: 11784009-15493596 (2012.december 31-ig)

Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei  

Az intézmény szakágazati besorolása: 853200 általános középfokú oktatás Az intézmény alap szakfeladata: 853121-1 nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)



feladatmutató: a szolgáltatást igénybe vevő tanulók száma

További szakfeladatok          

562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853234-1 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 910121-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 4

Vállalkozási tevékenység 

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:  a A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szóló (továbbiakban: Nkt.)  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.)  a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)  a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet  a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:  a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény  a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel  az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet  az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet  az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet  a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet A SZMSZ személyi hatálya  A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. 

A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Szervezeti felépítés A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata

5

1. Vezetők, vezetőség (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően) Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgató az intézményt teljes felelősséggel vezeti és képviseli. Döntési jogköre a jogszabályi keretek közötti. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az igazgató kizárólagos jogkörében gyakorolja az intézmény pedagógusai, a pedagógiai munkát segítők és az igazgatóhoz rendelt munkavállalók (oktatás technikus, iskola titkár) feletti munkáltatói jogkört. Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé – a szűkebb iskolavezetőségbe - az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettes,  a szakmai igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes és egyéb vezetők megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. A vezető beosztású dolgozók közti feladatmegosztás a mindenkor érvényes munkaköri leírásokban rögzítésre kerül. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján, önállóan, személyes felelősséggel, az igazgató irányításával végzik, tevékenységüket egymással együttműködve, mellérendeltségi viszonyban látják el. A megtett intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. tv. III-V. szakasza szerint azoknak a vezető beosztású közalkalmazottaknak, akik a pénzügyi folyamatok lebonyolításában részt vesznek, kétévente vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Az intézményben az alábbi munkakörökben dolgozókra kötelező:  az igazgató  az igazgatóhelyettes  a szakmai igazgatóhelyettes 2. Pedagógusok közösségei A nevelőtestület tagja minden határozott illetve határozatlan idejű teljes és részmunkaidős pedagógus, szakoktató és könyvtárostanár munkakörben foglalkoztatott. A pedagógusok szakmai munkájuk alapján munkaközösségeket hoznak létre és működtetnek a jogszabályban leírt feltételek teljesítésével. 3. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak  a rendszergazda  az iskolatitkár 4. Technikai dolgozók  gazdasági ügyintéző  kézbesítő  gondnok  oktatástechnikus  karbantartók  takarítók  portások 5. Tanulók közösségei 6

Az intézmény szervezeti ábrája

Igazgató Törzskar (kibővített vezetői testület)

Iskolatitkár

Technikai dolgozók

Rendszergazda

Osztályfőnöki munkaközösség

Könyvtáros

Tanügyi igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes Szakmai tanárok közössége

Oktatástechnikus

Magyar munkaközösség Humán munkaközösség Természettudományos munkaközösség A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI

Testnevelők munkaközössége Idegen nyelvi munkaközösség Informatika munkaközösség 7

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanulóknak, az alkalmazottaknak benntartózkodásának rendje

a

nevelési-oktatási

intézményben

való

Az iskola épülete, helyiségei szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 7 órától délután 17 óráig pénteken 16 óráig tartanak nyitva, illetve az utolsó tanórán kívüli foglalkozás végéig. Munkaszüneti napon az iskola zárva tart. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületben iskolai rendezvény szervezhető szombaton és vasárnap is. Tanítási szünetekben ügyeleti napokon reggel 8 és 12 óra között az intézményben tartózkodhatnak pedagógusok és felügyelet mellett tanulók is. A többi napokon a bent tartózkodásra az igazgató ad engedélyt. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.20 óra és délután 17 (pénteken 16) óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkaterv mellékleteként kell írásban meghatározni, és a tanári szobában kifüggesztve nyilvánosságra hozni. Tanítási szünetekben az iskolavezetés tagjai szerdánként 8.00 és 12.00 óra között ügyeletet tartanak, ebben az időszakban van lehetőség a hivatalos ügyek intézésére. Az ügyeleti rendet a fenntartóval egyeztetve az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A vezetői ügyelet időtartamán túl (7.20 - 17 óra között) a vezető távozása után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolában reggel 7.25 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő nevelő ügyel. Az ügyeletes nevelők felelősségi területe a közösségi helyiségekre és a tantermekre terjed ki, az ügyeleti idő az óraközi szüneteket is magában foglalja A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, osztályfőnöke, távolléte esetén az ügyeletes vezető írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét (kilépő cédula). Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14.15 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az irodában történik 8 óra és 15 óra között.(a tanulók hivatalos ügyeiket óraközi szünetben intézhetik, vagy a tanítás végén legkésőbb 15 óráig). hivatalos ügyeiket 8 és 12 óra között intézhetik. A félfogadási idő az szoba ajtajára van kifüggesztve.

iskolatitkári az első két A dolgozók iskolatitkári

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A szaktantermekben a tanulók csak pedagógus, vagy a pedagógiai munkát közvetlenül segítő iskolai közalkalmazott felügyelete mellett tartózkodhatnak. 8

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény és felelősségi nyilatkozat ellenében lehet. A szünetek és tanórák beosztása Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.45 óra és 15 óra között kell megszervezni (rendkívüli esetekben a tanulók vagy a szülői szervezet kérésére a tanóra kezdődhet 7.00 órakor is). A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc. Indokolt esetben, rövidített 40 perces órákra 10 perces óraközi szünetekre az igazgató adhat engedélyt. 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra

7.45 – 8.30 8.40 – 9.25 9.35 – 10.20 10.30 – 11.15 11.25 – 12.10 12.30 – 13.15 13.25 – 14.10

A tanulók a húszperces szünetben, illetve tanítás után ebédelhetnek. A létesítményhasználat rendje Az iskola létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:    

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a takarékos energiafelhasználásért, a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az intézmény tanulói, pedagógusai, dolgozói térítésmentesen használhatják szorgalmi időben az iskola helyiségeit a megfelelő szabályok megtartásával. Tanításon kívül az iskola létesítményeinek használatát az iskola tanulóinak, dolgozóinak az iskola igazgatója engedélyezheti. Az osztályrendezvényeket legalább 3 munkanappal a rendezvény előtt az igazgatónak vagy helyettesének szóban be kell jelenteni. Térítésmentesen igénybe vehetik az iskola helyiségeit a diákönkormányzat, a szülői szervezet, az iskolában működő alapítvány. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola épületében az intézmény hivatalos nyitvatartási ideje alatt iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők léphetnek be, illetve tartózkodhatnak, továbbá azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak A látogatót az előtérben a portás leülteti, telefonon értesíti a keresett személyt a látogatás céljáról, majd a kapott választól függően irányítja a szülői fogadóhelyiségbe, a titkárságra, vagy az iskolavezetés tagjaihoz. A látogatók tanterembe, foglalkozásra engedély nélkül nem mehetnek be. Nyitvatartási időn kívül az intézménybe az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak az igazgató írásos engedélyével és saját dolgozói kísérettel léphetnek be (kivéve az ellenőrzésre jogosultakat és az országgyűlési képviselőket). Az intézmény életének nyitottságot feltételező rendezvényei (mint pl. a szülői értekezlet, összevont fogadó óra, nyílt napok, iskolai ünnepélyek, stb.) idején az adott esemény szokásos rendje, vagy külön rendszabályok érvényesek. 9

Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és erkölcsi kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségei Az iskola zászlói: nemzeti színű selyem zászló, amelyet a búcsúzó évfolyamok szalaggal díszítenek. A kisméretű álló fehér selyemzászló a hímzett iskola logóval a színházteremben található. Az intézmény címerének (jelvényének) bemutatása:

A logó leírása: aranyszínű pajzs az iskolaépület szerkezeti rajzával, a körbefutó felirat: Békésy György Szakközépiskola Hagyományos, iskolaszintű ünnepélyek, rendezvények, versenyek:            

tanévnyitó ünnepély nemzeti ünnepek (március 15., október 23.) megemlékezések (október 6. a holokauszt és a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja) tanévzáró értékelés és eredményhirdető ünnepély ünnepélyes érettségi bizonyítványosztás szalagavató ünnepély és bál ballagás a kihívás napi sportrendezvény háziversenyek, bajnokságok IDB és gólyatábor tanulmányi versenyek szavalóverseny.

Az iskola névadója, emlékének ápolása: június első hetében emlékezünk Békésy György Nobel-díjas tudósra, iskolánk névadójára. A könyvtár működése A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A könyvtár nyitvatartási ideje naponta 6 óra. 10

A könyvtárat az iskola tanulói, dolgozói díjmentesen használhatják. A könyvtárban nincs külön beiratkozási eljárás: közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony valamint tanulói jogviszony létesítésével valamennyi diák és dolgozó a könyvtár tagja lesz. A jogviszony megszűnte után a könyvtári tagság lejár, a könyvtári tartozásokat rendezni kell. A tanuló, a munkavállaló számítógépes nyilvántartásba az első kölcsönzés, illetve könyvtárhasználat alkalmával kerül. A könyvtár szolgáltatásai a nyitvatartási időben vehetők igénybe. A nyitva tartási idő kialakításának fő szempontja, hogy a könyvtárhasználók a könyvtár szolgáltatásait minden tanítási napon igénybe tudják venni. A nyitva tartást a könyvtár ajtaján közzé kell tenni. A könyvtár kulcsait a könyvtáros tanárokon kívül vészhelyzet esetén a portás, indokolt esetben az igazgató veheti fel (ezt eseménynaplóba kell rögzíteni). A könyvtár anyagi - erkölcsi felelősei a könyvtárosok. Ők felelnek az iskolai könyvtár számára biztosított anyagi források ésszerű, takarékos gazdálkodásáért, az állományépítés szakszerűségéért. Beleegyezésük nélkül senki nem vásárolhat a könyvtár számára. Az állománygyarapítás a Gyűjtőköri szabályzatban (1.sz. melléklet) megfogalmazott szakmai alapelvek szerint történik. A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az iskola épületében kizárólag olyan reklámokat, hirdetményeket lehet elhelyezni, amelyek a gyermekeknek szólnak, és témájuk az egészséges életmóddal, társadalmi, közéleti (nem politikai), illetve kulturális, oktatási tevékenységgel lehetnek kapcsolatosak. Az iskolában elhelyezhető reklám célú plakátok csak a megadott hirdetőkre (folyosók) és kizárólag az iskolavezetés engedélyével kerülhetnek ki. Az iskola diákságának bevonása bármiféle reklámtevékenységbe kizárólag az iskola igazgatójának engedélyével lehetséges.

Dohányzás intézményi szabályai Az iskola egész területén tilos a dohányozni. Az iskolában és az iskolán kívül tartott rendezvényeken az egészségre ártalmas szerek fogyasztása tilos, az ilyen szerek hatása alatt álló személy nem vehet részt a rendezvényeken. Az iskola épületén és udvarán kívül a dohányzóhelyek kijelölése A nemdohányzók védelméről szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően történik.

A VEZETŐI MUNKA RENDJE Vezetők közötti feladatmegosztás Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé – a szűkebb iskolavezetőségbe - az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettes,  a szakmai igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes és egyéb vezetők megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. A vezető beosztású dolgozók közti feladatmegosztás a mindenkor érvényes munkaköri leírásokban rögzítésre kerül. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján, önállóan, személyes felelősséggel, az igazgató irányításával végzik, tevékenységüket egymással 11

együttműködve, mellérendeltségi viszonyban látják el. A megtett intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetői munkamegosztásban az igazgató fenntartja döntési jogát a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének hatáskörébe. Az intézményvezető által átruházott hatáskörök a munkaköri leírásokban kerültek meghatározásra. A munkakörökhöz tartozó feladat-és hatáskörök Igazgató A jogszabályokban és a …………………..által kiadott munkaköri leírásban meghatározott feladatokon felül: 1.

Átruházott hatáskörben elkészíti az iskola éves munkatervét.

2.

Irányítja és ellenőrzi az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységét.

3.

A munkaközösség-vezetők tanmeneteket.

4.

Elkészíti a munkaközösség-vezetők véleményének figyelembe vételével az iskola tantárgyfelosztását.

5.

Közvetlenül, a diákmozgalmat segítő tanár, a rendszergazda és az iskolatitkár munkáját.

6.

Ellenőrzi az iskolai könyvtár működését.

7.

Képviseli az intézményt a budapesti Középfokú Intézmények Igazgató Szövetségében.

8.

Kapcsolatot tart az intézmény Szülői Szervezete Választmányával.

9.

Kapcsolatot tart az intézmény érdekvédelmi szervezeteivel (szakszervezettel, KT-vel, az IDB-vel).

véleményezése

alapján

jóváhagyja

a

10. Szervezi a nevelőtestület közösségi életét. 11. Az éves belső ellenőrzési ütemterv szerint ellenőrzési feladatokat lát el. Az ellenőrzés eredményeit írásba foglalja. Saját és vezetőtársainak belső ellenőrzési tapasztalatait felhasználja a tervezés munkájában. -

Gondoskodik az iskolai közösségek üléseinek jegyzőkönyvben történő dokumentálásáról.

-

Irányítja és szervezi az iskola pályaorientációs, beiskolázási munkáját.

-

Irányítja az intézmény pályázati tevékenységét.

-

Az igazgatóhelyettessel és a rendszergazdával együtt folyamatosan biztosítja az intézmény infokommunikációs hálózatának működőképességét és lehetőség szerinti fejlesztését.

-

Az igazgatóhelyettessel együtt folyamatosan végzi az országos és fenntartói infokommunikációs rendszerekkel való kötelező kapcsolattartásból eredő feladatokat.

-

Elkészítteti az intézményt bemutató írott és elektronikus tájékoztatókat, az igazgatóhelyettessel együtt gondoskodik az iskola internetes honlapjának folyamatos fejlesztéséről és frissítéséről.

12

Igazgatóhelyettes 1.

Az igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén a SZMSZ-ben megfogalmazott helyettesítési és képviseleti rend szerint teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti.

2.

Az igazgató irányításával – vele egyetértésben - tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az intézmény pedagógiai munkáját.

3.

Ellátja a nappali rendszerű feladatellátás ellenőrzését.

4.

Koordinálja az intézmény elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségéből adódó feladatokat (KIR-Stat, normatíva igénylés, F2 adatközlés). Az igazgatóval együtt folyamatosan végzi az országos és fenntartói infokommunikációs rendszerekkel való kötelező kapcsolattartásból eredő feladatokat.

