Békés megye leírása 1784

Petik Ambrus 

Békés megye leírása  1784 

Sajtó alá rendezte Dankó Imre

Erkel Ferenc Múzeum, Gyula 1961

Petik Ambrus munkáját a Magyar Néprajzi Társaság 1961. évi gyulai vándorgyűlése alkalmából és tiszteletére adjuk ki

Felelős kiadó: Dr. Dankó Imre

Készült 1000 példányba 2 (A/5) ív terjedelemben 1137-61 BmNyV Gyula – Fv.: Kendra György igazgató

PETIK AMBRUS ÉS MEGYEFÖLDRAJZA  Petik Ambrus megyeföldrajzát veszi a következő lapokon kezébe az olvasó. A szöveget az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában őrzött másolat alapján közöljük1. Bár a szöveg teljes egészében közérthető, mégis szükséges elé néhány bevezető mondat. Petik Ambrus munkáját 1784-ben írta s annak ellenére, hogy csak tanítványai másolataiból, eléggé szűk körben terjedt el, mégis jelentős alkotásává vált Békés megye helyismereti irodalmának2. Fontos munka, mert Békés megye első önálló megyeföldrajza s mint ilyen, majdnem teljesen előmunkálatok nélkül készült. Előmunkálatnak csupán Markovics Mátyás szarvasi evangélikus lelkész rövid, latin nyelvű, ugyancsak kéziratban terjedt leírását vehetjük a Körös-Maros közti vidékről, 1748-ból3. Ez azonban nem foglalkozik az egész megyével, csak Szarvas vidékét, a megye északnyugati és délnyugati részét ismerteti. Petik már munkája megírása előtt is foglalkozott Békés megye helyismeretével. 1782ben az Ungarisches Magazinban ismertette Gyula városát4. 1783-ban pedig a megyei közgyűlés ajánlata alapján Sikabonyi Angyal József alispán őt, a „versatus tudományú” Petik Ambrust kérte fel Bombardi és Bél munkái megyénkre vonatkozó téves adatainak helyesbítésére5. Különösen Bél Mátyás munkája ösztönözhette, hogy a rendelkezésre álló adatok, de inkább személyes tapasztalatai alapján elkészítse az egész megye helyismeretét. Munkája a legkorábbi magyar helyismereti írások közé tartozik s márcsak ezért is figyelmet érdemel. Értékét emeli az a körülmény is, hogy magyarul írta és az is, hogy éppen Békés megyéről szól, azaz arról a területről, ahol a XVI-XVII. század háborúi majd minden történelmi emléket elpusztítottak. Petik Ambrus életéről nem sokat tudunk. Sem születési helye, sem ideje nem ismeretes. Szeghalmi Gyula, aki a Petikről szóló egyetlen tanulmányt írta, a Nógrád megyei Szirákról származtatta, de Karácsonyi János jászberényinek tudta6. Tekintve, hogy 1744-ben, amikor a gyulai róm. kat. triviális iskolához tanítónak megválasztották, 33 évesnek mondta magát, megállapíthatjuk, hogy 1711-ben, a szatmári béke évében született. Képzett, kora viszonyaihoz mérten művelt ember volt, de Szeghalmi azon feltételezése, hogy a krakkói Jagelló egyetemen tanult volna, minden bizonnyal tévedés7. Ha Petik tényleg egyetemi végzettséggel bírt volna, nehezen elképzelhető, hogy élete végéig a gyulai triviális iskolában marad tanítónak, ha egyáltalán itt is kezdi működését. De még nyomósabb érv emellett az, hogy Szeghalmi a Petik névvel a vele semmiféleképpen össze nem téveszthető Pete nevet azonosítja. A krakkói egyetem 1737. évi Ambrosius de Pete bejegyzése nem fedheti Petiket8. A Pete családnév eléggé elterjedt hazánk északkeleti részén ahhoz, hogy a krakkói egyetem egykori hallgatóját köztük keressük. Ezenkívül a Pete nevű községek is másfelé fekszenek, honnan Ambrosius de Pete származhatott9. Petik a gyulai r. kat. triviális iskolát eléggé elhanyagolt állapotban találta. Szívós munkával hamarosan rendbeszedte és jó hírűvé tette. Emelte az oktatás színvonalát is, annyira, hogy az iskolájából kikerült ifjak — ahogy az alább közölt munkájában is önérzetesen írja — eredményesen tanulhattak tovább felsőbb iskolákban. Munkájában említést tesz az 1777. évi iskolareformról is (Ratio educationis), mely a gyulai r. kat. iskolát úgynevezett kisvárosi népiskolává minősítette két tanítóval. A tanügyi reformnak megfelelően, elég későn ugyan, 1783-ban második tanítót is választottak; Péterfy Antalt. Ő tanította aztán az I., Petik a II. classist. Ezt a classist deákoskolának is hívták, nemcsak azért mert a nagyobb fiúk jártak belé, hanem mert Petik a latint is tanította benne és tanítványai

között úgynevezett deákosztályokat végző tanulók; deklinisták, konjugisták, grammatisták, syntaxisták és poéták is voltak. Petik helyismereti munkáját — mert inkább ennek nevezhetjük, mint földrajznak — 1784-ben írta „Gyulán való egyfolytában való tanításának 40. évében”. De nyilván már előbb is tanította, ha nem is az egészet, hanem csak egyes részeit. Az érdemes tanító haladó pedagógiai elvet követett ebben s ezt így fogalmazta meg: „a született földünknek fekvését, állását, nemkülömben városait, faluhelységeit, azoknak vallásait, a legelőmezeit, nádtermő rétjeit és mindenféle marháinak, sőt még némely vadaknak és minden égi s földi házi szárnyas állatoknak és madaraknak az embereknek hasznára való hű szaporodását igen szükséges tudnunk.” Nemcsak a helyismeret igénye ez, hanem a környezet alapos ismeretéből kiinduló tapasztalatszerzés annyiszor hangoztatott alapvető pedagógiai elve. Megyeföldrajzát éppen ezért földrajzi bevezetésként, az általános földrajz előtt taníthatta, mert: „miként a ház is — mondja Petik — csak akkor erős, ha alapos fundamentuma vagyon, az ország és világ ismerete is fogyatékos, gyenge, kevesetérő a született föld ismerete nélkül. Előbb a közelünkben lévő ismeretek, aztán a messzebb esők, előbb a született ház, a helység, a határ és vármegye, aztán a haza és világ egyéb része …10. Ez az elv magyarázza elsőrendben azt is, hogy legrészletesebben Gyulát tanította, azt dolgozta ki. Munkája gyakorlati pedagógiai célokra készült. Olvasásakor ezt figyelembe kell vennünk. A kor általános pedagógiai gyakorlatának megfelelően kérdés – felelet alakban dolgozta fel a tárgyat. Voltaképpen ilyen volt Losontzi Hányoki István híres és Petik által is bizonyára ismert Hármas kis tükre is11. A Hármas kis tükör földrajzi részét az általánosan ismert versikék tették népszerűvé. Ezek a versek egy-egy megyéről csak a leglényegesebbeket mondták el. Feltétlenül szükséges volt hozzá, hogy helyenként kidolgozott város vagy éppen megyeismertetést készítsen hozzá a nevelő. Ilyen megyét ismertető pótlásról azonban nem igen tudunk, pedig Losontzi igen rövidre fogta a mondókáját, például Békés megye esetében is: Békés-Vármegyének lapályos határa Ád bőven gabonát szántó munkájára. Itt Ötsöd, Szent-András, Békés, Gyula Vára, Mehetsz Gyoma, Szarvas, Birinke, Tsabára. A vershez járuló magyarázat is rövid, mindössze négy sor: Gyula, hajdan híres vár a Török ellen, Ötsöd, Békés, Gyoma jó földű Magyar helyek, Tsaba, Szarvas népes Tót Helységek. Birinkét munkás Svábok lakják”12. Petik bizonyára ismerte a Hármas kis tükröt, de fel nem használta, munkájának nincsen semmi köze sem hozzá. Losontzi munkáját a református iskolákban használták, sok olyan szemponttól mentes volt, amelyet Petik fontosnak tartott. Petik buzgó katolicizmusa is lehetetlenné tette, hogy a Hármas kis tükröt példának, forrásnak, kiindulópontnak vegye. Petik helyismereti munkájának megírása után még hat évet élt. 1790-ben halt meg Gyulán, 79 éves korában. Sírja nem ismeretes, idővel neve is feledésbe merült, bár a kutatók munkáját többszörösen felhasználták. Mogyoróssy János az iskolában találkozhatott vele, a gyulai vár és kastély képét Petik alapján rajzolta meg. Karácsonyi János, megyénk nagy monográfusa jól ismerte Petik munkáját13. Méginkább hasznosította Scherer Ferenc nagyszabású várostörténetében14. Legutóbb pedig Hanzó Lajos fordult hozzá és nevezte meg a Békés megye történetére vonatkozó elsőrendű források között15.

A gyulai vár és kastély 1745-ben. Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most. 1858. 96. lap.

Petik munkájából a feudalizmus Békés megyéje tárul elénk. Petik maga is a megváltoztathatatlannak hitt feudalizmus jó fia, példás alattvaló, hű katolikus volt. Aulikus szellemét nem érintették meg a felvilágosodás eszméi, a kortárs II. József reformjai. Mélységes érthetetlenséggel ír például az 1735-ös parasztfelkelésről s elvakultságában kész azt kizálólag „a tiszántúli református parasztok” lázongásának minősíteni. Munkája igen jól igazolja az egyház szerepét a Habsburg-feudalizmus kiépítésében és konzerválásában. A „felsőbb segedelem mellett”, színtiszta református és evangélikus helyeken r. kat. kápolnákat, templomokat építtető és lelkészségeket szervező földesurak tudatosan a fennálló társadalmi rend elvi támaszát erősítették. Természetesen nem álltak meg az elveknél, mert hiszen Petik munkája is elárulja, hogy a dobozi jáger, vagy egy egyszerű erdőcsősz is csak katolikus, azaz megbízhatóbb lehetett, de eléggé ismeretesek a céhek idevonatkozó korlátozásai is. Petik Ambrus szellemiségére jellemzően van valami jelképesség abban, hogy a Rákóczi-féle szabadságharc leverésekor született s az új utakat járó, de a rendi ellenálláson megtört; reformrendeleteit a halálos ágyán visszavonó II. Józseffel egy évben halt meg s hogy nem érte meg a magyar jakobinus mozgalmat. Mindezeken túl, negatív vonásai ellenére is, értékes, jó munkát végző ember volt. Hűen, a korabeli valóságnak megfelelően rögzítette megyénk akkori szerény körülményeit. Petik összeállítása jó bevezető helyzetrajz megyénk nagy fia, az ugyancsak kortárs Tessedik Sámuel jobb megértéséhez is. Tessedik reformokra sürgető környezetét ismerjük meg belőle anélkül, hogy ezt a szerző különösebben kívánta volna. Az elmaradottság, a megrekedt feudális viszonyok vigasztalan képét tárja elénk Petik mind abban, amit leírt és mind abban ahogy leírta. Statisztikai adatok nélkül ismertette az akkori három várost: Gyulát, Szarvast és Békést; a tizenhat falut: Békéscsabát, Mezőberényt, Köröstarcsát, Gyomát, Endrődöt, Békésszentandrást, Öcsödöt, Orosházát, Tótkomlóst, Kétegyházát, Gyulavárit, Dobozt, Körösladányt, Szeghalmot, Füzesgyarmatot és Vésztőt. A mai értelemben vett közigazgatás akkor még nem volt. 1732 óta Gyula a megye székhelye, 1748-tól fogva pedig két járás is volt; a békési és a csabai. A közigazgatási beosztásnál jelentősebb még ebben a korban a földrajzi és az uradalmi (birtokviszonyi) állapot. Petik voltaképpen két részre osztva tárgyalja a megyét. Először a Körös feletti vizes, erdős; majd pedig a száraz, fátlan Körös alatti részről ír. Petik munkája, bár anyaga a különböző feldolgozásokból régóta ismert, érdeklődésre tarthat számot még ma is. Megőrzött pár építéstörténeti adatot (gyulai vár, gyulai kastély,

