BÉKEFI REMIG ZIRCI APÁT

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

BÉKEFI REMIG ZIRCI APÁT SZAKDOLGOZAT

Prímász Gábor történelem-hittanár

Témavezető: Dr. Zakar Ferenc Polikárp O.Cist. 2009.

Tartalom: Források (rövidítések)

3. oldal

Felhasznált irodalom

4. oldal

Preambulum

5. oldal

I. Békefi Remig gyerekkora és ciszterci szerzetes tanársága

8. oldal

I. 1. A gyerekkor

8. oldal

I. 2. A növendékévek

9. oldal

I. 3. A középiskolai tanári évek

10. oldal

I. 4. Az egyetemi tanár és akadémikus

14. oldal

I. 5. Békefi irodalmi működése

21. oldal

I. 5. 1. Önálló művek

21. oldal

I. 5. 2. Értekezések és cikkek

21. oldal

I. 5. 3. Bírálatok és könyvismertetések

25. oldal

II. Békefi Remig Zirc, Pilis, Pásztó és Szentgotthárd apátja

28. oldal

II. 1. Békefi Remig apáttá választása és benedikálása

28. oldal

II. 2. Békefi Remig apáti intézkedései z 1912-es esztendőben

35. oldal

II. 3. Az 1913-as esztendő

38. oldal

II. 4. Az 1914-es esztendő

41. oldal

II. 5. Az 1915-ös esztendő

43. oldal

II. 6. Az 1916-os esztendő

45. oldal


46. oldal

II. 8. Az 1918-as esztendő

49. oldal


55. oldal

II.10. Az 1920-as esztendő

67. oldal

II.11. Az 1921-es esztendő

69. oldal

II.12. Az 1922-1923-as esztendők

69. olad

II.13. A Zirci Kongregáció és a Konstitúció születése

71. oldal

II.14. Az 1924-es esztendő

77. oldal

2

Források (rövidítések):

Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattár, Analekta Veszprém Megyei Levéltár (VMeL) XII. 2. A Ciszterci Rend Zirc-Pilis-Pásztó és Szentgotthárdi Apátságának levéltára c Az Apáti Hivatal iratai (AH) f A Számvevőség iratai (Szi) h Emlékkönyvek, fényképek Baranya Megyei Levéltár (BML) Király utcai részleg: XII. Egyházi szervezetek, intézmények: A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma (BML CRPNLG) Rét utcai részleg: (VIII. 52.) Tanintézetek, intézmények, szerzetesrendi iratok, Ciszterci Rend Pécsi Rendháza (BML CPPR) Budapest Főváros Levéltára (BFL) Fejér Megyei Levéltár (FML) XII. Egyházi szervek 1 Egyházi szervek 3 Székesfehérvári Ciszterci Rendház iratai Heves Megyei levéltár (HML) XII-11 Egri Ciszterci Rendház iratai 1770-1950 Hajmáskéri Római Katolikus Plébánia Keresztelési anyakönyve, 1858 Folyóiratok: Budapesti Hírlap, 66. szám, 1913 Pécsi Figyelő, 1893 Pécsi Napló, II. évfolyam, 1983 Zircz és Vidéke 1911-1924 Évkönyvek, értesítők: A Ciszterci Rend Bajai Főgimnáziumának Értesítője 1911-1924 (Bajai Értesítő) A Ciszterci Rend Budai Főgimnáziumának Értesítője 1912-1924 (Budai Értesítő) A Ciszterci Rend Egri Főgimnáziumának Értesítője 1874-1924 (Egri Értesítő) A Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumának Értesítője 1911-1924 (Fehérvári Értesítő) A Ciszterci Rend Pécsi Főgimnáziumának Értesítője 1880-1924 (Pécsi Értesítő) Kéziratok: Bányai József: Zirc fejlődése 1886-1936-ig, Veszprém Megyei Levéltár, 1936 Brisits Frigyes: Egy klerikátus korrajza, Zirci Apátság (évszámnélküli) Hervay Ferenc Levente: Békefi Remig és művelődéstörténetünk, 1988 Zirci Apátság 3

Kubinyi András: Békefi Remig történetírói és tanári munkássága, Zirci Apátság (évszámnélküli) Palos Bernardin: Rendtörténeti feljegyzések, Zirci Apátság, 1953

Felhasznált irodalom: A Ciszterci Diákszövetség Alapszabályai, „Élet” Irodalmi és Nyomda R.T., Budapest, 1923 Akadémiai Értesítő 1896-1924, Budapest Bártfai Szabó László: Békefi Remig emlékezete, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1934 Brisits Frigyes: Bitter Illés, az igazgató, Visit Kft., Budapest, 2009 Buzinkay Béla: Kő se mutatja helyét, Corvina, Budapest, 1986 Ciszterci Rend Névtára 1874-1925 Csánky Dezső: Békefi Remig. 1858. augusztus 3 - 1924. május 22. in Századok, Budapest, 1924 Dolgozatok Békefi Remig egyetemi tanár működésének emlékére, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1912 Domanovszky Sándor: Békefi Remig r. tag emlékezete, in A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XII. köt. 11. sz., Budapest, 1924 Ciszterci Rend Névtára 1874-1924, Zirci Apátság Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi Rend, szerk: Békefi Remig dr. 1896 Hagyó-Kovács Gyula: Harminc esztendő Előszálláson, in Agrártörténeti Szemle, 1989. (31. évf.) 1-4. sz. 228-273. old. Hervay F. Levente, Legeza László, Szacsvay Péter: Ciszterciek, Mikes Kiadó, Budapest, 1997 Horváth Konstantin: A Bernardinum, a Ciszterci Rend Hittudományi és Tanárképző Intézetének Emlékkönyve az Intézet fennállásának ötvenedik esztendejére, Ciszterci Rend Zirci Kongregációja, Budapest, 1939 Horváth Konstantin: Zirc története, Egyházmegyei Nyomda, Veszprém,1930 Hümpfner Tibor: A Zirci Apátsági Templom ásatása 1912-1913, in A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei II., Budapest, 1964 Jókai Mór: Enyim, tied, övé, Akadémia Kiadó, Budapest, 1964 N. Konrad: Die Entstehung der Österreichisch-Ungarischen Zisterzienserkongregation (1849-1869), in Bibliotheca Cisterciensis, Róma, 1968 Kelemen Elemér: A Magyar Tudományos Akadémia és a Neveléstudomány, in Magyar Pedagógia, 92. szám, Budapest, 1992 Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai: 1916-1926, Athenaeum, Budapest 1927 Lékai Lajos: A ciszterciek, Eszmény és valóság, Budapest, 1991 Olysói Gabányi János: Mártírjaink, Gede Testvérek, Budapest, 1922 Négyesy László r. tag búcsúbeszéde Békefi Remig zirci apát, r. tag ravatalánál 1924. május 27-én, in Akadémiai Értesítő, 1924. 1-6. füzet, 111-113. old., Budapest, 1924 Sas Péter: Békefi Remig, a történelmi Magyarország utolsó zirci apátja, in Egyháztörténeti Szemle, 8. évfolyam 2. szám, 91-99. old. Miskolc, 2007 Szeghy Ernő: Emlékeim, Szent István Társulat, Budapest, 1982 Szeghy Ernő: Gondolatok az élet késő alkonyán, Szent Gellért Kiadó, Budapest, 2008 Szent Benedek: Regula, Pannonhalma, 1948 Zakar Ferenc Polikárp O.Cist.: Consuetudines und Constitutiones Zircenses (1814-1941), in Analecta Cisterciensia 38, Róma, 1982 4

Preambulum: Szent Benedek Regulájában olvashatjuk: Az apát, aki méltó arra, hogy monostor élén álljon, mindig tartsa emlékezetében, hogy minek nevezik, és az elöljáró nevének tettekkel feleljen meg. Hisszük ugyanis, hogy Krisztus helyettese a monostorban, mivel az ő egyik nevével szólítjuk meg az Apostol szavai szerint: Megkaptátok a gyermekké fogadás Lelkét, akiben azt kiáltjuk: Abba, Atyánk! (Róm 8,15). Éppen ezért az apát semmit se tanítson, rendeljen vagy parancsoljon, ami az Úr törvénye ellen van, hanem parancsa és tanítása az isteni igazság kovászaként áradjon szét a tanítványok szívében.1

Ez a dolgozat olyan emberről szól, aki egész életében nem tett mást, csak hirdette az üdvösséget, úgy tanított, ahogy Krisztus kérte a tanítványaitól. Békefi Remig NagyMagyarország utolsó és Kis-Magyarország első zirci apátja volt. Apáti tisztsége előtt tanította a középiskolás és egyetemi ifjúságot. Példaképe volt sok civil tanítványának, rendi növendékének és rendtársának. Széles történelmi látásmódja és munkatempója irigylésre méltó. Apátként „nagy műveltségű ember volt, kevés beszédű, komoly, szigorú tekintetű, jószívű, de: meggondoló, de spóroló, hogy a rend csorbát ne szenvedjen.” 2 És ő az az ember, akit az utókor méltatlanul elfelejtett. Egyetemi tanársága alatt több száz diákot oktatott, és próbálta életre kelteni a magyar művelődéstörténetet. Ennek az időszaknak a legjelentősebb alkotói ─ Herman Ottó, Hunfalvy János, Vámbéry Ármin, Fényes Elek, Goldziher Ignác ─3 mellett

tudós

papokat

is

sorolhatunk,

mint

Ipolyi

Arnold

nagyváradi

püspök,

művészettörténész, Karcsú Antal Arzén ferences házfőnök, egyháztörténész, Fraknói Vilmos arbei címzetes püspök, történész, Karácsonyi János vovárdai címzetes püspök, történész, akiknek sorába tartozik Békefi Remig. Ő a magyarországi ciszterciek első tudós, akadémikus apátja. Az első, aki a ciszterciek magyarországi történetét kutatja és megírja. Egyetemi tanárként olyan nagy neveket indít el a pályán, mint Domanovszky Sándor 4, Hóman Bálint5, 1

Szent Benedek Regulája, 2. fejezet, 1-5.

2

Bányai József: Zirc fejlődése 1886-1936-ig, 50. old., Kézirat, Veszprém Megyei Levéltár, Ezután: VeML

3

Herman Ottó: 1835-1914, természettudós, néprajzkutató, régész, politikus

Hunfalvy János: 1820-1888, a magyar tudományos földrajz megalapítója, az MTA tagja Vámbéry Ármin: 1832-1913, orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja Fényes Elek: 1807-1876, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, az MTA tagja Goldziher Ignác: 1850-1921, orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja 4

Domanovszky Sándor: 1877-1955, történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja

5

Hóman Bálint: 1885-1951, történész, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, az MTA tagja, 1939-1942 között vallás- és közoktatásügyi miniszter

5

Bártfai Szabó László6. A fiatal ciszterci növendékeknek is egyengeti útját a tudományos kutatások területén, köztük találjuk Vargha Damjánt7, Gondán Feliciánt8, Madarász Flórist9, Tordi Ányost10, ezzel elindítja a ciszterciek valódi történetének kutatását. Az egyetlen olyan zirci apát, aki iskolát alapít. 11 Ő tartja össze a ciszterci szerzeteseket a Tanácsköztársaság, a szerb és román megszállás alatt. A trianoni békeszerződés miatt veszít el Zirc ─ igaz, hogy romos, vagy már nem létező, szerzetesek nélküli ─, nagy történelmi és szellemi múlttal rendelkező helyeket. Ilyen Kerc és Egres (Románia), Borsmonostor (Ausztria), Szepes (Szlovákia), Gotó és Zágráb (Horvátország), Pétervárad (Szerbia). Elveszíti a szentgotthárdi uradalom egy részét ─ Ercsenye, Farkasfa, Gyanafalva, Nagyfalva és Rábaszentmárton községeket területeikkel együtt ─, a csákányi és a szántói uradalom teljes területét. Kormányzása alatt jön létre az Ausztriától elszakadt országban a Zirci Kongregáció, melynek első prézes (elnök) apátja lesz. Békefi reformálja meg a rendi növendékek oktatását, majd a ciszterci tanárok munkáját. Tudtommal ez az első olyan összefoglaló mű, amely megpróbálja Békefi Remig apát életét megírni, bemutatni diáknak, szerzetesnek, tanárnak, tudósnak és zirci apátnak. Bár voltak kisebb próbálkozások,12 de az idő és anyag hiánya miatt ezek csak kisebb lélegzetvételűre sikerültek. Nekem is a legnagyobb problémát az írásos anyag hiánya okozta. Ne felejtsük el, hogy sajnos ebben az időszakban nem írták Zircen a Historia Domust, amely sokat segített volna. Ráadásul 1948-ban államosítják az egyházi iskolákat, 13 és 1950-ben feloszlatják a szerzetes házakat,14 köztük a Zirci Apátságot is. Megkezdődik a szétszóratás és a rendi anyagok elkótyavetyélése. Nagyon sok anyag ekkor tűnik el, vagy semmisül meg. Az írott anyagok legnagyobb mennyiségben a Veszprém Megyei Levéltárban találhatók, de ott is csak a legszükségesebb rendszerezéssel, a következő fondjegyzék szerint: XII. Egyházi szervezetek, intézmények, 2 A Ciszterci Rend Zirc-Pilis-Pásztó és Szentgotthárdi Apátságának levéltára 1295–1950 6

Bárfai Szabó László: 1880-1964, történész, 1924-1935 között az MTA főkönyvtárnoka

7

Vargha Damján O.Cist.: 1873-1956irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja, 1931-1932 között dékán, majd 1941-1942 között a pécsi egyetem rektora

8

Gondán Felicián O.Cist.: 1883-1957

9

Madarász Flóris O.Cist.: 1872-1915

10

Tordai Ányos O.Cist.: 1893-1970

11

Az egri, pécsi, székesfehérvári és bajai gimnáziumaink más szerzetesrendektől átvett intézmények, a budai Szent Imre Gimnázium az egyetlen, amelyet Zirc

alapított 12

Bártfai Szabó László: Békefi Remig emlékezete; Sas Péter: Békefi Remig, a történelmi Magyarország utolsó zirci apátja; Kéziratok: Brisits Frigyes O.Cist.: Egy

klerikátus naplója, Hervay Levente O.Cist.: Békefi Remig és művelődéstörténetünk, Palos Bernardin O.Cist.: Rendtörténeti Feljegyzéseim 13

1948. évi XXXIII. törvény

14

Az Elnöki Tanács 1950. évi 34. számú törvényerejű rendelete

6

a) Archivum Vetus 1295–1916 b) A rend önkormányzati szerveinek 1880–1949 (rendi káptalan, majd kormányzótanács) iratai c) Az Apáti Hivatal iratai 1859–1950 d) A zirci rendház Perjeli Hivatalának iratai 1872–1945 e) A zirci Esperesi és Tanfelügyelői Hivatal iratai 1866–1938 f) A Számvevőség iratai 1854–1947 g) Kézirattár XVI–XX. sz. h) Emlékkönyvek, fényképek XIX–XX. sz. i) Rendtagok hagyatékai XIX–XX. sz. Azért itt, mert a Zirci Apátság levéltárát a feloszlatás után az ország több pontjára vitték, majd ezeket összegyűjtve kapott új helyet a Veszprém Megyei Levéltárban. Vannak még kisebb iratmennyiségek a Magyar Országos Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárában, a Baranya Megyei Levéltárban, a Fejér Megyei Levéltárban, a BácsKiskun Megyei Levéltárban, a Vas Megyei Levéltárban, de ezek kis mennyiségűek, és a jelen dolgozat megírásához nem nyújtanak bővebb információt. Ami ma megtalálható, közel sem elegendő a teljes rekonstruálásra, de arra igen, hogy legalább a legnagyobb kérdéseket tisztázzuk. Tehát ez a kis mű megpróbálja a Zirci Apátság Historia Domusát is pótolni 1912-től 1924-ig. Ez a kismonográfia azt a célt is szolgálja, hogy segítse azokat, akik a későbbiekben Békefi Remig életét és munkásságát kutatják. Lássák összegyűjtve a legfontosabb levéltári és könyvtári anyagokat. Kiindulópont, hogy bővebben, jobban bemutathassák Remig apát emberi és tudományos nagyságát. Endrédy Vendel apáton kívül nincs egyetlen zirci apátnak sem megírva a munkássága. Talán ez a folytatás és biztatás arra, hogy a képzeletbeli Zirci Pantheonban, Békefi elődei és utódai is megkapják méltó helyüket. Mint ciszterci szerzetes, nagy tisztelettel és csodálattal adózom Zirc első tudós apátjának Az anyagok felkutatásában és rendszerezésében legnagyobb segítséget dr. Zakar Ferenc Polikárp zirci főapát adta, és a Veszprém Megyei Levéltár dolgozói köztük is Márkusné Vörös Hajnalka. Külön köszönet illeti őket!

7

I. Békefi gyerekkora és ciszterci szerzetes tanársága I. 1. A gyermekkor Békefi Remig eredeti nevén Brökl József, 1876-ban változtatja nevét Békefire 15, 1858. augusztus 3-án született egy molnárcsaládban, a Veszprém megyei Hajmáskéren. 16 Szüleiről csak annyit tudunk, hogy édesapja, Brökl József korán meghal, a család az édesanyával Veszprémbe költözik. A kis József, ekkor még csak 9 éves.17 Több adatot nem tudunk gyerekkoráról. Az 1868/69-es tanévet a piaristák veszprémi gimnáziumában kezdi, tanulmányi éveiről kevés adatot találtam. De megvannak a következő évek tanulmányi eredményei:18 Tanév/Tantárgy Hittan Magyar nyelv Latin Német Görög Földrajz Szám s mértan Természetrajz Mértani rajz Testgyakorlat Szépírás Mennyiségtan Természettan Vegytan Olasz Műének Történelem Erkölcsi viselet Szorgalom

1869-70 3 3 2 1 3 2 3 3 3 4 3 3 3 II. osztály

1870-71 2 2 3 3 1 4 2 4 4 2 2 3 III. osztály

1871-72 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 IV. osztály

1872-73 1 3 2 2 1 3 3 3 1 3 Példás Kitartó V. osztály

1873-74 2 2 2 2 2 1 3 2 1 2 2 2 Példás Kitartó VI. osztály

Ezekből az adatokból megállapíthatjuk azt a tényt, hogy sokszor nem mindig a kiváló középiskolai eredményekkel végzett tanulókból lesznek a kor nagy tudósai. Vannak későn érő, de szorgalmas emberek. Ezt ismerte fel Rezutsek Antal zirci apát, 19 és ezért fogadta el a fiatal 15

Hajmáskéri Róm. Kat. Plébánia keresztelési anyakönyve, II. kötet, 81. old.

16

uo.

17

Hervay Levente: Békefi Remig és művelődéstörténetünk, Kézirat, Zirc Ciszterci Apátság

18

A Kegyes Tanítórendiek vezetése alatt álló Veszprémi Nagy-Gimnázium ifjuságának éremsorozata, 1869-1873. Ekkoriban a legjobb jegy az „1”-es.

19

Rezutsek Antal: 1858-1879, az első zirci apát, aki Zirc-Pilis-Pásztó és Szentgotthárd egyesített apátságok apátja

8

Brökl József jelentkezését a Zirci Apátságba. Nincs adat arról, hol és hogyan ismerte meg a cisztercieket, és azt sem tudjuk, hogy miért a zirci apátság növendékei közé jelentkezik. Talán megérezte Zirc nagyságát, ahogy Jókai is megérezte, amikor így ír az „Enyim, tied, övé” című művében: A „fehér barátok” kolostora (ahogy a népnyelv híja őket) hazánk egyik legnagyobb rengetegének közepén fekszik. A rengeteg csak a hegyeket fedi már, a téres völgyek a leggazdagabb gabonatermő földdé vannak átalakítva. Az országutat, mely a lejtőkön, halmokon alá s fel kígyózik, két oldalán fehér virágpalástba burkolt cseresznyefák jelölik: mintha hógúlák volnának zöld mezőben. A kolostor egészen modern stílben épült palota. Az északi szárnyát képező kéttornyú katedrál nélkül magán úrilaknak volna nézhető. A hajdani kolostort, melyet Imre királyunk építtetett, a török háború alatt leégették, s kirabolták; egy portálé az úton a régi alapkő lapidárbetűs feliratával, s egy faragott pillér homlokrésze, mely most egy szobor alapjául szolgál, az egyedüli emlékek, mik a romokbul megmaradtak. A gót stíl remekei ily töredékekben is. … s felépült a kolostor büszkesége, a kincseket érő könyvtár, melynek karzatait, táblázatát, állványait, bámulandó remekben, magyar asztalosok készíték, magyarhoni ritka faneműekből, a díszítések gyönyörű tiszafa- és szömörcelapokbul alakítva, kiváló ízléssel. A tudomány minden ága képviselve a nagy fóliánsok s a tarka kötésű zsebkiadásokban, egész a klasszika és a modern literatúráig; köztük becses inkunábulák, egyetlen példányok, érdekes kéziratok, a régi nyomdászat remekei s a miniatűr-festészet és szépírászat türelempéldányai. … «Haladás, szabadelvűség, hazafiúság» egy kolostorban! szokatlan fogalom; de köztudomású, hogy úgy van, s a történetírónak, ki egy nagy esemény emlékét akarja plastice kiemelni, ahhoz méltó piedesztálul a külzetet is élethíven kell kifaragnia, hogy szobrábul érthetlen torzkép ne legyen, vagy hihetlen ábrándkép, vagy ami legrosszabb: prózai sáralak. … Ennek a kolostornak a tagjait nem köti más hatalom egymáshoz, csak a kölcsönös szeretet. Az engedelmességi fogadás, melyet önválasztotta apátjuk kezébe tettek, nem nehezebb, mint egy gyermek engedelmessége atyja iránt. Egymás közt úgy nevezik magukat, hogy „testvérek”. Főnökük az apát úr, egy szelíd arcú, jámbor kedélyű agg; Szókratész-fő – szakáll nélkül; soha nem iszik bort (az áldozatkelyhen kívül), soha föveg fején nincsen (az infulán kívül), soha nem beteg, soha nem haragszik. – Úgy tűnik fel gyermekei között, mintha rájuk nézve nemcsak atya volna, de maga az „alma mater” is benne személyesülne. Nem félnek tőle: – szeretik.20

I. 2. A növendék évek Brökl József, 1874. szeptember 17-én öltözött be, és ekkor kapja a Remig nevet. A kor szokása szerint az Apátság növendékei, a Zircen felállított gimnáziumban folytatták a gimnázium VII. osztályát rendi keretek között. Itt nemcsak a gimnáziumi anyagot tanulták meg, hanem az apátság közösségi életébe is bevezetést nyertek, külön tanulmányi felügyelő és lelki igazgató felügyelete alatt.21 Egyéves zirci tartózkodás után Brökl Remig, a Zirci Apátság egri gimnáziumában végzi el 1876-ban a VIII. osztályt a következő eredményekkel:22 20

Jókai Mór: Enyim, tiéd, övé, 15-17. old.

21

A Ciszterci Rend Egri Kath. Főgimnáziumának Értesítője az 1913-1914. tanévről, 246. o., Ezután: Egri értesítő

22

Egri értesítő az 1875-76 tanévről, 72. old. (az 1-es jegy a legjobb érdemjegy)

9

Vallástan Latin nyelv Görög nyelv Német nyelv Magyar nyelv Menny. Term. földrajz Történelem Mennyiségtan Természettan Bölcsészet Testgyakorlat Francia nyelv Gyorsírás Szorgalom Magaviselet Általános osztályzat

2 2 1 1 2 1 1 2 1 1 2 2 1 1 Jeles

Az 1876. májusban és júniusban végrehajtott érettségi vizsgákat jó sükerrel23 végezte. Még ebben a tanévben, 1876. szeptember 26-án vezetéknevét Bröklről Békefire változtatja.24 Békefi matematikus szeretett volna lenni. Az Egerben eltöltött évek során a meteorológiai intézet műszereinek kezelésében segédkezett, munkájában meglátta a matematika szépségét. Rendjének azonban nem volt szüksége matematikusra, így kénytelen-kelletlen a történelemföldrajz szakot választotta.25 Első (időleges) fogadalmát 1877. június 25-én teszi. Négy éven át (1877-1880) teológiai tanulmányait végezte Zircen. Annak befejeztével 1880. július 16-án ünnepélyes fogadalmat tett, majd egy évvel később, 1881. augusztus 7-én pappá szentelik.26

I. 3. A középiskolai tanári évek Még nem pap, amikor apátja – Supka Jeromos 27 – 1880 nyarán a pécsi gimnáziumba helyezi28. Tanítás mellett végzi tanulmányait történelem és földrajz szakon a budapesti

23

Egri értesítő az 1875-76 tanévről, 72. old

24

Hajmáskéri Római Katolikus Plébánia keresztelési anyakönyve II, 81. old.

25

Domanovszky Sándor: Békefi Remig emlékezete, 2. old.

26

Hervay Levente: Békefi Remig és művelődéstörténetünk, 1. old., Kézirat, Zirci Apátság

27

Supka Jeromos, zirci apát: 1879-1891

28

BML CRPNLG II. 3

10

tudományegyetemen. Ebben az időben a következő módon szerzik meg a szerzetesek a tanári diplomájukat: A cziszterczi rendre tehát irányadó maradt az 1868-iki nagykáptalan 29 intézkedése. Föl is küldte egyéneit a budapesti egyetemi tanfolyamokra, ha a gimnáziumok ellátásán felül volt nélkülözhető tanerő. De ez csak ritkán esett meg. A dolgon úgy segítettek, hogy a vizsgálatra készülő tanárok a két hónapi nagyszünet alatt hallgatták Budapesten az egyetemi pótló tanfolyamokat. Otthon azután a megjelölt irányban folytatták és kiegészítették tanulmányaikat. De voltak olyanok is, akik teljesen önerejükkel szerezték meg a tanári oklevelet. A rend mindenkor elismeréssel állhat meg ezen tagjai előtt. Mert az egyetemi képzésnek részben vagy egészen híjával, a középiskolai tanítás sokszoros elfoglaltsága mellett, az éjjelt is nappallá téve, hangyaszorgalommal gyűjtik vala össze az ismereteket, melyek alapján az országos tanárvizsgáló bizottság őket középiskolai tanári oklevélre érdemesíté. Tiszteletre méltó alakja ez az egyéni önérzetnek s a rend reputáczió iránti érzetének! 30

A nagykáptalani döntésből is kiderül, hogy a szerzetesek a tanári oklevelet megszerezték, de csak a teológiai tanulmányaik mellett, mellékesen készültek a tanári vizsgára. Mindegyikük a saját belátása szerint, szakszerű útbaigazítások nélkül tanult, majdnem csak autodidakta módon. Tudósképzést és tudományos képzést még nem, csak tanári képzést várt el a rend vezetése. Békefi volt az első ciszterci szerzetes, aki a tudományosságra is törekedett. Az 1880-81-es tanévben apátja Pécsre rendeli, és az első osztály főnöke, latin- és magyartanára, az ötödik osztályban pedig történelmet tanít. Egyes tanévekből fennmaradt az osztályjelentése. Kezdő tanárként a következőket írja osztályjelentésében: A betegeskedő ifjakat személyesen kerestem föl, hogy személyesen győződjek meg bajaikról, részint, hogy lássák, miszerint tanárnak neveznek minket az iskolában, hanem azon kívül is atyjuk és jótevőjük vagyok. ... s mert nem attól függ egy osztály vezetése, hogy hány órát tanít benne a tanár, hanem hogy mennyit, s miért időz tanítványai között; s hogy vajon csak a törvény szigorú végrehajtóját, avagy igazi szerető atyát látnak-e benne, vagy sem?31

Az 1881-82-es tanévet Szentgotthárdon kell töltenie, mert megbetegszik.32 1882-ben szerzi meg tanári szakképesítését.33 Tüdőbetegsége egész életén végigkíséri. A halál gondolata nap 29

A Helytartótanács 1862-ben előírja, hogy a felső gimnáziumokban tanító szerzeteseknek is tanári diplomlomával kell rendelkeznie, melyet a pesti egyetemen

kell megszerezniük. Már nem elég az, hogy az évenkénti egy-egy szakdolgozatot a rendi gimnáziumok tanári kara írja elő, bírálja és értékelje. A 1868. évi nagykáptalan jegyzőkönyvében már az szerepel, hogy a hittudományi diploma megszerzése után a szerzetesek a pesti egyetemen hallgatják az előadásokat és szerzik meg a tanári diplomájukat: Békefi R.: A magyarországi cziszterczi rend milléniumi emlékkönyve, 68-76. old. Ezután: Milleneumi Emlékkönyv 30

uo.73-74. old.

31

OSzK Analekta 10703

32

A Cziszterci Rend Pécsi Kat. Főgimnáziumának Értesítője az 1880-81 és 1881-82-es iskolai évről, 23. old. Ezután: Pécsi évkönyv

33

BML CRNLG, Az 1889/90-es tanévből fennmaradt egy „Tanári minősítvényi táblázat”, melyben ez áll: „Békefi Remig dr., Magyarul és németül ért és beszél,

Tanári vizsga 1882: Történelem jó, Földrajz jó, Rajz kitűnő, Bölcselet jó”

11

mint nap kísérti, de ez a betegség lesz a hajtóereje, talán ez fogja késztetni a mai értelemben szinte felfoghatatlan méretű munkabírásra. Az 1882-83-as tanévben újra Pécsen van, a VI. osztály főnöke, magyart, németet és történelmet tanít. Az 1883-84-es tanévet újra Szentgotthárdon kell töltenie, hogy betegségét gyógyíthassák.34 További egy évet kap a lábadozásra, és 1885-ig Zircen apátsági jegyző, a novíciusok tanára.35 Az 1885-86-os tanévben, történelmet, bölcseletet, földrajzot és németet tanít Pécsen. Az I. osztály főnöke36, nagyon jó osztálya van, kikről így ír: Mint osztálytanár alapelvül a türelmet, a szeretettel párosult szigort; miért is a nevelés legfontosabb eszközéül a szép szót választottam, amely annyira hatásosnak mutatkozott, hogy az egész év folyamán nem fordult elő komolyabb természetű ballépés; mit legjobban bizonyít, hogy a 89 diákból álló osztályban csak 5 rovatott meg az osztálykönyvben, s ezek is csak ismételve előforduló fegyelmezetlenségekért. S minthogy három ifjúnál ez még ezután is folytatódott, mindhárman igazgatói megróvás alá estek. Az órák alatti rend fenntartása a működő tanár egyéniségétől függ, ha e tekintetben kifogás merül föl, ennek forrása nem egyedül az ifjakban keresendő. Az órák előtti és közötti időt az ifjak csendben, s tanulmányaik olvasgatásával töltötték. Erre mindjárt az év elején rászoktattam őket, órák előtt gyakran megjelenvén hosszabb-rövidebb időig közöttük.37

Az 1886-87-es tanévben a VIII. osztály főnöke, bölcseletet, németet és történelmet tanít. Ebben a tanévben két diákja hal meg, kiknek temetésén az egész osztállyal részt vesz, és osztozik a szülők fájdalmában.38 Tanévi jelentésében ezt írja: Kifejtettem előttük, hogy kettős a szempont, melyből a nevelői működésem összes vonzásában feltárul előttük; Isten és haza, t.i. őket e kettős szolgálatra megtartani volt lelkiismeretes kötelességem. A szeretet nyílt szavával hangoztatván tanítványaim fülébe e kettős eszmét. S mivel a szeretet olyan, mint a nap, amelynek sugarai előbbutóbb áttörik a legsűrűbb ködöt is, a szívem mélyében megfakadt szó nem hangzott el hatás nélkül. A nevelői gondozásomra bízott ifjak lelkében a vallásérzület erősödött, erkölcsi nézeteik is tisztultak, és határozott fényekben kerestek s találtak is alakot Isten és embertárs irányában megkívánható kötelességérzetük mély alapot nyert, egymás iránt a szeretet és ragaszkodás, tanáraikhoz pedig a becsülés és hálás tisztelet fűzte őket. 39

34

BML CRPR 1. d.

35

A Cziszterci Rend Névtára 1885, 12. old.