5.

Részt vesz a tantárgyfelosztás tervezésében.

6.

Irányítja és ellenőrzi a magyar, a humán, a természettudományi, az idegen nyelvi, az informatika és a testnevelés munkaközösségek tevékenységét.

7.

Ellenőrzi az osztályfőnökök és közismereti szaktanárok adminisztrációs tevékenységét (törzskönyvek, bizonyítványok, vizsgadokumentumok).

8.

Ellenőrzi a szigorú számadás alá vont dokumentumok kezelésének jogszerűségét.

9.

Ellenőrzi és nyilvántartja a közismereti tanárok túlmunkáját (helyettesítés, elrendelt túlmunka).

középiskolai

képzés

tanügyigazgatási

10. Javaslatot tesz a pedagógusok jutalmazására, bérfejlesztésére, kitüntetésére. Fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet. 11. A munkaközösség-vezetők eszközfejlesztésre.

javaslata

alapján

előterjesztést

készít

12. Felelős az érettségi vizsgák megszervezéséért, lebonyolításáért, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásáért. 13. Megszervezi és lebonyolítja az országos tanulmányi versenyekre (OKTV) való jelentkezést és e versenyek iskolai fordulóit. 14. Vezetői ügyeleti feladatokat lát el. Ügyeletes vezetőként gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről. 15. Szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások csoportjainak létrehozását és működését. 16. Az éves belső ellenőrzési ütemterv szerint ellenőrzési feladatokat lát el. Az ellenőrzés eredményeit írásba foglalja, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésre. 17. Ellenőrzi a helyi szabályzatok előírásainak érvényesülését, figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, javaslatot tesz szükség szerinti módosításukra. 18. Részt vesz az intézmény pedagógiai munkájának szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. 19. Részt vesz az iskolai rendezvények, előkészítésében, ellenőrzi lebonyolítását.

ünnepélyek

tervezésében, szervezésében,

20. Megszervezi és ellenőrzi a tanulók orvosi és fogorvosi vizsgálatát. 13

21. Ellenőrzi az oktatás technikus munkáját. 22. Elvégzi az egyéb szakmai feladatokat, amelyekkel az iskola igazgatója megbízza. 23. Az igazgató akadályoztatása, távolléte esetén (az SZMSZ- ben szabályozott helyettesítési rend szerint) aláírási joga van. Szakmai igazgatóhelyettes 1.

A szűkebb iskolavezetés tagja.

2.

Részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésében.

3.

Irányítja és ellenőrzi a szakmacsoportos alapozó és a szakmai tantárgyakat tanító pedagógusok tevékenységét.

4.

Ellenőrzi és jóváhagyásra javasolja a szakmacsoportos alapozó és a szakmai tantárgyak tanmeneteit.

5.

Az éves ellenőrzési ütemterv szerint ellenőrzési feladatokat lát el. Az ellenőrzés eredményeit írásba foglalja, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésre.

6.

Ellenőrzi a helyi szabályzatok előírásainak érvényesülését, figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, javaslatot tesz szükség szerinti módosításukra.

7.

Vezetői ügyeleti feladatokat lát el. Ügyeletes vezetőként gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről.

8.

A tervezési időszakban elkészíti a felszerelési tárgyak, gépek, berendezések cseréjére, korszerűsítésére, karbantartására, fejlesztésére vonatkozó tervet , javaslatot

9.

A félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezletre értékelő, összegző beszámolót készít.

10. Gondoskodik arról, hogy a szakmacsoportos alapozó és a szakképző évfolyam oktatása lépést tartson a szakterület fejlődésével, ügyel a gyakorlat és az elmélet összhangjára. 11. Megszervezi a tanulók üzemlátogatásait. 12. Megszervezi a szakmai gyakorlatokat. 13. Pályázatfigyelő tevékenységet végez, pályázatok készítését szakmailag előkészít. 14. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a szakmacsoportos alapozó oktatásért felelős szakmai szervekkel. 15. Részt vesz a pályaválasztási tájékoztató anyagok készítésében, valamint gondoskodik az iskola internetes honlapjának folyamatos fejlesztéséről és frissítéséről, tájékoztatókat tart az általános iskolások számára. 16. Megszervezi a külső (tantárgyi, kompetencia) méréseket, értékeléseket. 17. Megszervezi a szakmai vizsgákat. 18. Elemzéseket készít az intézményi kulcsfolyamatokról, adatokat szolgáltat a szervezet-fejlesztéshez. 19. Elkészíti és kezeli a „kibocsátási” adatbázist.

14

20. Kapcsolatot tart a BETISZK szakmai vezetőivel, részt vesz a BETISZK szakmai megbeszélésein, adatot szolgáltat számukra. 21. Fegyelmi ügy, szabálytalanság, képzési hiányosság, mulasztás esetén intézkedéseket kezdeményez. A helyettesítés rendje és az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályok Az igazgató normális munkarend szerinti akadályoztatása esetén (azaz, amikor nem tartózkodik az intézményben, vagy átmenetileg nem elérhető) korlátozott jogkörű helyettese az igazgatóhelyettes. Mindkettejük egyidejű akadályoztatása esetén a szakmai igazgatóhelyettes, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Tartós akadályoztatása idejére (a két hetet meghaladó távollét) az igazgató kijelöli az őt helyesítő személyt, és határozza meg azokat a jogköröket, amelyben az illető eljárhat. Rendkívüli helyzetben – az igazgató átmeneti korlátozott cselekvőképessége esetén – az igazgatóhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti az intézmény vezetőjét. A körbélyegző használatára jogosult személyek:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes,  a szakmai igazgatóhelyettes. Kiadmányozás Az iskola igazgatója a nemzeti köznevelési törvény értelmében képviseli az intézményt, kiadmányozásra jogosult. A kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre és teljesítésigazolásra vonatkozó rendelkezéseket az intézményre is vonatkozó KLIK szabályzata tartalmazza. Hatáskörök gyakorlásának módja 1. Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása (ezen belül a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések). A nevelőtestület Az iskola pedagógusainak közössége nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottai. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestületi vélemény az igazgatóra nem kötelező jellegű. A nevelőtestület jogkörét a nevelőtestületi értekezleteken gyakorolja. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: tanévnyitó értekezlet, osztályozó értekezletek, félévi értekezlet, nevelési 15

értekezletek, tanévzáró értekezlet, információs értekezletek. A nevelőtestület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Ha szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyv hitelesítésére a nevelőtestület két nevelőtestületi tagot választ. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. A nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját a munkaterv mellékletét képező Eseményterv tartalmazza. A szakmai munkaközösségek  osztályfőnöki munkaközösség  magyar munkaközösség  humán munkaközösség  természettudományi munkaközösség  informatika munkaközösség  szakmai tanárok munkaközössége  idegen nyelvi munkaközösség  testnevelési munkaközösség A szakmai munkaközösség az azonos tantárgyat tanító pedagógusok, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok közössége. Módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó oktatáshoz. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáró, valamint az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni  a pedagógiai program elfogadásához illetve módosításához;  a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához;  a felvételi követelmények meghatározásához;  a tanulmányok alatti vizsgák (kisérettségi, osztályozó, különbözeti, javító) vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. A munkaközösség-vezetői feladatot ellátó pedagógus meghatározó munkafolyamatai A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. Tervezi és szervezi a munkaközösségi összejöveteleket. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg, a megbízás többször meghosszabbítható; legfeljebb ötévente felülvizsgálatra kerül. A szakmai munkaközösség vezetője tesz javaslatot a tantárgyfelosztásra. Szakterületét érintően véleményezi a pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja. Kezdeményezi, és aktívan részt vesz az iskolai rendezvények hatáskörébe tartozó részének megszervezésében, lebonyolításában, menedzselésében. Figyelemmel kíséri a munkaközösségét érintő iskolai szaktárgyi versenyeket. Kezdeményezi és részt vesz az iskolai egységes, objektív értékelésben, mérésében. 16

Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására. Minőségfejlesztési munkacsoport Feladata az iskolai minőségfejlesztő munka koordinálása, vezetése, szervezése; a minőségfejlesztő munkához szükséges éves mérések megszervezése és lebonyolítása, az eredmények értékelése a fejlesztés főbb irányaira való javaslattétel. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestületi kezdeményezésre és/ vagy vezetési döntés alapján. Az alkalmi munkacsoport feladat-ellátási megbízását az igazgató írásban adja meg, erről tájékoztatja a nevelőtestületet. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A pedagógusok minden tanév első félévének végéig írásban jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvekre. A szakmai munkaközösségek látják el az alábbi feladatokat:  a tantárgyfelosztás véleményezése  a meghirdetett álláspályázatok véleményezése  a felvételi követelmények meghatározása  az egyes pedagógusok által kiválasztott tankönyvek véleményezése  javaslattétel pedagógusok megbízására Az adott osztályban tanító pedagógusok közössége dönt:  a tanulók felsőbb osztályba sorolásának, valamint javító-osztályozó vizsgára bocsátásának kérdésében  az év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti, a tanuló hátrányára kialakított jelentős különbség tanuló javára történő módosításáról  az egyes fegyelmi ügyekben az egy osztályban tanító tanárok közösségéből alakult fegyelmi bizottság dönt a fegyelmi eljárás alá vont tanuló fegyelmi büntetéséről. 2. Tanulók közösségei Diákönkormányzat Intézményünk tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli. Érdekeik képviseletében az iskolai diákbizottság jár el (IDB). A diákönkormányzat szervezeti felépítéséről és a diákjogok érvényesítésének módjáról jogszabályok rendelkeznek. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat működéséhez szükséges technikai hátteret az intézmény biztosítja. Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak és választott vezetőikkel (ODB) képviseltetik magukat az iskolai diákönkormányzatban. 17

Diákkörök A diákkörök a tanulók tanórán kívüli közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, és abban tevékenykedhetnek (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör…). A tanulók véleményükkel, javaslataikkal nevelőikhez, osztályfőnökükhöz, az iskola vezetőihez, az iskola dolgozóihoz egyaránt fordulhatnak. 3. Szülői szervezetek (közösségek) A szülők jogai különösen:  megismerni a nevelési és pedagógiai programot és a házirendet;  tájékoztatáshoz való jog;  a részvételhez való jog;  a feltett kérdésre érdemi válaszhoz való jog. Az iskolában a szülők törvényben meghatározott jogaik jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében jogszabályban előírt jogosultságokkal és keretek között szülői szervezetek (szülői közösségek) működnek. OSZK Az osztályok szülői szervezeteit (OSZK) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a maguk közül választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Osztály szülői értekezlet minden félévben egy-egy alkalommal van, melynek időpontját az Eseményterv rögzíti. (Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is összehívható.) A szülői szervezetek egyetértési és véleményezési jogosítványaikat jogszabályban megállapított esetekben és módon gyakorolják. ISZSZK Az iskolai szülői szervezet képviselőtestülete (ISZSZK) az osztály szülői szervezetek (OSZK) választott vezetőiből áll. Az ISZSZK tagjai az osztályok által delegált szülői képviselők, ezért ez a szülői testület jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben hozza. Az iskolai szülői szervezet képviselőtestület akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre − a véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához − meg kell hívni. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  kialakítja saját működési rendjét  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak  egyetértési joggal rendelkezik az iskolai tankönyvlista kialakításánál  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben  véleményezi az intézményvezetői pályázatokat 18

4. Egyéb közösségek Közalkalmazotti Tanács A közalkalmazotti tanács jogosítványait és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét és a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. A kapcsolattartásért és a közalkalmazotti tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáért az igazgató felelős. A közalkalmazotti tanácsnak joga, hogy az iskola dolgozóit a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblák útján vagy más módon tájékoztassa. Békésy Alapítvány A Békésy Alapítvány kuratóriuma (az alapító okiratban foglaltak szerint) saját szabályzata alapján működik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés célja  figyelemmel kísérje a pedagógiai munka megvalósítását;  segítséget adjon a feladatok megvalósításához;  a tapasztalatok alapján lehetővé tegye a szükséges korrekciókat;  ellenőrizze és számon kérje a feladatok végrehajtását;  segítse a nevelő-oktató munka szervezettségét, hatékonyságát, eredményességét;  alapot adjon a pedagógusok munkájának értékeléséhez. A pedagógiai munka belső ellenőrzése az éves ellenőrzési tervnek megfelelően történik. Az ellenőrzési terv mindenki számára hozzáférhető. Alkalomszerű ellenőrzés történhet a problémák feltárása, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az igazgató az iskolai élet minden területét teljes körűen ellenőrizheti. A pedagógiai munka ellenőrzése kiterjed:  a tanórai foglalkozásokra,  a tanórán kívüli tevékenységekre;  az egyes szervezeti egységek munkájára;  a nevelő-oktató munka eredményeinek, a tanulók teljesítményének vizsgálatára. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők a felügyeleti területükön az éves ellenőrzési tervnek megfelelően teljes körűen végeznek ellenőrzést. Az éves ellenőrzési terv alapján vizsgálják:  a tantervi fegyelem betartását;  a tantervi követelmények megvalósulását, eredményeket-hiányosságokat, pedagógiai tevékenységeket, tanulói tevékenységeket (felmérések, mérőlapok, óralátogatások, beszélgetések a pedagógusokkal metodikáról, felkészülésről, koncepcióról);  a pedagógiai elvek betartását, érvényesülését;  a közösségszerveződés tendenciáit (pedagógusok munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, beszélgetések pedagógusokkal, gyerekekkel);  a tanítással kapcsolatos adminisztrációt (osztálynaplók, ellenőrzők, füzetek). Az ellenőrzések megállapításait feljegyzésben kell rögzíteni. Az ellenőrzés formái:  a tájékozódó óralátogatás, 19

      

napló, tanmenet ellenőrzése az írásbeli dolgozatok ellenőrzése a szakmai munkaközösségek nevelőtestület előtti beszámoltatása a munkaközösségeken belüli beszámolás a tematikus vizsgálat óraelemzés a tanórán kívüli tevékenységek vizsgálata

Az ellenőrzések tapasztalatainak értékelése: A munkaközösség-vezetők tapasztalataikról rendszeresen beszámolnak a területet gondozó igazgatóhelyetteseknek, illetve az igazgatónak. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése minden ellenőrzésnél személyre szólóan az érdekelttel történik. Az általánosítható tapasztalatok ismertetése:  

a munkaközösségi foglalkozásokon, a munkaértekezleteken, a tantestületi értekezleteken történik.

