BEFOGADÓ EGÉSZSÉGÜGY I. INTEGRATIVE HEALTHCARE SECTOR IN HUNGARY I

GYÓGYSZERÉSZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÉS SZERVEZETFEJLESZTÉSI INTÉZET

BEFOGADÓ EGÉSZSÉGÜGY I. INTEGRATIVE HEALTHCARE SECTOR IN HUNGARY I.

8

11

15

ELKERÜLHETŐ ÜTKÖZÉSEK

MESTERSÉGEM CÍMERE…

VÁNDOROK A PARAGRAFUSOK KÖZÖTT

PROJEKT AZ EGÉSZSÉGÜGYI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ BEVÁNDORLÓK BEILLESZKEDÉSÉÉRT

Kedves Olvasó! Úttörő kiadványt tart a kezében, ami egy úttörő folyamat kézzelfogható bizonyítéka. Az egészségügyi dolgozók elvándorlása jelentős kihívás elé állítja országunkat, aminek megoldása mellett figyelmet kell szentelnünk a hozzánk érkező, egészségügyben elhelyezkedni szándékozók igényeire, társadalmi és szakmai nehézségeire, hogy otthonuktól távol, segítsük mindennapi életüket és beilleszkedésüket. A kiadványban szereplő publikációk több szempontból közelítik meg a bevándorló és nem bevándorló egészségügyi dolgozók társadalmi és szakmai kihívásait, ezáltal segítve egymás megértését, elfogadását, hogy hozzájáruljanak a jó munkahelyi légkörhöz, és eredményessé tegyék közös munkájukat. Hasznos olvasást kívánok!

dr. Török Krisztina főigazgató GYEMSZI

IMPRESSZUM Felelős kiadó: Dr. Török Krisztina, Főszerkesztő: Rauh Edit, Projektmenedzser: Csomai Lóránt, Kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána. Információ: [email protected] Nyomta: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. © Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet, 2012. A kiadvány az UniCredit Alapítvány (UniCredit Foundation) megbízásából és finanszírozásával készült.

2

Projekt a szakképzett egészségügyi bevándorlók beilleszkedéséért – SIMIGRA

5

Bizalom és befogadás

8

Elkerülhető ütközések

11

Mesterségem címere…

15

Vándorok a paragrafusok között

18

Diverzitás és didaktika

24

Szakmai beilleszkedés külföldiként

28

Továbbképzések

30

Fogalomtár

35

Abstracts of publications in English

»

INFORMÁCIÓS PONT, E-LEARNING, TÁMOGATÁS

Bevándorlókat segítő információs szolgáltatások az egészségügyi létszámhiány enyhítése érdekében

Projekt a szakképzett egészségügyi bevándorlók beilleszkedéséért – SIMIGRA Az egészségügy kínzó létszámhiányának enyhítésére indított projekt egyedülálló szolgáltatási csomag kialakításával kívánja segíteni a bevándorló egészségügyi dolgozók társadalmi és szakma beilleszkedését. CSOMAI LÓRÁNT – PROJEKTMENEDZSER GYEMSZI

 A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) jogelődje az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet az UniCredit Alapítvány (UniCredit Foundation) 55 000 eurós támogatásával indított SIMIGRA projekt célja, hogy az e-learning (internetes távtanulási és közösségi felület) eszközeivel, Információs pont működtetésével és kiadványsorozat kiadásával segítse a Magyarországra érkező képzett külföldi szakemberek beilleszkedését a helyi közösségekbe és a hazai egészségügyi rendszerbe. A Kedves Olvasó kezében tartott kiadvány célja továbbá az egészségügyben dolgozók és munkál-

2

tatók bevándorlókkal való munkájának támogatása, a kulturális, nyelvi és szakmai különbségek feltárása, az okok magyarázata és a különbségek áthidalásának segítése. Korai pályaelhagyás, elégtelen utánpótlás, idősödő, ezért hamarosan nyugdíjba vonuló egészségügyi dolgozók – csak néhány az egészségügy súlyos létszámhiányának számos oka közül. A leggyakrabban emlegetett tényező kétségtelenül a hazai szakemberek elvándorlása: főként orvosok, de más egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakemberek is Nyugat-Európa számos tagállamaiban munkát vállalnak. Ennek mértéke – hasonlóan a nemrég csatlakozott uniós országokhoz – nálunk is nagyobb, mint amit az eddig megszokott eszközökkel orvosolni lehet. A hazai egészségügy azonban egyúttal vonzó célpont a szomszédos országok szakképzett bevándorlóinak. Az elmúlt évek statisztikái szerint elsősorban Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából érkezett külföldi egészségügyi dolgozók kaptak működési engedélyt Magyarországon. Szakmájuk szerint a legtöbben orvosok, majd gyakorisági sorrendben az ápolók és fogorvosok következnek. A hazai ellátórendszer munkaerőhiányát enyhíteni képes bevándorlási folyamat szakmai és


társadalmi támogatására dolgozott ki megoldásokat a GYEMSZI és jogelődje, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézménye. A projekt keretén belül végzett felmérés szerint az egészségügyi szektor nyitott a külföldi szakképzett munkaerő befogadására. Ezért projektünk keretében, melyet az UniCredit Alapítvány támogat, információs és e-learning eszközökkel, valamint karrier-tanácsadással segítjük azokat a szakembereket, akik Magyarországon az egészségügyben kívánnak elhelyezkedni. Az UniCredit Alapítvány kiemelt célja, hogy segítse a migráció okozta vagy azzal összefüggő társadalmi, szakmai problémák megoldását az UniCredit Csoport országaiban. Ezen a téren Magyarországon az egészségügyben lehet a legtöbbet tenni. Alapítványán keresztül az UniCredit ezért támogatja az GYEMSZI projektjét, és járul hozzá – az állandósult munkaerőhiány enyhítésével – a hazai orvosok, egészségügyi szakemberek túlterheltségének csökkentéséhez, és ezzel az eredményesebb gyógyító munkához és a hatékonyabb megelőzéshez. A 2012 végéig megvalósuló projekt keretében elsősorban meghatározásra került a kialakítandó szolgáltatások köre, valamint kapcsolati há-

lózat alakult ki a projektben részt vevő szakmai és civil szervezetekkel, képző- és ellátó intézetekkel és hatóságokkal. Bár az információs szolgáltatási csomag kulcseleme az a három elektronikus információs „tananyag”, melyek a kifejlesztést követően magyar és angol nyelven, a www.etitav.hu oldalon kerülnek elhelyezésre és az oldalra történő regisztrációt követően, ingyenesen elérhetők. Az e-learning tananyagok célja, hogy a betelepülő szakembereknek érdemi segítséget nyújtsanak a beilleszkedéshez. Az egyik tananyag közérdekű, a magyarországi életvitel kialakításához, a mindennapi élethez, teendőkhöz, ügyintézéshez kíván gyakorlati, praktikus információkat adni. Ilyenek például a lakhatással, munkavállalással, gyermekek iskoláztatásával, egészségügyi ellátással stb. kapcsolatos információk. A második tananyag a munkavállaláshoz szükséges hivatali utat, a beszerzendő és kitöltendő dokumentumokat, továbbá a külföldön szerzett egészségügyi végzettség elismertetéséhez nélkülözhetetlen teendőket hivatott bemutatni, és a hivatali ügyintézés menetében kíván segítséget adni. A harmadik tananyag szakmai tartalmú, amiben magyarországi egészségügyi képzés és ellátás jellegzetessé-

A SIMIGRA projektben három részből áll a bevándorló egészségügyi dolgozók beilleszkedését támogató szolgáltatási csomag:

 Közismereti, adminisztrációs a m i t é szakmai és s k a e-learning e learning e n g ttananyagok a y go a www.etitav.hu ww i v u oldalon o a n

 Információs pont a személyes, telefonos és e-mailes megkeresésekhez a belvárosban

 Négy számból álló kiadvány hasznos tudnivalókkal bevándorlóknak és nem bevándorlóknak

3

»

ADMINISZTRÁCIÓ, JOG, MUNKAVÁLLALÁS

szakmai kihívásait, ezáltal segítve egymás megértését, elfogadását, hogy hozzájáruljon a jó (53 ápolási igazgató személyesen és on-line kitöltött kérdőívben adott válaszai alapján): munkahelyi légkörhöz és eredményessé tegye közös munkájukat. Egyes publikációk Ma89% gyarországon élő és dolgozó segítő szolgáltatások igénye fontosnak tartja bevándorlók életútjain keresztül az imigráns szemléltetik a szakmai és társaszakdolgozók dalmi beilleszkedés örömeit és 68% munkavállalását alkalmaz jelenleg nehézségeit, mások a különsegítő is imigráns szolgáltatások böző kultúrák egészséghez, munkavállalót, kialakítását higiénéhez, táplálkozáshoz 77% való viszonyából adnak ízenyitott a jövőben lítőt. Tájékoztatást adunk bevándorló szakdolfoglalkoztatás gozó foglalkoza bevándorlóknak és muntatására káltatóknak egyaránt hasznos adminisztratív és jogi kérdések43% számolt be ről, továbbá bevándorlókból és szakmai jellegű nem bevándorlókból álló szakmai és adminisztratív problémák problémákról, osztályokban, csoportok53% ban tanítóknak adunk módszertani segítséget. jelölte meg az alkalA GYEMSZI szakemberei és az UniCredit mazása során felmerült adminisztratív gei kerülnek be- Alapítvány munkatársai arra számítanak, hogy nehézségeket mutatásra, hogy a projekt közvetlen eredményeként a már betea bevándorló egész- lepült orvosok, szakdolgozók éppúgy informáségügyi dolgozók szak- ciós előnyhöz jutnak, mint a környező országok mai beilleszkedését segítsük. Az interaktív magyarországi munkavállalást tervező egészsége-learning tananyagok mellett a www.etitav.hu ügyi szakemberei. Az információs szolgáltatások oldalon fórum kívánja segíteni az információk természetesen segíteni kívánják azokat a magyar megosztását. szakembereket is, akik külföldi munkavállalásuA szolgáltatási csomag másik eleme a Buda- kat követően tervezik a visszatérést, illetve azopest szívében működő Információs pont (je- kat a hazai kórházakat, munkáltatókat, amelyek lenleg Tanácsadó Iroda), ami telefonos és sze- szívesen alkalmaznának külföldi munkavállalómélyes ügyfélfogadással is támogatást ad az kat az üres állások betöltésére. Mindez az egészérintettek számára. ségügyben dolgozók létszámának növekedése A projektben négy számból álló kiadvány- révén a rájuk nehezedő terhelés csökkenéséhez, sorozat jelenik meg, aminek első számát tartja és ezen keresztül az ellátás színvonalának javua kezében a Kedves Olvasó. A kiadvány utolsó lásához vezet. oldalain az egyes publikációk absztraktjait köA www.gyemszi.hu oldalon a Projektek mezöljük angol nyelven. A publikációk több szem- nüpontban kaphat további információt a propontból közelítik meg a bevándorló és nem be- jektről. Érdeklődni az alábbi e-mail címen levándorló egészségügyi dolgozók társadalmi és het: [email protected]. A bevándorló (imigráns) munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban végzett felmérésünk szerint

4


Fazekas Virág interjúja – Szíriai főorvos egy budapesti klinikán

Bizalom és befogadás Dr. Dabous Fayez közel negyven évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, ösztöndíjas orvostanhallgatóként. Csak tanulni jött, de az egyetem végére már eldöntötte, végleg marad. Megtanult magyarul, családot alapított, és pár év alatt elismert orvos lett. DR. DABOUS FAYEZ – FŐVÁROSI ÖNK. HEIM PÁL GYERMEKKÓRHÁZ MADARÁSZ UTCAI KÓRHÁZA

 Fayez doktort – kis túlzással – egy spontán döntés sodorta Magyarországra. Amikor ugyanis orvostanhallgatóként megnyerte a külföldi ösztöndíjat, három ország közül választhatott. Feltette magának a kérdést, hogy Berlin, Moszkva vagy Budapest? Végül egy itt élő szíriai ösztöndíjas barátja véleménye volt a sorsdöntő, aki jókat mesélt neki Budapestről. Az ő élménybeszámolója elég meggyőző erővel hatott rá, hogy ide jöjjön. Külföldi diákként az első évet a Nemzetközi Előkészítő Intézet által szervezett egy éves előkészítő tanfolyamon töltötte. Itt a világ minden tájáról érkező orvostanhallgatóval együtt, az egyetemre való felkészítés mellett a magyar nyelvvel ismerkedett. Ez volt az első komoly megpróbáltatás. „A magyar nyelv első hallásra megtanulhatatlannak tűnt a számomra – meséli. Rettenetesen gyorsan beszéltek az emberek, szinte levegőt

sem vettek, úgy hadartak. Azt gondoltam magamban, hogy soha nem leszek képes megtanulni ezt a furcsa nyelvet.” Három hónap intenzív nyelvtanulás után azonban felgyorsultak az események, mert bejöttek a szaktantárgyak is, melyeket már magyarul hallgattak a külföldi diákok. Fayez doktor pedig egyre jobban belerázódott a nyelvtanulásba, és pár év elteltével már tolmácsolást is vállalt az egyetem mellett.