csabai kastély, szarvasi palánk stb.), feljegyzett néhány településtörténeti mozzanatot (Endrőd, Gyula Víziváros, Orosháza, stb.) és értékes néprajzi vonatkozásokat örökített meg számunkra. Tekintve, hogy kiadványunk a Magyar Néprajzi Társaság 1961.évi gyulai vándorgyűlése alkalmából és tiszteletére készült, Petik munkája néprajzi jelentőségével kissé bővebben foglalkozunk. Petik, ha szűkszavúan is, de beszél a népéletről. Az ethnikai elkülönüléseket a nyelv és vallás oldaláról közelíti meg. Adatokat szolgáltat a halászathoz, a földműveléshez, az állattenyésztéshez (makkoltatás), beszél a vízi- és szárazmalmokról, Sorra feljegyzi a korabeli közlekedés lehetőségeit, a kompokat, utakat. Részletesen ír a vásárokról, különös tekintettel a gyulaira. Szeghalomnál megemlíti a házépítés érdekes módját, a csabai szlovákokról pedig feljegyzi, hogy hagyományos magyar viseletet hordanak. Szarvas települési sajátosságáról beszélve ismerteti a nagycsalád településformáló erejét. Hírt ad egy azóta eltűnt, ethnikusnak is vehető területelnevezésről, a Mezőségről. Györffy István szerint is, ez az elnevezés inkább ethnikai jelentőségű lehetett, mint a korábbi Körösköz16. Ír a majorsági gazdálkodás kezdeteiről is. A Széchenyi Könyvtár kéziratát betűhív formában adjuk közre, kivéve néhány nyilvánvaló másolási hibát. Nem tudtuk jelölni a nevek kétpontos y-ját, az ö betűk háromtagú ékezetét, de különben az ékezeteket is a kézirat alapján szedtük (pl. a kérdések e’ betűi). A szöveg közérthető, különösebb magyarázatra nem szorul. Petik korának rövidítései (R. Cath. = római katolikus, Ref. = református, N. és Ns. = Nemes, T. = tekintetes, V. = vitézlő, Mlgos. = méltóságos, Vrgye. = vármegye, K. = kérdés, F. = felelet, stb.) részben ma is élnek, érthetők. Avult szavainak értelmét pedig a szöveg minden esetben (például különös = külön) megadja. Petik Ambrus munkáját azzal a szándékkal is adjuk az olvasó kezébe, hogy jobban lássa a mát, hogy még inkább fel tudja mérni azt az óriási változást, haladást, amit hazánk s ezen belül Békés megye az azóta eltelt másfélszáz év, de különösen az utóbbi másfél évtized alatt elért. 1. Quart. Hung. 1104. szám. — Az eredetije (gyulai r. kat. egyház levéltára) és közölt adatokból ismert más másolatai (a Haan Lajos példánya a Békés megyei Könyvtárban, egy másik a szarvasi gimnázium könyvtárában) jelenleg hozzáférhetetlenek, mások lappanganak. A kutatók régebben sem ezeket, hanem az OSZK-beli másolatot használták. 2. Vö. Scherer Ferenc: Gyula város története. I. Gyula, 1938. 6. 3. Közölte Haan Lajos: Diplomatarium Békésiense. I. Pest, 1870. 286-299. 4. II. 93. 5. Bombardi Topographia-járól és Bél Mátyás Compendium geographicum-járól van szó. Vö. Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. Gyula, 1896. 404. 6. Szeghalmi Gyula: Petik Ambrus és az első megyei földrajz. Nemzeti Kultúra. Gyula, 1911. 11-12. 1912. 1. szám és Karácsonyi János: Hidassy Jakab emlékezete. Békés. 1898. nov. 27. szám. 7. Szeghalmi i. m. 1911. 12. szám. 356. 8. A korabeli névhasználat is emellett szól. A Pete vagy a család vagy a származási hely neve. Itt inkább az utóbbinak látszik, bár az ilyen névforma a XVIII. században már ritka. 9. Több Pete család ismeretes például Szabolcs megyében. Büdszentmihályon született Pethe Ferenc neves gazdászunk is. Pete nevű helységek pedig Kolozs és Szatmár megyékben voltak. 10. Szeghalmi id. m. 1912. 1. szám. 5. 11. Rengeteg kiadást ért meg, mi a Magyar Irodalmi Ritkaságokban megjelent kiadását (63. szám, Budapest, 1942.) használtuk. 12. Hármas kis tükör. id. m. 69. — Birinke = Berény, Mezőberény

13. Karácsonyi: Békésmegye története i. m. 404. 14. Scherer i. m. I. 5-6, 292, 295, 300, 310, 319, 322, 328-338. 15. Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. Gyula. 1959. 4. és Békés megye történetének forrásai. Viharsarki élet. 1960. 16. Györffy István: Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai. A magyar nép, magyar föld c. kötetben. Budapest, 1942. 371.

Geographia  a’vagy  Tekéntetes Nemes Békés Vármegye  Tartománnya Földének Le­írása 

Mellyet    a’ maga tsekély tapasztalásából Kérdések és feleletekre osztva egybe  Szerzett, és a’ maga Oskolabéli Tanítványinak nagyobb világításokra elő‐ adott 

PETIK AMBRUS  Gyulai Catholicus Magyar Kántor és Orgonista, ugyan Gyulán egy végtében való Oskola Tanitásának negyvenedik Esztendejében Gyula Die la July Anno 17840

Békés Vármegye Tartománnyának, a’mellyben Születtünk, és élünk, Le-irása: Igen szükséges tudnunk a' Született földünknek fekvését, állását, Várossait, Falu Helységeit, azoknak Lakosit, a' Nemzeteknek külömbségeit, azoknak vallásait, a' földnek termékenységét, E'mellett ezen Tartománynak folyó vizeit, Erdeit, Legelő Mezeit, Nád termő réttyeit, és mindenféle Marhának, sőtt még némelly vadaknak, és mind Égi, 's mind földi, házi Szárnyas állatoknak, és Madaraknak az Embereknek hasznára való bőv-Szaporodásit; mellyek ide alább a' mi gyenge elméink meg-világositására rend szerént meg-magyaráztatnak. Azértis: 1° Békés Vármegye fekszik a' Körös viz folyásának két oldalain; Napkeletről Arad Vármegye, Délről Csanád, és Csongrád Vármegyék, Napnyugatról a' Nagy Kunságnak némelly határi, és Heves Vármegyével meg-egyesült Külső-Szólnok Vármegye, Éjszakról pedig Bihar Vármegye keritik bé és meghatározzák. K. Mitsoda nevezetü Városok és Faluhelységek vannak Békés Vármegyében, és hány Járásra (Processus) osztatik fel? F. Békés Vármegyében vagyon három Mező-Város, és tizenhat Faluhelység ugy mint: 1. Békés, 2. Gyula Magyar, és Német Város, 3. Szarvas, Mező-Városok. Csaba pedig Berény, Tartsa, Gyoma, Endrőd, Eötsöd, Sz.András, Orosháza, Komlós, Kéttegyháza, Vári, Doboz, Körös-Ladány, Szeghalom, Gyarmat, és Vésztő Falu-Helységek.

BÉKÉS  K. Mónd meg, honnan neveztetik Békés Vármegyének, és mellyik az első Járás (Processus) és minevezetü Városok és Falu-Helységek találtatnak benne, és mitsoda vallásu Nemzettség lakja azokat? F. Békés Vármegye neveztetik Békésről a'hol a fejér, és fekete körösök egybefolyások ellenében a' Városon alól a' viz parton láttatik egy hajdani föld Sántzal négy Szegletre felhányatott, de már a' régiségtől le töredezett, és régen elpúsztúlt föld-Várnak a' helye. Innen következik, hogy az első a' Békési Járás (Processus) mellyben Első Hely Békés MezőVárossa, mivel onnan veszi Nevezetét a' Vármegye, és ott vagyon Lakása az egyik FeőSzolga-Birónak (Processualis). K. Mitsoda, és minémü Vallásu Nemzet Lakja? F. Az elmult 1783dik Esztendőben a' Méltóságos Gyulai Uraság' Istenes adakozásából egy némelly Lelki Pásztor buzgósága, és ugyan azon Uraság fő- és alsóbb Tiszteinek Ditséretes Szorgalmatosságok által a' Romai Catolica Anyaszentegyháznak gyarapodására Kápolna készittetett, kiben, hogy a' Lelkek' vigasztalására, Szent Mise Naponként Szolgáltassák, ahoz fel Szentelt Áldozó Megyés Pap is rendeltetett, az ott Lakó hiveknek Lelki gondviselésekre, és oktatásokra. K. Hát vannak e' Békésen Romai Catholicusok, avagy Pápisták? F. Igen is vannak kevesen, tudni illik, három Tisztek, és egynehány Köz-emberek, Gyermekeikkel együtt, biztat mindazonáltal olly reménység, hogy idővel meg-Szaporodnak. K. Nagy hely e' Békés Várossa, hány részbe vagyon, és eleitőlfogva mitsoda vallású Nemzet lakja? F. Noha annak előtte, még ez a' Tartomány a' Török által el nem pusztittatott volna, mindenütt Országunkban az egy igaz Romai Catholica hit virágzott; mind azonáltal az igaz Lelki Tanitók elfogyása miatt más idegen tévelygő vallásra jutottak a' megmaradott Lakosok, Békésre is bé férkezvén a' Kálvinus Vallása, azt tartyák, és közönségessen magokat Református Magyaroknak vallyák. Az első Része a' Városnak, melly a' fejér, és fekete körösök között fekszik, Napkeletre neveztetik Malom végnek.

A' Második, melly a' fejér körös Délről való oldalán fekszik, Uj-Városnak. A' harmadik, melly azon oldalon a' két körös egybe szakadásán alól, Napnyugatról a' régi föld-Várig nyúlik, Ibránnak, és Hatháznak. A' negyedik, melly a' fekete Körös' Éjszakról való oldalán fekszik, Bánhidának. Végre pedig a' Város közepén, a'hol a, Katolikusok' Kápolnájok, felkészittetett, és jövendöre Szép Szent Egyház, a'vagy Templom a' két Körös össze-folyása között fogépittetni, Zugnak mondatik. K. Minémü különös épületekkel ditsekedik Békés Várossa? F. Mindenekfelett legnagyobb, és mostani időben legdiszesebb a' Kálvinistáknak (Ref) a' fellyebb mult 1780dik Esztendőben a' Városbéli Lakosok' költségén egészen égetett Téglából fundamentumából felépitett, és Sindelyből álló fedél alá vétetett, nagy tágasságú Könyörgőháza (Oratorium), kinek Szélessége miatt belölről Stucaturára épült Padlását, három kőoszlopok tartyák, közepén a' Templomnak egy végétől fogva másikig; E'mellett négy Ajtaja vagyon. Napkeletről egyik, Másik Délről, harmadik Napnyugatról, a' negyedik pediglen Éjszakról. K. Mi egyébb ékességek vannak még belölről ezen nagy Templomban? F. Egy bekeritett Asztal, mellyről, és a'ki körül az ő modgyok szerént az Úr Vatsoráját szokták venni, mind a' két végén a' Templomnak Karok (Chorus) kik közül a' kissebbikben az Énekes (Cantor) Oskola Mester az Énekes Deák Gyermekekkel eggyütt, a' másikban pediglen az egybe gyült Iffiuság a' Zsoltárokat éneklik; középtájon vagyon a' Papolásra alkalmaztatott Prédikálló Szék, kinek ellenében a' Templomnak Napkeletről való kőfala mellett a' Prédikátorok Széke vagyon helyheztetve. K. Hát a' többi tágassága ezen nagy bővségü könyörgőháznak (Oratorium) mivel vagyon bé rakva? F. Keskeny utakat hagyván keresztül a' négy ajtóra, tsupa fenyőfából tsinált hoszu Karszékekkel vagyon berakva a' Népnek alkalmatos leülésére. Vagyon e'mellett a' két oldal ajtó előtt egy egy Gádor, avagy Portikus. K. Minémü ékessége vagyon még ezen roppant épületnek? F. Ezelőtt 2. Esztendővel a' Délről való végen ugyan égetett Téglából fundamentumából épittetett egy jókora magosságú Torony, kiben két szép órát ütő nagyobb, és egy kissebb harangok vannak helyheztetve, azok felett egy éjjeli vigyázásra alkalmaztatott őr álló háza készíttetett, kiben minden éjjel a' Gyúlladásra vigyázó őrállók szorgalmatossan vigyáznak, és azon éjjeli nyughatatlanságaiknak jutalmát a' Várostól veszik. K. Mitsodás famunkája vagyon ezen szép munkával és tartós erősséggel épült kőToronynak? F. Amint közönségessebben kerek nagyobb, 's kissebb Gombokra, szoktak lenni Magyar Országban a' Tornyok épitve, úgy ez is Veresre festett két az Átsok által fából kötött, és bé sindelezett, a' tetején pedig egy Csillagot tartó Bádog Bombokkal vagyon tetejezve. K. Ezen kivül minémü bötsösebb épületek találkoznak még Ezen Városban? F. A' Nemes Vármegyének a' Vitézlő Fő rendek Számára épitett Kvartéllyháza, Élésház (Magazinum) azon Processusbéli Fő Szolga Birónak Számára épült Úri ház, e' mellett Nemes Vármegye Esküttyének, és a' Méltóságos Uraság Ispánnyának már megavult házai, ugy nem külömben a' Prédikátorok Város, Templomhoz tartozandó Cántor Oskola Mester, és Tanitók házai, a' Kortsma házakkal együtt a' többi Lakosoknak pedig már jobb, és szebb épületü, már Disztelenebb házai vannak. K. Vagyon e' még valami emlékezetre méltó, és hasznos épület ezen Városban? F. Igenis a' fejér körösön vagyon egy 4. kövü vizenforgó malom, a'ki kivált a' Viznek középszerü folyásakor nagy hasznára Szolgál a' Városnak, és az abban lakó népnek, ezen kivül a' fekete körösön vannak némelly tombászos, vagyis hajóforma kivájott nagy Vastag fákra épült egy kövű malmok, kiknek szorultságban nem kevés hasznokat veszik. Vannak

még több Száraz malnok is, és Kereskedő Görögök' Boltjai, kikben a' Lakosok' Szükségeire ruházat, és más egyébb élelemre fordithatandó jószágok, tartatnak, és árultatnak. És ebből áll ez a Számos magyar néppel meg rakott Békés Várossa.

