BEJELENTÉS VAGY FELJELENTÉS?

Dr. Gál István László

BEJELENTÉS VAGY FELJELENTÉS? PÉNZMOSÁS MEGELŐZÉSI ISMERETEK KÖNYVELŐK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓK SZÁMÁRA Kézirat lezárva: 2014. augusztus 12.

PENTA UNIÓ Budapest, 2014.

A szerzőről Dr. Gál István László PhD, dr. habil, egyetemi docens, igazgató [email protected]

A szerző büntetőjogász, habilitált egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén, másodállású egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének a Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékén, emellett az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának az igazgatója, valamint egyéni ügyvéd. Az egyetemi jogi végzettsége mellett diplomás közgazdász, gazdasági büntetőjogi szakjogász és EU-szakjogász végzettséggel, MBA szakközgazdász diplomával és jogi szakvizsgával rendelkezik. Több mint egy évtizede, 2003 óta foglakozik a pénzmosás és hozzá kapcsolódóan a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának a kutatásával. A 2004-ben „A pénzmosás” címmel megjelent könyve volt az első Magyarországon megjelent szakkönyv ebben a témában. Ezt további könyvek követték: 2009-ben Bejelentés vagy feljelentés? (Penta Unio), ugyanezen könyv második kiadása 2013-ban, 2010-ben A terrorizmus finanszírozása – Die Terrorismusfinanzierung (PTE ÁJK Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet), 2012-ben pedig A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata (HVGORAC Kiadó). 2008 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként ügyvédi tevékenységet is végez. Ezen kívül Magyarországon, Kínában, az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában jelent meg másfél tucat, a témát érintő tanulmánya magyar, angol és német nyelven, és több előadást tartott Kínában és Európában különféle konferenciákon. Rendszeresen tart pénzmosás megelőzési tréningeket magyarországi bankokban, biztosítókban és takarékszövetkezetekben.

Előszó 2004 tavaszán jelent meg a pénzmosásról szóló első szakkönyvem1, ezt követte 2009-ben a Penta Unió gondozásában az elsősorban a könyvelők és könyvvizsgálók munkájának a megkönnyítése céljából írt Bejelentés vagy feljelentés? című könyv2, amelynek második kiadása 2013-ban látott napvilágot. A második kiadás már tartalmazza a 2013. július 1-én hatályba lépett Új Büntető Törvénykönyv, a 2012. évi C. törvény által bevezetett módosításokat. Jelentősen megváltozott azonban a 2007. évi CXXXVI. törvény, a Pmt. is. Ezeket a változásokat átvezetve, aktualizálva és több helyen rövidítve jelenik meg a könyv harmadik kiadása 2014-ben. Budapest, 2014. augusztus 12. Dr. habil Gál István László

1 2

A pénzmosás (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004 199 p..) Bejelentés vagy feljelentés? (Penta Unio, Budapest, 2009. 105 p.)

A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK FOGALMA

7

1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának fogalma 1.1. A pénzmosás közgazdasági fogalma A pénzmosás kifejezés a fáma szerint Al Caponétól ered, aki Chicago-szerte működtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítségével álcázva a szerencsejátékokból, a prostitúcióból és a szesztilalmi törvények megsértéséből származó jövedelmét.1 Ez a szellemes történet viszont nem igaz, de az 1920-as években valóban gyakran előfordult, hogy a bűnözők nagy készpénzforgalmú vállalkozásokat vettek át (mint például a mosodák és az autómosók), majd összekeverték a bűncselekményből szerzett készpénzt a legális bevétellel – ezáltal logikus kereskedelmi okot szolgáltattak a nagy összegű készpénz létezésére. Bár a „mosás”-t ma ennek a szónak a tisztítással való társítása miatt hangsúlyozzák, elképzelhető, hogy az eredeti bűnügyi kapcsolat a mosodák álcaként történő alkalmazása során alakult ki.2 A pénzmosás illegális gazdasági tevékenység, általában szolgáltatás (feltéve, ha nem az alapbűncselekmény elkövetője végzi a saját maga számára, mert ebben az esetben nem minősíthetjük közgazdasági értelemben szolgáltatásnak). A pénzmosás tehát olyan illegális, rendszerint a gazdasági szférában megvalósuló szolgáltatás, amely valamilyen (egy korábbi bűncselekményből származó) “piszkos” összeget látszólag legális forrásból származó összeggé konvertál. A műveletek célja nem profitrealizálás, hanem pusztán a pénz illegális eredetének felismerhetetlenné tétele, ezért ez a tevékenység jellemzően kisebb-nagyobb veszteséget eredményez, mégpedig akár hosszabb távon is – ez a pénzmosás egyik tipikus ismérve. Mivel a “technológia” jórészt különböző pénzügyi műveletek felhasználásával valósul meg, közelebb jutunk a pénzmosás lényegének feltárásához, ha azt illegális pénzügyi szolgáltatásként definiáljuk. (Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzmosás részmozzanatait alkotó egyes műveletek önmagukban szinte mindig legálisak, a műveletsorozat egésze viszont az eredetleplezési célzat miatt illegális.) Egy általános félreértést is szeretnénk eloszlatni, ezért elhatároljuk a pénzmosást a költségvetési csalástól A két jelenséget sokan, gyakran még a médiában is összemossák, holott gyökeresen eltérő jellemvonásokat mutató bűncselekményekről van szó. A gazdasági tevékenység gyakorlása során megvalósított pénzmosás álláspontunk szerint nem más, mint a költségvetési csalás komplementer művelete. Költségvetési csalást általában úgy szoktak elkövetni, hogy a bevétel egy részét eltitkolják, vagy a költségeket a valósnál nagyobbnak tüntetik fel. Alapvető közgazdasági összefüggésnek számít, hogy a jövedelem (profit) az összbevételnek az összköltséggel csökkentett része, amit a következő formulával szoktak jelölni: Л=TR-TC

1

Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről Park Kiadó, Budapest, 1996. 9. oldal Maga a „pénzmosás” (money laundering) kifejezés egyébként először egy amerikai újságban jelent meg a hetvenes évek elején, az ismert Watergate botránnyal kapcsolatban. Az első bíróság, amely büntető ügyben a pénzmosás kifejezést használta, szintén egy amerikai bíróság volt 1976-ban (és ugyanebben az országban vált önálló bűncselekménnyé is, 1986-ban. ) Összehasonlításképpen: az Amerikai Egyesült Államokban ugyanebben az évtizedben még további két bírósági döntésben olvasható a „pénzmosás” kifejezés, a nyolcvanas években 213, a kilencvenes években viszont már 3643 döntésben olvasható.

2

8


Mivel a pénzmosásnak a gazdasági tevékenység segítségével megvalósítható változatát a költségvetési csalás komplementer műveleteként definiáljuk, e bűncselekmény elkövetésének logikája itt fordított, azaz vagy a költségeket kell a ténylegesnél kisebb mértékűnek, vagy (és ez a gyakoribb) a bevételeket kell a valóságosnál nagyobbnak feltüntetni. Szinte köztudomású tény, hogy hazánkban senkinek nem jelent komoly problémát az, hogy fiktív költségszámlákkal csökkentse az adózás előtti jövedelmét. (Azt már csak kellő rosszindulattal feltételezhetnénk, hogy az adójogszabályok megalkotásakor a jogalkotó eleve számol azzal, hogy nagyon sokan kevesebb jövedelmet vallanak be a ténylegesnél, és az adókulcsok is ehhez a de facto helyzethez igazodnak…) A fiktív számlázás elterjedtségét támasztja alá az is, hogy rendszeresen buknak le ún. “számlagyárak”, azaz olyan, valós gazdasági tevékenységet nem folytató vállalkozások, amelyek a számlaérték néhány százalékáért korlátlan mennyiségben tényleges gazdasági teljesítés nélkül állítanak ki számlákat, majd egy idő után a valódi tulajdonosok eltűnnek a pénzzel (a cég bejegyzett tulajdonosai pedig vagy nem létező személyek, vagy hajléktalanok, akiktől természetesen nem lehet behajtani a hátramaradt köztartozásokat). Ezek után könnyen beláthatjuk: ha fiktív költségszámlát viszonylag könnyű szerezni, akkor fiktív bevételi számlát még inkább, ezért ráadásul még néhány százalék jutalékot is lehet kérni, és azt adóhatóság sem fog gyanakodni, ha valaki vállalja, hogy rendszeresen befizeti a fiktív bevételei után a közterheket. Költségvetési csalás és pénzmosás persze ettől függetlenül kapcsolódhat egymáshoz: ha a költségvetési csalás az előcselekmény, és az ebből származó piszkos pénzt mossák tisztára, akkor a két bűncselekmény összekapcsolódik. A fentieket összefoglalva a pénzmosás fogalmát a következőképpen definiáljuk: olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amelynek eredményeként a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá válik, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától.

1.2. A pénzmosás büntetőjogi fogalma A pénzmosás büntetőjogi fogalma eltér a közgazdasági és kriminológiai meghatározásoktól. Büntetőjogi értelemben – és ha a pénzmosás megelőzésében és megakadályozásában érdekelt szolgáltató fejével gondolkozunk, ezt a meghatározást célszerű szem előtt tartani – a pénzmosás közgazdasági fogalmának bármely részmozzanata pénzmosásnak minősül. Vagyis: nem kell bizonyítania a hatóságnak, hogy a teljes pénzmosási folyamat megtörtént, elég ha a pénzmosás bármely részmozzanatát megvalósítja valaki valamely illegális eredetű összegre, és ő máris pénzmosónak minősül! (Elég tehát egyetlen átutalás, egyetlen gazdasági esemény.) A 2013 nyarától hatályos, új magyar büntetőjogi fogalom szerint pénzmosás büntetőjogi fogalmának a lényege a következő: 1) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetéséből származó  dolog átalakítása, átruházása, pénzügyi tevékenység végzése vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele eredetleplezési célból vagy a büntetőeljárás meghiúsítása céljából  dolog eredetének eltitkolása3 3

Az új Btk. Indokolása a Bécsi Egyezményre hivatkozik, melynek 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii) alpontja szerint bűncselekménnyé kell nyilvánítani: „javak valódi természetének, forrásának, helyének, a felettük való


9

2) a más által elkövetett – szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó – dolog – megszerzése saját célra vagy harmadik személynek, – megőrzése, kezelése, használata vagy felhasználása, azon vagy az ellenértékén más anyagi javak megszerzése, feltéve, hogy a dolog eredetét az elkövető az elkövetés időpontjában ismerte. 3) szabadságvesztéssel büntetendő, saját előcselekmény elkövetéséből származó dolog – ezen eredetének leplezése céljából – gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása, – a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. 4) gondatlanságból a szabadságvesztéssel büntetendő előcselekmény elkövetéséből származó dolog – gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása, – a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. A négy alaptípust a főbb jellemzőik alapján a következő elnevezésekkel jelölhetjük meg: 1) 2) 3) 4)

dinamikus pénzmosás, statikus pénzmosás, saját pénz mosása, gondatlan pénzmosás.

A pénzmosással összefoglalhatjuk:

kapcsolatos

hatályos

büntetőjogi

szabályokat

egy

ábrán

is

Pénzmosás a magyar büntetőjogban

Bejelentési kötelezettség elmulasztása

Dinamikus pénzmosás

Statikus pénzmosás

Klasszikus pénzmosás

Saját pénz mosása

Gondatlan pénzmosás

rendelkezésnek, mozgásuknak, a javak tulajdonlásának és a tulajdonláshoz kapcsolódó jogoknak eltitkolását és leplezését, annak tudatában, hogy a javak az e bekezdés a) pontjában megállapított valamely bűncselekményből vagy bűncselekményekből, vagy ilyen bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésében való részvételből származnak”. Véleményem szerint ez már a büntetőjogi felelősség olyan mértékű kitágítását jelenti, amely ellentmond az alkotmányos büntetőjog követelményrendszerének.

10


Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a mai magyar pénzmosás fogalom szerint valószínűleg a XIX. századi regényhős, az ismert Jókai-mű címszereplője, az Aranyember volt az első „híres” pénzmosó. Tímár Mihály ugyanis a regény szerint megtalálja Ali Csorbadzsi kincseit, és azokat mint talált idegen dolgot eltulajdonítja. Ez a cselekménye a hatályos büntetőjogi szabályozás szerint Jogtalan elsajátítás vétsége, amely szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény. Ezután a kincseket az eredetük leplezése céljából elkezdi felhasználni gazdasági tevékenység gyakorlása során, tehát a ma hatályos szabályozás szerint pénzmosást folytat. Jókai Mór méltán híres regényében tehát nemcsak a kapitalizálódás folyamatának árnyoldalait, valamint a polgári életlehetőségek kritikus ábrázolását találhatjuk meg, hanem egy, a mai fogalmaink szerinti pénzmosó karrierjének bemutatását is.

1.3. A terrorizmus finanszírozásának fogalma Érdekességképpen idézünk egy száztíz éves jogesetet, amelyet a saját korában állam elleni bűncselekménynek minősítettek, de talán a terrorizmus finanszírozása kriminológiai értelemben vett fogalmának egyik korai megnyilvánulási formájának is tekinthetjük: „M. I. félrevezettetvén a szoczialisták izgatásaitól, és a megtévesztett munkás-elemek általános elégületlenségétől, és félreismerve az állami és társadalmi rend fenntartó s éltető intézményeit, arra a gondolatra jutott, hogy a munkásosztálybeliek helyzete a jobb sorsban levőkkel szemben visszás, a minek a jelenlegi állami rend az oka: ezt megváltoztatni, vagy megbosszulhatni vélte azzal, ha a koronás király élete ellen merényletet tervez és merényletét sikerrel követi el. Elhatározta tehát, hogy a királyt megöli. Miután azonban e tervhez társra volt szüksége, ilyent keresett és talált is a hozzá hasonló H. L. személyében. M. I. és H. L. együtt megbeszélték a tervet, hogy a királyt dinamitrobbantással kellene elpusztítani, amire alkalmas a Margit-körúti csatornavonal, melyet mindketten ismertek. A dinamitot keresetükből kívánták beszerezni. Mivel azonban annyi keresetük nem volt, hogy e czélra megfelelő összeget fordíthattak volna, M. I. egy olyan embert keresett, a ki a szükséges pénzt vagy a robbantó szert megszerezheti. K. Gy.-t mindketten a közvágóhídnál folyt csatornamunkálatok idejéből ismerték: tudták, hogy ez híve V. I.-nek, kinek izgatásairól hallottak; azt is tudták, hogy V. I. gazdag ember, és gondolták, hogy bűnös czéljukra K. Gy útján a szükséges anyagi eszközöket megszerezhetik. Közölték tehát a tervet K. Gy-val, aki azt helyeselte és 500 frtnak szerzését helyezte kilátásba. Így szövetkeztek M. I., H. L. és K. Gy. mindhárman együtt 1898. évnek elején arra, hogy Ő Felségét, a királyt életétől megfosszák. A tervet mindhárman megbeszélték, annak dinamitrobbantás útján történő keresztülvitelét tárgyalták egy oly vonalon, amelyen a király Budapesten időzése alkalmával elhaladni fog. A terv azonban a részletes megvalósítás stádiumába nem került: vádlottak előkészületeket nem tettek, pusztán szövetségre léptek egymással a király élete elleni merénylet czéljából.”4 Az idézett száztíz éves magyar példa azonban jól illusztrálja a terrorizmus finanszírozásának lényegét. A terrorcselekmény végrehajtásához anyagi erőforrásokra van szükség. Ha az elkövetők nem rendelkeznek elégséges tőkével, akkor valamilyen külső forrásból elő kell teremteniük a hiányzó pénzt. Ha valaki ebben segít nekik, ha valaki terroristákat vagy 4

Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény (Szerkesztette: Edvi Illés Károly) Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1907. 217. o.


11

terrorszervezeteket támogat, ez az egyébként bűnsegédi jellegű magatartása 2003 óta önálló tettesi alapcselekménynek minősül immár a magyar büntetőjog szerint. Ugyan nálunk még nem önálló bűncselekmény a „terrorizmus finanszírozása”, hanem a terrorcselekmény egyik alakzata, az irányadó külföldi tendenciák alapján nem kizárt, hogy hamarosan sui generis tényállásban fogjuk ezt is szabályozni. A terrorszervezetek napjainkban nagyon változatos képet mutatnak, de legalább egy tekintetben megegyeznek: anyagi erőforrásokra van szüksége a támadások megszervezéséhez és végrehajtásához. Ez a számukra költségként jelentkezik. Érdemes megvizsgálni a terrorizmus költségeit két oldalról: a terroristák oldaláról (finanszírozási igény) és a társadalom oldaláról (károk és áldozatok). A terrorizmus finanszírozása azt a tevékenységet jelenti, amelynek során közvetve vagy közvetlenül terrortámadások megvalósításához anyagi eszközöket bocsátanak rendelkezésre. A terrorizmusnak a témánk szempontjából talán a legfontosabb jellemvonása az, hogy nem szükséges nagy összeg az egyes akciók kivitelezéséhez. A terrorista támadások kivitelezéséhez szükséges költségek három nagy csoportja: a műveleti költségek, az adminisztratív költségek és a merénylők családtagjainak adott dotáció. I.) Néhány példa a „műveleti költségek”-re:  1993. február 26-án a World Trade Center ellen egy gépjárműben elrejtett, 680 kg súlyú bombával követtek el merényletet, ennek költsége 18.000 USD volt, 6-an meghaltak, és több mint 1000 sebesült volt,  a 2001. szeptember 11-i, a világtörténelem eddigi legnagyobb, csaknem három ezer emberáldozatot követelő terrortámadásának összköltsége a becslések szerint 400500.000 USD volt, ebből 300.000 USD érkezett banki átutalások formájában,  a 2002. október 12-én végrehajtott Bali robbantás becsült bekerülési költsége 2035.000 USD volt, 190 halott és 309 sebesült volt a mérleg másik oldalán,  a 2003. november 15-én és 20-án Isztambulban végrehajtott pokolgépes akciók 40.000 USD körüli összegbe kerültek, 27 halott és 450 sebesült maradt a helyszínen,  2004. március 11-én Madridban robbantak bombák, ezt az akciót 10.000 (spanyol becslések szerint 60.000) USD költségvetéssel tudták a merénylők kivitelezni. A mérleg másik oldalán 191 halott és több mint 1500 sebesült volt.  2004. november 2-án megkéselték és lelőtték Theo Van Gogh holland filmrendezőt, akit az iszlámról vallott radikális nézetei miatt korábban már többször megfenyegettek. Ugyan ebben az esetben „csak” 1 halálos áldozattal járt a támadás, de a költsége elképesztően alacsony: 100 USD volt!  2005. július 7.-én Londont érte támadás, 700-an megsérültek, 38-an életüket vesztették. A támadás teljes költsége mindössze 15.000 USD volt. Látható tehát, hogy a terrortámadások kivitelezése elképesztően alacsony költségvetéssel is megoldható, az okozott károk viszont óriásiak. Ezekből az összegekből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek nincs sok értelme. Ez így nem igaz. Nagyon nehéz feladat a terroristákat elvágni a pénzügyi forrásaiktól, de nem lehetetlen, és van értelme az erre irányuló erőfeszítéseknek. Erre két példát hoznék fel igazolásképpen:

12


1) Az 1993-as WTC elleni merénylet után az egyik elfogott elkövető, Ramzi Yousef bevallotta, hogy nagyobb bombát akartak használni, de nem volt rá pénzük! Ráadásul a nyomozásban az egyik kulcs-elem az volt, hogy a terroristák vissza akartak kapni egy letéti díjat, amit a merényletet megelőzően a robbantáshoz használt furgonért fizettek…5 2) A terrorszervezetek működési költsége sokkal nagyobb, mint az egyes műveletek végrehajtási költsége. Az a terrorszervezet, amelyik nem jut kellő mennyiségű anyagi erőforráshoz, lassan elsorvad. II.) A második költségtényező az adminisztratív, vagyis a működési költség. Az al-Kaida például a bevételeinek kb. 10%-át költi műveleti költségekre, 90%-ot a szervezet adminisztratív és működési költségeire fordít.6 A finanszírozási igény természetesen függvénye a szervezeti struktúrának. A hierarchikus szervezet magasabb finanszírozási igényével szemben a hálózati struktúra lényegesen kevesebb pénzből is működtethető. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a virtuális hálózat egyes elemeit alkotó terrorista sejtek sokszor önfinanszírozó módon működnek, akkor komoly aggodalmaink támadhatnak. Rögtön meg kell jegyeznünk azonban, hogy egy önfinanszírozó terrorista sejtekből álló virtuális hálózati struktúrában működtetett terrorszervezet lényegesen veszít a hatékonyságából a hierarchikus struktúrához képest, és gyakorlatilag nem tud összehangolt, valamint egyáltalán nem tud nemzetközi méretű műveleteket végrehajtani. Ennek ellenére – ahogy Donald Rumsfeld fogalmazott – „A költség-haszon arány ellenünk dolgozik! A mi milliárdos költségeink állnak szemben a terroristák milliós költségeivel.”7 III.) Van a terrorista támadásoknak egy érdekes, új költségtényezője is, ez az öngyilkos merénylők családtagjainak – általában egy összegben – fizetett anyagi dotáció, illetve életjáradék. Ez a Hamasz esetében becslések szerint 5000 USD, de például Szaddam Husszein regnálása során 25.000 USD-t ajánlott az öngyilkos merénylőknek „sikerdíjként”.8 Ez azonban nem növeli meg jelentősen a terrorista támadások költségét, mivel: 1) az öngyilkos merénylők egy jelentős része gazdag (vagy legalábbis jó körülmények között élő) családból származik, így ezek esetében nincs jelentős szerepe az anyagi ösztönzésnek, 2) a „sikerdíj” nem minden estben a terrorszervezet vagy terrorista sejt költségvetését terheli, mint ahogy ezt Szaddam Husszein példája is mutatja. A terrorista támadások kivitelezésének összköltsége tehát napjainkban három alapvető költségtényező nagyságától függ: a terrorszervezet adminisztratív, fenntartási költségei9, az öngyilkos merénylő családjának juttatott anyagi támogatás10, valamint a terrortámadás végrehajtásának közvetlen operatív költségei.11 5

Countering th Financing of Terrorism (Edited by Thomas J. Bierstecker and Sue E. Eckert) London and New York, 2008. 7. oldal 6 D. Bugg: Speech to IAP Conference 8.12.2003. http://www.cdpp.gov.au/Media/Speeches/20030812db.aspx (2008. november 15.) 7 http://www.globalsecurity.org/military/library/policy/dod/rumsfeld-d20031016sdemo.htm (2008. november 15.) 8 Countering th Financing of Terrorism (Edited by Thomas J. Bierstecker and Sue E. Eckert) London and New York, 2008. 102. oldal 9 Ez a szervezet nagyságától függ, sokszor kis terrorista sejtek alacsony működési költségek mellett is képesek nagy károkat okozó merényletek végrehajtására, ugyanakkor a nemzetközi ütőképességük minimális. 10 Ennek a mértéke különböző, és természetesen (szerencsére) nem minden támadásban vesznek részt öngyilkos merénylők. 11 Sajnos ez a legkisebb költségtényező, pedig jórészt ezen múlik az akció sikeressége illetve az okozott kár nagysága is.

A PÉNZMOSÁS GAZDASÁGI HATÁSMECHANIZMUSA

13

2. A pénzmosás gazdasági hatásmechanizmusa A pénzmosás napjainkra az egyik legjövedelmezőbb és legnagyobb szabású üzletté vált a világon. Az IMF szerint a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2–5%-át teszi ki. Ez konkrét pénzösszegre lefordítva legalább 590–1 500 milliárd amerikai dollárt jelent évente1. Ezt az összeget John Walker a Globális pénzmosási áramlatok modellezéséről szóló munkájában már évi 2 850 milliárd dollárra becsüli.2 A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) becslései szerint az évente tisztára mosott “piszkos pénz” nagysága megegyezik Spanyolország gazdaságának teljes éves kibocsátásával, ami szintén aláhúzza a veszély nagyságát.3 A pénzmosás emellett súlyos veszélyeket is rejt magában, hiszen napjainkban ez “a gazdaság egészét leginkább szennyező tényező. Visszajuttatja a bűncselekménnyel szerzett javakat a legális gazdaság intézményrendszerébe, a szervezett bűnözéshez kapcsolódva alapvetően változtatja meg a piac működését, leértékeli a pénzügyi eljárások hatékonysását és tisztességességét, gyengítve a gazdaság egészét.”4 Emellett a pénzmosás a szervezett bűnözés egyik szükségszerű megjelenési formájának is tekinthető5, amely tovább növeli a veszélyességét. Bármilyen illegális tevékenység egy bizonyos fajta tranzakciós költséggel jár, hiszen a bűncselekményből származó jövedelem felhasználása megnöveli a bűncselekmény lelepleződésének a kockázatát. Ezek a tranzakciós költségek egy sikeres pénzmosási művelettel csökkenthetők. A tevékenység speciális gazdasági jelentősége, hogy a potenciális vagyont, amelyet pénzmosás nélkül veszélyes lenne elkölteni (így ebből a szempontból inaktív tőkének minősül), tényleges vásárlóerővé alakítja át. Ebben az értelemben a pénzmosás egy illegális monetáris kínálat szerepét tölti be, mely kielégíti a jövedelemtermelő bűncselekményeket elkövető egyének vagy csoportok általi pénzmosási szolgáltatásokra támasztott keresletet. Ha a makrogazdasági hatásokat vizsgáljuk, akkor meg kell jegyeznünk, ha az illegális forrásból származó jövedelmek tisztára mosása jelentős méreteket kezd ölteni egy nemzetgazdaságban, az már a legális üzleti szférában is érzékelhetővé válik. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a pénzmosás – mint már említettük – nem profitorientált tevékenység, emiatt akár a legális szférában kialakult egyensúlyt is felboríthatja. A pénzmosodák, miközben látszólag legális gazdasági tevékenységet folytatnak, az általuk értékesített javakat és szolgáltatásokat alacsonyabb áron is hajlandók vételre felkínálni, ugyanakkor vevőként megéri nekik magasabb áron is vásárolni6. „A legálisan tevékenykedőkre nézve ez a folyamat vagy életszínvonaluk romlásához vezet, mivel minimális bevételre tesznek szert, vagy pedig bűncselekmények elkövetésével (pl. költségvetési csalás) próbálnak versenyben maradni.”7 1

Patrick Moulette: Money laundering: staying ahead of the latest trends In: Observer No. 220. April 2000. 28. oldal Peter Lilley: Piszkos ügyletek. A pénzmosás világa. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2001. 39. oldal 3 Jackie Johnson: In Pursuit of Dirty Money: Identifying Weaknesses in the Global Financial System (=Journal of Money Laundering Control Henry Stewart Publications London, Autumn 2001. 122. oldal) 4 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2002. számú ajánlása a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozása és megelőzése érdekében. 1. oldal (www.pszaf.hu/ajanlasok/2002/3-2002.htm – 2003. június 15.) 5 Mayerhofer/Jehle: Organisierte Kriminalität. Kriminalistik Verlag, Heidelberg, 1996. 112. oldal 6 Ha nyitott szemmel sétálunk a Balaton környékén, és az árakat nézegetve magunkban összehasonlítást végzünk, itt-ott arra a következtetésre juthatunk, hogy az adott környéken szokásos bérleti díjakat is figyelembe véve kicsi a valószínűsége, hogy például egy-egy adott vállalkozás nyereséges legyen. (Ebből persze nem kizárólag pénzmosásra következtethetünk, az is előfordulhat, hogy lopott a termék, vagy „lespórolták” róla a vámot…) 7 Jacsó Judit: A pénzmosás elleni nemzetközi fellépés eszközei (=Magyar Jog, 2000. 9. szám 545. oldal) 2

14

A PÉNZMOSÁS GAZDASÁGI HATÁSMECHANIZMUSA

A pénzmosás lehetséges társadalmi és politikai költségei – főként ha felderítetlenül marad vagy nem foglalkoznak vele kellő komolysággal – nagyon súlyosak. A szervezett bűnözés beszivároghat a pénzügyi intézményekbe; a befektetéseken keresztül megszerezheti az ellenőrzést jelentős gazdasági szektorok felett, megvesztegetve vezető tisztségviselőket és politikusokat; a megszerzett politikai és gazdasági befolyása gyengítheti a szociális hálót, a kollektív etikai normákat, és végső soron a társadalom demokratikus intézményrendszerét is. Legalapvetőbb formájában a pénzmosás szétválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz az alaptevékenységhez, ami azt kiváltja, és végső soron „pozitív feedback” mechanizmusként serkenti a kriminális tevékenységek folytatását is. Ha az alvilág beférkőzik az üzleti életbe, az erkölcseit is elkezdi ráerőltetni a partnereire. A mosott pénzek mennyisége pedig adott esetben akkora lehet, amely már befolyásolhatja az egyes országok nemzetgazdaságát is. A „legnagyobb veszély a bűnelkövetők gazdasági, politikai hatalomba, vállalkozásokba, pénzügyi szolgáltató szervezetekbe való beépülése.”8 Megállapíthatjuk tehát, hogy a pénzmosási tevékenység erősödése egy adott régió vagy ország legális üzleti szférájában is képes jelentős károkat okozni, a tisztességes piaci magatartás szabályainak semmibe vételével, a gazdasági verseny lehetetlenné tételével, ezen kívül megzavarhatja a monetáris szférát, és – egészen szélsőséges esetben – hozzájárulhat a demokratikus intézményrendszer bomlásához is. Mindezek ellenére talán mégsem célszerű a pénzmosási tevékenység teljes felszámolását célul kitűzni, hiszen gazdasági értelemben ennek is komoly költségei lennének. Ha a pénzmosást nullára is lehetne redukálni egy adott országban, akkor ennek az lenne az ára, hogy a pénzügyi műveletek teljesen átláthatóak lennének, szigorú szabályok tiltanának minden informális pénzügyi tranzakciót, ami hátrányosan befolyásolná a legális gazdasági szférát is. A cél tehát a pénzmosás teljes felszámolása helyett inkább annak olyan kis volumenre történő visszaszorítása kell legyen, amely mellett a pénzmosás-ellenes intézkedések határköltsége megegyezik a lazább pénzügyi szabályozásból eredő gazdasági határhaszonnal.

8

Vidékiné Farkas Anikó: A pénzmosásról (=Ügyészek Lapja 1995. 2. szám 21. oldal)

AZ ÚJ BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZATA A 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY ALAPJÁN

15

3. Az új büntetőjogi rendelkezések magyarázata a 2012. évi C. törvény alapján 3.1. A pénzmosás új büntetőjogi szabályozása A pénzmosás 2013. július 1-jétől hatályos magyar szabályozása a következő: 399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja, vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, vagy e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)–(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe,

16


és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethető az (1)–(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. Értelmező rendelkezés 402. § (1) A 398–399. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. (2) A 398–399. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. A bűncselekmény jogi tárgya a bűnözés – ezen belül is elsősorban a szervezett bűnözés – elleni fellépés eredményességéhez fűződő közérdek. Emellett másodlagosan jogi tárgynak tekinthetjük az állam pénzintézeti rendszerébe vetett bizalmat1 is. A bűncselekmény elkövetési tárgya a dolog. „A dolog jogi értelemben: a külvilágnak olyan önálló része, amely állandó tulajdonságai folytán más testi tárgyaktól megkülönböztethető és jogviszonynak önálló tárgya lehet.”2 Jogi értelemben az minősül dolognak, ami tulajdonjog tárgya lehet. A dolog fogalmát tehát a lehető legtágabban kell értelmeznünk. Ezt támasztja alá a Btk. 303/C. § (1) bekezdésében található jogalkotói jogértelmezés is, amely szerint a pénzmosás szempontjából dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában –, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. 1

Horváth Tibor – Kereszty Béla – Maráz Vilmosné – Nagy Ferenc – Vida Mihály: A magyar büntetőjog Különös része. Korona Kiadó, Budapest, 1999. 670. oldal 2 Benedek Ferenc: Római magánjog Dologi és kötelmi jog. Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1995. 8. oldal


17

A jogalkotói értelmezésben szereplő dematerializált értékpapír fogalmát a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény határozza meg. A dematerializált értékpapírokat a befektetési szolgáltatók által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván, nyomdai úton nem állíthatók elő. Annak érdekében, hogy az ilyen értékpapírok tartalma is ellenőrizhető legyen, a kibocsátó köteles elhelyezni a központi elszámolóháznál egy, az értékpapírról kiállított okiratot, amely az értékpapírok egyedi azonosításához szükséges kellékeket3 természetesen nem tartalmazza4. A dematerializált értékpapír a Tőkepiaci törvényben és a külön jogszabályban5 meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. A dematerializált értékpapír tehát olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az elkövetési tárgy kapcsán még egy kérdéskört kell érintenünk, az előcselekmények problémakörét. A tényállásban említett dolognak ugyanis büntetendő cselekmény elkövetéséből kell származnia. Bár a törvény azt már nem mondja ki, hogy az „e törvény szerint” kell büntetendő cselekménynek lennie, mégis egyértelmű, hogy a magyar Btk. által büntetni rendelt cselekményeket kell érteni alatta. A törvény nem a „bűncselekmény”, hanem a „büntetendő cselekmény” fogalmat használja, amiből az következik, hogy a pénzmosás akkor is megállapítható, ha az előcselekmény elkövetője bármely okból nem büntethető (például gyermekkor miatt, vagy ha kóros elmeállapotú az elkövető). Annak sincs jelentősége, hogy az alapbűncselekmény a pénzmosás miatt eljáró állam joghatósága alá tartozik-e, vagy sem (ahogy ezt a Strasbourgi Egyezmény 6. Cikkelye is rögzíti.). „Napjainkban éppenséggel inkább az a jellemző, hogy az eredetleplezés az eredményesség reménye nélkül másként, mint nemzetközi méretekben nem is történhet. Szinte szükségszerű tehát, hogy az alapügy elkövetésének és az eredetleplezés (részbeni) színhelyének országa különböző legyen. Az egyetlen fontos kritérium az, hogy a gyanított előcselekmény az elkövetés és a pénzmosás országában is szabadságelvonással fenyegetett tett legyen. (Ez különösen pénzügyi, devizális érdekeket sértő bűncselekmények esetében lehet kérdéses.)”6 Abban a kérdésben, hogy büntetendő cselekményről van-e szó, a bíróság nyilvánít véleményt. Nem kell azonban az, hogy az alapügy jogerős ítélettel befejeződjön, hiszen ha ezt minden esetben meg kellene várnunk, akkor időközben elenyésznének a pénzmosás bizonyítékai is. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá az is, hogy a Btk. nem „elbírált”, hanem „büntetendő” cselekményt említ előcselekményként. A pénzmosás elkövetési magatartásainak bemutatását úgy végezzük el, hogy a 2013. július 1-től hatályos tényállás négy alaptípusát egymástól elválasztva tárgyaljuk. Az egyes típusok elkövetési magatartásainak a tárgyalása után a bűncselekmény alanyi oldalát, valamint a minősített eseteket és a halmazati-elhatárolási kérdéseket ismét összevontan mutatjuk be.