Kulturális olvasztótégely A felkészítő kurzuson és a kollégiumban szinte csak külföldiekkel találkoztak az itt tanuló, más országból érkező diákok, hiszen csak a tanárok voltak magyarok. „A kollégium olyan volt, mint egy kulturális olvasztótégely. A folyosókon,

„Az orvos az eredményeiről lesz híres vagy elismert a betegek és a kollégák szemében”

a kollégiumban mindenféle nyelvet lehetett hallani. Nagyon érdekes volt ennyiféle emberrel egy csoportba járni.” Az Előkészítő Intézet számos programot szervezett a diákok számára, hogy

5

»

NEMZETKÖZI ELŐKÉSZÍTŐ INTÉZET, KÜLFÖLDI DIÁK, NYELVTANULÁS

találkozzanak magyar diákokkal is, hogy megismerkedjenek az itt élőkkel és a szokásokkal. Gimnáziumokat látogattak, előadásokra vitték őket, különféle felolvasó és versmondó esteket szerveztek a számukra. Fayez doktor például szeretett uszodába járni, és a szertornász edzéseket is tudta folytatni. „A Nemzetközi Előkészítő Intézet mindenféle támogatást megadott, amire csak szükségünk volt. Rengeteg élményben volt részünk. A szervezők és a tanárok törődtek azzal, hogy minél könnyebben átvészeljük az első időszakot, így a honvágyunk is minimálisra csökkent. Tulajdonképpen az első év olyan benyomást hagyott bennem, hogy amikor hazautaztam Szíriába látogatóba, alig vártam, hogy visszajöjjek.”

A külföldi diák csodabogárnak számított Fayez doktort sosem érte negatív élmény a származása miatt, külföldi diákként inkább csodabogárnak számított. „A 70-es évek végén az emberek még nem tudtak olyan sokszor külföldre utazni, nem nagyon találkoztak külföldiekkel, ezért nagyon érdeklődően viszonyultak hozzánk. Kedvesek és jópofák voltak, mosolyogtak, kérdezgettek. Közvetlenek voltak velünk, és pozitívan fogadták, hogy itt tanulunk. A 90-es évek után némileg megváltozott a helyzet, a politikai változás magával hozta azt is, hogy ez emberek bizalmatlanabbak lettek a külföldiekkel szemben. A külföldiek elleni propagandák hatása alól, melyek arról szóltak, hogy elveszik a magyarok elől a munkahelyeket, vagy bűncselekményeket követnek el stb. Senki nem tudta kivonni magát. A közvélemény-kutatások aztán egyre rosszabb képet festettek a magyarokról, mert a válaszaik inkább negatívak voltak a külföldiekkel szemben, de ezek csak statisztikai adatok. Azt tapasztaltam a magyarokról, hogy amíg nem ismernek meg valakit, addig tartózkodóan esetleg negatívan nyilatkoznak, de amint személyes kapcsolatuk alakul ki egy külföldivel, akkor azonnal megváltozik a véleményük, és azonnal

6

kedvesek és vendégszeretők lesznek. A statisztika ezért mutat ferde képet, mert ők maguk negatívabban nyilatkoznak, amikor megkérdezik őket, mint amilyenek valójában.”

A második év a vízválasztó A felkészítő év után jött a legnehezebb időszak. A külföldi diákok számára általában a második és harmadik év a vízválasztó. „A felkészítő kurzus után azonnal bekerültünk a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahol a többi magyar orvostanhallgatóval egyenrangú diákként tanulhattunk. Ugyanolyan feltételeket kellet teljesíteni az órákon és a vizsgákon is, mint a magyar anyanyelvű társainknak. Aki azonban túlélte ezt az évet, az már a nehezén túl volt.” A csoporttársaktól azonban sok segítséget kapott. „Az egyetemen nagyon összetartó csoportba kerültem, a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Mindenben segítettük, támogattuk egymást. Igazi barátságok születtek. Volt olyan osztálytársam is, aki meghívott Karácsonykor a családjához, hogy ne töltsem egyedül az ünnepeket. Ez nagyon jól esett.” Az egyik legfurcsább különbség a szíriai szokásokhoz képest, az étkezés volt Fayez doktor számára. „Furcsa volt látni, hogy milyen sok húst esznek a magyarok. Reggelire például a szíriaiak soha nem esznek felvágottat. Sokkal több zöldséget fogyasztunk, ezért az elején nehéz volt megszokni a magyaros konyhát és ízeket. Hiányoztak a hazai ízek, nem volt még olívaolaj, olívabogyó, fűszerek, ezeket otthonról kellett beszerezni.”

Harminc éve egy munkahelyen Az egyetem elvégzése után lejárt az ösztöndíj, így újra haza kellett menni Szíriába. Fayez doktor azonban újra pályázott, hogy a szakvizsgára is visszajöhessen Magyarországra. „Az volt a feltétel, hogy keresnem kellett egy kórházat, ahol központi gyakornokként alkalmaznak. A Madarász utcai Gyermekkórházat kerestem meg


legelőször, ahová rögtön fel is vettek, és azóta itt dolgozom. Jelenleg már, mint Közvetlenség „Közvetlenek gyermekgyógyász és ultrahang főorvoltak velünk, vos.” A kórházban ő volt az első külés pozitívan földi orvos, de ahogy meséli, teljesen fogadták, hogy egyenrangú félként kezelték a magyar itt tanulunk.” „egyenrangú orvosok, csak a szakmai tudást nézték, félként kezeltek a magyar orvosok, a származása semmilyen hátrányt nem jecsak a szakmai lentett. A betegek pedig szintén elfogadták, tudást nézték, mert látták, hogy tud magyarul, mennyire szea származásom Egyenrangúság reti a munkáját, kedvesen áll a betegekhez, tud semmilyen hátrányt a gyerekekkel bánni, jók a diagnózisok, és egyre nem jelentett” jobban megbíztak benne. „Tulajdonképpen az orvos az eredményeiről lesz hí„a magyarok egyáltalán nem res, vagy elismert a betegek és a kolelutasítóak a külföldiekkel. légák szemében is.” A Röntgen és Ha már megismernek Ultrahang Osztályra kerülve saját valakit, akkor nem nézik, kutatásokat is végzett, a szaktehonnan jött. Hatalmas rület specialistájává vált. „Amimegtiszteltetés a számomra, hogy ilyen sokan kor az ultrahang osztályra kerülBizalom és befogadás szavaztak rám. Ez valóban tem, akkor még egy új tudomány a bizalom és a befogadás volt. Beleástam magam és új fellegmagasabb fedezéseket is tettem. Hasi sebészeti foka.” megtiszteltetés a számomra, hogy betegségekkel foglalkoztam akkoriban, ilyen sokan szavaztak rám. Ez valóés az elsők között fedeztem fel, hogy a vakbélgyulladás kimutatható ultrahanggal. Kétked- ban a bizalom és a befogadás legmagasabb foka.” ve fogadták kezdetben, aztán előadásokat is tar- A magyar közéleti feladatok mellett Fayez doktor tottam róla más orvosoknak, és kiderült, hogy az itt élő szíriaiakért is sokat tesz. A Magyar-Szíriai tényleg alkalmas rá, az egyik legjobb diagnózis.” Baráti Társaságnak is majd tíz éve az elnöke. Különböző programokat szerveznek, hogy közelebb kerüljön egymáshoz a két nemzet. A sikeres orvos Önkormányzati képviselő és orvos az évek során más országokból is kapott ajánlatoegy személyben kat, de ő mégis maradt. „Az egyetemi évek alatt Fayez doktor a közéletben is aktívan részt vesz családot alapítottam utána három lányom szülea gyógyítói munka mellett. 1996 óta az Újpes- tett, ez volt az egyik ok, ami miatt úgy döntöttért Egyesület tagja és elnökhelyettese. 2006-tól tem, hogy Magyarországon maradok. Nem akarmár képviselőként is tevékenykedik, jelenleg Ká- tam hosszabb időre elszakadni a családomtól.” posztásmegyer részönkormányzat elöljárója, és Arra a kérdésemre, hogy mit javasol a többi 2010-ben az Újpest 5. választókörzetben egyé- külföldinek, aki Magyarországra szeretne jönni, ni képviselőként megnyerte a választást is. „Ez is annyit mondott: „Egy külföldi orvosnak többet bizonyítja, hogy a magyarok egyáltalán nem el- kell teljesítenie azért, hogy elismerjék, vagy kiutasítóak a külföldiekkel. Ha már megismernek tűnjön. Az jöjjön, aki többet tud nyújtani, mint valakit, akkor nem nézik, honnan jött. Hatalmas az átlag.”

7

»

INTERKULTURÁLIS ÜTKÖZÉSEK, TÉRKÖZ-SZABÁLYOZÁS, SZÖVEGÉRTÉS

Orvoslás és interkulturális kommunikáció

Elkerülhető ütközések Magyarországon is egyre gyakrabban merül fel az interkulturális kommunikáció kérdése kórházi közegben, amikor például egy cigány származású beteget nem-cigány egészségügyi dolgozó kezel, vagy amikor migráns betegek magyar egészségügyi dolgozóhoz, illetve magyar betegek külföldi orvoshoz kerülnek. Ezekben a helyzetekben az „egészségügyi dolgozó” és „beteg” szerepekből adódó konfliktusokon kívül az interkulturális ütközések is fontos szerepet játszanak. Elengedhetetlen tehát, hogy egy egészségügyi dolgozó szakmai tudása mellett interkulturális kompetenciával is rendelkezzen, vagyis azzal a képességgel, hogy felismerje, megértse és kezelni tudja a kulturális különbségekből fakadó feszültségeket. UDVARHELYI ÉVA TESSZA – ARTEMISSZIÓ ALAPÍTVÁNY

 Kétségtelen, hogy az emberi test alapvetően egy biológiai gépezet: a rák mindenhol rák és a tüdőgyulladás sem kultúrafüggő. Azonban a test működésére és gyógyítására vonatkozó elképzelések és gyakorlatok kulturálisan eltérőek. Nem minden közösség gondolkozik ugyanúgy betegségről,

8

A cikkekben található speciális szakkifejezések értelmezéséhez használja a Fogalomtárat a 30. oldaltól!

egészségről és halálról, és közösségenként eltérnek az orvos és beteg közti viszonyra vonatkozó elvárások, valamint egy kórház viselkedési szabályai is. Vagyis az orvosi egyetemeken tanított és a hazai kórházakban bevett gyakorlat is kulturálisan meghatározott. Mint más kulturális rendszerek, ez is bizonyos értékeken és elveken,

valamint meghatározott ember- és test-képen alapul. A következőkben néhány olyan területet tekintek át, ahol konfliktus alakulhat ki, ha ez a kulturális rendszer más gyakorlatokkal és elképzelésekkel találkozik. Az orvosi gyakorlat során érzékeny terület a térhasználat, és különösen a térköz-szabályozás. E. T. Hall amerikai antropológus megállapította, hogy minden kultúra meghatározza az adott kapcsolathoz megfelelő fizikai távolságot: más és más fizikai távolságot kell tartanunk attól függően, hogy szerelmünkkel vagy tanárunkkal beszélgetünk, vagy ha például előadást tartunk. Noha a szabályok minden kultúrában léteznek, a megfelelőnek tartott fizikai távolság mértéke eltérő és a szabályok létezése csupán akkor tudatosul, amikor azokat meg-


szegik, vagyis nem tartják be az általunk természetesnek tartott távolságot. Jól példázza ezt a kórházi közeg: miközben egészségügyi dolgozó és beteg egymásnak teljesen idegenek – tehát nagy fizikai távolságot kellene tartaniuk – a gyógyítás az emberek intim terében zajlik, ami számos konfliktus forrása. A térköz-szabályozás különösen jelentős feszültségforrás lehet eltérő nemű beteg és egészségügyi dolgozó esetén, ha a származási közösségekben a nemek közötti érintkezés szabályai jelentősen eltérnek (pl. vallási előírások). A betegségekről és gyógyításukról alkotott elképzelések szintén kulturális ütközéshez vezethetnek, mint például az Anne Fadiman amerikai antropológus által bemutatott Hmong család esetében, ahol az interkulturális félreértés megakadályozta egy súlyos betegség érdemi kezelését. A Vietnámból származó szülők kislányát az amerikai gyerekorvosok epilepsziával diagnosztizálták, miközben a szülők a rohamokat a szellem vándorlásának tudták be, ami az áldott állapot egy formája. A betegségek eredetéről alkotott elképzelések közötti különbségek hatalmas konfliktushoz vezettek: míg a nyugati egészségügyi dolgozó a testet akarták „megjavítani”, addig a Hmong szülők a testet és a szellemet egységként kezelték. Az egészségügyi dolgozók szemszögéből a szülők nem tartották be az utasításokat, míg a szülők ezeket csak részben értették (így nem is tudták betartani), és úgy érezték, az orvosok nem megfelelően látják el a gyereket. A félreértések sorozatának következtében a gyereket átmenetileg kiemelték a családból, majd

állapota annyira leromlott, hogy végül vegetatív állapotba került. Az eset jól mutatja, hogy minden egészségügyi dolgozó számára, aki szakmáját egy kulturálisan sokszínű világ elvárásainak

A gyógyítás az emberek intim terében zajlik, ami számos konfliktus forrása

megfelelően kívánja gyakorolni, létfontosságú a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberekkel való érdemi kommunikáció képessége. Kulturálisan meghatározott az is, mit tartunk egészséges, ehető vagy ehetetlen ételnek. Meglepő eltéréseket mutat például, hogy mit tart egy közösség megfelelő ételnek egy csecsemő számára. Magyarországon egy csecsemő az anyatej után elsőként almát fogyaszt, míg ugyanezt a szerepet Kínában a rizs tölti be, Sierra Leonéban viszont senkinek nem jutna eszébe, hogy a csecsemőknek ne csípős ételeket adjon. Noha a különböző országokban élők valószínűleg meglepődnének a többiek választásán, minden szülőnek saját

„fel kell ismerni, hogy a nyugati orvostudomány is egy bizonyos – és semmiképpen sem univerzális – értelmezési keret, ami meglehetősen intoleráns más értelmezési rendszerekkel szemben, amik az egészségre és betegségre vonatkoznak”

9

»