GYULA  K. Mellyik a'Másik Mezö-Város a'Békési Járásban (Processus)? F. Gyula Várossa és ez leg-nevezetessebb Fö Város az egész Vármegyében. K. Miért legnevezetessebb Gyula Várossa, a' többi Békés Vármegyei Mező Városok és Faluhelységek között? F. Azért Előszöris: Mivel ott vagyon a'Ns, Vármegye Széke, Másodszori; Minden Gyülések ottan tartatnak, és a Felséges Parantsolatok is az egész Vármegyének onnan adatnak, és hirdettetnek ki, harmadszor: a' Vármegye Fö Tiszteinek Lakások is, és a Tárház (Cassa) abban helyheztettek. K. Miröl neveztetik ezen Város Gyulának? F. A' fejér körös' folyása között régenten tágassan épittetett Gyula Váráról. K. Meg vagyon e' mostis azon régi állapottyában? F. Koránt Sem. Mivel sok izben a' Keresztények Vérét Szomjuhozó pogány Törökök' kegyetlen pusztitások miatt, minden ékességétől, és erősségétől meg-fosztatott, el-dúllatott, és utolsó romlásban hagyatott. K. Meddig volt Gyula Vára a' Pogány Török igája alatt, és hány Esztendeig lakott benne? F. Az utolszori Magyar Országi Birtokának idejében 130 Esztendeig egy végtében lakott, és kegyetlenkedett benne. K. Hát mikor, és ki fegyvere által verettetett ki a' Török belőle? F. A Felséges Austriai Háznak gyözedelmeskedő fegyvere által 1695. Esztendőben a' nagy emlékezetű Nagy Leopold Császár idejében Gyula Várából, és azután Következendö Esztendökben nem sok idő mulva egész Magyar Országból ki üzetett maga nagy Veszedelmével. K. Hát láttzatik e' valami jele a' Gyulai Várnak, és a' Városon volt régi épületeknek? F. Igenis Láttzatik a' fejér körös Szigetében a' Városnak Napkeletfelöl való végén egy Emberi munka által öszve hordatott dombon álló négy Szegletre, és két Bástya formára épitett Tornyokkal Nagy régiséget mutató kővár, kinek egyik Tornya, vagy Bástyája, melly a' Vár éjszakról való Szeglete mellett kivül áll, tsak nem a' Vár' magosságával, most is meg egyezvén magossága: Ezen Tornyon meg-láthatni most is, melly nagy ágyu lövésekkel ostromoltatott Gyula' Vára. A' Másik Torony pedig, a'mellynek alatta Napkeletről a' bé járó kapu vagyon, egészen fenn áll, és régi pusztulásából meg-igazittatván 1763. Esztendőben új fedéllel a' teteje, és feljáró Garaditsokkal belölröl ujra épittetett, és a' körakása felett szép mulató ház készittetett. K. Hát a' Városon minémü régiség találtatik? F. A Városon más nem találtatik, hanem az ez előtt 40. Esztendőkkel eldöntetett Metseten kivül (Török Torony) egy förödö ház, mellyet a' Török épitett; Ennek egy része most a' Kálvinisták Temploma, a' más nagyobb része pedig Nemzeti Oskoláknak Szép épülettel fordittatott. K. Volt e' vala ha nagyobb a' Gyulai Vár, mindsem most láttyuk? F. Kéttség kivül nagyobbnak kellett lenni, a' mint a' Viznek bé keritő folyása, és annak Szélén Napnyugatról fenn álló Tornya bizonyittyák, Melly Toronyba Két órát ütő harangok alól pedig a' bé járásra Nagy Kapu vagyon, mellyre Szolgál a' bé járó hid.

K. Volt e' kerítése annak a' külső Várnak? F. Hihető, hogy kerítések nélkül illy nagy erőssége nem lehetett, mellyek, a' régiség miatt vagy eldöltek, vagy az ellenségtöl el-pusztittattak. K. Ezen külsö Várban vannak e' valami épületek, és laknak e' benne? F. Igenis vannak. Elöször is: a' Méltóságos Uraságnak szépen épült Nagy Palotája, mellyet a' meg-Boldogúlt Nagy emlékezetü, Báró Harrucker György Ur Eö Nagysága fundamentumából elöször felépittetett, Minekutánna nagy érdemei után Gyulát az ahoz tartozandó Népes Helységekböl, és számos pusztákból álló nagy jövedelmü jószágot magának és Méltóságos töle Származott maradékainak, a' Felséges Római Császár, és Magyar Országi Királytól, Elsö Nagy Leopoldustól meg-nyerte volna. K. Bövittetett e', avagy ékesitette' azólta ez a Palota? F. Igenis, a' fellyebb emlétett Báró Harrucker György Ur Eö Nagyságának, ugyan Nagy emlékezetü mármeg-boldogult Fija, Méltóságos Báró Harrucker Ferentz Ur Eö-Nsga, a' két Végén egy egy darabbal meg-nagyobbitotta, hozzá adván más alatsonyabb, de diszes épületeket több ékességekkel együtt, melly állapottyában mind ekkoráig áll az egész épület, és a' Mlgos Nagy familiának le-jövetelének alkalmasosságával alkalmas Uri Szállása. K. Hát a' többi épületek mire valók? F. A külsö Vár' közepén vagyon a' Mlgos Uraság Fö-Tisztének (Praefectus) lakása, melly Török Mossea volt a' Délfelöl való Szegleten hozzá ragasztva állván egy Magoss Török Metset, a' ki 1754ik Esztendöben le rontatott. A' többi épületekben pedig laknak a' több Tisztei azon Méltóságos Uraságnak. K. Vannak e' más épületek is azon külső Várban? F. Vannak Gabonás házak, Istállók, 's többafféle. K. Hát körülötte minémü jelességek vannak? F. Szép múlató Gyümöltsös, és Vadas Kert, E' mellett a' Város felöl egyik Vizen egy kövü, a' másik pedig 4 kövü vizen forgó malmok. K. Hát a' Város hány részbe vagyon, és minemü épületekkel ékesitetett fel? F. A Város két részbe vagyon ugy mint: Magyar és Német Város, kiket a' körös Vize békerit, és az egész Város Szigetben vagyon. K. Ezek között mellyik az elsö, avagy régiebb, és hány részre osztatik? F. Elsö, és régiebb a' Magyar Város, és ezen Nevezetek alatt osztatik fel különös részekre, a' minthogy a' Viz folyások is egy mástól elválasztyák. Elsö melly a' Városnak közepe, a' Magyar Város, második az Uj- Város, melly éjszakra fekszik, harmadik Napkeletröl az Oláh Város, vagyon, Negyedik Délröl a' Vizi Város, aki ez előtt nem sok Esztendökkel a' körös' partyán, és majorok között, 's körülötte kezdödött, és naponként házakkal szaporodik. K. Hát minémü jelessebb épületek vannak ezen Városban? F. Mindenek elött legelsö a' Romai Catholicusoknak a' Város közepén lévö ritka hasonlatosságig Ditsösségessen Bádogos Toronnyal, és belöl Szép oltárokkal, drága öltözetekkel, Arany, és ezüst edényekkel, és Lámpásokkal, Nagy Orgonával, ékessen Szólló harangokkal, és Ütö Nagy Órával felékesittetett Temploma, kinek egyik hátulsó Szegletében diszessen fel-állittatott a' Lauretomi Boldogságos Szüz' Kápolnája, Nagyon Tisztelendö Hidasy Jakab Úr, Gyulai Plébánus, és Békési V. Esperest Buzgósága által, melly Nagy ékességü Templomhoz, Tisza, körös, Maros, között lévő térségen hasonló egy sem találkozik. K. Vagyon e' még ezen Városban az Isten tiszteletére épült más valami épület? F. Vagyon a' Magyar Városi hidon kivül egy Szép Kápolna, kinek Napnyugatról való végén áll egy Veresre festett tetejü fa- Tornyotska két ékessen szólló harangotskával, belöl pediglen, mivel a' Kápolna a' Szent Háromság' tiszteletére épittetett, ugyan a' Szent Háromság' diszessen le irt képe az Oltárra helyheztetett, és azon Kápolna az Isteni Szolgálatra megkivántató Eszközökkel, ruházatokkal, két Szép Zászlóval, Szép tágas Choruskával, és abban

tetetett, 's oda tsináltatott kisded a' mint nevezik (Positivum) Orgonátskával fel- ékesittetett. K. Mikor, és ki költségével épült fel ez a' Kápolna? F. A Gyula Magyar Városi Lakosok Istenes öszve gyüjtött adakozásokból az 1753dik Esztendöben leg- elöször kezdett épülni, következendö Esztendöben pediglen a' Méltóságos Báró Harruckerné Eö-Nagysága, és más külsö, kivált kereskedö Katholicusok' költségbéli Segedelmekböl el-készittetett, és annak utánna nem Sok idömulva Deszkákkal körülis kerittetett. K. Tartatik e' ezen Kápolnában Esztendő által valamelly ájtatosság? F. Igenis. Mivel a' Szent Háromság' tisztességére épittetett, Gyula Magyar Várossa Sz: Háromság Vasárnapján Szép Processio, vagy Butsu járással a’ Lelki Pásztor által ki vezetett Számos nép’ Jelenlétében Énekes Szent Misét és magyar Praedicatiot tartat, ugy nemkülönben Szent Donáth' tisztességére az egész Várostól a' jég ellen fogadásból tartani Szokott egésznapi ünnepen hasonló Processio, és Énekes Sz: Mise tartatik azon Kápolnában olly végből, hogy ezen Városnak határit a' jég essö' Kártételétől a' Népnek buzgó könyörgése által meg oltalmazni méltóztassék a' Felséges Ur Isten, Ezen kivül a' Kereszt járó hétben is egyszer szokott a' Processio oda járni. K. Hát micsoda egyébb épületek találtatnak még ezen Városban? F. A' Plébániai Ház, Nemes Vármegye' Házai mellyekben a' Tiszt Urak lakoznak, Város' háza, Oskolák, és némelly Mester Embereknek ezen Tartományban telhetö móddal épittetve lenni láttatnak. A' többi köznép házai alatsonyabb rendüek. K. Ki költségével és Munkájával épült fel a' R. Catholicusoknak ezen nagy ékességü Szent Egyháza? F. A' boldogul 1775dik Esztendöben, Szent András havának 14dik Napján ki múlt Nagy emlékezetű Báró Harrucker Ferencz, Gyulai Dominium' örökösse és Tekéntetes Nemes Békés Vármegye Feö-Ispánnyának, ugy még most is életben lévő Báróné Szerelmes élete párjának, nagy Ditséretre Méltó Istenes költségekkel, és a Városbéliek' ugyan nagy Ditséretet érdemlö Szorgalmatos mind kézi, 's mind pediglen jószágokkal Szekerező Sok munkájok által 4. Esztendö alatt tökélletessen fel-épült. K. Hány féle Nemzetiség lakja e' Magyar Várost, és mellyiké az elsöség? F. Elsö a' R. Catholicus Magyarság, kik között egynéhány ugyan Catholicus Németek is laknak, és a' Biró 12 Tanátsossival együtt, mind eddig Magyar Catholicusokból áll, kik ebben a Városban lakos mindenféle Nemzetiségeket hatalmokkal birnak, és igazgatnak. Második a' Református, vagy Kálvinista Magyarság, kinek könyörgő helye (Templom) a Catholicusokénak ellenében éjszakról lévő Régi Török förödö háznak, a' délfelöl lévő magossabb része egy harangu fából épitett haranglábbal együtt. Harmadik az Oláhság, kik közzé Számláltatnak a' Városban lakó egynehány kereskedő Görögök is. K. Vagyon e' ezeknek is Temploma? F. Igenis az ö Ó Szertartásokhoz alkalmaztatott, és ez elött két Esztendövel a' végéhez ragasztatott, 's köböl, és a' teteje Zöld festékkel, Aranyos keresztel ékesitett Tornyával, Szép Templomok vagyon a Vár mellett. K. Mellyik a' más része Gyula Várossának? F. A' Németh Város, a' ki a' nagy emlékezetü meg-boldogult Báró Harrucker György Ur Eö Nagysága által szállitatott meg, és a' Magyar Városnak Napnyugatról való végén ugyan Szigetbe fekszik, mellyet egy keskeny Vizfolyás, kit Ároknak neveznek, különböztet meg a' Magyar Várostól. K. Miféle rendü emberek lakják ezen Várost? F. Németek, és ezeké az elsőség, és mindenben külön vannak a' Magyar Várostól, mivel külömb Birájok, és Tanátsok a' magok Nemzettségéből szokott lenni, kik a' községet igazgattyák.

