Befogadó iskola a szakképzésben 2012. október 17.
Az SNI-tanulók fogadásának iskolai története – Neumann János Számítástechnikai SZKI 1988: intézmény alapítása, számítástechnikai
profil 1991: első vak tanuló fogadása 1993-tól nagyothalló, vak, mozgássérült tanulók integrált oktatása 1994-től sikeres hazai és nemzetközi SNIpályázatok 2000: speciális szakiskolai képzés
2
Az SNI-tanulók fogadásának története – Neumann János SZKI
iskolai
2003: speciális szakközépiskolai képzési forma
indítása 2004: HEFOP 2.1.2 Vak gyermekek integrált oktatása pályázatban való részvétel 2007: hátránykompenzációs tagozat indítása 2008: FSZK mentorprogram fejlesztése 2010: TÁMOP-3.1.6 Mozgáskorlátozott gyermekek inkluzív nevelésének támogatása: pályázati részvétel 2012: TÁMOP-3.4.2 nyertes pályázat
3
Sajátos nevelési igényű tanulók száma
70
összesen
60 vak, gyengénlátó 50 40
nagyothalló
30
siket
20
mozgássérült
10 0 1991 1995 2000 2001 2005 2010
diszlexia, diszgráfia
4
Együttnevelés - motivációnk befogadni az SNI diákokat, majd gyakorlat közben
megismerni és alakítani a lehetőségeket, kereteket: integráció inklúzió társadalmi környezet, partneri igény az integrációra a már fiatal korában integrálódó SNI diák ⇒ általános és szakmai ismeretekkel, szakértelemmel rendelkezik a munkaerő-piaci helytálláshoz a legtöbb SNI diák számára valódi tudást, munkalehetőséget, perspektívát jelenthet az informatikai szakképzés nem jelent(het) kiindulási alapot az emelt normatíva, létszámhiány betöltése, fenntartói akarat 5
Továbbtanulási lehetőségek Szakirányban TISZK OKJ-szakképzés (SNI hatás: egyes szakmák megszüntetésebeemelése…) ELTE informatika, programozó- matematikus szak (volt SNI diákunk ma nálunk szaktanár) Műszaki egyetemeken informatikus és műszaki menedzser szak (volt SNI diákunk vakok számára tanítási segédletet fejlesztett) tanárképző egyetemek, főiskolák (volt SNI diákunk angoltanár) 6
Az inklúzió pedagógiai gyakorlatának elemei a fogyatékosság típusa szerinti fejlesztés céljai, anyaga, speciális tartalma többszintű feladatadás lehetőségei, a követelményeket érintő változások egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés és a speciális tantervi követelmények figyelembe vétele a pozitív megerősítést és az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés típusai
7
Pedagógiai feladatok Tanulásszervezés,
korszerű differenciálási módszerek ismerete, használata Tanórai képesség- és készségfejlesztés Tanulói aktivitás biztosítása
Tanórán
kívüli formákba való bevonás:
Szakkörök, diákkörök, ünnepélyek, sportrendezvények, kirándulás stb. 8
Személyi feltételek
Befogadó tantestület (arányok kérdése, pedagógiai
kihíváseddigi rutin, tanmenethez, minősítéshez való ragaszkodás) Speciális módszertani ismeretek elsajátítására, megalkotására kész pedagógus (együttgondolkodás,
esetmegbeszélések)
Szakképzett gyógy-, ill. fejlesztőpedagógus tudásának felhasználása (jóindulat ma már kevés!) Utazótanári hálózat igénybe vétele Tudatosan tervezett szakmai továbbképzések 9
Tárgyi feltételek biztosítása Speciális
taneszközök, saját fejlesztésűek is Akadálymentesítés Mozgássérültek napi
szállítása Személyre szabott bútorzat 10
Tárgyi feltételek biztosítása Saját laptop,
speciális szoftverek Speciális gépterem
vakok számára Induktív hurkos adó-
vevő rendszer kiépítése hallássérülteknek 11
Pályázatok gyakorlati eredményei PHARE pályázat:
domborított ábragyűjtemény, beszélő függvénytábla kutatómunkája (Linz és London)
KOMA pályázat: a
Phare pályázat eredményeinek gyakorlati megvalósítása 12
Pályázatok gyakorlati eredményei HEFOP/TÁMOP
pályázatok: integrált nevelés, átfogó program
FKFK pályázatok:
taneszköz-beszerzés, állandó támogatás 13
Az együttnevelés gyakorlati eredményei Az „ép” diáktársak sikeres fejlesztései 1995-96 Braille-nyomtató és
órai jegyzetelőgép két ízben is első helyezés az Ifjúsági Innovációs Világversenyen 1997 Braille-kijelző nemzetközi elismerés 14
Sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségei az iskolában
Speciális mozgásnevelés külön szakértői
háttérrel 15
Sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségei az iskolában Sport (uszoda, vakok karate edzése)
16
„Minimális kedvezmény, maximális segítség” Természetes
integráció, nem „szánalom” vagy „elutasítás”
Tanulási környezet biztosítása, didaktikai
eljárások, módszerek, eszközök, és nem csupán mentességek megadása 17
„Minimális kedvezmény, maximális segítség” Egymás helyzetének
kölcsönös elfogadása („ép” és SNI diákok, ill. tanárdiák-szülő kapcsolatrendszere) Kölcsönös személyiségfejlődés, tolerancia
18
Eredményesség, siker eredményes érettségi vizsga
több mint 90 SNI tanuló 1994 óta továbbtanulás, karrier: ELTE BTK, TTK, KLTE TTK, BME informatika, műszaki főiskolák, OKJszakképzések, teológia, konzervatórium partneri visszajelzések (diák, szülő, munkaerőpiac) erkölcsi elismerések személyi és intézményi szinten (Németh László-díj, Pro Scholis Urbis kitüntetés 2005, 2010) 19