JELLEGZETES NEMZETI BETEGSÉGEK, ÉRTELMEZÉSI RENDSZER

kulturálisan kódolt szokásai tűnnek a legelfogadhatóbbnak. Az ehető/nem ehető elválasztás is súlyos konfliktusokat okozhat a különböző kulturális hátterű emberek között. Sok helyen bizonyos rovarokat az ehető kategóriába sorolnak, míg nálunk éppen ellenkezőleg. Hasonló a helyzet a disznó- vagy libazsírral, amit Magyarországon előszeretettel fogyasztunk kenyérrel, máshol viszont ebben a formában ehetetlennek tartják. Minden kultúrának megvannak a jellegzetes betegségei is, amiket máshol nem vagy másképpen diagnosztizálnak. Portugáliában például evés után néhány óráig nem szabad vízbe menni – kádban vagy tengerben fürödni, zuhanyozni –, mert az megállítja az emésztést és akár halált is okozhat. Tipikusan magyar betegség viszont a felfázás, amire számos más kultúrában nincs megfelelő szó. Jellegzetes vietnámi baj az ún. utazási betegség, ami bármilyen közlekedési eszközön – a repülőtől a szekérig – rátörhet az emberre, és akár bele is lehet halni. Végül, elterjedt betegség Latin-Amerikában az ún. nervios

 „a test működésére és gyógyítására vonatkozó elképzelések és gyakorlatok kulturálisan eltérőek ”

 „közösségenként eltérnek az orvos és beteg közti viszonyra vonatkozó elvárások, valamint egy kórház viselkedési szabályai is”

(idegek), ami hidegrázással és belső remegéssel jár, és mindenféle idegességre, pánikra utal. Noha a tisztaságról és egészségről alkotott elképzelések a legtöbb kultúrában összefüggnek. Az, hogy mi számít koszosnak vagy tisztának közösségenként eltér. A hagyományos cigány kultúrában például a test alsó és felső részét szigorúan el kell választani, ezért nem szabad együtt mosni például egy zoknit vagy alsónad-

10

rágot egy inggel vagy pulóverrel. Ha a test felső és alsó részéhez tartozó dolgok keverednek például a mosógépben, az mocskosnak számít. Noha ez a rendszer különbözik az orvosi gyakorlat szerves részét képező higiéniai szabályoktól, az adott kultúra tagjai számára hatalmas jelentőséggel bír. Ezen kívül, bármennyire tudományosnak is tartjuk a higiéniai szabályokat, azok is egy kulturális rendszert alkotnak, mint például azok a kosz értékéről szóló viták is mutatják, mint hogy szabad-e engedni, hogy a gyerekek földet egyenek, illetve hogy milyen hatással van az immunrendszerre a folyamatos tisztálkodás. Mindezeket a példákat akár el is vethetnénk, mint „népi” hiedelmeket, de ez két okból sem lenne szerencsés. Egyrészt, fel kell ismerni, hogy a nyugati orvostudomány is egy bizonyos – és semmiképpen sem univerzális – értelmezési keret, ami meglehetősen intoleráns más értelmezési rendszerekkel szemben, amik az egészségre és betegségre vonatkoznak. Másrészt, sokan tartják magukénak a domináns nyugati mintá-

 „létfontosságú a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberekkel való érdemi kommunikáció képessége”

tól eltérő értelmezési rendszereket, így amikor a különböző rendszerek betegként és orvosként találkoznak, kulturális ütközés következhet be. Mint a gyógyítás folyamatának irányítói, az orvosoknak kiemelt felelőssége, hogy kommunikációjuk során tudatában legyenek a kulturális különbségeknek, hiszen az érzékeny területekből adódó félreértések felismerése és kezelése szó szerint életbevágó.


A külföldön megszerzett egészségügyi szakképesítések elismerése Magyarországon

Mesterségem címere…


A külföldön megszerzett egészségügyi oklevél, bizonyítvány elismertetése Magyarországon a végzettségnek megfelelő munkakörben történő elhelyezkedés egyik feltétele. DR. KOVÁCS NÓRA – EEKH

 Sokak életében legalább egyszer felmerül a szülőföld elhagyásának gondolata, egy másik államban történő munkavállalás, letelepedés ötlete, mely azonban csak egy többlépcsős folyamat végigjárását követően valósítható meg. Magyarországon az egészségügyi ellátórendszerben való munkavállalás egyik állomása a nem Magyarországon megszerzett oklevél, bizonyítvány elismertetése is. Az elkövetkezendőkben az egészségügyi szakképesítések (orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, gyógytornász oklevelek, ápolói bizonyítványok stb.) magyarországi elismerésének fontosabb szabályairól kaphat összefoglalót a Kedves Olvasó. Az elismertetés kapcsán rögtön felmerül a kérdés, hogy kihez forduljon az elismerést kérelmező személy. Jelenleg Magyarországon az egészségügyi oklevelek, bizonyítványok vonatkozásában két hatóság, az Oktatási Hiva-

tal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (OH-MEIK; www.oh.gov.hu) és az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH; www.eekh.hu) rendelkezik hatáskörrel. A harmadik országban megszerzett felsőfokú egészségügyi szakképesítések (pl. Szerbiában, USA-ban, Szíriában megszerzett általános orvosi oklevél vagy Ukrajnában megszerzett gyógytornász vagy szülésznő főiskolai szintű oklevelek) elismerése tekintetében az OH-MEIK jogosult eljárni, minden egyéb esetben az EEKH rendelkezik hatáskörrel. Az alábbiakban az EEKH elismerési eljárásai kerülnek bemutatásra. (Az eljárásokkal kapcsolatos részletes tájékoztató elérhető a www.eekh.hu/ Oklevelek elismerése menüpontban.)

11

»

KÜLFÖLDÖN SZERZETT OKLEVÉL, ELISMERTETÉS, ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL

EU tagállamban megszerzett szakképesítések elismerése (a közösségi jog hatálya alá tartozó elismerés) Feltétel nélküli elismerés Ezt az eljárást azok a személyek kérhetik, akik orvosi (szakorvosi), fogorvosi (szakfogorvosi), általános ápolói, gyógyszerészi vagy szülésznői képesítésüket az EU valamely tagállamában szerezték meg, és uniós tagállam állampolgárai (vagy azzal egy tekintet alá eső személyek, pl. uniós polgár harmadik országbeli állampolgárságú házastársa). Ezen oklevelek további feltétel előírása nélkül kerülnek elismerésre, amennyiben az oklevél elnevezése megfelel a 2005/36/EK parlamenti és tanácsi irányelvben feltüntetett elnevezésnek, és a képzés az ott feltüntetett referenciadátumot követően kezdődött, vagy az elismerést kérő személy benyújt egy, a származási ország erre hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított konformitást vagy ún. szerzett jogot tanúsító igazolást.

Feltételekhez kötött elismerési eljárás Ez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha az uniós tagállam állampolgára által valamely EU tagállamban megszerzett egészségügyi képesítés nem esik a feltétel nélküli elismerés hatálya alá, mert például nem a fent nevezett szakmák egyike, vagy ha az elnevezés ugyan megfelel, de a fent leírt további feltételek (referenciadátum után indult képzés, vagy konformitás igazolás hiánya) nem teljesülnek. Az eljárás szakértő közreműködésével zajlik, aki a benyújtott tanterv alapján a két képzés közötti jelentős eltérés esetén vagylagos feltételek (alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga) teljesítését írhatja elő, melyek közül az oklevelét, bizonyítványát elismertetni kívánó személy jogosult választani. Az alkalmazkodási időszak egy maximum hároméves időtartamot felölelő gyakorlat, amelyet az érintett személy valamely egészségügyi intézménynél tölthet le egy megegyező képesítésű egészségügyi dolgozó felügyelete mellett. Alkalmazkodási időszak – pl.: kórház

EEKH Alkalmassági vizsga – GYEMSZI – ETI, egyetem

ELISMERTETNI KÍVÁNT OKLEVÉL, BIZONYÍTVÁNY

Feltétel nélkül

OH-MEIK  nem EU-s felsőfokú oklevelek

12

Elismerő határozat


BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK • kitöltött kérelem-formanyomtatvány (letölthető: www.eekh.hu/ Letöltések) • személyi igazolvány vagy útlevél, lakcímet igazoló dokumentum másolata (harmadik országban megszerzett oklevél esetén hiteles másolata) • tartózkodási engedély hiteles másolata (harmadik országban megszerzett oklevél esetén) • elismertetni kívánt oklevél hiteles másolata és hiteles fordítása (hiteles fordítás: az OFFI Zrt. által készített fordítás, vagy a valamely tagállam joga szerint hitelesnek minősülő fordítás (pl. román fordító által készített, és román közjegyző által ellenjegyzett fordítás) • konformitást vagy ún. szerzett jogot tanúsító igazolás hiteles másolata és hiteles magyar nyelvű fordítása a feltétel nélküli elismerési eljárás esetén, vagy • tanterv hiteles másolata és hiteles fordítása (tanterv: a képző intézmény által kiadott igazolás, amely tartalmazza az oktatott tantárgyak listáját és a hozzájuk tartozó óraszámokat.) • az eljárás díjának és – szükség esetén – a szakértő díjának megfizetéséről szóló igazolás.

Az alkalmassági vizsga megszervezése az elismerendő szakképesítéstől függően a GYEMSZI-ETI, illetve valamelyik egyetem feladata. Ebben az esetben az oklevél, bizonyítvány csak a választott feltétel sikeres teljesítését követően ismerhető el.

EU-n kívüli államban megszerzett szakképesítések elismerése A harmadik, egyben utolsó eljárási forma az elismerési eljárás, amelyet azok a személyek kérhetnek az EEKH-nál, akik EU-n kívüli államban szereztek középfokú egészségügyi szakképe-

Alapnyilvántartás

 automatikus felvétel

KAMARA

 MOK  MESZK  MGYK

sítést (pl. Szerbiában megszerzett egészségügyi nővér-technikus szakképesítés), vagy felsőfokú szakirányú szakképzettséget (pl. Ukrajnában megszerzett szakorvosi bizonyítvány). Az eljárás a feltételekhez kötött elismerési eljáráshoz hasonlóan szakértő közreműködésével zajlik, azonban ezekben az esetekben a képzések tartalma, tartama közötti eltérés esetén az elismerést kérő személynek nincs lehetősége vagylagosan megadott feltételek közötti választásra.

Működési Nyilvántartás  5 évente megújítandó

13

»

SZERZETT JOG, ALKALMAZKODÁSI IDŐSZAK, ALKALMASSÁGI VIZSGA

2011 nyarától Magyarországon ismét kötelező a kamarai tagság. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozó csak akkor végezhet egészségügyi tevékenységet, ha tagja a szakmához tartozó szakmai kamarának. Magyarországon jelenleg Az EEKH három ilyen szakmai kamara által elismert működik: Magyar Egészségkülföldön szerzett ügyi Szakdolgozói Kamaegészségügyi ra (www.meszk.hu), Maszakképesítések, Időszak: gyar Gyógyszerészi Kamara szakképzettségek 2010. 1. 1 – 2010. 12. 31. (www.mgyk.hu), Magyar Orszáma: vosi Kamara (www.mok.hu). 125 A kamarai tagságon túl az önálló tevékenységvégzésnek további Az EEKH feltétele, hogy az egészségügyi dolgoIdőszak: által elismert zó szerepeljen az EEKH Nyilvántartá2009. 1. 1 – 2009. 12. 31. külföldön szerzett si Főosztálya által vezetett Működési egészségügyi Nyilvántartásban is, amely egy öt évig érvényes, szakképesítések, megújítható továbbképzési ciklus, és amelynek szakképzettségek igazolása – a kamarai tagsághoz hasonlóan – egy száma: plasztik kártyával történik. 117

Az EEKH által elismert külföldön szerzett egészségügyi szakképesítések, szakképzettségek száma: 77

Időszak: 2011. 1. 1 – 2011. 6. 30.

forrás: www.eekh.hu

Teendők az oklevél, bizonyítvány elismerését követően Az EEKH – az esetlegesen előírt feltételek teljesítését követően – kiállítja az elismerő határozatot, amely az eredeti oklevéllel együtt érvényes Magyarországon, továbbá intézkedik az elismert szakképesítés Alapnyilvántartásba történő felvételéről.

A fenti összefoglaló elolvasását követően felmerülő további kérdések kapcsán az EEKH munkatársai készséggel állnak a szakképesítésüket Magyarországon elismertetni kívánó személyek rendelkezésére személyesen, telefonon, vagy e-mail útján. A OH-MEIK hatáskörébe tartozó elismertetési eljárásról a következő számban adunk tájékoztatást. (A szerk.)

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal elérhetőségei EEKH Migrációs és Monitoring Főosztály dr. Rikker Nándor mb. Főosztályvezető 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. tel: 06/1-235-7965 web: www.eekh.hu e-mail: [email protected] Személyes ügyfélfogadás: kedd, csütörtök: 9-11, 13-15 között

14


A migráció jogi megítélésének fő szempontjai

Vándorok a paragrafusok között Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi, aki útra kelt hamuban sült pogácsával a batyujában, hogy hetedhét országban világot lásson… Sok népmese kezdődik így, hiszen a mesebeli királyfihoz hasonlóan az emberiség egy jelentős része helytől és történelmi kortól függetlenül mindig is vándorolt.


nagyon ritkák. A kényszermigráció szélsőséges esete például az a szomáliai menekült asszonyé, akinek egész családját a szeme láttára gyilkolták

GYULAI GÁBOR – MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG

 A migráció egyidős az emberi történelemmel és a hátterében meghúzódó tényezők is meglepő állandóságot mutatnak. A vándorlás jogi megítélése azonban térben és időben korántsem ilyen egységes. Hosszú út vezetett például a középkori feudális társadalom röghöz kötöttségétől a szabad mozgás és tartózkodás jogáig a mai Európai Unióban. A „migrációs döntés” mögött rendkívül öszszetett gazdasági, társadalmi, kulturális, pszichés és egyéb tényezők állnak. A döntésben egyaránt szerepet játszhatnak kényszerítő körülmények és az életminőség jobbítására irányuló önkéntes elhatározás, a vegytiszta helyzetek

A „migrációs döntésben” egyaránt szerepet játszhatnak kényszerítő körülmények és az életminőség jobbítására irányuló önkéntes elhatározás

meg miután őt megerőszakolták, és csak a vak szerencse segítette, hogy végül elmenekülhessen a számára biztos halált jelentő polgárháborús zűrzavarból. A tisztán önkéntes migrációra pedig jó példa lehet az a holland enzimológus kutató, aki tisztes körülmények között él hazájában, viszont egy napon visszautasíthatatlan ajánlatot kap egy kanadai kutatóintézettől, ahol még az otthoninál is magasabb életszínvonal és jobban felszerelt labor vár rá. A két szélsőséges eset között az élethelyzetek széles és változatos spektruma helyezkedik el.