K. Vagyon e' ezen Városban is Isten tisztességére épült, valamelly Épület? F. Igen is vagyon a' Város közepén tsinossan felékesitett Sz: Jósef’ Kápolnája, annak tetejében fa- Tornyotskában lévő harangotskával együtt, és olly tágos helyen áll ezen Kápolna, hogy idövel roppant Nagy Templom is épittethetik. K. Hová járnak ezen Városon lakó Németek Templomba az Isteni Szolgálatra? F. A Magyar Városon lévő Nagy Sz: Egyházba, a' hol Magyar, és Német Praedicatiók rendre tartatnak, és mind a' két Városon lévő Catholicusok, egy igaz Lelki Pásztor' lelki gondviselése alatt (Plebánus) legeltetnek az Isten'igéjével. K. Lakik e' más nemzettség ezen Városon is? F. Egy nehány Catholicus Magyarok, de nagyobb Számmal vannak, és laknak ezen Városban a' Nem Catholicus oláhok is a' Városnak Napnyugatról való végén. K. Minevezetü folyó vize vagyon Gyula Várossának, és mitsoda Ágakra Szakadozik? F. A' fejér körös vize follya körül a' Várost, a' ki Napkeletröl az Erdély Országi határon lévő havasokból fakad és Zaránd, Bihar, és Arad Vármegyék között, Békés Vármegyének vévén folyását, Gyulát egészen köröskörül follya, és békeriti; onnan pedig Napnyúgat felé veszi úttyát, éppen tsak nem a Vármegyének közepén folyván, éppen e' Vármegyebéli végső Helységig. K. Hát minémü Szakadékai vannak Gyula körül a' fejér Körös vizének? F. 1° Délfelöl a' Várostól mint egy döllö földnyére folyik a' Bárdos nevezetü Szakadék, a' ki Gyulán felöl Varsánd, és Vári között ki Szakadván a' körösből Gyula Német Város alatt ismét a' Körösbe megyen, ezen folyás nagy haszonra vagyon a' Városnak, mivel mindennemü legelő jószágának jó, és böv italára Szolgál. 2° Más Szakadások Éjszakról vannak úgy mint: A' fekete körösböl Remete háznál ki szakadt, és a' Mlgos Uraság' gondoskodása által, Nagy költségü Munkával ki ásatot, és az Erdöhátról lejövö fáknak a' fekete körösröl, Gyulára lebotsáthatásokra alkamatossá tétetett Ér, vagy Ág, melly Gyulának közepe táján, hol a' Magyar Város a' Némettöl meg különböztetik, Szakad bé a' fejér Körösbe, és hajós utnak neveztetik ugyan Éjszakról az Új Város' szélén is vagyon egy darab Merdák nevü folyás. 3° Ugyan ezen hajós uttól közelebb a' Városhoz a' Csikos ér, melly a' Városon alól a Szöllös Kertek, és a Balás' erdeje végén lévő ajtósfokon a Körösbe folyik; távúlabb pediglen a' Nagyobb folyású itztze névü Szakadás vagyon, melly Gella, és Békés felé Erdö, és réttség között folyik le. 4° Több Szakadékok is találkoznak a' Gyulai határban, kik Száraz Esztendökben ha a' körös ki önt, nem kevés hasznot tesznek, kivált a' kaszálló rétekben, és néha Kárt is. K. Minémü különös emlékezetü épületek találkoznak még Gyula Várossában belöl, és kivül? F. 1° Gyula Magyar Várossának leg-nagyobb, és hosszabb uttzáján a' béjáró körös hidgyától fogva vagyon egy hosszú, és erös levert, tzölöpökre, jófából a' Mlgos Uraság, költségén 1764dik Esztendöben az akkori Dominium Directorának, Tettes Tomtsányi János Urnak Szorgalmatossága által fel-állitatott hid, melly mind a' Városbelieknek, 's mind pediglen a' külső Helységbéli Malomba, és különös egyébb foglalatosságokban járó Lakosoknak Sáros idöben nagy hasznokra vagyon. 2° Kivül a' Városon pedig Délfelöl a' Szöllök között lévő egy magossabb halmon láttzatossan köböl épitett Kápolnában Szép figurákban vagyon felállitva Kristus' Kinszenvedésének emlékezetére a' Kálvária, eleje a' Kápolnának eröss Vasrostéllyal lévén békeritve, hogy minden ájtatos ember oda bé-láthasson. E' mellett. 3° Más darab Szöllöben a' Mlgos Uraságnak egy darab Szöllöjében ismét egy halmon áll egy Zöldfestékü Mulató házatskája. 4° A' Városhoz közel, ugy killyebb is a' Városnak mind Délről 's mind pediglen Napnyugatról lévő tágas határában jeles, és nevezetes már alatsonyobb, már magossabb

halmok vannak és láttatnak kik ékesitik a' Város mezejét, hajdant pediglen, midön Gyula Vára körül a hadi nép táborozott, az örállásnak alkamatos helyei voltak, 's lehettek. K. Minémü emlékezetes dolgok Szoktak minden Esztendö folyása alatt Gyula Várossában megesni? F. 1° A' Tettes Nemes Vármegyének minden Generalis, és Particularis Gyülései, nem különben Törvény Székei, és a' Tettes Uri Szék (Dominalis). 2° Országos három Nagy Vásár, kivül a' Városon, a Bárdos vizén belöl, és kivül ezen a' Tartományon ritka hasonlatosságu mind embereknek, 's mind mindenféle ezen a' földön megkivántató Sátorbéli Portékáknak, Mester emberek, munkáinak, és külömb, külömbnémü Marháknak fa, és Vas Szerszámoknak, Áruló,s meg-vevö sokaságával. 3° Minden hétben Péntek napon, a' két Templom között a' Város' közepén héti Vásár Szokott tartatni, mellyre a' közelebbvaló Helységekböl sokféle Konyhára való eleségek hozatnak bé' és el árultatnak a' Városbéliek' Szükségére. K. Mitsoda emlékezetes, és a' Népnek nagy hasznára való Vásárlás szokott még Gyulán megesni? F. A' fa Vásár, melly a' Város körül folyó körös vize partyán Szokott ugyan a' Vár előtt lévő fapiatzon minden Tavaszon, Vagy valamikor a Viznek elegendő áradása vagyon, a' fa' lehozására megesni, midőn a' Viznek árja lévén, sok Száz öll tűzre való jóféle Singfát, és lápokba öszve kötött Gerendákat, és egyébb épületre való négy Szegletre faragott hoszszu fákat, nagyobb, és kissebb Agasokat, oszlopokat, Karókat, vállyukat, és a' fából munkálódó Mester embereknek, Mesterségekhez alkalmaztatott fákat mind a Városbéli, mind pediglen a' Mezőségen Külső Helységekben lakó Emberek' Szükségekre jutalmassan vehetnek. K. Minemü Oskolák vannak, és hányféle nyelven tanittatnak Gyula Várossában? F. Ött rendbéli Kisebb Oskolákat lehet Gyula Várossába Számlálni: 1° Különösen tanittatik az, mind magyar, 's mind Németh Tanulókból álló Cath. Deák Oskola, kiböl fellyebb való Tudományok' Tanulására Nagyobb Oskolákra kelvén 1745dik Esztendötöl fogva ekkoráig egy Tanitónak elöre készitö fundamentom tanitása után, sokak mind Papi Méltóságra, 's mind pediglen Világi Tisztségekre jutottak, és emeltettek, ezek mellett Számossabban mind a' két Nemen Irásra, olvasásra, magoknak leginkább, de a Városbéli tudatlanabb Lakosoknak is a' közönséges Városbéli hivataloknak elviselésére alkalmatosokká tétettek. Már most pediglen az 1778dik Esztendöben ki adott Felséges Parantsolat' erejével tett rendelés szerént. 2° Az Gyengébb idejü fiak, és Leánykák, és a' kik Deáki Tudományra vagy alkalmatlanok, vagy értékek azt tanulni nintsen, magok Anya nyelvén a' meg külömböztetett Nemzeti Oskolában tanittatnak. Nem különben. 3° A' Németh Nyelven is ezen Nemzeti Oskolabéli Tanitás gyakoroltatik, különös oskolában. 4° Vagyon még a Ref (Kálvinista) részrül is egy különös Magyar Oskola, mellyben azon vallást tartók mind a' két Nemen lévö Gyermekeik azö módgyok szerént Irásra, 's olvasásra tanittatnak. 5° Ezeken kivül a' Nem — Katholicus Oláhok is különös Oskolát tartatnak, ahol gyermekeik, de tsak a' férfiak, a' magok nyelvén oktattatnak. És ez elég légyen Gyula Várossáról.

KÉTTEGYHÁZA  K. Tovább minevezetü Falu helységek vannak még ezen Békési Járásban (Processus)? F. Kétegyháza, mellyet tsupa nem- Catolicus Oláhság lakik, és azon nyelven beszéll,

és ez légyen elsö ezen Járásban. K. Vagyon e' különös Templomok a' magok Helységében? F. Igen is vagyon az ö rendtartásokhoz alkalmaztatott, és a' Helység közepén egy halomra köböl épitett Templomok, Szép Toronnyal, 's harangokkal együtt. K. Minémü épületek láttatnak ezen Helységben, és hol vagyon fekvése ezen Oláh Helységnek? F. Gyulától Délfelöl egy mért földnyire esik folyó Viz nélkül a' Sik-mezön, mellyben néhai boldogult Tettes Siklai Andrásy Zsigmond Úr, minekutánna ezelött majd 50. esztendövel örökös birtokába vette volna, nagy udvarházat, a' mellé Szép Kertet, majort, és ékesépületü Sz: Egyházat, maga Istenes költségével épittetett udvara mellé, kiben, mind az Uraságnak, 's mind az udvari tselédnek Lelki vigasztalásokra Isteni Szolgálat tartatott, és mostanis gyakoroltatik. K. Azon elsö állapottyában vagyon e' most is azon udvarház? F. Néhai boldogúlt Tettes Andrásy György Ur a' fellyebb nevezett Zsigmond Úrnak leg-öregbik fia sokkal nagyobb, és hoszszabb épületekkel egész Kastélly formára ékessen — megnagyobbitotta. K. Ki birtoka alatt vagyon mostan ez a' Helység? F. Tettes Andrásy György Úrnak egy árván maradott kis Aszonya, Mlgos Aszszony Annyával együtt, mint örökös jószágát tartya birtokában, mindazonáltal Arendába adatván egynehány esztendök elött a' jószág, Tettes Lukáts Gergely Úr, ezen Nemes Vármegye Assessora, testvérével Lukáts Lázár Úrral Arendába birják, és Úri familiájokkal lakják, a' Kastéllyt. K. Mi nevezetes épület vagyon még e' Helységben? F. A Tettes Nemes Vármegyének 1754dlk Esztendöben égett téglából épitett Kvártély háza, a' többi mind rendetlenül tsinált oláh házak.

VÁRY  K. Hogy neveztetik e' Járásban, a' mi mostani rendbevételünk szerént, a' Második Faluhelység, és melly tájon esik? F. Vári, a' ki Gyulán felöl Napkeletre egy fertály mértföldnyire a fejér körös mellett vagyon, és Száz egy nehény házból álló. K. Mitsoda vallásu Nemzettség lakja, és melly Uraság' jószágához tartozandó? F. Reformatus (Kálvinista) Magyarság lakja, kik Helységestöl mind a' Kéttegyházi Urasághoz tartozandók, Vagyon mind az által egy Catholicus Ispánnya az Uraságnak, és egy némelly Magyar Lakos, és többnyire uj lakosokból álló Pápistaság a' Helységben. K. Miféle épületek vannak ezen Helységben? F. 1° Vagyon a' Reformátusok' kisded könyörgő háza (Templom) a' ki mellett áll egy jó magosságu hegyessen fából felépitett harangláb, két harangotskával együtt. 2° Az Uraságnak vizen forgó három kövü malma, kivül a' falon pediglen a' körösnek Délfelöl való Partyán Pálinka fözö ház, mellyet Zsidó Szokott Arendába tartani, nintsen is az egész Nemes Vármegyében a' Zsidóknak ennél több Lakóhelyek.

DOBOZ  K. Mellyik a' harmadik Helység ezen Békési Járásban (Processus)? F. Doboz, a' ki Gyulától Éjszakfelé fél mért földnyire az Erdö, és réttség között a'

fekete körös mellett hasonlóképen mint Vári, Száz, 's egy néhány házakból álló, Helység. K. Mellyik Uraság' birtokába vagyon, és minémü épületekkel ditsekedik? F. Tsekély tehettségek szerént a' Lakosoknak értékekböl fából épült Templom vagyon, tsak az elmult 1783dik Esztendöben fel állittatott fa haranglábbal, 's egy harangal együtt, két kövü vizi malom a' fekete körösön, és egy Uraság, háza, mellyben Catholikus Vadász (Jáger) szokott lakni. K. Mitsoda vallást tartanak e' Helységbéli Lakosok? F. Minnyáján a' Kálvinista vallást tartyák, kivévén hol egy, hol két Erdötsöszöket, kik többnyire Catholicusok (Pápisták) szoktak lenni.