36

BML CRPNLG: az osztálynapló fennmaradt

37

OszK Analekta 10703

38

uo.

39

uo.

12

Az 1887-88-as tanévben az V. osztály főnöke, bölcseletet, történelmet s magyar nyelvtant tanít. Ez az osztály közepes tehetségű, nem is ír róluk sokat jelentésében.40 Az 1888-89-es tanévben a VIII. osztály főnöke, történelmet, földrajzot és bölcseletet tanít. Az 1889-90-es tanévben is a VIII. osztály főnöke, történelmet, földrajzot és bölcseletet tanít. 1890-ben a Kormánytanács41 tagjává választják. Az 1890-91-es tanévben nem volt osztályfőnök, történelmet és bölcseletet tanított. Az 1891-92-es tanévben a III. osztály főnöke, történelmet, németet, bölcseletet tanított és a francia nyelv rendkívüli tanára. Az 1892-93-as tanévben a IV. osztály főnöke. Történelmet, németet, bölcsészetet és francia nyelvet tanít.42 Talán furcsa, hogy minden évben más osztálynak a főnöke, de ebben az időben az a pedagógiai gyakorlat, hogy évenként más-más osztályt vezet az adott tanár. Osztályfőnöksége mellett még tanított különböző évfolyamokban történelmet, bölcseletet, természeti földrajzot, magyart, latin és német nyelvet. Az osztálybeszámolókból az is kiderül, hogy szívén viseli minden tanulójának egyéni sorsát – ha betegek, akkor otthonukban meglátogatja, temetésükön részt vesz –, figyel rájuk órák alatt és a szünetekben, kommunikál róluk kollágáival.

Minden általa tanított tantárgyról

pedagógiai és szakmai feljegyzéseket készít. E dolgozat szűkössége miatt álljon itt egy általános pedagógiai elmélete, módszere, ahogyan Békefi Remig tanított: Magyarázataimat úgy fogom tanítani, hogy az elmondottakat egymás közt azonnal megbeszéljük, s amit talán nem értettek volna meg, így rögtön világossá tesszük. Azaz más szóval a magyarázat után (hacsak), amennyire a tananyag nem csekély terjedelme megengedi, rögtön fölszólítok valakit, akivel közösen meghányjuk az előbb előadott tárgyat; s ezáltal oda fogunk jutni, hogy Önök a dolgot már az iskolában megtanulják, s otthon csak szemlézniük kell a megszerzett ismereteket, melyekről a jövő órán fognak számot adni. Felelni minden órán fognak; itt főleg arra figyelmeztetek mindenkit, hogy senki ne számítson arra, hogy ha már egyszer felelt, akkor már nyugodt lehet az iskolában, hanem számon kérni minden egyes órára készen legyen, mert többször is felelhet egymásután. Ha valakinek elégséges oka van, hogy magát a felelés alól felmentettnek tekintse, az excusalas végett szobámba jöjjön, mert másutt, főleg az osztályban el nem fogadom. Végül felkérem, legyenek irántam bizalommal, s legyenek meggyőződve, hogy a legcsekélyebb mozdulatom is az önök javát célozza, s hogy

40

uo.

41

Kormánytanács: Apáti tanács, az apát tanácsadó testülete

42

Pécsi értesítők: 1880-1890-ig (1886: 23. old., 1887: 13. old., 1888: 61. old., 1889: 43. old., 1890: 12. old., 1891: 4. old., 1892: 10. old., 1893: 10. old.)

13

ezeknek előmozdításáért és biztosításáért, ha kell, minden erőmet felhasználom; s boldognak fogom érezni magam, ha törekvésemmel önöket célhoz vezetni sikerülne.43

Ezeket a pedagógiai elveket mai is elfogadhatónak tekinthetjük, hiszen egy tanár ma is minden órán arra törekszik, hogy magyarázatát megértsék és vissza is tudják adni a diákok. Pécsi tanársága alatt kezdi megjelentetni munkáit. 44 A pécsi gimnázium értesítőiben jelennek meg legelső írásai: 1883-ban írja a „Néhány szó a gymnasiumi tanulók túlterheléséhez” és az „Ismét néhány szó a gymnasiumi tanulók túlterheléséhez”, majd 1888ban a „Vallásos nevelés a családban” és az „Erkölcsös nevelés a családban” című műveit. 1884-ben írja meg a doktori disszertácóját Hunfalvy Jánosnál,45 „Kethely és környéke néprajza” címmel. Ez Békefi első rendtörténeti munkája, hiszen Kethely a szentgotthárdi apátság birtoka volt.

I. 4. Az egyetemi tanár és akadémikus 1891. február 17-én meghal Supka Jeromos apát, és 1891. május 9-én apáttá választják Vajda Ödönt.46 Szeghy Ernő ezt a következőképpen írja meg. Elkövetkezett tehát az apátválasztás. Összejöttek a rendtagok valamennyien a gimnáziumokból, egyéb külső házakból és a plébániákról, s megérkezett a veszprémi püspök, aki királyi biztosi minőségben volt hivatva elnökölni a választáson, s az abból kikerülő három jelöltet a király Ő Felsége elé terjeszteni, hogy azok közül egyet megerősítsen. Rendesen az elsőt szokta megerősíteni, 47 s így bennünket csupán annak személye érdekelt. Miska inasunkkal együtt mi öten a magiszterünkre tippeltünk. Nem tudtuk ugyanis sem mi, sőt még a Miska sem, hogy akkor már két párt állt egymással szemközt, tudniillik Vajda Ödön előszállási kormányzóé és Békefi Remigé, a pécsi tanáré, s következőleg másvalaki szóba se kerülhet. ... Zircen, mint általában minden, előkelő, úri módon szokott lefolyni, a választások is mindig a legnemesebb hangulatban mentek végbe. A pártok nem engedtek ugyan, s a győztes sorra kibuktatta az ellenpárt minden jelöltjét, de azért teljes volt a béke. A megválasztott apát azután igyekezett ellenjelöltjét valami előkelő állásba betenni. Így lett Békefi Remig is egyetemi tanár. Lehet, hogy nagy tudománya azt amúgy is megszerezte volna neki, de tény az, hogy Vajda Ödön apátúr készséggel tolta a szekerét. 43

48

OSzK, Analekta 10703

44 Ebben a dolgozatban nincs lehetőség arra, hogy Békefi apát összes irodalmi munkáját részletesen megvizsgáljam, ezért csak felsorolom a műveket 45

Hunfalvy János: 1820-1888, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja

46

Vajda Ödön, zirci apát: 1891-1911

47

A korabeli szokásoknak megfelelően, az apátválasztás után a királyhoz az első három legtöbb szavazatot kapott személy nevét terjesztették fel, és közülük a

legtöbb szavazatot birtokló személyt nevezte ki Zirc apátjának. (Kivétel Bula Teofil, akit nem nevezett ki a király, hanem új választást írt elő, és akkor Rezutsek Antalt választják meg, akit meg is erősít.) 48 Szeghy Ernő: Emlékeim, 83-84. old.

14

Természetesen van alapja Szeghy Ernő emlékeinek, de ne felejtsük el, hogy elfogult Vajda Ödön nagysága mellett. Békefi itt még, mint csak lehetséges apát jött szóba, hiszen Vajda után a legtöbb szavazatot kapta. A pécsi rendház és a tanári kar ekkor zárt testület hírében állott, ahová bejutni nagy kiváltság jele volt. Összetétele a rendi élet természete szerint folyton hullámzott, de lényegében, legmarkánsabb tagjaiban állandósult. Légár Hugó, Buzássy Ábel, Greksa Kázmér, Gyikos Péter, Magdics Gáspár, Mócs Szaniszló, Nemes Tivadar, Szegedy Fülöp, Zalai Mihály éles metszésű egyéniségek, akik hosszú időre megszabták a pécsi ház jellegét. Hogy ez mennyire egységes és magára valló volt, azt kitűnően illusztrálta a pécsiek magatartása az 1891-es apátválasztáson. Amikor Supka Jeromos meghalt, akkor a pécsi háznak a rend többségi jelöltjével, Vajda Ödönnel szemben külön neve volt, az alig 33 éves Békefi Remig. A pécsi rendtársak vágya megelőzte Békefi Remig idejét, egy kissé korán jött. De Békefi Remig neve elindult történelemnek és jövőnek.49

Békefi a tudásának és szorgalmának is köszönheti, hogy apátjelölt volt, és lesz majd egyetemi tanár és akadémikus. Békefi Remig egyetemi tanári munkásságáról akkor kapunk igazi képet, amikor tanítványai vallanak róla, és megvizsgáljuk az ebben az időszakban készült műveit. Mondom ezt azért, mert a levéltárakban nem, vagy csak nagyon kevés fellelhető forrás található. Álljon itt ezért egykori tanítványának, Bártfai Szabó Lászlónak50 emlékezése: Vajda Ödön a pécsi székesegyház felszentelésének országos ünnepélyén ellátogat Pécsre, bemutatja gróf Csáky Albinnak51 a rend ottani kiváló gimnáziumát. Békefit már névről ismeri a tanügyi reformokkal foglalkozó s éppen akkor az úgynevezett elkeresztelési rendelet52 miatt a támadások középpontjában álló miniszter, mert Spittkó Lajos főigazgató Békefi tanári működéséről a legelismerőbb jelentéseket küldte fel a minisztériumba. Egyetemi magántanári képesítésének ügyét is egyidejűleg intézte el. Magántanári előadását 1893. március 13-án tartotta meg nagyszámú és díszes közönség előtt, melynek során pécsi tanártársainak és diákjainak népes küldöttsége is megjelent, „Az Árpád-kori magyar történelem bölcselete” címmel.53 Szeghy Sándor Ernő: Budapesten született 1872. november 5-én. 1890. augusztus 29-én novícius, majd időleges fogadalmas, 1897. augusztus 4-én ünnepélyes fogadalmat tesz. 1897. augusztus 7-én pappá szentelik. Innsbrucki tanulmányait teológiai doktorátussal 1898-ban fejezi be. 1898-1900-ig porvai plébános. 19001903-ig a tokiói magyar nagykövet családjának tanára és nevelője. Az 1903/1904-es tanévben tanár Baján, 1904-1910 teológiai tanár a Bernardinumban, 1910-től prokurátor, 1911. október 17-től fossanuovai c. apát. 1915-ben a háború miatt kénytelen elhagyni Rómát. 1918. április 8-án belép a karmelita rendbe, 1919. április 9-én ünnepélyes fogadalmat tesz. Pápakovácsiban hal meg 1952. március 4-én. 49

Brisits Frigyes: Bitter Illés, az igazgató, 25. old.

50 Bártfai Szabó László: 1880 -1964, történetíró 51

Gróf Csáky Albin: 1841-1912 (1888. szeptember 22-étől 1894. június 10-éig közoktatásügyi miniszter)

52 Elkeresztelésnek nevezték, ha egy vegyes házasságból származó gyermeket nem az 1868. évi LIII. törvényben meghatározott vallásra kereszteltek, azaz a fiút nem az apja, a leányt nem az anyja vallására. 1890. II. 26: Gr. Csáky Albin kultuszminiszter 10.086/1890. sz. rendelete szerint a keresztelést bármely felekezet lelkésze elvégezheti, de ha a gyermek a törvény szerint nem az ő felekezetéhez tartozik, köteles 8 napon belül a keresztelés tényét az illetékes lelkésszel közölni, és a közlés tényét saját anyakönyvébe is följegyezni. Anyakönyvi kivonatot nem adhat ki ilyen esetben a keresztelő, hanem csak az illetékes lelkész. 53

Bártfai Szabó László: Békefi emlékezete, 6. old.

15

Békefi 1893-tól a Budapesti Tudományegyetem magántanára54 1898-ig, amikor a nyugalomba vonult Kerékgyártó Árpád55 katedráját kapja meg, s ekkor lesz nyilvános rendkívüli tanár. Két éves közökben rajzolja meg a magyar művelődéstörténet anyagát: hetenként négy órában, délután 2-3-ig adja elő a főtárgyakat: A közoktatás történetét, Városaink életét és jogi szervezetét, A kereszténységből kifejlett intézmények mint a művelődés tényezőinek történetét és A nemzetgazdaság történetét Magyarországon; heti 1-1 órában előadott melléktárgyak voltak: A tudomány története Magyarországon, Az állami intézmények mint a művelődés tényezői, Művelődéstörténeti kútfők.56

1893-ban az egyetemi tanárrá való kinevezése alkalmából, a pécsi egyetem jogászhallgatói − többsége az ő volt tanítványa − köszöntik. Ő erre a megtiszteltetésre azzal válaszol, hogy a hallgatók mindegyikét a Pilisi Apátság Története c. művének két kötetével ajándékozza meg.57 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz. Akadémiai székfoglalóján olvassa fel A ciszterciek középkori iskolázása Párizsban58 c. művét. 1898-ban ott találjuk III. Béla újratemetésén, hiszen a középkorban a ciszterciek legnagyobb jótevője volt és ő alapította Zircet. Mind a mai napig ő az egyetlen király, akiről évente megemlékezünk a Nekrológiumban.59 A gyászünnepet a ciszterciek nyitják meg, majd két napon át, félórás váltásokkal két-két fehér reverendás, fekete skapulárés szerzetes imádkozik a ravatal mellett. Valóban nagyszerű látvány. A ciszterciek imádságával párosul a nemzet kegyelete. A koronázó templom Buda várában kegyhellyé alakul. Kicsinyek és nagyok sűrű csoportokban sietnek az engesztelés hajlékába; mély megindulással vonulnak el a ravatal előtt, és szemlélik meg a kegyelet és hódolat e fölséges jelenetét. A búcsújárók utolsó rajaként, október 20-án délután, ismét a ciszterciek jelennek meg testületileg, s elimádkozzák karban jó III. Béla királyért a halotti zsolozsmát. Másnap a reggel 10 órára hirdetett gyász-istentiszteletre érkező meghívottakat is ciszterciek fogadják. A környezetétől elütő szentély a főúri szalonok hangulatát csempészi a középkorias gyászpompájú Mátyás-templomba60

54

Pécsi Figyelő, 1893. március 11., 3. old.

55

Kerékgyártó Árpád: 1818-1902 művelődéstörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Nyugdíjba vonulása után nemesi rangot kap, és ekkor veszi fel a

Vámosgyörki előnevet. 56

Bártfai: Békefi emlékezete, 6-7. old.

57

Pécsi Napló,1893.március 8.

58 Akadémiai Értesítő, 1896 decemberi füzet 59

A rendtagok, hozzátartozók és a rend legnagyobb jótevőinek halotti dátumát tartalmazó könyv

60

Buzinkay Béla: Kő se mutatja helyét, 43. old.

16

1900-ban már mint nyilvános egyetemi rendes tanár tart előadásokat.61 Melléktárgyként a századok szerint előadott kútfőismertetések innen kezdve szombaton 8-9 között került sorra, míg a művelődéstörténeti, pénteken tartott kétórás gyakorlatokra csak húsz hallgatót vett fel, s ezzel a «vezérkarral» alapította meg a művelődéstörténeti szemináriumot. A kútfők ismertetéséből, a XVII. századból valókat, 62

minthogy ezekkel más tanár foglalkozott behatóan, mindvégig elhagyta előadásaiból.

1908-ban az Akadémia rendes tagja lesz. Székfoglalásakor A pécsi egyetem c. művét olvassa fel.63 Tanítványának visszaemlékezéséből egy olyan ember tárul elénk, aki igaz, hogy egyedül él, de monasztikus szerzetesi mivoltát soha nem tagadja meg. Korán kelő, imádságos, nagy munkabírású ember. Szikár, nagytudású, bölcs, magához, diákjaihoz és munkájához következetes ember áll a katedrán. Mindig komoly, fegyelmezett ember, akiben szerető szív lakozik. Szereti és segíti diákjait. Pontosságot, figyelmet követel mindenkitől. Bártfai a következőképpen emlékezik Békefinek erről az időszakáról. A főtárgyakat a központi egyetem kupolás termében, az átköltözés után pedig az úgynevezett Gólyavárban, mindig tömött padsorok előtt adta elő. Amikor szikár, hosszú papi civilruhába öltözött, ritka, őszes hajú alakja a folyosón feltűnt, a jogászokkal, bölcsészekkel, férfi- és nőhallgatókkal teli tanteremben elült a zajongás. Nem ült a tanári székbe, előttünk állva szabadon adta elő mondanivalóit, nagy ritkán, főként a kútfői tanulmányok adatainak felsorolásánál vette csak elő jegyzeteit. Szavainak hatását kék szemének meleg tekintete támogatta, amellyel azt figyelte: hallgatói értik-e, s jegyezni tudják-e az elmondottakat. Nem szenvedhette, hogy az előadás komolyságát bárhogy megzavarják. Az igazságszolgáltatásról szólva egy ízben feltette a kérdést: leányrablás esetén ki hordozta az istenítéletben kötelezővé tett tüzesvasat. Az egyik agyafúrt jogászhallgató közbeszólására: hogy az anyós, olyan vihogás támadt, hogy megsértődött tanárunk otthagyott bennünket. Nyugodtsága pedig közismert volt, s igen ritkán hagyta el. Ilyen eset volt, amikor egyik leleményes jogászhallgatója arra kérte, hogy a kollokválás jegyét is írja be az indexbe. Békefi átható tekintettel ránézett, s azt kérdezte: csakugyan kollokválte? Az igenlő válaszra arcába csapta az indexet a konok hazudozónak. Szókimondó, egyenes lelkű volt a mi Mesterünk. Ha hibát vett észre, tartózkodás nélkül megmondta. Tanítványairól imáiban megemlékezett. Reggel ½5-kor kel, ½10-kor lefeküdt s naponta hét órát dolgozott.

61 Az OSzK Kézirattárában, Analekta: Békefi egyetemi előadásai az alábbi jelzetek alatt taláhatóak: 3476. Általános műveltség Magyarországon az Árpádok korában, 3475. Büntetőjog Magyarországon az Árpádok korában, 3485. Az egyház az Árpádok korában, 3474. Igazságszolgáltatás Magyarországon az Árpádok korában, 3479. Az igazságszolgáltatás története a középkori Magyarországon, 3473. Könyvek és könyvtárak Magyarországon az Árpádok korában, 3484. Középkori magyar társadalomtörténet, 2486. A magyar egyetemek története, 3477. A magyar művelődéstörténelem kútfői a XV–XVII. sz.-ban, 3490. Békefi Remig magyar művelődéstörténeti előadásai, 3488. Magyar művészettörténet, 3483. A magyar történelem kútfői, 3478. A magyar viselet az Árpádok korában, 3482. Magyarország a honfoglalás előtt. A kereszténység felvétele, 3471. A nemzetgazdaság története az Árpád-korban, 3472. Orvosok, betegségek és gyógyítás Magyarországon az Árpádok korában, 3480. Társadalmi élet az Árpádok korában, 3481. Társadalom és ruházat a honfoglalás korában, 3489. A vármegyék kialakulása és a magyar jobbágyság története, 3487. A városok története a középkori Magyarországon, 62


63

Akadémiai Értesítő, 1909. márciusi füzet 109-121. old.

17

Orvosai tanácsára szép időben a Gellért-hegyre járt fel sétálni, s boldog volt hallgatói közül, aki ilyenkor hozzá csatlakozhatott. Tanítványai tisztalelkűségét és jóságos szívét kiérezve, maguk között Fra Angelicónak hívták. Irodalmi vitáit is, mint alább rámutatok, mindig nemes, eszmei célokért küzdve folytatta végig. A szemináriumban tartott gyakorlatokon az anyaggyűjtés legapróbb részleteit is türelemmel magyarázta. Tőle tanultuk meg azt, hogy a talált adatot nyersen, minden kísérő magyarázat nélkül kell kijegyezni, mert annak helyes értelme csak a többivel való összevetés után világlik ki. Megmutatta, mekkora cédulákat célszerű használni, elmagyarázta, miért kell minden adatot külön-külön kijegyezni, hogyan kell az összesítést és tudományos rendszerbe foglalást elvégezni. Pray munkásságát tárgyalva felhívta figyelmünket arra, hogy sok kérdést tisztázott, elődeit, mert itt-ott tévedtek, nem bántotta, inkább kereste az okokat, miért nem tudhatták a szóbanforgó kérdést megfejteni. Egyik vitájában arra mutatott rá, hogy fontos történeti kérdéshez nem szabad mellékesen, csak úgy odavetve hozzányúlni. A források állandó kimélyítésére és csak elsőrendű forrásanyag használatára buzdított bennünket.64 Orvosai tanácsára 1905 és 1906 nyarán egy-egy hónapot Szentgotthárdon tölt el, ahol az akkor divatosnak nevezhető gyógykezelési móddal él: kneipol 65 reggelenként a harmatos fűben. A szintén ráparancsolt pihenőket azonban kevésbé tartja be, két hatalmas akadémiai pályamunkával készül el rövid idő alatt. 1906 decemberének elején maga is elismeri, mintegy derült égből csapott le rá az ifjúkori tüdővérzés megújulása. December közepén a vérzés elállott, s néhai Mesterünk még végighallgatta a félévi colloquiumokat is, «mert a katonának a csatatéren nemcsak győzni, de meghalni is kötelessége». Ezt a karácsonyt és az utána következő heteket Lussinpiccolóban tölti, ahol egészsége tűrhetően helyreáll, s ő következő félévre hirdetett előadásait ismét megtartja. «Egészségem egészen jó; teljesen úgy érzem magamat, mint az ép és egészséges ember», írja a következő tavasszal egyik levelében. 1907 telén makacs, heteken át tartó láz gyötri, éppen karácsony előtt szabadul meg tőle. 1908 januárjában a közeli halál lehetősége is megjelenik lelke előtt: szeretné, írja egyik tanítványának, ha mielőbb sikerülnének tervei, előbb, mint az utolsó hajmáskéri útja bekövetkezik. De azért jó kedvvel, nem lankadó munkaerővel dolgozik akadémiai rendes tagsági székfoglalójának megírásán. «Hiszen ez a pillanat tudományos életpályám delelő pontja. Az Akadémia bizalma engem fölemel és megnyugvással tölt el.»66

Az 1911-12-es tanévben a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Böcsészettudományi Karának dékánja lesz.67 Mint dékán óvja és védi egyetemét a káros nézetektől és a vitatható tudású és elméleteket valló emberektől. Dékáni méltóságát a kötelességek újabb forrásának tekintette. A választók bizalmának nagyságával arányosnak látom a rám váró feladatot, válaszolja az őt ez alkalommal üdvözlő tanítványának. Isten segítségében és jóakaratában bízva nézek a jövő küzdelmei elé.

64


65

Kneipp-kúra: Sebastian Kneipp (1821–1897) német katolikus pap által kifejlesztett fürdőkúra a hideg és a meleg víz váltakozása által előidézett enyhe ingerek

elvén alapul. A váltakozás serkenti az anyagcserét, és élénkíti a vérkeringést. A Kneipp-kúra elemei a könyök- és karöntetek, a nedves meleg borogatások, valamint a meleg fürdők. A kúrához fény- és levegőfürdők tartoznak, továbbá a szabadban való mozgás, a gyógyteák fogyasztása valamint a kiegyensúlyozott étrend teszi teljessé. Gyakran alkalmazzák kimerültség, feszes izmok és keringési zavarok esetén. 66

Bártfai: Békefi emlékezete, 12. old.

67

Rendi Névtár 1911-12, 2. old.

18

Dékáni működése idejére esik végül a bölcsészeti kar átköltöztetése mai helyiségeibe, amit aprólékos gondossággal, fáradságot nem kímélve oldott meg. Büszkén emlegette előttünk, hogy Jászi Oszkár 68 tanárrá kinevezését, miután már a jogi kar visszautasította, néhai Ballagi Aladárral 69 együttesen sikerült megakadályoznia. Egy másik, akkoriban nagy port felvert ügyről, minthogy abban egyik tanártársa elleni hajszát látott, nemigen beszélt, de annál tapintatosabban intézte azt el. Lánczy70 halála után a történeti szeminárium igazgatói tisztét választással ruházták reá. Utolsó nagy kollégiumát 1911/12 első felében A kereszténység története címen tartotta.71

Békefi munkásságához álljon még itt egy forrás dr. Kubinyi Andrástól, 72 aki ismerte és tisztelte munkáját. Azért idézem ilyen hosszan, mert az előadása csak kéziratban van meg: A magyar tudománytörténetben nemigen emlegették Békefi Remiget az elmúlt 80-90 évben, legfeljebb időnként egyes műveit idézve, az általa kiépített iskoláról pedig inkább rosszat mondtak, mint jót. Egy „damnatio memoriae” következett vele szemben. Ez a régi római korban volt szokás, ha egy császárt nem kedveltek, akkor utána a nevét letörölték a feliratokról. Ez az emlékezet megátkozása volt. Majdnem ez történt Békefivel is. Még a tanítványait is illett lebecsülni, bár ez nem volt jogos vele szemben. A megüresedett tanszékét csak 3 év múlva, 1914-ben töltették be Domanovszky Sándorral, aki a magyar forráskutatás egyik legnagyobb egyénisége volt. Ő nem tudott mit kezdeni azzal a művelődéstörténettel, amit Békefi csinált, és átalakította a tanszéket a név megtartásával társadalmi és gazdaságtörténeti tanszékké. Megszüntette Békefi doktori disszertációs sorozatát, és csak 10 év elteltével hozott létre egy disszertációs sorozatot, aminek a címe „Tanulmányok a mezőgazdaság történetéhez Magyarországon” volt. Domanovszky annyit tett a művelődéstörténet felé, hogy az 1940-es évek elején kiadott egy 5 kötetes magyar művelődéstörténetet 100 szerző különböző munkáival, de ezeknek csak a negyed részét teszi ki a művelődéstörténet. A többi része társadalomgazdaság és településtörténeti kérdésekkel foglalkozik. Domanovszky Sándor evangélikus vallású volt, az ő idejében a bölcsészkar történelmi professzorainak nagyobb része szintén. A 30-as években Domanovszky egyik jeles tanítványa kitűnő gazdaságtörténeti cikket s könyvet írt. Az egyik könyvében kifejtette, hogy a marxizmus tudománytalan diszciplina, amely fölött eljárt az idő. Ugyanez a hölgy 1945 után a magyar dogmatikus marxista történetírásnak egyik fő képviselője lett – Lederer Emmáról 73 van szó. „A magyar polgári történetírás rövid története” című 1969-es munkájában így ír Békefiről és annak művelődéstörténeti iskolájáról: A magyarországi viszonyok között, minthogy a tanszék erősen klerikális hatások alatt állt, és ennek a befolyásnak rendelődött alá. Békefi nem művelődéstörténettel, hanem elsősorban az oktatás történetével foglalkozott. A középkori oktatás történetére vonatkozó munkái úttörő jelentőségűek annak ellenére, hogy teljesen klerikális szemlélete és a mélységekig ritkán lehatoló forrástechnikája korlátozza műveinek értékét. A művelődéstörténeti tanszék által sajtó alá rendezett értekezések alatta maradnak Békefi személyes tudományos munkásságának.” Az

68

Jászi Oszkár: 1875-1957, író, politikus, egyetemi tanár, szociológus

69

Ballagi Aladár: 1853-1928, történész, az MTA tagja

70

Lánczy Gyula: 1850-1911, történetíró, egyetemi tanár

71

Bártfai: Békefi emlékezete, 7. old.

72

Kubinyi András: 1929-2007, történész, az MTA tagja

73

Lederer Emma: 1897-1977, történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora

19

idézetben önellentmondás van, mivel egyrészt lebecsüli Békefit, utána pedig közli, hogy az ő színvonaláról csak annyit lehet elmondani, hogy a Békefinél doktorált emberek közül sok protestáns és zsidó vallású volt. Még zsidó témákat is adott ki doktori disszertációnak. Domanovszky más irányzatú volt, de nem marxista, ezzel az ideológiával erősen szembenálltak nézetei. Lederer szövegére visszatérve, az oktatástörténet része a művelődéstörténetnek, ezért nem lehet Békefit vádolni, hogy eltért taníthatóságának hatáskörétől. Már a ciszterciek utáni kutatások éveiben kialakult benne két kutatási irány, amire Léderer Emma is utalt, a középkori oktatástörténetnek a kutatásakor. Ennek vizsgálata is a rendtörténetírásból fakadt, ugyanis 1896-ban jelentette meg a „Ciszterciek középkori iskolázása Párizsban” című művét.

Ezzel egy időben vette észre, hogy az

oktatásügy története Magyarországon még nincs feldolgozva, és ezzel kellene foglalkozni. Szerinte ehhez mindenképpen olyan forrásra van szükség, ami nemcsak egy korszakra vonatkozik, hanem tovább is ki van terjesztve, a lehetséges legkésőbbi adatokra vonatkozólag. Első oktatásüggyel foglalkozó munkáit a református iskolarendszer története töltötte ki, ami azt is bizonyítja, hogy nem volt más vallásúakat lenéző ember. Elsősorban az iskolai törvényeket és az iskolai statútumokat dolgozta fel, ami jelentős pedagógiai s történeti tanulságokkal járt. Így dolgozta fel többek között a sárospataki, a debreceni, vagy a marosvásárhelyi református iskoláknak és főiskoláknak a statútumait. Békefi el akarta készíteni a nagy magyar művelődéstörténetet hallgatói disszertációjának felhasználásával. Ezt az elképzelést támadták annyian, és erre utalt Lederer Emma is írásában. Pedig Németországban ugyanilyen munkák születtek a 60-as, 70-es években. Békefi végül nem is tudta megvalósítani ezt az elképzelését, ─ a nagy magyar művelődéstörténetet, ami élete fő műve lehetett volna.74

Lederert talán védheti az, hogy nem ismerte fel a politikai változásokat, hanem csak sodródott azzal. Békefi abban a korban él, amikor kialakulnak a történettudományok. Lehet, hogy művelődéstörténet címén hangsúlyozottabban foglalkozik az iskolatörténettel, de ő legalább elkezdte azt a tudományt, amelyen még ma is vitatkoznak, hogy létezik-e? Ő az, aki talán elsőként kötelezi el magát ennek az új történeti tudományágnak. Lederer marxista történelemszemlélete összeegyeztethetetlen volt Békefi pozitivista történetszemléletével. Tanári működése mellett levéltári kutatásokat is végez. Ő még lát és felhasznál olyan okleveleket, amelyek már elvesztek, és csak a jegyzeteiből, kutatásaiból, publikációiból tudjuk, hogy léteztek. Kutatja a ciszterciek középkori helyeit, életét és történetét. Egyik legnagyobb kutatási eredménye, hogy a legelső ciszterci monostor nem Cikón 75 volt. Hogy levéltári kutatásait alátámassza, ásatásokat is végez a helyszínen. Így bizonyítja, hogy

74

Kubinyi András: Békefi Remig történetírói és tanári munkássága, Kézirat, Zirci Apátság

75

Cikó, Tolna megyei település, Bonyhád közelében

20

Magyarországon az első ciszterci monostor76 nem Cikón, hanem Cikádoron77 található. Ezt véglegesen az 1994 és 1996 közötti ásatások bizonyítják, melyet Valter Ilona irányított.

I. 5. Békefi irodalmi működése Talán nem feladata ennek a dolgozatnak, hogy részletesen ismertesse, értékelje Remig apát történészi-irodalmi munkásságát. Itt csak a művek felsorolására szorítkozom. A művek sokasága jelzi Békefi munkabírását, főleg ha figyelembe vesszük betegségét, és azt, hogy ebben a korban még nem létezik a számító- és másológép.

I. 5. 1. Önálló művek: 1. Kethely és környékének néprajza (Budapest, 1884) 2. A pilisi apátság története I. kötet 1184-1541 (Pécs, 1891) 3. A pilisi apátság története II. kötet 1541-1814 (Pécs, 1892) 4. A czikádori apátság története (Pécs, 1894) 5. A pásztói apátság története I. kötet 1190-1702 (Budapest, 1898) 6. A debreceni ev. és ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1899) 386-397. old. 7. A pásztói apátság története II. kötet 1702-1814 (Budapest, 1902) 8. A pásztói apátság története III. kötet Oklevéltár 1342-1812 (Budapest, 1902) 9. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig (Budapest, 1906) 10.