 Az igazgató a tanév végi átfogó értékelésében elemzi az éves ellenőrzési terv megvalósulását.

A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A belső kapcsolattartás rendje 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: a különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, vezetőségi ülések, nevelőtestületi, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv, illetve annak mellékletét képező Eseményterv tartalmazza, amelyet az iskolában megszokott módon nyilvánosságra kell hozni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az iskolavezetés (szűk vezetés) ülései,  a kibővített iskolavezetés ülései,  a különböző értekezletek,  spontán megbeszélések. Az iskola kibővített vezetősége rendszeresen havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. A kibővített iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. A kibővített iskolavezetőség tagjai kötelesek: 20

 

a kibővített iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé.

A tanév során a nevelőtestület az Eseménytervben rögzített értekezleteket tart. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak több mint 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az iskolavezetés tagjai az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, óraközi szünetekben összehívott szóbeli tájékoztatókon értesítik a nevelőtestület tagjait, valamint írásbeli tájékoztatást adnak a belső számítógépes hálózat oktatás- és tanári meghajtóján keresztül. (Ezeken a meghajtókon megtekinthetőek folyamatosan azok a dokumentumok, amelyek a helyi oktató-nevelő munkát szabályozzák.) A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a kibővített iskolavezetéssel. A szaktárgyi munkaközösségek munkaterveikben meghatározott témában és gyakorisággal tartanak megbeszéléseket. Az értekezleteiken – lehetőség szerint - részt vesz az iskolavezetés területért felelős tagja. A Közalkalmazotti Tanács rendszeresen, de legalább negyedévenként találkozik az igazgatóval. A nem pedagógus dolgozók közösségeivel az igazgató félévenként legalább egyszer tájékoztató értekezleten találkozik. Minden alkalmazottat, dolgozót érintő közalkalmazotti értekezletet a jogszabályban előírt esetekben kell tartani. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje

közötti

együttműködés

formái

és

A szakmai munkaközösségek vezetői a havi rendszerességgel megtartott kibővített iskolavezetőségi megbeszéléseken vesznek részt, így biztosított az információcsere egymás (és a vezetőség) közt. A közös szakterületeken dolgozók együttműködnek programjaik megszervezésében és az esetleges felügyeletek ellátásában. Minden munkaközösség kiveszi részét az iskola tantervi dokumentumainak előkészítéséből, ill. a Pedagógiai Program átdolgozásából. Az iskolai belső vizsgák, mérések megszervezése is a munkaközösségek összehangolt feladata. Az időpontokat az iskola vezetésével egyeztetni kell. 3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Az igazgatói fogadóóra a diákképviselők számára is nyitott. Az igazgató:  biztosítja a DÖK egyetértési, véleményezési, és javaslattételi jogának érvényesülését: gondoskodik arról, hogy a DÖK a döntés előtt legalább 15 nappal megismerje az előterjesztést;  a DÖK véleményét a nevelőtestületi értekezleten a DÖK elnöke és/vagy a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli; 21

   

gondoskodik a működéshez szükséges feltételekről, a budapesti rendezvényeken a képviseletről; a rendezvényekhez helyiséget, szükség esetén felszerelést, felügyeletet a diákönkormányzattal elsősorban az azt segítő pedagóguson keresztül tartja a kapcsolatot, rendszeresen beszámoltatja, meghallgatja véleményét, javaslatait; részt vesz a DÖK ülésein, a diákképviselők számára évente diákparlamentet (diákközgyűlést, küldöttgyűlést) szervez.

Az IDB elnöke vagy a diákképviselő részt vesz:  az iskolai munkát értékelő nevelőtestületi értekezleteken  a kibővített iskolavezetőség olyan értekezletein, amelyeken a diákéletet érintő döntések előkészítése a téma  a tanulói fegyelmi eljárás folyamatában. Az osztályok diákönkormányzata, az ODB szervezett vélemény-nyilvánítási jogát gyakorolja a félévi, az év végi osztályozó konferenciákon. A diákok az észrevételeiket a [email protected] panaszládán keresztül a diákönkormányzat panaszbizottságához továbbíthatják. 4. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör ingyenes szolgáltatás, része az intézmény Pedagógiai programjának és Helyi tantervének. Az ISK tagság a tanulói jogviszonnyal egyidejűleg létesül. Az Iskolai Sport Körnek (ISK) minden tanuló tagja. Az Iskolai Sport Kör (ISK) évente legalább egyszer küldöttgyűlést hív össze, melyen az osztályok által delegált képviselők vesznek részt. Az iskola igazgatója (az ISK elnöke részt vesz a közgyűlések és küldöttgyűlések munkájában. A titkár a közgyűlés által elfogadott testnevelő tanár. A titkár készíti el az ISK iratait, mindenekelőtt a tanévre szóló sportköri munkatervet. 5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A tanulók szervezett véleménynyilvánításának legfőbb fóruma az évente legalább egy alkalommal ülésező diákközgyűlés. A eseményen tanácskozási joggal részt vesz az iskola vezetése és nevelőtestülete. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanuló egyéni haladásáról a tanulót a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják. A tanév elején a szaktanárok írásban tájékoztatják a tanulókat a tantervi követelményekről. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetéséhez, az osztályfőnökükhöz, a szaktanárokhoz, a diákönkormányzathoz vagy az ISZSZK-hoz fordulhatnak. A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy korrekt tájékoztatást kapjanak személyüket és tanulmányaikat érintő kérdésekről. Kérdést tehetnek fel, véleményt formálhatnak 22

tanulmányi munkájuk értékeléséről. Írásban benyújtott kérdéseikre, kéréseikre és javaslataikra harminc napon belül kielégítő érdemi választ kell kapniuk. Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek) A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: A kapcsolattartás módja, formái  a szülői értekezletek, esetenként rendkívüli szülői értekezletek  a pedagógusok egyéni fogadóórái (munkaidőn túl ill. egyéni egyeztetés után munkaidőben),  igazgatói fogadó órák ( a hét meghatározott napján)  írásbeli tájékoztatók az Ellenőrző könyvben. A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kétszer, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény pedagógusai havonta (minden hónap első hetében) egy alkalommal esti szülői fogadóórát tartanak. A fogadóóra helyét időpontját a tanuló Ellenőrző könyve tartalmazza. A fogadóórára a szülők telefonon vagy az Ellenőrző útján jelzik részvételi szándékukat. Tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban kell időpontot egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje Az iskola a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az e-naplón keresztül, illetve a szülő kérésére a hivatalos pecséttel ellátott Ellenőrző könyvben. Negyedévenként írásos értékelő értesítés készül a tanulmányi kudarcokkal küzdő tanulók szülei számára. Az e-napló, illetve az Ellenőrző könyv továbbá arra is szolgál, hogy eseti tájékoztatást adjon a szülőknek az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. Az osztályfőnökök ugyancsak az e-naplóba vagy az Ellenőrző könyvbe jegyzik be a fegyelmező intézkedéseket, dicséreteket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban is értesítheti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi értékeléseken túl.

23

A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA 1. A vezetők és az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája:  egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot;  az iskolai szülői szervezetek képviselőtestülete saját munkaterve alapján működik;  vezetői az iskolával kapcsolatos véleményüket, javaslataikat eljuttatják az igazgatóhoz, aki azt érdemben áttekinti (30 napon belül válaszol);  az igazgató biztosítja a lehetőséget a szülői szervezet törvényben meghatározott jogainak érvényesítésére;  rendszeresen részt vesz a szülői szervezet ülésein, ahol félévenként átfogó tájékoztatást ad az iskola helyzetéről, munkájáról, feladatairól, meghallgatja a véleményeket, javaslatokat;  aktívan részt vesz az adott témákban rendezett fórumokon;  hetente fogadóórát tart (időpontja évente kerül meghatározásra, a hirdetőtáblán olvasható);  alkalmanként kérdőíves módszerrel tájékozódik a szülők véleményéről, az eredményről, tapasztalatokról beszámol. 2. Rendszeres és alkalmi munkakapcsolatok Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatójának, Az iskolavezetés tagjainak munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, szervezetekkel:  az oktatásirányító szervekkel, hatóságokkal  Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ küldő iskolája intézményünk, az együttműködési megállapodásban rögzített módon történik a kapcsolattartás  Területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarákkal  a pedagógiai szolgáltatást és szakszolgálatot ellátó intézményekkel  érdekvédelmi és társadalmi szervezetekkel  más oktatási intézményekkel (a helyi és környéki általános iskolákkal, a kerület középiskoláival)  az iskola tanulóit szociálisan támogató Békésy Alapítvány kuratóriumával  a tanulási zavarokkal foglakozó intézményekkel (szakértőkkel)  XVII. kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal és a XVII. Kerületi Családsegítő Központtal. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása a XVII. kerületi önkormányzat Egészségügyi Szolgálata törvényben előírt kötelezettsége. Az iskola minden tanévben gondoskodik a tanulók szűrővizsgálatának megszervezéséről. Az együttműködés helyi felelőse átruházott jogkörben az igazgatóhelyettes.

ELJÁRÁSREND A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 

Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely az intézmény folyamatos tevékenységét veszélyezteti. 24

 



 

   

A rendkívüli esemény bekövetkeztekor az igazgató (távollétében az ügyeletes vezető) haladéktalanul értesíti az elhárításban érintett szervezeteket és a Fővárosi Szakképzési és Ellátási Osztályt. A rendkívüli eseményt követő munkanapon az igazgató részletes írásbeli jelentést tesz a Fővárosi Szakképzési és Ellátási Osztály vezetőjének a rendkívüli eseményről, majd a vizsgálat befejezése után annak eredményéről. Ha a rendkívüli esemény 16-18 óra és 04.30-07.30 óra között következik be, az iskolában tartózkodó tanár, ill. szolgálatban lévő nem pedagógus dolgozó (portás); 18 óra és 04.30 óra között, valamint munkaszüneti napokon a portaszolgálat – az elhárításban érintett szervezetek értesítése után – haladéktalanul értesíti az igazgatót (annak akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettest). Egyes rendkívüli események elhárításáról külön a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szabályzatai rendelkeznek. (Tűzvédelmi Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat) A rendkívüli események elhárításában érintett legfontosabb szervezetek (mentők, tűzoltóság, rendőrség, gázművek, elektromos művek), az intézmény illetékes dolgozói (igazgató, igazgató-helyettesek, gondnok), címét és telefonszámát jól látható helyen el kell helyezni a portán. A bombariadó esetén szükséges teendők koordinálását az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettesek végzik. Lehetőség szerint el kell érni a tanítás minél kisebb időkieséssel történő folytatását, valamint az elmaradt órák aznap délutáni pótlását. Tantestületi döntés alapján sor kerülhet a kiesett idő szombati pihenőnapon való pótlására. A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell, és a jogszabályban írt módon a nyilvántartásba be kell vezetni.

Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A Békésy György Szakközépiskola polgári védelmi jellemzői: Az intézmény a XVII. kerületben a Gyökér utca Széchenyi utca párhuzama között helyezkedik el 245000 m2-en. Északi oldalon lakótelepi házak, a déli oldalon kertes, családi házas övezet határolja. Az épület tájolása: É- D irányú Alapterülete: 4522 m2 Az épületszintek száma: 3 (közmű szint, alapszint, emeleti szint) Kijáratok száma: 2 Fűtés: távfűtés Világítás: túlnyomórészt fénycsöves Telefonvonalak száma: 6, valamint az internet-szolgáltatást biztosító vonalak, 1 ISDN-vonal Elzárkózásra alkalmas helyiségek: a közműalagút egyes részei Az intézmény rendelkezik Tűzvédelmi utasítással, Tűzriadó-tervvel, valamint ezek keretében Kiürítési tervvel. E dokumentumok folyamatos karbantartásáért, a dolgozók és tanulók rendszeres tűzvédelmi oktatásáért, a tűzriadó-gyakorlat évenkénti megtartásáért az igazgató és a gondnok a felelős. A Tűzoltóság rendszeresen ellenőrzi az iskolában folyó tűzvédelmi tevékenységet. 25

Az intézmény rendelkezik Munkavédelmi szabályzattal. E dokumentum folyamatos karbantartásáért, a dolgozók és a tanulók rendszeres munkavédelmi oktatásáért, a munkahelyi balesetek szabályszerű dokumentálásáért az igazgató és a munkavédelmi megbízott felelős. A Békésy György Szakközépiskola Polgári Védelmi Szervezettel nem rendelkezik. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása a kerületi önkormányzat Egészségügyi Szolgálata törvényben előírt kötelezettsége.  iskolaorvosi ellátás: heti egy alkalommal orvos és heti három alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére és  szűrővizsgálatok: évi egy alkalommal fogászati, belgyógyászati és érzékszervi vizsgálat.  Az egészségfelmérés információt szolgáltat az iskolai egészségügyi személyzetnek a tanulók és az egész osztály általános egészségi állapotáról.  Felmérik minden tanuló egészségi állapotát és egységben vizsgálják a fizikális, mentális és szociális jólétet.  A szűrés célja a tanulók egészséges növekedésének és fejlődésének elősegítése, az egészségre kockázatot jelentő tényezők és eltérések feltérképezése ill. a tanulók beutalása a szükséges további vizsgálatokra és kezelésre. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén Megelőzés Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A munka- és tűzvédelmi megbízott felelős a munka-tűzvédelmi oktatás megtartásáért, a tűzriadó gyakorlat megtervezéséért. A tűzvédelmi szabályok betartatása, a balesetek megelőzését célzó tevékenység ellenőrzése a helyi tűzvédelmi, a tanulóbalesetek szabályszerű bejelentése és kivizsgálása a helyi munkavédelmi felelős feladata. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő formában ismertetni kell a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az irat az intézmény iratai között iktatásra kerül. A tanulók számára a tanév elején az osztályfőnök általános, a kémia, fizika, informatika és testnevelés szakos tanár a tantárggyal kapcsolatos baleset és tűzvédelmi oktatást tart. Az oktatás tényét az osztály haladási naplójában kell rögzíteni. A szaktanárok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai 26

foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A dolgozók feladatai tanulóbaleset esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A tanulóbalesetet jelenteni kell, és a jogszabályban írt módon a nyilvántartásba be kell vezetni. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az intézmény dolgozóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét az intézmény a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében biztosítja. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás Általános előírások A fegyelmi eljárás keretszabályait az ágazati jogszabályok határozzák meg. A tanulóval szembeni fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület. A nevelőtestület az eljárás lefolytatására saját tagjai sorából páratlan, legalább 3, de legfeljebb 9 tagból álló, a tanuló osztályában tanító pedagógusokból fegyelmi tanácsot hoz létre az ügy összetettségének figyelembevételével  az eljárás lefolytatására, a döntés előkészítésére;  a dokumentumok elkészítésére. Az intézmény alkalmazottai a tanulói fegyelmi ügy lefolytatása során kötelesek a fegyelmi tanács tagjainak rendelkezésére állni, az általuk kijelölt feladatokat soron kívül elvégezni. Az egyeztető eljárás részletes szabályai 27