VÉSZTŐ  K. Mitsoda tájon vagyon ezen Negyedik Vésztö nevezetü Faluhelység? F. Doboztul ugyan távul esik a' sok réttség miatt, de mitölünk Doboz után helyheztetik, mivel egész addig más Helység nem találtatik. K. Mitsoda Helység hát ez, és mellyik részén áll a Vármegyének? F. Napkeletröl Bihar Vármegye szélén sok nádas réttség között a' Sebes körös' folyása mellett fekszik a' hol sok rákot Szoktak fogni, és teknös Békát, kirül is hires Vésztö ezen a' tájon. K. Mitsoda Nemzetség lakja ezen Helységet, és mitsoda vallást tart? F. Magyarság, és azon nyelven beszéll, vallására nézve pedig Kálvinista (Refor.) ugy hogy se Catholicus, sem pedig más vallásu ember nem találkozik benne. K. Vagyon e' valami diszes épülete ezen Faluhelységnek? F. Az egy könyörgö házon kivül (Templom) melly nem régen épittetett, egyébb semmi sintsen, hanem az egész Helység, melly középszerü házakból áll, közönséges alföldi alatson épületü házakkal vagyon meg-telepedve. K. Vagyon e' még is valami szükséges haszonra alkalmaztatott épülete ezen Faluhelységnek? F. Vagyon Vizi Malma, és a Lakos Gazdák közül némelly különös társaságoknak magok munkája által a' rét között lévö ásásokon több apróbb malmotskák, kiknek árviz idején közönségessen az örlésben hasznát veszik. K. Minémü emlékezetes dolog történt a' fellyebvaló Esztendökben ezen Faluhelység' határán? F. Mivel a' Sebes körös vizének gyakorta való nagy áradása felettébb való károkra volt a' két Vármegye Szélén lévö Helységeknek, Tettes N: Bihar, és Békés Vármegyék nagy hoszszuságu árkot ásattak meg egyezett akaratból e' Sebes körösig, hogy azon Helységek' határi, mellyek nádas rétekké váltak, a' rajtok megfekvö viz miatt, a' viztöl meg Szabadulván Szárazokká, és termékennyekké változnának. K. Minémü régiség találkozik e' faluhelység birtoka alatt való határon? F. Napnyugatról a' Sebes körösből ki szakadt Büngösd nevezetü, és a' köröshöz tsak nem hasonló nagyságú vizfolyás' Partyán volt hajdanában valamelly kö épület, avagy Klastrom, kiböl ez elött 20. vagy még kevesebb Esztendőkkel is fenn állott utolsó darab kö fala, nem dölt le. K. Minevezete volt, 's vagyon e' mái napig is e' régi épületnek? F. Mágornak nevezték, 's nevezik máigis, és azt mondgyák, hogy valaha a' Veres Barátok (Templáristák) Klastroma, avagy Lakóhelye lett volna idejében.

GYARMATH  K. A mi mostani irásba vett rendelésünk szerént ezen Járásban (Processus) mellyik az ötödik Faluhelység? F. Gyarmath, melly hogy az Arad Vármegyei fekete Gyarmat nevü Faluhelységtöl megkülönböztessék, Füzes Gyarmatnak neveztetik. K. Hol, és mellyik részén esik ezen Ns Vrgyének? F. Éjszakról való szélén leg végsö helysége, a' ki Nemes Bihar Vármegyével, és a' Nagy Kunsággal határos. K. Mitsoda helyen fekszik ezen Faluhelység, és minémü folyó vize vagyon? F. A Sár réte Szélén fekszik, és folyó vize nintsen más, hanem a' vizek' meg áradásától ki öntött nagy réttség, és azokból ki Szakadt erek. K. Mitsoda Helység ez, és miféle Lakosok lakják? F. Középszerü nagyságu Népes Faluhely, kiben mind Kálvinista (Ref) Magyarok laknak és azon nyelven beszéllnek. K. Mi rendü épületekböl áll? F. Ez elött mint egy 20. Esztendövel még fenn állott a' hajdani Cath Szent Egyház' köböl épitett nagy része, mellyet birtak, és újra épitvén birnak most is a' Reformátusok, magok nádas házakban lakván. K. Meszszire terjed e' ezen Faluhelység' határa? F. Úgy mondgyák, hogy nagy Kunkartzag új Szállás Mező Várossához terjed, a' hol a' Nagy réttség között Szigetek vannak.

SZEGHALOM  K. Hogy nevezik a' hatodik Faluhelységet? F. Szeghalom, kinek téli Éjszakról való végén vagyon nagy halom, Gyarmattól egy közönséges mért földnyire esik téli napnyugatra. K. Miféle lehet ezen Faluhelység, és mi rendü Nép lakja? F. Ennek fekvése vagyon a' Sebes körös' vize mellett, és jó értékü gazdák találkoznak benne, Népes Kálvinista (Ref) Magyar Helység. K. Mitsoda Épületekben lakoznak? F. Valaminta' többi e' tájon lévő Magyar helységekben, ugy ebben is náddal fedet alacsony házak vannak és tsinossan meg tapasztattatván, fejér földel meg-simittattak. K. Mitsoda különös épület láttatik benne? F. Nem egyéb a' magok nem régen ujra felépült Templomoknál, haranglábjával együtt. K. Miféle Tisztviselö lakik e' Faluhelységben? F. A' Mlgos Gyulai Uraság' Ispánnya, kinek Gondviselése alatt négy helység vagyon. K. Mitsoda folyó vize vagyon ezen Faluhelységnek? F. A Sebes körös, a' kin hires vizi malom, a' réttségen pedig ki ásatott Árkokon némelly társaságban lévő gazdáknak, töb apró malmok vagyon. K. Mi emlékezetes vizfolyás hozatott ezen Faluhelység' határában is? F. Azon nagy munkával két Vármegye által ásatott árok itt vétetett a' Sebes körös' folyásáról.

KÖRÖS­LADÁNY  K. Mellyik a' hetedik Faluhelység ezen Járásban (Processus) és hová helyheztetett? F. Körös Ladány, a' ki a' Sebes körös' Éjszakról való partyára helyheztetett, és nagy Ország uttyában vagyon, ugy, hogy a' ki Váradról, és Debreczenböl, vagy Erdélyböl akar egyenesen ezen Vármegyében jönni, vagy Csongrád Vármegyében ezen Vármegyén keresztül menni a' Sebes körösön lévö hidat, melly K:Ladányba vagyon, el nem kerülheti, úgy hasonlóképen Debreczenböl, 's annak tájékáról Gyulának, Aradnak, és Tömös Várnak egyenes uttya. K. Mitsoda népségü Helység ez, és mitsoda épületek láttatnak benne? F. Mind együl egyik tsupa Magyarság, a' ki is a' Reformata vallást tartya (Kálvinista) kinek vallásához alkalmaztatott, nem régen ujra épittetett Könyörgö háza (Templom) egyéb a' Helységben lévő épületek felett láttatik. K. Vagyon e' itt valamely Tisztnek lakása, és találkoznak e' némelly Catholicusok (Pápisták)? F. A Tettes Nemes Vrmgye egyik Esküttyének, ugyan azon Vrgye által épittetett házban szokott mindenkor lakása lenne? K. Vagyon e' még más épület is ezen Faluhelységben? F. A Mlgos Gyulai Uraság mostanság épit Ser házat, és alkalmatos Vendég fogadót az utasok' meg Szállására, mellyekben Pápista Serfözö, és Kortsmáros állittatott, jövendöben pedig talán Kápolna is épittetik, és Káplány fog oda rendeltetni a Catholicusok (Pápisták') gyarapodásokra, és Lelki vigasztalásokra, a' mint ezt a' rendelésekböl által láthatni. K. Ezen Falu-Helységhez közel mi nevezetes viz vagyon a' Körösön kivül? F. Délfelöl a' Békési uton keresztülfoly ugyan a' Sebes körösböl Vésztö körül ki szakadt Büngösd névü, és a' köröshöz igen hasonló nagyságu vizfolyás, a' ki által a' T. N. Vrgye nagy hidat épitett az utasok' könnyebségére.

TARTSA  K. Hol áll ezen Járásnak (Processus) nyoltzadik, és utolsó Faluhelysége, 's mi annak a' Neve? F. Ennek neve Tartsa, ki is a' három körösöknek egy befolyt derekának Délfelöl való partyán a' ki öntött árvizek' idején sok vizektöl károssan békerittetve áll. K. Miféle Nemzettségből vannak ennek Lakosi, és mitsoda vallást tartanak? F. Ref. vallást tartó Magyar Nemzettség, mellyben tsak egy Catholicus sem találtatik. K. Mi nagyságú Helység lehet ez, és minémü épülete vagyon? F. A' Vrgyében lévö Kissebb Falu helységek közzé Számláltathatik, mindazonáltal kitsinységéhez képest elég Népes hely, és jó értékü Paraszt Gazdák is találtatnak benne; jelessebb épületek nintsen a' magok Templománál, és ahoz ragasztott haranglábnál, mellyeken kivül az egész Helység Paraszt épületekböl áll. K. Mit kell ezen Faluhelységnél eszünkbe vennünk, és arról, midön szükséges lenne, tudományt tennünk? F. Ez egyet illendö tudunk, és meg jegyeznünk, hogy a' T. N. Bihar Vármegyén, és NVárad Várossán, keresztül a' mi Nemes Vrgyénkben lefolyó Sebes körös vize ezen Helység határában Szakad bé, az már fellyebb Békés Várossa között egybefolyt fejér és fekete körösök' derekában. K. Tehát már itt együtt lévén mind a' három Körös nagy, és mély viznek kel lenni? F. Igen is olly nagy, hogy ezen alól a' Körösön hid seholsem találtatik, hanem minden

alább lévő Helységekben járó hidon, a' vagy a' mint nevezik (Kompon) kell által járni. És ez elég légyen a' Békési Járásban lévö Mezö Városokról, és Faluhelységekröl. Következik ezután ezen Tettes Nemes Békés Vármegye Másik, a' vagy Csabai Járásbéli (Processus) Város, és Faluhelységeinek rend szerént való Leirása:

CSABA  K. Mellyik, és mitsoda nevezetü az elsö Helység ezen Járásban (Processus)? F. Mivel ezen Járás Feö-Szolga Birájának lakása ebben helyheztetett, Csabát tettük Elsönek. K. Mitsoda hely ez, és mi némü Nemzettség lakja? F. Ez olly Faluhelység, a' kinél (a' mint közönségessen mondgyák, 's tartyák) az egész Magyar Országban Falu nevezet alatt nagyobb Helység nem találtatik, és leg- nagyobb része Evangélicus (a' mint magokat nevezik) avagy üsmeretesebb néven Lutheranus Tótok lakják, és ugyan azon nyelven beszéllnek. K. Laknak e' ezen Faluhelységben Catholicusok is (Pápisták)? F. Igen is még ezen Helységnek meg-szállásától fogva is találkoztak, és laktak benne némelly Catholicusok, és Gyulára Szoktak Isteniszolgálatra bejárni; De minekutánna 1750dik Esztendöben a' meg-boldogult Nagy emlékezetü Mlgos Báró Harrucker Ferencz és annak mostis életben lévö Szerelmes élete párjának, M. Dirlingin Antonia Báróné Aszony Eö Nagyságoknak keresztényi buzgóságokból áldozó Megyés Pap (Plebanus) helyheztetett volna ezen Helységben, a' R: Catholicusok is lassanként, De már most nagy Számra szaporodtak. K. Mitsoda nagyobb épületek láttatnak ezen Helységben? F. A' R: Catholicusok' Számára az 1770dik Esztendö táján ugyan a' fellyebb Titulált Báró, 's Báróné Eö Nagyságok Istenes költségekböl épittetett Közönséges Nagyságu Szép Szent Egyház Oltárral, Orgonával, Praedicálló Székkel, és öltözetekkel felékesitve, tetején álló fa-Toronnyal, és abban lévö Két harangotskával együtt. K. Hát a' Lutheranusoknak mitsoda épületü Könyörgö házok (Oratorium) vagyon? F. Ez elött mintegy 30. Esztendökkel tsak vályogból épitett, és már gerendákkal megtámogattatott döllö félben lévö régi Könyörgö házok le rontván, ujat épiteni Szabadságot nyertek, a' Felsöségtöl, és hoszszan egy házformára Nagy épületet magossan állitottak; De ez is igen szoros lévén a' Nagy Sokaságu Népnek, annak végétöl kezdvén, más ahoz hasonló magosságu épületet ragasztottak hozzája keresztül, kiben az ö módgyokszerént Oltár, Praedicálló Szék, Orgona, és köröskörül karok, alól pedig nagy sokaságu ülö hoszszu Karszékek vannak helyheztetve. K. Hát egyébb jeles épülettyek vagyon e' azon Könyörgö házoknál (Oratorium)? F. Mostanság rakattak egy nagy erösségü Kö-Tornyot, kinek magosságához hasonló épület ezen a' Mezöségen talán egy sem találkozik, és tetézese máskorra hagyatván tsak alatsonnyan fedetett bé. E mellett nagy harangjaik vannak. K. Hát valami más különös épület helyheztetett e' ezen Nagy Helységben? F. Minthogy az egész Vármegyében nagyságára, és Népes voltára nézve legnagyobb Helység; a' Vitézlö Hadi rendböl ide helyheztetni szokott Sereg Feö- Tisztségeknek (Stab') Számára a' T. N. Vármegye sok részböl álló Kvártély házakat egyébb alkalmatosságokkal együtt épittetett, és állandóvá tett ezen Helységben. K. Hát egyébb épületek vannak e' ezen Nagy Falu - Helységben? F. A' Tiszteknek, Papoknak, Praedikátoroknak, alatson rendü, de tisztességes házaik