Emlékbeszéd II. Rákóczi Ferenc mint szabadsághős és ember 1906. október 29-én

(Budapest, 1907) 11.

A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (Budapest, 1907)

12.

A pécsi egyetem (Budapest, 1909)

13.

A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig (Budapest, 1910)

14.

Orvosok,

betegségek

és

gyógyítás

Magyarországon

az

Árpádok

korában

Különlenyomat: Elhangzott a Veszprém Megyei Orvosok és Természetvizsgálók ülésén (Budapest, 1912)

I. 5. 2. Értekezések és cikkek 1. Néhány szó a gymnasiumi tanulók túlterheléséhez In: A ciszterci rend pécsi főgimnáziumának értesítője (Pécs, 1883) 9. és 10. szám 2. Ismét néhány szó a gymnasiumi tanulók túlterheléséhez In: uo. (Pécs, 1883) 17. 18. szám 76

A czikádori apátság története, 5-27. old.

77

Cikádor, mai nevén Bátaszék, Tolna megyei település, Szekszárd közelében

21

3. Vallásos nevelés a családban In: uo. (Pécs, 1888-89) 1-41. old. 4. Erkölcsös nevelés a családban In: uo. (Pécs, 1889-90) 1-19. old. 5. Széchenyi István gr. A magyar nemzet regeneratora In: uo. (Pécs, 1891-92) 1-16. old. 6. A szentkorona nemzetünk történetében In: uo. (Pécs 1891-92) 17-26. old. 7. Mária Terézia Magyarország királynője In: Négyvasárnap (Pécs, 1892) 26-32. old. 8. A ciszterciek a középkorban In: Budapesti Hírlap (1891) június 18. szám 9. Hunyadi Mátyás a ciszterciek reformátora In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1894) 712718. old. 10. A ciszterci rend története Magyarországon 1142-1896 In: Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai ciszterci rend szer. Békefi Remig (Budapest, 1896) 1-89. old. 11. Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpád-házi királyok korában In: Katholikus Szemle (Budapest, 1896) 1-41., és 181-239. old. 12. Árpád-kori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése In: Századok (Budapest, 1896) 207-222., 310-337., 413-428. old. 13. A ciszterciek középkori iskolázása Párizsban In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1986) 187. old. (Akadémiai székfoglalója) 14. Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban In: Századok (Budapest, 1897) 125136., 210-220., 298-380. old. 15. A katholikus papképzés Magyarországon In: Magyar Paedagogia (Budapest, 1897) 207218., 273-291. old 16. Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezete In: Századok (Budapest, 1897) 881-902. old. 17. A közoktatás története Magyarországon 1000-1867 In: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896-iki ezredéves kiállítás eredménye Szerk. Malenkovits Sándor (Budapest, 1896) V. kötete, 133-209. o. 18. Az oktatásügy állapota az Árpádok korában In: Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon, szerk. Czobor Béla (Budapest, 1896) I. kötet 78-82. old. 19. A magyarországi szerzetesrendek hivatása a múltban és a jövőben In: Katholikus Paedagogia (Budapest, 1897) 42-45. old. 20. A szerzetes-rendekről, In: Rudolf-emlékalbum szerk: Czikaly Lajos (Budapest, 1897) 233. old. 21. A 800 éves ciszterci rend In: Budapesti Hírlap (1898) április 17. 22. A ciszterci Rend múltja Magyarországon, In: A pécsi ciszterci főgimnázium értesítője (Pécs, 1898) 1-24. old. 22

23. A sárospataki ev. Ref. Főiskola 1621-iki törvényei In: Akadémiai Értesítő (Budapest 1899) 1-79. old. 24. III. Béla és a ciszterci rend In: Budapesti Hírlap (1898) okt. 19. 25. Szent Bernát In: Budapesti Hírlap (Budapest) 1899. aug. 17. 26. A marosvásárhelyi evangélikus és református főiskola XVII. századi törvényei In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1900) 349-354. old. 27. III. Béla és a magyar nemzet művelődése In: III. Béla magyar király emlékezete szerk: Forster (Budapest,1900) 114-144. old. 28. III. Béla temetése, uo. 279-292. old. 29. A magyar egyetemek In: Budapesti Hírlap (Budapest, 1900) május 12. 30. A rabszolgaság Magyarországon az Árpádok alatt In: Akadémiai Értesítő (Budapest 1901) 22-32. old. 31. A magyarországi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája In: Katholikus Szemle (Budapest 1901) 3-25., 97-112., 24-231. old. 32. Inczédy Dénes emlékezete In: Magyar Paedagogia (Budapest, 1901) 65-86. old. 33. Inczédy Dénes In: Budapesti Hírlap (Budapest) 1900. szeptemberi 7. 34. Zircz In: Budapesti Hírlap (1901) szeptember 3. 35. A bolognai egyetem XIV. és XV. századi statutumai In: Akadémiai Értesítő (Budapest 1901) 574-584. old. 36. Szent István király intelmei In: Századok (Budapest, 1901) 922-990. old. 37. Hogyan lettek a ciszterciek tanító renddé Magyarországon In: Katholikus Szemle (Budapest, 1902) 499-526. old. 38. Mátyás és az iskola In: Mátyás király Emlékkönyv szerk: Márki Sándor (Budapest, 1902) 171-178. old. 39. Mátyás és a ciszterciek uo. 179-182. old. 40. Búcsúbeszéd Kerékgyártó Árpád, akadémiai levelező tag ravatalánál 1902. december 16án In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1903) 159-166. old. 41. Külföldi főiskolák látogatása a középkorban In: A katholikus Magyarország (Budapest, 1902) I. kötet 365-372. old. 42. A ciszterci rend története Magyarországon In: A katholikus Magyarország (Budapest, 1902) II. kötet 1066-1070. old. 43. Szent István intelmei. Utolsó szó Szent István király intelmei ügyében, In: Századok (Budapest 1902) 872. old. 44. Az oktatásügy állapota 1301-1526-ig In: Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon szerk. Szaly Imre (Budapest, 1904) II. kötet 247-253. old. 45. Az oktatásügy állapota 1526-1867-ig uo. 333-343. old. 23

46. Czobor Béla In: Vasárnapi Újság (Budapest, 1904) január 31. 47. Májer Móric In: Magyar Állam (Budapest1904) április 15. 48. A középiskolai tanárképzés In: Magyar Paedagogia (Budapest, 1904) 5-17. old. 49. Kerékgyártó Alajos Árpád emlékezete In: A MTA elhunyt tagjai fölött tartott Emlékbeszédek (Budapest, 1904) XII. kötet 23. old. 50. Pauler Gyula emlékezete In: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből, 50. szám (Budapest, 1904) 51. Czobor Béla emlékezete In: A MTA elhunyt tagjai fölött tartott Emlékbeszédek (Budapest, 1905) XII. kötet 34. old. 52. Mátyás Flórián emlékezete uo. (Budapest, 1906) XIII. kötet 22. old. 53. A ciszterci rend története Magyarországon 1142-1906 In: A magyarországi ciszterci rend 1906-1907 évi névtára (Zirc, 1907) 11-91. old. és az 1910-1911 évi névtára 9-97. old. 54. Az iskolázás története Magyarországon 1000-1883 In: Képes Magyar Irodalomtörténet szerk: Beöthy-Badics (Budapest, 1906) I. kötet 76-97., 197-215., 613-620. old. 55. Válasz Imre Sándor bírálatára In: Erdélyi Múzeum (Budapest 1906) 387-396. old. 56. Az Árpádok mint a keresztényművelődés szervezői In: Árpád és Árpádok szerk: Csánki (Budapest, 1908) 281-301. old. 57. Szent Imre magyar királyi herceg In: A Keresztény Magyar Ifjúság (Budapest, 1907) november 1. szám. 1-2. old. 58. A ciszterciek tanító rendi tevékenysége In: Magyar Középiskola (Budapest, 1908) 529546. old. 59. Horváth Mihály és a magyar történetírás In: Századok (Budapest, 1909) 713-730. old. 60. A középkori iskolázás Magyarországon In: Magyar Paedagogia (Budapest, 1910) 193-208. old. 61. Britannus Jánosnak mi is volt a hivatala? In: Erdélyi Múzeum (Budapest, 1910) 181. old. 62. Előszó In: „Történeti Közlemények Abauj-Torna vármgye és Kassa múltjából” című folyóirat (1910) 63. Búcsúztató dr. Lánczy Gyula ravatalánál 1911. január 19-én In: Act. Reg. Scient. Universitatis Budapestiensis (Budapest, 1911) 161-164. old. 64. Dékáni beszéd Vendl Aladárnak sub auspiciis regis végbement doktori avatásakor 1911. június 22-én uo. 164.-199. old. 65. Ünnepi beszéd a Bölcsészethallgatók Segítő Egyesülete 1911. április 2. közgyűlésén In: Budapesti Hírlap (Budapest, 1911) április 4. 66. Beszéd a harmadik egyetem ügyében In: Felsőoktatási Egyesület Közleményei (Budapest, 1911) 79-84. old. 67. Vajda Ödön 1834-1911. In: Budapesti Hírlap (Budapest, 1911) július 11. 24

I. 5. 3. Bírálatok és könyvismertetések 1. Bírálat a Bézsán-pályázatra beküldött pályaműről In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1899) 435-448. old. 2. Bírálat Pauler Gyulának: „A magyar nemzet története Szent Istvánig” című munkájáról In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1900) 442-444. old 3. Bírálat a gr. Zichy Jenő-féle pályázatra beküldött pályamunkáról In: Századok (Budapest, 1900) 94-95. old. 4. Jelentés a Semsey-pályázatra beérkezett magyar történelmi műről In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1902) 471-500. old. 5. Jelentés a Semsey-pályázatról (Thaly Kálmánnal és Csánki Dezsővel) In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1908) 383-391. old. 6. Jelentés a Gorove-pályázatról In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1908) 474-479. old. 7. Jelentés az Ipolyi-pályázatról (Borovszky Samuval) In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1911) 171-181. old. 8. Jelentés az ifj. Bojári Vigyázó Sándor-pályázatról (Csánki Dezsővel) In: Akadémiai Értesítő (Budapest, 1911) 380-383. old. 9. Érdújhelyi Menyhért: Péter és Bánk bán összeesküvése In: Katholikus Szemle (Budapest, 1893) 688-690. old. 10. Dr. Hajdú Tibor és Dr. Zoltvány Irén: Lélektan és gondolkodástan In: Katholikus Szemle (Budapest, 1894) 499-501. old. 11. Érdújhelyi Menyhért: Ujvidék története uo. (Budapest, 1895) 493-495. old. 12. Éble Gábor: A Harruckern és a Károlyi család uo. (Budapest, 1895) 495-498. old. 13. Dr. Demkó György: Árpád-házi Boldog Margit élete uo. (Budapest, 1895) 863-866. old. 14. Ludwig Reissenberger: Die Kerzer Abtei In: Századok (Budapest, 1894) 636-640. old. 15. Irsik Ferenc: Boldogemlékű Hám János élete In: Századok (Budapest, 1896) 365-367. old. 16. Vagner József: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez In: Századok (Budapest, 1896) 922-926. old. 17. A veszprémi püspökség római oklevéltára In: Katholikus Szemle (Budapest, 1896) 857863. old. 18. Turchányi T. György: Tabellae chronograhpicae ad slovenda diplomatum data In: Katholikus Szemle (Budapest, 1897) 752-753. old.

25

19. Érdújhelyi Menyhért: A közjegyzőség és hiteles helyek története Magyarországon In: Katholikus Szemle (Budapest, 1900) 472-474. old. 20. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig In: Katholikus Szemle, I-III. kötet, 1901., 1902., 1903. évf. (Budapest) 471-472., 281-282., 901-903. old. 21. Kudora János: A magyar katolikus egyházi beszéd irodalmának ezeréves története In: Katholikus Szemle (Budapest, 1902) 991-9393. old. 22. Bodor István: A rimaszombati egyesült protestans főgimnázium története In: Századok (Budapest, 1902) 168-172. old. 23. Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-1630 In: Századok (Budapest,1903) 251-254. old. 24. Karácsonyi János: A hamis, hibás keletű és keltezetlen oklevelek jegyzéke In: Századok (Budapest, 1903) 903-904. old. 25. Karácsonyi-Borovszky: Regestrum Varadiense examinum ferri candentis ordine chronologico digestum In: Századok (Budapest, 1903) 1017-1019. old. 26. Ábel-Hegedűs: Analecta nova ad historium renascentium in Hungaria litterarum spectantia In: Századok (Budapest, 1904) 173-176. old. 27. Németh Ambrus: A győri (királyi) tudomány-akadémia története 1806-1850. In: Századok (Budapest, 1904) 45-50. old. 28. Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei In: Magyar Szemle (Budapest, 1905) február 5. 29. Barcsa János: A debreceni kollégium és partikulái In: Századok (Budapest, 1905) 960963. old. 30. Hegedűs István: Analecta recentiora ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia, In: Századok (Budapest, 1907) 257-260. old. 31. Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története In: Századok (Budapest, 1907) 344-348. old. 32. Kálmán D.: A gyönki evangélikus, református gimnázium története In: Századok (Budapest, 1907) 453-454. old. 33. Br. Forster Gyula: Magyarország műemlékei I-II. kötet In: Acheologiai Értesítő (Budapest, 1908) 87-91. old. 34. Sörös Pongrác: Jerosini Brodarics István In: Katholikus Szemle (Budapest, 1907) 10801087. old. 35. Török István: A kolozsvári evangélikus, református collegium története I-III. In: Századok (Budapest, 1907) 742-746. old. 26

36. Éble Gábor: A nagykárolyi Szentháromság-kép története In: Századok (Budapest, 1910) 593-594. old.

Első nagy munkája után – Kethely és környéke néprajza – szoros szakmai-baráti kapcsolatokat ápol egyik rendtársával és példaképével, Szvorényi Józseffel. 78 Szvorényivel fennmaradt levelezéséből kiderül,79 hogy kölcsönösen tisztelték és segítették egymást. Szvorényi az idősebb, bölcsebb professzor, utódját látja Békefiben. Biztatja, dicséri és ötletekkel segíti munkáját. Békefi számára Szvorényi a megtestesült mester, akire alázatosan és nagy szeretettel figyel. Kölcsönösen segítik egymást a kutatásban, és örülnek egymás eredményeinek, Szvorényi 1892-ben bekövetkezett haláláig. Az 1911-es és 1912-es évből fent maradt egy bírósági ítélethozatal, miszerint dr. Csuday Jenő80 feljelentette az Akadémiát és Békefit. Szerinte vele szemben szabálytalanul jártak el a Semsey-pályázaton. Csuday állítása szerint a három főből álló bíráló bizottságból (Thaly Kálmán, Csánki Dezső81 és Békefi), csak Békefi olvasta el a pályázatát, azt is csak felületesen tette meg. Az ő véleményét csak jóváhagyta Thaly és Csánki, ezért nem nyerte meg a pályázatot. A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és az ítéletben (első- és másodfokon) felmentik az Akadémiát és Békefit, csak a perköltség (550-550) korona megfizetésére kötelezik. Csudaynak a saját ügyvédi költsége 1200 és a perköltsége 550 korona.82 Apáttá választása után több műve nem jelent meg. Az apátságok, rendházak irányítása, a rendtársak vezetése minden idejét leköti. Annyit tudunk félbemaradt munkáiról, hogy nagyrészt már megírta Zirc történetét, de sohasem készült el. Kutatási eredményeit Horváth Konstantinnak83 adja, aki ennek köszönhetően megírja Zirc története84 című művét.

78

Szvorényi József O.Cist: 1816–1892, történész, író, az MTA tiszteleti tagja

79

OSzK, Analekta 0293

80

Csuday Jenő: 1852-1938, tanár, történész. 1871-ben belépett a csornai premontrei rendbe, 1894-től egyetemi magántanár, 1901-ben kilép a rendből

81

Thaly Kálmán:1839-1909, politikus, történész, költő, az MTA tagja; Csánki Dezső: 1857-1933, történetíró, levéltáros, az MTA tagja

82

BFL VII. 1. d, I 1402/1912

83

Horváth Konstantin O.Cist.: 1896-1970

84

Horváth Konstantin: Zirc története, Bevezetés V-VII. old.

27

II. Békefi Remig, Zirc, Pilis, Pásztó és Szentgotthárd apátja II. 1. Békefi Remig apáttá választása és benedikálása 1911. július 11-én elhunyt Vajda Ödön zirci apát. Az új apát megválasztásáig az addigi perjel ─ Szentes Anzelm ─ viszi a rendi ügyeket mint kormányzóperjel. 1911. július 20-án a generális apát a kormányzóperjelnek85 megadja a szükséges felhatalmazást az apátválasztás lebonyolításához.86 A kormányzóperjel 1911. szeptember 5-én levelet intéz a rendtagokhoz az apátválasztás idejéről, módjáról és menetéről: - Az apátválasztás napja 1911. szeptember 19. - Az iskolákban 1911. szeptember 18-21. között szünetet engedélyez a vallás- és közoktatásügyi miniszter - A három apátjelölt megválasztásának módja87 - A három apátjelölt jellemzésének módja88

Az apátválasztáson minden örökfogadalmas szerzetes részt vehet. A távolmaradó rendtagok megbízottjaik útján szavazhatnak. Az illető rendtagnak lezárt és lepecsételt megbízólevelet kell küldenie a kormányzóperjelnek. A levélben nem írhatja le a jelölt nevét, a megbízó nem adhat utasítást a megbízottnak, hogy kire szavazzon. Ha a megbízott a megbízást nem fogadja el, a megbízó elveszti szavazati jogát. A választás imádsággal kezdődik, majd megválasztják a szavazatvizsgáló bizottság három tagját és a jegyzőt. Felbontják a megbízóleveleket, majd felszólítják a megbízottakat, elvállalják-e a megbízást. Majd két tanút választanak, akiknek az lesz a feladata, hogy a jegyzőkönyvet aláírja, ezzel tanúskodva arról, hogy a választás törvényes volt. Ezután az egyik tanú felolvassa Szent Benedek Regulájának 2. és 64. fejezetét. ½ 7-kor az elnöklő királyi biztos – a veszprémi püspök – az oltár előtt elkezdi a “Veni Creator”-t, melyet a káptalan tagjai felváltva folytatnak. Majd ezután csendes mise veszi 85

Kormányzóperjel: az apát halála után, korlátozott jogkörrel irányítja a monostor ügyeit. Hivatala az új apát beiktatásakor megszűnik.

86

Ez az irat eltűnt, de a Veszprém Megyei Levéltárban az „Elveszett anyagok” címszó alatt hivatkozást találunk arra, hogy a rend feloszlatása után ez az irat még

megvolt a Levéltárban. 87

Zakar P.: Lásd Archivum Generalis OCist, Rubr. Zirc, sub die, 291-297. old.: Az 1911. szeptemer 19-i jelölésben Békefi 78, Werner Adolf egri igazgató 43

szavazatot kapott. A következő jelölésekben Werner Adolfot mindig kizárták, mert a következőben Piszter Imre 71, Kassuba Domokos pedig 62 szavazatot kapott, még ha a harmadikban Werner szavazatai fel is mentek 48-ra. 88

Veszprém Megyei Levéltár, A Ciszterci Rend Zircz-Pilis-Pásztó-Szentgotthárdi Apátságának Levéltára, A Zirci Cisztercita Rend Apáti Hivatalának iratai (XII.

2. c.) 342/1911; ezután VeML Z AH

28

kezdetét. 9 órakor kezdődik az apátválasztó káptalan. Az egyéni szavazás rang és beöltözés szerinti sorrendben történik: a zirci perjel, a zirci alperjel, a többi perjel, a házfőnökök és alperjelek (ők is beöltözésük szerint), majd mindenki más beöltözésük sorrendje szerint. Ezután a szavazatszámlálók közül az egyik név szerint, egyenként hívja a rendtagokat. A szavazó megkapja megválaszthatók névsorát, majd egy külön rejtett helyre megy. Itt kivágja annak a nevét, akire szavaz. Ezután visszamegy a bizottság elé, a kivágott részt a bizottság előtt egy kosárba dobja, míg a kivágott ívet hosszábban összehajtva, a szavazatvizsgálók előtti urnába dobja, és utána kimegy a teremből. Ha valaki a szavazás alatt megbetegedne, akkor a szavazatvizsgáló bizottság elmegy a betegágyához, és ott szavazhat. A szavazás végeztével a szavazatvizsgáló bizottság megszámlálja a szavazatokat, hogy kitűnjék, megegyezik-e a szavazatok száma a szavazók számával. Ezután számolják össze, hogy kire mennyi szavazat jutott. Miután megvolt a három forduló, és valaki feltétlen többséget kapott, akkor ezt jelentik a királyi biztosnak. Ezután behívják az egész káptalant, és kihirdetik, hogy ki hány szavazatot nyert. A jegyző megkérdezi a győztest, hogy elfogadja-e a jelölést? Ezután mindenki Te Deumra a templomba megy. A hálaadó szentmise után a szavazatokat és a névsoros íveket megsemmisítik. A jegyző elkészíti a megerősítést kérelmező, őfelségéhez intézendő feliratot 89, melyet a királyi biztos magához vesz, és eljuttatja a királyhoz.90 Békefi megválasztását Szeghy Ernő a következőképpen írja le: Vajda Ödön halála után a zirci rend bizalma két jelölt felé fordult: az egyik Békefi Remig egyetemi tanár volt, a másik Werner Adolf egri igazgató és címzetes főigazgató. A Békefi-párt engem kért fel választási jegyzőnek, amely hivatal megfelel a pártelnökinek a politikai választásoknál. A királyi biztos gyanánt a veszprémi püspök -Hornig Károly- szerepelt. Ekkor ugyanis még a rendnek csak jelölési joga volt, nem pedig választási, amennyiben három jelöltje közül a király kinevezett egyet, éspedig mindig az elsőt. A két párt között semmi feszültség sem volt; ezt eleve kizárta Zircnek mindig annyira előkelő és nemes szelleme. Mindegyik tisztelte a másiknak meggyőződését. De különben is a két jelölt olyan egyéniség volt, hogy mindenki szívesen fogadta volna az ellenjelöltjét is.

91

A bajai rendház összes tagja és a többi házból egyesek, a szelíd lelkű Werner Adolf bajai házfőnök mellett foglaltak állást, míg a rend zöme, azok kik 21 év előtt is jelölték az apáti székbe, Békefi Remig egyetemi tanár

89

A Baranya Megyei Levéltár, Rét utcai részlegében megtalálható, de csak Békefi jellemzése

90

VMeL Z AH 1911/88

91

Szeghy Ernő: Emlékeim, 236. old.

29

mellett tömörültek, és 78 szavazattal a másik párt 43 szavazatával szemben apáttá jelölték. 2-ik helyen Piszter Imrét, 3-iknak Kassuba Domokos egri perjelt tisztelték meg.92

1911. szeptember 19-ike volt. A pápa követe, Veszprém bíboros püspöke pedig feláll és felteszi a kérdést félően és féltően: Békefi Remig! Elfogadod az apáti méltóságot? Elfogadom.93

A püspök a választás végén külön ki is emelte, hogy mennyire épült a rendnek ezen az úri magatartásán. A választás egész ideje alatt a püspök velem olaszul beszélt. Hallatlanul szellemes ember volt; csak úgy dűlt belőle a jobbnál-jobb vicc, úgyhogy alig tudtam odafigyelni a jegyzői teendőimre. Mert hiszen nekem kellett a rendtagokat egyenkint felhívnom, hogy adják le titkos szavazataikat. A választás eredménye az első pillanattól kezdve bizonyos volt. Békefi abszolút többséget kapott. A vele együtt felterjesztett másik két jelölt, nem is tudom már, ki volt, mert hiszen ez már csak formalitás, tekintve, hogy a király mindig az elsőt nevezi ki. Ekkor történt először, hogy a zirci apát nem a püspöknek fogadott engedelmességet, hanem a cisztercita rend római generálisának. Ezért megint nekem kellett a hátamat tartanom − Szeghy Ernő

ebben az időben prokurátor

generális −, amennyiben a püspök nagy műharaggal engem emiatt leteremtett, amit én természetesen jókedvűen hallgattam végig.94

Szentes Anzelm kormányzóperjel, 1911. december 1-jén kelt levelében – a királyi leiratra hivatkozva – értesíti a rendtagokat, hogy őfelsége Békefi Remiget nevezte ki zirci apátnak. Békefi Remiget … zirci-pilisi-pásztói és szentgotthárdi apátságok főpapjául és valóságos apátjául megerősítendőnek, s annak, akit illet, megáldás végett bemutatandónak. Azon apátságokat az egyesítési oklevelekben és egyezményekben kifejtett és körülírt jogokkal, javadalmakkal, haszonélvezetekkel, illetményekkel együtt, nevezett Békefi Remignek tartottuk adandónak és adományozandónak, azon különös kötelezettség mellett, hogy az istentiszteletet az említett apátsági egyházakban megtartani és egyházi szolgálatot teljesíteni, elégséges számú rendbeli szerzeteseket és alkalmas tanárokat konventekben és rendházakban tartani, ezeknek javadalmait és örökségeit fenntartani és gyarapítani, az egyesített apátságok kegyúri és minden egyéb kötelezettségeinek megfelelni. Név szerint lelkészségeket, iskolákat és hitoktatói állomásokat ellátni tartozzék. Sőt kiválasztjuk, kinevezzük és bemutatjuk ezen apátságok élére, azokat minden jövedelmeivel és hasznaival együtt neki adjuk és adományozzuk, jelen levelünk erejével és tanúságánál fogva.95

Rómából pár nappal később érkezik meg a generális apát levele, amelyről a kormányzóperjel értesíti a rendtagokak:

92

Fejér Megyei Levéltár: Protocollum Residentiae Alba-Regalensis 1854-1913

93

A Ciszterci Rend Névtára 1924-1925, 25. old.

94

Szeghy Ernő: Emlékeim, 236. old.

95

VeML Z Emlékkönyvek, albumok

30

XIII. Leó pápa intézkedése folytán a cisterciumi apátnak jogai most a Rend generalis apátjának kezébe vannak letéve. A Rómában székelő Abbas Generalis, Amadeus de Bie, ezt a szükséges egyházi joghatóságot Apát Urunknak 1911. nov. 30-ai sürgönyileg megadta. Az erről szóló díszes okiratot azonban az Abbas Generalis megbízásából Dr. Szeghy Ernő, fossanuovai c. apát, a Rend procurator generalisa s rendi testvérünk is egyúttal dec. 26-ikán Zirczen az oratoriumban az egész konvent jelenlétében adta át ünnepélyesen Apát Urunknak.

96

Remig apát véglegesen csak december 24-én érkezett Zircre, mivel egyetemi előadásait az 1911-12-ik tanév első szemeszterében mindvégig megtartotta.97 Első apáti körlevelében megfogalmazza programját: Apáti feladatom: rendünk intenzív fejlesztése valláserkölcsi, tanügyi, szellemi és gazdasági téren. … Tanárképzésünk rendszerét olyan alapra helyezzük, amelyen tanítórendi munkálkodásunk a huszadik század magas követelményeivel szemben is helytáll. Éppen ezért legkedvesebb gondjaim közé sorolom a rendi növendékek nevelésügyét. A növendékek különböző fejlődési fokozatain egyöntetűségre és a folytonos haladásra törekszem. Növendékeink a budapesti Bernardinumban, jeles tanárok munkájával, alapos theologiai oktatásnak osztályosai. A középiskolai tanárképzés kereteivel és tartalmával a jövőben nem elégedhetünk meg. Rendünk tagjainak testi és szellemi érdeke s a rend egyetemes java a hit- és bölcsészettudományi négyéves tanfolyamnak öt évre való fölemelését követeli. De már ezt megelőzőleg kopogtat rendünk kapuján a gyakorló tanári év rendszeresítése. A Bernardinum egész szervezetének megalkotása, az idegen nyelvek tanítása, az énekre és zenére kiterjedő művészi nevelés s a testi egészség gondozása a tervezett tanrendszer keretében várja a megoldást. … Birtokaink jövedelmezőségének emelése végett az elmélet és gyakorlat összes eszközét mozgósítani kívánom. A bevételek emelésére szükség van, mert nagymértékű rendes és rendkívüli kiadások várnak ránk. A már említett tételeken kívül s a kisebb nagyobb számú rendkívüli szükségleteket nem említve, ott van a zirczi monostor élet- és vagyonveszélyeztető roskatag állapotban. … Ezért él bennem az a gondolat, hogy Rendünk tagjainak gazdasági akadémián végbemenő kiképzését is meg kell kezdenünk.98

Zirci apátként egyik legfontosabb feladatául tűzi ki a növendékek képzését. Békefi elavultnak tartja azt a régi szokást, hogy a jelöltek a gimnáziumi utolsó két évet az egri gimnáziumban végezzék, majd ezután kerüljenek csak Zircre. A képzés másik nagy kérdőjele a hittudományiés tanárképzés megváltoztatása volt számára. A 3 éves teológiai képzést 5 évre akarja emelni. Tudja, hogy az anyagi jóléthez befektetés is szükségeltetik. Ő lesz az, aki Hagyó-Kovács Gyulát99 küldi az Óvári Gazdasági Akadémiára. Hagyó-Kovács lesz az, aki gazdaságilag felvirágoztatja Zircet. 96

VeML Z AH Titkári jelentés az 1911. dec. 5-1912. aug. 20. időszakról; ezután: Tj

97

VeML Z AH Tj 1911-12

98

VeML Z AH 35. sz. 1911/12

99

Hagyó-Kovács Gyula O.Cist.: 1888-1960, jószágkormányzó

31

Békefi Remig apáttá benedikálása 1912. január 6-án, vízkereszt ünnepén, Veszprémben a püspöki palota kápolnájában ment végbe.100 Azért ott, mert a fölavató megyéspüspöknek megrendült az egészségi állapota, valamint a hosszadalmas és fárasztó szertartás a hideg és fűthetetlen zirci monostortemplomban nem lett volna ideális.101 A magasztos szertartást báró Hornig Károly veszprémi megyéspüspök végezte, dr. Karácsony János nagyváradi kanonok és dr. Demkó György egri kanonok közreműködésével. A szertartáson 12 rendtag képviselte a rendet : dr. Szentes Anzelm perjel, dr. Szeghy Ernő, Szenczy Győző, Kassuba Domokos, Piszter Imre, Zalai Mihály, Buzássy Ábel, dr. Werner Adolf, dr. Vass Bertalan, Lájer Nándor, Küzdi Aurél, dr. Hümpfner Tibor. A benedictio a Pontificale Romanumnak „ Auctoritate Apostolica” föliratú formulája szerint ment végbe. Fontos esemény ez rendünk történetében. A veszprémi püspök ugyanis Dréta Antal, Villax Ferdinánd, Rezutsek Antal, Supka Jeromos és Vajda Ödön zirczi apátokat a Pontificalénak „ Auctoritate Ordinarii” föliratú formulája szerint avatta apáttá, amely formula szerint az apát a püspöknek, mint ordináriusának engedelmességet fogad. Apát Urunk tehát tekintetbe véve azt, hogy a zirczi apát nem tartozik a veszprémi püspök joghatósága alá, a zirczi konvent megkérdezése után személyesen dr. Szentes Anzelm, zirczi perjel jelenlétében megkérte B. Hornig Károly veszprémi püspököt, hogy tekintsen el az eddigi usustól, s avassa őt apáttá az „ Auctoritate Apostolica” formula szerint, amelyben az a tény fejeződik ki, hogy a zirczi apát exemtus Abbas ... B. Hornig Károly veszprémi püspök készségesen teljesítette Apát Urunk kérését. A benedictio menetét s az előbb vázolt jogi tényeket a megyéspüspök jegyzőkönyvbe foglaltatta, amelynek egyik példánya a zirczi levéltárban van elhelyezve, és jövőben irányadóul szolgálhat rendünk életében.102

Békefi az első zirci apát, aki nem a megyéspüspöknek tartozik felelősséggel, hanem közvetlenül a Rómában székelő generális apátnak. Ez nagyon fontos momentum lesz akkor, amikor a magyarországi ciszterciek az első világháború után különválnak az osztrák ciszterciektől. A zirci apáti méltóság országos jelentőségű esemény volt, ezt mutatja, hogy a benedikálás után megkezdődik az új zirci apát előtti tisztelgés, melyet a kerület országgyűlési képviselője kezd, de a sorban ott találjuk Zirc község iparos és gazdatestületeit, Veszprém vármegye és Veszprém város tisztviselőit, a pannonhalmi és bakonybéli apátságok képviselőit, a rendi uradalmak tisztikarának küldöttségét, Baranya, Fejér és Heves vármegyék, Baja, Eger, Pécs, Székesfehérvár és Szentgotthárd városok előkelőségeit, a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem bölcsészeti karának tanárait, valamint báró Eötvös Loránd minisztert. Tanítványai emlékkönyvben búcsúztak tőle: a „Dolgozatok Békefi Remig egyetemi 100


101

Zircz és Vidéke, 1912. VIII. évf. 1. szám, 2. old.