Az egyeztető eljárás lefolytatására, a Közvetítői feladatra az intézmény dolgozója kérhető fel, amennyiben az eljárásban résztvevő személyek (a Sértett és a Kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló, illetve törvényes képviselője, a továbbiakban: Felek) is elfogadja. Az egyeztető eljárás  lefolytatásához az intézmény vezetője a mediálásra alkalmas, gyermekbarát, meghitt, családias helyiséget köteles ingyenesen rendelkezésre bocsátani.  az egyeztető eljáráson részt vehetnek mindazon személyek, akik a fegyelmi eljárás során, azonban a fegyelmi jogkör gyakorlóját 1 fő képviselheti megfigyelőként.  időtartama, beleértve a dokumentumok elkészítését is, nem lehet több mint 10 munkanap. A közvetítő az egyeztető eljárás lefolytatásáról 2 munkanapon belül 3 eredeti példányban emlékeztetőt köteles készíteni, amit a  fegyelmi tanács elnökének;  sértettnek;  kötelességszegőnek ad át az átvétel igazolásával. Amennyiben egyeztető eljárás eredménnyel, a Felek közötti megállapodással zárult, úgy arról 3 példányban megállapodást köteles készíteni a Közvetítő. A megállapodás a jogszabályi előírásokon túl tartalmazza  az egyeztető eljárás időtartamát,  a megállapodás részletes leírását,  a Közvetítő, mint a dokumentum készítőjének aláírását, illetve annak keltét.  az átvétel igazolásának tényét. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlóját a megállapodás 1 átvett példánya alapján haladéktalanul tájékoztatja. A fegyelmi tárgyalás A fegyelmi tárgyalás szabályait a jogszabályok pontosan rögzítik, kiegészítő rendelkezéseket az intézmény nevelőtestülete nem kíván tenni. Az elektronikus úton előállított iskolai dokumentumok, nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje Az iskolai jogviszony keletkezését, megszűnését követő 5 munkanapon belül valamennyi elektronikusan előállított tanügyi dokumentumot szükséges kinyomtatni, hitelesíteni. Az elektronikus tanügyi dokumentum nyomtatott példányát az igazgató és a tanuló osztályfőnöke hitelesíti dátummal, aláírással és az iskola körbélyegzőjével, valamint a dokumentum 1. lapján feltüntetik, hogy az összesen hány oldalból áll. Az elektronikus napló papíralapon történő előállításánál kinyomtatás után a tanuló tájékoztató füzetével szükséges egybevetni, valamennyi adatot. Eltérés esetén hitelt érdemlően szükséges bizonyítani a valódiság tényét. Az elektronikus úton előállított, majd papír alapon megjelenített iskolai dokumentumok kezelési rendje megegyezik az adott, nyomdai úton előállított tanügyi dokumentum kezelési rendjével. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje 28

     

Az iskolai tankönyvrendelést összeállító-elkészítő személyt az igazgató az intézmény alkalmazottai köréből választja ki és bízza meg A megbízottak január 31-éig készítik el a tankönyvrendelés tervezetét a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. A tankönyvrendelés előkészítésében – a szükséges információk biztosításával – a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők külön díjazás nélkül segítik a tankönyvfelelőst. A tankönyvfelelősnek a tankönyvrendelés összeállításáért/elkészítéséért külön díjazás nem jár. A végleges tankönyvrendelést február 15-éig kell elkészíteni. A tankönyvrendelés tervezetéhez és végleges változatához ki kell kérni a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét, a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyvek esetében a fenti szervezetek és a szakmai munkaközösségek egyetértését.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A tankönyveket az intézmény épületében tankönyv-forgalmazók vagy a velük szerződött iskolai alkalmazott értékesíti. Velük a szerződést minden gazdasági év február 28-ig kötjük meg. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje 

  

A következő tanévre szóló tankönyvtámogatással kapcsolatos részletes írásos tájékoztatót a szülők november1-jéig kapják meg, majd a mellékelt igénylőlap kitöltésével, és a jogosultságot igazoló irat bemutatásával november 15-ig jelentik be igényüket. Fenti határidőre jelezhetik a szülők az ún. további kedvezményekre való igényüket is, ha a családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét. Az igényfelmérés eredményéről november 30-ig tájékoztatjuk a nevelőtestületet, az ISZSZV-t és a diákönkormányzatot (az IDB-t). A nevelőtestület – a Szülői Választmány és a diákönkormányzat egyetértésével – december 15-ig dönt a tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjéről.

Az egyéb foglalkozások célja, formái, időkeretei Az iskola a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint - tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái          

második idegen nyelv érettségire felkészítő, továbbtanulásra előkészítő tantárgyi foglalkozások szülői igény esetén tanulószoba 9-10. évfolyamon szakkörök diáksportkör a mindennapos testedzés foglalkozásai (tömegsport, úszás oktatás és játékos testmozgás), gyógytestnevelés, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (pl.: felzárkóztató, korrepetáló, tehetséggondozó foglalkozások), könyvtári foglalkozás, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság. 29

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. A foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A fejlesztő foglalkozásokon való részvételre javasolt tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Ez alól felmentést a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. Az egyéb foglalkozások megszervezésének időkerete Az egyéb foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az iskola könyvtárának működési szabályzata tartalmazza (1. sz. melléklet). Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulói számára a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben (2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon) vezette be. A többi évfolyam számára kifutó rendszerben a mindennapi testedzés lehetőségét az iskola órakeretéből biztosított heti 3 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör (ISK) és tömegsport keretében kínálnak testedzési lehetőséget a tanulóknak. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai tömegsport foglalkozásait a tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott óraszámban és az iskolai munkatervben meghatározott időben szervezzük meg. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem minden tanítási napon a szükséges eszközökkel, pedagógiai felügyelettel a tanulók rendelkezésére álljon. A tömegsport-foglalkozások időkeretét a tantárgyfelosztásban, pontos idejét az órarendben az adott tanév, adott félévére vonatkozóan kell meghatározni. A felnőttoktatás formái Felnőttoktatási tevékenységünk nincs.

30

HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület döntési jogkörének gyakorlását átruházza a tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítását és az osztályozó vizsgára bocsátás ügyében a tanuló osztályában tanító pedagógusok közösségére. A nevelőtestület a fegyelmi ügyben lefolytatott előkészítő feladatok elvégzésére alkalmanként saját tagjaiból bizottságot hoz létre. A bizottság vezetője a fegyelmi tárgyaláson számol be a bizottság munkájáról. A nevelőtestület tagjaiból az iskola Pedagógiai programjának előkészítésére munkacsoportokat hoz létre, munkájukról nevelőtestületi értekezleten számolnak be. A nevelőtestület az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény összeállításával a szakmai munkaközösségek vezetőit bízza meg. Szülői szervezet véleményezési jogköre Az SZMSZ a jogszabályokban rögzített ügyeken túl nem ruházza fel véleményezési joggal a szülői szervezetet. Intézményi dokumentumok nyilvánossága 

 

A Békésy György Szakközépiskola alapvető dokumentumai nyilvánosak: 8 és 15 óra között megtekinthetők az igazgatói, igazgatóhelyettesi, iskolatitkári irodában, a belső hálózaton (oktatás meghajtó) és a könyvtárban, valamint időbeli korlátozás nélkül az intézmény internetes honlapján - www.bekesy-bp.sulinet.hu. A Házirend egy példányát minden tanuló megkapja. A fenti dokumentumokról való tájékoztatás – előzetes időpont-egyeztetés után – különösen az igazgató és az igazgatóhelyettesek kötelessége.

31

A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2013. év szeptember hó1.napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2011. év február hó 16. napján készített (előző) SZMSZ. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Legitimációs záradék Budapest, 2013. év március 31. nap

PH. …………………………………. igazgató

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2013.év március hó 26. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. ………………………………… diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2013. év március hó 25. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. …………………………………… szülői szervezet képviselője A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. év március hó 27. napján elfogadta. ………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag

………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag

32

1. SZÁMÚ MELLÉKLET KÖNYVTÁRI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A Békésy György Szakközépiskola könyvtárának Működési Szabályzata

Készítette: Tóth Henriett könyvtárostanár

33

1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1.1 Azonosító adatok A könyvtár elnevezése:

Békésy György Szakközépiskola Könyvtára

Székhelye, címe:

1174 Budapest, Széchenyi u. 9-11.

Létesítésének módja:

Az iskola létesítésével egy időben

Létesítésének ideje:

1988.

A könyvtár bélyegzője: 1.2 Szakmai követelmények Az iskolai könyvtár az iskola központi, könnyen megközelíthető helyen működik, és megfelel a 16/1998.(IV.8.) MKM rendelet 3. sz. mellékletében megfogalmazott szakmai követelményeknek:     

A könyvtárban az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított; Az ülőhelyek száma lehetővé teszi egy egész osztály tanulóinak könyvtári óra keretében történő foglalkoztatását. A könyvtárban megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező könyvtárostanár tevékenykedik; A könyvtári állomány nagysága a rendelet értelmében elegendő. A könyvtár Internet-kapcsolattal és számítógéppel rendelkezik.

1.3 Az iskolai könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója biztosítja a nevelőtestület, valamint a diákközösségek javaslatainak figyelembevételével, a könyvtárostanár szakmai irányításával. 1.4 Szakmai szolgáltatások, az iskolai könyvtár kapcsolatai Az iskolai könyvtár kapcsolatait kétfelől lehet megközelíteni: A: az intézményen belül: A tanári kar tagjaival, a diákokkal, az intézmény vezetőivel. B: Intézményen kívüli külső kapcsolatok: - A Főváros Szabó Ervin Könyvtár XVII. kerületi fiókkönyvtárával - OPKM - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. 2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős, ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. 3. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a különböző tantárgyak, műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. 34

Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendeletben megfogalmazottak szerint: 3.1 Az iskolai könyvtár alapfeladatai :  gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; 

tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról;



tanórai foglalkozások tartása (könyvtárhasználati ismeretek a könyvtárostanár által, könyv- és könyvtárhasználat szaktárgyakhoz kapcsolódóan szaktanárok által);



egyéni és csoportos helyben használat biztosítása;



könyvtári dokumentumok kölcsönzése.

3.2 Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: 

tanórán kívüli foglalkozások tartása;



számítástechnikai informatikai szolgáltatások biztosítása;



tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól;



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása;



részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében;



közreműködés a tartós és ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos feladatok megszervezésében, lebonyolításában.



NAVA-ponthoz csatlakozás

Gyűjtőköri Szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladatai 

 

Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon (könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv) kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát (pedagógiai program és tanterv, SZMSZ, pályamunkák stb.) és a nem nyomtatott ismerethordozókat (hang-és videokazetta, CD,CD-ROM, floppy stb.); Gyűjteményén belül kiemelt figyelmet szentel a gyors, naprakész információszerzést szolgáló dokumentumtípusoknak (számítógépes adatbázisok stb.); Tankönyvtárat hoz létre a tartós könyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állományrész anyagát; Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók (tanulók, dolgozók) részére, és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket.

35

  



 

Gyűjteményét feldolgozza, feltárja az érvényes könyvtári szabványok szerint, információs tartalmukról helyi adatbázist épít – számítógépes könyvtári program, adatbázisból letölthető rekordok felhasználásával; Gyűjteményén, eszközein és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az iskola tevékenységéből eredő információs igényeket; Kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit, tájékoztatást ad az iskolai, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, ill. a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szakirányú szolgáltatásairól; A dokumentumok iránti igények kielégítésében és tájékoztató feladatai ellátásához saját eszközein kívül közvetíti és felhasználja a könyvtári rendszer szolgáltatásait, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum-és információcserében (könyvtárközi kölcsönzés); Saját gyűjteményén és eszközein kívül felhasználja a helyi, regionális, ill. világméretű hálózaton hozzáférhető bibliográfiai és teljes szövegű információs forrásokat.; Tanórai foglalkozásokon és a tanítást követő egyéni foglalkozással felkészíti a tanulókat a könyvtár sokrétű használatára, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra; Pedagógiai aktivitással központi helyet tölt be a nevelőtestülettel szoros együttműködésben a tanulók információszerző, információkezelő, kommunikációs képességeinek fejlesztésében, a kívánatos olvasási, tanulási szokások kialakításában; Mint az iskola nyitott kommunikációs centruma lehetőséget ad a könyvtárhoz kapcsolódó programok megszervezésére, a diákok öntevékenységére.

2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tanterveknek megfelelően, ill. a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait, a szolgáltatások igénybevételének módját, szabályait, feltételeit a könyvtár szervezeti és működési szabályzata fogalmazza meg. A dokumentumok védelme, a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a Házirend rögzíti. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói számára a könyvtárhasználatot, megfelelő időpontban a nyitva tartást. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  A könyvtár gyűjteményének, tájékoztató eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata;  A helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában;  Olvasószolgálat, tájékoztató szolgálat (tájékoztatás a könyvtárhasználat módjáról, a könyvtár gyűjteményéről, irodalomkutatás, témafigyelés, pedagógiai szaktájékoztatás, közhasznú, közérdekű tájékoztatás stb.);  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése;  Felkérés esetén tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, megtartásában való részvétel;  Könyvtári dokumentumok másolása, közreműködés új ismerethordozók előállításában;  Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása;  Tájékoztatás az iskolai könyvtárak, a pedagógiai gyűjtőkörű, valamint az iskola szakmai profiljának megfelelő szakkönyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól; 36

 

Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum –és információcserében; A tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése.

