Békéscsaba, színház, híd, kapocs Miért pont Békéscsaba? kérdeztem magamtól, mikor fél évvel ezelôtt felkértek, hogy dolgozzak

Tájékoztató kiadvány Békés megye fesztiváljaira, egy jó pohár bor, vagy egy kávé és egy kis beszélgetés mellé Nagy örömükre szolgál, hogy közös akarat révén cserekapcsolatot létesíthetünk a Békés Megyei Jókai Színházzal is, hisz céljaink hasonlóak és elôadásaink megismertetése egymás közönségével csak javára válhat mindkét színháznak.

Nemzetközi kapcsolatok, lehetôségek

Békéscsaba, színház, híd, kapocs Miért pont Békéscsaba? – kérdeztem magamtól, mikor fél évvel ezelôtt felkértek, hogy dolgozzak együtt a helyi szakemberekkel egy európai szintû színházi iskola felépítésében. Miért pont Békéscsaba? – tûnôdtem ismét, mikor a Békés Megyei Jókai Színház igazgatói állására mondtam igent pár hónappal késôbb. MIÉRT PONT BÉKÉSCSABA? Elôször, mert olyan csapatot, olyan munkatársakat találtam itt, akik hiszek abban, hogy a kultúra, a mûvészet tud mankó lenni a gazdaságilag nehezebb években. Másodszor, mert olyan közönséget találtam, amely a nehézségek idején is kitart, kitartott a színháza mellett.

Harmadjára azért, mert a három ország találkozópontján elhelyezkedô város földrajzilag központja, szellemileg pedig katalizátora tud lenni egy háromoldalú, mûvészeti, kulturális együttmûködés-rendszernek. Személy szerint remek kapcsolatokat tartok fenn az újvidéki és a szabadkai színházzal, több darabot is rendeztem ott. Ismerem a mûvészi értékeiket, a nyitottságukat. A csabai színházi iskolának is vannak korábbi jól sikerült projektjei a vajdasági iskolákkal. Az erdélyi kapcsolat sem új keletû. Vendégjátékok, tapasztalatcserék bizonyították a mûvészi látásmódban való hasonlóságot. Hiszem, hogy olyan szellemi tar-

Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Szász Enikô igazgató

tünkbôl adódó kötelességünk. Mint a Jókai Színház igazgatója, minden tôlem telhetô segítséget megadok ezen együttmûködések kiépítésére, s azt a színházunk egyik fô stratégiai csapásvonalának tekintem. Békéscsaba! Mert a központja, katalizátora tud lenni a határokon átnyúló partnerségnek. Meg kívánjuk –meg fogjuk– teremteni azt a kapocsrendszert, ami olyan mûvészi értékeket teremt, melyre Európa szerte odafigyelnek majd! talékok vannak a tarsolyunkban mindkét, mindhárom oldalon, melyek összefésülése küldetésünk, földrajzi és történelmi helyze-

Fekete Péter Igazgató Békés Megyei Jókai Színház

A Jókaiból a Nemzeti Színházba

Marton Róbert apaszerepre próbál Mindig is szerettem az iskolai színházlátogatásokat: három órányi szórakozás, majd a látványos utóhatás, ami – bár kis idôre – de felborítja a megszokott rutint… Ahogy a kemény mag Che Guevará-s pólóban megy ki felelni, vagy amikor bibliai tömeg gyûlik egy jól informált osztálytárs köré,

aki – állítása szerint – mindent tud arról az okányi srácról, aki miatt – a nagy igyekezetben – majdnem kilöktük egymást a karzatról a tapsrend alatt. Tôle hallottam például azt a népmesének is beillô történetet, hogy amikor még kisfiú volt, Marton Róbert rendszeresen beszökött az okányi református

Kipróbált kapcsolat

Oszter Sándor újra Csabán játszik A népszerû magyar színészt tavasszal Albi Nem félünk a farkastól címû drámájában láthatta a megyeszékhely és a megye közönsége, szeptembertôl pedig ismét itt próbál Ibsen: Vadkacsa címû darabjában. Hogy melyik szerepet játssza, az majd az októberi plakátokról kiderül.

Most inkább arról kérdeztük Oszter Sándort, hogy érezte magát a Jókai Színházban elôzô ittlétekor? – Olyan nagyon rossz nem lehetett Csabán, ha rögtön elvállalt egy újabb szerepet… – Egészen más munkamódszerbe kerültem bele Békéscsabán, mint amihez a fôvárosban hozzászokik egy színész, aki másutt próbál délelôtt, másutt délután, és megint másutt játszik este. Ezzel szemben Csabán próba volt délelôtt, próba

délután, addig, ameddig és tulajdonképpen egy erôltetett menetben készült el egy hónap alatt az elôadás. A bemutató után pedig egyfolytában játszottunk huszonvalahányszor. (folytatás a 2. oldalon)

templomba éjszakánként, hogy orgonálhasson. Hogy aztán merre esett a fele lány- meg királyság, az rejtély, mindenesetre még a köszönésen is alig voltunk túl, amikor rákérdeztem a dologra. (folytatás a 2. oldalon)

Újvidéki Színház László Sándor igazgató A közös munkánk és a Jókai Színháznál eltöltött öt hét tapasztalata alapján nagy várakozással tekintek az együttmûködésünk elé, bízva abban, hogy ez a kezdet nemcsak egy kapcsolatfelvételt, hanem egy hosszú távú együttmûködést indított el a két társulat között. Nagyváradi Szigligeti Társulat Meleg Vilmos igazgató Békéscsabával, a csabai mûvészekkel és az igazgatóval hosszú évek óta kialakított kiváló kapcsolatunk alapja lehet egy többoldalú nemzetközi együttmûködésnek, melyhez mindenkor partnerek vagyunk. Szabadkai Népszínház Mezei Zoltán igazgató

Meghívó

Nyáron is próbálták

pad, házasság, bly…

2004-ben megpróbáltuk. A Nemzeti Színház aligazgatójaként csináltunk egy jó kis Megyejárás programot Békés megyével. Sikerült. 2006-ban visszahívtak, próbáljuk meg, mondták, csináljunk egy jó színházi iskolát. A Jókai Színház oktatási igazgatója lettem, próbaházasságot kötöttünk. Közben ne tagadjuk itt vannak a nyakunkon a feszültségek, vizsgálatok, botránygyanús napok hetek, szakítópróba! Közben, hogy megismerkedjem a színházat élettel töltô munkatársakkal, próbafolyamatba kezdtem, megrendeztem az Egy kis térzene címû darabot. Most egy új évad elôtt állunk. PRÓBÁLJUK meg, kértem a színészektôl, kértem a munkatársaktól. Próbáljunk meg elvonatkoztatni a rendôrségi vizsgálattól, próbáljuk meg tisztelni az elmúlt idôszak értékeit, de próbáljunk újat építeni. Ez egy próbaév lesz, kipróbálunk számtalan új programot, megpróbáljuk a törzsközönségünket megtartani és új közönséget megnyerni a színháznak. Régieket, akik elhagytak bennünket, visszacsalogatjuk, az újszülöttekbe beleneveljük a színházimádatot. Fôpróba, csend, zene, függöny fel. Találkozunk a Jókai Színházban. Jó szórakozást, jó beszélgetést, sikeres próbát Békéscsaba! Fekete Péter

(Cikkünk az 5. oldalon)

Színházi évad beharangozó gálaest és szabadtéri koncert lesz 2007. szeptember 7-én, 19.30-kor a sétálóutca színház elôtti terén. Aszínház mûvészei és meghívott vendégmûvészek ízelítôt adnak az új bemutatókból.

Jöjjön el, ünnepeljen velünk! Nézzük mi várható a színházban a 2007–2008-as színházi évadban Oszter Sándor Tege Antallal, Tarsoly Krisztinával és Kovács Edittel a Nem félünk a farkastól egyik jelenetében

A Jókai Színház mûvészeinek és nézôinek jó szezonkezdést kívánunk a határ túloldaláról az együttmûködés reményében.

,

Az elôadás megtekintése ingyenes.

Rendhagyó Tartuffe bemutató

Meleg Vilmos, Tarsoly Krisztina és Hajdú Géza

2

Oszter Sándor újra Csabán játszik (folytatás az 1. oldalról) – Milyen volt együtt dolgozni a vidéki színészekkel? – Azt eddig is tudtam, nem biztos, hogy azok a sztárocskák az igazi színészek, akiket innenonnan fölkap a bulvársajtó, most azonban rá kellett jönnöm, hogy például Békéscsabán is lehet találkozni elképesztôen tehetséges színészekkel, akik bárhol a világon megállnák a helyüket. – És milyen volt a próbafolyamat? Egy vidéki színházban „egyhegyûvé”, eredménycentrikusabbá válik az ember, mert csak azzal az egy darabbal, egy szereppel foglalkozik, amit éppen próbál, ami egyébként a hivatásunk lényege. Számomra ez a feszített idôszak olyan volt, mint egy fantasztikus üdülés, vagy kikapcsolódás. – Milyen volt a Békés megyei közönség, hogy érezte magát Békéscsaba utcáin?

– Azt tapasztaltam, hogy Békéscsaba és a megye közönsége színházszeretô, kultúrát kedvelô, nagyon jó közönség. Az utcán se volt teljesen szokatlan a helyzet, mert én is vidéki srác voltam. Megállítottak, megszólítottak az emberek, olyan is, aki nem látta az elôadást, csak hallott róla, de megígérte, hogy megnézi. Akik látták, azok gratuláltak, megszorították a kezem, megöleltek. Kérdezgették, hogy mikor jövök legközelebb? Mondtam, hogy amikor a színház meghív. – És meg is hívták… – Igen, megkeresett az új igazgató, és megkérdezte, hogy vállalnám-e a nyitó darabot. Mondtam, hogy természetesen. Szeptember elején kezdjük a próbákat, és október elején lesz a bemutató. – Akkor a mihamarabbi viszontlátásra! Józsa Mihály