102


32

tanári működésének emlékére” című könyvvel, melyben olyan, később híressé vált tudósok írnak, mint Hóman Bálint, Domanovszky Sándor, Bártfay Szabó László. Ebben az időben még szokás, hogy az új főpapot, vagy polgári főtisztségviselőt dicsőítő, hálaadó himnusszal, verssel köszöntik. Békefi elődeinek is írtak ilyen verseket, Rezutseknek Minikus Vince103 és Lóskay Benedek,104 Supka Jeromosnak Majer Alberik105 és Mészáros Amand.106 Nem mindig ismerjük a szerzőket, mert egy-egy rendház nevében írták a szerzők, és nem mindig örökítették meg a nevüket. Így a rendi szokásokat követve, 107 a rendtagok verset írtak erre a különleges napra:108

103

Minikus Vince O.Cist.: 1816-1880

104

Lóskay Benedek O.Cist.: 1828-1905

105

Majer Alberik O.Cist.: 1849-1883

106

Mészáros Amand O.Cist.: 1840-1919

107

OSzK, Kézirattár, Analekta, 1712–1860/III.

108

Hozanna, mellyel méltóságos és főtisztelendő Dr. Békefi Remig József urat, a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Zirci, Pilisi, Pásztói és Szentgotthárdi

Ciszterci-rendű Apátságok apátját, Krisztusban szeretett atyjokat 1912. évi január hó 6-ik napján ünnepélyes beiktatása alkalmával üdvözölték szerzetes fiai

33

„A gyász fellegén, mely szívünkre ült, Ragyogva áttört egy fényes sugár, Mint hírnöke a boldog jövőnek, Mely után lelkünk epedve vár; Hogy véget ért a sorvasztó bánat S helyében az öröm könnye támad, S ami a múlt gyászából megmarad még: Az a kegyetelet-szentelte emlék. A fénysugár Te vagy, kit az Isten Kegyelme szívünk egére küldött, Hogy mint atyánk, légy napunk: derűt, Meleget árasztva keblünk fölött, S szereteted fellobogó lángja Hozza lelkünket is izzó lángba, És mint vezérünk vezess a pályán, Hol erény, érdem terem s borostyán. Ezért száll feléd dalunk: „Hozanna. Légy üdvöz, ki jössz az Úr nevében!”… És dalunk szent, mert ott fogantatott A szeretetnek tiszta méhében… Jöjj hát közénk… testvéri szív, kar Csókolni óhajt, ölelni akar, S a gyermeki hűség és hódolat Virágjaival hinti be utad’!... Te jól tudod: e szent érzemények Emeltek az apáti trónra fel S hogy díszben, szilárdul megálljon, Meg is védik szellemi fegyverrel. Óh, mert ne hidd, hogy viharos felhő Életed mosolygó egére nem jő, És hogy gond, bánat, ─ ez éhes ölyvek ─ Jóságos szívedre soh’sem törnek! Sok és nagy és nehéz munka vár Rád: Kormányozni a Rendnek hajóját, Midőn fékevesztett, bősz viharok Ostromolják, tépik vitorláját; Mikor az irigység, rosszakarat Miatt zátony, örvény felé juthat… Megküzdeni mindez ellenféllel, Bíz’ vasakarat és hős erély kell. Az Úr oltárának főpapja vagy, Hol tennen lelked lesz az áldozat; Aranykelyhed a szeretet; imád Az illatos tömjén, mely égbe hat… És mily kedves, fenséges látvány lesz,

Midőn fiaid, közel szívedhez Eggyé forrva buzgó könyörgésök, Imádkoznak Érted, Te meg értök!? Jó szíved ajtaján, ah de sokszor Zörget majd szegény, özvegy, árva Vigasztaló szóért, kegyes adományért, Szívét, remegő kezét kitárva… Óh, töröld le ezek igaz könnyét, Az irgalom kenyerét óh, oszd szét, Hogy hálás imájok áldásképpen Kamatostul Reád visszatérjen! De gondjaid közül talán legsúlyosabb lesz: Orvosolni azt a mérges sebet, Melyet a lelken a bűnös világ, Vagy a gonosz szellem csábja ejtett… Bár fáj a szer, mégis használni kell; Ámde vigyázva s nagy kimélettel…! S ha balzsamodtól meggyógyul a seb: Ez örömöd lesz a legédesebb. Az ifjúság, ─ ez a virágoskert ─ Volt szerelmed tárgya!... Érte gyűjtéd S közötte osztottad el szívednek, Tudományod összes drága kincsét… Ezentúl sok ilyen kert lesz sajátod, Mind Tőled vár napfényt és harmatot S azt, hogy kertészeid gondos keze Helyetted a vésztől védelmezze! Ím, jó Atyánk! Jövődnek a képe… Méltóságodnak gond lesz az ára; Nemes eszményeidért kész kell lenned A hősök nagy, nehéz csatájára! De ne félj!... erényed és erélyed Legyőz minden ádáz ellenséget, És gondjaid között, küzdelmidben Malasztjával megsegít az Isten! És mi, hű gyermekid, Jó Vezérünk! Elszánt csapatként küzdünk melletted S a diadal biztos reményében Megvívjuk a vészt, a veszedelmet, Tudván: dicső eszmékért küzdeni Mindig magasztos munka s isteni!... Ezért zeng fel Hozanna-énekünk: „Atyánk! Légy üdvöz s áldott közöttünk!”

1911. december 23-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Közoktatási Tanács tagjává nevezi ki Remig apátot. 1912. január 14-én a veszprémi püspök szentszéki ülnöknek, március 19-én a szombathelyi püspök tiszteletbeli tanácsosnak nevezi ki. 1912. január 20-án a Magyar Paedagogiai Társaság választotta tiszteletbeli tagjává. Május 15-én I.

34

Ferenc József a budapesti tudományegyetem nyilvános, rendes tanári címét adományozza Békefi Remignek.109 Amikor Békefi Remig zirci apát lesz, a ciszterci rendnek 161 tagja van: 1 apát, 1 címzetes apát, 119 áldozópap, 40 növendék. Végzettséget tekintve 2 akadémikust, 42 doktori fokozattal rendelkező tanárt, 85 okleveles főgimnáziumi tanárt és 64 gimnáziumi tanárt találunk a magyarországi ciszterciek között. A rendnek 4 gimnáziuma van − Eger, Pécs, Székesfehérvár és Baja −, ahol 1576 diákot oktatnak. Zirchez tarozik még 14 plébánia 52 filiával, ahol 27 816 katolikus hívő lelkigondozását látják el.110 Ez a tudományos háttér és a Zirci Apátság nagyon jó gazdasági helyzete bátorította Remig apátot arra, hogy belekezdjen régi elképzeléseinek gyakorlati megvalósításába.

II. 2. Békefi Remig apáti intézkedései az 1912-es esztendőben Már egyetemi tanársága alatt felismerte, hogy Budapest városrendezésekor a budai kerületek kerülnek előtérbe. Az akkori I. (mai XI.) kerület még beépítetlen részén szükség lesz egy gimnáziumra, hiszen lassan megkezdődött a polgárság letelepedése a Gellért-hegy lábánál. Ezért nem sokkal apáttá benedikálása után − 1912. február 9-én −, levelet ír a rendházak elöljáróinak, amelyben értesíti őket tervéről. Krisztusban szeretett Testvéreim és Fiaim! A legszigorúbb titoktartás mellett kedves mindnyájukat a következőkről értesítem. Januárius hó derekán gróf Zichy János vall. és közokt. Miniszter úrnál bemutatkozván, megemlítettem neki, hogy Rendünk belső fejlesztése végett Budapesten gimnáziumot óhajtanék átvállalni. Ő az eszmét nagyon melegen üdvözölte. Januárius hó legvégén meg dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök úr vetette fel előttem a kérdést − biztos a miniszter úr közbelépése alapján − hogy a Szent Gellért-hegy déli oldalán tervezett Szent Imre Gimnáziumot hajlandó volna-e a ciszterci Rend átvállalni? A gimnázium részére van telek, a fölépítésére eddig 300.000 korona, a tanárok évi fizetése, sőt a fizetés kiegészítése, s még az esetleg felállítandó párhuzamos osztályok fenntartása is biztosítva van állami szerződéssel. Az építendő templomra van százezer korona; de ez az összeg még növelhető. A Rendre a rendház építésének terhe várna. Ezt én egymillió korona amortizációs kölcsönnel látom megoldhatónak; mely évi 50-60000 korona új terhet róna ránk. Most Rendünket az egész vonalon nyilatkozatra hívom fel e kérdésben: Vállalkozzék-e a Rend a budapesti gimnázium átvételére a jelzett teherrel? Igen, vagy nem? E levelem vétele után ... szíveskedjék a tagokat azonnal gyűlésre hívni és határozatukról a legsürgősebben értesíteni, mert a miniszter úr mai levelével már új nyilatkozatot kér tőlem.111

109


110

A Ciszterci Rend Névtára 1911-1912

111

VeML Z AH 72/1912

35

Békefi végiglátogatja a rendházakat, élőszóban adja elő elképzeléseit, indokait. Kikéri bizalmasainak véleményét is. A rendházak nyilatkoznak, és Remig apát a következő levelet írhatja Zichy János miniszternek: Nagyméltóságú Gróf és Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! F.é. febr. hó 10-én kelt 73. sz./1912 levelemben tett ígéretemhez képest, sietek mély tisztelettel jelenteni, hogy a ciszterci Rendnek mind a hét konventje és rendháza112 egyhangúan úgy határozott, hogy a magyar ciszterci Rend vállalkozik az I. ker. Szent Imre Gimnázium átvételére. Midőn ezt az álláspontot, melyben a ciszterci Rend nemzeti nagy múltjához méltónak bizonyult, Nagyméltóságodnak hazafias örömmel hozom magas tudomására, egyúttal mély tisztelettel bátor vagyok jelenteni, hogy a nagyfontosságú ügy élőszóbeli megbeszélése végett febr. hó 25-ike után azonnal tisztelegni fogok Nagyméltóságod előtt a vall. és közokt. ügyi minisztériumban. Februárius hó 25-ike előtt azért nem jelenhetek meg, mert e napon Veszprémben a báró Hornig Károly megyéspüspök úr elnöklete alatt most megalakult Szabad Lyceumban a megnyitó előadás tiszte rám várakozik. Most tehát egyelőre teljes tisztelettel arra kérem Nagyméltóságodat, kegyeskedjék a ciszterci Rend igenlő álláspontját szíves tudomásul venni. 113

Természetesen az építkezés még nem kezdődhetett meg, de a tanítás igen. A Szent Imre Gimnázium első osztálya a Fehérvári út és Váli utca sarkán lévő iskolában kap ideiglenes elhelyezést.114 A legelső tanév kezdete a Szent Imre Gimnázium történetében 1912. szeptember 5-én volt. Az intézmény első vezetője Bitter Illés lesz. Békefi telket vásárol − „13.451 helyrajzi számon, éppen az Eötvös Kollégium alatt, amely 14.300 négyzetméter. Ide torkollik a Fehérvári út és a Verpeléti út, innen indul dél felé az Átlós út, meg egy másik, a Fehérvári út folytatása, keleti irányba a Boráros téri híd felé fut. A vételár 450.000 korona volt” 115 ─ a leendő gimnázium építésére. De nemcsak a budai gimnáziumra figyelt − bár saját bevallása szerint ez a legkedvesebb számára −, hanem a másik nagyon kedves gimnáziumát is fejleszteni óhajtotta. 1912 februárjában tervezetet készíttet a pécsi gimnázium bővítésére és egyben modernizálására. Pilch Andor terveit Székely László műépítésszel is felülbíráltatja, és a szükséges telek megvásárlására is engedélyt ad a pécsi gimnázium igazgatójának.116 Az év végére változás áll be a Szent Imre Gimnázium történetében, mikor is az új hercegprímás Csernoch János117 − a köszöntésére írt válaszlevelében a következőket írja:

112

Zirc, Eger, Székesfehérvár, Pécs, Baja, Bernardinum, Szentgotthárd

113

VeML Z AH 1371/912

114

VeML Z AH 370/1912; az intézmény ideiglenes elhelyezése, a gimnázium 1929-ben történt felépítéséig a Váli úti iskolában volt

115

Budapesi Ciszterci Főgimnázium értesítője, 1927-1928, 3-4. old. (Átlós út: a mai Bartók Béla út a Körtérig; Fehérvári út: a mai Körtértől a Gellért térig)

116

VeML Z AH ( besorolást nem találtam)

117

Csernoch János: 1852-1927, bíboros, hercegprímás, az MTA tagja

36

Miért is kimondhatatlan öröm fogta el szívemet, midőn megtudtam azt, hogy Méltóságod Budapesten, a Lágymányoson főgimnázium és internatus létesítésére, továbbá a Sz. Imre-templom építésére és gondozására vállalkozott. A jó Isten áldja meg érte Méltóságodat és derék szerzetestársait, hogy e mű a magyar katholicizmusnak egyik leghatalmasabb bástyája, a hitéletnek messze kiható tűzhelye legyen, s a műveltség keresztény származásának és általunk való ápolásának állandó beszéde, apológiája legyen. Bármily nagyra becsülöm azonban e következményeiben kiszámíthatatlan fontosságú vállalkozást, nem tartom azt teljesnek akkor, ha a rend egyidejűleg a lágymányosi hívek állandó, intézményesen biztosított lelki gondozására nem vállalkozik. Méltóságod bölcsessége és igaz szerzetesi lelkülete, nevelői ügyessége és a budapesti hívek lelki gondozásának fogyatékosságáról évek során át közvetlen tapasztalatból szerzett ismeretei felmentenek engem attól, hogy ezen szilárd meggyőződésemnek összes indokait részletesen kifejtsem. Csak azt említem fel, hogy sok anyagi és szellemi áldozata dacára csak félmunkát végezne a rend, ha pusztán csak a gyermekeket gondozná, s ezek szüleit lelki gondozásban nem részesítené. A szülők ezt annál is inkább nélkülöznék, mert tudtommal jelenleg ott az egész környéken nincsen plébánia. Ismeretes Méltóságod előtt, hogy Budapest a plébániák számát tekintve az európai nagy városok sorában az utolsók közé tartozik. Ezen tűrhetetlen helyzet megváltoztatása főpásztori működésemnek egyik legfontosabb és legnehezebb részét képezi. Minél nagyobb s rohamosabb fejlődéssel állunk szemközt, annál inkább törekednem kell arra, hogy a segítség minél gyorsabb és könnyebb legyen. A jelenlegi városi viszonyok közt majdnem kizártnak tartom azt, hogy e bajon egyedül a városi kegyuraság áldozatkészsége segítsen. Bár ezt a lágymányosi, állítólag circa negyvenezernyi kath. hívő lelki ügyeinek rendezése alkalmából szintén igénybe venni szándékozom, mégis azt hiszem, minden tekintetben megkönnyebbíttetnék e feladat teljesítése, ha a cisztercita rend ez újonnan létesítendő plébánia vezetését elvállalni kegyeskedjék. 118

Tehát az első tervekben nem szerepelt a plébánia gondolata. A templomot csak az ifjúság lelki szolgálatára építették volna. A bíboros-hercegprímás kérésének eleget téve később alakul majd meg a Szent Imre Plébánia, hogy a Lágymányoson lakó hívek lelkigondozása is megoldódjon. Még ebben az évben megoldódik a zirci apátsági templom fűtése, amikor a templomot ellátják fűtőtestekkel, és a monostor hátsó udvarán megépül a fűtőház. A monostor összes kéményét is újjáépítik, mert a teljesen kiégett kémények tűzvésszel fenyegetnek. Hercegfalván (a mai Mezőfalva)119 a hívek számának növekedése miatt egy új templom építése is indokolt, mert a régi kápolna kicsinek bizonyult. Az új templom tervei még ebben az évben elkészülnek. 120 Remig apátnak újabb álma teljesült, amikor 1912. március 5-én megkezdődik a zirci monostor konventkertjében a középkori templom és monostor feltárása. Az ásatás vezetőjének egyik

118

VeML Z AH 887/1912

119

Nagyközség Fejér megyében

120

VeML Z AH Tj 1912

37

bizalmasát, Hümpfner Tibor121 apáti titkárt nevezi ki. Hümpfner az ásatás eredményét a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményében jelenteti meg.122 Nem felejtkezett el a gimnáziumi ifjúságról és a gimnáziumokban szolgáló szerzeteseiről sem. Hivatalos apáti körútjain − évente többször −, a gimnáziumokban óralátogatásokat tett, beszélt a tanárokkal külön-külön, majd konventgyűlést hívott össze minden rendházban, és ott kiértékelve a látogatásainak eredményét, felhívta a rendtagok figyelmét a kijavítandó hibákra, de a dicséret sem maradt el soha az elért eredményekért. Az egész tanév folyamán havonként felutazott Budapestre, hogy személyével is megtisztelje fiatal rendtársait a tanárvizsgálatokon. Nemcsak a középiskolai tanárvizsgálatokon vett részt, hanem a növendékek egyéb vizsgáin is, így a novíciusok félévi vizsgáin, és a Budapesten tanuló növendékek teológiai vizsgáin, sőt a gimnáziumi vizsgatanításokon is megjelent. Meglátogatta az uradalmakat is, hogy személyesen is meggyőződjön, milyen munka folyik az előszállási és szentgotthárdi birtokokon, hiszen ezek tették lehetővé az apátság jólétét és fejlődését az anyagiak terén.123 Ebben az évben látogat el Zircre és tiszteleg Remig apátnál, Hajdú Tibor pannonhalmi főapát, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök és Hénap Tamás piarista tartományfőnök.124 Sem ezen látogatások, sem a későbbiek okairól, tartalmukról egy évben sem tudunk konkrétumokat, legfeljebb következtetni tudunk azokra a későbbi események folyamataiból.

II. 3. Az 1913-as esztendő Remig apát január 4-én válaszol Csernoch bíboros előző évi levelére, melyben jelzi, hogy Zirc hajlandó a Szent Imre Plébánia felállítására és ellátására. 125 E levél után kezdődik meg a tárgyalás a hercegprímással és a főváros tanácsával a plébánia létesítéséről. Közben Békefi működését X. Pius pápa is elismerte:

121

Hümpfner Tibor O.Cist.: 1885-1966, ciszterci szerzetestanár, művészettörténész, 1911-15-ben Békefi Remig zirci apát titkára

122

Hümpfner Tibor: A Zirci Apátsági Templom ásatása (1912-1913) in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei II. 1964

123


124

A látogatásokról nincsenek írott forrásaink

125


38

Márc. 22-ikén Szeghy Ernő apát úr Rómából meghozta Őméltóságának a viola színű soli Deo 126-t, amelyet Őszentsége X. Pius pápa Apát Urunknak tekintettel irodalmi működésére és a Szent Imre Főgimnázium alapítására adományozott. Az átadási ünnepségen a zirczi konvent az összes növendékekkel és külső rendházakból érkezett rendtagok vettek részt.127

Ezért látható egyes zirci apátok fején a fehér helyett lila pileolus. 128 Kerekes Károly és Zakar Polikárp fehér pileolust visel. Békefi az első apát Zirc történetében, aki hordhat nem fehér színű pileolust. Ez nem öröklődik egyik apátról a másikra, de az adományozás alapján kérhető. Ebben az évben merül fel konkrétan a növendékképzés reformja is. Sok szerzetes kifogásolja a régi gyakorlatot, hogy a VII. és a VIII. tanévet a jelöltek, mint a rendbe felvett tagok az egri gimnáziumban végzik. A kritizálók szerint ez költséges, mert sokan az érettségi után elhagyják a szerzeteséletet. Szerintük csak az érettségi megszerzése után kellene a jelentkezőket felvenni, és az így felszabadult költségek összegét a szegényebb diákokra lehetne fordítani. Felmerül az is, hogy a teológiai képzés Budapestről ─ a Bernardinumból 129 ─ visszakerüljön Zircre130, mert a fővárosban nagyon rosszak az erkölcsök. A tanulmányi évek számának felemelése is szóba kerül, mert a hároméves teológiai képzés nagy megterhelést jelent a növendékek részére. Az egyéves noviciátus után, a hároméves teológiai képzés mellett, a tanári diploma megszerzése nagy áldozatokat kíván a növendékektől. Sőt, ilyen képzési rendszer mellett a tanári diplomára készülők elhanyagolják a teológiai tanulmányaikat, hiszen ők csak tanárok lesznek. Remig apát kikéri a rendházakban élő szerzetestanárok véleményét, és úgy dönt, hogy a következő évtől a növendékek tanulmányi éveinek számát öt évre emeli, de ez a háború, a forradalom és a kommunizmus miatt nem valósult meg. Viszont továbbra is gyakorlatban marad, hogy a rendbe jelentkezők, a rend költségén Egerben végzik a VII. és VIII. tanévet, majd utána a noviciátusi évet Zircen, teológiai és szaktanári éveiket Budapesten töltik. Indokként hozza fel, hogy helyszűke miatt a teológiai képzést nem tudja Zircre visszavinni.131 126

Pileolus, submitrale, subbiretum, soli Deo: kicsiny, kerek papi sapka, mely éppen csak a hajkoronát fedi. A püspöké viola, a bíborosé vörös, a pápáé fehér. A

püspök mitra alatt, vagy anélkül szentmise alatt is viselheti, kivéve prefációtól áldozásig. Kitett Oltáriszentség előtt nem viselhető. 127


128

Werner Adolf 1924-1939, Endrédy Vendel 1939-1981, zirci apátok

129

Bernardinum: A Zirci Apátság, Budapesten lévő Hittudományi és Tanárképző Intézete

130

Horváth Konstantin: A Bernardinum a Ciszterci Rend Hittudományi és Tanárképző Intézetének Emlékkönyve az Intézet fennállásának ötvenedik esztendejére,

29-33. old., Ezután: Bernardinum Emlékkönyv 131

VeML Z AH 396/1913 és 228/1914

39

1913 áprilisában hosszabb időt tölt az előszállási uradalomban, és utasításokat ad a gazdatisztekkel kapcsolatban. A gazdatiszteket ki kell emelni abból a téves és semmiképpen nem igazolható felfogásból, mintha ők a rendi birtokon maguk javára gazdálkodó kisebb birtokosok volnának. ... A föld helyett ezentúl földváltságot, a termés átlagát kapják; az újonnan kinevezett tiszteknél eltörülte a rendszerint uradalmi kárral kímélt lovak tartását, hogy ezentúl rendi lovakon járják a gazdaságot, aminek gyakorlati haszna, egyebeken kívül, éppen a gazdaság mennél sűrűbb felkeresésében, megtekintésében fog mutatkozni, a telefon bevezetésével fölöslegessé vált lovas-csőszség eltörlése, nagy megtakarítást eredményez.132

Lehet, hogy ezek az intézkedések kicsit megmosolyogtatóak, de Remig apátnak nagy célkitűzéseinek megvalósítása érdekében minden pénzre szüksége volt, és nem engedhette meg a pazarlást. Hivatalos körútjain Remig apát meglátogatta a rendi gimnáziumokat, plébániákat és uradalmakat. Ménesmajorban egytantermes iskola került átadásra a falusi gyermekek oktatásának céljából. Zircen, Akliban, Tevelen, Borsodpusztán és Pásztón befejeződött a cselédlakások felújítása, így minden családnak külön lakása van.133 1913-ban tovább folytatódtak az ásatások. Az alapfalak műszaki felvételével Fritz Oszkár134 lett megbízva, az Árpád-kori épület alaprajzát is elkészítette. A zirci monostorban a kémények kicserélése-átépítése az ősz folyamán befejeződőtt, az apátsági templom világítása − főoltár, mellékoltárok, stallum −, novemberben készült el, és új eternitfedést kapott a tetőzet. Felújították a szentélyben lévő kis orgonát és a templom nagy orgonáját is. A templomot és a monostort villámhárítóval látták el. Átrendezték és katalogizálták a monostor képtárát135 és múzeumát. A monostor körül befejeződött a három éve kezdődött betonozás, hogy ezzel megóvják a lábazat vizesedését. Ebben az évben tett látogatást Zircen báró Hornig Károly veszprémi bíboros-püspök, gróf Mikes János szombathelyi püspök, Kránitz Kálmán veszprémi segédpüspök, gróf Zichy János

132

u.o. 396/1913

133

VeML Z AH Tj 1913

134

Fritz Oszkár: 1878 -1958, építész. Oklevelét a bp.-i műegy.-en nyerte, ahol Schulek Frigyes mellett volt tanársegéd, majd adjunktus, utóbb műegyetemi

magántanári kinevezést nyert. Különösen a középkori építészet érdekelte. 135

OSzK Analekta 2881

40

volt vallás- és közoktatásügyi miniszter három fiával, és természetesen a rendtársak közül is sokan töltötték szabadságukat a monostorban.136

II. 4. Az 1914-es esztendő Március 6-8. között Remig apát Bécsben volt, hogy személyesen járjon közbe a budai gimnázium és rendház megépítéséhez szükséges nagy kölcsön (3.300.000 korona) felvételéhez szükséges legfelsőbb engedélyezés ügyében.137 1914. március 30-án a felépítendő budai gimnázium és rendház tervezésére pályázatot ír ki, amelyre meghívja Fritz Oszkár, Györgyi Dénes, Hofhauser Antal, Kauser József, Pilch Andor, Reischl Kálmán és Reischl Gusztáv tervezőket. Az elkészült terveket július 1-jéig kellett beadni.138 A terveket Remig apát és Alpár Ignác építész távollétében, de engedélyükkel, Piszter Imre, a Bernardinum igazgatója, Kertész K. Róbert miniszteri tanácsos, Warga László fővárosi műszaki tanácsos és Bitter Illés, a budai gimnázium igazgatója bírálta el. A pályázott tervek közül Györgyi Dénes139 pályaművét találták megfelelőnek kisebb módosításokkal. 140 Érdekes tény, hogy Györgyi Dénes, Kotál Henrik ─ „Pimponius” jeligés ─ Szent Imre Kollégium 1910-es tervpályázatát141 adja be némi változtatásokkal. Júniusban Remig apát úgy dönt, hogy Hagyó-Kovács Gyulát, tanári oklevele megszerzése után a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára küldi tanulni.142 Ezt azért fontos megemlítenünk, mert majd ő lesz az a jószágkormányzó, akinek vezetése alatt Zirc birtokai gazdaságilag megerősödnek, országos hírű mintagazdaságokká válnak, és jövedelmükből épülhet fel többek között a budai gimnázium és templom, Pécsen az új gimnáziumi rész. 1914. augusztus 19-én volt százéves évfordulója annak, hogy I. Ferenc király egyesítette a zirci apátságot a pilisi és pásztói apátságokkal, és Zirc átvette a székesfehérvári és pécsi gimnáziumokat. Ennek a jubileumnak a méltó megünneplésére szólította fel Remig apát a rendtagokat. Az előkészületek nagy ütemben folytak, de a július 28-án kitört I. világháború ezt megakasztotta, sőt leállította. 136

VeML Z AH Tj 1913

137

u.o. 1914

138

VeML Z AH 205/1914

139

Györgyi Dénes:1886-1961, építész, Kóssal együtt tervezték a Városmajor utcai iskolát. Önálló munkája a Hangya Szövetkezet irodaháza1920-ból. Több

iskolát, középületet tervezett vidéki városokba, legjelentősebb a Debreceni Déri Múzeum copf stílusú épülete. Tervei alapján épült fel több világkiállítás magyar nemzeti pavilonja, 1929-ban Barcelonában, 1935-ben Brüsszelben, 1937-ben Párizsban. 140

VeML Z a Zirci Cisztercita Rend Számvevőségének iratai III./3; továbbiakban: Szi

141

Magyar Építőművészet, 1910. VII. évf. 4. szám.

142

Hagyó-Kovács Gyula: Harminc esztendő Előszálláson, 232. old.

41

1914. szeptember 3-án a Kormánytanács (a mai apáti/főapáti tanács) döntést hoz a takarékosságról, amit Remig apát az 1914. szeptember 8-án kiadott körlevelében hoz a rendtársak tudomására: Krisztusban kedves Testvéreim és Fiaim! Az 1914-ik év rendi jubiláris esztendőnek ígérkezett. Minden előkészületet megtettünk, hogy elődeink emlékét méltóképpen megünnepeljük. ... Szinte az egész világ nyugalmát feldúló háborús viszonyok között kétszeresen érzem apáti felelősségem súlyát. Önök is méltán várják tőlem, hogy a Rend hajóját biztos révbe vezessem. De miként a Rend nem én magam vagyok, hanem Önök velem együtt: éppen úgy a cselekvésből is ki kell venniök a részüket. Az elém tárt tanácsokat mérlegelvén, legjobb lélekkel következőleg intézkedem: 1/ A zirczi konventben 1914. aug. 19-ike óta érvényben levő étkezési rendet 143 minden egyes konventünk és rendházunk részére 1915. szept. 1-ig következőképpen írom elő: a/ Reggeli: Kávé vagy thea egy süteménnyel. Vaj, tojás, sonka reggelire nem jár. b/ Ebéd: Vasár- és ünnepnap: húsleves, főzelék / a főzelékkel együtt értendő az egyféle rátét, váltakozva sertés vagy másféle húsból /, pecsenye, tészta és gyümölcs. Hétfőn, Szerdán, Szombaton: Hamisleves, főzelék egyféle rátéttel, tészta, gyümölcs. Kedden, Csütörtökön: Húsleves, főzelék egyféle rátéttel vagy marhahús kétféle körettel és mártással, pecsenye, gyümölcs. c/ Vacsora: 1/ húsétel. 2/ tészta és gyümölcs. Pénteken és böjti napokon:

ebédre: leves, főzelék egyféle rátéttel, hal vagy tészta, gyümölcs. vacsorára: 1/ hal vagy tojás. 2/ tészta vagy gyümölcs.

A teázás egészen megszűnik, feketekávé csak vasárnap és ünnepnapon van; a vacsora utáni bor megszűnik. Húsételt vagy tésztát az ebédlőből fölvinni vagy fölvitetni nem lehet. Aki komoly beteg, betegsége ideje alatt orvosi rendeletre beteg-élelmezésben részesül. 2/ Veni Sancte, Te Deum és Farsang alkalmával az idén nem hívunk vendégeket. Évközben is csak akkor, ha erkölcsi kötelesség parancsolja. 3/ A gyógyszertárból szájvizet vagy cukorkákat rendi költségen nem lehet hozatni. 4/ Biztonság kedvéért a hús- és konyhakönyvbe a házgondnok személyesen írja be a napi tételeket, s a bejegyzéssel a tényleg beérkezett anyagot lehetőleg vesse össze. 5/ Az idén névtárat nem adunk ki. 6/ A tanévet mind a Bernardinumban, mind a gimnáziumainkban szept. hó közepén megkezdjük. Mivel Baján a gimnáziumot kórházzá alakították át, az előadások az áll. polgári iskolában lesznek. Rendi gimnáziumainkban, az 1914-15-ik tanévben a szertári, könyvtári és efféle beszerzések szünetelnek. Ez nem vonatkozik az eddig járt szakfolyóiratokra. A játékok és kirándulások elmaradnak. Az olyan állások, melyek az adott viszonyok között nem működnek (könyvtárnok, esetleg iskolaorvos), tiszteletdíjban nem részesülnek. Egyben a rendi növendékek francia nyelvet nem tanulnak. Helyettesítésért más években heti 18, az idén heti 24 óra után jár tiszteletdíj.