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők Tanulás, szervezett oktatás Azok az igények tartoznak ide, amelyek a szervezett oktatással, tanulással kapcsolatban a tankönyveken kívül jelentkeznek a középiskolában és a pedagógusok továbbképzésében. Az itt jelentkező igények részben szakkönyvekkel és szakfolyóiratokkal, hagyományos és nem hagyományos dokumentumok biztosításával elégíthetők ki. 1. Az iskola szerkezete Az intézmény négy évfolyamos középiskola – évfolyamonként kettő, illetve három párhuzamos osztállyal. Az iskola nevelési-oktatási céljait a Pedagógiai Programunkban meghatároztuk. 2. A kultúra, a műveltség átadása oly módon valósul meg intézményünkben, hogy a törvény által előírt Nemzeti alaptanterv művelődési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. 3. A tantárgyi követelményrendszert az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. 4. A tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás részleteit a Pedagógiai program fogalmazza meg.

Az állománygyarapítás módja A dokumentumok kiválasztásának elvei:  Tematikus: a tanuláshoz, tanításhoz kapcsolódó irodalom, pszichológiai pedagógiai irodalom, a tehetséggondozás dokumentumai;  Nyelvi szempont: magyar nyelvű dokumentumok és a tanításhoz kapcsolódó angol, német nyelvű szakkönyvek és kötelező olvasmányokat tartalmazó ismeret-hordozók;  Formai szempont: az információ papíralapú többszörözött könyvön van vagy elektronikus formában rögzített dokumentum; a kisméretű, gyűjtők számára készült könyveket nem gyűjti a könyvtár. Dokumentumtípusok:  Könyv, folyóirat, CD-lemez, hangkazetta, videó, térkép, kéziratok (az iskola pedagógiai A kiadványok beszerzésének módja:  jegyzék alapján megrendeléssel,  készpénzes vásárlással antikváriumból, könyvesboltból,  ajándék formájában.

A gyűjtés szintje és mélysége 1. Válogatás, teljesség, kiemelés Általában válogatva gyűjtünk. Ha a beszerzési keret lehetővé teszi, válogatva gyűjtjük a kézikönyveket, amelyek az általános és szakmai tájékoztatás eszközei; a tankönyveket, amelyek a mindennapos oktató munka eszközei; kötelező és ajánlott olvasmányokat; a pedagógiai és irányítási-vezetési segédkönyvtárhoz tartozó műveket; szépirodalmi antológiákat, versgyűjteményeket, egy-egy műsor összeállítását segítő zenei kiadványokat. Teljességgel gyűjtjük az iskola történetére vonatkozó dokumentumokat, az iskola pedagógiai dokumentumait.

37

2. Időhatárok Állománygyarapításunk elsősorban az újonnan megjelenő, korszerű ismereteket tartalmazó könyvekre terjed ki. A szakmai ismeretek, jogszabályok adatok gyors avulása miatt azokat a kurrens dokumentumokat gyűjtjük, amelyek a korszak ismeretanyagát az iskolai képzés középszintjén fedik le (elsősorban a közgazdaság, pénzügy, kereskedelem, üzemgazdaság, marketing, számvitel, jog, munkaerő-gazdálkodás). 3. Nyelvi keretek Állományunk nagyrészt magyar nyelvű dokumentumokból áll. A nyelvtanuláshoz, az idegen nyelvű kommunikációhoz kisebb gyűjteményt alakítunk ki idegen nyelvű ország ismeretből, szakmai folyóiratból, szépirodalomból. 4. Példányszám Mivel a tankönyvek használata a leggyakoribb, ezek példányszáma a legnagyobb – a tanulócsoportok számától és a tanulói összetételtől függő. (Az ingyenes ellátásra jogosultak száma befolyásolja.) Az egyéb könyvforgalomba kerülő, nem tankönyvként használt kiadványokat egy-két példányban, a kötelező olvasmányokat nagyobb példányszámban igyekszünk beszerezni. Szükséges a kötelező olvasmányok példányszámának folyamatos feltöltése, az elhasználódott példányok pótlása. Könyvtárunk alkalmazkodik a költségvetés adta lehetőségekhez.

Állományapasztás Az állományapasztás az állomány alakításának éppolyan fontos része, mint a gyarapítás. Állományapasztásra a következő esetekben kerül sor:  a rendszeres állománygondozás során tartalmilag avultnak nyilvánított könyvek kivonása;  az évek óta nem kölcsönzött (forgalmi mutatók jelzik) könyvek kivonása;  elveszett, megrongálódott dokumentumok selejtezése;  fizikai állapotuk miatt könyvtári használatra alkalmatlan művek selejtezése. Az apasztásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a dokumentumok főbb bibliográfiai adatait, darabszámát, értékét. A tankönyveket, brosúrákat is tételesen sorolja fel a jegyzék, mert nyilvántartásuk, kölcsönzésük is egyedi számon történik. Az állományapasztáshoz a fenntartó írásbeli engedélye szükséges, amely engedélyt a törlési jegyzék tartalmazza a hatályos állományvédelmi rendelet értelmében. A törlési jegyzőkönyv és jegyzék nyilvántartása a könyvtár vagyoni alapokmánya.

Könyvtári állományrészek 1. Kézikönyvtári állomány Ebben az állományrészben különböző műveltségterületek alapdokumentumait gyűjtjük: általános –és szaklexikonok, - enciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglaló munkák, adattárak, atlaszok, tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók. A kézikönyvtár bizonyos fogalmak tisztázáshoz, az iskolai anyag bővítéséhez, a gyermekek szókincsének, íráskészségének fejlesztéséhez nyújt segítséget. Rendszeres használata felkészíti a gyermekeket arra, hogy későbbi munkájukat igényesebben végezzék a könyvek segítségével. A cél az, hogy a könyv és a számítógép munkaeszközzé váljon. 2. Ismeretközlő irodalom Teljességre törekvően gyűjtjük: 38

 a helyi tanterv követelményrendszerének megfeleltetett szakirodalmat,  a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. 3. Szépirodalom Teljességre törekvően gyűjtjük  a helyi tantervben szereplő kötelező olvasmányokat  Válogatva gyűjtjük az ajánlott olvasmányokat 4. Pedagógiai gyűjtemény Teljességre törekvően gyűjtjük  a helyi tantervben meghatározott tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat, tanmeneteket, a tanításukhoz szükséges módszertani segédleteket, feladatgyűjteményeket, tesztkönyveket (a tankönyvekből szükség szerint a tanulók kölcsönözhetnek). Válogatva gyűjtjük  a pszichológiai, pedagógiai lexikonokat, enciklopédiákat, összefoglalókat, a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat;  a műveltségi területek módszertani segédkönyveit;  a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatókat;  az iskolával kapcsolatos statisztikai, jogi és szabálygyűjteményeket;  az iskola történetéről szóló dokumentumokat. 5. Könyvtári szakirodalom Erősen válogatva gyűjtjük  a kurrens tájékoztatási segédanyagot,  a könyvtári munka módszertani segédleteit  könyvtári jogszabályokat, irányelveket. 6. Periodika Anyagi okokból kifolyólag csak az iskolának ingyen eljuttatott folyóiratokat tudjuk az olvasóknak rendelkezésre bocsátani. A helyismereti vonatkozású kiadványokat – az időszaki kiadványok kivételével – gyűjtjük. 7. Audio-vizuális részleg Audiovizuális részlegünkben CD-k, kazetták, videokazetták találhatók. (A videokazetták nagyobb részét a videotár tartja nyilván). A beszerzési kerettől függően gyűjtünk – elsősorban kötelező olvasmányokról, a tananyagról szóló filmeket, hangzó anyagot. Igyekszünk a legfontosabb enciklopédikus műveket a legkorszerűbb adathordozókon is beszerezni.

Gyűjtőkörök 1. Főgyűjtőkör Könyvek A könyvtár alapvető funkciója az iskola Pedagógiai programjában meghatározott cél –és feladatrendszer megvalósításához szükséges dokumentumok biztosítása. A Pedagógiai program és a tematikusan meghatározott műveltségterületek tanításának, tanulásának dokumentumai tükrözik a tárgyi eszközigényeket. Általános művek: 0 39

A tudomány és a kultúra legáltalánosabb alapjai, bibliográfiák, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok. Filozófia, pszichológia: 1 Pszichológia, logika, erkölcstan. Vallás, teológia: 2 Biblia, a mitológia alapművei, a keresztény vallás, más vallások. Társadalomtudományok: 3 Társadalomtudományok általában, gazdaság, jog, nevelésügy, néprajz, a szabadidő felhasználása, illemszabályok. Természettudományok: 5 Általános természettudományi művek, matematika, földtudományok, őslénytan, biológia, növénytan, állattan.

csillagászat,

fizika,

kémia,

Alkalmazott tudományok: 6 A higiéniával, az ember szervezetével, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztő munkák; háztartási, számviteli, üzemgazdasági, postaügyi, marketing ismeretek, számítástechnika. Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészet, szobrászat, festészet, fényképezés, zene, film-színház, művészet, szórakozás, sport. Nyelv és irodalom: 8 A nyelv általános kérdései, a helyesírás, az egyes nyelvek szótárai. Irodalomtudomány: a világirodalom története, irodalomtörténeti művek. A magyar irodalom története. Magyar próza, dráma -és versirodalom, kötelező olvasmányok. Földrajz, életrajz, történelem: 9 Magyarországra és Budapestre vonatkozó honismeret. Földrajztudományok, térképek. Életrajzok. Európa és Magyarország története. 2. Mellékgyűjtőkörök Könyvek Azok a dokumentumok tartoznak ide, amelyek a tananyagon túli ismeretszerzést szolgálják. A beszerzés, gyűjtés szelektált. Általános művek: 0 Címtárak, enciklopédiák. Filozófia, pszichológia: 1 A lelki élet higiénéje, önismeret, foglalkozási ágak etikája. Társadalomtudományok: 3 Munkaügy. Iskolai szokások. Diákélet. Ünnepi szokások.

40

Természettudományok: 5 Algebra, geometria. Alkalmazott tudományok: 6 Irodaszervezés. Irodai ügyvitel. Nyelv és irodalom: 8 Többnyelvű szótárak. Idegen nyelvek nyelvtana. Földrajz, életrajz, történelem: 9 A kerületre vonatkozó összefoglaló művek. Útikönyvek, turistatérképek. A GYŰJTEMÉNY JELLEMZŐI 1. Dokumentumtípusok     2. Nyelv

A könyvek (kb. az állomány 95 %-át teszik ki). Periodikumok (napilapok, hetilapok, folyóiratok). Nem hagyományos dokumentumok. Kéziratok.

 Magyar nyelvű kiadványokat gyűjtünk, idegen nyelvű szépirodalmat, országismeretet,  Kurrens érdekességeke az idegen nyelv színvonalas tanításának, a tanulók motiválásának érdekében tartunk. A tanított nyelvek szótárai, nyelvkönyvei, munkafüzetei, tanári kézikönyvei, hangzóanyagai; nyelvvizsgákra való felkészülést segítő összeállítások találhatók a nyelvi gyűjteményben. 3. Példányszám  Az intézményi költségvetéstől függően dokumentumtípusonként 1-5 példányt tudunk beszerezni. (Tanári segédkönyvekből pedagógusonként egyet.)  Magasabb példányszámban a tankönyveket, a kötelező olvasmányokat

Iskolai könyvtárhasználati Szabályzat A nyitva tartás, a kölcsönzés módja és ideje Minden tanítási napon nyitva van a könyvtár ajtaján kifüggesztett rend szerint.

A könyvtár használói köre Az iskolai fiókkönyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az iskolai fiókkönyvtárba a beiratkozás díjtalan. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet.

A könyvtár szolgáltatásai Helyben használat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. Az iskolai fiókkönyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 41

 kézikönyvtári állományrész (pl. lexikonok enciklopédiák, adattárak stb.),  külön gyűjtemények (pl. folyóiratok, a középiskola muzeális jellegű gyűjteménye). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre a tanulók is kikölcsönözhetik (kivétel muzeális értékű dokumentumok).

Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzési nyilvántartás, névsor szerint történik a számítógépes kölcsönzési nyilvántartás segítségével. Más nevére nem lehet kölcsönözni. Kölcsönzéskor a kölcsönző köteles meggyőződni a könyv hibátlan állapotáról, esetleges kisebb rongáltságát bejegyeztetni a nyilvántartásba. Utólag vagy a könyv visszaadásakor a könyv rongáltsági állapotára nem hivatkozhat. A kölcsönzési idő lejártával a kölcsönzőnek a könyvet sértetlen állapotban kell visszaszolgáltatnia. Az elveszett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni. A visszahozott dokumentumot az olvasó jelenlétében azonosítja a könyvtáros a nyilvántartásban szereplő adatokkal és ezután igazolja a visszavételt. Tanórára/ foglalkozásokra való csoportos felvitelnél külön kölcsönző füzetben történik rögzítésre a kölcsönzés dátuma, a kiadványok címe, darabszáma, a foglalkozást/ tanórát vezető pedagógus neve. A csoportosan felvitt kiadványokat a tanóra/ foglalkozás befejeztével vissza kell a könyvtárba hozni. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre kölcsönözhetik. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők. Kártérítés: Az elveszett, megrongálódott dokumentumot vagy ugyanolyan vagy hasonló kiadással kell pótolni. Kizárás: Azt az olvasót, aki a könyvtárral szemben fennálló tartozását nem rendezte, a tartozás rendezéséig ideiglenesen kizártnak kell tekinteni. Aki a könyvtár dokumentum- állományát, eszközeit vagy bútorzatát nem rendeltetésszerűen használja, azt gondatlanságból vagy szándékosan rongálja, csonkítja vagy eltulajdonítja, a könyvtár vezetője eltiltja a könyvtár használatától. Aki az olvasóterem csendjét, rendjét zavarja, az ott folyó munkát akadályozza, a könyvtár munkatársaival vagy az ott lévő olvasókkal szemben nem megfelelően viselkedik, a könyvtár vezetője kizárja a szolgáltatásokból.

Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint előzetes időpont egyeztetés alapján könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. Kérem a következő illemszabályok betartását: - A tanulók a szaktanárral együtt jöhetnek be a könyvtárba és a napszaknak megfelelően üdvözlik az óra elején a könyvtáros tanárt és viszont valamint a foglalkozás végén elköszönnek.  Váltócipő használata csakúgy, mint az iskola más tantermeiben kötelező!  A foglalkozások után kérjük a székeket az asztal alá betolni!  Az asztalra firkálni, az asztalokat rongálni tilos!  Szemetet, használt papír zsebkendőt kérem az óra után a kukába kidobni!  Rágózni valamint a rágót az asztal vagy szék aljára ragasztani tilos!  Asztalra ülni tilos! Amennyiben a könyvtárban nincs elegendő szék, akkor hozzanak a tanulók magukkal! Ezenkívül a könyvtárhasználótól megkívánt viselkedés bekezdésben leírtak az irányadók.