3

Pl. sorszám, a tulajdonos neve, eredeti aláírás stb. Dr. Tomori Erika: Értékpapírjog. Mobil Kft. Kiadó, Budapest, 2003. 9. oldal 5 Ld. a 284/2001. (XII. 26.) számú Korm. rendeletet! 6 Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 358. oldal 4

18


3.1.1. Dinamikus pénzmosás Az első verziót dinamikus pénzmosásnak is nevezhetjük, mivel az elkövetési magatartások túlnyomó többsége közgazdasági értelemben valamilyen vagyon-transzformációt eredményez. A dinamikus pénzmosást az alapbűncselekmény elkövetője nem követheti el, ilyenkor tehát egy kívülálló személy a pénzmosó. Az elkövetési magatartások a következők: a) a dolog átalakítása olyan vagyontranszfert jelent, amikor a dolog anélkül alakul át az egyik vagyontartási formából a másikba, hogy közben nem történik tulajdonosváltás. Erre példa a lopott ékszer beolvasztása, és új ékszerek vagy más arany használati tárgyak készítése az így nyert nyersanyagból, b) a dolog átruházása történhet ingyenes vagy visszterhes jogügylettel. Ilyenkor a pénzmosó – rendszerint a rétegzés fázisában – az alapbűncselekmény és az elkövető közötti kapcsolat elhomályosítása céljából harmadik személynek utalja át az összeget, vagy harmadik személynek adja el a dolgot, színlelt szerződéssel. A tényállás nem zárja ki, de a dolog természetéből következik, hogy ez a harmadik személy – legalábbis az első lépcsőben – maga az alapbűncselekmény elkövetője nem lehet. (Ettől ez a magatartás még tényállásszerű lenne, a bűncselekmény megvalósulna, csak rendkívül „gyenge színvonalú” pénzmosás lenne a bűnelkövetőtől kapott dolgot azonnal átruházni az elkövetőre.) c) a dolog felhasználása gazdasági tevékenység gyakorlása során tipikus pénzmosási technika. Az elkövető ilyenkor a bűncselekményből származó, mosásra átvett összeget vagy dolgot a saját (vagy kifejezetten e célra alakított vagy már működő) vállalkozásában használja fel, majd azt valamilyen névleges jogcímen visszautalja az alapbűncselekmény elkövetőjének. A gazdasági tevékenység fogalmát 2007-ig a Btk. nem határozta meg, így a gyakorlat a más jogszabályokban található definíciókra, vagy a közgazdaságtan meghatározásaira volt utalva. A gazdasági tevékenység a legáltalánosabb értelemben az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló anyagi javak termelésével, elosztásával, cseréjével és fogyasztásával kapcsolatos tevékenység. Meghatározó vonását a termelő (szolgáltató) jelleg jelenti. A gazdasági tevékenység szélesebb fogalom a produktív munkánál, magában foglal olyan improduktív munkafajtákat is, amelyek nélkül az anyagi javak termelésének, elosztásának és fogyasztásának lebonyolítása megoldhatatlan lenne (pl. könyvelés, nyilvántartás), de áruviszonyok esetén az áruforgalommal és a pénzmozgásokkal összefüggésben kifejtett tevékenység is beletartozik a fogalomba7. A 2013. július 1. előtt hatályos, régi Btk. a gazdasági tevékenység fogalmát a következőképpen definiálja: 315. § (2) E fejezet alkalmazásában gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon saját kockázatra rendszeresen végzett termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység.

7

A politikai gazdaságtan kisszótára. Kossuth Kiadó, Budapest, 1984. 158. oldal


19

A gazdasági tevékenység tehát fizikai javak termelésében, szolgáltatások nyújtásában vagy kereskedelmi tevékenységben nyilvánul meg, mégpedig akkor, ha bevétel elérése érdekében folytatják (függetlenül attól, hogy esetleg veszteséges lesz a tevékenység, vagy egyáltalán nincs is bevétele, mint ahogy a pénzmosodák kifelé veszteségesnek látszanak is), illetve bevételt eredményező módon működtetik. Ez utóbbira példa lehet egy nonprofit alapítvány, amely nem kíván nyereségre törekedni, de kifelé látszólag váratlanul (ugyanakkor a pénzmosók által tudatosan tervezett módon) hirtelen nagyobb bevételhez jut, annak ellenére, hogy ezt eredetileg „nem tervezte”. A definíció talán kicsit túlzó törvényhozói óvatosságból meglehetősen tág, ami azonban nem baj, hiszen nem ad reális lehetőséget kiskapuk nyitásához. Két szempontból is tágította tehát a jogalkotó a gazdasági tevékenység fogalmát a 2007. június 1. előtti állapothoz képest: 1) nem nyereségre, hanem bevétel elérésére törekszik a gazdálkodó, vagy 2) még ilyen cél sem vezérli, hanem pusztán véletlenül ér el bevételt. A definíció alapján biztosan nem tartoznak a gazdasági tevékenység fogalma alá a saját szükségletek kielégítését célzó tevékenységek (pl. utazásra, autókra vagy a saját maga által használt ingatlanokra költi el a bűncselekményből származó pénzt8). Az elkövető azonban éppen azért folyamodik a pénzmosáshoz, mert fél a lebukástól, és nem meri elkölteni a bűncselekményből származó profitot. Az új Btk. ugyan nem ad definíciót, de a régebbi meghatározást minden probléma nélkül irányadónak tekinthetjük a jövőre vonatkozóan is. d) a dolgon fennálló jog vagy az e jogban bekövetkezett változások, illetve a dolog fellelhetőségi helyének eltitkolása vagy elleplezése alapvetően a bűnpártoláshoz hasonló jellegű magatartások, amelyeket a pénzmosó azért követ el, hogy az alapbűncselekmény elkövetőjének felelősségre vonását megakadályozza vagy megnehezítse. Az új szabályozás ezt is tettesi cselekménnyé minősítette, tehát pénzmosó az is, aki  a dolgon fennálló jogot stb. eltitkolja (ez passzív magatartás, vagyis az elkövető csak akkor büntethető, ha jogilag előírt kötelessége lenne a kérdéses adatok feltárása),  a dolgon fennálló jogot stb. elleplezi (ez aktív magatartás, vagyis az elkövető szándékosan próbálja eltüntetni a kapcsolatot a bűncselekményből származó dolog és az alapbűncselekmény elkövetője között). e) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. A tényállásban korábban használt „pénzügyi és bankművelet” fogalma máshol nem szerepel a Btk.-ban, illetve ezt a fogalmat egyetlen háttérjogszabály sem határozta meg. A jogbiztonság és normavilágosság szempontjából aggályos kifejezést a módosító törvény felváltotta a „pénzügyi tevékenység, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevétele” gyűjtőfogalommal, amelynek tartalmát az új Btk. 402. § (2) bekezdése fejti ki: A 398–399. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, 8

Ehhez kapcsolódóan szellemesen jegyzi meg Tóth Mihály, hogy az ilyen költekezés esetén kérdéses, hogy így lehet-e egyáltalán vagyont leplezni. (Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 359. oldal)

20


központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. (E tevékenységek tartalmát a háttérjogszabályok részletesen meghatározzák, ezekre a Pmt. elemzésekor még visszatérünk.) Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy a bűncselekménynek ezt a fordulatát is elkövetheti bárki, tehát nem csak a legális pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele tényállásszerű a pénzmosás megállapítása szempontjából. A Btk. által használt „bármilyen” jelző is arra utal, hogy mind a legális, mind az illegális műveletek megalapozzák a bűncselekmény megállapítását, tehát akár egy érvénytelen jogügylettel is elkövethető a pénzmosás, és nem szükséges a törvény által előírt szervezeti keretek betartása vagy feltételek megléte sem (ami viszont más bűncselekmény megállapítását is lehetővé teheti). A jogalkotó tehát az elkövetési magatartást a második fordulat esetében is meglehetősen tág körben határozta meg. 3.1.2. Statikus pénzmosás A második bekezdésben található változatot statikus pénzmosásnak is nevezhetjük, mivel az elkövetési magatartások túlnyomó többsége közgazdasági értelemben vagyontranszformációt nem eredményez. A statikus pénzmosást az alapbűncselekmény elkövetője nem követheti el. Az elkövetési magatartások a következők: –

–

a dolog megszerzése saját magának vagy harmadik személynek: gyakorlatilag az eredetleplezési célzat nélküli megszerzés büntetendővé nyilvánításával, az EU jogának megfelelve ugyan, de olyan szabályozást iktattunk be a Btk.-ba, amely már kriminológiai értelemben pénzmosásnak nem tekinthető tevékenységeket is pénzmosásnak minősít. (Pénzmosónak minősül majd például az a szülő is, aki a gyermekének a bankrablásból származó zsákmányából kap egy kisebb összeget, amiből a lakásrezsijét kifizeti…) a dolog megőrzése, kezelése, használata vagy felhasználása, vagy az ellenértékén más anyagi javak szerzése: ezek az alapbűncselekmény elkövetője számára akár „baráti szívességből”, akár haszonszerzés végett történő tevékenységek. Ilyen lehet például a bűnös úton szerzett vagyon egyszerű őrzése páncélszekrényben (gyakori e körben az ügyvédi letét), de kamatoztatása vagy befektetés, pénzügyi műveletek végzése az összeggel (ha nincs eredetleplezési célzat, ez a fordulat állapítandó meg).

Vitatott kérdés volt eddig a szakirodalomban9, hogy az ügyvédi honorárium, amelyet a védőügyvéd a bűnelkövetőtől adott esetben a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben szerzett pénzből kap, lehet-e pénzmosás tárgya. Ha az ügyvéd tudja, hogy bűncselekményből származó pénzt vett át, pénzmosást valósít meg a hatályos magyar szabályozás szerint. Ugyanígy pénzmosás miatt vonandó felelősségre az ügyvéd, aki ügyvédi letétként elfogad olyan pénzt, amelyről tudja, hogy bűncselekmény elkövetéséből 9

Ld. Lars Hombrecher: Geldwäsche (§ 261 StGB) durch Strafverteidiger? Aachen, 2001. Valamint: Wolfgang Wohlers: Geldwäschrei durch die Annahme von Verteidigerhonoraren – Art. 305. StGB als Gefahr für das Institutder Wahlverteidigung (=Schweizerische Zeitschrift für Strafrecht 2002. 2. szám 197-219. oldal)


21

származik. (Más kérdés persze, hogy az elkövető, vagyis az ügyvéd tudattartalmának a bizonyítása rendkívül nehéz feladat lesz.) 3.1.3. Saját pénz mosása A saját pénz mosását kizárólag az alapbűncselekmény elkövetője követheti el, a következő elkövetési magatartásokkal:  a saját korábbi, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolog gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása,  a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. (Ezen elkövetési magatartások elemzését a korábbiakban már elvégeztük, a dinamikus pénzmosás bemutatásakor.) 3.1.4. Gondatlan pénzmosás A gondatlan pénzmosás tényállása megegyezik a saját pénz mosásával, azzal a lényeges különbséggel, hogy ezt csak olyan személy követheti el, aki az alapbűncselekmény elkövetésében nem vett részt. Azért kezeljük önálló alakzatként, mert a három korábbi verzió közül egyiknek sem képezi a gondatlan változatát, ez egy új alapeset. Az elkövetési magatartások tanúsítása, a felhasználás, illetve a pénzügyi tevékenység végzése vagy végeztetése itt is szándékos, a gondatlanság a dolog bűnös eredetének felismeréséhez kapcsolódik. Ha a pénzmosást elkövető nem volt tisztában a dolog bűnös eredetével (vagy csak nem lehet rábizonyítani), ám ezt a körülményekből fel kellett volna ismernie, a gondatlan alakzatért felelhet. A gondatlan alakzatból természetszerűleg kimaradt a célzat is.10 Visszatérve tehát a klasszikus pénzmosás elemzésére, a pénzmosás mindhárom alapesete mind a szándékos, mind a gondatlan változat esetén értékhatártól függetlenül bűncselekmény, tehát egyik alapesetnek sincs szabálysértési alakzata. A bűncselekmény az elkövetési magatartások bármelyikének tanúsításával befejezetté válik (mivel magatartási, immateriális bűncselekményről van szó), tehát nem szükséges hozzá az, hogy a pénzmosási művelet sikeres legyen. A dinamikus, a statikus és a gondatlan pénzmosást az alapbűncselekmény elkövetőjén kívül bárki elkövetheti, tehát a bűncselekmény alanya lehet minden 14. életévét betöltött, beszámítási képességgel rendelkező természetes személy, aki nem vett részt az alapbűncselekmény elkövetésében. A saját pénz mosását értelemszerűen az alapbűncselekmény elkövetője követheti el tettesként. Néhány szerző véleménye szerint az alapbűncselekmény elkövetőjének pénzmosás miatt történő megbüntetése több szempontból aggályos. A magyar büntetőjog dogmatikája ugyanis a látszólagos anyagi halmazat egyik eseteként tartja számon a „büntetlen utócselekmények” kategóriáját. Földvári József álláspontja ezzel kapcsolatban a következő: „emberiességi szempontokkal indokolhatjuk a büntetlen utócselekmény másik 10

Volt már sajnos példa arra a magyar büntetőjogban, hogy egy gazdasági bűncselekmény (a jövedéki orgazdaság) célzatos alapesetéhez kapcsolódóan a gondatlan elkövetést is büntetni rendelte a törvényhozó, ami valószínűleg a hazai büntetőjogi jogalkotás mélypontját jelentette.

22


megnyilvánulási formáját. Az emberi természettel ellentétes követelmény lenne azt várni egy bűnelkövetőtől, hogy saját maga leplezze le bűncselekményét. Ennek elmaradását ezért nem értékelhetjük soha külön önálló bűncselekményként. Ha tehát valamely bűncselekmény megvalósítását az elkövető csak úgy kerülhetné el, ha leleplezné korábbi bűnelkövetését, az utóbbi bűncselekményt büntetlenül kell hagyni.”11 Egyes szerzők álláspontja szerint a pénzmosást is ilyen büntetlen utócselekményként kellene kezelni, ha saját bűncselekményből származó pénz mosásáról van szó. Az elkövetőnek ugyanis, ha nagyobb összegű profitot realizált egy bűncselekmény elkövetéséből, két lehetősége van. Megteheti, hogy a személyes szükségleteire fordítja az összeget, ekkor azonban számolnia kell az azonnali lebukás veszélyével (ezért az elkövetők többnyire várnak néhány hónapot a bűncselekményből származó profit felhasználásának megkezdése előtt, és nem is kezdenek gyanúsan nagy költekezésbe). A másik alternatíva: megpróbálja tisztára mosni a pénzt, ekkor viszont azzal is számolni kell, hogy a lebukás esetén legalább két bűncselekmény miatt fogják felelősségre vonni. Ezzel szemben van olyan álláspont, hogy mivel a bűncselekményből származó anyagi javak felhasználásának nem rendszerinti előfeltétele a pénzmosás, ezért nem tekinthetjük büntetlen utócselekménynek. A bűncselekményből származó pénzt az elkövető felhasználhatja pénzmosás nélkül is, és ha nem azonnal, nem nagy mennyiségben kezdi meg a pénz elköltését, valószínűleg nem is fog gyanút kelteni vele. Az alapbűncselekmény elkövetőjének büntethetőségét támasztja alá az is, hogy a pénzmosásnak önálló jogi tárgya van, hiszen ez a tényállás a pénzügyi szektorba vetett bizalmat is védi. Ehhez az állásponthoz csatlakozik a hazai szakértők nagyobbik része, és ennek a könyvnek a szerzője is. A dinamikus pénzmosás és a saját pénz mosása csak szándékosan követhető el, mindkét verzió a tényállásban található célzat miatt csakis egyenes szándékkal. Ilyenkor az elkövető tudata átfogja legalább azt, hogy a dolog bűnös eredetű, és a saját magatartásának a célja az elkövető alapbűncselekmény miatti felelősségre vonásának lehetetlenné tétele vagy legalábbis megnehezítése. A statikus pénzmosás elkövethető eshetőleges szándékkal is. Ebben az esetben a Btk. szerint az elkövető tudatának minimálisan azt kell átfognia, hogy a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerje. Van emellett a pénzmosásnak egy gondatlan alakzata is, amely a saját pénz mosásának tényállásával egyezik meg, de csak kívülálló személy követheti el, az alapbűncselekmény elkövetője nem. A törvényhozó a 303. § (4) bekezdésében sorolja fel azokat a körülményeket, amelyek megvalósulása esetén a dinamikus, a statikus pénzmosásnak és a saját pénz mosásának a társadalomra veszélyessége olyan fokban megnő, hogy súlyosabb büntetési tétel (kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés) kilátásba helyezése indokolt. A minősített esetek a következők:  Az első ilyen körülmény az üzletszerűség. A Btk. 458. § 28. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.  Minősítő körülmény továbbá, ha a bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el. Ez a Btk. 458. § (6) bekezdés d) pontja szerint ötvenmillió forintot meghaladó értéket jelent. Hangsúlyoznunk kell, hogy nem a pénzmosási tevékenységből származó „jutaléknak” kell meghaladnia az ötvenmillió forintos értékhatárt, hanem a 11

Földvári József: Magyar büntetőjog Általános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. 227. oldal


23

büntetendő cselekményből származó dolog (azaz általában a tisztára mosni kívánt pénz) értékének kell átlépnie azt.  A harmadik minősítő körülmény a speciális szervezeti keretekben történő elkövetéssel kapcsolatos. Súlyosabban büntetendő, ha a pénzmosást pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el. E szervezeti keretek részletes bemutatását ehelyütt mellőzzük, de arra utalunk, hogy mindenkit a saját bűnösségének megfelelően kell felelősségre vonni, így előfordulhat, hogy a pénzmosó bankban dolgozó bűnsegédje magasabb büntetési tétellel felel, mint a tettes. A hivatalos személy fogalmát a Btk. 458. § 11. pontja határozza meg: a) a köztársasági elnök, b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, e) a bíró, az ügyész és a választottbíró, f) az alapvető jogok biztosa és helyettese, g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult, k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; Ügyvédnek tekintendő az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szerint az a személy, aki egyéni ügyvédként, alkalmazott ügyvédként és ügyvédi iroda tagjaként fejt ki tevékenységet. Nem alapozza meg a súlyosabb minősítést, ha az ügyvéd a törvény szerint szünetelteti illetve nem gyakorolja az ügyvédi tevékenységet, vagy az ügyvédi tevékenységét felfüggesztik. Az alkalmazott ügyvéd ügyvédi tevékenységet kizárólag a munkáltatója által, a részére adott megbízás alapján végezhet. Ebből következően, amennyiben az alkalmazott ügyvéd ügyvédi megbízás alapján követi el a pénzmosást, de nem tud a bűncselekményről, abban az esetben a megbízó ügyvéd közvetett tettesként felel.

24


A gondatlan alakzat minősített esetei közül az üzletszerűség értelemszerűen hiányzik, és az ügyvédként történő elkövetés sem minősítő körülmény. Az előkészületi magatartások közül a törvény a pénzmosás elkövetésében való megállapodást bünteti. A megállapodás legalább két személy kölcsönös egyetértését feltételezi. Részese lehet az alapbűncselekmény elkövetője is, de ha később a pénzmosást legalább megkísérlik, abba az előkészületnek minősülő cselekmény beolvad, tehát ezt a bíróság nem veszi figyelembe. Az a személy, aki az alapbűncselekmény elkövetése előtt állapodik meg a tettessel a pénzmosásban, az előkészületen kívül felelősséggel tartozhat az alapbűncselekményhez nyújtott pszichikai bűnsegélyért is. A törvény meghatároz egy büntethetőséget megszüntető okot is. A pénzmosás elleni hatékonyabb fellépés elősegítése és az a kriminálpolitikai célkitűzés hívta életre ezt a rendelkezést, hogy nagyobb érdek fűződik a még felderítetlen, vagy csak részben felderített cselekmény leleplezéséhez, mint az elkövető megbüntetéséhez. Ha tehát az elkövető önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, nem büntethető pénzmosás miatt. A bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége: ha a cselekményt még nem fedezték fel teljesen, a feljelentő mentesül a felelősségre vonás alól. Ez azonban természetesen nem vonatkozik az előcselekményre. Ha abban bármilyen elkövetői minőségben részt vett a pénzmosás miatt nem büntethető elkövető, azért felelősségre vonható. A „feljelentés kezdeményezése” elsősorban az intézeti, vagy hivatalos személyként elkövetett pénzmosás miatt fontos, ahol – bizonyos hivatali, szolgálati utak betartása folytán – maga a kezdeményezés is méltányolható lehet. A büntethetőséget megszüntető ok az új Btk. alapján már csak a gondatlan változatra vonatkozik, és nem terjed ki a 400. §-ban szabályozott bejelentési kötelezettség elmulasztására, amely önálló bűncselekmény.

3.2. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 3.2.1. Bevezető gondolatok A bejelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat a későbbiekben ismertetésre kerülő háttérnorma, a 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt) határozza meg. Az ebben a törvényben foglalt többi kötelezettség nem teljesítése estén, súlyos esetben a felügyeletet ellátó szerv bírságot szabhat ki a szolgáltatóra, a bejelentési kötelezettség elmulasztása azonban bűncselekmény, amely miatt a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja személyesen is felel, mégpedig büntetőeljárás keretében. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása büntetőjogi üldözésének hatékonyabbá tétele érdekében a bejelentési kötelezettség elmulasztását külön bűncselekményként rendeli büntetni a törvényhozó. A pénzügyi szolgáltatók mindennapi tevékenységük során olyan – máshonnan nem beszerezhető – információk birtokába juthatnak, amelyek nélkülözhetetlenek a legsúlyosabb bűncselekmények elleni harcban.12 A szabályozás ezért „abból indul ki, hogy az anyagi javak nagy összegű mozgását, mobilitását, befektetését, összetételét vizsgáló szervek és szervezetek megfelelő szisztéma működtetésével képesek 12

Dr. Auer Katalin – Dr. Osváth Piroska: Törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról (=Pénzügyi Szemle 1994. 5. szám 391. oldal)


25

kiszűrni a mögöttes bűncselekmények elkövetésére utaló adatokat, s ezek bejelentése fontosabb, mint a titoktartáshoz fűződő jog, illetve kötelezettség.”13 A jogalkotó az egységes jogértelmezés és a félreérthetetlenség – a büntetőjogban egyébként mindenképpen helyeselhető – követelményének érvényesítése érdekében a Btk.-ban a gazdasági titok megsértése bűncselekményével kapcsolatban kimondja: 413. § (2) Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. A lényeg tehát az, hogy aki jóhiszeműen, a munkája során az általa szubjektíven megfogalmazott gyanú alapján pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban bejelentést tesz, az akkor sem tartozik büntetőjogi felelősséggel, ha az általa bejelentett személy semmilyen jogsértést nem követett el, és a bejelentéssel az ő gazdasági titkát sértette meg a bejelentő személy. Erre a rendelkezésre azért volt szükség, hogy mentesítsük a háttérnorma (Pmt) hatálya alá tartozó személyeket a „kettős szorítás” terhe alól (ha nem tesz bejelentést, bűncselekményt követ el, ha alaptalanul tesz bejelentést, akkor is – ez elfogadhatatlan lenne). Az azonosítási és bejelentési kötelezettség előírása nem korlátozza az információs önrendelkezési alapjogot az elkerülhetetlen és arányos mértéken túl, és már évek óta a Btk. is kimondja, hogy nem sérti a gazdasági titok (értékpapír-, bank-, üzleti- stb. titok) védelméhez fűződő érdekeket sem. Évszázados jogi kötelem „Európában az orvosok számára, de így van ez a hatályos magyar egészségügyi törvényben is, hogy az orvos, amennyiben a betegnél nyilvánvalóan bűncselekményből származó sérülést fedez fel (ilyen például a lőtt seb), akkor törvény szerint kötelessége haladéktalanul bejelentést tennie a rendőri szerveknek. Ezt a törvényi rendelkezést a társadalom évszázadok alatt megszokta és természetesnek veszi, amellyel a tisztességes többséget védik a bűnözőkkel szemben. Az orvos az első, aki találkozhat ilyen sérülttel, jelentése tehát felbecsülhetetlen lehet a bűnüldözőknek.”14 A pénzmosás elleni fellépés frontvonalát értelemszerűen a pénzügyi szolgáltató szervezetek alkotják, a tőlük érkező jelzések segíthetik a nyomozó hatóság munkáját, a kapcsolódó büntetőjogi tényállás a „bejelentési hajlandóságot” kívánja fokozni, mint egyfajta külső „ösztönző erő”. Mindemellett megjegyezzük, hogy az üzleti életben tevékenykedő, a piacról élő szolgáltatók egy része még ma is úgy érzi, az azonosítási és bejelentési kötelezettség méltánytalan helyzetbe hozza őket azzal, hogy választaniuk kell: vagy teljesítik a törvény által előírt kötelezettségüket, és ezzel veszélyeztetik a saját egzisztenciájukat (hiszen ki bízna meg később például egy olyan könyvelőt, akiről kiderül, hogy korábban már „köpött” valakiről), vagy megszegik a törvényt, és akkor adott esetben akár három év szabadságvesztésre is számíthatnak. Félnek attól, hogy a gyanús tranzakciók jelentésével ronthatják az ügyfélkapcsolatot, még akkor is, ha a jelentéstétel elmulasztását a Btk. is bünteti. Nincs jó választás – mondják –, ez tipikusan a „22-es csapdája” szituáció… Ez ellen egyrészt az 13

Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 364365. oldal 14 Balogh László: A pénzmosás elleni fellépés nemzetközi összefüggései (=Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat 2003. május 211. oldal)

26


hozható fel, hogy „a szervezett bűnözés térhódítása elleni társadalmi érdek adott esetben fontosabb lehet, mint az egyes pénzügyi tevékenységet végző személyek és ügyfeleik közötti bizalmi viszony, vagy a személyes adatok védelméhez való jog”15, másrészt nagyon kicsi (szinte nulla) annak a valószínűsége, hogy kiderül, a szolgáltató jelzése miatt indult meg az eljárás. A nyomozást ugyanis először az alapbűncselekmény miatt indítják meg (tipikusan tikos információgyűjtési módszerekkel), ezután térnek rá a pénzmosási szálra. (Egy-egy bejelentés elemzése átlagosan két napig tart. Ez idő alatt a nyomozók tisztázzák, hogy létező vállalkozás vagy magánszemély nevében kezdeményezték-e a tranzakciót, valódiak voltak-e a szolgáltatónál az ügyfél által bemutatott okmányok, az összeg címzettje létező személy-e. Ezután térnek rá az esetleges alapbűncselekmény felderítésére.16) A lebukott elkövető nem fog gyanakodni, hogy esetleg valaki jelentett, hiszen logikusan arra következtethet majd, hogy az alapbűncselekmény felderítése kapcsán került a NAV látókörébe a pénzmosás. A pénzmosás elleni lépések extra kiadást jelentenek a társaságoknak, amelyek megtérülése pontosan nem mérhető. „A megfelelő eljárások alkalmazása azonban megtérül a folyamatos üzletminőségben, a stabil ügyfélkörben és a piac jó megítélésében.”17 3.2.2. A hatályos szabályozás elemzése Az új Btk. a bejelentési kötelezettség elmulasztását a korábbi szabályozáshoz hasonlóan határozza meg: 401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Rögtön a tényállással kapcsolatos elemzésünk elején célszerű leszögezni: a bejelentési kötelezettség nem jelent feljelentési kötelezettséget. A köztudatban ugyan a két fogalom gyakran összemosódik, és az érintett szakmák képviselői közül is sokan félreértik a szabályozás ezzel kapcsolatos rendelkezéseit. Feljelentés esetén a feljelentő bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárás megindítását kívánja a feljelentett személlyel szemben. Hatályos jogunkban főszabályként „széles körben érvényesül a feljelentési jogosultság, ezzel szemben nagyon szűk körben érvényesül a feljelentési kötelezettség. A feljelentési kötelezettség szűk körűségét jellemzi, hogy vagy csak nagyon kevés ügyben köteles mindenki feljelentést tenni (állampolgári feljelentési kötelezettség), vagy csak a hatóságok, hivatalos személyek kötelesek minden tudomásukra jutott bűncselekmény miatt feljelentést tenni”18 A hatályos jogi szabályozás nem ír elő sem az állampolgárok, sem a pénzügyi szolgáltatók számára feljelentési kötelezettséget! Az előírt kötelezettség a bejelentés, amely a szokatlan és rendhagyó (pénzmosásra utaló) adatok, tények, személyek, körülmények megfelelő formában történő rögzítését és a nyomozó hatósághoz történő eljuttatását jelenti. „A rendszer lényege, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítésekor a szokatlan adatnak , ténynek és körülménynek nem kell elérnie az alapos gyanú szintjét, hanem annál alacsonyabb »bizonyosság« is elegendő a bejelentési kötelezettség teljesítéséhez. Feljelentés 15

Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 365. oldal 16 http://www.origo.hu/itthon/20040128nemgyozi.html (2004. november 10.) 17 Kinek mi a pénzmosás? (=Piac és Profit 2003. október 24.) [Összeállítás, szerző nélkül.] 18 Tremmel Flórián: Büntető eljárásjog, különös és Kiegészítő rész. Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1999. 7. oldal


27

esetén a nyomozó hatóságnak intézkedési kötelezettsége van, vagyis alakszerű határozatot kell hoznia a nyomozás elrendeléséről, megtagadásáról, illetve a feljelentés kiegészítéséről, míg bejelentés esetében a nyomozóhatóságoknak nincs ilyen kötelezettsége.”19 A bejelentésre kötelezett személyek szemszögéből vizsgálva a kérdést a következő megállapításokat tehetjük: 1) A bejelentési kötelezettség a feljelentési kötelezettséggel szinte teljesen megegyezik akkor, ha a szolgáltató a működésével összefüggésben pénzmosásról szerez tudomást. Ilyenkor az általa tett bejelentés abban különbözik a feljelentéstől, hogy a hatóságnak ez alapján sem feltétlenül keletkezik intézkedési kötelezettsége. Másrészt: ha a szolgáltató nemcsak gyanítja, hanem tudja is, hogy rajta keresztül hajtanak végre egy pénzmosási tranzakciót, akkor pszichikai bűnsegédként pénzmosás miatt felel majd, nem pedig a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért (leegyszerűsítve: ilyenkor a szolgáltató is pénzmosónak minősül). 2) A bejelentési kötelezettség tágabb a feljelentési kötelezettségnél annyiban, hogy nemcsak a pénzmosást, hanem már az arra utaló gyanús körülményeket is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy egyáltalán szó van-e pénzmosásról (ezt majd a nyomozó hatóság fogja kivizsgálni). A bűncselekmény jogi tárgya ugyanaz, mint a pénzmosásé: a bűnözés – ezen belül is elsősorban a szervezett bűnözés – elleni fellépés eredményességéhez fűződő közérdek. Emellett másodlagosan jogi tárgynak tekinthetjük az állam pénzintézeti rendszerébe vetett bizalmat20 is. Elkövetési tárgy nincsen, mivel úgynevezett tiszta mulasztási bűncselekményről van szó. Elkövetési magatartás a törvényben (a Pmt.-ben) előírt bejelentés elmulasztása, amely lényegéből fakadóan csak passzív magatartással követhető el. Bejelentést csak pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése estén kell tenni. A Pmt. mondja meg konkrétan, hogy milyen esetekben. Bejelentésre kötelezett a szolgáltató minden alkalmazottja, vezetője, vagy segítő családtagja, aki pénzmosás gyanúját észleli. A bűncselekmény alanyai tettesként csak ők lehetnek, tehát különös alanyról beszélhetünk, a bűncselekmény úgynevezett deliktum proprium. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a szolgáltató által felvett ügyfél-azonosító adatokat, valamint b) a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését. Végül hangsúlyozzuk, hogy a terrorizmus finanszírozására utaló gyanús körülményeket éppúgy jelenteni kell, mint a pénzmosás gyanúját. A bejelentés minden olyan szolgáltató számára kötelező, amely a pénzmosásra utaló körülmények esetén is köteles bejelentést tenni. A rendszer lényegét tekintve úgy működik, hogy a pénzügyi szolgáltatók folyamatosan figyelik a tranzakciókat, és ha meghatározott (tiltólistákon szereplő) 19

Dr. Marton Bernadett: A pénzmosásról (=Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat 2003. május 207. oldal) Horváth Tibor – Kereszty Béla – Maráz Vilmosné – Nagy Ferenc – Vida Mihály: A magyar büntetőjog Különös része. Korona Kiadó, Budapest, 1999. 670. oldal

20

28


személyek neve feltűnik, azonnal bejelentést tesznek az NAV PEII-nek. Az ilyen bejelentések száma hazánkban jelenleg még elenyésző. A bűncselekmény 2007. július 1. óta csak szándékosan követhető el, az új Btk. is megtartja ezt a szabályozási koncepciót. A szándékosság megállapításához szükség van annak bizonyítására, hogy az elkövető tisztában volt vele, hogy szokatlan a tranzakció, és ennek tudatában mégsem tett bejelentést. Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban a szándékosság bizonyítása nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Azt kellene ugyanis bizonyítani, hogy az elkövetőben megfogalmazódott egy szubjektív gyanú, de mégsem tett bejelentést. Nem elegendő, hogy ha a bejelentésre kötelezett nem jelent be egy, az adott szolgáltató pénzmosás megelőzési szabályzatában szereplő egyértelműen gyanús esetet. Ha a vallomásában nem ismeri be, hogy felismerte a gyanús körülményt, ennek bizonyítása komoly probléma elé állítja a nyomozó hatóságot. (Mégis célszerű ezen szabályozási konstrukció fenntartása a jövőben is, hiszen a gondatlan alakzat büntethetővé tétele viszont olyan széles körben nyitja meg a büntetőjogi felelősséget, amely miatt a szolgáltatók indokolatlanul tett bejelentések ezreivel áraszthatnák el a hatóságot, mint ahogy ezt megtörtént 2006-2007-ben, amikor 13.000 fölé emelkedett a gyanús tranzakció bejelentések száma.) A bűncselekmény halmazatban nem állhat a pénzmosással, ha a bejelentést elmulasztó személy a pénzmosásban maga is részt vesz, csak a pénzmosás miatt büntetjük, a bejelentési kötelezettség elmulasztása pedig vagy büntetlen elő- vagy büntetlen utócselekmény lesz. Megjegyezzük, hogy bejelentési kötelezettség elmulasztásáról csak addig beszélhetünk, amíg a szolgáltató alkalmazottja, vezetője vagy segítő családtagja csak gyanítja, hogy pénzmosás van a tranzakció(k) mögött. Ha bizonyossággal tudja is, akkor már adott esetben a pénzmosás bűnsegédje lesz a bejelentés szándékos elmulasztásával.