143

BML CRPR Szerzetesi iratok 1. d, Már Supka apát idejéből (1881) ismerünk étkezési rendeletet

42

Mivel Rendünk tagjai − Gerő testvérünk leszámításával − a haza ügyét a csatatéren nem szolgálják, nagyon helyén van, hogy főleg gimnáziumi tanáraink vegyenek részt a harctéren megsebesültek lelki gondozásában, esetleg testi ápolásában, miként erre egyes rendtagok a betegápoló kurzusokban elő is készültek; továbbá kedvező alkalom nyílik a hadba vonultak vagy sebesültek ügyét intéző egyesületeknél vagy bizottságoknál bizonyos feladatok végzésére: Szóval az lebeg szemem előtt, hogy a magyar ciszterciek csakugyan magyaroknak bizonyuljanak. ...144

Ezek a rendeletek a takarékosság, a szolidaritás és a modernizáció jegyében születtek, hiszen a fronton harcoló katonák és az otthon maradt civilek is viselik a háború terheit. Ezek alól a ciszterciek sem vonhatták ki magukat. Az étkezésnél az egészségesebb, könnyebb ételek kerültek előtérbe, hiszen az alapanyagok beszerzése sem problémamentes. Remig apát intézkedik, hogy a szentgotthárdi konvent az átvonuló katonaság számára adjon szalmát, a sebesült katonák részére 10 liter tejet naponta, és helyezzenek el 2 sebesült katonát az apátság költségén.145 Az év végére a katonaság lefoglalja a pécsi gimnázium egy jó részét katonai célokra, de ennek ellenére, ha nehezen is, de folytatódik a tanítás.146 Nagyobb gazdasági befektetésekről a háború kezdetének esztendejében szó sem lehetett, csak a gazdaságok karbantartására gondolhattak. Ez is nehezen volt megoldható, hiszen a cselédség férfi tagjainak jó részét besorozták, otthon csak az asszonyok, gyerekek és öregek maradtak. Remig apát Zirc nevében a háború céljaira 80.000 koronát küldött kézpénzben gróf Tisza István miniszterelnöknek, a Magyar Vöröskereszt Egylet részére 5000, a zirci járásból hadba vonultak itthon maradt családtagjainak segélyezésére 500, a Fejér megyei hadba vonultak hozzátartozóinak segélyezésére 2000 koronát. A rendházaknak és a gimnáziumoknak 100-100 koronát ad, hogy segítsék a hadba vonultak családtagjait. Novemberben Remig apát 1.000.000 korona hadikölcsönt jegyzett Zirc nevében.147

II. 5. Az 1915-ös esztendő Az egri gimnázium tornatermét ebben az évben foglalja le a katonaság, míg a székesfehérvári gimnáziumban a nevelés rendben folyt le.148 144

VeML Z AH 608/1914

145

VeML Z AH 642/1914

146

u.o. 864/1914

147

VeML Z AH Tj 1914

148

u.o.

43

A budai gimnázium építésére felvett 3.300.000 korona kölcsönből Remig apát újabb 100.000 korona hadikölcsönt jegyzett úgy, hogy amikor az építkezés lehetségessé válik, a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Földhitelintézet a szükséges összeget rendelkezésre bocsátja. A pécsi gimnázium a párhuzamos osztályok felállítására 800.000 koronát kap az államtól. Az osztályok párhuzamosítása azért vált szükségessé, mert a kormány Pécs városát jelölte ki arra, hogy a horvátországi és szlavóniai magyar diákság oktatása a megfelelő szintet elérje. A bajai gimnázium vezetőségének ebben az évben okoz először problémát a leánytanulók számának emelkedése. Igaz, hogy ekkor még csak magántanulók, de az atyák féltik a fiúkat a lányoktól, és ez ügyben kérik ki Remig apát véleményét. Ő nem látja súlyosnak a helyzetet – hiszen az egyetemen voltak női hallgatói −, ezért így ír a bajai igazgatónak. ... én azt vélem, hogy nem lehet teljesen elzárkózni a leányhallgatók bejárása elől. De másrészről vigyáznunk kell, hogy az ő bejárásuk az ifjúság vallási és erkölcsi nevelésére hátrányos ne legyen .149

Hivatalos körútjain összegyűjtött információi alapján megtiltja a más tanintézetekben való óraadást.150 Teszi ezt azért, hogy a gimnáziumokban tanító tanárok minden erejüket a saját diákjaik képzésére használják, és a közösségi életet is mindjobban megéljék, pl. hogy a külön órák ne szolgálhassanak indokul a közös imádságról való távollétnek. A háború második évében az előszállási uradalomban 280 orosz hadifoglyot alkalmaztak a munkáshiány leküzdésére. A zirci uradalomban megkezdődött egy szeszgyár építése, amely decemberben megkezdi működését. A pásztói birtokot a háborús gazdasági nehézségek miatt nem sikerült eladni, ezért 15 évre bérbe adták. A hadba vonult cselédek otthon maradt hozzátartozói részére az apátság 120.000 koronát fizetett ki. Remig apát a zirci monostorban 12 sebesült katona részére kórházat létesített, akiknek az ellátásáról az apátság gondoskodott.151 1915 márciusában Remig apát meghívására Zircen tartózkodott Benedek Welc, a mogilai alperjel, hogy a Zircen tartózkodó és hadba vonuló lengyel katonákat meggyóntassa és nekik prédikáljon. 152

149

VeML Z AH 426/1915

150

VeML Z AH Tj 1915

151

VeML Z AH Tj 1915

152

VeML Z AH Tj 1915

44

1915. szeptember 21-én Remig apát Hümpfner Tibor kíséretében Bécsbe utazott, hogy Theobald Grasböck apát halála után megválasszák az új osztrák-magyar ciszterci kongregáció generális vikáriusát (prézesapát). Az új generális vikárius a heiligenkreuzi apát, Gregor Pöck lett. Remig apátot a rendtartomány II. asszisztensévé választották.153

II. 6. Az 1916-os esztendő A pécsi gimnázium átépítése még mindig nem indulhatott meg a gazdasági nehézségek miatt. A háború miatt nem lehetett elkezdeni budai gimnázium építését sem, ezért Remig apát a területet a Kelenföldi Népsegítő Szövetségnek adja, hogy ott a fronton harcoló katonák jobb ellátására zöldséget termesszenek.154 A szentimrevárosi plébánia elődjeként ebben az évben jön létre a helyi káplánság, amelyre Remig apát Farkas Alberik155 atyát nevezte ki vezetőül. A gazdasági nehézségek miatt, mivel a hadba vonult cselédség hiányát a hadifoglyok létszáma sem oldotta meg, Remig apát parancsára az uradalmak gépesítését növelték: a zirci, az aklisi, a borsodpusztai és a kisvenyimi gazdaság egy-egy Stock motorekét, a zirci és előszállási gazdaság több elevátort, a kiskarácsonyi uradalom egy hat lóerős benzinmotort és az előszállási uradalom két garnitúra gőzcséplőgépet szerzett be. Zircen a jobb ellátás érdekében egy méhest állítottak fel. Baján a háborús petróleum- és gyertyahiány miatt gázvilágítást kellett bevezetni. 1916. augusztus 2-án Szentgotthárdról, szeptember 18-án és 19-én Zircről, a hónap végén pedig az egri gimnázium templomából vitték el a harangokat a hadsereg céljaira. Rekvirálták a zirci szeszgyár rézből készült berendezéseit, amelyeket öntött vasból készült alkatrészekkel pótoltak. 156 Remig apát sok utánjárással visszaszerezte a heiligenkreuzi apátság által elvitt, szentgotthárdi 1000 forintos árvaházi kötvényt, valamint az ő közbenjárására az uralkodó felmentést ad Zircnek a vallásalapba befizetendő részre. Ebben az évben jegyez Remig apát Zirc nevében a III. és a IV. hadikölcsönre egy-egy millió koronát.157 Október 1-jén I. Ferenc József Remig apátot, a tudomány és a közélet terén elért érdemeiért a II. osztályú Vaskoronarenddel tüntette ki.

153

VeML Z AH Tj 1915

154

Budapesti Értesítő 1916-1917, 29.old.

155

Farkas Alberik O.Cist.: 1917-1944, a Szent Imre Plébánia első plébánosa

156

VeML Z AH Tj 1916

157

u.o.

45

Remig apátot 1916. november 19-én influenza támadta meg. Beteg tüdeje miatt a betegség csak másfél hónapos orvosi kezelés után szűnt meg.158 1916. november 21-én meghal I. Ferenc József király. A temetésére Remig apát a betegsége miatt nem tudott elmenni, ugyanígy IV. Károly 1916. december 30-án történt koronázására sem.159

II. 7. Az 1917-es esztendő 1917. január 11-én IV. Károly király, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőjévé nevezi ki Remig apátot.160 1917. január 25-én, a volt székesfehérvári ciszterci diák, gróf Klebelsberg Kunó − az országban elsőként −, megalapítja a ciszterczi rend volt tanítványainak hálaegyletét és hálaalapítványát, mely a mai Öregdiák Szövetségnek felel meg: ... Elérkezettnek vélem továbbá az időt arra, hogy megindítsuk az akciót a ciszterczi rend volt tanítványai hálaegyletének és hálaalapítványának létesítésére. Meg is kértem Bitter igazgató urat, ki Méltóságod megbízásából nálam járt, hogy állítsa össze gimnáziumonkint a Rend életben lévő növendékeinek jegyzékét, akikből kijelölhetnénk a díszelnökséget (államférfiak, tudósok és főnemesek) és a szervező bizottságot. Az ügyvezető elnökséget szívesen felvállalom, az ügyvezető igazgató pedig Méltóságod bizalmi embere, Bitter Illés lehetne. A gyűjtés előkészítésére és a tagok összetoborzására minden gimnázium területén az illető város és megye számára külön helyi bizottságot is szervezhetnénk. ... Rendes tagsági díjat oly alacsonyan kellene megállapítanunk (évi 2K), hogy azt a Rendnek minden volt tanítványa fizethesse. Úgy az egyszersmindenkori nagyobb adományokat, mint a rendes tagsági díjakat tőkésíteni kellene, és az így felgyűlő tőke kamataiból ingyenhelyeket kellene csinálnunk a Szent Imre-kollégiumban, a Rend vidéki gimnáziumait kiváló sikerrel végzett szegénysorsú tanulók részére.

Ennek az alapnak adminisztrálása és gyarapítása, továbbá a

világháborúban hősi halált halt tanulótársak emlékének őrzése lehetne a bizottságból kialakuló hálaegylet feladata. A jövőre nézve pedig a VIII. osztályt végző növendékek mindig beléphetnének a hálaegyletbe, és így szervezetileg is fenntartatnék egy nagy szolidaritás és közösség a Rend növendékei között. Akik befolyásosabb állásban vagyunk, segítségükre lehetnénk az életben való elhelyezkedésükben, mások a Pestre és más egyetemi városba menőket tanáccsal és útbaigazítással elláthatnánk. Azt hiszem, hogy jó művet végeznénk, elősegítenénk egy okos szelekció érvényesülését, melynek hiányát ösztöndíjrendszerünk fejletlensége következtében az egész

158

u.o.

159

VeML Z AH Tj 1916

160

u.o. 1917

46

vonalon fájdalmasan érezzük, és a volt növendékek méltó hálájukat rónák le a Rend iránt. Adja az Isten, hogy fáradozásainkat eredmény koronázza.161

Az Országos Hadigondozó Tanács − Zita királyné jelenlétében −, Remig apátot 1917. április 14-én a Tanács központi bizottságának tagjává választotta. 162 Természetesen ez inkább csak titulus, mint gyakorlati hivatal. 1917. augusztus 17-én Remig apátnak az I. osztályú Polgári Hadiérdemkeresztet adományozta IV. Károly király.163 1917 szeptemberében nagy veszteség éri Zircet, amikor Szeghy Ernő generális prokurátor apát164 bejelenti, hogy elhagyja a rendet és karmelita szerzetes lesz: 1917. szeptember 26-ára az osztrák főbb apátok Bécsbe tanácskozásra jöttek össze, s arra engem is meghívtak; ezt az alkalmat akartam arra felhasználni, hogy bejelentem nekik lemondásomat. Békefi apátúr betegen feküdt; bementem hozzá búcsúzni; tüdőbaja miatt csak suttogva tudott beszélni. Azt mondtam neki, hogy előbb Budapestre megyek, és belépésre jelentkezem a karmelitáknál. Tréfára vette, nagyot nevetett, s azt mondta: „Annál magának sokkal több esze van.” Azt mondtam: „Regnum coelorum vim patitur et violenti rapiunt illud.” „A mennyország erőszakot szenved, s az erőszakosok ragadják azt magukhoz.” Mosolyogva legyintett a kezével. Nem vette komolyan. ... A bécsi tanácskozás után visszament Zircre: Hazamentem Zircre és közöltem a dolgot Békefi apátúrral. No, ekkor kezdődött el csak igazában a haddelhadd. Hallani sem akart róla. „Őrület az egész! Megbecstelenítése a rendünknek! Igen, amilyen makacs, ott fog maradni, de beleőrül! De meg szó sem lehet arról, hogy kibírja; dehogy is fogja kibírni!” Erre azt feleltem, hogy nem a magam erejében bízom. Az Úristen, aki engem odahív, meg fogja adni az erőt a kitartáshoz. Erre ezt a pontot támadta meg: „Ön azzal ámítja magát, hogy az Úristen hívja. Pedig dehogy is hívja! Majd ki fog ábrándulni ebből a felfogásból, amikor már késő lesz.” Erre azt feleltem: „Nincs kizárva, hogy tévedek. De mivel legjobb meggyőződésem szerint járok el, abban az esetben is, ha az Úristen nem hívott volna, Ő lesz olyan gentleman, hogy utólag hív.” Ez így ment nap nap után. Megtörtént, hogy könnyekkel szemében kért, hogy legalább a nagykáptalanig várjak. Tudtam, mi az utógondolata, de nekem az nem kellett, semmi áron. Végül abban egyeztünk meg, hogy megvárom az ő névnapját (okt. 1.) s nem megyek el az előtt, nehogy azt higgyék, mondotta ő, hogy összevesztünk.165

Évekkel később, már karmelita szerzetesként így emlékezik vissza az esetre:

161

VeML Z AH 42/1917

162

VeML Z AH Tj 1917

163

u.o.

164

A Ciszterci Rend „második embere”, a Generális apát helyettese

165

Szeghy Ernő: Emlékeim, 333-337. old.

47

Azt hittem, hogy minden közönséges halandó részesülhet benne (konfráterség),

166

s a magam számára

méltányosnak tartottam a visszavételt a rend kebelébe, amelyből engem az apátom – szó, mint szó – kitessékelt azáltal, hogy illetményeimnek az infláció következtében semmivé, illetve nevetségesen kicsiny összeggé való leolvadását tétlenül, sőt látható jóleső érzéssel nézte. Így elősegítette bennem azt az elgondolást, hogy ha már koldusnak kell lennem, egy kolduló rendben, illő keretet választok a koldusságomhoz. Ez a gondolkodás ugyan nem szerzetesi, de Zircen akkoriban, a pekulium

167

korában érezhető volt, az én esetemben pedig jóra vezetett.

Hála legyen az Úristennek! … Értsük meg jól, az apát úrnak velem szemben való akkori viselkedése nem szerepelt, mint indítóok a Kármelbe való átlépésemnél, csakis könnyebbé tette azt. Amit Vajda Ödön apát úrral, úgy érzem, képtelen lettem volna megtenni, mert annyira szerettem őt. Hogy én őt a kilépésemmel megszomorítsam, úgy gondolkoztam volna, attól Isten mentsen! Sőt, a jó Grasböck apát úrnak, az osztrák-magyar cisztercita kongregáció elnökének sem tudtam volna ekkora bánatot okozni. Gondviselésszerű volt, hogy mindketten meghaltak akkoriban. Ellenben Békefi engem már egyetemi tanár korában nem nézett jó szemmel, s így, amikor az említett pénzkérdés is hozzájárult, könnyűvé tette számomra a kilépést. Ha én akkor, amikor elmenőben voltam, ezt az anyagi vonatkozást csak egy szóval is említem neki, vagy ha neki magának eszébe jutott volna erre gondolni, amennyire fájlalta elmenésemet, biztosra veszem, hogy szerfölött takarékos létére, megnyitotta volna erszényét. De erre én csak nem is céloztam, mivel, mint mondom ez nem szerepelt indítóokaim között. Csupán, mint szerencsés körülmény, lehetővé, sőt könnyűvé tette kilépésemet. Az igazi ok, Isten hívó kegyelme volt.168

Nincs teljesen igaza Szeghynek, mert Békefi alatt állítanak és díszítenek először karácsonyfát az egri rendházban. Úgy, hogy ő utasítja erre az egri perjelt, és még 50 koronát is küld, hogy a növendékeknek karácsonyi ajándékot vegyen.169 Egy másik esetben, amikor az egyik szerzetes halála után derül ki, több ezer koronás adóssága, akkor Békefi a legnagyobb titoktartást kérve értesíti az egri perjelt, hogy fizesse ki egyes, jogos tartozásait, amihez ő küld pénzt. 170 Tehát, nem verte fogához a garast, mint Szeghy állítja, csak vigyázott a rend vagyonára, és nem tűrte a felesleges kiadásokat és pocsékolást. Az egri rendházhoz pénzügyi vizsgálóbizottságot küld, mert már évek óta túlköltekeznek.171 Mi indíthatta Szeghyt az őszinteségre? Talán egy öreg szerzetes halál előtti lelkiismeret-vizsgálata? Miért csak jóval a II. világháború után írja ezeket? Nem tudjuk! Sem őt, sem Békefit nem ítélhetjük el, mert Szeghy inkább volt lelki ember, mint gyakorlatias, így a pénzügyekhez sem értett. Békefit azért nem, mert ő, mint a Zirci Apátság feje, Szent Benedek regulája szerint, csak a kötelességét tette, amikor minden anyagi dologgal takarékoskodott. Ne felejtsük el, hogy az I. világború mindenhol 166

Egy szerzetesrend tiszteletbeli tagja

167

Minden szerzetesnek közösségben kell élnie, vagyonközösségben szerzetestársaival (peculium nélkül), egy közös regula és egy elöljáró fennhatósága alatt.

168

Szeghy Ernő: Gondolatok az élet késő alkonyán, 254-265. old.

169

Heves Megyei Levéltár (HML), XII-11/7 (1902-1912)

170

HML XII-11/8

171

HML XII 11/6

48

megszorításokat eredményez. De mindketten úriemberek módján viselkedtek, hiszen csak most – majdnem 100 évvel később – derül ki az igazság. Remig apát október 1-jén külön levélben értesítette rendtársait Szeghy Ernő távozásáról: Üdv az olvasónak! Dr. Szeghy Ernő, a zirczi, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesített ciszterci apátságokba kebelezett magyar ciszterci Rend tagja, fossanovai c. apát és a ciszterci Rend egyetemes ügyvivője azzal az elhatározással jött hozzám, hogy ő a ciszterci Rendnél szigorúbb Rendbe, a karmeliták Rendjébe kíván átlépni. ...Engem, mint a magyarországi ciszterci Rend apátját mélységes fájdalom tölt el arra a gondolatra, hogy dr. Szeghy Ernő tőlünk megválik; de ha mérlegelem azt a természetfölötti célt, mely őt elhatározásában vezeti, ha nehezen is, belenyugszom és ajánlom az ő nemes törekvéseit minden jó lélek pártolásába. Ha pedig élete útja bármikor ismét hozzánk visszavezetné, anyamonostorunk kapuja nyitva-tárva áll előtte. Szeretetem és nagyrabecsülésem kíséri őt mindenüvé. Legyen a Mindenható Isten áldása az ő drága életén és munkálkodásán.172

Ebben az évben a VII. és a VIII. hadikölcsönre egy-egy millió koronát jegyzett Remig apát Zirc nevében. A zirci monostortemplom nagyharangját (Szentgyörgy, 1941 kg) november 9-én elviszik a hadsereg céljaira. A háború olyan nagy gazdasági nehézségeket okoz, hogy még a reverendához szükséges anyagot is csak nagy nehézségek árán sikerült beszerezni.

II. 8. Az 1918-as esztendő Erről az évről kevés híradás maradt fenn. Augusztus 22-én a XXXII. Rendi Kormánytanács többek között a következő határozatokat hozta: 2. A Rend tagjai közül kevesen munkálkodnak irodalmilag. Komoly tudományos törekvések a Rend részéről mindenkor a leghathatósabb támogatásra számíthatnak. 4. Rendi névtárt az idén nem adunk ki; de ha a várva várt béke még egy év múlva sem köszöntene be, akkor a névtárt ennek ellenére is közrebocsátjuk. 7. Este böjti napokon is nem három, hanem két tál étel lesz. A sajt is egy fogásnak számít. Rendházaink délben gyümölcsöt csak akkor fogyasztanak, amikor annak évadja vagyon. A gyümölcsöt sajttal helyettesíteni nem lehet. Amely rendháznak gyümölcse terem, ebből amikor a főévad van, este is kerülhet az asztalra. 8. A szövet, vászon és bőr beszerzése ügyében apáturunk már eddig is több lépést tett, de fáradozásának nem lett megfelelő eredménye. Most újabban az illetékes minisztereknél minden lehetőt elkövet, hogy a Rend részére vásznat, szövetet és bőrt szerezzen.

172

VeML Z AH 880/1917

49

9. A tandíjat az 1918/19-ik tanévtől kezdve, az állami intézkedés mintájára, fölemeljük; és pedig Egerben 100 kor., Székesfehérvárott, Pécsett és Baján 120 kor., Budapesten meg 160 korona lesz a tandíj. A beíratás díja mindenütt 20 korona. A tandíjelengedés módját külön szabályozással állapítjuk meg. 10. Négyes apátságunk birtokainál, tűzbiztosítás szempontjából, 1921-től kezdve az önbiztosítást alkalmazzuk, s az ehhez szükséges tőke gyűjtését már a jelen gazdasági évben megkezdjük. 12. Minden rendházunkban pontos leltár készítendő a következő címek szerint; ebédlő, társalgó, tanári szoba, ruhatár, pince, konyha stb. 13. A rendházak elöljárói a havi számadásokat legkésőbb minden hó 10-én adják postára. 14. A számvevő a számviteli szabályokat a rendházak számára összeállítja. 15. Egerben a lótartás a mai viszonyok között nem állítható vissza, mert nem volna gazdaságos." 173

Ebből az írásból is kitűnik, hogy a háború egyre nagyobb nehézségeket okoz, a társadalom és a gazdaság egyre jobban kimerül. Békefi apátnak is egyre több nehézséggel kell megküzdenie. 1918. október 17-én Tisza István bejelenti a háború elvesztését. Ezután felgyorsulnak az események. … a forradalom kitörésekor, október végén azonnal elhagyták az uradalmat a hadifogolymunkások, kb. 200 orosz, 20-30 szerb és 20 olasz hadifogoly. A hadifogolymunkásokkal nem volt semmi bajunk, mi velük emberségesen bántunk, és ők ezt meg is hálálták. Nem kellett mögéjük őröket állítanunk, és nyugodtan beoszthattuk őket a tehenészetbe is. A forradalom kitörésekor több orosz fogoly itt maradt, beállt rendes, konvenciós cselédnek, és itt meg is nősült. Saját munkásaink ─ helyesebben a hazajött katonák ─ a forradalom alkalmával több helyen komiszul viselkedtek. Herczegfalván Berger Máté plébánost kirabolták, és a plébánia elhagyására kényszerítették. Előszálláson, különösen a darui 174 leszerelt katonák viselkedtek szemtelenül Wéber kormányzó úrral szemben, úgyhogy ő kénytelen volt katonai segítséget kérni. Kaptunk is a kastély őrzésére kb. 30 főből álló különítményt. A leszerelt katonák elvittek 17 hízott sertést, 5 birkát, és kaptak még 10 db hízót, ezekkel meg is elégedtek és lecsendesedtek. Túlzottan esős volt az október és a november hónap is, úgyhogy 1000 holddal kevesebb búzát tudtunk elvetni a szokásosnál. Az izgatások az uradalom ellen állandóan folytak, megjelentek a budapestiek is, de a cselédség és a munkásság közül csak egy-kettő dőlt be bekik, a nagy többség megtartotta higgadtságát. 175

1918. október 31-én kitör az őszirózsás forradalom és a Károlyi Mihály által megalakított Nemzeti Tanácshoz csatlakozik a tömeg. Az ország méltóságai és kiemelkedő személyiségei a rákövetkező napokban csatlakoznak a Nemzeti Tanácshoz. Ez alól a Zirci Apátság sem kivétel, és Békefi apát Bitter Illés igazgatót kéri meg, hogy mind az Ő, mind az

173

VeML Z AH 848/1918

174

Daruvár település, Pozsega vármegyében

175


50

Apátság nevében fejezze ki csatlakozási szándékát, amelyet Bitter így ír le az apátjához intézett levelében: Ma de. nov. 12-én vettem Méltóságod megbízását, s még a délelőtt folyamán el is jártam benne. 1/2 11-kor följelentem az Országházban székelő Nemzeti Tanácsnál. Előttem a zsidó rabbik küldöttsége vonult fel Hevesi főrabbi vezetésével. Minthogy ezek is szónokoltak, gondoltam, nekem is kell. A Tanács tagjai −Hock elnök, Bokányi és még vagy öten− felálltak, és én körülbelül szó szerint ezeket mondtam: Elnök Úr! Békefi Remig zirczi apátúr megbízásából van szerencsém az apátúr és vele a magyar ciszterci Rend csatlakozását bejelenteni (átadtam a levelet). A munkás hazaszeretet, mely hagyományképp él a magyar ciszter Rendben, magasra szítva historikus apáturunk tetteket áhító lelkesedésétől, szinte természetes erejével vonz bennünket ide a szabad erőkifejtés, az emberi haladás várótermébe. Boldogok leszünk, ha ezzel a hazánknak s az emberiségnek jó szolgálatot tehetünk. ... A Tanács nagyon helyeslőleg bólingatott, Hock pedig egészen megkerülve a hosszú asztalt, odajött hozzám és ezt válaszolta: Örülök, hogy megint találkoztunk. (A véderővita alkalmával u. is Pécsett találkoztam vele először egy szociálista gyűlésen, igen kritikus körülmények között.) Nagy örömmel vesszük és természetesnek találjuk az Apátúr és a magyar ciszterci Rend csatlakozását, hiszen ma a Nemzeti Tanács és a kebeléből alakult népkormány az egyetlen szerv, amely megteremtheti a kulturális munka lehetőségeit. ...176

Lehet, hogy ez a sokak által nem ismert tény egy kis árnyékot vet a Zirci Apátságra és Békefi Remigre, de ha belegondolunk, hogy ebben a zűrzavaros időben csak a Nemzeti Tanács az egyetlen biztos pont az államvezetésben, akkor megérthetjük a csatlakozást. Ha, még hozzá tesszük, hogy a Katolikus Egyház vezetői és a szerzetesrendek elöljárói is egymásnak adták a kilincset a Parlamentben, akkor végleg nincs mit csodálkoznunk. November elején Egerben felbolydul a lakosság, főleg a garázdálkodó, hadszíntérről hazajött, leszerelt katonák miatt. A csendőrség, rendőrség tehetetlen, ezért megszervezik a polgárőrséget. A polgárőrségbe a felsőbb éves tanulókat is beszervezik, mert kevés az ember. A rend csak november 13-ára áll helyre, utána az összes beszervezett diáknak el kell hagynia a polgárőrséget. Ezután megkezdődik az atyák csúfolása, gyúnyolása, a tanuló ifjúság beszervezése a szociáldemokrata pártba. Csak nagyon kevesen, azok is csak ímmel-ámmal lépnek be. A tanítás viszonylag nyugalomban folyik.177 .

176

VeML Z AH 1090/1918

177

Egri értesítő, 1919-1920, 4. old.

51

Míg az ország közepén forradalmi hangulat uralkodik, addig a megszállt részekből egyre nagyobb gondokról kap hírt Zirc apátja. November 2-án Kürti Menyhért dr., a bajai gimnázium igazgatója a következőkről értesíti Remig apátot: Városunk utcái most (nov. 2. délután) nagyon hangosak. Részeg katonák garázdálkodnak, és sorba verik be az ablakokat, s fosztogatják az üzleteket. A mi házunkat semmiféle inzultus nem érte, de a plébánián több ablakot bezúztak. Az elmúlt éjszaka a zsidó negyedben pusztítottak. Mivel itt semmiféle rendőri vagy katonai hatalom nincs, úgy hírlik, hogy az éjszaka biztosítására katonaság érkezik. Ha erő hiányában nem volna tehetetlen a város, könnyűszerrel egy-kettőre el lehetne fojtani. A harctérről hazajött néhány fegyveres katona és hozzájuk szegődött csőcselék csinálja az egészet.178

Másnap ─ november 3-án ─ a következőket írja: Ma reggel rémes éjszaka után virradt ránk. Tegnap estefelé, alkonyatkor, a harctérről fegyveresen hazajött katonák csőcselékkel megszaporodva előre megállapított lista szerint sorra vették a zsidó üzleteket. Feltörték, kirabolták, a belső berendezést elpusztították. A rablott holmikat mindenfélét, ki a hátán batyuban, ki taligán, ki szekerével szállította el. Igazában ruha- és cipőszerzés volt a célja, de határozottan pogrom-jelleggel. Egész éjjel duhaj ordítás és puskaropogás reszkette meg a levegőt. A lakosok ijedten bújtak legrejtettebb zugaikba, a magistratus pedig a polgármesterrel együtt a nép fenyegetései elől elmenekült. Senki sem tudja, hogy mi van velök, s mert nem volt egy lélek, aki a fosztógatókat csak egy szóval is intette vagy gátolta volna, ezek zavartalanul, sőt diadalszerűen hajtották végre a pogrom első részét. A második rész, a proscribált milliomosok kifosztása, vagy megzsarolása, ma estére és éjszakára van tervezve. Ez elől az összes vagyonos zsidó elmenekült, hátrahagyva házaikat. Valószínű, hogy vége lesz a garázdálkodásnak, mert végre Zomborból ide érkezett 60 rendcsináló katona gépfegyverrel. Mikor e sorokat írom (d.u. 6 óra), néma csend van az utcán, s a katonai őrökön kívül egy ember se jár. Minket legkisebb inzultus sem ért; a plebániát ablakbeverés. Ezt az apát (apátplébános) azzal magyarázza, hogy „zsidótürelme” miatt haragusznak rá. Ma éjszakára nálunk kért szállást. Mára ─ s ez természetes ─ a zsidók hangulata irányunkban ellenséges lett. „Ez a papok műve”, mondogatják. Persze nem a miénk, hanem Prohászkát és az Ujlapot szidják. Mi különben efelől egészen nyugodtak vagyunk s Méltóságos Uramat is megnyugtathatom, hogy a hajunk szála nem fog meggörbülni. A Délvidéken is baj van. Újvidéken a szerbek garázdálkodnak, úgyhogy a főispánunk családjával együtt kénytelen volt menekülni. Ide jött Bajára, s mert a magistratus egy tagját sem találta, engem keresett fel s tőlem kért tanácsot, hogy itt maradhat-e? Mikor megtudta, hogy itt mi volt az éjjel, tovább ment. A ház tagjainak hangulata a nemzetválság eseményeinek hatása alatt rendkívül nyomott. Egymást vigasztaljuk és biztatjuk, hogy a jó Isten nem hagy el bennünket.179

November 12-én íródik egy levél a bajai gimnázium igazgatójától, melyben további bajokról értesül Remig apát:

178

VeML ZA AH 928/1918

179

VeML Z AH 1086/1918

52

Méltóságos Apát Úr! Krisztusban szerető Atyám! Jelentem Méltóságos Uramnak, hogy az iskolánkat a városi tanács még 2 hétre, egészen nov. 24-ig, bezáratta. Igen kínosan érintett ez a határozat, hiszen a lelkek nyugalma végett is jobb volna az intenzív munkával elfoglaltság állapota, s mert én a halálozási eseteknek bizonyítékul kimutatott statisztikájával nem látom indokolva ez újabb hosszú szünetet (okt. 8. óta), a megfelelő miniszteri rendeletre hivatkozással a tankerületi főigazgatóság útján a VKM-ot kértem az ügy felülvizsgálatára. Hiszen, tudtommal, most már mindenhol, a szomszéd iskolákban is, megindult a tanítás. Én azt gondolom, hogy ebben a hatósági rendelkezésben része van az itteni városházi zavaros állapotoknak is. A városban magában ugyanis helyreállt a rend, de a városházán annál nagyobb a felfordulás. Mivel a kritikus éjszakán, a viharok elől elbújt vagy elmenekült polgármesterestül az egész magistratus és rendőrkapitányság, a felbőszült zsidóság a forradalom őrjöngésének és a nép elvakultságának mérlegelése helyett most bűnbakot keres, s nem lehetetlen, hogy a polgármesternek, szegény embernek, állásába kerül. A lemondását, önérzetében sértve, benyújtotta. Most aztán polgármester nélkül intézkedik a szedett-vedett nemzeti tanács, az Újvidékről idemenekült s útra kész főispán s a napokban kinevezett kormánybiztos. Nagy az aggodalmam a burgonya és a káposzta miatt. Tudom, hogy Méltóságos jó Uram, mindent megtett a javunkra, de a megbénított vasúti forgalom kárunkat okozhatja. ...A vagyoni biztonság éppen nem teljes. Az utca felől igen, de a kert felől nem. S mert a velünk egy sorban lakó barátoktól 2 disznót, az apácáktól meg baromfiakat loptak el, féltve a téli készletünket s biztosítani akarván a félelem miatt aludni nem tudó társak nyugalmát, revolverekkel felfegyverkezve éjjelenkint 10-től hajnali 3-ig kettesével felváltva őrködünk. Sürgönyjelentés szerint, a megszálló csapatok útban vannak Baja felé. Baja lesz az utolsó állomásuk.180

1918. november 13-án megjelenik Baján az első szerb katona, és ezzel kezdetét veszi a város megszállása, francia segédlettel. A szerbek új főigazgatóságot szerveznek Újvidéken, amely leiratot intéz a gimnáziumhoz, hogy a főigazgatóság parancsai szerint járjanak el, különben beszüntetik az iskola működését.181 1918. november 13-án Linder Béla tárcanélküli miniszter Belgrádban aláírja a november 7-i egyezményt: az antant által kijelölt demarkációs vonal a Nagy-Szamos felső folyásától Marosvásárhelyig, majd a Maros mentén Szegedig, innen a Szabadka-Baja-Pécs vonaltól délre a Dráváig húzódik. A szerbek el is foglalják Baja és Pécs városát. E két helyen lévő gimnáziummal csak nagy nehézségek árán tudja a zirci apát a kapcsolatot tartani. A posta ugyan működik, de a szerbek nem nézik jó szemmel a Magyarországgal való érintkezést. November 28-án a pécsi igazgató így írja le a jelen helyzetet: Ma várom a főigazgató urat, ha ugyan le mer jönni a megszállás miatt. Itt minden csendes, szerb katonát alig látni, azokat is fegyver nélkül, de mindenütt ők állnak őrt, és példás rendet tartanak. Ittlétükről csak 180

VeML Z AH 1145/1918

181

Bajai Értesítő 1918/19-1921/22, 4. old.