vannak náddal fedettek; E' mellett Oskolák, Helységháza, Nagy Vendégfogadó, és más Kortsmák, többnyire pedig a' Lakosoknak is tsinos házaik vannak ezen a' Mezöföldön kitelhetö mód szerént. K. Mitsoda nyelven beszéll ezen Helységbéli Nép? F. Tót nyelven, az Aszszonyok között ugyan igen ritka, a' ki más nyelvet tudna, de a' férfiak között Szinte ugy kevés találkozik, a' ki magyarul ha tsak szorultságában is nem beszélhetne. K. Mitsoda ruházatban járnak ezen Helységbéli Lakosok? F. Mind férfia, 's mind Aszszonya magyar ruhát hordoz, 's még pedig a' régi Magyar Szokás szerént. K. Mitsoda Tisztek lakása vagyon ezen Helységben? F. A' Nemes Vrgye egyik Feö- Szolga Birájának Commissáriussának, és a' Gyulai Uraság' Ispánnyának. K. Mitsoda régiség láttatott ezen Helység mellett tsak nem régen is? F. A' Helységnek Napkeletre Gyula felöl fekvö végén az alatta folyó ér, és réttség szélén állott egy nagy régiséget mutató jó magasságú hajdani köfal, kit közönségessen Kastélynak neveztek, melly köfal tsak ez elött 20. Esztendövel is láttzatossan fenn állott; de már a' köveit is elhordták, és tsak valamennyire a' helye láttatik. Hihetö, hogy ezen Kastélytul vette Csaba nevezetét ezen Helység. K. Honnan, és mikor tájba Szállottak ide a' Tótok? F. Minekutánna a' pogány Török elpusztitván ezen Mezöségi Tartományt, a' régi lakosokat innen ki irtotta, és elszéllesztette volna, midön ö is ismét ki veretett az Országból, ezen lakó helyet a' Magyar Országi Felsö Nemes Vrgyékböl ez előtt 60. Esztendökkel a' Tótok szállották meg, kik között mind tselédre, 's mind pediglen értékre nézve sok jó gazdák találkoznak. K. Minémü emlékezetes dolgot lehet ezen Helység lakosi felöl tudnunk, és fel jegyzenünk? F. A többi szorgalmatos munkásságok között ez egyet méltó megjegyeznünk, hogy ezelött 5. vagy 6. Esztendökkel a' magok határán folyó körös' vizét a' Veszei fokon alól ezer, meg ezer öll árok ásással a' magok Helységek alatt Éjszakról lévö nagy Árvizek be ugyan folyó; de többnyire álló, és gyakran egészen ki száradt érbe folyásra vették, onnand ismét ugyan nagy fárattságos munkával hasonló sok Száz ölnyi ásással Békés felé vissza a' körösre a' Fábián fokában botsátották. K. Veszik e' valami hasznát ezen munkájuknak? F. Midön a' fejér, és fekete Körösöknek nagy árja vagyon, az Erdöhátról lápfát, és mind tüzi, 's mind pediglen más egyébb haszonra alkalmaztatható fákat, a' réttségböl pedig sok számú kive nádat eresztenek, és ereszthetnek le a' magok Helysége alá ezen ásáson nem kevés könnyebségekre, és hasznokra. K. Vagyon e' malom ezen ásáson? F. Ebben még eddig nem ditsekedhetnek, hatsak idövel arra is alkalmatossá nem teszik, és mivel vizi malmok nintsen, a' tehetössebb gazdák Száraz malmokat szoktak a' Helységben tartani.

BERÉNY  K. Ezen Csabai Járásban (Processus) mellyik Helységnek addgyuk mi a' Második helyet? F. Berény Faluhelységnek.

K. Melly tájon, és mennyire esik Csabától ezen Faluhelység? F. Nem épen a’ körös mellett ugyan, hanem ahoz nem meszsze, a’ körösnek kiönteni szokott, és annak árjától sokszor elborittatott laposság mellett Csabától egy mértföldnyire esik Nyári napnyugatra. K. Nagy Helység e’ ez, és hányféle Nyelvü, és vallásu Nemzettség lakja? F. Nagyságára és Népes voltára nézve a’ legnagyobb Vármegyénkbéli Mezö- Városok, és Faluhelységek után érdemli a’ maga helyét; mivel elöször is: Vannak, és laknak benne Kálvinista (Ref) Magyarok és a’ Magok Nyelveken beszélnek. 2or Lutheranus (Evang) Tótok és ugyan azon Vallásu Németek, és Schvábak, kik különössen a’ magok Tót, és hibás Német nyelveken Schvábossan beszélnek, és ezen három Nemzettségből áll ez, a’ jókora Nagyságú Faluhelység, melly egy Biró, és mind a’ három Nemzettségből álló 12. Eskütt Emberek által igazgattatik. K. Vagyon e’ minden különös nyelvü nemzetnek könyörgöháza (Templom)? F. Igen is vagyon a’ Magyaroknak a’ magoké különössen, melly egészen fából egy néhány Esztendökkel ez elött ujra épült fel, e’ mellett harangjok haranglábbal együtt. De a Tótok a’ Németekkel együtt, noha különös nyelvüek, mindazonáltal vallásokban megegyezvén, egy Könyörgöházba (Oratorium) járnak ezen rendszerént: hogy midön egyik Nemzettség maga módgya szerént elvégzi az Isteni tiszteletet, és kijön, az utánn szokott a’ Másik bemenni, ezen egyességben azért élvén semmiben egy más között nem- háborognak, söt az ifjuság kiváltképpen majd mind a’ három nyelven beszéll. K. Hány Praedicátorok vannak ezen Helységben? F. Három, tudni illik: Magyar Kálvinista, Egy Tót, és egy Német Lutheranusok. K. Vannak e’ mégis ezen Faluhelységben némelly Romai Catholicusak is (Pápisták)? F. Vannak igen is egy nehányan, kik a’ Békési Romai Szent Egyházhoz tartozandók, és oda járnak az Isteni Szolgálatra, ugyan az odavaló Áldozó Megyés Pap Lelki gondviselése alatt lévén. K. Mitsoda épületü Lakóhelyek vannak ez Falu- Helységben? F. Alatsony de kivált a’ Németségnek, némelly Magyar, és Tótoknak is Szép rendben vett diszes házaik vannak, ugy, hogy majd nem is találkozik a’ Vármegyénkben ennél Szebb és rendesebb Helység.

GYOMA  K. Minevezetü Faluhelység következik itt a’ harmadik Számba? F. Gyoma régi meg gyökeresedett hely, melly Minekelötte a’ Tótság, és Németség ezen Vrgyébe származott volna, már jó idövel elöbb meg telepedett Helység volt. K. Hol esik ezen Faluhelység, és mitsoda nyelvü, ‘s Vallásu Nemzet lakja? F. Berénytöl két jó Mértföldnyire napnyugatról a’ már együtt folyó mind a’ három körösök’ mentén, és Délfelöl való partyán esik, mellyet tsupa Magyar Nyelvü Kálvinista (Ref) Magyarság lakik. K. Vagyon e’ valami különös emlékezetü épelet ezen Falu Helységben, és mitsoda természetes java vagyon? F. A’ Könyörgöháznál (Oratorium) egyébb magoss épület nintsen benne, hanem közönséges Magyar paraszt házak, ez egy dolog lévén mindazonáltal emlékezetes, hogy a’ körösbe, mellynek Nagysága, és mélysége miatt nagy hajón vagy Kompon kelletik által járni, idejében jó halászat vagyon és különös Szép halakat fognak, kiböl a’ Helységbeliek gyakorta Szoktak hasznot venni.

ENDRÖD  K. Mitsoda Helység következik ezután, és mennyire esik hozzája? F. Endröd, a’ ki alig vagyon fél mért földre töle. K. Hát ez hol, és mitsoda viz mellett fekszik? F. Az egész körös folyása mellett, melly az árvizektöl gyakrabban ostromoltatik. K. Mitsoda vallásu, és nyelvü Nemzettség telepedett meg rajta? F. Minden egyébb vallásoktól tiszta, igaz R: Catholicusok Szállották meg, ez elött majd 60. Esztendövel, kik a’ Felsö Vármegyékböl le Származott Tótok voltak, és közönségessen azon nyelven is beszéltek, de idö jártával némelly ugyan Catholicus Magyarok is férkezvén közikben, most annyira meg-Magyarosottak, hogy noha mind a’ két nyelven beszélhetnek, mégis a’ Magyar nyelvnek nagyobb kelete vagyon közöttök, és igen kevesen találkoznak, kik Magyarul nem tudnának, honnan lehet remélni, hogy nem sok Esztendök mulva a’ mostani iffjúság tsupa magyarrá válik, és ezen Faluhelységnél a’ más vallásokról tisztább Pápista (Cath.) hely egy sem találkozik a Vármegyénkben. K. Mitsoda Nagyságu, és értékü Helység lehet ez? F. Ez előtt 40. Esztendökkel, majd a’ legkissebb, és leg-Szegényebb Faluhelységek közzé számláltathatott, de minekutánna élö, ‘s marhajáró földgye a’ Mélgos Uraság’ kegyességéböl pusztákkal megbövittetett volna, annyira megszaporodott Lakosokkal, hogy a’ Nagyobb Faluhelységek közzé lehet már most Számlálni, és gazdaságokban is jó igyekezetek által annyira gyarapodtak, hogy Nagy Számmal jó értékü gazdasággal birnak. K. Mitsoda épületü Szent Egyházak (Templom) vagyon? F. A’ régi, és pusztulásból helyrehozatott, és a Köröstöl tsak nem el mosatott viz parton lévő kisded Templomotskájok, mivel igen szoros volt, két izben is nagyobbittatván ez elött majd 20. Esztendökkel utolszor jókora magosságú kö-Toronnyal a’ Mlgos Uraság’ Segedelméből, és a’ Helységbéliek Istenes adakozásokból Szekerezö Fárattságok, és munkájok által nagyobbra épittetett, és hozzá voló külsö, belsö Szükséges eszközökkel, Oltárokkal ruhákkal, Orgonával, és harangokkal felékesittetett, és megbövittetett. K. Mitsoda helyen vagyon fekvése ezen Faluhelységnek? F. A’ derék Körös partyán, némelly része dombossabb, némely része pedig lapossobb, és annak idejében vizes, ‘s Sáros helyen áll. K. Vehetik e’ t’ lakosok valami hasznát az alattok folyó Nagy Körösnek? F. Igen is: mind azáltal járásban az útasoktól nagy hajót (Komp) és különös révészt tartván, ‘s mind pediglen a’ halászatból, mikor mód van benne, Szép hasznot vesznek. K. Miforma épületü házakból áll ezen Faluhelység. F. Mint a’ többi Helységekben, itt is a’ hoz hasonló épületü paraszt, de tsinos házak vannak, a’ több alávaló épületek között. K. Laknak e’ itten valamelly érdemes Úri Emberek, avagy Tisztek? F. A’ T. Plébános Úr, Káplánnyaival együtt, mint Lelki Pásztor, és a’ Nemes Vrgyének Fiskálissa, és a’ Helység’ Nótáriussa, a’ többi mind adózó, és Szolgáló Község.