3.3. A terrorizmus finanszírozása a magyar büntetőjogban 3.3.1. Előzmények A magyar Országgyűlés a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezményt a 2002. évi LIX. törvénnyel hirdette ki. Ennek az Egyezménynek a 18. cikke kimondja, hogy a „Részes Államok együttműködnek a 2. cikkben meghatározott bűncselekmények megelőzésében minden lehetséges intézkedés megtételével, többek között belső jogszabályaik szükség szerinti, arra irányuló módosításával, hogy területükön megelőzzék és elhárítsák az ilyen bűncselekmények területükön vagy területükön kívül történő elkövetését célzó előkészületeket, ideértve […] azokat az intézkedéseket, amelyek előírják pénzintézeteknek és pénzügyi műveletekkel foglalkozó más hivatást gyakorlóknak, hogy a rendelkezésükre álló leghatékonyabb eljárásokat alkalmazzák szokásos vagy alkalmi ügyfeleik, továbbá azon ügyfeleik azonosítására, akiknek az érdekében számlát nyitnak, továbbá hogy fordítsanak különös figyelmet a szokatlan vagy gyanús műveletekre, és jelentsék be a vélhetően bűnöző tevékenységből származó műveleteket.” Mind az egyezmény, mind az arra épülő Irányelv abból az elgondolásból indul ki, hogy a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására hivatott bejelentési és azonosítási előírások rendszerére, amelyik rendelkezésre áll és világszinten jól működik, rá lehet építeni a terrorizmus pénzügyi alapjainak gyengítése céljából meghirdetett harcot. Ennek érdekében a


29

terrorizmus finanszírozásának hazai szabályai is összekapcsolódnak a pénzmosásra vonatkozó rendelkezésekkel. A későbbiekben ismertetésre kerülő hatályos magyar pénzmosás elleni törvény, a 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt). Ennek Preambuluma utal a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságára is: „E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.” A terrorizmus finanszírozása a 2013-ig hatályos magyar Btk. (1978. évi IV. törvény: régi Btk.) szerint is bűncselekménynek minősül, mégpedig 2003. március 1. óta. Az 1978. évi IV. törvény 261.§-ában található terrorcselekmény tényállásának (4) és (5) bekezdése tartalmazza a terrorizmus finanszírozására is vonatkozó hazai büntetőjogi rendelkezéseket. A terrorizmus finanszírozása tehát a terrorcselekmény egyik alakzata a magyar büntetőjogban. Erre vonatkozóan a magyar szabályozás előír feljelentési kötelezettséget is, szintén a 261. §-ban. A terrorcselekmény kiemelt tárgyi súlyára tekintettel tehát a törvény minden állampolgár számára kötelezővé tette, hogy a még előkészületi stádiumban lévő terrorcselekményt feljelentse. Emellett a terrorizmus finanszírozására utaló gyanús körülményeket a Pmt. szerint éppúgy be kell jelenteni, mint a pénzmosás gyanúját. Kérdésként merülhet fel, hogy mi a különbség a bejelentés és a feljelentés között a terrorizmus finanszírozása tekintetében. Kiindulópontunk az, hogy a feljelentési kötelezettség elmulasztása bűntett, míg a bejelentési kötelezettség elmulasztása vétség, tehát a feljelentési kötelezettség elmulasztása a súlyosabb bűncselekmény. A két bűncselekmény soha nem állapítható meg alaki halmazatban, tehát a bíróságnak az eset összes körülményét mérlegelve ki kell megállapítania, hogy a kettő közül melyik bűncselekmény valósult meg. A feljelentési és a bejelentési kötelezettség is egyaránt a (4) és (5) bekezdésre vonatkozik. Az elhatárolás alapja az, hogy feljelentést csak akkor kell tenni, ha valaki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül. A „hitelt érdemlő tudomás” magasabb fokú ismeretet, meggyőződést jelent, mint amit a terrorizmus finanszírozásának a bejelentésekor elvárunk. A második elhatárolási szempont az, hogy a feljelentési kötelezettség tágabb körre vonatkozik, a készülő terrorcselekmény a terrorizmus finanszírozásán kívül magában foglalja az egyéb előkészületi magatartásokat is. A harmadik különbség pedig a jelentésre kötelezettek köre: feljelentést mindenki köteles tenni, ha ennek feltételei fennállnak, bejelentést pedig csak a 2007. évi CXXXVI. törvényben (és a 2007. évi CLXXX. törvényben) meghatározott személyi kör köteles tenni, az ott leírt feltételek megvalósulása estén. Mindez tehát a következőket jelenti: 1) ha valaki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorizmus finanszírozása, vagy a terrorcselekmény bármilyen más előkészülete van folyamatban (pl. valaki robbanóanyagot szerzett be terrorcselekmény elkövetése céljából), akkor feljelentési kötelezettsége keletkezik, amelyet bármely büntetőügyekben eljáró hatóságnál teljesíthet. Ezen feljelentési kötelezettség nem teljesítése a régi Btk. 261. § (8) bekezdésében meghatározott bűntettet valósít meg. 2) ha terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel a 2007. évi CXXXVI. törvényben (és a 2007. évi CLXXX. törvényben) meghatározott személyi kör munkájával összefüggésben, akkor erről a NAV Pénzmosás Elleni Információs

30


Irodájának kell bejelentést tenniük. Ez a kötelezettség tipikusan akkor keletkezik, ha valamelyik tiltólistán szereplő személy nevében vagy javára kezdeményeznek tranzakciót. 3) ha arra vonatkozóan merül fel valamilyen adat, tény vagy körülmény, hogy pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, szintén a NAV PEII-nek kell bejelentést tenni, a 2 esetkörben meghatározott bejelentéshez hasonlóan. Ennek a bejelentési kötelezettségnek a nem teljesítése az előző két esetben megfogalmazott büntetőjogi szankciót azonban nem von maga után, de adott esetben a régi Btk. 261/A. §-ába ütköző nemzetközi gazdasági tilalom megsértésének minősülhet. 3.3.2. A hatályos szabályozás A 2013. július 1-től hatályos új magyar Btk. külön tényállásban szabályozza a terrorizmus finanszírozását. Erre vonatkozik a bejelentési kötelezettség elmulasztása, mint kapcsolódó bűncselekmény, amelyet már elemeztünk. A terrorizmus finanszírozásának az új Btk. szerinti tényállása a következő: 318. § (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat, vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni. Értelmező rendelkezés 319. § A 315. és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése. Az új Btk. Indokolása utal rá, hogy „az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága21 2010ben elkészített országjelentése hiányosságként említi, hogy hazánk nem rendeli büntetni a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása érdekében azon anyagi eszközök szolgáltatását és gyűjtését, amelyeket olyan jogellenes szándékkal tesznek, hogy azzal, illetőleg abból az önálló terroristát bármely módon támogassák. Emellett kitért a jelentés arra is, hogy hazánkban a terrorista csoport napi tevékenysége finanszírozásának büntetendősége nem egyértelmű, a terrorista csoport napi tevékenységéhez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátása és gyűjtése nem büntetendő.”

21

Moneyval – Committee of Experts on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures and the Financing of Terrorism


31

A bűncselekmény jogi tárgya ugyanúgy a közbiztonság, mint a terrorcselekmény esetében. Aki terrorszervezetet vagy terroristákat anyagi eszközökkel támogat, az a bűnsegédszerű magatartásával maga is súlyosan veszélyezteti a közbiztonságot. Elkövetési tárgy az anyagi eszköz. Az elkövetési tárgy fogalmát a Btk. definiálja, az Indokolásban megfogalmazott érvrendszer alapján22 szükség volt jogalkotói jogértelmezéssel meghatározni az anyagi eszköz fogalmát, mégpedig magában a törvényben. A Btk. utal a 2580/2001/EK tanácsi rendeletre, amely a bűncselekmény háttérnormája. E vonatkozó háttérnorma szerint a következő dolgok tekinthetők anyagi eszköznek: Pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek és gazdasági erőforrások: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan, bármilyen módon szerzett eszközök és bármilyen - akár elektronikus, akár digitális - formában lévő olyan jogi dokumentumok vagy okiratok, amelyek az ezen eszközökre vonatkozó jogcímet vagy érdekeltséget bizonyítják, többek között bankhitelek, utazási csekkek, bankcsekkek, átutalási megbízások, részvények, értékpapírok, kötvények, váltók és hitellevelek. A bűncselekmény elkövetési magatartása anyagi eszköz szolgáltatása, gyűjtése vagy más anyagi eszközökkel történő támogatása. Anyagi eszköz szolgáltatása alatt bármilyen, az elkövetési tárgyak körébe tartozó anyagi eszköz bármilyen, közvetlen vagy közvetett módon történő, nyílt vagy fedett átadását kell érteni. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából csak annak van jelentősége, hogy az anyagi eszköz az elkövető birtokából kikerül, és a terrorcselekmény feltételinek biztosításának céljára egy másik természetes vagy jogi személy rendelkezése alá kerül. Nem szükséges a befejezettséghez, hogy ténylegesen terrorcselekmény elkövetésére fel is használják az anyagi eszközt. Tipikus elkövetési mód az átutalás illetve a készpénz fizikai formában történő eljuttatása a terrorszervezetnek. Az anyagi eszköz gyűjtése olyan elkövetési magatartás, amelynek során az anyagi eszköz nem kerül ki az elkövető birtokából. Az elkövető aktív magatartással, tipikusan más személyektől „szerez be” anyagi eszközöket. Amennyiben ezek a személyek tisztában vannak vele, hogy milyen célból adják a támogatást, akkor ők is elkövetik a terrorizmus finanszírozását tettesként, mégpedig az anyagi eszközöket szolgáltat fordulatot. Amennyiben viszont nincsenek tisztában az „adomány” céljával, vagy az elkövető megtéveszti őket, akkor a tévedésük kizárja a büntetőjogi felelősségüket, és csak az anyagi eszközöket gyűjtő elkövető vonható felelősségre. A bűncselekmény befejezettségéhez az anyagi eszközöket gyűjt fordulat esetében szükséges, hogy legalább egy személytől beérkezzen az anyagi eszköz az elkövetőhöz, az azonban már nem feltétele a befejezettség megállapításának – mint ahogy utaltunk rá – hogy az elkövető a beérkezett anyagi eszközt tovább is utalja. (Ebben az esetben az első fordulat miatt büntetendő, mivel anyagi eszközt szolgáltatott.) Az utolsó elkövetési magatartás a terrorcselekmény elkövetésére készülő 22

Az Indokolás mindezt a következőkkel magyarázza: „A Moneyval 2009-2010. között folytatta le Magyarország ún. „negyedik körös” ország-értékelését, amelynek során megvizsgálta, hogy a hazai jogszabályok és intézményrendszer mennyiben felel meg a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni nemzetközi követelményeknek. A Moneyval jelentés kifogásolja, hogy a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezményben (kihirdetve a 2002. évi LIX. törvénnyel) megfogalmazottak szerint nincs definiálva a „funds” fogalma a magyar Btk.-ban. Az ajánlásnak való megfelelés érdekében vált szükségessé a 318. § (3) bekezdésének beiktatása. Meg kell jegyezni, hogy a szövegben szereplő, a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontja szó szerint követi az Egyezmény fogalom-meghatározását, így e módosítással Magyarország eleget tesz a Moneyval ajánlásának.”

32


személy vagy rá tekintettel más anyagi eszközzel történő támogatása. Ebben az esetben arról van szó, hogy akár egyszeri, akár rendszeres, folyamatos támogatást nyújt az elkövető terrorcselekmény elkövetésére készülő személynek. Nem feltétele a bűncselekmény megvalósulásának itt sem, hogy a terrorcselekményt elkövessék vagy megkíséreljék a kapott támogatás felhasználásával. Az azonban már igen, hogy a terrorcselekmény elkövetésére készülő személy legalább előkészületi szakba juttassa a cselekményét. (Ez azonban viszonylag könnyen megállapítható, hiszen az anyagi eszköz átvétele az elkövetés céljából gyakran már önmagában előkészületi jellegű magatartás a terrorcselekmény elkövetését tervező személy tekintetében.) A „rá tekintettel más” személy adott esetben lehet a terrorista családtagja, vagy bárki, akivel a terrorista szoros érzelmi viszonyban áll, és a terrorista ezen harmadik személy támogatását fontosnak tartja. A (2) bekezdés bővíti az elkövetési magatartások körét a 319. §-ban meghatározott terrorista csoporthoz kapcsolódóan. A szervezett elkövetéssel együtt járó magasabb társadalomra veszélyesség miatt itt a büntetési tétel is magasabb, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Magyarázatot csak a terrorista csoport működését „egyéb módon támogatja” fordulat igényel. Ez lehet az anyagi támogatáson kívül bármilyen más segítségnyújtás, logisztikai, távközlési stb. jellegű is. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, akár terrorcselekmény elkövetője is, ha más terroristákat vagy terrorszervezeteket támogat anyagi eszközzel. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, mégpedig a célzatra tekintettel csakis egyenes szándékkal. Az elkövető abból a célból gyűjti, szolgáltatja stb. a támogatást, hogy azzal terrorcselekmény feltételeit biztosítsa. Tisztában kell lenni tehát a támogatott személy vagy szervezet terrorista jellegével vagy célkitűzéseivel, ennek hiányában a terrorizmus finanszírozása nem állapítható meg. A bűncselekmény alaki halmazata a terrorcselekmény előkészületével látszólagos, az azonos büntetési tételre tekintettel a specialitás elve alapján csak a terrorizmus finanszírozását állapítjuk meg. Amennyiben az elkövető cselekménye a pénzmosással áll alaki halmazatban, véleményem szerint itt is csak a terrorizmus finanszírozását kell megállapítani, mégpedig a konszumpció elve alapján, mivel ennek alapesetben magasabb a büntetési tétele. Ha az elkövető a terrorizmus finanszírozása után részt vesz a terrorcselekmény elkövetésében is, akkor csak a terrorcselekmény miatt vonható felelősségre, mivel ebben az esetben a terrorizmus finanszírozása büntetlen előcselekmény (hiszen ugyanazt a jogtárgyat sérti, de kisebb mértékben). A bűncselekmény tényállása új a magyar büntetőjogban, de utaltunk már rá, hogy nem előzmények nélküli, hiszen a korábbi Btk. 2003. március 1. óta büntetni rendeli a terrorizmus finanszírozása tényállásában szabályozott magatartások döntő többségét. Magyarországon azonban terrorizmus finanszírozása miatt eddig még nem ítéltek el senkit. Mindössze egy jogeset hozható fel példaként. 2003. április 25-én a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kiutasított egy szír származású orvost Magyarországról. A pécsi klinika intenzív osztályán dolgozó orvos egy havi keresetét, azaz 105 ezer forintot utalt a Hamasz egyik fedőszervezetének. Állítólag nem tudta, hogy az egyik libanoni televízióban látott felhívás és az ott közölt számlaszám egy


33

terrorista szervezeté lett volna. Ez a védekezése kétséges volt.23 Büntetőeljárás nem indult az orvos ellen, mivel a terrorcselekmény új tényállása még nem lépett hatályba az elkövetés idején. Magyarországon jelenleg még kevés a bejelentés terrorizmus finanszírozásának a gyanúja miatt. Ezekről is eddig kivétel nélkül az derült ki, hogy véletlen névazonosság miatt szerepelt az illető a tiltólistán, emiatt jelentette őt az adott pénzintézet. „Ügyünk” már volt (a szír orvos esete), de bizonyítani nem lehetett a bűncselekményt. Ha az okokat keressük, akkor az optimista verzió szerint még kevésbé fertőzött területnek számítunk ezen új bűncselekmény tekintetében, a pesszimista magyarázat az esetleges látenciát jelölheti meg okként. A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek egyébként már kezd kialakulni az önálló intézményrendszere, bár ma még mindig inkább a pénzmosás elleni küzdelem intézményei látják el ezt a feladatot is. Hazai bűnüldözési sikerekről viszont e témakörben még nem beszélhetünk. (A NAV PEII-hez 2011. évben egyáltalán nem érkezett terrorizmus finanszírozása tárgyában bejelentés24...)

3.4. Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség mellett a szolgáltatóknak az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint az ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény (Kit)25 alapján bizonyos vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásában is együtt kell működniük a hatóságokkal, elsősorban a NAV PEII-vel. Jelenteniük kell a NAV PEII felé, ha ilyen pénzeszközről tudomást szereznek, és megfelelő szabályok szerint zárolni kell a pénzeszközöket. Ennek elmulasztása az egyik olyan bűncselekmény, amelyet ez a tényállás tartalmaz. 327. § (1) Aki Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. cikke és 215. cikke alapján elfogadott rendeletekben vagy e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 29. cikke alapján elfogadott tanácsi határozatokban elrendelt a) a pénzeszközök vagy gazdasági források zárolására vonatkozó kötelezettségét, illetve b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat megszegi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését a) a halálbüntetés végrehajtása, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmével összefüggésben, b) erőszakkal, vagy c) hivatalos személyként követik el. 23

Pécsi Napilap 2005. 01. 20. Éves jelentés Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Pénzügyi Információs Főosztály 2011. év 9. oldal 25 Magyarázatát lásd később! 24

34


(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését a) lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben, b) fegyveresen, vagy c) bűnszövetségben követik el. (4) Aki nemzetközi gazdasági tilalom megszegésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) E § alkalmazásában – ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik – a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 961/2010/EU rendelet (a bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 961/2010/EU rendelet) 1. cikk. j) pontjában meghatározott eszközöket, b) pénzeszközök zárolásán a 961/2010/EU rendelet 1. cikk i) pontjában meghatározottakat, c) gazdasági forráson a 961/2010/EU rendelet 1. cikk. f) pontjában meghatározott eszközöket, d) gazdasági források zárolásán a 961/2010/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket, e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut kell érteni.

3.5. Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása 328. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy nemzetközi gazdasági tilalom megszegése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, feljelentést nem tesz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető. A bűncselekmény kicsit hasonlít a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezetség elmulasztására, de itt azért többről van szó. Nem bejelentést, hanem feljelentést kell tenni (a különbségeket a másik bűncselekmény bemutatása kapcsán már ismertettük), és nem elég a gyanú, itt „hitelt érdemlő tudomás” szerzése esetén keletkezik a büntetőjogi szankcióval fenyegetett kötelezettség. A feljelentést meg lehet tenni a NAV PEII-nél, de bármely nyomozó hatóságnál, az ügyészségen vagy közvetlenül bármelyik bíróságon is. A feljelentést fogadó szerv ezt majd átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz.

A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI CXXXVI. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA

35

4. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény magyarázata A törvény általánosan elfogadott rövidítése: Pmt. (=”pénzmosás megelőzési törvény”, annak ellenére használjuk ezt a rövidítést, hogy ma már a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem is szerepel a törvényben megfogalmazott előírások között). A Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően először 1994-ben alkotott törvényt a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról. Az 1994. évi XXIV. törvény volt tehát az első Pmt. Ezt felváltotta 2003-ban a 2003. évi XV. törvény, amely részben az újabb nemzetközi jogalkotási trendek által vezérelve, részben a 2001. szeptember 11-i terrortámadások okozta sokk hatására, de leginkább az EU II. pénzmosás elleni irányelvének való megfelelés céljából született. Nem kellett sokáig várni az újabb jogszabályra, a 2005-ben kiadott III. EU pénzmosás elleni irányelv nyomán 2007-ben alkotta meg az országgyűlés a hatályos Pmt.-t, a 2007. évi CXXXVI. törvényt, amely 2007. december 16-án lépett hatályba. Folyamatban van az EU új, negyedik pénzmosási irányelvének megalkotása. „Az Európai Bizottság 2012 április 11-én megjelent közleménye szerint olyan szabályokra lenne szükség, amelyek hatékonyan felveszik a harcot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával szemben. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések „fölött eljárt az idő” a Bizottság szerint, ezért szükség van a jogi keretek megvizsgálására, megújítására. Jelenleg a többször módosított 2005/60/EK számú, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv van hatályban. A Bizottság célja ezt a harmadik pénzmosás elleni irányelvet megújítani, és 2012 őszére elkészíteni a negyedik változatot. A Bizottság a szabályok hatékonyabbá tétele érdekében javasolja az eddigi szabályok harmonizációját a legújabb adatvédelmi rendelkezésekkel, továbbá pontosabban meg kívánja határozni a határon átívelő együttműködés keretrendszereit, ezen belül is jobban össze kívánja hangolni a nemzeti pénzügyi hírszerző egységek munkáját. Továbbá a közlemény szerint a pontosabb eljárások érdekében pontosabban meg kell határozni az ügyfél-átvilágítási intézkedések szabályait is.”1 „A nemzetközi szabályozáshoz igazítja az Európai Unió a pénzmosással kapcsolatos közösségi szabályokat. Az Európai Bizottság jelentéséből kiderült, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szerencsejáték-piacra, a politikai közszereplőkre, és meg kell erősíteni a tagállami pénzügyi információs egységeket. Számos apróbb módosítással tenné hatékonyabbá az Európai Bizottság a pénzmosás elleni küzdelem uniós szabályait lefektető irányelvet. A testület szerdán fogadta el az úgynevezett Harmadik Pénzmosáselleni Irányelv alkalmazásáról készült jelentést, amely egyrészt felmérte, hogy a tagországok milyen intenzitással és hatékonysággal hajtják végre a direktíva rendelkezéseit, másrészt megpróbálta meghatározni, hogy milyen módosításokra lenne szükség annak érdekében, hogy csökkenjen az Európai Unióban tapasztalható pénzmosás mértéke.”2 Tekintetbe véve az elmúlt több mint másfél évtized tapasztalatait, az új irányelv rendelkezéseit a hazai jogba átültető jogszabály várhatóan két-három év múlva belül fog hatályba lépni. Egészen biztos tehát, hogy 2013. július 1-től a hatályba lépő új Btk. (a 2012. 1 2

http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=7404 (2012. augusztus 10.) http://bruxinfo.hu/cikk/20120411-osszel-jon-az-uj-penzmosas-elleni-iranyelv.html (2012. augusztus 10.)

36


évi C. törvény) pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása tényállásának ez a törvény lesz az első háttérjogszabálya. A törvény rendelkezései közül részletesebben csak azokat mutatjuk be, amelyek a könyvelők és könyvvizsgálók munkája során figyelembe veendők és alkalmazandók.

4.1. Preambulum E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A jogalkotó a Preambulumban határozta meg azokat a célokat, amelyeket a törvénnyel elérni kíván. Míg a büntetőjogi szabályok célja a megelőzésen túl az ilyen jellegű cselekmények üldözése is, a Pmt. célja ezzel szemben csakis a prevenció. A pénzmosók hamar megtalálják a nemzetközi pénzügyi rendszerben azokat a területeket és országokat, ahol a nem megfelelő vagy hiányzó pénzmosás-ellenes szabályozás megfelelő hátteret nyújt az illegális tevékenységük számára. Ennek megfelelően a törvény olyan jogszabályi környezetet kíván megteremteni és fenntartani, amely ellehetetleníti vagy legalábbis jelentős mértékben megnehezíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elkövetését. A minimális célkitűzés tehát az lehet, hogy kiszorítsuk ezeket az illegális tevékenységeket Magyarországról. A pénzmosás elkövetési tárgya ugyan a jogi értelemben vett dolog (ahogy erre a büntetőjogi szabályozás elemzésekor már utaltunk), de a dolog egy speciális formája, a pénz, ezen belül is a készpénz kiemelt jelentőséggel bír a pénzmosás (és a terrorizmus finanszírozása) szempontjából, hiszen a bűncselekményből származó profit tipikusan készpénz formájában jelenik meg. Ha olyan szabályozási környezetet teremtünk, amelyben lehetetlen vagy legalábbis rendkívül nehéz a bűncselekmények elkövetőinek a bűnös tevékenységükből származó gazdagodásukat felhasználni, elkölteni, vagyis visszaforgatni a legális gazdaságba a saját személyes szükségleteik kielégítése által, akkor nem lesz értelme elkövetni magát az alapbűncselekményt sem. Ez tehát a szabályozás alapfilozófiája, amely a preambulumban is megfogalmazást nyert.

4.2. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki Magyarország területén a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat; g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;


37

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat; i) játékkaszinót, kártyatermet működtet vagy távszerencsejátékot szervez; j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik; k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik; m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez; n) bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez. A Pmt. hatálya kérdéskörének vizsgálata előtt két fogalmat kell egymástól elhatárolnunk: az érvényesség és a hatályosság fogalmát. Az érvényesség alkotmányjogi kategória, megállapítása vitás esetekben az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Érvényes az a jogszabály, amelyet a megalkotására hivatott szerv az előírt eljárási rendben alkotott meg, megfelelően ki lett hirdetve és nem ütközik a jogforrási hierarchiában magasabb szintű jogszabállyal. A törvénynél csak egy magasabb szintű jogszabály létezik a hatályos magyar jogban: az Alaptörvény. A Pmt. egyetlen rendelkezése sem ütközhet tehát Magyarország Alaptörvényébe3. Hatályos az a jogszabály, amelyik alkalmazható. Minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos. A hatálynak több esetét szoktuk megkülönböztetni: az időbeli hatályt, a személyi hatályt, a tárgyi és a területi hatályt stb. A Pmt. 2007. december 14-től hatályos (időbeli hatály), területi hatálya alapvetően megegyezik Magyarország területével (eltekintve azoktól az esetektől, amikor például egy magyar bank külföldi leány bankja a Pmt. alapján végez valamilyen szűrő tevékenységet), a legfontosabb azonban talán a személyi hatály, amelynek alapján a jogszabály kijelöli, hogy kik azok a természetes és jogi személyek, akikre a törvényben található rendelkezések vonatkoznak. A törvény őket egységesen szolgáltatóknak nevezi. A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók körét az általuk végzett tevékenységek felsorolásával definiálja a Pmt. A következőkben ezek közül csak a könyvelőkre vonatkozó részt ismertetjük. Könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat a vonatkozó jogszabályok szerint: a) a könyvviteli tevékenység tartalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény részletezi. A törvény a számviteli tevékenység két formáját ismeri: a könyvvizsgálói tevékenységet és a könyvviteli szolgáltatást. A Pmt. szerint könyvviteli tevékenység a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)–(2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás; b) az adószakértői tevékenység4: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (16) bekezdése szerint adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével folytatható. E 3

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Hatályos: 2012. január 1-től. Adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő a Pmt. értelmében az, aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik.

4

38


tevékenységek folytatását az adópolitikáért felelős miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Az adópolitikáért felelős miniszter a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet. Az adópolitikáért felelős miniszter az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepel. A Pmt szerint adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő az, aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékben szerepel. Ezek a szolgáltatók egyébként tipikusan inkább megszakítják a kapcsolatot a problémás ügyféllel, legyen szó akár pénzmosásról, akár költségvetési csalásról. Egy cégnek sem jó reklám, hogy feljelentette kliensét – főleg ha utóbb kiderül, hogy alaptalanul. Ezért a szolgáltatók inkább nem kockáztatják a „goodwill”-jüket, és azonnali hatállyal felbontják a szerződést (a megbízást) bármilyen gyanú felmerülése esetén. Saját érdekük azt diktálja, hogy ne keveredjenek bele a kényes ügyekbe, de sajnos nem is mindig jelentik azokat. (2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki a) a szolgáltató ügyfele; b) a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja. (3) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve ha a 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket. A törvény szolgáltatókról beszél, ők a norma címzettjei. Szolgáltató minden olyan jogi vagy természetes személy illetve egyéb szervezet, amely a fenti tevékenységek valamelyikét végzi. A törvényben megfogalmazott feladatok és kötelezettségek, nemkülönben az esetleges büntetőjogi felelősség azonban csak természetes személyekre terjedhet ki. Emiatt a törvény külön rögzíti, hogy a törvény hatálya két jól körülhatárolható körre terjed ki, a szolgáltató ügyfeleire valamint a szolgáltató vezetőire, alkalmazottaira, illetőleg segítő családtagjaira. A törvény más jogszabályoktól eltérően határozza meg az ügyfél fogalmát, ezért érdemes kiemelni, hogy a Pmt. szerint ügyfél az, aki a szolgáltatóval az a törvény hatálya alá tartozó, fentebb 1-13. pontban bemutatott tevékenységi körbe sorolható szolgáltatás igénybevételére


39

írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad. Az ügyfélnek tehát két fő típusa van: „rendszeres (tartós) ügyfél”, aki írásbeli szerződéssel (tipikusan hosszú távú, tartós) jogviszonyba lép a szolgáltatóval, illetve az „alkalmi ügyfél” (eltekintve most a megfogalmazásban rejlő pikáns asszociációktól), aki a szolgáltatónak egyetlen ügyleti megbízást ad. A szolgáltató vezetője a törvényben található értelmező rendelkezés szerint az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult. Az árukereskedelmet folytató szolgáltatókkal kapcsolatos rendelkezést fentebb már bemutattuk a 11. pontban. (4) Nem tartozik e törvény hatálya alá a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott ügynöki tevékenység; b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítő; c) a Bit. 33. § (4) bekezdésében meghatározott független biztosításközvetítő a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során; d) a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti neméletbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében; e) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő. (5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. § és 22. § rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását. 2. § A 22. § hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki a) az e törvény 1. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és b) Magyarország területén a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.

4.3. Értelmező rendelkezések Eltekintve attól, hogy a törvényben található értelmező rendelkezéseket amúgy is megmosolyogtató túlbuzgóságnak tűnne értelmezni, hiszen arra szolgálnak, hogy a jogszabályban használt fogalmakat a jogalkalmazók és a jogkereső állampolgárok egységesen tudják értelmezni, ezen rendelkezések többségéhez azért sem fűzünk kommentárt, mert a megfelelő helyen beépítettük az egyes fejezetekbe. A kiemelt közszereplőre vonatkozó rendelkezéseket azonban részletesen elemezzük, mivel ezek néha problémákat okoznak a gyakorlatban.

40


3. §E törvény alkalmazásában: a) adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékben szerepel. b) azonosítás: a 7. § (2)–(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése; c) Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség; d) Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; e) fiktív bank: az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá; f) hálózat: olyan szervezet, amelyhez az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók tartoznak, és amely szolgáltatóknak közös tulajdonosai és közös vezetése van, és közös ellenőrzéssel rendelkeznek; g) harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam; h) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés; i) árukereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére; j) könyvviteli tevékenység: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)–(2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás; k) levelezőbanki szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából; l) pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége; m) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély; n) személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (4)–(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése; o) szolgáltató: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző személy vagy szervezet; p) szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult; q) ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás: qa) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást, qb) a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad,


41

qc) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások; r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, rd) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; s) ügyfél: sa) aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és sb) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele céljából ajánlatot kér; t) ügyfél-átvilágítás: ta) a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, tb) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott játékos nyilvántartásba vétele; u) ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony; v) üzleti kapcsolat: va) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h) és j)-m) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony, vb) a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltató tekintetében az eljárás lefolytatása, vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele,

42


vd) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony; w) pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások; x) terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások; y) külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: a külföldi államnak az a hatósága, amely - különösen a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force; FATF) és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével - a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el. A törvény külön §-ban határozza meg a kiemelt közszereplő (nemzetközileg elfogadott terminológia szerint: politically exposed person – vagyis PEP) fogalmát: 4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy: a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár, b) az országgyűlési képviselő, c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, amelynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja, e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai, f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre. 2013-tól megváltozott a Pmt. több értelmező rendelkezése. Néhány technikai változástól eltekintve a három legfontosabb a tényleges tulajdonos, az ügyfél és az üzleti kapcsolat fogalmának megváltoztatása. Ezek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem intézményrendszerének az alapfogalmai. A PEP (kiemelt közszereplő) fogalma is változik, de a változás nem minősül érdeminek. Mindezen módosítások célja az, hogy a


43

különféle szolgáltatók számára teljesen egyértelművé váljon, hogy kit, mikor kell átvilágítani. A tényleges tulajdonos fogalmának a pontosítása pedig egy szemléletváltás egyik lépése: a törvénymódosítással a jogalkotó a nemzetközi tendenciáknak és elvárásoknak megfelelően abba az irányba tesz lépéseket, hogy az egyes tranzakciók mögött „megbújó” tényleges tulajdonos (az UBO) személye minél nagyobb bizonyossággal kiderüljön. A kiemelt közszereplő (a továbbiakban a bevett angol rövidítést használom, tehát: PEP) egy viszonylag új és a szakirodalomban valamint a pénzmosással kapcsolatos konferenciákon divatos téma. Magyarországon a 2007-es jelenleg is hatályos Pmt. hozta be ezt az új kategóriát. Lényegében egy adott ország politikai, katonai és gazdasági elitjéről van szó, és a szabályozás célja az, hogy ezek az emberek az otthon elsikkasztott, korrupció vagy más, súlyos bűncselekmények útján megszerzett gazdagodásukat ne tudják kivinni külföldre. A PEP-ekkel kapcsolatban sajnos nincs egyetlen általánosan elfogadott definíció a világon. Ezt egy 2008-ban megjelent elemzés5 hangsúlyozta, azóta a helyzet változatlan. A legfelső politikai-gazdasági-katonai vezetés tagjai egy adott országban: ennyi a legnagyobb közös osztó az EU III. Pénzmosási irányelvében, a FATF 40 Ajánlásában és a Wolfsberg-csoport meghatározásában. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy egyes üzleti vállalkozások nyilvánosan elérhető információk felhasználásával (mármint jobb esetben) összeállítanak PEP-listákat, illetve olyan szoftvereket, amelyek segítségével – horribilis bérleti díj ellenében – a szolgáltatók rákereshetnek az adott személyre, hogy PEP-nek minősül-e. Hogy miért tartom ezt problémásnak, tekintsük át a magyar PEP-fogalmat, hogy kik tartoznak bele! A jogszabály külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személyről beszél, amiből két következtetést vonhatunk le: 1) PEP-nek csak természetes személyek, azaz élő, konkrét, egyedileg meghatározható emberek minősülhetnek, jogi személyek és szervezetek nem 2) Külföldön kell az illetőnek állandó lakhellyel rendelkezni (tehát lehet akár magyar állampolgár is, de nem ez a tipikus). PEP-nek minősül az ilyen személy, ha az átvilágításkor (amikor azonosítják) fontos közfeladatot lát el, vagy a megelőző évben fontos közfeladatot látott el. Fontos közfeladatnak az alábbiak számítanak (a felsorolás taxatív, tehát nem lehet tetszőlegesen más hasonló kategóriákkal bővíteni): a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár, b) az országgyűlési képviselő, c) a Kúria, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, 5

Kim-Kwang Raymond Choo, (2008),"Politically exposed persons (PEPs): risks and mitigation", Journal of Money Laundering Control, Vol. 11 Iss: 4 pp. 372. oldal

44


f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. PEP-nek minősül továbbá ezen személyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója6, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. szerint a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a kiemelt közszereplő javára hoztak létre. (A probléma csak az, hogy az értelmező rendelkezés nem a „közismerten közeli kapcsolatban áll”, hanem a „kapcsolatban áll” kategóriáját definiálja. Innentől kezdve szubjektív annak mérlegelés, hogy mikortól „közismert” ez a kapcsolat közöttük. Például akkor, ha egy bulvárlap megírta?!) Áttekintve a magyar PEP definíciót, látható, hogy mennyire tág a kör. Rendőr, katona és titkosszolgálati tábornokok, magas rangú hivatalnokok, politikusok és bírák, a gazdasági élet vezetői, és mindezek közeli hozzátartozói (mindenkinek van legalább 20-50), valamint akikkel közismerten közeli kapcsolatban állnak... Miért tartjuk problematikusnak a PEP-listákat? Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint személyes adat7 akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). Különleges adat akkor kezelhető, ha a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, b) a különleges adatok első típusa8 esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy

6

A házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. 7 Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 8 A faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat.