53

rendelkezéseikből értesülünk. Ők vannak a vasúton, a postán, lefoglalták a malmokat, bőrgyárakat. Ma be kellett csukni a hadapródiskolát, az csak internátus lehet, a katonaiskola helyett pedig reáliskola nyílt meg. Tanárokban nagy a hiány, mert hét volt tiszttanár elment, és nincs kizárva, hogy a Nemzeti Tanács egyeseket közülök is kirendel óraadónak. Ideszállítani mindent szabad, tehát lisztet is, hízót is, de innen elvinni semmi sincs megengedve. Azon reményben, hogy a wilsoni elvek alapján jön létre a béke, várjuk, mit hoz a jövő nekünk?182

Decemberben újabb problémával találja magát szembe Remig apát és a többi szerzetes-rendi elöljáró, amikor értesülnek az SZDP által szorgalmazott földbirtokreformról. Ezért petíciót nyújtanak be a miniszterelnökhöz, amit dr. Burány Gergely csornai prépost, dr. Békefi Remig zirci apát, Singer Kornél piarista tartományfőnök, Jándi Bernardin pannonhalmi kormányzóperjel és Karsai Ervin, a jászóvári prépost képviselője írnak alá. Levelükben a következőket írják: ... A szerzetes tanító rendek mindig megértették a kor szellemét. Földbirtokaikból jelentékeny részeket már a múltban parcelláztak, egészen a saját elhatározásukból s helyes szociális érzéküket követve. Most, az új földbirtokpolitika idején is érzik és tudják s nyíltan meg is vallják, hogy a hadból visszatért földmívelő katonák földhöz juttatásánál rájok is hazafias feladat vár. Ennek megoldása elől nem is akarunk kitérni földbirtokaink ama részeinek parcellázásával, melyek geografiai helyzetüknél vagy terjedelmüknél fogva gazdálkodási viszonyainknak és rendszerünknek nem felelnek meg, s amelyekre a szomszédos falu földmíves népének vagy katonáinak igazán szükségük van. De másrészről a szerzetes tanító rendekre várakozó nagy kulturális feladatok iránti kötelességünk által vezéreltetve, nyíltan kimondjuk azt a meggyőződésünket is, hogy ha a magyar haza a szerzetes tanító rendek kulturális munkájára a jövőben is számot tart, akkor nekünk földbirtokaink jelentékeny részétől megválnunk nem szabad, nem lehet. A földbirtokreform keresztülvitelénél a szerzetes tanító rendek földbirtokait nem lehet a többi egyházi nagybirtokosokéval ─ érsekek, püspökök, káptalanok ─ sőt még a világi nagybirtokosokéval sem egyenlő alapon elbírálni. Hiszen az érsekek, püspökök és káptalanok eddig a földbirtokuk címén rájuk háruló kötelességek teljesítése után jövedelmüket tetszésök szerint használhatták fel, és szerzett vagyonukról végrendelkezhettek; a befektetéseket pedig saját egyéni érdekük szerint intézhették. A világi nagybirtokosok meg birtokaik tiszta jövedelmét, a családjok fenntartására szükséges összegen kívül, tetszés szerinti célokra fordíthatják. Egy pillantás a szerzetes tanító rendek viszonyaira és szervezetére rögtön meggyőz mindenkit. A szentbenedekrendieknél van: 179 rendtag, 76 növendék, 1 hittudományi és tanárképző főiskola, 6 főgimnázium 2404 tanulóval, 11 rendház, 25 plébánia és 35 hitközség kegyurasága. A ciszterieknél van: 130 rendtag, 67 növendék, 1 hittudományi és tanárképző főiskola, 5 főgimnázium 2236 tanulóval, 8 rendház, 15 plébánia s 15 hitközség kegyurasága. A jászóvári praemontreieknél van: 87 rendtag, 33 növendék, 1 hittudományi és tanárképző főiskola, 3 főgimnázium 1446 tanulóval, 6 rendház, 12 plébánia és 16 hitközség kegyurasága. A csornai praemontreieknél van: 45 rendtag, 7 növendék, 2 főgimnázium 825 tanulóval, 4 rendház, 2 plébánia és 2 hitközség kegyurasága. A kegyesrendieknél van: 277 rendtag, 123 növendék, 24 főgimnázium 10.371 tanulóval, 1 hittudományi és tanárképző főiskola, 1 plébánia, 4 hitközség kegyurasága. 182

u.o. 1920/1921, 6. old.

54

A felsorolt adatokból, hogy a szerzetes tanító rendeknél nem 5-6 tagú családokról, hanem 45, 87, 130, 179, 277 rendtagot s 7, 33, 67, 76, 123 növendéket számláló rendcsaládról van szó. Ezek tagjainak legnagyobbrészt a szegénysorból való fölnevelése és eltartása a tanári, lelkészi és rendi állásokban s nyugdíjas korukban; a gondjaikra és vezetésökre bízott középiskolák fenntartása, fejlesztése és ellátása; a patronatusi kötelezettségek kapcsán a lelkészek és tanítók fizetése, az iskolák és templomok fenntartása és újjáépítése nagy összeg pénzt követelnek, amelynek megkevesbítése a szerzetes tanító rendek csődjét jelentené, s ezáltal pusztulásukat eredményezné. S éppen ma, midőn pénzünk vásárló képessége annyira alászállott, vethetjük fel joggal a kérdést: Mit csinálnának a szerzetes tanító rendek a mai időben, ha földbirtok helyett csak kötvényekkel rendelkeznének, melyeknek kamatai a régi értéknek csak egyharmadát képviselik? De meg mi történnék, ha a papi és tanári, tehát kettősképesítésű rendtagok ellátására és a középiskolák fenntartására igénybe vett államsegély elmaradna? A válasz egyszerű, de nagyon szomorú: Nem tudnák teljesíteni kulturális kötelességeiket. Ennek pedig maga Magyarország és a magyar nemzet vallaná kárát.183

II. 9. Az 1919-es esztendő Az 1919-es esztendő gyökeres politikai változást hozott. Megbukik a Károlyi fémjelezte köztársaság, átadja a hatalmat Kun Bélának és vörös pribékjeinek. Az országban kommunista diktatúra lesz. Megkezdődik a szovjetizálás, államosítás, a rettegés. Midőn a múlt évi kormánytanács egybegyűlt, a világháború ránk nézve már kedvezőtlen jeleneteket tárt föl. A politikusok egy részének lelkiismeretlen agitálása s a szabadkőműves és zsidó újságok izgatása következtében a katonai fegyelem felbomlott, s az októberi forradalom irányítása mellett bekövetkezett a gyászos fegyverletétel. A Károlyi Mihály nevéhez fűződő, de Hock János által vezetett okt. 31-iki forradalom a törvényes állapotnak véget vetett. Nov. 16-ikán kikiáltották a köztársaságot, a király uralkodói jogának gyakorlatáról lemondott, az eddig vitézül harcoló katonaság meg a „nem akarok katonát látni” jelszóra fegyverét eldobta, elszéledt és rendetlenségben menekült hazafelé. Így maradtak védtelenül az ország határai, melyeken szerb, cseh és román katonaság özönlött be, és foglalta el hazánk tekintélyes részét. A harctérről hazatérő katonák magukkal hozván a háború szenvedéseinek, nélkülözéseinek és vadságainak emlékét, mintha csak nem is magyar föld szülöttei lettek volna, nekiestek magyar véreik vagyonának és életének, pusztítván és rabolván ott, ahol csak érték. Csatlakozott hozzájuk a falu és város vagyontalan népe, s pusztulás és rémület járt nyomukban mindenütt. Földosztás lett a jelszó. S megindult az átkos munka a tulajdonjog ellen. Könnyelmű és meggondolatlan politikusok s felforgató irányú szociáldemokraták egyre jobban feszítették a húrokat, s kitört az 1919. márc. 21-iki forradalom, mely a proletárdiktatúrát teremtette meg.

184

1919. február 22-én Békefi apát leteszi a hűségesküt: „Én, Békefi Remig esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz s annak alkotmányához hű leszek, Magyarország teljes függetlenségét megvédem, minden erőmmel Magyarország népének javát, szabadságát és 183

VeML Z AH 1918. dec. 16. (nincs besorolás)

184

VeML Z AH Tj 1919

55

haladását fogom szolgálni. Isten engem úgy segéljen!" 185 Két nappal később felszólítja a többi ciszterci atyát az eskütételre.186 Február 28-án a Károlyi-kormány Szentgotthárdra internálta báró Szurmay Sándor volt honvédelmi minisztert és Szterényi József volt kereskedelmi minisztert, akiket a konvent fogadott be és látott el. A klastrom perjele, dr. Piszter Imre úr, dacára annak, hogy jövetelünkről sem előre, sem utólag hivatalos értesítést nem kapott, igen szívélyesen fogadott és ő, valamint az összes rendtársai, de különösen Kassuba Demeter alperjel és Weber Arnulf jószágkormányzó a világon mindent elkövettek, hogy ottlétünket minél tűrhetőbbé és kellemessé tegyék. Kitűnő ellátás és elhelyezés, valamint a határrendőrség szigorú, de tisztességes magatartása mellett, sétával, olvasással igen gyorsan telt el négy hét.187

Március 21-én kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Ezzel kezdetét veszi Magyarországon a 133 napos kommunista uralom. 1919. április 11-én jelenik meg a Bernardinumban a liquidáló bizottság. Leltározzák a vagyont, és ekkor még nem akadályozzák a helyben lakást. Kommunista gondnokot neveznek ki a ház élére. A tanárok és növendékek májusban elhagyják az intézetet (5 tanár és 32 növendék). Ezután az épületben agitátorképző iskolát hoznak létre, ahol a kommunista propaganda kurzust végző tanítók, tanárok laknak.188 Zircen 1919. április 13-án válik nyilvánvalóvá a diktatúra. Virágvasárnap megkezdődött a zsidó termelőbiztosok betelepedése az anyamonostorba. Helyi, járási, körzeti, politikai, fa- és tojásbiztosok itt szállnak, élnek és sürgölődnek vala, bennünket idegenül tekintvén. Ápr. 26-án, fehérvasárnapra forduló éjszaka ½ 11 órakor megjelent apátúrnál két vörös terror katona, akik egy órai tárgyalás után ily kijelentéssel távoztak: „úgy látjuk, hogy itt jó emberek laknak”. Fehérvasárnapra virradatkor öttagú nyomozó bizottság érkezett az anyamonostorba kincskereső szándékkal. Három napi ittlét után, céljuk elérése nélkül távoztak. Ápr. 25-én volt az a szomorú nap, midőn Remig apáturunkat s Bódog és Ferenc testvéreinket a zirczi munkástanács tizenketted magukkal túszokul jelölte ki. Budapesti klerikusaink egy része már az októberi, majd a márciusi forradalom kitörése után Zirczre menekült. Április hó második felében már szükségesnek látszott a növendékek távozása Zirczről. Ekkor apáturunk az ő bizakodó lelkével így búcsúzott tőlünk: „Kedves Fiaim! 185

VeML Z AH 50/1919

186

u.o.

187

Olysói Gabányi János: Mártírjaink, 370-371. old.

188

Horváth K.: Bernardinum Emlékkönyv, 69-70. old

56

Mélységes fájdalommal veszek tőletek búcsút most, midőn kedves szüleitek körébe vonultok vissza; de ne aggódjatok, mert október elsejére minden rendbe jön és ismét együtt leszünk.” A Bernardinum tanárait és az itt maradt klerikusokat máj. 16-án űzték ki otthonukból Fáber Oszkár 189 rendeletére, akinek személyes felszólítására egytől egyig megtagadták a Rendből való kilépést. László tósokberéndi lelkészt rosszakaratú denunciálás alapján terrorkatonák máj. 1-én Veszprémbe hurcolták, ahol rettenetes lelki izgalmakat kellett elszenvednie. Apáturunk László kiszabadítása ügyében sikerrel közbenjárt. Fölmentették ugyan, de a kiállott izgalmak miatt Tósokberénd elhagyására és pihenésre volt szüksége. Május 27-én érkezett anyamonostorunkba dr. Mammusich Mihály, közalapítványi ügyész, mint liquidator. Legelső dolga volt az egyes pénztárak lepecsételése. Máj. 28-án délelőtt ½ 9 órakor az apáti lakás kis szalonjában egybegyűlt a konvent, élén az apátúrral, dr. Mammusich Mihály liquidator, Theil Nándor 190 a zirczi munkástanács elnöke, Arató Andor és Horácski János munkástanácsi tagok. Mammusich felolvasta az egyház és az állam szétválasztásáról szóló rendeletet és az egyházi javak köztulajdonba vételét, s előadta a liqudálás módozatait. Megkérdezte, hogy ki írja alá a következő nyilatkozatot: „Kijelentem, hogy az egyházi pályát elhagytam és világi lettem.” A rendtagok közül senki sem jelentkezett a nyilatkozat aláírására. Mammusich kijelentette, hogy a monostorban maradhat dr. Szentes Anzelm, mint az angolkert felügyelője, Szabó Otmár, mint a monostori gyűjtemények őre, továbbá a plebános és a káplán, akiknek megnevezését nyolc nap alatt kéri az apátúrtól, végül azok az öregek és betegek, akiknek eltartását az apátúr előterjesztésére a zirczi munkástanács elvállalja. Mammusich erre apáturunkhoz azt a kérdést intézi: Vannak-e kincsek a Rend birtokában? Apátúr válasza így hangzik: „Nekünk arany és ezüst kincseink nincsenek, mert a ciszterci Rend vagyonát a magyar nemzet művelődésének szolgálatára szentelte mindenkor. Egyébként pedig – mondá az apátúr – ebben a ránk nézve végtelenül szomorú pillanatban kijelentem, hogy ami itt most végbemegy, annak nem mi vagyunk az okai; mindemellett is mi nem lázadozunk és nem forradalmaskodunk, hanem fölemelt fővel és azzal a tudattal megyünk tovább az élet útjain, hogy a kötelességünket teljesítettük." Ezután következett a központi, erdészeti, gazdasági, házgondnoki és plebániai pénztár elvétele. Június 9-ikén pedig végbement mindennek a részletes felszámolása, jún. 11-én a B/leltár felolvasása, összeegyeztetése és aláírása. Apáturunk még aznap délután elutazott Budapestre, hogy Fáber Oszkárral a Rend tagjainak ellátásáról tárgyaljon. Fáber jún. 14-én délelőtt két órával tovább értekezett apátúrral, és megígérte, hogy a tanácsköztársaság az ötven évnél idősebb rendtagokat a tanári állásnak megfelelő nyugdíjban részesiti. Budapestre menet és jövet apáturunk a székesfehérvári rendházban, Budapesten pedig a Szent Imre Főgimnázium tanárainak otthonában szállt meg, és a nehéz idők tennivalóit megbeszélte. Mire apáturunk Zirczre visszatért, megérkeztek a székely huszárok, akik közül 8-an a monostorban laknak, s ezenkívül az egész tisztikar és altisztek részére a monostorban saját költségükön főznek. Az apáti ebédlő és tárgyaló rendelkezésükre áll. Apáturunk hazajövetele után az ő, továbbá Mihály alperjel és helyettes házgondnok és Jeromos jószágkormányzó jelenlétében folyt a monostor szobáinak, helyiségeinek és gyűjteményeinek liquidálása. Közben a kellemetlenkedésnek, megalázásnak és sértegetésnek nem egy bántalmát kellett elszenvednünk. Így Theil munkástanácsi elnök mindjárt jún. 9-én az apáti ebédlő helyiségébe egybehívta 189

Fáber Oszkár: 1879-1945, Tanár, piarista rendi szerzetesnövendék. 1902-ben kivált a rendből és csatlakozott a szociáldemokrata mozgalomhoz. A

Tanácsköztársaság idején az egyházi vagyon államosításával foglalkozó Országos Vallásügyi Likvidáló Bizottság vezetője. Jelentős szerepet játszott a szabadoktatásban, mint a Társadalomtudományi Társaság, a Szabadgondolkodók Mo.-i Egyesülete és az Úttörő Társaság tagja. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, 1921-ben 14 évi fegyházra ítélték, majd Bécsben működött mint nyelvtanár. A II. világháború idején aktív részvevője volt a fasisztaellenes ellenállási mozgalomnak. A hitleristák meggyilkolták. 190

Theil János: volt apátsági villanyszerelő, a helyi direktórium elnöke

57

az egész szolgálattevő személyzetet, s apáturunk helyéről hirdette ki nekik, hogy „a papok hatalmának vége van” Katz Izidor biztos meg mellette foglalván helyet, a monostor régi gazdáinak éktelen szidalmazása mellett rajzolta meg a kommunizmus ígérte jövőt.191 Július 5-én délben Theil megjelent az apátúrnál és a szokott modorával, kurtán, soha annak arcába nem nézve, akivel beszél, fölszólította, hogy kövesse a cselédlakásokhoz. Őméltóságának sejtelme sem volt arról, hogy mivégre. Ott megtudta. Ott voltak Mammusich meg Burghardt Pál elvtársak az elválaszthatatlanok, meg egy nagy csapat rongyosabbnál rongyosabb béresgyerek. Theil azután színészi pózba vágta magát, és rámutatva a gyerekhadra, így szólt: – Íme, így kell nekünk a szegényeket átvennünk önöktől!

192

Júl. 13-án ½ 9 órakor érkezett Fáber Zirczre, s itt éjjel a munkástanáccsal gyűlést tartván elrendelte, hogy mivel a ciszterci Rend tagjai a legmerevebbül ellenállnak a tanácsköztársaság törekvéseinek, azért velök szigorúan kell elbánni.193 Másnap, júl. 14-én, Mammusich, Theil, Arató (az apátság volt kántora,) Offenbecker, Burghardt, Bittmann elvtársak megjelentek az apátúrnál, és a következő ultimátumot terjesztették elő: 1. Mivel a ciszterci rend a tanácsköztársasággal szemben elutasító magatartást tanúsított, s főleg mivel sem egyetlen fölszentelt rendtag, sem növendék egyetlen egy sem akadt, aki a kilépési nyilatkozatot aláírta volna, a rend ellen a legszigorúbb likvidálást rendelik el. 2. Az ötven év alóli rendtagok azonnal elbocsátandók 3. A növendékek nemkülönben egy 24 órán belül elküldendők: ha megszállott területről valók, Budapesten kaptak útlevelet. 4. Annak ellenőrzéséül, hogy a rendtagok nem rejtettek-e el valamit a monostor ruhatárbeli fölszereléséből, elrendelik a házkutatást.194 Apáturunk meggyőzte őket ez intézkedés lehetetlen voltáról, és kijelentette nekik, hogy a novíciusok és a két klerikus (Móric és Osvát) holnapután távoznak a monostorból. Mivel a konvent tagjai közül Krizosztom, Bódog, Zoltán, Virgil és Gusztáv már a liquidálás megkezdése után távoztak Zirczről, ötvenévesnél fiatalabb rendtag csak kettő volt még a monostorban: Ferenc, a zirczi lelkész és Szaniszló apáti jegyző és segédlelkész. Nekik a munkástanács tagjai egy heti halasztást adtak oly célból, hogy ez idő alatt igazolják megválasztatásukat a hitközség által. A munkástanács arra is felszólította apáturat, hogy a rendtagok a fehérneműket, mivel ezeket ők kevésnek találják, adják át, mert különben házkutatást tartanak. Ezt még aznap délután, vörös katonák közreműködésével meg is kezdték, s az apátúr és rendtagok szobájában talált reverendaszövetet és ezüst evőeszközöket elvették. Apáturunk ez eljárás ellen tiltakozott. Fájdalmasan említem meg, hogy gyengédlelkű testvérünket, Mészáros Amandot ez a házkutatás döntötte ágyba. Júl. 15-én délután még elmondtuk Szent István ciszterci apát officiumát, ezzel a zsolozsma hangjai elnémultak a zirczi anyamonostorban, mert novíciusaink és két klerikusunk száműzetésük útjára indultak. Apátúr utasítása értelmében Móric klerikus és Balduin novícius a hercegfalvi plébánián húzódtak meg, Ambró és Vencel novícius az egri konventben folytatták újoncévüket, Osvát klerikus és Rogér novícius rokonaikhoz vonultak. Remig apátúr, Anzelm, Mihály, Amand, Otmár, Aurél, ki időközben kántorrá lőn, Jeromos, Ferenc és Szaniszló mindvégig a monostorban maradtak. Itt azonban a feszületeket és a szentképeket le kellett szedni, s megszűnt a konventi élet. Az apátúr a rendtagokkal együtt csak 191

VeML Z AH Tj 1919

192

Zircz és Vidéke, 1919. nov. 22., XV. évf. 25. szám., 1-2. old.

193

VeML Z AH Tj 1919

194

Zircz és Vidéke, 1919. nov. 22., XV. évf. 25. szám. 1-2. old.

58

tűrt lakók lettek Nova-Claravallis monostorában, ahol idegenek tanyáztak és lakmároztak napjában huszonöten is, nem számítva hozzájuk a nyaraló proletárfiúkat, akik, volt nap, ötvennél is többen itt kaptak szállást és élelmiszert. Szombati napokon meg általános proletárfürdőzést rendeztek. Habár a liquidálás megkezdésekor dr. Mammusich Mihály a konvent színe előtt kijelentette, hogy a rendtagok szobájában levő bútort magánvagyonnak tekintik, Fábernek zirczi látogatása után ezt az álláspontot elhagyták, és minden törekvésük odairányult, hogy a rendtagokat a monostorból kiszorítsák. Ezért akarták a zirczi anyamonostort proletárgyermekek nyaralójává, majd meg maláriás betegek szanatóriumává tenni. Ennek Fáber vágta útját ama tervével, hogy Zirczen Edison telepet, vagyis feltaláló tudósok otthonát kell berendezni. A zirczi munkástanács direktóriumának erre az járt az eszében, hogy bennünket ősi fészkünkből eltávolítson. Theil, a munkástanács elnöke nyíltan megmondotta, hogy most már mindent elértek, csak még egy kívánsága van, s ez az, hogy augusztus elsején bemegy az apáthoz, és ezt mondja neki: „Apát elvtárs, hagyja el a lakását; s ha Zirczen akar maradni, menjen ki a községbe lakni.” Ez a végtelenül szomorú pillanat azonban nem következett be, mert a kommunizmus augusztus 1-én megbukott. Ezzel ütött a feltámadás órája.195

Zircen augusztus 7-én áll vissza minden a régi kerékvágásba. Első dolgunk az volt, hogy e napon vacsora után a nagy feszületet ünnepiesen visszahelyeztük a lépcsőházba. Aug. 15-én a Rend részéről apátúr ünnepi Te Deumot tartott, s a zsolozsma hangjai Mária mennybemenetele Vesperásán újra felhangzottak a konventben. Aug. 26-án apátúr az országos hálaadó szentmiseáldozatot mutatta be. Az általános örömöt nagyon megzavarta a román megszállás, mely Zirczen szept. 9-től október 4-ig tartott, borban és takarmányban nagy kárt okozván.196 Az elrabolt gyapjú összesen 2759 kg, 171.058 Kor értéket tett ki. Nem említem ezen jelentékeny összegen kívül azon károkat, melyeket a románok Zircz és a zirczi major teljes megszállásával és elfoglalásával itt okoztak azáltal, hogy a télre betakarított széna- és lóheretakarmányt elpocsékolták és föletették.197 Borunkat naponkint hetvenöt literrel, esetleg egy hektoliternél is többel 198

fogyasztják, továbbá minden takarmányunkat föletetik. A majorban egyetlenegy állatunk sincs.

Az egri gimnáziumban is kiteljesednek a kommunizmus áldásai: Megalakul a szocialista tanulók szakszervezete, és megválasztották vezetőiket, akik csendesek és tisztelettudók voltak, csak néha-néha énekelték óraközökben egyik-másik osztályban a Marseillaise-t. A direktórium tagjai is diákjótékonysági ügyekkel jöttek csak az igazgatói irodába. Tanáraik ellen akciót nem indítottak, velük szembe nem helyezkedtek. … Kint az utcán azomban alig lehetett tanulóinkra ráismerni: nagyban szerepelt a sétapálca, a cigarettázás, a kurizálás, szóval beütött az « aranyszabadság ». Rájuk nézve ebben állott a kommunizmus. … Az érdemjegy nélküli « megfelelt » bizonyítvány nem izgatta őket, különben is az úgynevezett dolgozók sem dolgoztak semmit, jóllehet szájukon mindig a munka jelszava harsogott. A XXII. néptörvény alapján minden 195

VeML Z AH Tj 1919

196

VeML Z AH Tj 1919

197

VeML Z AH 313/1920

198

VeML Z AH 145/1919

59

felekezeti és községi iskola, s így intézetünk is állami lett. Április 3-án megszűnik a vallástanítás, az imádság előadás előtt és előadás után, a «Laudetur» köszöntés és a miselátogatás kötelezettsége, az iskola falairól meg a folyosókról pedig, hogy durva kezek ne nyúljanak hozzájuk, leszedtük a kereszteket. Az ifjúság ezt szomorúan vette tudomásul, és a rendelet ellenére imádkoztak az órák előtt és után, szentmisére egy-két kivétellel pontosan megjelentek, és ragaszkodtak ősi köszönésükhöz. A hittan helyett a felsőbb osztályokban szociológiát kellett tanítani, alsóbb osztályokban pedig a mai rendszert kellett ismertetni. Nagy szerencsénk volt, hogy e tárgyak tanítására nem küldtek az intézeten kívül álló, radikális gondolkodású embert, mint más intézetekbe; akik esteleg nagy lélekrontást vihettek volna végbe az ifjak között.199

A húsvéti szünet után a 450 tanulóból csak 220 tér vissza, mert a román és cseh megszállás visszatartja őket. Ahogy a budai és a fehérvári gimnáziumban is megtagadják a diktatúrára való eskütételt és a szekularizációt, az egriek is elutasítják, vállalva ennek öszes következményét. A májusi eseményeket így írja le az egri házfőnök: A vonatok még nem járnak Budapest felé, de már most megírom e levelet, hogy amint lehetséges, rögtön újra indíthassam. Hosszú ideig úgysem sikerült megtalálni Zirczczel az összeköttetést. Május elején ellenforradalmi kísérletet éltünk át, amely után megtorlás következett; távol állott mindegyikünk minden megtorlástól, mégis a szenvedések egész sorozata zúdult ránk. Terrorcsapat szállta meg a házunkat, az első emeletről kilakoltattak bennünket, úgyhogy egy párunknak a gimnáziumban kellett lakást keresnünk: az énekteremben, a könyvtárban, két görögteremben, a fizikai gyűjteményben, a gépészteremben helyezkedtek el a társak, én meg a pedellus szobájában. S ez körülbelül egy hónapig tartott, mert a terrorcsapat után a dandár, majd később a hadosztály helyezkedett be. Elvitték az élelmiszerünket, 4 mázsa zsírt, le voltunk tartóztatva is: a szubprior, Ányos, Özséb, meg én; zaklatásokat kellett türelemmel viselni; május 12-én a csehek ágyúzásában volt részünk stb.200

A tanévet június 7-én kellett befejezni, majd 12-én megkapták a bizonyítványukat. Érettségi nem volt, és mindenkinek a bizonyítványában csak az szerepelhetett, hogy « megfelelt » vagy «nem felelt meg». A szünet alatt megkezdődik az iskola leltárba vétele, hogy megkezdődhessen a likvidálás. Erre azonban nem került sor a diktatúra bukása miatt.201 Székesfehérváron március 24-én tiltják be a prédikációkt és a hitoktatást. A kereszteket a tiltás ellenére nem veszik le a tantermekből, a diákok tüntetőleg továbbra is “Laudeturral” köszöntötték tanáraikat. Latin és francia nyelv helyett eszperantót és németet

199

Egri értesítő 1919-1920, 5-6. old.

200

VeML Z AH 107/1919

201

Egri értesítő 1919-1920, 7-8. old.