42

Az iskolai könyvtár egyéb szolgáltatásai Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában; Az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról - a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével - másolatot is készíthet a könyvtáros-tanár. A könyvtárhasználóktól megkívánt viselkedés A könyvtár helyiségébe kabátot, iskolatáskát, értéktárgyat ne hozzanak be a könyvtárhasználók, mert tárolásukra nincs elég hely, másrészt, mert azok eltűnéséért a könyvtárosok nem vállalnak felelősséget! A dokumentumok és a berendezési tárgyak, eszközök védelme érdekében a helységben étkezni, dohányozni, italt fogyasztani tilos! Hangoskodásnak, rendetlenkedésnek a könyvtárban helye nincs! A csend és nyugalom segít a jó könyv kiválasztásában, az elmélyült nyugodt információszerzésben. A könyvtári rend megőrzése érdekében kérünk mindenkit, hogy a könyvek használata után csak tegye valamelyik asztalra a könyvet, a könyvtáros majd később a helyére rakja.

A könyvtárostanár munkaköre A könyvtárostanár a könyvtár felelős vezetője. 2011. évi CXC törvény 62.§ 12. pontja (12) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. Munkaköri feladatok I. Szervező, tervező, irányító tevékenység I.1 Könyvtárra vonatkozóak: - elkészíti a könyvtár működési szabályzatát és folyamatosan javaslatot tesz az érvényben lévő szabályzat módosítására. - megtervezi a z intézmény könyvtárhasználati követelményrendszerét a szakmai munkaközösségekkel együttműködve - a könyvtári statisztikákat elkészíti és feldolgozza - javaslatot tesz - a szaktantárgyi munkaközösségekkel közösen - a könyvtárfejlesztésre fordítható költségvetési keret felhasználásáról - kezeli a könyvtári i dokumentumokat, - elkészíti az iskola éves munkatervének figyelembevételével a könyvtár munkatervét. Félévkor és tanév végén beszámol a könyvtár egész éves tevékenységéről. 43

Teljes anyagi felelősséggel gondoskodik a könyvtár zavartalan működéséről. - a működési szabályzatnak megfelelően részt vesz a könyvtári berendezések fejlesztésének illetve a könyvtár bővítésének tervezésében. I.2 Tantestületi munkára vonatkozóak - Aktualizálja szükség esetén az iskola helyi programjához illeszkedve az iskola könyvtárhasználati programját. - a könyvtár éves munkaterve alapján vezeti a könyvtári rendezvényeket II. Könyvtári állománnyal kapcsolatos tevékenység II.1 A könyvtári állomány formálása ( gyarapítás, selejtezés) II.3 Kialakítja a könyvtári raktári rendet ( letétek, különgyűjtemények) II.4 Kezeli, gondozza a könyvtár különgyűjteményeit II.5 Vezeti a könyvtár katalógusát (szirén program) II.7 Gondoskodik a könyvtári állomány éves tisztításáról, karbantartásáról II.8 A könyvtáros asszisztenssel közösen végzi a törvények által előírt időszakokban a könyvtári állomány ellenőrzését III. Olvasószolgálati tevékenységi kör III.1 Közösen végzi a könyvtáros asszisztenssel a könyvtári kölcsönzéseket a tanév éves munkarendjének és a könyvtár nyitvatartásának megfelelően III.2 Igény szerint tájékoztató munkát végez, amelynek során segíti tanár kollégái illetve a tanulók kérdéseinek megoldását III.3 Szükség szerint bibiliográfiát, könyvajánlást készít IV. Tanári munka A könyvtárostanár az iskola helyi programjának megfelelően elkészített könyvtárhasználati helyi tanterv alapján a tantestület segítségével végzi munkáját. Rendezvények (költészet napja, önképzőkörök stb.) a könyvtár éves munkaterve alapján.

Katalógus szerkesztési Szabályzat A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, a feltárást az osztályozás és a dokumentum leírás szabályainak megfelelően végzi. 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását és ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzetet, - bibliográfiai és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat. 1.1. A dokumentum leírás szabályai:

44

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve bizonyos adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített leírás a következő adatokat tartalmazza: - főcím: párhuzamos cím: alcím:egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - (sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám) - megjegyzések - kötés: ár - ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név vagy a mű címe) - cím szerinti melléktétel - közreműködői melléktétel - tárgyi melléktétel 1.2. raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét a raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jele a betűrendi jel CUTTER szám. A szakirodalmat az ETO szakrendi jelzésekkel látjuk el, amely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elhelyezésre. 2. Az iskolai könyvtár katalógusai: A cédulakatalógus helyett számítógépes katalógus működik, és a SZIRÉN program alkalmas cédulakatalógus nyomtatására is. A program elnevezése: SZIRÉN integrált könyvtári rendszer (A verziószám folyamatosan nő) Készítő neve: Mohai Lajos A program a mindenkori könyvtáros gépén fut. Az olvasók az iskolai honlapon keresztül használhatják a könyvtár katalógusát. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Van lehetőség tételexportra.

Tankönyvtári Szabályzat 1. A tankönyvtári rész állománya: A könyvtárban tankönyvtárat hoztunk létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből valamint az ingyenes tanulóknak kiadandó tankönyvekből, melynek helye az iskolai könyvtár raktára. Ugyanúgy nyilvántartjuk és kölcsönözzük ennek az állományrésznek az anyagát mint a könyvtár többi állományrészét. A könyvtárhasználati szabályzatban leírtaknak megfelelően történik a kölcsönzés. Két nem teljesen elkülöníthető részből áll ez az állományrész: a tartós tankönyvekből és az ingyen tankönyvekből. 45

1.1. Tartós tankönyv: A művelődési miniszter 5/1998. (II.18.) MKM rendelete alapján tartós tankönyv az a tankönyv, amely alkalmas tartalma és kivitele alapján arra, hogy több tanuló, több tanéven keresztül használja. Legyen NAT- kompatibilis. A rendelet értelmében minden tanév május 31-ig fel kell mérnie az iskolának, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni tartós tankönyvet, segédkönyvet a következő tanévben. Ennek megítélésében mérvadó a tanulók szociális helyzete. Az 5/1998. MKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésének h./ pontja alapján: „Szociálisan rászorult az a tanuló, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi XXXI. törvény 129. § alapján rendszeres támogatásra jogosult.” Tankönyvek, szótárak, térképek, feladatgyűjtemények. 1.2.Ingyen tankönyvek A 2007/2008-as tanévtől törvény írja elő, hogy a tartós tankönyvek kiosztása mellett az ingyenes diákok tankönyvi ellátása is az iskolai könyvtár feladata. Ahhoz, hogy a tankönyvosztás jól/ problémamentesen zajlódjon le több kolléga együttműködése szükséges; mivel meg kell vizsgálni a tanulóknál az ingyenességre jogosultságot, fel kell mérni a könyvmennyiséget a tanulóknál valamint a könyvtárban. Az ingyenességre jogosult tanulóknak a tankönyvcsomagját könyvtárunk augusztus utolsó napjaiban kapja meg, mi bevételezés után juttatjuk el a tanulókhoz. A tanév végén az ingyenes tankönyveket visszavesszük a diákoktól, hogy az alattuk lévő, utánuk következő évfolyamnak ki tudjuk adni, és ami marad azt adjuk ki, a felsőbb évfolyamnak. A tankönyvek számítógépes nyilvántartása: A tankönyveket T jelzettel a munkafüzeteket T illetve B jelzettel vesszük fel a nyilvántartásba. Minden tankönyvnél történik tartalmi és formai feltárás. A munkát segíti a Szirén program tételexport valamint a többszörözési lehetősége.

46

2.SZÁMÚ MELLÉKLET ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Békésy György Szakközépiskola Adatkezelési Szabályzat

Irányadó jogforrások  2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló.. 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet  a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

Általános szabályok A Szabályzat célja  Biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az intézményben folyó munkavégzés során.  Biztosítani az előírt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szülők, és az intézményi alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó előírások betartását.  Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése.  Azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel  jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart. 

Az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése.



Az adatok továbbítási szabályainak rögzítése.



A nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása.



Az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

A szabályzat hatálya A szabályzat szervezeti, személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed: a) az intézmény minden belső szervezeti egységére, illetőleg minden dolgozójára, vagy aki személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket stb.) készít. b) bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat előírásait alkalmazni kell az intézményben vezetett nyilvántartások, adatbázisok és valamennyi egyedileg kezelt adat, illetőleg dokumentum esetében. 48

Értelmező rendelkezések Az egyes fogalmak meghatározására a jogszabályi megfogalmazás, vagy annak részbeni átvételével kerül sor. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, – a személyes adat fogalma alá nem eső – bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret; - függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre,

illetékességre,

szervezeti

felépítésre,

szakmai

tevékenységre,

annak

eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Kötelezően közzéteendő közérdekű adat: a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet; a személyes adatok védelméről és a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; a köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint és végrehajtási rendeletében szabályozott módon nyilvánosságra hozandó adat. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

49

Tiltakozás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége. Különösen ide sorolandó az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése,

tárolása,

megváltoztatása,

felhasználása,

lekérdezése,

továbbítása,

nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele. Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából. Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából. Adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik. Adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi. Adatbázis: számítógépes adatállomány, amelyet megfelelő fejlesztő szoftverrel hoztak létre, előre meghatározott struktúrában, és a benne tárolt információk adatbázis kezelő szoftverrel kezelhetők, illetőleg érhetők el. Adat: a természetes vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok jellemzői illetőleg azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése. Adat tágabb értelemben jelenthet szöveget, számot, rajzot, térképi részleteket vagy bármely más információt a megjelenésre való tekintet nélkül.

50

Adatfelelős: az intézmény azon belső szervezeti egységének a dolgozója, aki köteles tevékenységével, feladatkörével kapcsolatban gondoskodni az adatok jogszabályi előírásoknak megfelelő előállításáról, azok ellenőrzéséről, folyamatos szolgáltatásáról. A belső szervezeti egység dolgozója felelős az adatok tartalmáért és határidőre történő szolgáltatásáért. Adatvédelem: az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a meghibásodás, a megsemmisülés, stb. megakadályozása. A személyes adatok esetében kiegészül az adott személy személyes adatai jogellenes gyűjtése, kezelése, tárolása, felhasználása elleni védelem. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Tanulói viszony: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony. Az intézmény adatvédelmi felelőse az intézményvezető - távollétében az SZMSZ szerinti helyettesítés alapján megjelölt személy. Az adatvédelmi felelős gondoskodik az adatvédelmi oktatásról

-

munkaszerződés

keletkezésekor

az

adatvédelmi

szabályzat

tartalmi

megismertetéséről, a tájékoztatás tényét és tudomásulvételét a dolgozó aláírásával igazolja. Az adatfelelős gondoskodik a jogszabályi változások következtében felmerülő szabályzatkarbantartásról.

Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:  nyomtatott irat,  elektronikus adat. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott  adatainak első alkalommal történő felvételekor, az adatok valódiságát az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia,  áthelyezéskor,  közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint  a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére, azon adatok tekintetében, amelyekre betekintési joga kiterjed. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát − az áthelyezéshez kivételével – kiadni nem lehet. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. 51

Adatbiztonság Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, az informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszközútján történik. Számítógépen tárolt adatok A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:  Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón.  Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen − a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából évente − kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. A feladat elvégzéséért felelős a gazdasági ügyintéző.  Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát − a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat − el kell választani az aktív résztől, majd a passzív adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az adatkezelések archiválását évente egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmaz adathordozót az iskola páncélszekrényében kell őrizni. 

Tűzvédelem:

Az

adatokat

és

adatbázisokat

tűzvédelmi

és

vagyonvédelmi

berendezésekkel ( igazgatói iroda, gazdasági iroda) ellátott helyiségben kell elhelyezni.  Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők, asztali számítógépein a rendszergazdának folyamatosan gondoskodni kell a vírusmentesítésről. 

Hozzáférés-védelem:

Az

adathozzáféréshez

csak

érvényes,

személyre

szóló,

azonosítható jogosultsággal − legalább felhasználói névvel és jelszóval − lehet hozzáférni, melyet az igazgató utasítására a rendszergazda adja és tartja nyilván.  Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni. 52



Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy az adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen.

Manuális kezelésű adatok A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:  Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni. 

Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrényben különálló, zárható helyiségben, zárható iratszekrényekben kell őrizni.



Archiválás: Az adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni.

Ellenőrzés: Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartását  az igazgató  a gazdasági ügyintéző  a rendszergazda folyamatosan ellenőrzik. Az intézmény vezetője az irat- és adatkezeléssel kapcsolatos szabályzat megalkotásával, jegyzőkönyvekés a nyilvántartás áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról. Törvénysértés esetén a jogsértés megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt. Különösen súlyos törvénysértés esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi az adatkezelő ellen.

Nyilvántartható és kezelhető adatok köre Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a gazdasági ügyintéző feladata. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. Az alkalmazottak adatai 1. a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, 53

- alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek. - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. Az alkalmazottak adatait a gazdasági ügyintéző az e pontban felsoroltak szerint Alkalmazotti nyilvántartásban vezeti. Az óraadó munkavállalók adatai külön nyilvántartásban kezelendők. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba − az érintetten kívül − a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:  a közalkalmazott felettese,  a minősítést végző vezető,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal  megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az  üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 54

A gyermekek, tanulók adatai Nyilvántartott adatok: 

tanuló neve, születési helye és ideje,

 állampolgársága,  lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma,  nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, 

szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,



a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok



felvételivel kapcsolatos adatok,

 a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése,  vizsgaadatok, 

a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,



a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,



beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,



a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,



a tanuló diákigazolványának sorszáma,



a tanuló azonosító száma,



a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,



a többi adat az érintett hozzájárulásával.

1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban e rendelkezések alkalmazásában együtt: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A nagykorú tanuló szülőjével a Knt. 46. §-ának (8) bekezdésében meghatározott adat közölhető. 55

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. 2. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Az e törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. 3. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola igazgatója (vezetője) útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 7. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Egyéb nyilvántartható adatok A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok Titoktartási kötelezettség Titoktartási kötelezettség terheli - az intézmény valamennyi oktatóját, pedagógusát, - a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat, - azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában. A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekről a felügyelet ellátásban való közreműködés során szerez tudomást a pedagógus, vagy a nevelési-oktatási intézmény más alkalmazottja.