Marton Róbert apaszerepre próbál (folytatás az 1. oldalról) – Akkor hogy is volt ezekkel az éjszakai sétákkal? – Van némi valóságalapja a történetnek, bár nem voltam már olyan kicsi, és olyan nagyon lopakodnom sem kellett. Egy idôben nem volt ki játsszon a templomban, rólam meg tudták, hogy zongorázom, így lett belôlem kántor majd’ egy évig. Abban az idôben volt egy rockzenekarom, és egyik este kitaláltuk, hogy milyen jó lenne éjszaka a templomban zenélni egyet. Bevittük a hangszereket meg egy torzítót, és már majdnem egy órája próbáltunk, amikor egyszer csak kinyílt a templom ajtaja, hazajött a lelkésznô. Szerencsére tetszett neki. – Szóval kántori minôségben… –gyakoroltam a rockzenekarommal, igen. – Békéscsabán voltál színistúdiós, ez közrejátszott abban, hogy az itteni színiiskolában tanulj tovább? – Nem, bár még stúdiósként lettem bejáratos a színházba, megismerkedtem a srácokkal és mint olyannal, a színházzal is. Sokkal többet nem is nagyon tudtam errôl a világról, ami késôbb meg is látszott a színmûvészetis felvételimen. Elsô évben prózai szakon voltam harmadik rostás, következô évben musicalen, a felvételi meg tele volt iszonyatos tudású fiatalokkal, akikkel szemben szakmai és irodalmi lemaradásom is volt. Nem tudtam megítélni a helyzetet, nem tudtam, hogy jó lenne-e nekem az a hely, itt meg közel voltak a szülôk, a várost ismertem, biztonságosabb volt. És tudtam, hogy jó kezekben leszek. Késôbb harmadjára is megpróbáltam a színmûvészetit, de meguntam. Másodikos koromtól meg már játszhattam is itt a színházban. Nagyon jó helyzetben voltam, sok mindenben kipróbálhattam magam, rengeteget voltam színpadon. Az emberek persze nem egyformák, én pedig – talán éppen azért, mert nagyon sokat játszhattam – öt év után szerettem volna kipróbálni valami mást is, viszonyítási alapot szerezni. Ez nem hálátlanság, hihetetlenül jól éreztem itt magam, de úgy gondolom, ez a szakma arról szól, hogy megismerd és kipróbáld magad és a környezeted. – A Nemzeti Színház tagja vagy, Te vetted át Kaszás Attila színpadi szerepeit, állandó szereplôje lettél egy tévésorozatnak. Hogy érzed, hogy haladsz a megismeréssel, kipróbálással? – Fogalmam sincs, még nem tudok válaszolni. Tény, hogy nagyon sok helyzettel sikerült találkoznom, és ez jó. Nagyon nehéz volt az elsô három év, de nem bántam meg. Egyébként sem szoktam megbánni a döntéseimet, még akkor sem, ha rosszul sikerültek. Kellett az, hogy össze tudjam hasonlítani magamat másokkal, az egészséges versenyhelyzet. Egy másik – közhelyes – dolog, de ez a szakma is fôvárosorientált. Én mégsem gondolom, hogy feltétlenül ott kellene leélnem az életemet. Nagyon hálás vagyok a sorsnak meg mindenkinek, aki a Nemzeti Színház felé lökdösött, de nem tekintem ezt a pályám csúcsának. Pesten is van még egy tucatnyi másik színház, ott nyílik meg a film felé az út, meg a szinkront is meg kell tanulni. Jó lenne, ha több színházi fókuszpont lenne az országban, mint amilyen például évente egyszer Pécs vagy Kapolcs. Most minden Budapestrôl szól. – Mennyiben érint a bulvársajtó, megtaláltak már maguknak? – Ó, számukra én most lettem „színész”, hogy beléptem egy tévésorozatba. – És ez az élet más? – Egyelôre még nem, és minden energiámmal azon vagyok, hogy ne is legyen más. Nem szerepelt a terveim között, hogy elmenjek egy sorozatba, volt egy csomó téves elképzelésem meg elvem. De amikor nagyon hirtelen, egyik napról a másikra kellett döntenem, és próbáltam mérlegelni, hogy miért igen és miért nem, végül ott kötöttem ki, hogy miért ne csináljak valamit, ami a szakmám, és amiben immár tíz éve élek? És láttam, hogy mennyire kemény munka, és hogy mennyire profin igyekeznek csinálni. – Gondolom sok is… – Igen, ha még próbálok is mellette, akkor sok. Két bemutatóm lesz jövôre, és 6–7 elôadás megy át egyik évadról a másikra. Erre jön rá a forgatás, a szinkron, és ha van film, akkor az is. – Meg egy új szerep. – Igen, egy egészen új szerep, gyermekem születik augusztusban. Kondács Fanny

Európa egyik legjobb színházi iskoláját építjük Az Ibsen Palota: www.szinitanhaz.hu Békéscsabán az Ibsen Palota mûvészeti, oktatási és közmûvelôdési központ új épületegyüttesének építéséhez, a meglévô volt Közgé épület felújítási, bôvítési terveinek megvalósításához Békés megye önkormányzata pályázaton nyert támogatást az európai uniós norvég alaptól, amelyet az északi ország kulturális örökségének népszerûsítésére írtak ki. Itt kap majd helyet egy, a modern színházmûvészet minden igényét kielégítô kamaraszínház, a Napsugár Bábszínház és a több színházi szakmában képzést nyújtó színiiskola is. Mindezek mellett az Ibsen Palota a nagyközönség felé nyitott találkozási hely lesz és jelentôs helyi kulturális rendezvényeknek is otthont ad majd. Mondhatnánk egy európai színvonalú kulturális és mûvészeti bázis születik Békéscsaba központjában, egy reprezentatív mûemléki épület méltó hasznosításával, a nemzeti értékek európai színvonalon való közvetítése céljából. Egy ilyen kulturális centrum regionális és nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésének kiindulópontja lehet. A színiiskola már eddig is a határokon átívelô régióból vonzott diákokat, a szín-

házi szakok bôvülésével akár nemzetközi érdeklôdésre is számítani lehet. A norvég támogatáson kívül, a nemzetközi terepen való megjelenésben is elônyös lehet Ibsenrôl, a világirodalom egyik legnagyobb drámaírójáról elnevezni az intézményt. Ibsen többször járt Magyarországon, drámáinak hôsnôje és fellobbanó érzelmeinek társnôje Jászai Mari volt – ô a mûvésznôt norvégre, az pedig ôt magyarra tanította. Jászai Mari fordította magyarra a „John Gabriel Borkman" címû darabját, és Ibsen leghíresebb darabjának fôszerepét, Nórát, Jászai alakította; ennek magyar bemutatójára eljött a szerzô Budapestre és hetekig Jászai Mari vendége volt. Az Ibsen Palota névadójának alkotói és életpályája számtalan ponton kapcsolódik a magyar színházmûvészethez, ugyanakkor az egyetemes kultúrtörténet meghatározó alakja. Noha Ibsen a magyarhoz hasonló kis nép gyermeke, mégis nemcsak egész Európára tudott hatni, hanem eljutott mindenhová, ahol színköltészet, irodalom és kultúremberek találhatók. Halála óta hatása nôttön-nô, s ma az Ibsen-kultusz újabb hullámát észlelhetjük.

Középpontban a gyakorlati képzés

Deák Réka A régióban egyedülálló és hazánkban is igazi ritkaságnak számító képzést indít be idén szeptembertôl a Békés Megyei Jókai Színház berkein belül mûködô Fiatal Színházmûvészetért Alapítvány színiiskolája. A kétéves, érettségi utáni képzés keretében elvégezhetô „dizájn szak” záróvizsgája után díszlet- és jelmeztervezôi asszisztensként helyezkedhetnek majd el a színház és a filmmûvészet iránt érdeklôdôk. – A képzés kialakítása során az volt számunkra legfontosabb, hogy a hozzánk járó diákok minél többet legyenek tûzközelben, tehát az oktatás gyakorlati része dominál a tantervben. Ehhez kiváló lehetôséget nyújt mind a megyei teátrum, mind a bábszínház, hiszen hallgatóink bejárhatnak a próbákra, a színfalak mögül figyelhetik az alkotás folyamatát –

mutatta be elképzeléseiket Deák Réka, a képzés egyik kitalálója, leendô oktató. Kifejtette, az elméleti tantárgyakat sem hanyagolják el, a gyerekek a dramaturgiától kezdve a színházilletve drámatörténeten át egészen a viselet- és környezetkultúráig szinte mindennel megismerkedhetnek tanulmányaik során. A második évfolyamon a diákok már specializálódhatnak is, ki-ki a kedvének és tehetségének megfelelô területet választhatja. (A beiratkozók a késôbbiekben az alábbi szakmákból tallózhatnak: díszlet-kivitelezô, jelmez-kivitelezô, jelmeztár-vezetô, színházi kelléktervezô és kivitelezô, színházi fejdísz- és kalaptervezô, kivitelezô, arc- és testplasztika tervezô, kivitelezô, bábkészítô). – Tanulóink neves hazai és külföldi szakemberek mellett asszisztálhatnak, leshetik el hivatásuk alapjait. Többek között kurzusokat tart majd Székely László, Jászaidíjas érdemes mûvész, vagy éppen a kiváló tehetségû Greinfeinstein János, aki a országszerte ismert karitatív kezdeményezés, a bohócdoktorok mûvészeti vezetôje. A külföldiek közül Howard Lloydot említeném, az ô neve szintén garancia a színvonalas szakmai munkára – mutatott be néhány oktatót Deák Réka. A képzésre a Békés Megyei Jókai Színházban vagy az intézmény honlapján lehet jelentkezni.

Színházi szakmák iskolája Sok évvel ezelôtt rendeztem egy darabot Finnországban. Az olvasópróbán megjelent egy fiatalember egy vastag füzettel a kezében, amelyben a már korábban elfogadott díszlet látványképét jelenetrôl jelenetre lehetett látni, amint az általa elképzelt világítási effektusok hatására életre kelnek. Szinte elállt a lélegzetem a csodálkozástól. Ez itt így megy? A világítási terv nem csak gyönyörû volt, de a végeredmény is zökkenômentesen, tehetségesen, profi módon jött létre. Nem kellett éjszakákon át, fáradtan kínlódnom egy ismeretlen világítási rendszerrel, minden ezzel kapcsolatos terhet levett a vállamról egy igazi szakember. Ez volt a hivatása, ezt tanulta. Ebben a Moliére-darabban elég sok trükkös kellék is volt, amelyeket szintén egy erre szakosodott mûhelynél rendeltünk meg, akik pontosan azt szállították a megfelelô idôben, amire és amikorra a színháznak szüksége volt. Magyarországon ezeket a mesterségeket nem tanítják iskolákban, egy-egy öreg szakitól lehet ellesni, így öröklôdik nemzedékrôl nemzedékre. A magyar színházi életben rendkívüli jelentôsége lesz ennek a Békés megyei kezdeményezésnek, hogy alapítványi pénzzel megvalósítanak egy színházi szakmákat oktató iskolát. Ezek gyönyörû mesterségek, különleges hivatások és a jó szakemberek – megkockáztatom, mûvészek – rendkívül kapósak lesznek szerte az országban és a határokon túl is,

hiszen nemzetközi tudásról van szó. Azt hallom, hogy sok külföldi szaktekintélyt fog meghívni tanítani. Aki már látott valaha a Broadwayn elôadást, az tudja, miért fontos ennek a tudásnak az adoptálása. A budapesti Madách Színház, vagy az Operettszínház már évek óta nagy becsben tartja szakembergárdáját, és magának neveli az utánpótlást. Köztudott, hogy rengeteg hazai zseni dolgozik színházainkban, akiknek tanítania kell majd. A Krétakör, a Maladippe, a Hólyagcirkusz egyegy produkciója soha nem lenne olyan különleges élmény az effektek, a kellékek magas minôsége nélkül. Van tehát kitôl és mit tanulnunk, remélem, lesz is kit tanítani. Hogy ezzel mindenki jól jár, végsô fokon természetesen a nézô, arról meg vagyok gyôzôdve. Dr. Márton András színész, rendezô

Howard Lloyd (NagyBritannia) designer véleménye a színiiskoláról I believe that the proposed Ibsen Drama Academy in Békéscsaba will provide a new generation of learning for local and national students. The academy will have some of the most modern facilities available to drama students in the country and they will sit perfectly in harmony with the existing traditions of the Békéscsaba Jokai Szinhaz. I have always been involved in new projects and concepts in different countries and I hope that for the future I can give to the arts world in Hungary some new approaches and ideas to complement one of the most exciting centres of art and culture in Central Europe.

Workshopok, mûhelymunka A bérletes közönség kiszolgálásán túlmenôen, építve a színtársulat tagjaiban szunnyadó különleges mûvészi ambíciókra, az évad során több alkalommal neves rendezôket kívánunk meghívni egy-egy hétvégére abból a célból, hogy szakmai továbbképzésen, workshopokon dolgozzanak együtt. Valló Péter, Balázs Zoltán, Adrew Neil Nagy-Britanniából, Rudolf Péter, Döbrei Dénes, mozgásmûvész Franciaországból, Greifeinstein János rendezô jelezték, hogy szívesen dolgoznának a csapattal. A mûhelymunkák eredményeit alkalmanként egy-egy zártkörû, szûk színházértô közönség számára prezentálnánk is. Így a bérletes rendszeren kívül igazi színházi csemegéhez juthatnak a vájt fülû színházrajongók. A mûhelymunka pedig kiinduló alap lehet egy következô színházi szezon késôbbi bemutatójához.