60

akartak tanítani, de érdeklődés hiányában ez hamar elhalt. A díszteremben időről-időre propagandagyűlést tartottak.202 Budapesten

március 29-én államosítják a gimnáziumot, május 16-án elmozdítják

állásából a ciszterci igazgatót, majd 22-én megjelenik az új iskolavezető. Miután az atyák itt sem hajlandóak esküt tenni a tanácsköztársaságra, elbocsátják őket. Megkezdődik a kommunista propaganda, de semi hatást nem ér el az ifjúság körében203. Az apátság birtokain sem volt jobb a helyzet, amiről az előszállási jószágkormányzó a következőket írja: A kommün alatt rekvirálták a birkaállományt, többszöri kísérletezés után elvittek 3800 darab juhot, a szomszédos gazdaságoknak 850-et kiutaltak, és elvittek még 65 db szarvasmarhát. Budapestre el kellett szállítanunk 1450 q búzát, 695 q rozsot, 347 q zabot és 1800 q csöves tengerit. Mindezek ellenértékét a megyei központba utalták, illetve ott írták jóvá. A kommunizmus augusztus 2-án megbukott. A fönt sorolt állatok és termények árát a felszámolásra alakult bizottságokkal elszámoltuk, de csak 2-3 év múlva kaptuk meg az ellenértékét, már erősen inflált koronában. Nem kaptuk meg a Fehérvárott tárolt 254 q gyapjú ellenértékét, ti. a gyapjút a „felszabadító” románok hadisarc fejében elvitték. Szerencsénk volt, hogy a románok megálltak az uradalom északi határán, szóval nem jöttek be az uradalomba, így azt nem rabolták ki

.204

A Tanácsköztársaság megfosztotta a cisztercieket közös életüktől, vagyonuktól, de megtörni senkit nem tudott. A legnagyobb létbizonytalanság ellenére senki sem tett senki esküt a kommunista alkotmányra. A kommunizmus lelki hatása, a növendékek létszámának csökkenésében mutatkozott meg. Voltak növendékek, akik végleg elhagyták a közösséget, és a megszokotnál kevesebb fiatal kérte felvételét a rendi keretekbe.205 A jelentkezők létszáma, majd csak Wener apát szolgálati idejében fog emelkedni. A pécsi és a bajai rendházak nem élték át a kommunizmus „áldásait”, de annál inkább a szerb megszállást. Remig apát 1919 januárjában arról értesül, hogy a bajai tanároktól a szerbek hűségesküt követelnek. Ezért levelet ír Vidiczky György újvidéki püspöki helynöknek, hogy járjon közben a szerbeknél döntésük megváltoztatására. 202

Fehérvári Évköny 1919-1921, 4-6. old.

203

Budai évkönyv 1919-1921, 2-5. old.

204

Hagyó-Kovács Gyula: Harminc év Előszálláson, 236. old.

205

Az 1912/13-as tanévben 14, az 1913/14-es tanévben 16, míg az 1919/20-as tanévben 6 novicius van. A Bernardinumban az 1918/19-es tanévben 32, míg az

1919/20-as tanévben 15 növendék tanul. Lásd: Névtár

61

Mint a ciszterci Rend feje és apátja mély tisztelettel fordulok Méltóságodhoz. Dr. Kürti Menyhért, a bajai ciszterci rendház főnöke és a főgimnázium igazgatója élőszóval közölte velem, hogy a megszálló szerb csapatok bajai alezredes-parancsnoka a bajai ciszterci főgimnázium tanári karától a hűségeskü letételét követeli. Mivel a bajai ciszterci főgimnázium igazgatója és tanárai, a két világi tanár leszámításával, valamennyien ciszterci rendtagok, akik Rendjök fejének, a zirczi apátnak fogadtak engedelmességet, ennek következtében ők, mint szerzetestanárok hűségesküt a Rend fejének, a zirczi apátnak engedelme nélkül senkinek sem tehetnek. Ezt a szerzetesi viszonyt a magyar állam is mindenkor respektálta, és hűségesküt sohasem követelt a szerzetestanároktól. ... Nincs a világon az jogi formula, mely a ciszterci Rend bajai tanári testületére nézve a hűségesküt a jelen pillanatban, vagyis a békekonferencia határozata előtt, kötelezőleg és igazságosan kimondhatná. A ciszterci Rend bajai főgimnáziumának tanárai a beállt jogrend alapján belenyugodtak a megszállásba; a megszálló hatalom iránt mindig tisztelettel és köteles hódolattal voltak és vannak, semmit sem cselekedtek a megszálló hatalom érdeke ellenére. Mint békés és nem politizáló polgárok nevelték és tanították Baja város és messze környékének ifjait azzal a nemes ambícióval, hogy tanítványaikból vallásos lelkű, erkölcsös érzületű és művelt embereket neveljenek. Ily férfiakat, akik egyúttal szerzetespapok is, önzetlen és becsületes munkájokért nem szabad és lehet az erőszak tényeivel sújtani. Jobb sorsot, méltányosabb és igazságosabb elbánást érdemelnek. ... Miért is mély tisztelettel, de egyúttal, mint pap és a ciszterci Rend rendfőnöke, teljes bizalommal arra kérem Méltóságodat, karolja fel papi lelkével a bajai ciszterci főgimnázium tanári testületének ügyét. ... s közbenjárásával akadályozza meg azt a törekvést, amely a hűségeskü kierőszakolásával a jogtalanság terén mozog. Hiszen a fentemlített alezredes úr a hűségeskü le nem tevése esetén a bajai ciszterci főgimnázium tanári testületét el akarja távolítani. Hadd neveljék és tanítsák ezek az önzetlen ciszterci tanárok továbbra is a bajai ifjúságot. S ha majd a békekonferencia véglegesen határoz Baja sorsáról, ez a ciszterci főgimnáziumi tanári kar akkor is tudni fogja a kötelességét. 206

A pécsi igazgató a következőket írja: Rettenetes órákat élünk most át. Szombaton – február 24. – kiütött az általános sztrájk, minden, de minden megállott, az összes hivatalok és iskolák is. Ma telik le a parancsnok által adott 48 óra, és mindenkinek munkába kellene állani, de egy lélek sem kezdte meg a munkát, pedig a parancsnok halálbüntetés terhe alatt kívánta, hogy a bányászok, vasutasok, postások munkába álljanak. Tegnap, vasárnap, akit az utcán értek, legyen az úr, vagy munkás, úrinő, vagy cseléd a száguldó lovasok megverték kardlappal és puskatussal, még a templomból is kihajtották a közönséget. Nyolc túsz van lezárva, ha a legkisebb zavargás lesz, ezek életükkel felelősek, ők meg minden brutális eszközzel provokálják az elkeseredett munkásságot.207

Március 12-ére Pécsen a helyzet még rosszabb lesz:

206

VeML Z AH 73/1919

207

VeML Z AH 12/1919

62

Utolsó levelemet akkor írtam, amikor a strajkoló munkásságnak adott terminus lejárt, és rettegve vártuk az eseményeket. A kilátásba helyezett főbelövés, deportálás nem történt meg, hanem újabb retorziókkal élt a parancsnok. Bezáratta a mészárszékeket és pékeket, nem adott egy falatot sem senkinek, a tejet be nem engedte, a várost körülzáratta, és minden élelmi cikket elkoboztatott. Minden hiába, a munkásság és az egész város kitartott! Végre látták, hogy itt minden hiába, és tárgyalni kezdtek Oberhammer közvetítésével. A szociálisták vezérét, aki a többi túszokkal együtt Mitrovicában volt, Belgrádból telegráfice hazarendelték, aki aztán tárgyalt a szerb parancsnoksággal... Tegnap még oly brutálisak voltak, hogy az utcákon száz számra fogták össze az embereket és kísérték be, a kereskedők boltjait, akik háromszoros felhívásra sem nyitottak ki, feltörték úgy, hogy az elért eredmény nagynak mondható. Most tartanak népszámlálást, persze az ő módjuk szerint hamisan, mert minden embert, akinek szerb neve van, pl. Wajdits etc. azt szerbnek írják be, bárhogy tiltakozzék is, a német nevűt németnek, a zsidót meg külön nemzetiségnek veszik. A társak hősies megadással tűrik a nyomasztó helyzetet, nélkülözést, mert biz reggelire nincs kávé, húst nem kapunk, és füstölt disznóhús, vagy kolbász az egész, amit ehetünk. A vasút is strájkba van, és így sehonnan semmi be nem jöhet. A hadapródiskolából átalakított reált már beszüntették és teljesen kirabolták a szerbek, most ők laknak benne. A tanárokat szétzavarták, akik tényleges katonák voltak, azokat kivitték Sásdig. Oly szigorú most az ellenőrzés, hogy semmiféle levelet nem kapunk meg, még az általam jelzett úton sem, mert minden utat elállottak a szerbek, nem meri beküldeni, ha jön is valami arra a címre. A posta meg abszolute szünetelt eddig.208

Baján sem jobb a helyzet, hiszen a város nem hajlandó megünnepelni Péter szerb király nevenapját – július 19 –, ezért este részeg szerb katonák garázdálkodnak a városban, és minden elérhető ablakot betörnek, köztük a gimnázium és a rendház ablakait is.209 Szeptember elsején társzekerek jelennek meg a gimnázium előtt, és megkezdődik a rekvirálás. A zsákmányoló bizottság rendelete kimondja, hogy minden a szerbeké, ami mozdítható. Az atyák minden kapcsolatukat megmozgatják, és elérik Belgrádban, hogy ne vigyék el a gimnázium berendezéseit. Mire azonban a parancs megérkezik a fővárosból, addigra a padokkal, táblákkal, esernyőtartókkal, fogasokkal megrakott hajó elindul a Dunán, és a gimnázium kifosztott lett. A könyvtárat és a szertárakat sikerült megmenteniük. A tanévet az üres gimnáziumban nem tudják elkezdeni, ezért a diákokat szeptember 15-ig elbocsátják. A szerbek által megszállt területeken elkezdik a szlávosítást: akinek a neve szláv hangzású, próbálják arra kötelezni, hogy szerb iskolában tanuljon. Két horvát illetőségű tanuló erre nem hajlandó, ők csak magántanulók lehetnek. A bajai gimnázium lesz az egyetlen magyar gimnázium Bácskában és Bánátban, mert a tanulók 90%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát szüleikkel együtt. A megszállók próbálják a szerb nyelv tanítását bevezetni az iskolában, de a helyi szerb pópa lustasága, nemtörődömsége és Zoborba való vágyódása miatt 208

VeML Z AH 64/1919

209

Bajai értesítő, 118/1919-1921-1922., 7. old.

63

ez nem sikerül. Szeptember 16-án a tanulók otthonról hozzák a székeket, asztalokat. Táblákat más iskoláktól kérnek kölcsön, és így kezdődik meg a tanév. Az áldatlan helyzetet, Szilágyi György mozgószínház-tulajdonos kezdeményezésére, a város polgárainak összefogása oldja meg. Pénzt gyűjtenek az iskola bebútorozására. A városon kívül a kalocsai érsek is a gimnázium segítségére siet, hiszen az intézményt elvágta a demorkációs vonal és a távolság Zirctől, a fenntartójától. November 17-én újra megpróbálják a megszállók az iskolát kirabolni, de most sikerül kihasználni a Belgrádban uralkodó fejetlenséget. A ki- és bepakolás így is nagy károkat okozott a szertári gyűjteményben.210 Szeptember 4-én Remig apát arról értesül Baranyay Jusztintól, 211 hogy Schnetzer212 hadügyminiszter felajánlja a hűvösvölgyi volt hadapródiskolát a Villányi úti telekért. Remig apát szeptember 8-án válaszában arra kéri Baranyay Jusztint, jelezze a hadügyminiszter úrnál abbéli szándékát, hogy elvileg kész elvállalni az iskolát, ha a kormány a tanárok részére lakást és teljes ellátást biztosít, de természetesen ez csak részletes tárgyalás és szerződéskötés után lehetséges.213 1919 végén még egy komoly ügy mozgatja meg Zircet. A székesfehérvári rendház tagjai memorandummal fordulnak Remig apáthoz, amit támogat az egri és szentgotthárdi konvent is. A fehérvári közösség már Békefi előtt is „lázadt”, 1820-ban Dréta Antallal szemben, majd 1854-ben Villaxxal szemben.214 1890-ben a zirci konvent a perjel vezetésével „lázad”, amiért a betegeskedő, külföldi gyógykezelésen lévő Supka apát, távollétében nem nevez ki maga helyett utódot a kormányozni.215 A memorandum eredeti szövege nem található meg, de az 1919. november 3-án és 4-én tartott kormánytanácsi ülés jegyzőkönyvéből a tartalmát megismerhetjük: A memorandum 2 részre oszlik: I. Az első rész foglalkozik azokkal az általános kérdésekkel, amelyeket a karácsony havi káptalan alkalmával vél megtárgyalni. Ezek a következők: 1. A Rend vagyoni helyzetét nyíltan tárják fel. E célból az egyes rendházak szavazással választanak 2-2 tagot, akik a nagykáptalan előtt tanulmányozzák át a Rend anyagi képét nyújtó 210

uo. 9-10. old.

211

Baranyay Jusztin O.Cist.: 1882-1956, egyetemi tanár

212

Schnetzer Ferenc: 1867-1944, hadügyminiszter: 1919. augusztus 7 - 24.

213

VeML Z AH 30/1919

214

Milleniumi emlékkönyv, 49. és 67. old.

215

BML CRPR Szerzetes rendi iratok 1. d.

64

könyveket, úgy a központban, mint az egyes gazdaságokban. 2. Az egyes igazgatók küldjék be az egyes házakból a legközelebbi elkerülhetetlen szükségleteknek előirányzatát. Ha a szükségletek megállapítása után a vagyoni helyzet kedvezőnek mutatkozik, megváltoztatandó az utóbbi évek túlzó takarékoskodása, és felemelendők az illetékek. Ha ellenben a szükségletekkel nem állna arányban a Rend teherbíró képessége, tessék feladni a budapesti gimnáziumot, mint a Rendnek legutóbb önként vállalt terhét. 3. A memorandum aláírói kívánják, hogy a kor szociális irányzatú szelleme a Rendben is megvalósíttassék. A rendi kormánytanács útján alkotmányosan akarnak élni. A kormánytanácson a többség állásfoglalása kötelező erővel bírjon. Kívánják, hogy a kormánytanácsban a választott tagok legalább oly számban legyenek, mint az állásuk folytán ott helyet foglalók. Szükségesnek tartják, hogy fontos kérdésekben a kormánytanácsot az apát előre kérdezze meg, és ne állítsa befejezett tények elé. Kívánják, hogy az igazgatók, házfőnökök, perjelek oly jogkörrel ruháztassanak fel, hogy sürgős esetekben az apát megkérdezése nélkül intézkedhessenek. 4. A cselédség fizetésének az ügye rendezendő olyképp, hogy egyesek (portás, terítő, főmosóné, pedellus) állandó jellegüknek megfelelően nyugdíjjal bírjanak, lakást, illetőleg lakáspénzt kapjanak. E tárgyban minden ház tegyen előterjesztéseket. II. A második rész azokat a kérdéseket foglalja magában, amelyeknek letárgyalását már a jelen kormánytanácstól kéri. A memorandum szerint az öt esztendős háború alatt az egyes rendtagok tarthatatlan anyagi helyzetének segítésére semmi érdemleges sem történt. A rendtagok mindenből kikoptak, a legszükségesebb dolgokban hiányt szenvednek. A jelen kormánytanácstól a következőket kérik: 1. 2000 K. gyorssegélyt. 2. A magántárgyak tanítási díjának, az osztályfőnöki díjnak, rendi hivatalok tiszteletdíjának száz százalékos emelését; a házgondnok számára pedig a háborút megelőző költségvetésének egy százalékát. 3. Külön tandíjkezelőt, akik a tandíjak egy százalékát kapja honoráriumképpen. 4. A fix illetékek (ráta, korpótlék) száz százalékos emelését. 5. A kettő és négy pontok 1919. július 1-től kezdődő kifizetését. 6. Állásunkkal összeegyeztethető mellékfoglalkozások vállalását. 7. A könyvtár dotálásának száz százalékos emelését 8. Minden ház számára a zirczi könyvtár katalógusának litografált mását. 9. Engedély alapján Badacsonyban, Előszálláson, Akliban és Szentgotthárdon nyári tartózkodást ellátással.216

Lehet, hogy a memorandumot tényleg a nélkülözések és az elkeseredettség szülte, de ez nyílt lázadás a fennálló rendi vezetéssel szemben. Remig apát a következőket mondja, miután meghallgatta a székesfehérvári házfőnököt, az egri és a szentgotthárdi perjelt: Ne kívánják, hogy érzéseimből bármit is eltitkoljak. A székesfehérvári ház memoranduma mélyen elszomorított. Nem azért, mert abban a rendtársak óhajaikat fejezik ki, hanem a bántó hang miatt, amely az egészen végig vonul. Szabad-e, lehet-e, ily hangon, s ennyire igazságtalanul, mint e memorandum teszi az én kormányzatomról szólani? Ez a hang nem azoknak a testvéreknek a hangja, akiket én egyenkint ismerek. Ezt én tőlük soha nem gondoltam, soha nem vártam volna. Rendfőnöki kötelességem reá mutatni arra, hogy ez a hang nem méltó hozzánk. Ebben a memorandumban csak úgy hemzsegnek a szemrehányások és vádak. Ha ez az írás 8 éves kormányzatomnak hű képét adná, akkor szégyenlenem kellene, hogy apát voltam. Nincs ebben egy elismerő szó, de annál több a lesújtó ítélet és szarkasztikus megjegyzés. Állom a kritikát életemben és halálom után, de ez legyen igazságos. – Majd rámutat a memorandum különösen méltatlan felfogására. Amilyen az is, hogy már úgy 216

VeML Z AH 479/1919

65

kezdenek gondolkodni, hogy annyit fognak dolgozni, amennyit fizetnek. A memorandum felveti a nagykáptalan eszméjét. Ha ennek szükségét látná, önmagától hívná össze, erre azonban semmi szükség sincs. Ha a kormánytanács kívánja, küldhet ki egy bizottságot, amely, miként ez ápril.-ban is történt, betekinthet a Rend anyagi helyzetébe. A memorandumtól hangoztatott alkotmányosságra 2 megjegyzést tesz. Az a követelés, hogy a kormánytanácsban a választottak száma legalább egyenlő legyen a hivataluknál fogva ott helyet foglalókéval, egy sértő insinuatio, mert csak úgy van értelme, ha felteszi, hogy a rendi kormányzat és adminisztráció emberei, akik a kormánytanácson jelen vannak, gyávák, akik nem merik az apáttal szemben saját felfogásukat érvényesíteni. Az itt megnyilvánuló szellemtől egész lelkével távol van. Kormányzatát kizárólag a bizalomra alapította, s ezért nagyon kéri, hogy a rendtársak lelkében is szűnjék meg minden gyanúsító politika. A másik megjegyzés arra a követelésre vonatkozik, hogy a kormánytanács szótöbbséggel határozatokat hozzon. Ő jogi alapon áll, s ez jelenleg Szent Benedek Regulája, az pedig ilyet nem ismer. Ha majd lesznek jogérvényes konstitúciók, akkor ezek szerint fog kormányozni.

217

A délutáni és a másnapi kormánytanácsi ülésen a következőket mondja: ... a délelőtt elhangzottak után nem akartam a Szent Imre Gimnázium kérdésére visszatérni. Jusztin felszólalása kapcsán azonban nyíltan megmondja, hogy a tehermentesítésről sokat gondolkozott. A maga részéről szintén Bajára gondolt, különben az ott élő komoly és megfontolt társaknak szintén ez a felfogása. E szerencsétlen városban a zsidó szellem oly hatalmas, hogy a Rend nevelői munkája igen nagy akadályokba ütközik. Egyébként kéri a jó Istent, hogy ily redukcióra soha sor ne kerüljön. ... ha a memorandumot egy távolálló ember olvasná, azt kellene hinnie, hogy a háború 5 évében a rendtagokról a legkisebb gondoskodás sem történt. Ez a beállítás pedig a legkiáltóbb igazságtalanság. Először is a Rend évről évre többet költött a rendházak ellátására és fenntartására, úgy hogy a békéhez viszonyított legutóbbi többlet kiadás már az egymillió koronát is meghaladta. Pénzt is kaptak a rendtagok. A múlt kormánytanácson elrendelte két címen 7-7 száz koronának a folyósítását. A múlt márciusban pedig az államtól ki nem fizetett segélyek fejében egyenkint 2000 K.-t kaptak a rendtagok. ... A székesfehérvári rendház részéről kívánt mellékfoglalkozások tekintetében apátúr a következő határozatokat hozza: Az eddigi elvet, mely szerint a Rend tagjai kötelesek minden erejüket a rend céljaira szentelni, fenntartjuk. Amennyiben valahol erkölcsi kötelezettségek merülnének fel, vagy kényszerhelyzetek állnának elő, esetről esetre apátúr fog dönteni a munka elvállalhatósága tekintetében. ... A zirczi könyvtár használatára nézve a következő határozatot mondja ki: A rendtagok igazgatójuk útján kérik a zirczi könyvtárostól a könyveket. A könyvek használata határidőhöz lesz kötve. A házfőnök a ház számára kikölcsönzött könyvekről jegyzéket vezet. ... Apátúr emlékezetbe idézi, hogy már az első körlevelében föltárta, hogy mennyire boldog lesz, ha a rendtagok fel-felkeresik Zirczet. Jó ide betekinteni. Sok félreértésnek és meg nem értésnek lenne útja vágya, ha a rendtagok is eljönnének. Egész a háborúig szép számmal jöttek is a társak, s ugyancsak felkeresték Szentgotthárdot. Soha erről senki sem lett letiltva, a ránk nehezedő idő okozta, hogy a rendtagok elmaradtak. Becsületes őszinteséggel beszélek: Azokat a régi időket Előszálláson, mit a memorandum említ, már ő sem ismerte. Az a régi élet a régi korral együtt örökre el van temetve. Ami beillett az 50-60 év előtti világba, azt a mi korunkkal többé harmóniába hozni nem lehet. 217

VeML Z AH 479/1919

66

Különben elég a fizikai helyzetre utalni. Ma négy rendtagnak nyújt a kastély állandó lakást, rövidesen esetleg még egy ötödik is kerül oda, ott tehát vendégfogadásról szó sem lehet. Ha valaki Előszállást, mint rendünk nagyszerű birtokát meg akarja ismerni, s azt egy-két napra felkeresi, ez ellen semmi kifogása sincs, de Előszállás szórakozóhely többé nem lehet. Meglepte őt a memorandumban Aklinak 218 az említése. Itt rendtagok sohasem nyaraltak. Az egész egy regényes gondolat, amely a helyzet nem ismeréséből származik. Másként áll a dolog Badacsonnyal. Ezt illetően apátúr a következő határozatot hozta: Szívesen közremunkál abban, hogy a rendtagok nyáron Badacsonyban tartózkodhassanak. E tartózkodás közelebbi módozatait, az illetékes tényezőkkel való megbeszélés után fogja közre adni. ...219

Látszik a memorandumból és az apát üzenetéből, hogy a rendtársak jó része nosztalgiát kerget maga előtt, nincs tisztában az idő múlásával, és semmi fogalmuk nincs arról, hogy mi történik a megszállt területen lévő bajai és pécsi gimnáziumban. Talán még azt a barokk kort szeretnék visszahozni, amelyet elsöpört a társadalmi és technikai fejlődés, amelyet végleg lezárt az első világháború.

II. 10. Az 1920-as esztendő Ebben az évben talán nagyobb volt a nyugalom Zirc és Békefi apát életében, mint 1919-ben, de annál nagyobb lelki teher nyomta a vállát, amit a Bitter Illésnek írt leveléből tudhatunk meg: Kedves Illésem! Ön levele végén azt kérdezi tőlem, hogy vagyok? Egészségileg hála Istennek jól. De lelkileg nagyon súlyos gondok emésztenek. A szerencsétlenül ránk nehezedő s most vajúdó békének a pontjai aggasztanak. Nem tudom, hogy nemzetünk s vele Rendünk is nem roppan-e össze a tervezett kimondhatatlan teher alatt. Egy élet alkonyán, amely a magyar nemzet és a ciszterci Rend életéért és javáért folyt le, kegyetlenül keserű érzés ily gondolatokkal való foglalkozás. Vajha úgy vonulna el fejünk felett a vihar, hogy hazánk és Rendünk életben maradna.

220

Ebben az évben sem kerül vissza sem a bajai, sem a pécsi gimnázium. A szerb megszállás miatt nehéz ugyan a kapcsolattartás a két gimnáziummal, de Remig apát mindenről értesül. E két gimnáziumban a szerbek miatt a tanárok el- és áthelyezése lehetetlen volt. A legnagyobb probléma ebben az időben Baján nem a tárgyi vagyon elvesztése, hanem a diákok terrorizálása volt. Április 24-én a nyolcadik osztályos diákok – a tanárok tudta nélkül, de szüleik támogatásával – egy kiutasított diákukat búcsúztatták a vasútállomáson. Közéjük keveredett 218

Akli, az Apátság birtoka, Zirc mellett

219

VeML Z AH Tj 1919

220

VeML Z AH 91/1920

67

egy-két szerb katona, akiket megkínáltak otthoni élelemmel és itallal, majd ennek hatására hazafias dalokat énekeltek, éltették Horthyt és szidalmaztatták a szerb királyt. Ennek híre eljutott a megszállókhoz, és a diákokat – a tanárok tiltakozása ellenére – előbb Baján, később Szabadkán a szerb ügyészség börtönébe zárták és vallatták. Két hét után engedték őket szabadon, és mindent megtettek azért, hogy őket az iskolából kicsapják.221 Nyár elején újra a megszálló hatalom iránti eskütételre próbálják az atyákat rábírni, hogy a trianoni döntést semmisnek nyilvánítsák, és az elfoglalt terület ne kerüljön vissza Magyarországhoz. Az esküt minden atya megtagadta, pedig a szerbek száműzetéssel fenyegették meg őket. A szerbek csak az antant erélyes fellépése után álltak el tervüktől. 1920. augusztus 20-án indulnak el a magyar csapatok felszabadítani a 23 visszaítélt bácskai települést, köztük Baját. Még egy-két napnak el kell telnie, hogy az emberek szabadon közlekedhessenek e települések és a megmaradt országrész között. A trianoni békeszerződés – 1920. június 4.– miatt a Zirci Apátság elveszíti a szentgotthárdi uradalom egy részét: Ercsenye, Farkasfa, Gyanafalva, Nagyfalva, Rábaszentmárton és Raks községeket222. A teljes csákányi uradalmat223 (1139kh 519 négyszögöl szántó = kb. 656 ha; és 123 kh 640 négyszögöl erdő = kb. 71ha) és a szántói uradalmat 224 (323 kh, 480 négyszögöl szántó = kb. 185 ha; 190 kh 1140 négyszögöl erdő = kb. 110 ha) 225. A szentgotthárdi rész Ausztriához; a csákányi és a szántói uradalmak Csehszlovákiához kerülnek. Ebben az évben kéri fel Békefi Remiget Csernoch János esztergomi hercegprímás, hogy hozzon létre egy tudósokból álló bizottságot, akiknek a feladatuk az lesz, hogy állítsák össze a magyar királyok által adományozott apátságok és prépostságok listáját, valamint azok földrajzi fekvését és a kétes apátságok, prépostságok névsorát. Március 8-án Békefi apát a Veszprém vármegyei törvényhatóság bizottsági ülésén – Hunkár Béla kormánybiztos főispán beiktatásán – nagyhatású beszédben védte a királyság eszméjét.226 Április közepén elkezdi a hivatalos körútjait a gimnáziumokban. Június 17-én részt vesz a budapesti gimnázium legelső érettségijén. Minden gimnáziumban végiglátogatja az 221

Bajai Értesítő 1918/19-1921/1922, 13. old.

222

Vas vármegye, Szentgotthárdi járás

223

Csallóközi terület, Pozsony vármegye Somorjai járás

224

Felvidéki terület: Hont vármegye, Báthi járás

225

Milleniumi Emlékkönyv, 481-491. old.

226

u.o.

68

osztályokat és a tanárokat. Felhívja a figyelmet a hibákra, és kötelezi a nevelőket azok kijavítására.

II. 11. Az 1921-es esztendő Erről az évről nagyon keveset tudunk, csak egy körlevél maradt fenn, amit Remig apát minden szerzetesének írt. Krisztusban Kedves Testvéreim és Fiaim! Az 1921-iki esztendő kegyetlenül kínos jelenségek között köszöntött be, hírül hozván a Nyugat-Magyarország lenyesésére vonatkozó parancsot. A négy évet meghaladó háború, a kettős forradalom, hazánk északi, keleti és déli részének lehasítása s valutánknak nemzetközi szándékos tönkretétele csapást csapásra mértek ránk; de mindezek között erkölcsi szempontból legkinosabban hat az a tapasztalat, hogy még a négyszázéves szövetségi és bajtársi viszonyban élő Ausztria is beállt az elrabolt területeken való osztozkodók közé. Ily jelenségek megrendítik a magyar ember lelkét. Egyesek már oly sötét színben látják a jelent s a jövőt, hogy szinte minden reményök eltűnt. Nekünk azonban e táborhoz nem szabad csatlakoznunk. Nekünk bíznunk kell a magyar nemzet életerejében és saját magunkban. Tudnunk kell azt, hogy a nagy Széchenyi István által ajánlott út és mód az egyedüli, mely bennünket célhoz vezet. Érezzük magunk is, de meg a gondjainkra bízott ifjúságot is neveljük rá, hogy elbizakodottság, szalmatűz, a munkátlanság és a pártoskodás nem nemzet- és országfenntartó tényezők. Ezekkel szemben a józan nemzeti érzület, a munkaszeretet az állhatatosság a jóban, a takarékosság és a nemes erkölcsi érzület azok az alapok, amelyeken egy nemzet jóléte és egy ország biztonsága felépülhet. Ily életfelfogásba bekapcsolva köszönöm meg újévi üdvözlésöket s egyúttal azt a testvéri és fiúi együttérzést, melyet betegségem idején irányomban tanúsítottak. Úgy érzem, hogy az egyre súlyosbodó viszonyok között arányosan fokozódó kitartással és energiával kell Rendünk hajóját vezetnem. E munkában legyenek hű osztályosaim, s akkor a magyar ciszterciek hajója Isten segítségével révbe jut. Így legyen!227

II. 12. Az 1922-1923-as esztendő Ebben az évben kezdődik egy olyan munka, amely áthúzódik a következő évre is. A zirci monostor a XVIII. században priorátusnak épült egyemeletes magasságban. A későbbi években építették háromszintesre. A monostor főhomlokzatán lévő háromszintes erkélyen az évek folyamán repedések keletkeztek, és a rossz építési technológia miatt elvált a főhomlokzattól. Az 1922-es évben már életveszélyessé vált az apáti főbejárat. Ezért felkérték Hofhauser Antal műépítészt a tervek elkészítésére és az átalakítás kivitelezésére. A munkák 1922. július 1-jén kezdődtek, és 1923. augusztus 21-ig tartottak. Az átépítés során lebontották

227

VeML Z AH 20/1921

69

a harmadik szintet, az azon található rendi címert és a „kőangyalokat” a könyvtár fala elé helyezték. Ez az átalakítás határozza meg ma is a monostor főhomlokzatának szépségét.228

Békefi május 8-án indul hivatalos körútjára, meglátogat minden gimnáziumot és rendházat. Meglátogatja az összes osztályt, és tanácskozást tart szerzeteseivel a rendházakban. A Fővárosi Közgyűlés, 1922. július 4. és 5. között tárgyalja a leendő Szent Imre Gimnázium telkének ügyét.229 Erre az évre már közművesítik azt a telket, amelyen a gimnázium ma áll. 1922-ben a Főváros elérkezettnek látta az idő, hogy a Békefi által 1912-ben megvásárolt telket egy másikra cserélje el. Egy olyanra, amelyik nem központi fekvésű, amely olcsóbb. Békefi ebbe nem hajlandó belemenni, és megkezdődik a telek kisajátításának hosszú procedúrája, amit Békefi már nem él meg. Az első tárgyalások 1922 júliusa után kezdődnek. Békefinek annyit sikerül elérnie, hogy a Főváros a kisajátítás és telekcsere fejében, az eredeti telken, a saját költségén, ideiglenes templomot épít.230 Tehát Békefi 1924. május 21-én bekövetkezett halálakor Zirc birtokolja az eredeti − 1912-ben vásárolt − telket, és áll az ideiglenes templom. Majd Békefi utóda idejében − 1926-ban − történik meg a kisajátítás és a telekcsere. 1922. július 22-én érkezik Zircre Cassianus Haid, a ciszterci rend generális apátja. Július 23án megkezdi vizitációját, amit 25-én be is fejez. Vizitációja eredményeként a következőket állapítja meg: A lehetőségek különbözősége miatt, melyek Magyarország egyes házaiban fennállnak, nehéz dolog mindenki számára egy és ugyanolyan napirendet felállítani, ezért az elöljárók döntésére és lelkiismeretére bízzuk, hogy meghatározzák a napirendet; előírva, hogy minden testvér szigorúan tartsa be azt. ... hogy mindenki ... egy héten legalább egyszer a bűnbánat szentségéhez járuljon, és hogy évenként egyszer lelkigyakorlaton vegyen részt; ez a lelkigyakorlat elkülönített legyen a tanulók lelkigyakorlataitól. ... mivel nem lehetséges Magyarországon minden rendházban ugyanazon módon betartani a clausura törvényét, elhatároztam, hogy mindenki, aki hosszabb időn keresztül a clausurán kívül akar maradni, vagy nincs jelen az asztalnál, vagy az éjszaka egy részét házon kívül szándékozik tölteni, kérje elöljárója engedélyét, aki pedig kötelezettsége miatt nem képes teljesíteni az előbb elmondottakat, azt legalább jelentse az elöljárójának. Ünnepnapokra alkalmazva mindenki értesítse a zirci apátot arról, hogy mely területekre és helyekre megy, hogy

228


229

Fővárosi Levéltár, Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyvei (Ezután BFL TB) 1922. július 4-5., 1067. sz. előterjesztés

230

BFL TB 1923. január 24., 87.sz. rendelet, és 1926. február 3., 57. sz. rendelet

70

képes legyen a házába fogadni őt, ha a szükség úgy hozza. Minden papi rendhez tartozó viselje előírt ruházatát a házon belül és kívül. Ezen dolgok mellett, amelyeket elöljáróitok beleegyezésével együtt előírtunk abból a célból, hogy megtartsátok, a következők maradnak hátra, amelyeket a káptalan döntésére bízunk, úgymint: 1. hogy a clausura törvényét az 597. can. szabályai szerint szigorúan írják elő, és a lehetőségekhez mérten tartsák meg a monostorokban és a residenciáknak nevezett házakban is. 2. hogy a theológiai stúdium különüljön el a filozófiától. 3. hogy a novíciusokat az 571. can. 1.2. szabályai szerint engedjék ideiglenes fogadalomra, az ideiglenes fogadalmasokat pedig az 574. can. 1-2. szabályai szerint engedjék ünnepélyes fogadalomtételre.