15

»

VÁNDORLÁS, SZABAD MOZGÁS, TARTÓZKODÁS, MEGÉLHETÉS, LAKHATÁS

Az iparosodott társadalmak jogrendszere nem képes sokszor szubjektív és összetett tényezők ilyen tárházát figyelembe venni, a migráció jogi megítélése így szükségszerűen leegyszerűsítő. Abban, hogy egy ország jogszabályai milyen módon közelítenek a külföldiek befogadásához, két szempont játszik meghatározó szerepet. Az elsődleges szempont a befogadó ország érdeke. A jogalkotók, amikor engedélye-

melő képesség. A legtöbb ország lehetővé teszi, hogy külföldi vállalkozók és munkavállalók telepedjenek meg a területén. Az ötvenes-hatvanas évek példátlan nyugat-európai fellendülése soha nem következett volna be a háborúban kivérzett kontinensen a török, algériai és szicíliai migráns munkások nélkül. Vagy aktuálisabb példával élve: ha a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók nagyobb számban indulnak útra Nyugat-Európa felé méltányosabb fizetés és munkakörülmények reményében, úgy Ma-

„ha a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók nagyobb számban indulnak útra Nyugat-Európa felé méltányosabb fizetés és munkakörülmények reményében, úgy Magyarország is kénytelen lesz a kieső szakértelmet migráns munkaerővel pótolni”

zik a külföldiek egy csoportjának beutazását és tartózkodását ilyenkor alapvetően egy hármas feltételrendszert vizsgálnak. A legalapvetőbb feltétel, hogy az érintett külföldiek ne jelentsenek veszélyt a befogadó társadalomra. Ezt a jogszabályok nemzetbiztonsági és közegészségügyi szűréssel érhetik el. A második feltétel megköveteli, hogy a külföldi úgymond ne jelentsen terhet a befogadó ország számára. Ez a szigorú hazai idegenrendészeti jogszabályok nyelvén azt jelenti, hogy minden Magyarországon tartózkodni szándékozó külföldi köteles bizonyítani, hogy van megfelelő megélhetése, lakhatása és egészségbiztosítása. A legtöbb esetben azonban még ez sem elég, a migránsnak egyfajta „hozzáadott értéket” is kell nyújtania a befogadó társadalom számára. Az, hogy a bevándorlási szabályok mit tekintenek ilyennek, nagyban eltér az egyes országok között. Léteznek ugyanakkor általánosan érvényes példák is, mint például a jövedelemter-

16

gyarország is kénytelen lesz a kieső szakértelmet migráns munkaerővel pótolni. A demográfiai kihívás hasonló szempont lehet: például a szociális ellátórendszert fenyegető, vészesen rossz spanyol demográfiai mutatókat a jelentős mértékű és tudatosan vállalt bevándorlás segített helyrebillenteni az elmúlt években. Szintén lényeges megfontolás lehet az „agyelszívás” (tehát a tehetséges szakemberek és kutatók betelepülésének elősegítése), amely többek között megalapozta az Egyesült Államok jelenlegi technikai és tudományos fölényét a világban. Az ország érdekének érvényesítése azonban kevésbé materiális formát is ölthet: a migránsok egyes csoportjainak előnyben részesítése történhet kulturális vagy politikai alapon is. A „hozzáadott érték” jellege egyben (általában) meg is határozza a tartózkodás jogcímét, így jött létre például a magyar szabályozásban


a keresőtevékenység, tanulmányi, kutatási vagy hivatalos célú tartózkodási engedély. A migráció jogi feltételrendszere azonban egy másik lényeges pilléren is nyugszik. Léteznek ugyanis az ország közvetlen érdekein túlmutató emberi jogi és humanitárius kötelezettségek is, amelyek előírják bizonyos csoportok befogadását függetlenül attól, hogy a fenti feltételrendszernek megfelelnek-e. Ez olyan esetekre vonatkozik, amikor a „migrációs döntés” meghozatalában túlnyomó szerepe van a kényszerítő és a nemzetközi közösség által méltányolt körülményeknek. E halmaz közepén a menekültek találhatók, azaz azok a személyek, akik valamilyen tulajdonságuk miatti üldözés (kínzás, rabszolgaság vagy más kirívóan súlyos jogsértés) elől keresnek oltalmat külföldön. Számos más, kevésbé ismert csoport is jogosult ugyanakkor a védelemre, mint például a gondviselő nélkül maradt gyermekek, az emberkereskedelem áldozatai vagy az állampolgársággal nem rendelkező hontalanok. A gyakori tévhittel ellentétben e csoportok mérete

világszinten is eltörpül a migránsok teljes népességén belül. Magyarországon pedig jelenleg mintegy kétszázezer külföldi állampolgár él, akiknek mindössze egy százaléka jogosult a tartózkodásra pusztán emberi jogi megfontolás alapján. A két fenti szempontrendszer együttesen kell, hogy meghatározza egy ország migrációs politikáját és az ezt tükröző jogszabályainak tartalmát. A XXI. századi Európa és benne Magyarország számára mindkét pillér egyaránt meghatározó jelentőségű. Az európai jóléti modell és gazdasági fejlettség már ma fenntarthatatlan lenne munkavállalók jelentős mértékű szabályozott bevándorlása nélkül. A menedékjog és a humanitárius megfontolások háttérbe szorulása pedig az európai civilizáció alapjait, Európa önazonosságát kérdőjelezné meg. A következő évtized egyik nagy kihívása így az lesz, hogy a migráció jogi szabályozásával kapcsolatos párbeszédet visszatereljük a fenti szakmai szempontok talajára a politikai haszonszerzést szolgáló demagógia helyett.

A külföldiek egy csoportjának beutazását és tartózkodását vizsgáló hármas feltételrendszer:

 Az érintett külföldiek ne jjelentsenek le s n k vev szélyt é t a társaél tá á a dalomra, d l m amit mit nemzetbiztonnemzetbizton m e i o közsági g éss köz ö egészségügyi é s g y szűréssel biztosítanak.

 A külföldi köteles bizonyítani, hogy van megfelelő megélhetése, lakhatása és egészségbiztosítása.

 A külföldi „hozzáadott értéket” nyújtson a befogadó társadalom számára. Pl: hiányszakmák, agyelszívás, rossz demográfiai mutatók

17

»

FELNŐTTKÉPZÉS, SZOCIÁLIS ÉS NYEVI ELTÉRÉS, BEVÁNDORLÁSI ENGEDÉLY

Tanítási – tanulási módszerek heterogén csoportokban

Diverzitás és didaktika A felnőttképzésben a képzés résztevői számára komoly kihívást jelent az egyre növekvő számú migráns résztvevők megjelenése. Az EU támogatásával a „New View” projektben egy, a heterogén csoportokban fellépő kihívásokhoz kapcsolódó tanítási-tanulási módszertani gyűjtemény készült el.

GASPARIKNÉ JÓNA KATALIN – GYEMSZI – ETI

A magyarországi migráció jellegzetességei Magyarországon a migráció speciális helyzetben van. Kevés a bevándorló és a migránsok nagy része csak tranzitállomásként használja Magyarországot. A migránsok aránya a képzésekben és a munkaerőpiac egészségügyi területén viszonylag alacsony. A bevándorlók többsége magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű. A magyar ajkú migránsok magas aránya és a közös nyelvhasználat miatt a migráns-kérdés másként jelentkezik, mint más országokban.

18

Statisztikai adatok A Bevándorlási Hivatal által 2009. június 30án közzétett adatok szerint Magyarországon a bevándoroltak száma 194 418 fő volt. Az az évi adatok alapján Magyarország lakossága 10 018 542 fő volt, vagyis abban az időben a migránsok aránya Magyarországon a lakosság 1,94 %-a volt. Ugyanezek az adatok 2010. december 31-én a következőképpen alakultak: az ország lakossága: 9 999 000 fő volt, ebből a bevándoroltak száma 212 248, így a migránsok aránya az összlakosságra vetítve: 2,12% volt. (1-3. ábra)

Néhány szó a New View projektről A felnőttképzésben a tanárok számára komoly kihívást jelent az egyre növekvő számú migránsok megjelenése. A képzési csoportokban egyre inkább a heterogenitás a jellemző. A résztvevők nem csak nemükben, korukban, és képzettségükben különbözőek, de eltérőek kultúrájukban, szocializációjukban és nyelvi tudásukban is. A tanárok jelenleg erre a helyzetre nincsenek felkészítve, nincsenek tanári módszereik, eszközeik a probléma kezelésére. A migránsok számára is problémát jelent, hogy a tanári módszerek, anyagok és stílusok nincsenek adaptálva az ő szükségleteikhez. A heterogén osztályokban való tanulás-tanítás kihívásaira keresett megoldást a 2008-ban indult osztrák kezdeményezésű 2 éves, az Unió által támogatott multilaterális „New View” projekt. A projekt témája a „Módszerváltás


STATISZTIKAI ADATOK

2009

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által közzétett adatok szerint (www.bmbah.hu > Statisztikák): Magyarországon a bevándoroltak száma, és migráns-státuszuk szerinti megoszlásuk az alábbiak szerint alakult 1. ábra: 2009. június 30-án bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó tartózkodók száma

2. ábra: A bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó tartózkodók száma 2009. december 31. és 2010. december 31.-ei összehasonlítás alapján

3. ábra: Migránsok %-os megoszlása állampolgárságuk szerint (2009. június 30.)

19

»

TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY, ÁLLAMPOLGÁRSÁG, KÖZÖS NYELV, OKTATÁS

a migránsok tanításában” volt, különös tekintettel a felnőttképzésben részt vevő egészségügyben tevékenykedő migránsokra.

1. A projektben végzett kutatás eredményeinek rövid ismertetése A projekt első lépéseként, egy kutatás keretében felmérésre kerültek azok a kihívások, amelyekkel a szakképzésben tevékenykedő migránsok és nem migránsok (őshonos) egy osztályban való tanításával foglalkozó tanárok szembesülnek. A kutatás során strukturált csoportinterjúk készítésére került sor a résztvevőkkel és a tanárokkal, illet-

ve személyes interjúk készítésére az iskolák vezetőivel a tapasztalatok összegyűjtése céljából. A kutatás igazolta azt a feltevésünket, hogy Magyarországon a migráns-kérdés speciális helyzetben van. A közös nyelv és a magyar identitás miatt, a „vegyes” osztályban tanulás-tanítás általában nem okoz komolyabb problémát az oktatás résztvevői körében. Azonban az interjúkból ennek ellenére kitűnt, hogy nálunk is vannak megoldandó problémák, kihívások a vegyes osztályban való tanítások esetében, bár feltehetőleg nem olyan élesen jelentkeznek, mint más országokban. A nyelvi különbségek a migránsok esetében elsősorban a szakmai nyelv terén jelentkeznek, a mindennapi kommunikációban észrevehetetlenek. Mivel a migráns tanulók is magyarul beszélnek, az órák során az oktatók – különösen előadások alkalmával – nem feltétlenül érzékelik a migráns tanulók jelenlétét. Ez az el-

20

térő szakmai alapok miatt problémát okozhat a tanulók számára a tananyag megértésében. A migránsok írott nyelv ismerete hiányos, ami problémát jelenthet az írásbeli feladatok esetén, de gondot okoz a tananyag megértése, elsajátítása tekintetében is. A szakmai különbségekhez hozzá tartoznak a befogadó és a „küldő” országok közötti jogszabálybeli különbségek. Problémák adódnak abból is, hogy az eltérő oktatási és egészségügyi rendszerből érkezők nem ismerhetik a magyarországi ellátó rendszer sajátosságait. Az ápolói hivatás megítélése más alapokon nyugszik a különböző országokban. A migráns tanulók érzékenységét sérti, hogy ugyanazon végzettség esetén a két országban eltérő a végezhető szakmai kompetencia, és ezért Magyarországon olyan feladatokat is kell végezniük, amit az anyaországukban csak a segédápolók és ápolási asszisztensek végeznek. Ugyanakkor a migránsok jelenléte az osztályokban előnyös, mivel a kulturális és élettapasztalatbeli különbségek egy „extra” tanulási, tapasztalási lehetőséget biztosítanak a tanulók számára, illetve növelik a „tolerancia szintet” a többi tanulóban a külföldiekkel, a távolabbról érkezőkkel szemben. Mivel a migráns tanulók Magyarországon kívüli oktatási rendszerből érkeznek, tapasztalataik eltérőek lehetnek a helyi tanulókéhoz képest, így kölcsönösen gyarapíthatják egymás ismereteit.