SZARVAS  K. Mitsoda Helység következik már itt sorban az ötödik Szám alatt? F. Szarvas, kinél több Mezö Város ezen Csabai Járásban (Processus) nem találtatik. K. Honnan veszi Városi Nevezetét, és mitsodás helyen vagyon fekvése? F. Török idejében a’ körösök, és Berettyó vize már egy derékba lett nagy folyások Napnyúgatról megtetzö Magos Partyán ugyan a’ Törököktöl felhányatott négy Szegletü Sántz,

vagy földvártól neveztetik Szarvas Várossának. K. Vagyon e’ még is valami jele a’ Török’ ott lakásának a’ földsántzon kivül? F. Egy közönséges magosságu faragott köböl épült fördöházatska láttatik a’ körös’ partyán a’ Mlgos Uraság Ispánnya lakásának keritésében, kiböl vélekedni lehet, hogy több ollyas Török épületek is lehettek a’ Sántzba, és körülötte. K. Mitsoda Nemzettség lakja ezen Mező- Várost, mi nyelven beszéli, és mitsoda vallást tart? F. Ezt is a’ Felsö Vármegyékböl le szivódott Lutheranus (Evang.) Tót Nemzettség ez elött mint egy 60. egynehány. Esztendövel Szállotta meg, és azon nyelven beszél; ritka ugyan a’ férfiak között, a’ ki tsak keveset is Magyarúl nem tudna, mivel a’ nélkül tsak a Szomszéd Helységbe sem mehet. K. Nagy Helység lehet e’ ezen Mezö Város? F. Nem annyira Nagy helyen vagyon fekvése, mint sem a’ házaknak benne lévö sürüsége, és leginkább a’ Népnek sokasága, jeles, és emlékezetes. K. Vannak, és laknak e’ R: Catholicusok is benne? F. A’ Nemes Vármegyének Második (Subsz) mind a’ két Járásra (Processus) rendeltetett Szolga Birája, és a’ Mlgos Uraság itt lakos Districtualis Ispánnya, magok Tselédgyeikkel együtt R: Catholicusok, de ezeken kivül is sokan találkoznak a’ Városban az Igaz R: Keresztény hitet tartó Lelkek, kiknek Lelki vigasztalásokra olly reménység táplál, hogy a’ Felséges rendelés szerént ezeknek is Kápolna, és Áldozó Pap fognak ezen Városba is állittatni. K. Hát az, más Vallásuaknak mitsoda Könyörgöhelyek (Oratorium) vagyon? F. A’ régi tsaknem le omlott Templomok’ helyére, nem fölötte régen benn a’ Sántzba nagyobbat épittettek, ki mellé a’ fellyebb múlt Esztendökben a’ Felsöség kegyes engedelméböl, nem ugyan hozzá ragasztva, tizedfél öllböl álló Magosságú kö- Torony, azonfelül lévö gombokra tsinált famunkával ékessen tetézve épittetett, kiben több harangok, és ütö, Nagy ora ékesitik, ezen Sik Mezön lévö Mezö Várost. K. Mi egyébb feljegyzésre méltó dolgokat találunk még ezen Mezö- Városban? F. Három Országos Vásár esik benne, e’ mellett Buda, Pest, és Eger felöl elkerülhetetlen Ország uttya Gyula, Arad, vagy Temesvár felé, mivel itt kellettik a’ körös’ révén alkalmas nagyhajókon (Komp) mind Szekerekkel, ‘s mind pediglen marhákkal a’ vizén által költözni, úgy azoknak is, kik ezen Tartományról a’ Tiszán tul lévö Tartományokra útaznak. K. Mitsoda egyébb jelenségit lehet még mondani a’ Török’ Szarvason lett lakásának? F. Az Örálló halmokat, kik közül egyike a’ Gyulafelöl való Város végén kivül, a’ Másik pedig tul a’ körösön Szolnok felé láttatnak, és ma is Strázsa halmoknak neveztetnek. K. Mi jelesebb épületek találtatnak e’ M’Városba? F. A’Ns Vrgye Kvártélyháza, V: Szolga Biró, Uraság Ispánnya és Prédicátor Uraké; e’ mellett a’ Városháza, és Kereskedö Görögöké, némelly tehetségessebb gazdák’ házaival együtt, mellyek noha tsinossabbak, de alatsony rendüek. K. Mivel nem felette nagy helyen fekszik ezen Mezö Város, hogy foglalhat annyi Népet magában? F. Felföldi Tót szokás szerént a’ Nagy tselédü gazdák némelly 3. 4. 5. 6. házasfiaikkal is hoszszan épitett tágas házaikban sok Esztendökig megférnek, és laknak, különben pedig a’ házak is sürüen állanak, mellyek többnyire nagy tselédüek. K. Mi hasznát veszi ezen Mezö Város az alatta folyó Nagy körösnek? F. Az által járásra alkalmaztatott rév jövedelmén kivül, idejében jó halászattyok vagyon, mellyet mind a’ kettöt Árendába birnak, ugyan a’ Mlgos Uraságtól; de még is azokból szép hasznot vesznek’ mind a’ Város, ‘s mind pediglen a’ Lakos halászok különössen.

SZENT­ANDRÁS  K. Mellyik Falu helység van legközelebb Szarvashoz ezen Csabai Járásban (Processus.) F. Szent András, a’kit hatodiknak teszünk a’ Helységek rendiben. K. Hol áll, és mennyire vagyon Szarvastól? F. A’ Körösnek tekeredése mint egy Szigetet foglalván magában, a’ Napnyúgatról való lefolyása mellett laponyagos helyen, hol régenten is Faluhelység állott, fekszik. K. Mitsoda épülettel legkiváltképen ditsekedhetik a’ többi Szomszéd Helységek között ezen Faluhelység? F. A’ hajdani R: Catholica Szentegyház megavulása, és szorossága miatt elbontatván Mostanság ugyan azon helyen köböl újabb, ‘s nagyobb jó féle eszközökböl Toronnyal együtt épittetik az Isten’ Ditsösségére, és ugyan Szent - András Apostol’ tisztességére, a’ R: Catholicusok’ számára más Templom. K. Ki költségével épül ezen Sz: Egyház? F. A’ Mlgos Báró Rudnyánszky Földes Úr Eö Nsga’ Istenes költségével, és a’ Helységbélieknek adakozásokból, és szekerezö fárattságos munkájokból. K. Vagyon e’ még ezen Faluhelységben valami jeles épület? F. Igen is vagyon a’ Mlgos Báró Rudnyánszky Úr Eö Nagysága Kastéllya, avagy két rendü Magosságra épitetett palotája, szép Udvarral, Kertel, és ahoz szükséges alatsonnyabb épületekkel együtt, mellyben Mlgos magzati közzül egyik lakik benne. K. Mitsoda, és mi vallásu Nemzetség lakja ezen Faluhelységet? F. Noha külömbözök a’ Vallásban, mindazáltal tsupa Magyarság, és azon nyelven beszéllö Lakosi vannak, kinek nagyobb része R: Catholicusokból álló, ezeknek igaz Lelkipásztorok, avagy Áldozó Papjok (Plebanus) Oskolájok, és azt Tanitó Mesterek különös; a’ másik része pedig Kálvinista (Ref) kinek hasonlóképpen Könyörgöhelye (Oratorium) Predicatora, Oskolája, és tanitója különössen vagyon. Itt is lakik egy Zsidó. K. Mitsoda hasznot vehet ezen Helység az alatta folyó körös’ vizéböl? F. Valamint a’ többi körös mellett fekvő Helységek, úgy ez is révet tart, és idejében a’ halászatból is hasznot hajt. K. Mitsoda emlékezetes halom vagyon ezen Helység határán? F. Itt vagyon a’ ma nagy Gödény’ halma, kire az 1735dik Esztendöben a’ Tiszán innen ostobául fel-támadott Gyülevész Kálvinista paraszt nép maga Zászlóját elöszöris ki ütötte, és végtére Ns. Arad Vrgyében Erdöhegy mellett a’ Rátzságtól Széllyelveretett, és el széllyeztetett; most pedig már azon halom az Uraság részére szöllövel vagyon béültetve.

EÖTSÖD  K. Mellyik a’ hetedik, és a körös’ mentén végsö Helység a’ Nemes Vrgyénkben, ‘s a’ Csabai Járásban (Processus)? F. Eötsöd, a’ ki a’ Vármegyén végig folyó Körös’ mentén Napnyugatról annak Délfelöl való partyán, esik, ezen alól pedig Délfelé fordulván a’ Körös, a’ Tiszába siet, a’ kiis Csongrádnál Szakad belé. K. Mitsoda Nemzetböl való Lakosai vannak ezen Falu Helységnek, és mitsoda vallást tartanak? F. Ezt tsupa Magyar nyelvü Kálvinista (Ref) Magyarság lakja. K. Nagy e’ a’ hely, és vagyon e’ Római hitet tartó Keresztény ember közöttök? F. Nem nagy, de jó kis helység, a’ hol tsak egy Pápista (Cath) sem találkozik, ha tsak

valami Szolga Legények ott nem lappanganak. K. Valamelly jegyzésre méltó épület láttatik e’ ezen Helységben? F. A’ közönséges paraszt házakon kivül a’ Könyörgöházaknál (Oratorium) egyébb ollyan épület semmi nintsen, hanem a’ Prédicátornak, Oskola Mesternek, és a’ Helységnek, ‘s ugy némelly Nagyobb gazdáknak is tsinosabb házai. K. Hát ezen Helység vészen e’ valamiböl különös hasznot? F. Mivel ez is a’ Körös partyán áll, a’ révböl, és halászatból, mikor ideje vagyon jó hasznot vehet. K. Mitsoda különös Vármegyékkel határos? F. Nemes Heves Vármegyével, és a’ Nagy Kunsági Districtussal, és itt vagyon Napnyúgatra vége a’ mi Ns. Vármegyénknek.

OROSHÁZA  K. Vagyon e’ hát még ezen végsö Helységen kivül más valamelly ezen Csabai Járáshoz (Processus) tartozandó Helység? F. Igen is a’ Vármegyénknek Délfelöl való Szélen vagyon Orosháza, mellyet mi a’ Nyolcadik Szám alá tettük. K. Mitsodás helység ez, miféle és honnan, ‘s mikor jött Nemzettség lakja, és melly tájon fekszik, a’ Nemes Vármegyében? F. Ez Nagyságára, és Népes voltára nézve a Nagyobb Vármegyénkbéli Mezö Városok, és Faluhelységek után az elsöséget meg érdemli, a’ ki Ns Csondgrád Vrgye felöl a’ Nagy Pusztaság’ közepén fekszik, és 1742be és 43ba kezdették a’ Dunántúl való Ns Vrgyékböl a’ Lutheranus (Evang) Magyarok megszállani, a’ hol egynehány Esztendök mulva meg szaporodván, Nagy Helységet telepitettek meg. K. Vagyon e’ valamelly folyó vize, avagy réttsége, ezen Faluhelységnek? F. Semmi legkissebb folyó vize sints, sem réttye, mivel a’ pusztaságnak legmagossabb részén helyheztetett, hanem tsak Kutakból, mellyek nagy számmal vannak, mind a’ Helységben, mind a’ Mezökben élnek barmaikkal együtt, és száraz malmokban örölnek. K. Minémü épületekböl áll, és valami különös találkozik e’ benne? F. Több nints valamire való épület benne, a’ Könyörgöháznál (Oratorium) és nem régen távúl a’ helység’ közepén, Torony formára magossan épitett, és meg festetett haranglábnál, ezeken kivül a’ Ns Vrgye a’ Helységen kivül Gyulafelöl épitett Kvártélyháza, a’ többi egész Helységbéli házak alatson rendüek, földböl, de tsinossan, és alkalmatossan kifejéritettek. K. Mitsoda Tiszt lakik ezen Faluhelységben? F. A’ T. N. Vrgyének egyik Esküttye, kinek Lakása vagyon a’ kvártély házban. K. Vannak e’ itten R: Catholicusok is (Pápisták)? F. Az emlitett Ekütt Uron, ‘s tselédgyén kivül alig, ha találkozik valaki; mindazonáltal, mivel itten is nagy Ország’ úttya vagyon, szükségesnek látattik lenni, hogy Kápolna épittethessen, és Áldozó Pap helyheztettessen, a’ R: Catholicus utasok, és a’ meg szaporodandó Pápista Lakosok; Lelki Vigasztalásokra, kihez a’ Felséges rendelésekre nézve lehet is Reménység, hogy fel állittatik.

  KOMLÓS  K. Mi neve azon Helységnek, — mellyet mi a’ Nemes Vármegyében két Járásra (Processus) felosztatott Helységek között leg utolsónak tettük, és hol vagyon annak helyheztetése? F. Komlós a’ melly Ns Csanád Vrgye, és a’ mi Ns Vármegyénk között a’ Marosból kiszakadt Száraz ér mellett esik nagy pusztaságon. K. Mitsoda Nemzettség lakja, mikor szállott oda, mellyik Vallást tartya, és mi nyelven beszél? F. A’ Felsö Ns Vrgyékböl Le származott Tót Nemzettség lakja, a’ ki ez elött 40. Esztendövel Szállotta meg ezen Faluhelységet, Luther (Evang) valását tartya, és ugyan Tót nyelven Beszéli. K. Van e’ közötte R: Catholicus, vagy más vallású Nemzettség? F. Ha tsak titkon nem találkozik, de különben semmiféle Vallásu Más Nemzettség, se nyelv még eddig ezen Helységben bé nem férkezett; mind azáltal a’ férfiak töbnyire, kik ide, ‘s tova utaznak, Magyarul is jól beszélnek. K. Mitsoda épületekkel diszeskedik ezen Tót Falu Helység? F. Közönséges al-rendü, de a’ tehetössebek, noha mind földböl, még is Szép fejéritett házakban lakoznak. K. Mi egyébb különös épülettyek vagyon? F. A’ Könyörgöház (Oratorium) jó magosságú faharanglábbal együtt, és a Ns Vármegye Kvártályháza, a’ Helységen kivül túl a’ Száraz éren Makó felöl. K. Mitsoda Nagyságu Helység lehet ez? F. A’ Ns Vármegyénkben lévö közép rendü Faluhelységek közzé, fekvésének Nagyságára, és Népes voltára Nézve, könnyen lehet Számlálni. K. Vagyon e’ valami Tisztnek itten Lakása? F. Az Uraság’ Tisztartóján kivül most semmiféle más Tiszt nintsen, ha nem midön a’ Katonaság maga Tisztyeivel oda rendeltetik. Itt vége vagyon a’ Békés Vármegyei Helységeknek. K. Hát nints már több Helység Békés Vármegyében, és tsak annyiból áll e’ annak Tartománynya? F. Több Helységek ugyan nintsenek, de azoknál sokkal több, ki nagyobb, ki kissebb határú puszták vannak, kik között némellyeknek neveit itt is feljegyezhetnénk, de mivel azok nagyobb részrül neveiket mi nem tudgyuk, meg nem nevezhettyük. K. Kik birják ezen számos pusztákat? F. Többnyire a’ Mezö Városok’ és Falu helységek’ Lakossai, némellyeket pedig az Uraságok magok’ majorságokra alkalmaztattak, vagy másoknak Árendába birni engedtek. K. Mitsoda termékenységgel bir az Békés Vármegyei föld? F. Hatsak az Úr Istennek valamelly Ostora nem éri, itt minden féle Gabona, és Széna böségessen terem, kinek termését egy valaki rövid Verseibe igy foglalta bé: Békés Vármegyének, lapályos határa, Ad öven Gabonát, Szántó munkájára, Bort, Búzát, Szalonnát, Emberek’ hasznára, Takarmányt pediglen, Marha tartására.