45

c) a különleges adatok második típusa9 esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. Az értelmező rendelkezések végén a Pmt. az egyes szolgáltatók felügyeleti szerveit sorolja fel. Ezek ellenőrzik a jogszabályban foglalt feladatok teljesítését. 5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének a) a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet); b) c) i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság; d) g) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara; e) m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban: ügyvédekre), valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint: ea) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi kamara), eb) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi kamara); f) j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság; g) f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság; h) n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A felügyeletet ellátó szerveket külön nem mutatjuk be, csak a könnyebb áttekintés kedvéért egy táblázatba foglaltuk: Felügyelt szolgáltató (tipikus példák)

Felügyeleti szerv

bank, takarékszövetkezet, pénzváltó, egyéb hitelintézet, egyéb pénzügyi szolgáltató, biztosító, árutőzsdei szolgáltató, postai szolgáltató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár pénzfeldolgozást végző szolgáltató játékkaszinó, elektronikus kaszinó, kártyaterem

Magyar (MNB)

9

Nemzeti

A felügyeleti szervre vonatkozó hatályos jogszabály Bank 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adóés Vámhivatalról

Az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

46

könyvvizsgáló


Magyar Kamara

Könyvvizsgálói 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről Ügyvéd területileg illetékes ügyvédi 1998. évi XI. törvény az kamara ügyvédekről közjegyző területileg illetékes 1991. évi XLI. törvény a közjegyzői kamara közjegyzőkről nemesfémkereskedő, Magyar Kereskedelmi 320/2010. (XII. 27.) Korm. árukereskedő Engedélyezési Hivatal rendelet (MKEH) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról ingatlanügyletet folytató NAV Pénzmosás Elleni 2010. évi CXXII. törvény a szolgáltató, könyvelő, Információs Iroda (PEII) Nemzeti Adóés adószakértő, adótanácsadó Vámhivatalról, 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

4.4. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség A Pmt. a szolgáltatók számára több kötelezettséget is felsorol. Ezeket szubjektív alapon, a fontosságuk alapján két csoportra osztottuk: főkötelezettségek és mellékkötelezettségek. A főkötelezettségek a következők: 1) Ügyvél-átvilágítási kötelezettség 2) Bejelentési kötelezettség Az ezen két fő kötelezettség szolgálatában állnak további, mellékkötelezettségek is (hangsúlyozzuk, hogy ezen felosztás a könyv szerzőjének szubjektív értékítéletén alapul): 1) Felfedés tilalma (titoktartási kötelezettség) 2) Nyilvántartás vezetési (adatmegőrzési) kötelezettség) 3) Statisztika vezetési kötelezettség (ez ugyan nem a szolgáltatókra, hanem a NAV PEII-re vonatkozik, de mivel szerepel a törvényben, bemutatjuk röviden ezt a kötelezettséget is) 4) Intézkedések harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén 5) Belső ellenőrző és információs rendszer működtetésnek kötelezettsége 6) Speciális képzési program folyamatos működtetése (az alkalmazottak oktatásának kötelezettsége) 7) Belső szabályzat készítési kötelezettség és annak folyamatos aktualizálása


47

Ebből a tizenegy (kettő plusz kilenc) kötelezettségből épül fel a hatályos magyar szabályozás szerint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatok rendszere. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség az egyik főkötelezettség a Pmt.-ben. Enélkül a gyanús tranzakciót elkövető személyeket nem is lehetne bejelenteni. Az ügyfél-átvilágítás viszonylag új kategória a magyar pénzmosás-ellenes szabályozásban, a 2007-es Pmt. használja először ezt a fogalmat. Két esetköre van: 1) az ügyfél-azonosítás és 2) a monitoring. A 2007-es Pmt szerinti ügyfél-azonosítás nem azonosítható a korábbi szabályokban előírt azonosítási kötelezettséggel, hiszen ennél jóval tágabb fogalomról kell beszélnünk. Amellett, hogy az intézkedések esetei kibővülnek, a Pmt az EU III. Pénzmosási irányelvének megfelelően előírja az ügyfél azonosításán túlmenően az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, tényleges tulajdonosi, illetve kiemelt politikai közszereplői státuszról való nyilatkozattételi kötelezettséget, valamint adatok és információk beszerzését az üzleti kapcsolatra, illetve ügyleti megbízásra vonatkozóan. Ezeket a későbbiekben részletesen bemutatjuk. A monitoring az üzleti kapcsolat során az ügyfél viselkedésének, pénzügyi szokásainak folyamatos vizsgálatát jelenti abból a célból, hogy a szokatlanság felismerhető legyen, és szükség esetén meg lehessen tenni a bejelentést a NAV PEII-nek. A szolgáltató a monitoring alapján tehát köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot, hogy az összhangban áll-e az ügyfélről a szolgáltatóban szubjektíve kialakult ügyfélprofillal. Emellett az üzleti kapcsolatra vonatkozó dokumentumokat naprakészen kell kezelni. Megjegyezzük, hogy a törvény szerint az ügyfél köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a szolgáltatónak, ha az adataiban változás történik. E rendelkezés be nem tartásának viszont nincsen szankciója. A szolgáltató számára ez egyébként azzal a következménnyel jár, hogy az ügyfelet figyelmeztetni is kell erre a kötelezettségére például a következőképpen: „amennyiben a most rögzített adataiban változás történik, a törvény értelmében köteles azt 5 munkanapon belül nálunk bejelenteni.” 6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a 11/A. §-ban és a 17. §-ban meghatározott kivétellel a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás

48


elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ügyfél-átvilágítási kötelezettsége négy esetben keletkezik a szolgáltatóknak. A sorrend nem a fontosság, sokkal inkább az előfordulási gyakoriság alapján lett a törvényben meghatározva: 1) Az ügyél-átvilágítási kötelezettséget keletkeztető tények közül az első és legfontosabb, (valamint a gyakorlatban a legtöbbször előforduló) az üzleti kapcsolat létesítése. A törvény az értelmező rendelkezésekben pontosan meghatározza, hogy mit értünk üzleti kapcsolaton. Három esetkört ír le a Pmt., amelyek közül az a) pont tekinthető általánosnak, a közjegyzőkre és a szerencsejáték-iparra vonatkozóan pedig két különös rendelkezés található a b) és c) pontban: a) az ügyfél és a szolgáltató között, a Pmt.-ben meghatározott, a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony (a gyakorlatban a legtöbbször előforduló eset a bankszámlanyitás), b) a Pmt.-ben meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltató10 tekintetében az eljárás lefolytatása, vagy c) játékkaszinó, elektronikus kaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony. 2) Ha az ügyfelet nem azonosította a szolgáltató az első eset alapján, akkor a 3.600.000 forintot elérő vagy meghaladó egyszeri tranzakció végrehajtásakor keletkezik azonosítási kötelezettség. Az értékhatár valutaváltáskor 500.000 forint, tekintettel arra, hogy a nagy összegű valutaváltás a pénzmosás egyes részmozzanatait alkotó tranzakciók között gyakran előfordul. Röviden utalunk arra, hogy az első pont a korábbi, 2003-as szabályozásban is szerepelt. A második esetben az értékhatárok növekedése az újdonság, korábban 2.000.000 forint volt az azonosítási értékhatár, 2007-ben felemeltük 3.600.000 forintra. Az EU 3. pénzmosási irányelve 15.000 eurót ír elő, ennél szigorúbb szabályokat lehet hozni, enyhébbeket nem. A szabályozás mindaddig megfelel az EU normáknak, amíg az árfolyam 240 forint/euró vagy a forint ennél gyengébb. Ha a forint 240 alá erősödik, módosítani kell a jogszabályt, de ezt a rizikót vállalni lehet... A törvény kimondja, hogy az átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes 10

A Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjt.-ben meghatározott közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban: a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása, b) ingatlan vétele, eladása, c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése. Az Pmt.-ben előírt kötelezettség a közjegyzőt viszont nem terheli akkor, ha a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására, b) a közjegyző nemperes eljárást folytat le.


49

értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy meghatározott időintervallumon belül (ez általában egy év) az azonos ügyfél által kezdeményezett kisösszegű tranzakciók elérik a 3.600.000 forintot, akkor azonosítani kell az ügyfelet. (Ez persze csak akkor problémamentes, ha van a szolgáltatónak erre vonatkozóan olyan IT-megoldása, amely erre vonatkozóan szűr és jelez. Egy pénzváltó esetében, akinél havonta átváltanak 400.000 forintot, nem tartom valószínűnek, hogy emlékezni fog az ügyfélre, és akár egy év alatt 5 millió forint körüli összeg is átváltható így azonosítás nélkül...) 3) Ha az előző két eset kapcsán még nem történt azonosítás, de mégis gyanús az ügyfél vagy a tranzakció, akkor az ügyfelet azonosítani kell. Ez a pont a korábbi szabályozásban is szerepelt, de már akkor is problematikus volt. Ha ugyanis az ügyfél egyszeri tranzakciót kezdeményez, amely a 2. pontban meghatározott limitet nem éri el (voltaképpen ezt az esetet fedi le a 3. pont), akkor joggal gyanakodhat, hogy miért akarják mégis azonosítani. Az azonosítás oka ebben az estben (vagyis hogy gyanús az ügyfél vagy a tranzakció) nem árulható el az ügyfélnek. Ha az ügyfél erre rákérdez, vagy az lehet a megfelelő válasz, hogy nem válaszolunk neki, vagy az, hogy a szolgáltató szabályzata a törvénynél szigorúbb követelményeket támaszt (ezt az ügyfél úgysem ellenőrizheti, mivel a szabályzat üzleti titoknak minősül). Nem célszerű és nem etikus azonban az ügyfélnek hazudni, emiatt – véleményünk szerint – a megfelelő indokolás az, hogy „A jelen esetben a vonatkozó jogszabályok és a szabályzataink alapján kötelességem lefolytatni az azonosítást.” Ez már nem valótlan állítás, hiszen a gyanús körülmény esetén azonosítani kell az ügyfelet, ezt írja elő a jogszabály, és az ügyfélnek igazat mondtunk, de ugyanakkor a konkrét okot nem árultuk el. 4) Az utolsó azonosítási eset valójában korlátlan felhatalmazást ad a szolgáltatóknak, hogy bármikor újraazonosítsák az ügyfelüket, ha ezt szükségesnek látják. (Előfordult a gyakorlatban, hogy a 98 éves ügyfél régóta nem jelentkezett, és behívták újraazonosításra. Az illető bácsi bement, és szerencsére teljesen egészséges volt, ráadásul az azonosító adataiban (például lakcím) sem következett be változás.)

4.5. Ügyfél-átvilágítási intézkedések 7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Ez a szakasz deklarálja, hogy az azonosítási kötelezettség nem a szolgáltató döntésétől függ, azt kötelező elvégezni, ha a törvényben leírt feltételek valamelyike fennáll. Az ügyfél-átvilágításnak – kockázatérzékenységi alapon – három esete van: az alapeset (ebből indul ki a törvény), és ehhez képest egy egyszerűsített és egy fokozott átvilágítás is található a szabályozásban. A következőkben az azonosítás alapesetét mutatja be a jogszabály. (2) A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét,

50


ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát és számát, ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. A 7. §. (2) bekezdésében található az alapesetben rögzítendő, úgynevezett minimumadatkör. Az azonosítandó személyek körét két csoportra osztja a jogszabály: természetes személyekre és jogi személyekre. Természetes személy esetében öt, jogi személyeknél három adatot kell minimálisan rögzíteni. (3) A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az alábbi adatokat rögzítheti: a) természetes személy aa) születési helyét, idejét, ab) anyja nevét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) főtevékenységét, bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. Ha a jogszabály vagy a szolgáltató pénzmosás megelőzési szabályzata fokozott azonosítást ír elő, vagy az eset összes körülménye alapján az eljáró ügyintéző ezt szükségesnek látja, további adatokat is rögzíteni kell (maximum adatkör). A pénzügyi szolgáltató az ügyfélátvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel csak az a probléma, hogy pont azok az adatok szerepelnek a maximális, vagyis a bővített adatkörben, amelyek az ember élete során nem változnak (születési hely, idő, anyja neve), míg a minimális adatkör (név, lakcím, állampolgárság, igazolványszám, tartózkodási hely) minden adata megváltozhat az életünk folyamán. Pont azokat az adatokat nem kötelező tehát rögzíteni, amelyek az ügyfél egész életében állandóak. Jogi személyek estében ilyen probléma nem merül fel, a jogi személy adatai közül ugyanis bármelyik bármikor megváltozhat. (4) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,


51

ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, ac) b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). (5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A törvény előírja, hogy milyen dokumentumokat fogadhat el a szolgáltató az azonosítás során. Természetes személyek esetében elfogadható a személyi igazolvány, az útlevél és az új típusú (plasztik kártyás) jogosítvány, valamint kell még a lakcímkártya is, vagy külföldi természetes személy esetében tartózkodásra jogosító más okmány. 14. életévét be nem töltött természetes személy azonosításakor a személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa fogadható el. Természetes személy azonosító okmányiról a szolgáltatók általában fénymásolatot is készítenek. Hangsúlyozzuk, hogy az adatvédelmi jogszabályi rendelkezések miatt erre csak akkor van törvényes lehetőség, ha az ügyfél ehhez hozzájárul. Ha az ügyfél megtagadja a hozzájárulást, akkor az okiratokat nem szabad lemásolni, hanem ezt a tényt kell rögzíteni az azonosításkor készülő anyagban. Az okiratok lemásolásának megtagadása állampolgári jog, ezért nem lehet akadálya az üzleti kapcsolat megnyitásának, és önmagában nem minősül pénzmosás-gyanús körülménynek sem. A jogi személyek esetében a jogi személy nevében eljáró természetes személy azonosításán túl a jogi személyt is azonosítani kell, a törvényben meghatározott, 30 napnál nem régebbi dokumentumok segítségével. A 30 napos határidő nem mérlegelés kérdése, ha ennél régebbi az okirat, akkor nem fogadható el. A pénzügyi szolgáltató az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy 1) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány

52


kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta 2) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént 3) külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént 4) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. A pénzügyi szolgáltató belső szabályzatában kockázatérzékenységi alapon határozza meg azokat az eseteket, amikor az azonosításhoz szükséges bejegyzést, vagy igazolást hitelesített fordítással együtt fogadja el.11 (6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (4) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. (7) A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. (8) Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a (2)-(7) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A törvény a szolgáltató kötelezettségévé teszi, hogy ellenőrizze, az azonosítani kívánt személy okirata érvényes-e. (Vagyis a személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél nem járt-e le, illetve jogi személy esetében a dokumentum 30 napnál nem régebbi.) 2013-tól változik, vagyis szigorodik az ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályozás. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében annak jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Az azonosításkor a szolgáltató jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult, továbbá a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okiratokról másolat készítésére. Ez ugyan nem kötelező, csak egy lehetőség, de 2013 előtt a jogszabály még ezt sem rögzítette.

11

A PSZÁF által kiadott mintaszabályzat alapján.


53

8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles - a szolgáltató által meghatározott módon - írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. (2) Ha a természetes személy ügyfél nyilatkozik arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell. (3) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatairól. (4) A szolgáltató a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti. (5) A szolgáltató a (2)-(4) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. (6) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. (7) Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató intézkedik a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. 8/A. § (1) Az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató a 8. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott adatokat a 7. § (4) bekezdésében meghatározott és részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy a 8. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor. A Pmt. ügyfél-átvilágítással kapcsolatos rendelkezései közül az egyik legfontosabb a tényleges tulajdonos azonosítására vonatkozó szabályozás. Az ügyfél az azonosításkor köteles nyilatkozni, hogy a maga vagy más nevében, vagyis az úgynevezett tényleges tulajdonos (általánosan elfogadott nemzetközi rövidítéssel: UBO – ultimate beneficial owner) nevében jár el. A tényleges tulajdonos mindig természetes

54


személy, mégpedig egyedileg meghatározható, létező, konkrét, élő ember. (Ha pl. az UBO papíron nem is tulajdonosa a cégnek, csak „teljes körű felhatalmazottja”, attól még a magyar jogszabályok szerint ő a tényleges haszonhúzó és természetesen az irányító is legtöbbször, de nem kizárólagosan, hiszen ez lehet egy ismerős ügyvédje is az UBO-nak. Ekkor az ügyvéd nem hivatkozhat ügyvédi titoktartásra az UBO érdekében, hiszen költségvetési csalásban és pénzmosásban bűnsegédi, vagy társtettesi magatartást fejt ki, mely esetén neki ráadásul a Pmt. szerint bejelentési kötelezettsége is van a NAV PEII felé.12) A Pmt. az egyértelműség kedvéért négy pontból álló hosszú értelmező rendelkezést tartalmaz a nemzetközi előírásoknak megfelelően arra vonatkozóan, hogy a magyar szabályozás szerint ki tekinthető UBO-nak (tényleges tulajdonosnak): a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy, 1) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. 2013-tól jelentősen megváltozott a tényleges tulajdonos azonosítása. Sokkal szigorúbb és részletesebb lett. Az új szabályozás szerint a szolgáltató köteles a tényleges tulajdonost azonosítani, ez jelenti a szemléletváltást. 9. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés 12

Ld. részletesebben Brother Layman: A offshore halála (Magánkiadás, Budapest, 2011.) c. könyvét.


55

körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. (3) A szolgáltató - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti. A 9. § tartalmazza azokat az egyéb körülményeket, amelyeket rögzíteni kell még az azonosítás során. A törvény különbséget tesz a tartós jogviszony (üzleti kapcsolat) és az egyszeri jogügylet (ügyleti megbízás) között. Tartós szerződés megkötésekor a szerződés típus típusát, tárgyát és időtartamát kell rögzíteni, egyszeri ügyleti megbízás esetén pedig a megbízás tárgyát és összegét. Ez minden esetben kötelező. Opcionálisan rögzíthetők még a további adatok: a teljesítés helye, ideje, módja (a teljesítés körülményei). Ha a szolgáltató belső pénzmosás megelőzési szabályzata az adott esetre előírja ezen adatok rögzítését, akkor ez nem mellőzhető, vagyis szintén kötelezően rögzítendő adatkör lesz. 10. § (1) A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is –, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. (1a) A szolgáltató - ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre. (1b) A szolgáltató - ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra. (2) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. A 10. § tartalmazza az ügyfél-átvilágítás második alkotóelemére, az úgynevezett monitoringra vonatkozó szabályokat. A rövid, lényegre törő törvényi megfogalmazás azonban nem azt jelenti, hogy a monitoring kevésbé fontos lenne, mint az ügyfél-azonosítás. Minden szolgáltató a szabályzatában köteles részletesen kifejteni, hogy milyen intézkedéseket tesz a monitoring során az ügyfél pénzügyi magatartásának folyamatos nyomon követése céljából. A leginkább kifinomult, összetett IT-megoldásokkal támogatott szűrőrendszereket a bankok, közülük is a nagyobb, általában külföldi anyacéggel rendelkező magyar bankok alkalmazzák hazánkban.

56


Meg kell említeni, hogy vannak olyan szolgáltatók, amelyek tevékenysége olyan jellegű, hogy monitoringról logikailag nem beszélhetünk az ő esetükben. Ilyen például az árukereskedő vagy a pénzváltó. (Tekintettel arra, hogy a pénzváltó és az árukereskedő esetében üzleti kapcsolatról sem beszélhetünk, így a monitoring tevékenységre vonatkozó törvényi kötelezettség nem értelmezhető.) Új elemként épül be a 10. §-ba az üzleti kapcsolat megerősített eljárásban történő figyelemmel kísérése. Vagyis az ügyfél-átvilágítás második eleme, a monitoring is kétszintűvé válik: normál és megerősített. (3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. (4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ez a rendelkezés a szolgáltatók ügyfeleire ír elő kötelezettséget, de jogilag úgynevezett lex imperfecta, vagyis olyan jogszabály, amelynek nincsen szankciója. Ha az ügyfél megszegi a jogszabályban foglalt kötelezettségét, és ez utólag kiderül, semmi nem történik. Egyébként életszerűtlen is azt feltételezni, hogy ha megváltozik egy azonosító adatom (például lecserélik a személyi igazolványomat, ezáltal megváltozik a száma), akkor öt munkanapon belül felkeresem az összes olyan szolgáltatót (bank, takarékszövetkezet, biztosító, könyvelő stb.), akik azonosítottak pénzmosás megelőzési szempontból, és bediktálom nekik az új adatot. A (4) bekezdés a szolgáltatók számára írja elő, hogy külön fel kell hívni az ügyfelek figyelmét erre a kötelezettségükre. (Ha az ügyfél oda is figyel, amikor ezt a hirdetményt elolvassa, még korántsem biztos, hogy be fogja tartani az abban foglaltakat.) (5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)–b), d) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére. Az ügyfél adataiban bekövetkezett változások nyomon követésére talán ez az egyetlen működő és hasznos jogszabályi rendelkezés a Pmt.-ben. Ha két éven keresztül nem volt mozgás a számlán (kivéve a többéves futamidejű megbízásokat), akkor 30 napon belül írásban fel kell hívni az ügyfelet az adataiban bekövetkezett változások közlésére. Ez tulajdonképpen az újraazonosításhoz hasonló művelet. 11. § (1) A szolgáltató – a (2)–(5) és (8) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. (2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.


57

A 11. § előírja, hogy mikor kell az ügyfél-azonosítást elvégezni. Az ügyfélazonosítás az ügyfél-átvilágítási intézkedések része, és tipikusan az ügyféllel való első találkozáskor (üzleti kapcsolat létesítésekor vagy ügyleti megbízás végrehajtásakor) el kell végezni. Ez alól azonban a jogszabály megenged egy kivételt a (2) bekezdésben: ha a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése indokolja és kevésbé kockázatos ügyfélről van szó, akkor elhalasztható az azonosítás az első ügyleti megbízás teljesítéséig. Vagyis azonosítás nélkül ügyleti megbízást soha, semmilyen körülmények között nem szabad végrehajtani. (3) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti. A 11. § (3) bekezdése a biztosítókra nézve állapít meg egy speciális szabályt. Életbiztosítás kedvezményezettjei illetve az egyéb érdekeltek (akiknek a személye a szerződés megkötésekor nem volt ismert) azonosítása elhalasztható. Ezt azonban legkésőbb a kifizetéssel vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogok érvényesítésével egyidejűleg el kell végezni. (4) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző és fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató jogosult a fizetési számla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet. A (4) bekezdés a fizetési számlákkal kapcsolatos kivételként megengedi az azonosítás elhalasztását, de annak hangsúlyozásával, hogy azonosítás nélkül a számlán művelet nem végezhető. (5) Az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végző szolgáltató jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. Az (5) bekezdés a (3) bekezdésben meghatározott, az életbiztosítással kapcsolatos azonosítás-elhalasztási kedvezményt kiterjeszti a az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakra és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatókra,

58


ugyanazzal a feltétellel: azonosítás nélkül itt sem lehet senkinek semmilyen szolgáltatást teljesíteni. (6) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7–9. §-okban meghatározott ügyfélátvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. A (6) bekezdésben található az eddigiek összefoglalásaképpen az általános szabály. Vagyis eltekintve a Pmt. által leírt kivételektől, a főszabály az, hogy ügyleti kapcsolat létesítése, fenntartása és ügyleti megbízás teljesítése nem történhet azonosítás nélkül. (7) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni. A Pmt. az egyértelműség kedvéért külön rögzíti, hogy a jogi személyek azonosítását külön is el kell végezni, nem elég a helyette és nevében eljáró természetes személy azonosítása. Ezt a korábbi rendelkezésekkel összevetve kijelenthetjük, hogy a jogi személy számláján sem végezhető számlaművelet addig, míg a képviselőjén túlmenően magát a jogi személyt is nem azonosították. (8) Nem kell a 7–9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában a 7–9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, b) jelen ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a 7. § (4)–(7) bekezdése alapján megállapította, és c) nem történt a 7. § (2) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében felsorolt adatokban változás. 11/A. § (1) A szolgáltató a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni. (2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató - a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő készpénzátutalás kivételével - a készpénzátutalás és a fizetési számlára történő közvetlen - pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli - készpénzbefizetés teljesítésekor, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén - a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosításokat ide nem értve - a szerződés szerint elvárt díjon felül történő készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni. A törvény a (8) bekezdésben kimondja, hogy nem kell ügyfél-azonosítást végezni (a hivatkozott 7-9. §-ok az átvilágításon belül az ügyfél-azonosítás szabályait tartalmazzák) a következő esetekben:


59

1) ha a szolgáltató már korábban azonosította az ügyfelet (vagy a meghatalmazottat, rendelkezésre jogosultat vagy képviselőt) 2) ha az ügyfelet a szolgáltató a jelen megbízása kapcsán már azonosította, és sem az ügyfél, sem az esetleges tényleges tulajdonos adataiban nem következett be változás a korábbi azonosítás óta. Az egymással ténylegesen összefüggő tranzakciók kiszűrése érdekében gyakorlatilag azonosítást kell lefolytatni a 300.000 forintot elérő vagy meghaladó összegű, készpénztranzakciók esetében.

4.6. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás Említettük már, hogy az ügyfél-átvilágításnak a törvényben meghatározott általános esetén (alapesetén) túlmenően két másik változatát is szabályozza a Pmt.: az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítást. 12. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni, és ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti, ha az ügyfele a) az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; c) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv; d) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a c) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv; e) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve. Az egyszerűsített átvilágítás azt jelenti, hogy bizonyos esetekben az ügyfélazonosítás akár el is maradhat. (Persze a szolgáltató bármikor dönthet úgy, hogy az ezen esetek valamelyikébe tartozó szituációban is azonosítja bármelyik, ebbe a kategóriába tartozó ügyfelet.) (2) Ha harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter). (3) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, amikor egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket.


60

13. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és - ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti a) a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot; b) az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerződés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el; c) a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus pénz esetén, ha az elektronikus pénz kibocsátója által az elektronikuspénz-birtokos részére kibocsátott összeg: 1. a nem újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatvanötezer forintot; 2. az adott naptári évben az újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, kivéve ha az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénzbirtokos kérésére az adott naptári évben legalább kettőszázhatvanezer forint értékben elektronikus pénzt vált vissza. (2) Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. (3) A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége keretében független biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már azonosította.

4.7. Fokozott ügyfél-átvilágítás A fokozott ügyfél-átvilágítás a legmagasabb szintű átvilágítást, a kockázat alapú megközelítés másik végletét képezi. Alapvetően két esetköre van: a törvény szerint kötelező és a nem kötelező esetkör. A) Kötelező alkalmazását a Pmt. négy esetben várja el: 1) 2) 3) 4)

Távollévő ügyfél, Harmadik országokkal folytatott határon átnyúló levelező banki kapcsolatok, Külföldi kiemelt közszereplő (PEP), 500.000 forintot elérő, vagy azt meghaladó pénzváltás esetén.

B) Nem kötelező alkalmazására álláspontunk szerint két esetben kerülhet sor: 1) Amikor a szolgáltató szabályzata az adott esetre vonatkozóan ezt előírja (ez csak a törvény szerint nem kötelező, de a szolgáltató alkalmazottja, aki kapcsolatba kerül az ügyféllel, ebben az esetben nem mérlegelhet, fokozott ügyfél-átvilágítási protokollt kell alkalmaznia), 2) Amikor a szolgáltató ügyféllel kapcsolatba kerülő alkalmazottja személyes mérlegelés alapján ezt indokoltnak tartja.


61

Fokozott ügyfél-átvilágítás esetén mindig a maximális adatkört kell rögzíteni az ügyfél azonosító adataiból. 14. § (1) A szolgáltató az azonosítás során a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. (2) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát. (3) A (2) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. (4) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton - így különösen e-mail-en szkennelve - vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy a (2) és (3) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig - az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével - kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet. (5) Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (4) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az

62


adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni. A kötelező fokozott átvilágítás első esteköre a távollévő ügyfélre vonatkozik, vagyis amikor a természetes személy ügyfél nem jelenik meg személyesen az azonosításkor. A távollévő ügyfél esetében a maximális adatkört rögzíteni kell, és kizárólag az okiratainak hiteles másolata fogadható el. Hiteles a másolat a Pmt. szerint akkor, ha megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek. 15. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelezőbanki kapcsolat létesítését megelőzően köteles a) a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni; b) meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelező számlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és c) meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat. (2) Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval levelezőbanki kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor. (3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelezőbanki kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelezőbanki kapcsolatot tart fenn. A második kötelező esetkör a levelezőbanki kapcsolatra vonatkozik. Csak a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató (tipikusan bank) léphet levelezőbanki kapcsolatba harmadik országban (vagyis az Európai Unión kívüli álamban) székhellyel rendelkező másik szolgáltatóval. 16. § (1) A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. (1a) Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat. (2) A szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. (3) Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.


63

A harmadik esetkör a PEP-ek átvilágítására vonatkozik. Említettük már, hogy a magyar szabályozás szerint csak a külföldi lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő minősül PEP-nek. Ha az átvilágítás során kiderül, hogy a természetes személy ügyfél külföldi lakóhellyel rendelkezik, akkor állampolgárságára tekintet nélkül fel kell hívni, hogy töltse ki a PEP-nyilatkozatot. Az ügyfél nyilatkozata kétféle lehet: 1) „PEP-nek minősülök”: ekkor vezetői jóváhagyás mellett és fokozott átvilágítással létesíthető üzleti kapcsolat, 2) „Nem minősülök PEP-nek”: ekkor – ha a szolgáltató alkalmazottjában nem merül fel semmilyen kétség a nyilatkozat valódiságát illetően – elég a normál átvilágítás is, illetve ha a szolgáltató azonosítást végző alkalmazottja kételkedik a nyilatkozat hitelt érdemlősége felől, akkor meg kell próbálnia azt ellenőrizni. Erre szolgálnak az általunk már említett, és kritikai észrevételekkel illetett „PEP-listák” (ld a Pmt. 4. §ával kapcsolatos magyarázatokat) illetve a nyilvánosan hozzáférhető egyéb nyilvántartások. Új elem a szabályozásban, hogy a kiemelt közszereplői nyilatkozatban az ügyfél, amennyiben PEP-nek nyilatkozza magát, köteles megjelölni a pénzeszközök forrását is. 17. § (1) Ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. § (2)–(3) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8–9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. (2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pontjának aa)–ab) és ad) alpontjában és b) pontjának ba)–bc) alpontjában felsorolt adatokat, valamint külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Negyedik, és egyben utolsó kötelező esetkör a nagy összegű pénzváltási tranzakciókkal kapcsolatos. Ha az ügyfél 500.000 forintot vagy annál nagyobb összeget szeretne átváltani (akár egy alkalommal, akár több, ténylegesen összefüggő tranzakcióval), akkor a szolgáltató (bank, takarékszövetkezet, pénzváltó stb.) köteles: 1) A maximális adatkör felvételével elvégezni az azonosítást 2) Tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kitöltetni az ügyféllel 3) köteles rögzíteni: az ügyleti megbízás tárgyát és összegét. Ezen kívül – ha ezt indokoltnak tartja vagy a belső szabályzata előírja – a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti. 4) Az ügyleti bizonylaton köteles rögzíteni továbbá külön is: a) természetes személy  családi és utónevét (születési nevét),  lakcímét,  azonosító okmányának típusát és számát,

64


 külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet  nevét, rövidített nevét,  cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

4.8. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések 18. § (1) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el. Az ügyfél átvilágítást bizonyos, a Pmt.-ben meghatározott kivételes esetekben a szolgáltató nem köteles személyesen elvégezni. Az első ilyen kivétel, ha az ügyfelet legalább egy olyan szolgáltató már átvilágította, amelyik Magyarország területén folytatja a tevékenységét, és amelynek a felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (tipikusan ilyenek: a bank, takarékszövetkezet, pénzváltó, egyéb hitelintézet, egyéb pénzügyi szolgáltató, biztosító, árutőzsdei szolgáltató, postai szolgáltató, és önkéntes kölcsönös biztosító pénztár). Két kivételt határoz meg a Pmt. a készpénzátutalás és a pénzváltás esetében nem fogadható el a más szolgáltató által elvégzett átvilágítás. (Pénzváltáskor például senki nem hivatkozhat arra, hogy a bankja őt már korábban azonosította.) hangsúlyoznunk kell, hogy a más szolgáltató által elvégzett átvilágítás elfogadása csak lehetőség, nem kötelezettsége a szolgáltatónak. Az ügyfél tehát erre hivatkozással nem tagadhatja meg az átvilágítási eljárásban történő közreműködést. (2) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek. (3) Az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el. (4) Az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.


65

(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal. (6) Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–h), l) és m) pontjában megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató a) kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és b) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. A (2) bekezdés kiterjeszti az (1) bekezdésben foglalt lehetőséget az ott meghatározott szolgáltatók által elvégzett átvilágítás elfogadására akkor is, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában tevékenykedő, vagy harmadik (EU-n kívüli) országban tevékenykedő szolgáltató végezte az átvilágítást. Az EU-n kívüli országban történt átvilágítás esetében a (6) bekezdés alapján az ügyvéd vagy közjegyző által elvégzett átvilágítás is elfogadható, az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatókon kívül. Az ügyfél-átvilágítási adatok átadásához azonban szükség van az ügyfél hozzájárulására, ezt mondja ki a 19. §. A (3) bekezdés a Magyarországon könyvvizsgálói tevékenységet, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók, illetve ügyvédek és közjegyzők esetében teszi lehetővé a más szolgáltató által elvégzett átvilágítás elfogadását, ha az átvilágítást a Magyarországon ugyanezen tevékenységek valamelyikét folytató szolgáltató végezte el. A (4) bekezdés ugyanezen szolgáltatói körre vonatkozik, és kimondja, hogy a külföldön elvégzett átvilágítás is elfogadható, mégpedig az EU-n belüli országból korlátlanul, harmadik (EU-n kívüli) országból pedig a fentebb már részletesen bemutatott feltételek mellett. Az (5) bekezdés egy rendkívül fontos megengedő szabályt rögzít: a más szolgáltató által elvégzett átvilágítás elfogadható akkor is, ha az átvilágítás helyszíne szerinti országban nem pontosan ugyanazokat az adatokat rögzítik az ügyfélazonosításkor, mint amit a magyar szabályozás előír. Ez a megengedő szabály nagyon életszerű, hiszen nélküle rendkívül nehéz lenne a külföldi szolgáltatók által elvégzett átvilágítás elfogadása. Végül a (6) bekezdés egy általános szabályt rögzít a bármelyik szolgáltató által történő, EUn kívüli szolgáltató által elvégzett átvilágítás elfogadásával kapcsolatban. Az átvilágítás csak akkor fogadható el, ha az EU-n kívüli országban tevékenykedő szolgáltató két feltételnek eleget tesz: 1) kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és 2) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben

66


megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. (7) A szolgáltató köteles tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha egy harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. A felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja az információkat a miniszternek. (8) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat, ha harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. Ha a szolgáltató feladatkörének teljesítése során tudomást szerez arról, hogy egy EU-n kívüli szolgáltatóra a Pmt.-vel egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelmények vonatkoznak a saját országában, és felügyeletére is a Pmt.-ben megállapítottal azonos vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő, köteles a felügyeletét ellátó szervet tájékoztatni. A felügyeleti szerv pedig ezek után értesíti az illetékes magyar minisztert, aki erről tájékoztatja az Európai Bizottságot. (Itt is megjegyezném a jogszabály életszerűségében kicsit kételkedve, hogy ha ügyvédként azt tapasztalom, hogy szerintem egy kenyai ügyvéd kollégára ugyanolyan szintű pénzmosás ellenes szabályozás vonatkozik, mint rám Magyarországon, akkor ez az információ majd az illetékes ügyvédi kamarán és a miniszteren keresztül eljut az Európai Bizottsághoz? Rendben, tegyük fel, hogy eljut, de mi történik, ha tévedtem?) 19. § (1) A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. (2) A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben és a 18. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A 19. § lényegében az adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően előírja, hogy a más szolgáltató által elvégzett átvilágítás csak abban az esetben fogadható el, ha az átvilágítást elvégző szolgáltató ügyfele ehhez kifejezetten (nem hallgatólagosan, lényegében tehát álláspontunk szerint írásban) hozzájárult. Az átvilágítási adatokat mindig írásban kell kérni az átvilágítást elvégző szolgáltatótól, szóbeli vagy telefonos kérésnek tehát e tekintetben nem szabad eleget tenni. 20. § A 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben a 7–9. §-okban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.


67

A 20. § egy nagyon fontos szabályt rögzít, amellyel a gyakorlatban le is szűkíti a más szolgáltató által végzett átvilágítás elfogadását: a felelősség az elfogadó szolgáltatót terheli. Tehát bármilyen szabálytalanság esetén az elfogadó ugyanúgy felel, mintha ő végezte volna el az átvilágítást. 21. § A 18–20. § nem alkalmazandó a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. Ebben az esetben a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül. A 21. § kimondja, hogy a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezés és az ügynöki tevékenység tekintetében nincs szükség az átvilágítás formális elfogadására illetve írásbeli kérelmezésére, hiszen az esetben a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül. Vagyis az általa végzett átvilágítást úgy kell tekinteni, mintha maga a szolgáltató végezte volna el azt.

4.9. A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok Az Európai Unió jogi aktusai közül kiemelt jelentősége van a rendeleteknek. Az EGKsz. 189. Cikke szerint a közösségi rendeletek közvetlenül alkalmazhatóak minden tagállamban. Kettős természetűek: közvetlen hatály és alkalmazhatóság irányadó rájuk. Ha nincs külön hatálybaléptetés, akkor a hivatalos újságban (Official Journal) való megjelenéstől számított 20. napon lépnek hatályba. Automatikusan részévé válnak a tagállamok nemzeti jogrendszereinek, nem kell (és nem is szabad!) nemzeti jogszabállyal beiktatni az adott tagállam jogrendszerébe. A Pmt. következő rendelkezései tehát csak utalnak a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: Rendelet). Ezt a jogszabályt a szükséges mértékben külön is bemutatjuk a későbbiekben, a másik pénzmosás megelőzéssel kapcsolatos rendelettel, a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (az úgynevezett „cash control” rendelet). 22. § (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság” a Felügyelet és a pénzügyi információs egységként működő hatóság. A 22. § szerint a Rendeletben szereplő „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság” az MNB és a NAV PEII. (2) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti megbízói adatokat. A szolgáltatók, ha az MNB vagy a NAV PEII hivatalos megkeresésben igényli, kötelesek átadni a következő adatokat: a megbízó nevel, címe és számlaszáma. A megbízó címét a születési helye és ideje, az ügyfélazonosító száma vagy a nemzeti azonosító száma is helyettesítheti. Amennyiben a megbízó nem rendelkezik számlaszámmal, a megbízó fizetési szolgáltatója helyettesíti azt egy olyan egyedi azonosítóval, amely lehetővé teszi az ügylet megbízóig történő visszavezetését.