56

Az intézmény a törvényben meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhet adatot. A nyilvántartott adatokat az iskola nem továbbíthatja oly módon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból levonható következtetésekkel. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki: - a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, - a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed: - mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. Intézményi adatkezelés A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval/ hallgatóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. Fiatalkorú tanuló szülőjével közölhető adat: A fiatalkorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. Nagykorú tanuló szülőjével közölhető adat: A Nkt. 46. §-ának (8) bekezdésében meghatározottak alapján, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él: - a tanulói jogviszony megszűnésével, - a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, - a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével, - és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

Az adatok továbbítása Az adatok a közoktatási törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók: 

fenntartó,

bíróság,

rendőrség,

ügyészség,

önkormányzat,

nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

57

közigazgatási

szerv,



sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelésioktatási intézménynek, illetve vissza,



a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának,

 a szakmai ellenőrzés végzőjének, 

a diákigazolvány − jogszabályban meghatározott − kezelője részére a diákigazolvány

 kiállításához szükséges valamennyi adat, 

az iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához,

 történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, 

az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,



a

családvédelemmel

ifjúságvédelemmel

foglalkozó

foglalkozó

intézménynek,

szervezetnek,

szervezetnek,

intézménynek

a

gyermek-

gyermek,

és

tanuló

veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, 

az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából,



a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

 a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges. Adattovábbítás, adatkezelés Az intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait, az alkalmazottak személyes adatait törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. Adattovábbításra az iskola igazgatója, gazdasági-, és munkaügyekben a gazdasági ügyintéző és – a meghatalmazás keretei között – az általuk meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Önkéntes adatszolgáltatás esetén - a tanulót/hallgatót - fiatalkorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Fiatalkorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. 58

5.5 Az adatok statisztikai célú felhasználása Az

adatok

statisztikai

célra

felhasználhatók,

és

statisztikai

felhasználás

céljára

személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 5.6 Intézményi adatkezelés és szolgáltatás Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban köteles szolgáltatni. A statisztikai adatszolgáltatás az osztályfőnökök által kitöltött űrlapok, az iskolatitkár által vezetett nyilvántartások, a gazdasági ügyintéző adatszolgáltatása alapján feldolgozott, összegzett adatokon alapulnak. Az intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja - a tanuló- és gyermekbaleseteket, - teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, - és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi főjegyzőjének. Az intézmény a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni. A KIR-ben az oktatásszervezők az adatfelvitelt és adatmódosítást 8 nap határidőn belül elvégzik. A komplex szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók. A vizsgajelentések elkészítése az intézményvezető felügyeletében az iskolatitkár feladata. Az adatkezelés időtartama nem haladja meg az irattári őrzési időt. Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról –– a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – központi nyilvántartást kell vezetni. A pedagógus-igazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai

felügyelő

munkakörben

foglalkoztatottak

részére

–

kérelemre

–

pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és küldi meg a munkáltatónak. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. 59

A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában. A diákigazolvány Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és az Oktatási Hivatallal történő egyeztetését foglalja magában.

Tájékoztatás, hozzájárulás Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő megfelelően kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az előző bekezdésben foglalt információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. Tiltakozás adatkezelés ellen Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén; b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint c) törvényben meghatározott egyéb esetben. Közérdekű adatok A közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot alapján bárki megismerhesse. Az intézmény feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az intézményvezető vagy gazdasági-, és munkaügyekben a gazdasági ügyintéző engedélyezheti. Az intézmény a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. 60

Az Inftv. alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat az intézményvezető internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen hozzáférhetővé teszi. A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető. Az intézményvezető a közzétételi listákon meghatározott adatait az iskola honlapján közzéteszi. A

folyamatos

honlap-üzemeltetés

érdekében

a

közzéteendő

új/változással

érintett

dokumentumokat az intézményvezető koordinálásában a honlap gondozásával megbízott pedagógus és a rendszergazda teszi közzé. A közzéteendő jóváhagyott/elfogadott dokumentumot az intézményvezető 12 órán belül e-mailben továbbítja a rendszergazda részére, aki a küldött dokumentumok feltöltésével 12 órán belül gondoskodik a honlap frissítéséről. A közzétételre szolgáló honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan közzétehetőek más közérdekű és közérdekből nyilvános adatok is. Az elektronikusan közzétett adatok - ha e törvény vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a honlapról nem távolíthatóak el. Az intézmény megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége az intézmény jogutódját terheli. Az intézmény vezetője a különös közzétételi listában nem szereplő közérdekű adatokra vonatkozó adatigénylések adatai alapján évente szeptember 30-ig felülvizsgálja az általa kiadott közzétételi listát, és a jelentős arányban vagy mennyiségben felmerült adatigénylések alapján azt kiegészíti. A tanuló fejlődésének nyomon követése 1. Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérésértékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell 61

alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. 2. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. 3. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. 4. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás 1. A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók. 2. A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. 3. Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

A közoktatás információs rendszere 1. A közoktatás információs rendszere - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett a 4. és 6.

62

pontban meghatározott esetben adható ki. A közoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter a felelős. 2. A közoktatás információs rendszerébe - kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 3. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. Egy személynek - többes foglalkoztatási jogviszony esetén is - csak egy azonosító száma lehet, ennek biztosítása érdekében a közoktatás információs rendszerének és a felsőoktatás információs rendszerének az adatállománya összekapcsolható. 4. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 5. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. Egy személynek csak egy azonosító száma lehet. 6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére és a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek. A tanulói nyilvántartásból személyes adat a tankötelezettség megállapítása céljából a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, a főváros esetében a főjegyzőnek, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalnak továbbítható. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 63

7. A közoktatási információs rendszer a 6 pontban meghatározottakon túl tartalmazza továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához, kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek, így a tanuló nemét, a fényképét, az igénybe vett szolgáltatást, az oktatás munkarendjét, a társadalombiztosítási azonosító jelét. 8. A közoktatás információs rendszerének kezelője a közoktatás információs rendszerében nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a közoktatás információs rendszere kezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a közoktatás információs rendszere kezelőjét. A közoktatás információs rendszerének kezelője az e pont szerint tudomására jutott adatváltozást a közoktatás információs rendszerében a közoktatási intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.

64

3.SZÁMÚ MELLÉKLET MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ……………………………………………………………………….. közismereti tanár részére

Munkavégzés helye Közalkalmazott beosztása A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség Munkaidő Munkarend Közvetlen felettese Helyettesítés rendje

Békésy György Szakközépiskola középiskolai tanár egyetemi szintű, a tantárgynak megfelelő szakos tanár heti 40 óra, kötött munkaidő: 32 óra az órarend beosztása és a havi elrendelés szerint közismereti igazgatóhelyettes az intézmény vezetőjének utasítása alapján

I. Munkaidő, benntartózkodás rendje 1. A pedagógus havonta köteles vezetni munkaidő dokumentációit, elrendelésének és teljesítésének igazolását számon tartja. 2. Tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatásokat (az óra elmaradása, óracsere) az iskola igazgatójának előzetes engedélyével az igazgatóhelyettessel beszéli meg. 3. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási vagy ügyeleti beosztása előtt munkahelyén megjelenni. 4. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy az ügyeletes vezetőnek. A munka ismételt felvétele előtt 1 nappal értesíti az igazgatót. 5. A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét az az ügyeletes vezető állapítja meg az órarend függvényében. Az órarendben rögzített helyettesítési órákban (H) a pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia. 6. Tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján. II. A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, melyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából minden pedagógusra vonatkoznak. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei végzi munkáját. A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Az általa tanított tantárgyra tematikus, a munkaközösség-vezető által ellenőrzött éves tanmenetet készít a helyi tantervben meghatározott követelmények figyelembevételével, melyet az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes szeptember 30-ig jóváhagy. Ellenőrzéskor a tanmenetét bemutatja. Tanmenetét tanév közben szükség esetén korrigálja. Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat elvégzi. Összeállítja a belső, osztályozó-, javító, érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladatsorát, melyet a munkaközösség-vezetővel jóváhagyat. 65

A tanítási és a foglalkozási órákon minőségi munkát végez. A szaktanár kötelessége szaktárgyi és pedagógiai szakértelmének állandó gyarapítása, az új tudományos eredmények megismerése, a szakmódszertani tájékozódás. Aktívan részt vesz a nyílt napokon, felkérésre bemutató órákat tart és dokumentálva hospitál tanítási órákon. Tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, részt vállal a pedagógiai program módosításában, továbbképzési ismereteiről beszámol, felkérésre előadást és bemutató órát tart. Minden tanév első óráján ismerteti a tanulókkal tantárgya értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A tanulók munkáját folyamatosan ellenőrzi, értékeli. Rendszeresen ellenőrzi az írásbeli házi feladatokat, a tanulók teljesítményeit, megtartja az írásbeli, és szóbeli számonkérés egyensúlyát, objektíven és indoklással értékel. Az írásbeli feladatok, a felmérők, a témazáró feladatlapok és a belső vizsgák dolgozatainak időpontját és témaköreit időben jelzi a tanulóknak, és az iskola belső szabályzatainak megfelelő határidőre kijavítja azokat. Adminisztrációs teendők lát el (e-napló és foglalkozás naplók vezetése és az osztályzatok heti rögzítése megfelelő súlyozással, összeolvasás, az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, minőségfejlesztéssel kapcsolatos felmérések íratása és összegezése, statisztikák készítése, vizsgajegyzőkönyvek vezetése stb). Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladata a tanulók szaktárgyi versenyekre való felkészítése, a versenyek lebonyolításában való közreműködés. Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek és az igazgatóhelyettesnek. Szükség esetén az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanulók, vagy az osztály munkájáról. Felkérés szerint levezeti és felügyeli az osztályozó, különbözeti, javító vizsgákat, a belső méréseket. A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részt vesz az alkalomhoz illő ruhában. Mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; véleményével segíti a közös határozatok meghozatalát. Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, a fogadóórákon részt vesz, a vonatkozó belső szabályzatok szerinti gyakorisággal egyéni fogadóórát is tart. A szülőket tájékoztatja a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, a diákok fejlődéséről. Közreműködik iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában. Részt vesz önképzésben továbbképzésben. Ellátja a szaktárgyi tanulásirányítás mellett a tanulók kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatását, részt vesz az iskolai környezet tisztaságának megőrzésében és védelmen. Felelősséggel ellátja a beosztás szerinti óraközi tanári ügyeletet. Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben biztosítja a rendet. Kollégái közreműködésével rendben tartja a munkaközösségi szobát, a szertárat. A tárgyakat és eszközöket kollégáival megosztva használja. Hiány esetén – külön szabályzatban meghatározott módon és mértékig - anyagi felelősséggel tartozik. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). Részt vállal a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében. Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelméről, óvja jogaikat, emberi méltóságukat. Rendkívüli esetben ( ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg: betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.) az iskolavezetés által elrendelt, a tanítással lekötött munkaidő felett ellátandó helyettesítéseket ellátja. 66

III. Jogkör, hatáskör Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. IV. Munkaköri kapcsolatok A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival, a továbbképző intézményekkel tart kapcsolatot. V. Felelősségi kör Személyesen felelős a felügyeletére bízott tanulók testi, érzelmi és morális épségéért. Tanulócsoportjában felel a Pedagógiai Program követelményeinek megvalósításáért, a diákok érdekelsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható:  munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, rongálásáért.  a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. VI. Általános rendelkezések: Személyi adataiban történt változást a munkáltatójának haladéktalanul köteles jelenteni. A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre közvetlen felettesének vagy az igazgatónak. A dolgozó jogosult az intézmény vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; Esetenként munkakörével összefüggő, de munkaköri leírásában nem szereplő feladatokat is köteles határidőre elvégezni feletteseinek szóbeli utasítására. Budapest, Jóváhagyom …………………. igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, azt tudomásul vettem. Annak egy példányát átvettem, másik példányát – amely az eredetivel megegyezik – aláírásommal láttam el. Tudomásul veszem, hogy munkámat a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Pedagógiai Programban, valamint a Házirendben, illetve a Munkaköri leírásomban előírtaknak megfelelően kell végeznem, a bennük foglaltak betartásáért, valamint az általam kezelt értékekért felelősséggel tartozom. Budapest, …………………. aláírás 67

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ……………………………………………………………………….. testnevelő tanár részére

Munkavégzés helye Közalkalmazott beosztása A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség Munkaidő Munkarend Közvetlen felettese Helyettesítés rendje

Békésy György Szakközépiskola középiskolai tanár egyetemi szintű, a tantárgynak megfelelő szakos tanár heti 40 óra, kötött munkaidő: 32 óra az órarend beosztása és a havi elrendelés szerint közismereti igazgatóhelyettes az intézmény vezetőjének utasítása alapján

I. Munkaidő, benntartózkodás rendje 1. A pedagógus havonta köteles vezetni munkaidő dokumentációit, elrendelésének és teljesítésének igazolását számon tartja. 2. Tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatásokat (az óra elmaradása, óracsere) az iskola igazgatójának előzetes engedélyével az igazgatóhelyettessel beszéli meg. 3. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási vagy ügyeleti beosztása előtt munkahelyén megjelenni. 4. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy az ügyeletes vezetőnek. A munka ismételt felvétele előtt 1 nappal értesíti az igazgatót. 5. A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét az az ügyeletes vezető állapítja meg az órarend függvényében. Az órarendben rögzített helyettesítési órákban (H) a pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia. 6. Tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján. II. /1. A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, melyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából minden pedagógusra vonatkoznak. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei végzi munkáját. A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Az általa tanított tantárgyra tematikus, a munkaközösség-vezető által ellenőrzött éves tanmenetet készít a helyi tantervben meghatározott követelmények figyelembevételével, melyet az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes szeptember 30-ig jóváhagy. Ellenőrzéskor a tanmenetét bemutatja. Tanmenetét tanév közben szükség esetén korrigálja. Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatok elvégzi. Összeállítja a belső, osztályozó-, javító, érettségi vizsgák gyakorlati és szóbeli feladatsorát, melyet a munkaközösség-vezetővel jóváhagyat. A tanítási és a foglalkozási órákon minőségi munkát végez. A szaktanár kötelessége szaktárgyi és pedagógiai szakértelmének állandó gyarapítása, az új tudományos eredmények megismerése, a szakmódszertani tájékozódás. Aktívan részt vesz a nyílt napokon, felkérésre bemutató órákat tart és dokumentálva hospitál tanítási órákon. 68

Tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, részt vállal a pedagógiai program módosításában, továbbképzési ismereteiről beszámol, felkérésre előadást és bemutató órát tart. Minden tanév első óráján ismerteti a tanulókkal tantárgya értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A tanulók munkáját folyamatosan ellenőrzi, értékeli. Rendszeresen ellenőrzi az írásbeli házi feladatokat, a tanulók teljesítményeit, megtartja az írásbeli, és szóbeli számonkérés egyensúlyát, objektíven és indoklással értékel. Az írásbeli feladatok, a felmérők, a témazáró feladatlapok és a belső vizsgák dolgozatainak időpontját és témaköreit időben jelzi a tanulóknak, és az iskola belső szabályzatainak megfelelő határidőre kijavítja azokat. Adminisztrációs teendők lát el (e-napló és foglalkozás naplók vezetése és az osztályzatok heti rögzítése a megfelelő súlyozással, összeolvasás, az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, minőségfejlesztéssel kapcsolatos felmérések íratása és összegezése, statisztikák készítése, vizsgajegyzőkönyvek vezetése stb). Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladata a tanulók szaktárgyi versenyekre való felkészítése, a versenyek lebonyolításában való közreműködés. Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek és az igazgatóhelyettesnek. Szükség esetén az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanulók, vagy az osztály munkájáról. Felkérés szerint levezeti és felügyeli az osztályozó, különbözeti, javító vizsgákat, a belső méréseket. A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részt vesz az alkalomhoz illő ruhában. Mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; véleményével segíti a közös határozatok meghozatalát. Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, a fogadóórákon részt vesz, a vonatkozó belső szabályzatok szerinti gyakorisággal egyéni fogadóórát is tart. A szülőket tájékoztatja a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, a diákok fejlődéséről. Közreműködik iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában. Részt vesz önképzésben továbbképzésben. Ellátja a szaktárgyi tanulásirányítás mellett a tanulók kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatását, részt vesz az iskolai környezet tisztaságának megőrzésében és védelmen. Felelősséggel ellátja a beosztás szerinti óraközi tanári ügyeletet. Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben biztosítja a rendet. Kollégái közreműködésével rendben tartja a munkaközösségi szobát, a szertárat. A tárgyakat és eszközöket kollégáival megosztva használja. Hiány esetén – külön szabályzatban meghatározott módon és mértékig - anyagi felelősséggel tartozik. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). Részt vállal a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében. Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelméről, óvja jogaikat, emberi méltóságukat. Rendkívüli esetben ( ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg: betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.) az iskolavezetés által elrendelt, a tanítással lekötött munkaidő felett ellátandó helyettesítéseket ellátja. II./2. Speciális feladatai Minden tanév első testnevelés óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak, a testnevelés órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja. Különös figyelmet fordít a testnevelési órákon a balesetek megelőzésére. 69

A testnevelés órákon nem hagyhatja felügyelet nélkül diákjait. A bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek és a balesetvédelmi felelősnek. Kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órát tartó gyógytestnevelővel. III. Jogkör, hatáskör Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. IV. Munkaköri kapcsolatok A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival, a továbbképző intézményekkel tart kapcsolatot. V. Felelősségi kör Személyesen felelős a felügyeletére bízott tanulók testi, érzelmi és morális épségéért. Tanulócsoportjában felel a Pedagógiai Program követelményeinek megvalósításáért, a diákok érdekelsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható:  munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, rongálásáért.  a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. VI. Általános rendelkezések: Személyi adataiban történt változást a munkáltatójának haladéktalanul köteles jelenteni. A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre közvetlen felettesének vagy az igazgatónak. A dolgozó jogosult az intézmény vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; Esetenként munkakörével összefüggő, de munkaköri leírásában nem szereplő feladatokat is köteles határidőre elvégezni feletteseinek szóbeli utasítására. Budapest, Jóváhagyom …………………. igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, azt tudomásul vettem. Annak egy példányát átvettem, másik példányát – amely az eredetivel megegyezik – aláírásommal láttam el. Tudomásul veszem, hogy munkámat a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Pedagógiai Programban, valamint a Házirendben, illetve a Munkaköri leírásomban előírtaknak megfelelően kell végeznem, a bennük foglaltak betartásáért, valamint az általam kezelt értékekért felelősséggel tartozom. Budapest, …………………. aláírás 70

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ……………………………………………………………………….. osztályfőnök részére Az osztályfőnököt az intézmény vezetője bízza meg– az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva –minden tanév júniusában elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladata:  .  Céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje tanítványainak személyiségét, segítse pályaválasztásuk helyes kialakulását.  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, és felhívja a figyelmet egyes előírásaira.  A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást, az oktatás tényét rögzítő naplót a tanulókkal aláíratja  Segíti a tanulóközösség kialakulását.  Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztálydiákbizottsággal, tudatosan felhasználja segítségét.  Biztosítja az osztályképviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az éves rendes közgyűlésen való részvételét.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  A félév vége előtt, illetve a tanév végi osztályozó értekezlet előtt gondosan elemzi a tanulók elbírálásához szükséges adatokat: ellenőrzi a tanulók tantárgyi lezárásait, az érdemjegyek átlagának és az osztályzatok megfelelését. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli.  Szükség esetén – az igazgató hozzájárulásával – az osztályban tanító tanárokat megbeszélésre hívhatja össze.  Rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.  Előkészíti és vezeti a szülői értekezleteket, melyeken beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat, bővíti egyes nevelési kérdések megvitatásával törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására.  Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, és segíti munkáját.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok és törzslapok megírása, hiányzások igazolása, pályakövetés, pedagógiai jellemzések elkészítése, gyermekvédelemmel kapcsolatos tennivalók, közösségi szolgálat dokumentálása stb.  A digitális naplón keresztül értesíti a szülőket a tanuló gyenge tanulmányi eredményéről, fegyelmi vétségéről  Az iskola házirendjében leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, igazolatlan óráit, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben tájékozatja a szülőket  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítésére. 71

     

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban. Bizalmasan kezeli a kollégákkal és a tanulókkal kapcsolatos információkat. Maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat.

A munkaköri leírás a pedagógus munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. Budapest, Jóváhagyom …………………. igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, azt tudomásul vettem. Annak egy példányát átvettem, másik példányát – amely az eredetivel megegyezik – aláírásommal láttam el.

Budapest, …………………. aláírás

72

……………………………………………………………… munkaközösségvezető munkaköri leírása

Munkakör megnevezése: …………………………………………munkaközösség vezetője Közvetlen felettese: igazgató Megbízza: a munkaközösség tagjainak kezdeményezésére az igazgató 1 év időtartamra. 1.Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása  felelős a munkaközösség szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért  irányítja a munkaközösség tevékenységét  támogatja a pályakezdő vagy az új munkaközösségi tag beilleszkedését, munkáját  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, a jelentkező problémák azonnali jelzéséért  egyezteteti a munkaközösség tagjaival a kiválasztott tankönyveket, és javaslatot tesz az intézményvezető részére a tankönyvrendeléssel kapcsolatban  évente munkatervet készít a munkaközösség tagjaival együttműködve  figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, azt koordinálja, szükség esetén segíti  véleményezi és jóváhagyásra javasolja a belső vizsgát írásbeli és szóbeli feladatsorait  véleményezi a szóbeli érettségi tételsorokat  a munkaközösség tagjainak tanmenetét az igazgató által átadott területeken szakmai szempontú ellenőrzést végez, annak eredményeiről beszámol az igazgatónak  havi rendszerességgel szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez  segíti a munkaközösség tagjait a versenyekre való felkészítésben, biztosítja a meghirdetett versenyek szervezését  a félévi értekezletre szóbeli beszámolót készít a munkaközösségi munkaterv időarányos teljesítéséről  részt vesz az intézmény munkájának értékelésében, összefoglaló írásbeli elemzést, beszámolót készít a munkaközösség éves tevékenységéről  figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését  aktívan és példamutatóan részt vesz az iskola programjaiban, azok szervezésében és lebonyolításában  kapcsolatot tart a munkaközösség tagjai és az iskolavezetés között  az Iskolatanács tagjaként részt vesz az iskolavezetés munkájában 2.Különleges felelőssége Személyzeti feladatok  munkaerő-fejlesztési elképzelések megfogalmazása  továbbképzési javaslatok megfogalmazása  részt vesz a munkaközösség tagjainak értékelésében Tervezés  szakmai munkaterv összeállítása  az iskolai munkatervhez való kapcsolódási pontok megfogalmazása  beszerzési, fejlesztési tervek előterjesztése  szükség esetén szertári szabályzat elkészítése  tanulmányi versenyek lebonyolítási rendjének kialakítása Bizalmas információk 73

 kötelessége a személyiségjogok maximális tiszteletben tartása  a kollégákkal kapcsolatos információt bizalmasan kezeli  az osztályokkal kapcsolatos információt bizalmasan kezeli a minősítések során megfogalmazottak hivatali titkot képeznek 3. Ellenőrzési feladatok  köteles a munkaközösség tagjainak óráit látogatni  ellenőrzi a munkaközösség munkatervének időarányos megvalósulását  ellenőrzi a munkaközösség be tartozó szaktanárok tanmenet szerinti haladását és az iskolai szabályzatokban megfogalmazott követelményrendszernek való megfelelést, tapasztalatait átadja felettesének  mérésmetodikai feladatokban közreműködik  elvégzi az igazgató által átruházott egyéb ellenőrzési feladatokat 4. Kapcsolatok  kapcsolatot tart az igazgatóval operatív munkája során  együttműködik munkaközösség-vezető társaival  napi szakmai-pedagógiai kapcsolatot tart a munkaközösség tagjaival  kapcsolatot tart a nem iskolai szintű szakmai csoportokkal 5. Munkakörülmények  figyelemmel kíséri a munkaközösség helyiségeinek/szertárainak biztonsági előírásait  ellenőrzi a szaktantermek biztonságos működtetését  figyelemmel kíséri a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit  jelzi a területén jelentkező hiányosságokat A munkaköri leírás a pedagógus munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. Budapest,

igazgató A munkaközösség vezetőjenként az itt felsorolt munkaköri feladatokat magamra nézve kötelezőnek tartom. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. Budapest,

munkaközösség-vezető

74

……………………………………………………………… iskolatitkár munkaköri leírása Közvetlen felettese: az iskola igazgatója Munkaideje: heti 40 óra, munkabeosztása igazodik az iskola tanítási, nyitva tartási rendjéhez Feladatait részben önálló munkával, részben vezetői, vezető-helyettesi irányítással oldja meg.  

Feladatai az intézmény adminisztratív tevékenységhez kapcsolódó levelezési és iratkészítési, szövegszerkesztési feladatok elvégzése  iktatás ( iktatóprogram )  az ügyiratok kezelési rendjének és a határidők betartásának figyelemmel kísérése  ügyiratok, levelek postázása, beérkező posta bontása  kimutatások készítése, rendszerezése  irattározás, az irattári anyag szakszerű tárolása  a nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos selejtezése  telefonügyeletet  körözvények, igazgatói utasítások eljuttatása, láttamozás számon tartása  az általános iskolai jelentkezési lapok kezelése, a felvételt nyert tanulók értesítése, a felvételi statisztikák, jelentések elkészítése  a beiratkozás előkészítése  a beírási napló vezetése  a tanulók osztálynévsorainak elkészítése, folyamatos karbantartása.  bizonyítványok, ellenőrző könyvek, törzskönyvek és a tanári munkához szükséges egyéb nyomtatványok megrendelése, előkészítése és kiosztása  vizsga adminisztráció előkészítése ( jegyzőkönyvek )  bizonyítványmásodlatok kiadása, nyilvántartása  a tanügyigazgatási szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok, bizonyítványok kezelése, nyilvántartása  diákigazolvány rendelése, érvényesítése, nyilvántartása  KIR és az iskolai adminisztrációs programban a tanulói jogviszony folyamatos kezelése  igazolások kiadása a tanulók részére  fegyelmi ügyek adminisztrációja  a tanulók napi adminisztrációs ügyeinek intézése  a tanulóbiztosításhoz kapcsolódó ügyintézés  értekezletek jegyzőkönyvének vezetése, feljegyzések készítése, irattározása Bizalmas információk kezelése:  Személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki.  Munkája során, telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el.  Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetőjével folytatott beszélgetések témáit.  Nem szolgáltat indokolatlanul adatot a tanulókról.  Kezeli a diákokról, pedagógusokról, technikai és adminisztratív dolgozókról szóló nyilvántartást. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót. A fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. 75

Az itt felsorolt iskolatitkári munkaköri feladatokat magamra nézve kötelezőnek tartom. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. Budapest,

______________________________ igazgató

_____________________________ munkavállaló

76

MÓDOSÍTÁS ikt.szám:

Intézményi azonosítók           

megnevezés: Békésy György Szakközépiskola feladatellátási hely/székhely: 1174 Budapest, Széchenyi u. 9-11. telephely: 1174 Budapest, Széchenyi u 9/11. Az alapítás időpontja: 1988. július 22. Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: Főv.Kgy. 1230/C/1992. (VII.22.) OM azonosító: 035414 A szakmai alapdokumentum kelte: 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítás A szakmai alapdokumentum azonosítója: I.24.33. Az alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerület megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fővárosi Szakképzési Osztály

Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei  Az intézmény alap szakfeladata: szakközépiskolai nevelés-oktatás o nappali rendszerű iskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) o felnőttoktatás-esti o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása o nyelvi előkészítő o érettségire felkészítő négy évfolyam o ágazat: Kereskedelem, Ügyvitel szakmacsoport: Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció, Ügyvitel o szakképesítés felmenő rendszerben 2012/2013. tanévtől: Kereskedő (5434101) 

Az iskola maximális létszáma: 650 fő, nappali létszám.550 fő



iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel



iskolai tanműhely

Vállalkozási tevékenység 

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (kiegészítés) A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje 1. A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. 2. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. 3. Az intézményi tanácsot Ügyrendjében meghatározott tisztségviselője, illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. 4. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. 77

5. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az igazgató elküldi. 6. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatóak. 7. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás szabályait, formáját az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint munkaprogramja határozza meg. Budapest, 2013. december 9.

dr Szatmáriné Vidovszky Éva igazgató

78