2. Oktatási módszergyűjtemény a heterogén csoportokban jelentkező kihívások kezelésére A kutatás eredményei alapján meghatározásra kerültek a vegyes (migráns-nemmigráns) csoportokban fellépő főbb kihívások, amelyeknek kezelésére az ismert oktatási módszerek adaptálásával és új oktatási módszerek kifejlesztésével összeállításra került egy eszköztár. A módszertani gyakorlatok és a javaslatok új szemléletet jelentenek, melyek mindennapi használatra ké-


szültek, így az oktatóktól nem igényelnek különösebb előzetes felkészülést. A „Diverzitás és Didaktika” – inspirációs módszertani gyűjtemény a heterogén tanulói csoportokban oktató tanárok részére, amely azonban számtalan a diákok által használható módszert is tartalmaz. Az eszköztár erőforrásként szolgál: az anyagok az oktatási gyakorlatból származó szükségletekből erednek, a módszerek pedig mindig a szaktudás közvetítését támogatják. Az eszköztár nem receptkönyv! Minden javasolt módszert az éppen aktuális szituációra kell adaptálni (pl. a diákok száma az osztályban). Néhány módszerhez létezik kiegészítő javaslat vagy gyakorlat, mely a függelékben található, így az anyagok másolhatók a tanítási órára. A gyűjtemény öt tematikus területre épül: • Nyelvhasználat • Rejtett különbségek – rejtett hasonlóságok • Csoportdinamika • Tanulás és tanítás • „Magányos harcosok” A belső tartalom ezen témákra, kérdésekre épül, melyek az oktatás során a hétköznapi életben felmerülhetnek. A felhasználók a belső tartal-

Minden módszer azonos rendszer alapján épül fel: téma, kérdés, előkészítési idő, munkaforma, gyakorlat időtartama, gyakorlat neve, kihívás, a folyamat leírása, a gyakorlat haszna és a szükséges anyagok. Ezen kívül, ha szükséges, speciális igények a tanárokkal szemben, illetve a specifikus gyakorlatokra várható hatások szerepelnek még benne.

3. Példák, módszerek, eszközök a „Diverzitás és Didaktika” inspirációs módszertani gyakorlatgyűjteményből 3.1. A szakkifejezések elsajátítására, gyakorlására kiváló módszer lehet a mindenki által ismert „Tabu” játék. Ennél a módszernél a tanítás során elhangzó szakkifejezéseket kell adott idő alatt megmagyarázni úgy, hogy bizonyos szavakat nem lehet használni. A játékot párban, vagy

Az Eszköztár nyomtatott és online kiadásban is rendelkezésre áll. A gyűjtemény anyagának elektronikus változata a New View honlapján (www.new-views.eu) megtalálható és ingyenesen letölthető.

makat egy specifikus téma (pl. csoportdinamika) alatt, a kategórián belül egy gyakorlat/módszer alapján kereshetik. Egy másik lehetőség a keresésre a meghatározott kérdések, melyekre az eszköztár válaszokat kínál.

2-3 csoportban játszhatják a tanulók. A kitalált kifejezésekért a csapat pontot kap. Ha valaki véletlenül kimondja valamelyik tabu-szót a következő kifejezés megfejtési joga átkerül a másik csapathoz, és a hibázó csapattól 1 pont levonás-

21

»

GYAKORLAT, CSOPORTDINAMIKA, DIVERZITÁS, REJTETT KÜLÖNBSÉGEK

ra kerül. A játéknak akkor van vége, amikor valamelyik csapat eléri a 15 pontot. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a szakkifejezéseket játszva lehet megtanulni, begyakorolni, miközben a szókincs folyamatosan bővül, javul az összefüggések felismerésének képessége, és a játék bőséges nyelvi variáció lehetőségét biztosítja. A játék előkészítési idejét nem szabad lebecsülni, mivel a kártyák elkészítése elég hosszú időt igényel. 3.2. A szakszöveg megértéséhez, helyes használatához igen nagymértékű aktív és paszszív szókincsre van szükség. Ebben segíthet a „Mondom-mutasd” gyakorlat. Az egyik tanuló a mindennapi szakmai nyelv felhasználásával magázó formában utasítást ad a többieknek, akik az utasításoknak megfelelően járnak el: pl. „Helyezkedjen félig ülő helyzetbe!”, „Mutassa be a stabil oldalfekvést!”, „Tűrje fel a bal kezén az inget könyékig!” Ezzel a módszerrel könnyedén fejleszthető a szakmai szókincs, és gyakorolható a szakmai mondatalkotás, felszólítás, kérés is. A tanuló játékosan sajátítja el, gyakorolja be az egyes szakszavak jelentését, az udvarias kérés, felszólítás nyelvi fordulatait. 3.3. A szakmai mindennapok feladatait a gyakorlatban a tanulónak a megfelelő sorrendben kell elvégezniük. A szakmai élet kezdetén a ta-

 A magyar nemzetiségű, s ű magyar m gy r anyanyelvű a a e ű migm ránsok magas á s m g aránya a án és é a közös a kö ö ös n v a n a nyelvhasználat m t a migránsmiatt a migránsg n k d másként kérdés m s n jelentkezik, mint más országokban.

22

nulóknak problémát jelenthet az emlékezetükből a munkafolyamat feladatainak sorrendjét gyorsan előhívni. Ezt, valamint a feladatokhoz kapcsolódó kifejezések memorizálását segíti elő a „Lépésről lépésre” gyakorlat. Előkészítésként a feladat teljesítéséhez szükséges munkalépéseket fel kell írni egy-egy színes kártyára. Minden feladathoz más-más színű kártya tartozik (pl. a vérnyomásmérés lépéseit pl. zölddel stb.). A munkafolyamat lépéseihez hozzárendelhetők azonnal a szükséges alapanyagok és eszközök is. A különböző színű kártyák összekeverésre kerülnek. A tanulónak meg kell találnia az adott munkafeladathoz tartozó kártyákat, és sorrendbe kell tennie őket. A megoldás helyességét vagy a többi tanuló jelzi vissza, vagy saját magát is ellenőrizheti a tanuló a tankönyv/jegyzet alapján. A módszer haszna, hogy a tanulók megtanulják a szakmájukhoz kapcsolódó munkafolyamatok lefolyásának, valamint az ezekhez tartozó alapanyagoknak, eszközöknek felismerését, elnevezését. A gyakorlat anyagszükséglete: a munkalépéseket, anyagokat, eszközöket tartalmazó kártyák. (A módszer előkészítési idejét nem szabad lebecsülni, mivel elég sok kártyát kell előkészíteni.). A feladat sikeres teljesítéséhez a tanulóknak minimum kielégítő magyar nyelvtudással kell rendelkezniük. 3.4. A mértékegységek országonként különbözőek lehetnek. Ez zavart és bizonytalanságot okozhat a migráns tanulók körében. (Ma-

 A nyelvi különbsé-gek (…) elsősorban a szakmai nyelv terén jelentkeznek, a mindennapi kommunikációban észrevehetetlenek.

 Mivel a migráns tanulók is magyarul beszélnek, az órák során az oktatók – különösen előadások alkalmával – nem feltétlenül érzékelik a migráns tanulók jelenlétét.


gyarországon például a távolság mértékegysége a km. Vannak országok, ahol a mérföldet használják mértékegységnek.) A „Milyen mértékegységgel mérsz te?” módszer lényege, hogy az osztályban kifüggesztésre kerül egy üres, kitöltendő átváltó táblázat. A táblázat első oszlopába az átváltandó mértékegység kerül a többi oszlopba minden tanuló beírja a saját országa szerinti mértékegységet, mint egy átváltási faktort. Az átváltó táblázat, mintegy „szótárként” működik. A táblázatba bármely más konkrét szakmai különbségek (pl. laboreredmények, gyógyszerek, eszközök, testrészek, beavatkozások elnevezései) szótározhatóak. A módszer előnye: az azonos nomenklatúra megalkotása, aminek eredményeképpen a különböző mértékegységek átláthatóakká válnak, nő a migráns tanuló tudásszintje. A módszertani gyűjteményben számtalan további módszer eszköz és gyakorlat támogatja a képzés résztvevőit. A gyűjtemény által kínált módszerek hasznosak minden tanulónak, akár migráns, akár nem migráns. Az anyagok lehetőséget kínálnak a tanulók nyelvi készségének fejlesztésére. A módszerek többsége a szakmai kifejezéseket, és azok jelentését a tanulók számára megfelelően közvetíteni tudja, és játékosan szemlélteti a szakmához szükséges anyagokat, eszközöket. A módszerek segítséget nyújtanak továbbá a tanulóknak a releváns információk kiszűréséhez, tudásuk és gondolkodásuk strukturálásához. A „Rejtett hasonlóságok, rejtett különbségek” című fejezetben található gyakorlatok görbe tükröt tartanak a különböző kultúrákat

csupán felületesen szemügyre vevőknek. A gyakorlatok és módszerek javaslatokat tesznek arra, hogy egy-egy képzés kezdetén hogyan adhatjuk meg a lehetőséget a résztvevőknek arra, hogy különböző módon ismerjék meg egymást, s talán így hamar azonosságokra bukkanjanak.

Erősítik az empátiás képességet, arra irányítják a figyelmet, amit szeretni lehet a másikban, arra ösztönöznek, hogy a másik embert az egyéni szokásaival, értékítéleteivel és berögződéseivel együtt fogadjuk el. Az Eszköztár nyomtatott és online kiadásban is rendelkezésre áll. A gyűjtemény anyagának elektronikus változata a New View honlapján (www.new-views.eu) megtalálható és ingyenesen letölthető.

A „Tabu” játék előnye, hogy a szakkifejezéseket játszva lehet megtanulni, begyakorolni, miközben a szókincs folyamatosan bővül, javul az összefüggések felismerésének képessége, és a játék bőséges nyelvi variáció lehetőségét biztosítja.

23

»

KOMPETENCIA, MUNKAVÁLLALÁS, HONOSÍTÁS

Fazekas Virág interjúja – Szakmai különbségek két ország között

Szakmai beilleszkedés külföldiként Schupler Liezelot Romániából érkezett, és már három éve dolgozik a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben, mint ápoló. Ittléte során érdekes szakmai és kompetenciabeli különbségeket fedezett fel a két ország egészségügyi rendszerével kapcsolatban. SCHUPLER LIEZELOT – JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET

 Liezelot Szatmárnémetiben járt a Vasile Goldis főiskolára, ahol szakápolóként végzett. Amikor 2007-ben először jött Magyarországra, hogy munkát vállaljon, a végzettsége honosítása során komoly akadályokba ütközött. Szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a diplomáját nem fogadják el felsőfokú végzettségként Magyarországon. „Amikor elkezdtem a honosítási ügyintézést, akkor derült ki, hogy mivel 2006-ban államvizsgáztam, amikor még Románia nem volt Európai Uniós tagállam, nem fogadják el itt, Magyarországon a végzettségemet diplomaként, és ezért csak ápolóként helyezkedhetek el, ami egy szinttel lejjebb van a végzettségemhez képest.” Másfél év telt el, míg munkába állhatott a különbözeti vizsgák, és a hosszas ügyintézések miatt. „A honosítás másfél évembe telt. Először be kellett adni a papírjaimat, egy fordítóirodába lefordíttatni, hitelesíteni, aztán bejelentkeztem az Egészségügyi Engedélyezési Közigaz-

24

gatási Hivatalhoz (továbbiakban: az EEKH). Ők vizsgálták meg a diplomámat, és bírálták el, hogy dolgozhatok-e mint diplomás ápoló, vagy nem. Ha nem fogadják el a diplomát, különbözeti vizsgákat kell tenni. Ha azonban az EEKH-ban elfogadják a végzetséget, akkor rögtön munkába is lehet állni. Velem sajnos nem így történt, engem vizsgára köteleztek. Megkaptam könyveket, melyekből felkészülhettem, megadták a vizsgaidőpontokat, és hazamentem Romániába tanulni. A felkészülés egyedül történt könyvekből, nem kellett tanfolyamra, vagy továbbképzésre járni.”

A Jahn Ferenc egy befogadó kórház Liezelotnak egy gyerekkori barátnője már itt dolgozott a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben, az ő tanácsára jött Magyarországra. Tudta, hogy a kórháznak van egy nővérszállója, ami azt jelenti, hogy a kórház a dolgozói számára kedvezményes lakhatást tud biztosítani. Liezelot is ezt a lehetőséget választotta. „A barátnőm már itt lakott a nővérszállón, és sok mindenben segített nekem. Koordinálta az ügyintézést, ő indította el a formalitásokat, és nekem már csak vizsgázni kellett feljönni Budapestre. Volt, ahol személyesen kellett beadni iratokat, de minden más ügyintézést bevállalt. Az ápolási igazgatónővel, Óváriné Gáty Zsuzsannával is ő beszélte le az időpontot, hogy mikor tud engem fogadni. Bejöttem hozzá, elmondtam, hogy mit végeztem, milyen gyakorlatom van, majd megkérdeztem, hogy mikor jöhetek dolgozni. És akkor nagyon aranyosan mosolygott rám, és mondta, hogy ez azért nem így megy ám. Amíg a diplomám nincs


elintézve, addig nem tud engem ápolóként alkalmazni. Elindítottuk hát a hosszas ügyintézést, és addig hazamentem Romániába tanulni.” A vizsga után a munkavállaláshoz még el kellett intézni pár dolgot, bankszámlát nyitni, lakcímkártyát, adókártyákat igényelni, valamint a Bevándorlási Hivatalba kellett még bejelentkeznie. Aztán kezdődhetett a munka. „A beilleszkedésben nagyon sokat segített nekem az ápolási igazgatónő. Nagyon szívélyesen fogad minket külföldi munkavállalókat, és mindenben támogatást és segítséget ad nekünk. A Jahn Ferenc egy befogadó kórház, többen is vagyunk ápolónők Szatmárnémetiből, és más országokból is. Orvosok, ápolók egyaránt.”