3

Akiket a színpadon láthatnak

...és akiket elôadás után hallhatnak

...és akiket már nem láthatnak

Széplaki Endre

Gálfy László

Stefanik Irén

Bánffy Frigyes

Daniss Gyôzô

Legenda egy égi premierrôl Bölcselkedik néha az ember: jöttünk valahonnan és megyünk valahová, fogalmazom meg a mondatot a színház üres nézôterén, a bal oldal ötödik sor egyben. Évtizedek óta ez a helyem, itt lelkesedtem pompás premierek láttán, és itt is ment el a kedvem a színháztól, ha érthetetlen sikertelenségeket tapasztaltam. De hát ilyen az élet, mondom magamnak most is, amikor azokra gondolok, akik itt, ezen a játsztak, és aratták le a megérdemelt tapsokat a bársonyfüggöny elôtt. Mert ilyenek voltak sokkal többen, de az is lehet, hogy csak ilyenek voltak. Érdekes, hogy ezt a kemény múlt idôt szedem elô, okkal is, meg egyáltalán, hiszen (miközben ott ülök a bal ötödik sor egyben) egy egészen furcsa színházi elôadásra nézek vissza, ahol aki csak játszik, odafenn van az már az égi társulatban. Kell ez? – kérdezem magamtól, és válaszolok is: persze, hogy kell. Hiszen egy (vagy több?) égi premierrôl fogok írni, ha a múzsák is úgy akarják. És azokról, akik ötvennégy után voltak itt, akik kipróbálták a csabai színház deszkáit, akikre még olyan tisztán emlékezünk. A többiek, az ötvennégy elôttiek, meg a még régebbiek már egy másik szereposztás. Majd egyszer ôk is visszajönnek, habár ôket már én sem láttam. A páholyok, a zsöllyék emlékeznek, hallották a hangjukat és ôrzik azt. Mint ahogy ôrzik az ötvennégyes elsô eladás hangjait, és abban jó néhány késôbbi, kedvelt színészünk hangját, a Daniss Gyôzôét, aki az elsô igazgató volt. Ôrzik Stefanik Irénét, aki Tímeát játszotta abban Az Aranyemberben, Bánffy Frigyes néhány szavát, aki még nem volt a város ünnepelt bonvivánja, hanem Galambos, a halász, és így tovább: eljönnek a régi premierek, a színházi élet Békéscsabán. Lehet, hogy most várnak egy újabb szereposztásra, legalábbis én úgy gondolom, és ha tudom is, hogy lehetetlen, akkor is hiszem. Amikor bejöttem a színházi nagykapun, felötlött bennem, hogy hányszor jöttek be itt ôk is, és hiába a többszöri modernizálás, a kapu az a régi, az örökösen a régi marad. Persze, hogy az, hiszen itt jött velem szemben Dévay Kamilla, a Mária fôhadnagy címszereplôje, és mosolyogva fogadta szóbeli gratulációmat, pár hét múlva, amikor megkeresett a szerkesztôségben, hároméves kislányát is hozta, aki odaült az asztalomhoz, és nagy elmélyültséggel rajzolt a tiszta kézirati lapokra. Hát nem furcsa játéka a sorsnak, hogy ez volt az elsô találkozásom Udvaros Dorottyával…? Felnézek a páholysorra, mit és kit láttatok még? – kérdezem. Már mondják is, csak gyôzzem jegyzetelni. Moliere Tartuffe-jében Körösztös István volt Orgon, Pagonyi Nándor a nagy álszent, és micsoda elôadás! Most, ahogy ezeket a sorokat írom, itt van az írógépem mellett egy meghívó 2007-bôl: Seregi Zoltán rendezi a Tartuffe-öt csabai és romániai színészekkel, a barátság jegyében… Ki gondolt erre 1957. szeptember 7-én, amikor Körösztöséknek tapsoltunk itt a nézôtéren? Aztán jött Barcza Éva, aki az operettirodalom valamennyi nagy primadonna szerepét eljátszotta, és Csajkovszkij Diadalmas asszony címû operettjében volt a legfelejthetetlenebb. No és (mondhatnám tovább) a Bál a Savoyban Madeleine, és ugyanabban Doby Írisz a szubrettek szubrettje Daissy szerepében? Jóval késôbb egy Camolettivígjátékban Dénes Piroska, Gorkij Éjjeli menedékhelyének Színésze Széplaky Endre, az 1984-es Lear Gálfy Lászlótól, és merre még tovább? A legenda egy égi premierrôl már a finálénál tart, jön a vastaps. Táblás ház van, ez a csabai színház. A bal ötödik sor egyben éppen arra gondolok, hogy sokkal többet ér ez a színház, mint amennyit tudnak róla. Sass Ervin

Van még húsz perce? Ne rohanjon haza elôadás után, váltsunk még pár szót!

Vozár M. Krisztián Már rutinszerûvé vált, hogy hazamegy, ha vége a színházi elôadásnak? Szeretne egy kicsit még maradni, egy kicsit elbeszélgetni, leengedni, de nincs rá lehetôség? Szeptembertôl erre is lesz megoldás, indul a VAN MÉG 20 PERCE ? sorozat a Jókai színház vigadó termében. Mit kell tennie? Leülni, elfogadni egy pohár jó bort, és kellemes zenét hallgatni, miközben

kibeszéli az esti színházi élményeit. Legyen a vendégünk! A programsorozat zenei házigazdája: Vozár M. Krisztián. Az este szín-házigazdája mindig egy-egy színész az aznap játszott darabból. Program: Könnyû klasszikus zene és dzsessz, gyertyafény és beszélgetés. Az elsô színházi bemutató – Ibsen: Vadkacsa – esti programjainak támogatója: a Bora Italnagykereskedelem. Van egy szabad estéje? Viva la Musica, lehet a mottója annak a zenei sorozatnak, amely októbertôl indul a Jókai Színház vigadó termében. Októbertôl májusig 12 hangverseny kerül megrendezésre. A kedves koncertlátogató ízelítôt kap a barokktól egészen a mai zenéig terjedô idôszakból. Bemutatkozik Bach, Vivaldi, Beethoven, Schubert, Chopin, Bartók, Gershwin olyan embereken keresztül, akik évek óta jeles képviselôi városunknak és a magyar zenei életnek. Talán ismerôsen

Bereczki Júlia cseng a békéscsabai Tóth Péter, Rázga Áron, Vozár M. Krisztián, Szomor István, Bereczki Júlia neve, de ismerôsen csenghet Gulyás Márta zongoramûvész, a szegedi Cseh Antal énekmûvész, a pesti Barokk kvartett neve is. Összefogtunk, és egy cél lebeg szemünk elôtt, a város zenei életének felpezsdítése. A hangversenyek két és három hetente péntekenként kerülnek sorra este fél nyolckor. Komolyzene, gyertyafény, egy jó pohár bor...

Részletes program:

Tóth Péter

Október 1. A zenei világnap alkalmából a programsorozat megnyitása: Tóth Péter zongoramûvész. Október 22. Barokk est: Szomor István, Bereczki Júlia, Budai Mariann. November 2. Négykezes est: Rázga Áron és Vozár M. Krisztián. November 16. Dalok a musical világából. A színitanház fiataljainak dalestje. November 30. Bordal est: Kerényi Mariann, Cseh Antal. December 17. Karácsonyi koncert.

4

Kínálatunk a 2007–2008 A VADKACSA Színmû Hjalmar Ekdal és Gregers Werle ifjúkori barátok. Tizenöt év után találkoznak. Gregers nem akar tudomást venni az évek múlásáról, nem tud beletörôdni, hogy Hjalmar nem azonos az egykori, csillogóan tehetséges fiatalemberrel, és elhatározza, hogy kiszabadítja banális hétköznapi életébôl. Hjalmar tulajdonképpen boldogan él, s a kiszabadítási kísérlet katasztrofális következményekkel jár. Ibsen darabjában, A vadkacsában nem a végzet, hanem az emberi természet fordítja ki a nemes A vadkacsa norvég rendezôjérôl: szándékokat. Az erkölcAnne Helgesen made her doctorate in snemesítô messianizmus theater science in 2003. She is now csakis pusztulást hoz, a képteaching theater at the University of mutatás, hazugság hínárOslo. This spring she has been giving lecjában haldokló vadkactures on the subject: ”Henrik Ibsen and saként elmerülô felnôttek the theatre of his time”. In 2006 she pubnem javulnak meg, huzalished a book about Henrik Ibsen and kodásuk nyomán viszont az the puppet theatre. She combines being a egyetlen ártatlan, tiszta lélek, scholar and a practical theatre artist. Her a gyermek, öngyilkos lesz. resent soloperformance is a staging of her Bart István fordítása mainak Ibsen resarch. In close cooperation with hat, a közbeszéd fordulataiHenrik Ibsen she has written the play, val él – ez is segít abban, My brother Henrik and Olaf Liljekrans. hogy jelen idejûnek érezzük In the role of Ibsens younger sister Ibsen darabját. Hedvig, Helgesen plays out Ibsen Rendezô: Anne Helgesen. unknown drama of Olaf Liljekrans using Bemutató: a small juvenil theatre and Ibsens own 2007. október 5. cutout paperpuppets.

A taxis rendelése Késett a vonat, ezért beszálltam egy taxiba. Bemondtam az úti célt: – „Színház”, és ezzel kezdetét vette a beszélgetésünk a lendületes hölggyel, aki az autót vezette. Talán érdemes itt az elején összegyûjtve leírnom mindazt, amit én mondtam az út során. Egyrészt, mert nem sokat lendítettek a párbeszéd kerekén, másrészt kár volna így utólag azt az érzetet kelteni, hogy mindketten beszéltünk. Tehát amit az autóban mondtam, az a következô volt: – Szeretnénk a... Valami ilyesmin dolgozu... Pont ilyet terveink... Ô... Na, hát... Akkor én... És most következzék a hölgy része, kissé lerövidítve: – Na, a Színház, annak vége, nem arról beszélek, ami van, hanem arról, ami lesz, mert nem jó felé mennek a dolgok ezzel a sok drámával, már elnézést, hanem a gyerekeket kell megszólítani, mert akkor lesz nézô, mint azokban az országokban, ahol adnak pénzt az oktatásra meg a kultúrára rendesen, hogy a családok szépen együtt tudjanak elmenni a színházba az anyukával meg az apukával, és megnézik az elôadást, amiben vannak bábok is, mert a gyerekeknek az a jó, az kell, de csak akkor, ha olyan szépen meg van az csinálva, mint régen az én idômben, amikor még jó színházak voltak, olyanok, mint amilyen a Rigócsôr király volt itt egy-két éve, nyolcszáz lesz, ja, elnézést, itt állunk egy ideje, adjon ezret, na, hát ilyen színházat kéne csinálni. Fizettem, kiszálltam, és az ablakon beszólva válaszoltam neki: – Jöjjön el, nézze meg a Kolozsvári bíró címû elôadást november elején! Tetszeni fog... Greifeinstein János rendezô

Szente Béla–Gulyás Levente: Nagy sikerrel játszotta a Jókai Színház néhány éve egy békéscsabai szerzôpáros Rigócsôr király címû zenés mesedarabját. A szövegkönyvet a Grimm testvérek nyomán Szente Béla írta, a zenét pedig Gulyás Levente szerezte. A magyarországi, illetve történelmi magyarországi helyszínekre: Szegedre, Székelyudvarhelyre, Gyevibe helyezett történetbôl a színházi elôadást megelôzôen Marton Róbert címszereplésével hangjáték is készült, amelyet a Hungaroton adott ki meselemezen. A kipróbált szerzôpáros most újabb mesedarabra készül: Mátyás király és a kolozsvári bíró történetét dolgozzák fel. Gulyás Leventével és Szente Bélával utóbbinak a munkahelyén, a Csabai Ifiházban beszélgettünk, ezért elôször a házigazdát kérdeztem.