68


(3) A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelős hatóság” és a (3) bekezdése által meghatározott „illetékes hatóság” a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság. Az MNB vonatkozásában a NAV PEII „alkalmazásért felelős hatóság”-nak illetve „illetékes hatóság”-nak a rendelet vonatkozásában. (Érdekes konstrukció, hogy egy, végső soron a kormány irányítása alatt működő szerv, vagyis a NAV PEII felügyeli a független Magyar Nemzeti Bankot. Igaz, csak a Rendeletben meghatározott, gyakorlatilag szűk körben.) (4) Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Ket. szerint jár el. A Pmt. utal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (Ket) szabályaira, amelyeket a hatósági ellenőrzés során a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni. Csak tallózva ismertetünk párat a két törvény legfontosabb rendelkezéseiből, ezen jogszabályok alapos ismerete elengedhetetlenül fontos a Pmt. 22. § (4) bekezdésének alkalmazásához. A Ket szerint a hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés eszközei: a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, b) helyszíni ellenőrzés, vagy c) ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés. A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi. Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett egyszerűsített jegyzőkönyvet is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld. Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó


69

eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is, c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez. Mindezen szabályokat az MNB törvény ide vonatkozó speciális rendelkezéseivel együtt kell értelmezni és alkalmazni. (5) A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott, továbbá a következő intézkedéseket alkalmazza: a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére; b) megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését. Az (5) bekezdés az ellenőrzési eljárás eredményeként tapasztalt jogsértésre alkalmazható enyhébb jogkövetkezményekről rendelkezik. (6) A 35. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti. Amelyik felügyelt szolgáltató a Rendeletben foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a Pmt. 35. §-a alapján kétszázezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható. (7) A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egységként működő hatóság a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza, valamint a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A (7) bekezdés szintén enyhe, figyelmeztető jellegű szankciókról rendelkezik. A NAV PEII a következő szankciókat alkalmazhatja az arányosság elvének betartása mellett: 1) figyelmeztetheti a szolgáltatót; 2) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására; (8) A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euró értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.

70


A (8) bekezdés árfolyamszámítással kapcsolatos technikai jellegű szabályokat tartalmaz. (9) A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám” alatt a 7. § (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontjában és a b) pontjának bc) alpontjában meghatározottak értendők. „Nemzeti azonosító szám” a fentiek szerint: természetes személyek esetében az azonosító okmány típusát és száma, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén pedig a cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy a nyilvántartási száma. (10) A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan, Magyarországon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Magyarország élt egy, a Rendeletben szereplő mentesítési lehetőséggel, amely tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a rendeletet olyan, tagállamon belüli pénzátutalásokra, amikor egy kedvezményezettnek az szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé tevő számlájára irányul az amennyiben:

szerint a az adott áru- és átutalás,

a) a kedvezményezett fizetési szolgáltatója a 2005/60/EK irányelvben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozik; b) a kedvezményezett fizetési szolgáltatója egy egyedi referenciaszám segítségével képes nyomon követni a pénzátutalást - a kedvezményezetten keresztül - attól a jogi vagy természetes személytől, aki vagy amely a kedvezményezettel az áru- és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött; és c) az átutalt összeg nem haladja meg az 1 000 eurót.

4.10. A bejelentési kötelezettség Elérkeztünk a törvény által előírt második főkötelezettséghez, amely az ügyfél-átvilágítási kötelezettséggel együtt a Pmt. által előírt legfontosabb, és legalaposabban kidolgozott kötelezettség. Az USA-ban született először olyan törvény, amely a pénzmosással kapcsolatban is tartalmazott rendelkezéseket: az 1970. évi banktitok-törvény (Bank Secrecy Act – BSA) előírta, hogy a pénzintézetek minden 10.000 dollárt meghaladó tranzakciót jelentsenek a központi hatóságnak. Ez az ún. Currency Transaction Report (CTR) módszer.13 Megjegyezzük, hogy a bejelentési kötelezettség tartalma eltérő lehet az egyes országokban. Az amerikai típusú modell (CTR14 modell) szerint készpénzes tranzakció esetén bizonyos összeghatár (például 10.000 USD) felett a szolgáltató azonosítja az ügyfelet, majd automatikusan jelenti a tranzakciót a hatóságnak. A kontinentális modell (STR15 modell) 13

Dr. Auer Katalin – Dr. Osváth Piroska: Törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról (=Pénzügyi Szemle 1994. 5. szám 385-386. oldal) 14 „A készpénzes tranzakciók jelentése.” 15 „A gyanús tranzakciók jelentése.”


71

ezzel szemben meghatározott összeghatár felett a készpénzes tranzakciókra csak azonosítási kötelezettséget ír elő, bejelenteni ezek közül csak a pénzmosás gyanús eseteket kell. Magyarországon 1994-ben történt meg az első pénzmosás-gyanús tranzakció bejelentése. Ezt követően a statisztika érdekes képet mutat:

Forrás: ORFK, VPOP és NAV1994-2011 1994-2000 között szinte stagnált évi 1000 darab körül a bejelentések száma. Ezután – részben a jogszabályváltozások következtében, részben a kirobbant nagy pénzmosási botrányok hatására 14.000 fölé is ment a bejelentések száma. Ezen exponenciális növekedés csúcsa 2004-ben volt. Ezután lassú csökkenésnek vagyunk szemtanúi napjainkig. 2011-ben 6178 bejelentés érkezett a NAV PEII-hez. A csökkenés több okra is visszavezethető. 2007. július 1-től nem büntethető a bejelentési kötelezettség elmulasztása, ha azt a szolgáltató alkalmazottja gondatlanságból követi el. (Megjegyezzük, hogy még csak nem is szabálysértés, ezzel egyébként Magyarország nem felel meg a vonatkozó EU-s szabályozásnak, hiszen a gondatlan alakzatot legalább szabálysértéssé kellene tenni.) A másik ok az lehet, hogy a szolgáltatók kezdik megtanulni a rendszer használatát. Nem tesznek indokolatlan bejelentéseket, illetve ha több összefüggő gyanús tranzakciót észlelnek, akkor azt ma már egyre inkább – megjegyezzük, hogy nagyon helyesen – „csomagban” jelentik. Ez is csökkenti a bejelentések számát, de hangsúlyozzuk, hogy ez nem negatív, hanem pozitív jelenség. Megfelelő informatikai háttérrel a NAV PEII ugyan képes lenne a jelenlegi bejelentésszám többszörösének a feldolgozására is, de egyrészt nem lehet cél a bejelentések számának minden áron történő növelése, másrészt célszerűnek látnám a lehetőségekhez mérten minél magasabb színvonalú számítástechnikai háttér biztosítását a PEII számára. Ha van olyan technológiai fejlesztés, amelybe megéri beruházni, akkor biztosan ez az. A bejelentések számának a megoszlása is érdekes képet mutat, ahogy a következő ábrából látható:

72


Forrás: NAV PEII 2011 Láthatjuk, hogy messze a legtöbb bejelentés a bankoktól érkezik. (Azt, hogy melyik banktól pontosan mennyi, szigorú üzleti titokként kezelik a szolgáltatók. Ha ugyanis kiderülne, hogy melyik bank jelent kevesebbet illetve többet, valószínűleg jelentős tőkeátcsoportosulás indulna meg a bankok között.) Viszonylag gyakori bejelentők továbbá a pénzváltók, biztosítók, takarékszövetkezetek is. A többi szolgáltatótól érkező bejelentések száma elhanyagolhatóan kevés. Érdekes megvizsgálni a bejelentések számának a megoszlását úgy is, ha az időtényezőt is figyelembe vesszük. A négy éves „mini-idősorokból” az a következtetés vonható le, hogy míg gyakorlatilag minden szolgáltató esetében csökkent a bejelentések száma az elmúlt négy évben, egy kivétel mégis akad: a biztosítók egyre többet jelentenek. Ennek okát nem ismerjük, talán az lehet az egyik ok, hogy a PSZÁF az elmúlt időszakban kiemelten foglalkozott ezzel a területtel a pénzmosással kapcsolatos ellenőrzések során.


73

Forrás: Pintér Dániel: A magyarországi pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés banki vonulata16 23. § (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja köteles haladéktalanul a (3) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a szolgáltató által a 7-9. § alapján rögzített adatokat, b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését és c) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A bejelentéshez 2013-tól mellékelni kell a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A 23. § kimondja, hogy mikor keletkezik bejelentési kötelezettség. Az általunk használt, fentebb bemutatott STR rendszerből adódóan csak és kizárólag a gyanús tranzakciókat kell bejelenteni, egyáltalán nincs semmilyen automatikus bejelentési összeghatár. (Korábban néhány szolgáltató összekeverte a 3.600.000 forintos azonosítási értékhatárt a bejelentési kötelezettséggel, és automatikusan jelentett minden készpénzes tranzakciót ezen értékhatár felett. Ezzel a jogszabályban foglaltak teljes félreértéséről tettek tanúbizonyságot.) Azt hogy mi számít gyanúsnak, vagy az ügyféllel kapcsolatba kerülő alkalmazott szubjektív mérlegelésének eredményeként, vagy az elektronikus szűrőrendszer riasztása alapján végső soron a pénzmosási felelős dönti el.

16

Szakdolgozat PTE KTK Pécs, 2012. Konzulens: Dr. Gál István László

74


Bejelentési kötelezettsége van a szolgáltató vezetőjének, alkalmazottjának, illetőleg segítő családtagjának (vagyis minden munkatársának). A bejelentést azonban nem személyesen, hanem a (2) bekezdésben meghatározott kijelölt személy (az úgynevezett „pénzmosási felelős”) útján kell megtenni. A bejelentés két legfontosabb tartalmi eleme: 1) az ügyfél korábban, a szolgáltató által rögzített azonosítási adatai 2) a gyanús körülmény részletes leírása. A pénzmosás gyanújára okot adó körülményeket taxatíve felsorolni nem lehet. Mindig a szokatlanság, az ügyfél korábbi magatartásától való eltérés vagy az adott tevékenységet folytató ügyfelek általános magatartásától való eltérés alapozza meg a pénzmosás gyanúját. A témát csak felületesen ismerő szerzők tollából még napjainkban is születnek olyan tudományos és egyéb publikációk, amelyek a jogbiztonságra hivatkozva követelik, hogy ezek a gyanús követelmények kerüljenek bele a vonatkozó jogszabályba, és ami nincs a jogszabályban, azt ne kelljen jelenteni. Az ötlet tetszetős, csak hozzá nem értésről árulkodik. A gyanús körülményeket nem lehet jogszabályba foglalni, mert: 1) az elkövetők azonnal megtalálnák a kiskapukat, azokat a módszereket, amelyek nincsenek benne a listában, és ebben az esetben nem lehetne velük szemben bejelentést tenni, 2) nem arról van szó a bejelentés esetében, hogy a pénzmosás gyanús tranzakció kezdeményezőjét feljelentjük, mert gyanítjuk, hogy bűncselekményt követ el. Arról van szó a Pmt. szerint, hogy egy szokatlan tranzakciót (amely vagy szerepel a szolgáltató szabályzatában a szokatlan tranzakciók listáján, de az is lehet, hogy nem) bejelentünk azért, hogy azt az illetékes hatóság megvizsgálhassa. A bejelentés nem minősül feljelentésnek, és a statisztikák szerint döntő többsége nem is eredményez büntetőeljárást. A NAV PEII, illetve annak jogelődje, a PIFO (Pénzügyi Információs Főosztály) 2010-ben például a beérkező 7177 bejelentésből 1674-et „hasznosított” valamilyen formában, vagyis az abban az évben tett bejelentések 23%-át. Ezeket a következő területeken használták fel:


75

Forrás: a NAV PEII 2011-ben jelentősen javult a „hasznosítási arány”, aminek oka részben a NAV PEII hatékonyabb működése, részben a szolgáltatóktól érkező bejelentések magasabb színvonala lehetett. 6178 bejelentésből 2711-et (vagyis 44%-ot, amely majdnem a duplája az előző évi aránynak) hasznosítottak a következő megoszlásban:

Forrás: NAV PEII A gyanús körülmények, amelyek alapján tipikusan bejelentést kell tenni, példálózva szerepelnek a felügyeleti szervek által összeállított mintaszabályzatokban. Természetesen a mintaszabályzatokat a szolgáltatók kötelesek saját magukra „szabni”, vagyis nemcsak mechanikusa átvenni. Így az egyes szolgáltatók további gyanús körülményeket is meghatározhatnak, és ismételten hangsúlyozzuk, hogy lehetőség van bejelentés megtételére olyan esetben is, amely nem szerepel a szolgáltató saját pénzmosás megelőzési szabályzatának pénzmosás és terrorizmus finanszírozása gyanús körülmények felsorolásában.

76


Kiemelt jelentősége van ezen kívül a bűnös eredetű dolog gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználásának. Emiatt érdemes áttekinteni, hogy milyen könyvelési események észlelésekor merülhet fel a pénzmosás gyaanúja egy gazdálkodó szervezetben (ilyenkor tipikusan a könyvelő vagy a könyvvizsgáló köteles bejelentést tenni)17: SorKönyvelési tétel szám

T

K

1.a

Nem adminisztratív hiba miatti nagy összegű 26 leltártöbblet áruknál

98

1.b

Nagy összegű leltártöbblet miatti 98 bevétel elhatárolása

483

1.c 1.d

1.e

Többletként nyilvántartott áruk 381 értékesítése Többletként nyilvántartott áruk 814 kivezetése értékesítéskor Többletként nyilvántartott áruk 483 forrásának csökkentése, megszüntetése

91, 467

Eladott áruk ELÁBÉ-ként.

98

A nem adminisztratív hiba miatti leltártöbblet értékesítésével költség nélküli, tiszta árbevétel keletkezik. (T 814 = K 98)

2.

91, 467

3.a

Törzstőke emelésre 384 átutalt összeg könyvelése

338

3.b

3.c

3.d

17

Gyanú merülhet fel a rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többleteknél, ha azok okai ténylegesen nem határozhatóak meg. Az áruk forrása a passzív időbeli elhatárolás lesz, amelyet az áruk költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. A többletként könyvelt árukat külön kell nyilvántartani, mivel azok kivezetésekor a forrásukat is meg kell szüntetni.

26

Értékesítési árbevétel 311 számla alapján

Jegyzett tőke (törzstőke) emelés cégbírósági végzés 338 alapján. Jegyzett tőke (törzstőke) leszállítás eredménytartalékba 411 cégbírósági végzés alapján Osztalék előleg 368 kifizetése eredménytartalék terhére

Megjegyzés

411

értékének

elszámolása

Kiugróan magas árbevétel került elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés). Szokatlanul magas összegű törzstőke emelés, amelyet nem indokol a vállalkozás működése. 338. Jegyzett, de be nem fizetett tőke számlával szemben könyvelt jegyzett tőke növekedés.

413

Jegyzett tőke emelést követően hamar bekövetkező jegyzett tőke leszállítás eredménytartalékba.

462, 384

Szja levonása után kifizetett osztalék előleg (Szja tv. 66. §).

Tomcsányi Erzsébet FŐKÖNYVELŐK LAPJÁNAK MELLÉKLETE 2011. november 26. (http://www.tomcsanyierzsebet.hu) 2012. augusztus 15. című tanulmány alapján


4.

Nem könyvelhető értékpapír eladás

-

5.

Bankszámlán összegek

384

?

6.

Kiszámlázott szolgáltatás

-

-

7.a

7.b

jóváírt

Magánszemélytől érkező, bankszámlán 384 jóváírt, nagy összegű kölcsön Magánszemély készpénzben teljesített 381 nagy összegű kölcsöne

Nem valós gazdasági esemény kapcsán adásvételi szerződés került aláírásra. Olyan részvények kerülnek eladásra, amelyek nincsenek a cég tulajdonában, de szerepelnek a könyvekben. Az alapító okirat (Zrt. esetén) igazolja a tényhelyzetet. Ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalás. Pénzmozgásnak nincs bizonylata. A számla első eredeti példánya is a könyvelésben van! Nincs elfogadott teljesítmény, nem könyvelhető le! Követelés egyenlegének igazolása sem szerezhető be!

474

A kölcsönről nem készült írásbeli szerződés. A cégnek nincs szüksége a működéséhez az átutalt összegre.

474

A vállalkozásnak nincs szüksége működéséhez a befizetett összegre.

7.c

Bankszámlán jóváírt és készpénzben fizetett kölcsönök 474 magánszemély általi elengedése

98

7.d

Jóváhagyott, kifizetett osztalék előleg

368

462, 384

T

K

SorKönyvelési tétel szám

77

8.

Éttermi, szállodai 381 szolgáltatások árbevétele

91, 467

9.

Más által kiegyenlített 454 tartozások

98

10.a

Rendszeres árubeszerzés 814, könyvelése elábéra 466

381

a

A kölcsönök rövid időn belüli elengedése. Az elen-gedett kötelezettséget be kell jelenteni az adóhatósághoz. Az elengedett kötelezettség ajándékozásnak számít. A bejelentés alapján az adóhatóság határozatot hoz az ajándékozási illetékről. Az elengedett kölcsönből származó évközi eredmény terhére jóváhagyott osztalék előleg. Megjegyzés A tevékenység végzésének járulékos költségei (pl. közüzemi számlák) nem igazolják a tényleges teljesítést. A követelés, kötelezettség egyenlegének egyezteté-sekor legkésőbb könyvelni kell. Átvállalási megálla-podás nélküli fizetés. Amennyiben az ügyfél kötele-zettségeit (szerződés hiányában) rendszeresen más teljesíti, érdemes mérlegelni a bejelentést. A tevékenység végzésének sem személyi, sem tárgyi feltételei nincsenek meg a vállalkozásban.


78

10.b

Értékesített árukészletek 381

91, 467

11.

Számlázott szolgáltatások

oktatási

91, 467

12.

Külföldön bankszámla könyvelése

vezetett utólagos .

13.

Számlázott tanácsadás

381

91, 467

14.

Duplán visszakapott 381, nagyösszegű foglaló 384

368, 96

15.

Számlázott szolgáltatás

381

91, 467

16.

Szolgáltatás igénybe 52, vétele (fiktív számla 466 alapján)

17.a

Nagy összegű befektetés, 368 cégalapítás

384

17.b

Befektetés, kft. üzletrész könyvelése 172 részesedésként

368

üzletviteli

381

.

381

18.

Behajthatatlan követelés 86 kivezetése

311

19.

Ellentételezés nélküli 454 tartozásátvállalás

98

Nincsenek alkalmazottak és a tulajdonosok nem tartózkodnak Magyarországon. Nincs sem saját, sem bérelt raktár. Ténylegesen nem folytatott üzleti tevékenység kerül számlázásra. Ha ismertté válik, hogy nem valós gazdasági eseményről szól a számla, abban az esetben meg kell fontolni a bejelentést. Külföldön vezetett bankszámla lepleződik le, amely nem szerepelt a könyvelésben. Kézzel írt számlán látható javítások, amelyek az árbevételt sokszorozzák meg. Ez felkeltheti a gyanút. Többször is ismételt esetben felkeltheti a gyanút. A cégnyilvántartásban nem létező vállalkozásnak állítottak ki számlát. A számla valódisága miatti felelősség a cég vezetőjét terheli. A számla összes példánya a könyvelésben van! Fiktív számla esetén költségvetési csalásról van szó, amely a pénzmosás előzménye lehet. A költségvetési csalás gyanúja miatt nincs bejelentési kötelezettség. A számla, a szerződés, a teljesítés valódiságáért a cég vezetője a felelős. Minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összeget fektet be cégalapításhoz. Részesedés könyvelése az előtársaság cégbírósági bejegyzésének a napjával. A ki nem egyenlített követelésnél nem volt fizetési felszólítás, egyenleg egyeztetés, 5 év elteltével behajthatatlan követelésként kivezették. Felmerülhet a gyanú, hogy nem volt valós a követelés, vagy az kiegyenlítésre került készpénzben. Utóbbi sikkasztásnak számít, közvetlenül nincs köze pénzmosáshoz. Nagy összegű tartozásátvállalás könyveltetése szerződés, megállapodás, bizonylat nélkül.


79

(2) A szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében, valamint a 11. § (6) bekezdésében meghatározott esetben is köteles vizsgálni. A (2) bekezdés a minden szolgáltatónál kötelező kijelölt személyről rendelkezik. Voltaképpen ő a pénzmosási felelős. Kisebb szolgáltatónál általában az egyik vezetőt szokták kijelölni erre a feladatra, nagyobb szolgáltatónál a kijelölt személy munkáját több munkatárs segíti, akik az AML (pénzmosás megelőzési) területen dolgozva általában a compliance (jogszabályoknak való megfelelést biztosító) részleg munkatársai. A kijelölt személy pedig általában a részleg vezetője. Új elem, hogy a jogszabály előírja, a szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében, valamint akkor is, ha az ügyfél-átvilágítást valamilyen ok miatt nem lehetett végrehajtani. A kijelölt személy haladéktalanul továbbítja a munkatársaktól érkező bejelentét a NAV PEII-nek, de emellett saját hatáskörében is tehet bejelentést. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató minden változást követő legfeljebb öt munkanapon belül köteles a NAV PEII-t tájékoztatni. (3) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől, alkalmazottjától és segítő családtagjától az (1) bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni. A bejelentéseket ma már kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, mégpedig védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában. A bejelentés beérkezéséről a NAV PEII elektronikusan visszaigazolást küld a bejelentő részére. „A védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldése ABeV PMT08 1.0 vagy PMT08 1.1 számú nyomtatvány használatával, illetve a szűkített adattartalmú ABeV PMT08 és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető. Az elektronikus bejelentésre szolgáló PMT08 nyomtatványt csak és kizárólag az Ügyfélkapun véglegesen regisztrált alanyok tudják használni. (http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu/regisztracio) Az ABeV nyomtatványkitöltő programot a NAV APEH-kapcsolati honlapjáról kell letölteni és a felhasználó számítógépére telepíteni.

80


(Aktuális verzió: http://www.apeh.hu/data/cms7266/Abev2006telep.exe) A bejelentésre szolgáló PMT08 nyomtatvány változatait a következő weboldaláról lehet letölteni: http://www.vam.gov.hu/pio 9. pont). Az elektronikus nyomtatványt csak számítógéppel lehet kitölteni, és csak elektronikusan, az ABeV rendszeren keresztül lehet beküldeni! A bejelentéshez kapcsolódó kitöltési útmutató, valamint az abban említett nyomtatványok mindenkor hatályos változata letölthető az alábbi weboldalról: http://vam.gov.hu/pio.”18 A NAV által kiadott tájékoztató szerint az AbeV rendszerbe a következőképpen lehet regisztrálni: „4. Regisztráció az Ügyfélkapun 4.1 Ügyfélkapu Az elektronikus bejelentésre szolgáló PMT08 nyomtatványt csak és kizárólag az Ügyfélkapun regisztrált alanyok tudják használni. A regisztráció véglegesítésének feltétele a személyes megjelenés az Okmányirodánál. Ügyfélkapu:http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu/regisztracio Egyéb információk: http://www.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu Az elektronikus nyomtatványt csak számítógéppel lehet kitölteni, és csak elektronikusan, az ABeV rendszeren keresztül lehet beküldeni! 5. ABeV keretprogram letöltése Az ABEV teljes körű telepítéséhez az adott munkaállomáson rendszergazdai jogosultság szükséges. Az ABeV nyomtatványkitöltő programot az ügyfél letölti a NAV honlapjáról, és telepíti a saját számítógépére az ABeV aktuális verzióját. Az ABeV-hez tartozó információk az alábbiak szerint érhetők el: o kitöltés, hibakezelés, telepítési leírás, útmutató, könyvtárszerkezet stb. (A VP a Windows-os verziót használja, a bejelentés teljesítéséhez is csak ezt a verziót lehet használni.) o a Súgófile telepítésével (vagy F1-el vagy a Szerviz menüponton belüli Súgóval), mely az alábbiakat emeli ki:  Keretprogramról (ABeV)  Kapcsolat az Ügyfélkapuval  XML file ellenőrzése és megjelölése beküldésre  XML generálás és ellenőrzés feladás nélkül  XML file ellenőrzés A NAV honlapja: nav.gov.hu Aktuális verzió: Abev2006telep.exe Súgófile: ABEV2006sugo.exe 5.1 PMT08 nyomtatvány letöltése A bejelentésre kijelölt személy a NAV honlapjáról, annak közzétételét követően letöltheti a Pmt adatok bejelentésére szolgáló nyomtatványt. A nyomtatvány a PEII internetes oldalán lesz elérhető az alábbi címen: http://vam.gov.hu/pio 6. Bejelentési kötelezettség ABeV-vel 18

Éves jelentés Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Pénzügyi Információs Főosztály 2011. év 4. oldal


81

Normál esetben a bejelentési kötelezettséget a PMT08 nevű ABeV nyomtatvánnyal kell teljesíteni. 7. Bejelentési kötelezettség teljesítése XML-lel Amennyiben a szolgáltató saját rendszeréből automatikusan elő tudja állítani a bejelentésben meghatározott adatokat, akkor lehetőség van a bejelentési kötelezettség teljesítésére XML-fájl segítségével, amelyet egy egyszerűsített PMT08 nyomtatvánnyal lehet majd elküldeni. Ez a megoldás elsősorban a rendszeresen, heti több alkalommal bejelentést tevő szolgáltatók részére ajánlott.”19 A bemutatott programmal kapcsolatban a szolgáltatók egy része néhány kritikai észrevételt is megfogalmaz. „Bár az ABeV keretprogram bevezetésekor a hatóság törekedett egy igazán hatékony és könnyen használható elektronikus bejelentő rendszert kialakítani, mégis a megoldással kapcsolatban számos kritika fogalmazható meg. Egyrészt a bevezetett szoftver közel sem tekinthető felhasználóbarátnak. Ugyanis amellett, hogy az alkalmazás telepítésekor és üzemeltetésekor gyakran merülnek fel technikai problémák, a kitöltésével járó adminisztrációs feladatok is sokszor túl sok időt igényelnek. A bejelentési folyamat további bírálataként hoznám fel, hogy mivel az elektronikus üzenetek eljuttatása személyi és nem szervezeti szinten történik meg, ezért a művelet jelentős biztonsági kockázatokat rejt magában. (4) A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. (5) A bejelentésnek a (4) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást. Ha a szolgáltató alkalmazottja úgy dönt, hogy bejelentést kezdeményez, akkor életbe lépnek a (4) és (5) bekezdésben foglalt szabályok. A megbízás nem hajtható végre főszabály szerint, amíg a bejelentést nem továbbítják. Ez alól enged kivételt az (5) bekezdés, indokolt esetben nem kell azonnal bejelentést tenni. Ha a gyakorlatban például a gyanús tranzakciót kezdeményező ügyfél a tényleges tulajdonos azonosító adatainak megadását néhány nappal későbbre ígéri meg, véleményünk szerint a bejelentés megtételével ezt meg lehet várni. (6) A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése az (5) bekezdés szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. (7) A szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját és segítő családtagját, valamint a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. (8) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz közzé. 19

http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/penzmosas/elektronikus_uzenet/vedelem_taj.html (2012. augusztus 15.)

82


A (6)-(8) bekezdések részben technikai, részben garanciális jellegű szabályokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy a NAV PEII saját részére vagy a nemzetközi együttműködés keretében a pénzmosás elleni küzdelem érdekében kitől milyen információk szolgáltatását kérheti. Az információkat kötelező átadni a PEII részére. 24. § (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. (3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság ellenkező rendelkezése hiányában a szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtását felfüggeszti, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről vagy körülményről írásban értesíti a szolgáltatót. (4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a) belföldi ügyleti megbízás esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének, illetve a (2) bekezdés szerinti üzenet megküldésének napját követő két munkanapon belül, b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének, illetve a (2) bekezdés szerinti üzenet megküldésének napját követő négy munkanapon belül megvizsgálja a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt. (5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatát további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az a 26. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz szükséges. (6) A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a szolgáltatót, ha a) az (5) bekezdés alapján a vizsgálatot meghosszabbítja, b) az ügyleti megbízás a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető. (7) A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a (6) bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt. (8) A szolgáltatót és a (2) bekezdés szerint eljáró pénzügyi információs egységként működő hatóságot - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb - a (7) bekezdésben meghatározottak alapján teljesíthető. Új elem a szabályozásban, hogy a szolgáltató köteles az ügyleti megbízást felfüggeszteni, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság valamely ügyleti megbízással kapcsolatban írásbeli üzenet útján pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt hoz a szolgáltató tudomására.


83

A beérkezett bejelentés kivizsgálására nyitva álló határidő a korábbi szabályozáshoz képest egy illetve két munkanapról kettő és négy munkanapra bővül, ami az életszerűség érdekében tett módosítás. Ráadásul ezt a NAV PEII további 3 munkanappal meghosszabbíthatja majd. Az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztése a gyakorlatban kivételes intézmény. Az erre vonatkozó szabályokat találjuk meg a 24. §-ban. A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha a gyanús körülmény ellenőrzéséhez a NAV PEII azonnali intézkedését látja szükségesnek. Ebben az esetben a bejelentést azonnal meg kell tenni, nincs helye halasztásnak semmilyen indokból. Előfordulhat olyan eset is, hogy a PEII keresi meg védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján a szolgáltatót. Ilyenkor azonnali támogatást kell nyújtani neki a kért információk megadásával stb. A PEII az elektronikus bejelentések beérkezését köteles visszaigazolni. A Pmt. szerint a belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő egy munkanapon belül, nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő két munkanapon belül kell megvizsgálni a bejelentést, és ennek eredményéről tájékoztatni a bejelentést tevő szolgáltatót. Ha a PEII olyan jelzést küld 24/48 órán belül, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést, vagy ezen határidőn belül nem válaszol, a tranzakciót végre lehet hajtani. A felfüggesztéssel kapcsolatban a jóhiszemű szolgáltatót terhelő felelősség kizárásáról rendelkezik a (7) bekezdés. 25. § Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek hatósági ellenőrzése során a 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. 25/A. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt adatot. (2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt bank-, fizetési, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot. (3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság megkereséssel fordulhat az e törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében a szolgáltatókhoz. A szolgáltatók kötelesek a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére megküldeni. (4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni

84


saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot. (5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot. (6) A központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóság által e törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése céljából kért, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság rendelkezésére bocsátani. (7) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén központi államigazgatási szerv vagy az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményezhet, az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével. A megkeresett a lefolytatott eljárás eredményéről tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. (8) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében adat - ideértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is - szolgáltatását kérheti a nyomozó hatóságtól, amelynek átadását a nyomozó hatóság - a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem tagadhatja meg. (9) A (8) bekezdésben meghatározott adathozzáférés mellett a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemzőértékelő feladatának ellátása érdekében közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a NAV nyomozó hatósága biztosítja. (10) A nyomozó hatóság vezetője kivételesen megtagadhatja a (8) bekezdés alapján történő adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (9) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása a folyamatban lévő nyomozás vagy titkos információgyűjtés érdekeit sérti, vagy az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik. (11) A nyomozó hatóság vezetője az átadott adatnak más, az e törvény 26. § (1) bekezdésében és 26/A. § (1) bekezdésében nevesített szerv részére történő továbbítását a) megtilthatja, b) korlátozhatja, c) előzetes hozzájárulásához kötheti. (12) Az (1)-(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a pénzügyi információs egységként működő hatóság legalább nyolc-, legfeljebb harminc


85

napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt köteles az adat szolgáltatását teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni. (13) Az (1)-(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a 24. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egységként működő hatóság - indokolt esetben - a (12) bekezdés szerinti határidőnél rövidebb határidőt is megállapíthat. (14) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az (1)-(9) bekezdés alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, valamint a 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében használhatja fel. Ha bármelyik felügyeleti szerv, tehát az MNB, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, az ügyvédi kamara, a közjegyzői kamara vagy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ellenőrzése során olyan körülményt észlel, amely bejelentés alapjául szolgálna, köteles azonnal értesíteni a NAV PEII-t. Vagyis ha a szolgáltató nem tett bejelentést egy indokolt esetben, és erről a felügyeleti szerv tudomást szerez, köteles saját hatáskörében a szolgáltató helyett megtenni a bejelentést. A Pmt. új 25/A §-ában megtalálható rendelkezései jelentősen bővítik a NAV PEII lehetőségeit. A Pmt. által meghatározott bűncselekmények vonatkozásában a NAV PEII gyakorlatilag bármilyen hatóságtól bármilyen adatot igényelhet, amely a feladatának az ellátásához szükséges, illetve bármilyen adatot – ideértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is – közvetlen hozzáféréssel is átvehet a nyomozó hatóság adatbázisából. Kimondja továbbá a törvény, hogy NAV PEII jogosult önálló információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal, valamint a feladatkörébe tartozóan képviseli Magyarországot a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében létrehozott nemzetközi szervezetekben és részt vesz azok munkájában. 26. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére: a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, csempészet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, b) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), a tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), az üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), a kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), a kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244.

86


§), a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A. §), a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/B. §, 258/C. §, 258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (1978. évi IV. törvény 267. §), a visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel (1978. évi IV. törvény 279. §), a környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), a természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 281/A. §), a visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282. §, 282/A. §, 282/B. §, 282/C. §, 283. §), a visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), a költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), a sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), a csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), a hűtlen kezelés bűncselekménye (1978. évi IV. törvény 319. §), valamint valamennyi gazdasági bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) és vagyon elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet), c) a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), a kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (Btk. 189. §), az emberrablás (Btk. 190. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás (Btk. 242-243. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), a radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §), illetve a Btk. XXXV-XLII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények. (2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben (a továbbiakban: Kit.)


87

meghatározott feladatai ellátásához adatokat adhat át a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek. (3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján vezetett adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított 20 évig köteles megőrizni. (4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság adatkezelési rendszeréből az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével információ szolgáltatást igényelhetnek. 26/A. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult önálló információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal, amely során az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából továbbíthatja külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. (2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködési megállapodást kötni, amennyiben az elősegíti az információcsere és az együttműködés (1) bekezdés szerinti folytatását. 26/B. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatkörében eljárva pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény felmerülése esetén, a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás teljesítése céljából elemző-értékelő tevékenységet végez. A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége során: a) az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt, azon adatbázisok adatait, amelyekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, a nyilvános vagy bárki számára hozzáférhető adatokat, a 25/A. § alapján megkeresésre beszerzett adatokat összeveti, az azok között fennálló összefüggéseket feltárja, értelmezi; b) az a) pontban meghatározott adatokkal összefüggő pénzügyi műveleteket, folyamatokat nyomon követi, az üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megvizsgálja; c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a 26. § (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása céljából történő információtovábbítás érdekében megállapításokat tesz, következtetéseket von le. (2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálja a 26. § (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési magatartások jellemzőit, figyelemmel kíséri az elkövetések során megjelenő új elemeket. (3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége eredményeként a 26. § (1) bekezdése alapján továbbít információt. (4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a 29. § (1) bekezdése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó statisztikát vezet. A 26. § a NAV PEII számára leszűkíti a bejelentésekből nyert információ felhasználásának a lehetőségét. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint „a

88


bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.” Ez a hivatalbóliság (officialitás) alapelve. Mivel azonban a NAV PEII nem a nyomozó hatóság része, rá speciális szabályok vonatkoznak a Pmt. 26. §-a alapján. A speciális, szűkített körű felhasználási szabályok másik indoka az, hogy a bejelentés olyan fokban korlátozza az állampolgári alapjogokat, hogy a belőle nyert információk korlátlan felhasználása esetlegesen jogállami alapelvekbe ütközne. 2013-tól bővül azon bűncselekmények köre, melyek üldözése céljából a NAV PEII felhasználhatja a bejelentésekből nyert adatokat, információkat. Az új bűncselekmények alapján a NAV PEII a bejelentésből nyert adatokat.

4.11. A felfedés tilalma 27. § (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, valamint a 25/A. § (3) bekezdése alapján megkeresett szolgáltató, a 25/A. § (6)-(7) bekezdése alapján megkeresett központi államigazgatási szerv, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. A felfedés tilalma lényegében speciális titoktartási kötelezettséget jelent, amely a szolgáltatókat és a NAV PEII-t terheli az általuk megtett bejelentéssel, valamint minden arra vonatkozó körülménnyel kapcsolatban. Nagyon fontos kiemelni – mivel a szabályozás egyik legfontosabb eleme –, hogy a tilalom tárygához tartozik a bejelentő személyének védelme is, vagyis sem a NAV PEII, sem az adott szolgáltató, sem más személy nem hozhatja nyilvánosságra, hogy ki volt a bejelentő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 25/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 25/A. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott szerv megkeresésére és a 26. § (1) bekezdésben megjelölt hatóság számára történő információ továbbítására. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a Hpt., a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.