Feladatkör és kompetenciabeli különbségek Liezelot számára az egyik legszembetűnőbb különbség a munkaköri és kompetenciabeli különbségek voltak. „Romániában van a segédápoló, akinek csak érettségije van. Egy szinttel feljebb vannak az általános ápolók, akik egészségügyi szakközépiskolát végeznek, még egy szinttel feljebb pedig vannak a szakápolók, akiknek főiskolai végzettsége van. Magyarországon egy kicsit másképp történik. A segédápoló ugyanaz a kategória, de felette ápoló és diplomás ápoló van. Az ápolók érettségi után egy három éves ápolói képzésen vesznek részt, a diplomás szakápolói munkakör pedig egészségügyi főiskolai végzettséghez van kötve.”A feladatok is kicsit másképp oszlanak meg. „Romániában az ápoló vagy szakápoló soha nem végez segédápolói munkát. Az ápoló csak a szakmát végzi, azaz nem etet, nem itat, nem ágyneműzik, nem fürdet, nem pelenkázik. Ez mind a segédápoló dolga. A szakápoló a gyógyszereket adagolja, vizsgálatokra küldi a beteget, a lázlapról mindent leolvas, követi az orvos utasításait, vénás injekciókat adhat be, az infúziót beköti, sebeket kötöznek, esetleg varratot is kiszedhet orvosi felügyelet mellett. Itt, Magyarországon

összefolynak a feladatok. Az ápolók ugyanúgy elvégzik a segédápolói munkákat is. A diplomás szakápoló és az ápoló feladatköre között sincs különbség. Mindenki ugyanazokat a feladatokat végzi. Ez nekem először furcsa volt, mert Romániában jobban körül vannak határolva a feladatkörök. Van, amit csak a segédápoló csinál, van, amit csak az ápoló, és amit a diplomás szakápoló.”

Szakkifejezések és nyelvbeli problémák Bár Liezelot anyanyelve magyar, a munkába állás során néhány szakkifejezést is újra kellett tanulnia, melyeket Romániában másképp használnak, mint itt. Az infúziót például perfúziónak mondják. „Először furcsa volt megszokni az itteni szakkifejezéseket, nem volt könnyű átállni, hiszen a szakmát románul tanultam. Amikor valamire megkértek, először mindig végiggondoltam a feladatot románul, majd átfordítottam magyarra. Már három éve itt vagyok, de a mai napig előfordul, hogy románul gondolok végig valami szakmai dolgot, hogy „hogy is van ez”? És aztán visszafordítom magyarra, és csak utána szólalok meg, vagy csinálom meg a feladatot. Olyan is volt, hogy mondtak valamit és nem értettem, mert olyan szakkifejezést használtak, amit nem ismertem. Ilyen esetben vagy visszakérdezek, vagy gyorsan megnézem az interneten, hogy mit jelent.”

25

»

BANKSZÁMLA, LAKCÍMKÁRTYA, ADÓKÁRTYA, DIPLOMA

A fehér köpeny jelzi a státuszt A két ország egészségügyi különbségei között a fehér köpeny is szerepet kapott. „Odaát egy szakápoló csak fehér köpenyt viselhet. Ezzel azt is jelzi a betegek felé, hogy ő egy szakápoló. A segédápoló pedig zöld színű köpenyt vi-

sel. Nálunk ez is jobban le van szabályozva, mint itt. Itt a nővérek akár egy fehér nadrághoz, mondjuk egy kék vagy zöld színű ambulance feliratú pólót is felvehetnek. Van itt is fehér köpeny, de nem kötelező annyira, mint

Az orvos és ápoló közötti felelősség-megosztás Itt Magyarországon egy szakápolónak kevesebb a kompetenciája, mint Romániában, meséli Liezelot. „Egy szakápoló itt például csak nőnek tehet fel vizelet katétert, férfinak már csak orvos. Szakképzett ápoló csak osztályvezető főorvosi megbízással végezhet férfi katéterezést. Náluk a szakápolóra ezt is rábízzák. Én például épp ebből is vizsgáztam gyakorlaton. Az volt az első beavatás. Nem volt mese, meg kellett csinálni. Az is egy feladat, nem különb a többinél. Amikor intenzív osztályon gyakorlatoztam, többször is katétereztem férfit. Itt azonban csak orvos láthatja el ezt a feladatot, illetve a főorvos dönti el, hogy ki végezze.” A szakmailag komolyabb feladatokhoz nagyobb felelősség is társul. „Otthon szakmailag több feladatot végezhetnek el a nővérek, mint itt Magyarországon, és ezzel együtt nagyobb a felelősségük is. Itt az orvosokra hárul a több felelősség. Romániában például a szakápolók feltehettek gyomorszondát is, itt nem. Érdekes, hogy a kórházunk egy-két osztályán, így nálunk

„A beilleszkedésben nagyon sokat segített nekem az ápolási igazgatónő. Nagyon szívélyesen fogad minket külföldi munkavállalókat, és mindenben támogatást és segítséget megad nekünk. A Jahn Ferenc egy befogadó kórház, többen is vagyunk ápolónők Szatmárnémetiből, és más országokból is. Orvosok, ápolók egyaránt.”

otthon, nálunk. Magyarországon nem veszik olyan szigorúan a fehér köpeny viselését.” A kitűzővel is hasonló a helyzet. „Romániában, ha egy nővéren nincs kitűző, nem engedik dolgozni. Itt ez a szabály sem ilyen szigorú, nem mindenki teszi ki. Romániában, ha egy beteg bejön egy kórházba, akkor azonnal látja, hogy ki kicsoda, kihez szóljon, ki milyen munkát végez. A ruha és a kitűző is pontos tájékoztatást ad.”

26

is, a vérnyomásmérést is az orvos végzi. A nővér csak akkor mér vérnyomást, ha a lázlapon fel van tüntetve, hogy mondjuk, óránként kell ellenőrizni a beteg vérnyomását, mert vérnyomásproblémával vettük fel, vagy ha észreveszi, hogy gond van. Van olyan terület is, amelyben megegyeznek az egészségügyi szabályozások. „Ami teljesen ugyanaz, hogy mindent pontosan kell vezetni a lázlapon. Itt is, ott is. Nagyon komolyan veszik az adminisztrációt mindkét országban.”


Út a külföldön szerzett egészségügyi végzettség elismeréséig – Way to the recognition of healthcare qualifications

Hivatalok elérhetőségei – Information about authorities EGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL (EEKH) – OFFICE OF HEALTH AUTHORISATION AND ADMINISTRATIVE PROCEDURES 1051 Budapest, Zrínyi u. 3., Telefon: +36-1/235-7916, www. eekh.hu, E-mail: [email protected] Külföldi oklevél, bizonyítvány Alapnyilvántartás – Működési nyilvántartás – elismerése – Recognition of diploma, Basic Register Operational Registry certificate gained abroad Ügyfélszolgálati telefon – Ügyfélszolgálati telefon – Ügyfélszolgálati telefon – ConsulConsulting number: +36-1/235-7922, Consulting number: ting number: +36-1/235-7982 +36-1/235-7927, +36-1/235-7929 +36-1/235-7945 e-mail: [email protected] Ügyfélszolgálat helye – Address of consul- Ügyfélszolgálat helye – Address of consulting: 1051 Budapest, Akadéting: 1051 Budapest, Zrínyi u. 3. 211/A. szoba mia utca 7. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium épületének oldalában. Ügyfélfogadás ideje – Ügyfélfogadás ideje (személyes) – Consulting hours personaly: Consulting hours: kedd, csütörtök, hétfő – csütörtök: 8:30–11:15, 12:00–15:30; de. 9–11, du. 13–15 péntek: 8:30–11:15; 12:00–13:00 Ügyfélfogadás ideje Ügyfélfogadás ideje (telefonos) – (telefonos) – Consulting Consulting hours by phone: hours by phone: kedd, hétfő–csütörtök: 8:00–16:30, csütörtök, de. 9:00–11:00 péntek: 8:00–14:00

OKTATÁSI HIVATAL – MAGYAR EKVIVALENCIA ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT (OH-MEIK) – EDUCATIONAL AUTHORITY, HUNGARIAN EQUIVALENCE AND INFORMATION CENTRE („MEIK”, THE HUNGARIAN ENIC/NARIC OFFICE) 1055 Budapest, Szalay utca 10-14., Tel.: +36-1/374-2100, E-mail: [email protected]

KAMARÁK – CHAMBERS Magyar Orvosi Kamara (MOK) – Hungarian Medical Chamber 1068 Budapest, Szondi u. 100. telefon: +36-1/269-4391 e-mail: [email protected]

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) – Chamber of the Hungarian Healthcare Professionals 1082 Budapest, Üllői út 82. Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf. 214 telefon: +36-1/323-2070 e-mail: [email protected] Ügyfélfogadás ideje – Consulting hours: 9:00-15:00

Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) – Hungarian Chamber of Pharmacists 1068 Budapest, Dózsa György út 86/b. tel.: +36-1/351-9483, +36-1/413-1924 e-mail: [email protected]

27

»

PONTSZERZÉS, SZAKMACSOPORT, TEVÉKENYSÉGI TERÜLET

Továbbképzések  Az alábbiakban azokról az akkreditált pontszerző továbbképzésekről adunk tájékoztatást, melyek egyaránt segítséget nyújthatnak bevándorló és nem bevándorló munkatársak közösen végzett eredményesebb munkájához.

A szakmacsoportokra és tevékenységi területekre vonatkozó besorolást a következő elérési útvonalon találja: www.eti.hu > Továbbképzések, ESZTB > Minősített továbbképzések > Szakmacsoportok és tevékenységi területek

Továbbképzés címe

Szervező megnevezése

Kontaktszemély elérhetősége

Típus

Időpont

TK pont

Munkahelyi Mentális Egyensúlyt Megőrző Tréning

KONTAKTUS Egyesület 4450 Tiszalök, Arany János út 42.

Büdszentiné Szép Enikő Tel.: +36-20/978-6679 e-mail: kontaktuse@ gmail.com

A

2012. febr. 1-től folyamatosan

23

Önismereti, személyiségfejlesztő tréning az egészségügyben dolgozóknak

Euro Medica 2120 Dunakeszi, Széchenyi utca 72. C/5.

Járay Gyula Tel.: +36-27/631-994 e-mail: [email protected]

A

2012. szept. 27-30.

38

Személyiségfejlesztő tréning az egészségügyben dolgozók részére



A

2012. nov. 8-11.

40

Konfliktus-kezelési tréning az egészségügyben dolgozóknál



A

2012. jún. 14-17.

39

Segítő kommunikáció a gyógyszertárban

Humán Akadémia Bt. 1124 Budapest, Thomán István u. 23.

Hornok Éva Tel.: +36-1/248-0945 e-mail: info@ humanakademia.hu

B

2012. folyamatosan

7

28


Típus

Időpont

TK pont

Németh Anikó Tel.: +36-62/424-765 e-mail: [email protected]

B

2012. jan. 1 – 2013. jan. 1.

6

Eduweb Multimédia Zrt. 1023 Budapest, Zsigmond tér 10.

Rési Tibor Tel.: +36-1/700-1270 e-mail: tibor.resi@ eduweb.hu

G

folyamatos

31

Eduweb Multimédia Zrt. 1023 Budapest, Zsigmond tér 10..

Rési Tibor Tel.: +36-1/700-1270 e-mail: resi.tibor@ eduweb.hu

G

igény szerint

31

GYEMSZI – ETI 1085 Budapest, Horánszky u. 15.

Gasparikné Jóna Katalin GYEMSZI – ETI Tel.: +36-1/411-3761 e-mail: gasparik.katalin@ gyemszi.hu

G

2012. I. negyedév

35



A

2012. I. negyedév

40



A

2012. I. negyedév

40

Továbbképzés címe

Szervező megnevezése

Kontaktszemély elérhetősége

A szakdolgozói hivatás színes világa

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezete 6722 Szeged, Honvéd tér 5/B

Kommunikációs készségfejlesztés és konfliktuskezelés

Stressz, stresszkezelés

Kommunikációs készségek fejlesztése az egészségügyi dolgozók körében

Önérvényesítő technikák alkalmazása – Egészségügyben dolgozók továbbképzése

A transzkulturális ápolás elméleti és gyakorlati alkalmazási lehetőségei a hazai ápolási rendszerben

29

»

ASSZIMILÁCIÓ, MENEDÉKJOGI ELJÁRÁS, ILLEGALITÁS, INTEGRÁCIÓ

Gyulai Gábor – Magyar Helsinki Bizottság: Külföldiek Magyarországon, 2011. kiadvány felhasználásával (részlet)

Fogalomtár Asszimiláció (Assimilation) Asszimilációnak nevezzük egy kisebbség (jelen esetben a migráns külföldiek) olyan beolvadását a többségi társadalomba, amely során elveszti saját eredeti kultúráját és önazonosságát (vö. integráció). Az asszimiláció lehet önkéntes és kikényszerített is, általában elsősorban a nyelv elvesztésével jár, amit a kulturális szokások visszaszorulása, majd a kisebbségi identitás elvesztése követ. Állampolgárság (Citizenship, Nationality) Az állampolgárság egy komplex jogi, kulturális, gazdasági és politikai kötődés egy állam és egy személy között. A migráns külföldiek szinte soha nem rendelkeznek a jogok olyan széles körével, mint egy állampolgár, így az integráció egyik végső fokának az állampolgárság megszerzését tekintjük. A magyar állampolgárság megszerzésének számos szigorú feltétele van, és az általános szabály szerint legalább 8 évnyi magyarországi tartózkodás után lehet folyamodni érte. Ennél rövidebb tartózkodás után folyamodhatnak magyar állampolgárságért például a Magyarországon születettek, a magyar állampolgárok külföldi házastársai és az elismert menekültek. A legtöbb esetben a letelepedési engedély megszerzése előtti évek nem számítanak bele ebbe az időtartamba, így a „várakozási idő” a valóságban gyakran hosszabb. Befogadott A magyar jog befogadottnak nevezi azt a nemzetközi védelemre szoruló külföldit, akit nem