Életek árán Az 1956-os magyarországi ôszi események forradalmi törekvései és annak vérbefojtása kiindulópontja az újkori magyar történelem és politika késôbbi alakulásának. A magyar elszakadási vágy a nagy szovjet birodalomtól példaértékû cselekedet volt Európa és a világ számára egyaránt, hiszen a szovjeturalom lazulását jelezték a magyarországi októberi események. Az Életek árán címû színmû fô motívumai nem az 1956-os forradalom eseményeinek dokumentálására hivatottak. Hanem tényfeltárást, ok-okozati összefüggést keresnek a történések között. Hiszen emberek ezreinek életébe került a forradalom kitöréséhez vezetô út. A forradalom leverése és a késôbbi megtorlás szintén emberek ezreinek sorsát, életét nyomorította meg több családgeneráción keresztül. Érdekes módon egyes „rokonideológiára” épülô társadalmak vezetôinek szemében Magyarországon nem volt eléggé

vérengzô a megtorlás a hasonló, szabadságon és függetlenségen „agyalók” világméretû elrettentésére. Egy biztos: egy szebb, igazságosabb, szabadságra, nemzeti függetlenségre és emberi értékekre

épülô, humánközpontú társadalom kiépítése véráldozatokkal járt a történelem folyamán mindig. Hasonló kemény kôfalba ütközött annak idején Spartacus, Münzer Tamás, Kálvin, Jeanne d’Arc, Dózsa György is. Egy

Fejes Endre–Presser Gábor:

emberközpontúbb társadalom kiépítésének gondolata mindig a haladást, az emberi megtisztulást szolgálta. Azonban a történelem folyamán mindig akadt egy-két befolyásos kerékkötô hatalommániás puritán, akinek nem állt érdekében egy emberi megújhodásra épülô új társadalom kiépítése. Lehet, hogy még mindig nem jött el ennek az ideje? Végül is, ha a világmindenség örök idôzónáját nézzük, abban az idôsíkban egy pár ezer éves emberi történelmi szakasz egy percenésnyi intervallumot jelenthet csak. De én bízom benne, hogy egyszer az ember elmondhatja majd, szenvedtem már eleget, okultam hát az önzésembôl, ideje volna felnôni végre. Nos, hát Istenem! Rám bízhatod az Univerzum ennek a kicsiny szegletének békéjét is akár. Bartus Gyula Díszelôadás: október 23.

VÖRÖS ÉS FEKETE Stendhal, Eredeti neve Henri Beyle

Romantikus dráma A papnak készülô fiatalember, Julien Sorel, jóakarója, Chelan abbé közbenjárására kerül Verriéres polgármesterének, de Renal úrnak a házába, gyermekeinek nevelôjeként. A titokban Napóleonért rajongó, önérzetes tanító fiatalos lobogása, vonzó megjelenése erôs hatással van a ház gyönyörû úrnôjére, aki soha nem ismerte még a szerelmet. Stendhal máig népszerû romantikus regényének színpadi változata Pozsgai Zsolt átiratában sodró erejû, szenvedélyektôl feszített jelenetekben idézi fel az alacsony sorból származó, fiatal tanító, Julien Sorel dicsôséges és dicstelen pályafutását a párizsi szalonok és a nôi ölelések forgatagában. Bemutató: 2008. február 8.

Jó estét nyár, jó estét szerelem Musical

A Jó estét nyár, jó estét szerelem címû regény fôhôse, a „görögös fejû” fiatal lakatos kitûnôen dolgozik, ám fizetését egy-két nap alatt elkölti. Azon az egy-két napon azonban a görög nagykövetség diplomatájának adja ki magát, aki igencsak törve beszél magyarul, csak a legelegánsabb éttermekben és bárokban forog, szórja a pénzt, szép leányoknak-asszonyoknak udvarol. Fejes Endre kisregénye sajátos groteszk kritikáját adja a hatvanas évek végi magyar valóságnak, ahol nincs becsülete a munkának, nincs értelme a józan törekvéseknek. Így viszont diplomataként, külföldiként, pénzes emberként mindenki meghajol elôtte, magasan, fölényesen mindenki felett állhat. A történet persze, A musical2002-es békéscsabai törvényszerûen tragédiába torkollik. elôadása a Városházi Estéken Az a gyönyörû lány, akibe Viktor

végzetesen szerelmes lesz, rájön a csalásra, szinte kihívja féktelen elkeseredésében a sorsot, csaknem kényszeríti a fiút, hogy végezzen vele. Fejes Endre regényébôl nagy sikerû tévéfilm született, és a zenés dráma színházi ôsbemutatója 1977-ben a Vígszínházban volt. Azóta Presser Gábor zenéjével a színházak sikerdarabjává vált. Miért aktuális ma is a feltörekvô fiú története? Ma is egyre többen akarnak többnek-másnak látszani, lassan már csak a külsôségek alapján ítélünk és ítéltetünk, a romos bérházakból már megint csak egy jó parti jelenthet kitörést. Rendezô: Király Attila. Bemutató: 2008. március 28.

A KOLOZSVÁRI BÍRÓ masabbá próbáljuk tenni. A mesébôl ismert szereplôkön kívül nálunk Beatrix királyné is megjelenik a színen. – Aki gyerekdarabot ír, mit tekint elsôdleges feladatának, hogy tanítson, hogy szórakoztasson, vagy egyszerûen a színházba vonzza a csemetéket?

– A gyermekközönségen belül melyik korosztályt célozta meg a darabbal? – Elsôsorban kisiskolásoknak szánjuk, de a szülôkre is számítunk, mivel a színház hétvégi bemutatót is tervez családoknak. – Ilyenkor szokásos kérdés, hogy miben hoz ez a darab újat, miben tér el a híres mesétôl? – Valójában megtartjuk az eredeti mese történetét, miszerint Mátyás király álruhát ölt, és rendet tesz Kolozsvárott, de kicsit még izgal-

Stendhal:

Bérleten kívül

Henrik Ibsen:

Zenés mesejáték – A gyerekeknek ez mesebeli kor mesebeli hôsökkel. Az események, bár nincs történelmi hûségük, fejlesztik a szépérzéket, az igazságérzetet, és egy rövid idôre kiemelik a fiatalokat a sokszor akciófilmhez hasonlítható rajzfilmek világából. – A darabot tehát nemcsak a

Kipróbált szerzôpáros Hétvégi családi matiné – A legfontosabb, hogy a darabnak meg kell érintenie a gyerek lelkét. Manapság a mozival, vagy a tévé látványtechnikájával nehéz a színháznak versenyeznie. Amikor valaki darabot ír a gyerekeknek, muszáj szembenéznie ezzel is. – Mit gondol, a mai kor gyermeke mennyire tud majd azonosulni a történettel?

gyerekeknek, de szüleiknek is ajánlják. Milyen aktualitással szolgálhat a történet a ma emberének? – Szerintem mindenki egyetért velem, ha azt mondom, hogy a mindenkori királyoknak néha nem ártana álruhába bújni, és körülnézni az országban, hogy megtudhassák, valójában mit akar a nép, és hogy megfékezzék

az olyan zsarnokoskodó kiskirályokat, mint a kolozsvári bíró, akit egyébként a mi mesénkben Fukar Gyurkának hívnak. – A zeneszerzôt, Gulyás Leventét elôször arról kérdeztem, hogy milyen jellegûek, stílusúak lesznek a mesedarab dalai, zenéi? – Már elhangzott, hogy A kolozsvári bíró nem csak gyerekdarab, így a gyerekdarabok sémáitól a zenei megoldás terén is el kell térni. Egyelôre még dolgozunk a zenei anyagon, olyat szeretnénk, ami tükrözi a reneszánsz hangulatát, de egyben kicsit folklorisztikus és kicsit mai is. – A Rigócsôr király annak idején CD-n is megjelent, lesz-e CD az idei mesejáték zenei anyagából? – Ez még nagyon sok mindentôl függ, de beszéltünk már róla. – Végül feltenném a közönség számára legfontosabb kérdést: Mikor láthatjuk az elôadást? – November 8-án viszik elôször

színre, ezt követôen, november 10-én lesz a díszbemutató. A színház hétvégi elôadásokat is tervez, amelyekkel a családoknak kíván kedveskedni. Ha szülôvel, nagyszülôvel látogat a gyermek a színházba, elképzelhetô, hogy másként éli át a darabot, mintha iskolatársaival nézné meg, ezért tartjuk fontosnak a hétvégi elôadásokat. Lédeczi Andrea rendezô: Greifeinstein János Bemutató: 2007. november 8.

5

Bérleti kínálatunk

8-as színházi évadra Robert Thomas–Jack Popplewell:

A HÖLGY FECSEG ÉS NYOMOZ Bûnügyi bohózat A szövevényes történet középpontjában egy hölgy, aki figyel, pletykál, kever-kavar, s aki igazi nôi logikával, „két bal kezével bonyolítja és zavarosítja a nyomozást". Alice vénkisasszony, a jegyzôi iroda alkalmazottja, egy nap fônökét hátában késsel, holtan találja az íróasztal mellett. Megérkezik Grandin felügyelô, náthás és mogorva, mert betegen kirángatták az ágyából. A megfázás tünetein és a nyomozati munka nehézségein felül szegény felügyelônknek még Alice kisasszonnyal is meg kell küzdenie, aki régi ismerôsét véli felfedezni a detektív személyében, és mint autodidakta nyomozó a haláleset kivizsgálásában is lelkesen „segít”. Tehát ketten is fejtegetik a bûncselekmény szálait. Vérbeli krimi, felbukkanó s eltûnô igazi és álhullákkal...

Felkai Eszter jutalomjátéka

Mi is az a jutalomjáték?

A régi színházi hagyomány szerint a színidirektor kiír egy dátumot, mely napon lejátszott elôadás teljes jegybevétele az ünnepelt sztár jutalmazására fordítódik.

Rendezô: Konter László Jászai-díjas Bemutató: 2007. december 7.

Karnauhova–Brauszevics:

MESE A TÛZPIROS VIRÁGRÓL

Próbaválasztás – Próbaszavazás – Próbajáték

Tudta-e az operettrôl… …hogy az operett nevet Mozart adta a „kis operának”, „operácskának”? Hogy Rossini az operett mûfaj megteremtôjét, Offenbachot a „ChampsÉlysées Mozartjának" aposztrofálta? Az operett az egyre inkább megkövült nagyopera paródiájaként látta meg a napvilágot, késôbb önálló és elsöprôen sikeres mûfaj született: könnyed dallamvilággal átszôtt szerelmi történet, sok humorral fûszerezve, amely a klasszikus híres operetti „négyes fogatra” épül. Ez a „primadonna”, az elsô hölgy, akinek szerelme megingathatatlan és a harmadik felvonásra, minden akadályt legyôzve happy end-ben végzôdik a „bonvivánnal”, s a történet bonyolításában nagy hatásfokkal csetlik-botlik körülöttük a szubrett és táncos komikus. …hogy az operett története hatalmas sikerekbôl és még nagyobb bukásokból áll. A lehetô legnagyobb ügyességre és zenei hajlékonyságra volt szükség, hogy olyan mû szülessen, amely bizonyos mértékig minden emberhez szól. Lehár egyszer így nyilatkozott: „Ha olyan zenét szereztem, mely visszhangra talált a hallgatók közt, célom nem csak a szórakoztatás volt. Az emberek érzelmeire és szívére próbáltam hatni.” …hogy Ady Endre is úgy nyilatkozott: egy jó operett a romlott világnak nagyobb részét képes megszüntetni, mint öt parlamenti felszólalás. Ez is operett, az is operett… A Békés Megyei Jókai Színház évtizedek óta hûséges az operetthez, közönségének minden évben megszólaltatott egyet a klasszikus repertoárból. Az operett azt is bebizonyította, hogy a kortárs rendezôi koncepciókban megújulva is hódít, és betölti hivatását a „kacagás és felejtés” mûfaja. A békéscsabai közönség számára a Jókai Színház felajánlja a választás lehetôségét. Szétnéztünk a magyar színházak háza táján, és az alábbi kínálatból Önök segítségével fogjuk kiválasztani azt az elôadást, amit a jövô évadban Békéscsabán Önök is megnézhetnek. (A bérletesek kedvezményes áron!) Ön melyik operettet nézné meg szívesen a Jókai színházban? 1. Kálmán Imre: MARICA GRÓFNÔ – Sziget Színház Pintér Tibor fôszereplésével – tervezett jegyárak: 800-tól 1800 forintig 2. Eisemann–Szilágyi: ÉN ÉS A KISÖCSÉM – Körúti Színház Koltai Róbert fôszereplésével – tervezett jegyárak: 800-tól 1800 forintig 3. Huszka–Martos: BOB HERCEG – Kecskeméti Katona J. Színház – tervezett jegyárak: 1200-tól 2200 forintig 4. Zerkovitz–Szilágyi: CSÓKOS ASSZONY – Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata (egy meghívott sztár fellépésével) – tervezett jegyárak: 800-tól 1800 forintig 5. OPERETTGÁLA – Budapesti Operettszínház – tervezett jegyárak: 1500-tôl 3000 forintig 6. Kálmán Imre: CSÁRDÁSKIRÁLYNÔ – Debreceni Csokonai Színház – tervezett jegyárak: 1500-tôl 3000 forintig

Zenés mesejáték A megváltás motívumát költôien színpadra fogalmazó Mese a tûzpiros virágról már szerepelt a 1971-ben a Jókai Színház mûsorán, a népszerû meseíró és gyermekszínházi dramaturg Tarbay Ede átiratában. Akik akkor gyermekként látták, szinte-szinte unokáikat hozhatják el egy olyan meseelôadásra, ami valószínûleg meghatározó élményként maradt meg emlékezetükben. Bemutató: 2008. április 30.