K. Hát ezen a’ Sik-Mezöségen is vannak Szöllök és böven terem a’ bor? F. Gyakrabban olly bö termése vagyon ezen Kerti Szöllöknek, hogy edényt sem kapnak elegendöt, ha nem a’ mint már meg is történt, a’ Viz’ tetejére tsónakra töltik a’ meg szürött bort. K. Mitsoda helységekben vannak Szöllök és hol terem jobb, ‘s meg ihatósabb bor e’ lapályos földü Vármegyében? F. Gyulán, Békésen, Csabán, Berénybe, Tartsán, Vésztön, Endrödön, Szarvason, Sz. Andráson, Orosházán, és Komlóson; mindezek között pediglen elsöséget érdemel az Orosházi bor, melly a’ pusztaság közepén homokos hátasföldön terem, ezután második rendbe tétetödnek, a Gyulai, Békési, és Berényi régi Szöllök’ fejér, és Veres Borai, kiket jó híves pintzében nyáron is el lehet tartani; külömben pedig tavaszig mind el kell költeni, mivel tovább nem- állandók. K. Miféle gabonát leg inkább szoktak ezen a’ földön termeszteni? F. Buza, Árpa, Zab, Kukoritza, Köles, Kender, Len, Lentse, Borsó, Bab,: ezek mellet idejében a’ ma jó kedves földi gyümölts, Dinnye, Tök, Ugorka, Káposzta, és több afféle Zöldség szokott bőven teremni, ugy hogy effélékért nem igen szorul ezen Ns Vrgye Más Szomszéd Vármegyékre. K. Mi egyéb Fán termö Gyümöltsökkel bövelkedik, még ezen Ns Vrgye, midön azok az idönek viszontagságaitól meg maradhatnak, és megérhetnek? F. Ezek legközönségessebbek, ugymint: Alma, Körtvély, Baratzk, Szilva külömb, külömbféle, Tseresznye, Megy, Dió, eper, ‘s a, t. kikkel a’ Lakosok bövelkednek. K. Mitsoda folyó vizei vannak ezen Vrgyének? F. A’ mint fellyebbis megjegyeztetett, itt vagyon a’ fejér, fekete, és Sebes Körösök’ folyó Vize, kik közül a’ fejér és fekete Békés Mezö Várossába, ezekhez pedig a’ Sebes Körös Tartsa Faluhelységnél adgya magát társul, és beléjek szakad, honnan egy derékba folyván Endrödön alól a’ Berettyót is magokba veszik, és öszszességgel mind a’ Négy folyó viz Erdély Ország Szélléröl vévén eredetét a’ Körös név, végig follya ezen Ns Vármegyét, Napkeletröl Napnúgtáig. K. Mivel illy pusztás térségen esik fekvése ezen Ns. Békés Vrgyének, vannak e’ még is valamelly Erdei? F. A’ napkeletröl, és Éjszakról való felsö részén, ugymint: Gyula, Békés Mezö Városoknak, Vári, Doboz Faluhelységeknek, nem külömben, Vesze, Gella, Bélmegyer, és Fás-pusztáknak, Szép és néha mak termö Erdei- is vannak. K. Hát alább a’ Mezőségen találtatik e’ valamelly Erdötske? F. A’ Simai pusztán, kinek határát külömben az Endrödi Helység birja, a’ Berettyó Viz’ partyán egy kiss helyen Szép egynehány Makkot is termö fákból álló Erdötske vagyon, mellyet közönségessen Simai Bereknek neveznek, kit a’ Mlgos Gyulai Uraság különös Örizet alatt tart. K. Látzatos e’ ezen Ertdötske, mivel Sik Mezöbe esik? F. Körös körül, kivált a’ Tisza felé pediglen, egy, két, három mértföldnyire is leginkább napfelköltekor meglátzik, és tsupa ékessége, a’ tájékon lévő Sik- Mezöségnek. K. Vagyon e’ bö legelö Mezeje ezen Ns Vrgyének? F. Igen is minden Helység határán, de kiváltképen a’ pusztákon, a’ hol a’ Szarvas Marhának, Lónak, és juhnak legeltetésére, és tenyésztésére, ugy hizlalásra is (ha tsak felettébb való szárazság nintsen) efféle baromnak böv-legelö Mezejek vagyon. K. Miben bövelkedik még ezen Ns. Vármegye? F. A’ nád és gyékény termö rétekben, a’ Napkeletröl való három Körösök körül lévö Mezö-Városok’, Faluhelységek’, és puszták’ határain, mellyben Vadak, és külömb, külömb némü Madarak sokasága Szaporodik.

K. Minevezetü Madarak voltak, s’ vannak ezen Ns. Vrgye’ réttjeiben, és Vadak az Erdökben? F. Régente fátzán, és Császár Madarak is látattnak, de minek utánna, a’ Helységek Lakosokkal, és marhákkal meg Szapororodtak volna, úgy meg fogyatkoznak, hogy azokból egyet sem láthatni. K. Hát minémü egyéb szárnyas állatok, vagy madarak közönségessebbek ezen, Ns Vrgyében? F. A’ megehetö Égi Vad madarak között, a’ Túzok, Vadlud, Vad rétze, Daru, Snepf, Fajdtyúk, Fogoly, Szártsa, Vad galamb, Seregély, ’s több afféle. K. Hát a’ meg nem ehetök, miképen neveztetnek? F. Sas, Gödény, Hattyu, Kótsag, Bagoly, Gém, Gólya, Halló, Varju, Szarka, Kakuk, Büdösbanka, Rigó, Szojkó, Fülemile, Stiglicz, Patsirta, Sármány, az elpusztithatatlan Számtalan sok kárt tevő Veréb, Fürj, Fetske, és több apró számtalan Madárkák. K. Minémü házi szárnyas állatok leg közönségessebbek? F. Pulyka, Lúd, rétze, Kakas, Kappany, Tyúk, Galamb. K. Végre az Erdökben, és rétekben minémü Szeléd és Vad négy lábú állatok szoktak élni, és Szaporodni? F. Nyájjal a’ Sertések, a’ tehetössebb gazdák Majorságából, mind azáltal a’ Szegényebbek is, vagy a’ kiknek módgyok nintsen többet tartani, ritka közülük, hogy efféle hizlalni való Marhát, hatsak, egyet, vagy kettőt is élelmére ne tartana, vagy hizlalna. Ezenkivül Szarvas, Öz, Dánvad, böséggel a’ Nyúl, Róka, Borz, Nyest, Vad Matska, a’ Szemtelen kárt tévö, ‘s tolvaj éh Farkas. K. Hát a’ Vizekben hányféle nemü halak, és egyébb Vizi álatok találkaznak, az ember’ eledelére? F. Mindezeknek különös nemeit elö számlálni; bár ha elégtelenek vagyunk is, még is közönségessebben élelmükre Szoktak fogattatni, Ezek a’ hol nagyobb a’ Körös’ Vize találtatik Tok, Kétsége, Közönséges pedig mindenütt a’ Békés - Vármegyei Vizekben, és böven találtatik, potyka, harcsa, Tsuka, Márna, Süllö, Keszeg, Tzompó, Kárász, Sügér, Menyhal, haltsik, Rák, Tekenös Béka, Vidra ‘s a’ t. K. Hát még az Embereknek alkalmatlankodó, Szárnyas és Szárnyatlan egyébb állatotskák? F. Nyári idöben szoktak leginkább. az Embereknek tsipésekkel alkalmatlankodni, Légy, Szunyog, Muslitza, a’ ki kivált Tavaszi idöben temérdeksége miatt a’ nagy Szarvas Marhát is meg öli, a’ körös’ mentén igen elhatalmazott, mind a’ Mezöben, mind a’ házaknál a hol meg tenyészhet, a’ Pthrütsök, és más sokféle Bogarak alkalmatlankodnak az Embereknek. És ez elég légyen, a’ Békés Vármegyei földön lévö minden féle állatoknál. K. Végtére ki ezen Ns Vrgyének Feö-Ispánnya? F. Nagy Méltóságu Gróff Nagy Károlyi Károlyi Josef Úr Eö nagysága, kinek Helytartója ezen Fö-Tisztségben. M. Skerlecz Ferenc Királyi Tanátsos Ur. Vice Ispánya pediglen: Tekéntetes Nemzetes és Vitézlö Sik- Abonyi Angyal Jósef Úr. K. Mitsoda Földes Uraságok birják ezen Nemes Vármegyébe lévö Mezö Városokat, és Faluhelységeket pusztákkal együtt? F. Legnagyobb Birodalmú Földes Uraság ezen Ns Vármegyében a’ Méltóságos Gyulai Harucker Familia, a’ ki Gyula, Békés, Szarvas Mezö Városokat, és Csaba, Doboz, Vésztő, Gyarmat, Szeghalom, Körösladány, Tartsa, Berény, Gyoma, Endröd, Eötsöd, és Orosháza Faluhelységeket, sok Pusztákkal együtt örökössen birja. Ugyan ezen Mlgos Familia, Ns Csongrád Vármegyében, Szentes, Mezö-Várossát, pusztáival együtt, nem különben Ns Arad Vármegyében Székudvar, Elek, és Szent Mártony Faluhelységeket azon móddal, tarttya, és birja.

K. Vagyon e’ ezen tágas birodalmú Uraságnak maga különös majorságára ki hagyott határa, és mitsoda épületekkel ékeskedik? F. Vagyon igen is Kigyós nevezetü, Apáti, Eperjes, és Kerekegyháza puszták’ határaival egybefoglalt, és a’ Majorságra alkalmaztatott Barmok legeltetésére maga Számára foglalt, pusztája, a’ hol nagy Udvarház áll, tágas Keritésekkel környül vett Udvar Szénás Kert, Aklok, és Istállókkal együtt. K. Kik laknak ezen Majorság mellett? F. Az Ispány, a’ vagy Majorság’ gondviselö Tisztye, két Katona, a’ több Pásztorokkal, és Béresekkel együtt; Vagyon e’ mellett egy nagy Istálló is, és Vendégfogadó Kortsma, az uton járók’ szorult állapottyok könnyebbségére. Ezen határokon legeltetnek, szénáztatnak, Számos Kutakból itattatnak, az Uraság, Ménessei, Gulya, és Göbölybéli Szarvas Marhái Juhaival együtt. K. Ezen nagy Jószágnak Fö, és alsóbb Tiszteinek lakások hol vagyon, és kineve a’ FöTisztnek? F. Mindazoknak alkalmatos Úri lakosok helyheztetett a’ Gyulai Várban, kik között Fö Tiszt, a vagy legelsö: Tekéntetes Vida Imre Úr, egyszersmind ezen Tettes Ns. Békés, Arad, és Csongrád Vármegyéknek Assessora. K. Hát a’ többi Földes Uraságok minevezetük, és mitbirnak ezen Ns Vármegyében? F. Méltóságos Keglevich Gróf Úr Fábián és Báboczka Pusztákat. Méltóságos Gróf Teleky Úr Bán réve, és Csuda-Balla pusztákat. Mlgos Báró Rudnyánszky Úr Eö-Nagysága, Sz: András, Komlós Faluhelységeket, és Sz: Tornya, Csaba-Csüd pusztákat. A’ megboldogult Tekéntetes Nemzetes és Vitézlö Siklai Andrásy György Úr’ meg hagyott, egyetlen egy árva kiss Aszszonya pediglen Kétegyháza, és Vári Faluhelységeket, Keszi pusztával együtt örökössen Birják.

A’ Kinek Ns Békés Vrgye Tartományáról bövebb Tudománnya vagyon, az itten megeshetett, és ki hagyással történhetett hibákról mind az öszve Szerezönek, ‘s mind pediglen az Irónak engedelmet adgyon. Irta Hagymásy János a’ Gyulai Cath: magyar Oskolába eddig deákságot tanúló 14. Esztendős Iffiú. Vége