30

lehet hazájába visszaküldeni, mert ott üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy halálbüntetés áldozata lenne, de mégsem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra. A befogadott státuszt egy évre adják (utána hosszabbítható) és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel. A befogadottak részére a magyar állam nem ad magyar úti okmányt (akkor sem, ha semmilyen úti okmánnyal nem rendelkeznek). Bevándorló (Immigrant) A magyar jog nem ismeri a bevándorló fogalmát (a korábbi „bevándorolt” kategóriát a „letelepedett” váltotta fel), tehát a szónak jogi jelentése nincs. Hétköznapi értelemben a bevándorló szót olyan migránsokra használjuk, akik már hosszabb ideje tartózkodnak Magyarországon (ehhez gyakran társul a sikeres integráció képzete is). Az esetenként előforduló „illegális bevándorló” kifejezés ezért pontatlan és lehetőleg kerülendő. Családegyesítés (Family reunification) A család a társadalom egyik legfontosabb alapegysége, ezért a családi együttéléshez való jog a nemzetközi és a magyar jog által is elismert alapvető emberi jog. A család egységének helyreállítása a tapasztalatok szerint nagyban elősegíti a sikeres társadalmi beilleszkedést. Magyarországon is lehetősége van az itt élő külföldieknek Magyarországra hozni közvetlen hozzátartozóikat, amennyiben rendelkeznek


a szükséges eszközökkel a család megélhetésének, lakhatásának és egészségbiztosításának fedezésére. Dublini eljárás (Dublin procedure) A menedékjogi eljárás a legtöbb EU-tagállamban az úgy nevezett dublini eljárással kezdődik, amely az ezt előíró „Dublin II.” uniós rendeletről kapta a nevét. A dublini rendszer lényege, hogy az Európai Unióban mindig csak egy tagállam vizsgáljon meg egy menedékkérelmet, így el lehessen kerülni a menedékkérelmek többszöri ismételt benyújtását különböző tagállamokban, amelyek így mindig újra és újra le kellene, hogy folytassák a teljes eljárást. A dublini eljárás azt hivatott megállapítani (például ujjlenyomat segítségével), hogy melyik ország felelős az adott kérelmező esetében (ez általában az a tagállam, ahova az illető először belépett). Egyszerűsített honosítás A magyar jogalkotó 2010-ben létrehozta az úgynevezett egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ez a honosítás „számos” szokásos feltételét (lakhatás, megélhetés igazolása, magyarországi lakóhely, stb.) kiiktatva teszi lehetővé a magyar állampolgárság gyors megszerzését azon külföldi állampolgárok számára, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek és beszélnek magyarul. Harmadik ország (Third country) Az Európai Unió szóhasználatában minden nem EU-tagállam úgynevezett harmadik ország. A magyar jog „harmadik ország állampolgárának” tekinti a nem uniós, továbbá nem norvég, izlandi, lichtensteini vagy svájci állampolgárokat. Honosítás (Naturalisation) Honosításnak nevezzük az állampolgárság megadását. A honosítás feltételeit minden állam saját maga szabályozza, azonban e területen is egyre több nemzetközi egyezményben foglalt

kötelezettség jelent meg az elmúlt évtizedekben (mint például a hátrányos megkülönböztetés tilalma vagy a hontalanság megelőzésének és csökkentésének kötelezettsége). A magyar honosítási feltételek európai összehasonlításban szigorúnak számítanak, az eljárás pedig nemzetközi mércével szinte egyedülálló abban a tekintetben, hogy az elutasító döntést az eljáró hatóság nem köteles indokolni és semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs az ilyen döntésekkel szemben. A magyar jogalkotó 2010-ben létrehozta az úgynevezett egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ez a honosítás „számos” szokásos feltételét (lakhatás, megélhetés igazolása, magyarországi lakóhely, stb.) kiiktatva teszi lehetővé a magyar állampolgárság gyors megszerzését azon külföldi állampolgárok számára, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek és beszélnek magyarul. Illegális migráns (Illegal migrant) A magyar jog nem ismeri ezt a fogalmat. Hétköznapi szóhasználatban általában Magyarországon jogszerűtlenül tartózkodó külföldit értünk alatta. Az illegális szó használata a menekült vagy a bevándorló jelzőjeként helytelen és kerülendő, hiszen ők jogosultak a magyarországi tartózkodásra. Integráció (Integration) A negatív jelentéstartalmú asszimilációval szemben az integráció a bevándorlók vagy menekültek befogadó társadalomba való beilleszkedésének egy olyan formája, amely nem jár a saját kultúrájuk, önazonosságuk feladásával. Az integráció egyrészt egy jogi folyamat, melynek során a bevándorló vagy menekült a befogadó társadalom egyenrangú tagjává válik, a többségéhez hasonló jogokat szerez és képessé válik saját ügyei vitelére. Az integráció ugyanakkor egy gazdasági folyamat is, melynek köszönhetően az érintett külföldi lehetőségeihez mérten képessé válik az önellátásra és a befoga-

31

»

LETELEPEDÉS, MENEDÉKJOGI ELJÁRÁS, MENEDÉKKÉRŐ

dó ország gazdasági életéhez való hozzájárulásra. Nem feledkezhetünk meg az integráció szociokulturális vonatkozásáról sem: a folyamat magában foglalja a sokrétű társadalmi kapcsolatrendszer kiépülését a bevándorló vagy menekült és a többségi társadalom között. A kulturális aspektus magában foglalja a befogadó közeg nyelvének elsajátítását, illetve az eredeti kultúra és önazonosság megőrzése mellett a befogadó társadalom normáinak és szokásainak megismerését és elfogadását. Letelepedés, letelepedési engedély (Permanent/Long-term residence) Letelepedésre az a külföldi jogosult, aki minimum 3 éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és megfelel a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek (megélhetéssel, lakhatással és egészségbiztosítással rendelkezik például). Az úgynevezett „nemzeti letelepedési engedély” mellett az uniós szabályozáson alapuló „EK letelepedési engedély” is szerezhető, melyhez azonban legalább 5 év életvitelszerű magyarországi tartózkodás szükséges, viszont több jogot biztosít. A letelepedett státusz tükrözi a külföldi erősödő kötődését az országhoz, több jogosultságot biztosít és ezt a státuszt a hatóságok, már nem vizsgálják felül olyan rendszerességgel, mint a „sima” tartózkodási engedélyeket. Menedékes A menedékes státusz alkalmazását a magyar jog az úgynevezett tömeges menekültérkezés (mass influx) esetére helyezi kilátásba, a vonatkozó uniós szabályozás alapján. Ezekben az esetekben nincs lehetőség a menedékjogi eljárás egyéniesített lefolytatására az érkezők nagy száma miatt, továbbá szükséges a nagyszámú külföldi helyzetének azonnal rendezése. A menedékes státusz megadása így a menekültügyért felelős miniszter döntésétől függ és általában egy meghatározott csoportra vonatkozik (pél-

32

dául az X és Y dátum között érkezett Z állampolgárságú személyek). A menedékes státusz által nyújtott védelem hangsúlyozottan ideiglenes jellegű és feltételezi, hogy idővel sor kerül a tömegesen érkezett külföldiek visszatérésére vagy a nemzetközi védelmi igények egyéniesített meghatározására. A nemzetközi menedékjogi gyakorlatban ezt nevezzük ideiglenes védelemnek (temporary protection). Magyarország az elmúlt évtizedben nem alkalmazta a védelem ezen formáját. A menedékes szó tehát nem a menekült vagy a menedékkérő szinonimája, ezért ez a gyakori, ámde értelemzavaró használat kerülendő. Menedékjogi eljárás (Asylum procedure) A menedékjogi eljárás során határozza meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), illetve felülvizsgálati eljárásban egy megyei jogú bíróság, hogy egy menedékkérő jogosult-e a nemzetközi védelem valamelyik formájára (menekült, oltalmazott vagy befogadott státusz). A védelem megszerzése természetesen nem „bemondásra” történik, a hatóság hosszadalmas meghallgatások illetve írásos bizonyítékok (orvosi szakvélemények, a származási országról szóló objektív beszámolók, stb.) alapján értékeli, hogy a kérelmező valóban jogosult-e védelemre Magyarországon. Az eljárás két szakaszra tagolódik: az előzetes eljárásra (ahol azt vizsgálják meg, hogy nincs-e olyan ok, ami miatt nem indokolt a kérelem érdemi vizsgálata – például a kérelmező EU állampolgár vagy egy biztonságosnak mondott országon keresztül érkezett Magyarországra) és a részletes eljárásra. A menedékjogi eljárásnak négyféle eredménye lehet: menekültkénti, oltalmazottkénti vagy befogadottkénti elismerés, illetve elutasítás. Menedékkérő (Asylum-seeker) Menedékkérő az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és ügyében még nem született jogerős döntés. A menedékké-


relemnek nincs semmilyen formai követelménye, benyújtható írásban és szóban, bármilyen nyelven. Ez az egyszerű tény indokolja, hogy a védelemre szoruló külföldieknek vajmi kevés fogalma van a nemzetközi menedékjogról vagy a magyar közigazgatási eljárás szabályairól, így bármilyen formai követelmény kizárná a leginkább kiszolgáltatott személyeket az őket megillető védelemből. Menekült (Refugee) Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem tudja igénybe venni. Üldözés alatt a menedékjog vagy valamilyen kirívóan súlyos jogsértést (kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, szolgaság, halállal való fenyegetés, fizikai vagy nemi erőszak, stb.), vagy több különböző sérelem összeadódó hatását érti (például súlyos és tartós diszkrimináció az élet több különböző és meghatározó területén). A meghatározott társadalmi csoport általában egy olyan csoportot jelent, amelyet egy „védett” (azaz veleszületett vagy más módon megváltoztathatatlan, az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódó) tulajdonság határoz meg. Ilyen lehet a nemi identitás, a szexuális orientáció, a családi háttér, egy „visszacsinálhatatlan” múltbeli eseményen alapuló tulajdonság vagy a hivatás. A menekültek Magyarországon a magyar állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak, az állam szükség esetén útlevelet is kibocsát számukra. Méltányossági letelepedés Az idegenrendészetért felelős miniszter akkor is engedélyezheti egy külföldi állampolgár le-

telepedését, ha nem tudja az egyébként szokásos feltételeket (például megélhetés) teljesíteni. Erre csak nagyon kivételes esetekben kerül sor. Migráns (Migrant) Leegyszerűsítve migránsnak nevezzük azokat a személyeket, akik elhagyják hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket, azért, hogy letelepedési szándékkal (tehát minimum egy év tartózkodás) egy másik országba menjenek. A magyar jog nem ismeri ezt a szót, a migráns így alapvetően szociológiai, illetve köznyelvi fogalom. Multikulturális társadalom (Multicultural society) Nagyon leegyszerűsítve egy olyan társadalomról van szó, melyet a kulturális sokszínűség jellemez, és amelyben egymással kölcsönhatásban és békében élnek a főbb jegyeikben önálló kultúrák. A multikulturális társadalom nem törekszik a kisebbségek vagy a bevándorlók asszimilációjára, a kulturális (nyelvi, vallási, stb.) sokszínűséget és önrendelkezést értéknek tekinti, amely a hivatalos állami szakmapolitikai döntések és a közoktatás terén is megnyilvánul. Nemzetközi védelem (International protection) Összefoglalóan nemzetközi védelemnek nevezzük a jogi védelem azon formáit, mely valamilyen nemzetközi jogi kötelezettségen alapulnak. A nemzetközi védelem úgynevezett „helyettesítő” védelem, tehát akkor van rá szükség, ha az érintett személy részére a saját állama nem biztosít hatékony védelmet. Szűkebb értelemben a magyar jog a nemzetközi védelemnek formáinak tekinti a menedékjogi eljárásban megszerezhető státuszokat (menekült, oltalmazott, befogadott). Tágabb értelemben ide sorolhatjuk a hontalanok védelmét

33

»

SZABAD MOZGÁS JOGA, VENDÉGMUNKÁS, VÍZUM

is, hiszen az is minden szempontból megfelel a fentieknek. Oltalmazott A magyar jog szerint oltalmazott státuszra az jogosult, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett „súlyos sérelemnek” lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, melynek hátterében fegyveres konfliktus (például polgárháború) áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete több tekintetben hasonlít a menekültekéhez. Schengeni Övezet (Schengen Area) Az 1985-ben a luxemburgi Schengenben aláírt egyezményről kapta a nevét ez a jelenleg 25 országot magában foglaló övezet. Létrehozásának elsődleges célja az övezeten belüli belső határellenőrzés fokozatos megszüntetése, egyúttal a külső határok őrizetének megerősítése. Az EU-tagállamok közül nem tartozik a Schengeni Övezethez Nagy-Britannia, Írország, Románia, Bulgária és Ciprus (az utóbbi három csatlakozása e kiadvány szerkesztésekor folyamatban van). Nem EU-tagállam, de a Schengeni Övezet része Norvégia, Izland és Svájc. Magyarország 2007 decemberében lett az övezet teljes jogú tagja. A Schengeni Övezeten belüli belső határokon nem ellenőrzik szisztematikusan a határátlépők személyi okmányait, azonban úgy nevezett „mélységi” (tehát az országterületen belüli) ellenőrzésre bármikor sor kerülhet továbbra is. Speciális okokra való hivatkozással bármelyik tagállam visszaállíthatja a szisztematikus határellenőrzést egy meghatározott időre (például egy jelentős nemzetközi sportesemény időtartamára).

34

Szabad mozgás joga (Right of free movement) Az Európai Unió polgárai bizonyos feltételekkel jogosultak más uniós tagállamba költözni, hogy ott dolgozzanak, tanulmányokat végezzenek, vagy egyszerűen csak ott tartózkodjanak (például ott töltsék a nyugdíjas éveiket). A szabad mozgás joga az európai uniós polgárság egyik legfontosabb eleme és vívmánya, amely kiterjed az uniós állampolgár családtagjaira is (függetlenül az ő állampolgárságuktól). A magyar jog külön törvényben szabályozza a szabad mozgás jogával rendelkező és azzal nem rendelkező külföldiek beutazását és tartózkodását. Vendégmunkás (Guest worker) A magyar jog nem ismeri, a köznyelv azonban rendszeresen használja ezt a fogalmat. A migránsok speciális csoportját alkotják a vendégmunkások, akik általában állami vagy államközi programok keretében, munkavállalási szándékkal, meghatározott időre érkeznek a célországba, majd onnan a munkavállalási időtartam lejárta után hazatérnek. A vendégmunkások gyakran vállalnak szezonális (például mezőgazdasági) munkát, melyre a magyar jogi szabályozás is létrehozott egy speciális tartózkodási engedélyt. Nagyon sok vendégmunkás dolgozik napjainkban a Perzsa-öböl menti államokban, és a gazdaságilag fejlettebb délkelet-ázsiai régióban. Vízum (Visa) A vízum egy ország területére való belépésre, ott tartózkodásra, kiutazásra, vagy egy ország területén való átutazásra feljogosító engedély. Lehet külön okmány, vagy a kérelmező útlevelébe beütött pecsét. A tartózkodási engedélytől eltérően a vízum jellemzően rövid távú tartózkodást tesz lehetővé Magyarországon (átszállás, átutazás, látogatás, stb.) és a tartózkodás célja és időtartama szerint több különböző fajtája létezik. A vízumköteles országok listája fellelhető a Külügyminisztérium honlapján (www.kum.hu).