Korábban meghirdetett ajánlatunk szerint bérleteseink az operettre, mint bérleten kívüli elôadásra, fél áron válthatnak jegyet. Amennyiben Ön szereti az operettet, az utolsó oldalon található szavazólap kitöltésével és beküldésével járuljon hozzá a színház döntéséhez. A szavazólapokat a postán keresztül, vagy személyesen juttassák el a Békés Megyei Jókai Színház címére: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. A szavazatok beküldôi között az operettelôadásra szóló belépôket sorsolunk ki. A nyertesek névsorát november elején, színházunk internetes honlapján olvashatják. (www.jokaiszinhaz.hu)

Rendhagyó színházi bemutató Kondoroson Nyári este, lágy szellô és félhomály. A kondorosi iskola négy oldalról zárt udvarát mintha szabadtéri színpadnak tervezték volna. Gyerekzsivaj helyett nyári eleganciával felöltözött párok, családok, kondorosi közönség. Telt ház! Az udvar közepén Orgon szobája. Rendhagyó bemutató – kezdi bevezetôjében Fekete Péter, a Jókai Színház vezetésével nemrég megbízott igazgató. – Rendhagyó, a helyszíne miatt, hiszen egy tízállomású turné nyitó állomásán vagyunk, rendhagyó a darab választása és átdolgozása miatt. Seregi Zoltán rendezô 1949-be helyezte a klasszikus mûvet, az eredeti szöveg megtartása mellett. Rendhagyó, mert egy nemzetközi együttmûködés keretében, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának és a Békés Megyei Jókai Színház mûvészeinek közös produkciójaként állt színpadra a darab. Határon átnyúló rendezvénysorozat, mely színházilag ellátatlan vidékekre is eljuttatja a kultúrát a nyári idôszakban. Telt ház Kondoroson. Dankó Béla polgármester köszönti a színpad mögött a mûvészeket, a nap

lebújik az iskolaépület nyugati szárnya mögé, szép lassan sötétet parancsolva a nézôtérre, s felhangzik a „Pá, kis aranyom, pá” örökzöld melódia, kontrasztban a „Fel, vörösök, proletárok” dal-

lamával. A rádióhírek 1949-es választásokról számolnak be, felkapcsolódnak a reflektorok, és kezdetét veszi a rendhagyó színházi bemutató. Moliere: Tartuffe. Követte még kilenc Békésen, Békésszentandráson, Kisiratoson Romániában, aztán Kétsopronyban, Medgyesegyházán, Nagyzerinden, Pécskán és Nagyszalontán.

Ôsszel pedig a Jókai Színház közönsége is láthatja az elôadást. Ezért aztán többet nem is árulunk el róla, csak annyit, amennyit a rendezô, Seregi Zoltán is leírt a mûsorfüzet elôszavában:

A klasszikus mûvek sajátja, hogy élôk maradnak évszázadok múltán is. Ez igaz Moilere vígjátékára is. Éppen ezért mi nem a megírás korában, és nem is a mai divat szerint napjainkban elhelyezve játsszuk el a darabot, hanem megidézzük az 1949-es évek Magyarországát. Ugyanis a történet meglepô párhuzamossá-

got mutat történelmünk ezen korszakával, amikor a hírhedt kékcédulás választások után magukhoz ragadták a hatalmat a kommunisták, hogy azután csalással, erôszakkal, demagógiával és álszent hazugságokkal megfosszák tulajdonaiktól a polgárokat és a gazdálkodókat. Elvették üzemeiket, földjeiket, boltjaikat, házaikat, lakásaikat és mindent, amit csak lehetett. A családokat tönkretették, sokakat kitelepítettek. Ez a szándéka a színdarabban Tatuffe-nek is, ezért a párhuzam tökéletesen mûködik anélkül, hogy változtatni kellett volna az eredeti darabon. Csak a cselekmény ideje változik – a kellékek, díszletek, ruhák jelzik –, és a végén néhány mondat, hogy még pontosabbak és érthetôbbek legyenek az összefüggések és áthallások a nézôk számára. Így nem sérül az eredeti mû sem, hiszen még a neveket sem „magyarosítottuk”, ugyanakkor új megvilágításba kerül a darab és az a kor is, amelynek szálai napjainkig elérnek…

a 2007/2008-as évadra Felnôtt- és ifjúsági bérlet 4 elôadásra (19.00 óra): Henrik Ibsen: A VADKACSA – színmû Stendal: VÖRÖS ÉS FEKETE – romantikus színmû Robert Thomas – Jack Popplewell: A HÖLGY FECSEG ÉS NYOMOZ – bûnügyi bohózat Fejes Endre – Presser Gábor: JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM – musical ----------------------------------Diákbérlet 4 elôadásra (15.00 óra): Henrik Ibsen: A VADKACSA - színmû Stendal: VÖRÖS ÉS FEKETE – romantikus színmû Robert Thomas – Jack Popplewell: A HÖLGY FECSEG ÉS NYOMOZ – bûnügyi bohózat Fejes Endre – Presser Gábor: JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM – musical ----------------------------------Mesebérlet 2 elôadásra (de. 10.00 és du. 15.00 óra) Karnauchova – Brauszevics: MESE A TÛZPIROS VIRÁGRÓL – mesejáték Szente Béla – Gulyás Levente: A KOLOZSVÁRI BÍRÓ – zenés mesejáték -----------------------------------Beavató bérlet Beavatószínházi program 14-18 éveseknek 5 alkalommal a 2007/2008-as színházi évad különbözô idôszakaiban Színházi próba látogatása Rendhagyó irodalomóra a színfalak mögött Jelmeztári séta Workshop Tananyaghoz kapcsolódó darab megtekintése Beavató-bérlet 5 alkalomra 1500.- Ft --------------------------Felnôttbérleteink 4 elôadásra Jókai-bérlet péntek 19 óra Somlay-bérlet szombat 19 óra Csortos-bérlet péntek 19 óra Bajor-bérlet kedd 19 óra Madách-bérlet csütörtök 19 óra Pécsi S.-bérlet szerda 19 óra Móricz-bérlet szerda 19 óra Sarkadi-bérlet szombat 19 óra Petôfi-bérlet szombat 19 óra Mikszáth-bérlet péntek 19 óra Básti L.-bérlet péntek 19 óra Katona-bérlet csütörtök 19 óra Ifjúságibérleteink 5 elôadása Szentpétery-bérlet kedd 19 óra József A.-bérlet szerda 19 óra Vörösmarty-bérlet csütörtök 19 óra Diákbérleteink 4 elôadásra: Blaha-bérlet csütörtök 15 óra Déryné-bérlet kedd 15 óra Justh Gy.-bérlet szerda 15 óra Németh L.-bérlet csütörtök 15 óra Csokonai-bérlet kedd 15 óra Arany J.-bérlet szerda 15 óra Egressy-bérlet péntek 15 óra Új kedvezményünk: Bérletvásárlóink 50 %-os áron válthatnak jegyet a bérleten kívüli elôadásainkra. BÉRLETÁRAK a 2007/2008-as évadban Bemutató bérlet 4 elôadásra: I. rendû 9450 Ft, II. rendû 7900 Ft, III. rendû 5700 Ft Felnôttbérlet 4 elôadásra: I. rendû 5800 Ft, II rendû 4300 Ft, III. rendû 3200 Ft Ifjúsági bérlet 4 elôadásra: I. rendû 2950 Ft, II. rendû 2520 Ft, III. rendû 1700 Ft Diákbérlet 4 elôadásra: I. rendû 2000 Ft, II. rendû 1800 Ft, III. rendû 1500 Ft Mesebérlet 2 elôadásra: egységesen 1500 Ft Sodexho Pass kultúra utalvány elfogadóhely! BÉRLETEK VÁLTHATÓK: 2007. augusztus 21-tôl új bérleteseink válthatják meg bérleteiket a színház szervezôirodájában hétfôtôl péntekig 9.00 – 16.00 óra között. Telefon: 66/519-550 e-mail: [email protected] Bérleten kívül tervezzük: Moliere: Tartuffe „1949” Bartus Gyula: Életek árán Csáth Géza – Fekete Péter: Emma TÁNCCIRKUSZ Kínálatunkat folyamatosan bôvítjük a legjobb magyarországi produkciókkal.

6

Megyei társintézmények Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága

Békéscsabán, ha elhagyjuk a katolikus templomot, s a Gyulai út felé sétálunk a Széchenyi utcán, a Körös hídja elôtt a Munkácsy Mihály Múzeum épülete tûnik szemünkbe. Az 1914-ben megnyitott – és immár mûemléknek számító épület – történetének egyik legnagyobb fordulópontja elôtt áll. Hónapok óta építômunkások dolgoznak rajta, hogy a jövô év elejétôl kívül-belül megújulva fogadhassa a láto-

gatókat. A korábban a régi épületben lévô irodákat elköltöztették, hogy minden eddiginél nagyobb területen kiállítással fogadhassák majd az érdeklôdôket. A tervek szerint 2008. januárjában a múzeum mélyföldszintjét is megnyitják, így két szintet vehetnek birtokukba a tárlatokra kíváncsi látogatók, amire több évtizede nem volt példa. (Az 1950-es és az 1990-es évek között óvóhely foglalta el az

alagsor nagy részét, s most nyílt lehetôség az eredeti funkció visszaállítására.) A múzeum dolgozói a felújítás alatt már annak érdekében tevékenykednek, hogy minél korszerûbb, minél több igényt kielégítô állandó kiállítások várják majd a vendégeket. Az újak közül kettô illeszkedik a már meglévôkhöz, és az ezután is meghagyandókhoz. Azok, akik jártak korábban a múzeumban, bizonyára emlékeznek a Pro Natura címû természettudományi kiállításra. Nos, e kiállítás beállított „élôképeiben” látható halak elevenen is megtekinthetôk lesznek majd, egy több mint 3000 literes akváriumban. A paraszti gazdálkodást bemutató rész, a múzeum megyénk nemzetiségeit taglaló állandó kiállításával együtt nyújt a remények szerint pontosabb képet vidékünk néprajzáról. Korábban a látogató hiába keresett régészeti állandó kiállítást, a jövôben ebben sem fog hiányt szenvedni. Az ôskortól egészen a török korig láthatunk majd leleteket, s a megye ezután következô, és napjainkig terjedô történetérôl a földszint történeti kiállítása igazít el bennünket. Nem lehet megfeledkezni az intézmény névadójáról, Munkácsy Mihályról. A korábbi Munkácsy-emlék-

Erkel Ferenc Múzeum

Szabó Pál Emlékház

szobánál nagyobb, korábban könyvtárnak használt teremben lesznek megcsodálhatók a festményei. Mellette külön teremben helyezik el azokat az ereklyéket, melyeket a múzeum több mint 400 relikviája közül válogatnak. A kiállításokban a számítógépes technika iránt érdeklôdô fiatalság érintôpontos képernyôn böngészhet a múzeum anyagában, s járható üvegpadlók alatt ûrfelvétel, ásatási gödrök képei, térképek színesítik majd a kiállításokat. A tárlatok mellett a gyermekek, iskoláscsoportok tûzzománc és fazekas mûhelyekben vehetnek majd részt a számukra rendezett foglalkozáson. Igazi különlegesség lesz a háromdimenziós vetítôterem. Amíg a Munkácsy Mihály Múzeum zárva tart, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának többi múzeuma látogatható. Békéscsabánál maradva elôször a Gabona Múzeumot említjük, benne a Gajdács tanyával vagy a szintén itt látható Csókási szélmalommal. Gyulán az Erkel Ferenc Múzeum néprajzi anyagából rendezett kiállítás a város által fenntartott Dürer Teremben tekinthetô meg. A Vésztô-Mágori Történelmi Emlékhely ilyenkor nyáron kiváló kirándulási célpont, ahol többek között a Mágori domb ôskori emlékeivel és a Csolt-nemzetség monostorának

romjaival ismerkedhetünk. Végezetül Biharugrára hívjuk fel a figyelmet, ahol a bihari részek nagy írójának, Szabó Pálnak az emlékháza látható. Az érdeklôdôk felvilágosítást kaphatnak: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága 5600 Békéscsaba, Gyulai út 1. Inteneten: www.bmmi.hu, www.munkacsy.hu Tel.: 06 66 323-377 E-mail: [email protected]