89

A főszabályként meghatározott tilalom (titoktartás) alóli kivételeket tartalmazzák a (2)-(4) bekezdések. A tilalom nem vonatkozik a következő hatóságokra illetve szervekre: 1) a szolgáltató felügyeleti szerve, 2) a Hpt., a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet, 3) a tagállamok vagy olyan harmadik ország olyan vállalkozásai, ahol e vállalkozásokra a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak, 4) könyvvizsgáló, könyvelő, adószakértő, ügyvéd, közjegyző szolgáltató esetében, akár EU-s, akár harmadik (azaz EU-n kívüli) országban tevékenykednek, ha rájuk a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. (5) Az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak, b) a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, c) az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet végzik, és d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra. Az (5) bekezdés további kivételeket határoz meg. Ez a szolgáltatók többségére vonatkozó kivétel csak az ingatlanközvetítők, kaszinók, kártyatermek, nemesfémkereskedők és árukereskedők esetében nem teszi lehetővé az információtovábbítást, rajtuk kívül minden más szolgáltatóra vonatkozik. Az információátadás konjunktív feltételei a következők: 1) az érintett ügyfél az információt kérő és továbbító szolgáltatónak egyaránt ügyfele, 2) azonos az ügyleti megbízás, 3) a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, 4) az információt kérő és küldő szolgáltató ugyanazt a tevékenységet folytatja (például bank kérhet információt banktól, de ügyvéd banktól már nem) 5) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a magyar követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra. (6) Az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók értesítik az 5. § a)–b), d)–e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha harmadik ország teljesítette a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételeket. Az

90


5. § a)–b), d)–e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja ezt az információt a miniszternek. (7) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a (6) bekezdésben meghatározott esetekről. A szabály teljesen hasonló ahhoz, amit a 12. § és a 18.§ tartalmaz, az ott elmondottakat tartjuk irányadónak ennél a rendelkezésnél is.

4.12. Nyilvántartás, statisztika 28. § (1) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–10. §-ban és a 17. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát, valamint a 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik. A szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni az általa átvilágított ügyfelekről, az 500.000 forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzváltásokról, az általa tett bejelentésekről és a tranzakció felfüggesztése mellett, bejelentéssel egybekötött egyéb intézkedésekről. A nyilvántartásba kerülő adatok megőrzési ideje nyolc év. A nyolc év főszabály szerint az adatrögzítéskor kezdődik, ez alól kivételt az üzleti kapcsolat létesítésekor rögzített adatok jelentenek, ezeket az üzleti kapcsolat megszűnését követő nyolc évig köteles megőrizni a szolgáltató. (2) Az 1. § (1) bekezdésének a)–e), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni. Az azonosítási értékhatárt elérő tranzakciókról (3.600.000 forint vagy nagyobb összeg) a következő szolgáltatóknak külön nyilvántartást kell vezetnie, és nyolc évig megőrizni: 1) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; 2) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; 3) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; 4) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; 5) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; 6) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik; 7) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez. 28/A. § (1) A szolgáltató a 28. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatot, okiratot az 5. §ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egységként működő


91

hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni. (2) A 28. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időtartam hatósági megkeresés alapján történő meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az ott meghatározott adatra, okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség. (3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulását követően a szolgáltató az adatot, okiratot nyilvántartásából törölni köteles. Az (1) bekezdésben meghatározott hatóság a (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni. (4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot 10 évig köteles megőrizni. 29. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság együttműködve - a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal - köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen. (2) A (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza: a) a 23. §-ban meghatározott bejelentések számát; b) a 24. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát; c) terrorizmus finanszírozása tárgyában az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján elrendelhető zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékét; d) azoknak a 23. §-ban meghatározott bejelentéseknek a számát, amelyeket a pénzügyi információs egység a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított; e) a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított információk felhasználásával, valamint a pénzmosás, az 1978. évi IV. törvény 261. §-a szerinti terrorcselekmény, illetve a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a Btk. 318. §-a szerinti terrorizmus finanszírozása bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, a bűncselekmények minősítését, a gyanúsítottak számát, a nyomozás során alkalmazott kényszerintézkedések meghatározását, számát, valamint a nyomozás befejezésének módját; f) az e) pontban meghatározott büntetőeljárásokban fa) a vádemelések és vádlottak számát; fb) az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon nagyságát, az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon nagyságát. (3) A nyomozó hatóság a (2) bekezdés e) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatot, valamint a bíróság a jogerős határozatainak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott adatait negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elektronikus úton is teljesítheti.

92


(4) A (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell nyilvántartani. (5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a statisztikát az internetes honlapján évente közzéteszi. A 29. § a NAV PEII-re nézve állapít meg technikai szabályokat azzal kapcsolatban, hogy milyen statisztikai tájékoztatási kötelezettség terheli a magyar FIU-t. Mindezt rendszeresen közzé kell tennie a honlapján, hogy a pénzmosás ellen tett intézkedések hatékonysága ellenőrizhető legyen. A közzétett statisztikák bárki számára hozzáférhetőek a www.vam.gov.hu/pio honlapon.

4.13. Intézkedések harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén 30. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban a 6–11. §-ban, a 28. §-ban, továbbá e §-ban meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni. (2) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles az általa működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről (31. §), valamint a belső szabályzat tartalmáról (33. §) harmadik országban található fióktelepeinek vagy leányvállalatainak tájékoztatást adni. (3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. § a)–b) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a miniszternek. (4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását. (5) Ha harmadik ország jogi szabályozása nem engedi az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepéről vagy a leányvállalatáról feltáró elemzést készíteni. A következő szolgáltatók kötelesek az EU-n kívüli országban található fióktelepeik számára előírni a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és adatnyilvántartási szabályok szigorú betartását:  pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;  befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;  biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;  árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;  nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;  önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;


93

Ugyanezen szolgáltatói kör számára a (3) bekezdés előírja, hogy kötelesek az általuk működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről, valamint a belső szabályzat tartalmáról harmadik országban található fióktelepeinek vagy leányvállalatainak tájékoztatást adni. Vagyis a belső szabályzatot irányadónak kell tekinteni a leányvállalat esetében is, illetve csak a Pmt. rendelkezéseivel összhangban lehet az adott leányvállalatra „szabni” a rendelkezéseit. Ha mindezen intézkedéseket harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé (vegyük észre, hogy itt egy elég kényes szabályról van szó, a Pmt. mintegy óvatosan extraterritoriális hatályt ad magának, vagyis egyes rendelkezéseinek alkalmazását előírja más, független, EUn kívüli országokban is), akkor az illetékes miniszteren keresztül erről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot. Amennyiben a harmadik (EU-n kívüli) ország jogi szabályozása nem engedi, hogy a Pmt. ilyen téren extraterritoriális hatályt kapjon, a fent felsorolt szolgáltatók bármelyike köteles a harmadik országban található fióktelepéről vagy a leányvállalatáról feltáró elemzést készíteni. Ennek célja az lehet, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szempontjából a szolgáltató számára mennyire kockázatos az adott országban létesíteni vagy fenntartani leányvállalatot.

4.14. Belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program 31. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni. Azon szolgáltatók, amelyek legalább egy alkalmazottat foglalkoztatnak (tehát például egy egyéni ügyvédre, vagy egy olyan pénzváltóra, akinek nincs alkalmazottja, nem vonatkoznak a 31-32. §-ban foglalt szabályok), kötelesek belső ellenőrző és információs rendszert működtetni. Nagyobb szolgáltatók egy vagy több belső ellenőrt is kineveznek. 32. § (1) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni. (2) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató

94


szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési programok szervezéséről gondoskodni. A szolgáltató felelőssége, hogy valamennyi alkalmazottja megismerje a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályokat, valamint hogy megfelelően alkalmazza ezeket, és a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanújának a felmerülése esetén megfelelően tudjon eljárni, gyorsan és hatékonyan tegye meg a bejelentést. Annak tehát, hogy az alkalmazottak egyáltalán felismerjék a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló gyanús körülményeket, elengedhetetlen feltétele az alkalmazottak szervezett, rendszeres, legalább évenkénti egyszer történő oktatása. Oktatni kell a Pmt. (2007. évi CXXXVI. tv.) mellett a Btk. (2012. évi C. tv.) vonatkozó rendelkezéseit és az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. Törvény legfontosabb rendelkezéseit. A hazai gyakorlat napjainkban elég heterogén képet mutat. Vannak olyan szolgáltatók, amelyek évenként oktatást és vizsgát szerveznek, és azt dokumentálják is. Mások megelégszenek elektronikus oktatási rendszer működtetésével, ami ugyan kevésbé hatékony, de a jogszabályban foglalt kötelezettségnek ezáltal még éppen eleget tesznek. Vannak azonban olyan, többnyire kis méretű szolgáltatók is, amelyek igyekeznek megtakarítani az erre vonatkozó kiadásokat, és vagy nem is szerveznek oktatást, vagy csak „papíron”, aláíratják az alkalmazottakkal, hogy oktatták őket. Ez a vonatkozó jogszabályi rendelkezések durva megsértését jelenti, és a felügyeleti szerv meg is bírságolhatja őket az ilyen jellegű mulasztás esetén.

4.15. Belső szabályzat 33. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni. Minden szolgáltató köteles szabályzatot készíteni, ezt a gyakorlatban „pénzmosás megelőzési szabályzat”-nak hívjuk. (2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes. (3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével – mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre. (3a) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. (3b) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és módosítani. (3c) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.


95

A szolgáltató által a mintaszabályzat alapján elkészített szabályzatot a felügyeleti szerv hagyja jóvá. Az egyes felügyeleti szervek által készített mintaszabályzatok általában ingyenesen hozzáférhetők és letölthetők, például a következő oldalakról: http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/penzmosas_ellen/pszafhu_penzmosas/pszafhu_mintas zabpenzm_20050728_1.html http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Bankjegy_es_erme/penzugyi-szferareszere-vegzett-szolgaltatasok/engedelyezes/mintaszab%C3%A1lyzat.pdf www.vam.gov.hu/loadBinaryContent.do?binaryId=18313 http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/Pmt http://www.mkvk.hu/szabalyozas/szabalyzatok/penzmosas_ellenorzese/penzmosas http://www.bpugyvedikamara.hu/penzmosas_elleni_szabalyozas_penzmosas_elleni_szabaly zat/ (4) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést. Az árukereskedők különleges státuszt élveznek a törvény szerint: nem kötelező alávetniük magukat a Pmt. hatályának. Ha viszont 3.600.000 forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést kívánnak elfogadni, akkor szabályzat elkészítésével be kell jelentkezniük a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz, ahol nyilvántartásba veszik őket.

4.16. Felügyelet, intézkedések 34. § (1) Az 5. § a)-c) és f)-h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését. (2) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § c) és f)h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv. rendelkezései szerint jár el. Az MNB, a MKEH és a NAV mint felügyeleti szervek kötelesek biztosítani azt, hogy az általuk felügyelt szolgáltatók betartsák a törvény rendelkezéseit. (3) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) rendelkezései szerint jár el.

96


(4) A felügyelet ellátása során az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.), az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezései szerint jár el. A (3) és (4) bekezdés szerint minden felügyeleti szerv az eljárása során köteles a rá vonatkozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket is figyelembe venni, a Pmt. szabályozásán túlmenően. 35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c) és f)-h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére; b) javaslatot tesz a szolgáltatónak ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére; bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására; bc) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre; c) figyelmezteti a szolgáltatót; d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését; e) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására; f) az a)-e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)-j), k) és n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. (2) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit. (3) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna. (4) Az 5. § c), f)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van: a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára, b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására, c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre, d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.


97

35/A. § (1) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a könyvvizsgálói törvény, az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az Ütv., az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel van: a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára, b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására, c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre, d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára. 35/B. § Az e törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja a szolgáltatónak a Kit., valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelését. A 35. § (1) bekezdés rögzíti, hogy az MNB, a MKEH és a NAV mint felügyeleti szervek a fokozatosság elve alapján járnak el, amikor a Pmt.-ben foglalt rendelkezések megsértését szankcionálják. Az alkalmazható szankciók a következők: 1) 2) 3) 4) 5)

a szolgáltató felhívása a törvény betartására javaslattétel figyelmeztetés a jogsértés abbahagyására kötelezés az előző négy pont hatékonyságának a növelése érdekében bírság kiszabása (a bírság összege a MNB által felügyelt szolgáltatók esetében kettőszázezertől ötmillió forintig, egyéb szolgáltatókra pedig százezertől egymillió forintig terjedhet).

A bírság akkor is kiszabható, ha vagy a szolgáltató vezetője sért meg a törvény rendelkezéseit, vagy az alkalmazottja úgy, hogy a vezető kellő gondosság mellett ezt megakadályozhatta volna.

4.17. Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések 36. § (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet: a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása, b) ingatlan vétele, eladása, c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése. (2) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjt.-ben meghatározott közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban: a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,

98


b) ingatlan vétele, eladása, c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése. (3) Az e törvényben előírt kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet – ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet – előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására, b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására. (4) Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására, b) a közjegyző nemperes eljárást folytat le. 37. § (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentést az ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a közjegyző alkalmazottja – ideértve az alkalmazott ügyvédet is – a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette. (2) A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. (3) Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 23. § (1) bekezdésében és a 31–32. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék. 38. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. (2) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda köteles szabályzatot készíteni, amelyet a területi kamara hagy jóvá. A Magyar Ügyvédi Kamara a 33. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amelyet az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá. (3) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében szabályzatnak minősül. (3a) A (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben


99

meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. (3b) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. (3c) Az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda a jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. (4) Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének. (5) E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjt. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség. A bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatókra vonatkozó eltérő rendelkezések 38/A. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter hagyja jóvá. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

4.18. Záró és felhatalmazó rendelkezések 39. § (1) E törvény – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2007. december 14-én lép hatályba. (2) (3) Az 1–38. §, 40. §, 42–43. §, 46–51. §, 54–55. § és 56. § 2007. december 15-én lép hatályba. (4) A (10) bekezdés 2007. december 16-án lép hatályba. (5) A (12) bekezdés és az 52. § 2008. január 2-án lép hatályba. (6) A (13) bekezdés 2008. január 3-án lép hatályba. (7) A 44. § (1)–(2) bekezdése 2008. december 15-én lép hatályba. (8) A 44. § (3) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba. (9) A (11) bekezdés 2009. január 2-án lép hatályba. (10) (11) (12) (13) 40. § 41. §

100


42. § A szolgáltató – a 11. § (6) bekezdésétől eltérően – 2009. január 1-jét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben: a) az ügyféllel e törvény hatálybalépése előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján nem jelent meg, és c) az ügyfél vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére. 43. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogszabályai az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogalanyai tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható. (2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szabályzat kötelező tartalmi elemeit. 44. § 45. § (1) E törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat. (2) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni. (3) E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa. (4) E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdő szolgáltató, valamint az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani. (5) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot. (6) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést. 46–51. § 52. § 53–55. §


101

4.19. Az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés 56. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, b) a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv. (2) E törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

PÉNZMOSÁSI TECHNIKÁK

103

5. Pénzmosási technikák Akinek bűncselekményből származó pénz van a birtokában, annak először azt kell eldöntenie, hogy szüksége van-e pénzmosásra. Bizonyos összeghatárig (ez egy átlagos magyar állampolgár esetében kb. 10 millió forint) ugyanis minden gond nélkül elkölthető vagy legális gazdasági tevékenységben felhasználható az összeg (ez utóbbi azonban már szintén pénzmosásnak minősül). Pénzügyi vagy bankműveletek esetében az összeg egyszerű feldarabolásával (például 10 millió forint feldarabolható öt darab 1.700.000 forintos és egy darab 1.500.000 forintos részletben) kikerülhető a 3.600.000 forintos limit. Ha a kétes eredetű pénzösszeg elér egy bizonyos nagyságot, amely már kockázatossá teheti a „sima” felhasználást, akkor még mindig van lehetőség arra, hogy lebukás veszélye esetén az elkövető megindokolja a bűnös pénz eredetét: családi ajándék, öröklés, baráti kölcsön a forrás. Nincs szükség másra, csak egy hihető legendát (a titkosszolgálatoknál használt szakkifejezés) kitalálni a pénz eredetére vonatkozóan. A lényeg a megfelelően kidolgozott válságstratégia, és természetesen nem árt egy ügyvéddel is folyamatosan konzultálni. Ha igazán nagy összegről van szó (persze relatív, hogy mi tekinthető „nagy” összegnek), akkor már szükség lehet pénzmosásra. Ötven-, százmillió forint körüli összeg már feltétlenül „igényli” a tisztára mosást. Természetesen az összeghatár meglehetősen relatív: ha valakinek már több százmillió forintos vagyona van, és legális gazdasági tevékenységet (is) folytat, annak akár százötvenmillió forint illegális eredetű pénz elköltése sem jelent kockázatot. Tehát fogalmazhatunk úgy is, hogy „egy bizonyos szint felett”, megfelelő gazdasági (és politikai) kapcsolatokkal felvértezve már nincs is szükség az illegális úton szerezett pénz tisztára mosására, azt „piszkosan” el lehet költeni… Emellett ha a bűnelkövetőnek van legalább egy legálisan bejegyzett cége, akkor minden évben a cég forgalmának kb. 30%-a évente átmosható rajta, kellő szakértelmű (és „vállalkozó szellemű”) könyvelő segítségével. A pénzmosás különböző módszereinek, technikáinak felsorolása lehetetlen, folyamatosan fejlődnek a különböző eljárások, az innovációk hátterében pedig pénzügytechnikai, számviteli és jogi szakismerettel rendelkező tanácsadók állnak. A következőkben néhány jellemzőnek vélt pénzmosási technikát mutatunk be. 1) Talán a legprimitívebb és legkezdetlegesebb módszer a készpénzforgalomban történő pénzmosás. A készpénzt bemutatóra szóló betét létesítése, illetve átutalás révén valamely bankba vagy más pénzintézetbe juttatják1. Végrehajtható belföldi és külföldi viszonylatban is. Ez utóbbi esetben a készpénzt át kell szállítani egy vagy több határon, ez viszont jelentős kockázati tényező. Ha öt határállomáson megy át a pénz, és mindegyiken 90% a valószínűsége, hogy nem fedezik fel, akkor annak az együttes valószínűsége, hogy egyik határállomáson sem lesz lebukás: 0,95, azaz már csak 59%! A készpénz egyébként úgyis átcsempészhető a határon, hogy kisebb összegekre bontva 1

Előfordulnak olyan esetek is, hogy megvesztegetik a banktisztviselőket, akik így nem jelentik a gyanús tranzakciókat, illetve volt arra is példa, hogy a bankalkalmazottakat nem érdekelte, hogy honnan származik a pénz. 2002 novemberében egy kis manhattan-i bank bukott le. 660000 dollár értékben fogadtak el készpénzt bankbetét létesítése céljából, ráadásul ezt az összeget táskákban szállítottak a bankba. A New York Times szerint ez a bankot „azért választották a bűnszervezetek, mert itt nem tettek fel kérdéseket, és nem is akarták tudni, hogy honnan származik a készpénz.” (Robert F. Worth: Bank Failed to Question Huge Deposits New York Times 2002. november 28.)

104


borítékokba teszik, és egyszerűen levélpostai küldeményként átküldik egy másik országba. Emellett a kereskedelmi szállítóhajókon rendszeresített nagyméretű konténerekben is el lehet helyezni készpénzt, a felfedezés valószínűsége csekély. A készpénzt végül légi úton is lehet csempészni, ahogy erre a 2000 július-augusztusban, az Egyesült Államokban vámhatósága által végrehajtott „Erőjáték” (Operation Powerplay) elnevezésű művelet is felhívta a figyelmet. Ennek keretében a Kennedy Nemzetközi Repülőtéren letartóztattak egy kolumbiai utast, akinél 80 guriga készpénzt találtak, 34-et az alsónadrágjában, 46-ot pedig a gyomrában.2 A készpénzforgalomban történő pénzmosást egyébként Magyarországon a betétek anonimitásának megszüntetése ellehetetlenítette. Ma már egyébként ezt a több évtizeddel ezelőtti, kezdetleges technikát nem is alkalmazzák az elkövetők, a készpénz csempészete viszont feltehetően még ma is folyik. 2) Kisebb összeg tisztára mosható akkor, ha megfelelő mértékű legális jövedelmet is realizál a pénzmosó. Ekkor ugyanis nincs más dolga, mint rendszeresen túlfizetni az adóját. Év végén az adóhivatal által visszautalt pénz már tiszta, erről akár igazolást is lehet kérni az adóhatóságtól. 3) Az élet- és vagyonbiztosítások többsége is lehetőséget ad a pénzmosásra. Életbiztosítás esetén a biztosítási szerződést egy stróman köti meg, a pénzmosó a kedvezményezett. A biztosítási díjat a bűncselekményekből származó összegekkel fizetik, majd bizonyos idő eltelte után korai folyósítást kérnek, vagy (vagyonbiztosítás esetén) előidézik a biztosítási esemény bekövetkezését. Vagyonbiztosítás is felhasználható pénzmosásra, és ha sikerül kijátszani a túlbiztosítási tilalmat, akkor az elkövetők jelentős profitra is szert tehetnek. A piszkos pénzből vásárolnak valamilyen árut, amit hajón szállítanak a célállomásra. A hajót és az árut az értékét messze meghaladó összegre biztosítják, majd a rakománnyal együtt a nyílt tengeren a hajó is elsüllyed. A biztosítási szerződésben megjelölt kedvezményezett – aki természetesen a tisztára mosandó pénz tulajdonosa – felveszi a már legálissá vált pénzt. Így biztosítási csalást is elkövettek, amit azonban nehéz (vagy sokkal inkább lehetetlen) lesz bizonyítani, mert a bizonyítékok a tenger mélyére süllyedve örökre elenyésztek… 4) Klasszikus pénzmosási módszer a garantált kölcsön technikája. A piszkos pénzt egy offshore bankban letétként helyezik el, ez a pénzintézet kezességet vagy bankgaranciát vállal egy másik bank felé, amely egy nagy tekintélyű pénzügyi infrastruktúrával rendelkező országban székelő ismert pénzintézet, megkérdőjelezhetetlen üzleti tisztességgel, bonitással. Ezt követően ezt a bankot a bűnszervezet által megbízott ügyvéd (vagy üzletember) megkeresi egy kölcsönkérelemmel, majd a kölcsön összegét ingatlanok vásárlására használják fel. Mivel a kölcsön visszafizetésére nem kerül sor, az off-shore banktól a lététbe helyezett piszkos pénzt a kölcsönt nyújtó bank lehívja. A piszkos pénz tehát a bankrendszeren keresztül bekerül a legális gazdaságba, a bűnszervezet tagjai pedig az ingatlanok értékesítésével szintén legális jövedelemhez jutnak3. 2

Steven Mark Levy: Federal Money Laundering Regulation (Banking, Corporate, and Securities Compliance) New York, 2003. 2. fejezet 7. oldal 3 Molnár Csaba: Néhány gondolat a pénzmosásról (=ORFK Tájékoztató 1999. 2. szám 7. oldal)


105

A „holland szendvics”-nek is nevezett módszer másik változata az, hogy a pénzmosó a saját maga által egy adóparadicsomban alapított banktól vesz fel kölcsönt, azaz önmagát hitelezi. Ez a második változat gyanúsabb lehet, mint az, amikor egy jónevű hitelintézetet is bevonnak az ügyletbe, ugyanakkor nagy előnye, hogy megmarad a kamat4. 5) Fiktív külkereskedelmi ügylettel is lehet pénz mosni. Egy klasszikusnak számító példa szerint egy Németországban élő török férfi papíron női kosztümöket importál Törökországból, és férfiingeket exportál vissza. Forma szerint minden rendben van, a kiviteli engedély, a behozatali engedély, a vámpapírok, a feladó számlája és még egy fizetést sürgető fax is (a gyanú eloszlatása céljából). A papírok legalizálják az üzletet, innen már csak kétszer-háromszor kell átutalni az összeget például Rióba, onnan Hongkongba, és már nem is lesz pénzügyi szakember, aki képes lenne megfejteni a pénz eredetét5. 6) Bonyolultabbá, de biztonságosabbá is teszi az ügyletet, ha akkreditívet6 is felhasználnak a fizetéshez. A Pénzmosó cég keres magának egy külföldi partnert (Vevő cég), aki a névleges külkereskedelmi ügyletben hajlandó részt venni, és ezért természetesen megfelelő ellentételezést kap. Megkötik a külkereskedelmi adásvételi szerződést, amely a szállítást okmányok kíséretében, a fizetést pedig akkreditív formájában írja elő. Ezután a Vevő utasítást ad a bankjának okmányos hitellevél nyitására. A Vevő bankja megnyitja az akkreditívet, és erről értesíti az Exportőr bankját. Az Exportőr bankja értesíti ügyfelét, a Pénzmosó céget, hogy megnyitották az akkreditívet. Eddig minden törvényesen történt, most következik az ügylet egyetlen „kényes” pontja: a nem létező áruszállításról hamis átvételi okmányokat ad a Vevő a Pénzmosó cégnek, aki azokat bemutatja saját bankjának. A bank azonban nem fogja észlelni, hogy hamisak a papírok, mert a Vevő nem reklamál… Az Exportőr bankja jóváírja az összeget a Pénzmosó cég számláján, ami már tisztára mosott pénz, mert a törvényes eredete vitathatatlan (szabályos külkereskedelmi ügylet). Ezután ugyanez a bank elküldi a papírokat az Importőr bankjának, amely – mivel a Vevő most sem reklamál – megterheli a vevő számláját a vételár összegével. Az utolsó lépés már csak az, hogy az ügylet ellenértékét némi jutalékkal megtoldva átadja a Pénzmosó cég a Vevő cég képviselőjének, természetesen készpénzben! A Vevő cégnek is hasznot hoz tehát az ügylet, ráadásul számára egyéb előnyök is rejlenek benne: a Pénzmosó cégtől kapott fiktív számlákkal növelte a kiadásait, ami által kevesebbet kell adóznia, és a könyvelésben nem szereplő készpénzt kapott, amit tetszés szerint használhat fel: a saját cégéből történő vagyon kimenekítésére, vagy esetleg egy részét félreteheti (az üzleti kapcsolatokban igen gyakran alkalmazott) kenőpénznek is. Ez a pénzmosási módszer tehát nagyon biztonságosan alkalmazható, ha a Pénzmosó cégnek van egy (lehetőleg teljes mértékben legális tevékenységet végző) megbízható külföldi üzleti partnere, valamint mind ő, mind a külföldi partner jó kapcsolatokat ápol a bankjával (de legalábbis a bank külkereskedelmi üzletágban dolgozó munkatársaival). 4

Kemenes Csaba: A pénzmosás technikái és a jogalkalmazás hazai tapasztalatai (=Belügyi Szemle 2001. 4-5. szám 47. oldal) 5 Forrás: Der Spiegel, 1992. 9. szám 6 Az akkreditív (okmányos meghitelezés) a vevő bankjának kötelezettségvállalása az eladó felé, hogy az eladott áruk szállítását igazoló okmányok bemutatása esetén fizetni fog.

106


Természetesen a banki alkalmazottakat nem kell bevonni, ez feleslegesen megnövelné a kockázatot. A lényeg az, hogy ne fogjanak gyanút. Ezt a technikát meglehetősen gyakran alkalmazzák, sőt bevonnak harmadik (közvetítő) társaságot is, közvetítő bankkal.7 A bűncselekmény a pénzintézetnél nehezen ismerhető fel, a felderítésben a vámokmányok hiánya (illetve hamis vagy meghamisított volta) jelenthet eredményt. A módszer hátránya az elkövetők számára az, hogy meglehetősen költséges: az akkreditív díja és a tisztára mosott pénz után a Vevőnek adott jutalék együttes összege akár a piszkos pénz értékének 30%-át is elérheti, vagy még ennél is nagyobb lehet. A jobb áttekintés kedvéért a fentieket egy ábrán is szemléltetjük, ahol az egyes lépésekre lebontott pénzmosási folyamat végig nyomon követhető: 7) Egy másik, a külkereskedelemben alkalmazott módszer a radikális túlszámlázás. Ez már tényleges árumozgást igényel. Venezuelában például egy kereskedő darabonként 8.900 dollárért exportált tíz vagon mosogatókagylót Amerikába (világpiaci ár: 52,50 dollár. Egy panamai üzletember még rajta is túltett: ötvagonnyi borotvapengét adott el vámkezelten 300 dolláros darabáron. Ebben az esetben 9 cent volt az átlagos világpiaci ár. Természetesen ezek a fiktív ügyletek is a vevő tudtával történnek.8 Gyakran alkalmaznak ehhez a technikához off-shore vállalkozásokat, azaz olyan cégeket, amelyek a bejegyzés helyének országában nem folytatnak üzleti tevékenységet. Ezeket egyébként általában nem is valódi üzleti célokra, hanem adókikerülésre9 hozzák létre olyan országokban, ahol nem vagy csak csekély mértékben kell adót fizetniük. Az off-shore cég által értékesített árú bevétele visszafolyik az eredeti vállalkozás tulajdonosához, az irreálisan magas árrés miatt képződő társasági adó-alapot pedig a cégek közötti belső számlázással más off-shore cégekhez áramoltatják (például reklám, tanácsadás stb. jogcímen), ahol az alacsony adókulcs miatt az eredeti cég által fizetendő adó töredéke kerül csak kifizetésre. Az off-shore cégek másik nagy Pénzmosás a külkereskedelemben előnye a titoktartási szabályokban 7 Importőr bankja Exportőr bankja van: egyrészről névtelenül, (nyitó bank) (avizáló bank) 3 bemutatóra szóló részvényekkel is 6 2 lehet off-shore céget alapítani olyan 8 4 9 országokban, amelyek magas szintű Vevő cég cég 5 Pénzmosó (Importőr) (Exportőr) titoktartási szabályokkal 1 rendelkeznek, másrészt a 1. Szállítási szerződés 6. Az összeg kifizetése okm. fejében cégalapítással ügyvédet szoktak 2. Utasítása az akkr. nyitásra 7. Fizetés/fedezet okm. fejében Az akkreditív megnyitása 8. Terhelés/hitel okmány átadás megbízni, így – második 3.4. Megnyitás és értesítés 9. A vételár visszaküldése készpénz védővonalként – ott az ügyvédi 5. A (nem létező) áruról formájában + pár % jutalék... átvételi okmányt ad a vevő titoktartás is… 7

Molnár Csaba: Néhány gondolat a pénzmosásról (=ORFK Tájékoztató 1999. 2. szám 7. oldal) Forrás: The Economist, 1992. május 9. 9 Az adókikerülés az adóminimalizálás legális formája. A szakirodalomban szokásos belső és nemzetközi adókikerülésről beszélni. Ezzel szemben az adókijátszás (tax evasion) az adókötelezettség illegális eszközök igénybevételével történő megsértése. Ismeretes még egy harmadik kategória is: az adómenekülés, amely az adókikerülés sajátos, nemzetközi vetülete. (Földes Gábor: Adójog Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 68-73. oldal) 8


107

8) Az árumozgással nem járó külkereskedelmi ügyletek is alkalmasak lehetnek a pénzmosásra. Különösen jól felhasználhatók erre a célra a szolgáltatásokkal, tanulmányok készítésével, marketing tevékenységgel (főként piackutatással), szellemi tulajdonnal, ügynöki képviseleti jutalékkal, szállítmányozással, biztosítással és egyéb, áruval kapcsolatos mellékkötelezettségekkel kapcsolatos fizetések, ahol a teljesítmény nehezen mérhető10. A piszkos pénzt például úgy legalizálják, hogy egy külföldi partner számára folytatott magyarországi piackutatás ellenértékeként a partner átutalja az összeget az elkövetőnek, és a pénz máris tiszta, legfeljebb egy kicsit „megfogyatkozik”, mivel egy ilyen ügyletnek adójogi vonzatai is vannak… 9) Ékszerek vásárlása is jellemző pénzmosási technika. A pénzmosó ékszereket vásárol, és azokat egy elhunyt hozzátartozó eddig meg nem talált hagyatékaként tünteti fel. Ezután ha készpénzre van szüksége, akkor – megfelelő számlákkal dokumentálva – eladja ezeket az ékszereket, és máris „legalizálta” a korábban piszkos forrásból eredő jövedelmét. Profik esetében az is előfordul, hogy árverésen értékesítik az ékszereket (vagy műtárgyakat), és azokat strómanok segítségével saját maguktól megvásárolva kezdik az egészet előröl. Így az értéktárgyak is megmaradnak, és a bizonylathoz is hozzájutnak. Persze aki igazán profi, az egy idő után maga is ékszer- vagy műkincskereskedővé válik, és a szükséges engedélyek birtokában pénzmosási műveleteket (is) végezve még profitálhat is ebből a tevékenységből.11 10) Különböző szerencsejátékokban való részvétellel is lehet pénzmosási tevékenységet folytatni. A pénzmosók gyakran kaszinókon keresztül legalizálják a jövedelmüket. Nagy összegben vásárolnak zsetont, majd azt nem használják fel, vagy a gyanú elterelése végett a kapott zseton egy kisebb részével beszállnak a játékba. Néhány óra elteltével a zsetonokat visszaváltják, és a kellemesen eltöltött este után akár a tiszta pénzt tartalmazó zsákon is álomra hajthatják a fejüket… Amennyiben ugyanis a hatóság a pénz eredete felől érdeklődne, azt a választ fogja kapni, hogy az szerencsejáték-nyereményből származik. Kifinomultabb módszernek számít az, ha két, látszólag független játékos összedolgozik, és az egyik bemegy mondjuk 1 zsetonnal, a másik 100.000 dollárnak megfelelő zsetonnal, néhány óra séta és nézelődés után a második játékos átadja a nála lévő zsetont annak, aki eredetileg csak egy zsetont váltott ki. Így az egyik játékos színleg elvesztett 100.000 dollárt, a másik pedig nyert ugyanennyit. Így ki lehet játszani a belépéskor történő regisztrációt is. Szintén szerencsejátékokhoz kapcsolódó technika a nyertes szelvények megvásárlása. Így a pénzmosó legális jövedelemre is szert tehet, mert számos országban (például az Egyesült Államokban) a nagy nyereményeket több tíz évre elosztva, járandóságként fizetik ki. A játékgépek és pénznyerő automaták többsége nincs ellátva hitelesített számláló berendezéssel, ezért a gépek üzemeltetéséből származó jövedelmet bevallás útján állapítják meg. Az ilyen gépek üzemeltetése is lehetőséget ad a pénzmosásra.12

10

Vidékiné Farkas Anikó: A pénzmosásról (=Ügyészek Lapja 1995. 2. szám 30. oldal) Kemenes Csaba: A pénzmosás technikái és a jogalkalmazás hazai tapasztalatai (=Belügyi Szemle 2001. 4-5. szám 41. oldal) 12 Kemenes Csaba: A pénzmosás technikái és a jogalkalmazás hazai tapasztalatai (=Belügyi Szemle 2001. 4-5. szám 4142. oldal) 11

108


11) Fedővállalkozások és fantomcégek felhasználásával is lehet pénzmosó tevékenységet folytatni, mint ahogy erre a pénzmosásnak a költségvetési csalás komplementer műveleteként történő bemutatásakor már utaltunk. Ez tekinthető egyébként ma Magyarországon a legelterjedtebb és talán legbiztonságosabb módszernek. A bűnszervezet tagjai emellett a legkényelmesebben és legbiztonságosabban úgy tarthatnak egymással kapcsolatot, ha ez látszólag egy legális gazdasági szervezet fedése alatt történik.13 A bűncselekményből származó vagyont a cég vagyonával összekeverőkkel szemben komoly gondot okozhat a hatóságoknak a vagyonrészek megkülönböztetése és elkülönítése, ami jelentősen megnehezíti a felderítést. A fedővállalkozás a legális gazdaságban ténylegesen működő cég, amelynek fő feladata nem a legális gazdaságban folytatott tevékenység, hanem a feketepénzek visszaforgatása a gazdaságba. A bankszámláin regisztrált pénzmozgás sokszor élénk üzleti tevékenységre utal, ezzel szemben több esetben kimutatható, hogy ezek a fedőcégek általában semmiféle produktív tevékenységet nem folytatnak.14 Ezzel szemben a fantomcég egy-egy tranzakció leplezésére alakul, utána eltűnik, és a mögötte álló személyek felkutathatatlanok maradnak. Azonos bűnszervezet érdekkörébe tartozó fedőcégek rendszere körszámlázás és túlszámlázott kereskedelmi tételek alkalmazása révén hatékony pénzmosási hálózatként működhet. A következő vállalkozások alkalmasak a leginkább a pénzmosásra:              

éttermek tanácsadó cégek kiskereskedelmi üzletek hotelek bárok éjszakai klubok, diszkók kaszinók nemzetközi pénzközvetítők vegytisztítók sportszercégek videókazetta-kölcsönzők árusító automaták üzemeltetői vidámparkok parkolók.