231

II. 13. A Zirci Kongregáció és a Konstitució születése Amikor 1911. november 21-én I. Ferenc József király Békefi Remiget nevezte ki a Zirc-Pilis-Pásztó-Szentgotthárd egyesített apátságok apátjává, akkor már elindult egy folyamat, ami később a Zirci Apátság helyét mint önálló kongregációt határozta meg az egyetemes ciszterci rendben. A jozefinista időben a monarchia apátságainak tilos volt a pápával vagy a rendi elöljáróval bármiyen kontaktusban lenni. Az exempt apátságokat is a püspökök vizitálták. I. Ferenc király 1812. szeptember 12-én nevezte ki Dréta Antalt az egyesített Pilis-Pásztó apátjává, 1814. augusztus 19-én Zirc-Pilis-Pásztó apátjává, de ez mit sem változtatott a tényen, hogy sem a ciszterci rend generálisával, sem a többi ciszterci apátsággal semmiféle jogi kapcsolatuk nem lehetett és nem is volt. A helyzet csak akkor változott meg, amikor a Szentszék megbízásából

Friedrich Kardinal von Schwarzenberg 1858. április 4-én

megalapította az Osztrák-Magyar Ciszterci Kongregációt.232

Ennek a kongregációnak a

konstitúcióit maga a Szentszék formálisan sohasem hagyta jóvá, maradtak a vizitáció statútumai, a választott prézesapát itt-ott vizitált, de a kongregáció mint ilyen, nemigen élt. Ez oda vezetett, hogy Vajda Ödön zirci apát 1901. december 15-én feltette a Generális Apátnak a kérdést, hogy a magyar monostorok nem alkothatnának-e önálló, az osztráktól elkülönített „provinciát.”233 Ezt a kérést akkor Róma nem válaszolta meg, de annyi hatása volt, hogy az l910-es generális káptalan elrendelte, hogy a zirci apáton kívül a generális káptalanon vegyen még részt az egri, a szentgotthárdi és a székesfehérvári perjel, amíg a magyar monostororok az osztrák „provinciával” maradnak.234 Ugyanez a generális káptalan 1910. szeptember 19-én 231

VeML Z AH Carta visitationis 1922

232

N. Konrad, Die Entstehung der Österreichisch-Ungarischen Zisterzienserkongregation (l849-l869), Bibliotheca Cisterciensis 5, Róma l968.

233

Possintne nostra monasteria cum Abbate et prioribus distinctorum monasteriorum provinciam distinctam et ab illa Austriaca separatam constituere. Modo

agitur tantum de possibilitate: Archivum Curiae Gen. , Zirc 234

Acta Capituli Generalis S.O.Cisterciensis anni 1910 in Stams, Róma 1910.54.

71

választotta meg dr. Szeghy Ernő, zirci szerzetest a rend prokurátorává, akit a pápa 1911. október 11-én fossanuovai címzetes apáttá nevezett ki. Békefi már Szeghynek írt egyik első levelében, l912 elején feltette a kérdést, hogyan lehetnének a magyar monostorok önálló egységgé. A gondolat Szeghynek nem tetszett. Az egri, szentgotthárdi és székesfehérvári perjelekből szerinte ekkor apátot kellene csinálni, az egész sokba kerülne és a konstitúciók jóváhagyása igen nagy nehézségbe ütközne. 1913. február 13-án a pápa, Békefi Remiget violaszínű pileolussal tüntette ki, ad personam.235 1918. május 18-án lépett életbe az új Codex Iuris Canonici, és magyar ciszterciek kezdték kellemetlenül érezni magukat, hogy nincs a Szentszék által approbált konstitúciójuk, a tanítómunkájuknak nincs római jóváhagyása. Ezért Békefi apát egy háromtagú

bizottságot nevezett ki a megfelelő konstitúciók

kimunkálására. Tagjai: Mihályfi Ákos,236 Piszter Imre237 és Baranyay Jusztin.238 Mindhárman Innsbruckban szerezték doktori címüket a jezsuitáknál. Ahogy már ez történni szokott, az egész tervezetet Piszter Imre írta, és nyomtatásban 151 oldalas mű lett belőle. 239 A szerző bőségesen idézett a Szentírásból, Szent Benedek Regulájából és Szent Bernáttól, amit pedig a római szakjogászok nem szeretnek, ha ilyenfajta idézeteket találnak a konstitúciókban. A tervezetet 1920. augusztus 20-a és 22-e között a „capitulum regiminis” tárgyalta, amelyen a jugoszláv megszállás alatt álló pécsi és bajai rendtagok nem tudtak részt venni. A vita folyamán a zirciek, a szentgotthárdiak, a budapesti gimnázium tanárai elfogadták az előterjesztést, az egriek és a székesfehérváriak többsége nem, főleg a klauzúrára és a peculiumra vonatkozó részek miatt. A szavazásnál mégis 19 „igen”-nel és 1 „nem”-mel felhatalmazták a zirci apátot, hogy a generális káptalanon benyújtsa a tervezetet.240 Senkit se zavarjon a terminológiai zavar, hogy hol „provicinciá“-ról, hol „congregatio”-ról van szó. Az Osztrák Kongregáció Káptalanához benyújtott irat nagyon világos: Propositum Abbatis de Zircz, scriptotenus prolatum, ut nova erigatur Congregatio Hungarica, octo complectens conventus, juxta mentem Canonis 494 § 1 proximo demandatur capitulo generali. (A zirci apát írásban előadott terve az, hogy új Magyar Kongregáció létesítessék, amely nyolc konventet ölel fel, a 494. kánon 1 §-a steriny, közvetlenül a generális káptalan alá rendelve.) 235

Ez a püspökök pileolusának a színe. Róma, S. Congr. de Religiosis 1918/13.

236

Mihályfi Ákos O.Cist.: 1863-1937, 1906 és 1934 között neves budapesti egyetemi tanár, 1926-ban címzetes apáttá nevezi ki XI. Pius

237

Piszter Imre O.Cist.: 1855-1956, 1892 és l915 között a Bernardinum igazgatója, 1915-1936 szentgotthárdi perjel

238

Baranyay Jusztin O.Cist.: 1882-1956, 1916 és 1926 között a Bernardinum igazgatója, l926-l948 egyetemi tanár, 1948-ban a Mindszenty-perben elítélve,

röviddel szabadulása után l956. június 26-án halt meg Pannonhalmán. 239

Constitutiones regulares Congregationis Hungaricae S.et Ex. Ordinis Cisterciensis ad Codicem Iuris Can. redactae, Budapest 1920.

240

Zakar : Consuetudines und Constitutiones Zircenses (l814-1941), in:Analecta Cisterciensia 38., 212. old.

72

A can. 494 § 1 kongregációról is beszél, de a provinciáról is. 241 Mindenki tudta, hogy a zirciek saját, speciális, a Szentszéktől jóváhagyott konstitúciókat kérnek, és igazában ez a monasztikus kongregáció ismérve. Egy provincia konstitúcióit sohasem a Szentszék hagyja jóvá. A zirci apát már 1920. augusztus 20-án a következőket kérte a szeptember 7-én kezdődő generális káptalantól: Kérjük, hogy megalakulhasson egy Magyar Kongregáció, amely a saját konstitúciói szerint szeretne élni. Kérjük a Káptalant, hogy kiválhassunk az Osztrák-Magyar Kongregációból és „sui iuris” kongregációt alkothassunk a Rómában rezideáló generális apát közvetlen vizitációjával.242

A generális káptalan, miután szeptember 7-én megválasztotta az új generális apátot a mehreraui apát személyében, másnap

először a csehszlovákok kérését tárgyalta, hogy

Hohenfurth, Ossegg, Marienstern, Marienthal és Allerlev kiválhassanak az Osztrák-Magyar Kongregációból az ismert politikai okokból, megtartva az eddigi konstitúciókat. A káptalan a kérést jóváhagyta. Mind az Osztrák-Magyar Kongregáció prézesapátja, mind az elnöklő Van Rossum kardinális, a ciszterci rend protektora azonban kétségüket fejezték ki, hogy vajon a Szentszék jóváhagy-e majd egy olyan kongregációt, amelyben csak egy „sui iuris“ monostor van. Békefi Remig előadta, hogy a Zirci Apátságnak 169 tagja van. Ezek közül 131 ünnepélyes fogadalmas pap, 22 ideiglenes fogadalmas teológus, 8 novícius, 8 beöltözött jelölt. Szeptember 9-én Békefi Remig az új kongregáció erigálására való kérését kiegészítette még azzal, hogy az új politikai körülmények is ezt kívánják. A konstitúciók elbírálására vonatkozóan azt javasolta, hogy a generális káptalan állítson fel egy háromtagú bizottságot, és annak véleménynyilvánítása után küldjék el a szöveget Rómába. Békefi Remig kérte, hogy amíg a Szentszék határozatát meg nem hozza, maradjon meg a Zirci Apátság joga, hogy a generális káptalanon négy szavazati jogú képviselőjük legyen, ahol avval a módosítással állt elő az 1910-ben határozottakkal szemben, hogy a négy tag a következő legyen: a zirci apát, a szentgotthárdi, az egri és a budai perjel, ahogy ezt már a generális apát 1915. február 16-án 241

Religionem pontificii iuris in provincias dividere, constitutas iam provincias coniungere vel aliter circumscribere, novas condere conditasque supprimere,

monasteria sui iuris a monastica Congregatione separare et alii unire, ad unam pertinet Sedem Apostolicam. (Pápai jogú szerzetet provinciákra osztani, már megalapított provinciákat egyesíteni, vagy másként korlátozni, újakat alapítani, a megalapítottakat megszünetni, saját jogú monostorokat a monasztikus kongregációról leválasztani, és másikkal egyesíteni – az egyedül az Apostoli Székre tartozik.) 242 Inter vota…capitulo generali proposita invenitur etiam nostra de instituenda Congregatione Hungarica quae secundum proprias Constitutiones vitam instituere desiderat… Supplicamus Venerabile Capitulum, ut Congregatio Austriaco-Hungarica dismembretur et Hungari in sui iuris Congregatione sub immediata visitatione Patris Abbatis Generalis in Urbe residente constituantur.

73

eldöntötte.243 A javaslattal mindenki egyetértett, és a generális apát a konstitúció revizoraiként a stamsi, a római S.Croce-i és a marienstatti apátokat nevezi ki. A zirci apát erre kérte, hogy maga a generális apát is legyen a bizottság (negyedik) tagja. Rómában a Szerzetesi Kongregáció, a ciszterci kongregációkat monasztikus kongregációként kezelte, ami kiviláglik abból a döntésből, hogy amikor a Stamsi Apátság (Tirol) az Osztrák Kongregációból átlépett a Mehreraui Kongregációba, akkor a Szentszék döntött, in audientia Sanctissimi.244 Erre nem lett volna szükség, ha egy ciszterci kongregáció egyszerű provincia. Közben Rómában nem történt semmi, mert a Procurator Generalisnak csak l922. június 22-én írt a generális apát titkára, hogy az 1920-as káptalan döntéseinek jóváhagyását adja be. A beadvány 1922. július 8-án történt meg. A Szentszéknél közben az a probléma merült fel, hogy a prézesapátokat hatéves időtartamra óhajtották, míg a zirci apátot életfogytiglanra választották. Hamarosan belátták, hogy ez nem lényeges pont, és már l922. július 22-én XI. Pius „in audientia Sanctissimi“ elhatározta, hogy létre kell hozni a Zirci Kongregációt. De ekkor jött a kétely, hogy

milyen legyen a

kongregáció kormányzása, amikor csak egyetlen „sui iuris“ monostorból (Zirc) áll. Ezt a problémát is megoldották l922. december 31-én, és ezzel a dátummal született meg a Szerzetesi Kongregáció Reskriptuma. 1923. január 23-án megírták a pápai brévét is. 245 XI. Pius pápa 1923. január 27-én az „Extat in Hungaria” kezdetű Apostoli Brévéjével felállítja a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett Zirci Kongregációt, melynek „Vicarius Gereralisává” a zirci apátot tette meg. XI. PIUS PÁPA örök emlékezetül adja –akiket és ahogyan illet– Szilárdan áll Magyarországon a Boldogságos Szűzről nevezett híres Zirci Apátság, és ugyancsak fennáll hét rezidenciának nevezett perjelsége is, amelyek jól lehet saját házfőnökök vezetése alatt állnak, mégis a Zirci Apáttól, pontosabban a Zirci Apátságtól függenek, mint leány-rendházak az Anyamonostortól. Ezen a tájékon a szerzetesek növekvő száma Isten kegyelméből a felvirágzás jeleinek látszik. Itt ugyanis a szerzetesek létszáma eléri a százhatvankilencet. Mivel azonban a mostani, adott

politikai helyzet aligha teszi lehetővé, hogy ezek a házak az Osztrák Kongregációtól való

függésben maradjanak, a mi kedves fiúnk, Békefi Remig, a közös obszervanciájú Ciszterci Rend zirci apátja, buzgó esdekléseivel arra sürgetett minket, hogy az ő Zirci Monostorát az ahhoz tartozó hét leány-rendházzal együtt az osztrák Kongregációtól különválasszuk és az önálló jogú Magyar Kongregációt megalapítsuk. Mi ezek után megtárgyalva az ügyet a férfi szerzetesek ügyeivel foglalkozó Kongregáció vezetésére rendelt Testvéreinkkel, a Római Anyaszentegyház Tisztelendő Bíborosaival, és ezek alapján a mi apostoli 243

Archivum Curiae Gen.OCist. ad diem.

244

Róma, Registra Proc.Gden. XV.22.

245

Zakar : Consuetudines et Constitutiones Zircenses (1814-1941) In: Analecta Cisterciensia 38., 1982, 216-219. old.

74

tekintélyünkkel, jelen határozatunk erejével örök érvényűen kimondjuk, hogy tekintettel a mostani körülményekre, amelyekben a Zirci Monostor jelenleg forog, a Ciszterci Rend fentnevezett monostorát a tőle függő perjelségekkel és az ugyancsak tőle függő házakkal, valamint az ezekhez tartozó kórusszerzeteseket és laikustestvéreket minden javaikkal, jogaikkal és kiváltságaikkal, amik őket megilletik, az Osztrák Kongregációtól, amelyhez eddig tartoztak, különválasztjuk és különálló Magyar Kongregációvá emeljük és mint ilyent a Ciszterci Rendhez tartozó Zirci Kongregáció címen megalapítjuk, a többi Kongregációval azonos fokú és azokkal azonos jogi felépítésű Kongregációvá. Ugyanezen tekintélyünkkel elrendeljük, hogy ezt a Kongregációt az egyetemes Ciszterci Rend Konstitúciójának előírása szerint kell vezetni, és a nevezett Kongregációnak Vikárius Generálisa a Ciszterci Rend előírásai szerint maga a Zirci Apát lesz, aki a nyolc szerzetes-pap tagból megalakított tanácsával együtt az egész Kongregáció kormányzását ellátja. Mindazonáltal elrendeljük, hogy minél előbb a saját helyzetükhöz mért külön Konstitúciókat alkossanak és terjesszék fel Rómába, hogy a fentebb említett Szerzetesi Kongregációtól arra jóváhagyást nyerjenek. Ezeket rendeljük el, mert úgy határoztunk, hogy a jelen levelünk ereje, érvényessége és jogi hatékonysága mindenkor fennálljon, teljes és csorbítatlan hatóerejét érvényesítse a jogoknak

mind megadása, mind az elnyerés terén. Mindazoknak pedig, akikre ezek a

rendelkezések vonatkoznak, vagy a jövőben vonatkozhatnak, most és mindenkor érvényes hivatkozási alapul szolgálhassanak. Ezeket követve kell tehát szabályszerűen eljárni és döntéseket hozni. Így mostantól fogva érvénytelennek és semmisnek kell tekinteni mindent, amiben valaki, bárki által és bármilyen tekintély címén, akár tudva, akár tudatlanul a fentiektől eltérő módon merészel intézkedni. A fentiekkel ellenkező bármely határozat és intézkedés érvényét veszti. Kelt Rómában, Szent Péternél, halászgyűrűs pecsétünkkel hitelesítve, 1923. január hó 23. napján, pápaságunk első évében. D. Gasparri bíboros államtitkár.246

A brévé három pontban foglalható össze: 1. Az új kongregációnak ugyanazon jogi státusa van, mint az eddigieknek 2. A kongregációt a zirci apát vezeti, nyolctagú tanácsával 3. Minél előbb be kell adni a kongregáció konstitúcióját jóváhagyásra (A konstitúciók kimunkálását Békefi Remig már nem élte meg. Ez utódjára, Werner Adolfra maradt) Erre főleg azért volt szükség, mert a Párizs környéki békediktátumok szétdarabolták az Osztrák-Magyar Monarchiát, és ennek következtében új határok keletkeztek. Az új magyar határokon belüli rendházak ezzel a pápai brévével, egy új közösséget, az osztrák ciszterci monostoroktól független kongregációt alkotnak. Így lett Békefi Remig Nagy-Magyarország utolsó és Kis-Magyarország első zirci prézesapátja. Február 18-án gróf Klebelsberg Kunó a következő táviratot küldte Békefi Remignek:

246

VeML Z AH 172/1923

75

Főtisztelendő Apátúr! Méltóságos Uram! A ciszterci diákok szövetségének központi választmánya első alakuló ülésén szeretettel emlékezett meg a Rendről, melynek a tagok nemzeti és keresztény művelődésükért hálával adóznak, és tisztelettel üdvözlik Méltóságodat, kérve a Mindenhatót, hogy a ciszterci Rend és a magyar kultúra javára munkás életét minél hosszabbra terjesztve. Gróf Klebelsberg Kunó elnök, Mihályfi Ákos, Dobrozemszky Henrik, Szabolievics Dusán, Havranek József, Lipcsey Péter, Gazdik Jenő, Lakatos Dénes, Goreczky Zsigmond, Szegü Ignác, Kránik József dr., Halla Aurél, Kürti Menyhért, Mátrai Rudolf, Urik József, Bitter Illés.

247

Az 1922-1923-as gazdasági évben hajtják végre az 1920. XXXVI. törvényt, 248 amely a földbirtokreformot irányozza elő. Ezzel a törvénnyel próbálták a nincstelen és szegény parasztok földigényét kielégíteni. Ennek a törvénynek az értelmében az előszállási uradalomból 1507 kat. hold szántót és 279 kat. hold legelőt adott át az államnak a zirci apátság. Erről így ír Előszállás nagyhírű jószágkormányzója Hagyó-Kovács Gyula: A birtokreformmal kapcsolatban lehetetlen meg nem emlékeznem Remig apátúrról. A tárgyalásokat a legélénkebb figyelemmel kísérte, nem kímélt semmi fáradságot, hogy a reform végrehajtása a rendre nézve minél előnyösebb legyen. Velem együtt, de nélkülem is járt az OFB (Országos Földbirtokrendező Bíróság) vezetőségénél, s fokozatosan fölhívta a figyelmet birtokaink közcélú rendeltetésére. A herczegfalvi igénylők kielégítését nem nehezményezte, ezt természetesnek tartotta, de velem együtt mindent elkövetett, hogy az idegen községbeliek elutasíttassanak. 1923. december 8-án, amikor a baracsi jogtalan és igazságtalan követelések ellen készítettem az észrevételt, felkelt betegágyából, s hogy úgy mondjam, velem együtt csinálta meg az egész észrevételt. Remig apátúrral kapcsolatban még meg kell említenem, hogy 1923 őszén lent járt az uradalomban Horthy Miklós kormányzó úr, az előszállási ménesből választott ki 3 db fáklyás kancát, és ezeket meg is vásárolta a kenderesi ménes részére. Bár Remig apátúr akkor is betegeskedett, a kormányzó úr fogadására mégis lejött Előszállásra.

249

Ebben az esztendőben érkezett el az idő arra, hogy a növendékképzés reformja Békefi elképzelései szerint alakuljanak. A teológiai képzés Zirce, az anyamonostorba kerül. Az 1923/24-es tanévtől kezdve a növendékek 3 éves zirci teologiai tanulmányuk után kerültek fel a Bernardinumba. Vagyis a Hittudományi Intézet Zircre kerül, míg Budapesten csak a szaktanári tanulmányaikat végző hallgatok laktak. Igaz itt még az első évben liturgikát hallgattak, és a következő évben kezdék szaktantárgyi tanulmányaikat. A harmadik zirci évükben tettek ünnepélyes fogadalmat és vették fel az alszerpapságot. Az első budapesti évükben szerpapokká szentelték, az év végén pedig pappá szentelték őket.250 247

VeMl Z AH 172/1923

248

Nagyatádi Szabó István-féle földreform

249


250

Bernardinum Emlékkönyv, 35-36. old

76

Ebben az évben tesz látogatást Zircen T.B. Hohler budapesti angol követ, L. Schioppa pápai nuncius, gróf Klebelsberg Kunó miniszter és még sokan mások.251

II. 14. Az 1924-es esztendő A Historia Domus hiányában csak annyit tudunk, hogy Békefi Remig a hivatalos apáti körútján Egerben megbetegszik és ágynak dől. Fáradhatatlan munkatempóján elfáradt szervezetén elhatalmasodik gyermekkori tüdőbetegsége, mely gyógyíthatatlan. Halálát megérezvén ágyához hívatja bizalmas embereit, köztük Hagyó-Kovács Gyulát, aki Békefi életének utolsó óráit így írja le:

Halálos ágyához magához hívatott. Halála napján,

(május 21.) reggel 8-9 [óra] között és 11-12 [óra] között

voltam nála. A reggeli [első] ottlétemkor újból átbeszéltük a megoldandó rendi problémákat, átadta nekem quasi végrendeletét, amit már Budapesten május 2-án[vele] közösen áttárgyaltunk. Ennek lényege volt: a rend továbbfejlesztése, a budai intézet megépítése, ezt kell aztán követnie Bajának, majd Pécsnek és Székesfehérvárnak. Ezeken az utóbbi helyeken intézeteink már elavultak és szűkek voltak. Természetesen a legerősebben most is a budai kérdés feküdt a lelkén. A 11-es beszélgetés már csak búcsúbeszélgetés volt, én az 1es vonattal mentem pátriámba, Sajóvárkonyba. Utánam [Baranyay] Jusztin ment be Remig apátúrhoz, akit szintén hívatott, vele már a temetést is érintette. Aznap este 8 órakor elköltözött a szebb és jobb hazába, befejezte a rendre nézve oly áldásos életét. Remig apátúr halálakor a rendnek nem volt semmiféle adóssága, Előszállás fejlődése megindult, a birtokreform be volt fejezve.

252

1924. május 28-án Békefi Remig zirci apát temetésekor a kormány nevében, gróf Klebelsberg Kunó búcsúzik: Leteszem a magyar királyi kormány koszorúját Békefi Remig ravatalára, jeléül annak az őszinte kegyeletnek, melyet a kormány a megboldogult iránt érez, és jeléül annak a mélységes gyásznak, amely a veszteség felett minden jó magyar embert betölt. Keresztény kötelességünk, hogy beletörődjünk a Gondviselésnek kifürkészhetetlen végzésébe, és ne zúgolódjunk a veszteség miatt, melyet az örök Isten reánk mért, midőn Békefi Remiget tőlünk elszólította. Mert nagy a mi veszteségünk. Az ország újjáépítésének magasztos, de nehéz munkájában a nemzetnek éppen legjobb fiaira van szüksége, és Békefi Remig a mai nemzedék legkiválóbbjai közé tartozott. Nagy volt ő, mint tudós. Tanulmányaiban mindig az abszolút értékeket kereste, s ennek megfelelően nem az általános, nem a politikai történelemnek sokszor belsőleg üres menete ragadta meg az ő figyelmét, hanem a művelődéstörténelem, nemzete művelődésének története vonzotta, s ennek tanulmányozása rendjén kimutatta, 251


252


77

hogy mily sokat köszönhet az emberiség művelődése a számra nézve kicsiny magyar nemzetnek. Tudományos kutatásainak két jellegzetes vonása van: az alaposság és a következetesség. Olyan alapos volt, hogy ha valamely kérdéshez hozzányúlt, azt mindig kimerítette, s további kiegészítő kutatásokra teret nem hagyott, az ő megállapításai nem szorultak utólagos revízióra. Alaposságával csak munkásságának állandó következetessége vetélkedik. Egy kutatási körben való állhatatos megmaradásának köszönhetjük, hogy erőit nem forgácsolta el, hanem egységes életművet hagyott hátra. Ilyen egységes életmű rendje, és a magyar iskolaügy történetének megírása. Békefi Remig nagy volt, mint tanár. A tanári jóságának az a próbája, hagy-e hátra tanítványokat. Ő meg ennél is többet tett, neki nemcsak tanítványai voltak, hanem a magyar történetírás terén valóságos iskolát alapított. Korábban hivatalos csapongás, elmélkedés és ítélkezés helyébe az adatok lelkiismeretes mérlegelését, csoportosítását állította, s a történeti múltnak ilyen fáradságos, de annál megbízhatóbb rekonstruálását követte. Az egyetemi szemináriumban keletkezett művelődéstörténeti értekezések tanúságot tesznek termékeny tanári működéséről. Nagy volt Békefi, mint szervező. Midőn a XIX. század elején I. Ferenc király visszaállította a II. József által eltörölt szerzetesrendeket, ezek középiskoláikat főleg az akkor virágzó vidéki városokban szervezték, a ciszterciek Egerben, Székesfehérvárott, Pécsett. Időközben eltolódott az ország súlypontja, Budapest nagy várossá nőtt, és döntő jelentőséget nyert az ország művelődési vezetésében is. Békefi éles szeme felismerte, hogy a magyar nagy tanítórendeknek el kell jönniök az ország fővárosába, hogy a szellemi versenyben részt vegyenek, hogy Budapest lelkének kialakításán munkálkodjanak. Már apátságának első esztendejében kezébe vette a budai Szent Imre Főgimnázium alapítását, mely rövid, 12 évi fennállása alatt Budapest egyik legjobb középiskolája lett. Rendjének szerető atyja volt. Különösen közel állottak szívéhez a novíciusok, akikben rendjének jövőjét látta és szerette. Utolsó üzenete is nekik szólott. Midőn a gótika teljesen kifejlődött, mindig több és több lett benne a díszítés, a gondosan kidolgozott részletcifraság. Akkor jöttek a ciszterciták s a gótikában megtartották a fölfelé törő lendületet és a nagy vonalakat, de elhagytak minden fölösleges díszt. Így jött létre a cisztercita gótika, melyet a rend elterjesztett egész Európában. Mint a cisztercita templom, olyan volt a Békefi Remig lelke, egyénisége. Kerülte a díszt, nem szerette az élet cifraságait, de kedvelte a nagyvonalúságot, a nemes egyszerűséget. Az ilyen klasszikusan nemes léleknek erkölcsileg meg kellett termékenyítenie a rendet, amelynek élén állott. És valóban magasan röpül a liliomos daru a rend címerének szimbóluma. A daru magas szárnyalása jelképezi az eszményi lendületet, a liliom a tisztaságot, amelyet a rend növendékeinek lelkében ápol. És ő a magasságokból bizonyára gyönyörködik rendjének szellemében. Mi azonban véges emberek, fájdalommal megtelt lélekkel állunk itt, s mélységes szomorúsággal kiáltom utánad a sírba: Békefi Remig, nemes hazafi, nagy tudós, jó öreg professzorom Isten veled. 253

Amikor Békefi meghal, a magyarországi ciszterciek egy önálló Kongregációt alkonak Zirc vezetésével. A Zirci Apátsághoz (a Zirci Kongregációhoz) 180 szerzetes tartozik, 142

253

Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916-1926, 284-285. old.

78

ünnepélyes fogadalmas, felszentelt szerzetes, 27 egyszerű fogadalmas, 11 novícius. 254 Öt gimnázium: Baja, Budapest (az egyetlen ciszterci alapítás), Eger, Pécs, Székesfehérvár. Két nagy kiterjedésű birokon ─ Szentgotthárd és Előszállás központtal─ folyik a mezőgazdasági munka, amely a Zirci Apátság gazdasági megélhetésének alapja. Ezeket a birtokokat szerzetesek irányítják. Az Apátságban anyagilag rendezett állapotok vannak – köszönhetően Remig apát bölcs és okos takarékoskodásának –, három év múlva (1927-ben) leteszik a Szent Imre Gimnázium alapkövét, és megkezdődik az ország akkori legmodernebb gimnáziumának építése. Az ő idejében kezd körvonalazódni a pécsi és a székesfehérvári gimnázium újjáépítése. Jó emberismerő lévén, Hagyó- Kovács Gyulát nevezi ki jószágkormányzónak, aki hozzáértésével, rátermettségével felvirágoztatja, és anyagi jólétet teremt a magyar ciszterciek számára egészen a feloszlatásig. Werner Adolfot, − aki utódja lesz az apáti székben − kinevezi az egri gimnázium élére. Programot ad, irányt mutat utódjának, hogy a magyarországi ciszterciek élete és fejlődése töretlen legyen. Werner apátnak csak ezen az úton kell továbbhaladnia. Halála után 10 évvel, tanítványai a zirci monostor kertjében emlékhelyet állítanak tiszteletére, melynek a következő feliratot helyezik el: REMIGIO BÉKEFI optimo magistro indagatori veteris culturae dulcis patriae sagacissimo elucubratori historiae ord. cist. Indefesso hoc monumentum pignus perpetuae pietatis faciundum curarunt discipuli die XXI. mensis mai a.d. MCMXXXIV. BÉKEFI REMIGnek, a legkiválóbb mesternek, édes hazánk régi kulturája igen éles elméjű kutatójának, a ciszterci rend története fáradhatatlan feltárójának. Ezen emlékművet az örök kegyelet zálogaként állították és ápolják tanítványai. 1934. május 21.

254

Névtár, 1924-1925, 48-51. old.

79

BÉKEFI REMIG ZIRCI APÁT

Recommend Documents