Össz Az ember egész élete naponta próbák sorozata – környezetének, lelkiismeretének, és önmagának való megfelelésének igénye. Keresi helyét, szerepét az életben. Úgy gondolom, az igazi boldogságot akkor találjuk meg, ha szüntelenül befelé növekszünk, lelkileg és szellemileg gyarapodunk, és igazabbá, nagylelkûbbé, egyszerûbbé, emberibbé, kedvesebbé, tevékenyebbé válunk. Próbáink során ehhez a gyarapodáshoz szolgáltat a kultúra színteret, melyben ki-ki megtalálhatja személyiségének megfelelôen azt az érzést, amelyet egy-egy színházi jelenet, közösségfejlesztô rendezvény, könyv, régi tárgy felidézése, vagy talán éppen a családfa kutatása közben érinti meg. Kívánom, hogy a nehéz próbák alatt a megye kulturális intézményei olyan élményeket és értékeket biztosítsanak programjaik által a kedves érdeklôdôknek amelyek segíthetik ôket az igazi boldogság megtalálásában! Závogyán Magdolna Békés Megye Önkormányzatának kulturális referense

Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum 5600 Békéscsaba, Kiss Ernô u. 3. Tel.: 66 530-200, Fax: 66 530-209 Honlap: www.bmk.hu E-mail: [email protected] kölcsönzés: [email protected]

Kulturális Iroda

Nyitva tartás: hétfô: kedd - péntek: szombat:

14.00–19.00 10.00–19.00 14.00–19.00

Szív Ernô: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? – részletek – Ki ne tudná, hogy revolúció elôtt áll a könyvtár, mivel a számítógép fölszámolja a hagyományos kölcsönzôi eljárásokat, a könyvtáros kisasszonyok elcsábítása közügy, egyszerûen nem hanyagolható tovább. Negyedszázad sem kell hozzá, és egyáltalán nem lesz közkönyvtár. Vagyis lesz, csak nem ilyen. Nem lesz könyvtáros kisasszony – csak zümmögô számítógép lesz –, és akkor az ember verheti a fejét, hogy késôn kapott észbe. Nincs más megoldás, el kell csábítani a könyvtáros kisasszonyt. Amilyen gyorsan csak lehet. … „Hogyan bánunk a szívvel. Kölcsönzési idô: születéstôl a halálig.” A könyvtáros kisasszony elcsábítása úgy kezdôdik, hogy beiratkozunk a könyvtárba. A könyvtáros kisasszony felírja az adatainkat, s mi ôszintén megválaszolunk minden kérdésére, nôs, nôtlen etc., ám amikor a kezünkbe vesszük a vadonatúj kölcsönzôcédulát, mélyen beletekintünk a könyvtáros kisasszony fásult arcába, és csak annyit kérdezünk: „És tessék mondani, még mindig az ETO számok?” … Kezdjünk kölcsönözni. Eleinte mindennap kölcsönözzünk, fôként klasszikus szerelmi történeteket, Vörös és fekete, Rómeó és Júlia, Ifjú Werther, Varázshegy etc. Késô délelôtt vegyük ki a Háború és békét, kora délután szolgáltassuk is vissza. A könyvtáros kisasszony csodálkozni fog, de mi zavartan csak annyit mondjunk, hogy csak annyit akartunk tudni, milyen szavakkal is vall szerelmet Bezuhov herceg Natasának. … Nehéz a várakozás, nekünk is az, de a kitartás most nagyon fontos. Amikor újra ott téblábolunk a könyvtáros kisasszony elôtt, legyünk szótlanok, titokzatosak és visszafogottak. De semmiképpen se ridegek! A könyvtáros kisasszony nem tudja mire vélni a dolgot, ezért aztán bizonytalan, viszont roppant készséges. Amit eddig soha nem, most megteszi … „Találkozzunk a könyvtárban!”

A Megyei Mûvelôdési Központ jogutódjaként létrejött Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Kulturális Irodája – folytatva a hagyományokat –, továbbra is sok-sok izgalmas, igényes programot kínál a kultúra és a mûvészetek iránt érdeklôdôknek! A programkínálatunkból némi ízelítô, amellyel a késôbbiekben is várjuk a kultúrabarátokat: Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó megyei döntôje, Megyei bábos találkozó, Magyar Kultúra Napja, Fotómûvészeti szakmai nap, Megyei amatôr képzômûvészeti tábor, Dél-alföldi regionális kortárs képzômûvészeti konferencia, Nemzetközi bábfesztivál, Népdalkörök és népzenei együttesek találkozója, Vers-és prózamondó verseny.

Irodánk kiemelten fontosnak tartja, hogy Békés megye kulturális kínálata színvonalas fesztiválokkal, igényes rendezvénysorozatokkal gazdagodjon, ezért az iroda rendezvényszervezésben jártas, nagy tapasztalatokkal és széles kapcsolatrendszerrel rendelkezô munkatársaival az elkövetkezô idôszakban szolgáltatóként vállalja rendezvények, fesztiválok, falunapok szervezését, valamint az ezekhez kötôdô pályázati tanácsadást civil szervezeteknek, önkormányzatoknak egyaránt. Elérhetôségünk: Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Kulturális Iroda 5600 Békéscsaba, Kiss Ernô utca 3. Telefon: 66/527-660 E-mail: [email protected]

Pedagógiai szakszolgálat A befogadó nevelést segítô pedagógiai szakszolgálatokról: A korszerûen mûködô óvoda, iskola tiszteletben tartja és támogatja a gyermekek személyisége, egyénisége közötti különbségeket. A különbségek egy csoporton, osztályon belül is lehetnek a tehetség különbözô szinten és területen megjelenô formái, de lehetnek sajátos nevelési igényeket felvetô nehézségek, zavarok. A különbségek e sajátos formáinak felismerését, elemzését végzik a pedagógiai szakszolgálatok (elsôsorban a nevelési tanácsadók, tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs bizottságok), illetve tesznek javaslatokat annak érdekében, hogy mindenki megtalálja a helyét egy csoportban, vagy osztályban. Befogadó (inkluzív) szemléletû

óvodává, iskolává válni annyit jelent, hogy a gyermekek közti különbséget úgy tekinteni, mint tanulás-segítô tényezô, nem mint nehézség, melyet le kell küzdeni. A pedagógiai szakszolgálat keretében munkatársaink az alábbi vizsgálatokat, konzultációkat biztosítják Békés megye településein élô gyermekek és szüleik számára: Szakértôi (komplex – pedagógiai, orvosi, pszichológiai) vizsgálatok, nevelési tanácsadás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. Elérhetôségünk: Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Pedagógiai Szakszolgálata 5600 Békéscsaba, Luther utca 5/b. Telefon: 66/326-669

Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás SEGÍTÜNK! KIKNEK? A megyében, régióban mûködô óvodáknak, általános és középiskoláknak, kollégiumoknak, mûvészeti iskoláknak, egyéb közoktatási intézményeknek, fenntartóknak, civil szervezeteknek, vállalkozásoknak, diákoknak, szülôknek, pedagógusoknak, érdeklôdôknek. MIBEN? Oktatói-nevelôi munka hatékonyságának mérésében, tanulói személyiség feltérképezésében, pedagógiai-módszertani tájékoztatásban, szaktanácsadásban, tanügy-igazgatási, illetve az igazgatással összefüggô adminisztrációs kérdésekben, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek, továbbképzések, konferenciák, szakmai elôadások szervezésében, pszichológiaimentálhigiénés tanácsadásban, diákönkormányzati tevékenységben.

KIK? Tanügy-igazgatási, pályaválasztási tanácsadó, tanulmányi versenyekért felelôs, mérés-értékelési, továbbképzések, konferenciák szervezéséért felelôs, mentálhigiénés-drogügyi koordinációs, diákönkormányzati munkát segítô szakemberek, pszichológus, szakkönyvtáros. HOGYAN? Partnerként, a kölcsönös bizalom jegyében! Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás 5600 Békéscsaba, Kiss Ernô u 3. I. emelet www.bmkir.hu, e-mail: [email protected] Telefon/Fax: 530-200/624

Színházi PRÓBA – A Békés Megyei Jókai Színház évadnyitó alkalmi kiadványa. Szerkesztette: Józsa Mihály. Fotó: Veress Erzsi. Felelôs kiadó: Fekete Péter igazgató. Grafika: Horváth Krisztina, Logomotív Kreatív Mûhely. Készült a Hungária Press Nyomdaipari Kft. üzemében.

7

Megyei társintézmények Ahol a múlt feléled

Kézmûves szakiskola

A Békés Megyei Levéltárról A levéltár Békés megye legrégibb zolást, elveszett bizonyítványt, régi közgyûjteménye: az intézmény tervrajzokat keresnek. (A kárpótlás 1715-tôl, a megye újjáalakulásától idején a Békés Megyei Levéltár kezdve gyûjti a Békésben ezerszámra adta ki a hiteles másolakeletkezett történeti értékû iratokat.) tokat. Jelenleg a levéltár gyulai, Azoknak is feltétlenül a levéltárban békéscsabai és békési részlegeiben a helyük, akik egy színes rend8000 folyóméter iratot ôriznek. Ez hagyó történelemórát szeretnének azt jelenti, hogy egy út mentén a végighallgatni vagy éppen kulszépen egyesével, szorosan turális, turisztikai rendezvényhez egymáshoz simított papírlapok, keresnek támpontokat. vagyis a Békés megye múltjának Mindenki találhat a maga számára történeteit ôrzô iratok, nyolc kiloérdekes forrásokat. Színházi lapban méteren át kígyóznának. A levéltár illendô, hogy színháztörténeti forfeladata ezeknek az iratoknak a rásokról essék szó. Ha valaki rendben tartása, épségük megôrkíváncsi az elsô gyulai várbeli zése és bárki számára elérhetôvé színielôadásra, fellapozhatja egy tétele. S természetesen az ôrzött ferences barát feljegyzéseit, s meganyag ma is szaporodik, hiszen a tudhatja, milyen színdarabot írt az ma keletkezett fontos iratok éppen udvari pap a Harruckern család úgy a múlt forrásaivá válnak, mint mulattatására. Késôbbi forrásokból a 200 évvel ezelôttiek. az derülhet ki, hogy 1850-ben Kiknek érdemes milyen elôadáellátogatni a levélsokon tapsolt a tárakba? nagyérdemû. PerMindenkinek, asze a színház sokit a megye törhasem ér véget a ténete, annak bárszínpadon, ha vamilyen részlete érlaki arra kíváncsi, dekel. milyen izgalmat Azoknak, akik egy váltott ki 1900 jó szakdolgozati körül egy-egy vátémát keresnek. rosainkba érkezô Azoknak, akik érszíntársulat, az is deklôdnek szûmegtalálhatja a kebb közösségük maga olvasnivagy éppen csavalóját. ládjuk múltja iránt. Ma a család1898-as színházi plakát: amikor még fakutatók külöbôregérként „szárnyalt” a denevér Elérhetôségeink: nösen nagy szám5770 Gyula, Petôfi tér 2. ban látogatják a levéltárakat. 66/362-173 Azoknak is célszerû érdeklôdni a www.bekes-archiv.hu levéltárakban, akik munkaidô-iga-