A lényeg természetesen a nagy mennyiségű készpénzforgalom, e közé keverve ugyanis az illegális jövedelem adózott, legális jövedelemként jelenhet meg. Az elkövető tehát úgy leplezi a pénz eredetét, hogy a készpénzbevételt realizáló üzlet tevékenységének legális bevételeként tünteti fel azt. (A klasszikus példa: az átlagosan napi kétszáz fős vevőkörrel rendelkező étterem papíron napi ötszáz főt mutat ki.) A korábbi években pénzmosásra Magyarországon tipikusan a vendéglátás és a kereskedelem jöhetett szóba befektetési terepként, az 1990-es évektől viszont erre lehetőséget nyújt a privatizáció is. „A privatizációs folyamat kihasználásával a kétes egzisztenciájú személyek is nagy értékű vállalkozásokat szerezhettek meg, kihasználva, hogy a mai tőkeszegény

13 14

Dr. Katona Géza: Szervezett bűnözés Magyarországon BM Kiadó, Budapest, 2000. 82. oldal A szervezett bűnözés jellemrajza (=NBH Évkönyv 2003. www.nbh.hu/bmenu6d.htm 2004. december 5.)


109

környezetben potenciális előnyt jelent számukra a megfelelő induló tőkével való rendelkezés.”15 12. Nemzetközi jelenség, hogy a gazdálkodó szervezetek mellett pártok és egyházak is felhasználhatók pénzmosásra. A pártok a választásokon a politikai hatalom megszerzéséért versengenek, ehhez pedig – főleg a választás évében – meglehetősen sok pénzre van szükségük. Ez az összeg megszerezhető az adott párttal szimpatizáló vállalkozók támogatásából (amely vállalkozók a támogatott párt győzelme esetén kompenzációra, például jól fizető állami megrendelésekre számíthatnak, és így megszabadulhatnak az adott esetben illegálisan szerzett pénzüktől is…). Hozzá lehet jutni a szükséges pénzhez emellett úgy is, hogy ameddig kormányon van az adott párt, a költségvetésből „kicsorgat” bizonyos összegeket (ez az előcselekmény, ami többnyire sikkasztás, hűtlen kezelés vagy jogosulatlan gazdasági előny megszerzése). Ez a pénz a párthoz közeli vállalkozásokban „pihen” a következő választásokig. A vállalkozások különböző átutalásokkal, pénzügyi műveletekkel felismerhetetlenné teszik a pénz eredetét (pénzmosást végeznek), majd a megfelelő honorárium levonása után a kellő időben a kérdéses összeg a párt választási küzdelmében mint „non-profit támogatás” rendelkezésre áll majd... Az egyházakban adakozási célra rendszeresített persely (a „bitang-kassza”), amelynek segítségével a hívek névtelenül adakozhatnak az egyháznak, rendkívül jó eszköz arra, hogy amennyiben az adott egyház illegális forrásból származó jövedelemmel rendelkezik, ezen a kasszán keresztül mossa tisztára. Nem kell a pénzt száz forintosokra váltva elhelyezni a templomi perselyekben, csak annyit tenni, hogy ha valaki az összeg eredete felől érdeklődik, akkor azt névtelen adománynak kell feltüntetni. Ha nagy összegről van szó (pl. több százmillió forintról), akkor egyszerűen arra kell utalni, hogy ez egy hosszabb időszak (például egy év) alatt összegyűlt pénz, és „Istennek hála, az elmúlt időszakban egyházunk hívei kivételesen bőkezűek voltak”… Természetesen jóérzésű ember nem feltételezheti egyik egyházról sem, hogy esetleg illegális jövedelmet mosna tisztára, még akkor sem, ha egyes kisebb egyházak meglepően nagy vagyont halmoztak fel az elmúlt néhány évben… 13) Társaságokon belül lehetőség van a tárgyi (vagy immateriális) apport alul- illetve felülszámlázására, illetve a pénzügyi apport áruvá alakításra és a határokon keresztül történő mozgatására is. A pénzmosásra szánt összeg kisebb hányadából például valamilyen nagy értékű, de már lepusztult állapotban lévő, olcsó, használt termelőeszközt vásárol az elkövető, majd apportként radikálisan felülértékelve gazdasági társaságot alapít a segítségével. Ezután vár néhány hónapot, ezt követően egy stróman segítségével önmagától a piszkos pénzen megvásárolja a céget. A stróman is vár néhány évet (pontosabban legalább három évet, ugyanis a Valótlan érték megjelölése elnevezésű apportbűncselekmény ennyi idő alatt évül el), aztán pedig hagyja, hogy felszámolják a céget. A pénzmosó kifizeti a költségeket és a jutalékot a strómanjának, és immár egy gazdasági társaság ellenértékeként kapott legális bevételként vissza tudja forgatni a pénzt a gazdaságba.

15

Vidékiné Farkas Anikó: A pénzmosásról (=Ügyészek Lapja 1995. 2. szám 22. oldal)

110


14) Rendhagyó módszer a hamis választottbíráskodás. A tisztára mosandó összeget elhelyezik egy off-shore országban bejegyzett cég számláján, majd egy másik fedőcég X milló dollárt követel peres úton az off-shore cégtől. Ez a cég vagy peren kívüli megegyezéssel átutal X mínusz 20 százalékot (hogy ne legyen gyanús az ügylet), vagy elveszti a pert, elfogadja a nemzetközi választottbírósági eljárás határozatát, és kifizeti az összeget. Így lényegében maga az igazságügyi gépezet igazolta, „varázsolta tisztává” a szóban forgó összeget.16 Ennek a technikának az a nagy előnye, hogy a nemzetközi választottbíráskodás gyors és relatíve olcsó is (általában a három választottbíró a pertárgy értékének 1-1 százalékát kapja jutalékként). 15) Vitatott kérdés a szakirodalomban17, hogy az ügyvédi honorárium, amelyet a védőügyvéd a bűnelkövetőtől adott esetben a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben szerzett pénzből kap, lehet-e pénzmosás tárgya. Véleményünk szerint, ha az ügyvéd tudja vagy kellő gondossággal tudhatta volna, hogy bűncselekményből származó pénzt vett át, az legfeljebb etikátlan lehet, de pénzmosást nem valósít meg. Ha ugyanis az összeget gazdasági tevékenység gyakorlása során fel is használja, illetve a saját nevében pénzügyi vagy bankműveleteket végez vele, akkor ő ezt az esetek döntő többségében nem az összeg eredetének a leplezése céljából teszi. Más kérdés persze, ha megállapítható az eredetleplezési célzat, illetve az ilyen összeggel kapcsolatban az ügyvéd nem a saját nevében végez pénzügyi műveleteket, vagy bizonyíthatóan visszajuttatja a pénz bizonyos hányadát az elkövetőnek (például a kiszabott szabadságvesztés letöltése után), ezekben az esetekben felelősségre vonható az ügyvéd is pénzmosás miatt. 16) Részvénytranzakciók felhasználásával is lehet pénzt mosni. A pénzmosási célzatú cselekmények jelentős hányada értékpapír-tranzakciókon keresztül valósul meg alulvagy felülárazás formájában, valamint közbülső szereplők közbeiktatásán keresztül önkötéssel. A részvények ára ugyanis szabad megállapodás tárgya lehet, ezért ha valaki strómanok segítségével önmagától olcsón vesz értékpapírt, majd azt önmagának magasabb áron eladja, akkor árfolyamnyereségként máris legális jövedelemre tett szert. A módszer persze nem ilyen egyszerű, de egy kis „csavarral” követhetetlenné válhat a pénz útja. 17) A deviza-tranzakciók pénzmosás céljára történő felhasználása is egyre gyakoribbnak számít. Klasszikus példa az, amikor egy deviza-átutalás ellenértékeként elszámolt forint összeg terhére betétet helyeznek el, illetve értékpapírt vásárolnak egyidejűleg, és ezeket fedezetül ajánlják fel egy folyószámlahitel-ügylethez, amely folyószámlahitel összegéből – akár egy Interneten keresztül benyújtott megbízás alapján – újabb konverzió után deviza-átutalás formájában távozik a pénzeszköz, miközben lejáratkor a folyószámla-hitel összege már nem kerül törlesztésre, de erre persze már csak utólag derül fény.18

16

Kemenes Csaba: A pénzmosás technikái és a jogalkalmazás hazai tapasztalatai (=Belügyi Szemle 2001. 4-5. szám 48. oldal) 17 Ld. Lars Hombrecher: Geldwäsche (§ 261 StGB) durch Strafverteidiger? Aachen, 2001. Valamint: Wolfgang Wohlers: Geldwäschrei durch die Annahme von Verteidigerhonoraren – Art. 305. StGB als Gefahr für das Institutder Wahlverteidigung (=Schweizerische Zeitschrift für Strafrecht 2002. 2. szám 197-219. oldal) 18 Seben A. Csaba – IBM Business Consulting Services (www.gazdaságihirek.hu/interju 2003. április 5.)


111

18) Pénzintézetek megszerzése révén kockázatmentessé válhat a különböző álkölcsönök nyújtása vagy látszat-pénzátutalások végzése is. A bűnözők emellett gyakran működtetnek párhuzamos vagy titkos bankrendszert is, amely családi vagy más jellegű bizalmi kapcsolatok révén lehetővé teszi, hogy az egyik országban átadott pénzösszeg tényleges pénzmozgás nélkül a célországban kifizetésre kerüljön.19 Természetesen a levont jutalék nagyobb, mint a legális banki tranzakciók esetében, de a kockázat csökkentése révén a feladó számára is rentábilis az üzlet. 19) Végül röviden szólnunk kell az ún. alternatív bankrendszerekről is, ezen belül a hawala rendszerről és a kolumbiai peso „feketepiaci átváltási rendszer”-éről. Ezek felhasználása nem tekinthető önálló pénzmosási technikának, inkább a korábban ismertetett módszerek hatékonyabb működtetését segítik elő. A globális pénzmosásban játszott szerepül miatt azonban nem kerülhető el, hogy legalább érintőlegesen foglalkozzunk velük. A „Hawala” szó arabul „átutalás”-t jelent. Maga a rendszer nem más, mint egy alternatív pénzátutalási rendszer, amely a pénzeszközök fizikai mozgása nélkül működtethető. A rendszer tagjai megtalálhatók a legtöbb országban, így a pénz feladója ezen keresztül nagy biztonsággal tud átjuttatni szinte akármekkora összegeket egyik országból a másikba, jutalék ellenében. A Hawala tagjai pedig minden hónap végén elszámolnak egymással. A pénzmosók számára ez a rendszer a gyors és biztonságos készpénzmozgatást segíti elő. A „peso feketepiaci átváltási rendszer”-t (Black Market Peso Exchange – BMPE) a kolumbiai drogkartellek önmaguk számára fejlesztették ki, hogy segítségével a kábítószer eladásból származó több milliárd dollárt mossanak tisztára évente. A rendszerhez tartozó brókerek nagy szakértelemmel használják fel a legális üzleti és pénzintézeti szférát a fentebb már ismertetett pénzmosási műveletekhez. Ez tehát tulajdonképpen egy olyan bűnszervezet, amely jutalék fejében pénzmosási tevékenységet végez. (A Hawalától az különbözteti meg, hogy annak keretében legális tevékenységet is folytatnak.) Mindezek után érdemes röviden áttekinteni a pénzmosás feltételezett hazai gyakorlatát is. Tapasztalatok szerint a magyar bűnözők általában nem bízzák másra a bűncselekményből származó pénz legalizálását. Először magukra költik azt: autót és lakást vesznek, szórakoznak, átlagon felüli életszínvonalon élnek. Utána következhet – ha időközben le nem buknak – a pénz befektetése, rendkívül sokrétű formában. Egy gazdaságvédelmi szakember véleménye szerint20 az olajügyleten meggazdagodott bűnözők szórakozóhelyeket, éjszakai lokálokat építettek, de volt olyan is, aki a borhamisítás területére tévedt. Feltételezések szerint éttermek, panziók és diszkók is nemegyszer csak fedőcégként szolgálnak... Kevés azoknak a száma, akik kiszállva a „zűrös” ügyekből, tisztességes vállalkozásba kezdtek. (A rendszerváltást követő néhány évben feltételezhetően nagy volumenben mostak tisztára fekete pénzeket a privatizációs folyamatban is, hiszen a felhasznált tőke eredetét ekkor még csak ritkán ellenőrizték.) A bemutatott pénzmosási technikák természetesen jórészt a pénzmosás „primitív”, tisztán felismerhető változatai, a valóságban ma már sokkal bonyolultabb, egymással is 19 20

Dr. Katona Géza: Szervezett bűnözés Magyarországon BM Kiadó, Budapest, 2000. 83. oldal www.hetek.hu/index.php?cikk=777 (2003. május 5.)

112


kombinált módszereket alkalmaznak az elkövetők, ezért ütközik sokszor megoldhatatlan problémákba az ellenük harcoló nyomozóhatóság. A tettesek emellett hamar kiismerik a pénzmosás leküzdésére irányuló törekvéseket és ellenőrzési mechanizmusokat, ezekre gyorsan reagálnak, és más módon biztosítják a pénzmosás lehetőségét. Az összetettebb technikák felismeréséhez azonban tisztában kell lennünk az „alaptípusok” működési elveivel.

PÉNZMOSÁSRA UTALÓ GYANÚS KÖRÜLMÉNYEK

113

6. Pénzmosásra utaló gyanús körülmények A pénzmosás gyanújára okot adó körülményeket taxatíve felsorolni nem lehet. Mindig a szokatlanság, az ügyfél korábbi magatartásától való eltérés vagy az adott tevékenységet folytató ügyfelek általános magatartásától való eltérés alapozza meg a pénzmosás gyanúját. A témát csak felületesen ismerő szerzők tollából még napjainkban is születnek olyan tudományos és egyéb publikációk, amelyek a jogbiztonságra hivatkozva követelik, hogy ezek a gyanús követelmények kerüljenek bele a vonatkozó jogszabályba, és ami nincs a jogszabályban, azt ne kelljen jelenteni. Az ötlet tetszetős, csak hozzá nem értésről árulkodik. A gyanús körülményeket nem lehet jogszabályba foglalni, mert: 1) az elkövetők azonnal megtalálnák a kiskapukat, azokat a módszereket, amelyek nincsenek benne a listában, és ebben az esetben nem lehetne velük szemben bejelentést tenni, 2) nem arról van szó a bejelentés esetében, hogy a pénzmosás gyanús tranzakció kezdeményezőjét feljelentjük, mert gyanítjuk, hogy bűncselekményt követ el. Arról van szó a hatályos magyar jogszabályok szerint, hogy egy szokatlan tranzakciót (amely vagy szerepel a szokatlan tranzakciók listáján vagy nem) bejelentünk azért, hogy azt az illetékes hatóság megvizsgálhassa. A bejelentés nem minősül feljelentésnek, és a statisztikák szerint 99%-ban nem is eredményez büntetőeljárást. Az MNB összeállította a gyanús körülmények listáját, amelyek iránytűként szolgálhatnak. A teljes listát tartalmazza az MNB jogelődje, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa 3/2008-as ajánlásának 2. számú melléklete, ágazatokra lebontva pedig a mintaszabályzatok. A könyvviteli és adótanácsadói tevékenységet folytatók elsősorban a következő körülményekre kötelesek figyelni: 1) Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával a) Szokatlanul nagy készpénzbetét elhelyezése, felvétele természetes személy által, főleg ha az nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával. b) Akár magánszemély, akár cég esetében készpénzbefizetések / kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése. c) Készpénz gyakori váltása egyéb valutanemre. d) Rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az ügyfél-átvilágítási értékhatár alatt. 2) Pénzmosás bankszámla felhasználásával a) A banknál több bankszámlát is vezet ugyanaz az ügyfél anélkül, hogy ezt üzleti tevékenysége indokolná, és a bankszámlák között gyakran fordul elő átvezetés, racionális indok nélkül. Racionális indoknak minősül a könyveléstechnika megkönnyítése érdekében tett átvezetés. b) Természetes vagy jogi személyek részére vezetett bankszámlákon lévő pénzmozgás nem utal üzleti tevékenységre, de a bankszámlán jelentős összegeket írnak jóvá, illetve utalnak át azokról nyilvánvaló cél nélkül. c) Több személy által ugyanarra a számlára rendszeresen történő, vagy jelentős összeg elhelyezése. d) Ugyanarra a számlára többen, esetleg rendszeresen utalnak kisebb mennyiségű pénzt, amelyeket tovább utalnak egy harmadik számlára, amelyik nincs látható összefüggésben az adott számlával.

114


3) Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói a) A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul. b) Olyan vállalat, amelynek pénzügyi mutatói észrevehetően különböznek hasonló vállalatokétól. c) Az üzlettulajdonos, ha ugyanazon a napon több betétet helyez el különböző bankfiókoknál. d) Olyan számla, amelyen racionális üzleti cél nélküli vagy a számlatulajdonos céggel, illetve a történetével össze nem egyeztethető átutalások bonyolódnak le (ki és bejövő átutalások, különösen adóparadicsomnak minősülő országokba és országokból). e) Olyan számla, amely sok kis bejövő átutalást fogad, vagy arra sok kisösszegű befizetést eszközölnek, és ezt követően a teljes összeg átutalásra kerül, ha e tevékenység nem egyeztethető össze az ügyfél vállalatával vagy történetével. f) A vállalat gyakran nagy készpénzbetéteket helyez el, és nagy összegű egyenlegeket tart fenn, de nem vesz igénybe más szolgáltatásokat, mint a kölcsönök, akkreditívek, munkabér-, adófizetési szolgáltatások stb. g) Pénzhelyettesítő eszközökkel folytatott pénzügyi ügyletek, amelyek adatai hiányosak, vagy fiktív kedvezményezetteket, átutalót stb. tartalmaznak. h) Szokatlan pénzátutalások kapcsolódó számlák között, illetve olyan társaságok számláin, amelyek között a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak. i) A készpénz-befizetések mértéke, elhelyezésük és gyakoriságuk nem egyeztethető össze a társaság tevékenységével. j) A társaságot olyan személy vezeti - cégjegyzésre jogosult - akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre, főleg, ha a számla felett a cég alkalmazásában nem álló személy rendelkezik. k) Egyazon személy, vagy csoport rendelkezik több társaság számlája, számlái felett, és a számlákon rendszeres a pénzmozgás. l) A számlán gyakran fordul elő létre nem jött szerződés miatt, illetve téves átutalás miatti visszautalás. m) A minimális tőkéjű társaság megalakulását követően kiemelkedő forgalmat bonyolít, nagy összegű hitelt kap más banktól. n) A társaság részére rendszeresen és indokolatlanul nyújtott tagi kölcsönök, ha azok egyenkénti, vagy teljes összege egyébként is gyanúsan magas. 4) Pénzmosás befektetéssel kapcsolatos tranzakciók felhasználásával a) A befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen. b) Készpénzért nagyobb értékű értékpapír-mennyiség vásárlása, vásárlás több részletben az ügyfél-átvilágítási értékhatár alatt. c) Értékpapírok vétele, eladása, birtokban tartása indokolatlanul, illetve szokatlan körülmények között, pl. az eladást a cég anyagi helyzete nem indokolja. 5) Pénzmosás hitelügyleteken keresztül a) Ügyfelek, akik problémás hiteleiket hirtelen vissza¬fizetik.


115

b) Biztosíték ellenében kölcsön kérése, ahol a biztosíték eredete ismeretlen, vagy a biztosíték nem felel meg az ügyfél vagyoni helyzetének. c) Finanszírozás kérése pénzintézettől, amikor nem ismert az ügyfél pénzügyi hozzájárulásának forrása. d) Kölcsön igénylése olyan esetben, amikor az ügyfél más számláin jelentősebb felhasználható összeg van. e) Kölcsönből eredő pénzösszegek oly módon történő felhasználása, amely nem összeegyeztethető a kölcsön kinyilvánított céljával. f) Off-shore társaság részére benyújtott kölcsönök iránti kérelem, vagy off-shore bank kötelezvényeivel biztosított kölcsön iránti kérelem. g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy az ügyfél azt javasolja, hogy készpénzbiztosítékot nyújtson a kölcsönre, miközben megtagadja a kölcsön céljának feltárását. h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja. i) Az ügyfél a kölcsönt készpénzletéttel biztosítja. j) Az ügyfél off-shore pénzügyi intézményben elhelyezett készpénzbiztosítékot használ a kölcsön megszerzéséhez. k) A kölcsönből származó pénzösszegeket váratlanul off-shore területre irányítják. l) Az ügyfél váratlanul - a bank által nem érzékelt gazdasági előzmény nélkül a hitelt, annak nagy részét visszafizeti. m) Olyan személy fizeti vissza a hitelt, akivel az ügyfélnek nem volt (nincs) pénzügyi kapcsolata. 6) Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával a) Olyan cégek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek központja kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos országban van. b) Az ügyfél szokásos üzleti forgalmával össze nem egyeztethető nagy egyenlegek tartása, majd átutalása külföldre. c) Olyan ügyfél, aki külkereskedelmi tevékenysége során az illető országokban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér. d) Gyanús az ügyfél, aki jelentős nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek kapcsolatban állnak a kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel, különösen, ha az ügyfél üzleti profilja az illető országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér. e) Off-shore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy-egy nagyobb legális pénzintézet nevéhez. f) Gyakori, vagy nagy összegű fizetési megbízások, amelyekben a jogosult, vagy a kötelezett off-shore intézmény, és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával. g) Az ügyfél átutalásokat küld és fogad (adóparadicsomnak minősülő országokba, országokból), különösen, ha ezen átutalásoknak nincs szemmel látható üzleti indokuk, vagy ezen átutalások nem egyeztethetők össze az ügyfél vállalkozásával vagy múltjával. Tipikus ilyen eset, amikor off-shore viszontbiztosító ügynöki jutalék címen utal magánszemély részére nagyobb összeget. h) Rendszeresen ismétlődő átutalások természetes személy bankszámlájáról (számlákról) adóparadicsomnak minősülő országokba.

116


i) Az ügyfél éppen a bejelentési érték-küszöb alatt maradó összegeket, vagy számos bankot érintő bejövő átutalásokat fogad vagy ilyen kimenő átutalásokat végez, de e tranzakciók nem hozhatók összefüggésbe tevékenységével, történetével. 7) Elégtelen vagy gyanús információ a) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről. b) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a szolgáltató nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag. 8) Szokatlan jellemzők vagy tevékenységek a) A bank, vagy a fiók helyétől távoli címen lévő ügyfél részére vezetett számla, főleg, ha közelebbi fiók is elérhető lenne, és nincs logikus magyarázat a távolabbi fiók választására. b) Olyan számla vagy ügyfél, akinél/amelynél gyakran vannak nagy összegű pénzletétek olyan pénzszalagba csomagolva, amelyeket más bankok bélyegeztek le. c) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos banki tevékenység módszereitől. 9) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek a) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. b) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat. Az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók elsősorban a következő szokatlan ügyleteket kötelesek bejelenteni: 1) Szokatlan ügylet  Vásárlást vagy eladást közvetlenül követő továbbértékesítés, ha az az ügylet összes körülményei alapján indokolatlanul nagy veszteséggel jár.  Az ingatlan vételárának a piaci értéktől szokatlanul eltérő mértékben történő meghatározása;  Szokatlanul nagy összegű készpénz forgalma az ügylet során (pl: vásárlás több részletben az azonosítási értékhatár alatt).  Szokatlan értékű ügyletek olyan társaságok között, amelyek mögött a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak.  Az ingatlan befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen.  Olyan cégek jelentkezése nagy pénzösszegekkel, amelyek székhelye/központja közismerten kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatba hozható országban vagy adóparadicsomban van.  Olyan ügyfél, aki tevékenysége során az adott országban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér.


117

 Gyanús az ügyfél, aki jelentős nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek kapcsolatban állnak a kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel, különösen, ha az ügyfél üzleti profilja az illető országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér.  Off-shore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy-egy ismert nagy legális pénzintézet nevéhez.  Gyakori, vagy nagy összegű fizetési (ingatlan-vásárlási) kötelezettségvállalások, amelyekben a jogosult, vagy a kötelezett off-shore intézmény, és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával.  A társaságot olyan személy vezeti - cégjegyzésre jogosult - akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre, főleg, ha a számla felett a cég alkalmazásában nem álló személy rendelkezik.  A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul.  Az Pénzügyi Akciócsoporttal (Financial Action Task Force, FATF) nem együttműködő országok és térségek listáján szereplő ország vagy térség érintettsége. (http://www.fatfgafi.org/document/4/0,2340,en_32250379_32236992_33916420_1_1_1_1,00.html) 2)

  

 

Elégtelen, vagy gyanús információ Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről. Ügyfél magáról, illetve az egyes gazdasági eseményről, tevékenységéről hamis információt, adatot szolgáltat. Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván ügyletet lebonyolítani, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a szolgáltató igényel. Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a szolgáltató nem, vagy csak késedelmesen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag. A lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni.

3) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek  Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.  Ügyfél, aki arra kényszeríti vagy kíséreli meg kényszeríteni a szolgáltató alkalmazottját, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK FORRÁSAI ÉS TECHNIKÁI

119

7. A terrorizmus finanszírozásának forrásai és technikái 1. Bűncselekmények elkövetése A terrorizmus a bűnözés egyik formája, mégpedig az egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb formája. Emiatt a terrorszervezetek természetszerűen nem riadnak vissza attól, hogy egyéb bűncselekményeket is elkövessenek. Ennek a kockázata általában kisebb is, mint a terrorcselekményé, hiszen a büntetési tételek rendszerint alacsonyabbak. A terroristák általában olyan bűncselekmény-típusokat kedvelnek, amelyek rövid idő alatt nagy összegű bevételt eredményeznek. Talán a legkedveltebb ezek közül is kábítószerrel visszaélés. A kábítószer-kereskedelem adja a columbiai paramilitáris szervezetek és gerillák bevételeinek a 60-90%-át.1 Az iszlám terrorista szervezeteket ráadásul néhány fatwa kifejezetten felhatalmazza arra, hogy a dekadens Nyugattal szemben folytatott küzdelmükben a kábítószer-kereskedelmet eszközként használják fel.2 Emellett a terroristák jelentős bevételforrása az emberrablás is. Az IMU (Üzbég Iszlám Mozgalom) például 5 millió USD bevételhez jutott 4 japán geológus szabadon engedéséért cserébe, miután 1999-ben elrabolták őket Kirgizisztánban.3 Az embercsempészet is jövedelmező tevékenység a terroristák számára. A világ fejletlen és fejlett régiói közötti életminőség-különbség, illetve a demokratikus államok által nyújtott biztonság iránti vágy hívta életre a gazdasági és a politikai migrációt. Ahhoz, hogy egy bangladesi vagy egy kínai állampolgár eljusson Nyugat-Európába, 20-25 ezer dollárt is kell áldoznia.4 A pénzmosás egyrészt jövedelmező tevékenység a terroristák számára, így tehát a terrorizmus finanszírozásának az egyik eszköze is. Másrészt viszont rokon jelenségnek is tekinti a szakirodalom tekintélyes része a terrorizmus finanszírozását és a pénzmosást. A terrorizmus finanszírozása várhatóan rövid időn belül, mint „fordított pénzmosás”, vagy „pénzbepiszkítás” (money dirtying) be fog épülni a tágabb értelemben vett pénzmosásfogalomba is. A terrorizmus finanszírozása viszont a pénzmosással összehasonlítva a következő eltérő jellemvonásokkal rendelkezik:5  A motívum inkább erőszakos (megfélemlítés), mint anyagi (nyereségvágy). A terroristák célja leginkább állami szervek, nemzetközi szervezetek valamire történő kényszerítése, a lakosság megfélemlítése vagy más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, illetve megzavarása. Ezeket a nemzetközi dokumentumok által megnevezett célokat a magyar Btk. is tartalmazza a

1

Berry LV, Curtis GE, Hudson RA, Kollars NA: A Global Overview of Narcotics-Funded Terrorist and Other Extremist Groups Library of Congress 2002. 52. oldal 2 Beers R, Taylors FX: Narco-Terror: The Worldwide Connection Between Drugs and Terror (In: Terrorsim and Goverment Information 2002. 322. oldal 3 Napoleoni L: Modern Jihad: Tracing the Dollars Behind the Terror Networks Pluto Press, London, 2003. 89. oldal 4 Korinek László: A terrorizmus (=Kriminológia-Szakkriminológia Szerk: Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós CompLex kiadó, Budapest, 2006. 456. oldal 5 Steven Mark Levy: Federal Money Laundering Regulation (Banking, Corporate, and Securities Compliance) New York, 2003. 2. fejezet 18-20. o.

120


terrorcselekményről szóló 261.§-ban. A terroristák célja tehát csak a legritkább esetben lehet a haszonszerzés, míg a pénzmosók egyértelműen „profitorientáltak”.  A terrorizmus finanszírozására ugyanúgy felhasználnak legális forrásból származó pénzt, mint illegálisat. A terroristák a pénzügyi támogatásként kapott összeg jelentős részét olyan legális forrásból kapják, mint például a karitatív szervezetek, jótékony adományozók, illetve törvényesen működő cégek.  A harmadik megkülönböztető jellemvonás az eltérő összegnagyság. A nagyobb terrortámadások is megszervezhetők és lebonyolíthatók viszonylag kisebb összegekből is. A 2001. évi New York-i repülőgép-eltérítések elkövetői például külföldi diáknak álcázva szerény támogatási összegeket vettek fel rendszeresen, és kivétel nélkül egyik átutalás sem érte el a „bűvös” 10.000 dolláros határt. Emellett vannak még egyéb jövedelmező bűncselekmény-típusok is, amelyeket a terroristák felhasználnak a pénzszerzésre. Ezek taxatív felsorolása lehetetlen. 2002-ben az IRA állítólag 11 millió USD bevételhez jutott különféle bűncselekmények elkövetése révén. A bevételük legnagyobb része Kelet-Európából Angliába irányuló dohánycsempészetből származott.6 Az al-Kaida európai pénzügyi bevételeinek a nagy része pedig hitelkártyacsalásokból származik, titkosszolgálati becslések szerint ez az összeg eléri az 1 millió USDt havonta (!).7 2. Adományok Az adomány készpénz, számlapénz, értékpapír, nemesfémek, drágakövek vagy egyéb, értékkel rendelkező forgalomképes vagyontárgyak ingyenes, ellenszolgáltatás nélküli átadása terroristák vagy terrorista szervezetek részére. Tipikus formája a pénzbeli támogatás. A terroristák egyébként a legmagasabb likviditási fokkal rendelkező vagyontartási formát, a készpénzt részesítik előnyben. A terroristákat támogathatják magánszemélyek, szervezetek (akár más terrorszervezetek is) és államok. A tágabb értelemben vett „adomány” tekinthető a terrorizmus finanszírozásának büntetőjogi értelemben, míg közgazdasági értelemben a bűncselekmények elkövetése és a legális üzleti tevékenység is e tevékenység részének tekinthető. Szűkebb értelemben terrorizmus finanszírozása elleni büntetőjogi szabályozás elsődlegesen a magánszemélyek adományaira fókuszál, ha államok támogatnak terrorista célokat, az sokszor megoldhatatlan probléma elé állítja a büntetőjogot.8 Nem mindegy ugyanis, hogy az állami dotáció milyen formában (közvetlen vagy közvetett pénzügyi juttatás), milyen fedéssel (kereskedelmi ügylet, humanitárius segítség stb.), és milyen katonai-gazdasági erővel rendelkező államtól (kis ország, nagyobb, esetleg atomfegyverrel is rendelkező állam vagy esetleg egy szuperhatalom) származik.

6

Clarke L, Leppard D: Photos link more IRA Men to Colombia Sunday Times 2002. április 28. Gunaratna R: Inside Al Quaeda: Global Network of Terror Hurst&Company London, 2002. 65. oldal 8 Kicsit elrugaszkodott és szándékosan provokatív példám a következő. A radikális felfegyverzett tálibok ma terroristának minősülnek, és nemzetközi hajtóvadászat folyik ellenük Afganisztánban. Tevékenységük pénzügyi támogatása terrorizmus finanszírozásának minősül. Ugyanezek a tálibok ugyanilyen módszerekkel támadták a szovjet katonákat húsz évvel ezelőtt, mint ma a nemzetközi erőket. Vajon gondol-e ma valaki arra, hogy a CIA vagy tágabb értelemben az USA mint állam felelősségét felvesse a húsz évvel ezelőtt elkövetett terrorizmus finanszírozása miatt?! Természetesen nem. A mai nyugati álláspont szerint a szovjet csapatokat támadó tálibok szabadságharcosok voltak… 7


121

3. Törvényes üzleti tevékenység Oszama bin Laden Szudánban 30 céget alapított 1991-1996 között, ezeknek összesen 3000 alkalmazottja volt. Már 1994-1995-ben nyugati és izraeli titkosszolgálati források úgy emlegették bin Ladent, mint a terrorizmus kulcsfinanszírozóját. A törvényes üzleti tevékenység egyre fontosabb szerepet játszik a terrorizmus finanszírozásában, mint ahogy általános értelemben az is kijelenthető, hogy a terrorizmus finanszírozásában egyre fontosabb szerepe van a legális forrásoknak. Említettük már, hogy főként az európai dzsihádista sejtek egyre inkább támaszkodnak legális bevételeikre, például arra, amit törvényes munkahelyükön keresnek meg. A szeptember 11-i támadás volt az utolsó merénylet, amelyet az al-Kaida finanszírozott teljes egészében, 2002-ben a globális finanszírozás megszűnt! A mai robbantások döntő többsége önfinanszírozó sejtek akciója. Megindult tehát egy olyan folyamat, amelyet a terrorizmus finanszírozásának privatizációjának nevezett el a szakirodalom.9 A törvényes üzleti tevékenység részének tekinthető tágabb értelemben az is, ha a terroristák munkavállalóként a legális jövedelmük egy részét használják fel terrorista célokra. Ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt évek nagyobb terrortámadásainak tapasztalatai alapján 8-10.000 USD összegből már komoly akció kivitelezhető, akkor reális lehet azon félelmünk, hogy egy 4-5 fős terrorista sejt 2-3 év alatt gyakorlatilag bármelyik fejlett vagy közepesen fejlett országban, bármilyen legális munkával meg tud takarítani egy ekkora összeget10, és képes csapást mérni anélkül, hogy szüksége lenne bármilyen egyéb addicionális forrásra!

9

Sean S. Costigan – David Gold: Terronomics ASHGATE, Printed in Great Britain, 2007. 14. oldal 5 fős sejttel számolva 2 év alatt 10.000 USD megtakarításához elég, ha személyenként egy év alatt 1000 USD a megtakarítás összege. Ez alig több, mint 80 USD havonta.