PROJECT FOR SUPPORTING QUALIFIED IMMIGRANT’S INTEGRATION IN THE HEALTHCARE SECTOR

Lóránt Csomai, project manager – Information for immigrants for working in healthcare

Project for the integration of qualified health immigrants – SIMIGRA  With the support of the UniCredit Foun-

istics of health education and care in order to dation the National Institute of Quality and help the professional integration of the immiOrganizational Development in Healthcare grant workers. and Medicines (GYEMSZI) initiated the In addition to the interactive e-learning maSIMIGRA project, which aim is to help the terials there will be a forum on www.etitav.hu intergartion of qualified foreign professionals in for sharing information. Hungary to the local communities and the na(Information: www.gyemszi.hu, tional health system with the help of e-learning [email protected]) tools, information points and the publication of a periodical. Qestionnaire on employing immigrant workforce The key elements of the infor(based on the answers of 53 head-nurses): mation service package are the three e-learning materials, which 89% after their development will be need for supporting services need the published in Hungarian and establishment of in English at the following adsupporting servidress: www.etitav.hu. These maces for immigrant 68% terials will be available free of heathcare employs actually workers charge after registration. immigrant heathcare workers One of the e-learning materials 77% will provide information of general open for futher eminterest, and practical advices for the establishloyment of immigemployment ment of a life-style in Hungary, for everyday rant heathcare life, and for administration. workers The second e-learning material will explain the neccesary official procedure of employ43% ment, will introduce the documents to told about issues in be filled, will help in the equalling of professional and professional field the professional qualifications, gained administrative problems 53% abroad and in the administration protold about issues cedures. in administrative The third e-learning material will have field a professional content, with the character-

35

»

REPUTATION, FAMILY, CULTURALLY DIVERSE BACKGROUNDS, RECOGNITION

Virág Fazakas – Syrian Consultant at a Budapest Clinic

Confidence and integration  Dr Dabous Fayez entered the territory of Hungary almost 40 years ago as a medical student scholar. He arrived exclusively to learn only, but by the end of university years he decided to stay in the country. He learned Hungarian, planted a family and became a well known doctor at Madarász Street Children’s Hospital within a couple of years where he currently works as a paediatrician and Head Physician of the X-Ray and Ultrasound Ward. In his first year, he attended a students’ preparing course learning Hungarian language for six months then started his professional studies in Hungarian. He felt, he’d never learn Hungarian when heard it for the first time, but he got better and better year after year and he could even work as an interpreter for foreign delegations during his last years at the University. After the preparatory language course he immediately started his studies at the Budapest Semmelweis University, Faculty of Medicine and became a member of a study group of Hungarian students. It was a hard start because on classes and examinations he had to fulfil the same requirements as his Hungarian colleagues. During the specialty training period he was an intern at Madarász Street Children’s Hospital and this institution offered him a status after the successful examination. As a doctor of the X-Ray and Ultrasound Ward he had important innovations. For example, Dr Fayez recognised that appendicitis

36

can be detected with ultrasound diagnosis. He gave other doctors lectures on this discovery to other doctors and gained nationwide reputation for it soon. Meanwhile, he planted a family with three daughters. Besides medicine, Dr Fayez is engaged in public affairs, too. Since 1996 he has been a member and Vice-President of the Society for Újpest Quarter and since 2006 he has been working also as an Alderman. Presently he is the Head of Káposztásmegyer Municipality and in 2010 he became a member of Újpest District Council elected in Constituency no. 5. Besides his involvement in the service for the city, he does much also for Syrians living in Hungary. He has been working as a President of the Hungarian Syrian Society almost for 10 years. The Society organizes different programmes in order to bring the two nations closer to each other.

Tessza Éva Udvarhelyi – Artemisszió Foundation, Medical practice and intercultural communication

Preventible conflicts  With a growing number of migrants as both patients and doctors, intercultural communication has become a relevant topic in the Hungarian medical scene. In situations where doctors and patients with culturally diverse backgrounds interact, potential conflicts multiply. To be able to recognize and deal with intercultural conflicts and misunderstandings, doctors need to have intercultural competencies in addition to their professional skills. No-


tions about the body, health, disease and death as well as rules governing behavior in medical settings are all potential sources of intercultural conflict. This article reviews some of the culturally sensitive areas where doctor-patient interactions may lead to conflicts such as proxemics (rules about physical distances between people), the origins of diseases (especially the conflict between spiritual and biological interpretations), ideas about healthy food and what is considered edible, culturally specific diseases such as nervios in Latin-America, and differences in rules around hygiene and cleanliness.

Dr Nóra Kovács – Office of Health Authorisation and Administrative Procedures, Recognition of Foreign Heath Care Qualifications in Hungary

What’s My Line?  It is a condition of finding a job in the area of healthcare that is in line with the applicant’s vocational qualification gained abroad is to have it recognised. Presently, two authorities – Educational Authority, Hungarian Equivalence and Information Centre („OH-MEIK”, the Hungarian ENIC/NARIC Office; www.oh.gov.hu) and the Office of Health Authorisation and Administrative Procedures („EEKH”; www.eekh.hu) – are competent in this regard. Below, the procedures that can be applied for at EEKH are summarized. Procedure for Unconditional Recognition All degrees of EU citizens as doctors (specialists), dental practitioners (specialized

dentists), nurses responsible for general care, pharmacists or midwives (or individuals in equivalent legal statuses, e.g. spouses of EU citizens who are citizens of third countries) shall be recognised unconditionally if their circumstances of education otherwise comply with provisions of the Directive 2005/36/EC of the European Parliament and the Council. Procedure for Conditional Recognition If the origin of a healthcare qualification of any EU citizen is a country that is a member state of the European Union but it doesn’t fall under unconditional recognition, the procedure will involve an expert of the procedure who – if there are major differences in the vocational training –, on the basis of the submitted curriculum, may prescribe the fulfilment of optional conditions (period of adaptation or an aptitude test) from which the applicant may chose in order to have his/her qualification recognised. Recognition of Qualifications Gained Outside the EU In cases of secondary-level healthcare qualifications got in any third country outside the EU (e.g. a Nurse Technician Certificate obtained in Serbia) or academic degrees (like a degree in medical specialities obtained in the Ukraine) a procedure can be applied for which will again involve an expert, but the applicant will not have the option to chose one from the prescribed conditions, i.e. the expert will propose one solution only. (Concerning the recognition of academic degrees gained outside the EU the competent body is the Educational Authority, Hungarian Equivalence and Information Centre.) Upon the issue of an appreciative resolution and registration in the Basic Register, the affected individual must apply for membership in the relevant chamber of the profession

37

»

DECISION ON MIGRATION, INSPIRING METHODOLOGICAL EXERCISES

(Hungarian Medical Chamber, Hungarian Chamber of Healthcare Professionals, Hungarian Chamber of Pharmacists) and afterwards he/she must apply for registration at the Operational Registry. Associates of EEKH are at the service of prospective clients and are ready to answer questions about degree or certificate recognition. (Diagram of the procedure is on the bottom of the page.)

Gábor Gyulai – Hungarian Helsinki Committee, Main Aspects of Judging Migration

Wanderers of Paragraph Mountains  Very complicated economic, social, cultural, psychological and other factors can hide behind a „deci-

EEKH

DIPLOMA/CERTIFICATE TO BE RECOGNISED

sion on migration”. Legal systems of industrialized societies are unable to take account of a huge pile of subjective and complicated factors, therefore the legal assessment of migration is necessarily simplistic. Two points of view seem to play determinant role when a state handles the social integration of foreigners. The primary regard is the interest of the host country: the foreigner mustn’t represent a hazard for the host society and must not encumber the social welfare system of that country. Beyond these, migrants, in most cases, must offer a kind of „value added” to the host society. Countries highly differ from each other as regards what are accepted as „value added” by the legislation affecting immigrants. However, generally valid examples and patterns also exist, like income-producing potential, demographic considerations or „brain-drain”. The legal conditions affecting migration are based on another important pillar. These are human rights and humanitarian liabilities that go far beyond the direct interests of a country and prescribe the social integration or acceptance of certain groups of Period of people independently of the

adaptation – e.g. hospital

Aptitude test – GYEMSZI – ETI, university

Unconditional Recognition

Appreciative resolution

Basic Register

 unconditionally Recognition OH-MEIK  academic degrees gained outside the EU

38


fact whether the abovementioned conditions are met or not. This covers cases where the „decision on migration” is overwhelmingly driven by imperative circumstances acknowledged by the international community. Let us mention here for example refugees, stateless persons and minors without adult attendants. The abovementioned two views must jointly determine the migration policy of a country and the contents of the relative legislation. For Europe of the 21th century, Hungary within, both pillars are of basic importance.

Katalin Gasparikné-Jóna, GYEMSZI-ETI – Teaching and Learning Methods in Heterogeneous Groups

Diversity and Didactics  Characteristics of migration in Hungary; Statistics; Ratio of immigrants in Hungary; Breakdown of immigrants by nationalities. Few words about NewView project. Rationale of the NewView project: the increase of the number of migrant students in adult education.

CHAMBER

 MOK  MESZK  MGYK

Operational Registry  renewing needed every 5 year

A collection of teaching methods that handles challenges represented by heterogeneous groups. Summary of the methodological collection entitled „Diversity and Didactics”. Structure of the Collection: Examples, methods and tools from the collection of inspiring methodological exercises: methods for learning terminology, extension of the personal vocabulary („Taboo”, „Show and Tell”; „Step By Step”); methods for handling challenges represented by hidden differences („What is the Measure You Use?”). In Hungary, migration is a special phenomenon. The nationality of most migrants is Hungarian who speak Hungarian as their mother tongue. Questions of migration rise in different ways than in other countries due to the high number of Hungarian speaking migrants and the common language. In adult training, the ever growing number of migrant attendants is a serious challenge for teachers. Heterogeneity is more and more a characteristic of learning groups. Teachers are presently not prepared to handle this problem: they don’t have adequate teaching methods and tools. It is also a problem for migrants that methods, materials and styles are not adapted to their needs. Answers to challenges of teaching and learning in heterogeneous classes were sought for by the multilateral „NewView” project sponsored by the European Union with the theme „Methodological Changes in the Education of Immigrants”. The project identified the major challenges in connection with mixed (migrant – nonmigrant) groups. A stock of tools was compiled to handle the main problems by adapting well-known educating methods and by

39

»

PROFESSIONAL INTEGRATION, COMPETENCES

developing new ones; its title is „Diversity and Didactics” – a collection of inspiring methods for teachers who teach heterogeneous groups of students. The collection is built on five thematic areas: use of language, hidden differences/hidden similarities; group dynamics, learning and teaching and „lone warriors”. Methods offered by the collection are useful for students as well, both for migrants and non-migrants. This Stock of Tools is available in hard copy on line. An electronic copy of the collection of materials is available on the homepage of NewView (www.new-views.eu) and is free to download.

Virág Fazakas – Differences in Profession Between Two Countries

Professional integration as a foreigner  Liezelot Schupler is from Romania. She has been working for Jahn Ferenc Hospital as a nurse for 3 years. She has recognised interesting differences between the two countries’ public health system regarding certain technical issues and competence. During the naturalization process she had to face the fact that her certificate wasn’t accepted as a higher education degree in Hungary, because Romania had not been a Member State of the European Union when she had passed her state examination. She could take up

40

a lower level job and had to pass equivalence examinations, as well. She could start working only one and a half years later that however proved to be smoother than thought previously. Jahn Ferenc Hospital is a very receptive workplace employing many foreign nurses and doctors. The institution operates a workers’ hostel where members of the staff can find accommodation at preferential prices. Professional integration was quite easy since the terminology differs from the Romanian terminology at few points only. Competences and scope of tasks of nurses however proved to be quite different. First of all in Romania the scope of activities of nurses is more separated as compared to the Hungarian practice. There are tasks, which can be fulfilled by nursing assistants only and others to be fulfilled exclusively by nurses with specialized qualifications. In Hungary, tasks are not separated so strictly: everyone does everything. Another difference is that in Romania, nurses with specialized qualifications wear white smocks. This shows patients who is a qualified nurse. Nursing assistants always wear green smocks. Badges are also mandatory. Without a badge, no nurse can start working. These rules are not taken always seriously in Hungary. A third difference is that in Romania qualified nurses may fulfil more tasks than in Hungary. They have more liabilities and wider scopes of activities. In Romania, the responsibility of doctors and qualified nurses are clearly separated. In Hungary, more responsibility lays on doctors. What is however the same in both countries is that administration is taken very seriously.

A kiadvány a SIMIGRA projekt keretén belül valósul meg az UniCredit Alapítvány támogatásával. Bevándorlók munkaerőpiaci integrációját támogató információs és e-learning szolgáltatás az egészségügyben Information and e-learning services supporting labor market integration of migrants in the healthcare sector in Hungary

BEFOGADÓ EGÉSZSÉGÜGY I. INTEGRATIVE HEALTHCARE SECTOR IN HUNGARY I

Recommend Documents