A Kézmûves Szakiskolában közel másfél évtizede hagyományos kézmûves technikákkal, forma és díszítô világ felelevenítésével, népi kismesterségeket oktatunk. A természetes anyagok felhasználásának lehetôségein túl, a mai világba, lakáskultúrába illeszkedô tárgyak készítésének rejtelmeibe vezetjük be tanulóinkat. Megismertetjük az érdeklôdôket a paraszti életmóddal, kipróbáljuk, megkóstoltatjuk a hagyományos magyar ételeket. Betekintést ajánlunk a teljes paraszti világba, a népmûvészeti értékekbe. Mûhelyeinkben készült tárgyak mindegyike magán ôrzi a magyar néphagyomány jegyeit, de alkalmazkodnak a mai kor követelményeihez. Tanulóinknak biztosítjuk a nyugodt, kiegyensúlyozott alkotó munkához szükséges feltételeket. Nappali rendszerû képzéseink mellett tevékenységi körünkhöz nagy létszámú alapfokú mûvészeti és felnôttképzés is társul. Így biztosítani tudjuk a kézmûves szakmákra a felkészítést és akár azt is, hogy az érettségivel rendelkezô tanítványaink a népi kismesterség oktatásához szükséges képesítést is megszerezhessék. Az új jelentkezôk számára a 2007/2008-as tanévre a következô képzéseket hirdetjük meg: 9–10. osztály + 2 év szakképzés: 21 5272 01 bôrtárgykészítô, 21 5293 01 szônyegszövô, 21 5291 07 kosárfonó és fonottbútor-készítô, 31 5293 01 fazekas, 31 5216 04 cserépkályha és kandallóépítô. A felsoroltakon kívül – kellô számú jelentkezô esetén – az alábbi szakmai képzések indításához rendelkezünk megfelelô felszereltséggel: 31 5291 02 csipkekészítô, 21 5291 08 kézi és gépi hímzô, 21 5291 05 gyékény-, szalma-, csuhéjtárgykészítô, 31 5291 03 fajátékkészítô, 33 5262 07 famûves, 33 5262 04 faesztergályos. Ajánlatunk alapján úgy gondoljuk, hogy minden pályát választó fiatal talál alkotókedvének, érdeklôdésének megfelelô népi kismesterséget. Szakmai képzéseinket az érettségivel rendelkezô 22 év alatti fiataloknak is ajánljuk! Iskolánk neve, címe, elérhetôsége: Kézmûves Szakiskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola 5600 Békéscsaba, Orosházi út 32. Telefon és fax: +36/66/325-598; Igazgató: Barcsay Andrea +36/30/6480-652

2007/2008

Új bemutatókkal készül a Napsugár Bábszínház

1300 bérletessel büszkélkedhetnek Második teljes évadját zárta a közelmúltban a megyeszékhelyi Napsugár Bábszínház. A teátrum jelentôsen növelte az eladott bérletei számát. A közel 1300 bérletet vásároló gyerek között értékes nyereményeket is kisorsoltak. Az ajándékokat személyesen vitték ki az óvodákba, iskolákba.

Békés megye ifjúsági programja

Három új elôadás bemutatóját tervezi a következô évadban a Békés Megyei Napsugár Bábszínház. – Szeptemberben a Csipkerózsát, februárban A madárnak két szárnya van címû darabot állítjuk színpadra. A záró bemutatónkat, a De jó itt mindenütt-et pedig márciusban tekintheti meg a közönség. Jelenleg munkával telik számunkra a nyári szünet, most készítjük el a mûhelyben a tervezett produkciók kellékeit – mesélt feladataikról Lenkefi Zoltán. A társulat igazgatója elmondta, a Csipkerózsa címû darab az eredeti mese – Csipkerózsika – feldolgozása, hat szereplôvel. A madárnak két szárnya van címû alkotás egy játékokkal, szórakoztató jelenetekkel fûszerezett elôadás, melyet Veress András, neves szakember rendezésében láthatnak majd a nézôk. – A De jó itt mindenütt egy kismackó és egy kistigris történetét meséli el. Ezt a mûvet inkább az óvodásoknak, kisiskolásoknak ajánlom – fogalmazott Lenkefi Zoltán. Hozzátette, mindhárom darabot a békéscsabai bérletes elôadásokon kívül, a megye különbözô településeire – mûvelôdési házakba, iskolákba, óvodákba is elviszik. – A közönség kedvezô visszajelzései miatt továbbra is mûsoron tartjuk még a Sosevolt cirkuszt, az Ágrólszakadt Tilinkát valamint a Majolenka hercegkisasszonyt. Érdekesség még az idei esztendô programjában, hogy három színészünket felkérték egy közös munkára a Békés Megyei Jókai Színház mûvészeivel. A két intézmény munkatársainak közös elôadása A kolozsvári bíró címû zenés mesejáték lesz – mutatta be az idei esztendôre tervezett elképzeléseiket, produkcióikat Lenkefi Zoltán.

Kik a fiatalok? „Azok a fiatalok, akik nem tudják, hogy a régi szép idôk most vannak!” Kik a Békés megyei fiatalok? Azok a fiatalok, akik próbálgatják szárnyaikat, akik próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, akik próbálnak szülôföldjükön szebb életet teremteni Mit kínálunk? Nemzetközi ifjúsági kapcsolatokat. Diákprogramokat a kultúra, sport, szabadidô területén, annak érdekében, hogy próbáljunk meg együtt gondolkodni. Mentálhigiénés feladatok az érintettek és hozzátartozóik számára, hogy próbáljunk meg odafigyelni egymásra. Közösségfejlesztô tevékenységek, szabadidôs klubok létrehozása, hogy a fiatalok gyökerei, a kapcsolatok tovább éljenek. Ifjúsági közéletiség, diákparlament életre keltése annak érdekében, hogy ne csupán megtörténjenek veletek a dolgok, hanem magatok is irányítói, alakítói legyetek életeteknek. Esélyegyenlôség biztosítása, azaz érdeklôdésnek és képességeknek megfelelô tanulási lehetôség a lakóhelyhez közel, felzárkóztatás, szociális és egyéb hátrányok leküzdése, valamint az Európai Unió által preferált nemformális tanulási technikák alkalmazása. Ahány próba, annyi tapasztalat!!! Programjaink: ifjúsági parlament, megyei diáknapok, kortárssegítô klub, nemzetközi ifjúsági csere – spanyol, portugál, francia és finn partnerekkel, EVS program – nemzetközi ifjúsági önkéntes program (egyéni és csoportos). Várjuk azok jelentkezését, akik hasonlóan gondolkodnak. Várjuk az együttmûködô fiatalok és az ôket segítô szakemberek, civil szervezetek jelentkezését. Várjuk az ötleteket, partnereket! Kapcsolattartó: Gergely Emôke megyei ifjúsági referens 5600 Békéscsaba Derkovits sor 2. Hivatali tel.: 06 66/441-141 Fax: 06 66/441-659 Mobil: 06 20/339-4879 E-mail cím: [email protected] www.bekesmegye.hu (levelezô portál)

Játszóházat is tartanak Az elôadások mellett idén egy új szolgáltatás bevezetését is tervezi a Napsugár Bábszínház. Elsôsorban óvodákban, iskolákban szeretnénk játszóházakat tartani. A foglalkozásainkon a gyermekek megismerkedhetnének a bábkészítés, a rajzolás és a festés alapjaival, fogásaival.

Szeptembertôl a vigadóban lép fel a társulat Szeptember elsejétôl a megyeszékhelyi Jókai Színház vigadója ad otthont a Békés Megyei Napsugár Bábszínház elôadásainak. – Ezzel a lehetôséggel szakmailag is megfelelô környezetbe került a teátrum és a nézôk számára szintén élvezhetôbbek, élménydúsabbak lesznek az elôadások – tudtuk meg Lenkefi Zoltántól, a bábszínház igazgatójától.

A mûhelyt is áthelyezik. Nyáron új helyre költözött a Békés Megyei Napsugár Bábszínház. A társulat próbái ezentúl az Árpád sor 2/6. alatt álló épületben – a Munkaügyi Központ hátsó udvarán található ingatlanban – folynak. – A tágasabb épületben sokkal több helyet tudtunk szorítani az elôadásaink kellékeinek és a próbák lefolyása is zavartalanabb. Ha pedig elkészül a mûhely, akkor lényegesen nagyobb lesz az alkotói, tervezôi mozgásterünk, hiszen számtalan szerszámot és bábkészítéshez szükséget eszközt tudunk majd tárolni a rendelkezésünkre álló termekben – tájékoztatott Lenkefi Zoltán, a bábszínház igazgatója.

8 Próbák között, próba után

Olvasó

A színészklub pihenô- és munkahely egyben

A színház nem irodalom. Irodalom nélkül azonban nincs színház, fôként drámairodalom nélkül nincs. Jóllehet az irodalom és a színházmûvészet két különbözô mûvészeti ág, sajátosan különbözô törvényszerûségekkel, összetevôkkel. Az irodalmi, drámai mû manapság például egyre inkább csak a kiindulópont, az ugródeszka egy színielôadás számára, s a szárnyaló rendezôi fantázia, az invenciózus színészi játék, a zenei, mozgás- és látványelemek stb. alkotó felhasználása és összhangja révén gyakorta messze rugaszkodhatnak az elôadások tôle. De az igazán jók sohasem szakadnak el, ahogy nem szakadhatnak el attól a nyelvi alapanyagtól sem, ami az irodalmi, drámai mû világának legfôbb létrehozója. Nem véletlen, hogy a színielôadások többnyire mindmáig a szerzô és a drámacím által jelöltetnek meg. Az irodalom és a színház eredendô összetartozásának további kérdései és viszontagságos története, a kortárs magyar drámairodalom és a mai színházak viszonya ezen írásnak természetesen nem lehet tárgya, csupán utalni akartam rá magam is, a Jókai Színház új vezetésének azon kezdeményezését támogatva, hogy fogjon össze régiónkban is a színház és az irodalom. Egymás mellett élô, mûködô színházi és irodalmi mûhelynek valóban számtalan találkozási pontja lehet, a tervezett, diákok számára létrehozandó színikritikusi mûhelytôl a közös rendezvényekig. A Békés Megyei Könyvtár által kiadott Bárka címû folyóirat a viszonylag ritka, kéthavonkénti megjelenése miatt sem tud drámai alkotásokat közölni, de rendre beszámol a megyében születô értékes színpadi elôadásokról, és prózai vagy lírai alkotásaikkal az élvonalbeli kortárs magyar irodalom szerzôi között a kortárs magyar drámairodalom jelesei is jelen vannak hasábjain. Sôt, a könyvtárban székelô Bárka-mûhely és a Körös Irodalmi Társaság által szervezett irodalmi találkozókon az elmúlt évtizedben számosan személyesen is tiszteletüket tették Békéscsabán (többen többször is), és ez reményeink szerint folytatódik az elkövetkezô években is. Például, terveink szerint, már az idei ôszön vendégül látjuk a drámaszerzôként is igen inspiratív Szôcs Gézát, Garaczi Lászlót, a színház világában sem idegenül mozgó Vámos Miklóst, a legsikeresebb vajdasági drámaíró Deák Istvánt és a színház felé is kacsingató Grecsó Krisztiánt. Bízunk benne, hogy a jövôben a színház alkotógárdáját sem hagyja hidegen ilyen kvalitású szerzôk békéscsabai fel-felbukkanása. A térség írói, irodalmárai pedig érdeklôdéssel figyelik, és bizonyára segítik is majd a maguk eszközeivel a megújuló színház törekvéseit. Elek Tibor

Szakító – Beszélgessünk örökzöld témánkról, Tháliáról! – Nincs mit mondanom róla. Nem érdekel többé az a céda. – Nocsak, nocsak?! Tavaly nyáron is ugyanígy fogadkoztál, aztán ôsszel újra ott lebzseltél körülötte, bámultad kigúvadt szemmel, beszívtad az illatát, elandalodtál a hangjától… – Tévedsz. Már a hangja sem a régi. Mocskosabb a szövege, mint egy piaci kofának. Ez már nem az én imádott istennôm, hanem egy közönséges cemende. – Nézd, változnak az idôk, változik a nyelv is. Azért szeretjük ôt, mert ezer arca, ezer hangulata és árnyalata van, mert ô az örök nô: a kiismerhetetlen, a megunhatatlan, a titokzatos, az izgató, aki ennyi év után is el tud bûvölni. A világgal együtt változik, és minden korban hatni tud ránk… – Ne próbáld misztifikálni. Ô maga szállt le a piedesztálról, és merült el a profán lét mocsarában. Számomra ma már csupán egy vén kokott, aki a régi dicsôségébôl él. – Elismerem, hogy az utóbbi évek fogyókúrái egy kissé megviselték Tháliát, de azért bánjunk csínján a pejoratív jelzôkkel! Ne temesd a fônixet, mert saját hamvaiból mindig újjáéled. Csak sajnálni tudlak, kedves barátom, ha ebbôl a csodából önként kirekeszted magad. Nem látod ôt a rivaldafényben igézôn, szépségének és erejének teljében. Nem hallod a tapsorkánt, ami végigsöpör a nézôtéren… – Dehogynem. Ôsztôl is ott ülök melletted minden bemutatón. Az a helyzet öregem, hogy a bérletemrôl nem vagyok képes lemondani.