10

FÜGGELÉK: MINTASZABÁLYZAT KÖNYVITELI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK SZÁMÁRA (2013. AUGUSZTUS 15-TŐL)

123

8. Függelék: mintaszabályzat könyvviteli tevékenységet folytatók számára (2013. augusztus 15-től) MINTASZABÁLYZAT könyvviteli (könyvelői) tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók számára a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzat elkészítéséhez I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 33. § (1) bekezdése alapján a könyvviteli (könyvelői) tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltató) belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kötelesek készíteni. A Pmt. 33. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatók részére a pénzügyi információs egységként működő hatóság, mint a Pmt. 5. §-a szerinti felügyeletet ellátó szerv jelen mintaszabályzatot nem kötelező ajánlásként dolgozta ki és bocsátja rendelkezésre. A Pmt. 2013. július 01-jén hatályba lépett (2013. évi LII. törvénnyel kihirdetett) módosításakor működő szolgáltató meglévő Szabályzatát legkésőbb 2013. szeptember 28-ig köteles átdolgozni. Az a szolgáltató, aki tevékenységét 2013 júliusában vagy ezt követően kezdte meg – az egyedi működési rendjének megfelelően átdolgozott – Szabályzatát a tevékenységének megkezdését követő 90 napon belül köteles benyújtani a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére jóváhagyás céljából. Fentiekből következik, hogy az a szolgáltató, aki a pénzügyi információs egységként működő hatóság által határozatban jóváhagyott szabályzattal rendelkezik vagy tevékenységét a Pmt. hatályba lépése (2007. december 15.) előtt kezdte meg, a Pmt. módosulásai és saját szervezeti struktúrájának változásai szerint folyamatosan aktualizálja azt, de a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a továbbiakban nem küldi meg. Az a szolgáltató, aki nem tartozik az előző mondatban meghatározott körbe, ugyanakkor tevékenységét több mint 90 napja kezdte meg és szabályzatát jóváhagyás céljából nem küldte meg eddig a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, az a Pmt. 35. §-ában meghatározott szankciók alkalmazása nélkül pótolhatja a mulasztását a pénzügyi információs egységként működő hatóság által végrehajtott felügyeleti ellenőrzés előtt. A mintaszabályzat célja, hogy ajánlásként iránymutatást adjon a szolgáltató részére Szabályzata elkészítéséhez annak érdekében, hogy a szolgáltató (beleértve a szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját, segítő családtagját) a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségeknek eleget tudjon tenni, és azon adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek a szolgáltató tevékenységén keresztül történő legalizálását, valamint a terrorizmusnak pénzeszközzel való támogatását célozhatják, képes legyen felismerni. A Pmt. vonatkozásában könyvviteli tevékenység a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)-(2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás, amelynek alapján a szolgáltató

124


(természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) ügyfele a Pmt. értelmében csak jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet lehet. A szolgáltató köteles a tevékenységére vonatkozó Szabályzatát az e tevékenységére irányadó jogszabályi előírások – különösen a Pmt., és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet – alapján elkészíteni. II. A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK. A Pmt. előírásai alapján a következő kötelezettségek terhelik a szolgáltatót: 1) Az ügyfél-átvilágítás elvégzése (III. pont) 2) Bejelentési kötelezettség teljesítése (IV. pont) 3) Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtása (IV.3. pont) 4) Nyilvántartás (VI. pont) 5) Felfedés tilalma (VII. pont) 6) Belső ellenőrző és információs rendszer működtetése alkalmazott foglalkoztatása esetén (VIII. pont) 7) Speciális képzési program szervezése vagy speciális programon való részvétel biztosítása alkalmazott foglalkoztatása esetén (IX. pont) A pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok:  az ügyfél magáról, a tényleges tulajdonosról, illetve az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott, a vállalkozónak szegényes a tudása a saját üzletéről;  nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása;  nem létező, illetve azonosítatlan gazdálkodókkal (társaságokkal) kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak befogadhatósága;  ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások;  vállalkozási tevékenységet végzők esetében kiugróan magas árbevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés);  aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása, amelyet nem indokol a vállalkozás működése;  nem valós gazdasági eseményekről kiállított számla, illetve azonosítatlan számlák, nyugták könyvelésére irányuló kérés, megbízás;  az áru vagy szolgáltatás ügyeletek nem illenek a cég profiljába;  adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása;  rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok okainak tényleges meghatározása nélkül;  minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság)


      

  



 



125

szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése; az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva; ténylegesen nem folytatott üzleti tevékenység számlázása, bizonylatolása; szokatlanul nagy összegű és nemű valuta-tranzakciók; házipénztár indokolatlan, gyors növekedése, illetve tagi kölcsön indokolatlannak tűnő nyújtása; banki befizetések a cég számlájára, amelyek nem a bevallott forgalomból származnak; a cég valamelyik bankszámláján csak „átfolyatják” a pénzt; offshore taggal rendelkező ügyfél szervezet képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség (25%) alatti tulajdonrésszel rendelkező természetes személyek ürügyén nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan; az ügyfél szervezetben offshore tag van, amely az általa nyújtott tagi hitelt kamatokkal növelve vagy a szolgáltató által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki; az ügyfél cégben tulajdonos és/vagy vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) lett(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a szolgáltatónál; havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket, a későbbiek folyamán belföldi gazdasági társaság közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken; szolgáltatási – különösen: tanácsadás, takarítás, építőipari szolgáltatás, munkaerő kölcsönzés, hirdetés, reklám, filmgyártás – tevékenységgel foglalkozó ügyfél társaság a számlájára érkező több millió forintos jóváírásokat rövid időn belül készpénzben felveszi; az ügyfél többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át az adott időszak gazdasági eseményeire vonatkozó dokumentumokat; nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export vagy import ügyeletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre majd visszaszállítják; semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség sem gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség nem merül fel, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.) viszont számla birtokában a pénzt mozgatják, offshore cégek a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő profiljába. a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak; szokatlan kölcsön ügyletek: a kölcsönadónak nincsenek látható tulajdonjogai; a pénz nem a kölcsönadó országból érkezik; nincs írott kölcsönszerződés; a kamatfizetés vagy a törlesztő részlet fizetése nem szerepel tervekben, vagy nincs betartva; a visszafizetésnek nincs gyakorlati nyoma; a kamatláb lényegesen eltér a piaci értékektől; a tartozás begyűjtésére nem történik semmilyen intézkedés.

126


III. AZ ÜGYFÉL – ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:  az üzleti kapcsolat létesítésekor;  pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;  valamint, ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban. A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létrejöttéről, vagy a megbízásáról szerződést kötni és az üzleti kapcsolat létesítésekor, vagy a szerződés megkötésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni. Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Ettől eltérően 2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben: a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és c) az ügyfél vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére. Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:  az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;  az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, képviseleti jogosultság ellenőrzése;  a tényleges tulajdonos azonosítása;  adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan [szerződés típusa, tárgya (beleértve a szerződés célját), időtartama, illetve – a szolgáltató mérlegelése alapján – a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) és a pénzeszközök forrására vonatkozó információk];  az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring). A Pmt. 11. §-ának (7) bekezdése alapján, ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni. (Egyéni Vállalkozót is) III.1. Az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése. A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni (minimum adatkör):


127

családi és utónevét (születéskori nevét);  állampolgárságát;  lakcímét;  az azonosító okmányának számát, annak típusát;  külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet. Az érintett szolgáltató kockázatérzékenységi alapon dönt arról, hogy a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):  születési helyét, idejét;  anyja neve. Az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:  magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;  külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya. III.2. Az ügyfél (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása. A szolgáltató az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):  név és rövidített név;  székhelyének és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe;  cégjegyzékszáma, illetve egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma. A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon, a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):  a főtevékenység;  képviseletre jogosultak neve és beosztása;  kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok. Az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását: Az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek)től a szolgáltató – a fentiekben megjelölt okiratainak bemutatásán túl – követelje meg az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását, hogy

128


 a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta-e; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételéről szóló igazolás kiállítása megtörtént-e;  más belföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;  külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;  továbbá, ha a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtása még nem történt meg, a szolgáltató kérje el a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Ez utóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét. A személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott, azonosságot igazoló okirat érvényességét, a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban rögzített eljárás alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van (továbbiakban: kockázat érzékenységi alapon) – a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. III.3. A tényleges tulajdonos azonosítása A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet. A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával (a tényleges tulajdonosra vonatkozó minimum adatkör):  tényleges tulajdonos neve;  lakcíme;  állampolgársága. A nyilatkozat az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével tehető meg, illetve szerepelhet a szolgáltató és az ügyfele között létrejött írásbeli szerződésben is.


129

Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljes körűen, a szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (a tényleges tulajdonosra vonatkozó maximum adatkör):    

az azonosító okmány típusa és száma; külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely; születési hely és idő; anyja neve.

A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon kérheti az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Amennyiben a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.(2. számú melléklet) Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Ha a személyazonosságával kapcsolatban merül fel a kétség, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a szolgáltató ügyfélátvilágítást végző képviselőjében:  alacsony adókulccsal rendelkező területeken (offshore) bejegyzett szervezet1 taggal rendelkező ügyfél képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség alatti tulajdonrésszel rendelkező (25% alatti) természetes személyek okán nem nyilatkozik az offshore társaság természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan;  a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz; 1

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 3. § (5) bekezdése szerint alacsony adókulcsú állam az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 %, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemés a vagyonadók területén. Alacsony adókulcsú államnak minősül különösen: Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, a Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, a Cook-szigetek, Costa Rica, a Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), az Egyesült Arab Emirátusok, Dominika, Gibraltár, Grenada, a Holland Antillák, Hong Kong, a Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein, a Marshall-szigetek, a Maldív-szigetek, a Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, a Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, a Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, a Virgin-szigetek (brit), a Virgin-szigetek (USA).

130


 a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne. Ha a tényleges tulajdonos kilétével, vagy személyazonosságával kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szűntetni, ha a kétség az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfél szervezetben bekövetkezett változás során merült fel. A szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá, ha az ügyfél közreműködésének hiánya, vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani. Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozata mellőzhető, ha a szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor. A szolgáltató arra vonatkozó nyilatkozat megtételét kérheti az ügyfél képviselőjétől, hogy a szervezet azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található. A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó külföldi lakóhellyel rendelkező tag viszonylatában. Ha az ügyfél szervezet valamely külföldi lakóhellyel rendelkező tagja kiemelt közszereplőnek minősül:  a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;  a szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében;  az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor. III.4. Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató köteles rögzíteni a szerződés típusát, tárgyát (beleértve a szerződés célját), időtartamát. A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon rögzítheti a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód). A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését és az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.


131

III.5. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A szolgáltató – a tevékenységre irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adataival. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni. A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére. A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését megerősített eljárásban hajthatja végre. Megerősített eljárásban hajtja végre a szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését különösen ha:     

Az ügyfél tevékenységi köre megváltozik. Az ügyfél tevékenységének volumene jelentősen eltér az addigiaktól. Az ügyfél által kibocsátott számlák értéke jelentősen megnő. Az ügyfél folyamatosan veszteséges tevékenységet végez. Ügyfele új szerződés keretében addigi bevételét többszörösen pénzforgalommal járó tevékenységbe kezd.  Ügyfelénél vezető tisztségviselő és tulajdonosváltás történt.  Ügyfelének tulajdonosi körébe offshore bejegyzésű cég kerül.

meghaladó

Megerősített eljárásban a szolgáltató az ügyfelek által tevékenységi körükben megkötött szerződéseket bekéri, a kibocsátott és befogadott számlákat az ügyfél addigi tevékenységének irányultságával és volumenével összehasonlítja, abban valamint a szervezet számlaforgalmában kirívó, szokatlan körülményeket, tranzakciókat értékeli, szükség esetén a IV. fejezetben foglaltak szerint bejelenti a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A tevékenysége során az ügyfél részéről bemutatott okiratok, nyilatkozatok valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások, illetve olyan nyilvántartások alapján, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult rendszeresen ellenőrzi az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban bekövetkezett változásokat. A szolgáltató – kockázatérzékenységi alapon – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan gazdasági eseményre, tevékenységre. Szokatlan egy gazdasági esemény, tevékenység, ha nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel (az ügyfélprofillal), vagy az adott termékkel, illetőleg szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal, továbbá, ha nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja. Szokatlannak minősülhetnek a gazdasági események, illetve az ügyfél tevékenysége, ha az ügyfél korábbi gazdálkodásához képest indokolatlanul megváltozik a gazdasági események gyakorisága, nagysága, szerkezete, illetve az ügyfél

132


tevékenysége. Összetett egy gazdasági esemény, illetve az ügyfél tevékenysége, ha az a megszokottakhoz képest bonyolult, nehezen átlátható és áttekinthető folyamatokon, résztvevőkön keresztül valósul meg. III.6. Ügyfél átvilágítás belső eljárási rendje A Szabályzatnak tartalmaznia kell az ügyfél azonosításának, a személyazonosságának igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfélátvilágítás) belső eljárási rendjét. Ennek során részletesen rögzíteni kell azt is, hogy ki, milyen módon és formában végzi el az ügyfél azonosítása során az adatok rögzítését (papír alapú vagy számítógépes adatrögzítés) azokat hol, milyen visszakereshető módon tárolja, tartja nyílván, illetve, milyen formában biztosítja ezen adatoknak a biztonságos tárolását. III.7. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás A Pmt. 12. §-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie. A szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást folytat, amennyiben az ügyfél:  a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási, árutőzsdei, nemzetközi-postautalvány felvételi, -kézbesítői, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet (a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet) az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző – szolgáltató, amelyre a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;  olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;  a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv, központi államigazgatási szerv vagy helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési szerve, illetve az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve. Az egyenértékű harmadik országok listáját a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet (8. sz. melléklet) határozza meg.


133

A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon rögzítheti a Szabályzat III.1 és III.2 pontjában meghatározott (minimum adatkör) adatokat, valamint az ezekben pontokban felsorolt okiratok bemutatását kérheti. Javasolt, hogy a szolgáltató vezető tisztségviselője döntsön az egyszerűsített ügyfélátvilágítás alkalmazhatóságáról. Az ügyfél képviseletében eljáró személy adatait ebben az esetben is rögzíteni javasolt, továbbá a képviseleti jogosultságát bizonyító okirat (másolata) a nyilvántartás mellékletét kell képezze. Az ügyfél-átvilágítás során célszerű, ha a vezető tisztségviselő jár el. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése a III. 5. pontban meghatározottak szerint történik. III.8. Fokozott ügyfél-átvilágítás A Pmt. 14. § értelmében fokozott ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni a szolgáltató az alábbi esetekben és módon: A szolgáltató az azonosítás során a Pmt. 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a Pmt. 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. Amennyiben a szolgáltató az ügyfél személyes megjelenése hiányában köt szerződést könyvviteli szolgáltatás végzése céljából, ebben az esetben köteles meghatározni a fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendjét. Az ügyfél-átvilágítási adatlapon a kibővített azonosító adatokat a szolgáltató kockázatérzékenységi alapon saját döntése alapján rögzítheti. III.9. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási kötelezettség A szolgáltató jogosult elfogadni a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha a más szolgáltató a tevékenységét

134


Magyarország területén, vagy  az Európai Unió más tagállamában, vagy  olyan harmadik országban folytatja, amely harmadik ország megfelel az e pontban foglalt követelményeknek. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét és az arról készült dokumentáció másolatát az azt elfogadni szándékozó rokon tevékenységet folytató szolgáltató írásbeli kérésére és az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult rendelkezésre bocsátani. Jelen pont alkalmazásában „pénzügyi szolgáltató” alatt a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltatót kell érteni. Jelen pont alkalmazásában „rokon tevékenységet folytató szolgáltató” alatt a Pmt. 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltatót kell érteni, melyek a következők:    

jelen mintaszabályzat szerinti szolgáltató; adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet folytatók; könyvvizsgálói tevékenységet végzők; ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végzők.

Jelen pont alkalmazásában „más szolgáltató” alatt a pénzügyi szolgáltató és a rokon tevékenységet folytató szolgáltató értendő. A Pmt. lehetővé teszi – a Pmt.-ben meghatározott – más szolgáltató által elvégzett ügyfélátvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására kizárólag az ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet sor. A szolgáltató jogosult elfogadni más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást lefolytató más szolgáltató e tevékenységét és az ügyfél-átvilágítást a) Magyarország területén végezte el, vagy b) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy c) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a következő követelményeknek:  pénzügyi szolgáltató, vagy  rokon tevékenységet folytató szolgáltató amennyiben:  kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és  a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.


135

Amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésre bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérelmére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A fentiek szerinti más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg maradéktalanul az e mintaszabályzatban meghatározottakkal. Azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 18. §-ában foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendjét határozzák meg Szabályzatukban. Amennyiben a Szabályzat erre vonatkozó külön eljárási rendet nem tartalmaz, úgy a szolgáltató azzal kifejezi, hogy nem kíván élni ezzel a jogosultságával. Az egyenértékű harmadik országok listáját a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet (8. sz. melléklet) határozza meg. IV. A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó PMT08 számú nyomtatvány kitöltésével, az (1) bekezdés c) pontja szerint a bejelentést alátámasztó dokumentumok csatolásával és annak a hatóság részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában történő megküldésével kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek az alábbiakban leírtak szerint: A pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató;  az ügyfél-átvilágítást elvégzi, ha az korábban nem történt meg; a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felismeréséről bejelentést tesz a kijelölt személy (meghatározása: IV.2-pont) útján a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülésének tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a könyvviteli bizonylaton szereplő pénzeszköz büntetendő cselekmény elkövetéséből származik. A szolgáltató vezetője alkalmazottja és segítő családtagja a bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény felmerülését az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott könyvelési műveleteknél is köteles vizsgálni. Bejelentés megtételére adhat okot az a körülmény is, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések nem voltak elvégezhetőek, és emiatt az üzleti kapcsolat létesítése megtagadásra, illetve a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésre került.

136


IV.1. A bejelentés tartalma: A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy, az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatokat, valamint a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények részletes ismertetését, a körülmények leírását valamint a bejelentésben közölt információkat alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A bejelentési kötelezettség védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldésével, az ÁNYK PMT08 számú kitöltő program használatával, illetve a szűkített adattartalmú ÁNYK PMT08 és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok és az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató mindenkor hatályos változata a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján (http://nav.gov.hu/nav/penzmosas) megtalálható és letölthető. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a jogszabályon vagy szerződésen alapuló gazdasági titok megsértésének. A hatályos Btk. alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bejelentési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálja. Ennek során a könyvviteli tevékenység folytatásához szükséges szakmai tapasztalatot és a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok ismeretét alapul véve szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a szolgáltató megfelelő figyelmet fordít-e a bejelentés alapjául szolgáló adatok, tények körülmények felismerésére és a bejelentés megtételére. IV.2 Kijelölt személy A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni egy vagy több személyt, akinek feladata a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy lehetőség szerint a szolgáltató vezető beosztású alkalmazottja. A pénzügyi információs egységként működő hatósághoz a bejelentést a kijelölt személy köteles megtenni, aki – a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában teljesíti. A bejelentés beérkezéséről a szolgáltató elektronikusan visszaigazolást kap. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg. A szolgáltató a Pmt.-ben előírtaknak megfelelően a kijelölt személy nevét, beosztását, elérhetőségét (telefon, e-mail) illetve az abban bekövetkezett változást a kijelöléstől, valamint a változástól számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni.


137

A kijelölt személy bejelentése a Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján (http://nav.gov.hu/nav/penzmosas) megtalálható és letölthető „Kijelölt személy bejelentése” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és a dokumentum alján szereplő elérhetőségek egyikére történő megküldésével teljesíthető. A kijelölt személy kötelezettségei:  kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatósággal, a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás az ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról;  az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával;  pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény bejelentése esetén, a bejelentési kötelezettség teljesítése a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldése az ÁNYK PMT08 számú kitöltő program használatával;  A kijelölt személy felel a bejelentés információtartalmáért és az abban szereplő adatok valódiságáért;  titoktartási kötelezettség az ügyfél, illetve harmadik személy előtt a bejelentés, adatszolgáltatás teljesítését, tartalmát, valamint az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárást érintően. IV.3 Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtása Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény alapján a szolgáltató a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt haladéktalanul köteles mérlegelés nélkül bejelenteni, amely arra utal, hogy  a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik;  az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 10. §-a szerinti bejelentést a szolgáltató postai úton vagy faxon köteles teljesíteni. (az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával) A hatályban lévő elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések alanyait tartalmazó konszolidált szankciós lista az alábbi hivatkozáson érhető el: http://eeas.europa.eu/cfsp/sanclinktions/consol-list_en.htm


138

IV.4 Bejelentés belső eljárási rendje Meg kell határozni: 1) annak módját, hogy az ügyféllel közvetlen kapcsolatban állók, illetve az ügyfélátvilágítást, okmányok ellenőrzését, feldolgozását végző ügyintézők, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt beosztásuknál fogva észlelő alkalmazottak a kitöltött adatlapot (3.számú melléklet) hogyan továbbítják, és a továbbítást hogyan igazolják a saját belső eljárásrendjük szerint; 2) a bejelentések nyilvántartásának módját és a bejelentésekre vonatkozó titokvédelmi rendelkezéseket; 3) az okmányok megőrzési kötelezettségét (a Pmt. alapján előírt nyolc éves időtartamot). V. A szolgáltató alkalmazottainak kötelezettségei és feladatai a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintézők, kötelezettségei és jogai: 1) Az ügyintéző kötelezettségei:  az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele / adatlap kitöltése, a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, az üzleti kapcsolat céljára és tervezett jellegére vonatkozó adatok rögzítése, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése;  a bejelentésben az ügyfél-átvilágítási adatok és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása;  pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek;  titokban tartani az ügyfél, illetve harmadik személy előtt a bejelentés, adatszolgáltatás teljesítését, tartalmát, valamint azt, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás. 2) Az ügyintéző jogai:  névtelenséghez való jog, melynek értelmében a bejelentő alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat rendelkezésére bocsátani;  a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése esetén nem vonható felelősségre a bejelentő akkor sem, ha az nem minősült utóbb megalapozottnak.


139

VI. Nyilvántartás A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig köteles megőrizni. Az üzleti kapcsolat létesítésén kívüli, egyéb esetben előforduló ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait a bejelentéstől számított 8 évig köteles megőrizni. A szolgáltató az előző bekezdésekben meghatározott adatokat, okiratokat a pénzügyi információs egységként működő hatóság, nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni. Az adatokat visszakereshetően kell tárolni. Az adatváltozás miatt módosuló adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abban mind a régi, mind az új adatok megjelenjenek, valamint az adatváltozás időpontja is rögzítésre kerüljön. A szolgáltatónak a Szabályzatban rendelkezni kell arról, hogy az ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez milyen belső adatbázis áll rendelkezésre és az egyes ügyintézők hogyan férnek az adatokhoz. Intézkedni kell az ügyfél-átvilágítási adatok adathordozóinak tárolási módjáról és hozzáférési lehetőségéről, illetve megőrzési kötelezettségéről is. VII. Felfedés tilalma A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. E tilalom nem terjed ki: 1) a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatására; 2) a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság tájékoztatására; 3) a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli rokon tevékenységet folytató szolgáltatók közötti információtovábbításra, ahol a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. 4) az információk felfedésére két vagy több szolgáltató között, feltéve, hogy a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak, és b) két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik Magyarország területén folytatja tevékenységét és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, és

140


c) az érintett szolgáltatók könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási illetve vállalkozási jogviszony alapján folytatnak, és d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadók a szolgáltatókra. VIII. Belső ellenőrző és információs rendszer Az alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató, a pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtet. A Szabályzatban szükséges az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer gyakorlati megvalósításának ismertetése. Ennek keretében térjen ki arra, hogy a vállalkozásában ellenőrzési jogkörrel felruházott személy(ek), milyen módon, mélységben és időközönként vizsgálják felül az ügyfél-átvilágítás megtörténtének teljeskörűségét, a felvett adatok kezelését, a bejelentésre okot adó tények, körülmények felismerését az alkalmazottak által végzett tevékenység során, továbbá a Pmt. alapján vezetett nyilvántartások naprakészségét. IX. Speciális képzési programok szervezése Az alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési program szervezéséről gondoskodni. A speciális képzési program keretében a szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottai 1) a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék; 2) a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot felismerjék; 3) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni; 4) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény rendelkezéseit ismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni. Az Európai Unió konszolidált szankciós listája és a szankciós listáját érintő módosítások a http://nav.gov.hu/nav/penzmosas honlapon keresztül érhetők el; 5) jelen Szabályzat tartalmát megismerjék. A szolgáltató vezetője vagy az általa erre felhatalmazott személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak képzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez és a Szabályzat módosulásához is. Az oktatásnak ki kell


141

térnie a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának elméleti alapjaira, az ügyfélátvilágítás és a bejelentés belső eljárási rendjére, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló esetekre is. Az oktatás tárgyát és időpontját tartalmazó jelenléti ívet a résztvevőkkel történt aláíratás után a szolgáltató 5 évig köteles megőrizni.

MELLÉKLETEK

143

MELLÉKLETEK A mintaszabályzat mellékletként tartalmazza: Az ügyfél-átvilágítás formanyomtatványa 1) A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e; 2) Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatvány; 3) Pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségei; 4) Formanyomtatvány az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény alapján meghatározott bejelentés teljesítéséhez; 5) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 10. §; 6) 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről; 7) 28/2008. (X. 10.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról.

144

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet ÜGYFÉL -ÁTVILÁGÍTÁSI ADATLAP a 2007. évi CXXXVI. törvény 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához (formanyomtatvány) I./1. Az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró természetes személy adatai: (Képviseleti jogosultságot minden esetben ellenőrizni szükséges) 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím: 3. állampolgárság: 4. azonosító okmány száma, annak típusa: 5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye: 6. születési hely, idő: 7. anyja születési neve: I./2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai: 1. név, rövidített név: 2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe: 3.azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat száma/nyilvántartási szám): 4. főtevékenysége: 5. képviseletre jogosultak neve, beosztása: 6. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok: II. A tényleges tulajdonos ( több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében különkülön kitöltendő) (Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a gazdálkodó tényleges tulajdonosainak alábbi adatairól) 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím: 3. állampolgárság: 4. azonosító okmány száma, annak típusa: 5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye: 6. születési hely, idő: 7. anyja születési neve: ---------------------------------------------------Az ügyfél képviseletében eljáró személy aláírása vagy Az adatok rögzítése az ügyfél Pmt. 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került rögzítésre III. Egyéb 1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama: 2. a teljesítés körülményei (hely, idő, mód):

MELLÉKLETEK

145

2. számú melléklet NYILATKOZAT (A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.) Alulírott …………………………………………. (ügyfél képviseletében eljáró személy) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról, hogy …………………………………….(tényleges tulajdonos) saját országának joga alapján az alábbiakban felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt közszereplőnek, vagy közeli hozzátartozójának, élettársának minősül, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban áll. Kiemelt közszereplők. a) államfő, kormányfő, miniszter, államtitkár, b) országgyűlési képviselő, c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, d) számvevőszék elnöke, számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja, e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai, f) többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja, g) kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, élettársa, h) kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy. Közeli hozzátartozó a Ptk szerint meghatározott közeli hozzátartozó. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a felsorolt pozíciókban lévő személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a felsorolt pozíciókban említett személy javára hoztak létre. hogy a fentiekben leírtakra tekintettel tulajdonos)nem minősül kiemelt közszereplőnek. (A megfelelő rész aláhúzandó!) Kelt.: …………………………… ügyfél álírása

………………………………(tényleges

146

MELLÉKLETEK

3. számú melléklet BEJELENTÉS A KIJELÖLT SZEMÉLY RÉSZÉRE a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről, körülményről 1. Az észlelő neve, beosztása: ......................................................................................... 1.1. Az észlelés időpontja: ................................................................................................ 1.2. A bejelentés időpontja: .............................................................................................. 2. A bejelentésben szereplő ügyfél és tényleges tulajdonos azonosító adatai A. Az ügyfél képviseletében eljáró személy adatai: 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: .............................. 2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is): ............................... ........................................................................................................................................... 3. állampolgárság: ............................................................................................................ 4. azonosító okmány száma, annak típusa: ...................................................................... 5. születési hely, idő: ........................................................................................................ 6. anyja születési neve: ..................................................................................................... B. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél) adatai (egyéni vállalkozónál is ki kell tölteni) 1. név, rövidített név: ........................................................................................................ 2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe: ........................................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat száma/nyilvántartási szám): ............................................................................................................................... 4. főtevékenysége: ............................................................................................................ 5. képviseletre jogosultak neve, beosztása: ...................................................................... C. A tényleges tulajdonos adatai: 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: .............................. 2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is): ............................... ........................................................................................................................................... 3. állampolgárság: ............................................................................................................ 4. azonosító okmány száma, annak típusa: ...................................................................... 5. születési hely, idő: ........................................................................................................ 6. anyja születési neve: ..................................................................................................... D. Egyéb üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama: ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………

MELLÉKLETEK

147

3. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tranzakció(k) leírása, valamint a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény ismertetése: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A kijelölt személy részére történő átadás időpontja: ……………………………. Átvétel igazolása: …………………………………………………………………..

148

4. számú melléklet: A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetősége: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Telefon: 06-1-4309-466; Fax: 06-1-4309-305 E-mail: [email protected] Honlap: www.nav.gov.hu/nav/penzmosas

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK

149

5. számú melléklet Formanyomtatvány az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény alapján meghatározott bejelentés teljesítéséhez 1. A bejelentésre kötelezett szolgáltató adatai: Név: Székhely: Kapcsolattartó neve és elérhetősége: 2. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának azonosító adatai Születési neve: Házassági neve: Születési helye: Születési ideje: Lakóhelye: Tartózkodási helye: A pénzügyi és vagyoni jogi intézkedést elrendelő közösségi jogi aktus által közzétett egyéb azonosító adatai: 3. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alatt álló jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatai: név, rövidített név: ............................................................................................................ székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe: . ........................................................................................................................................... azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat száma/nyilvántartási szám): ............................................................................................................................... főtevékenysége: ................................................................................................................ képviseletre jogosultak neve, beosztása: 4. Minden olyan egyéb adat, tény, körülmény, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, valamint amely arra utal, hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik.

150

MELLÉKLETEK

6. számú melléklet Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 10. §-a 10. § (1) A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy vagy szervezet (a továbbiakban szolgáltató), valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelesek – a 7. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével - haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik. (2) A szolgáltató, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelesek – a 7. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével – haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan ügyletre vonatkozó adatot, tényt vagy körülményt, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik. (3) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a szolgáltató által tett (1)-(2) bekezdések szerinti bejelentés megtételét követő a) belföldi ügylet esetében egy munkanapon belül b) nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést. (4) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a vagyoni nyilvántartást vezető szerv által tett (1)-(2) bekezdések szerinti bejelentés megtételét követő három munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést. (5) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a (3)-(4) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a) a 3. § (3)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint jár el, és erről a 3. § (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve vagyoni nyilvántartást vezető szervet is értesíti; vagy b) arról értesíti a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve vagyoni nyilvántartást vezető szervet, hogy a 3. § (3)-(4) bekezdések szerinti eljárás feltételei nem állnak fenn. (6) A szolgáltató az (1)-(2) bekezdések szerinti bejelentés megtételét követő a) belföldi ügylet esetében egy munkanap b) nem belföldi ügylet esetében két munkanap alatt nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti értesítést kapott. (7) Az ügyletet – ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak – a bejelentés megtételét követő a) belföldi ügylet esetében második munkanapon b) nem belföldi ügylet esetében harmadik munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a szolgáltató az (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítést kapott. (8) A vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (1)-(2) bekezdések szerinti bejelentés megtételét követő három munkanap alatt nem teljesítheti azt a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelmet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással lehet kapcsolatos, kivéve, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti értesítést kapott. A bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt – ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak – a bejelentés megtételét követő negyedik munkanapon intézkedni kell, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítést kapott.

MELLÉKLETEK

151

7. számú melléklet 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 43. § (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben a következőket rendelem el: 1. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által a Pmt. 33. §-a alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők: a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok; b) az ügyfél azonosításának, a személyazonosságának igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfélátvilágítás) belső eljárási rendje; c) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje; d) azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 18. §-ában foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendje; e) a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatvány; f) a Pmt. 23. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége; g) az ügyleti megbízás felfüggesztésének belső eljárási rendje; h) az ügyfél-átvilágítás, illetőleg a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belső előírások; i) az alkalmazottak képzésére, a Pmt. 32. § (3) bekezdésében az alkalmazottak számára előírt speciális képzési programok szervezésére vonatkozó előírások; j) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák; k) az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer ismertetése; l) a Pmt. 2. §-ának hatálya alá tartozó szolgáltatók esetében a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása vonatkozásában a megbízó azonosításának, a megbízói adatok ellenőrzésének, nyilvántartásának, továbbításának, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésének és kezelésének belső eljárási rendje. 2. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 3. § E rendelet a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

152

MELLÉKLETEK

8. számú melléklet 28/2008. (X. 10.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 43. § (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben a következőket rendelem el: 1. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott esetekben a következő országokat és területeket úgy kell tekinteni, mint amelyek jogszabályai a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket tartalmaznak: 1. Amerikai Egyesült Államok 2. Argentína 3. Ausztrália 4. Brazília 5. Dél-Afrika 6. Hong Kong 7. Japán 8. Kanada 9. Mexikó 10. Orosz Föderáció 11. Svájc 12. Szingapúr 13. Új-Zéland 14. Francia tengerentúli területek: a) Mayotte b) Új-Kaledónia c) Francia-Polinézia d) Saint Pierre és Miquelon e) Wallis és Futuna 15. Holland tengerentúli területek: a) Holland Antillák b) Aruba 16. Brit koronafüggőségek: a) Jersey b) Guernsey c) Man-sziget 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 3. § Ez a rendelet a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-ai 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11., 16. és 28. cikkének való megfelelést szolgálja.

TARTALOMJEGYZÉK

153

TARTALOMJEGYZÉK Előszó ............................................................................................................................................ 5 1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának fogalma ................................................. 7 1.1. A pénzmosás közgazdasági fogalma ................................................................................... 7 1.2. A pénzmosás büntetőjogi fogalma ...................................................................................... 8 1.3. A terrorizmus finanszírozásának fogalma ......................................................................... 10 2. A pénzmosás gazdasági hatásmechanizmusa ...................................................................... 13 3. Az új büntetőjogi rendelkezések magyarázata a 2012. évi C. törvény alapján ............... 15 3.1. A pénzmosás új büntetőjogi szabályozása ........................................................................ 15 3.1.1. Dinamikus pénzmosás................................................................................................ 18 3.1.2. Statikus pénzmosás .................................................................................................... 20 3.1.3. Saját pénz mosása ...................................................................................................... 21 3.1.4. Gondatlan pénzmosás ................................................................................................ 21 3.2. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása ............................ 24 3.2.1. Bevezető gondolatok ................................................................................................... 24 3.2.2. A hatályos szabályozás elemzése ................................................................................ 26 3.3. A terrorizmus finanszírozása a magyar büntetőjogban ................................................. 28 3.3.1. Előzmények ................................................................................................................. 28 3.3.2. A hatályos szabályozás................................................................................................ 30 3.4. Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése................................................................... 33 3.5. Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása .................... 34 4. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény magyarázata .................................................................. 35 4.1. Preambulum ....................................................................................................................... 36 4.2. A törvény hatálya .............................................................................................................. 36 4.3. Értelmező rendelkezések ................................................................................................... 39 4.4. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség ....................................................................................... 46 4.5. Ügyfél-átvilágítási intézkedések ....................................................................................... 49 4.6. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás ....................................................................................... 59 4.7. Fokozott ügyfél-átvilágítás ................................................................................................ 60 4.8. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések ....................................... 64 4.9. A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ...................................................................... 67 4.10. A bejelentési kötelezettség .............................................................................................. 70 4.11. A felfedés tilalma ............................................................................................................ 88 4.12. Nyilvántartás, statisztika.................................................................................................. 90 4.13. Intézkedések harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén ................ 92 4.14. Belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program .............................. 93 4.15. Belső szabályzat .............................................................................................................. 94 4.16. Felügyelet, intézkedések.................................................................................................. 95 4.17. Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések................................ 97 4.18. Záró és felhatalmazó rendelkezések ................................................................................ 99 4.19. Az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés ........................................... 101 5. Pénzmosási technikák.......................................................................................................... 103 6. Pénzmosásra utaló gyanús körülmények .......................................................................... 113 7. A terrorizmus finanszírozásának forrásai és technikái ................................................... 119 8. Függelék: mintaszabályzat könyvviteli tevékenységet folytatók számára (2013. augusztus 15-től) ................................................................................................................... 123 MELLÉKLETEK .................................................................................................................... 143 TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................................... 153

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

BEJELENTÉS VAGY FELJELENTÉS?

Recommend Documents