Név: …………………………............. Értesítési cím, vagy telefonszám, vagy e-mail cím: ………………................. A választott operett címe: …………………….............................

SZAVAZÓLAP

Mohácsiné Zima Ibolya

Paczuk Gabi CD-t készít A kedvelt énekes-színésznô természetesen nem mûanyagos kisiparosként készít korongokat, hanem ismert világslágereket és musicalrészleteket énekel fel egy stúdióban, hogy abból késôbb lemez lehessen. A dalok között számos olyan található, amelyeket a mûvésznô ez ideig fôleg a Jókai Színházban játszott. Fôleg, hiszen a nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és Nyíregyházán is játszott a Jekyll és Hyde címû musical-thrillerben. Paczuk Gabi részt vesz az új István, a király felújított rockopera projektben is, ahol továbbjutott a második fordulóba. (megtalálható:www.tarsulat.hu)

Nézôi, újságírói, szerzôi, munkatársi, baráti és több más minôségemben elég gyakran jártam az elmúlt években a Jókai Színház klubjában, a „színészklubban”, és láttam, hogy az épület, a helyiség anyagi lehetôségek híján hogyan pusztul le folyamatosan, annyira, hogy engem jelenleg leginkább egy lepukkant vidéki vasúti restire emlékeztet. (Persze hol vannak már a vidéki vasúti restik, de ez más lapra tartozik, úgyhogy majd egy másikban írok róla.) Most itt ülök a nyáron, üresen még rosszabb látványt nyújtó klubban, és bólogatva hallgatom az új igazgató monológját a hely megújulásáról. S ha már hallgatom, hát le is írom, hátha ez is segíti a megvalósulást.

A címet elolvasva mielôtt bárki megijedne, és dühösen a sarokba hajítaná az újságot, megnyugtatásul elmondanám, hogy ebben a rövid kis eszmefuttatásban nem valami titkos szekta felvételi eljárásáról és nem is a játékos nemi akrobatikával fûszerezett szuszogtatós akció-thrillerek korbácsos domináiról kívánok értekezni, hanem egy dicséretes és követendô kezdeményezésrôl. A békéscsabai Jókai Színház a kultúra közvetítésének egyik fontos megyei közvetítôjeként arra szánta el magát, hogy megpróbálja közelebb hozni a közönséget a színház világához. Az intézmény vezetése ráébredt arra a szomorú tényre, hogy a mai korban, amikor a széles közönség az esetek nagy többségében a kultúrát csak instant módon, úgymond készre csomagolva hajlandó vagy képes csupán befogadni, akkor változtatniuk kell az eddigi megszokott magatartásukon, le kell ereszkedni az elefántcsont torony néhol már roskadozó lajtorjáján, és nekik

– Elôször is azt kell letisztázni, hogy mi is az a színészklub. Élettér mely a munkahely és a nemmunkahely izgalmas keskeny mezsgyéjén mozog. Olyan tér, ahová nem csak két próba között ülünk be, hanem próba után is; feltöltôdni, vagy a színpadot elhagyva tovább dolgozni. Legtöbbször itt, a hajnalig tartó beszélgetések során születnek meg azok az ötletek, gondolatok, amik majd továbbviszik a másnapi munkát. Olyan csatornákon indul meg itt a beszélgetés, amelyek a próbateremben nem biztos, hogy megnyílnának. A színészklub nagyobb mértékben munkahely, mint pihenô, rekreációs találkozópont. A mostani klub azonban egy hatvanas évek hangulatában itt felejtett, rossz, vidéki kocsma, ahol mindent lehet csinálni, csak feltöltôdni nem. Két hónappal ezelôtt körbejártam Békéscsaba vállalkozóit és feltettem nekik a kérdést, érzik-e és tudnake segíteni? Van ugyanis egy szín-

Beavatás kell megtenniük az elsô lépéseket a befogadók felé. Felismerték azt, hogy az internet és a multimédiás ismeretszerzés korszakában a színházba járási kedv jócskán alábbhagyott, így amennyiben módjuk és lehetôségük nyílik rá, akkor saját maguknak kell megteremteni azt a közönséget, akik a késôbbiek során feltölthetik a világot jelentô deszkák elôtt a nézôtér padsorait. Magát a kezdeményezést nevezhetjük egyfajta beavató színháznak, amely arra törekszik, hogy közelebbrôl megismertesse egy adott színpadi alkotás megszületésének folyamatát, mûhelytitkait a majdani nézôkkel. A kísérlet elsôdleges célcsoportja a középiskolás korosztály, amely még kellôképpen nyitott lehet ennek az újfajta szemléletnek a befogadására. A fiatalok testközelbôl tapasztalhatnák meg a dramaturgiai munkát, a színpadi próbákat és azt a teremtô

A díszletezôk Mikor a színházról beszélünk, mindenkinek csak a színészek jutnak eszébe: „X. Y. milyen, Z. T. tényleg olyan? Ezt hallottam, azt hallottam róla, igaz?” Csak a színészrôl szóló hír, a hír! De mi van a többiekkel? Mi van azokkal az emberekkel, akik a díszlet falai mögött segítik estérôl estére az elôadást? Sokunkban föl se merül, hogy ahhoz a három órás szórakozáshoz, amit a nézôtéren eltöltünk, nem csak a színészek segítenek hozzá. Nem igazán tudjuk, hogy ezernyi dolgos kéz munkája szükséges a mi kikapcsolódásunkhoz. Pedig az elôadások nem tudnának létrejönni háttérmunkások nélkül. Róluk mindig megfeledkezünk, az elôadások sikere sohasem köthetô a nevükhöz. Ôket nem csodáljuk, nem dicsérjük, névtelenül s láthatatlanul tevékenykednek a színház érdekében. A múlt évadban a háttérbôl egy röpke pillanatra a fénybe lépô díszletezôk láttán majdnem felkiáltottam: „Végre igazi férfiak a színpadon!” Egy nézô(nô)

terünk, amit átvarázsolnánk olyanná, amiben egy mûvészközösségnek jó összeülni és alkotni. Szerencsére segítôkre találtam. A Grósz és Társa, a Tondach Magyarország, az Épcenter kft, a Megina kft. És az Alföldi Porcelán. empátiáját sikerült elnyernem. Alapvetôen szûkösek az anyagi lehetôségeink, nem nagyon tudunk dobálózni a pénzzel, ezért régi, mûsorról levett díszleteket is felhasználunk a felújításhoz. Úgy gondoltam, elôször a saját fészkünket, az alkotóközösség egyik legfontosabb terét kell „kitakarítanunk”, olyan hellyé átrendeznünk, ahol rend, tisztaság, és valamiféle simogató „fészekmeleg” van, ahol megfér egymás mellett a sakktábla, vagy a kártya és a szövegkönyv, de a színházi folyóiratoknak is helye van az asztalon. Ahol esténként leteríthetünk egy fehér abroszt, gyertyát gyújtunk, és ahol a sarokban ott áll egy pianínó is. Az új teret a színészklub kettôsségének megfelelôen kell áta-

folyamatot, amely során egy nyers szövegbôl élô elôadás kerekedik. A diákoknak lehetôségük nyílik arra, hogy bepillantsanak a kuliszszák mögé, maguk is aktívan részt vegyenek az alkotó folyamatban, hozzátegyék saját személyiségüket és sajátos világlátásukat az elôttük lezajlódó történésekhez. Nem titkolt cél az sem, hogy az ily módon megszólított fiatalok „megfertôzve” a színház csodáival talán a színpadi világ felé fordítják életüknek szekerét, és a késôbbiek során maguk is itt találják meg a hivatásukat színészként, táncosként, díszletesként vagy akár csak közönségszervezôként. A békéscsabai színház szélesre kívánja tehát tárni a kapuit mindenki elôtt, hogy megmutassa magát, feltárja rejtett titkait, és a színpadi világot elérhetô közelségbe szeretné hozni a széles közönség számára. Jómagam sárréti emberként min-

A

Jó képességû, jó földrajzi fekvésû, de rendôrségi vizsgálattal terhelt színházamat, kreatív, a botrányok helyett a jövôvel foglalkozó, a közönséget kiszolgáló, országos/európai hírû színházra cserélném. IGAZGATÓ. Esténként kihalt vigadó termünket, színházi beszélgetésektôl hangos, interaktív, kulturális színtérré varázsoljuk! Egy jó pohár bor, gyertyafény jelige. Színészházból leselejtezett szereposztó díványok meggyengült rugózattal olcsón eladók. 400 Ft/db, érdeklôdni a színház díszletraktáránál. Töredezett, régi kedvenc lemezeinek hangzását kijavítom és cd-re rögzítem, miközben saját életemet is töredezettségmentesítem. Tel.: szerk.

lakítanunk. Az a cél, hogy az egyén feltöltôdhessen, a közösség pedig alkothasson benne, sokszor éppen egymással párhuzamosan – míg az egyik sarokban a kolléga pihen, esetleg készül a következô színpadi megjelenésére, a másik sarokban parázs alkotói vita folyik az aznapi próba eseményeirôl. Ez a tér megfelel ennek, befogadja és teljesíteni tudja a különbözô igényeket, csak arculatával, szellemiségével hozzánk, céljainkhoz kell igazítanunk azt. Most kitakarítjuk a fészket, aztán majd tartalommal töltjük meg. K. F. – J. M.

denképpen követendônek tartom ezt a kezdeményezést, mivel úgy tartom, hogy a színház sajátos atmoszférája olyan utakat nyithat meg a szûkebb pátriánkban élô fiatalok számára, amely elôsegítheti lelki és szellemi fejlôdésüket, és ezáltal a valódi és autentikus mûvészetre kiéhezett közönség és az elôadók újra egymásra találhatnak, hogy aztán egymással szoros kapcsolatban maradva elôrébb vigyék a kultúra által a sárrét, a megyénk vagy akár az egész nemzet egészséges fejlôdését. Ahhoz, hogy a színház ebben a kezdeményezésben sikerrel járhasson, mindannyiunknak ki kell vennünk a magunk apró kis részét a feladatból, és elô kell segítenünk, hogy a beavatók és a beavatandók megtalálják egymáshoz a legrövidebb utat, és így a fiatalság valódi értékek mentén indulhat el az élet göröngyös útján, szebbé és jobbá téve az eljövendô világot. Kincses Zoltán, Szeghalom

Jelmezkölcsönzés bálokra, farsangra a színház jelmeztárából. Tel.: 66/441-077. Garantáltan madárinfluenza mentes VADKACSA norvég pedigrével nézhetô októberben a Jókai Színházban. A leválltott Funk(n)ar Gyurka, a kolozsvári bíró rossz emlékére, felnôtteknek is szóló zenés mesejáték sok humorral vasárnapi apukáknak…. és családegyesítô programként is, mellékhatások nélkül. Jegyek elôvételben is kaphatóak: 66/519550. Esküvôk, vállalati nagyrendezvények helyszíneként Békéscsaba legdekoratívabb báltermét ajánljuk. Érdeklôdni: 66-519-569. Nem bír gyermekével, drága a bébyszitter? Hozza inkább színházba, garantált pihenés, kikapcsolt, újratöltött gyerek. – (Kolozsvári bíró, Mese a tûzpiros virágról)